lépések a fenntarthatóság felé 41

A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja14. évf. 3. szám (41)2009. ősz

Lépések...... a fenntarthatóság felé

Tartalom:

Ablakon bedobott milliók2. oldal

Rebútor: Közhasznú célra vállalkozunk

3. oldal

Sharp a zöldebb termékekért és a

környezettudatos vállalati működésért

5. oldal

A fejvadász és a munkanélküli hivatal

6. oldal

Új KÖVET-tagvállalatok8. oldal

Felelős vezető - felelős vállalat

9. oldal

Nyári egyetem: új lovagrend születik

10. oldal

Pénzt spórol a zöld IT gondolkodás

12. oldal

SZIN: az első ökológiai lábnyom mintaprojekt

13. oldal

A magyar háztartások ökológiai lábnyomának

vizsgálata 14. oldal

A társadalmi felelősség-vállalás kommunikációja a

hazai vállalkozások körében 16. oldal

Jogszabályok18. oldal

A Túllövés NapjaEljött a nap, amikor fogyasztásunkkal már túllépjük a természet költségvetését. A Global Footprint Network számításai alapján ez a nap szeptember 25-re esett. Az emberiség ezen a napon lép-te át azt a határt, amelyen túl már „hitelben” használja a Föld erőforrásait. Kevesebb, mint 10 hónap alatt felhasz-náltuk azt, amit a természet 12 hónapra termelt meg.

Az 1980-as évek vége óta „túl-lövésben” vagyunk, mivel na-gyobb az ökológiai lábnyo-munk, mint a Föld biológiai eltartó képessége. Szeptem-ber 25-ét követően az év hát-ralevő napjain már hitelből élünk, többet költünk, mint amennyi a számlánkon van. A természeti erőforrások nö-vekvő használatának látható, érzékelhető tünetei többek között a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, az erdős területek zsugorodása, a halállomány ritkulása, a talajerózió és a fokozódó vízhiány. Ezek egyértelmű jelei annak, hogy a termé-szet nem tud több hitelt biztosítani nekünk.

2008-ban a Túllövés Napja szeptember 24-ére esett, idén a válság hatására egy nappal később követke-

zett be. A válságot megelőző években ez a nap min-den egymást követő évben 4-6 nappal közelebb ke-

rült az adott év január 1-jéhez. Meg kell találnunk a módját an-nak, hogy a Túllövés Napja minél később következzen be, akár bő, akár szűk esztendőt írunk. A 21. század egyik nagy kérdése, ho-gyan tartsunk fenn egészséges gazdaságot, biztosítsunk jólétet a társadalom tagjainak, úgy, hogy ne éljük fel erőforrásainkat és ne halmozzunk fel végzetes mennyiségű szén-dioxidot.

Napjainkban egyre jobban érez-zük, hogy szorít a cipő. A túlnépe-sedéssel, élelmiszerhiánnyal, glo-bális felmelegedéssel együtt járó negatív természeti és társadalmi jelenségek arra utalnak, hogy pa-zarló életmódunk megváltozta-tása nélkül nem leszünk képesek a Föld ökológiai eltartó képessé-gén belül maradni és fenntartha-tó módon élni. Ökológiai lábnyo-munk egyre nő, de a cipő lecseré-

lésére nincs lehetőségünk. A Túllövés Napja erre hív-ja fel a figyelmet. A mai napon feléltük a 2009-ben rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokat, így évről évre kevesebb marad majd mindenkinek. Med-dig mehetünk el? A tudósok kiszámolták, de a dön-tést az egyéneknek kell meghozniuk.

Felelős vezető - felelős vállalat

A társadalmilag hasznos és környezetkímélő műkö-désmódban kell megtalálni az üzleti haszon lehető-ségét. De ehhez szükség van arra, hogy a vezetők új rétege, kritikus tömege alakuljon ki.(Részletek a 9. oldalon)

Új lovagrend születik

A Jövőképzés nyári egyetem a maga nemében egye-dülálló lehetőséget kínál a fiataloknak, hogy ne csak ismerjék, hanem meg is ismerjék a fenntartható fejlő-dés széles spektrumú jelentőségét, gondolatait.(Részletek a 10. oldalon)

A társadalmi felelősségvállalás kommunikációjaA közhiedelem szerint a legtöbb hazai vállalat mar-ketingeszközként tekint a CSR-ra, aminek bizonyíté-ka lehet a – sokszor a CSR-tevékenységek megvaló-sítására fordított erőforrás-befektetést meghaladó mértékű – kommunikációs és reklámkampány. (Részletek a 13. oldalon)

A Szegedi Ifjúsági Napok megmérettetéseKinek jutna eszébe tudományos kutatást végezni egy nyári, elsősorban fiataloknak szóló zenei fesztiválon? Mi lehetőséget kaptunk arra, hogy megpróbáljuk. (Részletek a 15. oldalon)

... a fenntarthatóság feléLépések...

14. évfolyam 3. szám (41)

2

KÖVET-hírek

Ablakon bedobott milliók A KÖVET Egyesület és a MTESZ Fejér megyei szervezete által szervezett Országos Környezetvédelmi Konferencián, október 14-én, Balatonfüreden adta át Dr. Kling

István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára a 2009-es Környezeti Megtakarítás Díjakat.

A KÖVET Egyesület 2009-ben nyolcadik alka-lommal hirdette meg a Környezeti Megtakarí-tás pályázatot. A felhívásra idén 16 pályázat ér-kezett, 18 cégtől és intézménytől, összesen 76 környezetvédelmi intézkedéssel. A díjjal azokat a vállalati intézkedéseket jutalmazták, amelyek egyszerre óvják is a környezetet és gazdasági hasznot is hoznak a cégek számára. A héttagú szakmai zsűri az alábbi négy kategóriában hir-detett győzteseket.

A nyertes pályázatok

A három éven belül megtérülő intézkedések kategória győztese a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. A szivattyúkat és szivattyúrendsze-reket gyártó cég tatabányai gyárában fluid me-nedzsment rendszer segítségével évente 660 tonnával kevesebb veszélyes hulladék képző-dik, ami évi 20 millió Ft megtakarítást eredmé-nyez a cégnek. A díjazásban a zsűri pozitívum-ként értékelte, hogy a vállalat sok területen (energia, hulladék és víz) egyszerre ért el kör-nyezetvédelmi szempontból jelentős javulást, amellyel nagymértékben csökkentették a tevé-kenységükből fakadó környezetterhelést.

A három éven túl megtérülő intézkedések kate-góriában a Pannon GSM Távközlési Zrt. vitte el a pálmát, a Törökbálinton újonnan felépített, Magyarország egyik legkörnyezetbarátabb iro-daházában, a Pannon Házban történt beruhá-zásával. Az épületben hazánk jelenleg legna-

gyobb teljesítményű hőszivattyúja található, melynek névleges teljesítménye ~1MW. A tech-nológia bevezetése éves szinten 368 tonna CO2 csökkentést eredményez. A díj odaítélésénél a zsűri kiemelten értékelte az intézkedéseknek otthont adó irodaépület mintaértékű, környe-zetbarát kialakítását.

Kisvállalati kategóriában a Chianti 3D Kft. és a Hárskúti Megújuló Energia Központ Kft. közös intézkedése bizonyult a legjobbnak. A beruhá-zás során a Chianti 3D Kft. által üzemeltetett Er-dei Vendéglő és Panzió épületének fűtőolaj tü-zelésű kazánját cserélték le egy kombinált, ha-zai tervezésű és gyártású kazánra, mely - a helyi adottságoknak megfelelően - igen változatos tüzelőanyag típusok elégetésére alkalmas. Az új kazán telepítésével évi 4875 liter tüzelőolaj felhasználását kerülik el, 7,6 tonna CO2 és 786 ezer Ft megtakarítás mellett.

Az Innovációs különdíjat a Kecskeméti Refor-mátus Gimnázium és Általános Iskola és a Solar Shine Factory Kft. közös pályázata érde-melte ki. Az iskolaépületbe telepített - a Solar Shine Factory Kft. anyacége által kifejlesztett - Solarspot világító csőrendszer a kültéri fény-gyűjtő kupola által felfogott napfényt egy szu-per-fényvisszaverő bevonattal rendelkező cső segítségével a helyiségekbe szállítja, megvilá-gítva ezzel az épület belsejében található ablak nélküli termeket. Az évi 1 millió Ft megtakarítást eredményező beruházás 3,5 év alatt térül meg.

Az Ablakon Bedobott Pénz program a KÖVET Egyesület egyik legsikeresebb kezdeménye-zése. Nyolc év alatt 78 szervezet 370 beruhá-zását, vagy beruházást nem igénylő fejleszté-sét gyűjtötték össze, melyek összesen 22,1 milliárd forint megtakarítást hoztak. 2002 óta, a pályázó vállalatok körében végrehajtott kör-nyezetvédelmi intézkedések során a cégek:

• megtakarítottak évente 582 ezer liter üzem-anyagot, amellyel 3 470 átlagos fogyasztású gépkocsi elmehetne Budapestről Brüsszelbe és vissza,

• megspóroltak 751 GWh energiát, amely 376 ezer, lakótelepen élő család átlagos éves vil-lamos energiaigénye,

• a vállalati hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése és az anyagfelhasználás tökélete-sítés eredményeként 633 ezer tonnánál ke-vesebb hulladékot termeltek,

• a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően 18 ezer tonna kén-dioxidot és 50 ezer tonna port nem juttattak ki a levegőbe,

• a veszélyes hulladékok keletkezésének csök-kentése és a légszennyező anyagok (NOx, CO2, SO2) kibocsátásának megelőzése a tel-jes magyarországi mennyiség 0,5-1,5 száza-lékát teszi ki.

Az Ablakon Bedobott Pénz program évente megjelenő esettanulmány köteteiből a pá-lyázók számos intézkedése és annak hatásai megismerhetők. A kötetek elérhetők a KÖ-VET Egyesületnél a www.kovet.hu vagy a www.ablakonbedobottpenz.hu weboldala-kon.

Bíró Imola/KÖVET

3

... a fenntarthatóság feléLépések...Másért vállalkozók

Tigyi Balázzsal, történetünk 29 éves „főhő-sével” egy kedd délelőtt találkoztam kis-pesti telephelyükön, ahol elsősorban bú-torasztalos tevékenységet folytat a cég. Ba-lázs korábban a Vöröskeresztnél dolgozott szociális munkásként, ahol hajléktalanok ellátásával foglalkozott, így testközelből lát-ta azoknak az embereknek a kilátástalan helyzetét, akik véglegesen kiszakadni lát-szanak a társadalomból. Pályázatíró kollé-gájával sokat beszélgettek arról, hogy meg-érzésük szerint egy lépés hiányzik az amúgy nemzetközi szinten is jónak mondható ma-gyar hajléktalanellátó rendszerből. Éppen az a lépés, amely segítené azon bajba jutott emberek újbóli integrálódását a társada-lomba, akik még nem adták fel a reményt, hogy visszakapaszkodjanak, és ezért haj-landóak is lennének aktívan tenni. De a helyzetük korántsem könnyű... „Stigmatizálják és egy kalap alá veszik az ut-cán élő véglegesen leszakadni látszó embere-ket, azokkal, akik nappali melegedőbe járnak és igyekeznek rendezni az életüket. Hajlékta-lan és hajléktalan között is nagy a különbség. Van, aki csak a halált várja, és semmiféle se-gítséget már nem vár és fogad el a társada-lomtól. Van, aki áltatja magát, de vannak olyanok is, akik próbálnak visszakapaszkod-ni. És ez nagyon nehéz, mert őket is rendesen megbélyegzi a társadalom…” – foglalja ösz-sze az egyik fő problémát Tigyi Balázs. Más-

részt egy átlagos vállalat nem tud/akar szá-mukra minden olyan segítséget megadni, ami a tartós munkanélküliségben és hajlék-talanságban élő emberek számára nélkü-lözhetetlen a beilleszkedéshez, és amit a most bemutatott cég meg tud számukra adni.

A pályázatíró kolléga fejéből pattant ki a gondolat, hogy mi lenne, ha a Vöröskereszt budapesti irodája létrehozna kísérletként egy olyan céget, ahol ezeket a halmozottan hátrányos helyzetű embereket foglalkoz-tatnák, és miközben segítik újbóli integrá-lódásukat, egyben megteremtik saját mű-ködésük piaci feltételeit is az elvégzett mi-nőségi munkájuk által. Így jött létre a Szol-gáltatóház, amely két területen végez tevé-kenységet. Bútorasztalos műhelyükben jelenleg négyen dolgoznak egy nagy szak-értelemmel és tapasztalattal rendelkező műhelyvezető irányítása alatt. A cég hölgy munkatársai pedig takarítási munkákat vé-geznek. A dolgozók lakhatási támogatást kapnak, és e mellett mentális képzésben is részesülnek (rendszeres önismereti és sze-mélyiségfejlesztő képzések, életmód-veze-tési tanácsadás, felkészítés egy önálló mun-kahely megszerzésre). Mindemellett a mi-nimálbérhez közeli önálló keresetet kap-nak, és szakmát is tanulnak természetesen. A cég vezetője tudja jól, hogy munkatársai-

nak speciális felkészítésre és nagy odafigye-lésre van szükségük ahhoz, hogy sikeresen talpra tudjanak állni, és visszaszerezzék hi-tüket és önbecsülésüket. Ez talán fonto-sabb, mint az OKJ-s végzettség, amit három év után szeretnének a kezükbe adni. A cég sajátossága, hogy egy-egy kolléga három évig dolgozhat náluk, aztán teret kell adnia újabb bajba jutott embereknek, de ennyi idő elegendő ahhoz, hogy újra megtalálja helyét a társadalomban, immár egy piacké-pes szakmával, helyreállt önbizalommal, és saját otthonnal rendelkezve.

