makroökonómia tételek.docx

2015. 06. 14. 12:17

1. tétel

Makroökonómiai alapfogalmak:

Kibocsátás, jövedelem,, fogyasztás, megtakarítás,

Beruházás, amortizáció, bér,

Kormányzati vásárlás, adó,

Transzfer, árszínvonal

MAKROOKONOMIA

Szektor Kereslete

HÁZTARTÁS FOGYASZTÁS

VÁLLALAT BERUHÁZÁS

ÁLLAM KORMÁNYZATI KIADÁS

KÜLFÖLD NETTÓ EXPORT

Makroökonómia

1. Makrogazdasagi alapfogalmak Kibocsátás,

Kibocsatas (Q): adott idoszak (altalaban 1 ev) alatt a gazdasagban letrehozott

javak es szolgaltatasok teljes osszege. Ezen belul:

- normal kibocsatas: bizonyos idoszak alatt letrehozott aruk es szolgaltatasok

ertekenek osszege folyo aron merve,

- realkibocsatas: egy bizonyos idoszak alatt az osszes kibocsatasnak valtozatlan

(bazisevi) arakon mert (az aremelkedest figyelmen kivul hagyva)

- potencialis kibocsatas: a makrogazdasag maximalis kibocsatasi szintje,

amelyet adott tenyezoellatottsag mellett elerhet azok teljes kihasznalasaval.

2

A MAKROOKOMOMIA ALAPFOGALMA jövedelem

Jovedelem (Y): makroszinten realizalt (megvalosult) kibocsatasok osszessege.

A termelesi tenyezok felhasznalasaval nyert jovedelmek osszessege. Y=C+S

fogyasztás, Fogyasztas (C): a jovedelem azon resze, amelyet a gazdasagi

szereplok a szuksegleteket kozvetlenul kielegito javakra es szolgaltatasokra

koltenek el.

megtakarítás Megtakaritas (S): minden olyan jovedelem, amelyet nem a folyo

fogyasztas celjait szolgalo termekek es szolgaltatasok megvasarlasara

forditanak.

Felhalmozas: a rendelkezesre allo jovedelem el nem fogyasztott reszenek

felhasznalasa beruhazasra es keszletek novelesere.

Beruházás Beruhazas (I): a termeleshez szukseges ujratermelheto targyi

eszkozok beszerzese, letesitese (tartos hasznalatu eszkozok potlasara es

bovitesere forditott tokejavak vasarlasa):

- potlo beruhazas - a termelesben elhasznalodott targyi eszkozok potlasa.

- bovito (netto) beruhazas - az ujratermelheto, termelesben hasznalt targyi

eszkozok

allomanyanak novelese.

- brutto beruhazas - a potlo es bovito beruhazasok osszege.

- amortizacio: a tartos hasznalatu tokejavak elhasznalodasanak merteke es

megterulesuk forrasa.

2

Makroökonómia

Amortizáció : Az egy évnél hossz abb használati idejű eszközök

( befektetett eszközök , álló eszközök, tárgyi eszközök) egy évre

meghatározott értékcsökkenés e, költség e.

árszínvonal (P) Árszinvonal: a javak arainak sulyozott szamtani atlagaval

kozelitheto mutato.

Ado (Jele: T = Tax) - a gazdasag maganszereploinek jovedelmere, fogyasztasara,

vagyonara vagy egyeb vonatkozasara az allam altal kivetett fizetesi

kotelezettseg.

Kormanyzati (allami) kiadasok (Jele: G = Government expenditure) - az allam

vasarlasai funkcioi ellatasanak erdekeben.

Transzferek (Jele: TR = Transzfer incomes v. Transzfer payment) - olyan

egyiranyu jovedelemaramlasok, amelyeket az allami szektor a gazdasag tobbi

szereploinek ad.

3

http://www.mimi.hu/gazdasag/koltseg.html

http://www.mimi.hu/gazdasag/ertekcsokkenes.html

http://www.mimi.hu/gazdasag/befektetett_eszkozok.html

http://www.mimi.hu/gazdasag/hossz.html

2015. 06. 14. 12:17

2. tetel

Makrookonomiai korforgas-modell, jovedelem-aramlasok, folyotetel-szamlakon

A makrogazdasági körforgás

A makrogazdasagi modell alapveto sajatossagai

Az aggregalas

A makrogazdasag szektorai, piacai

A szektorok kozotti piaci kapcsolatok

Jovedelmek keletkezese es elosztasa; a rendelkezesre allo jovedelem A termekek

es jovedelmek aramlasa a szektorok kozott

A makrookonomia alaposszefuggesei Alapfogalmak es ilyenek:

kibocsáltás (Q): adott idoszakban a gazdasagban letrehozott termekek es

szolgaltatasok osszessege

jövedelem (Y): realizalt (megvalosult) kibocsaltas ket resze van: fogyasztas es

a megtakaritas

fogyasztás (C): a jovedelem azon resze, amelyet a gazdasagi szereplok

szuksegleteiket kozvetlenul kielegito arukra, szolgaltatasokra koltenek el

megtakarítás (S): az adott idoszakban el nem koltott jovedelem

felhalmozás: tobb idoszak megtakaritasa

ket resze van:keszletfelhalmozas es a beruhazas; beruhazason belul 3 van

(potlo,brutto, netto)

készletfelhalmozás: a gazdasagban eladatlan arukeszleteket raktaroznak

beruházás

a) Pótló beruházás: a targyi eszkozok eredeti erteket allitja vissza

b) bovíto(=nettó) beruházás(I): a targyi eszkozok bovitese, korszerusitese, uj

targyi eszkoz beszerzese

c) bruttó beruházás: potlas + bovites

1, A makrogazdasági modell alapveto sajátosságai

Mig a mikrookonomiaban az elkulonult gazdasagi szereploket vizsgalja, addig a

makrookonomia a gazdasag egeszet vizsgalja. (mikro: fa; makro: erdo)

2, Az aggregálás

A mikrookonomia egy-egy konkret, egyedi vallalatot/haztartast vizsgal, mig a

makrookonomia az osszes vallalatbol/haztartasbol allo aggregatumot.

4

Makroökonómia

A makrookonomiat kettos aggregálás jellemezi: a gazdasagi szereploket

agazatokka, szektorokka foglalja ossze, mig a termekeket pedig

termekcsoportokkent vagy akar egyetlen termekcsoportkent foglalja ossze.

3, A makrogazdaság szektorai, piacai

a makrogazdasag szereploi:

● háztartási szféra: a jovedelmet felhasznalo fogyasztoi egyseg, amely a

szuksegleteit kozvetlenul kielegito termekeket, szolgaltatasokat vasarolja meg

● vállalati szféra: mind azon gazdasagi alanyok, melyeknek feladata a

termekek eloallitasa v. valamilyen szolgaltatas nyujtasa

● állam: a koltsegvetesen keresztul adokat szed be, majd transzfereket juttat

vissza a gazdasagba

● kulföld: minden, ami az adott orszag hatarain kivul van, vagy minden ami

nem az adott gazdasag allampolgaraival kapcsolatos

a makrogazdasag piacai:

● fogyasztasi javak piaca: vallalatai szfera a†’ haztartas

● tokejavak piaca: vallalatai szfera a†’ haztartas

● penzpiac:

● munkapiac:

4, A szektorok közötti piaci kapcsolatok

A haztartas a munkapiacon felajanlja a munkaerejet a vallaltnak munkapiac a†’

a haztartas a munkajaert kapott fizetesenek egy reszet elfogyasztja (ez a

vallalatnak bevetel) árupiac a†’ masik reszet pedig megtakaritja, bankba teszi,

ami a tokepiacra folyik

5, Jövedelmek keletkezése és elosztása; a rendelkezésre álló jövedelem

A hazai osszetermek segitsegevel megallapithatjuk, hogy a makrojovedelem:

Y= C + I + G + (X – IM)

● A jovedelem az arupiacon realizalodik

● A hazai ossztermek szamla az arupiac mindenkori allapotat fejezi ki

6, A termékek és jövedelmek áramlása a szektorok között

T betus hulyeseg Tk 14-15. o

Haztartasi szfera kiadasa: fogyasztas (C), ado (Th), megtakaritas (Sh)

bevetele: munkaber (W), transzfer (Trh)

Vallalat kiadasa: munkaber (W), ado (Tv), megtakaritas (Sv)

5

Makroökonómia

bevetele: jovedelem (Y)

Állam kiadasa: transzfer(Trh), kormanyzati megrendelesek(G),

megtakakaritas(Sa)

bevetele: haztartasi ado (Th), vallalati ado (Tv) Hazai ossztermek „kiadasa”:

jovedelem (Y)

„bevetele”: fogyasztas (C), kormanyzati megrendelesek (G), beruhazas (I), kulker

merleg export-import (X-IM)

Tokeszamla „kiadasa”: beruhazas (I)

„bevetele”: vallalati-, haztartasi-, kulfoldi es allami megtakaritasok (Sv, Kulfold

„bevetel”: import (IM)

„kiadasa”: export (X), megtakaritas (Sk)

Ketszektoros modell jovedelemaramlasa

Feltetelezesek:

- ket szereplo

haztartasok

vallalatok

- vallaltok jovedelmet (W) fizetnek a haztartasoknak, amit azok fogyasztasi

javakra

(szolgaltatasokra) koltenek. Ezek a kiadasok (C) mint a vallalatok bevetele

visszakerulnek a vallalatokhoz.

