Általános iskola-középiskola átmenetet segítő program

TÁMOP 3.1.4/08/2.-2009-0094 Sugovica ÁMK Kiscsávolyi Tagiskolája 6500 Baja, Malom utca 15.http://sugokiscsavoly.fw.hu

Intézményfejlesztés-saját innováció

Általános iskola-középiskola átmenetet segítő program

„ Folytasd dolgod, képezd magad,

Komolyan vedd minden nap terhét.

Szerencse aztán jön magától

Nyer bő okulást tapasztalásból.”

Résztvevő osztályok: 5. D, 6.E, 7.D, 8. D

Létszám: 75 fő

Időkeret: 4 év

A programot tervező, megvalósító pedagógusok: Bukowatz Gyöngyi

Siket Éva

http://sugokiscsavoly.fw.hu/


Tartalom

1. Bevezetés .............................................................................3

2. Jövőnkre készülünk..............................................................4

3. A harmonikus élet................................................................6

3.1. A család...........................................................................6

3.2. A közösségi élet..............................................................8

3.3. A hivatás.........................................................................9

4. A reális énkép......................................................................10

5. A helyes pályaválasztás.......................................................11

6. Üzemlátogatások.................................................................13

7. Tájékoztatók a pályaválasztásról.........................................17

8. A helyes középiskola-választás...........................................19

9. Közös programjaink a középiskolákkal..............................19

10. „Útravaló” Ösztöndíjprogram...........................................22

11. Segítségnyújtás a középfokú felvételi eljárásban..............23

12. Összegzés..........................................................................25

13.Általános iskola - középiskola átmenet projektterve.........27

14. Felhasznált irodalom.........................................................28

- 2 -



1. Bevezetés

Melyik szülő ne szeretné azt, hogy gyermeke felnőtt korára boldog,

kiegyensúlyozott életet éljen, jó szakmája legyen, és szeresse a munkáját?

Azt hiszem, a válasz egyértelmű. Mindegyik!

Ezért nagyon fontos időben elkezdeni mind a szülőnek, mind a

pedagógusnak felkészíteni a tanulókat arra, hogy okosan, megfontoltan

válasszák meg azt az életformát és hivatást, melyet a jövőben gyakorolni

kívánnak.

A szülő feladata, hogy jó példát (modellt) mutasson gyermekének abban,

hogy mindennap jó kedvvel, lelkesen járjon munkahelyére és teljességgel helyt

álljon a rábízott feladatok elvégzésében, s így hasznos, elismert tagja legyen a

társadalomnak.

Az iskolára és a pedagógusokra is óriási felelősség és feladat hárul, talán

még nagyobb, mint a szülőre, tekintettel arra, hogy a gyermek több időt tölt

manapság az iskolában, mint odahaza a szülőkkel.

Hogyan, mikor és milyen módszerekkel tud a pedagógus segíteni?

Intézményünkben nagyon előrelátóan és tervszerűen valósul meg az általános

iskola és a középiskola közötti átmenet problémájának zökkenőmentessé tétele.

Az összes nevelő bevonásával - legyen az osztályfőnök, szaktanár,

közművelődési területen dolgozó kollega – történik, minden felső tagozatos

osztályt érintve.

- 3 -



2. „ Jövőnkre készülünk”

Intézményünk egyik legfontosabb „küldetése”: tanulóink sokoldalú

formálása és irányítása egy olyan jövő felé, mely sikeres, tartalmas életet

tartogat számukra.

Tantestületünkre különösen nagy feladat hárul, hiszen sok hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű gyermek jár hozzánk, akiknek a családi háttere,

otthona, szociális helyzete aggasztó, kétségbeejtő. Éppen ezért szívesen

tartózkodnak az iskolában, így sok időt töltenek velünk, pedagógusokkal. Arra

törekszünk, hogy ne csak a környezetünket tegyük otthonossá számukra, hanem

nevelő-oktató munkánk minden mozzanata arra irányuljon, hogy a lehető

legjobban érezzék magukat az épület falai között, miközben elsajátítják azokat

az alapvető viselkedési formákat, együttélési normákat, amelyekre később, az

iskolából kikerülve felnőttként is szükségük lesz a tartalmas, harmonikus élet

megvalósításához.

Az osztályfőnöknek van ebben talán a legnagyobb és a legsokrétűbb

feladata, hiszen ő az iskolai nevelés kulcsembere, nemcsak oktatója

növendékeinek, hanem a legtágabb értelemben vett nevelője is az órákon és a

tanórákon kívül, az iskolában és annak falain kívül. Hozzá fordulhatnak a

diákok kérdéseikkel, kéréseikkel. Ugyancsak ő alapozza meg a család és az

iskola jó viszonyát, teremt bizalmat, hogy a gyermek kérdéseivel, gondjaival

bátran forduljon a pedagógusokhoz. Tőle kérnek és kapnak a szülők nevelési

tanácsot, és az ő szavai nyomán tanulják meg sokoldalúan megítélni

gyermeküket, mint egyént és mint a közösség tagját. Figyelembe veszi a

gyermek helyzetét a családban és az osztályközösségben, szem előtt tartja

fejlődésének az általános iskolában megtett útját és perspektíváit a nyolcadik

osztály elvégzését követően.

