ÁltalÁnos iskola És©v/csobaji Általános iskola...tornatermünk nagy, jól felszerelt, ahol...

CSOBAJI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

„ Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember.

Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy veszélyben van.”

Konfuciusz

Csobaji Általános Iskola

3927 Csobaj Hunyadi út 29.

Tel.: 47/386-014

[email protected]

OM azonosító: 029207

2017

mailto:[email protected]

Csobaji Általános Iskola Pedagógiai Program 2017

2

Tartalom Bevezető ..................................................................................................................................... 4

I. Az iskola nevelési programja .................................................................................................. 6

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai ................................................................................................................................... 6

1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei .................................. 6

1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai .......................................... 7

1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai...................................... 7

2.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 8

3. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................................. 10

4.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................... 10

4.1. Közösségformáló csoportok ...................................................................................... 10

4.2. Közösségformáló tevékenységek .............................................................................. 11

4.3. Új tanuló érkezése az osztályba................................................................................. 13

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az

osztályfőnök feladatai........................................................................................................... 14

5.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai............................................................. 14

5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ..................................................................... 14

6.A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

.............................................................................................................................................. 15

6.1.A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és oktatása ............................... 15

6.2.A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai

tevékenység ...................................................................................................................... 16 6.3.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .................................. 18

6.4.A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................... 20

7. A tanulónak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlásának

rendje .................................................................................................................................... 22

8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei részvételi jogai gyakorlásának

rendje .................................................................................................................................... 23

9.A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata .............................................................. 25

10. A felvétel és az átvétel az Nkt keretei között ................................................................. 28

11.Elsősegély nyújtási alapismeretek ................................................................................... 29

II. HELYI TANTERV ............................................................................................................. 32

1. Jogszabályi háttér ............................................................................................................. 32

2.A választott kerettantervek megnevezése ......................................................................... 33

2.1.A választott kerettanterv tantárgyai és kötelező minimális óraszámai: ..................... 44

2.2.A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................... 46

2.3.A kisiskolák helyzete, továbbélésének lehetőségei, összevont osztályú tanuló-

csoportok működésének módszertana .............................................................................. 47

3.Kerettantervi ajánlás az összevont osztályokkal működő kisiskolák számára .................. 48

3.1.A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében .................... 50

3.2.Összevont óratervek típusai........................................................................................ 51

3.3.A nevelési és a nevelési-tanítási idő felosztásának általános szabályai ..................... 54

4.A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ............................. 57

4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................ 57

4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .......................................... 58

4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................ 58

4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .......................................... 58

4.5.A mindennapos testnevelés megvalósításának a módja ............................................. 59

5.A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................... 59


3

6. Projektoktatás ................................................................................................................... 60

7.A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ......................................................... 61

8.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ....... 61

9.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .................. 65

10.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ...................................... 66

11.Az iskolai egészségnevelés és környezeti nevelés elvei ................................................. 66

12.A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ................ 68

13.A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása ...................................................... 71

13.1.A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása .............................................. 72

13.2.A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek

számára: ............................................................................................................................ 73

13.3.Az SNI tanulók nevelésének és oktatásának elvei: .................................................. 75

13.4.A fejlesztés alapelvei, feladatok ............................................................................... 76

14.A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása .......................................................... 79


4

Bevezető

Iskolánkban a nevelő-oktató munka a Pedagógiai Programunk alapján folyik. A Pedagógiai

Programunk iskolánk stratégiai terve, amely az intézményben működő évfolyamok számához

kapcsolódva határozza meg a nevelő-oktató munka céljait, feladatait és tevékenységeit. A

Pedagógiai Programunk tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák

meg:

A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről

A 20/2012. EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

110/2012. Korm. Rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.)

számú EMMI rendelet

Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

szóló 2017. évi LXX. törvény.

Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó

törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam

végéig tart.

Szakaszai:

- bevezető /1-2. évfolyam/

- kezdő /3-4. évfolyam/

- alapozó /5-6. évfolyam/

- fejlesztő /7-8. évfolyam/

Helyzetelemzés

Csobaj, Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik kisközsége, a Taktaközben található. A

kisközségben élők száma jelenleg 675 fő. Hozzánk legközelebb eső kisebb városok, Tokaj és

Szerencs.

Az iskola 1970-ben épül körzeti iskolának, majd 1989-ben került átadásra a

tantermekkel, tornateremmel felújított épület együttes. Tágas udvarrésszel rendelkezik az

intézmény, amely alkalmas a tanóra közi szünetek szabad levegőn való eltöltésére, szabadtéri

testnevelés órák megtartására, szabadtéri játékok szervezésére, lebonyolítására.

Az iskolai osztálytermek megfelelő feltételeket biztosítanak a diákok számára az

ismeretszerzés, ismeretelsajátítás folyamatához. Természettudományos, művészeti oktatáshoz

kapcsolódó szaktantermünk nincs, ám a tantárgyi szakszekrényekben minden eszköz a

rendelkezésünkre áll a tanításhoz, így gyermekeink nincsenek hátrányban a városi iskolákban

tanulókkal szemben. Az informatika órákat jól felszerelt teremben töltik diákjaink, ahol az

adott osztály minden tanulója számára biztosítva van az oktatáshoz szükséges számítógép. A

tornatermünk nagy, jól felszerelt, ahol minden feltétel biztosítva van a gyerekek mozgásának

fejlesztéséhez. Kialakításra került az intézményen belül egy klubhelyiség, mely kiscsoportos

közösségi programok színtere. Rendelkezésünkre áll kiscsoportos fejlesztő foglalkozáshoz 2

helyiség.

Intézményünkben általános iskolai, nyolcosztályos képzés folyik. Az iskola

gyermeklétszáma az elmúlt években csökkenésnek indult, melynek oka összetett. Az elmúlt


5

időszakban a lakosság egy része elvándorolt; csökken a gyermekszületések száma kis

falunkban, illetve sajnos a szülők egy része a városi iskolákat részesítik előnyben, vállalva a

bejárás és utaztatás nehézségeit gyermekeik számára.

A tanulóközösségek létszáma alacsony, ám ennek az előnyét a tanítás folyamatában

lehet és kell kihasználni. Ennek köszönhetően több időt tudunk egy gyerekre fordítani oktatás

és képességfejlesztés szempontjából. A tanulók viselkedését, magatartását könnyen szem előtt

tudjuk tartani. Iskolánkban aránytalanul sok a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési,

magatartásbeli, tanulási problémával küszködő tanuló. Feladatunk e tanulók feltérképezése az

iskolába lépés kezdetén, illetve a hátrány kompenzálása fejlesztő, felzárkóztató

foglalkozásokkal. Ugyanakkor fel kell tárnunk a tehetséges tanulókat, oda kell figyelnünk a

tehetséggondozásra is.

A község hátrányos helyzetű, ebből következik, hogy az iskolába járó tanulók nagy

része is hátrányos helyzetű. A legtipikusabb hátránytényezők a szegénység, a

munkanélküliség, a szülők alacsony fokú iskolázottsága. A családok jelentős hányada nagyon

alacsony jövedelemmel rendelkezik, a létminimum szintjén él.

Tanulóink között jelentős neveltségi szintkülönbség mutatkozik, a gyerekek jelentős

része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Ezért is tartjuk fontosnak egy odafigyelő,

serkentő környezet megteremtését, ahol minden egyes gyermek a képessége szerinti legtöbbet

tudja „kihozni magából”.

Iskolánkban nemcsak a tanulólétszám, hanem a tantestület is kis létszámú, így

családias légkörben tudunk dolgozni, az iskolában, órákon, szünetekben történt dolgokat

mindig megbeszéljük, konzultálunk. A szakos ellátottság azonban az intézményünkben sajnos

nem minden esetben megoldott.

Az iskola és óvoda között szoros együttműködést alakítottunk ki a neveltségi

hátrányok csökkentése, az egészséges napirend kialakítása, az érzelmi intelligencia növelése

érdekében. Hatékonyan működünk együtt a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

területi családgondozójával, a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival.

Gondot fordítunk az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítására, a

veszélyeztetettség csökkentésére. A védőnő közreműködésével rendszeres előadásokat,

beszélgetéseket szervezünk tanulóinknak.

Célunk, hogy a hátrányos helyzet ne okozzon veszélyeztetettséget, a kialakult

hátrányok csökkenjenek.

Az általános iskolában 8 évfolyamon 8 osztály működik. A létszámok miatt az alsó

tagozaton összevont osztályok vannak. Az iskolában integrált oktatás keretében tanítják a

fejlesztő felkészítésre szoruló, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket.


6

I. Az iskola nevelési programja

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

feladatai, eszközei, eljárásai

1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az

oktatás a nevelés része.

Alapelvek:

- A pedagógiai munka lényege: a szabadságra nevelés. Az irodalom tanításával, a nyelvek

oktatásával, a zenei neveléssel, a matematika, fizika, történelem oktatásával, a sporttal,

technikával és informatikával a fiatal ember személyes szabadságát kell szolgálni.

- Segíteni kell a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában.

- Tiszteletbe kell tartani a tanulók személyiségét, figyelembe venni egyéni képességeiket.

Törekedni kell arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el.

- Diákokkal előre meg kell ismertetni a velük szemben támasztott követelményeket, így

tudhatják a velük szembeni elvárást.

- A fiatalok a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza,

munka szeretetére és megbecsülésére kell nevelni.

- Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása.

- Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni.

- A nevelésen és az oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az

ökológiai szempontok előtérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti

kincsek és az épített örökség megbecsülése.

- Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók

alapkészségeit.

- Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell

megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek.

- Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományikra

vonatkozó – ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű

műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban.

- Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelni.

- Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása.

- A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani

kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk megóvására.

- Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-,

magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére.

- Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyünk

életében.


7

1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai

Célok, feladatok:

- Fontos a tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő

fejlesztés, és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén. Az intézmény

az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget teremt a sajátos

nevelési igényű tanulók számára is.

- A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az

egésze életen át tartó tanulás lehetőségének megalapozása. Az anyanyelv helyes

használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése.

- Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszára kidolgozott

tanterv szerint.

- Az IKT-eszközök alkalmazásának folyamatos bővítése, digitális kompetenciák

fejlesztése

- Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző

fiatalok nevelése.

- Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép

kialakítása, melyet tanulóink eszközként használnak a valóság viszony-

rendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különböző cselekvésformákban.

- Az egészséges életmód legfontosabb szabályainak megismertetése (egészséges

táplálkozás, rendszeres testmozgás, testi-lelki higiéné), szokásrendszer kialakítása

- Kiemelten fontos feladat: A felsorolt értékek elérése, és a célok megvalósításának

elősegítése. Ezt szolgálják

- a tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek,

- az e tevékenységekhez kapcsolódó rendszeres értékelés,

- iskolánk pedagógusai által alkalmazott korszerű nevelési módszerek.

1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet

eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok

heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói

aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze a pedagógiai

gyakorlatból:

- A nevelési-oktatási feladatok aktuális eljárás rendjét minden tanév elején a munkatervben

határozzuk meg.

- Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi

fejlettségéhez, a képességekhez.

- Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek,

és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához.

- Az értékelésnek a kapott feladatok, megvalósításának módja és színvonala, a problémákra

adott válaszok minősége szerint kell történnie.

- A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az

erős és gyenge pontok felismerésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az

ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia

kialakításának.


8

- A tanítási órákon differenciált tevékenységi formák szervezése,IKT alkalmazása.

- Új, korszerű tanulásszervezési módok alkalmazása, kooperatív technikák alkalmazása.

- A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók esélyegyenlőségének

javítása, IPR program intézményi alkalmazása, szegregációmentes együttnevelési

környezet kialakítása.

- Szakértői vélemény alapján a központilag biztosított órakeret felhasználásával fejlesztő,

felzárkóztató foglalkozások fejlesztése.

- A tehetséges tanulók korai felismerése, differenciált foglalkoztatásuk, fejlesztésük

biztosítása.

- Fontos:

A tanulási technikák változatos tanítási módszerek alkalmazása, a tanulás tanítása sikeres

új pedagógiai eljárások, módszerek kipróbálása, elterjesztése a tanulói tevékenykedtetés

előtérbe helyezése és az IKT-eszközök használata, digitális készségek fejlesztése.

- Módszerek:

- A meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás,

stb.).

- A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos

módszerek, gyakorlás stb.).

- A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.).

2.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő

differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel,

iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán

tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A személyiségfejlesztés feladatait az alábbi területekre fókuszálva határozzuk meg,

összhangban a pedagógiai program alapelveivel, cél- és feladatrendszerével, valamint a NAT-

ban képviselt értékekkel 1és a helyi sajátosságokkal:

- Az erkölcsi nevelés

- Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

- A testi és lelki egészségre nevelés

- A családi életre nevelés

- Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

- Fenntarthatóság, környezettudatosság

- Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés

- Állampolgárságra, demokráciára nevelés

- Pályaorientáció

- Gazdasági és pénzügyi nevelés

- Médiatudatosságra nevelés

- A tanulás tanítása

A kiemelt fejlesztési területek – összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő

ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a 21.

1 http://ofi.hu/hirek-aktualitasok/uj-nat-rol

http://ofi.hu/hirek-aktualitasok/uj-nat-rol


9

század új kihívásait megjelenítő társadalmi igényeket. A Nemzeti alaptanterv szándéka, hogy

az elsajátított tudás értékálló és használható legyen, ezért előnyben részesíti a

személyközpontú, a tapasztalati tanulásra építő módszereket és pedagógiai kultúrát.

Az új Nemzeti alaptanterv nemcsak elsajátítandó kompetenciákat, készségeket ír elő, hanem a

közműveltségi elemek meghatározásán keresztül tartalmazni fogja azt is, hogy mi minden

tekinthető ma Magyarországon közös kulturális kincsnek, a nemzedékek közötti kapocsnak,

továbbörökítendő ismeretnek.

A közös műveltséganyag meghatározása lehetővé teszi olyan tudásanyag kialakítását,

amelynek ismerete minden felnőtt állampolgárról feltételezhető, és amely elősegíti, hogy egy

társadalom tagjai egymással szót értsenek. Ez az a „közös nyelv”, amelyen a nemzedékek

párbeszéde a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében folytatható. A Nemzeti alaptanterv

egyensúlyra törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok

és tartalmak között.Cél, hogy az oktatás a tudomány elvontságától közelebb kerüljön a

tanulók napi valóságához.

Ezen területek fejlesztéséhez az alábbi konkrét feladatok elvégzését látjuk fontosnak:

- Az intézményben színes, sokoldalú iskolai életnek, játéknak és munkának kell folynia:

- változatos pedagógiai módszereknek, széles tevékenységkínálatnak kell lennie,

amiken keresztül a tanuló lehetőséget kap a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni

tanulási módszerek, eljárások kialakítására.

- Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni az

akaratukat.