A vállalkozásnak tehát több egyenértékű célja van. Egyrészt szeretnének segíteni a náluk dolgozó munkatársaknak abban, hogy kapjanak egy újabb esélyt egy em-berhez méltó, értékes élethez. Ugyanakkor, mint minden piaci szereplő, minőségi szol-gáltatásaik révén a megbízók igényeit maxi-málisan ki akarják elégíteni, és piacképes működésre törekednek, vagyis a pénzre és a profitra mint nélkülözhetetlen eszközre tekintenek. „Munkatársainknak az a legfon-tosabb, hogy megfeleljenek a műhelyvezető és az én elvárásaimnak, hiszen ez a piacon így működik. A megrendelő szava szent. Olyan munkát kell végezni, ami a megrende-lő számára elfogadható. De mi oda szeret-nénk eljutni velük – bár még nem állunk ezen a szinten, de jó úton haladunk -, ha kiadnak a

ReBútor: közhasznú célra vállalkozunkA „Másért vállalkozó?” rovatban eddig leginkább olyan példákat mutattunk be,

amikor egy forprofit területen tevékenykedő vállalkozó tevékenységében fedeztünk fel társadalmi hasznot, értéket vagy a szociális és természeti környezet iránti felelős gondolkodást. Most olyan példát mutatunk be, amikor egy közhasznú alapítvány néhány munkatársának a fejében fogalmazódott meg egy társadalmi probléma,

melyre megoldást kerestek, és ezt piaci alapon működő szervezet létrehozásában vélték felfedezni. Lehet, hogy a társadalmi problémák megoldására létrejött vállalkozás lehet

csak valódi Másért Vállalkozás?



4

Másért vállalkozók

kezükből egy munkát, legyenek büszkék! Erő-sebb legyen önmaguk mércéje, mint a meg-rendelő vagy az én elvárásaim. Büszke va-gyok a munkámra! Ide kell eljutni! Ez egy na-gyon nehéz feladat. És nem csak a hajlékta-lan emberek között, hiszen rengeteg olyan ember van, aki soha nem ismeri meg ezt a jól-eső érzést.”

Balázs új, felvállalt munkaköre jelentős em-beri kihívás elé is állította, hiszen cégveze-tőként rengeteg olyan feladatnak kell meg-felelnie, mellyel szociális munkás tevékeny-sége során nem találkozott: „Ezelőtt a Vörös-keresztnél dolgoztam szociális munkásként. A jelenlegi feladatköröm sokkal keményebb. Sokat kell túlóráznom, mert egyedül vagyok felelős a vállalkozás működéséért, és sokat kell az emberekkel ’bajlódni’ - nyilván jó érte-lemben. Nagyon sok új dolgot meg kellett ta-nulnom, amit szociális munkásként nem is-mertem. Most egy vállalat vezetője vagyok, ahol olyanokhoz kell értenem, mint áraján-latok készítése, rezsi-órabér számítás, meg-rendelések teljesítése. Ráadásul szociális munkásként más fellépéssel, más attitűddel működtünk. Nagyon sokat kellett lefarag-nom ebből az énemből, hogy tekintélyt tud-jak szerezni magamnak, ami egy vállalatve-zetőnél elengedhetetlen.” E mellett termé-szetesen azt is feladatának tartja a prog-ramvezető, hogy közösséget teremtsen

ezeknek az embereknek. Éppen ezért szer-vez a munkatársaknak közösségépítő, ösz-szetartozást erősítő programokat. Ahogy ő mondta, olyan ez a munkahely, mint egy nagy család, ahol ha kell, segítik egymást az emberek, de azért megvannak a belső fe-szültségek is, például amikor szerelem ala-kul ki a csapaton belül, és főleg ha az szakí-tással végződik. „Ilyenkor felbolydul a méh-kas” – meséli nevetve. Hiába, az emberi ter-mészet már csak ilyen.

Balázs fontosnak tartja, hogy a forprofit cé-lú tevékenység mellett munkatársaik társa-dalmi szerepet is vállaljanak, és erre talált is egy remek lehetőséget: „A Szolgáltatóház együttműködik az Országos Kardiológiai In-tézettel. Társadalmi munkában vállaltuk olyan házak átalakítását, ahol transzplantált beteg van a családban. A transzplantált bete-gekről tudni kell, hogy számukra létkérdés a tökéletesen steril környezet ahhoz, hogy az újonnan kapott szervvel esélyük legyen a fel-gyógyulásra a műtét után. Asztalosműhe-lyünk munkatársaival közösen a steril körül-mények kialakítására vállalkoztunk, továbbá más vállalkozókat és alapítványokat is moti-váltunk arra, hogy hozzánk hasonlóan in-gyen vegyenek részt a felújításban. Ezt a fel-adatot szívügyemnek tekintem, és folyama-tosan keresem hozzá a csatlakozni hajlandó együttműködő vállalkozásokat.”

Vajon piacképes lehet-e egy olyan vállalko-zás, melynek ennyi különleges és fontos szempontot kell egyszerre szem előtt tarta-nia a működése során? - teszem fel félve a kérdést Balázsnak: „Jelenleg a munkáink egyharmadát még vöröskeresztes megrende-lések teszik ki. A célkitűzésünk az, hogy a megrendeléseink 10%-a legyen csak vöröske-resztes és 90%-a piaci megrendelés. A kör-nyék lakótelepein úgy érzem, hogy elfogad-tak minket. Jönnek a kisebb-nagyobb meg-rendelések. Még nem vagyunk elég ismertek ahhoz, hogy egy nagyobb cég ránk találjon, de bízunk benne, hogy eljön annak is az ideje. Első évben jelentős összegeket nyertünk pá-lyázati úton az induláshoz. Ebben az évben már nincs ilyen segítség és a gazdasági vál-ság miatt a Vöröskereszt forrásai is jelentősen csökkentek, ezért még erősebben rá vagyunk kényszerítve, hogy mielőbb magunk termel-jük ki a fenntartási és működési költségeinket. Egy közhasznú szervezet alegysége vagyunk, így természetesen nem a tőkefelhalmozás a cél. Cél a nullszaldó, vagy a nagyon kicsi, tisz-tességes nyereség, és hogy tisztességes fize-tést tudjunk adni munkatársainknak. Jelenleg a kiadásaink 60%-át tudjuk megtermelni. Az első év végére az is volt a terv, hogy ezt a szin-tet elérjük. Így bizakodóak vagyunk.”

Pozitív személetmódjukat az is erősíti, hogy hisznek benne, minőségi munkájuknak és szakképzetté vált munkatársaiknak köszön-hetően sok hasonló gondolkodású ember-rel és céggel kerülhetnek kapcsolatba: „Leg-inkább megrendelésekkel tudnak nekünk se-gíteni, legyen szó magánemberről vagy válla-latról. Olyan megrendelésekkel, ahol nem ol-csó munkát várnak gagyi minőségben, csak azért, mert mi hajléktalanokat foglalkozta-tunk, hanem minőségi munkát korrekt áron, teljesíthető határidőkkel. Sajnos nagyon sok olyan tapasztalatunk van, hogy úgy keresnek fel minket, hogy mi úgyis hajléktalanokat foglalkoztatunk, akkor nyilván olcsóbban dolgozunk. De hát az alapanyagot nyilván nekünk is ugyanúgy meg kell vennünk. Na-gyon jól esnek a pozitív visszajelzések is. Egy levél vagy egy telefonhívás is akár, hogy jó-nak tartják azt, amit kitaláltunk, lelkileg már ez is sokat számít. És természetesen keresünk olyan, hozzánk hasonlóan gondolkodó tisz-tességes vállalkozókat is, akik hajlandóak lennének a mi dolgozóinkat kipróbálni, és ha elégedettek velük, akkor számukra tisztessé-ges állást és fizetést ajánlani. Így mi újabb embereknek tudunk helyet biztosítani, és se-gítséget adni a visszailleszkedéshez.”

Polgár Emese

A vállalatrólCégnév Vöröskereszt Szolgáltatóház (Rebútor)

Alapítás éve 2008. június

Tevékenységasztalos munkák (régi bútorok felújítása, lakossági kisbútorok készítése, egyéb famunkák), festés-mázolás, takarítási munkák

Foglalkoztatottak létszáma 7 fő

Tulajdonos Magyar Vöröskereszt Budapesti Iroda

Éves forgalom Még nincs lezárt üzleti év. Várható forgalom 2009-re: 15-16 millió forint.

Telephelyek Egy telephellyel rendelkeznek a XIX. kerületben, Budapesten

A vezetőrőlNév Tigyi Balázs

Életkor 29 év

Beosztás programvezető

Végzettség általános szociális munkás

Más munkahelyek, releváns tapasztalatok Magyar Vöröskereszt

Család nős, egy kislány édesapja, két cica és két kutyus tartozik még a családhoz

Hobbi forgatókönyvírás

5

... a fenntarthatóság feléLépések...Kommunikáció

Erőfeszítés a zöldebb termékekért és a környezettudatos vállalati működésért

Az egyik legnagyobb elektronikai vállalatnak számító, japán Sharp Electronics komoly hangsúlyt fektet a fenntartható, környezettudatos működés elérésére, ezért a vállalat a környezetvédelmet globális környezeti stratégiája révén a vállalati kultúra szerves

részévé tette.

A Sharp saját gyárai számára kidolgozott egy igen szigorú szempontrendszert, amely alap-ján egyes üzemek „zöldnek”, mások pedig „szuperzöldnek” minősülnek. A kritériumrend-szer alapját egy pontrendszer képezi, amely-ben az egyes gyárak pontokat kapnak olyan szempontok alapján, hogy milyen mértékben csökkentik a széndioxid-kibocsátást például a hulladékhő felhasználásával, hogy milyen mó-don és mértékben hasznosítják újra a külön-böző hulladékanyagokat, hogy milyen mér-tékben mellőzik a veszélyes anyagok használatát, vagy hogy mekkora a gyár vízigé-nye. Amelyik gyár összpontszáma eléri a hetve-net, az zöld gyárnak, a ki-lencven vagy több pontot szerző üzemek pedig szuperzöld gyáraknak minő-sülnek. A szuperzöld gyára-kat pontszámuk alapján to-vábbi négy csoportba sorol-ják. Számos fejlesztésnek kö-szönhetően 2008 óta vala-mennyi Sharp termelőegy- ség zöld vagy szuperzöld gyárnak minősül. Ezekben a gyárakban olyan fejlett tech-nológiákat alkalmaznak, me-lyek segítségével lényegesen csökkenthető a károsanyag-kibocsátás, és lehetővé válik a kü-lönböző anyagok újrahasznosítása. Fontos sze-repet kapnak a megújuló energiák is.

A szuperzöld gyár ékes példája a Japánban ta-lálható Kameyama üzem, ahol nagy teljesít-ményű napelemekből és üzemanyagcellákból álló energiarendszer biztosítja a gyártáshoz szükséges energia tekintélyes részét, a felhasz-nált víz száz százalékát megtisztítják és vissza-forgatják, az egyéb hulladékokat és a veszélyes anyagokat pedig többféleképpen hasznosít-ják: bizonyos kemikáliákat műtrágyaként, má-sokat útépítéseknél vagy papírgyártás során használnak fel. A vállalat működéséből eredő széndioxid-kibocsátás a szuperzöld gyáraknak és a környezetbarát technológiáknak köszön-

hetően jelentősen csökkenthető, azonban lé-nyegesen jobb eredmény érhető el azáltal, hogy a termékek energiafogyasztását csök-kentik, illetve energiatermelő berendezéseket, például napelemeket állítanak elő. Mindkét te-rületen jelentős eredményeket ért el a Sharp. A vállalat energiatermelő és energiatakarékos termékeinek köszönhetően olyan ütemben mérséklődik a széndioxid-kibocsátás, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkenésének mérté-ke 2008-ban már meghaladta a Sharp saját

működése által okozott széndioxid-kibocsátás mértékét, holott 2003-ban még csak mindösz-sze tíz százalékát jelentette. A japán vállalat a napelemgyártás egyik éllovasaként folyama-tosan dolgozik a napenergia-hasznosító esz-közök hatékonyságának növelésén, valamint a technológia terjedésének gyorsításán.