- 4 -



A felső tagozat 5. osztályában már felmérhető az, hogy ki milyen jövőt

képzel el magának felnőtt korára. Az osztályfőnöki órán - „Hogyan szeretnék

élni 25 éves koromban?” - rövid írásbeli fogalmazásban feltárhatjuk a tanulók

jövőre vonatkozó elképzeléseit, amelyek révén valójában a személyiség

jelenlegi oldalairól kapunk támpontokat. Írhatnak tanulási terveikről, s arról az

életmódról, életstílusról, amelyet szeretnének megvalósítani felnőtt korukban.

Természetesen ezt minden (6., 7., 8.) tanévben megismételhetjük, és

összehasonlíthatjuk a négy év alatt írt terveket, megfigyelhetjük belőlük a

tanulók személyiségének fejlődését.

- 5 -



3. A harmonikus életMi szükséges a harmonikus élethez? Diákként és később felnőttként is

törekedni kell arra, hogy a választott munka és egyéb tevékenységek

elégedettséggel töltsék el őket, és boldog magán- és közösségi életet alakítsanak

ki maguknak.

3.1. A család

Nagyon sokszor hangoztatjuk, hogy az iskola a tanulók második otthona,

de a személyiség formálódásának elsődlegesen a család adja meg az alapot,

érzelmileg mindvégig ez a legfontosabb az ember életében. Egy

kiegyensúlyozott családi háttérrel rendelkező gyermek biztonságban érezheti

magát, és ez lehetővé teszi számára, hogy szembenézzen az élet kihívásaival.

Ezek a gyermekek valószínűleg ezt a modellt követve képesek lesznek

harmonikus családi élet kialakítására. Már az 5. osztályban megíratható az ún.

családtipológiai kérdőív (1. számú melléklet), amelynek segítségével

felderíthetjük, hogy milyennek látják, és milyennek szeretnék látni családjukat.

Az eredmények nagyon érdekes tapasztalatokat mutathatnak, például vannak

olyan tanulók, akik minden évben egyformán töltik ki ezeket a kérdőíveket, ezek

a gyerekek kialakult személyiségtudattal, jövőképpel rendelkeznek, ők azok,

akik már kisgyermekkoruk óta tudják, hogy mik szeretnének lenni. Esetükben

valószínűleg nagyon erős pozitív szülői modell van a családban, aki nagy

hatással van a gyermek teljes egyéniségére. Ezek a tanulók már az általános

iskola felső tagozatában nagyon komoly munkát végeznek annak érdekében,

hogy megfeleljenek saját-, és szüleik elvárásainak.

- 6 -



A másik véglet pedig azoknak a gyerekeknek a csoportja ( sajnos egyre

többen vannak), akik minden alkalommal más válaszokat fognak feltüntetni a

kérdőívükön, mert nincsenek céljaik, elképzeléseik a jövőt illetően: „élik az

életüket egyik napról a másikra”. Itt is elmondható, hogy többnyire a család,

illetve a szülő modell érvényesül, ugyanis a szülő munkanélküli tengődését,

vagy a nem szívesen végzett munka elkeseredett „robotját” látják és hallják nap

mint nap hazatérve az iskolából.

A kérdőív kiértékeléséből az is jól tükröződik, hogy ki elégedett a mostani

családjával, illetve ki nem. Ahol nagy a különbség a mostani családkép és a

családideál között, ott van nekünk - pedagógusoknak - sok tennivalónk. Arra

kell törekednünk, hogy minél több olyan gyermek kerüljön ki iskolánkból,

osztályainkból, hogy igénye legyen a jövőben a harmonikus családi élet

kialakítására.

- 7 -



3.2. A közösségi élet

A társas környezetbe való beilleszkedés, a közösség iránti attitűd

megismerése, és annak helyes irányba történő fejlesztése is nagyon fontos

összetevője a későbbi, a felnőtt társadalomban megélt harmonikus,

kiegyensúlyozott életmódnak. A társas hatások, a társas befolyások központi

szerepet töltenek be a közösségi életünk alakulásában. A közös élmények,

tevékenységek és feladatok elősegítik a kölcsönös kapcsolatok létrejöttét és a

szerepek elkülönülését, felosztását. Ezért már most fel kell mérni a tanulók

társas kapcsolatainak jellemzőit, a közösségi beállítódást és az osztálytársak

közti viszonyokat. Az osztályközösség társas szerkezete a rokonszenvi

kapcsolatok és a tekintélyviszonyok alapján rajzolódik ki. A gyerekközösség

élete kiválóan feltérképezhető a szociometriai módszerrel. (2. sz. melléklet) A

kérdőívet érdemes minden évben 5.- től 8. osztályig kitöltetni ugyanazzal az

osztállyal, hiszen így megfigyelhetjük a négy év alatt történő fejlődést, esetleg

visszafejlődését. A kiértékelés alapján elkészített szociogram nagyon

szemléletes képet ad arról, hogy tanítványaink közül ki az, aki nagyon jól be tud

illeszkedni a csoportba, és ki az, aki peremhelyzetben van. Az osztályfőnök

feladata, hogy kiderítse, feltárja az okokat, hogy miért vannak magányos

tanulók, és kimozdítsa őket ezekből a reménytelen helyzetekből.