- Figyelmet kell fordítani:

- a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítását,

- az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki vagy önismereti órákon, iskolán

kívüli lehetőségek formájában),

- az egészséges, edzett személyiség kialakítására,

- az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatására, az egészségmegőrzés

igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek

kialakulásának megelőzésére.

- Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő

azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez:

- a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes,

cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására,

- a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, emlékeinek tiszteletére,

ápolására, megbecsülésére,

- az alapvető állampolgári jogok megismertetésére.

- A pedagógusnak, mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb

eszközének kell lennie.

- A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész

személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia.

- Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az,

hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb

mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes

tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.


10

3. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben

minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát

hatékonyan fejlesztő, a nevelési oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen

működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (20/2012 EMMI rendelet, 128 §, 1 bekezdés)

A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő legfontosabb feladataink, amelyek különösen

az alábbi területekre terjednek ki:

- egészséges táplálkozás

- a mindennapos testnevelés, testmozgás

- a testi és lelki egészségfejlesztése, a viselkedési függőségek, a

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése

- a bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése

- a baleset megelőzés és az elsősegélynyújtás

- a személyi higiéné

- úszásoktatás feltételeinek megteremtése 5-6.évfolyamon

Ezen cél és feladatok megvalósulását szolgálja iskolánk komplex egészségnevelési programja,

amely jelen pedagógiai programunk mellékletét képezi.

4.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az ember társas lény, közösségre van szüksége. Az iskolára, ahol a gyerek ideje nagy részét

tölti, óriási szerep hárul.

Konkrét feladataink a közösségfejlesztéssel kapcsolatosan:

- A tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait.

- A közösségben találja meg az igazi helyét, tanuljon meg engedelmeskedni,

alkalmazkodni.

- Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni, tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére

megoldására.

- Tanítsuk meg, hogy társát tisztelje, szeresse.

- Tapasztalja meg, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a

személyisége formálódásában.

- Fejlesszük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész

magatartást.

- Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb

környezet megismerését, a hazaszeretetet.

- Ösztönözzük a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására

4.1. Közösségformáló csoportok

Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése,

felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el

attól a közösségtől, amelyben él és tevékenykedik.


11

a) A kortárs csoport

A kortárs csoport:

- lehetőséget ad az én-érvényesítésre,

- biztosítja a valakihez tartozás érzését,

- emocionális biztonságot nyújt.

Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekben, lehetővé teszi az azokon keresztül

közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető

feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása.

b) A család

A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza,

formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális

kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani.

c) Az iskolai közösség

A tanulók együttélésének és együttműködésének legtágabb keretét az iskolai közösség jelenti.

Megkülönböztetett jelentőségű feladatok hárulnak az iskola vezetőire, az osztályfőnökre, a

diákönkormányzatot segítő pedagógusra, az egyes iskolai eseményeket, rendezvényeket

szervező tanárokra.

d) Az osztályközösség

Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége, ahol az

életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben nagy a szerepe a közösségnek, mivel

a kortársak hatnak egymásra. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben

tölti, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása a tanulók egymás között

kialakuló kapcsolatrendszerére, viselkedési formáira.

Az osztályközösség feladata:

- valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,

- az egyéni értékek felismerése,

- egymás tiszteletben tartása,

- egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,

- a másság elfogadása, a tolerancia,

- társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában,

- mások gondjainak, nehézségeinek felismerése.

A közösség irányításában, alakításában meghatározó a szerepe van az osztályfőnöknek.

4.2. Közösségformáló tevékenységek

A közösség fejlesztést nem lehet beszűkíteni egy tanórára. Fontos a tanórán kívüli

foglalkozásokon is a közösség formálására törekedni. Aki részt vesz ebben a feladatban az

elsősorban a pedagógus, aki megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával példaként áll a


12

diákok előtt, s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő is közösségi ember. Ezért

rendkívül fontos, hogy a tantestület is igazi közösséggé váljon.

Tanítási órán kívüli tevékenységeink:

- rendszeres tanórán kívüli tevékenységek:

- sportkör (DSK) felső tagozat részére

- tömegsport alsó tagozat részére

- felvételi előkészítők /kompetenciamérésre felkészítés matematika és magyar

tantárgyakból

- báb-, kézműves szakkör

Iskolánkban a meghirdetett szakkörökre tanév elején az osztályfőnököknél lehet jelentkezni.

A jelentkezés a szakkör elindulása után válik véglegessé. Ettől kezdve a szakköri

foglakozásokon való részvétel kötelező.

- alkalmanként szervezett foglalkozásaink:

- osztálykirándulások – tanulmányi kirándulások

- üzemlátogatások

Iskolánk alacsony létszáma miatt, kirándulásainkat nem osztályokra lebontva szervezzük meg,

hanem alsó illetve felső tagozatos tanulmányi utakat határozunk meg az alábbiak szerint:

alsó tagozat: - Tokaj és környéke

- Miskolc- Lillafüred – Diósgyőr

- Nyíregyháza – Sóstó (falumúzeum, Állatkert)

felső tagozat: -Sárospatak

- Eger

- Debrecen - Hortobágy

- Budapest

- rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli tevékenységeink:

hagyományőrző tevékenységek:

- október 6. (megemlékezés osztálykeretben)

- október 23. (ünneplés községi szinten)

- december 6. (mikulás az iskolában)

- karácsonyi műhely és karácsonyi ünnepség

- farsangi jelmezbál

- a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (iskolai

- március 15. 1848-as megemlékezés (iskolai, községi)

- április 16. a holokauszt áldozatainak emléknapja (osztálykeretben

- húsvéti projekt

- Nemzeti összetartozás napja

- gyermeknap

- 8. osztályosok ballagása

tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások:

- iskola pszichológus bevonásával személyiség fejlesztés (önismeret)

- korrepetálások (alsó tagozatosoknak)

- felzárkóztató órák (felső tagozatosoknak)

- kis csoportokban történő fejlesztések

diákönkormányzat:


13

Tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő

segíti. Az alábbi rendezvényeket szervezi:

farsang

DÖK nap

tanulószobai foglalkozások:

A pedagógus a részvevő tanulók számára biztosítja a tanórákra való felkészülést, segíti

a tanulási nehézségek leküzdését.

versenyek, vetélkedők:

- házi versenyek (mesemondó, versmondó, helyesírási)

- kistérségi szintű versenyek

- idegen nyelvi akadályverseny (Tokaj)

- helyesírási verseny (Taktabáj)

- Szomszédolás (Tarcal)

- műveltségi vetélkedő (Bodrogkeresztúr)

- Kiss Attila olvasottsági verseny (Szerencs)

- Rákóczi történelmi vetélkedő (Tokaj)

- játékos sportvetélkedő (Csobaj)

A versenyekre, vetélkedőre való felkészítést a szaktanárok végzik.

szabadidős foglalkozások:

- túrák (Zemplén-hegység, Bükk-hegység)

- kerékpártúrák

- mozi látogatások

- színházlátogatások

- múzeum látogatások

- klubdélutánok – játék délutánok

- játszóházak

- kézműves foglalkozások

- projekthét programjai

hit és vallásoktatás:

Iskolánkban Etika/hit,erkölcstan tantárgyi órakeretben római katolikus és református

hitoktatás folyik, amelyeket a területileg illetékes egyházak képviselői látnak el. A

részvétel a tanulók számára a jelentkezés után kötelező.

4.3. Új tanuló érkezése az osztályba

Ha új tanuló érkezik az osztályba, külön figyelmet kell fordítani a következőkre:

1. a tanuló megfigyelése, megismerése

2. a tanuló személyiségének megismerése

− egyéni beszélgetések

− a tanuló magatartásának megfigyelése osztályközösségben

3. a tanuló tudásszintjének megállapítása

Tanítási órákon a nevelő fokozottabban figyeljen az új tanulóra!


14

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka

tartalma, az osztályfőnök feladatai

A pedagógus legfontosabb feladata: a tanulók személyiségének, képességeinek tárgyi

tudásának folyamatos fejlesztése, beilleszkedés segítése. A pedagógusok feladatainak

részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

5.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai

A pedagógus feladatai:

- a tanítási órákra való felkészülés,

- a tanulók dolgozatainak javítása,

- a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

- a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

- (különbözeti), osztályozó vizsgák lebonyolítása,

- kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

- a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

- tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

- felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

- iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

- osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

- az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

- jelzőrendszeri tevékenység a tanuló helyzetére,állapotára vonatkozóan,

- szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

- aktív részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

- részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

- a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

- tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

- iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

- részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

- tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

- iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

- szertárrendezés,a szakleltárak elkészítése és szaktantermek (könyvtár, informatikai

terem) rendben tartása,

- osztálytermek (aulák) rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököket az igazgató bízza meg minden tanév szeptemberében, elsősorban a

felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az osztályfőnök feladatai, hatásköre: - A helyzetelemzés, szociometria elkészítése, az osztályfőnöki munkaterv összeállítása.

- Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája

során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

- Segíti a tanulóközösség kialakulását.


15

- Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az

osztály szülői munkaközösségével.

- Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

- Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti.

- Szülői értekezletet tart.

- Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése ellenőrzése, félévi

és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással

kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

- Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

- Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra.

- Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

- Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.

- Órát látogat az osztályban.

- Kirándulást, szabadidős tevékenységet szervez az osztályában.

- A rendezvényekre, ünnepekre aktívan felkészíti osztálya tanulóit.

6.A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység helyi rendje

Minden gyermek rendelkezik bizonyos képességekkel, az iskolának pedig az a feladata, hogy

neveljen, tanítson, a hozott érzékszervi, mozgásszervi illetve érzelmi sajátosságokra építse a

tudásátadás folyamatát, a meglevő képességeket és készségeket továbbfejlessze, a kapott

tehetséget, kibontakoztassa. Azok, akik nem képesek megbirkózni, teljesíteni a hagyományos

iskolai környezetben, egyéni fejlesztéssel többletpedagógiai munka biztosításával kapják meg

a lehetőségeik kibontakoztatásához szükséges körülményeket.

E meghatározásból eredően a kiemelt figyelmet igénylő tanulóknak az alábbi két csoportját

különböztetjük meg:

a) különleges bánásmódot igénylő tanulók:

- sajátos nevelési igényű tanuló

- beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló

- kiemelten tehetséges tanuló

b) hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

6.1.A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és oktatása

Sajátos nevelési igényű: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság

szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több

fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum

zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd. (Nkt. 4. § 23.)

Az SNI tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő

pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igény


16

jogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői

bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (Nkt. 47. § 1.)

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb

mértékű differenciálást és speciális eljárások alkalmazását illetve kiegészítő fejlesztő,

korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások

alkalmazását teszi szükségessé.

Az ezt részletező fejlesztő program a helyi tanterven belül jeleni meg, és az integrációt segítő

SNI gyermekek fejlesztésére nevelésére irányul.

6.2.A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai

tevékenység

Beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges

bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az

életkorhoz viszonyítottan jelentősen alul teljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási

magatartás szabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá

személyiség fejlődése nehezített, vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos

nevelési igényűnek. (Nkt. 4. § 2.)

Nagy arányba kerülnek iskolánkhoz, olyan tanulók, akik beilleszkedési, magatartási zavarral

küzdenek, amelyhez az esetek nagy részében figyelemzavar, tanulási illetve részképesség

zavar társul. Ezek a gyerekek legtöbbször ép intellektusúak, mégis a felmerülő problémák

kezelése nagy terhet jelent a családoknak. Indokolt tehát, hogy a kezelésére megfelelő

segítséget várnak az iskolától.

A Nkt. törvény kimondja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak

megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak

megfelelő ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálati

intézményhez fordulhassanak segítségért.

Az általános iskolaköteles megszervezni a tanulók heti kötelező óraszáma és az osztályok

engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a beilleszkedési, tanulási nehézség

magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára a differenciált fejlesztést

biztosító 1-3 fős foglalkozásokat. (Nkt. 27.§.5.)

Az esetek jellemzői:

- túlmozgékonyság disszociális irányú fejlődés

- hangulat-ingadozás olvasás-írás zavar

- ingerlékenység ügyetlen, rossz mozgás - agresszivitás iránytévesztés

- fáradékonyság hallási-figyelem rossz

- figyelemzavar teljesítmény-ingadozás

- befolyásolhatóság

- disszociális irányú fejlődés

- hangulat-ingadozás olvasás-írás zavar

- ingerlékenység ügyetlen, rossz mozgás


17

- agresszivitás iránytévesztés

- fáradékonyság hallási-figyelem rossz

- figyelemzavar teljesítmény-ingadozás

Segítő pedagógiai tevékenységeink:

- egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése

- felzárkóztató órák, egyéni foglalkozások egyéni fejlesztési tervek alapján

- mozgáskoordináció fejlesztése

- tanulószoba

- iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata

- a pedagógusok és tanulók segítő, személyes kapcsolata

- a szülők, családok nevelési gondjainak segítése

- családlátogatások , feljegyzés készítése, jelzőrendszer működtetése

- szükség esetén a rászoruló gyermekek szociális támogatására javaslat

- logopédus

- pszichológus

- fejlesztő pedagógus

- képességvizsgáló bizottság szakmai szolgáltatásának igénybe vétele

- szoros kapcsolat óvodával, iskolaorvossal, védőnővel, pszichológussal,családsegítővel

Törekedni kell arra, hogy:

- a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek

során,

- olyan speciális osztályfőnöki órák is legyenek, ahol személyiségfejlesztő tréningeken

keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége,

- felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek,

- minél könnyebb legyen az óvodából iskolába, alsó-, felső tagozat, általános iskolából

középiskolába között az átmenet.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélék lehetnek. Ebből következik, hogy a kezelés

módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő.

Nagy arányba kerülnek iskolánkhoz, olyan tanulók, akik tanulási nehézségekkel küszködnek.

A Nkt. törvény kimondja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak

megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak

megfelelő ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálati

intézményhez fordulhassanak segítségért.

A tanulási kudarcot leggyakrabban előidéző okok:

- hiperaktivitás,

- szorongásos magatartás,

- térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése)

- mozgáskoordináció zavarai,

- a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia),

- antiszociális cselekedetek,

- alacsony önértékelés,


18

- emlékezés zavarok,

- a logikus gondolkodás problémái,

- a spontán kíváncsiság hiánya.

Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási

nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységeink:

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

- az egyéni foglalkozások,

- a felzárkóztató foglalkozások,

- az iskolai könyvtár, valamint az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,

- továbbtanulás irányítása, segítése,

- pályaorientáció,

- a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése.

A pedagógus alapvető feladata, hogy a rábízott gyermekeknek az ismereteket tárgyilagosan

sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten

tanulócsoporthoz igazítva szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanuló tevékenységét.