- haztartasok nem koltik el minden jovedelmuket fogyasztasra, hanem annak

egy reszet

megtakaritjak (S). Ezek a megtakaritasok a bankszfera (hitelszfera)

kozvetitesevel a beruhazasok penzugyi forrasat adjak (I). Termeszetesen a

vallalatok megtakaritasai is hasonlo celokat szolgalnak.

- nem szerepel a ketszektoros modellben az allam

- a modell terben is zart (a hazai gazdasagnak nincs kapcsolata a kulfolddel)

Koltsegvetesi egyenletek:

6

Makroökonómia

Haztartas Vallalat

Kiadas - Bevetel + Kiadas - Bevetel +

C=fogyasztasW=munkabe

rW=munkaber

C=fogyaszta

s

Sh=megtakarita

s

Sv=megtakarita

sI=beruhazas

7

Makroökonómia

5

A MAKROOKOMOMIA ALAPFOGALMA

- haztartasi szfera

- vallalati szfera

- a makrojovedelmet ( Y) a vallalati szektor termeli meg

- banki szferan keresztul aramlo penzmozgasok

- makrojovedelem

W = C + Sh

C + I = W + Sv Y=C+I

I = Sh + Sv

Y = C + Sh + Sv = C + S

Ebben a modellben eloszor a vallalatok megszerzik a termelesukhoz szukseges

munkat a haztartasoktol munkaberert csereben. A munka felhasznalasaval a

vallalati szektor eloallit egy meghatarozott mennyisegu arut, ami a gazdasag

kibocsatasa. Ezt az arupiacon ertekesitve keletkeznek a jovedelmek. A

jovedelmek egy reszet a haztartasok elfogyasztjak, masik reszet megtakaritjak,

megteremtve ezzel az alapot a tokepiacnak.

Negyszereplos modell jovedelemaramlasa Feltetelezesek:

- bekapcsoljuk az allamot, mely:

a tevekenysegehez szukseges jovedelmet a masik ket szektortol adok utjan (T)

szerzi meg,

kozben egyreszt javakat (szolgaltatasokat) vasarol a vallalatoktol - (allami

megrendelesek = G),

masreszt jovedelmeket juttat (transzferek =TR ) a haztartasoknak.

- negyedik szereplo a kulfoldi szektor

8

Makroökonómia

Haztartas Vallalat

Kiadas - Bevetel + Kiadas - Bevetel +

C=fogyasztas W=munkaber W=munkaber C=fogyasztas

Sh=megtakarita

sTrh=transzfer

Sv=megtakarita

sI=beruhazas

Th=ado Tv=AdoG=kormanyzati

vasarlasok

IM=import EX=Export

Kulfold Állam

Kiadas - Bevetel + Kiadas -Bevetel

+

EX=expor

tIN=import Trh=TranszferTh=ado

6


Sk=megtakarita sG=kormanyzati

vasarlasok

Tv=Ad

o

Sa=megtakaritasTk=Ad

o

Koltsegvetesi egyenletek: - haztartasiszfera

- yallalatiszfera

- allamiszektor

W+Tr=C+Th+Sh C+I+G+Ex=W+Tv+Sv+IM Th+Tv+Tk=Trh+G+SA

IM = Ex + SK

- kulfold:

- makrojovedelmet ( Y) a vallalati szektor termeli meg Y = C + I

- banki szferan keresztul aramlo penzmozgasok I = Sh + Sv

- banki szferan keresztul a tokepiaci egyensuly valosul meg, ha a negy szektor

megtakaritasa megegyezik a beruhazasok osszegevel I = SH + SV + SA + SK -

makrogazdasagijovedelem C+S+T=Y=C+I+G+(Ex-IM)

3. abra. A nemzeti fogyasztas, megtakaritas es a beruhazas osszefuggesei

9

2015. 06. 14. 12:17

3. tétel

A makrogazdasági teljesítmény mérése, alapmutatók

.Szeleskoruseg: szurke- es feketegazdasag

haztartasok

egyeb tokeletlensegek

2.Homogenizalas: Az összes kibocsátás vagy bruttó kibocsátás (GO =

GROSS OUTPUT) keplete: GO = ∑ (p*Q)

3.Árak valtozasa: Reálkibocsátás = Nominális kibocsátás / GDP árindex

4.Halmozodas: Hozzáadott érték = Összes kibocsátás - Folyó termelo

felhasználás

5.Brutto es netto mutatok: Nettó beruházás = Bruttó beruházás -

Amortizáció

6.Hazai es nemzeti mutatok:

GDP = hazaiak hazai termelése + kulföldiek itteni termelése

NDP = GDP – Amortizáció

GNI = hazaiak hazai jövedelme + hazaiak kulföldi jövedelme

NNI = GNI – Amortizáció

7. Nemzetkozi transzferek

GNDI=GNI - Kiáramló nemzetközi transzferek+ Beáramló nemzetközi

Transzferek

NNDI = GNDI – Amortizáció

Makrokibocsatas merese

10

Makroökonómia

4. abra. A tokepiac mukodese

Megtakaritas utja:

- a megtakaritas a beruhazonal kepzodik (onfinanszirozas)

- a megtakarito penze ujraelosztassal a beruhazohoz kerul:

vegleges ujraelosztassal (adok es tamogatasok, kozadakozasok stb.)

kozvetlen ideiglenes ujraelosztassal (pl. kotveny)

kozvetett ideiglenes ujraelosztassal valamely penzintezeten keresztul (lekotott

bankbetetek, bankhitelek)

- a bankrendszer potlolagos penzteremtese: implicit ujraelosztas a penzkeszletet

tartok

es a beruhazok kozott

Nemzeti szamlarendszer-System of National Accounts (SNA)

Az ENSZ altal ajanlott teljesitmeny-szambaveteli rendszer, amely a keynesi

fogalmakra epitve meri piaci viszonyok kozott a makrogazdasag folyo

(szamlakon megjeleno) teljesitmenyeit. Egyseges keretbe illeszti a gazdasag es a

tarsadalom minden reszteruleterol szarmazo informaciok kozul azokat, amelyek

e keretbe illenek.

A nemzeti szamlarendszer zart, teljes koru es konzisztens elszamolasi struktura.

8


- nemzeti szamlak zart elszamolasi rendszer:

az egymasra epulo, egymasba kapcsolodo szamlain

merlegein keresztul a makrogazdasag mukodeset mutatjak

- nemzeti szamlak rendszere

folyo szamlak

11

Makroökonómia

felhalmozasi szamlak

merlegek

Az SNA alapmutatoi

Brutto kibocsatas (Jele: GO = Gross output) - a makrogazdasag teljesitmenyenek

teljesen halmozott erteke. A korszerusitett SNA-ban a GDP-bol szarmaztatott

mennyiseg.

Brutto hazai termek (Jele: GDP=Gross domestic product) - az adott orszag

teruleten, az adott evben eloallitott, vegso felhasznalasra szant javak hozzaadott

osszerteke, fuggetlenul a termelok allampolgarsagatol. A korszerusitett SNA es

az ESA kozos alapmennyisege.

Netto hazai termek (Jele: NDP = Net domestic product) - a brutto hazai termek

amortizaciomentes erteke.

Brutto nemzeti termek (Jele: GNP = Gross national product) - az adott orszag

allampolgarai altal az adott evben eloallitott, vegso felhasznalasra szant javak

hozzaadott osszerteke, fuggetlenul a termeles szinteretol.

