digitális középiskola működése

Apertus Közalapítvány NFT Iroda 1088 Budapest, Múzeum u. 17. Telefon: +361-411-5750 Fax: +361-209-3742 http://www.apertus.hu e-mail: [email protected] EMIR Azonosító: TÁMOP-3.2.1-08/1/A-2009-0001

A DIGITÁLIS KÖZÉPISKOLA MŰKÖDÉSE Áttekintés a digitális középiskola működéséről azzal a céllal, hogy intézmény-független, mégis konkrét és gyakorlati információt nyújtson az iskolai alapdokumentumok átdolgozásához.

AAppeerrttuuss KKöözzaallaappííttvváánnyy DDiiggiittáálliiss KKöözzééppiisskkoollaa -- aazz iinntteerrnneetteenn sszzeerrvveezzeetttt iisskkoollaa

1/23

A következőkben a Digitális Középiskola - az interneten szervezett iskola működését tekintjük át, melynek célja, hogy konkrét és gyakorlati információt nyújtson az iskolai alapdokumentumok átdolgozásához. A leírtak intézmény-független javaslatok és minták, melyek adaptálhatók és adaptálandók. Fontos, hogy nem kötelezően alkalmazandó előírások.

A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban Közoktatási törvény) egy szakaszának egy bekezdésében (131.§ (5)) fogalmaz meg lehetőségeket, elvárásokat és feladatokat az e-oktatást alkalmazók számára. Amikor azonban ezeket a napi működésre szeretnénk lefordítani, több változtatást kell tenni a működő intézményi rendszerben. Sőt, olyan változtatások is szükségesek, melyekre nevesített törvényi előírások és eljárások, ellenőrzési szempontok és folyamatleírások egyelőre nem állnak rendelkezésre.

Ezért fontosnak tartjuk, hogy mi, országos körben első alkalmazók, közösen alakítsuk ki ezeket a folyamatokat és eljárásokat és egységes mintát követve lehetővé tegyük a digitális középiskola modellt követő intézmények működésének átlátását és ellenőrzését.

Ez a dokumentum alapul szolgál ennek az együttműködésnek a követésére. Ezért a honlapunkon való első publikáció időpontjától kezdve minden újabb adat, ötlet, lehetőség vagy ezek elvetése javításként kerül az anyagba. Célunk, hogy kialakuljon egy a gyakorlatban kipróbált rendszer leírása az alternatív megoldásokkal együtt.

Ki

Középiskola felnőttoktatási tagozata.

TEÁOR’08 8531

Szakfeladat szám 853114 Gimnáziumi felnőttoktatás 9-12-13 évf. (5/2009 (III. 27.) PM tájékoztató)

Kinek

Érettségivel nem rendelkező 18 évnél idősebb nem tanköteles felnőtteknek.

Mit

Középiskolai oktatást gimnáziumi érettségi eléréséhez.

Mikor

A tanév rendje szerinti 15-16 tanítási héten, plusz félévenként 2-3 hét vizsgaidőszakban.

Hol

Tanteremben jelenléti konzultációs órákon és a számonkérések alkalmával, valamint számítógépes munkaállomásokról, melyek lehetnek a tanuló otthonában vagy munkahelyén (ha engedélyezett), a középiskolával együttműködő Szolgáltatási Pontokon, ahonnan a virtuális iskola interneten elérhető.

2/23

Hogyan

Jelenléti konzultációs órával és számonkéréssel kiegészített interneten szervezett vegyes távoktatással esti munkarend szerint. A tanulás szervezése az Integrált Tanulási és Adminisztrációs Környezetben (ITAK) történik.

Mivel

A „Digitális Középiskola - az interneten szervezett iskola” alternatív kerettanterv alapján; multimédiás, önálló tanulásra készült tananyagokkal.

Fogalomtár

csoporttutor: feladatkör, melybe elsősorban a virtuális iskolában nem tantárgyhoz kötődő tanulás támogatási tevékenységek tartoznak

Digitális Középiskola - az interneten szervezett iskola: az azonos című alternatív kerettanterv alapján működő felnőttoktatási tagozat

digitális középiskola: általános elnevezés arra, ha egy középiskola digitális tananyagokra épülő távoktatást folytat

Integrált Tanulási és Adminisztrációs Környezet (ITAK): e-learning keretrendszer, mely mind a digitális tananyag tárolását és a tanulást, mint az oktatásszervezést és annak adminisztrációját támogatja

mentor: a tanulásban és ismeretszerzésben segítő társ. Támasz, aki a képzés során tanácsadói, koordinálási tevékenységet végez, és – legfontosabb feladataként – az önszabályozó tanulás folyamatait erősíti

oktatásszervező: feladatkör, melybe elsősorban a tanulói dokumentáció vezetése, tanulás szervezési tevékenységek és azok dokumentálása, adat- és információ szolgáltatás tartozik

osztályfőnök: a Közoktatási törvényben előírt feladatkör

szaktutor: feladatkör, melybe a virtuális iskolában és jelenléti alkalmakkor adott tantárgyhoz kötődő tanulás támogatási tevékenységek tartoznak

tagozatvezető: szakmai és adminisztratív vezető, aki a felnőttoktatási tagozaton a Digitális Középiskola - az interneten szervezett iskola oktatásért felelős

tanuló: a szinonimaként használt kifejezések közül (gyermek, tanuló, hallgató) a tanulót használjuk

tutor: általános elnevezés a távoktatásban a tanuló önálló tanulását támogató pedagógusra

virtuális iskola: általánosságban az e-learning keretrendszer által biztosított tanulási környezet

3/23

Bevezetés A tervezés és szervezés fontossága és a sikerben való aránya nagyobb a vegyes oktatásban, mint a hagyományosban:

• kevesebb a személyes találkozó, • lazább a kapcsolat iskola és tanuló között, • alacsonyabb a kontroll, • a tanulók többségének a tanulás nem egyetlen feladata – munka és család

mellett végzi.

A tanítás-tanulási folyamat interaktívan és párhuzamosan, de nem feltétlenül egy időben és helyen folyik. Vannak mérföldkövek (jelenléti konzultáció és vizsga), de ahhoz, hogy ezek hasznosak és sikeresek legyenek, elengedhetetlen, hogy mindenkinek – tanulónak és pedagógusnak – elvégezhető feladata legyen. Különösen fontos, hogy mindenki ismerje:

• a célokat – érettségi vizsga, ehhez év végi vizsgák, ehhez féléves vizsgák, ehhez témazárók, ehhez rendszeres tanulás, önellenőrzés, jelenléti konzultáció, házi feladatok.