A legkorszerűbb környezetbarát technológiák fejlesztésével a vállalat nagyban hozzájárul a háztartások és a munkahelyek energiaigényé-nek mérsékléséhez. Ezek között a már említett napelemek mellett a LED technológia jelent-heti a legnagyobb előrelépést a közeljövőben. A Sharp is igyekszik kiaknázni a technológiá-ban rejlő lehetőségeket, ezért energiatakaré-kos LED világítótesteket fejlesztett ki, és egyre szélesebb körben alkalmazza az AQUOS LCD

televíziók háttérvilágításaként is. A szórakozta-tó elektronika mellett a háztartási gépek és az irodai berendezések terén is komoly fejlesztői munka áll az egyre energiatakarékosabb ké-szülékek hátterében.

A környezetbarát gyártás és az energiatakaré-kos termékek fejlesztése mellett egyre na-gyobb hangsúlyt kap a régi, már nem használt termékek begyűjtése és újrahasznosítása. Ja-pánban ez a tevékenység már kiterjedtnek

mondható, azonban a szi-getország mellett a világ többi részén is egyre nö-vekszik a használt elektro-nikai eszközök újrahasz-nosítása iránti igény. A Sharp ezért folyamatosan bővíti az életciklusuk vé-gére ért termékek begyűj-tését és újrahasznosítását, hogy minimalizálja a szak-szerűtlenül lerakott hulla-dék mennyiségét. Eköz-ben folyik az újrahaszno-sító rendszer hatékonysá-gának növelése a begyűj-tés és újrafelhasználás költségeinek csökkentése érdekében. Fontos célki-

tűzés, hogy a későbbi újrafelhasználást már a termékek kifejlesztésénél és tervezésénél is fi-gyelembe vegyék.

A vállalat szuperzöld stratégiájának kiemelten fontos része a tájékoztatás. A Sharp vállalaton belül és kívül egyaránt nagy hangsúlyt fektet arra, hogy felhívja a figyelmet a környezettu-datosság fontosságára. A különböző kiállítá-sok során, a sajtó, hirdetések vagy szponzoráció útján a Sharp rendszeresen érinti a környezet-védelem témáját, és hangsúlyozza a környe-zettudatos termékek előnyeit.

Pászti AndrásSHARP/East Side Consulting



6

CSR mese

A fejvadász és a munkanélküli-hivatalJancsi az elkövetkező három napot a Köztársasági Munkaközvetítő Irodában

és a Superior Service Human Resources Ügynökségnél töltötte. No, az utóbbitól hamar kifordult, mert néhány perc beszélgetés után az orra alá dugtak egy papírt, amin Jancsi elígérte volna maradék tőkéjének felét, mint a jövendőbeli művezető ötéves, munkáltatói járulékokkal és egyéb állami sarcokkal növelt bérének felét. Így is furcsán csillagászati volt az összeg, Jancsi emlékei szerint még a főszakács

sem keresett néhány évvel ezelőtt ennyit Luxusország királyi konyháján.

Annak sem örült, hogy az ügynökségi öltö-nyös-lakkcipős kiszolgálók a világért sem ej-tették ki a szájukon a „művezető” szót, min-denáron partnert, szíefót, meg személyi asz-szisztenst akartak Jancsi nyakába sózni. Fog-ta hát kalapját, adjonistent mondott, majd ki-lépett az ajtón.

A Munkaközvetítő Iroda egészen más képet nyújtott. János egy nagy terembe került, ahol sok ablak volt, mögötte hivatalnokok, előtte hosszú sor. Nem szeretett tolakodni – bár lát-szólag ízlése elütött a többi kuncsaftétól – ezért hát húzott egy számot, majd tisztessé-gesen leült, s várta, hogy szólítsák. No, azt ugyan várhatta! Három óra várakozás után odalépett az „Információ” feliratú pulthoz. Az itt ücsörgő kisasszony ezt láthatólag zokon vette, s semmi sem állt tőle messzebb, mint hogy nemtetszését eltitkolja. Azért gyorsan letette a mobiltelefonját, kihörpintette az utolsó csepp kávét, fontoskodva odébb ra-kott egy halom iratot, majd kegyeskedett Jancsihoz fordulni:- Mit óhajt? Ha betanított munkás, magával hozta a bizonyítványát, születési anyakönyvi kivonatot, van bejelentett lakcíme, ehhez kell az újfajta lakcímkártya és a B-1526-os űrlap elektronikusan kitöltve, Ezüskköztársaság-beli állampolgár, nagykorú, azt látom, de van-e legalább 5 évre visszamenőleg nyug-díjjárulékra jogosító főállású munkahelyen legalább heti 36 órában …- Ühüm! – Mondta János. A kisasszony kicsit megtorpant, de aztán tovább folyt belőle a szó:- HAPCI alaptanfolyamot végzett-e? Ha igen, mellékelje 3 példányban a hologramos iga-zoló jegyet, egy hónapnál frissebb legyen, ezév január elsejétől az új jogszabály értel-mében sajnos nem fogadhatjuk el a régebbi HAPCI tanfolyamot, ha nincs, úgy a Köztársa-sági Munkarőközvetítő Hivatal költségére részt vehet egy öt hónapos alap-HAPCI tan-folyamon, persze csak ha pályázatot nyújt be, ehhez töltse ki…

János türelme itt fogyott el. Megszólalt:- Hölgyem!A kisasszony kérdőn nézett rá, láthatólag végleg felhagyott az ellenőrzőlisták fejbőli hadarásával és a válaszranemváró kérdések egybefüggő kipergetésével.- Hölgyem, én nem munkát keresek, hanem munkaadó volnék! Húztam is „Munkaadók humánerőforrásbeli szükségleteinek kielégí-

tésével kapcsolatos rendkívüli ügyintézés” feliratú cédulát, de senki nem hederít rám úgy három és fél órája. Segítene?A kisasszony napi rutinja ezzel végzetes léket kapott. Körmét piszkálva hebegte:- A kijelzőrendszer már régóta rossz, nem is használjuk. Tudja, itt mindenki úgyis tolak-szik, nem érdemes megjavítani, csakhát elő-írás. Egyenlő esélyek, tudja… Ne haragudjon, már évek óta nem járt itt munkaadó… Egyes ablak! – Azzal végleg zavarba jőve elrántotta a kisablaka mögötti függönyt, kirakta az „Ebédidő, azonnal jövök!” táblát, és retiküljét a hóna alá csapva hátra távozott.Mindez egy szempillantás alatt történt, úgy-hogy Jánosnak köszönömöt sem volt ideje mondani. Odaplántálta tehát magát az 1. fel-iratú, legfényesebb ablak elé, ahol egyedül nem várt senki.Bent egy nagyon kedves hölgy fogadta, aki

miután megtudta, mi járatban van, bevezet-te az irodájába:- Üdvözlöm! Én vagyok a Hivatal helyettes ve-zetője. Ne haragudjon, látom, hogy régóta vár, de a kollégáim nagyon túlterheltek. Mi-lyen jellegű munkaerőt keres?Jancsi bölcsen megtartotta magának a kollé-gai túlterheltségével kapcsolatos első gon-dolatait, majd előadta, miszerint 10-15 lelket keres, részben kétkezi munkásokat, akik majd betanulják a szakmát, részben néhány faze-kas mestert, netán porcelánfestőt, égető-technológust. Amikor az utóbbi kettőt emlí-tette, már érezte, hogy valami nem kerek. Pe-dig a kisasszony nagyon együttérzően jegy-zetelt, többször mélyen a szemébe nézett – elég csinos teremtés volt, ahogy Jancsi jobban szemügyre vette – majd hosszan ke-resett a dossziéi között, elmélyülten nyomo-gatta a számítógépe billentyűit, néhány rövi-det telefonált. Közben többször nagyon szé-pen elnézést és türelmet kért, végül befejez-te a látszattevékenységet és Jánoshoz for-dult:- Nézze, vezérigazgató úr, nagyon nehéz ma-napság az Ön által meghatározott specifiká-ciójú embert találni. Esetleg vissza tudna jön-ni holnap?Jancsi türelme az információpultos affér után újra beállt a rendes szintre, így mosolyogva bólintott és hazasétált, hosszan szemlélődve és csodálkozva a város átalakulásán. Másnap reggel pihenten lépett a csarnokba, s egye-nesen az egyes pult felé irányozta lépteit. A vezető-helyettes kisasszony elé sietett, s be-vezette egy tárgyalóba. Kávéval kínálta, de Jancsi csak egy pohár vizet kért. A kisasszony kicsit feszengett, majd Jancsihoz fordult:- Nézze, vezérigazgató úr…- Szólítson, kérem, Jánosnak!- Igen, izé, János Úr, maga nagyon szimpati-kus nekem, ezért meg kell mondanom ma-gának valamit, persze szigorúan mint ma-gánember, nem mint a Hivatal alkalmazottja.Jancsi várt, amíg a kisasszony összeszedte bátorságát.

7

... a fenntarthatóság feléLépések...CSR mese

- Tudja, ide az emberek nem feltétlenül azért jönnek, hogy munkát találjanak.- ?- Amikor ezt az állást elvállaltam, még így folytak a dolgok; bejött egy-egy munkaadó és néhány munkavállaló, előbb-utóbb min-den zsák megtalálta a foltját. De – és itt egy kicsit elmerengett, mintha még magának sem mondta volna ki eddig, amit most akart kibökni – valami, mintha elromlott volna. Mintha elátkozódott volna a pénz, de nem is ez a fő baj… Mintha… mintha eltört volna az idő! Mindenki rohan, még a nyugdíjasok és a munkanélküliek is. Ne haragudjon, egy kicsit elkalandoztam. Szóval, ha nagyon le akarom egyszerűsíteni a dolgokat, ide há-romféle ember jár. Az első soha nem dolgo-zott igazából, és nem is akar. Segélyt viszont akar. Ezért jön be időnként. Ő is tudja és mi is, de senki nem mondja ki. Ő azt játssza, akar dolgozni, mi meg hogy tudunk neki munkát adni. A második csoportba tartozók dolgos, rendes emberek voltak, de valahogy

már nincs szükség az ő tudásukra. A struktú-ra változott meg, senkinek sem kell már fa-zekas, a gépekhez is értő nyomdász, kötél-készítő…- Vagy csizmadia! – egészítette ki Jancsi.- Igen, vagy csizmadia. Ezekkel az emberek-kel is játszunk. Mi azt, hogy át tudjuk őket képezni, ők meg, hogy szívesen lennének biztosítási ügynökök, meg tudják tanulni az Ó fisz! 2010 programot, ilyesmi. Na jó, né-hány meg tudja szerezni a targoncakezelői képesítést, a vonalkódleolvasó ceruzát pe-dig majdnem mindenki tudja kezelni, de hát a szupermarketekbe sem kell ennyi pénztá-ros és raktáros, meg ott vannak az állástalan pályakezdők is. A legrosszabb az elbocsá-tott tanárokkal. Tudja, gyűlölöm már ezt az állást, pedig hivatástudatból jöttem ide.Jancsi megkérdezte:- És a harmadik csoport? - Nos, a harmadik fajta ember tényleg sze-retne dolgozni, alkalmas is erre, de elsősor-ban nem a pénz érdekli. Ő olyan munkát ke-

res, hogy mondjam… ami közel áll a szívé-hez.- Na, ez a nekem való, miért nem ezzel kezd-te!- Ühüm, tulajdonképpen csoportnak nevez-ni kicsit túlzás…- ?- Tulajdonképpen egy ilyen regisztrált munkanélkülink van. A Totó bácsi. De ő tu-lajdonképpen molnár…- Nem baj! Holnap reggel 8-ra küldje el hoz-zám Totó bácsit a határmezőre, meg egy tu-cat embert a második csoportból! Ja, és jöj-jön el maga is, hátha találunk valami értel-mes dolgot! Na, Isten áldja!

A hüledező kisasszony még sokáig nézte Jancsi nyomát, pedig a fotocellás ajtó ugyan-úgy csukódott be utána, mint a sok pökhen-di segélyüzér, és a még több megtört, re-ménytelen álláskereső mögött.

Tóth Gergely / KÖVET

Bíró Imola

Szeptember el-sején csatlakoz-tam a KÖVET stábjához. Fel-adataim közé tartozik többek között a szerve-zeti kommuni-káció, a tagság-gal kapcsolatos ügyek intézése,

a Lépések című szaklap szerkesztése. Tanul-mányaimat a Kertészeti Egyetemen kezd-tem, ott tájépítész mérnöki diplomát szerez-tem, ezt követően a WWF hazai szervezeté-nél tettem szert tapasztalatokra a nonprofit kommunikáció és az adományszervezés te-rén. A KÖVET előtt a CTF Alapítványnál dol-goztam hasonló munkakörben. Örömmel tölt el, hogy tudásomat és korábbi tapaszta-lataimat egy olyan szervezetnél hasznosít-hatom és gyarapíthatom, amelynek munka-társai elkötelezetten tanítják a vállalatokat arra, hogy fenntarthatóbb és ésszerűbb mó-don működjenek, környezetükkel és dolgo-zóikkal összhangra és egyensúlyi viszonyra törekedjenek.

