1

Megoldások

2

I. Az európai felvilágosodásirodalmából

1. A felvilágosodás szellemi mozgalom, eszmerendszer, amelynek célja a polgári társadalom megterem-tése. Keletkezése, kibontakozása, fénykora nagyjából egybeesik a 18. századdal. Kiindulópontja az emberi ész és annak képessége a szabad vizsgálódásra. Jelszava: Merj gondolkodni! Előzményei a reneszánszig nyúlnak vissza. A természettudományos felfedezések, az ipari fejlődés, az árutermelés kialakulása, az angol és a holland polgári forradalom siettették kibontakozását. Filozófiai forrása az angol empirizmus és a francia racionalizmus. A józan ész nevében elutasították a tételes vallásokat, az Istenhez való vi-szonyukat a deista felfogás jellemezte. Át akarták alakítani az ésszerűtlennek tartott társa dal mi rendet a szabadság, egyenlőség, testvériség demokratikus eszményei alapján. Az új esz mék terjesztője volt a francia Enciklopédia. A felvilágosodás hatása egész Európában megmu-tatkozott, bár Közép- és Kelet-Európában némi késéssel. Itt a polgárság hiánya miatt a nemesség újra fogékony rétegei váltak híveivé és terjesztőivé.

2. Empirizmus: filozófiai irányzat, ismeretelméleti módszer. Angol tudósok, Bacon, Locke dolgozták ki. Eszerint ismereteink végső forrása a tapasztalat, az érzékelés, módszere pedig az indukció.Racionalizmus: filozófiai irányzat, ismeretelméleti módszer. Alapelveit a francia Descartes dolgozta ki. Eszerint ismereteink végső forrása az értelem („Gondolkodom, tehát va gyok.”). Módszere a dedukció.

3. Dedukció: ismeretelméleti, gondolkodói módszer, amely szerint az általánostól kell eljutni az egyedi megismeréséhez.Deizmus: a vallással kapcsolatos, a felvilágosodás korában kialakuló nézet: Isten csak megteremtette a világot, de annak működését a természettörvényekre bízta, nem avatkozik be a világ történéseibe.Indukció: ismeretelméleti, gondolkodói módszer, amely szerint az egyes adatoktól, az egyedi megis-meréstől lehet eljutni a tudományos általánosításhoz.Robinzonád: a kalandregény válfaja, igaznak feltüntetett történet. A hős – vagy több szereplő – lakatlan szigetre kerül, ott kell tartósan életben maradnia. Mintája Defoe regénye.Sapere aude!: Merj gondolkodni! (Horatius)Sturm und Drang: vihar és előretörés; a felvilágosodás korának német irodalmi mozgalma, vezére Herder.

4. A francia Enciklopédia a kor legmodernebb ismeretanyagát foglalta magába. Készítése során vált egységes eszmei mozgalommá a felvilágosodás, a mű az új világnézet tudo má nyos megalapozása. Diderot szerkesztette, egy ideig társa volt D’Alembert is. 1751 és 1772 között 28 kötete jelent meg, ehhez 1777-ben további 7 kötet függelék járult.

5. A klasszicizmus a felvilágosodás korának uralkodó stílusirányzata, minden művészeti ág ban jelent-kezett. Példaképének az antik görög és római művészetet tekintette, ezeket akarta utánozni. A racionalizmus alapján álltak, a tökéletes műalkotás szabályait próbálták meg találni. Felfogásuk szerint a művészetnek tanítania és gyönyörködtetnie kell, esztétikai és erkölcsi célokat is szolgálva. Merev esztétikai, poétikai szabályokat állítottak fel, közü lük a leghírhedtebb a drámára vonatkozó hármas egység elve. Legkedveltebb műfajai: az eposz, a tragédia, az óda, az epigramma, továbbá mindenfajta didaktikus műfaj: tanmese, tan költemény, nevelődési regény, államregény, szatíra, episztola.Alkotók: Pierre Corneille, Jean Racine, Molière, La Fontaine, Voltaire (francia); Jonathan Swift, Alexander Pope, J. Keats, Shelley (angol); J. W. Goethe, F. Schiller (német); Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós, Rájnis József, Virág Benedek, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vi téz Mihály, Batsányi János (magyar).

3

6. A szentimentalizmus a felvilágosodás kései korszakának stílusirányzata, csak az irodalomban jelent-kezett. Nevezik érzékenységnek s a romantikát előkészítő volta miatt preromantikának is. Filozófiai alapja az empirizmus. Elsősorban az érzelmeket, a lelki folyamatokat vizsgálja. Kérdésesnek látja az ész mindenhatóságát, hiszen nem képes megoldani a társadalmi rend, szokások és az egyén konflik-tusait, például nem enged teret az érzelmek szabad érvényesülésének. Így vezető témává válhat a szenvedélyes, de beteljesedni nem tudó szerelem. A gyötrődő hősök cselekvésképtelenek, a termé-szet magányába vagy az öngyilkosságba, a betegségbe menekülnek. A líra és a lírai jelleg válik meghatározóvá. Vezető műfaja az elégia, a napló-, a levélregény. Nincsenek merev műnemi és műfaji hatá rok. A líraiságnak megfelelően alakul a stílus is.Alkotók: S. Richardson (angol); J.-J. Rousseau (francia); J. W. Goethe (német); Kazinczy Ferenc, Kármán József, Ányos Pál, Dayka Gábor (magyar).

7. ÉpítészetSoufflot: Panthéon (1764), PárizsPapworth: Dorset House (1825 körül), CheltenhamSchinkel: Altes Museum (1824–1828), BerlinPollack Mihály: Magyar Nemzeti Múzeum (1837–1847), BudapestHild József: Főszékesegyház (1824–1840), EsztergomSzobrászatCanova: Amor és PsycheThorvaldsen: VénuszHoudon: Voltaire (1778)Ferenczy István: Pásztorleányka (1822), Kölcsey Ferenc ülőszobra (1842–1846)FestészetDavid: A Horatiusok esküje (1785); Marat halála (1793)Ingres: A nagy Odaliszk (1814)id. Markó Károly: Visegrád (1826–1830); tájképekBarabás Miklós: portrékZeneművészetHaydn: oratóriumok, szimfóniák, kamarazeneMozart: operák, szimfóniák, versenyművek, kamarazene, rekviemBeethoven: szimfóniák, versenyművek, kamarazene, opera

8. Mű Szerző Műnem Műfaj Megjelenési (keletkezési) időpont Robinson Crusoe Defoe epika robinzonád v. utazási regény 1719 Gulliver utazásai Swift epika utópikus utazási regény 1726 Candide Voltaire epika filozófiai, tézisregény 1759 Júlia vagy Új Héloïse Rousseau epika fejlődésregény 1761 Ármány és szerelem Schiller dráma polgári szomorújáték (tragédia) 1784 Vándor éji dala Goethe líra dal (Lied) 1780 Az örömhöz Schiller líra óda 1785 Wilhelm Meister tanulóévei Goethe epika fejlődésregény 1796 Hüperion Hölderlin epika/líra lírai regény 1799 Az élet felén Hölderlin líra létösszegző dal 1802 Tell Vilmos Schiller dráma történelmi dráma, népdráma 1804

9. Voltaire: Candidea) 1694–1778b) eposz, dráma, regény, filozófiai művek, tanköltemények, politikai röpiratok (pamfletek)

4

c) A Candide Leibniz német filozófus egyik tételét vizsgálja ironikus látószögből. Eszerint a világ szép és jó, mivel a legfőbb jó és a legtökéletesebb lény, az Isten teremtette. Tö ké letlennek legfel-jebb a korlátozott emberi értelem láthatja, aki nem veszi észre, hogy a le hetséges világok közül ez a legtökéletesebb.

d) 1. fejezet: Vesztfália, 2.: „Bulgária”, 3–4.: Hollandia, 5–9.: Lisszabon, 10.: Cadiz, 11–12.: hajóút Dél-Amerikába, 13.: Buenos Aires, 14–15.: Paraguay, 16.: a vademberek között, 17–18.: Eldorádó, 19.: Surinam, 20–21.: hajóút Bordeaux felé, 22.: Párizs, 23.: Anglia partjai, 24–26.: Velence, 27.: hajóút Sztambulba, 28–29.: törökországi utazás, 30.: ma jor ság Törökországban

e) A részletesebben bemutatott élettörténetek: 1–30. fejezet: Candide (1–30.); Pangloss a vesztfáli-aiak sorsáról (4.); Kunigunda története (8.); Az öregasszony története (11–12.); Az ifjú báró története (15.); Paquette és a Páter története (24.); A 5 király tör té nete (26.); Cacambo és Kunigunda története (27.); A báró és Pangloss újabb életsza ka szának története (28.)

f ) El dorado = (spanyol) aranyos (azaz aranyban bővelkedő ország, vidék). Eldorádó a le gen da szerint mitikus ország Dél-Amerikában, ahol dúskálnak az aranyban és a drága kö vek ben. Alapja az, hogy az Inka Birodalom fejedelmeit felavatásukkor aranyporral hintet ték be, hogy ragyogja-nak, mint a nap fiai.

g) Egyéni megoldások.

10. Goethe munkásságaa) 1749–1832b) Weimarc) A német klasszicizmus irodalmának elnevezése. Tetőpontja Goethe és Schiller mun kás sá ga.