Fontos szempont a kudarcok megelőzése. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi,

hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő.

Iskolánk a rehabilitációs órakeretből egyéni és kiscsoportos fejlesztéseket biztosít.

A foglalkozások felépítése személyre szabott, egyéni fejlesztési ütemterv alkalmazásával

történik. Az azonos problémával küzdő tanulók kis csoportokba szerveződve vesznek részt a

foglalkozásokon. 3-6 fő hatékonyan fejleszthető heti 1-2 órában. A foglalkozások játékosan,

az életkornak, a fejlettségnek megfelelő nehézségi fokozat megtartásával folyjanak.

Cél, hogy a gyermekek jól érezzék magukat a foglalkozásokon, a szívesen, jó kedvvel végzett

munka eredményessége mérhető.

A fejlesztés függ a tanuló értelmi fejlettségétől, és a fejleszthető képesség szintjétől. A

foglalkozások során fontos szempontjaink:

- szorongás oldása,

- figyelemzavarok korrekciója,

- a mozgás és észlelés teljes körű fejlesztése

- tájékozódás a testen, testtudat kialakítása

- figyelemfejlesztés, reakció idő csökkentése,

- nyelvi fejlesztés, szókincsbővítés,

- alaklátás, formaállandóság, nagy mozgások, bal-jobb irány, finommozgás

- koncentrációfejlesztés,

- empátia, tolerancia fejlesztése.

6.3.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen

tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes.


19

Kiemelten tehetséges tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti

általános, vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik és

felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. (Nkt. 4. § 13.)

Az általános iskolaköteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok

engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására szolgáló

differenciált fejlesztéseket.

Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy

megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről.

E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt.

A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében:

- a korai felismerés,

- a tehetségek számbavétele,

A tehetséggondozás szervezett formái:

- tanórai

- tanórán kívüli

- egyéb

A tanórán belüli tehetségfejlesztés területén végzett tevékenységeink:

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

- a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés,

- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni

vagy csoportos használata,

- a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal,

- személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak

alkalmazása,

- a viselkedéskultúra fejlesztése.

A tanórán kívüli tehetségfejlesztési tevékenységeink:

- versenyek, vetélkedők (szaktárgyi, sport, kulturális,informatikai, műveltségi stb.),

- a kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók

megfelelő fejlesztéséről,

- iskolai sportkörben: labdarúgó bajnokságok,

- szabadidős foglalkozások (színház, mozi látogatás)

- az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (könyvtár, számítógép,

internet)

A tehetségfejlesztést segítő egyéb tevékenységeink:

A tehetség, a képesség kibontakoztatását nagymértékben segíti az IPR program, amely

nemcsak a felzárkóztatásban, hanem a tehetséggondozásban is lehetőséget nyújt. A megújuló

tanulási szervezései eljárásokat kell itt megemlíteni, amelyek alkalmazásával hatékonyabbá

tesszük a fejlesztő munkát.

- differenciált tanulásszervezés

- kooperatív technikák


20

- projekt módszer

- tevékenységközpontú pedagógiák

6.4.A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A köznevelési intézmény vezetője felel a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok

megszervezéséért és ellátásáért. (Nkt. 69. § 2. f,)

6.4.1.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:

- prevenció,

- együttműködés külső szervezetekkel,

- az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének meghatározása.

Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a

tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában,

megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt.

Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek- és ifjúságvédelmi

intézményekkel, szakemberekkel.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az

iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve

ezzel a súlyosabbá válásukat.

Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását:

- A tevékenységünk a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, valamint a halmozottan

hátrányos helyzetű tanulók felderítésével kezdődik. Ebben meghatározó szerepe van az

osztályfőnöknek.

- Tanév elején a tanulókat és szüleiket tájékoztatjuk a fejlesztő pedagógus személyéről,

illetve arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

- A felderített veszélyhelyzet alaposabb kiderítésére az osztályfőnökök beszélgetéseket

kezdeményeznek, illetve családlátogatásokon vesznek részt, hogy jobban megismerjék a

körülményeket.

- Amikor a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével érkezik a gyermek, a

fejlesztő pedagógus elejétől kezdve megteszi konkrét intézkedéseit.

- Amennyiben a veszélyeztető körülmények az iskola hatáskörében nem szüntethetők meg,

úgy szakember közreműködését vesszük igénybe. (gyermekjóléti szolgálat, nevelési

tanácsadó, családsegítő központ, pszichológus)

- A prevenció fontosságára való tekintettel a tanév folyamán több alkalommal

felvilágosításokat, tájékoztatásokat szervezünk. Együttműködő partnerek ebben: védőnő,

rendőrség munkatársai, családsegítő munkatársai)

6.4.2.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Szociális hátrányok okai közül a legfontosabbak:

- nem megfelelő környezetből kerül az iskolába a tanuló

- anyagi hátrányok


21

Az anyagi hátrányok enyhítését szolgáló lehetőségeink:

- Ingyenes étkeztetés

- Támogatások kérése civil szervezetektől.

- Önkormányzatunk polgármesteri hivatalától kérhető segélyek, támogatások

megszerzésében támogató együttműködésünkkel (elsősorban az osztályfőnökök) segítjük

a rászoruló tanulóinkat.

- Figyelemmel kíséri a diákjóléti pályázatokat, a lehetőségekre felhívjuk tanulóink

figyelmét, a pályázatok elkészítésében segít az osztályfőnök.

- A szülőket tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, taneszközökről amelyekre a következő

tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető

tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola

milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. (Nkt. 9. § 3.)

6.4.3.A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató

felkészítésének pedagógiai rendszere (IPR)

Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési- és oktatásszervezési keretünket

mihamarabb az alábbi kívánalmak jellemezzék:

- Minden tanköteles korú gyermek integrált keretek között nevelődjön.

- Biztosítjuk minden gyermek számára a lehetőséget képességei kibontakoztatásához.

- Az otthonról hozott tudást, kultúrát, vallást minden gyermek értékként képviselheti.

- Tudatosan figyeljük és fejlesztjük a gyermekek csoport-szociális készségeit.

- A szülő, a család, (mint partner), résztvevője az iskolai folyamatoknak, erős a

- családiskola- gyerek közötti kommunikáció.

- Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezetben dolgozunk.

- Megvalósul az oktatásban, nevelésben érintett intézmények szervezett, tudatos

- együttműködése.

- Az iskolai hatékonyság visszajelzésére tanulókövetést végzünk.

- Pedagógusaink állandóan gazdagítják az ebben felhasználható pedagógiai,

- módszertani repertoárjukat

Konkrét céljaink:

- Az integrációt segítő módszerek, programok, fejlesztések megvalósításához szükséges

feltételek megteremtése: megfelelően felszerelt terem (fejlesztő szoba)

- IKT, demonstrációs taneszközök készség-és képességfejlesztő eszközök, játékok,

képesség-kibontakoztató könyvek

- Sikerélményhez juttatása mind több hátrányos helyzetű tanulónak

- A kulturális hátrányuk enyhítése: színház, kiállítás, múzeumlátogatást szervezünk

- Kreativitást fejlesztő programokat szervezünk

Céljaink a multikulturális tartalmak területén:

Fő célunk a másság elfogadtatása, megismertetése, tisztelete, tudatos vállalásának

erősítése. Kölcsönös, tudatos figyelem kialakítása más kultúrák irányába. Ennek érdekében

osztályfőnöki órák keretében tartunk ilyen jellegű foglalkozásokat.


22

Céljaink a szülővel történő kapcsolattartás terén: Erősítenünk kell a szülő-szülő közti kapcsolatokat. Ennek módjai lehetnek az osztályokon

belüli közös (gyerek, szülő, tanár) kirándulások, sportversenyek, vetélkedők.

A szülők nevelési kultúrájának segítése céljából egészségügyi-, pedagógiai-, pszichológiai

előadásokat szervezünk.

Céljaink a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer terén: A folyamatos értékelésre törekszünk. Biztosítjuk az új pedagógiai programok, tanítási

módszerek megismerését. Pedagógus tréningeket szervezünk

A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak

jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő -

különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok

ismeretében és a higiénia terén is.

6.4.4.A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek

Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan

tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a

hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásinak enyhítése. A segítésre

szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban

részesülő szülők gyermekei.

Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire:

- a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése,

- a szociokulturális hátrányok enyhítése:

- a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása,

- tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb.

- felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése.

- pályaorientációs tevékenységek szervezése,

- felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, - felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről,

- tankönyvtámogatás,

- kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel,

- pályázatok figyelése,

- a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása,

- az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése.

7. A tanulónak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak

gyakorlásának rendje

Az intézmény tanulói a törvény adta lehetőségekhez mérten részt vesznek az iskola

döntéseinek folyamatában. Ezt a diákönkormányzat keretei között tehetik meg.


23

Intézményünkben minden osztály maximum 2-2 tagot delegálhat az iskolai

Diákönkormányzatba. Ezek a tagok képviselik az osztályok érdekeit, tájékoztatják társaikat az

őket érintő fontos kérdésekről, társaik véleményének kikérése után gyakorolják a

véleményezési jogot és vezetőt választanak maguk közül, aki kapcsolatot tart az

iskolavezetéssel. A Diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai

programok szervezésében, tervezésében, önálló programokat szervezhet. A

Diákönkormányzat tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt, melyről a

nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt.

A Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt pedagógus szakképesítéssel rendelkező

személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az igazgató bíz meg határozatlan időre.

Az iskolai döntéshozatali folyamatban a Diákönkormányzat véleményét minden esetben ki

kell kérni:

- az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

- házirend elfogadása előtt

- az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásaihoz

A véleményeket, észrevételeket minden estben a Diákönkormányzat juttatja el az

iskolavezetésnek, írott formában a Diákönkormányzat vezetőjének aláírásával.

8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei részvételi jogai

gyakorlásának rendje

Élő munkakapcsolat van a tanári közösség és a szülők között a tanulók fejlődése érdekében.

a) A szülők-pedagógusok együttműködése

Cél, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, a közösségi életbe és lehetőségeik,

elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon

követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását.

A pedagógus és szülők közötti együttműködés formái:

Szülői értekezlet feladata:

- a szülők és pedagógusok között folyamatos együttműködés kialakítása,

- a szülők tájékoztatása:

- az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

- az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

- a helyi tanterv követelményeiről,

- az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

- a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

- az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

- A szülők kérdéseinek, véleményének javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az

iskola igazgatósága felé.

Fogadó órák feladata:

A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló

egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.

Egyéni kapcsolatfelvétel


24

Szülők közösségének részvétele az osztály életében

Nyílt tanítási nap feladata:

- a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő és oktató munkájába, mindennapjaiba,

- ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását,

- tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről.

Írásbeli tájékoztató (ellenőrző , üzenő füzet) feladata:

A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő

eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

Rendezvények

Hirdetőtábla, online közösségi oldal,weboldal

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az iskola

igazgatóságával, nevelőtestületével.

b) A tanulók-pedagógusok együttműködése

Cél a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek

megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában.

A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái:

- tanórai munka,

- osztályfőnöki óra,

- közösségi programok,

- egyéni beszélgetések,

- diákönkormányzat, diákparlament,

- kérdőívek, vizsgálatok.

c) Az intézmény és partnereinek együttműködése

Cél, hogy az intézményt segítő szervezetekkel jó partnerei kapcsolatot építsünk ki és segítsük

egymás munkáját.

Az iskola partnerei:

Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervekkel:

- a fenntartó és működtető Szerencsi Tankerületi Központ

(az igazgató napi kapcsolatban áll a tankerületi igazgatóval, folyamatosan tájékoztatja

őt a fontosabb történésekről, a problémákat felveti közös megoldást várva attól,

beszámolási kötelezettsége van (félévkor,évvégén beszámol a tanév történéseiről a

jövő évi tervekről).

- Csobaj Község Önkormányzata

- Járási Kormányhivatal, a gyermek és ifjúságvédelmi hatóságok

- Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (jelzőrendszer működtetése)


25

- a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó egészségügyi intézmény (orvos,

védőnő)

- Miskolci Pedagógiai Oktatási Központ

- B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Tokaji Tagintézménye

- egyéb szervezetek, civil szervezetek(,Csobajért Közalapítvány)

- művészeti iskolák (Cogito Műv.Alapiskola)

- Csobaj község óvodája

- rendvédelmi szervek (rendőrség, tűzoltóság)

- a történelmi egyházak (római katolikus, református)

- a tankerületi és szomszédos települések oktatási intézményei

A kapcsolattartás formái és módjai:

- beszámoló

- közös értekezletek tartása

- szakmai előadásokon és megbeszélésen való részvétel

- módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása

- közös ünnepélyek rendezése

- intézményi rendezvények látogatása

- hivatalos ügyintézés telefonon, levélben

- iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató megállapodásban

szabályozottak alapján

- esetmegbeszélések, családlátogatások

- prevenciós előadások

- problémamegoldó konzultációk

9.A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

- osztályozó vizsgákra

- különbözeti vizsgákra

- javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:


26

- aki osztályozóvizsgára jelentkezik

- akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít

- akit a nevelőtestület határozatával javító vizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és

ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületi tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához ha:

- felmentették a tanulói foglalkozásokon való részvétel alól,

- engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben,

illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyenek eleget

- Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen (az Nkt.

5. § (1) bekezdés b)pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban) a kétszázötven

tanítási órát meghaladja é a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

- A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló

igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola

eleget tett a törvényben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló

teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel

folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a

meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető,

félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 20/2012 EMMI rendelet 51.§.(8.bek).

A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. A mindennapos iskolába

járás alól felmentett/(magán) tanuló osztályozó vizsgáját május végén teheti le. A vizsga

időpontjáról a magántanulót 30 nappal a vizsga előtt kell értesíteni. A szükséges tananyag

kijelölése az adott szaktanár feladata.

Az osztályozó vizsga tantárgyai: Minden tantárgyból vizsgázni kell, lehet

elméleti vagy gyakorlati. Az elméleti vizsgák írásban és szóban a következőkből:

- 1. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika

- 2. évfolyam: magyar nyelv , magyar irodalom, matematika, környezetismeret

- 3-4. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret

- -5-6. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv,

természetismeret

- 7-8. évfolyam: magyar nyelv, irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv,

fizika, biológia, földrajz, kémia, informatika

A tovább haladás feltétele a helyi tantervben megállapított minimum követelmények

teljesítése.

A tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, ha átvétel útján történik a jogviszony létesítés

és a jelentkező nem azonos típusú képzésfajtából érkezik (pl. idegen nyelv különbözősége)


27

A különbözeti vizsgát abban az iskolában kell tenni amelyben a tanuló tanulmányait folytatni

kívánja.

A vizsga letétele az arra kijelölt időpontban.