Netto nemzeti termek (Jele: NNP = Net national product) - a brutto nemzeti

termek amortizaciomentes erteke.

Az SNA rendszer a vilag orszagainak tobbsegeben rendszeresitett es elfogadott

egyseges szamlarendszer, amelynek segitsegevel merik es osszehasonlithatova

teszik a kulonbozo az orszagok teljesitmenyet.

Ezt a piacgazdasagot mukodteto orszagok hasznaljak, korabban a szocialista

berendezkedesu orszagok mas szamlarendszert hasznaltak(MPS). Mivel a ket

rendszer elszamolasa kulonbozott, ezert nem volt valos a kozponti tervutasitasos

orszagok es a piacgazdasagot elonyben reszesito orszagok teljesitmenyeinek

osszevetese.

Magyarorszagon mar a politikai es gazdasagi rendszervaltast megelozoen

mindket rendszer alapjan elvegeztek a merest, ezert a rendszervaltast kovetoen

azonnal attertunk az SNA meresere.

Az SNA szamlain szereplo adatok kiindulo pontjai a megtermelt javak

osszegzese. Torekvese, hogy minden letrehozott termeket es szolgaltatast

szamitasba vegyen.

- mennyi jovedelmet termelnek meg a gazdasagban

- mennyi jovedelemhez jutottak az elsodleges elosztas soran az adott

12

Makroökonómia

makrogazdasaghoz tartozo gazdasagi szereplok.

9


- ennyi jovedelem allt rendelkezesre osszesen vegso felhasznalasra az

ujraelosztas utan, az adott makrogazdasaghoz tartozo gazdasagi szereploknel

SNA rendszer

Brutto kibocsatas

- Termelo fogyasztas

= Brutto hazai termek (GDP)

+ Hazaiak kulfoldon realizalt elsodleges jovedelme

- Kulfoldiek belfoldon realizalt elsodleges jovedelme

= Brutto nemzeti jovedelem (GNI)

+ Kulfoldrol szarmazo transzfer(masodlagos jovedelem

- Kulfoldre utalt transzfer

= Brutto nemzeti rendelkezesre allo jovedelem (GNDI)

13

Makroökonómia

Minden brutto jovedelemnek van netto parja, amelyeket ugy szamolunk ki, hogy

levonjuk a brutto mutatokbol az amortizaciot, amely a makrogazdasagban a

geppark potlasara fordithato megtakaritas.

Netto mutatok:

- GDP – Amortizacio = NDP:Netto hazai ossztermek

- GNI – Amortizacio= NNI: Netto nemzeti jovedelem

- GNDI – Amortizacio = NNDI: Netto nemzeti rendelkezesre allo jovedelem

Egy gazdasag osszes koltsege az un. termelo fogyasztas, amely a gazdasag un.

kozbulso termekeivel egyezik meg.

Kozbulso termekek azok, az anyagok, energia, felkesz termekek erteke, amelyek

meg tovabbi munkafolyamat kovetkezteben kesztermekke alakulnak at es

fogyasztasra kerulnek. A kozbulso termekek tehat a vallalati szektorban

maradnak, a brutto kibocsatasban felhalmozodnak.

A gazdasagban a GDP-t a munka hozza letre, a munka ertekteremtese jelenik

meg a GDP- ben, ezert a GDP-t hozzaadott erteknek is nevezzuk.

A gazdasag beruhazasai:

- Brutto beruhazas= Netto beruhazas+Amortizacio

- Brutto beruhazas= Bovito + Potlo beruhazasok.

- Beruhazas: A gazdasag eszkozeinek potlasa es bovitesere forditott penzosszeg.

- Netto beruhazas: Bovito beruhazas, amikor tobb eszkozt vesz a vallalat.

- Amortizacio: Potlo beruhazas. Csak a regi eszkozt lehet potolni.

Integralt Gazdasagi Szamlak Europai Rendszere - European System of Accounts

(ESA)

10


Az Europai Unionak az SNA-t modosito teljesitmenymeresi ajanlasa, amely a

nemzeti mutatokat csak jovedelem formakban ertelmezi.

Az ESA mutatoi

Brutto nemzeti jovedelem (Jele: GNI = Gross national income) - adott evben az

orszag allampolgarai altal eloallitott, vegso felhasznalasra szant javak

hozzaadott osszerteke, fuggetlenul attol, hogy hol jott letre. A GDP hatarokon

atfolyo toke es munkajovedelmekkel korrigalt erteke.

14

Makroökonómia

Netto nemzeti jovedelem (Jele: NNI = Net national income) - a brutto nemzeti

jovedelem amortizaciomentes erteke.

Brutto rendelkezesre allo nemzeti jovedelem (Jele: GNDI = Gross national

disposable income) - az adott orszag allampolgarainak adott evben

felhasznalhato brutto jovedelme. A GNI nemzetkozi transzferekkel korrigalt

erteke

Netto rendelkezesre allo nemzeti jovedelem (Jele: NNDI = Net national

disposable income) - A GNDI amortizaciomentes erteke.

15

2015. 06. 14. 12:17

4. tetel

Az arupiaci kereslet osszetevoi: fogyasztas, beruhazas, kormanyzati vasarlas,

netto export

16

• 5.1. Fogyasztás (és megtakarítás)• ĉ = fogyasztási határhajlandóság:

megmutatja, hogy mennyivel változik a fogyasztás, ha egységnyivel változik a jövedelem.• Képlete: ĉ =• Az autonóm fogyasztás a jövedelemtől

független fogyasztás. C0• C(Y) = ĉ*Y + C0• A háztartás fogyasztásra fel nem használt

jövedelme a megtakarítás.• A megtakarítási határhajlandóság (ŝ)

megmutatja, hogy mennyivel változik a megtakarítás, ha egységnyivel változik a jövedelem. • Képlete: ŝ = • Az autonóm megtakarítás, a jövedelemtől

független megtakarítás, jele S0.

• S(Y) = ŝ *Y + S0

Makroökonómia

Az árupiaci kereslet

17

• 5.1. Fogyasztás (és megtakarítás)• ĉ = fogyasztási határhajlandóság:

megmutatja, hogy mennyivel változik a fogyasztás, ha egységnyivel változik a jövedelem.• Képlete: ĉ =• Az autonóm fogyasztás a jövedelemtől

független fogyasztás. C0• C(Y) = ĉ*Y + C0• A háztartás fogyasztásra fel nem használt

jövedelme a megtakarítás.• A megtakarítási határhajlandóság (ŝ)

megmutatja, hogy mennyivel változik a megtakarítás, ha egységnyivel változik a jövedelem. • Képlete: ŝ = • Az autonóm megtakarítás, a jövedelemtől

független megtakarítás, jele S0.

• S(Y) = ŝ *Y + S0

Makroökonómia

Az osszkereslet fogalma, osszetevoi

A fogyasztas, megtakaritas es jovedelem fogalma, osszefuggeseik

A fogyasztasi es a megtakaritasi fuggveny

A beruhazasi kereslet:

- fogalma,

- meghatarozo tenyezoi,

- fuggvenye.

Az egyensulyi jovedelem

1, Az összkereslet fogalma, összetevoi

makrogazdasági kereslet: a javak azon mennyisege, amit a gaszdasagi

szereplok az adott arszinvonalon vasarolni szeretnenek

kereslet nagysaga fugg:

● jovedelemtol

● rendelkezesre allo penzmennyiseg

● ezeket befolyasolo tenyzok

2, A fogyasztás, megtakarítás és jövedelem fogalma, összefuggéseik

jövedelem (Y): realizalt (megvalosult) kibocsaltas

ket resze van: fogyasztas es a megtakaritas



megtakarítás (S): az adott idoszakban el nem koltott jovedelem 3,

fogyasztási fuggvény: az az osszefugges, amely minden tervezet

jovedelemszinthez a varhato fogyasztast rendeli hozza C(Y)= C0 + A‰Y

Két tényezobol áll: -fogyasztási határhajlandóság (A‰): megmutatja,

hogy a gazdaság fogyasztói minden egyes ujabb tervezett

jövedelemegység hány százalékát tervezik fogyasztási javakra költeni;

megadja a fuggvény meredekségét

- autonom fogyasztas (Co): a jovedelemtol fuggetlen fogyasztas

A fuggveny kepe egy max. 45o –os egyenes, amely azt jelenti, hogy a

jovedelemtulajdonosok minden egyes tervezett jovedelmuket teljes egeszeben

fogyasztasi javakra kivanjak forditani.