Elméleti alapjait Winckelmann dolgozta ki, elsősorban az ógörög szobrászat alap ján, amelyet „a nemes egyszerűség és a csendes nagyság” jellemez.

d) Az ifjú Werther szenvedései (1774) levélregény. A szentimentalizmus Európa-szerte legnagyobb sikerű műve. Főhőse szerelmes lesz Lottébe, akinek vőlegénye van, majd férjhez is megy. Werther csak úgy képes feloldani a konfliktust, hogy öngyilkos lesz a Lottétól kölcsönkért fegyverrel. Az ábrázolás középpontjában a lelki történések állnak.

e) Valóságosan is élt egy Faust nevű német egyetemi tanár (1480–1540), akinek ördöngös híre támadt. Johann Spiess 1587-ben kiadott egy népkönyvet, melyben már szerepel az ördöggel kötött szerződés. Az angol Marlowe 1594-ben írt drámát Faustról. A német iro dalomban sokan nyúltak e témához, Goethe után is (Chamisso, Lenau, Heine), a mo dern világirodalomban emlí-tendő Thomas Mann, Bulgakov rájátszása a témára.

f ) Boito: Mefistofele (1868), opera Goethe nyomán;Berlioz: Nyolc jelenet a Faustból (1829);Gounod: Faust (1859) opera;Liszt Ferenc: Faust-szimfónia (1854), Mefisztó-keringő I. (1861 előtt), II. (1880–1881);Richard Wagner: Faust-nyitány (1840, átdolgozva 1855)

g) Drámai költemény. A műfaj a romantika korában alakult ki. A legfontosabb történelem- és lét-filozófiai kérdésekkel néz szembe, a hangsúlyozott gondolatiság miatt világdrámának, emberiség-drámának vagy -költeménynek is szokták nevezni. A líra és a dráma műnemének határán áll, a kevésszámú ilyen műben hol az egyik, hol a másik műnem tulajdonságai a meghatározóbbak. A tudat drámája ugyan cselekvések, képek sorában bontakozik ki, de az ilyen mű inkább olvasásra, mint előadásra készül még akkor is, ha idővel számos sikeres színházi bemutatójára kerül sor.

h) Faust tudós, aki sok évtizedes kutatás után is úgy érzi, hogy semmit sem tud, s nem is boldog. Az ördög felajánlja neki, hogy teljesíti minden kívánságát, ha a túlvilágon az övé lehet a lelke. Faust belemegy az alkuba azzal a feltétellel, hogy előbb boldognak kell len nie. A boldogságot keresi a szerelemben, a magánéletben, majd a közéletben. „Második” öreg korára a közösségért végzett alkotómunkában találja meg az élet értelmét. Az ördög ek kor elragadná, de az isteni kegyelem megakadályozza ezt, mivel Faust nemes célokért küz dött.

5

i) Mefisztó, az ördög nem az abszolút gonoszság megtestesítője. Tevékenységének lényege a tagadás, s ez is segíti útján Faustot. Mefisztó szerint ő maga „az erő része, mely örökké rosszra tör, s örökké jót mível”.

j) A kedves közelléte, Vándor éji dala, A Tündérkirály (A Villikirály) szerepel a szöveggyűj te ményben. Legismertebb versei közé tartozik még: Vadrózsa, Lottéhoz, Mignon, Római elé giák, Prométheusz, Charlotte von Steinhez, Valami halk, gyermeki bánat, Apámtól kaptam alakot, Ezer alakba rejtőz-hetsz, A szenvedély trilógiája.

11. Egyéni megoldások.

6

II. A magyar felvilágosodásirodalmából

1. El ső szakasz: 1772-től, Bessenyei György Ágis tragédiája című művének megjelenésétől 1795-ig, a magyar jakobinus mozgalom felszámolásáig; a második szakasz: ettől az időponttól 1825-ig, a reformkor kezdetéig tart.

2. II. József felvilágosodott, a polgárosodást támogató, de németesítő törekvéseit támogatták a jozefi-nisták. Velük szemben álltak a nemesi ellenállás hívei, akik a magyar hagyományokat védték, azokat ápolták (alkotmány, anyanyelv öltözködés, ételek, táncok stb.).

3. A fejlett Nyugat-Európához való felzárkózást. Ennek első szakaszában a nemzeti kultúrát kellett fejleszteni s a magyar nyelvet alkalmassá tenni a modern eszmék és tudományok kifejezésére.

3. – Magyar Museum, Kassa, 1788–1792. Szerk. Baróti Szabó Dávid, Batsányi János és az első számot Kazinczy Ferenc is.

– Mindenes Gyűjtemény, Komárom, 1789–1792. (Elsősorban ismeretterjesztő lap, szer-kesztette Péczeli József.)

– Orpheus, Kassa, 1790–1791. Szerk. Kazinczy Ferenc.– Uránia, Pest, 1794–1795. Szerk. Kármán József.

5. 1772: megjelent Bessenyei György Ágis tragédiája. Hagyományosan ez jelzi a magyar felvilágosodás korának kezdetét.

1777: Nagyszombatról Budára helyezték a tudományegyetemet.1790: Budán megalakult az első magyar színjátszó társulat Kelemen László vezetésével. 1796-ig

működött.1819: Kazinczy Ferenc Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című tanulmányával lezárul

a nyelvújítási harc.

6. A klasszicizmus jegyei szinte minden írónál fellelhetők, sokaknál a szentimentalizmussal is kevered-ve. A két legnagyobb alkotó – Csokonai és Berzsenyi – nem sorolható be egyik író csoporthoz sem.Testőrírók köre: Bessenyei György, Báróczy Sándor, Barcsay Ábrahám„Deákos iskola” (időmértékes versek alkotói): Baróti Szabó Dávid, Révai Miklós, Rájnis József, Virág BenedekA szentimentalizmus írói: Ányos Pál, Batsányi János, Dayka Gábor, Földi János, Szentjóbi Szabó László, Verseghy Ferenc, Kármán JózsefA népi hagyományok folytatói: Orczy Lőrinc, Gvadányi József, Fazekas Mihály, Dugonics AndrásKlasszicista iskola (Kazinczy és köre): Kazinczy Ferenc, Kis János, Vitkovics Mihály, részben Csokonai és Berzsenyi is

7. Röpiratok, tanulmányok: Magyarság, Magyar néző, Egy magyar társaság iránt való Jámbor Szándék, A holmiDrámák: Ágis tragédiája, A filozófusÁllamregény: Tariménes utazásaEposzok: Buda tragédiája, Hunyadi

7

8. Bessenyei György kulturális programja szerint a legfőbb cél a közboldogság megvalósítása. Ennek döntő akadálya a tudatlanság, műveletlenség. Ahhoz, hogy ezt megszüntethessük, el kell terjeszteni a modern tudományos ismereteket, ez viszont csakis a nép anyanyelvén lehetséges. Vagyis művelni kell a nyelvet, hogy erre alkalmassá váljon, s ehhez a leghatékonyabb eszköz a szépirodalom.

9. A Fanni hagyományai szentimentális napló- és levélregény. Szerzője a műalkotás eredeti-ségének híve volt, így a romantika előfutára is. A kisregény hősnőjét elszakítják szerel me sé től, s mély bána-ta, lassú haldoklásának folyamata árnyalt lélekrajzban jelenik meg. A mű stí lusára a természetesség a jellemző. Kármán elsősorban a műveltebb, de az antikvitásban nem túl járatos nőolvasókra szá-mított, ezzel tudatosan a polgárosodásnak, „a nem zet csi no sodásá”-nak az ügyét képviselte.

10. Batsányi János, Hajnóczy József (1750–1795, író, jogtudós), Kazinczy Ferenc, Szentjóbi Sza bó László (1767–1795), Verseghy Ferenc (1757–1822)

11. Tapolca (szülőhely), Keszthely, Veszprém, Sopron, Pest (tanulmányok), Kassa (állás, Magyar Museum), Kufstein (börtön), Bécs (hivatalnok), Párizs (1809–1815, Napóleon kegydíja), Linz

12. Enjambement (francia; anzsambman = áthajlás): verstani jelenség; szorosabban összetarto zó mon-dattani egységeket vág el a sor- vagy strófavég.Episztola (görög = küldemény): valóságos, megnevezett személyhez írott verses levél.Körmondat: többszörösen összetett mondat; megszerkesztettségével, ritmikájával kelt esztétikai hatást.Közölés: versmondattani alakzat; egy mondatrészhez két külön verssorban elhelyezett s egymással rímelő bővítmények tartoznak. Pl.: „Választ világumtuul / Zsidou fiodumtuul.”Neológus (görög–latin): újító, nyelvújító.Ortológus (görög–latin): a nyelv hagyományait védő, az újításokat elutasító felfogás.Oximoron (görög = szembetűnő butaság): retorikai és stílusalakzat; ellentétes jelentésű sza vak, mon-datok kapcsolata. A logikai képtelenség mögött ugyanazon jelenség különböző síkjai közötti feszült-ség jelenik meg. Pl. „Gyűlölök és szeretek” (Catullus); „nem lelé honját a hazában” (Kölcsey).Pamflet (angol): elsősorban publicisztikai műfaj, gúnyirat.

