Dr. Greschik Gyulaokl. mérnök

A Magyar Mérnöki KamaraOrszágos Etikai- Fegyelmi Bizottságának elnöke

BME, 2013. november 19.-én

Mérnöki etika, és/vagy

fegyelmi fenyegetettség

Zelovich Kornél (1869-1935)

„Senki nem lehet valódi egész mérnök,aki már előbb nem volt egész ember”.

„Általános műveltségű egész embereket kell nevelni,

és ezekből mérnököket kiképezni”.

A társadalmi státusz

A társadalmi státusz értelme:elismertség és kötelesség(pap, tanító, orvos, mérnök, bíró)

Az erkölcsi bástyák a tisztességes viselkedést szolgálták, támogatták és védték.

Az ember esendő – nem mindenki tisztességes

Egykor és ma

• Munkáért fizetséget– A munkalehetőséget megköszönöm– Örömömet lelem a munkában

• Ha fizetnek dolgozom (kicsi pénz – kicsi foci)

– Jogaimat követelem– Meló és robot

és mi a jövő ?

Az élet előttem áll, és nem látok

tőle semmit.

A Magyar Mérnöki Kamara

A hivatásrendi kamarákA hivatásrendi kamarákat

az egyéb szakmai csoportosulásoktól

az erkölcsi–, szellemi értékrend vállalása különbözteti meg.

Az értékrendet Etikai Kódexben fogalmazták meg.

A Mérnöki Kamara a mérnökök mint egyének kamarája

A Kamarának a mérnököt alkalmazó vállalatra, vagy munkáltatóra nincs hatásköre.

Mérnöki etika és társadalom

• A mérnök a társadalom tagjai számára végez munkát, tevékenysége saját magának közvetve hasznos, a társadalom számára lehet eredményes, vagy akár veszélyt hordozó.

• A mérnöki etika is csak társadalmi keretben értelmezhető diszciplína.

A mérnöki munka – elvárt –

sajátosságai• A mérnök a társadalomért, annak jövőjéért, majdani szükségleteiért dolgozik – ez legjobb tudása szerinti, részrehajlás nélküli önzetlen munkát tételez fel; •A mérnök (a közelebbi, vagy a távolabbi) jövő fizikailag megfogható elemeit tervezi meg és hozza létre; •A mérnök látnok kell legyen: műveinek jövőbeni használatát és viselkedését veszi számításba;•A mérnök körültekintő kell legyen, műveit sokféle különböző hatás érheti; • Munkájáért honoráriumot, vagy munkabért kap (ami nem arányos a létrehozott értékkel – a jutalék, vagy sikerdíj – már részrehajlást sejtet).

A mérnök munkája ritkán „egyszemélyes mutatvány”

• Tervez, konstruál, gyárt, szerel / épít, jóváhagy.• A mérnöki munka jellegzetesen „csapat-munka”. A

feladatot többedmagával végzi, • A mérnöki munka gyakran épít más eredményére,

vagy korábbi munkára.• A feladatot általában a mérnök munkáltatója, vagy

vállalkozó mérnökök csoportja nyeri el.• A versenyeztetés és a közbeszerzés tisztaságára az

alkalmazott mérnöknek ritkán van befolyása.

Etikai követelmények

A mérnök• valamennyi szakmai kapcsolatában őrizze

meg a legteljesebb függetlenségét.• bízzon meg a más mérnök által végzett

szakszerű munkában• ismerje el mások szellemi tulajdonát. • szakmai tevékenységében ne befolyásolják

azzal ellentétes érdekek

A mérnök legyen

• tárgyilagos és ragaszkodjék az igazsághoz szakmai közleményeiben, állásfoglalásaiban és igazolások kiadásakor.

• szakmai ügyekben mindenkor kifogástalan, elfogulatlan korrekt magatartást tanúsítson.

• a mérnök munkavállalási ügyekben kerüljön minden félrevezető cselekedetet

Szándékaink I.