- 8 -



3.3. A hivatás

A személyiségfejlődés egyik legnagyobb kihívása a pályaválasztás. Akár

jól, akár rosszul döntünk, az egész életünkre kihat. Egy ilyen döntés

felvállalására az általános iskolát befejező diák legtöbbje még nem érett. Nem

rendelkezik elegendő élettapasztalattal, változó az érdeklődése, és a

személyisége sem alakult ki a maga teljességében. Mi, pedagógusok, akkor

tudunk segíteni, ha tisztában vagyunk a tanuló motivációjával, érdeklődési

sajátosságaival, elképzeléseivel, és emberileg megfelel-e a választott

hivatásnak.

- 9 -



4. A reális énképGyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor kénytelenek vagyunk

szembesülni hibáinkkal és erényeinkkel. Az önértékelés alakulásában döntő

szerepet játszanak a szülők, tanárok, osztálytársak, barátok, de nagy mértékben

befolyásolhatja az osztályban elfoglalt hely, az iskolai teljesítmény.

Osztályfőnöki órákon (5 – 8. osztályig) nagyon sokféle, tartalmában változatos

tesztet töltethetünk ki a tanulókkal, ezek segítségével a reális énkép kialakítását

célozzuk meg. Azt, hogy egy diák valóságos képet alkothasson magáról,

ismernie és tudnia kell:

- jártasságait, (3. sz. melléklet) azokat a dolgokat, amiket megtanult és képes

jól csinálni;

- érdeklődési körét, (4. sz. m.) azokat a dolgok, amelyeket szeret csinálni;

- saját értékrendjét, (5. sz. m.) azokat a dolgokat, amelyek fontosak számára;

- jellemvonásait, (6. sz. melléklet) amilyen tulajdonságai vannak.

Ezek után egymást is jellemezhetik az osztálytársak (7. sz. melléklet) úgy,

hogy a felsorolt 60 tulajdonságból az 5 - 6 legjellemzőbbet írják az

osztálytársuk nevéhez, majd összevetjük az önjellemzéseket és az osztálytársak

jellemzéseit, és ebből kiderül, hogy melyik az a tanuló, amelyiknél egyezik a

saját, illetve a társak véleménye. Ezek a gyerekek tisztában vannak saját

értékeikkel, és reálisan látják saját magukat.

- 10 -



Vannak olyan esetek, ahol nem egyeznek a vélemények:

- Ha túldicsérte magát a gyermek, akkor el kell beszélgetni vele arról, hogy

miből következtetett az általa leírtakra, és hol torzult az a tükör, amelyben így

látja saját magát.

- Ha a tanuló alul értékelte magát, akkor mindenképpen utána kell járni annak,

hogy mi váltotta ki az alacsony önbecsülést, mi az oka az önbizalom hiánynak,

és mihamarabb megszüntetni a kiváltó okot, súlyosabb esetekben szakember

segítségét kérni.

5. A helyes pályaválasztás

Számtalan foglalkozási ág csoportosítható az emberek beállítódása, hajlama,

alkata és érzésvilága alapján. Sok felnőtt alapvető komfortérzete, biztonsága,

kiegyensúlyozottsága abban gyökerezik, hogy személyiségének,

temperamentumának megfelelő hivatást választott, magyarán: azt teszi , amit

szeret és tud csinálni, amiben örömét leli.

- 11 –



Így idejekorán érdemes felmérni:

- ki mennyire komoly, megfontolt

- ki mennyire nyitott

- ki mennyire szeret nyilvánosság előtt szerepelni

- kinek milyen a technikai érzéke

- kinek milyen a tájékozódási képessége

Az eredmények alapján sokkal könnyebb választani az alábbi foglalkozási

csoportok közül:

- manuális vagy gyakorlati tevékenységet végző

- kézműves, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi munkakör

- tudományos, technikai munkát végző

- kreatív munkát végző

- szociális, segítő munkát végző

- üzleti dolgozó

- hivatali dolgozó

A nyolcadik osztályos gyermek még mindig nagyon bizonytalan a

pályaválasztásban, ezért nagy segítségre szorul mind a szülő, mind pedig a

pedagógus részéről ebben a fontos döntésben.

- 12 -



A szaktanárnak a tanórákon érzékeltetnie kell, hogy a tantárgyak tanulása nem

öncélú, haszontalan dolog, hanem a mindennapi élet területein való eligazodást

szolgálja, és hozzájárul ahhoz, hogy fokozatosan kialakítsa, megérlelje a

tanulókban a tantárgyához közel álló szakmák fontosságát, és segítse kideríteni a

tanulók beállítottságuknak, temperamentumuknak és érdeklődésüknek megfelelő

továbbtanulási szándékot.

Ha a diák az osztályfőnöki órákon az összes kérdőívet és tesztet

lelkiismeretesen, őszintén tölti ki, akkor jártasságainak, értékrendjének és

jellemvonásainak ismeretében már nem is olyan nehéz eldönteni, hogy melyik

hivatás állna legközelebb hozzá.

