Második téma:A nemzeti kultúrák

különbségei

Inkeles–Levinson,

Geert Hofstede

Inkeles és Levinson elmélete (1954)

• A közös és alapvető kulturális problémák:

• 1. A tekintélyhez, hatalomhoz való viszony

• 2. Az egyén fogalma

• a.) az egyén és társadalom

• b.) a maszkulinitás és feminitás

• viszonylatában

• 3. Konfliktusok, bizonytalanság, agresszió kezelése

Geert Hofstede kulturális dimenziói

• Kérdőíves felmérése 50 országban az IBM 116 ezer dolgozója közt. Számítógépes kiértékelés. Eredménye:

• 1980: Culture’s Consequences: International Differences in Work-related Issues

• 1991: Cultures and Organisations - Software of the Mind

Hofstede kulturális dimenziói

• 1. Kis, illetve nagy hatalmi távolság (Power Distance, PD)

• 2. Individualizmus, illetve kollektivizmus (I)

• 3. Maszkulinitás, ill. feminitás (M)

• 4. Gyenge, illetve erős bizonytalanságkerülés (uncertainty avoidance, UV)

Az ötödik dimenzió

• 5. Hosszú távú, illetve rövid távú orientáció

• Oka: a kínaiak bevonása a felmérésbe.

• „Everyone is caught in the web of one’s culture” (Edward Hall, 1990): a kutató is.

A négy hofstedei alapdimenzió jellemzői

• 1. Hatalmi távolság: a társadalom intézményeiben és szervezeteiben az alacsonyabb beosztású, kevesebb hatalommal rendelkező tagok milyen mértékben fogadják és várják el a hatalmi egyenlőtlenséget

A kis hatalmi távolság elemzése

• Család: a gyerek egyenrangú fél• Iskola: a tanár és diák egyenrangú fél

(a tanterem berendezése)• Munkahely: a hierarchia praktikus

célokat szolgál, a beosztottak véleménye fontos, a főnök demokrata, a privilégiumok és státusszimbólumok visszatetszést váltanak ki.

A nagy hatalmi távolság elemzése

• Család: a gyerek nem egyenrangú még felnőttkorában sem. Házasságközvetítés.

• Iskola: a tanár abszolút tekintély, soha nem tévedhet; „guruk”: személyes bölcsesség közvetítői. A tanterem berendezése ezt sugallja.

• Munkahely: a hierarchia egzisztenciális egyenlőtlenséget tükröz, a főnök utasít és apaszerepet játszik, a privilégiumok elfogadottak és népszerűek. A hatalom és szolidaritás névmásai: tegezés, magázás.

Az individualista „én kultúra”

• Az individualista kultúrában az identitás az egyénre alapozott, mindenki elsősorban magát, illetve szűkebb családját helyezi előtérbe. Az egyén és az ingroup közötti határ erős, az ingroup és az outgroup közötti határ nem átjárhatatlan.

Az individualista kultúra részletezése

• Család: már a gyerek megtanulja az én-központú gondolkodást.

• Iskola: az oktatás célja, hogy megtanuljuk, hogyan kell tanulni, a diploma az egyén gazdasági értékét és önbecsülését növeli.

• Munkahely: a beosztott kimondja a véleményét és ezt a főnöke értékeli; a hiba, a bűn elkövetése az önbecsülés elvesztésével jár; a feladat fontosabb, mint az egyéni kapcsolatok; az előléptetés a képességektől függ. Alacsony kontextusú, az információ zöme a kódolt üzenetben van.

A kollektivista „mi kultúra”

• Az egyén identitása arra a csoportra irányul, ahova az egyén tartozik. Az egyén és az ingroup közötti határ elmosódott, viszont az ingroup és az outgroup mereven elkülönül egymástól (gádzsó, gádzsi, a német, barbár, berber szavak etimológiája; kasztok).

A kollektivista kultúra részletezése

• Család: „mi” központú nevelés• Iskola: az oktatás célja, hogy megtanuljuk,

hogyan kell valamit csinálni; a diplomám célja, hogy biztosítsa a társadalmi előrehaladást a csoportom számára; a kudarc az „arc elvesztésével” jár a magam és csoportom számára: kollektív büntetés jár érte.

• Munkahely: családi jellegű kapcsolat, a főnök apaszerepet játszik; az emberi kapcsolatok fontosabbak, mint a feladat.

A maszkulin kultúra

• 1. A társadalmi nemi szerepek élesen elkülönülnek. Gilette: „Férfiasan tökéletes”.

• 2. Értékrendjében nagyon különbözik a feminin kultúrától: a pénz, az anyagi javak, a siker fontosak; „a természet meghódítása”. Azért él, hogy dolgozzon.

A maszkulin kultúra részletezése

• Család: az apa az anyagi dolgokkal, az anya az érzelmekkel törődik, a lányok sírhatnak csak, a fiúk védjék meg magukat; a lányok nem verekszenek.

• Iskola: az oktatásban a legjobb diák a norma, a bukás tragédia („lúzer”), a tanárban a szakmai tudás a fontos, a két nem más tárgyakat tanul, nincs koedukáció..

• Munkahely: verseny folyik; a konfliktusok megoldása küzdelemben történik, munkamánia.

A feminin kultúra

• 1. A társadalomban a nemi szerepek nem különülnek el élesen.

• Gilette: „The best a man can have”• 2. A domináns értékek a másokról való

gondoskodás, a szolidaritás,a környezet és a természet védelme. Azért dolgozik, hogy jobban éljen.