• Kérdezze mérnökét !• Tisztességes munkáért tisztességes

honoráriumot • A rossz minőségű, de olcsó munka a

mérnökséget ne tegye hiteltelenné • Ha vita van, legyen tisztességes

megoldása

Szándékaink II.A fegyelmi vétségben hozandó állásfoglalás

megalapozottságáról:

1. A Mérnöki Kamara állítson feltétlenül korrektnek és szakmai kérdésekben vitán felül állónak tekintett kollégákból álló szakértői kar kívánatos lenne;

2. Ma úgy ítéljük meg, hogy a vétkesség megállapítása a bíróság előtti, vagy közigazgatási eljárásban történhet, és a Mérnöki Kamara csak ezután foglalkozhat a kérdéssel.

Az etikai és fegyelmi ügy

• Fegyelmi kérdés az alkalmatlan, vagy szakmai szabályt sértő tervezés (szakértés), – járulékos következmény, hogy ezzel az

elkövető az etikai szabályokat is megsérti. • A csupán etikailag sérelmes esetek a

szakszerűség kereteit nem áthágó esetek– hamis tervezői adat feltüntetése, szellemi

tulajdonnal kapcsolatos ügyek, részrehajlás, … stb.).

Etikai / fegyelmi vétségEtikai vétségnek minősül a Mérnöki Etikai

Kódexben részletezett minden olyan rosszhiszemű, illetve hanyag tevékenység, amely az értékteremtést felróhatóan károsítja, gátolja, vagy elmulasztja.

Fegyelmi vétség minden olyan magatartás, amely a vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, kamarai szabályzatok, kötelezőnek elfogadott követelmények előírásait szándékosan vagy gondatlanul megszegi.

A panaszok jellege• tisztességtelen piaci magatartás • szabálytalan, illetve hiányzó nyilatkozatok • adat, szoftver eltulajdonítása• jogosultsági hatáskör túllépése • jogosulatlan tervezés, szakértés

Figyelem:Nem hibás, helytelen, szakszerűtlen, vagy veszélyes

hanem jogosulatlan !

Kis statisztikaA 2011. évben • A benyújtott etikai-fegyelmi panaszok száma: 56 • Befogadott és elbírált panaszok száma: 43 • ebből • etikai ügy: 30 • fegyelmi ügy: 13 • elmarasztaló végzés: 9 • felmentő, vagy eljárást megszüntető: 34 • fellebbezések száma: 3

Ahol elfogy a tisztesség, az erkölcs és

a becsület, ott jön

a jog, a politika, és az erőszak.

Buktatók

Általában• Szakmai határterületi kérdések – • Jogosultsági kérdések – • Illetékességi kérdések• Hamisítások – szerzői jogok• Koholt vádak – sértődések• Titoktartás

„A titoktartás egy olyan szilárd halmazállapotú anyag,

amely alkoholban oldódik”.

Tudás vagy jogosultság• Nem vállal, tervez, készít, vagy ad ki olyan szakmai

anyagot (tervet, szakértői véleményt, számítást), aminek alkalmas elkészítéséhez nincsen

A) Megfelelő tudásaB) Jogosultsága

• ad A) Etikai vétség – nehezen bizonyítható, és értelmezhető szakmai vitaként – (utóbbi eldöntésére a kamarának nincs felhatalmazása, csak a kamarai tag önismerete , önkritikája, tisztességessége segíthet).

• ad B) Fegyelmi vétség – és könnyen bebizonyosodikP.S.: A fegyelmi vétség etikai vétség is, de nem minden etikai

vétség fegyelmi vétség is.

Tárgyilagosság• A döntésnek alapból tárgyilagosnak – és nem

feltétlenül igazságosnak – kell lenni• A tárgyilagosság egyik alapvető követelménye,

hogy csak arról lehet dönteni, ami bizonyítható.Figyelem !

• Pl. egy birtokvédelmi panaszt a bíróság akkor is elutasít, ha a birtoksérelem ugyan megtörtént, de nem sikerült bizonyítékokkal alátámasztani.

• A mérnök felkészültsége révén sok olyant körülményt is bizonyítottnak vesz, ami nincs tételesen (pl. számítással) bizonyítva.