• a teendőket – kinek mi a feladata, kötelezettsége • a határidőket – mikor és hol kell lennie, mely feladatot mikorra kell

elvégeznie • a kommunikáció formáit – milyen csatornákon és milyen módon érheti el a

megfelelő partnert • az eljárásokat – hogyan tehet eleget kötelezettségeinek, végezheti a

feladatokat, hogyan kérhet segítséget.

Eszközök A digitális középiskolában az oktató-nevelő munka végzésének és dokumentálásának hagyományos eszközei digitális eszközökkel egészülnek ki. Hosszú távon az a cél, hogy a dokumentálás eszközrendszere átlátható és felhasználóbarát legyen, és minél kevesebb különböző rendszert kelljen kezelni. Jelenleg a kezdeti lépéseknél tartunk ebben, ami átmenetileg több odafigyelést követel az intézményektől.

A Digitális Középiskola - az interneten szervezett iskola keretrendszere az Integrált Tanulási és Adminisztrációs Környezet, röviden ITAK. Ez a keretrendszer biztosítja

• a tanítás-tanulás szervezését, • a tananyagok kezelését és • a tanulmányi adminisztrációt.

A digitális tanórákra vonatkozó adatokat teljes mértékben kezeli, a tanulói személyes adatokat illetve a jelenléti konzultációk adatait pedig a működő iskolaadminisztrációs rendszerből veszi át. Ez utóbbi lehet papíralapú vagy elektronikus nyilvántartási rendszer. A meglévő rendszertől függ, hogy az adatátvitel kézi beírást vagy elektronikus adat importot-exportot jelent-e.

4/23

Az ITAK alkalmazása nem mentesít egyéb rendszerek (KIR, Érettségi rendszer, KIFIR, IMI, OEP KIR-STAT, iskolaadminisztrációs rendszer) alkalmazása alól; kiegészíti ezeket a digitális tanulásra vonatkozó adatokkal és információt vesz át tőlük, ha a rendszerek összehangolása megoldható.

Az ITAK fejlesztése keretében két iskolaadminisztrációs rendszerrel (Taninform és Aromo) tesztelt adatkapcsolat kialakítására kerül sor, további rendszerekkel szabványos formátumokon keresztül valósítható meg az adatcsere.

Személyi feltételek A digitális középiskolai oktatás részvevői az iskola szervezetében a felnőttoktatási tagozat tagjai.

Általános esetben a tagozat élén egy igazgatóhelyettes áll, aki a tagozat vezetője. Ő irányítja az adminisztrációs teendőket végző kollégá(ka)t, aki(k) a tanulmányi osztály vagy titkárság munkatársa(i). A hagyományos oktatás tanárai a digitális középiskola tutorai, akik egy munkaközösséget alkotnak. A szervezethez szorosan kapcsolódnak a mentorok, akik mind az adminisztrációval mind a tutorokkal tartják a kapcsolatot a tanulók megtartása érdekében. Lazábban kapcsolódnak ugyanakkor a Szolgáltatási Pontok vezetői / felelősei; döntően a technikai feltételek biztosításának ügyeiben.

Fontos tisztségviselők az osztályfőnökök a törvényben meghatározott feladatok elvégzésére és fontos szervezet az osztály konferencia is. Mindkettő a hagyományos funkciókat látja el.

Szakmai tutori munkaközösségek létrehozása választható, ez nyilván az iskola méretétől függ. A TÁMOP 3.2.1 B pályázat által részben előírt és ezért támogatott tevékenység az iskolák közötti együttműködés kifejezetten szakmai témakörökben. Különböző intézmények közötti szakmai csoportok létrejöttét a technika is támogatja és folyamatos működtetése a pályázat keretein kívül és túl is javasolt. Ez érinti az iskola külső kapcsolatainak rendszerét is, mert mind formájában mind tartalmában változhat, alakulhat ez a kapcsolatrendszer.

A szervezeti felépítés, a konkrét munkamegosztás és az ezt tükröző munkaköri leírások kialakítása az iskola feladata, általánosan kötelező vagy egyetlen elfogadható megoldás nincs. Ezért az általunk használt személyt jelölő fogalmak (szaktutor, oktatásszervező) inkább feladatkörök elnevezései, melyek szabadon kombinálhatók. Ezt részletesen a „Szervezeti felépítés” nevű dokumentumban foglaltuk össze.1

1 A dokumentumban lévő nem URL linkek csak akkor működnek, ha a teljes dokumentum csomag egy mappába kibontva mentődik el adott számítógépen. És ez sem garancia.

5/23

Tervezés – Szervezés Számszerű / Időterv Tartalmi Tanulószám: évfolyam, osztály, csoport Tantárgyfelosztás Tanmenet Vizsgarend Ütemterv

Helyi tanterv Tantárgyi tematikák Vizsga követelmények

Tanulószám becslése; osztályok, csoportok kialakítása

A virtuális iskolában az évfolyam és osztályhatárok elmosódnak. A tanulók az azonos tantárgyat azonos időben tanuló társakkal és a tutor(ok)kal tartanak szorosabb kapcsolatot, a többiekhez lazábban, ugyanakkor korlátok nélkül kötődhetnek. A hagyományos évfolyam és osztály tagolás azonban fontos: • a tanügyi nyilvántartások vezetése, • a leginkább hasonló tanulási útvonalat követők csoportos kezelésének

egyszerűsítése, • a jelenléti órák, számonkérési határidők és vizsgák rendjének kialakítása, és • a tutorok terhelésének és óraszámának kialakítása miatt. Kisebb intézményekben évfolyam-osztály és azon belül a korlátos létszámú foglalkozásokra (tanterem befogadóképessége, számítógépek száma, nyelvóra) csoportok kialakítása javasolt. Az intézmény által alkalmazott munkamegosztás szerint tutori csoportok kialakítása is lehetséges. A következő egyszerűsített ábra szemléltet kétféle lehetőséget. Az egyes funkcióhoz tartozó feladatleírások a „Szervezeti felépítés” dokumentumban találhatók.