18

Makroökonómia

megtakarítási fuggvény: azon pontok osszessege, amely minden tervezett

jovedelemszinthez a szandekolt megtakaritas nagysagat rendeli hozza S(Y)= S0

+ sY

Ket tenyezobol all: -megtakaritasi hatarhajlandosag (s): az a szam, amely

megmutatja, hogy egyseggel valtoztatva a jovedelem nagysagat, mennyivel

valtozik a megtakaritas merteke

- autonom megtakaritas (S0): a jovedelemtol fuggetlen megtakaritas

4,

beruházási kereslet:

- fogalma: nettoberuhazas a tokeallomany bovitese, a brutto ezen kivul

tartalmazza meg a potlast is

meghatározó tényezoi:

● varhato profit

minel nagyobb a varhato profit, annal nagyobb a beruhazasi javak iranti kereslet

● hitel kamatlab nagysaga

minel nagyobb a hitelkamatlab, annal kisebb a beruhazasi javak iranti kereslet

- fuggvénye: a jovedelemtol fuggetlen es allando, ezert egy x tengellyel

parhuzamos egyenes (egyetlen idoszakot vizsgalunk)

5, Az egyensulyi jövedelem: [Ye= C + I + A‰Y] c csekkold meg hogy jó-

e

Az egyensulyi jovedelem tengelye azon pontok halmaza, ahol a tervezett

jovedelem megegyezik a tervezett fogyasztas es a szandekolt beruhazas

osszegevel

Ha a jovedelem kisebb, mint az egyensulyi, akkor tulkereslet van az arupiacon.

Ha a jovedelem nagyobb, mint az egyensulyi, akkor tulkinalat van az arupiacon.

19

2015. 06. 14. 12:17

5. tetel

Penzpiac:penzkereslet, penzkinalat, egyensulyi kamat

A pénz funkciói:

Forgalmi eszköz funkció: a penz arucseret kozvetit.

Fizetési eszköz funkció: lehetove teszi, hogy a gazdasagi tranzakciok idoben

es terben elkulonuljenek egymastol.

Felhalmozási eszköz funkció: a penz a vagyontartas egyik formaja.

Elszámolási eszköz funkció: a gazdasagi kimutatasok mertekegysege a penz.

Reál pénzkereslet (MD): az a penzmennyiseg, amely felett a gazdasag

szereploi barmikor rendelkezhetnek. Ilyenkor a penzhez barmikor, veszteseg

nelkul hozzajuthatnak, es azonnali tranzakciokra felhasznalhatjak. Ide tartozik a :

készpénz (a penz fizikai megjelenese ermek es bankjegyek formajaban)

látra szóló betétek (a penzintezetek altal vezetett szamlakon levo barmikor

hozzaferheto szamlapenz, amihez kulonbozo technikai megoldasok

kapcsolodhatnak pl. bankkartya, mobiltelefon, elektronikus penztarca, stb.)

Nem tartoznak bele lekotott betetek, takareklevelek!

Pénzkereslet motivációi:

Tranzakciós motiváció: a gazdasagi tranzakciok zavartalan lebonyolitasa

erdekeben tartanak a gazdasag szereploi penzt.

Ha no a GDP (Y), a pénzkereslet (MD) is no.

Óvatossági motiváció: elore nem lathato esemenyek miatt tartanak a

gazdasag szereploi penzt.

Spekulációs motiváció: azert nem kotik le a gazdasag szereploi a penzuket,

mert jobb elkoltesi vagy lekotesi lehetosegre varnak illetve elvezik a szabad

koltekezesi lehetosegek erzeset (ha sok szabadon elkoltheto penzunk van, akkor

ez nem azt jelenti, hogy el is fogjuk kolteni az osszes rendelkezesre allo penzt,

hanem azt, hogy nem kell utemezni a koltekezest).

A kamat növekedésével a penztartas koltsege no, ezert a pénzkereslet

csökken.

A real-penzkereslet nagysaga egyenesen aranyos a jovedelemmel es forditottan

aranyos a kamattal.

20

Makroökonómia

Nominális pénzkínálat (MS): az a pénzmennyiség, amennyit a

bankrendszer a gazdaság rendelkezésére bocsájt.

Ha a gazdasagi tranzakciokhoz kepest kevés pénz van a gazdasagban, akkor ez

fékezi a gazdasági növekedést (a penzhiany novekedesi gat)

Ha a gazdasag penzigenyehez kepest fölösleges pénz van a gazdasagban,

akkor ez a penz elertektelenedeset (inflációt) okozza.

Az árupénznek a kovetkezo tulajdonsagokkal kellett rendelkeznie:

konnyen szallithato (a kereskedelem penzigenye miatt)

oszthato (altalaban nem pontosan azonos erteku termekek cserelnek gazdat es a

tinonak faj,ha visszaadnak beloleJ)

tetszetos (szeressek az emberek)

legyen iranta allando kereslet (ne telitodjenek vele az emberek, kulonben erteket

veszti)

legyen mogotte tarsadalmi kozmegegyezes, hogy ez a penz (mindenki fogadja

el)

A pénzpiac

1, A pénzpiac értelmezése

2, A pénzkereslet (MD=MD(Y,i)): A gazdasagi szereplok mennyi penzt

szandekoznak tartani, azaz mekkora penzmennyiseg folott kivannak barmikor

rendelkezni

A penzkeresletet a jövedelem (egyenes arányban) es a kamatláb (fordított

arányban) befolyasolja. A penzkereseti gorbe a jovedelem novekedesere

jobbra, mig csokkenesere balra tolodik el

Vannak bizonyos penztartasi motivumok:

● Az uzleti tevékenység zavartalan folytatása, tulajdonkeppen

jovedelemszerzes miatt tartanak penzt, es ez a penztartasi igeny a jovedelem

novekedesevel erosodik

● Tartalékolás elore nem láthatóesemények miatt (ovatossagi motivacio):

minden nem monopol helyzetben levo vallalatotot bizonyos mertekig

bizonytalansag veszi korul

21

Makroökonómia

3, A pénzkínálat MD=MS(Y,i)/P : Az a penzmennyiseg, amelyet a

bankrendszer a gazdasag rendelkezesere bocsalt [adott és állandó]

reálpénzkínálat: a penzkinalat es az arszinvonal hanyadosa

Az MS/P realpenzkinalat es az MD penzkereseti gorbek metszespontja hatarozza

meg a penzpiaci egyensulyt biztosító kamatlábat az io-t. A jovedelem

emelkedesere a kamatlab is emelkedik i1-re.

22

2015. 06. 14. 12:17

6. tetel

Az arupiaci kereslet az arszinvonal fuggvenyeben

P no →MS/P csökken →tulkereslet a pénzpiacon →i no →I(i) és C(YDI)

csökken→YD csökken

Ábrán: P1-rol P2-re nott az árszínvonal, a reál-pénzkínálat MSP1 – rol

MSP2 – re csökkent, a korábban egyensuly biztosító kamatláb i1 kamatláb

mellett tulkereslet alakult ki, a kamat i1 -rol i2-re nott

Az árupiaci kereslet

Az osszkereslet fogalma, osszetevoi

A fogyasztas, megtakaritas es jovedelem fogalma, osszefuggeseik

A fogyasztasi es a megtakaritasi fuggveny

A beruhazasi kereslet:

- fogalma,

- meghatarozo tenyezoi,

- fuggvenye.