A mérnöki munka gondjai ma• A munkaadó a bevétel növelésére törekszik mérnök-

alkalmazottjának rovására (felelősségére);• Hajszolttá válik a munkavégzés; • A mérnöki munka veszít körültekintő gondosságból;• Elkallódott az önellenőrzés és az ellenőrzés;• Alkalmazója haszonszerzésének kiszolgálásával a

mérnök átháríthatónak érzi az erkölcsi felelősségét munkaadójára („parancsra tettem”).

• A munkanélküliség fenyegető veszélye közben „életben akartam maradni;

Következetes felelőség

Megbízóját tájékoztatja, ha szakszerűtlen, a tervezett mű alkalmasságát, vagy a bizton-ságosságát meg nem engedhető mértékben csökkentő kívánsága, rendelkezése volna, és megtagadja annak végrehajtását ha az a megkívánt biztonságosság rovására menne.

A szellemi tulajdon

Szakmai tevékenysége a saját tehetségén és tudásán alapulva a maga szellemi alkotása,

amelyért köteles felelősséget vállalni, ezért

az általa létrehozott terv, épület, létesítmény vagy egyéb szakmai tevékenység eredménye beleegyezése nélkül

tőle el nem idegeníthető.

Hogyan bánjunk azzal amit más készített ?

Lopás ? Szerzői jog ?

• Más szakmai anyagát (tervét, szakértői véleményét, számítását) csak készítője engedélyével, és az eredeti forrásnak – a szerző engedélyére is kiterjedő – megjelölésével használhatja fel.

• Az ilyen anyagokat, vagy azok felhasználásával készített dokumentumot nem tűnteti fel kizárólag sajátjaként (pl. nem írhatja alá szerzőként, tervezőjeként).

A közbeszerzés eddig volt gyakorlata• A társadalom érdeke és az etikus munkavégzés ellen hatott• Nem adott időt az átgondolt mérnöki előkészítő munkára:

a mérnöki előkészítés hajszolt és felületes lett;• A kiírás félreértelmezte a felkészültséget

mert nagy teljesített vállalati projektvolument kívánmeg és nem szakmai felkészültséget, képességet,alkalmasságot, és helyismeretet;

• A tőkeerő fontosabb követelmény volt, mint a megbízhatóság és a szakmai elkötelezettség;

• A legalacsonyabb árajánlatot részesítették előnyben, nem a felelősséggel tett legmegfelelőbb ajánlatot;

• Netán eleve vállalkozóra kiírt volt a feladat• A Magyar Mérnöki Kamara is konzultált a módosításokról

Közös érdek a jó munkaA mérnök ne adjon olyan ajánlatot, és/vagy ne vállalja olyan

szakmai anyag elkészítését, amit a megkívánt díjazással kifogástalan minőségben lehetetlen elkészíteni,

mert az • az önköltségre • software használatra, • az altervezők díjazására, • a munkatársak és kisegítő személyek fizetésére, • a kézkiadásokra, • a felelősség-biztosításra, • a megfizetendő adóra) és saját életvitelére nem nyújt fedezetet.

Vannak olyan zebrák, akik a rács mögé is

beállnak, hogy fehér lónak lássák őket.

Tisztességtelen ügyeskedés

• Nem ajánlkozik, vagy vállal hibásnak vélt megoldás helyett jó megoldás, vagy megtervezett helyett olcsóbb megoldás megtervezését az eredeti megoldás tervezőjével való konzultáció nélkül.

• Nem vállalja olyan szakmai anyag elkészítését, amit a megkívánt határidőn belül kifogástalan minőségben lehetetlen teljesíteni.

• Nem végez olyan összetett munkát, aminek teljesítéséhez nincs teljes körű jogosítása

Biztonsági színvonal

• Tervezett művét a társadalmilag (vagy megbízója) megkívánta biztonságosságúnak, (vagy annál biztonságosabbra), de – még megbízója költségeinek csökkentése érdekében sem – tervezheti veszélyesnek.

• A társadalmilag megkívánt biztonságosságot az előírások (szabványok, irányelvek és hasonlók) testesítik meg.

Hitelesség• Hitelt-érdemlően nem bizonyított tulajdonságú

termékekre, (számítási eljárásra, építési megoldásra) vonatkozó hírverésnek (reklámnak, termékajánlásnak, közleménynek) nem adhat hitelt.