Tanuló közösség(120 fő)2 mentor

1 koordinátor

9. osztály(30 fő)

Nyelvi csoportokInformatika csoportok

OsztályfőnökSzak tutorok

10. osztály

9. osztály 1. tutori csoport

(10 fő)Csoport tutor




1 koordinátor

9. osztály(30 fő)

Nyelvi csoportokInformatika csoportokOsztályfőnök - tutor

Szak tutorok

10. osztály 11. osztály


1 koordinátor

9. osztály(30 fő)



10. osztály






1 koordinátor

9. osztály(30 fő)



10. osztály






1 koordinátor

9. osztály(30 fő)


Szak tutorok



1 koordinátor

9. osztály(30 fő)


Szak tutorok


6/23

Tantárgyfelosztás

A tantárgyakhoz a kerettantervi ajánlás2 alapján elkészült helyi tanterv jelenléti konzultációs és digitális óraszámot rendel. A felosztáskor figyelembe kell venni, hogy az évközi számonkérések, a félévi és év végi vizsgák, valamint az elérhetőség miatt megnövekedő pedagógiai célú kommunikáció nem részei a kötelező óraszámnak.

A vegyes oktatás jellegzetessége, hogy a jelenléti konzultációs és a digitális órák megoszthatók két pedagógus között (mindkettő szaktutor). Ha nincs ilyen megosztás, akkor is fontos, hogy a kötelező digitális órák rugalmasan ütemezhetők időben és helyben is. Célszerű ezeket valóban ütemezni, de kisebb-nagyobb eltérések könnyen kezelhetők.

A tantárgyfelosztás véglegesítése előtt meg kell tervezni a számonkérések és vizsgák rendjét, mert csak ezekkel a tevékenységekkel együtt látható, hogy egy pedagógus képes-e ellátni mindazt a feladatot, ami adott tantárgy(ak) adott évfolyamo(ko)n és oszály(ok)ban való oktatásával jár, illetve hol kell erőforrást bevonni (pl. vizsgáztatás).

A tantárgyi óraszámok és a tantárgyfelosztás elkészítéséhez javasolt szempontok:

• Az egyes tantárgyak súlya: a kötelező érettségi tárgyak hangsúlyosabbak, mint a nem kötelezők.

• A jelenléti órák aránya a nappali óraszámhoz képest: ne csökkenjen 10% alá a konzultációk óraszáma, mert nem tisztán távoktatásról, hanem vegyes oktatásról van szó.

• A jelenléti-digitális órák aránya: a vegyes oktatás koncepciója a hagyományos tanórák csökkentése. Javaslatunk a 20/80-as arány tartása a digitális órák javára átlagosan.

• Tanrendi tervezhetőség: tutorok heti óraszáma ne legyen kezelhetetlen törtszám; lehessen órarendet tervezni. Az órarendben lehet tömbösített órákat alkalmazni, ahol ez indokolt, pl. nyelvóra.

• - Érettségi előkészítés: a 11. és 12. évfolyam szabad órakeretét a nappali oktatás mintájára az érettségi felkészítőkre lehet szánni, nem kell egy adott tantárgyhoz rendelni.

2 A Digitális Középiskola - az interneten szervezett iskola alternatív kerettanterv esti munkarend szerint készült. Ugyanakkor nem a teljes óraszámra, csak annak 90, illetve 70%-ra tesz javaslatot. Ezt az iskoláknak 100%-ra kell kiegészíteniük, ami nem lehet kevesebb, mint a nappali képzés 50%-a. A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendeletben a nappali óraszám 9. és 10. évfolyamon 1017,5 óra, 11. évfolyamon 1110 óra, 12. évfolyamon 960 óra.

7/23

Tanmenet

A tantárgyi tematikák összeállítása (törvényileg nem kötelezően előírt) komplex feladat, mert

• össze kell hangolni a digitális tananyaggal; • meg kell határozni

o a jelenléti konzultáción feldolgozandó tananyag részeket, illetve o az önállóan feldolgozandó tananyag részeket és azok ideális határidejét

(valószínűleg a konzultációkhoz igazodva), o a kötelezően beadandó digitális feladatokat és azok határidejét, és o az évközi számonkérés formáját és idejét;

• össze kell hangolni a többi tantárggyal, hogy a tanuló a lehető legjobb teljesítményt nyújthassa és például a számonkérés időben ne terhelje túl. (Pl. plusz napok, amikor meg kell jelennie az intézményben.) Ez kapcsolódik az ütemterv elkészítésének folyamatához is.

A digitális tananyag foglalkozásaihoz rendelt idő adja a digitális kötelező óraszámot. Magának a teljes anyagnak a feldolgozása, megtanulása természetesen ennél több idő, hiszen a hagyományos esti munkarend szerint tanulók sem a tanórán tanulnak kizárólag.

Egyes tantárgyak választható témákat tartalmaznak és ezeknek a témáknak a feldolgozási ideje eltérhet egymástól 1-2 órával. Egyrészt a szerző által definiált feldolgozási időt a tanár felülbírálhatja, másrészt a témák kiválasztásánál ügyelnie kell, hogy a kötelező tantárgyi óraszámot kitöltse, illetve ne lépje túl.

A félévi vizsgakötelezettség miatt féléves „kurzusokat” érdemes tervezni egy-egy tantárgyon belül. A kurzusok tartalma – a feldolgozandó tananyag, és óraszáma – a féléves óraszám lezárt egészet kell alkosson. Nem fordulhat elő például, hogy egy téma feldolgozása átnyúlik a következő félévre vagy adott félévben elmaradt órát a következő félévben pótolunk. Természetesen az éves óraszámot nem kötelező pontosan felezni a félévek óraszámának kialakításához, ahogy erre a nappali oktatásban is van példa.

A tanmenetben kell megtervezni a házi feladatok és/vagy kötelező tesztek ütemezését úgy, hogy a tutor se önmagát, se a tanulót ne terhelje túl, de folyamatosan visszajelzést kapjon a tanulási folyamat sikerességének mértékéről. Segítségként a tananyag tartalmaz előre összeállított teszteket, de a tesztbankból a tutor is összeállíthat tesztet. A tesztjellegű kérdéseket a rendszer automatikusan értékeli és a megadott ponthatárok alapján javaslatot tesz az osztályzatra. Esszé jellegű feladatokra ez nem vonatkozik, azt a tutor maga javítja és értékeli.