6. Üzemlátogatások

De milyen segítséget nyújthatunk még? Ha több szakmát ismernek meg,

több munkahelyre pillantanak be, szélesebb látókörrel rendelkeznek. Azonban

az üzemek, ipari központok, szolgáltatók nincsenek ösztönözve abban, hogy

bámészkodó diákokat fogadjanak, tájékoztatást adjanak a náluk folyó munkáról.

-13-



Így főleg ismerősök, családtagok segítségére számíthattunk. De

támogatták munkánkat a tanulók, hozzátartozóik s a Dél-alföldi Regionális

Munkaügyi Központ Bajai Álláskereső Klubja.

A tanév elején a Ganz-Skoda Electric Zrt. Bajai Kirendeltségéhez

sétáltunk. Elmondták nekünk, hogy vállalatuknál az új budapesti metrók vezérlő,

tápellátó és motormeghajtó elektronikus berendezéseit gyártják. Bemutatták a

gyártás folyamatát a nyomtatott áramköri lapok beültetésétől a teljes berendezés

végső beméréséig. Az összeszerelést és bemérést elektroműszerészek, villamos

gépszerelők, villanyszerelők végzik.

A fiúk figyelmét jobban lekötötték a látnivalók. Bár az is igaz, hogy itt inkább

férfimunka folyt.

A 7.-es lányok elsősegélynyújtó képzésen vettek részt. A képzés az

iskolánkban folyt. A lányok ötlete volt, hogy az osztállyal nézzük meg az

Országos Mentőszolgálat Bajai Kirendeltségét. Szívesen fogadtak bennünket.

Láthattuk, hogy a segélykérő hívásokat hol és milyen műszerekkel várják.

Érdeklődéssel figyelték a gyerekek a mentőautók belsejét, felszerelését.

Kipróbálhatták a vákuum-matracot. Bepillantottunk a mentőápolók és

mentőorvosok felelősségteljes munkájába.

-14-



2009. őszén elsétáltunk az AXIÁL kft. Központjához. Ez városunk

legjobban terjeszkedő üzeme. Sok embernek ad munkalehetőséget. Egy

mezőgazdasági-gépszerelő kalauzolásával megtekintettük a telephelyen

szabadban álló gépeket, az irodaházat, a szervizcsarnokot és a hatalmas raktárat.

Az óriás Manitou gép mellett eltörpültek a szerelők. Az AXIÁL állandó

munkalehetőséget biztosít mezőgazdasági-gépszerelő és mezőgazdasági-

gépészmérnök szakembereknek.

A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Bajai Álláskereső Klubjától

kerestek fel bennünket. Üzemlátogatást szerveztek bajai diákoknak a MIHÚS

kft.-hez. Két héttel az üzemlátogatás előtt kérdőívet küldtek a gyerekeknek,

melyen felhívták a figyelmüket a kft. honlapjára. November 6-án kis busz

szállított bennünket a MIHÚS kft. telephelyére. A tulajdonos várt bennünket.

Köpenyt és sapkát kellett húznunk. Láthattuk, hogy készül a hurka, a kolbász, a

szalonna, a zsír. A húsipari szakemberek mellett gépészek dolgoztak. A sofőrök

az árut szállítják. A nők a könyvelést végzik. A látogatás végén szendviccsel

kínáltak bennünket. (Az üzemlátogatás fotói a melléklet 8.1, 8.2 számai alatt

láthatók.) Az iskolában az álláskereső klub összegző kérdéseire ( 9.1, 9.2 sz.

melléklet) válaszoltak a diákok. 2009 novemberében médiaismeret-órán a tanár úr a Baja TV-hez vitte el a

végzős diákokat. Először a vágószobába mentek. Itt történik a műsorok

összevágása, a riportok készítése. Szinte mindent számítógépek működtettek. A

következő teremben kamera, monitor, mikrofon és súgógép volt. A tanulók

kipróbálhatták a súgógépet. Monitoron látták a szöveget, melyet hangosan

felolvastak. Később visszanézték magukat.

-15-



Május 4-e Flórián nap. Ehhez a naphoz kapcsolta a Tűzoltóság a „Nyitott

szertárkapuk” rendezvénysorozatot. Két héten át nyitva volt a tűzoltóság ajtaja a

látogatók előtt. Egy lelkes tanárnő kísérte el a rendezvényre a felső tagozatos

diákokat. A laktanyában az egyik főtörzsőrmester fogadta őket. Megnézhették a

tűzoltóautók belsejét. Látták védőruházatukat, munkaeszközeit.

Megfigyelhették, hogy az összeroncsolódott autókból milyen feszítő, vágó

eszközökkel veszik ki az embereket.

Tapasztalat

Az „üzemlátogatások” során már az is érdekes volt, hogy kimozdultunk a

diákokkal az iskola falai közül. Gyalog vagy busszal közlekedtünk. Az

üzemekben, kft-knél, kirendeltségekben mindig más munkalégkörbe

csöppentünk. Be kellett tartani az alapvető magatartási szokásokat. De ez több

helyen nem volt elegendő, ugyanis a balesetveszély elkerülése végett szigorú

viselkedési szabályokat követeltek meg.