A tanulónak javító vizsgát kell tennie, ha a tantervi követelményeket szorgalmi időben nem

teljesíti. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi

követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy

alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló

az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre

kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb

évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. Csak akkor léphet magasabb

évfolyamba, ha a javító vizsgán megfelel. A tanuló minősítéséről magasabb évfolyamba

lépéséről a nevelőtestület dönt.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a) a tanév végén –legfeljebb három tantárgyból –elégtelen osztályzatot kapott,

b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból

elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus

15-étől augusztus 31- ig terjedő időszakban tehet.

A vizsgabizottság összetétele:

Elnök: az adott intézmény igazgatóhelyettese

Tagjai: az adott tantárgyból buktató nevelő és az adott tantárggyal azonos vagy hasonló szakú

nevelő

A tanulót és szüleit a javítóvizsga időpontjáról 15 nappal előtte értesíteni kell.

Az osztályozó, javító különbözeti vizsga jegyzőkönyvét iktatottan irattárban kell tárolni.

A vizsgák során különös tekintettel kell lennünk a sajátos nevelési igényű valamint a

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók esetében az alábbiakra:

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó

szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján

a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb

harminc perccel meg kell növelni,

b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott

segédeszközt használja,

c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,


28

d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le.

- Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket,

tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam

megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi

büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.

- Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi

követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást

kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon

folytathatja.

- Az évfolyam megismétlése –kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét

és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát –nem tagadható meg

abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére

az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett

tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Híd program keretében

folytathassa.

- Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot

megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési

évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt

iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi

osztályzatok alapján kell dönteni. 20/2012.EMMI rendelet 77.§.

10. A felvétel és az átvétel az Nkt keretei között

A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel

útján keletkezik. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, ettől kezdve gyakorolhatja a

tanuló az őt megillető jogait.

Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető.

- Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található

- Ha az általános iskola a felvételi kötelezettség teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél

előnyben kell részesíteni a HHH gyerekeket, tanulókat.

- Megszűnik a tanulói jogviszony, ha

- a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján

- az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján

- a kizárás az iskolából fegyelemi határozat jogerőre emelkedésének napján


29

- az iskola igazgatója felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszony létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz, melyről a szülőt értesíti

(megalapozó indoklással)

- az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes Kormányhivatalt, ha körzeten kívüli gyermeket vett fel.

A tanuló átvétele

- a tanév során bármikor, ha nem jár iskolatípus változtatással.

- ha nem azonos képzés volt, különbözeti vizsga szükséges.

- az iskolába felvett tanulót az iskola tartja nyilván. az iskola kivezeti a

nyilvántartásból azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya megszűnik.

Felvétel középiskolába:

Az általános iskolai tanulók esetében a felvételi lap kitöltésével az általános iskola szervezi

meg. A felvételi lapokat az általános iskola a KIFIR rendszerben állítja elő és megküldi a

felvételt hirdető középfokú iskolába valamint a Felvételi Központba.

- A kiskorú felvételi lapját mind a két szülő írja alá

- A jelentkező több jelentkezési lapot nyújthat be

- A tanulói adatlapon fel kell tüntetni az összes jelentkezési lapok számát és a meghatározott rangsort.

11.Elsősegély nyújtási alapismeretek

Az elsősegélynyújtás célja:

- Az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot miatt azonnali ellátás biztosítása, míg a szakszerű orvosi ellátás megérkezik. Ez egy megelőzés mindaddig, amíg az

orvosi segítség megérkezik. Az elsősegélynyújtás eszközei, fogásai egyszerű

elméleti és gyakorlati ismeretekből áll, mely ismereteket- korosztályoknak

megfelelően- mindenkinek ismernie és tudnia kell. Ezeknek az ismereteknek az

oktatását már az általános iskolában el kell kezdeni.

- Az elsősegélyt bárki nyújthatja, - ha az alapvető ismeretek birtokában van, határozottan segíteni tud, kellő önfegyelemmel rendelkezik, ezt a két követelményt

pedig minden tanulónak el kell sajátítania.

- A segíteni akarás ellenére számos hiba fordul elő az izgatottság, a tájékozatlanság, a sérülés valódi fel nem ismerése miatt. Ezért már az első évfolyamtól kezdődően

az alapvető tudnivalókat meg kell ismertetni a tanulókkal illetve elvárható, hogy

ezeket az ismereteket a mindennapok során alkalmazni is tudja. Számos

műveltségi terület foglalkozik ezekkel a tudnivalókkal, de a gyakorlat mégis azt

bizonyítja, hogy „éles” helyzetekben a tehetetlenség dominál. Életet menteni,

egészséget megóvni azonban a helyszínen kell! Annak kell tudni elsősegélyt

nyújtani, aki éppen jelen vagy közel van.


30

- A segíteni akarás, a jó szándék azonban ehhez kevés! A korszerű elsősegély nyújtási ismereteket meg kell tanulni és megfelelő gyakorlással el kell sajátítani.

Életet menteni, egészséget megóvni azonban a helyszínen kell. A megfulladás, a

szívmegállás, az elvérzés és más veszélyek azonnali, perceken belüli elhárítása,

azonnali beavatkozást igényel.

- A technika az elmúlt évtizedek alatt rohamosan fejlődött, és gyökeresen megváltoztatta az emberi élet körülményeit. A háztartásokban, intézményekben,

üzemekben, a szántóföldeken, az országutakon, a közlekedésben, egyszóval a

környezetünkben, óriási megújulás történt. Ehhez viszont alkalmazkodnunk kell

kicsiktől a nagyokig. Ezért ezeket az ismereteket már az általános iskolában el kell

kezdeni de gyakorlati szintre kell hozni az ismeretek alkalmazását. Itt az iskolának

ill. az ismeretek megtanítása és a gyakorlatban történő oktatása-gyakoroltatása

fontos feladat az elkövetkezendő időszakban.

- A tanév folyamán 5x2 óra keretében a biológiát, testnevelést tanító kollégák

közreműködésével történik. A megtartott foglalkozások (biológia, testnevelés, osztályfőnöki óra) az osztálynaplóban a haladási napló részen kerülnek

regisztrálásra. A foglalkozások témái a következők:

1.) Az elsősegélynyújtás, sérült vizsgálata - A baleseti helyszín

- Tájékozódás a baleset helyszínén

- Mentőhívás

- Az eszméletlenség vizsgálata

- A légzés vizsgálata

- Keringés vizsgálata

2.) Eszméletlen, jól lélegző sérült ellátása - Ellátás lépései

- A mozgás kizáró okai

- A sérült ellátása kizáró okok esetén

- Stabil oldalfekvő helyzet kivitelezése

3.) Légúti idegen test

- Tünetei, légúti idegen test eltávolítása

- Fekvő eszméletlen sérült esetén

- Kisgyermek esetén

4.) Újraélesztés - Halál formái

- BLS (alapszintű életfenntartás), AED, ALS

- BLS célja, menete, mellkaskompresszió, befúvás

5.) Sérülések és ellátásuk - Sebellátás célja, szabályai

- Vérzések, fajtái (külső és belső vérzések), tünetei, ellátásuk

- Szemsérülések

- Égés

- Marószer okozta sérülések

6.) Izületek, törések és ellátásuk


31

- Rándulás

- Ficam

- Zárt törés, nyílt törés tünetei, ellátása

- Arckoponyacsont-törés

- Bordatörés

- Medencecsonttörés

- Gerinctörés

- Végtagtörés

7.) Agyrázkódás, sokk - Tünetei, ellátása

- Kiváltó okok, tünetei, ellátása

8.) Mérgezések - Gyógyszermérgezés

- Benzinmérgezés

- Sav-lúg mérgezés

- Kimentés gáztérből

9.) Sérültek kimentése vészhelyzetekből - Kimentés vízből

- Kimentés áramkörből

- Kimentés veszélyes anyagot szállító járműből

10.) Rosszullétek és ellátásuk - Ájulás

- Epilepszia

- Alacsony vércukorszint

- A felsorolt ismeretek, az életkori sajátosságok figyelembe vételével, mindenki számára fontosak. Az elméleti anyagot ill. a gyakorlati feladatokat, fajsúlyuknak

megfelelően kell az évfolyamokra lebontva megvalósítani az általános iskolában.

Erre időt kell fordítani ill. a pedagógiai program része kell, hogy legyen.

- Az iskolának fontos feladata a pedagógusok ilyen irányú továbbképzéséről való gondoskodás, akár helyben, külsős szakember irányításával.


32

II. HELYI TANTERV

1. Jogszabályi háttér:

- 2011.évi CXC. tv. a Nemzeti köznevelésről

-20/2012 EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

intézetek névhasználatáról

-110/2012.(VI.4.) Korm.rendelet-a Nemzeti alaptanterv kiadásáról

-A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló51/2012. (XII. 21.) EMMI

rendelet

- a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. r.

-23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról

Helyi tantervünk alapjának a Nemzeti Alaptantervet és a 2011. évi CXC törvény a Nemzeti

Köznevelésről előírásait tekintettük. Szem előtt tartottuk az iskola pedagógiai alapelveit,

alapvető céljait, legfontosabb feladatait, funkcióit.

4. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez

Osztály- és csoportlétszámok

A B C D

1 Intézménytípus/Oktatási forma Osztály- és csoportlétszámok

2

minimum maximum átlag

5 Általános iskola 1–4. évfolyama 14 27 23

6 Általános iskola 5–8. évfolyama 14 27 23

5. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez

Intézményvezető heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai

foglalkozásainak száma)

A B C D E

1 Intézménytíp

us

legalább 450 fő

gyermek-,

tanulólétszám

200–449 fő

közötti gyermek-,

tanulólétszám

50–199 fő közötti

gyermek-,

tanulólétszám

50 fő alatti

gyermek-,

tanulólétszám

3 Általános

iskola

2 4 6 8

Az intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető,

tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes, gyakorlati oktatásvezető

heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma)

A B C D E

1 Intézménytípus

legalább 450 fő

gyermek-,

tanulólétszám

200–449 fő

közötti gyermek-,

tanulólétszám

50–199 fő közötti

gyermek-,

tanulólétszám

50 fő alatti

gyermek-,

tanulólétszám

3 Általános

iskola

4 6 8 10

https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwj4quDIo57WAhWod5oKHfM_AMEQFggsMAE&url=https%3A%2F%2Fnet.jogtar.hu%2Fjr%2Fgen%2Fhjegy_doc.cgi%3Fdocid%3Da1200110.kor&usg=AFQjCNH57YhLSsH3jvkApEdnM0CbpMr63w

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=157752.234401

http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=157752.234401


33

2.A választott kerettantervek megnevezése

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. melléklete2

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam

Célok, feladatok

Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben

óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés, valamint a tanulás iránti érdeklődést és

nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai

tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok,

majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti

vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának

folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas

tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és

alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki.

Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és

kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a

felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és

gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való

részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez.

Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva

elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a

tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a

csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól

eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak.

A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel

és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a

tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor,

valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök

kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési

szükségleteit tekinti irányadónak.

Fejlesztési területek – nevelési célok

Az erkölcsi nevelés

A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a

hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok

elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan

viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő

szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy

hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes

2 letöltés:2017.08.21. http://kerettanterv.ofi.hu/01_melleklet_1-4/index_alt_isk_also.html

http://kerettanterv.ofi.hu/01_melleklet_1-4/index_alt_isk_also.html


34

elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket,

műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását

segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések

készítése).

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit

egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát.

Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és

követi a közösségi hagyományokat.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A

közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja

a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő

szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának

megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó

felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát.

A családi életre nevelés

A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a

családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat.

Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi

szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját

feladatait napi rendszerességgel elvégezze.

A testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és

felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel

egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete

igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az

egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás)

megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének.

Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal stressz- és

feszültségoldó technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például

reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos,

otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó

tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit,

tapasztalatait.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott

helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein.

Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja

tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak.

Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása

alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon).


35

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak

megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat,

tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan

változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az

ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne

környezete értékeinek megőrzésére

Pályaorientáció

A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének

zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző

foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma

tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai

műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre

vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a

pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei

arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek

gyerekek.

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a

televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő

szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban.

A tanulás tanítása

A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a

tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül

az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az

önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció

A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni

szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi

élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud

fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő

olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés

és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt.

Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és

értelmezésére.

Idegen nyelvi kommunikáció

A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más

országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés

nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli

kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő

dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek.


36

Matematikai kompetencia

A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben

és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti

kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű

méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult

matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud

fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét,

felismer egyszerű logikai kapcsolatokat.

Természettudományos és technikai kompetencia

Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése

iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű

törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket

végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon

használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását,

a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és

törekszik a helyes magatartásminták követésére.

Digitális kompetencia

Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik

az IKT-eszközök irányított használatára (pl képek, információk keresésére, rövid szöveg

létrehozására, továbbítására).

Szociális és állampolgári kompetencia

Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással

együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a

közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet

megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés

kialakulásához.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl.

háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle

út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy

felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes

előre látni cselekedetei egyes kockázatait.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását,

elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra,

ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos

improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt,

elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére.

A hatékony, önálló tanulás

A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás

iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel

képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a

sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri


37

szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében.

Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.


Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam

Célok, feladatok

Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos

szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan

pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész

személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás

és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos

más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is

az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás

fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók

gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6.

évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8.

évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző

gondolkodás fejlesztése.

Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt

neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű,

motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és

tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő

továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő

szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést.

Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését

támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes

tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való

részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati

tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek

megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak,

önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és

feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a

feladat- és problémamegoldáshoz.

Fejlesztési területek – nevelési célok

Az erkölcsi nevelés

A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre

törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden

körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más

társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló

erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a

társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és

3 http://kerettanterv.ofi.hu/02_melleklet_5-8/index_alt_isk_felso.html

http://kerettanterv.ofi.hu/02_melleklet_5-8/index_alt_isk_felso.html


38

véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló

megérti a normakövetés fontosságát.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az

ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb

közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó

műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez

való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és

szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a

hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és

ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet

fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri,

hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy

magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet

beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai

kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus

technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés

képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában

alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári

jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel.

Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben

való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség

jobbítását szolgálják.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és

egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis

cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz

és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok

természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a

személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések

egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő

jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni.

Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos

előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait.

A családi életre nevelés

A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat,

megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai

funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során

előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni.

A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot.

Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel

kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről,

ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten

ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését.


39

A testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a

tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait,

majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás

és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan

kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan

kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az

aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés

és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének

jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a

nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a

dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a

stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva.

Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a

környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült,

fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget

biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről,

amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és

a mindennapokban is.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges

szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és

minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél,

sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását

elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező

anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival

együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az

iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek

kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes,

újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és

energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság

fogalmát.

Pályaorientáció

A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési

körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő

ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal

kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet

felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése

között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását,

viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az

egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba.

Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a

fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai


40

ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy

különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány

összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között.

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik

elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes

mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak

megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió

elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy

magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai

érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően.

A tanulás tanítása

A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével

hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény,

csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult

témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb

kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes

gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri

saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely

területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik

ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő

fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció

A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint

újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú

szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott

szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és

elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a

szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű

szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és

értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom

műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható

és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes

rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb

szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában,

törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges

interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására.

Idegen nyelvi kommunikáció

A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami

tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése

mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi

kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a

tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb


41

mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi

szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan,

világosan beszél és segítőkész.

Matematikai kompetencia

A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben

egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati

összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására.

Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek

összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű

algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján

az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok

megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására.

Természettudományos és technikai kompetencia

A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb

technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza

az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és

megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind

önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is

tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre

önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi

tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően

végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a

környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések

meghozatalára.

Digitális kompetencia

A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető

számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a

tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb

biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által

biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A

megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani

prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi

portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus

kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális

kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó

tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz.

Szociális és állampolgári kompetencia

A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére,

megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az

állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai

és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott

közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó

problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért,

ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes

megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni

mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével


42

kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való

tartozás tudata.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései

következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező

lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként

segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a

végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és

kitartó.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus,

képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes

szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző

művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával.

Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és

mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló

ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában,

alakításában is.

A hatékony, önálló tanulás

A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni,

olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan

tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes

a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A

tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit,

egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy

saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt,

támogatást kérjen.


43


Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

A Csobaji Általános Iskola heti ellátandó óráinak száma

A tanórai foglalkozások kialakítására vonatkozó rendelkezések:

2 .A tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes évfolyamokon

Az osztály heti időkeret és a kötelező óra különbözete terhére tartható egyéb foglalkozások:

- napközi/tanulószoba

- osztálybontás

- tehetségkibontakoztatás

4 http://kerettanterv.ofi.hu/11_melleklet_sni/index_sni.html

http://kerettanterv.ofi.hu/11_melleklet_sni/index_sni.html


44

- HH és HHH tanulók felzárkóztatása

- BTMN gyerekek számára 1-3 fős differenciált fejlesztő foglalkozások

- Egyéni foglalkozások 1-4. évfolyamon a tanuló eredményes felkészítésére vagy

magasabb évfolyamon a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második

vagy további alkalommal ismétel (legalább heti 2 alkalom)

- sportkör (2 x 45 perc)

- korrepetálás,fejlesztő, felzárkóztató

- szakkör

Alsós napközi: 17,5 óra/csoport/hét

Napközi-tanulószoba: 15 óra/csoport/hét

A nem kötelező időkeret felhasználása

Felzárkóztatás,fejlesztés,tehetséggondozás osztályonként heti 1 óra

Tehetséggondozás:

felvételi előkészítő/kompetenciamérés matematika 1 óra

felvételi előkészítő/kompetenciamérés magyar 1 óra

Tanórán kívüli tevékenység:

Tömegsport:

1-2.osztály: 2 óra

2-4.osztály: 2 óra

5-8.osztály (fiú): 2 óra

5-8.osztály (lányok): 2 óra

Az alsós tömegsport órákat azokra a napokra szervezzük, amelyeken nincs délelőtt testnevelés

óra, így biztosítjuk a mindennapos testmozgást. Ha a mindennapi testnevelés órakeretben

megoldott, lehetőség szerint elmaradhatnak a foglalkozások.

2.1.A választott kerettanterv tantárgyai és kötelező minimális óraszámai:

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6

Idegen nyelvek 2

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27


45

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam


Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4 3 3 3

Erkölcstan 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 2 2

Természetismeret 2 2

Fizika 2 1

Kémia 1 2

Biológia-egészségtan 2 1

Földrajz 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Dráma és tánc/Hon- és

népismeret 1


Informatika 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1


Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3


.


46

Tantárgy megnevezése Változat

Magyar nyelv és irodalom A változat

Matematika B változat

Fizika A változat

Kémia A változat

Biológia-egészségtan A változat

Ének-zene felső tagozat A változat

Ének-zene alsó tagozat B változat

2.2.A választott kerettanterv feletti óraszám

Tantestületünk döntése alapján a szabadon tervezhető órakeretet úgy használja fel az iskola,

hogy elosztja az adott évfolyamon tanítandó tantárgyak között, azaz megemelve a tantárgyak

heti óraszámait az évfolyamon. Különös tekintettel az országos kompetenciamérésre

felkészülés érdekében az alapkompetenciát fejlesztettük-magyar nyelv és irodalom,

matematika, összevont osztályra tekintettel: környezetismeret.

A 5. évfolyamon pedig (1 óra informatika) egy olyan tantárgy beiktatása, amely az adott

évfolyamon nem szerepel ugyan de korunk digitális kompetenciáit figyelembe véve szükséges

tantárgy volt.

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő

módon emeljük meg:

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam


Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 6+1+1


Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1+1 1+1 1+1 1+1

Ének-zene 2 2 2 2


Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1


Informatika 0 0 0 0

Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 3



47

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam


Magyar nyelv és irodalom 4+1 4+1 3+1 4+1


Matematika 3+1+1 3 +1+1 3+1 3+1+1

Erkölcstan 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 2 2

Természetismeret 2 2 0 0

Fizika 0 0 2 1

Kémia 0 0 1+1 2

Biológia-egészségtan 0 0 2 1

Földrajz 0 0 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Hon- és népismeret 1 0 0 0


Informatika 0 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 0


Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezett órakeret 3 3 3 3


2.3.A kisiskolák helyzete, továbbélésének lehetőségei, összevont osztályú tanuló-

csoportok működésének módszertana

Szakmai tematika

1. Jogszabályi háttér megismertetése, törvényi keretek teszik lehetővé az összevont

osztályok létrehozását Lehetséges összevonások tervezése Mi indokolja, indokolhatja

létrehozásának szükségességét? Hogyan vonatkozik a NAT, a kerettanterv az összevont

szervezésű osztályokra?

2. Tanügyi dokumentumok:

Tantárgyfelosztás, órarend készítése, napló vezetése. Tanmenet, ciklusterv, óravázlat.

3. Tanulásszervezés:

Párhuzamos óravezetés gyakorlati megvalósítása a tanítási órákon. Közös-közvetlen és önálló

óraszervezés. Egyéni, csoportos, páros munka

4. Személyiségfejlesztés az összevont osztályokban

Napirend, munkarend, tanulópárok, közösségi nevelés, értékelés

5. A pedagógus személyisége Miben más az összevont osztályban tanító pedagógus feladata?


48

Célcsoport:Kisiskolák tantestületei, ahol már folyik összevont tanulócsoportos nevelés-

oktatás, vagy ilyen csoportok szervezésére kerül sor a közel jövőben.

A nevelőtestületi értekezletre a szülői munkaközösség vezetőjét, vagy tagjait is célszerű

meghívni.

A téma aktualitása:A kisiskolák fennmaradásának egyik lehetséges útja a tanulócsoportok

összevonása.

Várható eredmény: A nevelési értekezlet után az intézményvezetés, pedagógusok és szülők

megértik, hogy az összevont tanulócsoport szervezése nem jelent visszalépést a nevelő-oktató

munkában, a tanulók képességfejlesztése az osztott osztályban tanulókéval azonos, a

személyiségfejlesztés területén pedig még előnyökkel is járhat.

3.Kerettantervi ajánlás az összevont osztályokkal működő kisiskolák

számára

Célok és feladatok a bevezető és kezdő iskolaszakaszban

1-4. évfolyamon

Az alapfokú nevelés-oktatás első négy évre terjedő pedagógiai szakaszának alapvető

jellemzője az alapozás. Négyéves időtartama két kisebb, eltérő képzési célú szakaszra

tagolódik.

Az első két iskolai év bevezető szakasz, szerepe szerint előkészít az iskolai tanulmányokra.

Gyermekre figyelő fokozatossággal vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az

iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Felhasználja

és továbbfejleszti az iskolába kerülő gyerek természetes tanulási motiváltságát, a megismerés

és a megértés iránti érdeklődését, nyitottságát. Széles teret enged játék- és mozgásigényének

kielégítéséhez. Kedvező feltételeket teremt a természetes fejlődési, érési folyamatok

kiteljesedéséhez. Előkészíti, megalapozza a kulcskompetenciák kifejlődésének folyamatát.

A tanító feltérképezi a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit. A gyerekek közötti

különbségeket természetesként fogadja el. Kellő időt enged a tanulási feladatok pszichológiai

feltételeinek beéréshez, és személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremt a sikeres

iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az

egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez.

A kezdő iskolaszakaszban, az iskolakezdés 3-4. évében folytatódnak a fenti fejlesztési

prioritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább előtérbe kerülnek a

teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, a fejlesztési követelményeknek

való megfelelés igénye.

A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamata a kisiskolások nevelésében a tanulók

együttműködésére épül, kooperatív technikákkal operál. A tanulók fejlettségére és fejlesztési

szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeli a

tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanulók előmenetelét fejlesztő értékeléssel

segíti elő. Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas


49

tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti a kulcskompetenciák

összetevőit: az alapvető rutinokat, képességeket és alapkészségeket, formálja az attitűdöket,

közvetíti az elemi ismereteket, tanulási és magatartási szokásokat alakít. Megtapasztaltatja az

ismeretszerzés korszerű forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítja

és gyakoroltatja az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan

gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezi. Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási

feladatok megoldásához.

A tanító egészséges egyensúlyt teremt a nevelési és oktatási feladatok rendszerében.

Kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen

kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az

önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad magatartási

normák, szabályok elsajátításához, a társas közösségekben való részvétel és együttműködés

tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus

magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség

fejlődését, érését, a felelős állampolgári magatartás megalapozását.

Az esélyteremtés érdekében támogatja az egyéni képességek, a tehetség kibontakozását,

tervezetten segíti a tanulási nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulókat.

Kiemelten törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek

szokásostól eltérő ütemű fejlődéséből adódnak.

A feldolgozásra kerülő tanítási tartalmak mennyiségének, nehézségi fokának, a haladás

tempójának meghatározásában, valamint a tanítási módszerek, eszközök és munkaformák

alkalmazásával kapcsolatos döntéshozatalban mindenkor a tanulók fejlettségi jellemzői és

fejlesztési igényei az irányadók.

Értékközvetítő szerep A gyerekek nemcsak az iskolában tanulnak. Sokféle más forrásból is bőséges tapasztalatok,

ismeretek birtokába jutnak. Ezeket az iskolának számon kell tartania, fel kell használnia

nevelő munkájában. Különösen fontos feladata, hogy sajátos eszköz- és hatásrendszerével

olyan értékrendet közvetítsen, amelyik segít a gyerekeknek a spontán hatások és az őket érő

információáradat kezelésében, értékelésében, az elfogadásukról való döntésekben.

Az iskola célirányosan meghatározott értékrendjének közvetítésében – a kisiskolások

nevelésében – kitüntetett szerepe van:

- az iskola légkörének, információforrásokkal kapcsolatos nyitottságának,

- a tanító és a tanulók érintkezésének és együttműködésének,

- a kortársakkal kialakított magatartási kultúrának,

- a gyerekek nevelésében a szülői házzal kiépített partneri viszonynak, függetlenül a szülők

társadalmi és kulturális hátterétől,

- az irányított társadalmi tapasztalatszerzésnek, mely kiterjed a társadalom minél szélesebb

spektrumára,

- a spontán szerzett tapasztalatok és tudás feldolgozásának (elemzésének, értékelésének) és

felhasználásának,

- különféle élethelyzetek tanulmányozásának (feladathelyzetek, tanulási szituációk,

konfliktushelyzetek, veszélyhelyzetek, versengések, önkiszolgálás, másság jelenléte stb.),

- az oktatás kultúraközvetítő, értékőrző hatásának, mely kultúra reprezentálja az országban

lakók sokszínűségét.

E csatornákon keresztül valósulhat meg már kisiskolás korban olyan értékek megtapasztalása

és - az ismétlődő helyzetek újbóli átélése során – belsővé válása, amelyek alapozzák:

- az aktív és felelős – nemzeti és uniós - állampolgári létre,


50

- a modern gazdálkodásban való hasznos részvételre és

- a közös nemzeti érdekek szolgálatára való eredményes felkészítést az intézményes nevelés

keretein belül.

Ilyen értékek például:

- az emberi együttélés és kapcsolattartás értékei: egymás megbecsülése, a személyiség

belső értékei iránti fogékonyság, az önértékek felismerése, az érdekérvényesítés, a

kölcsönösség, a másság természetesként való elfogadása, a közösség ügyei iránti

érdeklődés és feladatvállalás, a szabad véleménynyilvánítás, az önállóság;

- a tanulás és a munka világához kapcsolódó értékek: a tevékenységmotiváció, a

megismerés és az alkotó tevékenység iránti igény, a feladatért vállalt egyéni és közös

felelősség, a feladat és a munka megosztása, együttműködés, megbízhatóság, kitartás a

feladatok teljesítésében, tapasztalatok az erőfeszítés, a teljesítmény, a sikeresség

összefüggéseiről, a vállalkozó kedv, a sikerek és a kudarcok elviselése, az újra kezdés

képessége, a tervszerűség, gazdaságosság, igényesség a tevékenységek megvalósításában,

önellenőrzés;

- az értékőrző magatartás jellemzői: nyitottság, érdeklődés a saját és más népek kultúrája

iránt, hagyományőrzés, a természeti, a társadalmi és a technikai környezet értékeinek és

veszélyeztetettségének felismerése és tudatos védelme.

Ajánlás a tantárgyak követelményeinek teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret

felhasználására

Az 1-4. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok

Az ajánlás az összevontság körülményeinek megfelelően többféle óratervi változatot kínál,

lehetőség szerint megőrizve az első és második évfolyamon, a szabadon tervezés lehetőségét

is.

Az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt:

- a köznevelési törvényben az általános iskola bevezető és kezdő szakaszára meghatározott

kötelező óraszámok,

- a Nat műveltségi területekre előírt százalékos időarányok,

- a testnevelés tanítására a törvényben meghatározott időkeret,

- az intézmények gyakorlatában általánosan elfogadott és használt tantárgyi rendszer,

- választási lehetőség a helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfeleléshez.