Az ütemezést segíti, ha a tanuló számára is készül egy tematika.

8/23

MINTA TARTALOMJEGYZÉK A TANULÓ SZÁMÁRA KÉSZÍTETT TANTÁRGYI TEMATIKÁHOZ

Alapadatok: tanév, évfolyam, félév, tantárgy neve (azonosítója), szak tutor neve és elérhetősége (ITAK!)

Tantárgy célja: tudás, készség, kompetencia

Tanítási módszer: jelenléti konzultáció+ önálló digitális tanulás; kötelező óraszám

Tematika

1. hét – önálló tanulás: tananyag megfelelő fejezeteinek felsorolása

2. hét – jelenléti konzultáció 1-2. óra (időpont és helyszín): tananyagrész megnevezése

3. hét – önálló tanulás: tananyag megfelelő fejezeteinek felsorolása; házi feladat: beépített teszt / esszé / stb. határidő, leadás formája (ITAK)

4. hét – jelenléti konzultáció 3-4. óra (időpont és helyszín): tananyagrész megnevezése; témazáró (időpont, helyszín, forma pl. teszt / esszé / felelet)

tanítási szünet (ha van ilyen)

5. hét – stb.

Értékelés: mely feladatok (házi feladat, témazáró) hogyan számítanak bele a vizsgán (vizsgarész) mutatott teljesítménybe, hogyan alakul ki a tantárgy félévi és év végi osztályzata.

Tanulási útmutató: tantárgyra jellemző tanulási javaslatok, módszerek, a jelenléti konzultációra való felkészülés módja, vizsgatételek. Stb.

9/23

Vizsgarend

A vizsgáztatás nem ismeretlen a felnőttoktatásban. Különbség, hogy félévkor és év végén is teljes vizsgaidőszakot kell tartani, valamint külső partnerrel, az illetékes oktatási hivatallal kell együttműködni. Ezért fontos, hogy a Digitális Középiskola hálózathoz tartozó iskolák azonos eljárásrendet kövessenek.

Az eljárásrend részei a vizsgaidőszak mindkét félév végén, a vizsgatárgyak és vizsgarészek rendje, és a tantárgyi követelmények részletezése. Ennek tartalma a tantárgyhoz igazított részletességgel a következő lehet:

• tananyag, készség, kompetencia, aminek elsajátításáról meg kell győzni a vizsgabizottságot – kiindulási alap a kerettanterv tantárgyi célkitűzései. Az egyes évfolyamokra jellemző részleteket a fentebb említett a tantárgyi tematikákban célszerű ismertetni, a vizsgarend ennél általánosabb információt tartalmaz, hogy ne vesszen el a részletekben a tanuló.

• miből és hogyan készüljön a tanuló • szóbeli – írásbeli

o időtartam o feladat- /tételtípusok o felkészülés a vizsgán o használható eszközök o értékelés módja (szempontrendszer, súlyozás, pontozótáblázat stb.) o érdemjegy kialakítása

30/70% vagy 40/60% évközi témazárók/vizsga témazárók beszámításának módja (mind, legjobb(ak), nem

megírt) százalék – érdemjegy megfeleltetés

o póttétel lehetősége o sikertelen írásbeli vizsga esetén szóbeli vizsga lehetősége és viszont

Egy bevált vizsgarenden nem kell évről évre változtatni. A meglévő tapasztalatok alapján érdemes „tesztelni” az alkalmazni kívánt vizsgarendszert. Egy egyszerű táblázatban kiszámolhatjuk egy tanulónak hány vizsgája van egy félévben és azok hány vizsganapot igényelnek. Illetve összeszámolhatjuk, hogy a tervezett vizsgarend összesen hány vizsgabizottság felállítását igényli majd, hiszen ezeknek a külső vizsgaelnök miatt szervezési és anyagi következményei vannak. A két adattábla összevetéséből összeállítható az optimális vizsgarend.

A javasolt vizsgarend törvényi levezetése és szempontrendszere a „Vizsgaszabályzat levezetése” című dokumentumban részletesen olvasható.

10/23

TANULÓI TERHELÉS TERVEZÉSE M I N T A

Évfolyam / Félév 9/1 9/2 10/1 10/2 11/1 11/2 12/1 12/2 Tantárgy / Vizsgarész Í Sz Í Sz Í Sz Í Sz Í Sz Í Sz Í Sz Í Sz

Magyar nyelv és irodalom x x x x x x x x Angol nyelv x x x x x x x x Matematika x x x x x x x x Történelem x x x x x x x x Ember- és társadalomismeret, etika x - - - - x x x x x Fizika x x x x x x - - - - Kémia x x x x - - - - - - - - Biológia, egészségtan - - - - x x x x x x Földünk - környezetünk - - x x - - - - - - - - - - Művészetek x x x x x x x x Informatika x x x x x x x x Életvitel - életmód x x x x - - - - - - - - Vizsgák száma 4 6 5 5 6 5 5 6 4 5 4 5 6 2 2 6 Vizsganapok száma 2 3 3 2 3 2 3 2 2 2 2 2 3 1 1 2 Összes vizsganap / tanuló 5 5 5 5 4 4 4 3

VIZSGABIZOTTSÁGOK TERVEZÉSE M I N T A

Évfolyam / Félév 9/1 9/2 10/1 10/2 11/1 11/2 12/1 12/2 Ö Ö Tantárgy / Vizsgarész Í Sz Í Sz Í Sz Í Sz Í Sz Í Sz Í Sz Í Sz Í Sz

Magyar nyelv és irodalom 4 2 3 2 1 2 1 2 7 10 Angol nyelv 2 4 2 3 1 2 1 2 6 11 Matematika 2 4 2 3 1 2 1 2 6 11 Történelem 4 2 3 2 2 1 1 2 6 11 Ember- és társadalomismeret, etika 4 - - - - 2 2 2 2 2 2 12 Fizika 4 2 3 2 2 1 - - - - 5 9 Kémia 2 4 2 3 - - - - - - - - 4 7 Biológia, egészségtan - - - - 2 3 1 2 2 1 4 7 Földünk - környezetünk - - 4 2 - - - - - - - - - - 2 4 Művészetek 4 2 3 2 2 1 1 1 7 9 Informatika 4 2 2 3 1 2 1 2 10 7 Életvitel - életmód 4 4 3 3 - - - - - - - - 0 14