• Hacsak – például megalapozottan alkalmas eljárással az állítást ellenőrizve – meg nem bizonyosodott annak igazságáról.

Eset: • Termék-katalógusból, vagy hirdetésből teherviselésben

szerepet kapó elemet tervez be a tervező. Az elem anyaga a magyar (vagy európai) szabványok alapján nem azonosítható. Adatok híján nem is tudja ellenőrizni, hogy az elem az adott igénybevételt kellő biztonsággal viselni képes. Mintadarabbal nem végez(tet) szilárdsági vizsgálatot.

• Nem tájékozott a szoftver alkalmassági korlátairól

Errare humanum est

Ellenőrzés nélkül nem ad ki szakmai anyagot (tervet, szakértői véleményt, számítást).

Külső ellenőrzés helyetti önellenőrzésre csak kivételesen, és csak szellemileg arra felké-szült, gyakorlott, és munkáját független számítással, vagy más megoldással is össze-vetni képes, nagy tapasztalatú mérnök vállalkozzék.

Ha már hiba történt

• Tévedését haladéktalanul korrigálja, még ha az egy gyártás / szerelés / építés esetleges leállításával anyagi vesztességet is hordoz.

• E mellett minden érdemi intézkedést megtesz a hiba kiküszöbölésére.

SzabályokA törvény és a kódex

tegnap és ma

A szabályok, törvények,

rendeletek, utasítások

szokások változnak,

„de a kő marad”

A szereplők

• Panaszos (magánszemély, szerv, kamarai tag, stb.)• Panaszolt (kamarai tag)• Eljáró szerv első fokon a területi kamara etikai-

fegyelmi bizottsága (Pl. Tolna megyei Mérnöki Kamara EFB)

• Döntése elleni fellebbezés esetén• Másodfokon eljáró szerv az országos (Magyar

Mérnöki Kamara) etikai-fegyelmi bizottsága• Döntése ellen bíróságnál lehet fellebbezni (a bíró

nem mérnök, jogász !)

Eljárási rend - Bevezetés• Panaszbejelentés érkezik a Területi Kamarához• A Területi Kamara a panaszt az EB ügyek külön

iktatójában iktatja és továbbítja az EB elnökének• Az EB elnöke megvizsgálja a panaszbejelentést:

– A panaszolt kamarai tag-e ? • Nem, elutasító levelet ír a panaszosnak (illetéktelenség)

• Igen, előzetes vizsgálatot végez

A vizsgálat megindulAz EB elnöke a megindítási határozatban megjelöli

• az eljáró tanács kinevezni szándékolt elnökét és tagjait. • célszerűen határidőzött kérdést tesz fel összeférhetetlenségi kifogások megtételére. • a határozat tértivevényes megküldésével értesíti a panaszost, a panaszoltat és a kijelölt vizsgálóbiztost. • a panaszoltnak megküldi a panasz másolatát és felhívja figyelmét, hogy 8 napon belül védekezést terjeszthet elő.• a megindítási határozat másolatát megküldi a területi kamara elnökének is.

A panasz előzetes vizsgálata I.1. A panaszolt neve és lakcíme2. A magatartás (elkövetés időpontja3. A tett, v. mulasztás az EK mely pontját és

miben sérti4. A bizonyítás módja (dokumentum, szóbeli

meghallgatás és jkv, stb.)• Ha az ismérvek bármelyike hiányzik, az EB elnöke megtagadja az

eljárást és határidőzött hiánypótlást kér a panaszosnak megküldött tértivevényes határozatban, (amelynek eredménytelen elmúlásával az eljárást megtagadja)

• Ha a fenti ismérvek mind megvannak, az EB elnöke tovább vizsgálja a panaszbejelentést

A panasz előzetes vizsgálata II.1. A bejelentés megalapozatlan2. A bejelentett tények alapján nincs fegyelmi vét-

ség alapos gyanúja3. A bejelentett tények alapján már fegyelmi eljá-rás

van folyamatban, vagy lezárt4. A bejelentett elkövetéstől már 3 év elmúlt5. A panaszbejelentéstől vagy a szóbeli meghall-

gatás jegyzőkönyvének felvételétől 3 hó elmúlt6. Az ügy nem etikai

– Ha a fentiek szerinti ismérvek bármelyike fennáll az EB elnöke megtagadja az eljárást és erről határozatot hoz, amelyet tértivevénnyel megküld a panaszosnak és a panaszoltnak (a panaszos 15 napon belül fellebbezhet