Lontayné Gulyás Mónika

A veszprémi Pannon Egyetem Társada-lomtudományi Ka-rán szereztem nem-zetközi kapcsolatok szakértői diplomát 2008 nyarán. Szak-dolgozatomat tíz magyar nagyvállalat növekedési stratégi-ájáról, valamint

„fenntarthatatlan fejlődéséről” írtam, így már egyetemi éveim során kapcsolatba kerültem a KÖVET-tel. Friss diplomásként a Zöld Iroda Ellá-tóval (www.zoldellato.hu) foglalkoztam, annak megalakításától egészen 2009 áprilisáig, így 2008 nyara óta minden jelentősebb KÖVET-eseményen részt vettem, de hivatalosan csak ez év áprilisa óta állok a KÖVET alkalmazásában. Az egyesület nemzetközi kapcsolatainak ápolá-sán túl projektvezetői feladatkört töltök be. A vállalatok felelősségvállalásának kérdése áll szí-vemhez a legközelebb, de fenntarthatósági és környezeti jelentések minősítésében, valamint pályázatok írásában is közreműködöm. 2007-ben, amikor az első KÖVET-konferencián részt vettem, csak álmodni mertem arról, hogy en-nek az összetartó, és a fenntarthatóságért elkö-telezetten küzdő csapatnak tagja lehessek… Remélem minden álmom így fog valóra válni!

Galambosné Dudás Zsófia

A Budapesti C o r v i n u s E g y e t e m Gazdálkodás-t u d o m á n y i karán szerez-tem közgaz-dász diplo-mát 2009-ben. A kör-

nyezet védelmét már kiskorom óta szív-ügyemnek tekintem, így harmadévben nem is volt kérdéses, hogy főszakirányként a kör-nyezet- és vidékfejlesztés szakirányt válasz-tom. A KÖVET csapatának 2008 áprilisa óta vagyok tagja, először gyakornokként, majd 2009 júliusa óta projektvezetőként segítem az egyesület munkáját. Legfőbb feladataim vállalati felelősségvállalási projektekhez kap-csolódnak, de segítek a pályázatírásban, vala-mint a fenntarthatósági jelentések listájának vezetésében is. Azt remélem, hogy munkám-mal hozzájárulhatok az emberek gondolko-dásának alakításában, és így egy szép világot hagyhatunk örökül gyermekeinknek.

Bemutatkoznak új munkatársaink



8

Sharp Electronics

A Sharp Electronics (Europe) GmbH magyar-országi fióktelepe 2007-

ben kezdte meg tevékenységét Budaör-sön, Fábián István vezetésével. A magyar Sharp iroda a szórakoztató elektronikai esz-közök és az irodatechnikai rendszerek érté-kesítéséért felelős. Az iroda fő tevékenysé-ge a versenyképes irodatechnikai termékek bevezetése a magyar piacra. Az iroda a vi-szonteladói hálózatot erősíti a továbbfej-lesztett partnerprogram segítségével, illet-ve támogatja a nagyvállalati és kormányza-ti ügyfelek megkeresésében. Emellett szer-vezi a cég központi marketingtevékenysé-gét, és segíti a kategóriaváltást a közepes és nagyteljesítményű gépek felé. A hazai képviselet erőfeszítéseket tesz annak érde-kében, hogy a Sharp „szuperzöld” filozófiá-ját itthon is meghonosítsa.

További információ

Fábián István, ügyvezető igazgató

Telefon: 23/815-000

E-mail: [email protected]

www.sharp.eu/hu/

Toyota Motor Hungary Kft.

A Toyota Motor Hungary Kft. mint a Toyota cégcso-port leányvállalata Ma-gyarországon a világ leg-nagyobb autógyártóját képviseli. A Toyota és a

Lexus márkák disztribútoraként osztozik az anyavállalat által megfogalmazott környe-zetvédelmi és társadalmi felelősségvállalá-si gondolkodásmódban. E filozófia érvé-nyesülésének érdekében mindennapi mű-ködésünket a következő alapelvek szelle-mében végezzük:

• Növekedésünknek harmóniában kell lennie a környezetünkkel, ezért min-den tevékenységünk során a káros-anyag-kibocsátás megszűntetését kell megcéloznunk.

• A gazdasági és természeti harmónia érdekében új technikai megoldásokat fejlesztünk ki.

• Széles körű, szoros kapcsolatot alakí-tunk ki a környezetvédelemben érde-kelt egyénekkel és szervezetekkel.

• Részt veszünk az újrahasznosító társa-dalom kialakításában

• Elősegítjük a hatékony információ-áramlást, népszerűsítjük a környezet-tudatosságot.

Úgy gondoljuk, hogy új keletű KÖVET tag-ságunk révén olyan közösséggel tudunk együttműködni, amely segíteni fog ben-nünket a fenti célok elérésében.


Goizer György, K&F, CSR és

környezetvédelmi menedzser

Telefon: +36 23 885151


www.toyota.hu

Outdoor Mission Kft.

Az Outdoor Mission Kft. tagjai 12 éves szakmai ta-pasztalattal rendelkeznek outdoor csapatépítés te-rén. Régóta foglalkoztat

bennünket a kérdés, miként lehetne a szer-vezeti célokat valós társadalmi igények, vagy a környezetvédelem szolgálatába állí-tani. Karitatív csapatépítő programcsoma-gunk keretében olyan megoldásokat kíná-lunk, melyek a szervezetfejlesztésen túl-mutatnak, ugyanakkor közösségi hasznuk révén rendkívül hatékonyan integrálhatóak képzésekbe, csapatépítő programokba. A karitatív jellegű csapatépítő programok több szempontból is előnyösek lehetnek a megrendelő cégeknek. Szervezetfejlesztői szempontból a legfőbb hozadékuk, hogy az átélt intenzív élmény, közös alkotás olyan mély nyomot hagy a résztvevőkben, mely jó alapul szolgál a szervezeti folyama-tok hatékonyságának növeléséhez. Azért csatlakoztunk az egyesülethez, mert olyan szakmai fórum tagjai kívántunk lenni, amely üzleti tevékenységre való tekintet nélkül elhivatott a fenntarthatóság és kör-nyezetvédelem iránt, ami mind outdoor programszervező és tanácsadó cégként, mind lelkes természetjáróként egyaránt fontos számunkra.


Lőrinczi István, ügyvezető igazgató

Telefon: +36 20 957 8900


www.outdoormission.hu

QSCer t-Hungar y Kft.

Cégünk, a német-szlovák tulajdonban álló QSCert s.r.o. tanúsító tes-tület magyarországi külképviselete, és irá-nyítási rendszerek tanúsítási szolgáltatásait látjuk el. A QSCert mint tanúsító, nemzet-közi, cseh akkreditációval rendelkezik, és tagja az IAF-nek is, így minden ezekkel kap-csolatos előnnyel rendelkező, nemzetközi-leg elfogadott tanúsítványt ad ki. Cégünk Magyarországon 2007 ősze óta működik. Tanúsítási szolgáltatásaink a következő rendszerek tanúsítására terjednek ki: ISO 9001, Minőségirányítási Rendszer, ISO 14001 Környezetközpontú Irányítási Rend-szer, OHSAS 18001 (MEBIR 28001) Munka-helyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányí-tási Rendszer, ISO 22000 Élelmiszerbizton-sági Irányítási Rendszer, ISO/IEC 27001 In-formációbiztonsági Irányítási Rendszer, AQAP 2110 NATO Minőségirányítási Rend-szer. Környezetvédelemmel kapcsolatos te-vékenységünk az ISO 14001-es szabvány, a Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) tanúsítása megbízóink részére.


Szalfai Fedor, ügyvezető igazgató

Telefon/fax: 06-82/314-523


www.qscert.hu

Új tagvállalatok

Új KÖVET-tagok

Zöld Iroda Ellátó

A felelősen használható

termékek boltja.

Megoldás a

környezetbarát

irodai beszerzésre.

www.zoldellato.hu

9

... a fenntarthatóság feléLépések...Fenntartható fejlődés

Felelős vezető – felelős vállalatA Lépések „a környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja”.

Ez az elgondolkodtató alcím is kifejezi azt a belátást, ami napjainkban egyre többeknek nyilvánvaló: nem létezik fenntartható, felelős vállalat anélkül, hogy

felelős, morális vezetője ne legyen, aki a környezet és a társadalom érdekeit összehangolva a vállalat érdekeivel egy világos, értékek alapján kialakított jövőkép

felé irányítja a szervezetet.

Évtizedekig hajtogattuk, hogy nem me-het ez így tovább, a világ így fenntartha-tatlan, környezetileg és társadalmilag sza-kad szét napról napra. Ma végre nap mint nap látjuk, hogy a helytelen tettek nem maradnak következmény nélkül: előbb vagy utóbb, de összedől az, amit másokra való tekintet, felelősségérzet és odafigye-lés nélkül tákolgatunk. Kár, hogy ez az ára. De ennek is örülni kell: hiszen sokáig nem látszott, hogy ez be fog következni. Soká-ig csak legyintettünk: ahol nincs világo-san kimondva, mi a helyes és mi a helyte-len, ahol a normaszegés a norma, ott an-nak áll a zászló, aki a legügyesebben csal, a legdurvábban pusztítja a környezetet és a legsúlyosabban visszaél a munkaválla-lók jogaival, leginkább elcsalja a járandó-ságukat. Beletörődtünk, hogy fejjel lefelé él a világ.

Most végre a válság a feje tetejéről a tal-pára állította a világot. „Feje tetejéről tal-pára Hegel-t, passzolj még egy cigarettát” – énekelné Cseh Tamás. (A cikket még júli-us közepén kezdtem el írni…) Ma már nem az a feladat, hogy az üzleti érdekhez kell megpróbálni – néha kínkeservvel – valahogy hozzáigazítani a társadalmi és környezeti következményeket, és ha nem megy, széttárni a kezünket. Hanem az, hogy olyan, társadalmilag hasznos és kör-nyezetileg is felelős tevékenységet kell keresnünk, amely – ha jól csináljuk – tisz-tességes megélhetést nyújt a tulajdonos-nak és az alkalmazottaknak és családjaik-nak.

Most végre esély van arra, hogy a sze-münk előtt és a két karunk erejével épül-jön fel egy olyan rend, amelyben a nor-mák végre a tisztességes megélhetés, a környezetkímélő működés és életforma és a másik ember jogainak, tulajdonának

tisztelete lesznek. A társadalmilag hasz-nos és környezetkímélő működésmód-ban kell megtalálni az üzleti haszon lehe-tőségét. De ehhez szükség van arra, hogy a vezetők egy új rétege, kritikus tömege alakuljon ki, akik 1. rendelkeznek mindaz-zal a tudással és kapcsolatrendszerrel, amellyel sikerre vihetnek a közjót szolgá-ló vállalkozásokat, 2. elszántak és motivál-tak arra, hogy bele is vágjanak, nem vár-nak másokra, és végül 3. olyan morális fe-lelősséggel néznek a feladatra, amely má-sokat is inspirál.

A Common Purpose Magyarország Egye-sület vezetőfejlesztő programjain ilyen vezetőket, „a jövő vezetőit” készítjük fel a megváltozott világban előálló feladatok-ra. Különleges helyszíneken, különleges, elsősorban társadalmi témákban szólal-tatnunk meg olyan inspiráló vezetőket, akik szokatlanul őszinte beszélgetések során saját vezetői kihívásaikat osztják meg velünk. Segítenek abban, hogy a résztvevők rátaláljanak egy témára, társa-dalmi vagy környezeti problémára, ame-lyért küzdeni akarnak, kilépve a szűkre szabott, szokásos hatáskörükből, a szer-vezeten belül és kívül, igazi „leaderként”, együttműködésben tegyenek valamit egy fenntarthatóbb, és felelősebb világért.

Magyarországon sokáig, és sok helyen még ma is, természetes volt, hogy amit otthon már nem csinálok (normáim sze-rint nem helyes, nem teszem), azt bent a cégnél nyugodtan megteszem. Otthon szelektíven gyűjtöm a szemetet, de ha a cégnél erre nincs lehetőség, nem járok utána, „belefér”, hogy a cég más normák szerint működik. Pedig ha ez belefér, min-den más is belefér. Ha otthon nem ve-szem el és eszem meg a gyerek uzsonná-ját, akkor a cégnél sem fér bele, hogy

azoktól megvonok egy juttatást, akik ná-lam keservesebben tudják valami mellé-kesből kiegészíteni a havi büdzsét. És kü-lönösképp nem teszek így, ha a megszorí-tásnak az a célja, hogy tartsuk a külföldi tulajdonos profitelőirányzatát. Ha elve-szem a gyerek uzsonnáját, akkor azért te-szem, mert nehéz a család helyzete, de akkor nem én eszem meg, hanem elosz-tom, és így két testvérnek kell beérnie egy szendviccsel elsejéig.

Nemrég azt mondta egy nagyvállalat ve-zetője egy Common Purpose beszélgeté-sen: ha majd végre a gyerekeinket nem arra neveljük, hogy „legyél sikeres, akár-hogyan” (nézd, milyen ügyes a Pistike apukája: kiteszi a hamis mozgássérült kár-tyáját a BMW ablakába, és beszalad teni-szezni), hanem arra, „légy becsületes”, ak-kor majd megváltozik az ország. Mert ha becsületes vagy, még akár lehetsz sikeres is. De azzal a viselkedéssel, amivel ma in-dítjuk el a gyerekeinket az útra, csak a becstelenségre fognak felkészülni, hiszen alapvetően rendes gyerekek: követik a normát.

