Magyarország településföldrajza

Település: tartós megtelepedésre alkalmas hely, ahol az emberek élnek és dolgoznak.

Típusai:

Mozgékony településekPl. A nomád állattenyésztő népek sátras települései

Állandó települések:

a. Magányos (szórvány) települések

A lakó és a munkahely térbeli egységet alkot, lélekszámuk 1-10 fő. Például: tanya, major (gazdasági központ és lakóhely), farm (gépesített mezőgazdasági üzem és lakóhely).

b. Csoportos települések:

*Falu: általában mezőgazdasági jellegű csoportos település, lélekszáma 100 - több ezer fő.

A falu területe két részből áll:belterület (belsőségek): lakóhelyek, középületek, utcák, terekkülterület (külsőségek): munkahelyek, szántó, rét, legelő, szőlő, erdő stb.

A belterület alaprajztípusai:

széttördelt település: lazán, egymástól távol, akár több száz méterre épült házak, amelyek utak mentén helyezkednek el. (pl. a göcseji "szegek" és az őrségi "szerek")

halmazfalu: szabálytalan alaprajzú telkek és utcák hálózata

kerek vagy körfalu: a belső, kör alakú tér külső peremén legyezőszerűen szétnyíló telkek állnak

szalagtelkes falvak:

- útifalu vagy utcás falu: az átfutó (ország)út két oldalán elhelyezkedő szalagtelkekből áll

- orsós utcájú falu: a szalagtelkek által közrezárt egyetlen utca középtájon térszerűen kiszélesedik

sakktábla alaprajzú falu:tervezett, szabályos alaprajzú falu, a nyílegyenes utcák részben párhuzamosak egymással, részben merőlegesek egymásra, az utcák telektömböket fognak közre

Kb. 4 millióra tehető a falvakban élők száma. A falun élő lakosság 60%-a az iparban és a szolgáltatásokban dolgozik. A falvak nagy részéből elvándorlás tapasztalható, de vannak olyan községek is szép számmal a városok környékén, ill. az üdülőkörzetekben, amelyek népessége növekszik.

Város: a földrajzi munkamegosztásban valamilyen központi szerepkört betöltő, döntően nem mezőgazdasági jellegű település.

Helyi funkció: saját lakosságának kielégítését szolgálja

Központi funkció: nem csak saját lakosságát, hanem a környező települések népességét is szolgálja

Vonzáskörzet: a város által ellátott terület

Agglomeráció:Szoros kapcsolatokkal összefonódott települések együttese, közigazgatásilag tagolt, de "együtt élő" településcsoport

Agglomeráció:A nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi - gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak

a: bolygóvárosok

B: alvóvárosok

bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt.

alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban dolgozik.Az agglomeráció lehet egyközpontú (monocentrikus), pl.: London, Párizs, Budapest, Moszkva, illetve többközpontú (policentrikus), pl.: Ruhr-vidék, Randstad, Donyec-medence, Szilézia.

Urbanizáció:városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése. Az ipari forradalom óta jelentős mértékű folyamat, máig tart. A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a fejlett országok népességének 70-80%-a városlakó. Megfigyelhető a túlzsúfolt nagyvárosokból a vidékre költözés folyamata is, az "ellenvárosodás".

Jelenleg az emberiség kb. 50%-a lakik városokban.

városiasodás: a falusi települések átalakulása, melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások), mind az életmód (fogyasztás, kulturális szokások) tekintetében.

Városszerkezet:a városok belső szerkezete a társadalmi munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi és általában övezetes elrendeződést mutat:

belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák

belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal (ezt az övet érinti leginkább a slumosodás - a lakóépületek műszaki állapotának leromlása)

külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak

külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak

Megalopolisz (óriásváros vagy mammutváros):az agglomerációk fejlődésével, bővülésével és összeolvadásával agglomerációs zónák vagy megalopoliszok jönnek létre, pl.: USA keleti part Boston - Washington (700 km hosszú, 80 millió lakos), Japán: Tokió - Nagoja - Osaka - Kobe.