– Ha a fentiek szerinti ismérvek nem állnak fenn , tovább vizsgálja a panaszbejelentést

A panasz előzetes vizsgálata III.1. A panasz névtelen2. Hiányzik a panaszos aláírása3. Képviselet esetén hiányzik a képviselő

meghatalmazása4. Nem teljesítette a korábbiak szerinti hiánypótlást5. A panasz bírósági eljárás alatt áll6. A panasz a bíróság hatáskörébe tartozó üggyel

foglalkozikHa a fentiek szerinti ismérvek bármelyike fennáll, az EB elnöke dönt,

hogy megtagadja, vagy befogadja a panaszt • Ha az EB elnöke megtagadja az eljárást, erről határozatot hoz, amelyet

tértivevényes küldeményként küld meg a panaszosnak és a panaszoltnak (a panaszos 15 napon belül fellebbezhet)

• Ha az EB elnöke befogadja a panaszt megindítási határozatot hoz

Kizárás -összeférhetetlenség

• A részrehajlástól, előítélettől, összejátszástól, elfogultságtól, befolyástól való mentesség, tárgyilagos, igazságos munka a cél.

• A közszolgálatban – anyagi függetlenség – a hivatalhoz méltatlanság, – a pártatlanság– a befolyástól mentesség– az együttalkalmazás (pl. kiküldetés) elkerülése– a rokoni kapcsolat

• A kamarai trv. szerint fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el az akitől az ügy elfogulatlan elbírálása (mint a közszolgálatban, de akár más okból is) nem várható. - Az ilyen személyt az eljárásból ki kell zárni.

„Amennyiben a panaszoltnak az eljáró személye(k) ellen elfogultsági vagy összeférhetetlenségi kifogása lenne, úgy azt indoklásával ellátva a jelen értesítés átvételétől számított 8 napon belül írásban jelezheti”.

Összeférhetetlenség részletesen I.EFK 4. 4.1 és 4.2 A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el:a) a panaszos, az eljárás alá vont személy és azok hozzátartozója [Ptk. 685. § b)

pont],b) aki jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, vagy aki ellen büntetőeljárás

van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig, illetve ha az eljárás során büntetés kiszabására került sor, a büntetés alóli mentesítésig,

c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,d) a területi kamara elnöke, alelnöke, elnökségi tagja, e) a másodfokú eljárásban az, aki az elsőfokú eljárásban eljárt,f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható (pl.: rokonság,

közös szakmai vagy üzleti tevékenységben 1 éven belüli együttműködés folytatása, valamint a bármelyik ügyféllel való perben, haragban, vagy fölé- alárendeltségi viszonyban állás).

A A kizárásra vonatkozó rendelkezéseket a jegyzőkönyvvezetőre és a szakértőre is megfelelően alkalmazni kell. A kizárási okot az érintettek kötelesek az etikai-fegyelmi bizottság elnökének bejelenteni.

Az eljárás alá vont tag, a fegyelmi tanács elnöke, tagjai ellen kizárási okot jelenthet be.

A kizárással érintett személy meghallgatása után a kizáró okról az etikai-fegyelmi bizottság elnöke határoz.

A területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke ellen bejelentett kizárási ok kérdésében az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke, az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke ellen bejelentett kizárási ok kérdésében az országos kamara elnökének javaslatára az országos kamara felügyelő bizottsága határoz.

Ha a kizárásnak a területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke, az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke vagy országos kamara felügyelő bizottsága helyt ad, kijelöli az eljáró tanácsot.

Ha valamennyi fegyelmi tanáccsal szemben kizáró ok áll fenn, a területi kamara elnöke az országos kamarát keresi meg más kamaránál működő fegyelmi tanács kijelölése végett.

Összeférhetetlenség részletesen II.