3.1.A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében

Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének – alsó tagozatra

meghatározott – fejlesztési tartalmait belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. A műveltségi

területek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja.


51

A Nat műveltségi területei Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom

Művészetek: (Dráma és tánc)

Informatika (Könyvtári informatika)

Magyar nyelv Magyar irodalom

Matematika Matematika

Informatika*

Élő idegen nyelv Idegen nyelv

Ember a természetben

Ember és társadalom

Környezetismeret

Művészetek


Ének-zene

Művészetek Rajz és vizuális kultúra

Életvitel és gyakorlati ismeretek


Ember a természetben

Technika és életvitel

Testnevelés és sport Testnevelés és sport

3.2.Összevont óratervek típusai

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-2. évfolyamai számára

1. évfolyam 2. évfolyam

Közvetlen Önálló Közvetlen Önálló

Magyar nyelv és irodalom 4/148 4/148 4/148

4/148

Matematika 2/74 2/74 2/74 2/74

Informatika

Környezetismeret 1/37 1/37 1/37 1/37

közös közvetlen

Hittan/erkölcstan

1/37

Technika és életvitel 1/37

Rajz és vizuálkis kultúra 2/74

Ének-Zene 2/74

Testnevelés 5/185

Heti kötelező óraszám

összesen 14+11=25 óra 14+11=25 óra

Évi óraszám összesen 925 óra 925 óra

Nem kötelező tanórai

foglalkozások száma 2 óra

Felzárkóztató egyéni

foglalkozás heti óraszáma 2 óra


52




Magyar nyelv és irodalom 4/148 4/148 4/148 4/148

Idegen nyelv

Matematika 2/74 2/74 2/74 2/74

Informatika


közös közvetlen

Hittan/erkölcstan

1/37


Rajz és vizuális kultúra 2/74

Ének-Zene 2/74

Testnevelés 5/185

Heti kötelező óraszám összesen 14+11=25 óra 14+11=25 óra



foglalkozások száma 2 óra

Felzárkóztató egyéni foglalkozás

heti óraszáma 2 óra


53




Magyar nyelv és irodalom 4/148 4/148 4/148 4/148

Idegen nyelv 2/74

Matematika 2/74 2/74 2/74 2/74

Informatika


közös közvetlen

Hittan/erkölcstan

1/37


Rajz és vizuális kultúra 2/74

Ének-Zene 2/74

Testnevelés 5/185

Heti kötelező óraszám összesen 14+11=25 óra 25 16+11=27 óra



foglalkozások száma


heti óraszáma 2 óra

2 óra


54

Hetes óraterv az összevont osztályú tanulócsoportok 1-2-3. évfolyamai számára

Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam

Közvetlen Önálló Közvetlen Önálló Közvetlen Önálló

Magyar nyelv és irodalom 2/74 3/111 2/74 3/111 2/74 3/111

Matematika 2/74 4/148 2/74 4148 2/74 4/148

Környezetismeret 1/37 2/74 1/37 2/74 1/37 2/74

Közös közvetlen

Hittan/erkölcstan 1/37

Magyar nyelv és irodalom 1/37

Matematika 1/37

Technika 1/37

Vizuális kultúra 1/37

Ének-zene 1/37

Testnevelés 5/185

Heti Kötelező óraszám összesen

14+11=25 óra 14+11=25 óra 14+11=25 óra

Évi óraszám összesen 925 óra 925 óra 925 óra

Nem kötelező tanórai foglalkozások

2 óra


2 óra

1-4. összevonását nem tervezzük

A nevelőtestület tantárgyi kerettantervek helyi adaptálásából adódó feladata

(Az egyes kerettanterveken belül a 90 %-ról 100 %-ra való feltöltés.)

Tantestületünk úgy határozott, hogy a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot, helyi

jelentőségű tartalmakat, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre

álló időkeretet, az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából.

3.3.A nevelési és a nevelési-tanítási idő felosztásának általános szabályai

A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet: kötelező, kötelezően választandó és

szabadon választható tanítási óra (EMMI rendelet 13.§. (2.))

Iskolánkban csak kötelező és kötelezően választandó tanítási órák vannak.

Kötelezően választandó tanítási óra: Etika illetve a hit-és erkölcstan (heti 1 óra).

Felmérni május 20-ig kell, hogy melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán vagy az

állami általános iskolában kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.


55

3.3.1.A tanulók terhelhetőségére vonatkozó jogszabályok

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet

másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több

a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon

b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon,

c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon,

d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon.

(3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem

rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D

oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet

a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő,

b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három,

c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy,

da) az első–nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy,

órával haladhatja meg.

9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak

alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni

b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete

különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások,

c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a

mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a

mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások,

d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)-(8) bekezdése alapján szervezett

foglalkozások,

e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján

szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai

foglalkozás óraszámait.

3.3.2.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei

Taneszközök

Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához,

amelyeket a művelődési és közoktatási minisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.

A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:


56

- a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,

- az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,

amelyek több tanéven keresztül használhatóak,

- a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév

májusában szülői értekezleten) kell tájékoztatni. A szülők aláírásukkal igazolják, hogy

megtörtént a tájékoztatás. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

A tankönyv legyen:

- a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő,

- illusztrációban gazdag,

- tartós, „örökölhető”.

- Az iskolai tanítást és tanulást segítő könyvektől meg kell követelni:

- a nyelvi helyességet,

- a gyermekek korának megfelelő stílust,

- a gyermeklélektani és pedagógiai szempontok érvényesülését.

Az általános értelemben vett tankönyv fogalmán belül több kategóriát különböztetünk meg:

a) Tankönyv: a megtanulandó anyagot tartalmazza, kerüli a felesleges részleteket, a

tananyag hosszas fejtegetését.

b) Olvasókönyv: a tananyaghoz szorosan kapcsolódó, azt illusztráló vagy elmélyítő

irodalmi igényű mű, válogatás, szöveggyűjtemény, a tantárgy vagy a

tudomány történetét bemutató kiadvány.

c) Feladattár: a gyakorlást közvetlenül segítő könyv.

d) Segédkönyv: az önálló ismeretszerzés és a tehetséggondozás eszköze (pl.szótárak,

enciklopédiák).

d) Jegyzet: tankönyvpótlóként szerepelhet, ha a tankönyv még nem készült, vagy ha a

tantárgy szakmódszertana még nem kristályosodott ki.

f) A tanulói, tanári segédletek: ezekhez tartozhatnak a szakköri füzetek, az iskolai

tehetséggondozást segítő ismeretterjesztő kiadványok, valamint tanári

segédkönyvek.

g) Nem nyomtatott ismerethordozók: pl. hanglemez, dia, videokazetta, számítógéppel

olvasható ismerethordozók,IKT eszközök..

h) Feladatlap, munkafüzet.


57

3.3.3.Az iskolai nevelő-oktató munkát, szemléltetést és foglalkoztatást szolgáló

alapfelszerelések és eszközök.

Alapfelszerelések:

- írásvetítő,

- fali vetítővászon,

- videomagnó,

- CD lejátszó,

- a szemléltetést és a tanulást segítő informatikai eszközök (hardver, szoftver),

- informatikai, számítástechnikai eszközök,IKT, interaktív tábla

Az iskolai oktató-nevelő munkát, szemléltetést és foglalkoztatást központilag (iskolai

szinten) támogató eszközök.

Eszközök, felszerelések:

- Könyvtár:

- kötelező és ajánlott olvasmányok,

- oktatási segédletek,

- kézikönyvek (lexikonok, kronológiák, enciklopédiák),

- pedagógiai-módszertani könyvek,

- a tananyagot kiegészítő ismeretterjesztő művek,

- tanári kézikönyvek,

- elektronikus ismerethordozók (wifi,internet, interaktív tananyagok),

- fénymásoló,multifunkciós nyomtatók

- tornaterem,

- sportudvar, stb.

.A tankönyv megrendeléseinket minden évben a hatályos jogszabály betartásával rendeljük. A

2017/18-as tanévtől a tankönyvcsomag az 1-8. osztályok számára ingyenes.

A normál tantervű 1-4. osztályok és A normál tantervű 5-8. osztályok a következő kiadók

által forgalmazott tankönyvcsaládokkal és segédkönyvekkel dolgoznak:

EKE OFI5 ( Apáczai Kiadó és Nemzedékek Tudása Kiadó átdolgozott kiadványai) és

újgenerációs tankönyvekből választanak a pedagógusok. Ezekhez rugalmas tanmenetet is

ajánlanak a pedagógusoknak.

4.A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

- Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni

fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

- Átvezetni a kisgyermeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás

tevékenységeibe, a játékosság elvének megtartásával.

- játékosság és mozgásigény kielégítése

- környezeti megismerés képességének fejlesztése

5 https://portal.nkp.hu/ http://tankonyvkatalogus.hu/

https://portal.nkp.hu/

http://tankonyvkatalogus.hu/


58

- társas kapcsolatok elmélyítése

- tanítási tartalmakban elemi ismeretek közvetítése

- alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése

- feladat és problémamegoldó képesség fejlesztése

- tanulási szokások kialakítása

- személyre szóló fejlesztés

4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat 3-4. évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény – elvárások

által meghatározott tanítási, tanulási folyamatok.

Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválása és tanulásszervezési

folyamat.

A gyermeki kíváncsiságra építve, motivált tanulási tevékenységekkel történő fejlesztés:

- Felelősségtudat

- Munkafegyelem

- Kitartás

- Az érzelemvilág gazdagítása

- Ismeretszerzési minták

- Feladat és problémamegoldó képesség fejlesztése

- Tanulási szokások kialakítása

- Személyre szóló fejlesztés

4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat 5.6. évfolyamán a nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai

tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek

és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

Az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a tanítás-tanulás folyamatában hangsúlyos az

érzékelésen, tapasztalatokon keresztül szerzett ismeretek elsajátítása.

- Képi gondolkodás fejlesztése

- A megszerzett készségek tovább fejlesztése

4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A hetedik-nyolcadik évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,

valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

- mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk

a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

- a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a

hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

- az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni,


59

- a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív

útjának bemutatása,

- fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási

technikákat és a tanulásszervezési módokat.

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a

változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,

valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium

hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre

összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák

továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az,

hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

- mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk

a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

- a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a

hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

- az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni,

- a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív

útjának bemutatása,

- fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási

technikákat és a tanulásszervezési módokat.

4.5.A mindennapos testnevelés megvalósításának a módja

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. §

(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon:

Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből

legfeljebb heti két óra iskolai sportkörben való sportolással teljesíthető.

Az úszásoktatás bevezetése 5-6. évfolyamon tankerületi egyeztetéssel.

5.A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás

szabályai

Az intézmény külön lehetőséget nem ajánl fel a pedagógusválasztással kapcsolatban. Az

oktató-nevelő munkát a mindenkori tantárgyfelosztásban szereplő szakos tanítás

kritériumainak megfelelő beosztásban kötelező órát tanító pedagógus látja el.


60

6. Projektoktatás

A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű

probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex

módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az

egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés

(kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport

munkájához.

Az intézmény élni kíván a projektoktatás eszközével:

A tananyagot vagy annak egy részét a szaktanárok felbontják olyan témaegységekre, amelyek

középpontjában a mindennapi élet valamely, a tanulók által megtervezhető és kivitelezhető

feladata áll. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődése a

tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül, a probléma

megoldása és az összefüggések feltárása útján. A projektoktatás során a tanulói foglalkozások

megszervezése eltér a szokásos formától. A projektoktatás időtartama általában 2-5 nap.

A projektoktatás témái között kiemelten szerepeltetjük a tanulói érdeklődés mellett a

következőket:

- Egészségfejlesztés

- Környezetvédelem

- Közlekedésre nevelés

- Társadalmi bűnmegelőzés

- A tanév rendjében kiemelt témahetek

A projektek értékelése a projekt produktumoktól függően történhet (egyéni) és (csoportos)

értékeléssel érdemjeggyel. A produktum lehet: tárgy, játék, társasjáték, modell, makett,

előadás, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép, rendezvény, ünnepély, stb.

A projektoktatás lépései

Tervezés, témaválasztás:

- Az adott (projekt) probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése,

- Egyéni vagy önkéntes alapon csoportok kialakítása,

- Választás a megfogalmazott problémákból,

- Megoldási terv készítése, konkrét feladatok megfogalmazása,

Kivitelezés:

- Feladatelosztás megszervezése, megállapodás az adatközlők személyében,

- Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során.

- Differenciált segítség adása szükség szerint

Felülvizsgálat:

- A produktum bemutatása a csoportok előtt

- A projekt értékelése


61

7.A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei

- Minden tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön

- Elengedhetetlen feltétel a kulcskompetenciák megalapozása

- A tanulók nehézségeinek feltárása

- A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétel a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek

alkalmazása

- A kiemelkedő tehetségjegyek feltárása

- Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása

- Egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

- 1-8. évfolyamokon napközi, tanulószoba biztosítása

- Iskolai étkezés biztosítása

- Egyéni foglalkozás a tanuló személyére szabott foglalkoztatási tervvel a délelőtti,

délutáni tanórák rendjébe beépítve, kizárólag a vizsgálatot végző Bizottság javaslata

alapján.

- Csoportos foglalkozások szervezése a tanulmányi munka hiányosságainak pótlására

- A hasznos szabadidő eltöltésére, a tanulók személyiségét kibontakoztató,

tehetséggondozást elősegítő foglalkozások megszervezése.

- Gyermekjóléti - Családsegítő szolgálatokkal folyamatos kapcsolattartás

- Továbbtanulás, pályaválasztás Cél, hogy valamennyi tanulónk a képességeinek

megfelelő középszintű képzési formában folytassa tanulmányait a 8. o után.

Nyíltnapokra, felvételire való irányítás, kísérés.

- Osztálykirándulások, nyári táboroztatás, kézműves foglalkozások az iskolában.

- Pályázatokon való részvétel A pályázatokon nyert anyagi segítséggel a tanulók

tanulási körülményeinek javítását, kirándulásokon való részvételét biztosítjuk.

8.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és

formái

A tanuló rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat alapeleme illetve a továbbhaladás

elengedhetetlenül legfontosabb feltétele. Visszajelzés a tanárnak, tanulónak, szülőnek.

Az értékelés célja:

Az ellenőrzés célja tényleges, megbízható, érvényes információk megszerzése, a nevelés-

oktatás folyamatának fő tényezőiről. Az értékelés pedig ezeknek az információknak az

elemzése, rendezése, viszonyítása a célokhoz, követelményekhez. Szerves


62

összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk megteremtheti a tanulói teljesítmények

folyamatos figyelemmel kísérését és a hiányok időbeni észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi

a tanári teljesítmények eredményességének a megítélését és az iskolai munka

hatékonyságának a minősítését. Az iskolai gyakorlatban az értékelés egyik eszköze az

osztályozás.