13. Érsemlyén: itt született 1759-ben (a Partiumban, Nagykároly közelében, ma Románia); Kassa: tiszt-viselő, a Magyar Museum, az Orpheus szerkesztője; Kufstein és Spielberg: itt ra bos kodott; Széphalom: a Bányácska nevű kis települést ő nevezte el így. Itteni birtokára 1791-ben költözött, s 1801-es szabadulásától itt élt haláláig. Innen folytatta hatalmas leve le zését „a széphalmi mester”.

14. Programjának lényege: az ízlésújítás, a polgári ízlés meggyökereztetése elsősorban a klasszicizmus eszméinek érvényesítésével, a magyar nyelv megújításával, a stílus megreformálásával. Ezért tartotta rendkívül fontosnak az igényes műfordításokat, s indította el és vitte diadalra a nyelvújítási harcot egy olyan korban, amikor a filozófiában és a politikában nem nyílt tér a nemzeti érdekek képvise-letére.

15. Műfordítások: Gessner, Shakespeare, MolièreBácsmegyeinek öszve-szedett levelei – regényátdolgozás, 1789;Tövisek és virágok – epigrammakötet, 1811;Poétai episztola Vitkovics Mihály úrhoz, 1811;Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél – tanulmány, 1819;Pályám emlékezete – emlékirat, 1828, első teljes kiadás 1903;Fogságom naplója – emlékirat, napló, 1931(!)

16. Egyéni megoldások.

8

17. 1747–1811: Bessenyei György _ 1759–1831: Kazinczy Ferenc 1769–1795: Kármán József _ 1773–1805: Csokonai Vitéz Mihály 1763–1845: Batsányi János 1776–1836: Berzsenyi Dániel

18. Egyéni megoldások.

19. Egyéni megoldások.

20. A két irányzat lényegi vonásait lásd: Megoldások, I. 5–6. pont. Először el kell döntened, hogy a vers melyik stílushoz sorolható. Ha ugyanannak a stílusnak vagy „követője”, akkor a mű erényeit, ha a másiknak, akkor a számodra eszményitől való eltéréseit kell ész re ven ned, vagyis dicsérned, ill. bírál-nod.

9

III. Csokonai Vitéz Mihály 1. 1773–1805

2. Anakreón: az ógörög költő modorában s a rokokóhoz is illeszkedve írta az Anakreoni dalok verseit (1802).Csurgó: a Somogy megyei új gimnáziumban volt helyettes tanár 1799–1800-ban.Domby Márton (1778–1864): barátja és első életrajzírója. Könyve 1817-ben jelent meg, mo dern kiadása 1955-ben.Kaposvár: itt játszódik a Dorottya. Csokonai is járt itt.Keszthely: az itteni Georgikonban (mezőgazdasági akadémia) szeretett volna professzor len ni, ami-kor házasságát tervezte.Kazinczy Ferenc: levelező és személyes kapcsolatban is álltak egymással. Kazinczy Cso ko nai segítsé-gét kérte Dayka Gábor vershagyatékának sajtó alá rendezéséhez 1802-ben.Rousseau: a felvilágosodás nagy alkotói közül elsősorban ő hatott Csokonaira.Vajda Julianna: 1797-ben Komáromban ismerkedtek meg. Házassági terveiket az atyai szigor meg-akadályozta. Ő a versek Lillája.

3. Epika: Dorottya (vígeposz)Dráma: A méla Tempefői vagy az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon („nemzeti nemes játék”, 1793); Cultura (vígjáték); Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak (vígjáték, másik címén: Karnyóné vagyis a vénasszony szerelme)Líra: dal: Tartózkodó kérelem, A boldogság, Szegény Zsuzsi, a táborozáskor; elégia: A tihanyi Ekhóhoz;

elégiko-óda: A Magányossághoz, A Reményhez; filozófiai költemény: Konstancinápoly, Az estve;Tanulmányok: A magyar verscsinálásról közönségesen, Jegyzések és értekezések az Anákreoni dalokra

4. Ekhós vers: ha egy verssor utolsó szava, hangsora visszhangként ismétlődik a következő sorban, azt ekhós rímnek nevezzük. Amely versben ilyenek előfordulnak, az az ekhós vers.Epikureizmus: Epikurosz ókori görög filozófus tanai és azok követése. Etikája szerint az embert félelmeitől kell megszabadítani, s akkor elérhető a boldogság, élvezhetők a földi élet gyönyörei. Ez utóbbi lényege nem az élvhajhászás, amiként egyesek tévesen értelmezték, hanem az, hogy „testünk ne érezzen fájdalmat, lelkünk pedig zavart”.Ionicus a minore: időmértékes versláb, képlete: ∪ ∪ – – .Pictura (latin): festés, festmény, festészet. A klasszicista poétikában az irodalmi mű leíró része.Poeta doctus (latin): tudós költő, akinek nagy mesterségbeli tudása műveiben is megmutatkozik.Poeta natus (latin): született költő, őstehetség.Sententia (latin): általános igazságot, erkölcsi megállapítást kifejező bölcs mondás. A klasz-szicista poétikában az irodalmi mű tanításokat részletező szerkezeti egysége.Szimultán verselés (bimetrikus verselés): kétféle ritmuselv (időmértékes és ütemhangsúlyos) egyide-jű jelenléte egy költői szövegben.

5. A barokk kései szakaszában (18. század) megjelenő átmeneti stílusirányzat; a nagy ideológiai célok-kal szemben inkább az evilágiságot, a gönyörködtetést hirdeti. A kis formák, a miniatürizálás, a pillanatnyiság jellemzik. Leggyakoribb témája az erotika, a szerelem. Erőteljes díszítettség, kecses-ség, játékosság, bájosság (grácia), zeneiség hatja át. Francia or szágban bontakozott ki, hozzánk részben olasz és német közvetítéssel jutott el. Hát te ré ben a még hatalmon lévő arisztokrácia és a még csak gazdagodó polgárság átmeneti egyen sú lya áll, a polgárság győzelmével jelenléte meg is szűnik.

6. Barokk, manierista hagyomány, klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus, népiesség, diákirodalom (ennek Debrecenben erős hagyományai voltak).

10

7. Csokonai széles körű ismeretekkel rendelkezett a felvilágosodásról. Elsősorban Rousseau hatott rá, de ismerte Voltaire, Diderot, Holbach egyes munkáit, az Enciklopédia fejezeteit is. Szemléletében a racionalizmus és az empirizmus lényeges vonásai egyaránt megtalálhatók. Az előbbire a Konstancinápoly, az utóbbira Az estve szemléletes példa. A racionalizmus jegyében bírálja a vallásos vakbuzgóságot, a babonásságot. A természettörvények uralma fogja majd megvalósítani az emberek és népek testvériségét. Átveszi Rousseau kritikáját a magántulajdonról, annak rontó hatásáról, s a természetnek és az ember ősi, „természetes” állapotának harmóniáját eszményíti. A rossz jelenben csak ott lehet bárki „ember és polgár”. A felvilágosodott gondolkodás következménye a népiesség megjelenése; az érzelmi és a művészi szabadság gondolata; a nemzeti múlt iránti érdeklődés (hon-foglalás kori eposz terve); az idő objektív és történeti jellegének, fejlődést és hanyatlást is hozó dinamikájának felismerése.

8. I. 1–2. vsz.: a sorsüldözött ember: „Egy magános árva szív” – míg mások boldogok lehetnek.II. 3–6. vsz.: számkivetettség a társadalomból, a barátok ellenségekké váltak, „Nincsen szív az embe-rekbe”, Lilla is elhagyta.III. 7–10. vsz.: lehetséges megoldás a magányra kényszerített ember számára a tudatosan, Rousseau módjára a társadalomból kivonuló, a természetben emberré és polgárrá váló lét.

9. A sokféle lehetséges válasz közül egy-egy:

Jambikus: ∪ −− −∪−− −∪ − ∪−Ne kínozz, Lilla! újabb ostromokkal;

∪ − − −∪−− −∪−∪−Ne hányd oly hasgató pillantatokkal

(A pillantó szemek)Trochaikus: − ∪− − −∪ −∪−

Esküszöm szép Lilla! Hidd el,

− ∪−∪−∪−∪−Hogy miólta kellemiddel (Az esküvés)

Ütemhangsúlyos: Estve jött a parancsolat 4/4 kétütemű nyolcasViolaszín pecsét alatt 4/4

(Szegény Zsuzsi, a táborozáskor)

10. Főbb drámáinak címét lásd a 3. pontban. A beszámolóban legyen szó a mű témájáról, kon f lik tusairól, főbb szereplőiről. Szóljunk arról is, hogy megtalálhatók-e a dráma egyes mo tí vumai, gondolatai a költői művekben.

11. Egyéni megoldások.

12. Fazekas Mihály: Csokonai nevenapjára, Csokonai Vitéz Mihályhoz, Csokonai Vitéz Mihály halálára; Petőfi Sándor: Csokonai; Tompa Mihály: Elmélkedés egy levél felett; Ady Endre: Csokonai Vitéz Mihály; Tóth Árpád: Csokonai, Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz; Szép Ernő: Csokonai; Dsida Jenő: Csokonai sírjánál; Gulyás Pál: Csokonai gúlája előtt; Szilágyi Domokos: Lilla Vitézre emlékezik. Sok további mű található a Csokonai koszorúja (Debrecen, 1973) című kötetben, s azóta újabbak is keletkeztek.