Szankciók I.A fegyelmi vétség esetén kiszabható büntetések:

a) figyelmeztetésb) pénzbírság, amelynek mértéke legfeljebb a kiszabás

időpontjában hatályos szabálysértési pénzbírság leg-magasabb összegének négyszerese,

c) a kamarai tisztség viselésétől való, legfeljebb egy évig terjedő eltiltás,

d) a tagsági viszony legfeljebb egy évig terjedő felfüggesz-tése,

e) a kamarából történő kizárás.

Szankciók II. Egyes büntetésekkel együtt, mellékbüntetésként pénzbírság is

alkalmazható.

Egyes büntetések végrehajtása egy alkalommal korlátozott időtartamra felfüggeszthető.

A jogerősen kiszabott fegyelmi büntetést a kamarai nyilvántartásban fel kell tüntetni. A bejegyzett büntetést a nyilvántartásból öt év eltelte után törölni kell.

A jogerősen kiszabott fegyelmi büntetésről a szakmagyakorlási jogosultságról névjegyzéket vezető szervet értesíteni kell.

Korábban volt előírásunk, hogy bizonyos büntetést a Mérnök Újságban közzé kell tenni. Ez ma már nincsen, bár hatásos volt, viszont vannak személyiségi jogok.

A testület tagjainak jogállása

Az etikai-fegyelmi bizottságok minden más kamarai testülettől és tisztségvi-selőtől függetlenek, a jogszabályok, kamarai szabályzatok alapján kizárólag az elfogulatlan meggyőződésűknek megfelelően döntenek, nem befolyá-solhatók és nem utasíthatók.

Eset:

A panaszolt részrehajlást tételez fel, összeférhetetlenséggel vádol.

FüggetlenségA létrehozott kamarai szabályzat szerint az EFB 9 tagú + két

póttag, aki csak (meghalt, alkalmatlanná vált) tag helyett léphet funkcióba.

Egy tipikus eljárásban ma az etikai-fegyelmi bizottság bizottság három tagja érintett (az eljáró tanács, beleértve az elnöke).

Eset egy, az előző rendelet szerinti eljárásban, amikor volt vizsgálóbiztos:

A panaszolt összeférhetetlenségi indítványt tett. Apránként két kijelölt vizsgálóbiztos, majd fokozatosan három bizottsági tag ellen. Ha még egy tag ellen összeférhetetlenségi indítványt tesz az EFB tevékenysége az adott ügyben lehetetlenné válna.

Az új kamarai törvény

Anno Domini 2012

I.

• Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, kamarai szabályzatok rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanul megszegi.

• Nem vonható felel ősségre a tag, ha az e törvénnyel vagy más jogszabályi rendelkezéssel ellentétes vagy attól eltérő kamarai szabályzati rendelkezés helyett a jogszabályi rendelkezések szerint járt el.

II.

• a másodfokú eljárásban nem járhat el az,• aki az első fokú eljárásban eljárt,• aki az első fokú eljárásba közvetlenül

vagy közvetve beavatkozott, részt vett és akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.

III.

• A fegyelmi eljárást • fegyelmi vétség gyanúja esetén vagy • ha azt a tag maga kéri, az etikai-fegyelmi

bizottság elnöke írásban rendeli el • a hozzá beérkezett írásbeli bejelentés,

megkeresés vagy • a feladatkörében tudomására jutott tények

alapján

IV.

• Az etikai-fegyelmi bizottság elnöke • kijelöli az eljáró fegyelmi tanács elnökét és

tagjait. • haladéktalanul értesíti az eljárás alá vont

személyt és a panaszost.

V.A fegyelmi eljárás megindításának nincs helye, ha • a panasz beérkezésétől, vagy a hivatalból megindított

eljárás esetén a jegyzőkönyv felvételétől számított három hónapon belül nem indította meg vagy

• az elkövetéstől számított két év eltelt. A fegyelmi eljárás megindításának nincs helye, ha• a cselekmény miatt büntetőeljárás indult, a jogerős

elmarasztaló határozatnak a kamarával való közlésétől három hónapon belül ,

• az eljárás jogerős befejezésétől két év eltelt

Egy beteg lóés más példák

Egy fellebbezésEset:• A panaszoltnak van a vonatkozó rendeletek szerinti jogosultságaA panaszos és ismételten fellebbező szerint:• A panaszolt jogalap nélkül gazdagodik a szellemi termékeim

engedélyem nélküli felhasználásával. (Ez egy vállalkozás tevékenységi körének a megfogalmazása volt).