1 írásbeli vizsga = 30 fő 1 szóbeli vizsga = 15 fő

11/23

V I Z S G A R E N D M I N T A

A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 131.§ (5) c) pontja szerint a tanuló félévkor és év végén osztályozó vizsgán ad számot tudásáról. Az osztályozó vizsga vizsgabizottság előtt folyik, melynek elnökét a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal jelöli ki az Országos vizsgaelnöki névjegyzékről.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 26.§ (2) bekezdése szerint a vizsga követelményeit, részeit és az értékelés rendjét az iskola nevelőtestülete határozza meg. A vizsgák lebonyolításáról a 9. számú melléklet rendelkezik.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormány rendelet 11.§ (6) bekezdésének alkalmazása alapján a vizsgák időpontjait az iskola igazgatója a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal egyetértésével állapítja meg.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 22.§ (2) bekezdésének alkalmazása alapján az iskola igazgatója az adott félév utolsó tanítási napja előtt 22 munkanappal eljuttatja az osztályozó vizsgák időpontját a tantárgy megjelölésével és a vizsgázók névsorával a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz.

VIZSGAIDŐSZAK

1. félév: első nap dátuma – utolsó nap dátuma

2. félév: első nap dátuma – utolsó nap dátuma

VIZSGATÁRGYAK, VIZSGARÉSZEK M I N T A

1. félév

A tantárgy neve írásbeli szóbeli 1. Magyar nyelv és irodalom 12. évf. 9-11. évf. 2. Élő idegen nyelv 9-12. évf. - 3. Matematika 9-12. évf. - 4. Történelem, ember és társadalom 12. évf. 9-11. évf. 5. Etika, ember és társadalom - 9. évf. 6. Fizika, ember a természetben - 9-11. évf. 7. Kémia, ember a természetben 9-10. évf. - 8. Biológia, ember a természetben 10-11. évf. 12. évf. 9. Földünk, környezetünk 9. évf. - 10.Művészetek 12. évf. 9-11. évf. 11.Informatika 9-12. évf. - 12.Életvitel 9-10. évf.

12/23

2. félév

A tantárgy neve írásbeli szóbeli 1. Magyar nyelv és irodalom 9-11. évf. 12. évf. 2. Élő idegen nyelv - 9-12. évf. 3. Matematika - 9-12. évf. 4. Történelem, ember és társadalom 9-11. évf. 12. évf. 5. Etika, ember és társadalom 10. évf. - 6. Fizika, ember a természetben 9-11. évf. - 7. Kémia, ember a természetben 9-10. évf. 8. Biológia, ember a természetben 12. évf. 10-11. évf. 9. Földünk, környezetünk - 10. évf. 10.Művészetek 9-12. évf. - 11.Informatika 9. évf. 10-12. évf. 12.Életvitel 9-10. évf.

Angol nyelv M I N T A

A tantárgyra vonatkozó vizsgarend:

Évfolyam / Félév 9/1 9/2 10/1 10/2 11/1 11/2 12/1 12/2 Tantárgy/Vizsgarész Í Sz Í Sz Í Sz Í Sz Í Sz Í Sz Í Sz Í Sz

Angol nyelv x x x x x x x x

Írásbeli vizsga

60 perces papíralapú feladatlap kitöltése, mely az adott félév tananyagának megfelelően kerül összeállításra, nem minden esetben tartalmaz minden érettségi vizsgarészt. A vizsgán szótár nem használható. A feladatok a szókincs és nyelvtan elsajátítását, valamint olvasott és hallott szövegértési, szövegalkotási és kommunikációs kompetenciát mérnek. Az első félévet kivéve a feladatlapok teljes szövege angol nyelvű.

Feladattípusok: feleletválasztó, párosítás, kiegészítés, fogalmazás, igaz-hamis állítás.

A feladatlap 100 pontos, az egyes feladatokra adható pontszámot a feladat tartalmazza. Ha a feladat nem helyesírást mér, a helyesírási hibákért a javító tanár a súlyosságtól függően a feladat összpontszámából levonhat.

Érdemjegy kialakítása:

A félév során megírt témazáró dolgozatok közül a kettő legjobb átlagának 30%-a plusz a vizsgadolgozat összpontszámának 70%-a alapján

80%+ jeles Példa

1. témazáró 68% 2. témazáró 52% 3. témazáró 78% Vizsga 62% Érdemjegy: (68+78)/2*0,3+62*0,7 = 65% (jó)

65-79% jó

50-64% közepes

40-49% elégséges

39% és alatta elégtelen.

13/23

Ha a tanuló nem írt legalább két témazáró dolgozatot és hiányzását nem igazolta, akkor a nem megírt témazáró 0 ponttal számít az átlagolásnál. Igazolt hiányzás esetén a vizsga eredménye egyben a félévi érdemjegy.

Elégtelen eredmény esetén, az év végén a szóbeli vizsga mellett a tanuló köteles írásbeli vizsgát is tenni. Az év végi írásbeli vizsga a teljes év tananyagára épül.

Szóbeli vizsga

A tanulónak képesnek kell lennie önálló témakifejtésre és beszélgetésben való részvételre. A vizsga rövid bevezető társalgással kezdődik, ami nem számít be az értékelésbe. Ezután a tanuló kihúz egy feladatlapot és kb. fél perces gondolkozási idő után, felkészülés nélkül kezdi meg feleletét.

Az első feladat mindennapi szituációban előforduló párbeszédben való részvétel, melyben partnere a vizsgáztató tanár. A feladat leírása angol nyelven tartalmazza a szituációt, a tanuló és partnere szerepét.

A második feladat a feladatlapon szereplő két téma egyikének (a tanuló választása alapján) kifejtése a megadott négy szempont és esetleg kép alapján. A vizsgáztató tanár segítő kérdéseket tehet fel.

A szóbeli vizsgán szótár nem használható.

A vizsga értékelése:

Szókincs 10 pont; Kiejtés 5 pont; Nyelvhelyesség: 15 pont; Önálló témakifejtés / kezdeményezés: 10 pont; Időkihasználás 5 pont; Téma-tartás: 5 pont; Összesen 50 pont.