Szeptember közepén a Common Purpose Magyarország Egyesület bemutató kép-zési modult tartott egy egészen különle-ges helyszínen, a Várhegy gyomrában ta-lálható Sziklakórházban. Azokat a felelős vezetőket várták oda, akik szeretnék meg-tapasztalni, mit nyújt a program a résztve-vőknek, milyen módszerrel formáljuk a vezetők világlátását és készségeit, ho-gyan készítjük fel őket arra, hogy több egyéni és vezetői felelősséget vállaljanak a szervezeten belül és azon túl is, a társa-dalomban, a változó világban.

Ertsey KatalinCommon Purpose Egyesület

HELYREIGAZÍTÁS - lapunk 14. évfolyam 1. számának 4. oldalán „A tej igazi íze” című cikkünkben tévesen jelent meg, hogy az UHT tej tartósítószert tartalmaz. Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés kérésére közöljük, hogy az UHT technológia során tartósítószer nem kerül sem a tejes, sem a gyümölcsleves dobozokba. A folyékony élelmiszerek eltarthatóságát a hőkezelés és a csomagolás technológiája együttesen biztosítja. A tévedésért elnézést kérünk.



10

Nyári Egyetem

Új lovagrend születikKülönös feltételei voltak a nyári egyetemre való jelentkezésnek: prezentáció

felesleges termékekről, esszé írása Theodore Roszak „A szörny és a titán” című cikkéről. „A vállalatok társadalmi felelőssége” címen meghirdetett programhoz az előbbi elvárás még csak-csak kapcsolódott, de el nem tudtam képzelni, miért kell

egy, a társadalmunk elkorcsosulásának okait kutató értekezést elemezni. Ez azonban hamar kiderült.

Az ötnapos program alatt szállásunk a keszthelyi kempingben volt, a reméltnél is jobb körülmények között. A kétágyas tiszta szobák és a külön mosdó látványa kelle-mes meglepetést okozott többünknek. Nem különben a kempinghez tartozó Bala-ton-part, ahol rendszeresen hűtöttük ma-gunkat az ebéd utáni szünetekben. Az is-merkedés sem okozott problémát a röp-labda pálya és a tűzrakóhely adta lehetősé-geknek köszönhetően. Így tehát minden körülmény ideálisnak tűnt, hogy egy kelle-mes hetet töltsek együtt 26 társammal. A reggeli ismerkedős-névmegjegyzős játék után átvonultunk a Georgikon Egyetem épületébe, ahol sor került az első előadás-ra. Tóth Gergely és Matolay Réka tolmácso-lásában kóstolhattunk bele a fenntartható-ság lényegébe és itt már ki is derült a nyári egyetem és a Roszak-cikk közötti kapcso-lat. Roszak szerint a modern tudomány a mennyiséget tekinti objektív értékmérő-nek, míg a minőség szubjektív, mindenki

ízlés szerinti magánügye. Így cselekedete-ink is csak mennyiségileg mérendők, de minőségi szempontból értékelésre nem al-kalmasak, hiszen az egyéni értelmezésnek adna teret. Az elkövetkező napokban kis csoportokban beszélgettünk az erkölcs kü-lönböző formáiról, majd egy játék segítsé-gével nekünk kellett összeállítani egy való-ban fenntartható világot.

A tábort mintegy keretbe foglalta Tóth Ger-gely ötlete, hogy a Fenntarthatóság lovag-jaivá avasson minket. Fogadalmat tettünk, hogy cselekedeteink mércéje nem a meny-nyiség, hanem a minőség lesz, és a további-akban minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy terjesszük és alkalmazzuk az itt tanul-takat. Hogy a fenntarthatóságról ne csak beszélgessünk, első naptól biciklivel közle-kedtünk a különböző helyszínek között. Így jutottunk el Balatongyörökre is egy borkós-tolóra, ahol jó hangulatban fejeztük be az előző este kezdett ismerkedést. Másnap a

KÖVET munkatársai tartottak előadást a vállalati felelősségvállalás eszközeiről, élet-ciklus elemzésről, ISO szabványokról, EMAS rendeletről. Itt megismertük azokat a konk-rét eszközöket, amelyek-kel majd harcolhatunk eskünknek megfelelően. Dél-után választhattunk, hogy a KPMG esettanulmányát ismerjük-e meg, vagy „Felelős vállalat a gyakor-latban” címmel az E-Con munkatársaival tartunk. Én ez utóbbit választottam, amit nem bántam meg. Az előadók játékosan mutatták be, hogy meny-nyire gazdaságtalan és pazarló a tömeggyártás az egyedi, rendelésre történő gyár-táshoz képest és milyen további előnyök érhetők el pusztán átszervezéssel. Az elő-adások után befejeztük a még vasárnap el-kezdett munkánkat, az egyetemi park pad-

11

... a fenntarthatóság feléLépések...Nyári Egyetem

jainak felújítását, majd elköltöttünk egy fenntartható vacsorát, kizárólag magyar, le-hetőség szerint helyi termékekből.

Ebben a hangulatban ért minket a hajnal, majd a reggel, amikor busszal elindultunk a Hárskúti Megújuló Energia Központ felé, ahol már várt minket Zelenák Adrián, a köz-pont projektvezetője. Adrián először diákon szemléltette a központ működését, beszélt a lehetőségekről, bár a sok kérdéstől nem nagyon tudott haladni. Úgy tűnik, a meg-újuló energia lett a társaság egyik kedvenc témája. Hogy ne csak elméletben ismerjük meg, Adrián körbevezetett minket a köz-ponthoz tartozó területeken, majd meg-vendégelte a társaságot egy helyben ké-szült gulyás-lecsós ebéddel. Az esti előadá-son már mindenki pihenten vehetett részt. Szükségünk is volt rá, ugyanis Pigniczky

Ágota, a Social Bike Business munkatársa megdolgoztatta agysejtjeinket, amikor arra kért minket, hogy adjunk ötleteket a pro-jekt megvalósításához. Elmondása szerint sok hasznos tipp született, így az estét siker-élménnyel és egy új beszédtémával gazda-godva folytathattuk a Balaton-parton. A szerdai napon biciklitúrán vettünk részt, amit a kezünkbe adott térkép és utasítások segítségével kellett teljesítenünk. A találko-zóponton megbeszéltük a látottakat, majd megnéztük az egyetem épületében találha-tó „felesleges termék” kiállítást. Délutánra esett a sokak által leginkább várt előadás, amit Ertsey Katalin a CSR kommunikációról tartott. Utolsó este tábortűz mellett kérdez-hettük ki a még ottrekedt előadókat, amit a sűrű szúnyogtámadás ellenére kitartóan ki is használtunk. Az utolsó nap három elő-adója talán tévesen mérhette le a társaság

érdeklődésének mértékét, ami a kora reg-gelnek és a hosszúra nyúlt estének lehetett a mellékhatása, ezért észrevehetően meg-lepődtek az előadást követő kiscsoportos beszélgetésen tanúsított aktivitásunkon. Lelkesedésünk egészen a délutáni ajándék-tablókészítésig tartott, amikor lassan min-denki felismerte, hogy eljött a búcsú ideje. Az arcokon őszinte szomorúság tükröző-dött, amit a társaság nosztalgia találkozója bizonyít a legjobban.

A nyári egyetem alatt összekovácsolódott egy hasonló gondolkodású, lelkes, változ-tatni akaró csapat. A nyári egyetem elindí-tott minket egy úton, rajtunk múlik, hogy az életben képesek vagyunk-e tartani ezt a lendületet.

Horváth SaroltaNY.E. hallgató

„A Nyári Egyetem a maga nemében egyedülálló lehetőséget kínál a fiataloknak, hogy tanuljanak, és ne csak ismerjék, hanem megis-

merjék a fenntartható fejlődés széles spektrumon való jelentőségét, gondolatait. Ez alatt az egy hét alatt számos barátság alakult ki,

és egy olyan, lelkes fiatalokból álló csapat jött össze, amelyek tagjai egymást inspirálva és segítve a fenntartható fejlődés valóban di-

cső lovagjaivá váltak.” Harmati Andrea

„A Nyári Egyetem alatt előkerültek könyvek, filmek, sárkányok és dinoszauruszok. Volt szó világűrbe utazásról, megtudtuk, mi az a

Dunbar-szám, beszéltünk a közlegelők tragédiájáról, vagyis az önérdek és a közjó konfliktusáról, a pénz-gravitációról, felhalmozás-

ról. Felismerhettünk, mennyi minden kapcsolódik össze, amire eddig nem is figyeltünk.” Varga Judit

„A résztvevők azóta is tartják a kapcsolatot egymással. A témához kapcsolódó közös filmnézést szerveztünk, internetes portálon cso-

port jött létre. A Nyári Egyetem nemcsak az a néhány nap volt a Balatonon, hanem továbbra is bennünk él.” Czikkely Csilla



12

Zöld Iroda

Pénzt spórol a zöld gondolkodásA válság ellenére sok vállalat még egyáltalán nem használja ki a környezettudatos IT megoldásokban rejlő tartalékokat. A PC World és a Computerworld idén ősszel

immár második alkalommal rendezi meg Green IT konferenciáját, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek az aktuális környezetbarát informatikai megoldásokkal.

Számos út vezethet a zöldebb cég ki-alakításához. A legtöbbet emlegetjük mostanában a zöld irodai rendszere-ket, a hatékony adattárolási, virtualizációs, és a különböző alacsony fogyasztású vékony kliens technológi-ákat. Sokan mindezek ellenére egyál-talán nem gondolják, hogy egy cég működési költségei mennyivel csök-kenthetőek a hatékonyabb kommuni-káció, a jól tervezett irodai infrastruktú-ra és a legmodernebb videokonferen-cia rendszerek segítségével. Pedig az informatikában rejlő tartalékok sokszor olyan megtakarításokra adnak lehetőséget, amelyekkel jelentősen csökkenthetők a ki-adások, a cégek működése racionálisabbá válik és a környezetterhelés is mérséklődik. Zöld IT helyett zöld gazdaságA közvetlenül a termeléshez kapcsolódó iparágakban - még ha a környezetvédelmi célok hasonlóak is, mint például a széndi-oxid-kibocsátás vagy a természeti erőforrá-sok kizsákmányolásának csökkentése - is megtalálhatók azok a technológiai megkö-zelítések, amelyek segítségével el lehet érni a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célo-kat. Egy környezettudatos termelő vállalat ugyan többet nyerhet, ha megoldásokat dolgoznak ki az üzemanyag-használat csök-kentésére, vagy egy nemzetközi cég meg-próbálkozhat az utazási költségek optimali-zálásával, de ha az informatikai rendszerei-ben nem jelennek meg a „green IT” megol-dások, akkor a PC-k által elpazarolt energiá-val tovább pusztítja a környezetünket.

Termelés zöldebbenHa a fenntarthatóság felé haladó vállalato-kat megvizsgáljuk, látható, hogy a gyártók elsajátítanak egy úgynevezett életciklus-szemléletet, amelynek révén igyekeznek egyensúlyban tartani az üzleti érdekeket és az olyan ötleteket, amelyek magasabb szin-tű fenntarthatóságot eredményeznek az alacsonyabb költségek mellett is. Ez nem csak hatékonyabb gazdálkodást jelent, ha-nem el nem pazarolt forrásokat és gondo-san tervezett infrastruktúrát egyaránt. A környezettudatos gondolkodást nélkülöző

vállalat olyan terméket fog előállítani, amit a legnagyobb lehetséges mennyiség-ben, és a lehető legdrágábban adhat majd el. Viszont az a vállalat, ahol a fenntartható-ság fontos szempont, olyan terméket állít majd elő, ami tartós, és könnyen újrahasz-nosítható a lehető legkevesebb veszélyes hulladék felhalmozása mellett. A termékhez lehetőleg minimális veszélyes anyaggá bomló nyersanyagot használ, illetve a cso-magolást az újrahasználhatósági szempont-ok szem előtt tartásával alakítják ki. A kész-termék tárolását és logisztikáját is környe-zettudatos gondolkodás kell, hogy meg-előzze, ami általában a lehető legkevesebb üzemanyag- és energiafelhasználást is jelen-ti. Így a logisztika különösen fontos szerepet játszhat az üzemanyag-csökkentés kérdésé-ben, a mai üzemanyag-árakat tekintve ez nem jelentéktelen kérdés a termék árába beépülő szállítási költségek miatt.

Takarékos iroda?Az irodákban megszokott papírpazarlás he-lyett az intra- és internetalapú megoldások - mint például az azonnali üzenetküldők, az online office szolgáltatások, az elektromos számlázás és befizetések - bevezetésével csökkenthető a papírfelhasználás. Ez szin-tén redukálhatja a kiadásainkat, és az ökoló-giai lábnyomunkat is jelentősen módosít-hatja. A vállalaton belüli elektronikus kom-munikáció kiterjesztésével elérhetjük, hogy a munkatársak könnyebben - mindenféle papírtologatás nélkül - hozzáférjenek a kü-lönböző tartalmakhoz, dokumentumokhoz. Az irodai takarékosság már a beszerzésnél kezdődik, a mindennapos odafigyeléssel

folytatódik, illetve az újrafelhasználás-sal végződik. A különböző eszközökön ma már feltüntetik a származást és a környezetbarát jelleget. Érdemes az ilyen címkéket, tanúsítványokat keres-ni, mert az ellenőrzött minőségű ter-mékek a saját irodánkat is környezet-tudatosabbá teszik.

