1

Magyar Református Nevelésreformátus pedagógiai szaklap

III. évf.9. szám2002. június

A TARTALOMBÓL:

Nagy Attila:Olvasás, nemzettudat,

valásosság –középiskolásoknál

Dr Csatáriné Tóth Éva:Szügyi Dániel Refor-

mátus Általános Iskola

Ködöböcz József:Korszerû lelkészképzé-

sünk egyik fontosfeltétele

MELLÉKLETA Magyarországi

Református Egyháztörvénytervezete

a református hittanok-tatásról – a Zsinat

Iskolaügyi Szakbizott-ságának elõterjesztése

„Baljós árnyak”

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ZSINATI ISKOLAÜGYI

OSZTÁLYA SZERETETTEL VÁR MINDEN ÉRDEKLŐDŐT A 2002/03.TANÉV ORSZÁGOS REFORMÁTUS TANÉVNYITÓJÁRA, PÁPÁRA 2002.AUGUSZTUS 31-ÉN 11.00 ÓRAKOR. KÖSZÖNTŐT MOND DR. MÁDL

FERENC, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE.

Már elkezdődött. Azonban továbbra sem tudjuk, hogy milesz az ígéretekkel. Nem tudjuk, hogy miért kell külön hangsúlyozni,

hogy „az alapítványi és magán-, valamint az egyházi iskolákban tanítók és dolgo-zók is megkapják az 50 százalékos béremelést” (Magyar Nemzet 2002. május 27.2. oldal)? Hisz

- egyrészt a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló2000. évi CXXXIII. törvény 33. § (13) bekezdése kimondja: „A normatív

állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a mûködé-séhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülõ, jogi személyiséggel ren-delkezõ közgyûjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogál-lásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény IV–V. fejezeteiben, az 55–80. §-okbanmegállapított, a munkaidõre, pihenõidõre, elõmeneteli és illetményrendszerre vonat-kozó feltételeket köteles biztosítani”.

- másrészt az 1998. december 8-án, a Magyar Köztársaság Kormánya és aMagyarországi Református Egyház között megkötött megállapodás kimond-ja [amit már elõzõ számunkban is idéztünk, s a közeljövõben még sokszoremlegetünk]: „a Református Egyház oktatási-nevelési… intézményei tevékenységükután a hasonló feladatot ellátó állami és önkormányzati intézményekkel mindenben

azonos támogatásra jogosultak… tevékenységük fejlesztésére a Kormány az államiés önkormányzati intézményekével mindenben azonos jogi, finanszírozási és pályázatifeltételeket biztosít.”

Teljesen természetes tehát, hogy a tervezett béremelés fenntartótól füg-getlenül minden pedagógusra és dolgozóra kiterjed. Ez a jogbiztonság? Nemazt mondták, hogy elfogadják a törvényesen kötött megállapodásokat?

Nem értjük azt sem, hogy a béremelés miért csak az alapilletmény emelé-sét jelenti, hisz a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tör-vény 85. § (7) bekezdésének h) pontja kimondja, hogy ahol a törvény „mun-kabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, tizenharmadikhavi illetményt, keresetkiegészítést és jutalmat” [h) pont]; ahol „személyi alapbért említ,azon illetményt” [j) pont]; ahol „bérpótlékot említ, azon illetménypótlékot” [k) pont]kell érteni? Az 50 %-os „béremelés” akkor miért csak alapbér-emelés? S ténylegötven százalék az 50 %? S ugye nem a fenntartónak kell kigazdálkodnia az50 %-os (?) [alap (?)]béremelés egy részét?

Rosszul olvassák a jogszabályokat, vagy baljós árnyak gyülekeznek?Papp Kornél

2

izsgálat középiskolásokkörében

A Nemzeti KulturálisÖrökség Minisztériumának támoga-tásával – az olvasás éve alkalmából- 2001. áprils-májusában Magyaror-szág hét kisvárosának (Kõszeg, Sop-ron, Tapolca, Kiskunhalas, Hatvan,Biharkeresztes, Vásárosnamény, min-den estben egyenlõ arányban gimna-zistákat, szakközépiskolásokat és szak-munkástanulókat) összesen 1102 9.és 11. osztályos tanulóját kértükmeg egy-egy kérdõív kitöltésére,többek között szabadidõs tevékeny-ségeikrõl, olvasási-, könyv-, könyv-tár-, és számítógéphasználati szoká-saikról, értékrendjük, történelmi-,valamint nemzeti azonosságtudatuklegfontosabb jellemzõirõl. Kontroll-csoportként, miként azt már csak-nem két évtizeddel korábban (1983)ugyancsak megtettük, egy-egy ka-tolikus (Pannonhalma) és reformá-tus (Debrecen) gimnáziumban is fel-vettünk 105 db kérdõívet. (Ezútonis hálásan köszönöm mind a kuta-tás anyagi bázisát megteremtõ mi-nisztériumi, mind az adatfelvételbenközremûködõ könyvtáros, könyv-tárostanár és pedagógus kollégákönzetlen, ügyszeretõ, mással nempótolható segítségét.) Az alábbirövid összefoglalóban mindössze acímben jelzett, 3 kulcsfogalom kér-déskörére szeretnénk koncentrálni.

Már itt egyértelmûvé kell ten-nünk, hogy célunk kettõs: egyrészt,az adott anyagi keretek optimálisfelhasználásával országos helyzetké-pet kívánunk vázolni a 15-17 éveskorosztályok ilyen jellegû állásfog-lalásairól, ismereteikrõl, olvasási, tá-jékozódási szokásairól, a kérdéses

„Légy tudatában értékeidnek!”

Nagy Attila PhD

témákkal kapcsolatos attitûdjeikrõl.Másrészt, az említett két felekezetiiskolában, összesen 105 11. osztá-lyos tanulótól begyûjtött kérdõívadataival, egy kicsit az átlagtól valóeltérés esélyét, nagyságrendjét, s fõ-ként irányait próbáljuk körvonalaz-ni.

„Légy tudatában értékeidnek!” –írta a 200 éve nemzeti könyvtárun-kat megalapító, gróf Széchényi Fe-renc végrendeletszerû levelében Ist-ván fiának. Elég jól tudjuk-e, hogymiben, milyen mértékben, milyenirányokban térünk el az átlagostól,az „államitól”, a megszokottól?Kellõ mélységében tudatában va-gyunk-e értékeinknek, akart, aka-ratlan felelõsségünknek?

Mint közismert, az olvasásra for-dított idõ, az olvasók aránya társa-dalmunk egészében csökkenõ ten-denciát jelez, ha az utóbbi másfélévtizedre tekintünk vissza. (KSH2000. Gereben F. 2001.) A mindentársadalmi réteget érintõ regressziótermészetesen egyenetlenül oszlik el,például éppen a sokat emlegetettiskolázottsági lépcsõk mentén ha-ladva, de a legdrámaibb változástéppen a 15-19 évesek korosztályá-ban mutatnak az országos adatok.Az adott korcsoporthoz tartozó fiúk1986-ban még egy átlagos õszi, hét-köznapon 39 percet töltöttek ezzela tevékenységgel (nem tanulással,nem a kötelezõ mûvek forgatásával),15 évvel késõbb ez már átlagosan 13percre zsugorodott.

Bevezetõként csupán egyetlenadatsor: 1968-ban a tizenévesek leg-kedvesebb szabadidõs tevékenységea szépirodalom olvasása volt, 2001tavaszán a megkérdezettek egy 25

tételes lista elemeinek osztályzásaután ugyan ezt a tevékenységet arangsor huszadik helyére „ejtették”.A szakirodalom csak alig hátrébb a22-en, a tévézés a 9., a számítógé-pezés pedig már a 12. helyen áll. (Alistavezetõk egyébként dominánsana társas tevékenységek.)

Olvasmányok és motívumokA terjedelmi korlátok miatt a

következõkben eltekintünk a szer-zõk és könyvcímek részletes bemu-tatásától s inkább olvasóink bizal-mát kérve, csupán a legfontosabbtendenciák jelzésére

szorítkozunk. Az utolsó olvas-mányok felõl tudakozódva, rendsze-rint az iskolai tantervekben szereplõkötelezõ és ajánlott szerzõk névso-rát állíthattuk össze a válaszok nyo-mán: Shakespeare, Szophoklész, Mó-ricz, Gárdonyi, Ibsen, Kosztolányi,Molnár, Voltaire, Madách, Stendhal,Jókai, Golding, Moliere, Mikszáth,stb. A rangsor derekán feltûntRowling, a Harry Potter szerzõje,majd a sereghajtók között RobinCook, Stephen King, Danielle Steel,és Agatha Christie.

Radikálisan átrendezõdik azon-ban az elõbbiekben vázolt rangsor,ha a kedvenc szerzõ listáját összegez-tük. Itt is domináns ugyan az isko-lai „kötelezõ olvasmányok szólama”,(a felekezetiek körében pedig Jókai,Mikszáth, Móricz, Dosztojevszkij ésTolsztoj rendre jóval magasabb em-lítésszámmal szerepeltek!) de a ko-rábbi lista 43. helyérõl a 8.-ra ug-rott elõre King és szorosan mögöttejönnek Lõrincz L. László, RobinCook, Danielle Steel meg AgathaChristie, míg Rowling marad a kö-

SZÓ-SZÉKSZÓ-SZÉK

Olvasás, nemzettudat, vallásosság – középiskolásoknál

V

3

zépmezõnyben. Itt érdemes lenne ajelenség értelmezése érdekében kisséhosszabban töprenkednünk. Hagy-juk ezt azonban máskorra!1

No és az értékes, kortárs ma-gyar, illetve európai szépirodalom?Szabó Magda Abigél és Golding Le-gyek ura címû mûveit 4-4 fõ (1102-bõl!) említi maradandó élményként.Mindkét esetben a tartós népszerû-séghez a nagyszerû regények mellett– feltehetõen ugyancsak kellett –azok megfilmesített, a tv-ben több-ször látható változatainak „ébrentartó hatása” is.

Ezen a ponton a címben harma-dikként jelzett (vallásosság) kulcs-szóhoz, egyetlen utalás erejéig, ugor-junk elõre! Kérdõívünk egyik tételeszerint „Egy jó regénytõl azt várom,hogy…” kezdetû mondat befejezé-seként az általunk elõre megadott12 kulcsszóból 5-öt ki kellett válasz-tania. Vagyis kísérletet tettünk azúgynevezett elvárási horizontokszerkezetének felderítésére. Tekint-sük át az eredmények összesítõ táb-lázatát!

Meglepõ módon a felvett kate-góriák többségében a válaszok meg-oszlása rendkívül hasonló. (Bár a pi-

SZÓ-SZÉKSZÓ-SZÉK

1 De legalább érdeklõdést keltõ példaként említsük meg azokat az eseteket, amikor a pedagógus érzékelvén egy-egy könyv iskolánkívüli népszerûségét, nem tiltással, nem érdektelenséggel reagál. hanem „vitorlába fogott hátszélként” hasznosítja a spontán támadt,illetve a média által gerjesztett népszerûséget. Amint errõl a Könyv és Nevelés 2002./2. számában Bunné Csintalan Judit, Debrecen-ben tanító középiskolai kollegánk kitûnõ cikkében részletesen beszámol. 13 éves, 7. osztályosok számára a Harry Potter elsõ kötetétkötelezõ olvasmányként dolgozza fel, (amit a diákok döntõ többség már a pedagógiai szándéktól függetlenül, egyébként is megismert)s eközben könnyûszerrel megtanítja az irodalomelméleti alapfogalmakat.

Elvárási horizontok(A válaszok száma a megkérde-

zettek százalékában)

Országos1102 fő

Feleke-zeti

105 fő

Motívumok % %

1. Elszórakoztasson 72 682. Kikapcsolódást nyújtson 69 703. Pihentessen 43 324. Ismereteket közöljön 42 495. újat mondjon 35 336. Valóságszerű ábrázolás 27 327. példát állítson 25 438. Összefüggéseket tárjon fel 22 439. igazolja elképzeléseimet 16 5

10. Gyönyörködtessen 14 3011. erősítsen meg 14 1812. ironikus, groteszk legyen 10 6

hentetés, az irónia az országos min-tában, az ismeretszerzés pedig a fe-lekezeti iskolák tanulói között érzé-kelhetõen fontosabbnak ítéltetett.)Az igazán drasztikus, látványos el-térések azonban az önigazolás ten-denciája mentén az átlagot jellemzi,míg a példa állítása, az összefüggé-sek feltárása s különösen az öröm-szerzõ, gyönyörködtetõ motívum azegyházi gimnázium tanulói körébentûnik sokkal jelentõsebbnek. Ho-gyan, mit és miért tanítunk szépiro-dalomként, ha csak ilyen kevesek(14%) számára jelent gyönyörköd-tetõ, maradandó élményt? Adatainkszerint az olvasás a túlnyomó több-ség számára inkább nyomasztó te-her, mintsem boldogító szárny, amiröpít, emel. A reménybeli kitörésipontok egyike bizonyára ez lehet:több boldogság-tapasztalatra vanszükségük! (Amit a debreceni éspannonhalmi gimnazisták többé-kevésbe meg is kapnak.)

NemzettudatAz itt jelzett témakörben is 8

kérdést tettünk fel, de a terjedelmikorlátok miatt csupán jellegzetesnekítélhetõ töredékeket villanthatunkfel a rendelkezésünkre álló adathal-mazból.

Elsõként a nemzeti azonosságtu-dat pilléreiként szolgáló, a kollektívtörténelmi tudatban megõrzött sze-mélyek és események struktúráját,rangsorát próbáltuk felderíteni. „Van-nak-e olyan történelmi személyisé-gek, akiket Ön kifejezetten nagyrabecsül?” – szólt egyik kérdésünk.

Nagyrabecsült történelmi sze-mélyiségek rangsora

Természetesen az itt olvashatónevek – mintegy ízelítõül - csupána rangsor legelejét, a jéghegy csú-csát jelentik. (Hitler felbukkanásátérdemes talán inkább az „ingerelt,az ostoba kérdezgetésünk nyomántürelmetlenné váló diák bosszújá-nak”, mintsem komolyan átgondoltreakciónak minõsíteni, hiszen az ittnem idézett részletekben még Leninés Sztálin is megjelennek, alig ke-vesebb említéssel.) Egyébként a ne-vek rangsorával többé-kevésbé elé-gedettek lehetünk, de néhány pontonmegint szembetûnõ a felekezetiekjóval magasabb válaszadói hajlandó-sága. Szent István (10% - 33%) ésLászló (1% kontra 5%) rangsorbelikülönbözõségét egyszerûen magya-rázhatjuk az egyházi hagyományok

Válaszok(A megkérdezettek

százalékában)

Országos100 %

=1102 fő

Felekezeti100 %

=105 főSzéchenyi I. 16% 43%Mátyás 12% 27%Petőfi 12% 10%Kossuth 11% 27%Szent István 10% 33%Árpád 3% 3%Rákóczi 3% 10%Hunyadi János 2% 11%Hitler 2% 0%IV. Béla 1% 6%Dobó 1% 2%Zrínyi Miklós 1% 6%Julius Caesar 1% 2%Attila 1% 2%Bem 1% 2%Horthy M. 1% 4%Napoleon 1% 3%Dugovics Titusz 1% 0%Dózsa 1% 2%Aradi vértanúk 1% 1%Kölcsey 1% 1%Szent László 1% 5%

4 SZÓ-SZÉKSZÓ-SZÉK

átütõ erejével, a korábbi évtizedek-ben „klerikális reakciónak” titulálttevékenység maradandó hatásával.No de Széchenyi, Mátyás, Kossuth,Rákóczi, Hunyadi János, IV. Béla ésZrínyi Miklós esetében már nyilván-valóan önáltatás lenne a fenti érv-rendszerre hagyatkozni. Ezekben aziskolákban másként és részben bi-zonyára más tankönyvekbõl tanítjákugyanazt a történelmet, ráadásul akibocsátó családi hátterek sem azo-nosak, lám s az eredmények szem-betûnõen eltérõek.

Hasonló kontrasztokat találunka nagyrabecsült történelmi esemé-nyek listájának áttekintése után is.Hitelesebb, maradandóbb, a nem-zettudatot jobban erõsítõ történe-lem-képet hoznak már nyilván acsaládokból, de iskolájukból is adebreceni és pannonhalmi diákok,mint azt az országos összképet rep-rezentáló mintánk válaszaiból sejte-ni lehet.

Nagyrabecsült események rang-sora

Egészen más jelentõsége van ittés ott a török-ellenes harcoknak,Buda visszafoglalásának, az állam-alapításnak, a Rákóczi szabadság-

harcnak, a rendszerváltásnak és aXX. század csodájának 1956-nak is!Ezek a megkérdezett 15-17 éves fi-atalok már szabadon ünnepelhettekaz elmúlt évtized minden október23-áján. Mégis 3 kontra 26%! Hi-ábavaló lett volna az áldozat? Nemértjük, nem akarjuk érteni a világ-raszóló tett máig ható jelentõségét?Kié itt a felelõsség, ami a többséget,az átlagos, állami középiskolákbajárók történelmi tudatát, nemzetiönbecsülését illeti? Szülõk, pedagó-gusok, könyvtárosok, papok, értel-miségiek, felnõttek, mindenki, aki„érett ésszel, józanon” emlékezniakar és felkészíti a következõ generá-ciókat a rájuk váró nehézségekre –válaszolnunk kell! Domokos Pál Pé-ter hosszú évtizedekkel ezelõtt, mind-nyájunkhoz szólva figyelmeztetett:„Az a nép, amelyik elfelejti dalait, azelfelejti a történelmét, aki elfelejti amúltját, az nem érdemli meg a jövõt.”

Válaszok Országos100 %

=1102 fő

Felekezeti100 %

=105 fő1848/49-esszabadságharc

21% 47%

Honfoglalás 20% 24%1956-os forradalom 3% 26%Egri diadal 3% 5%Szabadságharcok 3% 5%Államalapítás, SzentIstván

2% 11%

Hunyadi János,Nándorfehérvár

2% 5%

Rendszerváltás 2% 10%Buda visszafoglalása 1% 7%II. világháború 1% 1%Világháborúk 1% 1%Forradalom,forradalmak

1% 0%

Rákóczi-szabadságharc 1% 5%Mohácsi vész 1% 2%Török-ellenes harcok 0% 10%

HOGYAN LÁTJA A MAGYARSÁGJÖVŐJÉT?

(A válaszok megoszlása a megkérdezettekszázalékában)

1991 2001 Felekezeti

% % %

Mérsékeltbizakodással

29 45 71

Mérsékeltenborúlátóan

11 23 16

Nem tudja 20 15 4

Nagyon borúlátóan 11 12 4

Kifejezettenderűlátóan

20 4 6

Végül villantsunk fel még kétmozzanatot, melyek közvetlenül amagyarságtudat jellemzõire utalnak.Elsõként a „Hogyan látja Ön a ma-gyarság jövõjét?” kérdésünkre érke-zett válaszok összesítõ táblázatátmutatjuk be.