11

IV. Berzsenyi Dániel 1. Dukai Takács Judit (1795–1836): Berzsenyi feleségének unokahúga, költőnő, hatott rá Berzsenyi,

aki episztolát írt hozzá.Horatius: Berzsenyi legfőbb antik példaképe. Ihlető hatása szemléletben, témákban, költői eszkö-zökben is megmutatkozik.Kazinczy Ferenc: Kis János közvetítésével ismerkedik meg Berzsenyi verseivel, s azokat nagyra érté-keli. 1808-tól Kazinczy haláláig levelező kapcsolatban vannak, bár Kölcsey kritikája után elhidegül-nek egymástól.Kis János (1770–1846): evangélikus lelkész, költő, Berzsenyi „felfedezője”.Kölcsey Ferenc: 1817-ben a Tudományos Gyűjteményben bírálatot írt Berzsenyiről. Szigorú és részben igaztalan állításainak megválaszolására Berzsenyi évekig esztétikai tanulmá nyokat folytatott, verset már alig írt. Emlékbeszédében Kölcsey igazságot szolgáltatott a nagy költőnek.Vitkovics Mihály (1778–1829): magyar és szerb nyelven alkotó költő, író. Kazinczy „pesti triászá-nak” tagja. 1810-ben, Berzsenyi első pesti útján találkoztak. Berzsenyi episztolát írt hozzá.

2. Dal: korai szerelmes versek, pl. Egy szilaj leánykához, Phyllis, Esdeklő szerelem, LilihezÓda: A magyarokhoz (I.), A magyarokhoz (II.), FohászkodásElégikus óda: Horác, OsztályrészemElégia: Búcsúzás Kemenes-Aljától, A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhozEpisztola: Dukai Takács Judithoz, Vitkovics Mihályhoz, A Pesti Magyar Társasághoz.Epigramma: Napóleonhoz

3. Alkaioszi strófa:

− − ∪− − − ∪ ∪ − ∪ −Forr a világ bús tengere, ó magyar!

− − ∪ −− −∪∪−∪ −Ádáz Erynnis lelke uralkodik,

− − ∪ −− −∪ −−S a föld lakóit vérbe mártott

− ∪ ∪ − ∪∪−∪ − ∪Tőre dühös viadalra készti.

(A magyarokhoz, II.)

12

Szapphói strófa:

− ∪ − − − ∪ ∪− ∪ − ∪− Vessen a végzet, valamerre tetszik,

− ∪− − − ∪ ∪− ∪ − ∪− Csak nehéz szükség ne zavarja kedvem:

− ∪− − − ∪ ∪− ∪− ∪− Mindenütt boldog megelégedéssel

− ∪ ∪− ∪Nézek az égre!

(Osztályrészem)

Aszklepiadeszi strófa:

− − − ∪ ∪−− ∪∪ − ∪∪−Óh, a szárnyas idő hirtelen elrepül,

− − − ∪ ∪− − ∪ ∪− ∪∪−S minden míve tünő szárnya körül lebeg!

− − − ∪∪− − ∪ ∪ − ∪−Minden csak jelenés; minden az ég alatt,

− ∪− ∪ ∪− ∪ −Mint a kis nefelejcs, enyész.

(A közelítő tél)

4. Egy lehetséges megoldás: I. 1. vsz.: megszólítás, múlt és jelen erkölcsi ítéletet hordozó szembesítése II. 2–3. vsz.: Buda várának (az ország szimbólumának) múltja és jeleneIII. 4–6. vsz.: a múlt helytállása, erkölcsi magasrendűsége IV. 7–10. vsz.: a jelen bűnei, erkölcsi silánysága V. 11–12. vsz.: ismét a múlt dicsősége, lényegi mássága VI. 13–14. vsz.: a nemzeti sors általánosítása: a történelem könyörtelen menetében a népek fel-

emelkednek, majd elpusztulnak (nemzethalál képzete)

5. Az I. és II. osztályos tankönyvek megfelelő fejezetei alapján.

6. Egyéni megoldások.

7. Berzsenyi pályaíve mindvégig a klasszicizmus és a romantika határvidékén húzódik. Eleinte inkább klasszicista volt, de preromantikus (szentimentalista) vonások is fellelhetők nála. Később, s ezt az ódákról az elégiákra való áttérés is jelzi, ez utóbbi vonások megsokasodnak. Elméletileg is kiállt az eredetiség romantikus eszménye mellett, s klasszicista mintájú műveiben is eredeti volt. Ezt tanú-sítja ma is nagy hatású képteremtő és nyelvi ereje.

13

8. Berzsenyit társadalmi környezete, neveltetése nem tehette a felvilágosodás hívévé, s a kulturális központoktól elzárt életvitele sokáig gátolta, hogy teljesebb körűen ismerkedhessen a modern esz-mékkel. Erre csak az irodalmi életbe való bekerülése után, az 1810-es években kerülhetett sor. Legteljesebben ekkori episztolái mutatják meg, hogy fenntartás nélkül vált a felvilágosodás követő-jévé.

9. Kölcsey a klasszicizmus alapján elutasította Berzsenyi lírájának nem klasszicista vonásait. Kifogásolta, hogy nem a tárgyat, hanem önmagát fejezi ki, hogy gyakran dagályos, olykor provin-ciális. Azt állította, hogy költői géniusza már kimerült, csak ismétli önmagát. (Ké sőbb Kölcsey a magyar romantika egyik legnagyobb művészévé vált, tehát teljeskörűen szakított a klasszicizmus stílusirányzatával, s így lényegében Kazinczyval is.)

10. Egyéni megoldások.

11. Vörösmarty Mihály: Berzsenyi emléke; Juhász Gyula: Berzsenyi; Tóth Árpád: Berzsenyi; Vas István: Berzsenyi emlékének; Nagy László: Berzsenyi szólítása, Töredékek, Dani uraságnak; Csoóri Sándor: Berzsenyi elégiája

14

V. Az európai romantika irodalmából 1. A romantika a 18. század legvégétől a 19. század utolsó harmadáig virágzott, de többfelé és több

művészeti ágban egészen a 20. századig létezett.

2. A klasszicizmus ellenhatásaként, ellentéteként jelentkezett. Előzménye volt a szentimenta lizmus, a preromantika. A 19. század első harmadában kibontakozó realizmussal pár hu za mo san, kölcsönha-tásban létezett.

3. A romantika egyetemes európai korstílus, amely minden művészeti ágban megjelent, sőt a hétköz-napi életre is hatott.

4. Forrása a francia forradalomból, a felvilágosodás eszméinek megvalósíthatóságából való kiábrándu-lás, az illúzióvesztés, annak felismerése, hogy a valóságos polgári társadalom nem felel meg az elvekben elképzeltnek. Meginog a racionalizmus mindenhatóságába vetett hit. A társadalomé helyett az egyéniség kultusza jön létre, fokozott figyelem irányulhat a lelki folyamatokra, az érzel-mekre.

5. Az egyéniség kultusza felértékeli a művészt, aki az önkifejezés és önmegvalósítás zsenijének mutat-kozik. A korábbi mintakövető mesterrel szemben a művész képzelőereje, az alkotói szabadság válik normává. A művésznek s így a műalkotásnak is majdnem mindent szabad, a művész társadalmon kívüli, afölött álló lény, ugyanakkor a társadalom virtuális vezetője, próféta, vátesz is. A korai romantika több alkotója az álmok, a látomások ideálvilágába menekült, mások – s később ez vált általánossá – ideáikat és látomásaikat a létező társadalommal vetették egybe, s annak megváltozta-tását is szorgalmazták.

6. Klasszicizmus államregény, befejezettség, ért hetőség, hármas egység, harmonikusság, hasznosság, óda, racionaliz-

mus, szabálykövetés, tanítás elve, tanköltészet, világos ság

7. Az antikvitás helyett későbbi európai (román, gót, reneszánsz) és egzotikus (bizánci, mór) stílusok felelevenítése, az ezeket keverő eklektika, továbbá általában a középkor, a romok kedvelése, a régi állapot helyreállításának, a restaurálásnak a kezdete. Pl. London: Par la ment; Budapest: Parlament, Vajdahunyad vára, Vigadó, Nyugati pályaudvar; Fót: templom.