A tanulók megtapasztalták, hogy az iskolai fegyelem az alapja annak,

hogy később munkahelyükön kulturáltan, udvariasan viselkedjenek, s be

tudjanak illeszkedni a dolgozók körébe. A fegyelem az alapja annak, hogy

figyelni, koncentrálni, feladatot megoldani tudjanak.

-16-



A 18 nyolcadikos diák közül 6-nak munkanélküliek a szülei, 5-en tanyán

élnek. Az ő életterük szűk. A lehetőségeiket nekünk kell bemutatni. Az

üzemlátogatás erre jó módszer.

Volt egy olyan eset, amikor a 16. életévet betöltött 8.-os tanulókkal

lapozgattuk a felvételi tájékoztató füzetet, s kerestük a szakmunkásképző

intézetek szakmacsoportjait. Olvastunk többek között az esztergályos, ács

szakmákról. A diákok megkérdezték: „Az mi?”, ”Milyen szakma?”, „Mit kell

csinálni?” És én magyaráztam. Érthetőbb lett volna számukra, ha látnak egy

esztergályost a műhelyében munkavégzés közben. Minden szakmát

„üzemlátogatás” keretében nem tudunk bemutatni a diákoknak, de ha néhányat

sikerül, akkor egy kicsit segítettünk a pályaválasztás döntésében. Szeretnénk

tovább folytatni az „üzemlátogatásokat”, s ha tudjuk, kibővítenénk a kft.-k,

hivatalok, kirendeltségek körét.

7. Tájékoztatók a pályaválasztásról

Az előző tanévben a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ egyik

dolgozója érkezett az akkor még 7.-es diákokhoz. A Munkaügyi Központ

képviselője két alkalommal is találkozott az osztállyal.

2009. február 27-én jött először. Fontosnak tartotta, hogy már a 7.-es

tanulókkal beszélgessen az előttük álló feladatról. Felvázolta, a társadalomban

mennyire fontos, hogy az egyes emberek megtalálják a helyüket. Bemutatta az

emberi élet szakaszait. Rámutatott arra, most melyik szakaszban vannak a

tanulók, mi jellemzi ezt a korszakot. Kiemelte a megszerzett tudás értékét.

Minden tanuló szorgalmasan tanuljon! Általánosságban beszélt a

szakmacsoportokról, s hogy azok milyen tantárgyakra épülnek.

Kiosztott mindenkinek egy kérdőívet. A kérdőívek azonosak voltak. 15

szakma jellemzői szerepeltek rajta. Azt is olvashattuk, hogy milyen érdeklődési

-17-



körű diákok válasszák a különböző szakmákat. Ezután már csak be kellett

jelölni, hogy érdekli-e a tanulót az a szakma. A kérdőíveket otthon töltötték ki.

Néhány nap múlva összeszedtem a leadott munkákat, s elküldtem a Munkaügyi

Központba.

Három hét múlva ismét eljött hozzánk a tanácsadó, és értékelte a

kérdőíveket. Bemutatta, milyen szakmák érdeklik az osztály tanulóit. Ismételten

rámutatott, hogy a diákok által leginkább választott szakmákra mi jellemző, s

hogy milyen érdeklődésű tanulók válasszák. Meghallgatta s válaszolt a

kérdésekre. Elmondta, hogy hova forduljanak, ha bizonytalanok a döntésükben,

és tanácsra van szükségük. A későbbiekben is bátran keressék fel a Munkaügyi

Központot.

2009 novemberében a Bács-Kiskun Megyei Továbbtanulási és

Pályaválasztási Tanácsadó képviselője keresett meg bennünket. A 8. osztályos

diákok számára kért tájékoztatási lehetőséget. A diákokkal az

informatikaterembe ment, így minden tanuló külön számítógépen dolgozhatott.

Megkeresték azokat a honlapokat, ahol tájékozódhatnak a különböző

szakmacsoportokról, középiskolákról, pályaválasztási teendőikről. Hagyta, hogy

a gyerekek a saját területükön belül informálódjanak. Elmondta, hogy milyen

internetcímen és telefonszámon kaphatnak választ az újonnan felmerülő

kérdéseikre.

Tapasztalat

A két pályaválasztási tanácsadó rámutatott arra, hogy az osztályfőnöki

órákon kívül még milyen széleskörű tájékoztatás létezik. A tanulók bátran

éljenek az internet adta lehetőségekkel, keressenek, kutassanak, tájékozódjanak,

érdeklődjenek. S ha bármi gondjuk , kérdésük van, nemcsak osztályfőnökükhöz

fordulhatnak, hanem hozzájuk is. A jövőben is szeretnénk igénybe venni a

pályaválasztási tanácsadók tájékoztatásait.