Az elõre megadott válaszlehetõ-ségek közül egyet lehetett megjelöl-niük. Minden esetben 3 adatsor állegymás mellett. Az elsõ adatsor még

Kadosa-Kiss József - Kegyelem

5SZÓ-SZÉKSZÓ-SZÉK

MIT JELENT MAGYARNAK LENNI?(A válaszok megoszlása a megkérdezettek

százalékában)1991 2001 Felekezeti

% % %

Büszkeség 13 33 30Nyelv, kultúra,hagyomány,történelem

0 9 4

Tartozni valahová 19 10 4Vállalás, küzdelem,helytállás, feladat

8 7 51

Természetesadottság, származás

18 4 2

Közömbös 3 3 2Negatív élmény 4 3 0

egy évtizeddel korábbi, s bizonymindösszesen 100 megkérdezettválaszait tartalmazza. (Hatvan váro-sában kérdeztük az akkori 17 évesközépiskolások éppen 100 fõs cso-portját. Mint közismert, a kisvárosilakosság életmódja, vélekedésrend-szere áll legközelebb az országos át-laghoz.) Csökkent ugyan az egyér-telmûen derülátók tábora, de adomináns válasz akkor és ma is, (rá-adásul növekvõ mértékben) a mér-sékelt bizakodást vállalóké. Az egy-házi gimnáziumok tanulónak többmint kétharmada sorolta önmagátebbe a kategóriába. Mitõl magabiz-tosabbak? Csodavárók lennének?

Pénz és idõ hiányában nem tud-tunk mélyinterjúkon keresztül rész-letesebb kifejtést, indoklást kérni akülönbözõ iskolatípusokban, pedignagyon fontos lett volna!

„Mit jelent az Ön számára ma-gyarnak lenni?” kérdést valójábankétféleképpen is feltettük, egy-egynyitott és zárt formában. Itt csupánaz egyik adatsort közöljük a helyszû-ke miatt:

Nem csupán derûlátóbbak, demagabiztosabbak is lettünk egy év-tized alatt. Aligha olvasható viszontmegrendülés nélkül a feladatválla-lásra, a helytállás szükségességéreutaló adatsor. A kötetlen válaszokolvasása közben szinte Karácsony

Sándor és Németh László szavait,fordulatait véltük felismerni, külö-nös tekintettel a felekezetiek eseté-ben. 51% szemben az átlagos 7%-kal! Kinek ad értelmes célokat egyéleten át a helytállás, „a keskeny út”választása? Kik vannak, lesznek itttöbbségben?

Ezekbõl a táblázatokból magunk-ra, munkánk eredményeire látunk, mineveltük õket. Pontosan így akartuk?Ezt szeretnénk folytatni?

VégszóTermészetesen a címben vállalt

témákat éppen csak érinteni tudtuk.A részletes kifejtés elõttünk álló fel-adat. Egy gondolatot azonban összeg-zésül nyomatékossá kell tennünk.Nem véletlenül választottunk kont-roll csoportot. Hiszen a vizsgálatraszánt összeg lehetetlenné tette, hogynagy mintán, részletes és differen-ciált helyzetképet rajzolhassunk fel.Ezért döntöttünk az átlagot jól kö-zelítõ kisvárosok mellett, (a regio-nális különbségrõl ugyancsak más-hol és máskor ejtünk szót) és tettükmellé a „lehet, legyen” kategóriájá-ba sorolható felekezeti iskolák diák-jait, illetve a tõlük érkezõ válaszokat.(A pozitív jellegû eltérések sokféleösszetevõi között hangsúlyosan utal-ni kell a debreceni és pannonhalmidiákok szüleinek az országos mintá-ban szereplõk szüleinél magasabb

szintû iskolai végzettségére!)Ugyanakkor ezzel indirekt mó-

don sem akarjuk azt állítani, hogyeleve minden felekezeti oktatásiintézmény jobb, mint az átlagosállami. Tanuljunk egymástól! Hi-szen világ- és országos hírû, állami,alapítványi középiskolák tucatjaivalrendelkezünk. Nagy valószínûséggela közülük választott összehasonlításialapul szolgáló iskolákból ugyancsakfigyelemreméltó különbségek sorabukkant volna felszínre.

Itt mindössze annak bizonyítá-sára volt módunk, hogy a transzcen-denciával, a Bibliával, az alázat, afelebaráti szeretet, a szolgáló életgondolatával rendszeresen találkozódiákok sok tekintetben példát je-lenthetnek kultúránk, magyarsá-gunk, jövõnk megõrzéséhez, ha kel-lõ mélységében tudatában vagyunkaz általunk közvetített értékek ter-mészetének és az ezzel szükségkép-pen együtt járó felelõsségnek.

IrodalomIdõfelhasználás 1986 és 1999

õszén Központi Statisztikai Hivatal,Bp. 2000.

Gereben Ferenc: Könyvkultú-ránk a XX. és a XXI. században =Magyar Nemzet 2001. jún. 1.

Nagy Attila: Stagnálás, romlásvagy olvasásfejlesztés = Iskolakul-túra 2001. május 47-51. p.

Ganczaugh Miklós - Stalker

Szabó Tamás - Rajz II.

6

c) A lelkigondozás módjaic/1. Empátia

eleélõ megértésnek, empá-tiának a nemverbális kom-munikáció érzékelési és fel-

használási képességet nevezzük.Enélkül értelmetlen dolog a lelki-gondozás. Az emberekkel való fog-lalkozásban nem lehet sem tanácsot,sem segítséget adni egyedi megér-tés és beleélés nélkül. „Aki kellõenérzékeny a másik nemverbális jelzé-seire, az képes annak érzelmi álla-potát, hangulatát magában rekonst-ruálni. Az empátiás képesség sokatsegít a metakommunikáció helyesfelfogásában és értelmezésében, éselõsegíti a verbális kommunikációjelentéstartalmainak árnyalt, egyé-ni megértését is.”1

Csak a másik ember feltétel nél-küli elfogadásával lehet hatékonylelkigondozást végezni. Hatni, segí-tõleg beavatkozni csak így képes avallástanár és a nevelõtanár.2 Mivel anehezen elfogadható személyiségûlelkigondozó megsemmisítheti mun-kája eredményeit, ezért szüksége vanempatikus képességre, a fiatal lelkivi-lágába való beleérzésre. Ez a kétsze-mélyes (biperszonális) közösség köl-csönös bizalmon alapszik. Az empátiásmegértés kontextust képez a diákkalés késõbbi megnyilvánulásaival.3

Lelkigondozás az ifjúsági munkában (folytatás)

c/2. Lelkigondozói terápia és mód-szerek

Szabó Zoltán - a SárospatakiTheológiai Akadémia helyettes ta-nára - 1932-ben készített dolgo-zatában az ifjúsági lelkigondozástilletõen az alábbi módszeri megol-dásokat javasolta:4

A lelkigondozás 1) logoterápia,azaz beszéddel történõ gyógyító eljárás,melyben a logosz, az Ige gyógyít;A 2) diagnosztika azaz ténymegállapí-tás tárja fel a fiatal életében a vál-ság-gócokat, akinek tudnia kell,hogy a lelkigondozás azért kongru-ens és hatékony, mivel vallomásameghallgatója végsõ soron JézusKrisztus; A 3) katarzis beszélgetésnyomán történõ megtisztulás, felsza-badulás. A diák feltárja lelke belse-jében rejtõzõ bûneit lelkigondozójaelõtt, akit e gyónásban a legtel-jesebb titoktartás kötelez; A 4)maieutika az újjászületést segítõ bábás-kodó eljárás. Ahogy a szülés bein-dulását, úgy a gyónás elkezdését ésfolyamatosságát is segíteni kell; Ál-talában szükséges a 5) persuasio, amegnyilatkozást segítõ meggyõzés,rábeszélés. Hangsúlyoznunk kell,hogy szükséges és hasznos a gondo-zott beszéde; A 6) suggestio az elbá-tortalanodott gondozott példákkaltörténõ pozitív befolyásolása.

c/3. Lelkigondozás mint beszélgetésA kerygmatikus lelkigondozói

elmélet hangsúlyozza a beszéd esz-köz jellegét, mivel ez által történikIsten Igéje közlése, hirdetése egyikszemélytõl a másik személynek.

Az antropocentrikus lelkigon-dozói elméletek a beszéd önmagá-ban való fontosságát hangsúlyozzák.A beszéd - az ember és ember köztilelki érintkezés folyamata - a kom-munikáció eszköze és egyik for-mája. Joachim Scharfenberg szerint abeszéd gyógyító hatását alábbi tu-lajdonságai fejtik ki: 1) A kölcsö-nösségben, partnerek között tör-ténõ beszélgetésben egyik félnek sincsvezetõ szerepe; 2) Aszimmetrikus ez abeszélgetés, mivel a lelkigondozópartnere elé tárja, amit tõle megtud;3) A lelkigondozó szabadságot adpartnerének a „verifikálásra”, azaz ál-lítása megerõsítésére; 4) A beszélge-tés, mint párbeszéd funkciója, hogya partner segítséget kapjon szabad-sága gyakorlására, miközben érzel-meit és indulatait szavakban meg-formálja; 5) A párbeszéd etikai döntésekforrásává válhat.5

Manfred Haustein munkája a„Jugendseelsorge” címû fejezet aBerlinben - több szerzõ által készí-tett, „Handbuch der Seelsorge”címû - 1983-ban kiadott kötetben.

Pótor Imre

1 Buda Béla: A személyiségfejlõdés és a nevelés szociálpszichológiája. Gondolat Kiadó. Bp., 1978. (a továbbiakban: Buda Béla 1978a.)157-158.; Vö. Buda Béla: Az empátia - a beleélés lélektana. Gondolat Kiadó 1978. (a továbbiakban: Buda Béla 1978b.) 231-238.

2 Pálhegyi Ferenc: Pedagógiai kalauz. Útmutató a család-orientált pedagógiai gondolkodáshoz. Bárczi Gusztáv GyógypedagógiaiTanárképzõ Fõiskola 1997. 95.

3 Rózsai Tivadar 1981. 48.4 Szabó Zoltán: Az ifjúkor lélektana és az ifjúság lelkigondozása. Theologiai Tanulmányok. 25. sz. Szerk.: Csikesz Sándor. Debrecen,

1932. 79-90.; Rózsai Tivadar a Debreceni Református Gimnázium vallástanára a jelzett szakasz esszenciáját közli Lelkigondozástan(Debrecen, 1981) címû kompendiumában az 53-54. oldalakon.

5 A kommunikációs elmélet jelentõsebb képviselõi: B. Winkler (Kommunikation und Verkündigung. Berlin, 1977); H. Tacke(Glaubenshilfe als Lebenshilfe. 1975) és kiváltképpen J. Scharfenberg (Seelsorge als Gesprch. Göttingen, 1972). JoachimScharfenberg kommunikációs elméletét pozitíve értékeli Czeglédy Sándor: Poimenika (Kézirat gyanánt. Debrecen, 1981) 64-65;

B

PEDAGÓGIAI MŰHELY

7

Haustein kiemelt helyen foglalkozika Glaubensgesprch kérdésével. Esze-rint a lelkigondozás hitre és életresegítõ tevékenység. A lelkigondozótájékozódó, információs kérdésekettesz fel a keresztyén hittan területérevonatkozóan. Majd a szakkérdések-re informatíve és nem igehirdetés-szerûen válaszol. Utóbbi különösena lelkészeknek nagy kísértése. Alelkigondozó útitárs és partner a be-szélgetés folyamatában, aki testvér-ként segíti a fiatalt, hogy megnyíl-jon Isten elõtt. Gyónási titok kötelezi,tehát nem utalhat a vallásórán alelkigondozói beszélgetés semmilyenrészletére.6

d) A vallástanár és nevelõtanár,mint lelkigondozó

A pásztori szolgálat Jézus Krisz-tus parancsára és felhatalmazásáratörténik: „Legeltesd az én báránya-imat, [...] õrizd az én juhaimat!” (Jn21,16-17.) A pásztori misszió a kö-zösség tagjait egyenként gondozza.A vallástanár és nevelõtanár Krisz-tustól kapott üzenetét, az evangéli-umot az ifjú útjának módja szerintadja tovább. De hogy ezen áldás le-gyen, ezért munkáját soha nem vég-zi egyedül. Jézus Krisztus nevébenszolgál a rábízott ifjúság körébenabban a tudatban, hogy ha kettenvagy hárman együtt vannak Jézusnevében, õ köztük van.7

Az ifjúsági lelkigondozásban -mint minden más pásztori szolgálat-ban is - elsõ forrás az imádság. Istenelõtt sokszor beszélünk közbenjá-

rókként diákjainkról úgy ahogyvannak. Krisztus azokat gyógyítottameg, akik hozzá mentek vagy aki-ket hitben vittek hozzá. Mózes imád-ságra kinyújtott kezeit munkatársai,Áron és Húr segítették és Isten gyõ-zelmet adott népének. De csak imád-kozni az ifjúért - kevés.

Fodorné Nagy Sarolta ifjú korosz-tályban végzett felmérése szerint azttartják jó lelki munkásnak, aki hi-teles, következetes, türelmes, humo-ros, de energikus ember, megbízha-tó információforrás - azaz képzett éstájékozott a szakterületén, értelmesés szerény -, ugyanakkor jó beszél-getõpartner - vagyis nyílt a beszél-getésre, jól érvel és ért a diákoknyelvén.8

4. Nevelési-pszichológiai ta-nácsadás

A pszichológiai, nevelési tanács-adás félrevezetõ elnevezés. Németnyelvterületrõl vettük át. A két vi-lágháború közti idõben Aichorn voltnevelési tanácsadás kezdeményezõ-je. Bécsben veszélyeztetett és züllöttgyermekek átnevelésével foglalko-zott. Szemléletét és munkamódjátpedagógusi és pszichológiai ténye-zõk határozták meg. Mivel önállóintézményben dolgozott, ezért né-zeteit fõképpen pedagógiai és alkal-mazott pszichológiai módszerkéntalkalmazta. „Felismerte azt a tényt,hogy ha gyermekkel eredményesenakar foglalkozni, feltétlenül szüksé-ges az anya problémáival, személyé-vel foglalkoznia és annak kooperá-

cióját megnyernie.”9 Késõbb a ne-velési tanácsadásban egyre nagyobbteret nyert Németországban és azangolszász területeken a pszicholó-gusi és orvosi szemlélet, valamintezeknek szintézise.

A nevelési tanácsadói munka lé-nyegét jobban kifejezi az angol„Child Guidance”, ami a „a gyermekvezetését, irányítását” jelenti. „A ne-velési tanácsadás nem tisztán peda-gógiai, nem is kizárólag orvosi vagyszociális térre tartozó tevékenység,hanem mindezen területeket érintõtevékenységi forma, amely lényegeszerint leginkább a pszichoterápiaegyik alkalmazott formájának tekinthe-tõ.”10 A gyermekkor szakadatlan lé-nyegbevágó változások korszaka,amit az egyénre jellemzõ érési folya-mat determinál. Mivel a fejlõdéstaniszemlélet különösen fontos a gyer-mekgyógyászatban és a pedagógiá-ban, a nevelési tanácsadás – jóllehetez pszichoterápiai diszciplína – össze-függ mindkét tudományággal. Azember személyisége komplex, több-síkú alkotás. Fejlõdésmenete legvilágo-sabban a szomatikus adottságok, a pszi-chés fejlõdés és a magatartás alakulásamenetében figyelhetõ meg legin-kább. Nincs szükség nevelési, pszi-chológiai tanácsadásra, ha e háromterület egységében egyensúly van.Liebermann Lucy szerint akár a szo-matikus, akár a pszichés (értelmi – ér-zelmi), akár a magatartás területénalkalmazkodási zavarok vannak, -ezek adják a nevelési tanácsadásanyagát.

6 Manfred Haustein: Jugendseelsorge. In: Handbuch der Seelsorge. Von I. Becker, K-H. Bieritz, R. Blühm, M. Haustein. Berlin,1983. 269-271.

7 Rózsai Tivadar 1965. 235; Szabó Géza i.m. 133-134. és 147-160; Kiss Sándor i.m. 149-153. és 189; Makkai Sándor 1947.177-178. és 473-474. és 189-190. és 434; Szabó Dániel: Gyakorlati irányelvek. 94-95; Makkai Sándor 1947. 171-187.

8 Fodorné Nagy Sarolta i.m. 52. 9 Liebermann Lucy: (BOTE I.sz. Gyermekklinika) A nevelési tanácsadás technikai problémái. In.: Nevelési tanácsadás és utógondozás.

Tanulmánygyûjtemény. Szerk.: Majláth György. Tankönyvkiadó. Bp., 1975. (a továbbiakban: Nevelési tanácsadás) 124.10 P. Liebermann Lucy: A nevelési tanácsadás problémái hazánkban. In.: Nevelési tanácsadás és utógondozás. Tanulmánygyûjtemény.

Szerk. Majláth György. Tankönyvkiadó. Bp., 1975. 17.

PEDAGÓGIAI MŰHELY

8

A szomatikus vizsgálat feladata,hogy felmérje a gyermek fizikálisadottságait. Nem ritkán valamelymagatartási panasz hátterében egykezdõdõ betegség folyamata húzó-dik meg. A pszichológiai vizsgálat agyermek érzelmi és értelmi fejlõdé-sét, adottságait tisztázza. „Kiterjedez a vizsgálat a pszichés környezetjellegzetességeire is, annak megha-tározó tényezõire, az anya-gyermek,gyermek-család, a gyermek-közös-ség kapcsolatok sajátosságaira, azaddig lejátszódott élettörténetre,körülhatárolására, azoknak a kör-nyezettel való összefüggésére, eset-leges elõzményeire.”11 A környezetistatus feladata, hogy a gyermek és acsalád körülményeit, társadalmihelyzetét, problémáit vizsgálja. Csakkomplex vizsgálat segít rámutatni amagatartászavar kiindulási pontjá-ra, amely a személyiségfejlõdés ál-talános zavara, amely valamely sa-játos területen jelenik meg.

A nevelési, pszichológiai tanács-adás lényege, hogy a szakemberekigyekeznek pontos diagnózist adnia közölt módszerek segítségével, le-hetõségeik határain belül megpró-bálják a panaszokat kiküszöbölni,vagy legalábbis csökkenteni. A fel-adat középpontjában a magatartásipanaszt okozó érzelmi konfliktus fel-tárása és tudatosítása áll.