Érdemjegy kialakítása:

Írásbeli (félévi) vizsga 20% + a félév két legjobb témazárója átlagának 20%-a + szóbeli vizsga 60%. A pontszám-érdemjegy megfeleltetés megegyezik a fent leírtakkal. Az így kialakított érdemjegy a tanuló év végi osztályzata.

14/23

VIZSGAIDŐSZAK TERVEZÉSE M I N T A

2011. január 4. kedd 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam Magyar nyelv és irodalom szóbeli„A” csoport 9.00-12.00 23. terem

Angol nyelv írásbeli„A” „B” csoport 9.00-10.00 24. terem

Matematika írásbeli„A” „B” csoport 9.00-10.00 25. terem

Biológia, egészségtan szóbeli„A”csoport 9.00-12.00 26. terem

Vizsgaelnök Vizsgáztatók Titkár 15 fő

Vizsgaelnök Vizsgafelügyelő Titkár 32 fő



Történelem szóbeli „A” csoport 9.00-12.00 23. terem

Matematika írásbeli „A” „B” csoport 10.30-11.30 24. terem

Angol nyelv írásbeli „A” „B” csoport 10.30-11.30 25. terem

Etika szóbeli„A”csoport 9.00-12.00 26. terem





Művészetek szóbeli „A” csoport 9.00-12.00 23. terem

Biológia, egészségtan szóbeli„B”csoport 13.00-16.00 26. terem



Magyar nyelv és irodalom szóbeli„B” csoport 13.00-16.00 23. terem

Etika szóbeli„B”csoport 13.00-16.00 26. terem



Történelem szóbeli „B” csoport 13.00-16.00 23. terem


Művészetek szóbeli„B” csoport 13.00-16.00 23. terem


A sárga részek a tanulóknak is szóló, a szürke a tantestületnek szóló információ.

15/23

Ütemterv

A vegyes (jelenléti konzultációkkal kiegészített távoktatás) oktatásban órarend helyett szeretünk ütemezésről beszélni. Ennek oka, hogy a hagyományos órarend szerinti kötött idejű tanítás-tanulás a tanulási folyamatnak csak egy – rendszerint kisebb – része, és a tananyagot a tanuló tutori támogatással, de önállóan dolgozza fel. Az önálló tanulás ellenőrzését rendszeres számonkéréssel, önellenőrzéssel biztosítjuk. Az adminisztratív, tutori és tanulói tevékenységeket tehát minden csoport a közösen megállapított mérföldkövekhez igazítva önállóan ütemezi. Ehhez az eltéréshez további különbségek járulnak:

• nem magántanulókról van szó, a rugalmas egyéni tanulási ütemeket össze kell hangolni, melyeknek bizonyos pontokon találkozniuk kell;

• mivel egyszerre több tantárgyat tanulnak a tanulók, figyelembe kell venni a teljesítőképesség határait mind figyelemben mind időben.

Ezért fontos, hogy amennyire lehetséges, egy adott osztály számára teljesíthető tanulási ütemtervet készítsünk egy adott félévre. Az egyéni tanulási utak lehetősége így is teremthet egy-egy tanuló számára nehezebb helyzeteket.

A TANÉV TERVEZÉSE

Az ütemterv alapja az aktuális miniszteri rendeletben meghatározott tanév rendje. A szorgalmi időszakon belül a félévi vizsgakötelezettség miatt csak féléves ütemezést lehet készíteni. Különösen az alacsonyabb óraszámú tantárgyaknál elképzelhető, hogy a tantárgyat egy félévben végezzék el a tanulók. Ezzel csökkenthető a párhuzamosan tanulandó tantárgyak száma, valamint a vizsgák száma is. (A fenti vizsgarend például az etika és földrajz tantárgyak esetében ilyen féléves ütemezést tükröz.)

A vizsgák lebonyolítása plusz időt jelent a nevelőtestület és a tanulók számára is, ezért célszerű a félév végén egy 2-3 hetes időszakot kijelölni erre. Így egy félévben a tanórákat és évközi számonkéréseket 15-16 hétre lehet tervezni.

Az összes óraszám ismeretében kiszámolható, hogy egy tanítási héten hány jelenléti konzultációt kell megtartani, amit el lehet osztani két estére vagy egy egész napos szombati tanítási napra. A kevésbé terhelt napokra évközi számonkéréseket lehet ütemezni. Az egyes konzultációs napok órarendje lehet eltérő; adott tárgyhoz tartozó konzultációk rendszeresen ismétlődhetnek vagy tömbösítve ütemezhetők. A konzultációs óra nem a számonkérés ideje!

A jelenléti konzultációs órák tematikája és ütemezése meghatározza a két óra között önállóan feldolgozandó digitális tananyagot, amire célszerű a tanulók figyelmét felhívni. A tananyaghoz a tutor által előírt határidőkre elkészített házi dolgozatok is hozzátartoznak, ezek is biztosítják a közel azonos haladási ütemet egy osztályon belül.

A tanuló ütemterve tehát a vizsganapok, a tanítási napok, az évközi számonkérések és a házi feladatok ütemezése (sárgával kiemelve) alapján készül. Fontos, hogy az egyes dátumok és határidők véglegesítése előtt ellenőrizzük, elvégezhető-e a feladat. Az így lefektetett határidőkhöz képest a tanuló ütemezheti a tananyag feldolgozását saját időbeosztásának megfelelően

16/23

(ezek nincsenek kiemelve.) Az Integrált tanulási és Adminisztrációs Környezet tartalmaz olyan alkalmazást (naptár), melyben ez az ütemezés rögzíthető. Így minden résztvevő munkája közben tudja követni, hol tart a folyamatban, milyen teendői vannak.