Az egyensulyi jovedelem

1, Az összkereslet fogalma, összetevoi

makrogazdasági kereslet: a javak azon mennyisege, amit a gaszdasagi

szereplok az adott arszinvonalon vasarolni szeretnenek

kereslet nagysaga fugg:

● jovedelemtol

● rendelkezesre allo penzmennyiseg

● ezeket befolyasolo tenyzok

23

Makroökonómia

2, A fogyasztás, megtakarítás és jövedelem fogalma, összefuggéseik

jövedelem (Y): realizalt (megvalosult) kibocsaltas

ket resze van: fogyasztas es a megtakaritas



megtakarítás (S): az adott idoszakban el nem koltott jovedelem 3,

fogyasztási fuggvény: az az osszefugges, amely minden tervezet

jovedelemszinthez a varhato fogyasztast rendeli hozza C(Y)= C0 + A‰Y

Két tényezobol áll: -fogyasztási határhajlandóság (A‰): megmutatja,

hogy a gazdaság fogyasztói minden egyes ujabb tervezett

jövedelemegység hány százalékát tervezik fogyasztási javakra költeni;

megadja a fuggvény meredekségét

- autonom fogyasztas (Co): a jovedelemtol fuggetlen fogyasztas

A fuggveny kepe egy max. 45o –os egyenes, amely azt jelenti, hogy a

jovedelemtulajdonosok minden egyes tervezett jovedelmuket teljes egeszeben

fogyasztasi javakra kivanjak forditani.

megtakarítási fuggvény: azon pontok osszessege, amely minden tervezett

jovedelemszinthez a szandekolt megtakaritas nagysagat rendeli hozza S(Y)= S0

+ sY

Ket tenyezobol all: -megtakaritasi hatarhajlandosag (s): az a szam, amely

megmutatja, hogy egyseggel valtoztatva a jovedelem nagysagat, mennyivel

valtozik a megtakaritas merteke

- autonom megtakaritas (S0): a jovedelemtol fuggetlen megtakaritas

4,

beruházási kereslet:

- fogalma: nettoberuhazas a tokeallomany bovitese, a brutto ezen kivul

tartalmazza meg a potlast is

meghatározó tényezoi:

● varhato profit

minel nagyobb a varhato profit, annal nagyobb a beruhazasi javak iranti kereslet

● hitel kamatlab nagysaga

minel nagyobb a hitelkamatlab, annal kisebb a beruhazasi javak iranti kereslet

24

Makroökonómia

- fuggvénye: a jovedelemtol fuggetlen es allando, ezert egy x tengellyel

parhuzamos egyenes (egyetlen idoszakot vizsgalunk)

5, Az egyensulyi jövedelem: [Ye= C + I + A‰Y] c csekkold meg hogy jó-

e

Az egyensulyi jovedelem tengelye azon pontok halmaza, ahol a tervezett

jovedelem megegyezik a tervezett fogyasztas es a szandekolt beruhazas

osszegevel

Ha a jovedelem kisebb, mint az egyensulyi, akkor tulkereslet van az arupiacon.

Ha a jovedelem nagyobb, mint az egyensulyi, akkor tulkinalat van az arupiacon.

25

2015. 06. 14. 12:17

7. tetel

26

Makroökonómia

A munkapiac:munkakinalat, munkakereslet, egyensuly, egyensulytalansag

Az árupiaci kínálat alakulását rövidtávon a foglalkoztatottak száma

határozza meg. Ha no a foglalkoztatottság. akkor no a termelés.

Kényszerű munkanélkuli: aki adott reálbér mellett hajlandó és képes

lenne dolgozni, de nem kap munkát.

Önkéntes munkanélkulinek nevezi a közgazdaságtan azokat, akik a

számukra elérheto reálbérek mellett nem vállalnak munkát.

Munkakeresletet befolyásoló tényezok:

ha a munkabér no, akkor a munkakereslet csökken

ha a termékár no, akkor a munkakereslet no

ha a munka határterméke no (mert tobb toket hasznal a vallalat a

termeleseben), akkor a munkakereslet no

27

Makroökonómia

A munkapiac

A munkakereslet es meghatarozo tenyezoi

A munkakinalat es meghatarozo tenyezoi

A munkapiac allapotai: egyensuly, munkanelkuliseg, tulfoglalkoztatottsag. A

munkanelkuliseg merese

A munkanelkuliseg fobb tipusainak ismertetese, elemzese

Nominálbér vagy penzber: jele: w az a penzosszeg, amelyet a munkavallalo az

ot foglalkoztato gazdalkodasi egysegtol kap. Egy makrogazdasag nominalbere az

egyes penzberek atlaga

1, A munkakereslet (LD) és meghatározó tényezoi

A vallalati szfera munkaigenyet jelenti.

A munkakeresletet erosen befolyasolja a reálbér. A realber csokkenese

osztonzoleg hat a munkakeresletre, ezert a munkakereslet fuggvenye egy

negativ mereksegu egyenes.

munkakeresleti fuggveny: minden realberhez a vallalati szfera munkakeresletet

rendeli hozza

2, A munkakínálat (LS) és meghatározó tényezoi

Az a munkamennyiseg, amelyet a haztartasok adott korulmenyek kozott

folajanlanak.

Csak egyéni használatra

http://erettsegi.com - 1 / 3 - 14.06.2015

munkakinalati fuggveny: minden realberhez a haztartasok munkakinalatat

rendeli hozza

28

Makroökonómia

A reálbér a nominalber es az arszinvonal hanyadosa (jele: w/P), azaz a realber a

nominalbernek termekmennyisegben mert nagysaga.

A munkakínálatot befolyásolja még: a lakossag egeszsegugyi allapota,

altalanos kulturalis szinvonal, technikai fejlodes, jovedelem termeles uteme

3, A munkapiac állapotai: egyensuly, munkanélkuliség,

tulfoglalkoztatottság

● Ha a munkakinalat megegyezik a munkakereslettel, akkor egyensuly van a

munkapiacon. Ezt egy egyensulyi realbernel fogja elerni.

● Ha a munkapiacon nagyobb a (munka)kereslet, mint a (munka)kinalat, akkor

a piacon tulkereslet vagyis tulfoglalkoztatás van. Ez az egyensulyinal kisebb

realber esteten van.

● Az egyensulyinal nagyobb realber munkanélkuliséghez vezet

4, A munkanélkuliség mérése

A munkapiaci tulkinalatot munkanelkulisegi rataval merjuk. A munkanelkuliek

szamat elosztjuk az aktiv nepesseg szamaval es az igy kapott szamot szazalekos

formaban ertelmezzuk.

5, A munkanélkuliség fobb típusainak ismertetése, elemzése

keresleti oldalról szemlélve:

● Globális munkanélkuliség: a munkakinalatot abszolut szammertekben

meghaladja a munkakereslet

● Strukturális munkanélkuliség: a munkaero kinalata es kereslete

szerkezetben ter el egymastol (mast keresnek, mint amit kinalnak)

● Technológiai munkanélkuliség: technikai haladas hatasara alaul ki; rovid

tavon eroteljesen noveli, kesobb csokkenti, de hosszu tavon mindenkepen noveli

a munkanelkuliseget

● Konjunkturális munkanélkuliség: amikor a vilagpiaci ertekitelet az adott

termeket nem tartja megfelelonek, mert mar korszerubb termekek,

szolgaltatasok vannak a piacon

a†’ a termek vagy szolgaltatas eladhatatlan; rovid tavon noveli a

munkanelkuliseget, majd meg eroteljesebben noveli

kínálati oldalról szemlélve:

● Önkénetes munkanélkuliség: adott realber mellett nem hajlando dolgozni

(minden kenyszeru ok nelkul pl. nyert a lotton)

29

Makroökonómia

● Kényszerű munkanélkuliség: amikor a munkavallalo adott realber

melletthajlando dolgozni, de valamilyen kulso ok miatt nem kap munkat

● Surlódásos munkanélkuliség: munka- vagy lakohely valtozasahoz,

valamint munkahelyi feszultseghez kapcsolodo allastalansag (resze a noi

munkanelkuliseg is)

30

2015. 06. 14. 12:17

8. tetel

Az arupicai kinalat az arszinvonal fuggvenyeben, makrogazdasagi egynsuly

Fogalma: az a termékmennyiség, amennyit a gazdaság szereploi adott

árszínvonal és ugyancsak adott technikai feltételek mellett hajlandóak

és képesek eloállítani. Arra keressuk a választ, hogyan fugg az

árszínvonaltól az árupiaci kínálat. YS = f (P)

Felteveseink:

a nominalber (w) rogzitett (erdekegyeztetes utan)

a munkakereslet kisebb, mint a munkakinalat (ha nem akkor a szaggatott vonal

mutatna az arupiaci kinalatot)

a munkakereslet hatarozza meg a foglalkoztatottsagot

a munkakeresletet mindig kielegiti a munkakinalat

a tokeallomany rogzitett, a technikai szinvonal adott

A makrogazdasag arupiacan egyensuly van, ha az arupiaci kereslet es az

arupiaci kinalat megegyezik. Vagyis a gazdasag szereploi eppen annyit termeket

hajlandoak es kepesek megvenni, mint amennyit a gazdasag szereploi

hajlandoak es kepesek termelni. Az egyensuly kialakulasat az arszinvonal

mozgasa biztositja

31

Ha az árszínvonal (P) nő →

a reálbér csökken →

a munkakereslet () nő→

a foglalkoztatottság is nő →

az árupiaci kínálat is nő

2015. 06. 14. 12:17

9. tetel

Munkanelkuliseg tipusai, munkanelkuliseg problemajanal kezelese

A munkanélkuliség típusai, megoldási lehetoségek

13.1. A globális keresletcsökkenés miatti munkanélkuliség (az elégtelen

kereslet problémája)

13.1.2. Az állami beavatkozás lehetséges eszközei:

adocsokkentes es/vagy a transzferek novelese (a haztartasok rendelkezesre allo

jovedelme es igy a fogyasztasa no)

kormanyzati kiadasok (G) novelese

jegybanki kamatcsokkentes (a kamatcsokkenes kovetkezteben nohet a

beruhazas es a fogyasztas)

13.2. Konjunkturális munkanélkuliség

A gazdasagi novekedes ciklikussagabol adodo munkanelkuliseg. Általaban

nehany agazatot, vallalatot erint.