Hirsch Margit szerint míg „a nevelésfogalomkörébe azok a környezeti ha-tások, többé-kevésbé tervszerû be-avatkozások sorolhatók, amelyek aszemélyiség meghatározott iránybanvaló fejlõdését elõsegíteni célozzák”,addig a pszichoterápiás eljárások „atorzult személyiségalakulás korrigálá-sára irányulnak.”12

A tanácsadásban lényeges helyettölt be a terápia. Az eredményesség-hez szükséges az optimális és mini-mális célkitûzések mellett pontosanmegtervezni a terápia menetét ésirányelveit. A terápiát végzõnekpontos terve legyen arról, hogymilyen gyermekkel és milyen kör-nyezettel van dolga. Ne legyen túl-zottan aktív, és semmiképpen se mé-lyítse a gyermek és környezete köztikonfliktust. A sikeres pszichoterápiafeltétele, hogy a beteg számára ká-ros érzelmi légkört megváltoztassuk.Esetenként egyéni terápia alkalma-zását is alkalmazni kell. „A pszicho-terápia feladata, hogy a konfliktu-sokból a gyermekben annyit ésolyan módon tudatosítson, amennyia konfliktus megoldásához szüksé-ges…, ugyanazzal a gyermekkel min-dig ugyanaz a személy foglalkozik, éslehetõleg rábízzuk a gyermekre,hogy maga válassza ki azt a sze-mélyt, akihez kapcsolódni akar.”13

Az anyával való foglalkozás kér-dése is fontos szempont a terápiá-ban. Mivel gyermekkorban nincseredményes terápia az anyával valófoglalkozás nélkül. Személyét megkell nyernünk már a diagnózis meg-fogalmazásakor. Kedvezõ esetben õsaját mértéke szerinti védett érzel-mi légkört igyekszik gyermeke szá-mára biztosítani. „Ha a terapeutá-nak sikerül az anya-gyermekbõl állókétszemélyes csoportba harmadik-ként bekapcsolódnia, e most márháromtagú csoportmunkában pár-huzamosan több szinten folyó: 1)kiegyenlítési, 2) feszültségszabályozó, 3)megfogalmazó feladatköre van. Van-nak terapeuták, amikor a felsorolthárom funkcióhoz egy negyediket is

be kell kapcsolni, 4) az aktív taná-csolást, a rendelést.”14

A szülõkkel való helyes koope-ráció nélkül sikertelen a nevelésitanácsadás. A szülõk fõleg akkorjelentkeznek nevelési, pszicholó-giai tanácsadásra, ha gyermekükmagatartása az iskolában, környe-zetben, családban tûrhetetlennévált. Azaz a saját problémájukrakeresnek megoldást. „Nem akkor,amikor ezt a gyermek állapota elõ-ször indokolja és a terápia sikereszempontjából legkedvezõbb len-ne, tehát a problémák kialakulásakezdetén, hanem amikor saját fe-szültségbírásuknak már a végéreértek.”15 A terápiában legkézen-fekvõbb a szülõ meghallgatása, deez önmagában kevés. A terápiacsak akkor fejezhetõ be sikeresen,ha a pszichológus megnyerte a szü-lõ jóindulatát a terápiával és önma-gával szemben.

A gyermekkel való közvetlen fog-lalkozásban tiszteletben kell tarta-nunk a gyermek személyiségét. Õegyenrangú embertársunk. Hamegismertük belsõ világát, hely-zetét, környezetét és állapotát,különbözõ segédeszközöket hasz-nálhatunk a terápiában. Egyrésztolyanokat, amelyek fõ célja az ér-zelmi és indulati feszültség csökkenté-se, majd pedig amelyek fõképpena konfliktus tudatosítását célozzák.Egészen fiatal gyermekeknél alkal-mazható a játékterápia: a gyermekezzel megjeleníti az õt foglalkoz-tató problémáit. Idõsebb gyerme-keknél a tudatosítás folyamatátkell eresíteni. Pubertás korban pediga kétféle terápiát azonos aránybanérdemes alkalmazni.

11 P. Liebermann Lucy: A nevelési tanácsadás problémái hazánkban. I.m. 19.12 Hirsch Margit: Nevelés és pszichoterápia. Nevelési tanácsadás. 367.13 P. Liebermann Lucy: A nevelési tanácsadó technikai problémái. I.m. 128-129.14 Dr. Gegesi Kiss P – P. Liebermann Lucy: A terápia. Nevelési tanácsadás. 358.15 Popper Péter: A szülõkkel való kooperáció a nevelési tanácsadó terápiában. Nevelési tanácsadás. 383.

PEDAGÓGIAI MŰHELY

9

I. A Biblia reménységre tanítindannyian tudjuk, hogya hitre nevelésben köz-ponti szerepe van a Bib-

liának, mint Isten kinyilatkoztatottigéjének, akár iskolában, akár a csa-ládban.

Régen ha belépett az ember egyházba, egy szempillantás alatt meg-állapíthatta, milyen vallásúak a házlakói. A katolikus családoknál szent-kép függött a falon, a reformátusok-nál pedig ott volt a családi Biblia azasztalon. Az volt a legfontosabbkönyve a családnak, sokszor azegyetlen, de ezt az egyet rendszere-sen forgatták. A Biblia igéi vezettékhálaadásra a családot, nehéz kérdé-sekben annak világosságánál hoztákmeg a döntéseiket, csapások súlyaalatt abból merítettek vigasztalást.A gyermekek nevelésének is legfon-tosabb segítõjeként, vezérkönyve-ként szolgált. Sok gyermek példáula Bibliából tanult meg folyékonyanolvasni. A Biblia volt az élet zsinór-mértéke, melyhez szabták magukat,s melyhez igazodva egyenes jellemûemberré nevelték gyermekeiket.

Ma a mûvelt ember könyvespol-cáról nem hiányozhat ez a csodála-tos könyv, de vajon a szerepe isugyanaz-e, mint régen volt? Hiszmegismerésére, megszeretésére ésrendszeres olvasására már a szülõiotthonban kellene ránevelni a gye-

A Biblia szerepe a serdülõkorúak hitre nevelésében, metodikaiproblémák, pedagógiai és didaktikai megfontolások

rekeket. S mivel ma ez már nem be-vett szokás, úgy gondolom, hogy ahitoktatónak/vallástanárnak külö-nösen fontos szerepe van és hatal-mas felelõsség hárul rá.

A szülõk és bizonyságtevõkegyüttes felelõssége, hogy úgy ad-ják át a Biblia tanítását, hogy azéletmentõ szó lehessen, ne csupánegy szép irodalmi vagy történelmialkotás.

Talán el kellene gondolkodnunk,hogy a mai fiatalságot miért neve-zik „közönyös nemzedéknek”? Vajoncsak õket hibáztathatjuk-e nekünknem tetszõ viselkedésükért?

Sajnos, sok tizenéves fásultantekint a jövõbe. Sokukból hiányzikaz az életkedv, buzgalom és lendü-let, amit úgy szeretünk látni a fia-talokban, akiktõl függ a nemzet sor-sa és az ország jövõje. Leginkábbazért közönyösek, mert nem bíznaka jövõben. Miért aludt ki bennük ajövõ reménye?

A tinédzserek derûlátásának hi-ánya jórészt abból fakad, hogy a fel-nõttek nem örökítenek rájuk el-szántságot, reményt, bátorságot,ezek nélkül pedig lehetetlen szem-benézni a jövõvel. Úgy tûnik, hogyaz idõsebb generáció valami furcsa,természetellenes gondolkodásmódotplántál a fiatalokba, ami nagyrészthamis és messze nem egyezik a Bib-lia tanításával. Mindenféle borúlátó

felfogás megöli a felelõsségérzetetmind a felnõttekben s rajtuk keresz-tül a serdülõkben.1

II. Mi jellemző a serdülőkorra?A serdülõkort életévekben egy-

ségesen meghatározni eddig mégsehogyan sem sikerült, hiszen ezegyénenként is rendkívül változó.Azt viszont hangsúlyozni kell, hogya pszichikai serdülõkor sem idõben,sem a problémák jelentkezésénekmértékében nem egyezik a testi ser-dülõkorral. Erikson 12-18, 12-21éves korra teszi és úgy határozzameg, hogy ekkor összegzõdnek agyermekkor fejlõdési eredményei ésalakulnak ki az alapok a felnõtt életszámára.

A korszak vezérmotívuma a ke-resés, vagyis a fiatal felfedezésre in-dul önmagában és a körülötte lévõvilágban.

Ez vezet az érzések zûrzavará-hoz, mivel keresése tétova és tárgy-talan. Ebben az állapotában ma-gányt és szomorúságot érez, mertúgy gondolja, senki sem érti meg.Emiatt lesznek szélsõséges reakciói:szerepjátszások, hazudozások, han-gulati ingadozás. Felfedezi, hogy azaddig megszokott, feltétel nélkülelfogadott gondolkodás másféle –esetleg szülei nézeteivel teljesen el-lentétes – nézetek is vannak. Min-den addig biztosnak vélt dolog, fo-

Csoma Eszter

(Csoma Eszter IV. évf. vallástanár szakos hallgató tanulmánya. Elõadásként elhangzott 2002. április 13-án a Debrece-ni Református Hittudományi Egyetem Szegedi Vallástanári Tanszékén Dr. Galgóczi László szemináriumán.)

Mottó: „Az ifjúkor nem annyira a vallásos cselekedetek kora, mint a döntéseké.” (Goldman)

1 „Hitbõl hitbe” 90-92.o.

M

PEDAGÓGIAI MŰHELY

10

galom megkérdõjelezõdik, ezért lá-zadni kezd minden tekintély ellen,és szabadságharcot kezd a szülõikötõdés ellen. Érzelmeit egy olyanszemélyre vetíti, aki teljesen külön-bözik családjától.

Uniformizmus jellemzi: a cso-port adja a legfõbb menhelyet szá-mára, melynek tagjaival kívül-belültéren azonosul, hisz ilyenkor a kikö-zösítéstõl is fél, „ha nem olyan vagyokmint a másik, akkor perifériára szoru-lok”. A 13-21 évesek között óriásimotiváló erõ a tetszeni vágyás, tet-szeni vágynak azoknak, akikfontosak számukra, és retteg-nek attól, hogy egyszer kiáb-rándulnak belõlük. Ezért ide-gen pózok jelenhetnek mega viselkedésükben, hisz egyideálnak akarnak megfelelni,amit szerintük a másik ki-alakított róluk. Tudat alattsaját identitását szeretnémegtalálni. Ez nem mindenesetben sikerül, elõfordulidentitásvesztés is, amikora fölöslegesség, a hiábavaló-ság érzete erõsödik meg azifjúban, melynek következté-ben nem, vagy csak nehezentalálja meg a helyét a felnõtttársadalomban.2

III. Az ifjúkor vallásos gon-dolkodása, bibliaszemlélete

Hogy tanításunk hatásos éseredményes legyen, elõször meg kellismerkednünk a tizenévesek gondol-kodásával, értelmi fejlettségükkel.Néhány tizenéves, vallásos gyermekvéleményét gyûjtöttem össze, akikelmondják, hogy mi mindent leheta Bibliából tanulni, illetve mikor ér-zik azt, hogy egy hittanóra jó.

„A Bibliából csak akkor tanulunkvalamit is, ha jól megértjük” (Miklós,12 éves)

„Nagyon sok mindent lehet a Bib-liából tanulni, de elsõsorban õszintesé-get és a hitben való megszilárdulást.”(Vali, 13 éves)

„Nyilván sokat lehet a Bibliábóltanulni, de még nem ismerem eléggé aBibliát ahhoz, hogy részletesen válaszol-jak.” (Andrea, 14 éves)

„A Bibliából Istent, Krisztust és anépeket ismerjük meg. Ezek jók voltakés jót cselekedtek. Kivéve persze azokat

az embereket, akik szembeszegültek azÚr akaratával.” (Kati, 14 éves)

„A Bibliából csak jót lehet tanul-ni: az egymás iránti szeretetet, a másikember megbecsülését, az egymáshoz valóhûséget. A Tízparancsolat pontjai pedigörökké igazak.” (Teri, 16 éves)

„Sokkal érdekesebb, kedvesebb ahittanóra, ha nemcsak hallgatjuk azIgét, hanem hozzá is szólunk. Ilyen-kor végre elmondhatjuk valahol a gon-dolatainkat és ha közösen beszéljükmeg az Igéket, sokkal jobban érezzük

magunkat. És a beszélgetéseket egészít-sék ki szemléltetõ képek!” (Judit, 15éves )

„Ha a történetet értelmesen elmagya-rázzák, az én értelmemnek megfelelõen.”(Feri, 11 éves)

„Amikor különösen fontos, izgalmastörténetrõl esik szó, vagy olyanokról,melyek a jelen problémáit, nézeti különb-ségeit feszegetik. Ezek tisztázásával sokhomály szûnik meg bibliai ismereteinkés más egyházak életének kérdéseirõl.”(Mónika, 14 éves)

„Ha olyasmirõl van szó, amit mégnem hallottam. Így nem alszomel.” (Tünde, 13 éves)

„Fõleg a Biblia közös olva-sását tartom jónak és hasznos-nak.” (Sándor, 12 éves)

„Akkor, ha kevés benne azéneklés.” (Béla, 12 éves)3

Ebben az életkorban egy-szerre tapasztalható egyrészta valláshoz való viszony sze-mélyesebbé válása, másrészta vallástól való eltávolodás.

Szülõk panaszkodnak, hogygyermekük, aki addig min-den további nélkül elkísérteõket a templomba, velükegyütt mondta az asztali ál-

dást, megmakacsolja magát, s méga kezét sem hajlandó összetenni. Vi-gyorog vagy komoran hallgat a szü-lõk imádsága, áhítata alatt. Ha temp-lomba hívják, csípõs megjegyzésekettesz a lelkészekre, az egyházra, szü-leit pedig maradi templombújóknaknevezi.4

Ami a bibliaszemléletüket illeti, azelõzõ korszakból még magukkalhozzák a Biblia betû szerinti értel-mezését, de egyre erõsödik bennükaz igény arra, hogy megértsék belõle

2 Hogyan tanítsunk hittant?48-50.o.3 Vallásos gyermekek válaszolnak 65-71.o.,95-100.o.

4 „Hitbõl hitbe” 61-63.o.

PEDAGÓGIAI MŰHELY

Garabuzcy Ágnes - Tûnõ idõ I.

11

a metaforikus igazságokat. Számukramár gyerekes módszer a történettelvaló tanítás, inkább életkérdésekreszeretnének választ kapni. Sokszortalán ezzel is magyarázható az egy-háztól való elfordulásuk, hogy nemaz életkoruknak megfelelõ módszertalkalmaznak a tanításban. Inkábbinformációs táplálékra van szüksé-gük, mint hagyományos tanításra.Kérdezni akarnak, kételkedni, meg-gyõzõdni és felfedezni, hogy minéltöbb ismeretbõl alakítsák ki világ-nézetüket. Legnagyobb igényük abeszélgetés. Már fontolgatják a múlt-jövõ kérdéskörét, elõtérbe kerülnekaz élet értelmével és a magányosságélményével kapcsolatos kérdések.5

Egy felmérés szerint, melyet a 9-16 éves magyar iskolások körébenvégeztek, az derül ki, hogy a gyer-mekeknek igen reális képük van aBibliáról. Válaszaik tükrözték, hogynem tekintik mágikus könyvnek,hanem szent és értékes könyvnek,melyben maga Isten szól hozzájuk.A korosztály szerinti eltérés abbanjelentkezett, hogy a 9-10 évesek leg-nagyobb része olyan könyvnek tar-totta, mely Istenrõl és Jézusról szól.A 15-16 évesek között már csakminden tizedik osztotta ezt a véle-ményt. Ebben a korosztályban min-den harmadik megkérdezett a Bibliátaz ember lelki vagy etikai útmutató-jának tekintette. Bizonyos kritikaiválaszok is voltak, melyekben két-ségbe vonták, vagy vitatták a Bibliaigazságát. Ez a kamaszkorban fellé-põ általános kritikai szemlélet tük-rözõdésének is tekinthetõ.

Ami a kamaszok általános gondol-kodását illeti, az általános iskolások-hoz képest a gimnazistákat jobbanfoglalkoztatják a környezet, a tár-sadalom és a világ problémái. Egy

másik felmérésben gyakran fordul-tak elõ válaszaik között a háború ésa béke, a leszerelés, az éhezés, a sze-génység, a hajléktalanság, az emberigonoszság, az erõszak, a gyûlölet,valamint a pártpolitika és a társa-dalmi rendszerek problémái.

Természetes, hogy a 16-18 éve-seknél központi helyen voltak azudvarlás és a szexuális élet kérdései.Ugyanígy az élet értelmének kere-sése, magányosság, másság, külsõmegjelenés, ruházkodás, élet rövid-sége, ember jelentéktelensége, a jö-võvel kapcsolatos bizonytalanság ésfélelem, halál, halál utáni élet, Istenlétének, Istennel és a hittel való sze-mélyes kapcsolat kérdései, az Isten-nel és a hit kérdéseivel kapcsolatoskételyek. Az általános iskolás idõhözviszonyítva világosan meglátszott,hogy határozottan csökken a Jézusiránti érdeklõdés. Leginkább Jézusszenvedése és megváltó halála fog-lalkoztatja e korosztály tagjait.

Minden korcsoportot foglalkoz-tatott a halál és a halál utáni életkérdése.6

IV. Milyen módszereket alkal-mazhatunk a tanításukban?

A tanulásban egyedül JézusKrisztus lehet a középpontban. Akatechétának arra kell irányítania agyermek figyelmét, aki az elsõ, ésaki a tanulási folyamatnak is az Ura.

Amikor a Biblia tananyagkéntszerepel az oktatásban, fontos, hogyennek hátterében milyen Biblia-fo-galom áll. A Bibliáról szóló oktatás-nak olyan jellegûnek kell lennie,hogy a gyerekkorban tanultak kiáll-ják az ifjúkor késõbbi kritikus vizs-gálódását, egyéb esetben az a ve-szély fenyeget, hogy a felnõtté válóifjú kétségbe vonja az egész Biblia

igazságértékét.Az egyes keresztyén egyházak-

ban nagymértékben eltérõ bibliaértel-mezésekkel találkozhatunk. Éppenezért érthetõ, hogy azok a pedagó-gusok, akik nem kaptak teológiaiképzést, nehéz feladatnak tartják aBibliáról alkotott átfogó kép to-vábbadását, vagy az egyes bibliaihelyek magyarázatát. Fontos, hogya katechéta ismerje a különbözõ bib-liaértelmezéseket:

1.) betû szeriti – vagyis a Bib-lia a Szentlélek diktálása által szü-letett emberi befolyás nélkül

2.) történetkritikai bibliakuta-tás - a Szentírást különbözõ törté-nelmi összefüggésekben, a szövegekmondanivalójának szempontjábólvizsgálja. A hitoktatónak ismerniekell a történetkritikai bibliakutatásmódszereit és eredményeit. Csak ígytud érdemi beszélgetést folytatnitanítványaival, és így tudja igazol-ni, hogy saját tantárgyának alapja –a Biblia – is kiállja az objektív vizs-gálódás próbáját. A bibliatanításnakfeltétele a bibliaértelmezés, és ennekátültetése a jelen helyzetre.