Szuburbia (előváros):az agglomerációt gyűrűszerűen körülvevő, a közlekedési vonalakhoz kapcsolódó, családi házakból álló kertvárosi lakótelepülések. Belső lakónegyedeikben a népesség differenciáltan helyezkedik el pl.: USA, Nyugat-Európa nagyvárosai körül.

Érd

Városok típusai

a) Funkciók alapján

1. világváros (metropolisz): nemzetközi jelentőségű politikai, adminisztratív, gazdaságirányító, ipari, pénzügyi, kereskedelmi, közlekedési, tudományos, kulturális centrum. Hatósugara az ország nemzetközi helyzetétől függ, pl.: New York, Párizs, London, Tokió.

2. országos jelentőségű város: sokféle funkciójú, de kisebb (országnyi) vonzáskörzetű város, pl.: San Francisco, München.

3. kereskedelmi és közlekedési központ: útvonalak találkozásánál, tengerpartokon kialakult városok, pl.: Rotterdam, Hamburg, Marseille.

4. ipari központ: főleg ipari tevékenységgel foglalkozó város

5. mezőváros: lakóinak jelentős része a mezőgazdaságból él

6. egyéb városok: pl.: egyetemi-, üdülő-, fürdő-város, szórakoztató központok, vallási központok.

Méret alapján:

• nagyváros

• középváros

• kisváros

A magyar falvak nagyság szerinti csoportosítása:

• 1000 fő alatt: aprófalvak,• 1000-2000 főig kisfalvak,• 2000-5000 főig középfalvak,• 5000 fő felett nagyfalvak.

Magyarországon a 2003-as adatok szerint a települések száma: 3435, ebből:

- főváros, megyei jogú város: 23

- egyéb város: 229

- község: 2893

Városrobbanás – Budapest növekedése

Budapest dinamikus növekedése nem áll meg közigazgatási határainál, mind dinamikájában, mind kiterjedésében nő az agglomeráció övezet városrobbanás-új kapcsolatfajták jelennek meg pl. napi ingázás, a lakosság és az ipar kitelepedése az "övezetbe"-elővárosi fejlődés gyorsul:

- új területek megjelenése, Pest déli előterében parcellázás, új telepek Kispest, Erzsébetfalva, (üdülőterületnek akarták, de főleg kisegzisztenciák telepednek meg állandó lakásként, majd már ingázó munkásréteg is), már meglévő Újpest is fejlődik

-a későbbi Nagy Budapest területén lévő falvak is növekedésnek indulnak, lakosságuk átalakul: 2 típus: Rákospalota típus (gyors növekedés, kertvárosias jelleg kialakulás, hivata1i-alkalmazotti réteg kitelepü1ése, növekvő arányú munkásság) Soroksártípus (várost kiszolgáló agrártermelés, feldolgozás, parasztpolgárság)

-Az agglomerálódás a későbbi Nagy-Budapest határain túl is kimutatható. (kisiparosok, fővárosi piacra termelő agrárvállalkozások, Pécel, Csömör, Törökbálint, Budakeszi, Dunakeszi, Solymár agrárlakossága már csak 50 % körüli, vagy kevesebb), megindul a népességnövekedés

-többi kapcsolat marad (parasztgazdaságok fővárosi piacra, pesti oldal bolgárkertészetek, szabadidős kapcsolatok a budai hegységbe húzódnak)

Az agglomeráció kialakulásának második szakasza (1870- 1895) Budapest: -1867-től korlátozott állami szuverinitás -Budapestegy kb. 20 milliós ország fővárosa lehet -tudatos városfejlesztési politika kezdete. 1867-től a három város egységes tervezése. 1870. -törvény a főváros rendezési tervéről (két új híd, kis és nagykörút közötti terület sűrű, városias beépítése, Sugárút (Andrássy út) megépítése, Duna-part szabályozása, alapközművek kiépítése) -Közmunkatanács létrehozása, nagyvárosi beépítést szolgáló építési szabályzat, telekgazdálkodás