13.3. Strukturális munkanélkuliség

Strukturális munkanélkuliségrol beszélunk, ha a munkakereslet es a

munkakinalat szerkezete elter egymastol.

13.3.1. Eltéro szakmastruktura: adott szaktudasu munkaerobol hiany van,

mas szakkepzettsegubol tulkinalat.

13.3.2. Regionális eltérések a munkapiacon: bizonyos regiokban

munkaero-hiany, mas regiokban tulkinalat jelentkezik.

13.3.3. Életkorhoz kötheto munkapiaci elvárások problémája

13.3.4. Egyéb, diszkriminációból fakadó munkanélkuliség.

Technologiai munkanelkuliseg alakul ki, amikor a technika fejlodesevel

automatak, robotok, gepek, szoftverek helyettesitik a munkavallalot, kiszoritva

az alacsony kepzettsegu munkaerot.

13.5. A surlódásos (frikciós) munkanélkuliség: allas vagy lakhely

valtozasahoz kotheto munkanelkuliseg, amikor valamelyik fel inditvanyozza a

munkaviszony megszunteteset, vagy az illeto munkapiaci statusza valtozoban

van es atmenetileg (nehany hettol nehany honapig) nincs munkaja.

32

Makroökonómia

Tartós munkanélkuli: aki 1 evnel hosszabb ideig munkanelkuli. Nagyon

veszelyes leepulesi spiralt jelent. A kilatastalansag, tehetetlenseg erzesenek

csokkentesere fuggosegek alakulnak ki, elhanyagoljak egeszsegi, higieniai

szuksegleteiket, gyakorlatilag lehetetlenne teszik, hogy visszakerulhessenek a

munkaeropiacra.

33

2015. 06. 14. 12:17

10 tetel

Inflacio

Az infláció az árszínvonal tartós emelkedése. A defláció az árszínvonal

tartós csökkenése.

Kuszó infláció: egy szamjegyu eves inflacio, kiszamithato, nincsenek hirtelen

megugrasok, a gazdasag mukodeset nem zavarja.

Vágtató infláció: 2-3 szamjegyu eves szintu arszinvonal novekedes (pl.1990-es

evek eleje Magyarorszagon). Jelentos problemakat okoz, de nem lehetetleniti el

teljesen a gazdasag mukodeset.

Hiperinfláció: a penz rendkivul gyors elertektelenedese, amikor a penz mar

nem tolti be a penz funkciokat

Az infláció kiszámíthatatlansága zavarja az árak információ tartalmát,

ami pedig egy jol mukodo piacgazdasag alapja. Ha a vallaltok az optimalis

mennyisegnel tobbet termelnek, akkor a tobblettermekeken veszteseguk

keletkezik, ha kevesebbet termelnek, akkor nem termelnek meg olyan

termekeket, amelyek meg nyereseget hoztak volna. Hatekonysagveszteseget

okoz az inflacio.

Inflacios idoben a kockázatok csökkentése érdekében a vállalatok

csökkenthetik, vagy elhalasztjak a beruházásokat, mialtal a fogyasztas es a

makrojovedelem is csokken.

Ha valtoznak az arak, akkor at kell irni az arlapokat is (a szakzsargonban

menuköltség), mert a termeleshez felhasznalt aruk es szolgaltatasok

arvaltozasai miatt valtozik a vegtermekek ara is. A vallalatoknak folyamatosan uj

koltsegszamitasokat kell vegezni, uj tajekoztatokat kell kesziteni es az

ugyfeleknek eljuttatni, a tenyleges koltsegnovekedeseken tul az erre forditott ido

elmaradt haszon.

Az inflacio miatt novekvo kamatok a hitel- es beteti megallapodasok lejarati

idejenek roviduleset, es ez altal a penzugyi kozvetites melysegenek csokkeneset

okozza. A rövidtávra lekötött megtakarításból hosszu távu beruházást

finanszírozni kockázatos, költséges.

Emellett a valtozekony inflacio a jovedelmek nem szandekolt ujraelosztasat

okozhatja.

34

Makroökonómia

Az inflacionak nem csak vesztesei, de nyertesei is lehetnek. A hosszu tavra

rogzitett kamatu hitelugylet nyertese lesz a hirtelen jott inflacionak, aki hitelt

vett fel (hiteladós), es veszit, aki hitelt nyujtott (hitelnyujto vagy betetes).

A kormányzatnak is jol johet a magasabb inflacio, mert ugy javitja a

koltsegvetes helyzetet, hogy nem kerulnek kozvetlen ellentetbe a

valasztopolgarral.

Inflacio: az arszinvonal tartos es altalanos emelkedese, azaz egysegnyi penz

vasarloerejenek folyamatos csokkenese.

Terbeli halmozodas: a kulonbozo vertikumokban keletkezett ertekeket minden

felhasznalo vertikumban ujra szamitasba veszik (lasd: termelo fogyasztas).

Idobeli halmozodast okoz az amortizacio beszamitasa az adott vertikum

teljesitmenyebe, hiszen a felhasznalt es hasznalat kozben kopo alloeszkozok mas

vertikumok korabbi idopontokban mar beszamitott teljesitmenyei. Az idobeli

halmozodas a terbeli halmozodas modosult formaja.

Brutto teljesitmenymutatot kapunk, ha minden vertikum teljesitmenyet teljesen

(terben es idoben) halmozottan szamitjuk.

Felnetto teljesitmeny mutato a brutto ertekbol levonjuk a terbeli halmozodas

erteket (sajatsagosan ezt nevezik az SNA/ESA ajanlasokban Gross=G=Brutto

mutatonak).

Netto teljesitmeny mutato a terbeli es idobeni halmozodas nelkuli mutato. Fobb

gazdasagpolitikai eszkozok:

- Koltsegvetesi politika.

koltsegvetes bevetelek = adokkal (T),

koltsegvetesi kiadasok = transzferkifizetesek (Tr) + kormanyzati vasarlasokkal

(G)

- Monetaris politika

- Jovedelempolitika

- Kulgazdasag-politika

Makrogazdasag szereploi:

- haztartasi szfera - a lakossag jovedelmet felhasznalo fogyasztoi egysege, amely

a

35

Makroökonómia

szuksegleteket kozvetlenul kielegito javakat vasarolja meg

- vallalati szfera - mind azon gazdasagi alanyok, melyeknek feladata a termekek

eloallitasa, vagy valamely szolgaltatas nyujtasa

a tarsasagi ado hatalya ala eso, termelo es szolgaltato tevekenysegeket

folytato, onallo szervezetek

4


a fo tevekenysegkent penzugyi szolgaltatasokkal foglalkozo penzugyi

szervezeteket (bankok, biztositok, stb.)

nem profiterdekelt szervezeteket

allam - a koltsegvetesen keresztul adokat szed be, majd transzfereket juttat

vissza a gazdasagba

a kozponti kormanyzat koltsegvetesi szervei, intezmenyei

helyi onkormanyzatok intezmenyeit, szervei

az elkulonitett allami penzalapokat kezelo szervezetek

a tarsadalombiztositas szervezetei

az allami vagyonkezelo szervezetek

kulfold - minden, ami az adott orszag hatarain kivul van, vagy minden ami

nem az adott gazdasag allampolgaraival kapcsolatos

A makrogazdasag piacai

- fogyasztasi javak piaca

- tokejavak piaca

- penzpiac

- munkapiac

Az infláció

1, Inflációnak nevezzuk a tartos arszinvonal emelkedest Szamitasara az

inflacios ratat hasznaljuk: (P1-P0)/P0 Defláció: tartos arszinvonal csokkenes

Fajtai szammertek alapjan:

● Kuszó infláció

A rata egy szamjeggyel merheto

Az arak nem stabilak, de valtozasainak merteke igen

36

Makroökonómia

Nincsenek hirttelen arvaltozasok, stabil gazdasag es elore jol megbecsulheto

arvaltozas

jellemzi

● Vágtató infláció

1. Az inflacios rata ketto, esetleg harom szamjeggyel merheto 2. Elofordulhatnak

hirtelen arvaltozasok

3. Az arvaltozasok elorejelzes nem teljesen megbizhato

● Hiperinfláció

1. A rata harom vagy tobb szammal merheto

2. Drasztikus arvaltozasok jellemzik



3. Minosegileg uj arszinvonal jon letre esetleg uj penznem bevezetesevel

2, A keresleti infláció: a makrogazdasag kereslete valtozatlan kinalat mellett

megno, vagy a kereslet novekedesenek mereke meghaladja kinalat novekedeset

makrogazdasági kereslet: a javak azon mennyisege az arupiacon, amleyet a

gazdasagi szerplok adott arszinvonalon vasarolni szertnenek YD= C+I

A makrokereslet autonóm elemeinek a növekedése inflációt gerjeszt

1. I. Autonóm fogyasztás (C0) növekedése

Oka: a fogyasztok (ceteris paribus) reklan, panik, spekulacio stb. miatt

megnovelik a

fogyasztasi javak iranti keresletet

Keletkezese: az autonom fogyasztas (C0) erteke no a†’ resze az osszpiaci

keresletnek, ezert a makrokereslet is no (YD)a†’ adott kinalat mellett

megnovekszik a kereslet az arupiacon, igy ez tulkeresletet okoza†’ a vallalatok a

tulkersletre reagalva megemelik az arakata†’ INFLÁCIO

1. II. Autonóm beruházás (I0) növekedése

Oka: a kedvezo profitkilatasok, javulo gazdasagi helyzet, spekulacio hatasara a

vallalatok novelik beruhazasi keresletuket

Keletkezese: megnovekedett beruhazas (I) -ceteris paribus- a bankok megemelik

a hitelkamatlabat a†’ ezzel a piacon aremelkedest, inflaciot ideznek elo a†’ a

megnovekedett kamatlabak hatasara a vallalatok egy resze visszamondja a

beruhazas iranti keresletet, mert ilyen dragan mar nem eri meg hitelt felvenni

37

Makroökonómia

3, A kínálati infláció (avagy költség infláció): a makrogazdasagi kinalat

valtozatlan kereslet mellett csokken, ill. a kinalat csokkenese meghaladja a

kereslet csokkeneset

makrogazdasági kínálat:

I. Bérköltség inflációs hatása

[Közvetlen]

Oka: a berharcok eredmenyekent megno a berkoltseg

Keletkezese: emelkednek a berek a†’ a vallalatok kozvetlenul beepitik a termek

piaci araba a†’ azonnal aremelkedest okoz a†’ INFLÁCIO

[Közvetett]

Oka: a berharcok eredmenyekent megno a berkoltseg



Keletkezese: a vallalatok adott bertomegbol kevesebb embert tudnak

foglalkoztatni a†’ elbocsaltjak a felesleges munkaerot a†’ csokken a kibocsaltas

adott kereslet mellett a†’ a piacon tulkereslet alakul ki aremelkedest okozva a†’

INFLÁCIO

II. Termelési eszközök inflációs hatása

[Közvetlen]

Oka: kulso gazdasagi hatas miatt a termekek, anyagok, termelesi eszkozok ara

megemelkedik

Keletkezese: a megemelkedett koltsegeket a vallalatok azonnal beepiti az altaluk

eloallitott termekek es szolgaltatasok araba a†’ kovetlen aremelkedest

INFLÁCIOT okozva

[közvetett]

Oka: kulso gazdasagi hatas miatt a termekek, anyagok, termelesi eszkozok ara

megemelkedik

Keletkezese: a vallalat nem koltenek tobbet termelesi eszkozre, hanem nem

vasaroljak meg azokat a†’ kevesebb eszkozzel kevesebb termeket tudnak

eloallitani a†’ csokken a vallalatok termelese a†’ a makrogazdasagi kinalat adott

kereslet mellett csokken a†’ INFLÁCIO

4, Az ár-bér spirál folyamata

38

Makroökonómia

Az árak és bérek emelkedését egymást erosíto folyamatát ár-bér

spirálnak nevezem

Ennek folyamata:

Az arszinvonal noa†’ a penzberek novekedneka†’ csokken a munkakereslet a†’

csokken a foglalkoztatottsaga†’ csokken a kibocsaltasa†’ tulkereslet alakul ki a

arupiacon a†’ az arszinvonal ujra emelkedni fog

5, Az infláció hatása a gazdaságra

tablazat a 121.o

KERESLETI INFLÁCIO

A fogyasztok az esetleg ujabb arszinvonal-emelkedestol tartanak, ezert no az

autonóm fogyasztás, a beruhazo pedig a jovore nezve jobb

profitvarakozasokkal szamok, ezert no a beruházási keresleta†’ osszkereslet

novekszik

Penzmennyiseg novekszika†’ penzpiaci tulkinalata†’ csokken a piaci kamatlaba†’

no a beruhazasi keresleta†’ osszkereslet novekszik



Nominal ber novekszika†’ no a realbera†’ csokken a munkakeresleta†’ csokken a

foglalkoztatasa†’ csokken a kinalat

Összességében elmondható, hogy a keresleti infláció növeli az

összkeresletet, míg a kínálati infláció csökkenti a kínálatot

39

2015. 06. 14. 12:17

11.

Állami szerepvallalas a makrookonomiaban, novekedes

15. Az állam szerepe a makroökonómiában

15.1. Stabilizáció

Rövidtávon az állam feladata a ciklusszabályozás

Hosszutávon a fenntartható fejlodést támogatása

15.2. Redisztribució=Jövedelem ujraelosztás

15.3. Allokáció=Eroforrás elosztás

15.4. Az állami beavatkozás eszközei

15.4.1. A költségvetési politika eszkozei az adok, a transzferek es a

kormanyzati kiadasok meghatarozasa.

Az adók típusai

Közvetlen adók: az adokoteles jovedelmet megszerzo adozora vetik, ki. Ilyen a

munkajovedelmet es tokebol szarmazo jovedelmet terhelo személyi

jövedelemadó (SZJA), a kamatjovedelmet terhelo kamatadó, a vallalkozok

nyeresegetet terhelo társasági adó. Közvetett adók: a termekek forgalmat,

fogyasztasat terhelo ado. Nehany kozuluk:

Általános Forgalmi Adó (ÁFA), amely a vegso fogyasztot (a haztartast) terheli,

a kozvetlen ertekesites eseten a termelok, szolgaltatok, illetve a kereskedok

kiszamlazzak (ez a brutto ar), es a bevetelbol az ÁFA-t az adohatosaghoz

atutaljak.

A jövedéki adók az alkoholtermekeket, dohanytermekeket, asvanyolajokat

terhelik.

Népegészségugyi termékadó: uditoital szorp formaban, mas uditoital,

energiaital, cukrozott kakaopor, elorecsomagolt cukrozott keszitmeny, sos snack,

etelizesito, izesitett sor, alkoholos frissito, gyumolcsiz.

Jövedelemtol fuggo adók: Ezek az adobevetelek a makrogazdasagban elert

jovedelemtol (Y, GDP) fuggnek. Ilyenek: tarsasagi ado, altalanos forgalmi ado,

szemelyi jovedelemado.

Jövedelemtol fuggetlen (autonóm) adók: vagyonadok, ingatlanadok,

kommunalis ado, gepjarmu ado.

15.4.1.1. Az adó és transzfer-változás hatása az árupiaci egyensulyra

40

Makroökonómia

Amint a fogyasztas-megtakaritas temakorben lattuk, az adó növelése

(transzfer csokkentese) csokkenti a haztartasok rendelkezesre allo jovedelmet,

igy a fogyasztast es a megtakaritast is. A megtakaritasok csokkenese a

penzpiacon kamatemelkedeshez vezet. A vallalatok profitvarakozasai romlanak

az adoemelest latva, az ehhez tarsulo kamatemeles visszaveti a beruhazast. A

fogyasztas es a beruhazas csokkenesebol kovetkezik, hogy csökken az

árupiaci kereslet.