FÉLÉVES TANULÓI ÜTEMTERV M I N T A

01.szept 02.szept 03.szept 04.szept

Egyéb Tanévnyitó

05.szept 06.szept 07.szept 08.szept 09.szept 10.szept

Tantárgy1 1. lecke (7-8) házi feladat (7-7.15)

házi feladat beadása 2. lecke

önellenőrző teszt

Tantárgy2 1. lecke (7.15-8)

házi feladat beadása

Tantárgy3 1. lecke, házi feladat (8-9)

házi feladat beadása konzultáció

Tantárgy4 1. lecke (9-9.30) konzultáció

Tantárgy5 1. lecke (8-9) konzultáció

Tantárgy6 konzultáció


Tantárgy8

Tantárgy9

Tantárgy10

11.szept 12.szept 13.szept 14.szept 15.szept 16.szept

Tantárgy1 3. lecke 4. lecke önellenőrző teszt

házi feladat beadása témazáró

Tantárgy2 házi feladat beadása témazáró

Tantárgy3

Tantárgy4 házi feladat beadása

Tantárgy5

Tantárgy6

Tantárgy7

Tantárgy8 házi feladat beadása konzultáció

Tantárgy9 házi feladat beadása konzultáció


HETI TANULÓI ÜTEMTERV M I N T A

Teendők / Napok A megtanulandó lecke címe Gyakorló teszt Házi feladat elvégzése Házi feladat beküldése Jelenléti konzultáció Témazáró dolgozat Vizsga

17/23

Toborzás

A toborzás egyik hatékony eszköze lehet a nyílt nap, ahol az érdeklődők információt szereznek az oktatás intézményi és személyi hátteréről, infrastruktúrájáról, ütemezéséről, eszközeiről, kötelezettségeikről és jogaikról, valamint betekintést nyernek a virtuális iskolába.

A részben digitális távoktatási rendszeren alapuló képzés esetén kiemelten fontos az iskola weboldala.

• Aki előnyben részesít interneten szervezett képzést, az interneten fogja keresni.

• Egy konkrét technológiára alapuló szolgáltatás legfőbb referenciája a technológia megfelelő alkalmazása. Azaz, interneten szervezett képzés esetén az egyik legfontosabb referencia az iskola honlapja.

• Minden szükséges információ naprakészen közzétehető a honlapon, ahol az érdeklődő saját igényei szerint kereshet.

• Érdemes átvenni ötleteket kereskedelmi weblapoktól is, mert a tanulók toborzása nagyon hasonló folyamat egy szolgáltatás eladásához.

A toborzás lehetőséget ad arra, hogy előzetes képet szerezzen az iskola a jelentkezők IKT készségeiről és eszközellátottságáról. A felmérés és a beiratkozás adatai felhasználhatók az első néhány hét tervezésében: megállapítható, milyen mértékű segítséget igényelnek a beiratkozott tanulók a kezdeti lépésekben. Például egyszeri számítógép kezelési workshop.

18/23

Jelentkeztetés / beiratkozás

A felnőttoktatást nem kötik a nappali oktatás határidői, a beiratkozás folyamatos szeptember 1-ig, illetve addig, amikor a végleges létszámadatokról be kell számolni (október 1.).

A BEIRATKOZÁS TEENDŐI

1 Egyéni tanulási útvonal és ütemezés.

• A tanulók előzetes tanulmányainak ellenőrzése, beszámítása, • az iratkozási évfolyam meghatározása, • tanulási cél kitűzése (érettségi, érettségi + középfokú szakirányú

tanulmányok; érettségi + felsőfokú tanulmányok), • esetleges tantárgyi felmentések: lezárt tantárgyak, a tanuló adottságaiból,

sajátos helyzetéből adódó felmentések, mentesítések. Ez utóbbit a Közoktatási törvény szabályozza.

Az egyéni tanulási útvonal alapja a tanterv, ütemterv (tanév rendje, órarend, vizsgarend. Ez egységes minden tanuló számára. A tanulók évfolyamonként osztályokat alkotnak.

A felnőttekre jellemző eltérő tanulmányi előélet és célkitűzés azonban szabályozott egyéni eltéréseket eredményezhet. Az egyéni tanulási utak kialakítása ezt jelenti és minden tanulóval beiratkozáskor meg kell beszélni és esetleg egy terv dokumentumban rögzíteni. Az értékeléseknek (első és harmadik negyedéves előrejelző / féléves vizsga / év végi továbblépést biztosító vizsga) ez lehet a kiindulópontja, amihez mérünk. Módosítani természetesen bármikor lehet menet közben.

2 Tanulói törzskönyv felvétele. FONTOS: a tanulói azonosító ellenőrzése, kérése.

3 Beírási napló kitöltése.

4 Diákigazolvány igénylése.

5 Térítési költség ügyintézése.

6 Osztályba és csoportba sorolás.

7 Szabályzatok átadása (virtuális is lehet.)

8 Ütemterv átadása (virtuális is lehet).

19/23

Tanítás-tanulás

A tanítás-tanulási folyamat a tananyag és az ütemterv által meghatározott keretek között irányítottan és rugalmasan folyik. A vegyes oktatási formában a hagyományos tanári és tanulói szerepek változnak, ezért a konkrét teendők és a megfelelő módszerek tervezésénél ebből kell kiindulni. A nagyobb tanulói önállóság és a részben partneri együttműködés összhangban van a digitális középiskola felnőtt célcsoportjának igényeivel és jellemzőivel. Az alapos tervezés és előkészítés azt eredményezheti, hogy a kivitelezés során mindenkinek a saját munkája elvégzésére kell koncentrálnia és a párhuzamosan futó tevékenységek a közösen kitűzött cél elérését eredményezik.

A tanítás-tanulási folyamat feladatait a „Szervezeti felépítés” dokumentumban részleteztük, ahol személyt jelölő fogalmak (szaktutor, oktatásszervező) inkább feladatkörök elnevezései, melyek szabadon kombinálhatók.

Összefoglalva a folyamatot:

1. lépés – beiratkozáskor megállapítjuk az egyéni tanulási útvonal főbb paramétereit az érettségi megszerzéséig. Ezek a paraméterek menet közben közös megegyezéssel módosíthatók.

2. lépés – minden szereplő részletes ütemtervet készít magának. Az ütemterv módosítható közös megegyezéssel (pl. hiányzás miatti pótlás, váratlan esemény miatti óra elmaradás.)

3. lépés – a tanuló az ütemezésnek megfelelően elsősorban a digitális tananyag segítségével tanul, illetve szükséglete és a feladatok előírásai szerint kapcsolatot tart tutoraival, tanulótársaival és az oktatásszervezővel.

4. lépés – a tanuló részt vesz a jelenléti konzultációkon és az évközi jelenléti számonkéréseken. A tutor felkészül és megtartja ezeket a jelenléti alkalmakat. A tanuló bármikor a megfelelő formában segítséget kérhet a tanuláshoz tutorától, mentorától. A tutor és mentor proaktívan támogatja a tanuló önálló tanulását és folyamatosan visszajelzést ad a tanulónak.