• A Kamara kiadott engedélyeivel jelentős anyagi veszteséget okozva a többi szakértőnek, hiszen előlük veszi el a munkát.

• A Kamara nem vizsgáltatta meg független igazságügyi szakértő-vel, hogy a panaszolt által benyújtott szakmai anyagok színvonala megfelel-e a minimális szakmai elvárásnak. (Van végzettsége és gyakorlata, a bizonyítási kötelesség a panaszosnál van.)

• A Kamara nem tudta prezentálni a Hatóság által a panaszoltnak kiadott műszaki vezetői engedély meglétét. (Nem feltétel)

Egy határozat• A Panaszolt rendelkezett korlátozott tartószerkezeti-tervezői engedéllyel,

ami azonban objektum tartószerkezeti tervezésére nem jogosítja, ehhez a feladathoz teljes-körű tartószerkezeti tervezői jogosultság szükséges.

• Generáltervezői hatáskörét felhasználva az építési engedélyezési terv-fázisban nem vonta be a tervezéshez a szükséges szaktervezőket (pl. épületgépész tervező). Feladatuk elvégzését maga vállalta, holott nem rendelkezett az ehhez előírt jogosultságokkal.

• A Panaszolt, mint generáltervező a benyújtott építési engedélyezési tervbe alkalmatlan talajmechanikai szakvéleményt csatolt be, és Generáltervező-ként elmulasztotta a jogszerűen felhasználható talajmechanikai szakvé-lemény beszerzését.

• Az elmarasztalás: 9 hónap felfüggesztés

Mindenki jó valamire. Ha

másra nem, hát elrettentő példának.

Beteg ló - # 1A területi MK a törvények által meghatározott feljogosítással

élve ellenőrzést tartott egy építkezésen, ahol az ottani egyik épületet kétséges állékonyságúnak találta az alaptestek szokatlanul kicsi felfekvési területe miatt.

Az MSZ szerint elvégzett tájékoztató részletességű számításaik azt mutatták, hogy a felfekvési terület valóban kisebb a megkívántnál, egyes terhelési állapotokban az alaptestre ható erők eredője az alaptestek alapterületén kívül döfi a felfekvési síkot.

Ezért a tervezőt a fenti törvényhelyekre hivatkozással a megoldás ellenőrzésére szólították fel.

A tervező egy számítást közölt a tervezett megoldás megfelelőségét bizonyítandó.

Ezt a területi MK követhetetlennek és értelmezhetetlennek minősítette, és kiegészítésre kérte fel a tervezőt.

(A későbbiek során a kifogásolt számítás teljesen hibásnak minősült.)

Beteg ló - # 2

A tervező új számítást készített a vonatkozó szabvány alapján. Az új számítás szerint a stabilizáló és kiborító nyomaték aránya a szélsőértékekkel számítva 0,97 < 1, az alapértékekkel számítva 1,45 < 1,6 . Mindkét érték a megkívántnál ki-sebb kifordulási biztonságot mutat, mindazon-által a tervező a vizsgálat eredményét az állékonyság tekintetében megnyugtatónak ítélte.

Beteg ló - # 3

A területi MK nem látta az alaptestek állékonyságát igazoltnak, ezért intézkedésre kérte az építtetőt a fennálló hiányosság megszüntetése érdekében.

Az építtető szakértőt kért fel. A szakvélemény kimondja, hogy az alaptestek állékonysága megfelelő.

Beteg ló - # 4

A területi MK a kézhez vett szakértői felülvizsgálat eredményeit és következtetéseit nem fogadja el. A szakértője olyan számítási modellekkel dolgozott, amelyek alkalmazását a szerkezeti kialakítás nem teszi lehetővé, ezért korábbi észrevételeit és indítványait fenntartja.