Nem hanyagolhatjuk el az alkalma-zottaink képzését és motiválását sem, hiszen rajtuk múlik, hogy mennyit használnak az amúgy környezettuda-

tos termékekből, mennyit pazarolnak az egyre dráguló energiából, illetve mennyire képesek a cég kultúrájának megfelelően gondolkozni. A környezettudatos viselke-dés ma már egészen komplex gondolko-dást igényel a vezetőktől és az alkalmazot-taktól egyaránt, a hatásait tekintve viszont jelentős javulást hozhat a cég hatékonysági mutatóiban. A jobb teljesítmény, a keve-sebb kieső munkanap, a kevesebb elpaza-rolt energia ugyan nehezen forintosítható, mégis a végeredmény a hatékonyabb mű-ködés felé mutat.

Itt lenne az ideje, hogy minden szektorban, iparban, szolgáltatásban, egészségügyben, oktatásban hasznosítsuk azokat az infor-matikai módszereket, amik segíthetnek el-érni a fenntarthatósággal kapcsolatos célo-kat. A zöld gondolkodás elterjedése min-den vállalkozás számára előnyökkel jár, a már kidolgozott megoldások átvétele nem csak a környezet védelmét szolgálja, ha-nem a cégek sikerességét is meghozhatja.

Turcsán Tamás a PCWorld munkatársa

Arany partnerek

Szakmai partnerek

13

... a fenntarthatóság feléLépések...Kutatás

A társadalmi felelősségvállalás kommunikációja a hazai vállalkozások körében

A társadalmi felelősségvállalás (CSR) esetében különösen fontos a kommunikáció, mely a cég szándékától függően egyszerre lehet a vállalat eszköze, illetve célja. A

közhiedelem szerint a legtöbb hazai vállalat marketingeszközként tekint a CSR-ra, aminek bizonyítéka lehet a – sokszor a CSR-tevékenységek megvalósítására fordított

erőforrás-befektetést meghaladó mértékű – kommunikációs és reklámkampány.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a hazai vállalati sokszínűséget figyelembe véve 1500, a ma-gyar vállalati szektort méret és ágazat sze-rint reprezentáló, legalább 20 főt foglalkoz-tató vállalat körében készített kérdőíves fel-mérést, 45 nagyvállalat esetében pedig mélyinterjúkat CSR-ről. A kutatás során ki-emelten vizsgálták, hogy a különféle vállal-kozások mennyire veszik igénybe a külső és belső kommunikációs csatornákat a társa-dalmi felelősség jegyében végzett tevékeny-ség propagálására. A vállalatokat arra kér-ték, hogy értékeljék egy 1-től 5-ig terjedő skálán a CSR-tevékenységek kommunikáci-ós csatornákon keresztüli hirdetésének erős-ségét/gyakoriságát (ahol 1 = nem hirdetjük, 2 = alig hirdetjük; 3 = a nagyobb eseménye-ket/adományokat hirdetjük; 4 = gyakran hir-detjük; 5 = minden egyes CSR-tevékenysé-günket hirdetjük).

A válaszok azt mutatják, hogy a vállalkozá-sok meglehetősen visszafogottak a CSR-tevékenységük kommunikációját illetően. Ugyan a legtöbben és a legnagyobb arány-ban a belső CSR célokra költenek, a belső

kommunikációs „aktivitás” nem sokkal na-gyobb a vállalatok körében. A külső kom-munikációs csatornák „használatával” kap-csolatos válaszok szerint a vállalatok közel 78%-a egyáltalán nem hirdeti tevékenysé-gét a külvilág felé, és amelyek hirdetik is, in-kább csak egyes eseményekre koncentrál-nak.

A belső kommunikációs csatornák „haszná-latával” kapcsolatos válaszok megoszlása hasonló a külső csatornákéhoz, a legfőbb különbség az arányokban rejlik: belső felüle-teket gyakrabban vesznek igénybe CSR te-vékenységük propagálására, leginkább, hogy ezzel is növeljék alkalmazottjaik elkö-telezettségét.

Az átlagos CSR költésekkel összevetve a kommunikációs aktivitást az látható, hogy leginkább nem azok a vállalkozások hirdetik jobban, kommunikálják erősebben, széle-sebb körben magukat, amelyek fajlagosan a legtöbbet fordítanak CSR célokra, hanem in-kább a nagy, 250-999 fős vállalkozások, vala-mint három kiemelt ágazat (a vendéglátás

és szálláshely-szolgáltatás, a szállítás és táv-közlés, valamint a pénzügyi tervezés, ingat-lanügyletek, gazdasági szolgáltatás) cégei. A belső kommunikáció fontossága a CSR terü-letén kissé meghaladja a külsőét, s itt a leg-nagyobb cégek (1000 fő felett, illetve a 250-999 fő között) többé-kevésbé fontosnak is tartják. Itt is a vendéglátás, szálláshely-szol-gáltatás, valamint a szállítás, távközlés cégei viszonyulnak pozitívabban a CSR belső kom-munikációjához, a többiek inkább „szemér-mesen” hallgatnak róla. Mindez arra utal, hogy a belső CSR tevékenységeket a vállal-kozások vezetői a szokásos vállalati üzlet-menet részeként tekintik (dolgozói képzés, javadalmazás stb.), s nem vélik úgy, hogy ez a vállalati belső imázs javításának egyik esz-köze is lehetne. Jól látható, hogy azoknál a cégeknél, ahol a belső kommunikációnak in-tézményes formái alakultak ki (elsősorban a nagyméretű cégeknél), ott hangsúlyt fektet-nek a CSR belső kommunikációjára is.

Biró Péter – Mattusich Márton GKI Gazdaságkutató Zrt.

Forrás: GKI

2. ábra: A belső kommunikációs csatornák igénybevétele a társadalmi felelősség jegyében végzett tevékenység hirde-tésére (N=826)

1. ábra: A külső kommunikációs csatornák igénybevétele a tár-sadalmi felelősség jegyében végzett tevékenység hirdetésére (N=826)



14

Fenntartható fejlődés

A magyar háztartások ökológiai lábnyomának vizsgálata

A legutóbbi kutatások és vizsgálatok szerint azon országok járulnak hozzá a legjobban a ökológiai lábnyom növekedéséhez, melyek a legjobb

fenntarthatósági irányvonallal és ESI besorolással rendelkeznek. Jelen tanulmány a magyar ökológiai lábnyom számításával és az ágazatok

közötti kapcsolatok elemzésével foglalkozik, hogy így megvizsgáljuk az iparágak közvetlen és közvetett ökológiai lábnyomának helyzetét.

Alapvetően nem az iparágakat tartjuk fele-lősnek a környezeti hatásokért, mivel az ipar által előállított termékek a háztartá-sok szükségleteit szolgálják ki. Inkább úgy gondoljuk, hogy a fogyasztók tehe-tők felelőssé az általuk indukált fo-gyasztásért.

A vizsgálatra a „Fenntartható fo-gyasztás, termelés és kommuniká-ció” címet viselő projekt keretein be-lül került sor, melynek az alábbi szá-mítások fontos alapját képezik. A projekt a magyar energiafogyasztás csökkentési lehetőségeit vizsgálja. A projektben az ELTE, a Budapesti Corvinus Egyetem, az MTA Szocioló-giai Kutatóintézet, az MTA-ELTE Kom-munikációelméleti Kutatócsoport, a Védegylet, a Tudatos Vásárlók Egye-sülete és a Norwegian University of Science and Technology vesz részt. A kutatást a Norvég Alap finanszírozza. A kutatási program tervezett időtar-tama 2 év (2009. január 01. – 2011. március 31.). A projekt célja az ener-giafogyasztás csökkentési opcióinak feltárása és konkrét javaslatok meg-fogalmazása adott szakmapolitikai keret-ben.

A módszertant tekintve az ágazati kapcso-latok mérlegének (ÁKM) környezeti hatá-sokkal kibővített változatát használtuk. Az ÁKM nemzetgazdasági ágak közötti sokol-dalú, komplex kapcsolatok számszerűsíté-sére szolgál. Alapvetően a háztartások ki-adásait és azok környezeti hatásainak ösz-szefüggéseit vizsgáltuk, vagyis, hogy egy-egy termékre fordított pénzegységgel mekkora ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után. A háztartások a termékek és szolgáltatá-sok fogyasztásával hozzájárulnak a kör-

nyezet degradációjához közvetlen és köz-vetett módon is. A közvetlen környezeti hatás egy termék használata során lép fel, mint például ha fűtünk, kocsit vezetünk

stb. Indirekt környezeti hatás pedig egy adott termék vagy szolgáltatás előállítása-kor, vagy a hulladékgazdálkodás során merül fel stb., főként az élelmiszeripari, ru-házati termékeknél és szolgáltatásoknál. A teljes környezeti hatás, mely az elemzés során kiszámításra került, a közvetett és közvetlen hatás összegéből adódik.

A háztartások fogyasztásának vizsgálatá-hoz fogyasztási deciliseket képeztünk, így könnyebb a fogyasztási mintázat nyomon követése és megvizsgálhatóvá válik a sze-gények és gazdagok közötti fogyasztási szokások különbözősége és azok környe-zeti hatásai. Jelen tanulmány célja, hogy

felfedje a társadalom szegmensei közti ökológiai lábnyombeli különbségeket.

A diagram a magyar háztartások ökológiai lábnyomát mutatja 2005-ös adatok alapján. A könnyebb át-láthatóság kedvéért 12 kate-góriát, termékcsoportot képez-tünk. A háztartások teljes fo-gyasztása az épített környezet közvetlen fogyasztását, az eh-hez szükséges üzemanyagot, és a magánközlekedéshez szükséges üzemanyagot is ma-gában foglalja, valamint a ház-tartásokban szükséges egyéb termék fogyasztását is.

A legnagyobb ökológiai láb-nyommal rendelkező termék-csoport az élelmiszerek, me-lyek összesen majdnem a teljes magyar ökológiai lábnyom fe-lét teszik ki. Ez annak köszön-hető, hogy az ökológiai láb-nyom a természettől elfoglalt területet méri, és a mezőgaz-daság és erdőgazdaság együt-

tes területfoglalása igen magas.

A második legmagasabb kategória a köz-műhasználat és lakásfenntartáshoz szüksé-ges energia ökológiai lábnyoma (18%). Ezt követi a közlekedés 14%-kal, majd a búto-rokra és lakberendezésre költött pénz láb-nyoma (6%).

A háztartások közvetlen és teljes fogyasztá-sának összehasonlítását a direkt és teljes in-tenzitási vektorok számításával tudjuk meg-tenni. A teljes intenzitás: vektor az ipari te-vékenység direkt és indirekt hatásait fejezi ki, vagyis egy adott termék teljes ökológiai lábnyomának és a ráfordításának hányado-

15


Termékcsoportok Direkt intenzi-vitási vektor

Teljes intenzi-vitási vektor

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és egyéb mezőgazdasági tevékenység 10,826 14,472

Erdészet, fakitermelés, és egyéb erdőgazdálkodási tevékenység 66,625 77,597

Papíripari rostanyag, papír gyártása 2,760 11,411

Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, vízellátás 3,251 5,681

Nagykereskedelem és ügynöki kereskedelem, kivéve gépjárművek és motorbiciklik 0,096 1,400

Kiskereskedelem, kivéve gépjárművek és motorbiciklik és személyi és háztartási javak javítása 0,088 1,037

Vendéglátás 0,103 2,655

Ruházati termékek és szőrmecikk gyártása 0,870 5,071

Bőr kikészítése; táskafélék, szíjazat, bőrtermék és lábbeli gyártása 0,161 3,554

Oktatás 0,089 0,517

Egészségügy és egyéb szociális tevékenység 0,091 1,126

Fenntartható fejlődés

sa. Alapvetően ez a teljes értékláncot fedi le, egy adott termék iparról iparra történő szál-lítását egészen a végső felhasználóig. Pél-dául a turizmus ökológiai lábnyoma nem-csak a közvetlen hatásokat tartalmazza, me-lyek többnyire minimálisak, hanem az uta-zás vagy a tisztítás, takarítás ökológiai láb-nyomát is.

A teljes intenzitási vektor tehát egy olyan mérőszám, mely azt fejezi ki, hogy 1 pénz-egység (Ft) kiadásával egy adott termékre, mekkora ökológiai lábnyomot okozunk.