3.) egzisztencialista – a Bibliatörténeti elbeszélései csak jelképeskifejezõi az idõtlen igazságoknak.

4.) üdvtörténeti - Istennek atörténelemben megvalósított, azemberiség megváltását célzó tevé-kenységére mutat rá. Ez a magya-rázat az üdvtörténet egységét hang-súlyozza, amely az egész Bibliánvégigvonul.7

Mivel a serdülõk idegenkednek atörténettel való tanítástól, inkább azéletközeli katechézis kerüljön elõtérbe,mely során életkérdéseikre kaphatnakválaszt – a bibliai történetek tükrében.

Sokan féltek attól, hogy a tanu-lók életkérdéseire reflektáló oktatás

5 A katechézis kommunikációs problémái 51-52.o.6 Hogyan tanítsunk hittant?107-108.o.

7 Hogyan tanítsunk hittant? 108-109.o.

PEDAGÓGIAI MŰHELY

12

elszakad a bibliai tanítás alap-jaitól. Ez abban az esetbenlehet veszély, ha a kérdéseketcsak humánus szinten maradvaelemezzük anélkül, hogy Istenigéjének fényébe állítanánkazokat. Az életkérdések és abibliai témák egymáshoz szo-rosan kapcsolódva adják ateljességet.

Az életkérdések gyakranközvetlenül a bibliai, vagymás hagyományos témábóladódnak, és lehetõséget ad-nak a téma üzenetének ak-tuális alkalmazására. Máskorviszont valamelyik életkérdéskínál metodikai kiindulást a téma fel-dolgozásához. Ilyenkor a valós élet fe-lõl közelítünk a szöveghez, és ígyszületik az alkalmazás.

A hitoktatás feladata tehát azéletkérdéseket a bibliai üzenet fé-nyébe helyezni. Viszont ügyelni kellminden esetben arra, hogy a bibliaitörténet ne csak afféle „ráadás” le-gyen, hanem az óra anyagának fõrésze.

Egy-egy életkérdés olykor az óratulajdonképpeni anyagát, feladatátképezi. Ilyenkor is meg kell kérdez-ni, hogy mi erre a Biblia, vagy a ke-resztyén hit válasza. Az is fontos,hogy a tanulók életkérdései csak ahitoktatás egy szempontját adják,nem lehet õket kizárólagosan hang-súlyozni.8

A bibliai történetekkel való ta-nítás kapcsán még egy problémamerül fel: ha gyermekkorukbannem ismertették meg velük ezeketa történeteket, akkor késõbb nemválhat saját történetükké az ige.Bibliateológiai összefüggésekre kel-lene felhívni a figyelmüket, ugyan-

akkor ha a legegyszerûbb tényeketsem ismerik, nincs a katechézisnekkiindulópontja.9

Szeretik a beszélgetést, a diskurzust.A katechéta nem lebecsülendõ fel-adata, hogy jó kérdéseket tegyen föl,jó szempontokat adjon a beszélge-téshez. A beszélgetésnek meghatá-rozott célja legyen, különben part-talan lesz az óra. Semmi esetre semszabad azzal a kérdéssel kezdeni,hogy „na, mirõl is beszélgessünk ma?”Ne készen kapott információkat zú-dítsunk rájuk, mert azok könnyeb-ben feledésbe is merülnek, inkábbhagyjuk, hogy saját útkeresésük so-rán találják meg a válaszokat.

A beszélgetés csoportmunkában iskivitelezhetõ. Ennek több elõnyevan. Ekkor a katechéta csak iránytjelöl meg, a csoport maga alkotjameg a saját válaszát. Többféle vá-lasz is születik egy-egy kérdésben,mindenki hasznosnak érezheti ma-gát, erõsíti a személyes hitet, a sze-mélyes kapcsolatok és barátságokkialakulását egymás között, ami eb-ben a korban egyszerûen létkérdés.

Bizonyos bibliai részeket, vagyfejezeteket eredményesen dol-gozhatunk fel ezzel a módszer-rel, például úgy, hogy kérdé-seket teszünk fel bizonyosszakaszokra vonatkozóan.

A középiskolai bibliaok-tatást gazdagító módszer le-het még a riport jellegû beszél-getés, a tanulók referátumai,vagy bibliodráma.

Feltételezve, hogy a bib-liai alapismeretekre gyermek-istentiszteleten, hittanórán,és nem utolsó sorban családiés egyéni kegyességükbenszert tettek, összetettebb témá-

kat is lehet választani. Ha ilyen is-meretük nincs, úgy kell „belopni”ezeket a katechézis tartalmába. Amércét itt mindig fölfelé kerekítsük(ellentétben a gyermekkor vegyescsoportú katechézisével, ahol a kiseb-bekre hivatkozva megengedheti akatechéta, hogy egyszerûbb legyen).10

Az utóbbi idõben újra felfedez-ték, hogy a hitoktatásban milyennagy szerepe van az elbeszélõ peda-gógiai módszernek, hiszen a bibliaitörténetek írásba foglalásuk elõttszájhagyomány útján terjesztett el-beszélések voltak. Például a pátriár-kák története kiválóan alkalmas azelbeszélõ tanításra, tele van feszült-séggel, meglepõ fordulatokkal, ésmindemellett bemutatják Isten ve-zetését az emberi életben.

A katechéta állandóan tartsaszem elõtt, hogy Jézus és az õsgyü-lekezet Bibliája maga az Ószövetségvolt. Éppen ezért az Újszövetséget le-hetetlen megérteni az Ószövetség ismere-te nélkül. Azonkívül szükség van rákét másik világvallás, a zsidóság ésaz iszlám megértéséhez is.11

8 Hogyan tanítsunk hittant? 88.o. 9 A katechézis kommunikációs problémái 53.o.

10 A katechézis kommunikációs problémái 52-54.o.11 Hogyan tanítsunk hittant? 110.o.

PEDAGÓGIAI MŰHELY

Garabuzcy Ágnes - Tûnõ idõ I.

13

Különösen a kamaszokat kellsegíteni, hogy a vallásos gondolkodástössze tudják hangolni az általános gon-dolkodással. Például be kell mutat-ni, hogy a bibliai teremtéstörténetnem verseng a világ keletkezésérõlszóló természettudományos teóriák-kal. Más oldalról tekint a teremtéseseményére: Isten áll mindennek ahátterében. Segítség nélkül nagyonnehéz különféle szempontokat ésnézeteket összhangba hozni. A hit-oktatónak feltétlenül ismernie kella világ keletkezésérõl és annak fo-lyamatos fejlõdésérõl alkotott ter-mészettudományos képet, hogy se-gíteni tudja a tanulót abban, hogyaz egy egységes, az egész életet át-fogó világképet tudjon kialakítani.12

Mindig arra kell törekedni, hogyaz addig szerzett ismereteiket rendsze-rezzük, átfogóbbá tegyük. Így pél-dául ha a Jézus életére vonatkozótörténeti anyagot ismertettük az ál-talános iskola alsó tagozatában, emel-lett szükség van, hogy késõbb eztrendszerezzük, felfedjük az összefüg-géseket, vagy az egyházi esztendõ je-lentõsebb stációinál érdemes visszatér-nünk erre az anyagra.

A Bibliáról az átfogó kép kiala-kításában felhasználhatjuk az egze-getikai kutatások eredményeit is. Atanulóknak ismerniük kell a Bibliakeletkezésének történetét, a Bibliabelsõ gazdagságát. Érdemes ismét tár-gyalni olyan bibliai történeteket, melyekmegértése absztrakt gondolkodást igényel.Különösen gyümölcsözõ ebben a vi-szonylatban a bibliai õstörténetekenkívül a csodaelbeszélések mély éssokoldalú tárgyalása.13

A bibliai események bemutatá-sához képeket is hívhatunk segítségül.Kiválasztásuknál azonban néhánykérdést meg kell fontolni:

- a képek mûvészi szintje megfe-lel-e az alapvetõ követelményeknek?

- Túl naturalisták és készek-eezek a képek, megfosztják-e a diá-kokat a szabad gondolkodásmódtól?

- Helytállók-e az ábrázolt té-nyek?

- Túl részletesek-e?- A részletek nem nyelik-e el a

mondanivalót?Tudatosítsuk, hogy a kép az al-

kotó látásmódja alapján készül, ésugyanarról a témáról sokféle kép lé-tezik. Elõnyösebb a képeket a tan-óra vége felé bemutatni, amikor adiákok a szóbeli magyarázat alapjánmár fogalmat alkottak a témáról. Akép így csak a diák elképzelését egé-szíti ki. Ismétléshez is jól használhat-juk a képeket, de már a magyará-zat is folyhat képek segítségével. Ahitoktatásra jellemzõ módon itt is atananyag mondanivalójára kell össz-pontosítani, nem pedig annak kül-sõ megjelenésére. A szemléltetés te-hát a bibliai szakasz üzeneténekmegértésére irányul. Egy-egy alka-lommal kisszámú, de magas színvo-nalú képeket használjunk! A tanu-lókat késztessük arra, hogy önmagukbontsák ki a kép üzenetét!14

Játék és Biblia – Vannak, akikidegenkednek a Biblia játékos taní-tásától, mert úgy gondolják, hogyannak komoly tartalmához nemméltó a játék, ezért a bibliatanulmá-nyozást és a hagyományos tanításttartják a katechézis megfelelõ for-májának. Valóban vannak olyantémák és helyzetek, amelyeket elõ-nyösebb hagyományos módon fel-dolgozni, ugyanakkor, ha vissza-emlékezünk azokra a percekre,melyekben legszívesebben tanul-tunk, azok éppen a játékos tanuláspillanatai voltak. Vidáman többet

12 Hogyan tanítsunk hittant? 111.o.13 Hogyan tanítsunk hittant? 116.o.

14 Hogyan tanítsunk hittant?165-166.o.15 A katechézis kommunikációs problémái 125-126.o.

PEDAGÓGIAI MŰHELY

lehet tanulni. Nyugodtan fordítha-tunk ismert játékokat is a katechézishasznára.15

V. A türelem segítÚgy gondolom, hogy a hitokta-

tásnak ebben az életkorban különö-sen megértõnek, tapintatosnak, azegész személyiséget segítõnek éslelkigondozóinak kell lennie a szótág értelmében, hiszen lázadásukkal,kritikus viszonyulásukkal mintegy„próbára akarják tenni” a hitokta-tójukat is. Ha a hitoktató türelme-sen segíti õket az õ nagy keresésük-ben, akkor már mindenképpeneredményes munkát végzett.

Felhasznált irodalom:1.) Tamminen-Vesa-Pyysiläinen:

Hogyan tanítsunk hittant (TeológiaiIrodalmi Egyesület)

2.) Fodorné Nagy Sarolta: Akatechézis kommunikációs problé-mái (Kálvin K., Bp. 1996.)

3.) „Hitbõl hitbe” Kateketikaikézikönyv I. (Ref. Zsinati Iroda Saj-tóosztálya, Bp. 1988.)

4.) Brummelen, Van Harro: Is-tennel az osztályteremben (ACSI,1996.)

Gyõr Sándor: Vallásos gyerme-kek válaszolnak

Mihályfi Mária - Térben

14 NÉVADÓ

z iskola névadója a temp-lomépítõ és iskolaalapítóSzügyi Dániel lelkipásztor,

aki 1888-tól 1929-ig szolgáltDévaványán.

Idézet az intézmény alapító ok-iratából: „A Dévaványai ReformátusEgyházközség presbitériuma felismerve avallásos nevelés újra adott lehetõségeit,számba véve szûkös, de reménységben bõ-velkedõ adottságait 1991. március 3-án tartott ülésén egyházi általános is-kola alapítását határozta el. Az iskolaalsófokú nevelési-oktatási feladatot látel.”

Az alapító induló vagyonként aBem József utca 2. szám alatti isko-laépületet a hozzá kapcsolódó ud-varral bocsátotta az iskola haszná-latára. Az önkormányzat határozataalapján a Ványai Ambrus ÁltalánosIskola taneszközöket és tantervi be-rendezéseket adott át a tanulói lét-számnak megfelelõen. 1991 szep-temberétõl 64 gyermek háromévfolyamon öt pedagógus áldásosmunkájának köszönhetõen kezdtemeg tanulmányait. Minden tanév-ben bõvült a gyermeklétszám, ígykerült sor további iskolaépületekátadására. A teljesen kiürített épü-letek rendkívül rossz állapotban vol-tak. Korhadt tetõszerkezet, kívül-belül omladozó vakolat, penészesfalak, az elsõ épületben a vizesblokkteljes hiánya, korszerûtlen fûtés-rendszer (szenes kályhák), tönkre-ment padozat, belsõs burkolatok,járdák és lépcsõk, poros-sáros udva-rok, elavult, veszélyes villamosrend-szerek jellemezték, és jellemzik rész-ben ma is az iskolaépületet. Bárminden pályázati lehetõséget meg-ragadunk, szûkös anyagi lehetõsége-

ink miatt lassan 12 év távlatábansem sikerült valamennyi épület kor-szerûsítése.

Vannak azért szép eredményeinkis: informatika szaktantermet, könyv-társzobát, tornatermet, nyelvi labortalakítottunk ki. Rendszeresen pá-lyázunk oktatási segédanyagokra,szemléltetõ eszközökre, a szertárunkbõvítésére, fejlesztésére, hogy a ne-velés-oktatás tárgyi feltételeit meg-teremtsük.

Tantestületünk fiatalokból és kö-zépkorúakból áll. Krisztus iránti elkö-telezettségük megmutatkozik napinevelõ-oktató munkájukban. Pedagó-gusaink természetesnek érzik, hogytudásukat naprakészen gyarapítsák,

ezért másod-, harmad-diploma meg-szerzésén fáradoznak. Iskolánk nemnagy, 142 diákunk kilenc tanulócso-portban dolgozik. A családias légkörtnem áldozzuk fel még a könnyebbmegélhetés kedvéért sem. Így tudunkkülön-külön minden gyermek lelké-vel is foglalkozni – létszükséglet ezebben a lelketlenné, erõszakossá váló,anyagi elõnyöket hajszoló, sikerorien-tált világunkban. Hisszük és valljuk,hogy az oktató iskola fél iskola, csaka nevelés marad meg egy életen át.

Diákjaink 90%-a református val-lású, õk heti két kötelezõ hittanóránismerkednek a Szentírás örökérvényûigazságaival. Katolikus gyermekeink-nek külön hittanórát biztosítunk.

Szügyi Dániel Református Általános IskolaDévaványa

Dr. Csatáriné Tóth Éva

A

Szoboszlay Éva - Hogyan kerültem én ide?

15

A vallásgyakorlás tanításávalösszefüggõ feladataink közé tartoz-nak a napi igeolvasás, imádkozástanítás elõtt és után; közös istentisz-teleteken való részvétel, evangéliu-mi énekek tanítása, éneklése hit-tanórákon, áhítatokon és egyébalkalmakon. Bibliai integrációs lehe-tõségek keresése különbözõ tantár-gyakkal, szeretetvendégség szer-vezése szülõkkel, gyermekekkelközösen.

Tehetséges gyermekeinket rend-szeresen megmérettetjük helyi, me-gyei, országos versenyeken, ahol „ki-csiségünk” ellenére általában széperedményeket érünk el. Sajnos anagy távolságok és a rossz közleke-dési viszonyok miatt szelektálásrakényszerülünk. Az OKÉV méréseiszerint ötödik osztályosaink mate-matikából és magyarból jó közép-mezõnyben helyezkednek el.

A szabadidõ hasznos eltölté-sére sokféle változatos programotkínálunk szakkör, fakultáció, felzár-kóztatás, tehetséggondozás formájá-ban. Mûködik furulya, vízi világ,báb, aerobic, újságíró, sport szakkör.Énekkarunk, színjátszó csoportunkrendszeresen szerepel egyházi, nem-zeti, iskolai, városi ünnepségeken,ahol mindig színvonalas mûsorralszolgálunk a nagyszámú közönségszámára.

Évente visszük gyermekeinketegy hetes erdei iskolába, jártunkmár Kõszegen, Bükkszéken, a Duna-kanyarban; június elején a Zemp-lénbe készülünk. Alföldi gyerme-kekrõl lévén szó, azon igyekeztünk,hogy lehetõleg hegyes-dombos vidé-kekre szervezzük a kirándulásokat.Ilyen alkalmakkor a diákok megis-merkedhetnek az adott táj természe-ti szépségeivel, növény- és állatvilá-gával, kulturális létesítményeivel, ahely történelmével, az ott élõ em-berekkel, nyelvjárásukkal. Az erdei

iskola nem csak egyszerûen bemu-tatja a környezetet, hanem lehetõ-séget ad öntevékeny felfedezésekre,a tapasztalás, beleélés élményére.

Kicsit másként, mint egyéb al-kalmakkor, de szintén nagyon jóhangulatban töltünk együtt egy es-tét minden novemberben: szülõk,pedagógusok, az iskola munkatár-sai, vállalkozók és az intézményekképviselõi. Jótékonysági estet szer-bezünk a református iskoláért. Di-ákjaink ilyenkor színvonalas mûsor-ral kedveskednek a vendégeknek.Az összegyûlt adományokból juta-lomkönyveket vásárolunk, színházba,kirándulni, erdei iskolába visszüktanulóinkat.

Hogy iskolánkat még vonzóbbátegyük, 15 legtehetségesebb diá-kunk német tantárgyból az õszi szü-netet minden évben Bécsben tölti.A pedagógiai cél, hogy tanulóinkiskolán kívüli tanulással is minél tel-jesebben bontakoztathassák ki sze-mélyiségüket, és megalapozzák atermészetre, tudományokra és mû-vészetekre vonatkozó ismereteiket.A diákok itt közvetlen kapcsolatbakerülhetnek az általuk tanult idegennyelvvel, és megismerkedhetnekAusztria földrajzi, történelmi és kul-turális nevezetességeivel.

Iskolánknak a kezdetektõl fog-va voltak és vannak külföldi kapcso-latai. A segítségre – bármily csekélyés bármilyen formában is érkezik –mindig nagy szükség van.