Az értékelés alapelvei:

- Az értékelés módja és alapelvei nyilvánosak: lényegesnek tartjuk, hogy az

elvárásokkal, az értékelés módjával, a számonkérés formájával tanulóink előre

tisztába legyenek.

- Az osztályozás objektivitásának alapvető feltétele a tantárgyi és viselkedési

normák meghatározása és azonos értelmezése, alkalmazása. Viselkedési normákat

a Házirend állít, a tantárgyi normákat pedig a Helyi Tanterv tartalmazza.

- Megbízhatóság, tantárgyi sajátosságokhoz alkalmazkodó következetesség:

ugyanaz a tudás, viselkedés minden esetben ugyanúgy értékelődik.

- Az értékelés nem csupán osztályozást jelent.

- Az egységes értékelési rendszer következetes alkalmazása.

- Az értékelés során a tantestület betartja a rendszeresség és módszertani

sokszínűség elvét. A beszámoltatás különböző lehetőségeit biztosítjuk, elősegítve

ezzel azt, hogy az adottságoknak leginkább megfelelő kerüljön a felszínre.

- A tantestület a jutalmazás és az elmarasztalás összhangjára törekszik.

- Az értékelés legyen mindig motiváló, fejlesztőértékelés.

Az értékelés formái:

- 1. évfolyamon félévkor és év végén továbbá a 2. évfolyamon félévkor szöveges

minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló:

- kiválóan megfelelt,

- jól megfelelt,

- megfelelt,

- felzárkóztatásra szorul

Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő

bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló

haladását akadályozó tényezőket és javaslatot kell tenni azok megszüntetéséhez.

- A 2. évfolyam második félévétől kezdődően érdemjegyekkel, 1-5 számskálán

történő osztályzatokkal értékelünk,

Az ellenőrzés formái:

Szóbeli számonkérés:

a. feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi tananyag ellenőrzése

történik. Feleltetéskor érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a

naplóba kék színnel kerül beírásra;


63

b. kiselőadás: alkalom szerinti lehetőség. Egy kisebb anyagrész önálló

feldolgozása és előadása az osztály előtt.

Írásbeli számonkérés:

a. írásbeli felelet: egy-két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés,

melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a

szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem

rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy

szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik (pl.

teszt, röpdolgozat, feladatlap). Korlátai: bejelentés nélküli.

b. dolgozat: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés,

melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és

gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem

rendelkeznek. Felelet értékű Korlátai: 1 max. 2 nappal előtte jelezve.

Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl. teszt, feladatlap);

c. témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli

ellenőrzés, melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból a

tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A

tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró

lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti

óraszámától is. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba.

Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően;

Korlátai: 1 héttel előtte bejelentve, összefoglalással előkészített.

d. év eleji, félévi, év végi eredmény mérések: értékelésben betöltött szerepe

alapján duplán számít. Korlátai: bejelentve, rendszerezéssel,

összefoglalással előkészítve. Az érdemjegy zöld színnel kerül

beírásra a naplóba.

e. országos kompetenciamérés feladatlapjai : Az érdemjegy pirossal kerül be a

naplóba. Beszámítása meghatározó az év végi osztályzatot illetően.

Gyakorlati számonkérés:

Például munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény értékelése.

Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést,

ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.

- Az 1-8. évfolyamban a tanulók írásbeli témazáró dolgozatainak értékelésekor az előírt

teljesítmény (pontszám) érdemjegyre való átváltását a következő arányok szerint

végezzük:

- TELJESÍTMÉNY - ÉRDEMJEGY

- 0 – 29 % - Elégtelen (1)

- 30 – 50 % - Elégséges (2)

- 51 – 74 % - Közepes (3)

- 75 – 90 % - Jó (4)

- 91 – 100 % - Jeles (5)


64

- A tanár az írásbeli „dolgozatokat” két héten belül kijavítja.

- A szaktanár addig újabb „dolgozatot” nem írathat, amíg az előző dolgozatot kijavítva a

tanulóknak ki nem osztotta.

- A szaktanár a témazáró dolgozatok, az év végi és félévi dolgozatok érdemjegyét a félévi

és év végi osztályzatok megállapításakor kétszeres súllyal veszi figyelembe, erre a tanár a

tanév elején felhívja a tanulók figyelmét. A duplán számítandó érdemjegyeket a naplóban,

tájékoztató füzetben piros színnel jegyezzük.

- A félévi és az év végi osztályzatok kialakításánál figyelembe kell venni a szóbeli

feleleteket és az egyéb módon szerzett érdemjegyeket is.

A tudás értékelése

A tudás: Azok az információk, készségek, képességek, mozgások, cselekvések,

magatartások, attitűdök, érdeklődések, szokás, világkép, amelyekkel a gyermek

rendelkezik.

Jeles: Tudása megfelel a NAT és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott

követelményeknek, azokról önállóan, összefüggésrendszerbe építve ad számot.

Befogadási képessége, válaszadása meggyőző. Ismeretei alkalmazásában kreatív.

(kiváló: a jeles tudás mellett tanulótársaihoz képest kiemelkedő teljesítményt ért el- a

félévi és a tanév végi minősítéshez).

Jó: Tudása megfelel a NAT és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott

követelményeknek. Önálló megnyilvánulását tanári rávezető kérdéssel vagy egy

résztéma megjelölésével képes teljesíteni. Befogadási képessége stabil, válaszadása

kisebb pontatlanságokat is tartalmaz.

Közepes: Tudása egy-két lényegi hiányossággal felel meg a NAT-ban és az iskolai

dokumentumokban meghatározott követelményeknek. A rávezető kérdésekre adott

válaszában vannak lényegi információk, ezekben bizonytalan. Befogadási készsége

változó, válaszadása az összefüggésrendszer ismeretének egy-két lényeges hiányára

utal.

Elégséges: Tudása arra elegendő, hogy a NAT-ban és az iskolai dokumentumokban

meghatározott követelményszintet a továbbfejlődés feltételeként biztosítsa. Ismeretei

hiányosak, a befogadási készsége gyenge, válaszadása érdeklődése hiányára is utal.

Elégtelen: Tudása nem elegendő, a tantárgyi rendszer NAT-ban és az iskolai

dokumentumokban megfogalmazott követelmények teljesítéséhez. Ismeretei

hiányosak vagy nincsenek. Befogadási készsége rossz, válaszadásában nincsenek

értéket képviselő adatok.

A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy:

- a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek,

- és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma.


65

A félévi értékeléseket a naplóban zöld, a tájékoztató füzetben kék színnel jelöljük. Az

érdemjegyeket a tájékoztató füzetben és az osztálynaplóban is csak számmal jelöljük. A

naplóba a magatartás és szorgalom számmal. Ha a tanuló teljesítménye egyes tantárgyból

dicséretes, az ötös érdemjegy mellé „d” betűjelzés kerül.

A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy:

- A tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette,

- megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse,

- megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi

követelményeit el tudja sajátítani.

Az év végi értékelést az osztálynaplóban számmal és piros színnel jelöljük. Ha a tanuló

teljesítménye egyes tantárgyból dicséretes, az ötös érdemjegy mellé „d” betűjelzés kerül. A

naplóba a magatartás és szorgalom számmal. A bizonyítványba a magatartás szorgalom és a tantárgyak érdemjegyeit betűvel írjuk.

Szaktárgyból kapott dicséretes ötös beírása: kitűnő.

9.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározása

A házi feladatok iskolai szabályozása

írásbeli: Minden évfolyamon adható de a szaktanárok vegyék figyelembe a tanulók

heti és napi órarendjét. Hétfőre és a tanítási szünetekre a házi feladat mennyisége ne

legyen több a hétköznapra adott házi feladatok mennyiségénél.

Szorgalmi feladat: adható, de erre a tanulók nem kötelezhetők.

szóbeli: Hétfőre és a tanítási szünetekre a házi feladat mennyisége ne legyen több a

hétköznapra adott házi feladatok mennyiségénél. Magyar irodalom 1-8. évfolyam: vers

és próza számonkérése a kijelölés időpontjától legalább 1 hét.

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

- A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi

feladatot javasolhatunk.

- Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje)

maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.

- A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.


66

10.A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az erkölcstant és a hit-és erkölcstant, amely kötelezően

választandó.

Ezen választható tantárgyak esetében a szülő nyilatkozik, hogy az iskola által szervezett

erkölcstant, vagy vallási meggyőződése alapján a hit- és erkölcstan tantárgyat kívánja

gyermeke részére igénybe venni, de utána a jelenlét kötelező.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az

értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni,

mint a kötelező tanórai foglalkozásokat.

11.Az iskolai egészségnevelés és környezeti nevelés elvei

Az egészségnevelés elvei:

- Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és

szociális fejlődését.

- Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak,

magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi

állapotát javítják.

- Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít,

hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való

tiszteletére nevel.

- A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek

képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt

kialakítani, konfliktusokat megoldani.

- Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész

magatartást.

- Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés –

leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének

módjait.

- Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl.

dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében.

- Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat.

- Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny

részvételével alakíthatók ki.

- Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.

Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Iskolai védőnő ajánlásával kiemelt egészségnevelési témák :

-Személyi higiénia

-Egészséges táplálkozás

-Káros szenvedélyek

-Családi életre nevelés

-Serdülőkori változások

-Fiúk- lányok kapcsolat, nemi érés

-Fogamzásgátlás

-Nemi úton terjedő betegségek.


67

-AIDS

-Mentálhigiéne fontossága

-Egészséges életmód szerepe az egészségmegőrzésben.

Az alapelvek tükrében megvalósuló konkrét tevékenységeinket iskolánk Egészségnevelési

Programja tartalmazza, amely Pedagógiai Programunk mellékletét képezi.

A környezeti nevelés elvei:

A környezeti nevelés alapelvei közül kiemelten kell kezelnünk:

- a fenntartható fejlődés

- a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések,

- a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései,

- alapvető emberi szükségletek,

- tolerancia és segítő életmód.

Minden pedagógus közös feladata, hogy a tanulókban kialakuljon:

- környezettudatos magatartás és életvitel,

- közvetlen környezetük állapota iránti érzékenység,

- személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel,

- tekintsék értéknek a természet és ember alkotta környezet esztétikumát

- érezzék a késztetést környezetük értékeinek megőrzésére,

- számukra pozitív jövőkép alakuljon ki,

- fejlődjenek környezetkímélő vásárlási magatartási szokásaik,

- erkölcsi alapelvé váljon bennük a természet tisztelete,

- mozgósíthatóvá váljanak a környezet jobbítását szolgáló együttes cselekvésre

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése:

- NAT területei

- Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

- Fenntarthatóság, környezettudatosság

- Gazdasági és pénzügyi nevelés

- Médiatudatosságra nevelés

- A tanulás tanítása

- problémamegoldó gondolkodás,

- együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia, és segítő életmód,

- vitakészség, kritikus véleményalkotás,

- konfliktuskezelés és megoldás,

- problémaérzékenység,

- kommunikáció,

- digitális írástudás

- értékelés és mérlegelés készsége


68

12.A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési

elvei

A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei:

A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a

szorgalom értékelése, osztályzása. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és

minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével –

végzi.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület

véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi

véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a

bizonyítványba be kell jegyezni.

Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél:

példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2);

példás:

- ha a tanuló az iskola házirendjét betartja

- rendelkezik kellő önfegyelemmel

- a felnőttekkel szemben tisztelettudó

- társait tiszteli, nem durva, segítőkész

- a közösségre gyakorolt hatása pozitív, példamutató

- tanórán kívüli viselkedése példamutató

jó:

- az a tanuló, aki a házirendet nem sérti meg

- a tanórát általában nem zavarja

- a felnőttekkel, társaival szemben tisztelettudó

- a közösségre nem gyakorol hatást inkább passzív szemlélő

- tanórán kívüli viselkedése elfogadható

- önként nem vállal feladatokat

változó:

- hajlamos a fegyelmezetlenségre de tudatosan nem árt

- nem rendelkezik kellő önfegyelemmel, így előfordul, hogy zavarja a tanítási órát,

- az alapvető viselkedési normákhoz csak figyelmeztetéssel tud alkalmazkodni,

- viselkedése, hangneme kifogásolható,

- közösségben nem vállal feladatokat

- tanórán kívüli viselkedése erősen változó, befolyásolható.

rossz:

- a házirendet nem tartja be, a szabályokat sorozatosan szándékosan megsérti

- a tanórát fegyelmezetlen, kulturálatlan magatartásával zavarja

- viselkedése, hangneme durva, tiszteletlen

- magatartását az önzőség jellemzi

- magatartása figyelmeztetés hatására sem változik

- nem azonosul a közösség céljaival, szándékosan gátolja a többiek munkáját


69

A szorgalom jegyek megállapításának elvei:

A szorgalom érdemjegye nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom

értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az

osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességeihez,

eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el.

Az érdemjegyek és osztályzatok a következők:

a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél:

példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

példás:

- ha a tanulmányi munkája igényes, céltudatos, jegyei képességeit tükrözik

- a tanítási órákra mindig felkészül, felszerelése nem hiányos

- munkavégzése kitartó, pontos

- igénye van tudásgyarapításra

- kötelességtudata magas fokú, önálló munkára képes

- a közösségnek aktív tagja, a rábízott feladatokat igényesen elvégzi

- önállóan vállal feladatokat az iskolán kívül is.

jó:

- tanulmányi munkáját különösebb erőfeszítés nélkül de képességeinek megfelelő szinten elvégzi

- a tanítási órákra való felkészülése folyamatos, felszerelése nem hiányos

- törekszik az önálló munkavégzésre de csak ösztönzésre dolgozik

- többletismeret megszerzésére nem törekszik, érdeklődése a tananyagon belül marad

- a közösségnek a tagja de feladatokat ritkán vállal, a rábízott feladatokat azonban elvégzi.

változó:

- tanulmányi munkája rendszertelen

- képességei jobb eredményt is lehetővé tennének

- a tanórákra rendszertelenül készül, így teljesítménye ingadozó, előfordul, hogy felszerelése hiányos

- érdeklődése ingadozó, többletismeret megszerzésére nem törekszik

- önálló munkavégzésben tanári segítségre szorul

- közösségi munkát nem vállal, feladatait pontatlanul végzi el

hanyag:

- képességeitől teljesítménye messze elmarad

- a tanítási órákra rendszeresen nem készül, felszerelése hiányos

- munkavégzése pontatlan, feladatait az esetek többségében nem végzi el

- elutasító a tanulással szemben

- közömbös vagy nem vállal, vagy a rábízott feladatot nem végzi el

- közösségben feladatot nem vállal, nem jellemzi a segítőkészség

Megjegyzés: a szorgalom értékelésénél figyelembe kell venni a tanuló élethelyzetét,

életkörülményeit.

Tantárgyi bukás esetén hanyagnál jobb értékelés nem adható.