A táblázatban néhány termékcsoportot emel-tünk ki, melyek talán a legérdekesebb infor-mációkkal szolgálnak. A legmagasabb teljes ökológiai lábnyomot mutató csoportok a kö-vetkezők: mezőgazdaság, erdészet és papír termékek, közművek és a szolgáltatások. Az erdészetet érdemesebb kicsit megvizsgálni, mivel kimagaslóan magas értékekkel rendel-kezik. Ennek oka az erdészet extenzivitásában keresendő. A fák magas életciklusuk miatt ha-talmas területet igényelnek 1 m3 fa előállításá-hoz. Tehát a magas ökológiai lábnyom itt nem azt jelenti, hogy az erdők környezetszennye-zők lennének, sőt a magas erdős területek ará-nya kimondottan kívánatos. Itt csak azt állít-juk, hogy a fatermékek használata abban az esetben elfogadható, ha az fenntartható erdé-szeti eljárásokkal párosul, ez pedig az adott fa-anyag felhasználás mellett nagy erdőterületet igényel. Ez a példa jól mutatja, hogy az adatok elemzésekor körültekintően kell levonni a végső következtetéseket.

A direkt és a teljes intenzitási vektorok közti különbség az értékláncban bekövetkezett környezeti hatásokat mutatja. Ez a különb-ség különösen magas, 26-szoros, a hotel és étterem kategóriában és általánosan a szol-gáltatóiparban. Ezek a szektorokat hagyo-mányosan sokszor környezetbarát jelzővel il-letik, melyet jelen tanulmány erősen kétség-be von. Alapvetően a szolgáltatóipar az ér-téklánc legvégén helyezkedik el, ezért gon-doljuk, hogy ez a legkevésbé káros iparág.

A fogyasztói kosár mennyiségének növeke-désével a kereslet a javak iránt, mint például az egészségügy vagy oktatás, kiegyenlítő-dik, míg a kereslet a közlekedésre, a szabad-idős programok iránt vagy az élelmiszerek-re meghaladja a jövedelem növekedési üte-mét. Ez alapján elmondható, hogy Magyar-országon az átlagostól eltérő fogyasztási mintázat figyelhető meg. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a környezeti hatások lénye-gesen változnak a háztartások jövedelmi szintjével.

Elemzésünkből kimutatható, hogy az érték-lánc végén elhelyezkedő iparágak sokkal nagyobb környezeti hatással rendelkeznek, mint ahogy azt eddig gondoltuk. Az ökoló-giai lábnyom jelentős részét az élelmisze-rek, közműhasználat és üzemanyag teszi ki. Hangsúlyozzuk, hogy az eredmények kiér-tékelésénél óvatosnak kell lennünk, mivel az élelmiszeripar magas ökológiai lábnyo-ma a magas területigényének és nem a szennyezésének köszönhető.

Az ökológiai mezőgazdaság bár kisebb öko-lógiai lábnyommal rendelkezik, mint az in-tenzív mezőgazdaság, melyet a növény- védőszerek és a műtrágya használata jelle-mez, a terméshozama alacsonyabb.

Az elemzésünkből az is kiderült, hogy a leg-magasabb jövedelmi decilis fogyasztói több mint háromszor magasabb ökológiai láb-nyommal rendelkeznek, mint a legalacso-nyabb decilis tagjai, habár a kapcsolat a jö-vedelem és az ökológiai lábnyom között regresszív. Ezt a különbséget részben lehet csak áthidalni környezettudatos fogyasztás-sal, de kiegyenlíteni nem lehetséges.

A jövőben tervezzük a módszertan további finomítását a fogyasztás környezeti hatásai-ra vonatkozólag, valamint az életmódban történő akaratlagos változások lehetőségé-nek felmérését is. Megpróbáljuk összekötni az ökológiai lábnyomot a boldogság és megelégedettség mérésével, vagyis, hogy milyen mértékben társul az ökológiailag fenntartható életmód a csökkent elége-dettséggel. Olyan társadalmi csoportok fel-tárását célozzuk meg, melyek fenntartható életmódjukhoz megelégedettség társul, va-gyis a boldog és fenntartható életvitel re-ceptjét szeretnénk feltérképezni.

Csutora Mária, Tabi AndreaBCE-TTMK

MAGYAR HÁZTARTÁSOK

ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA



16

Ökolábnyom

A Szegedi Ifjúsági Napok megmérettetéseKinek jutna eszébe tudományos kutatást végezni egy nyári, elsősorban fiataloknak

szóló zenei fesztiválon? Mi lehetőséget kaptunk arra, hogy megpróbáljuk. Partnerekre találtunk egymásban a szervezőkkel és kellő nyitottságot tapasztaltunk

a résztvevőknél. Tarsolyunkban az ökológiai lábnyom mérésének módszerével elindultunk Szegedre, hogy felmérjük mekkora a környezetre gyakorolt hatása egy

rendezvénynek.

Napjainkban egyre több médium igyekszik bemutatni, hogy az emberi civilizáció életvi-telét a földi ökoszisztéma nem képes hosszú távon elviselni. A helyzet tragédiáját az is sú-lyosbítja, hogy ennek az ökoszisztémának az emberi faj is része, így önnön létezésünket fenyegetjük. A Föld organikus értelemben túl fogja élni az emberi faj esetleges kihalá-sát. Mielőtt ez megtörténne, számos egyéb faj kipusztulásáért leszünk még felelősek. Nem csupán a témával foglalkozó kutatók, de a jövő generációk sorsa iránt felelősséget érző valamennyi ember egyetért abban, hogy a gazdasági versenyfutás, melyben a globalizáció az uralkodó szemlélet, nem ked-

vez egy fenntartható fejlődési irány megtalá-lásának. A fenntarthatóság, mint cél elérésé-nek módja sem teljesen egyértelmű. Bár a technikai fejlődés sok mindenre tud megol-dást és választ adni, de nem biztos, hogy mindenre, mint ahogyan sokan hangoztat-ják vagy remélik. Már 1973-ban felhívta a fi-gyelmet a katasztrófa közeledtére Konrad Lorenz „A civilizált emberiség nyolc halálos bűne” című könyvében: „Amikor a civilizált emberiség az őt körülvevő és éltető élő ter-mészetet elvakult és vandál módon pusztít-ja, ökológiai összeomlással fenyegeti önma-gát.”

Az ökológiai lábnyom módszere nem megol-dást kínál az emberiséget fenyegető veszé-lyek elkerülésére, hanem igyekszik szemléle-tes, mérhető és összehasonlítható módon megmutatni egy meghatározott embercso-port – város, ország, földrész – vagy akár ter-mék, szolgáltatás, vállalat, rendezvény erő-forrás-felhasználási és hulladékfeldolgozási szükségleteit termékeny földterületben. Ez tulajdonképpen azt szemlélteti, hogy mek-kora terhet ró a természetre egy meghatáro-zott embercsoport vagy emberi tevékeny-ség. Amikor az a cél, hogy valamely népcso-port ökológiai lábnyomát és a rendelkezésre álló biokapacitást összehasonlítsuk, a számí-tási folyamat a következő négy részből áll: az első részben a fontosabb növényi, állati és erdőgazdasági termékek egy főre jutó terü-letigényét számítják ki, a másodikban az energiafelhasználás egy főre jutó területigé-nyét határozzák meg energiafajtánként. A harmadik részben az egy főre jutó ökológiai lábnyomot számítják ki az első két részben kapott lábnyomösszetevők összegzésével és egyenértékre hozásával. Végül az egy főre ju-tó biológiai kapacitás számítása történik a különféle földhasználati típusok egyen-értékűsítésével és összeadásával.

A számításnál felmerülő problémák és hatá-rok megértése is fontos. Mivel a módszert fo-lyamatosan és több irányban is fejlesztik, így az egyes hiányosságok néha csak átmeneti-ek. Vannak azonban olyan határai is az öko-lógiai lábnyom módszerének, amelyek „le-döntésére” egyelőre még keresik a megoldá-sokat. Az alábbi hiányosságokat szokták leg-gyakrabban említeni, amikor a módszert kri-tizálják:

• nem számol a fenntarthatatlan termelési módszerekkel,

• nem veszi figyelembe a szennyezéseket,

• kizárja a duplán számolást,• mindössze hat földosztályt tartalmaz,• csak mostantól kezdik beszámítani

a tengeri területeket.

17

xxx ... a fenntarthatóság feléLépések...Ökolábnyom

Az ökológiai lábnyom kiszámításnak két je-lentősen eltérő módja van. A fentről lefelé elvégezhető lábnyomszámítást alkalmaz-zuk a különböző emberek vagy embercso-portok lábnyomának kiszámítására, és en-nek módszere viszonylag egyszerű. Sokkal komolyabb kihívást jelent, amikor egy ter-mék, vállalat, vagy szolgáltatás lábnyomát szeretnénk meghatározni.Az ökolábnyom számítási módszer olyan eszköz, amelynek segítségével a gazdasági mutatókban megbúvó, a természeti kör-nyezetre ható negatív externáliák okozta durva hibákat felszínre lehet hozni. Ezáltal amikor valamely emberi tevékenység „hasz-nát” megbecsülik, a gazdasági előnyök he-lyes megítélése céljából a mérleg másik ser-penyőjébe elhelyezhető lenne annak ökoló-giai lábnyoma. Így a döntések meghozata-lakor, vagy az utólagos értékeléskor kellő mennyiségű információ állna rendelkezésre a helyes következtetések meghozatalához.

Jelentőségét azzal is szemléltethetjük, ha megemlítjük az ökolábnyom néhány lehet-séges felhasználási területét:

• figyelemfelkeltés, oktatás, képzés;• döntés előkészítés (lehetséges alterna-

tívák közötti rangsorolás);• támogatások odaítélése

(pályázatok, közbeszerzés);• hatásvizsgálat, hatástanulmány;• összehasonlítás, értékelések

(éves teljesítmény);• beszállítók motiválása;• KIR kiépítés.

A SZIN ökológiai lábnyomának mérése

A legfrissebb, KÖVET által koordinált minta-projekt a még feldolgozási fázisban lévő Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) lábnyomának kiszámítása. Ennek megvalósítására a SZIN az Új Magyarország Fejlesztési Terv kereté-ben (KEOP 6.1.0/b) nyert támogatásból nyílt lehetőség. A SZIN szervezőbizottsága a KÖVET-et kérte fel a szakmai rész kivitelezé-sére. Ennek érdekében előzetesen tanulmá-nyozni kezdtük a rendezvény paramétereit, hogy megállapíthassuk a „rendszerhatáro-kat”. Első lépésként meg kellett egyezni ab-ban, hogy melyek azok a tényezők, amelye-ket jelentősnek tekintünk, és melyek azok, amelyek elhanyagolása nem torzítja az eredményt. Ezt követte az előkészítő mun-ka, melynek során összeállítottuk a gyűjten-dő adatok listáját, valamint a Global Footprint Networktől kapott magyarországi adatokkal töltöttük fel az egyszerűsített szá-molási táblázatot. A projekt részeként kom-

munikációs anyagokkal is készültünk, me-lyekben a rendezvényen elérhető és hasz-nálható környezetbarát megoldásokra hív-tuk fel a részvevők figyelmét.

Mivel a SZIN szellemiségében és a megvaló-sításban is Zöld Fesztiválként működik, szá-mos olyan lépést tett, amivel elnyerte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Fesztivál minősítését. A SZIN európai szinten is megméretteti magát. A Greener Festival évente meghirdet egy díjat, melyre a világ bármely pontjáról pályázhat az a rendezvény, mely megfelel a különböző környezetvédelmi kritériumoknak. A SZIN-en kínált zöld megoldások közül a legnép-szerűbb a riksa taxi szolgálat, a visszaváltha-tó 0,5 literes pohár, a komposztálható tá-nyér, villa, kés és pohár volt. A fesztivál 15 pontján szelektív hulladékgyűjtésre (mű-anyag, papír, alumínium) alkalmas gyűjtőlá-dákat helyeztek ki a szervezők.

A KÖVET célja az ökolábnyom meghatáro-zásával az volt, hogy megmutassa, mennyi-vel kisebb terhet jelent egy zöld fesztivál, mint egy hasonló méretű és látogatottságú zenei rendezvény. Szemléletformáláskép-pen kiszámítjuk egy átlagos SZIN fesztiválo-zó lábnyomát, feltüntetjük a legkisebb és a legnagyobb ökolábnyomot. Összehasonlít-juk a fesztiválozók SZIN-es lábnyomát egy átlagos magyar lakoséval (3,55 globális hek-tár). Mivel ez az adat az évi átlagfogyasztás-ra vonatkozik, a SZIN lábnyom pedig csak arra az időszakra, amelyet a fesztiválon el-töltött egy látogató, így az egy napi láb-nyomok összehasonlítása látszik célszerű-nek. A meghatározásához két irányból kö-zelítettünk. Egyrészt a kiszolgáló egységek-től, illetve a fesztivál résztvevőitől kértünk adatokat. Önkéntes alapon a KÖVET stan-don, a ZöldSZINtéren lehetett kitölteni a kérdőíveket, illetve az interneten is elérhető volt a kitöltendő táblázat. Az adatok össze-vetésekor az lenne ideális, ha a két irányból induló adatgyűjtés közelítene egymáshoz. Tehát az eladott étel-ital-szolgáltatás meny-nyiségek megegyeznének az elfogyasztott mennyiségekkel. Itt természetesen olyan becslést kell alkalmaznunk, hogy a vendég-látó egységek által kitöltött kérdőívek szá-mát (közel 80 db) arányosítjuk a fesztiválo-zók létszámával (62 ezer fő).