Az adóemelés (transzfer csokkentes) a kinalati oldalon is kovetkezmenyekkel

jarhat. A haztartasok a rendelkezesre allo jovedelem csokkeneset beremelessel

szeretnek ellensulyozni („ilyen adok mellett nem tudunk megelni”). Ha eros

alkupozicioban vannak a munkavallalok (szakszervezetek), akkor a beremelest ki

tudjak harcolni. A beremelesre a vallalatok elbocsatassal es a termeles

csokkentesevel reagalnak. Az árupiaci kínálat csökken.

41

2015. 06. 14. 12:17

12. Tétel

42

Makroökonómia

Nemzetközi fizetési mérleg, devizapiac

Nemzetközi fizetési mérleg:

X-IM: nemzetkozi aru-, es szolgaltatasaramlas mutatoja (az ertuk kapott es adott

jovedelem)

a nemzetkozi valutaris kapcsolatok kore viszont ennel joval szelesebb.

egy nemzetgazdasag kulfolddel folytatott realgazdasagi es penzugyi tranzakcioit

osszefoglaloan a Nemzetkozi fizetesi merleg tukrozi, mely rendszerint egy

penzugyi evre vagy annak tort reszere (pl. negyedev) keszitett kimutatas ki- es

bearamlo oldallal.

az osszes valutaban torteno jovedelemaramlast a Nemzetkozi fizetesi merleg (BP

– Balance of Payment) tartalmazza, mely 2 fo merlegbol es egy kiegeszito

tetelbol all.

Reszei:

Folyo fizetesi merleg (FBP)

Tokemerleg (CAP)

Jegybanki tartalekok valtozasa (tartalekvaltozasok)

A 2 merleg (FBP es CAP) kiegesziti egymast.

1, Folyó fizetési mérleg:

Fo reszei:

kulkereskedelmi merleg (szamlazott X-IM tetelek)

kulkereskedelemmel kapcsolatos szallitasi es biztositasi koltsegek merlege

idegenforgalmi merleg

kulfoldi tokebefektetesekkel kapcsolatos jovedelmek merlege (hitelek,

kamatfizetesek, beruhazott tokek utani profitvaltozasok)

kormanyzati kifizetesek merlege

magan es allami transzferek merlege (kulfoldnek adott vagy onnan kapott

segelyek, adok, tagdijak, illetve a kulfoldon dolgozok hazautalt jovedelmei)

43

Makroökonómia

egyeb szolgaltatasok merlege

2, Tokemérleg (pénzugyi mérleg):

Fo reszei:

mukodo toke beruhazasok (hosszu tavu muveletek)

monetaris muveletek (rovidtavu muveletek)

tokeatutalasok

szellemi toke ertekesitesehez kapcsolodo kiadasok es bevetelek

a penzugyi merleg tartalmazza tovabba a nemzeti toke-, hitel-, es

penzmozgasokat

3, Tartalékok rovata:

Fo reszei:

a jegybank rendelkezesere allo likvid eszkozok:

monetaris arany (szerepe ma nagyon csekely)

valuta es deviza tartalek

SDR (Kulonleges Likviditasi Jogok – tobb valutabol osszeallitott azonnal

hasznalhato nemzetkozi fizetoeszkoz)

IMF tartalekok (azonnal lehivhato vagy felteteles hitelek)

ezen kivul ez a resz szolgal a statisztikai felmeresekbol eredo hibak korrigalasara

is.

Devizapiac:

minden orszag hasznal valamilyen fizetoeszkozt.

44

Makroökonómia

a hatarokon atnyulo gazdasagi muveletek miatt gyakran merul fel ezen

fizetoeszkozok atvaltasanak igenye.

ez az atvaltas a penzugyi piacok sajatos szegmense.

a devizapiac a valutakkal valo kereskedes legalis szintere.

jele: D$

Keresleti oldal: haztartas, vallalat, allam, kulfold

Kinalati oldal: barkinek lehet deviza kinalata.

a maganszemelyek csekely szereploi a devizapiacnak, az o ugyleteiket brokerek,

bankok intezik.

jelentos resztvevok: jegybankok, multinacionalis cegek, spekulansok, tozsdek,

brokerek, bankok.

a devizapiac talan a vilag egyik legfontosabb piaca (mindenkire hat kozvetve

vagy kozvetlenul.

a legnagyobb forgalmu es talan leglikvidebb piac (likvid rendkivuli meretenek es

a szereplok igen magas szamanak koszonhetoen).

Valuta fogalma: keszpenz (az orszag fizetoeszkoze)

Deviza fogalma: a valutara szolo koveteles, jellemzoen szamlapenz

valuta eseteben a veteli arfolyam alacsonyabb, az eladasi magasabb (ennek oka

a keszpenz hamisitasi kockazata, nehezkes felhasznalasa, es a koztes

kamatveszteseg)

a devizaarfolyam altalaban kedvezobb a valuta arfolyamnal

a kulonbozo orszagokban termelt es eladasra kinalt aruk es szolgaltatasok ara az

arfolyam segitsegevel hasonlithato ossze.

Árfolyam fogalma: valamely valuta egy egysegenek egy masik orszag

penznemeben kifejezett ara.

Árfolyamrendszerek:

az arfolyamrendszer tulajdonkeppen az a mod, ahogy egy orszag a sajat

fizetoeszkozenek viszonyait kialakitja mas devizakhoz.

Tipusai:

Lebego árfolyamrendszer (rugalmas árfolyamrendszer):

egy adott orszag valuta arfolyamat mas valutakhoz kepest a piaci viszonyok

hatarozzak meg

45

Makroökonómia

Magyarorszagon is lebego arfolyamrendszert alkalmaznak

az arfolyam es a kamatlabak is valtozekonnya valhatnak, mely kevesbe

kiszamithato gazdasagi kornyezetet eredmenyez

Rögzített árfolyamrendszer (fix árfolyamrendszer):

egy adott orszag valutajat mas orszag valutajahoz rogzitik

a jegybank kotelezettseget vallal arra, hogy az adott savban tartja a valutat

kulonbozo devizapiaci muveletek segitsegevel

korlatozhatja a monetaris politika mozgasteret

altipusai: monetaris unio, devizatanacs, dollarizacio, euroizacio.

Köztes árfolyamrendszer:

az adott orszag valutajanak arfolyamat a lebego es a rogzitett arfolyamrendszer

elemeinek otvozesevel hatarozzak meg.

altipusai: arfolyamsav, csuszo leertekeles, kosarhoz kotott, igazithato

Egy adott ország árfolyamrendszer választását meghatározó tényezok:

nyitott vagy zart gazdasagrol van-e szo

gazdasag merete

hazai termeles

export es import viszonya

mennyire fejlett az adott valuta piaca

mekkora az inflacio

Devizaárfolyam fajtái:

veteli arfolyam (amennyiert az arfolyamot jegyzo bank hajlando megvenni)

eladasi arfolyam (amennyiert az arfolyamot jegyzo bank hajlando eladni)

köztes arfolyam (a veteli es az eladasi arfolyam szamtani atlaga, tobbnyire

elszamolasi funkcioja van

46

Makroökonómia

Az árfolyam változására leginkabb az adott fizetoeszkoz iranti kereslet

valtozasa hat (ha no a kereslet, akkor az arfolyam felertekelodik; ha csokken a

kereslet akkor az arfolyam leertekelodik – gyengul).

a leertekeles a monetaris politika kedvelt eszkoze, serkenti az exportot es

visszafogja az importot, igy osszessegeben javitja a folyo fizetesi merleg

egyensulyat. Ezen kivul viszont a „dragabb” import aremelkedest ez pedig

hosszu tavon inflaciot gerjeszt.

A devizapiacokon érvényes árakat meghatározó tényezok:

Hosszutavon hat:

a valutak vasarloero es kamatparitasa (valutaparitas: a valutaarfolyamnak a

valuta vasarloereje alapjan torteno meghatarozasa; kamatparitas: ha a piacon

valamennyi devizabetet varhato hozama megegyezik, azaz nincs tulkereslet

vagy tulkinalat)

az egyes nemzetgazdasagokban ervenyesulo realkamatlab

az adott orszag nemzetkozi fizetesi merleg pozicioja

gazdasagi es politikai stabilitas

Rovidtavon hat:

a devizapiac helyzete (kereslet, kinalat, varatlan esemenyek)

az arfolyamjegyzo bankok belso uzemgazdasagi szempontjai (milyen az adott

bank devizapiaci pozicioja)

47

makroökonómia tételek.docx

Documents