8. Szobrászat François Rude: Az önkéntesek harcba indulása 1792-ben (dombormű a párizsi Diadalíven); Jean

Baptiste Carpeaux: Tánc, A három Grácia; Izsó Miklós: Búsuló juhász Festészet Théodore Géricault: A Medúza tutaja; Francisco Goya: Május 3-ai kivégzés; Eugène Delacroix: A

Szabadság vezeti a népet, A khioszi mészárlás; Caspar David Friedrich: Táj a sziléziai hegyekben; William Turner: Gőzhajó hóviharban; John Constable: A szénásszekér; Madarász Viktor: Hunyadi László a ravatalon; Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja; Gyárfás Jenő: Tetemrehívás; Id. Markó Károly: Magyar alföldi táj gémeskúttal

Zeneművészet Gioacchino Rossini: A sevillai borbély, Tell Vilmos (opera); Franz Schubert: dalok, szimfóniák,

kamarazene; Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital, Lammermoori Lucia, Don Pasquale (operák); Hector Berlioz: Fantasztikus szimfónia, operák, kórusművek, Faust elkárhozása (drámai legenda, ebben szerepel a Rákóczi-induló feldolgozása), szimfonikus költemények; Frédéric Chopin: zongo-raművek; Robert Schumann: dalok, zongoraművek, szimfóniák, kamarazene; Félix Mendelssohn: Szentivánéji álom (kísérőzene), szimfóniák, kamarazene; Liszt Ferenc: szimfonikus költemények,

15

versenyművek, zongoraművek; Giuseppe Verdi: Rigoletto, A trubadúr, Traviata, Don Carlos, Aida, Otello, Falstaff (ope rák), Rekviem; Richard Wagner: A bolygó hollandi, Tannhäuser, Lohengrin, Trisztán és Izolda, A Nibelung gyűrűje, A nürnbergi mesterdalnokok, Parsifal (operák); Erkel Ferenc: Hunyadi László, Bánk bán (operák), Himnusz

9. Lírai balladák: William Wordsworth és Samuel Taylor Coleridge közös verseskönyve, 1798 Himnuszok az éjszakához: Novalis, 1800 Childe Harold zarándokútja: Byron, 1812 Az arany virágcserép: Ernst Theodor Amadeus Hoffmann, 1814 Óda egy görög vázához: John Keats, 1819 Óda a nyugati szélhez: Percy Bysshe Shelley, 1819 Don Juan: Byron, 1819–1824 A megszabadított Prométheusz: Percy Bysshe Shelley, 1820 Költői elmélkedések: Alphonse de Lamartine, 1820 Dalok könyve: Heinrich Heine, 1827 Hernani: Victor Hugo, 1830 A pikk dáma: Alekszandr Szergejevics Puskin, 1833 A Morgue utcai kettős gyilkosság: Edgar Allan Poe, 1841 A holló: Edgar Allan Poe, 1844 A nyomorultak: Victor Hugo, 1862

10. Angol: 1798: a Lírai balladák megjelenése1812: Byron fellépése

Német: 1789: Athenäum című folyóirat (Berlin)1827: Heine: Dalok könyve

Francia: 1820: Lamartine verseskönyve1830: az Hernani csatája

11. Bűnügyi történet: E. A. Poe: A Morgue utcai kettős gyilkosság Éjszaka-kultusz: Novalis: Himnuszok az éjszakához Fantasztikum: E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép, Poe művei Misztika: Novalis, E. T. A. Hoffmann művei Mítosz: Coleridge, Poe művei Népdal hatása: Heine dalai Romantikus dal: Heine Spleen: Byron Szabadságvágy: Shelley, Hugo művei Történelmi regény: Walter Scott, Victor Hugo regényei

12. a) Heine: Mint egy virág, olyan vagy b) Shelley: Óda a nyugati szélhez c) Keats: Óda egy görög vázához d) Poe: A holló

13. a) Zeneszerző, karmester, színházi rendező, grafikus is volt. b) Kisregény. 12 fejezetre tagolódik, ezeket a szerző vigíliáknak nevezte. A vígilia a nagy keresztény

ünnepek előtti éjszakai virrasztás, készülődés az ünnepre, a boldogságra. c) Anselmus diák. Paulmann segédtanító lányának, Veronikának udvarol, aki végül az idős

Heerbrand irattáros felesége lesz, miután azt udvari tanácsossá nevezték ki. Anselmus Lindhorst levéltárosnál dolgozik, aki voltaképpen egy büntetésből emberré varázsolt szalamandra. Három elvarázsolt lánya kígyó, s a legkisebbnek, Serpentinának kék sze mé be szeret bele Anselmus diák. Ez a szerelem és a csodákban való hit teszi lehetővé a cso daországban, Atlantiszban való boldog életet. Ha mindhárom lány megtalálja sze relmét, a levéltáros is visszatérhet a szalamandra-létbe.

16

d) A dajka valójában boszorkány, egy fekete sárkány szárnyából lehullott toll és egy mar harépa szerelméből született. Démoni erővel rendelkezik, Anselmus ellensége. A tör té net jelenidejében piaci kofaasszony, javasasszony és varázslónő. A levéltáros végül le győ zi őt.

e) A földszellem a három lánynak egy-egy gyémántsugarakkal fényesített arany virág cserepet adott azért, hogy „fényében vakító, gyönyörű ragyogással tükröződjék a mi cso dálatos birodalmunk, teljes összhangjában az egész természettel, belsejéből pedig az egybekelés pillanatában fakadjon egy tűzliliom, s annak virága édesen illatozva lengje körül az igaznak talált ifjút. Akkor csakhamar megérti majd a mi birodalmunk szavait és csodáit, és kedvesével együtt maga is Atlantiszban fog lakni.” (Nyolcadik vigília) A mű utolsó fejezetében az elbeszélő – a szalamandrának köszönhetően – egy látomásban tanúja lesz az ígért beteljesedésnek, s a levéltáros felvilágosítja, hogy az ő „lel-kének költői birtoka” is Atlantisz egyik „majorsága”, s a boldogság nem más, „mint az élet a köl té szet ben, amely előtt a természet legmélyebb titkaként föltárul valamennyi lény szent össz-hangja”.

14. a) 1797–1856 b) 1827 c) Dal, ballada, útirajz, önéletrajz, publicisztika d) A lényeg: a Memento visszafogott pátosza az időszembesítés következtében elégikussá szelídül, a

dal a színek megcserélésével az emberi életutat szimbolizálja, annak rövidségét is kifejezi. – A második dal a fenségesként is szemlélhető látványt már az első szakaszban iróniába játszatja át, s ezt a második szakasz kiélezi, szinte gúnnyá változtatja át. Az egyén itt nem az egyetemes termé-szettörvényhez illeszkedően él, hanem azzal disszonáns, nevetséges viszonyba kerül, sőt maga a természet is ilyenként jelenik meg.

15. a) Bár előkelő család sarja volt, küzdött a társadalmi elnyomás minden formája ellen, a szabadság volt központi értéke. Már az egyetemről is egy ateista pamflet miatt távolították el.

b) Itáliában egy hajóúton a viharos tengerbe veszett 1822-ben. c) Az Óda a nyugati szélhez 5 azonos részből áll. Négy tercina és egy páros rímű kétsoros szakasz

alkot egy 14 soros részt, mely így a szonett Shakespeare-féle típusához közelebb álló új változat-nak tekinthető. (A tercina ugyanis jambikus ritmusú.)

d) Az 1–3. rész a szél folytonos megszólítása és jellemzése, a látomásban mitikus erejűvé növelése. A 4. részben a természeti formákkal, a széllel való azonosulás vágya szólal meg, a kamaszkor végtelenségképzete szembesül a jelen megkötöttségével, rabságával. Az 5. rész túllép az előző rész feltételességén, a határozottan hangzó önfelszólítás a széllel, az újjászületéssel, a szabadsággal azonosítja a lelket átható eszméket, azoknak a művekben megjelenő halhatatlan lényegét.

e) Babits kijelentése komoly is, tréfás is. Lényege az, hogy az angol vers a fordításban tökéletes magyar verssé varázsolódott.

16. a) Mert Hugo átlépte a klasszicista dráma szabályait, és az addig tilosnak számító enjambement-t alkalmazta.

b) Ifjan királypárti és katolikus volt, később fokozatosan a liberalizmus hívévé vált, 1848-ban már köztársaságpárti, a császár bukásáig emigrációban élt.

c) A romantika „liberalizmus az irodalomban”. d) Egyéni megoldások. e) Főbb romantikus vonások: dalszerűség, zeneiség, természetbe olvadás, érzések felfokozása (vágy,

sírás, üdv, lélek, varázskincs), múzsa szerepe, ellentétek állandó szerepeltetése (föld–ég, rózsa–tövis, nappal–éj, árny–tűz stb.).

17

V. Puskin 1. A régi, az óorosz irodalom kora egészen a 19. század kezdetéig tartott. A napóleoni hábo rúk erő-

teljesebbé tették Nyugat-Európa és Oroszország kapcsolatát, s keleten is hódítani kez dett a társa-dalmi változások lehetőségének gondolata, a szabadság modern eszméje. A cári diktatúra erősen korlátozta ugyan a szellemi életet is, mégis e téren lehetőség nyílott a ki bon takozásra. Európai rangú alkotásokat létrehozva bontakozott ki az orosz romantika, amely hamarosan a realizmussal is átita-tódott.

2. Borisz Godunov: orosz bojár, később cár. Puskin színművet írt róla. Muszorgszkij operát komponált a műből.Byron: száműzetésének idején ismerkedett meg az angol költő műveivel, amelyek jelentősen hatottak rá.d’Anthes: a francia emigráns feltűnő viselkedésével provokálta Puskint, majd párbajban halálosan megsebezte.Carszkoje Szelo: a birodalom számára vezető tisztviselőket nevelő líceum székhelye. Puskin 1811-ben, az alapítás évében lett diákja. Később több emlékező verset írt a líceum tisz te le tére.I. Miklós: a cár 1826-ban megszüntette Puskin száműzetését, személyesen lett a cenzora. A köl tő élete azonban továbbra is konfliktusokkal terhes maradt.I. Sándor: lázító versei és életmódja miatt ő száműzte Puskint 1820-ban. A jóakarók közbenjárásá-ra Szibéria helyett csak „áthelyezték” Dél-Oroszországba.Kaukázus: itteni és dél-oroszországi élményei ihlették romantikus elbeszélő költeményeit (A kauká-zusi fogoly, A bahcsiszeráji szökőkút, A cigányok).Mihajlovszkoje: 1824–1826 között élt e faluban, anyai birtokán, mint kényszerlakhelyen. Több műve keletkezett itt (Borisz Godunov, Anyagin-fejezetek).