Észrevételeinek figyelmen kívül hagyása után a területi MK a tervező és szakértő címe alapján illetékes Etikai és Fegyelmi Bizottságnál a tervező és a szakértő eljárás alá vonását kezdeményezte, amiért a megismételt figyelmeztetés ellenére kitartanak a hibásnak minősített megoldások mellett.

Beteg ló - # 5

Az üzemeltető újabb szakvéleményt készíttetett.

Ez megállapítja, hogy az alaptestek állékony-sága a vonatkozó MSZ szerint nem igazol-ható, ezért szerkezeti kiegészítéseket javasol.

Beteg ló - # 6

• Az építtető a tárgyi vizsgálat mielőbbi lezárását kéri a területi MK-tól. Mellékletben megküldi szakértője személyeskedő megjegyzésekkel is megtűzdelt jegyzőkönyveit.

• Ezekben szakértője hatástalannak nyilvánítja és elutasítja a kiegészítő intézkedésekre vonatkozó megállapításait, és az épület (szerinte) figyelembe vehető merevítő szerkezeteire hivatkozva megala-pozatlannak és átgondolatlannak nyilvánítja a MK minden megállapítását és javaslatát.

Beteg ló - # 7

Az eredeti tervező megbízásából újabb „Tartószerkezeti elemző szakvélemény” szakvélemény készült, amely állítja, hogy a „hagyományos modellezés” szerint a mértékadó teherhelyzetben az alaptestre ható erők eredőjének külpontossága a függőlegesen, ill. az alaptest oldalfalán működő földnyomás figyelembe-vételével is elfogadhatatlanul nagy.

A továbbiakban a szakértők kifejtik, hogy - a szabvány-alkotók mögöttes szándékaival egyezően lehetőség van olyan „új modellezésre” amely alapján az állékonyság már igazolható.

Beteg ló - # 8

• A szakvélemény birtokában a tervező és a szakértő lakhelye szerint illetékes MK Etikai Bizottsága vizsgálóbiztosi jelentése a vizsgálat tárgyát nem etikai, hanem szakmai kérdésnek minősíti.

• Mindezért megszünteti az etikai vizsgálatot a panaszoltak ügyében.

Beteg ló - # 9

• A területi MK elnöke sérelmezi, hogy a vizsgálóbiztosi jelentés nem foglalt állást a vizsgálat elindítását szerintük megalapozó alapkérdésben, azaz hogy a szerkezet állékonysága igazolható-e az MSZ vonatkozó előírásai alapján vagy sem.

• Ennek az alapkérdésnek a megválaszolására, továbbá annak eldöntésére, hogy az építtető és a tervező által készíttetett vizsgálatok hitelt érdemlően bizonyítják-e a tárgyi épület állékonyságát, a területi MK a BME szakmailag illetékes tanszékét kéri fel vizsgálatra.

Beteg ló - # 10

Beteg ló - # 11Számítási modell felvétele és ellenőrző erőtani számítás alapján a vizsgálat

főbb megállapításai:

• az alapozás nem felel meg az erőtani követelményeknek, mivel az oszlo-pokról leadódó nyomaték felvételét nem biztosítják, (így az épület a víz-szintes hatásokkal szemben a vonatkozó MSZ szabvány előírásai szerint nem állékony).

• az épület utólag erőjátékba bevonni szándékozott betonpadlója kialakítá-sának részleteiről a tervdokumentáció nem rendelkezik [Pl. nem engedhető meg a kimutatott 66,6 mm-es vízszintes oszlopvégi elmozdulás sem, ami a padlószerkezet és az oszlop közt feltételezett rés záródása által a megfelelő megtámasztó hatás fellépéséig kialakul, illetve a passzív földnyomás kialakulásához feltételezett (valójában nem elegen-dő vízszintes elmozdulás) az oszlop tetejénél már 85 mm vízszintes többlet-elmozdulást eredményezne.]

• az épület állékonyságának biztosítására szerkezeti kiegészítés szükséges.

• A szakvélemény birtokában a területi MK az országos MMK EFB-hoz fellebbez

Beteg ló - # 12

• A másodfokú eljárás a tervezőt és az építtető által felkért szakértőt elmarasztalja a hiba elkendőzésében és pénzbüntetést szab ki.

• A panaszoltak elfogják a büntetést.

Beteg ló - # 13