70

A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei:

Az Nkt. 58.§-a szabályozza.

Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát és az iskola hírnevét növelő bármilyen

teljesítményért (pl. sportversenyen elért helyezés) szaktárgyi, illetve tantestületi dicséretekkel

jutalmazza. Ezek bekerülhetnek a bizonyítványba, a naplóba, valamint a törzskönyvbe

osztályfőnöki aláírással.

A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért:

- szaktanári,

- osztályfőnöki vagy

- igazgatói dicséretben részesülhetnek.

Ezt az ellenőrző könyvbe lehet jegyezni, és figyelembe kell venni a félévi, illetve év végi

magatartás vagy szorgalom osztályzatban.

Az iskolai jutalmazás lehetséges formái:

a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

- szaktanári,

- osztályfőnöki,

- igazgatói,

- nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók

a tanév végén:

példamutató teljesítményért,

kiemelkedő szorgalomért,

példamutató közösségi munkájáért,

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók

oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége

előtt vehetnek át.

d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

A tanulók elismerési lehetőségei:

Az a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó

szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzá járul az iskola jó

hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez – az iskola dicséretben részesíti és jutalmazza.

- Szóbeli elismerések:

- iskolai tanuló csoport előtti

- szaktanári dicséret tanulócsoport (iskola) előtt

- osztályfőnöki dicséret tanulócsoport (osztály) előtt

- Írásbeli elismerések:

- szaktanári dicséret a tájékoztató füzetbe

- napközis nevelői dicséret tájékoztató füzetbe

- osztályfőnöki dicséret tájékoztató füzetbe


71

- igazgatói dicséret kiemelkedő teljesítményért emléklap formájában

- nevelőtestületi dicséret oklevél formájában

A tanulók elmarasztalása

A tanulói kötelességek figyelmen kívül hagyása miatt. A jelzett fokozatok megállapítása a

kiváltó ok jelentőségétől függően mérlegelés kérdése. Egy fokozat egy tanévi kétszeri

előfordulása maga után vonja a következő fokozat kiadását.

- Szóbeli figyelmeztetés:

- szaktanári figyelmeztetés

- osztályfőnöki figyelmeztetés

- Írásbeli elmarasztalás:

- szaktanári figyelmeztetés a tájékoztató füzetbe

- napközis nevelői figyelmeztetés

- osztályfőnöki figyelmeztetés

- osztályfőnöki intés

- osztályfőnöki megrovás

- igazgatói figyelmeztetés

- igazgatói intés

- igazgatói megrovás

- tantestületi figyelmeztetés

- tantestületi intés

- tantestületi megrovás

- Fegyelmi intézkedések:

„Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján írásbeli

határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.” (Az igazolatlan hiányzást figyelembe véve)

fegyelmi intézkedések fokozatai:

- megrovás

- szigorú megrovás

- meghatározott kedvezmények juttatások csökkentése, illetőleg megvonása

- áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába

- eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától

- kizárás az iskolából.

-

13.A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása

Általános cél: az integráció a sajátos nevelési igénnyel nem érintett és érintett tanulók egy

közösségben tanulásának a megvalósítása.

Speciális célok:

- a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentése

- az SNI tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő funkciók terápiás jellegű korrekciójával


72

- a differenciált szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal

- tantárgyi tudás átadása a fogyatékosság, életkor és osztályok figyelembe vételével

- az eredményes társadalmi beilleszkedés megteremtése, toleráns magatartás

kialakítása a személyiség gazdagításával az általános emberi értékek és normák

elfogadtatásával

13.1.A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása

A tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg

szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján, gyermekét a megfelelő nevelési-

oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére

kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal az illetékes gyermekjóléti

szolgálatot értesíti. (Nkt. 47 § 6.)

A sajátos nevelési igényű tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek:

- személyi feltételek (megfelelő végzettségű gyógypedagógus)

- tárgyi feltételek (speciális tankönyvek, speciális eszközök a foglalkozásokhoz)

a) A nevelés-oktatás főbb feladatai

A nevelési-oktatási intézmény az SNI tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít és a

végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés

eredményét.

A fejlesztőpedagógus tevékenységében, támaszkodhat elsősorban az osztályfőnök munkájára.

Amikor valamely tantárgyat érint a gyermek részképesség zavar a szaktanárral közösen,

dolgozzák ki a gyermek egyéni bánásmódjával kapcsolatos teendőket ( pl: discalculia esetén a

matematika tanárral, disgraphia esetén a magyartanárral).

A többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját

központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja.

A módszerek és tevékenységi formák optimális megválasztása a mindenkori pedagógiai

tevékenység kívánalmainak megfelelően.

Az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása a tanulócsoport és az

egyének kondícióinak megfelelően.

b) A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve

A Nemzeti Alaptanterv (NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is

alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok az SNI tanulókra is

érvényesek.

Az irányelv célja:

Az irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény

összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy


73

- az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez,

- fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg,

- a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl,

- a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az óvodák,

iskolák nevelési, pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé.

- biztosítja a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy

egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,

- lehetőséget nyújt a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójára és

- a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére.

Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési

igényű tanulókkal együtt (integráltan) történő nevelésére, oktatására.

A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és

eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek

határozzák meg. Az együttnevelés - az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság

szakvéleményének figyelembevételével - minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni

fejlesztést igényel.

A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei:

- A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői

bizottság szakvéleménye.

- A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai

kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának

típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár,

közreműködése szükséges.

- A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai,

pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének,

oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi

ki. A tanulók között fennálló - egyéni adottságokból és igényekből adódó -

különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik

figyelembe.

A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó

gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell

építeni.

13.2.A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű

gyermek számára:

- A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a

közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű

tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja,

illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és

hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára.

- A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és

alkalmazása;

- a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók

differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével;


74

- annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken

kiemelkedő teljesítményre is képes;

- rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni

foglalkoztatásának megvalósulásához;

- a pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos

nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült gyermek családjával.

A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája:

- a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés,

- közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a

konzultációban.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt

vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia,

empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező

pedagógus, aki:

- a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos

nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;

- szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet

biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat

alkalmaz;

- a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő

javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói

teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott

szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; reflektív szemlélet

- egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;

- alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt

vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező -

gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során:

- segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

- javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges

környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges

megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);

- segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök

kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;

- javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk

alkalmazására;

- figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében,

javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;

- együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó

pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

- terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon -

egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek

során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.


75

13.3.Az SNI tanulók nevelésének és oktatásának elvei:

A sajátos nevelési igényű – a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, a pszichés

fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott-

tanulók esetében a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni.

Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban

a következő elvek alkalmazkodnak:

- A feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van

- szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése

- az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is támogassák ezeket a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve.

Esetükben a szakvéleményben foglaltakat tekintjük irányadónak, fejlesztésük az abban

meghatározottak alapján történik. Gyakran felmerülő fogalom velük kapcsolatban a

mentesítés illetve a méltányos elbírálás, amelyet az alábbiakban részletesen kifejtünk.

Tantárgyi mentesítések:

A mentesítés célja, hogy – a terápia mellett vagy a terápia után- azokat a nehézségeket

kiküszöböljük, amelyeket önhibájukon kívül nem tudnak megoldani.

A nevelési tanácsadó javaslatára Igazgatói határozattal lép érvénybe.

Mentesítés: ritkán teljes körű, általában részleges.

- teljes körű: minden feladatot el kell végeznie, de nincs értékelés

- részleges: nem a teljes tananyagból kap osztályzatot. Az elsajátítandó tananyagrész

alapján az osztályzat 1-5-ig bármilyen lehet, a gyermek teljesítménye szerint.

Matematika: előfordulhat teljes mentesítés

- szöveges feladatot ne értékeljenek, mert a nyelvtani struktúrákat sem érti a tanuló.

- Használhat segédeszközt (táblázat, képlet, számológép).

Kémia, fizika: a matematikai számításokhoz segédeszközt használhasson.

Idegen nyelv: Főleg szóban feleltetni. Az írásbeli, nyelvtani feladatok inkább

szókiegészítések, betűpótlások legyenek.

Magyar: ne olvastassuk az osztály előtt a diszlexiás tanulót

- Nyelvtan: - szóban feleltessük, a nyelvtani szabályokat ismerje

- írásbeli- ne legyen tollbamondás, hanem kiegészítés

- Fogalmazás: - csak tartalmi jegyet kap, helyesírást nem

- a diszgráfiás számítógéppel írhassa meg

- Memoriter: - felelet előtt ismételhesse át.

Történelem, földrajz, biológia: bővebb vázlattal segítsük a tanuló munkáját.


76

Disgráfia esetén minden tantárgyból:

- Hosszabb időt hagyjunk a megoldásra.

- Plussz instrukciókat adjunk, hogy megértse a szöveget.

- Összetett feladatot részekre tagolva adjuk meg.

Dislexiás: célszerű felolvasni a feladatot a számára.

Méltányos elbírálás: a tanuló egyéni problémáihoz igazítsuk a pedagógiai segítséget.

- segítés jó vázlattal

- a feladat szövegét olvassuk fel

- tagoljuk a feladatot (összetett feladatot nem érdemes adni)

- több időt hagyjunk a megoldásra

- helyesírási mentesség: ne írjon tollbamondást, inkább kiegészítéseket

- használhasson diktafont

- fogalmazásnál számítógépet használhasson vagy (alsó) rajzban jelenítse meg a

gondolatait - Memoriter: felelés előtt kapjon időt a felkészülésre, átismétlésre

- Bármilyen osztályzatot kaphat

A mentesítés révén a továbbtanulásnál problémák merülhetnek fel, ezekre előre hívjuk fel a

szülők figyelmét (főleg matematika, idegen nyelv).

13.4.A fejlesztés alapelvei, feladatok

Alapelvek:

- A NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a SNI tanulókra is érvényesek.

- Érvényesíteni kell azonban, a számonkérés és értékelés differenciálását.

- A tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv szerint történik.

- Gyógypedagógus, pszichológus közreműködése szükséges a tanulók sajátos nevelési igényének kielégítésére.

Feladatok:

- az egészséges énkép és önbizalom kialakítása

- a kudarctűrő képesség növelése

- az önállóságra nevelés

A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs rehabilitációs tanórai

foglalkozások megszervezése 2013. szeptember elsejétől, egyértelművé teszi a 2017-es

szabályozás.

- Abban az esetben, ha az SNI tanuló nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt

történik, az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú

habilitációs-rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére meghatározott heti

időkeretet 9 főre kell meghatározni és biztosítani oly módon, hogy az Nkt. 6.

mellékletének e oszlopában meghatározottak szerint az azonos heti óraszámban

foglalkozásra jogosult tanulók számát elosztjuk 9-cel. Ha az osztás alapján a


77

foglalkozásra jogosult tanulók száma a 4 főt meghaladja, akkor az Nkt. 6.

mellékletében e oszlopában meghatározott heti óraszámot, 4 vagy kevesebb fő esetén

az Nkt. 6. mellékletének e oszlopában meghatározott heti óraszám 50%-át kell

biztosítani. (20/2012 138§ 2. bek.)

- Iskolánk szakmai alapdokumentuma alapján ellátja az integráltan oktatható sajátos

nevelési igényű tanulókat.

A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó fejlesztő program

Enyhe fokban értelmi sérült tanulók a tanulásban akadályozott tanulók fejlesztését

segítő program

A B.-A.-Z.Megyei Pedagógiai Szakszolgálata a köznevelési törvény szerint Szakértői

Bizottság enyhén értelmi fogyatékosnak minősített. A tanulásban akadályozott tanulók Helyi

Tantervének tartalmi elemeit az SNI kerettanterv határozza meg, melyet az iskola helyi

tantervébe (tantárgyanként) épít be, annak szerves részét képezve

Kiemelt fejlesztési feladatok: a) Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam

b) Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam

Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére

helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak

és oktatási-szervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A

képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi

cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló

fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a

pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének.

A bevezető szakaszban szükség esetén egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél

hosszabb időtartamot tervezünk. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető

kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett,

ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre

készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére

törekszik.

E két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások

következetes kialakítása és megerősítése.

c) Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam.

d) Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam.

Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési

módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló

képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az

önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de

a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi

szint is.


78

A pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott tanulók (részképességzavar) fejlesztését segítő program

A tanítás-tanulás folyamatában a részképességzavarok körébe elsősorban az alapvető

eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az

általuk kiváltott következményes magatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex

tünetegyüttesét soroljuk. E fogyatékosság deficiál - diagnosztikai jellemzője, hogy a

részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás,

teljesítményszóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között.

Kiemelt célok, feladatok:

- Kudarctűrő képesség növelése.

- A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése.

- A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban.

- Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék.

- Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása.

- Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése.

- A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása.

- Testnevelés és sport műveltségi területen az első tanévben szenzoros integrációs program és/vagy gyógyúszás alkalmazása.

- Önállóságra nevelés.

Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén:

- testséma biztonságának kialakítása,

- téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,

- vizuomotoros koordináció gyakorlása,

- látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,

- beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése,

- verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése,

- hang - betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése,

- makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő),

- figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között,

- toldalékok körültekintő olvasása,

- olvasástechnika, tempó fejlesztése,

- olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel,

- olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt,

- idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,

- segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre,

- kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,

- olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

A megvalósítás színterei :

- minden tanórán,

- fejlesztő, felzárkóztató foglalkozáson,

- napközi, tanulószoba.


79

Kiemelt feladatok diszkalkulia esetén:

- testséma kialakítása,

- téri relációk biztosítása,

- a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,

- számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés,

- az érzékelés - észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,

- segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.),

- az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben,

- a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása,

- gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása, szerialitás erősítése.

A megvalósítási színterei:

- matematika óra,

- napközi, tanulószoba,

- rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás,

- felzárkóztató foglalkozások,

- szabadidő (képességfejlesztő játékok).

Kiemelt feladatok a részképességzavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit

mutató tanulók esetén (hiperkinetikus zavarok):

A halmozott fejlődési zavar a beszéd / nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és

egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás

elsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges.

A percepció minden területét fejleszteni kell:

- a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait,

- a motoros képességeket,

- a beszéd és nyelvi készség állandóságát.

A különleges gondozás igényeit gyógypedagógus végzi.

- Tanácsadás osztályfőnöknek, tanítónak, szaktanárnak, szülőnek.

- Együttműködés a pszichológussal.

A megvalósítás színterei:

- tanóra,

- napközi, tanulószoba,

- gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján.


80

ÁltalÁnos iskola És©v/csobaji Általános iskola...tornatermünk nagy, jól felszerelt, ahol...

Documents