-18-



8. A helyes középiskola-választás

Az általános iskola végzős diákjait nagyon erőteljesen és gyakran

foglalkoztatja az iskolaváltás gondolata, hiszen a középiskolába kerülés hirtelen

váltást jelent: azokból a tanulókból, akik az általános iskolában a legidősebbek,

a legnagyobbak, és a legtöbb ismerettel rendelkezők voltak, pár hónap múlva a

középiskolában a legfiatalabb, a legkisebb, és a legkevesebb tudással

rendelkezők lesznek. Ezt az átmenetet normális körülmények között is nehéz

feldolgozni, de ha a tanuló nem a megfelelő iskolatípust választja, akkor ez az

időszak még nehezebb lesz számára. Ezért fontos, hogy a szülő és a pedagógus a

legnagyobb figyelemmel és körültekintéssel adjon tanácsot ahhoz, hogy a

gyermek megtalálja a legmegfelelőbb iskolatípust, ahol már a kezdetektől sok

sikerélmény érheti.

Segíteni kell nekik abban, hogy ismerjék a lakóhelyükön, illetve a környéken

lévő középiskolák jellegzetességeit (pl. közgazdasági, egészségügyi, stb.),

melyik milyen végzettséget ad (pl. érettségi, szakmai vizsga, technikusi stb.) és

milyen intenzitású továbbtanulási lehetőségeket kínál főiskolai, egyetemi

tanulmányokhoz.

9. Közös programjaink a középiskolákkal

A Türr István Gazdasági Szakközépiskolából meghívták iskolánk végzős

diákjait a 2009. október 17-én tartandó Türrös Diáknapra. (10. számú

melléklet) Néhány érdeklődő tanulóval ellátogattunk a rendezvényre. Színes

programok között válogathattunk. (11. számú melléklet) A legkedveltebb a

Gólyák avatása,

-19-



a Zeneszoba és a Házasságkötő terem volt. (12.1, 12.2 számú melléklet)

Több középiskola indított október közepétől felvételire felkészítő

tanfolyamot magyarból és matematikából. Az érdekelt tanulók közül aki tehette

(a tanfolyam költségét ki tudta fizetni), részt vett rajta.

Intézményünk minden középiskolába jelentkező diáknak szakköri

formában lehetőséget nyújtott a felvételire való felkészülésre matematikából

(13.1, 13.2, 13.3 számú melléklet) és magyarból. Októbertől a felvételi idejéig

heti rendszerességgel gyakoroltak a tanulók.

Részt vettünk a Türr István Gazdasági Szakközépiskola által hirdetett

tantárgyi vetélkedőn. A tanulók rendszeresen készültek a többfordulós

versenyre.

A Türr István Gazdasági Szakközépiskola tanulói túravezetőjük, tanáruk

segítségével egész évben kirándulhatnak, túrázhatnak. Diákjaink egyik lelkes

kolléganő vezetésével többször részt vesznek ezeken a kirándulásokon.

November első felében nyílt napok voltak a középiskolákban. A diákok

elmentek a Jelky András Szakképző Iskolába (14. számú melléklet), a Bányai

Júlia Szakképző Iskolába, a Bereczki Máté Szakképző Iskolába.

-20-



A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Bajai Kirendeltsége

„Álmodtam egy világot magamnak” címmel Pályaválasztási Vásárt szervezett

2009. november 10-én. (15. sz. melléklet) Elvittük a vásárra (kiállításra) a 7.-es

és 8.-os tanulókat. (16.1, 16.2 sz. melléklet) A rendezvényen részt vett a megye

legtöbb középfokú oktatási intézménye, akik tájékoztatást adtak továbbtanulási

lehetőségeikről, és bemutatták iskolájukat.

November első felében pályaválasztási szülői értekezletet tartottunk. Az

értekezlet első felében az osztályfőnök tájékoztatta a szülőket a novembertől

júniusig várható feladatokról. Felhívta a figyelmet a felsorolt határidők pontos

betartására. Az értekezlet második felében a bajai középiskolák és az OKJ-s

képzésben részt vevő kft-k képviselői tartottak tájékoztatást a szülőknek és az

érdeklődő diáknak.(17.1, 17.2 sz. melléklet)

November végétől februárig több középiskola is jelentkezett, hogy

osztályfőnöki órán tájékoztatót tartson a nyolcadikosoknak. Az ásotthalmi

szakképző iskolából, a szegedi erdészeti szakképző iskolából, a Jelky András

Szakképző Iskolából és a Preceptum Kft.-től érkeztek képviselők intézményük

bemutatására. A tanulók számára azok voltak a legközvetlenebb hangulatú

bemutatók, melyeket iskolánk hajdani diákjai tartottak új intézményükről.

Tapasztalat

Közös programjainkon a végzős diákok elmehettek a középiskolákba,

találkozhattak középiskolás társaikkal. Előadások, filmvetítések által

bepillanthattak életükbe, munkájukba. A közös programok segítették az

általános iskolából a középiskolába való átmenetet.

-21-



10. „Útravaló” Ösztöndíjprogram

Iskolánkban öt halmozottan hátrányos 7.-es és 8.-os tanuló három mentor

segítségével vesz részt az Útravaló Ösztöndíjprogramban. A részt vevők anyagi

támogatásban részesülnek munkájukért. A tanulók heti három órában kapnak

gyakorlási lehetőséget az általuk nehezen érthető, tanulható tantárgyakból.

A program segíti a tanulókat abban, hogy szilárd alapokkal mehessenek az új

intézményekbe. Az osztályfőnök mellett a mentor is segített a lehetőségek

felkutatásában, a célok kiválasztásában, megvalósításában.