A kiszámított lábnyom adatokat szeretnénk mérlegre tenni, hogy összehasonlítsuk min-den olyan releváns ökológiai lábnyom adat-tal, amelynek fényében jobban megérthe-tő, hogy milyen előnyök származnak a kör-nyezettudatos intézkedésekből. Várakozá-

sunk szerint az adatok jól mutatják majd azt a különbséget, hogy kisebb terhet ró a Föld-re egy környezettudatos fesztivál, mint egy hagyományos. A számításhoz kapcsolódó tanulmány másik gyümölcse egy olyan ajánláscsomag lesz, amely az idei SZIN fesz-tivál tapasztalatain alapulva javaslatokat tesz a további fejlesztési lehetőségekre. A Lépések következő számában részletesen beszámolunk a SZIN-en mért adatokról, és remélhetőleg sok olyan érdekességet tu-dunk majd megmutatni, amely segítheti az ökológiai lábnyomszámítás módszerének magyarországi elterjedését.

Besenyei Mónika/KÖVET



18

Jogszabályok

Új és módosított jogszabályok 2009. április – június

ÁLLATVÉDELEM66/2009. (IV. 2.) korm. rendelet a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált ge-rinces állatok védelméről szóló, Strasbourgban, 1986. március 18-án aláírt Európai Egyezmény kihirdetéséről

A kormány e rendelettel felhatalmazást ad a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált gerinces állatok védelméről szóló, Strasbourgban, 1986. március 18-án aláírt Európai Egyezmény kötelező hatá-lyának elismerésére.

ENERGETIKA25/2009. (IV. 2.) OGY határozat az atom-energiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján, a paksi atom-erőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevé-kenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról

Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájáru-lást ad a Paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének elő-készítését szolgáló tevékenység megkez-déséhez. KLÍMAVÁLTOZÁS60/2009. (VI. 24.) OGY határozat az éghaj-latvédelmi kerettörvény előkészítéséről

Az Országgyűlés felkéri a Nemzeti Fenn-tartható Fejlődési Tanácsot az éghajlatvé-delmi kerettörvény javaslat szakmapoliti-kai előkészítésére, illetve a kormányt, a Magyar Tudományos Akadémiát, valamint az érintett politikai, társadalmi és gazdasá-gi szervezeteket, hogy működjenek közre a törvényjavaslat elkészítésében. A javas-lat határozza meg az üvegházhatású gá-

zok kibocsátása 2050-ig történő lépcsőze-tes csökkentésének magyarországi határ-értékeit, és legkésőbb 2010. február 28-ig kerüljön beterjesztésre az Országgyűlés elé.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓ2009. évi LIII. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyil-vánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény-hez kapcsolódó szennyezőanyag-kibocsátá-si és -szállítási nyilvántartásról szóló, Kijev-ben, 2003. május 21-én elfogadott jegyző-könyv kihirdetéséről

MEZŐGAZDASÁG52/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az ener-getikai célú növénytermesztéshez nyújt-ható kiegészítő támogatás 2009. évi igény-bevételével kapcsolatos egyes kérdések-ről

A kiegészítő támogatás jogosultjai kötele-sek az érintett területen termelt energia-növény vonatkozásában legalább a repre-zentatív hozamokkal megegyező mennyi-séget elismert piaci szereplő részére átad-ni, leszállítani, és/vagy energetikai célra felhasználni, és az erről szóló, az 1973/2004/EK bizottsági rendelet 27. cikk (2) bekezdése szerinti adattartalmú szállí-tási nyilatkozatot és/vagy az 1973/2004/EK bizottsági rendelet 34. cikk (2) bekez-dése szerinti adattartalmú betakarítási nyilatkozatot a vonatkozó - MVH által rendszeresített - formanyomtatványon legkésőbb 2010. április 30-áig az MVH-hoz benyújtani.

61/2009. (V. 14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási tá-mogatások igénybevételének részletes fel-tételeiről

Az agrár-környezetgazdálkodási intézke-dés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környe-zettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, ez-zel összefüggésben a környezet állapotá-nak javítása, minőségi élelmiszer előállítá-sa, valamint a gazdaságok életképességé-nek megtartása és gazdasági hatékonysá-gának növelése e rendeletben meghatáro-zott célprogramok által előírt kötelezett-ségvállalások alapján felmerülő többlet-költségek és kieső jövedelem ellentétele-zésének megvalósításával. E rendelet alap-ján az alábbi agrár-környezetgazdálkodási célprogramokhoz vehető igénybe terület alapú, vissza nem térítendő támogatás:

a) szántóföldi agrár-környezet-gazdálkodási célprogram csoport:

aa) integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram;

ab) tanyás gazdálkodás célprogram;

ac) ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram;

ad) természetvédelmi zonális célprogramok;ae) erózió elleni célprogramok:

b) gyepgazdálkodási agrár-környezet-gazdálkodási célprogram csoport:

Módosított rendeletekMódosító rendelkezés Módosított rendelkezés

2009. évi XIX. törvény 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

7/2009. (V. 29.) KvVM rendelet 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

121/2009. (VI. 11.) korm. rendelet 323/2007. (XII. 11.) korm. rendelet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási ke-retrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól

104/2009. (V. 14.) korm. rendelet 53/2003. (IV. 11.) korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről

87/2009. (IV. 10.) korm. rendelet 26/2002. (II. 27.) korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomeráció lehatárolásáról

19


§Jogszabályok

ba) extenzív gyepgazdálkodási célprogram;

bb) ökológiai gyepgazdálkodási célprogram;

bc) gyepgazdálkodási természetvédelmi zonális célprogramok:

bd) szántóföldi gazdálkodás gyepgazdál-kodássá alakításának célprogramjai:

c) ültetvényekre vonatkozó agrár-környezet-gazdálkodási célprogram csoport:

ca) integrált gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogram;

cb) ökológiai gyümölcs- és szőlő-termesztés célprogram;

cc) hagyományos gyümölcs-termesztés célprogram;

d) vizes élőhely földhasználathoz kapcsoló-dó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport:

da) nádgazdálkodás célprogram;

db) természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram;

dc) vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram.

TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK4/2009. (IV. 10.) KvVM rendelet a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet létesítéséről, vala-mint a Kőszegi-forrás erdőrezervátum létre-hozásáról

A rendelet védetté nyilvánít Baranya me-gyében Abaliget, Bakonya, Boda, Bükkösd, Cserkút, Hetvehely, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Mánfa, Orfű és Pécs köz-igazgatási területén lévő, 9624,6 hektár ki-terjedésű területet, ebből 370,9 hektár fo-kozottan védett, 115 hektár pedig erdőre-zervátum minősítést kap. A védetté nyilvá-nítás célja a Nyugat-Mecsek változatos geológiai értékeinek, a felszíni és felszín alatti karsztformáknak, az egyedülálló me-cseki növénytársulásoknak, az itt élő vé-dett növény- és állatfajoknak, a karsztvi-dék és környékének kultúrtörténeti és táj-képi értékeinek hosszú távú megőrzése, valamint az erdőben zajló természetes fo-lyamatok kutatásának, megfigyelésének, továbbá a természetközeli módon végzett

erdőgazdálkodást megalapozó gyakorlati ismeretek megszerzésének elősegítése.

9/2009. (VI. 9.) KvVM rendelet a várpalotai homokbánya természetvédelmi terület ter-mészetvédelmi kezelési tervéről

A terv célja a területen található felha-gyott homokbányában lévő, alpi-kárpáti-dinári viszonylatban nemzetközi regioná-lis jelentőségű földtani alapszelvény meg-óvása (erózió lassítása, nem őshonos nö-vények kiszorítása) és természetvédelmi célú bemutatása.

8/2009. (VI. 9.) KvVM rendelet a Szőlőskei-erdő természetvédelmi terület természetvé-delmi kezelési tervéről

A terv célja a Nyugat-Bükkre, különös te-kintettel a Nagy-Egedre jellemző gyertyá-nos-tölgyes és cseres-tölgyes erdőtársulá-sok természetes növény- és állatvilágának megőrzése, az erdő-ökoszisztéma műkö-dési folyamatait feltáró kutatási program megvalósítása a terület zavartalanságának fenntartása által.

VIZEK VÉDELME80/2009. (IV. 8.) korm. rendelet a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem megvalósítása tárgyú projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelen-tőségű üggyé nyilvánításáról

A kormány kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azon közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem megvalósítása tárgyú projekthez kapcsolódó beruházások meg-valósításával függenek össze. A rendelet kijelöli a projekt egyes elemeihez kapcso-lódóan illetékességgel rendelkező hatósá-gokat.

79/2009. (IV. 8.) korm. rendelet a Tisza hul-lámtér projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelen-tőségű üggyé nyilvánításáról

A kormány kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azon közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Tisza hullámtér pro-jekthez kapcsolódó beruházások megva-lósításával függenek össze. A rendelet ki-jelöli a projekt egyes elemeihez kapcsoló-dóan illetékességgel rendelkező hatósá-gokat.

78/2009. (IV. 8.) korm. rendelet a Ráckevei (Soroksári) - Duna-ág (RSD) vízgazdálkodá-

sának, vízminőségének javítása tárgyú pro-jekt megvalósításával összefüggő közigaz-gatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

A kormány kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azon közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Ráckevei (Soroksári) - Duna-ág (RSD) vízgazdálkodásának, vízmi-nőségének javítása tárgyú projekthez kap-csolódó beruházások megvalósításával függenek össze. A rendelet kijelöli a pro-jekt egyes elemeihez kapcsolódóan illeté-kességgel rendelkező hatóságokat.

77/2009. (IV. 8.) korm. rendelet a Duna pro-jekt megvalósításával összefüggő közigaz-gatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

A kormány kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azon közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Duna projekthez kap-csolódó beruházások megvalósításával függenek össze. A rendelet kijelöli a pro-jekt egyes elemeihez kapcsolódóan illeté-kességgel rendelkező hatóságokat.

6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről

A rendeletben meghatározott szennyezettségi határértékeket a rendelet hatálybalépése előtt engedélyezett tevé-kenységek következtében kialakult állapot minősítéséhez, a felszín alatti vizek védel-méről szóló 214/2004 kormányrendelet szerint megállapított szennyező anyag be-vezetésére vonatkozó tilalmak alóli kivéte-lek közé tartozó szennyezőanyag-beveze-tés engedélyezése során, vagy kármente-sítési eljárás során kell felhasználni.

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdál-kodási tanácsokról

A vízgazdálkodás országos és részterülete-it érintő vízgyűjtő gazdálkodási tervezésé-nek szakmai és tudományos megalapo-zottsága, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében Területi Vízgazdál-kodási Tanács, Részvízgyűjtő Vízgazdálko-dási Tanács és Országos Vízgazdálkodási Tanács (továbbiakban együtt: vízgazdál-kodási tanács) működik, a rendelet ezek feladatkörét és működését fekteti le.



20

Megrendelem a negyedévente megjelenő Lépések című szaklapot 1 évre az alábbi áron:

5 000 Ft + ÁFA – önköltségi ár 2 000 Ft + ÁFA – kedvezményes ár (anyagi okok miatt nem tudjuk vállalni az önköltségi árat) ingyenes – KÖVET-tagok számára 10 000 Ft + ÁFA – támogatói ár (cégem nem tagvállalat, de támogatjuk az egyesületet törekvéseiben)

Postacím

Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beosztás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fax:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Számlázási cím (ha különbözik)

Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Dátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aláírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kérjük, küldje vissza a következő faxszámra: (1) 473-2291

c. szaklap negyedévente jelenik meg a KÖVETés a TTMK szerkesztésében. A cikkek a szerkesz-tőség jóváhagyásával és a forrás megjelölésével sza ba don kö zölhetők. Várjuk észrevételeiket,közleményeiket a KÖVET címére.

a kör nye zet tu da tos és társadalmilag felelős szer-ve ze ti mű kö dést se gí tő non-profit, füg get len szer ve zet, amely az INEM és a CSR Europe nem-zet kö zi há ló za tá nak tag ja. (www.kovet.hu)

a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább ter me lé si központok nemzetközi hálózatának a tagja, amely nek célja a megelőző környezetvé-delem magyarországi elter jesz tése. (http://hcpc.uni-corvinus.hu)

Csizmadia Edit / KÖVET1068 Budapest, Dózsa György út 86/B.Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) [email protected]

Széchy Anna / TTMKBCE, 1093 Budapest, Fővám tér 8.Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) [email protected]

Réti LászlóCrew Nyomdaipari Kft. (EMAS-hitelesített)

A kiadvány anyaga CYCLUS OFFSZET papír,amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítô felhasználá-sa nélkül készült.

A szaklap KÖVET-tagoknak ingyenes.

ISSN 1786-9536Megjelenik 800 példányban.

Hírek

Lépések... megrendelőlapA Lépések

A KÖVET

A TTMK

Felelős szerkesztő:

Szerkesztő:

Tördelő: Nyomda:


lépések a fenntarthatóság felé 41

Documents