A Holland-Magyar NemzetköziOktatásközvetítõ Központból éveken átiskolabútorokat (padokat, székeket)kaptunk. A Keresztyén Iskolák Nem-zetközi Szövetségének (ACSI) 1992 ótatagja iskolánk. Rendszeresen szer-veznek szakmai továbbképzéseket,amelyeken mi is részt veszünk. Is-kolánk is több alkalommal volt há-zigazdája egy-egy ilyen rendezvény-nek.

NÉVADÓ

Az ACSI-n keresztül márciushónapban Svájcból kaptunk 70 da-rab használt, de jó állapotban lévõiskolapadot és székeket. Kialakuló-ban lévõ kapcsolatunk van egy auszt-rál iskolával. A nagy távolság miattvelük levélben és e-mailen keresztülérintkezünk. Az ottani diákok egyéven át gyûjtögetett zsebpénzüketküldték el hozzánk, ebbõl az összeg-bõl iskolabútorokat fogunk vásárolni.

Intézményünk ez év februárjá-ban megnyerte a COMENIUS 2000I. MODELL minõségbiztosítási pá-lyázatot. A minõségfejlesztési mun-ka 18 hónapon keresztül nagyon sokplusz terhet ró az iskola valamennyidolgozójára, különösen a négy fõbõlálló támogatócsoport tagjaira. Amodell kiépítésétõl azt reméljük,hogy erõsségeink és gyengeségeinkfeltérképezésével, a jövõkép kiala-kításával szinvonalasabb nevelõ-oktató munkát fogunk végezni, ésolyan mérési technikák birtokábajutunk, amelyek segítségével önál-lóan, külsõ szakértõk igénybevételenélkül is rendszeresen tudjuk majdmérni szakmai munkánk eredmé-nyességét.

Bizakodó szívvel és jó reménység-gel tekintünk a jövõ elé. A Minden-ható, aki megengedte nekünk az is-kola újraindítását és áldásával kísérteemberi erõfeszítéseinket, ezután ismegáld és megõriz bennünket.

Przudzik József - A muzsikus

16

Emlékezetes tanítók – Koós Lõrinc (†1843) és fia KoósFerenc (1828-1905)

Papp Vilmos

indenki tudja, hogy apjaután emlegetik és becsülika fiút, amíg az ifjú. Évtize-

dek múltán pedig az apát emlegetikfia után. Ez az élet rendje. Ezért szó-lunk ez alkalommal apáról és fiárólegyütt.

Amikor 1863. március 25-én Bu-karestben Románia elsõ királyné asszo-nya, Eléna – Alexandru Cuza felesége– elhelyezte a református templomalapkövét, így szólt: „Boldognak érzemmagamat, hogy a református egyház általIsten dicsõségére építendõ templom alapjá-ba én tehetém le az elsõ követ. Mély meg-indulással látom mindegyre szaporodniRománia földjén azon intézetek számát,melyek a szenvedõknek vigasztalást és se-gedelmet nyújthatnak”. A fejedelemnéKoós Ferenc hívására érkezett az ünne-pi alkalomra.

Ki volt Koós Ferenc? – Koós Lõ-rinc fia. S ki volt Koós Lõrinc? Egyszinte nevesincs jobbágy, kit szor-galma okán szülõfalujából, Unoká-ból Magyarrégenbe telepített az uraság.A mai magyarrégeni református temp-lom kertjében szép mellszobor emlé-keztet Koós Lõrinc fiára. Ugyanakkorpedig a szászrégeni templom kertjébencsinos kopjafa õrzi emlékezetét. Kivolt tehát az a jobbágy, kinek fia (re-formátus, magyar, a Makk-féle össze-esküvés tagja) Eléna királynét meg-nyerte a bukaresti elsõ reformátuskõtemplom elsõ téglája elhelyezésére?

Koós Ferenc kétkötetes életleírá-sából (Brassó, 1890) tudunk valamikeveset az édesapáról. Nem csoda, hi-szen a fiú 15 éves korában árvult el.Tizenegyéves volt, amikor nagy kitün-tetés érte: szolgadiáknak mehetett amarosvásárhelyi református kollégi-

umba. S mégis azt írja, mindent ap-jának köszönhet…

Koós Lõrinc keményen munkál-kodó jobbágy volt. Magának csaknégy napon át dolgozhatott. Két nap-ja az uraságé volt. Ámde mindennélkomolyabban vette az Úrnapját, melyegészen Istené volt. Az Unokáról be-telepített jobbágyot úgy megbecsül-te a magyarrégeni eklézsia, hogy rö-vid idõ múltán kurátorává választotta.Az idõs Koós Ferenc egyik emlékeapjáról, hogy örökké zsoltárokat éne-kelt. Sokat próbált férfiak erõforrásaa zsoltár! Amikor Lõrinc gazda fele-sége meghalt – Ferenc ekkor még csak4 éves volt –, egy papleány ment hoz-zá feleségül. Ez esetben ez is nagy je-lentõségû. Mint a magáét, úgy szeret-te, nevelte az elsõ asszony gyermekeit.Könyveket adott kezükbe.

Koós Ferenc tulajdonképpen úgykerült a kollégiumba, hogy keménymunkában találta a gyermeket az ura-ság egyik rokona. A tíz éves gyermekvezette az ökröket, s tizenkét évesbátyja fogta az eke szarvát! Még aztis elmondja élete alkonyán Koós Fe-renc, hogy négy dolgot hagyott reáörökül az édesapa: Istent mindenek-felett tisztelni. Keményen dolgozni.Népéért helytállani. Soha meg nemhátrálni. Volt alkalma ezzel az örök-séggel élni. Egy idõben õ volt azegyetlen lelkész Brassó és Konstanti-nápoly között. Annakelõtte a szabad-ságharc katonája. Osztrák börtön fog-lya. Egész életén át kémek, besúgókáltal megfigyelt. Amikor 1869-benosztrák nyomásra el kellett hagyniaBukarestet, Eötvös József miniszter Er-délybe nevezte ki tanfelügyelõnek s adévai tanítóképzõ igazgatójának.

Életpályáját személetesen ígyösszegezi: „Jobbágyfiból lettem hazafi,szolgadiákból tanfelügyelõ”. Koós Lõrinckemény, fogcsikorgatóan dolgos éle-tének gyümölcse: fia jelleme, hûsége,szolgálatkészsége és hite. Az apa min-den karizmája fiát formálta, s abbanszolgált tovább.

Bodola Sámuel püspök tudta, hogymiért helyezi Bukarestbe Koós Feren-cet. 1855-1869 között szolgálta ottIstent. Templomot épített. Már az elsõévben iskolát alapított hatvan tanu-lóval. Létrehozta a bukaresti reformá-tus dalárdát, a magyarok olvasókör-ét. Majd utóbb sok fenyegetés ellenére(osztrák részrõl!) a „Hunnia” MagyarKaszinót. Abban az épületben, aholhárom évvel korábban az osztrák tit-kosrendõrség által fogva tartott ma-gyarok sínylõdtek. A „Hunnia” tagjaiemléklapot kaptak, melynek fölirataa felkelõ nap sugarai között helyezke-dett el:

„Romlott szív és romlott elmeKit hazája hõ szerelmeNagy tettekre nem hevít”.Több hatalmas utat tett meg Ha-

vasalföldön, Moldvában, sõt, a konstan-tinápolyi emigránsok körében. A csán-gó magyarok közötti adatfelvétele mais nélkülözhetetlen forrásnak számít.

Amikor kétkötetes önéletleírásaután még naplóírásba fog, sok becsesadatot közöl mind a romániai, mindaz erdélyi magyarság életébõl. Nap-lóírása váratlanul megszakadt. Utol-só mondata ez: „Meddig folytatom még?Ezt csak a jó Isten tudja. Én megnyug-szom az Õ akaratában. S áldom szent ne-vét mindig, amíg a földön élek. Ámen”.Ez az igazi nagy tettek „titka”, a pres-biteri szolgálat lényege.

FÉNYLŐ SZÁZADOK

M

17

Gondolatok a 2001. évi, berekfürdõi Országos Refor-mátus Egyetemista és Fõiskolás Konferenciáról

Czagány Gábor

FIGYELMEZŐ

z évente, egyetemista korúreformátus fiatalok számá-ra megrendezett konferen-

ciáknak számos jól megszokott,bevált eleme van, amelyek kiindu-lópontként szolgálhatnak a minden-kori szervezõk számára. A legna-gyobb kihívás nem is abban van,hogy ezeknek az elemeknek mind-egyike megvan-e, hanem sokkal in-kább abban, hogy tartalmuk meg-felelõ-e a megcélzott korosztálynak.A 2001-es konferencia sikere, vagyhiányos pontjai is ezen a helyen ra-gadhatók meg.

Ugyanakkor le kell szögezni,hogy bár a szervezõk felelõsségejelentõs, egy közös együttlét végülmégsem azon múlik, hogy milyenvolt a kínálat, hanem azon, hogy akínálathoz ki mit tudott hozzáten-ni, és végül az így kialakult lehetõ-ségekbõl ki mennyit akart és tudottelvenni.

Ez a gyakorlatban nem jelentmást, minthogy szükséges és termé-szetes volt a jól megszokott elõadá-

sok, mûhelymunkák, és istentiszte-leti alkalmak megtartása, ám be kelllátni, hogy a szervezõk részérõl biz-tosított sokszínûség nem azt az ered-ményt hozta, mint amit az elérniszeretett volna. Azzal, hogy min-denki igényeinek eleget akart ten-ni, csak a közösség sokszínûségétbizonyította be, amikor a konferen-cia végére kialakulni látszottak az„intellektuálisok, tenni vágyók, lel-ki és ne tagadjuk testi téren szom-jasak” csoportjai. Természetesennem lehet itt pártoskodásról beszél-ni, de a kitöltött kérdõívek tanúsá-ga szerint igenis különbözõ érdek-lõdésû, és igényû emberek vagyunk,amely különbözõség addig fog fenn-állni, amíg konferenciáink univerzá-lis jellegûek lesznek.

Mindez azonban nem látszottmeg a mindennapokon, és ezért va-lóban hálát lehet adni Istennek, mertkétségtelen, hogy számára kedvesekezek a konferenciák, és kedves volt azelmúlt évi alkalom is. Ezt bizonyítja,hogy bár különbözõ kutakból táplál-

Akoztunk, végül mindannyian megelé-gíttetve távoztunk.

Ugyanakkor nyitva maradt egykérdés, elsõsorban a szervezõk kö-rében. Ha el is fogadjuk, hogy Is-ten megáldotta közös munkánkat,kérdés, hogy emberileg mindentmegtettünk-e ezért a közösségért.Mert a konferencia lezajlott, meg-volt, ám még nincs egészen letisz-tázva, hogy ennek valójában ez-e afunkciója. Lehetséges, hogy ha min-denki, mindent belead a szervezésbe,és a szervezõ nem csak azt a funkci-ót tölti be, hogy a végén mindenbékát kénytelen lenyelni, akkor akonferencia nem csak lezajlik, mintegy kiadós nyári esõ, hanem egy ki-csit elõre is mutat, és forrás lehetlegalább egy esztendeig.

Ezek talán túlzottan sarkítottkérdések, azonban a stafétabot im-máron más kezében van, és nekünkolyan Istenünk van, aki megáldjaazt, amit eléviszünk. Így várjuk azidei konferenciát, a megújulás, és amegtisztulás reményével.

mmár tizedik alkalommal kerül megrendezésre az Országos Református Egyetemista és Fõiskolás Konfe-rencia. Ez alkalommal a Soproni Református Egyetemi és Fõiskolai Gyülekezet vállalta magára a szerve-zõmunkát. A színes és sokoldalú programok között ki-ki megtalálhatja az általa igényelt hangulatot, fel-

töltõdést. Az egyes napokat áhítatok fogják közre. Egy-egy elõadásban neves meghívott elõadók szólnak hozzá acímben megjelölt témához, melyet aztán fórumokon, mûhelymunkacsoportokban lehet továbbgondolni. A dél-utáni változatos csoportprogramokat (8 témát kínálnak a szervezõk a kézmûves csoporttól az irodalmon, népze-nén át a bibliodrámáig, vagy az információs-globális társadalomkép megvitatásáig) az esti áhitatot táncház, kon-cert és kerekasztal beszélgetés követi.

A szervezõk szeretettel várnak minden érdeklõdõt!A Konferencia címe: Nemzeti hagyomány - Nyílt társadalom

Idõpontja: 2002. július 21-27Helyszíne: Sopron, Erdei Iskola

I

18

Zsinati határozat a 2002. évi református pedagóguskitüntetések odaítélése tárgyában

Papp Kornél

FIGYELMEZŐ

Magyarországi Refor-mátus Egyház Zsinata –az Iskolaügyi Szakbi-

zottság javaslatára – 2002-ben aMakkai Sándor-díjat BertalanMária tanárnőnek, Victor Istvántanár úrnak és Bustya János igaz-gató úrnak, az Imre Sándor-díjatpedig Bujáky Miklós ny. igazga-tó úrnak adományozza szakmaimunkájuk és példamutató embe-ri-hitbeli magatartásuk érdeme-ként.” 2002. május 30.

Makkai Sándor-díj

„a református nevelési eszmé-nyek átültetéséért a mindennapigyakorlatba tevékenység körébenelévülhetetlen érdemeket szerzettmagyarországi és határon túli peda-gógusok részére”

[A díj adományozásának fel-tételei: több éves óvónõi, tanítóivagy tanári tevékenység magyarreformátus közoktatási intézmény-ben, kiemelkedõ szakmai munka,valamint példamutató emberi-hit-beli magatartás. A díj évente há-rom pedagógusnak adományoz-ható, akik közül egynek mindighatáron túli pedagógusnak kell len-nie. A díj átadására az országosreformátus tanévnyitó istentiszte-leten, 2002. augusztus 31-én Pá-pán kerül sor.]

Bertalan Mária1954-ben született Hajdúbö-

szörményben. Miután a helyi Bocs-kai István Gimnáziumban elvégezteközépiskolai tanulmányait, a debre-ceni Kossuth Lajos Tudományegye-tem Természettudományi Karánakkémia-fizika szakára nyert felvételt,

ahol 1977-ben szerzett diplomát.1977-tõl Székesfehérvárott tanít,majd 1982-ben meghívást kapott aDebreceni Református KollégiumGimnáziumába, s azóta megszakításnélkül ebben az intézményben dol-gozik. Tanári pályája során folyama-tosan vállalta az osztályfõnöki, mun-kaközösség-vezetõi feladatokat, segy tanévre igazgatóhelyettesi meg-bízást is kapott.

Felkészültsége, szakmai tudásakiemelkedõ, pedagógiai, módszer-tani képzettsége mintaszerû. Kez-dettõl fogva mindkét szakját tanítja,igen nagy lelkesedéssel és odaadás-sal. Különleges képessége van a dif-ferenciált foglalkoztatáshoz, bánás-módhoz. Diákjai közül mindigvannak tanulmányi versenyeken jóeredményt elérõk. Ugyanakkor tü-relmesen foglalkozik a szerényebbképességû vagy a tárgy iránt nemérdeklõdõ tanulókkal is.

Hiteles református tanáregyéni-ség, életének minden területét, ígyszakmai, pedagógiai tevékenységétis személyes hite, keresztyén érték-rendje hatja át. Nemcsak az iskolá-ban, hanem gyülekezetében is vál-lal szolgálatokat. Rendszeresen vezetgyermek-istentiszteleteket, ifjúságialkalmakat, nyári táborokat.

[Javaslattevõ: a Debreceni Re-formátus Kollégium Gimnáziuma ésannak igazgatótanácsa.]

Victor István1932-ben született Budapes-

ten. A teológiai akadémia elvég-zése után egész életében azzal atudattal szolgált, hogy lelkipász-tori munkájának állomáshelyei(több, mint 40 esztendeig szolgált

Hejcén!) után Sárospatakon fejez-heti be küldetését. 1990-ben aTiszáninneni Református Egyház-kerület visszakapta a SárospatakiReformátus Kollégium Gimnáziu-mát, s azóta szívvel-lélekkel, Isteniránti hûséggel végezte a vallásta-nári szolgálatot. A gimnáziumbana vallástanári munkaközösség ve-zetõjeként szervezte és koordinál-ta az intézmény hitéleti tevékeny-ségét abban az idõszakban, amikoraz átvett intézményben nem voltkönnyû feladat Isten Igéjének el-fogadtatása és ennek mércéül ál-lítása. A tanári bibliaórák és anevelõtestületben végzett egyébszolgálatai minden bizonnyal hozzá-járultak ahhoz, hogy a gimnáziuma református keresztyén értékekreegyre inkább figyelõ intézménnyéválik. A nyugdíjba vonuláskor oda-ítélendõ kitüntetéssel egy egész élet-mûvet, áldozatos szolgálatot ismerel a nagyobb közösség.

[Javaslattevõ: a Sárospataki Re-formátus Kollégium Gimnáziuma.]

Bustya János1962-ben született az erdélyi

Marosludason. A négy gyerekes csa-lád második gyermekeként a Szebenmegyei Vízaknán nõtt fel, innen ké-sõbb Marosvásárhelyre költözött a csa-lád. A marosvásárhelyi Bolyai FarkasGimnázium (volt Református Kollé-gium) diákjaként érettségizett 1980-ban, ugyanebben az évben felvételtnyert a kolozsvári Protestáns Teoló-giai Intézetbe. A katonai szolgálat le-töltése után 1981-85. között volt azIntézet hallgatója.

1985-87. között a sepsiszent-györgyi Vártemplom segédlelké-

„A

19FIGYELMEZŐ

sze volt. Ez idõ alatt sikerült – azakkori elnyomás körülményei kö-zött is – keresztyén ifjúsági csopor-tot indítani és mûködtetni, melyhamarosan Sepsiszentgyörgy ifjú-ságának közkedvelt találkozó he-lyévé vált. 1987-ben áthelyezték aháromszéki Bita 300 lelkes gyüle-kezetébe, ott folytatta a gyüleke-zetépítés és ifjúságnevelés munká-ját.

Az 1989-es politikai rendszer-váltás által kínált lehetõ-ségeket igyekezett a legjob-ban kihasználni. 1990-benreformátus óvodai csopor-tot hozott létre egy sepsi-szentgyörgyi óvodában álla-mi keretek között. Idõközbenbekapcsolódott Illyefalvanagyszabású fejlesztésébe(Keresztyén Ifjúsági Köz-pont, gyermekfalu, orvosirendelõ, diakóniai hálózat fel-illetve kiépítése), részt vett azillyefalvi intézményeket mû-ködtetõ alapítvány beindítá-sában és munkájában (alapít-ványi titkárként). 1992-1995között az illyefalvi Keresz-tyén Ifjúsági Központ igaz-gatójaként számos konferencia és to-vábbképzõ program elõkészítésén éslebonyolításán dolgozott. 1991-benaz Illyefalvához való közelség okánSepsiszentkirályba költözött, miutáne kis 120 lelkes gyülekezet lelkipász-torává választotta.