3. Az Anyegin 1823 és 1830 között keletkezett. Az évek során a mű terve többször változott, a munkát hosszú szünetek szakították meg. A szerző életútjának, világ- és irodalomszemléletének változásai is nyomot hagytak a verses regényen. 1825-ben az első rész, 1828-ban az első hat fejezet jelent meg, a teljes mű 1833-as kiadású.

4. A romantika jellegzetes epikai műfaja, amelyben fontos szerepe van a líraiságnak. Mintáját Byron Don Juan című alkotása teremtette meg, s nemcsak a poétikai sajátosságokkal, hanem azzal is, hogy egy hős illúzióvesztésének útját rajzolta meg. Az orosz irodalomban poémának nevezik.

5. I. Anyegin bemutatása, eddigi életútja. A szerző viszonya hőséhez, alkotói terve. II. Anyegin falusi földesúr. Barátsága Lenszkijjel. A Larin család bemutatása. III. Anyegin első látogatása Larinéknál. Tatjana szerelmes lesz, levelet ír Anyeginnek, amelyet a

dajkával küldet el. Izgatottan várja a választ. IV. Anyegin elutasítóan válaszol, amikor felkeresi Tatjanát. Lenszkij és Olga szerelme. Anyegin

falusi élete, Lenszkij Tatjana névnapi ünnepségére hívja őt. V. Az orosz tél, amelyet Tatjana szeret. A lány baljós álma. A névnap, nagy vendégség, Anye ginék

érkezése. Anyegin rosszkedvű, s Lenszkij bosszantására folytonosan Ol gá val táncol. Lenszkij dühödten elrohan s párbajra gondol.

VI. Lenszkij Zareckijt kéri fel levelének átadására. Anyegin elfogadja a kihívást. Lenszkij utolsó napja Olgával. A párbaj, Lenszkij halála. A szerző vallomása.

VII. Lenszkij sírja. Olga férjhez megy. Tatjana felkeresi Anyegin elhagyott kastélyát, majd rend-szeresen ott időzik. A család aggódik sorsáért. Moszkvai telelésre készülnek. Tatjana búcsúzik a kedves tájtól. Utazás Moszkvába, az ottani élet. Egy tábornok felfigyel a lányra. Invokáció.

VIII. Önvallomás. Pétervári estély. Többévi utazgatás után megjelenik Anyegin. A há zi gazda a tábornok, feleségében Tatjanát ismeri fel. Anyegin szerelmes lesz az asszony ba. Levelet ír hozzá. Választ nem kap, elutazik. Néhány hónap múlva felkeresi Tat janát, aki megvallja, hogy még most is szereti, de nem lesz hűtlen. A szerző búcsúja.

18

6. A töredékesség tudatos szerzői eljárás, a romantika kedvelt fogása. Jelen esetben a mű lényegéhez tartozik: élet és irodalom, befejezettség és befejezetlenség, hős és szerző kap csolatának feszültségére utal. A hiányok megtörik az elbeszélés menetét, felhívják a figyelmet az adott helyre, miként ezt maga Puskin kijelentette.

7. Az érvelés alapja: milyen társadalmi típusok, színterek, milyen életeszmények, magatartások jelen-nek meg a műben.

8. A tanulás befejeződése. Megcsömörlés a nagyvilági élettől. Örökség, falusi élet. Tatjana szerelmének elutasítása. Párbaj. Utazások. Visszatérés Pétervárra: szerelmes lesz. Most Tatjana utasítja el őt.

9. a) Lenszkij (II. 7.); b) Anyegin (I. 4.); c) Olga (II. 23.); d) Tatjana (II. 29.)

10. Anyegin számára vonzó Tatjana, eszményképének nevezi, de méltatlan hozzá, mert alkal matlan férjjelöltnek tartja magát, s mint kiábrándult ember, nem kíván családot alapítani.

11. a) Pétervárott („A Néva-parton született” – I. 2.) b) Lenszkij (II. 6.) c) franciául (III. 26.) d) a szerző őrzi a III. 31. szerint, Anyegin őrzi – VIII. 20. e) egy ulánus felesége lett (VII. 8–10.) f ) Három: Tatjana levele Anyeginhoz (III. 31. után); A lányok éneke (III. 39. után); Anyegin leve-

le Tatjanához (VIII. 32. után) g) Lenszkij minden hájjal megkent birtokszomszédja, párbajsegédje h) arisztokrata, hercegi család sarja; tábornok

12. A Szerző Anyeginnel egyenrangú szereplő. Elsősorban lírai hős, aki nem a cselekményben vesz részt, hanem kommentálja, értelmezi azt a sorsképletek, az orosz és általában az emberi élet alapos isme-rőjeként. Anyegin a „barátja”, bizonyos mértékben alakmása is a Szerző korábbi önmagának, de ő – Anyeginnel ellentétben – túllépett a számára átmenetinek bizonyuló életfelfogáson, nem mereve-dett bele a felesleges ember szerepébe. Ez a Szerző szintén szereplő, tehát nem azonosítható teljesen a művet alkotó Puskinnal, Anyegin a Szerző alakmása, a Szerző Puskiné.

13. Egyéni megoldások. Az eszményítő és lázas ifjúság, valamint komoly és kiábrándult felnőttkor ellentéte rokon a két alkotásban.

14. Szorosnak, már azzal is, hogy a szerző rendkívül erősen jelen van a műben, s voltaképpen e mű keletkezéstörténetét is megalkotja. Eközben esztétikai-poétikai elveket is kifejt, ironikusan játszik az irodalmi hagyománnyal és a korabeli orosz irodalmi-művészeti élettel. Bírálja a klasszicizmust, de a romantikát is. A világirodalmi hagyomány jelentős részét mozgósítja. Az irodalom több sze-replő életében lényeges: formálja életmagatartásukat (Lenszkij, Tatjana, a két lány mamája). Egy irodalmi műfaj, a levél fejezi ki a két főszer eplő legfontosabb érzéseit, holott Anyegin állítólag tel-jesen tehetségtelen az irodalomhoz.

15. Puskin a romantika jegyében utasította el a klasszicizmust és a realizmus jegyében szemlélte kriti-kusan a romantikát. Az Anyegin első koncepciója alapvetően romantikus lehetett, de a megírás évei alatt a mű lényegévé a tiszta romantika és a tisztán romantikus életmagatartás bírálata vált. Romantika és a realizmus a korstílus jelentéskörében inkább ki egé - sz í tik egymást, életmagatartásként azonban ellentétesek.

16. Egyéni megoldások.

19

17. A címszereplőtől, a női eszménytől és a munkától: Isten veled különc kisérő, S te eszmény, álmom asszonya, S te munka, mely lüktetve élő S tartós voltál, de súly soha. (VIII. 50.)

18. Az Anyegin-versszak 14 sorból áll. Ezek jambikus lejtésűek, 9 és 8 szótagosak. A rím kép let: abab ccdd effe gg.

19. Bérczy Károly (1866); Mészöly Gedeon (1945); Áprily Lajos (1953); Galgóczy Árpád (1992)

20. Szempontok: Milyennek látja a szerző a költői mű hatását a jelenben és a jövőben? Mivel érvel? Indokolt-e önértékelése?

21. Az operából teljesen hiányzik a szerző. Kimarad az I., a II. és a VII. ének anyaga.

20

VII. A reformkorés a magyar romantika irodalmából

1. Az itt élő népek – az oroszokat kivéve – nem rendelkeztek nemzeti függetlenséggel, így a nemzeti eszme a romantika legfőbb kérdésévé vált. A nemzeti együvé tartozás fő ismérve a közös nyelv volt, így ennek művelése, a nyelvújítás, az irodalmi nyelv és az irodalom fejlesztése a megújulás mozgó-sító erejű feladata. Ennek során az írók népvezéri, váteszi szerepe vált meghatározóvá, hangsúlyo-sabban, mint Nyugat-Európában. Nagyobb szerephez jutott a népi hős és a népművészet is: a nemzeti szellem legemelkedettebb kifejezőjének mutatkozott.

2. Johann Gottfried Herder (1744–1803) Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról című többkö-tetes művében néhány mondatban összefoglalta a magyarság történetét, azzal kezdve, hogy ez „az egyetlen nép, amely ebből a [finnugor] törzsből a hódítók közé nyomult”. A legnagyobb hatásúnak bizonyult zárómondat szerint: „Most szlávok, németek, vlachok és más népek közt az ország lako-sainak kisebbik részét alkotják, és évszázadok múltán talán a nyelvüket is alig lehet majd megtalál-ni.” Ez az 1791-ben megjelent szöveg elképzelhetőnek tartotta a nemzethalált, nagy hatást gyako-rolva a felvilágosodás és a re form kor magyarságára.