A három 8.-os diák közül kettőt felvettek érettségit adó középiskolába.

Közösen örültünk az eredményeknek. Nem elég a jó eredmény, a későbbiekben

is helyt kell állni. A program a tanév végéig tart.

- 22 -



11.Segítségnyújtás a középfokú felvételi eljárásbanAz osztályfőnöknek négyévente kell ellátni a továbbtanulási teendőket. A

szülőnek, ha egy gyermeke van, egyszer találkozik a középiskolai felvételi

eljárással. Több gyermek esetén, ha már a nagyobbak továbbtanultak, könnyebb

a helyzet. Osztályfőnöknek, szülőnek nehéz a feladata. Az eljárás elemei mindig

változnak.

November első hetében pályaválasztási szülői értekezleten tájékozódtak

a szülők az előttük álló feladatokról, határidőkről. Ekkor hallgatták meg a

középiskolák pályaválasztási felelősének tájékoztatóját. November végén

minden végzős diák kézhez kapta és hazavitte a Merre tovább középfokon

című kiadványt. Baja város középfokú oktatási intézményeinek bemutatkozását

a város önkormányzata adta ki. Ez a kis füzet minden tudnivalót tartalmaz a

város hét középiskolájáról. Nagy segítség szülőnek, pedagógusnak, diáknak. Ha

nem helyi intézményt választanak, az osztályfőnöknél volt a Bács-Kiskun

megyei és az országos jegyzék is. Az érdeklődők elektronikus úton is

informálódhattak. Az első dátum az írásbeli vizsgára való jelentkezés napja.

Ezt követte január 22-én és 23-án az írásbeli vizsga. Január végén az

osztályfőnök ismét szülői értekezletet tartott. Megbeszélték többek között, hogy

milyen módon töltsék ki a Tanulói adatlapot és a Jelentkezési lapot. Úgy

döntöttek, hogy az osztályfőnök segítségét kérik, aki elektronikusan tölti ki és

továbbítja a nyomtatványokat a Felvételi Központba, Győrbe. Ellenőrizték a

naplóban levő tanulói adatokat, s a nevelő lejegyezte a választott intézményeket

és szakmacsoportokat. Ezeken a területeken még lehetett módosítani. Fontos

volt a nyomtatványok továbbítási határideje. Megbeszéltek a határidő előtt 10

napot, mely idő alatt a szülőknek be kellett jönni az iskolába a begépelt adatokat

leellenőrizni, a választott intézményeket és szakmacsoportokat pontosítani, a

sorrendet eldönteni. A nyomtatványokat összesítve elküldtük a Felvételi

Központba, illetve a középfokú oktatási intézményekbe.

-23-



Négy diák OKJ-s képzésre jelentkezett. Ezek a tanulók betöltötték a 16.

életévüket. Március közepéig kellett továbbítani a Jelentkezési lapjaikat. Velük

órák után, szünetekben tudott az osztályfőnök beszélni a lehetőségeikről,

feladataikról. A szülők közül csak eggyel találkozott a nevelő. A másik három

diák az iskolában osztályfőnöke segítségével töltötte ki a Jelentkezési lapokat és

a hozzájuk csatolandó nyomtatványokat (melyek kitöltését a szakképző

iskolákkal együttműködő kft.-ék kérték),majd hazavitték átnézetni és aláíratni.

Április végéig kaptak értesítést a középfokú intézményektől a diákok a

felvételi eljárás eredményéről. Az OKJ-s képzésre jelentkezőket május közepéig

tájékoztatták. A felvételi eljárás végén az új intézmények beiratkozási

időpontjait kell szem előtt tartani.

Tapasztalat

A felvételi eljárás nagy odafigyelést kíván az osztályfőnököktől.

Tájékozódnia kell az eljárás szakaszairól, részleteiről, a város középfokú

intézményeiről. A lehetőségekről, teendőkről fontos tájékoztatnia a szülőket,

tanulókat. Ha szükséges, nyújtson segítséget a megfelelő oktatási intézmény és

szakmacsoport kiválasztásában, a megfelelő nyomtatványok kitöltésében.

Kövesse figyelemmel diákjai döntését, felvételi eredményeit, további sorsát.

-24-



12.Összegzés

Nagyon fontos időben elkezdeni mind a szülőnek, mind a pedagógusnak

felkészíteni a tanulókat arra, hogy okosan, megfontoltan válasszák meg azt az

életformát és hivatást, melyet a jövőben gyakorolni kívánnak.

Tantestületünkre különösen nagy feladat hárul, hiszen sok hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű gyermek jár hozzánk, akiknek a családi háttere,

otthona, szociális helyzete aggasztó, kétségbeejtő. Arra törekszünk, hogy ők is

elsajátítsák azokat az alapvető viselkedési formákat, együttélési normákat,

amelyekre később, az iskolából kikerülve felnőttként is szükségük lesz a

tartalmas, harmonikus élet megvalósításához.

Az osztályfőnöki óra a lehetőségek tárháza. Már 5. osztályban

elkezdhetjük munkánkat, melyet évről évre bővíthetünk. Beszélgetések,

kérdőívek, fogalmazások segítségével megismerhetjük, milyennek látják saját

magukat, osztálytársukat, közösségükben elfoglalt helyüket, jövőképüket,

pályaképüket tanulóink.