1993-ban, egyházkerületi fel-kérésre elvállalta a Sepsiszentgyör-gyön újrainduló Református Gim-názium (volt Református SzékelyMikó Kollégium) irányítását, elõbblelkész-igazgatói, majd 1996-tóligazgatói beosztásban. 1997-ben akolozsvári Babes-Bolyai Tudomány-egyetemen tanári képesítést szer-zett. 1998-ban – elsõként Erdély-ben – református elemi iskolát,

2001-ben pedig református óvodátindított. A sepsiszentgyörgyi Szé-kely Mikó Református Gim-názium és a hozzá kapcsolódó al-egységek ma Erdély legnagyobblétszámú református oktatási intéz-ményét képezik.

1996. óta az elkobzott egyhá-zi iskolaépületeink visszaszerzésé-nek és a református oktatási rend-szer fejlesztésének küzdelmei teszikteljessé életét. Jelenleg kettõs mun-

kabeosztásban, sepsiszentkirályi lel-kipásztorként és sepsiszentgyörgyiigazgatóként dolgozik. Részt veszaz Erdélyi Református Egyházke-rület Tanügyi Bizottságának és aZsinat Tanügyi Bizottságának mun-kájában.

[Javaslattevõ: a Zsinati Iskola-ügyi Osztály.]

Imre Sándor-díj„a református iskolaügyért vég-

zett áldozatos munkáért”(A díj adományozásának a fel-

tételei: több éves iskolavezetésivagy a református oktatásügyértmás területen folytatott kiemelke-dõ szakmai tevékenység, valamint

példamutató emberi-hitbeli maga-tartás. A díj évente egy személy-nek adományozható, átadására azOrszágos Protestáns Napok kere-tében kerül sor.)

Bujáky Miklós1934-ben született Pápán. A he-

lyi református gimnázium, majdannak 1952. évi államosítása utánaz utódjának növendéke volt. 1957-ben kitûnõ eredménnyel szerzett

diplomát az Eötvös LorándTudományegyetem Termé-szettudományi Karán, mi-közben párhuzamosan aBudapesti Mûszaki Egyete-men a hõtechnikai mérnökiképesítést is megszerezte.1988-as nyugalomba vonu-lásáig a pápai Türr IstvánGimnázium országos hírûtanára volt. Tanítványairendszeresen szerepeltek azelsõk között a KözépiskolaiMatematikai Lapok mate-matika és fizika pontverse-nyén, több diákja kerültugyanezekbõl a tárgyakbólaz Országos Középiskolai Ta-nulmányi Versenyen az elsõ

tíz hely közé.1990-tõl kezdve a Pápai Refor-

mátus Kollégium Gimnáziumánakszervezõ igazgatója, majd igaz-gatója (1991-1994) végül mûsza-ki igazgatója (1994-1997) volt.Oroszlánrésze van az iskola újra-indításában, az elhanyagolt álla-potban, csaknem üresen visszaka-pott épületek helyrehozásában,berendezésében, két 60 fõs diák-otthon és 18 tanárlakás építésé-ben, a nevelõtestület megszer-vezésében, az iskola arculatánakkialakításában.

[Javaslattevõ: a Pápai Refor-mátus Kollégium Gimnáziuma ésannak igazgatótanácsa.]

Szilárd Klára - Kezek

20

GratulálunkÁrvai Gyula igazgató úr Eötvös József-díjas!

Papp Kornél

FIGYELMEZŐ

2002. május 24-én vette át ÁrvaiGyula igazgató úr (Szegedi Kis IstvánReformátus Gimnázium és Szakkö-zépiskola, Mezõtúr) a legfõbb államipedagógus kitüntetést, az Eötvös Jó-zsef-díjat. A Magyarországi Reformá-tus Egyház zsinati iskolaügyi szerve-zete szeretettel köszönti Árvai Gyulaigazgató urat ez alkalomból

Árvai Gyula 1942. december 20-án Mezõtúron született háromgyer-mekes megbecsült iparos család má-sodik gyermekeként. A reformátushitben nevelkedett Árvai Gyula a szü-lõi háztól örökölte a becsületes, tisz-tességes mindig, de aktívan küzdõszemléletet.

Korán, egészen fiatalon elköte-lezte magát a műszaki pálya iránt,nyitott volt – és most is az – a körü-lötte zajló országos és nemzetközi ese-ményekre. Küzd, és következetesenharcol az igazáért, ami nem öncélú,hanem az iskoláért, a szakmáért és azemberi tisztességért teszi mindezeket.

1961-ben érettségizett a nagymúltú református gimnázium jog-utódjában, a mezõtúri állami DózsaGyörgy Gimnáziumban. 1963-banvégzett a mezõtúri felsõfokú Mezõgaz-dasági Gépészeti Technikumban, ahola fõiskolai kiegészítõt késõbb meg-szerezte. Dolgozott ipari üzembenTúrkevén, majd 1966-ban visszatérttanárként középiskolájába. Lel-kesen és magas színvonalon taní-totta a tanulókat. Munkájáért többelismerést kapott, a mûszaki munka-közösség vezetõje lett. Tanítványai azOrszágos Szakmai Tanulmányi Ver-senyeken élenjáró eredményeketértek el. Nevelõ-oktató tevékeny-ségét a kreativitás jellemezte, ígydiákjai sikeresen tanultak tovább a

mûszaki felsõoktatás széles palettáján.1972-ben elvégzi a Budapesti Mű-szaki Egyetem mérnök-tanár szakát,és utána is folyamatosan fejleszti szak-mai ismereteit.

A rendszerváltozáskor aktívanrészt vesz a közéletben, elõször or-szággyűlési képviselőjelölt, majd apolgármesteri választásokon indul.Kezdettõl fogva önkormányzatiképviselő, alpolgármester, az ügy-rendi bizottság elnöke. Az önkor-mányzati munkát két ciklusonkeresztül végezte. A Mezõtúri Refor-mátus Egyházközség Presbitériumá-nak tagja, ahol elsõsorban az iskolaéletével kapcsolatosan végez aktív te-vékenységet.

A rendszerváltás kezdetétőlfogva figyelemmel kísérte az egyhá-zi életről, a vallásszabadságról és azegyházi kárpótlásról szóló esemé-nyeket. Dr. Szilágyi Ferenc öregdi-ákkal, a Károli Gáspár ReformátusEgyetem Bölcsészettudományi Karadékánjával és Perjési Sándor lelkész-elnökkel összefogva hárman együttszervezik meg az õsi református gim-názium visszavételének folyamatát.Árvai Gyula alpolgármesterként aziskola visszavételének munkájábanoroszlánrészt vállat. Neki köszönhetõ,hogy a Mezõtúri Református Egyház-községhez visszakerült gimnázium ésa többi iskola jó feltételekkel (épület,kollégium, szolgálati lakás, szakkép-zés eszközei) és háttérrel indíthatta el1992-ben a református szellemiségûnevelõ-oktató munkáját. Elvitathatat-lan nagy érdemet szerzett a Mezõ-túri Református Egyházközséghezvisszakerült ősi Alma Mater vissza-adásának-visszavételének folyama-tában. Ez a cél 1992. július 1-jén tel-

jesül, az ország legrégebbi alapítású re-formátus középiskolája (az alapítás éve1530) újra a református egyház tulaj-donába került.

1992-ben a Szegedi Kis IstvánReformátus Gimnázium, Szakközép-iskola és Kollégium főigazgatója lesz.Fájó szívvel lemond az alpolgármes-terségrõl, és nagy ambícióval, elhiva-tottsággal veti magát bele az iskola újarculatának mind a tartalmi, mind atárgyi megújulásának teendõibe. Aszakközépiskolai képzés mellett meg-teremti a gimnáziumi képzés fel-tételeit, s igen rövid idõ alatt a ta-nítványok országos elismertséggelalapozzák meg annak további sikerét,fejlõdését. Ugyancsak beindítja anyolcosztályos gimnáziumi kép-zést. Az iskola elismertsége igen jó,ezt a tanulói létszám növekedési is jel-zi. 1992-ben az iskolának 296 tanu-lója volt, míg jelenleg a tanulók lét-száma eléri az 500 fõt.

Nagy szervezőmunkával, hitbélielkötelezettséggel erősíti a gimná-ziumban a hitéletet. Már kezdetek-tõl fogva megvalósul a mindennapiáhítat a tanulóifjúság és a tanárokkörében, az ünnepi istentiszteletekrendjét kialakítja, a kollégiumi ésaz iskolai ifjúsági istentiszteletekkerete megteremtődik. Ezen isko-lai munka kisugárzódik a gyüleke-zeti alkalmak emelkedettségére: akeresztelõk és a konfirmációk számajelentõsen megnõ. A hitoktatás feltét-eleinek megteremtését a lelkészelnök-kel és az egyházkerülettel együtt biz-tosítja. Így iskolánkban a hitoktatáskerete a református, a katolikus és azevangélikus vallású tanulók számára– a felekezeti hovatartozás figyelem-be vételével – jó színvonalon bizto-

21FIGYELMEZŐ

sított. kezdeményezi és támogatja ta-nulóink részvételét az országos refor-mátus egyházi versenyeken (tanulmá-nyi, hittan, sport).

Az Öregdiákok Baráti Körébenfáradhatatlan szervezõmunkát végezazért, hogy az iskola és a volt diákjaiújra egymásra találjanak.

Az iskola visszavételekor a teljestantestületet átvette az egyház.Árvai Gyula igazgatói munkájánakeredményeként – fõként türelménekés hitbéli meggyõzõ képességénekköszönhetõen – a tantestület azono-sul a nevelõ-oktató tevékenység egy-házi elvárásaival. Az utánpótlásról azegyházunk, Istenünk iránti elkötele-zettségre tekintettel gondoskodik. Atantestület 2000. május 31-én peda-gógusnap alkalmából elnyerte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagó-giai Díjat.

Igazgatói munkájának köszönhe-tõ, hogy az iskolában folyó tevékeny-séget ma már nyolc bejegyzett ala-pítvány segíti, az össztõke eléri a 20,5millió forintot.

Az iskola valamennyi területénlátványos fejlõdést ért el. Kívül-belülmegújult az épület, jelentős moder-nizáció valósult meg. Igazgatóságaalatt a szakközépiskolai képzés tárgyifeltételrendszeri is folyamatosan fej-lõdött. 1992-ben 100 ha-os tangaz-dasági terület tette teljesebbé aziskolában folyó mezõgazdasági gé-pésztechnikus képzés tárgyi feltétel-rendszerét. A kiesõ üzemi gyakorló-helyek pótlása 1993-ban a tangazda-sági tanmûhely vásárlásával oldódottmeg. Az intézmény regionális beisko-lázásának lehetõségét alapozta meg akollégium visszavásárlásával, mely180 vidéki tanuló befogadására alkal-mas.

Az elmúlt tíz év alatt minden év-ben folyamatosan magasra emelte amércét, és mindig a tanulók körül-ményeit, iskolai feltételeit igyekezett

javítani. Napjainkban már iskolánkméltó vetélytársa a környékbeli és azországos középiskoláknak.

Helyi iskolateremtő munkájamellett felbecsülhetetlen érdembenrészt vett az oktatásügy teljes ver-tikumában. A művelődési tárcakereteiben közremûködött az okta-tással kapcsolatos törvények, rendele-tek kialakításában. A MagyarországiReformátus Egyház oktatással össze-függõ törvényalkotási folyamatábantörvényalkotó tevékenységet végez. ASzegedi Kis István Református Gim-názium, Szakközépiskola és Kollégiumvalamennyi szabályzatát, egyházzalösszefüggõ okmányait, mûködésénekbelsõ kereteit, gazdálkodását érintõdokumentációit elkészíti. Ezen doku-mentációkat más református iskolák-ban is megfelelõ adaptációval átveszik.Örömmel és teljes tudásával szolgál-ja, vett és vesz részt a református is-kolaügy bármely fórumán.

A Mezõtúri Református Egyház-község a gimnázium, szakközépiskolaés kollégium igazgatása mellett meg-bízza az iskolarendszerének fõigazga-tói teendõinek ellátásával: a Reformá-tus Általános Iskola és Diákotthon ésa Református Reménység ÁltalánosIskola jó színvonalú mûködésénekmegteremtésében aktívan közremû-ködik.

Rá jellemzõen a nyugdíjba vonu-lása elõtt sem tétlenkedik. 2002. szep-tember 1-jétõl elindítja a mûszakiszámítástechnikai technikusképzést.Megújuló képzéssel innovatív szakmaiképzést vezetünk be, ami az elkövet-kezõkben sikeres képzési forma lesz.Ugyancsak nagyon elõrehaladott tár-gyalásokat folytat az iskolai – európaiszínvonalú – tornacsarnok megvaló-sulása érdekében.

(összeállította a Mezõtúri Refor-mátus Egyházközség)

Barabás Márton - Belsõ térvonalak

22 FIGYELMEZŐ

Református iskoláink az OKTV és OSZTV versenyeken

Biológia, I. kategória

15. Nagy Judit 12.oBaár-Madas Református Gimnázium ésÁltalános Iskola BudapestFelkészítõ tanár: Dr. Jánossyné dr. Solt Anna

20. Fekete János 11.o.Baár-Madas Református Gimnázium ésÁltalános Iskola, BudapestFelkészítõ tanár: Benkõ Réka

Filozófia, magyar nyelvű döntő

16. Ferentzi Eszter 11.o.Pápai Református Kollégium GimnáziumaFelkészítõ tanár: Veress Zsuzsanna

Fizika, III. kategória

19. Szrnka Béla 11.o.Bethlen Gábor Református Gimnázium,Hódmezõ vásárhelyFelkészítõ Tanár: Berecz János, Lakatos-Tóth István

Francia nyelv, I. kategória

8. Varga Adrienn 12.o.Baár-Madas Református Gimnázium ésÁltalános Iskola, BudapestFelkészítõ tanár: Nagy Zsuzsanna

10. Mátyás László Péter 12.o.Sárospataki Református Kollégium Gimná-ziumaFelkészítõ tanár: Kálmán Zsuzsanna

11. Jankó Eszter 12.o.Baár-Madas Református Gimnázium ésÁltalános IskolaFelkészítõ tanár: Nagy Zsuzsanna

13. Kurdi Eszter 12.o.Kunszentmiklósi Református KollégiumBaksay Sándor GimnáziumaFelkészítõ tanár: Csongrádiné Hatos Márta

Földrajz

6. Czauner Brigitta 11.o.Baár-Madas Református Gimnázium ésÁltalános Iskola, BudapestFelkészítõ tanár: Gyimesi Zoltán

8. Lánczi Dániel 11.o.Gödöllõi Református Líceum

20. Szegõ Tamás 11.o.Baár-Madas Református Gimnázium ésÁltalános Iskola, BudapestFelkészítõ tanár: Gyimesi Zoltán

24. Köhler János 11.o.Kiskunhalasi Református KollégiumSzilády Áron GimnáziumaFelkészítõ tanár: Bertalan Gábor

Kémia, II. kategória

5. Dóka Zsuzsanna 11.o.Lévay József Református Gimnázium, MiskolcFelkészítõ tanárok: Dóka Erzsébet,Makranczi Zsolt

Latin nyelv

19. Komlósi Gergely 11.o.Bethlen Gábor Református Gimnázium,Hódmezõ vásárhelyFelkészítõ tanár: Czeglédi Sándor

29. Nagy Lívia 12.o.Pápai Református Kollégium GimnáziumaFelkészítõ tanár: Grigely Csaba

Magyar irodalom

7. Székely Gábor 12.o.Kecskeméti Református Kollégium Gimná-ziumaFelkészítõ tanár: Bovier Hajnalka

16. Popovics Mária 12.o.Baár-Madas Református Gimnázium ésÁltalános Iskola, BudapestFelkészítõ tanár: Dr. Kovács Gáborné

20. Urbán Bálint 12.o.Baár-Madas Református Gimnázium ésÁltalános Iskola, BudapestFelkészítõ tanár: Dr. Kovács Gáborné

Magyar nyelv

7. Gál Júlia Lilla 12.o.Baár-Madas Református Gimnázium ésÁltalános Iskola, BudapestFelkészítõ tanár: Kerekes Barnabás

9. Dudás Katalin 12.o.Baár-Madas Református Gimnázium ésÁltalános Iskola, BudapestFelkészítõ tanár: Kerekes Barnabás

10. Barthalos Zoltán 11.o.Baár-Madas Református Gimnázium ésÁltalános Iskola, BudapestFelkészítõ tanár: Kerekes Barnabás

17. Kollár Szilvia 12.o.Baár-Madas Református Gimnázium ésÁltalános Iskola, BudapestFelkészítõ tanár: Kerekes Barnabás

Matematika II. kategória

22. Sipos Szabó Eszter 12.o.Kecskeméti Református Kollégium Gimná-ziumaFelkészítõ tanár: Dr. Horváth Alajosné

25. Sándor Nóra Katalin 11.oPápai Református Kollégium GimnáziumaFelkészítõ tanár: Bárdos Zoltán

Történelem

27. Dér András 11.oKiskunhalasi Református KollégiumSzilády Áron GimnáziumaFelkészítõ tanár: Dér János

OSZTV – kertésztechnikus

3. Kádár Lili 15.o.Halásztelki Református Szakképzõ Iskola,Gimnázium és KollégiumFelkészítõ tanár: Varjasiné Fáy Hajnalka

12. Bóné Zoltán 15.o.Halásztelki Református Szakképzõ Iskola,Gimnázium és KollégiumFelkészítõ tanár: Varjasiné Fáy Hajnalka

OSZTV – mezőgazdaságigépésztechnikus

3. Szántó Tibor Endre 13.o.Szegedi Kis István Református Szakközép-iskola, Gimnázium és KollégiumFelkészítõ tanár: Bíró Gábor, AbonyiFerenc és Árvai Gyula

23FIGYELMEZŐ

Korszerû lelkészképzésünk egyik fontos feltételeKödöböcz József

Magyar Református Neve-lés 2002. márciusi számaközli a Magyarországi Re-

formátus Egyház Zsinatának a refor-mátus teológiai szak lelkész szak-irány képzési követelményrend-szerérõl szóló határozatát. A kö-rülményeket ismerve a határozatkövetelményét egyházunk jövõjeszempontjából nem tartom kielégí-tõnek. Hiányolom belõle a lélekta-ni, pedagógiai, módszertani tanul-mányi területet.