Herder egyébként e mű megírásakor kevés és pontatlan információval rendelkezett a ma gyar ságról és annak lélekszámáról. Nem sokkal később már erőteljesen bírálta a Habsburg Birodalmat, II. József németesítő törekvéseit, s azt hirdette, hogy minden nemzetnek saját állammal kell rendelkez-nie.

3. 1819. május: Pesten a székesfehérvári színészek bemutatták Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországban című drámáját.

1821: Pesten megjelent az Aurora című, évente kiadott zsebkönyv. Kisfaludy Károly, majd Bajza József szerkesztette 1837-ig.

1825. augusztus: megjelent Vörösmarty Mihály Zalán futása című, a honfoglalás korát megidéző eposza.

– szeptember 11-től: Az első reformországgyűlés. – november 3.: Széchenyi István egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia

megalapítására.

4. E kislexikonszerű bemutatás a tájékozódást szolgálja. Válaszként elegendő néhány cím, szerkesztő és évszám.

Athenaeum: 1837–1843, megjelent hetente kétszer, szerk.: Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály. Kritikai heti melléklapja 1837–1840 között Toldy Ferenc szerkesztésében a Figyelmező.

Aurora: 1821–1836, évente kiadott zsebkönyv Kisfaludy Károly, majd Bajza József szerkesztésében. (Az év végén megjelenő köteteken a következő év száma szerepelt, így sok lexikon 1822–1837 között megjelenő kiadványként tartja számon.)

Élet és Literatura: 1826–1833, az első magyar irodalomelméleti-kritikai folyóirat. Szerkesztette Szemere Pál, az első két kötetnek főmunkatársa Kölcsey Ferenc. Az 5. kötet után megszűnt. A 3. kötettől címe Muzárion.

Életképek: 1844–1848, divatlap Frankenburg Adolf szerkesztésében. Kéthetente, majd he ten te jelent meg Pesten.

Erdélyi Múzeum: 1814–1818 között Döbrentei Gábor szerkesztette Kolozsvárott. Tíz kötete jelent meg.

Hazai és Külföldi Tudósítások: 1806–1839, politikai újság, hetente kétszer, Pesten jelent meg. (Címe eleinte Hazai Tudósítások volt.) 1828-as haláláig Kultsár István szerkesztette, írói kört is gyűjtött maga köré. Halála után a lap eljelentéktelenedett.

21

Hazánk: 1847–1848, Győrben, hetente háromszor megjelenő irodalmi és politikai lap. Kovács Pál szerkesztette. Petőfi fontos fóruma volt.

Hébe: 1823–1826 között Bécsben megjelenő irodalmi zsebkönyv. Igaz Sámuel szer kesz tet te klasszi-cista szellemben.

Honderű: 1843–1848 között irodalmi és művészeti hetilap divatmelléklettel, Petrichevich Horváth Lázár szerkesztésében. 1844-ben Petőfi is írt bele, de a lap a következő évtől tá ma dásokat indított ellene, s elszigetelődött.

Kritikai Lapok: 1831–1836 között Bajza József szerkesztésében megjelenő irodalmi és kritikai folyóirat, amelynek hét füzete jelent meg. Az Aurora-kör hozta létre, az Athenaeum indítása miatt szűnt meg.

Koszorú: 1828–1841 között a Tudományos Gyűjtemény havi irodalmi melléklapja, 1832-ig Vörösmarty Mihály szerkesztette, ezután a fő- és a melléklap is eljelentéktelenedett.

Pesti Divatlap: 1844–1848 között megjelenő hetilap Vahot Imre szerkesztésében, 1845 már ciusáig segédszerkesztője Petőfi Sándor. Előzményei: Regélő (1833–1841, az első ma gyar nyelvű divatlap), Regélő Pesti Divatlap (1842–1844).

Pesti Hírlap: 1841–1849 között politikai újság. 1844 nyaráig Kossuth Lajos szerkesztette. Kiadója Landerer Lajos.

Tudományos Gyűjtemény: 1817–1841 között havi folyóirat, 1832-ig szellemi életünk meghatározó fóruma. 1817–1828 között Thaisz András, majd 1832-ig Vörösmarty Mihály szerkesztette. Irodalmi melléklapja a Koszorú.

5. Aurora-kör: az azonos című évkönyv (1821–1836) körül kialakult írói kör, az irodalmi élet irányí-tója.

Romantikus triász: az irodalmi élet irányítói az 1830-as években: Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály.

Kisfaludy Társaság: Kisfaludy Károly tiszteletére és a magyar irodalom fejlesztésére 1836-ban alakult egyesület. A 20. században konzervatívvá vált. 1952-ben feloszlatták.

Nemzeti Kör: 1837-től pesti értelmiségiek, polgárok asztaltársasága, 1841-ben egyesületté alakult. 1845-ben kivált belőle a Pesti Kör, majd 1847-ben a két kör Nemzeti Kör néven egyesült. A negy-venes években mind erősebb volt a politikai szerepük. Munkájukban Kossuth is részt vett.

Tízek Társasága: Petőfi Sándor által szervezett írócsoport 1846 tavaszától őszéig, amely a lapkiadók önkénye ellen próbált fellépni. Folyóirat-alapítási tervük nem sikerült, mert nem kaptak engedélyt, viszont az Életképek szerkesztője befogadta őket. A tízek: Bérczy Károly, Degré Alajos, Jókai Mór, Kerényi Károly, Lisznyai Kálmán, Obernyik Károly, Pákh Albert, Pállfy Albert, Petőfi Sándor, Tompa Mihály.

6. A 18. század végéig nem volt Magyarországon hivatásos színjátszás. Hiányzott a városi közönség, a polgárság. A mégis megszülető előadások alkalmi társulatok, műkedvelők, diákok munkái. A drá-mai művek és az előadások nagy része vallási-egyházi célokat szolgált elsősorban. Ilyenek voltak a liturgikus drámák és játékok, a hitvitázó drámák és az oktatási-nevelési célokat szolgáló iskoladrá-mák. Legkorábbi drámai emlékeink 16. száza diak. E korból való Bornemisza Péter Elektra-magyarítása és Balassi Bálint pásztorjátéka. A drámairodalom és a színjátszás a felvilágosodás korában indult lassú fejlődésnek Bessenyei György és Csokonai Vitéz Mihály műveivel, a sokasodó átköltéseknek-fordításoknak és a német előadások mellett meginduló magyar nyelvű színjátszásnak köszönhetően.

7. 1790: Kelemen László vezetésével Budán megalakult az első magyar színtársulat. 1796 tava szán szűnt meg.

1792: színtársulat alakult Kolozsvárott. Legismertebb vezetője, színésze, írója Kótsi Patkó János (1763–1842). A városban 1821-ben nyílt meg az első magyar kőszínház.

1807: a kolozsváriakból kivált társulat 1807–1815 között játszott Pesten. 1818: a székesfehérvári színtársulat első előadása. Ez a társulat mutatta be nagy sikerrel – Pesten is

– Kisfaludy Károly műveit. 1837: a Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház – 1840-től) épületének megnyi tása

Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című előjátékával.

22

8. Kisfaludy Károly a) Egyéni megoldások. Példa: Kisfaludy Károly (Tét, 1788–Pest, 1830) író, költő, szer kesztő, festő-

művész. Kisfaludy Sándor öccse. Katonatiszt lett, majd rangjáról lemondva (apja ezért kitagadta) irodalmi és festészeti tanulmányokat folytatott Bécsben, Itáliában is járt tanulmányúton. 1817-ben Pestre költözött. A tatárok Magyarországban és az Ilka c. drámák hatalmas sikert arattak (1819). 1821-től szerkesztette az Aurora c. zseb könyvet, irodalmi kört szervezett. Pestet az iro-dalmi élet fővárosává tette a polgá ro so dás eszméi és a romantikus ízlés jegyében. Úttörő szerepű-ek a műfajt és az anekdotikus ábrázolásmódot meghonosító elbeszélései (Tollagi Jónás viszontag-ságai; Sulyosdi Simon). Lírájának legismertebb alkotása a Mohács c. elégia (1824), amely a reformkori szellem egyik kezdeményező műve. Hasonló a szerepe népdalszerű lírai verseinek is (Szülőföldem szép határa; Sárga levél). Drámái közül legmaradandóbbnak vígjátékai bizonyultak (A kérők, 1817; Csalódások, 1828; Három egyszerre, 1829). A romantika jegyében a magyar nem-zeti festészet egyik elindítója volt. Az első magyar szerző, aki írói munkásságából élt.

b) − −− ∪ ∪ − − − − − ∪ ∪ − ∪− Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek − ∪∪ − − − − ∪ ∪− ∪ ∪ − Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács! Disztichon = hexameter + pentameter

c) Az érett alkotó önkritikával szemléli ifjúkori munkáját, amelyben a színfalhasogató elemek vál-tottak ki hatást, s nem a dráma esztétikai megformáltsága, megszerkesztettsége, lélektani indo-koltsága. (A szörnyű jelző ez esetben rendkívül nagy mértékűt, eltúlzottat jelent.) Egyéni megol-dások az ideálisak.

d) Egyéni megoldások.