5. lépés – a tanuló adott félév végén osztályozó vizsgát tesz.

20/23

A TANANYAG FELÉPÍTÉSE

A tananyag struktúrában a „Tantárgy” egy tantárgy egy évfolyamának anyaga, ezt nevezzük tantárgyi évfolyamnak. A tantárgyi évfolyam témakörökre bomlik. Adott félévben – azaz egy kurzuson – a tanulónak adott tantárgy adott témaköreit kell feldolgoznia (szövegek elolvasása, megértést szolgáló interaktív feladatok elvégzése, gyakorlást szolgáló házi feladatok elvégzése, ellenőrzést szolgáló digitális tesztek elvégzése). A témakörhöz rendelt – a kötelező óraszámmal megegyező – idő a tanítási órának megfelelő idő, tehát nem a témakör teljes feldolgozását és megtanulását jelenti. Ha a teljes tananyag 100% az esti munkarend szerint ennek 50%-át kell az iskolában tölteni. A digitális középiskola ennek az 50%-nak egy részét (egyötödét-kétötödét) jelenléti konzultáción, másik részét digitális órán biztosítja önálló tanulás formájban. Tehát a kötelező digitális „tanóra” – átlagos tanulóra vetítve – a tananyag elsajátítási idejének nem több mint 30-40%-a.

A témakörök fejezetekre, a fejezetek foglalkozásokra bomlanak. A hagyományos tanórának a foglalkozás szint felel meg azzal az eltéréssel, hogy a foglalkozások ideje 20-90 perc között mozoghat. A foglalkozások lapokból állnak, a lap terjedelme legfeljebb 2-3 képernyőoldal, laponként legalább 1 magyarázó vagy illusztrációs célú (de tartalmában a laphoz szorosan kapcsolódó) képpel.

A FOGLALKOZÁSOK SZERKEZETE

1. Bevezetés, mely az előzetes ismeretek felidézését, a tantárgyi vagy tantárgyak közötti kapcsolatok feltárását, az adott egység iránti érzékenyítést szolgálja. A bevezetésben találhatók olyan diagnosztikus feladatok, melyek a tananyag-feldolgozás elkezdése előtt a tanulók előismereteinek felmérésére szolgálnak. A diagnosztikus értékelés alapján a tanár javaslatot tud tenni korábbi vagy kiegészítő tananyagrészek ismétlésére, elsajátítására.

21/23

2. Ismeretközlő rész. A tananyagtartalom azon része, melyet a tanuló önálló munkájával feldolgoz. A tananyag feldolgozás folyamatát formatív értékelés jellegűen 2-3 kérdéses feladatsorok szakítják meg, melyben a tanuló visszajelzést kaphat a tananyag elsajátításának eredményességéről, a tanár pedig a tananyag használhatóságáról, valamint használhatja az egyéni problémák feltárására is.

3. Ismeretrögzítő rész. Ennek során az adott tartalmi rész feladatokon keresztüli rögzítése történik meg. A feladatok visszakérdezik a tárgyi ismeretek elsajátítását, valamint a belső összefüggéseket. A rögzítés több feladatsor megoldásával történik, melyekhez idő is rendelhető, és a minősítő értékelésre való felkészítést is szolgálják.

4. Minősítő értékelés. Minősítő értékelésre jellemzően több tanulási folyamat lezárásaként, összefoglalóan kerül sor. Tekintettel arra, hogy a közoktatási törvény értelmében a tanulók félév és év végén vizsgabizottság előtt adnak számot tudásukról, nem kerülhető el a minősítő értékelés alkalmazása, és az erre szolgáló élethelyzet gyakorlása.

A GYAKORLÁSRA ÉS SZÁMONKÉRÉSRE SZOLGÁLÓ TESZTFELADATOK TÍPUSAI:

1. Igaz-hamis feladat

Két válaszlehetőség közül lehet választani: a feladatban szereplő állításról kell eldönteni, hogy az igaz-e vagy hamis.

2. Feleletválasztás feladat

• Egyszeres feleletválasztás feladat: legalább négy válaszlehetőség közül kell kiválasztani az egyetlen helyes megoldást.

• Többszörös feleletválasztás feladat: legalább négy válaszlehetőség közül kell kiválasztani a legalább kettő helyes megoldást.

3. Párosítás feladat

A tanulónak meg kell keresnie és meg kell jelölnie a két külön oszlopban felsorolt objektumok közül az összeillő elemeket. Csak egy helyes megoldás lehetséges.

4. Rendezés feladat

A tanulónak helyes sorrendbe kell raknia a minimálisan négy felsorolt válaszlehetőséget. Csak egy helyes sorrend létezik.

5. Mondat kiegészítés feladat

A tanulónak ki kell egészítenie egy hiányos mondatot. A kiegészítést a szövegkörnyezet alapján lehet elvégezni.

6. Táblázat kiegészítés feladat

A feladat lényege, hogy a tanulónak ki kell egészítenie egy táblázat üresen maradt celláit. A kiegészítést a környező cellák tartalma alapján lehet elvégezni.

7. Hibajavítás feladat

22/23

A tanulónak a képernyőn megjelenő szövegben meg kell találnia a hibákat, és a megfelelő szövegdoboz kitöltésével (vagy tartalmának módosításával) ki kell javítania azokat.

8. Relációanalízis feladat

A tanuló egy összetett mondatot kap. Feladata, hogy eldöntse, melyik tagmondat igaz, és milyen reláció van a két tagmondat között

9. Koordináta megfeleltetés (vaktérkép, felirat az ábrán) feladat

A tanulónak be kell jelölnie megadott elemeket az ábrán (pl. adott éghajlati terület vagy ásványkincs előfordulása, EU tagországok besatírozása, buszrendszer elemeinek illesztése, egyes rovarfajok fejlődési stádiumainak ábrán történő elhelyezése stb.), vagy bejelölt objektumokat kell megneveznie (pl. tanult hegységrendszerek tagjai, városok, állatok-növények részei stb.).

A tananyagokban a feladatok mellett multimédia elemek (ábra, kép, videó, hang, animáció) segítik a tanulást.

23/23

digitális középiskola működése

Documents