1932-1936-ban végeztem a te-ológiai akadémiát Sárospatakon. Asajátos teológiai stúdiumok melletttanultam valláslélektant két félév-ben 2-2, neveléstant két félévben 2-2, neveléstörténetet 3 félévben 2-2,valláspedagógiát egy félévben 3,összesen 17 órában s ezen felül voltmég egy kétórás pedagógiai szemi-náriumi foglalkozás is.

Az akkori körülmények és a je-len körülmények között nagy a kü-lönbség. Abban az idõben a reformá-tus gyermekek nagy része reformátusiskolában tanult s a vallástanítás isa tanító feladata volt. Ma állami ál-talános iskolában folyik az alsó fokúiskolázás s a vallástanítás a lelkészfeladata. A zsinati határozat nemszámol ezzel, s elhagyja a lelkészekfelkészítését a hitoktatásra, erre azegyház jövõje szempontjából nagyonfontos feladatmegoldásra.

A lelkészek lélektani, nevelési,tanítási, módszertani képzése, felké-szítése több okból is szükséges.

A felekezeti iskolák meglétéig aszülõi vallásos hatás mellett nagyonerõs volt az iskolai közösségnek,szellemének a hatása. Az iskolábana vallást az egyház által választott,az egyház alkalmazásában lévõ – ál-

talában – kántortanító tanította. Azõ vezetésével egységesen vettek részt– legalább a magasabb osztályoktanulói – az istentiszteleteken s afalvakban még a temetéseken is. Acsalád és az iskola így együtt jól fel-készítette a tanulókat a vallásos élet-re, hitéletre, az egyháztagságra. Sazzal, hogy a gyermekek nemcsakismeretet tanultak, hanem gyako-rolták is a vallásos életet, jól felvér-tezték õket a külsõ társadalmi ellen-hatások legyõzésére. Ezt a nevelõhatást erõsítette az is, hogy erkölcsimagatartásánál, vallásosságánálfogva a társadalmi közösségek, tör-ténések is általában pozitív iránybanhatottak a fejlõdõ gyermekekre.Mindez nagymértékben segítette afelnövekvõ nemzedék emberré, iga-zabb emberré, közösségi emberré,egyháztaggá fejlõdését.

Ma egészen más a helyzet. Gyer-mekeink állami általános iskolábajárnak, melyekben különbözõ fel-fogású, magatartású pedagógusokdolgoznak. Mivel az iskola társada-lom része, benne is érvényesül a tár-sadalom erkölcse, szelleme, szaba-dossága. S ezt a nem mindig építõ,jó példát mutató, nagymértékbenromboló hatást fokozottan erõsíti amédia, különösen a tévé, amely ajózan tömegek tiltakozása ellenéreis, az erkölcstelen, az igazi emberiértékek lebecsülésére, pusztításáraösztönzõ, a nyugati, fõleg az ameri-kai kultúra selejt termékeinek meg-nyilvánulásainak közvetítésévelrendkívül nagy hatással van egésztársadalmunkra s különösen a ta-pasztalatlan gyermekeinkre, fiatal-jainkra.

Ilyen körülmények között na-gyon fontos, hogy a gyermekekkel

mint Isten gyermekeivel, egyházunkjövendõ tagjaival kapcsolatos isko-lai és iskolán kívüli egyházi nevelõhatásunk minél eredményesebb, ha-tékonyabb legyen. Fontos, hogy vanvallástanár- és hitoktató képzés, dea hitoktatás a lelkésznek is felelõs-ségteljes feladata, sõt a kisebb gyü-lekezetekben, ahol nincs lehetõségkülön hitoktató alkalmazására, ahitoktatás a lelkipásztor szolgálatá-nak, gyülekezetépítõ munkájánaknélkülözhetetlen része. Ezért szük-séges, hogy a lelkész ennek ered-ményes végzéséhez megfelelõ lé-lektani-pedagógiai-módszertaniképzettséggel rendelkezzék. A hit-oktatás: igehirdetés s ezzel együttnevelés és tanítás, tehát eredmé-nyessége az ilyen irányú képzettség-gel jobban biztosítható. A gyermektesti-lelki fejlõdésének, a nevelés-ta-nítás törvényszerûségeinek, a gyer-meki fejlõdés és az ismeretfeldol-gozás legfontosabb törvényeinekismerete nagymértékben segíti ahitoktatás, s a gyermekekkel valómásféle iskolai és iskolán kívüli fog-lalkozás eredményességét.

Ma a társadalmunkban uralko-dó erkölcstelenség, szabadosság, ajogoknak – kötelezõ kötelességtel-jesítés nélküli kiterjesztése – követ-keztében az iskola is nehéz helyzet-ben van. Sok esetben a családinevelésre sem támaszkodhat. A maiiskolások szüleinek nagy része apártállam egyházellenessége miattnem részesülhetett megfelelõ vallá-sos nevelésben. Az iskolai hitokta-tásnak nemcsak a romboló társadal-mi hatások ellen kell küzdenie s ameglévõ családi nevelést erõsítenie,hanem a hiányzó családi neveléstpótolnia, s a gyermekeken keresztül,

A

24

A református hittanoktatásról szóló törvény elõkészületeiPapp Kornél

inden tanév kezdetén, areformátus hit- és erkölcs-tan tantárgy csoportjainak

szervezésekor, érdeklõdõ és panaszoslevelek tucatjai hívják fel a figyel-met a hittanoktatás szervezésénekproblémáira. Különös hangsúlyt kapa hittanoktatók munkajogi helyzeté-nek rendezetlensége. Ezen a hely-zeten próbált változtatni a ZsinatiIroda Iskolaügyi Osztálya egy, a refor-mátus hittanoktatásról szóló jogsza-bály kodifikálásának kezdeményezé-sével a Zsinat Iskolaügyi Szakbizott-ságában.

A Zsinat Iskolaügyi Szakbizott-sága 2002. január 9-i ülésén – aZsinati Iskolaügyi Osztály kezde-ményezésére – elõterjesztést tett aZsinat elnöksége számára egy, a re-formátus hittanoktatásról szóló tör-vény megalkotására még ebben azsinati ciklusban, a 2002/03. tanévkezdetéig. A Zsinat elnöksége fel-kérte az egyházkerületek elnökségeit,hogy delegáljanak 2-2 szakemberta törvényelõkészítõ bizottságba. Areformátus hittanoktatási törvénytelõkészítõ bizottság tagjai a követ-

kezõ szakemberek lettek: TakaróMihály és dr. Nagy István (Duna-mellék), dr. Bodó Sára és dr. HorkayGyörgy (Tiszántúl), Ábrám Tibor ésMátyás Sándor (Tiszáninnen), BellaiZoltán és P. Tóthné Szakács Zita (Du-nántúl), valamint a Jogi Szakbizott-ság részérõl Tóth Albert és koordi-nátorként Papp Kornél osztályvezetõ.(Sajnos a dunántúli bizottsági tagokvégül nem tudtak bekapcsolódni amunkába.)

A törvényelõkészítõ bizott-ság 2002. április 11-én befejeztemunkáját, s beterjesztette a törvényszövegére tett tervezetét a ZsinatIskolaügyi Szakbizottsága, Jogi Szak-bizottsága és Katechetikai Szakbizott-sága számára. Az Iskolaügyi Szakbi-zottság 2002. május 15-én elfogadtaa tervezetet, határozott a Zsinat elétörténõ terjesztésrõl, s köszönetetmondott az elõkészítõ bizottság tag-jainak a rendkívüli fontossággal bírótörvényalkotó munkában való rész-vételért. Az Iskolaügyi Szakbizott-ság véleményével ellentétben a JogiSzakbizottság és a Katechetikai Szak-bizottság nem támogatta a tervezet-

M

FIGYELMEZŐ

azok segítségével a szülõk megnye-résre is törekednie. Mindezeknek afeladatoknak eredményes megoldá-sa feltétlenül megkívánja a megfe-lelõ lélektani-pedagógiai képzettsé-get. –Ezek az ismeretek azonbannemcsak a hitoktatásban fontosak,hanem igen hasznosak az egyéb lel-készi feladatmegoldások során: akülönbözõ helyzetekben lévõ embe-rekkel, közösségekkel való kapcso-latteremtés és kapcsolattartás során

is, tudatosabbá, szakszerûbbé, ered-ményesebbé teszik a lelkész munká-ját.

A lelkészképzés napjainkban öt,illetve hatéves. A képzés ilyen kiegé-szítésével a lelkészek eredményeseb-ben tudják betölteni hivatásukat,teljesíteni küldetésüket. Nem feltét-lenül szükséges, hogy ezeket az is-mereteket a teljes tudományrend-szerben sajátítsák el, de feltétlenülfontos az említett tudományok alap-

elveinek s a gyakorlatban szorosab-ban kapcsolatos ismeretanyagnak azelsajátítása.

A fentiek alapján javaslom, hogyReformátus Egyházunk vezetõségevizsgálja felül a határozatát, s leg-alább a lelkész szakirányú képzéskövetelményrendszerébe iktassa bea gyakorlati irányú lélektani neve-léselméleti, tanítástani és módszer-tani ismeretterületet is.

nek a Zsinat 2002. május 29-31-iülése elé terjesztését. Az IskolaügyiSzakbizottság – fenntartva állásfog-lalását – úgy határozott, hogy a szö-vegtervezet kerüljön a nyilvánosságelé véleményezésre, s a véleményekalapján majd a 2003-ban megnyílóXII. Zsinat Iskolaügyi Szakbizottsá-ga átdolgozva terjesztheti a Zsinatelé a törvény tervezetét..

A Magyar Református Neveléshasábjain ezennel közzé tesszük areformátus hittanoktatásról szólótörvény tervezetét (lásd: melléklet).Az Iskolaügyi Szakbizottság nevébenkérjük a református lelkipásztoro-kat, hittanoktatókat és vallástaná-rokat, illetve minden Kedves Olva-sót, hogy általános véleményüket éskonkrét szövegszerû javaslataikatjuttassák el a Zsinati IskolaügyiOsztály címére (1146 Budapest,Abonyi u. 21.) 2002. november 30-ig.[A megjelenésig elsõsorban a gyü-lekezeti és az iskolai hittanoktatáshatározott szétválasztására, vala-mint a hittanoktatók „túlzott” mun-kajogi és anyagi megbecsülésénektörlésére érkeztek javaslatok.]

25MELLÉKLET I

A Magyarországi Református Egyház 20.. /.. törvényea református hittanoktatásról

[tervezet](a Zsinat Iskolaügyi Szakbizottságának elõterjesztése)

Preambulum

A Magyarországi Református Egyház Jézus Krisztus missziói parancsának (Mt 28, 18-20.) engedelmeskedve taní-tói szolgálatot végez, melyben hirdeti a világnak Jézus Krisztus evangéliumát. Ebben a küldetésében elfogadja azt amegbízatást és felelõsséget, amelyet a Szentháromság Isten kijelentése bíz rá.

Az egyház tanítói szolgálatában, a katechézisben mindazokat részesíti, akik azt kérik, vállalják vagy elfogadjákkorra, nemre és társadalmi meghatározottságra tekintet nélkül. Az egyház gyülekezeteiben él, s a gyülekezet létéhezszervesen és elidegeníthetetlenül hozzátartozik a tanítás, a katechézis. A tanítás része az istentiszteletnek, a bibliaórá-nak, a Szentírás tanulmányozásának, valamint az egyház küldetésének, életének, szolgálatának tanítását és tanulásátsegítõ gyülekezeti tevékenységeknek.

A Magyarországi Református Egyház a reformátorok örökségét elfogadva, a tanítás szolgálatát nem zárja bea templomok falai közé, hanem megkeresi és felhasználja azokat a lehetõségeket, amelyekben közvetlenül szó-líthatja meg a katechézis érintettjeit. Ezért iskolákat tart fenn, él a nem egyházi oktatás keretében tarthatóhittanoktatás, illetve vallásoktatás lehetõségével, valamint gyülekezeteiben is megszervezi és ellátja a hittanok-tatás feladatát.

I. Általános rendelkezésekA törvény szabályozási köre

1. §(1) E törvény szabályozási köre kiterjed a Magyarországi Református Egyház bármely jogi személyére illetve az

általuk fenntartott közoktatási intézmények szervezésében folytatott hittanoktatásra, továbbá a vele összefüggõ szol-gáltató és igazgatási tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el.

(2) A szabályozási kör kiterjed a hittanoktatást szervezõ egyházi jogi személyek és intézmények tisztségviselõire,alkalmazottaira és a hittanoktatás növendékeire.

(3) E törvénnyel összhangban kell állnia az egyházi jogi személyek által a hittanoktatással, valamint a hittanokta-tó- és vallástanárképzéssel összefüggésben megalkotott és megalkotandó valamennyi jogszabálynak, határozatnak ésintézkedésnek.

II. Tartalmi kérdésekTantervi szabályozás

2. §(1) A Magyarországi Református Egyházban a református hittanoktatás történhet

- az egyház által fenntartott és mûködtetett közoktatási és felsõoktatási intézményekben;- más fenntartású közoktatási intézményekben;- a református egyházközségek szervezésében.

(2) A hittanoktatás alapvetõ célkitûzéseit, formai és tartalmi követelményeit a Zsinat által elfogadott Reformátushittanoktatási kerettanterv határozza meg. Az ettõl való eltérés lehetõségét külön szabályrendelet szabályozza.

(3) A kerettanterv alapján a közoktatási intézmények és református egyházközségek helyi tantervet, tantárgyi prog-ramot készítenek a helyi sajátosságok (csoportok összetétele, személyi feltételek, iskolai és gyülekezeti adottságok) fi-gyelembe vételével.

(4) A helyi tantervnek tartalmaznia kell a hittanoktatás alapelveit, céljait, feladatait, a kerettanterv által elõírttananyagot, a meghatározott minimum követelményeket, a tankönyvek listáját, s az értékelés formáit.

26 MELLÉKLET II

(5) A helyi tantervek alkalmazásának elõfeltételea) a református közoktatási intézmények esetében a Református Pedagógiai Intézet,b) a más fenntartású közoktatási intézmények és a református egyházközségekben szervezett hittanoktatás

esetében az egyházmegyei katechetikai elõadó támogató szakvéleménye.

Tankönyvek, segédkönyvek3. §

(1) A hittanoktatásban felhasználható tankönyvek listáját a Református Pedagógiai Intézet javaslata alapján a Zsi-nat Katechetikai Szakbizottsága hagyja jóvá.

(2) A Református Pedagógiai Intézet és a Kálvin János Kiadó gondoskodik a hittankönyv-ellátás megszervezésé-rõl. A tankönyvek mellett a tanulók használatára csak olyan segédkönyvek adhatók, amelyek református hitvallásos-ságukban, tartalmi és pedagógiai igényességükben megfelelnek a kerettanterv általános célkitûzéseinek.

Az érettségi vizsga4. §

(1) A Magyarországi Református Egyház által fenntartott középiskolákban a hit- és erkölcstan kötelezõen választ-ható érettségi tantárgy.

(2) Az érettségi vizsgán mérhetõ és értékelhetõ a hittanoktatás folyamán elsajátított ismeret a SzentháromságIstenrõl, az egyházról, az egyházak tanításáról és küldetésérõl a világban.

(3) Az érettségi vizsga kétszintû:a) középszintû (szóbeli),b) emeltszintû (írásbeli és szóbeli).

(4) Az érettségi vizsga tartalmi követelményeit „A református hittan érettségi vizsga részletes követelményei” címû do-kumentum szabályozza.

III. A hittanoktatásban alkalmazottakAlkalmazási feltételek

5. §(1) A református közoktatási és felsõoktatási intézményekben, illetve egyházközségekben a hit- és erkölcstan ok-

tatására hittanoktatókat/vallástanárokat kell alkalmazni.(2) Református hittanoktatóként/vallástanárként alkalmazható az a személy, aki

- az egyház által fenntartott és mûködtetett közoktatási és felsõoktatási intézmények fõiskolai szintû hittan-oktatói vagy egyetemi szintû vallástanári oklevéllel

- más fenntartású közoktatási intézményekben lelkészi, fõiskolai szintû hittanoktatói vagy egyetemi szintûvallástanári oklevéllel

- gyülekezeti hittanoktatásban lelkészi, fõiskolai szintû hittanoktatói vagy egyetemi szintû vallástanári okle-véllel rendelkezik.

(3) Abban az esetben kötelezõ fõállású hittanoktatókat alkalmazni, ha a heti hittanórák száma eléri a 20 órát.(4) A hittanoktatókkal munkaviszony létesítendõ, amelyet a Munka Törvénykönyvének megfelelõ munkaszerzõ-

dés, illetve a Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye szabályoz.

A munkavégzés szabályai6. §

(1) A református hittanoktatókat/vallástanárokat munkakörükkel összefüggésben megilleti az a jog, hogya) a református közoktatási intézmények fõállású alkalmazottaiként a nevelõtestület teljes jogú tagjai legye-

nek,b) szolgálati helyükön emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat tiszteletben tartsák, hittanoktatói/vallás-

tanári tevékenységüket értékeljék és elismerjék,c) jóváhagyott pedagógiai programjuk alapján megválasszák az alkalmazott taneszközöket, segédanyagokat,d) szakmai ismereteiket, tudásukat továbbképzésekben való részvétel útján gyarapítsák,e) alkalmazásuk, munkavégzésük vitás kérdéseiben jogorvoslatot kapjanak.

27MELLÉKLET III

(2) A református hittanoktatók/vallástanárok alapvetõ kötelessége, hogy a Református Egyház tanításaival, hit-vallásaival és törvényeivel megegyezõ életvitelt folytatva,

a) a rájuk bízott gyermekeket, tanulókat fejlettségi és képességi szintjükhöz igazodva, életkori és társadalmimeghatározottságukat tiszteletben tartva hittanoktatásban részesítsék, hûségesen egyházi felhatalmazásukhoz és meg-bízatásukhoz,

b) ismertessék meg a gyermeket és tanulókat a keresztyén közösségi élet értékrendjével és lehetõségeivel, störekedjenek azok betartására,

c) a szülõknek, tanulóknak rendszeres tájékoztatást adjanak az õket érintõ kérdésekrõl,d) a munkaszerzõdésükben foglalt feladatokat pontosan elvégezzék,e) az alkalmazó által igényelt, de a munkaszerzõdésben nem rögzített feladatokat eseti megállapodás alapján

elvégezzék.

IV. Szervezési és igazgatási kérdésekA hittanoktatás szervezése

7. §(1) A református közoktatási intézményekben a református hittanoktatás szervezését a Református közoktatási

törvény szabályozza.(2) A más fenntartású közoktatási intézmények református tanulói számára a területileg illetékes református egy-

házközség hittanoktatást szervez, valamint gondoskodik a hittanoktatás személyi és szakmai feltételeinek biztosításá-ról. Ezen intézmények esetében a hittanoktatás összevontan is megszervezhetõ. Amennyiben a hittanoktatás megszer-vezésérõl vagy ellátásáról az egyházközség nem tud gondoskodni, errõl az illetékes egyházmegyét tájékoztatja.