A feminin kultúra részletezése

• Család: az apa és anya egyformán foglalkozik az anyagi javakkal és érzelmekkel: kétkeresős családmodell; a lányok és fiúk is sírhatnak, de egyik sem verekedhet

• Iskola: az oktatásban az átlagos diák a norma, a bukás nem tragédia, a tanárokban a kedvesség a legfontosabb, a fiúk és lányok oktatása egyforma: koedukáció.

• Munkahely: a konfliktusok megoldása kompromisszumok és tárgyalások útján.

A bizonytalanságkerülés

• Azt mutatja, hogy egy kultúra tagjai milyen mértékben éreznek fenyegettetést bizonytalan, ismeretlen helyzetben, mennyire félnek a holnaptól, a kockázattól, a másságtól. Ez kifejezésre jut az írott és íratlan szabályok, vagyis a kiszámíthatóság iránti igényben.

Erősen bizonytalanságkerülő kultúrák

• Család: szigorú szabályok a gyerekek számára

• Iskola: a diákok a részletezett feladatoka szeretik, a tanár nem tévedhet, elméleti oktatás

• Munkahely: a megszokottól eltérő gondolkodás és viselkedés nem elfogadott, az újításokat nem kedvelik. A legfőbb motivációs tényezők a biztonság, a tisztelet, a valahova tartozás érzése.

Gyengén bizonytalanságkerülő kultúrák

• A bizonytalanság, a kockázat, a másság az élet természetes, elfogadott velejárója. Vállalkozó szellem. Ami eltérő a megszokottól, az különös és érdekes.

A gyengén bizonytalanságkerülő kultúrák részletezése

• Család: rugalmasabb szabályok a gyerekek számára, hogy mit lehet és mit nem.

• Iskola: a tanár mondhatja: „nem tudom”, nyitott tanulási helyzetek, nyílt viták, a gyakorlati oktatás előnyben

• Munkahely: nem kell több szabály, mint ami feltétlenül szükséges, a kemény munka csak szükség esetén; fő motivációs tényező a teljesítmény, a tisztelet, a valahova tartozás érzése.

A kulturális dimenziók indexeredményei

• Hofstede a kérdőíves felmérések adatait számítógépen feldolgozta, majd 1-től 100 pontig terjedő skálán osztályozta az egyes nemzeti kultúrákat. Későbbi felmérések során egyes újabb nemzeti kultúrák túllépték a 100-as értéket.

Indexértékek I.

PD Ind. Masc. UV• USA: 40 91 62 46• Franciao. 68 71 43 86• NSZK 35 67 66 65• GBr. 35 89 66 35 • Svédo. 31 71 5 29• Norvégia 31 69 8 50• Magyaro. 31 55 79 83

Indexértékek II.

PD Ind. Masc. UV• Finno. 33 63 26 23• Olaszo. 50 76 70 86• Japán 54 46 96 92 • Görögo. 60 35 57 112• Izrael 13 54 47 81 • Arab orsz. 80 38 53 68• Magyaro. 31 55 79 83

Az indexértékek elemzése I.

• 1. A hatalmi távolság értéke északról dél felé haladva nő.

• 2. A fejlett ipari országok PD indexe általában alacsony (Japán és a kistigrisek kivétel).

• 3. Az alacsony iskolai végzettség és beosztás nagyobb hatalmi távolsággal jár együtt.

• 4. A magyar PD indexérték félrevezető (IKEA-eset), a valós érték nagyobb lehet.

Az indexértékek elemzése II.

• 5. A szegényebb országok a kollektivizmus felé hajlanak.

• 6. A kollektivista kultúrákban a hatalmi távolság is magas. Kivétel: Fro., Belgium.

• 7. A maszkulin kultúra általában erősebben bizonytalanságkerülő

• 8. USA, GBr: élenjáró kapitalista országok: a bizonytalanságkerülés igen alacsony

Az indexértékek elemzése III.

• 9. A katolikus országok (Itália, Franciaország) általában erősen bizonytalanságkerülők, a protestánsok kevésbé (GBr., USA, Svédo.)

• 10. Erős UV: korreláció az öngyilkosságokkal.• 11. Gyenge UV: empirikus tudományok (USA, GBr),

erős UV: elméleti tudományok, főleg filozófia (Franciao, Németo.).

• 12. Az EU-bővítésével és az EU jellegével kapcsolatos álláspontok eltértek az UV szintje szerint. Munkavállalások engedélyezése.

Hofstede vitatható állításai

• 1. Az adatközlők egyetlen multinacionális cég alkalmazottjai voltak, a fizikai munkások hiányoztak a felmérésből.

• 2. Egy nemzet területe és kultúrája nem mindig esik egybe (Svájc, Mo., USA tagállamai, Kanada stb.).

• 3. A dimenziók értelmezése országonként eltérő lehet: a kollektivista viselkedés mást jelent Kínában és mást Japánban.

• 4. A maszkulinitás / feminitás elnevezés félrevezető lehet!

A GLOBE-projekt: a hofstedei modell továbbfejlesztése

• Global Leadership and Organisational Bahaviour Effectiveness, ’93-’02– Bizonytalanságkerülés– Hatalmi távolság– Társadalmi, intézményi kollektivizmus– Csoport (in-group) kollektivizmus– Nemi egyenlőség– Asszertivitás (maszkulinitás)– Jövő orientáció– Humánorientáció

• A felmérés két szempontja:– Jelenleg észlelt értékek– Ahogyan lennie kellene

A GLOBE és hazánk

• Hazánk a kelet-európai csoportba tartozik, mint Albánia, Grúzia, Görögország, Kazahsztán, Lengyelország, Oroszország, Szlovénia stb.

• Közös jellemzők:– Nagy hatalmi táv– Erős családi- és csoportkollektivizmus– Karrierizmus és csoportorientált vezetés igénye

• Jövő- és teljesítményorientált kultúra vagyunk.