„Üzemlátogatás” során több szakmát ismernek meg, munkahelyekbe

pillantanak be a gyerekek. Tájékozottabbak lesznek városuk, megyéjük vagy

akár országuk munkahelyi lehetőségeiről. Látókörük szélesedik, lehetőségeik

bővülnek. Már 5. osztályban elkezdenénk az „üzemlátogatásokat”. Mi csak

kezdeti „ízelítőt” adtunk. Folytathatjuk a városházán, a rendőrségen vagy akár a

postahivatalban dolgozó szakemberek munkájának megismerésével.

Osztálykirándulásokon is bővíthetjük a szakmák körét.

Az iskolánkba érkező pályaválasztási tanácsadók új módszerekkel

tájékoztatták a gyerekeket a lehetőségeikről. Az osztályfőnökük mellett

hozzájuk is fordulhatnak kérdéseikkel, problémáikkal.

Az idei évben gazdagítottuk közös programjainkat a középiskolákkal.

Leginkább a Türr István Gazdasági Szakközépiskolával sikerült szorosabb

kapcsolatot tartanunk. Közös programjainkon a végzős diákok elmehettek a

-25-



középiskolákba, találkozhattak középiskolás társaikkal. Előadások,

filmvetítések által bepillanthattak életükbe, munkájukba.

Az idén először vettünk részt az Útravaló Ösztöndíjprogramban: öt

halmozottan hátrányos 7.-es és 8.-os tanulót három mentor készíti fel. A

program segíti a tanulókat abban, hogy szilárd alapokkal mehessenek az új

intézményekbe. A feladatot jövőre is folytatjuk.

A középfokú felvételi eljárás nagy odafigyelést kíván az

osztályfőnököktől. Tájékozódnia kell az eljárás szakaszairól, részleteiről, a város

középfokú intézményeiről. A lehetőségekről, teendőkről fontos tájékoztatnia a

szülőket, tanulókat. Ha szükséges, nyújtson segítséget a megfelelő oktatási

intézmény és szakmacsoport kiválasztásában, a megfelelő nyomtatványok

kitöltésében. Kövesse figyelemmel diákjai döntését, felvételi eredményeit,

további sorsát.

Megpróbáltuk bemutatni, hogy tantestületünk hogyan segíti, s a jövőben

milyen újabb ötletekkel próbálja megkönnyíteni diákjainak továbbtanulását s a

középiskolákban való helytállását. Tudjuk, hogy segítenünk kell, egyre többször,

egyre többet.

- 26 –



13. Általános iskola - középiskola átmenet projektterve a 2009/2010 -es tanévre

Feladat Résztvevők Módszer Határidő EllenőrzésJövőkép

kialakítása 5.o., o.-fő Beszélgetés, fogalmazás Folyamatos

Családkép 5-6. Családtipológiai kérdőív Folyamatos Kérdőív

kiértékelése

Társas kapcsolatok 5-8. szociometria Minden év decembere

Szociogram készítése

Reális énkép kialakítása 5-8. Önjellemzés,

önismereti teszt Folyamatos Reális kép elemzése

Szakmák ismerete Szülők, szaktanárok

Szakemberek meghívása

Szept.-től folyam.

Pályaorientáció 7-8.o., o.-fő, szülők

Beszélgetés,üzemlátogatások Folyamatos

Középiskola-választás

7– 8.o. középiskolai

pályaválasztási felelősök, igazgatók

Középiskolai szülői értekezlet,

nyílt napok, felvételi

tájékoztató füzet

2009. nov. Reális

középiskola választás

Pályaválasztási vásár

7-8.o., o. főKözépisk.-i kép-

viselők, reg. munkaügyi kp.

Kiállítás 2009. nov.10.

Élmény-beszámoló

Felvételi vizsgára készülés,

jelentkezés8.o.

Felkészítő foglal-kozások az ált. és középiskolákban

2009.szept.-2010. jan.

Próba felvételi sorok

Részvétel a felvételi vizsgán 8.o. 2010. jan.

23.

A felvételi feladatsorok

megbeszélése

Jelentkezési lapok kitöltése 8.o.

A választott középiskolák

sorrendje

2010. jan.-tól febr.14.

Szülő, gyermek aláírása

Jelentkezési lapok postázása O.fő, igazgató Febr. 16.

Tanulók, szülők, iskola értesítése a

felvételi eredményről

Család, iskola Postai értesítés 2010.ápr. 26-ig Statisztika

- 27 -



14. Felhasznált irodalom

Gönczi Károly: Életpálya-építés

Dr. Tóth László: Pszichológia a tanításban

Dr. Tóth László: Pszichológiai vizsgálati módszerek a tanulók megismeréséhez

Szabó Kálmán: Osztályfőnöki kézikönyv

Réthy Endréné: Önismereti alapok

Oktatási Hivatal: Felvételi a középfokú iskolákban a 2009/2010. tanévben

Baja Város Önkormányzata: Merre tovább középfokon 2010/2011.

- 28 -


Általános iskola-középiskola átmenetet segítő program

Documents