(3) A gyülekezeti hittanoktatás a gyülekezet katechézisének szerves része, így annak megszervezése, személyi,tárgyi és egyéb feltételeinek biztosítása a református egyházközség presbitériumának a feladata.

(4) Az egyházközség által ellátott hittanoktatásért a lelkipásztor és a hittanoktató illetve vallástanár együtt felelnek.(5) Az egyházközség együttmûködik a hittanoktatás megszervezése érdekében a közoktatási intézmények veze-

tõivel, pedagógusaival, akadályoztatás esetén errõl az egyházmegyét tájékoztatja. Az egyházmegye az eset kivizsgálá-sát kezdeményezi a közoktatási intézmény fenntartójánál.

A tanulói nyilvántartás8. §

(1) Az egyházközség lelkipásztora pontos tanulói nyilvántartást vezet a keresztelési anyakönyv, illetve a rendelke-zésre bocsátott iskolai adatok alapján. A tanulói csoportok megszervezése után október 1-jéig a lelkipásztor a tanulóinyilvántartásokat (létszámjelentõ adatlap a református hittanoktatás szervezéséhez) eljuttatja az egyházmegyének.

(2) A hittanoktatásban résztvevõ tanulók személyes adatainak a kezeléséért az egyházközség esetében a lelkipász-tor, az egyházmegye esetében az esperes a felelõs. Ezek az adatok kizárólag belsõ egyházi összesítések elkészítésérehasználhatók fel.

A hittanoktatás dokumentumai9. §

(1) A hittanoktatás dokumentumaia) létszámjelentõ adatlap a református hittanoktatás szervezéséhez,b) a hiányzási, haladási, osztályozó napló hit- és erkölcstan tantárgyból;c) bizonyítvány hit-és erkölcstan tantárgyból.

(2) A dokumentumok tervezésérõl, kivitelezésérõl és terjesztésérõl külön szabályrendelet rendelkezik.

A hittanoktatás igazgatása10. §

A Magyarországi Református Egyház hittanoktatási tevékenységét a Zsinat szabályozza és felügyeli, különös te-kintettel arra, hogy e törvény és egyéb jogszabályok rendelkezéseit pontosan hajtsák végre. A Zsinat – mint a refor-mátus hittanoktatás legfelsõbb felügyeleti szerve – e tevékenységét elsõsorban a Katechetikai Szakbizottsága, a Zsi-nati Iskolaügyi Osztály s a Református Pedagógiai Intézet által valósítja meg.

28 MELLÉKLET IV

11. §(1) A Katechetikai Szakbizottság a Zsinat döntéselõkészítõ, javaslattevõ szerve, mely segíti a Zsinat irányító és

felügyeleti tevékenységét.(2) Javaslatot tesz a Zsinatnak törvényalkotásra, módosításra vagy intézkedés megtételére.(3) Dönt a Református Pedagógiai Intézet javaslatára a hittanoktatással kapcsolatos kiadványok hittankönyvvé

minõsítésérõl, a tankönyvjegyzékbe történõ felvételérõl.(4) Elvi irányítást és felügyeletet gyakorol az egyházkerületi katechetikai tanácsosok (igazgatók) és az egyházme-

gyei katechetikai elõadók felett.

12. §(1) A Zsinati Iskolaügyi Osztály a Magyarországi Református Egyház hittanoktatásának adminisztratív, koordi-

náló, ügyintézõ szerve.(2) Közvetíti a Zsinat határozatait és intézkedéseit az egyházkerületek iskolaügyi szervezetéhez, katechetikai ta-

nácsosához (igazgatókhoz).(3) Nyilvántartja a hittanoktatás országos szervezéséhez szükséges adatokat.(4) Szervezi a hittanoktatás finanszírozásával kapcsolatos pénzügyi adminisztrációt.(5) Kapcsolatot tart az illetékes állami szervekkel.(6) Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponttal együttmûködve közremûködik az emelt szintû érett-

ségi vizsga lebonyolításában.(7) Vezetõje a Katechetikai Szakbizottságnak tanácskozási jogú tagja.

13. §(1) A Református Pedagógiai Intézet tantervek, tankönyvek és oktatási segédanyagok kiadásával és véleményezé-

sével segíti a hittanoktatás tartalmi munkáját.(2) A hittanoktatás tartalmi fejlesztését segítõ szaktanácsadók alkalmazásával országos szaktanácsadói hálózatot

mûködtet.(3) Gondozza az Országos református szakértõi névjegyzék részeként a hittanoktatás tantárgyi szakértõinek listá-

ját.(4) Szakmailag segíti az egyházkerületi katechetikai tanácsosok (igazgatók) és az egyházmegyei katechetikai elõ-

adók munkáját.(5) Továbbképzési programokat és egyéb országos rendezvényeket szervez.(6) Katechetikai munkatársa tanácskozási joggal titkárként részt vesz a Zsinat Katechetikai Szakbizottságának

munkájában.

14. §(1) Az egyházkerület hittanoktatással kapcsolatos feladatait az egyházkerületi katechetikai tanácsos (igazgató)

látja el. A katechetikai tanácsos (igazgató) az egyházkerület fõállású alkalmazottja, aki tevékenységét az egyházkerü-let iskolaügyi szervezetének keretein belül látja el.

(2) Az egyházkerületi katechetikai tanácsos (igazgató) feladatai:a) Az egyházkerület hittanoktatásának koordinálása, ügyintézése, adminisztrációja.b) Közvetíti az egyházkerület határozatait és intézkedéseit az egyházmegyei katechetikai elõadók, valamint az

egyházkerület hittanoktatói és vallástanárai számára.c) Szakmai és általános felügyeletet gyakorol az egyházkerület hittanoktatói és vallástanárai felett. Észrevételei alap-

ján intézkedésre az egyházmegye és – az intézkedés elmulasztása esetén pedig – az egyházkerület elnöksége jogosult.d) Szakmailag segíti az egyházkerület hittanoktatói és vallástanárai, valamint az egyházmegyei katechetikai

elõadók munkáját. Szakmai továbbképzéseket szervez a Református Pedagógiai Intézet bevonásával.e) Beiskolázási tervet készít a hittanoktatók és vallástanárok képzése érdekében.f) Állandó kapcsolatot tart a Zsinati Iskolaügyi Osztállyal, a Református Pedagógiai Intézettel és az egyház-

megyei katechetikai elõadókkal.(3) Az egyházkerületi katechetikai tanácsos (igazgató) a Zsinat Katechetikai Szakbizottságának tanácskozási jogú

tagja.

29MELLÉKLET V

15. §(1) Az egyházmegye hittanoktatással kapcsolatos feladatait az egyházmegyei katechetikai elõadó látja el.(2) Az egyházmegyei katechetikai elõadó feladatai:

a) Az egyházmegye hittanoktatásának koordinálása, ügyintézése, adminisztrációja.b) Az egyházmegye területén mûködõ hittanoktatók és vallástanárok szakmai támogatása.c) A Zsinati Iskolaügyi Osztály, a Református Pedagógiai Intézet és az egyházkerületi katechetikai tanácsos)

igazgató munkájának támogatása az adatnyilvántartás, a szakmai továbbképzések szervezése, a beiskolázási terv elké-szítése területén.

V. A hittanoktatás finanszírozási kérdései16. §

(1) A hittanoktatók díjazását munkaszerzõdésük tartalmazza.(2) A hittanoktatók alkalmazásánál a tanítási év (szeptember 1–augusztus 31.) veendõ figyelembe.(3) A teljes munkaidõben foglalkoztatott hittanoktatók illetményét a Kjt. szabályozása szerint kell megállapítani.

Vegyes és záró rendelkezések17. §

(1) E törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 20... szeptember 1-jén lép hatályba.(2) A hittanoktatás szervezésérõl szóló 7. § (2) bekezdésének rendelkezéseit az önkormányzati, alapítványi, egye-

sületi és magániskolák vonatkozásában elõször 2005. szeptember 1-jétõl kell alkalmazni.

Megállapította a Magyarországi Református Egyház ..........................-n megnyílt XII. Zsinatának ...... ülésszaka.

MellékletekI. A Református hittanoktatási kerettanterv kiadásáról szóló szabályrendeletII. A Református hittanoktatási kerettantervIII. A református hittankönyvek jegyzékeIV. A református hittan érettségi vizsga részletes követelményrendszereV. Létszámjelentõ adatlap a református hittanoktatás szervezéséhezVI. Hiányzási, haladási, osztályozó napló hit- és erkölcstan tantárgybólVII.Bizonyítvány hit- és erkölcstan tantárgyból

Szerényi Gábor - Szegény kabát

30 FIGYELMEZŐ

Az ORTE debreceni Humán Mûhelye önálló rovatotkap szeptembertõl a Magyar Református Nevelésben

z Országos Református Ta-náregyesület alapszabályá-nak 17. és 18. pontja lehe-

tõséget nyújt arra, hogy azonosérdeklõdésû és lakóhelyû tagjai he-lyi szervezeteket vagy szakosztályo-kat hozzanak létre. Ennek jegyébenalakult meg ez év januárjában azegyesület debreceni Humán Mûhe-lye. Tekintettel arra, hogy a Mûhelyalapítói között két választmányi tagis van Tóth Ildikó egyesületi titkárés Dr. Gyõri János tiszántúli alelnökszemélyében, a helyi szervezet úgydöntött, hogy önálló vezetõségetnem választ, hanem õket kéri föl,hogy a helyi szervezet munkájáról aVálasztmányt tájékoztassák és ottérdekeiket képviseljék.

A debreceni Humán Mûhely há-romhetente tartja üléseit a Reformá-tus Gimnázium tanári könyvtárá-ban, amelyeken elsõsorban szakmaiés gyakorlati pedagógiai kérdésekkerülnek megvitatásra. A Mûhelycélja a debreceni humán (elsõsorbanmagyar és történelem) szakos taná-rok munkájának összehangolása; aközépiskolai tudós tanár eszményé-nek újrafogalmazása; protestáns köz-életi és pedagógiai (elsõsorban mód-szertani) kérdések megvitatása és etárgykörökben cikkek írása, késõbbesetleg önálló kiadványok megjelen-tetése; hazai és külföldi sajtófigye-lés. A Humán Mûhely napirendenkívánja tartani a két világháború kö-zötti idõszakban a Debreceni Kol-

Alégium keretében mûködõ reformá-tus egyetemi internátus, az ún. Ta-nárképzõ Intézet újraszervezésénekkérdését.

Az ORTE debreceni HumánMûhelye ez év szeptemberétõl önál-ló rovattal jelentkezik a Magyar Re-formátus Nevelésben, amely könyv-ismertetéseivel, rövid pedagógiaiírásaival, vitaindító cikkeivel elsõsor-ban a humán szakos magyar refor-mátus tanártársadalmat kívánja meg-szólítani és megszólaltatni.

Debrecen, 2002. május 22.

Tóth Ildikó, az ORTE titkáraDr. Gyõri János, az ORTE alelnöke

Dr Csatáriné Tóth Éva .................igazgató, Szügyi Dániel Református ÁltalánosIskola, Dévaványa

Czagány Gábor ............................presbiter, Szegedi Egyetemi GyülekezetCsoma Eszter ...............................vallástanár szakos hallgató, SzegedKödöböcz József .......................... nyugalmazott fõiskolai tanár, SárospatakNagy Attila PhD ......................... szociológus, olvasáskutató, OSZKPapp Kornél ................................ osztályvezetõ, Zsinati IrodaPapp Vilmos ................................ lelkipásztor, Budapest-Kõbányai

Református EgyházközségPavletitsné Egressy Mária ............... mb. igazgató, RPIDr Pótor Imre ............................. lelkipásztor, Vásárosnamény

E számunkban A NÁDOR GALÉRIA – Budapesti õszi fesztivál 1998,országos minirajz kiállításon résztvevõ mûvekbõl válogattunk

E számunk szerzõi:

31

„Mindennek megszabott ideje van. Megvan az ideje a születésnek és megvan az ideje a

meghalásnak.

Fölkel a nap és lemegy a nap, siet vissza arra a helyre, ahonnan majd újra felkel.”

Prédikátorok könyve 3,1-2

Dr. Harsányi István református prédikátorok és tanárok leszármazottja, a Sárospataki

Református Főiskola tanára, majd a Magyar Népi Művelődési Intézet igazgatója, az MTA Pszi-

chológiai Intézetének tudományos munkatársa, osztályvezetője, a magyar tehetségvédelemés a népfőiskolai mozgalom lankadatlan harcosa, a Sárospataki Öregdiákok Baráti Körének

megalapítója és örökös tiszteletbeli elnöke, a Pataki Diákok Szövetségének tiszteletbeli tagja, közíró, a Magyar Köztár-

saság Arany Érdemkeresztje és az Apáczai Csere János díj, valamint számos más kitüntetés birtokosa életének 95. évé-ben, nagy lelkierővel és méltósággal viselt szenvedés után 2002. május 10-én virradóra elhunyt.

Tisztelt Egybegyűltek!Kedves Emlékezők!Nehéz megszólalni, ha méltatni kell egy olyan embert, mint Dr. Harsányi Istvánt, sokunk Pista bácsiját. Nekem

különösen nehéz, hiszen, ha úgy tetszik beszélgetés közben szakadt meg a „fonal”. Néhány hete csupán, hogy Pista bácsiutoljára keresett, s kérte, menjek el hozzá, beszélgetni szeretne. A meghívást elfogadtam ugyan, de egy késõbbi idõpontrahalasztottam, mert tanulmányaim, vizsgára való készülõdésem közepette éppen nem volt idõm. Így a látogatásom örökreelmaradt. S most én is úgy érzem magam, mint a „Mondják meg Zsófikának…” címû regény kis hõsnõje – bizonyára sokanolvasták a jelenlévõk közül. Örökre talány marad, mit akart mondani, vagy mesélni Pista bácsi.

Engedjék meg, hogy további szavaimat Neki mondjam. Neki, aki valahol a csillagok útján jár már, neki, akirõl úgyhiszem, most is figyel ránk.

Kedves Pista Bácsi!Te voltál az erõsebb, mint mindig. Te sohasem adtad fel. Se Patakon, se Budapesten, se a Don-kanyarban… Ha elhatároz-

tál valamit, azt keresztülvitted. Hívtál, én idõt kértem, s látod, a Te akaratod teljesült. Ha megkésve is, de itt vagyok.Talán több is már, mint 35 éve, hogy először találkoztunk. Akkor a Bodrog Néptánc-együttesben táncoltam.

Te egy előadáson láttál meg. Rögtön keresni kezdted, ki a szólista lány. Megörültél, mikor kiderült, ki vagyok,hiszen szüleimet régen ismerted már. Attól kezdve a szemed sarkából minden lépésemet követted, figyelted.Talán Neked is részed volt abban, hogy egy időben én is pszichológus szerettem volna lenni, ám végül is ez csakegy „kirándulás” volt, s én jártam a számomra kijelölt utat. Ezen is találkoztunk. Hiszen tanító, tehát pedagóguslettem. Rengeteg apró trükköt tanultam Tőled. Nem direkt. Úgy talán soha nem tanítottál. De a meséiddel,élményeiddel mindig! S én szivacsként szívtam be szavaidat.

Egyszer felháborodva mesélted el, hogy az egyik iskolában, ahol éppen jártál, síró kisfiú állt az ablaknál, s egyetlenpedagógus sem akadt, aki megkérdezte volna, miért sír! Te pillanatok alatt letörölted a könnyeit. Csak a fogason lévõsapkáját nem érte el.

Nem tudom korábban előfordult-e, de azóta biztosan nem, hogy úgy mentem el síró gyerek, vagy felnőttmellett, hogy meg ne próbáltam volna segíteni.

Sokat bíztattál. Sokat segítettél. Néha csak azzal, hogy meghallgattál. Nemcsak engem, mindenkit, aki hozzád for-dult.

Ifjú pedagógus koromban be akartál vonni a tehetséggondozó munkába. Akkor elhárítottam a hívó szót, de úgytûnik, a régen elvetett mag lassan kihajt, s talán egyszer ez is beérik. Most a Te munkásságodat kutatom, s ezen keresztülfoglalkozom a tehetséggondozással is.

Véredben volt a pedagógia. Génjeidben hoztad őseidtől, amit tovább fejlesztettél a modern tudományos ered-ményekkel „Én pszicho-pedagógus vagyok” – mondtad mindig. A legújabb pszichológiai kutatásokat a minden-napos tanításban alkalmaztad. Azt, amit Genfben a bölcs Claparede-től vagy az akkor forradalmian új gondolko-dású Piege-től tanultál. S ezzel „pedagógiai-forradalmat” csináltál itt, Patakon, a 30-as években.

Lelkedben mindig tanár maradtál, de a síneket a váltós átállította, s így 1945 után a Te vonatod is másfelé robogott.Ott is sikeres állomások mutatják, merre jártál… Beszélni kellene még a verses estékrõl, a Püski-házi könyvbemutatók-ról, de az idõ oly rövid…

Most végleg hazaértél. A hosszú út után megpihensz. De kezed, lelked nyomai mindörökre itt maradnak a Földön,mindig újabb és újabb generációk tanítására, formálására. Isten Veled! Találkozunk!

Pavletitsné Egressy Mária

(A beszéd a temetés utáni megemlékezésen a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárában hangzott el.)

32

A Magyar Református Nevelés pedagógiai szaklap________ példányban megrendeljük. (a 9 szám elõfizetési díja 900 Ft)

A megrendelõ megnevezése: ____________________________A megrendelõ címe: ______________________________________________________________________________________

_________________________________cégszerû aláírás

Kiadja a Református PedagógiaiIntézet (RPI)

Felelõs kiadó: Papp Kornél ésPavletitsné Egressy Mária

Felelõs szerkesztõk:Kulin Ágnes és Nagy Villõ

Szerkesztõségi titkár:Junek Tímea

1146 Budapest, Abonyi u. 21.Postacím:

1440 Budapest 70., Pf: 5.Tel./Fax: 06-1-351-9842

E-mail: refpedi@hu.inter.netsuli5142@bp.sulinet.hu

Tervezés és tördelés:smArt DesignStudio

www.sm-art.huTel.: 06-87-571013

E-mail: info@sm-art.hu

Nyomdai munkák: Alfaprint

ISSN: 1585-7565Megrendelni a 2001/2002. tanév

számait a kiadó címén lehet.Megjelenik évente kilenc

alkalommal Stichting Hulp Oost-Europa és az Oktatási

Minisztérium támogatásával.Észrevételeiket szeretettel várjuk!

Magyar Református Nevelés

MEGRENDELÉS

Sinkó István - Belsõ víz