‐1872 –városegyesítés

-viharos fejlődés, 1900-ra Budapest Európa 8. legnagyobb városa (1878 közvilágítás, 1881 telefonközpont, 1887 első villamos, 1896 első földalatti a kontinensen) -külföldi tőke beáramlása, gyáripari központ-nagyarányú népességnövekedés (1890-ra 733 358 fő) -kialakul a város ma is jellemző alapszerkezete: - kormányzati, hivatali, kereskedelmi negyed (V. ker.)

‐ lakóövezeten kívül nagy helyigényű funkciók (parkok, temetők, korházak, laktanyák, ipari közlekedési zóna - várostesten kívül néhány "munkás" külváros (Kőbánya, Angyalföld),- a budai oldal kevésbé szabályos ( domborzati viszonyok), laza beépítés marad.

Az agglomeráció kialakulásának harmadik szakasza (1895- 1950) Jellemző folyamatok közel 50 évig változatlan jellegűek, bár kiterjedésük, intenzitásuk változó. Az egész időszakot jellemzi az intenzív urbanizációs szakasz. A város kinövi közigazgatási határait. Betelepülés mind a város közigazgatási határain belülre, mind közvetlen övezetébe. .

A századfordulón: Beteljesedik és egyértelművé válik az agglomeráció kialakulásának folyamata, többé már nem lehet különválasztva kezelni a várost és elővárosait, a későbbi külső kerületeket:

-a gyáripar további kiépülése (a városhatárokon belül is pl. Kőbánya, Angyalföld), szociális problémák tömeges megjelenése, a gyáripari munkásság "lakhatása" megoldatlan

-további töretlen növekedés (Budapest lakosságszáma az első világháború előtt kb. 900 000), a város teljességgel "kinövi" magát,

‐nagy infrastrukturális fejlesztések, elővárosi közlekedés kiépítése (HÉV, villamosok az elővárosokba is)‐tisztviselő‐ és munkás‐lakásépítések a város határában (pl. Rákospalota MÁV telep, Vekerle telep Kispesten, illetve új telepek alakulnak (pl. Pestújhely)‐elővárosi forgalom 1896 és 1913 között 13‐szorosára nő, ingázás általános, gyáripari munkásság is ingázik 

-Kialakul az elővárosok saját ipara, olcsóbb telkek, közművek, kevésbé szigorú építési előírások, alacsonyabb helyi adók Újpest, Rákospalota -MÁV üzemek, Kispest, Erzsébet, Pestlőrinc, Csepel, illetve Budafok élelmiszeripara tovább fejlődik)

-a népesség növekedése az elővárosokra tevődik át, a munkát keresők szegényebb rétegei a város határánál telepednek le, "szegényebb kisegzisztenciák kiköltöznek a városból állandó változások, vegyes társadalmi összetétel, zsúfoltság, közművek kiépítése nem tudja követni a növekedést.

Budapest és térsége a szocialista korszakban (1945 után)

-Az 50-es években még "szocialista ipar" fejlődése, a 60-as évektől már nem ipari munkaerőigény , hanem kereskedelem és szolgáltatások fejlődése.

-A 60-as évektől betelepülési korlátozások Budapest közigazgatási területére, és ipartelepítési tilalom a főváros kb. 30 km-es körzetében.

-A hatvanas évektől elindul egy lassú "szuburbanizációs" folyamat. Először a város zöldövezeti kerületeibe, majd néhány "felkapott" budai oldalon lévő településre (Budakeszi, Budaőrs, Szentendre, Nagykovácsi) költöznek a belváros lakói.

-Az időszak végére az egész agglomerációs övezetbe való bevándorlás üteme csökken, vagy megáll. Budapest népességfogyása elkezdődik a 80-as években.