9. A magyar regényirodalom kezdetei a 18. század végéhez köthetőek. Az első nagy könyvsiker Mészáros Ignác (1729?–1800) magyarítása, a Kártigám (1772), majd Dugonics András (1740–1818) Etelka című regénye. Sokkal maradandóbb érték Kármán József Fanni hagyományai (1795) és Bessenyei György Tariménes utazása című műve (1804), de ez utóbbi csak 1930-ban jelent meg. Jelentősebb eredeti magyar regények az 1830-as évektől születtek. Fáy András (1786–1864) legelső társadalmi regényünk szerzője a Bélteky-házzal (1832). Jósika Miklós (1794–1865) Abafi című alkotásával (1836) a romantikus történelmi regény megteremtője. Hamarosan fellépett az első jelentős magyar regényíró is: Eötvös József az 1839-ben megjelent szentimentális-romantikus énre-génnyel, A karthausival.

10. Széchenyi István a) Hitel, 1830; Világ, 1831; Stadium, Lipcse, 1833; Kelet népe, 1841; Önismeret (Nagy ma gyar

szatíra), 1857; Ein Blick auf den anonymen Rückblick (Egy pillantás a névtelen „Visszapillantás”-ra), London, 1859; Napló (1814–1860, az első szemelvényes kiadás 1860, modern, az egész anyag kb. egyharmadát közzétevő kiadás 1978); Széchenyi István válogatott művei I–III. (Magyar Remekírók, Szépirodalmi, 1991)

b) A feladatok elvégzésének célszerű sorrendjéről folyt közöttük a vita. Széchenyi egy reformok által gyarapodó, polgárosodó országért harcolt, számára a függetlenség csak távlati cél lehetett. Kossuth a reformokat radikálisabban követelte, s a lényegi áttörést a függetlenség elnyerésével képzelte el.

c) Egyéni megoldások. Jellegzetesen romantikus világszemlélet, életérzés fogalmazódik meg a rész-letben – s a naplójegyzetekben is. Széchenyi István romantikus alkotó.

11. a) Eötvös József centralista volt, azaz a liberális polgári reformtörekvések képviselője. b) 1848-ban, majd 1867–1871 között vallás- és közoktatásügyi miniszter, az általános és kötelező

népoktatásról szóló törvény (1868) kidolgozója.

23

c) A karthausi (1839); A falu jegyzője (1845); Magyarország 1514-ben (1847); A nővérek (1857) d) Egyéni megoldások. A lényeg: az irodalomnak társadalmi szerepe van, a hazának és polgárainak

javát kell szolgálnia. e) Egyéni megoldások. f ) Vígjátékok (A házasulók, 1833; Éljen az egyenlőség!, 1844); politikai tanulmányok, röp ira tok; A

XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra (államelméleti monográfia, 1851–1854, magyar és német nyelven jelent meg); művelődéspolitikai írások; beszédek.

12. Egyéni megoldások. Kiindulópontul az Új magyar irodalmi lexikon vonatkozó szócikkeit ajánljuk.

24

VIII. Katona József 1. a) 1791–1830 b) Pest, Kecskemét, Szeged, – Pest: jogi egyetem c) 1820-ban alügyész, 1826-ban főügyész lett.

2. Arany János a mű fogadtatástörténete szempontjából igen fontos művet írt Bánk bán tanulmányok címmel. A töredékben maradt elemzés az 1850-es években keletkezett, de csak 1879-ben jelent meg.

Bárány Boldizsár (1793?–1860) Katona egyetemi társa, drámaíró, aki a Bánk bán első kidolgozásá-ról Rosta címen alapos bírálatot készített, amelyet Katona az átdolgozásnál felhasznált.

Egressy Béni (1814–1851) zeneszerző, író, aki a Bánk bán operaváltozatának szövegkönyvét írta Erkel Ferenc számára.

Udvarhelyi Miklós (1790–1864) színész, rendező, aki 1833-ban Kassán jutalomjátékul választotta a Bánk bánt, s Mikhál bán szerepét játszotta. Ez volt a dráma ősbemutatója.

Széppataki Róza, Déryné (1793–1872) színésznő, 1810–1815 között Pesten játszott, Katona titkon szerelmes volt belé.

3. A vers – és Katona egész életműve – a klasszicizmus és a szentimentalizmus, a korai roman ti ka határvidékén helyezkedik el. A vers disztichonokban íródott, a mitológiai utalások, a fegyelmezett-ségre törekvés klasszicista jegy, az ezen is áttörő érzelmesség és ennek felfokozása viszont már erő-teljesen a romantikára utal.

4. Drámafordítás, dramatizálás, eredeti drámák alkotása, színészet, rendezés – színházalapítás terve Kecskeméten (1826).

5. Az állandó színház hiánya; a művészi megformálás helyett a közönség a túlzó magyar kodást igény-li; a drámai művek kiadásának hiánya; a cenzúra béklyózó hatalma; az értő bírálat hiánya; az elis-merés hiánya.

6. 1815: az első változat elkészítése 1819: a végleges változat megszületése 1820: a mű megjelenik nyomtatásban 1833: ősbemutató Kassán 1861: Erkel Ferenc operájának bemutatója

7. A királyi vár helyett a pilisi erdő a gyilkosság helyszíne; Bánk bán nincs országjáró kör úton, de nem is ő a főszereplő, esetleg nincs is jelen, nem is változik meg drámaian a helyzete; a főszereplő Péter bán; nem Ottó, hanem Bertold kalocsai érsek vált Gertrúd testvérei közül a leggyűlöltebbé. (Ezt Katona is tudta, de a cenzúra miatt nem tehetett főrangú egyházi személyt főbűnössé. Bertold valóban a királyné kincseivel szökött ki az országból.); a lázadók több idegennel leszámolnak; nincs Melinda, általában kérdéses a szerelmi-csábítási szál.

8. Az idegen uralom túlzásaival, az ellenük szervezkedő lázadással, Bánk bán országjárásával, a feleség megtébolyodásával, Melinda testvéreinek sorsával, Ottó egyéb bűntetteivel, Tiborc alakjával.

9. A dráma „Történt 1213-ik esztendő vége felé”. (Valójában sokkal korábban, s ezt az átdolgozás során Katona is megtudta. Erre utal az ötödik felvonásban felolvasott levél megadott szeptemberi dátu-ma.) A színhely nincs megnevezve, a királyi székhely akkoriban Esztergom volt.

Előversengés: a királyi palota, nappal. I. felvonás: vendégszoba a várban, késő este.

25

II. felvonás: Petur bán háza, éjszaka (kb. 3 órával később). III. felvonás: Melinda szobája, másnap kora reggel. IV. felvonás: a királyné szobája, „napest”. V. felvonás: a királyi palota nagyterme, harmadnap.

10. Petur bán bihari főispán (királyi vármegye vezetője) mélységesen elégedetlen az idegeneknek ked-vező királyné országlásával. Titokban hazahívatja az országjáró körútjáról Bánk bánt, a nádort, azaz a király helyettesét. Bánk bán éjjel megjelenik az összeesküvők tanácskozásán, ahol Petur a zendülés elkerülhetetlensége mellett érvel, de Bánk a királyi felség elvével érvelve leszereli. Ekkor érkezik a Melindával kapcsolatos rossz hírrel Biberach, így az összeesküvés kérdése lezáratlan marad, maga Bánk bán azzal távozik, hogy várják meg visszatértét. – Az összeesküvők cselekvésre szánták el magukat, de Mikhál bán kérésére várnak még, aki megpróbálja meggyőzni a királynét a változtatás szükségességéről. Gertrudis elfogatja őt, s parancsot ad Simon bán letartóztatására is. E hírre a lázadók betörnek a királyi palotába, de addigra valaki (Bánk bán) már megölte a királynét. Az éppen hazatérő királyi előhad leveri a zendülést, Petur bánt elfogják. A király bosszú álló hívei kín-halálra ítélik Petur bánt és egész házanépét. Petur halála előtt a királyt éltette, és megátkozta a királynét és „alattomos” gyilkosát.

11. Gertrudis köre: Gertrudis, Ottó, Izidóra, Biberach Endre köre: Endre, Solom, Myska bán, a király gyermekei Bánk bán köre: Bánk bán, Melinda, Petur, Mikhál, Simon, Tiborc

12. a) I. felvonás: Petur bán mondja Mikhálnak és Simonnak. b) I. felvonás: Biberach monológja, amikor eldönti, hogy Ottó helyett inkább Bánk bánt próbálja

szolgálni. c) I. felvonás: Gertrudis mondja, miután Melinda szemére veti Ottó zaklatásait, majd „illetlenül

elsiet”. d) I. felvonás vége: Bánk bán monológja. e) III. felvonás eleje: Bánk mondja, amikor Melinda miatt kétségbeesik. f ) III. felvonás: Tiborc mondja Bánknak. g) III. felvonás: Bánk mondja álmából felébresztett kisfiának. h) IV. felvonás: Melinda mondja Gertrudisnak. i) V. felvonás: Simon mondja Melinda holtteste előtt.

13. a) Az országot a király távollétében a nádor irányítja. Őt azonban a királyné országjárásra küldi, hogy szabadabban élhesse ki hatalmi ambícióit. Ugyanis a király jelenlétében is ő az igazán erős ember. (Ezt többek közt a Petur által a II. felvonásban előadott pozsonyi eset is igazolja.) Következésképpen Gertrudis és Bánk bán is első embernek tarthatja magát.

b) Bánk negyvenes éveiben járhat. Mint Tiborctól megtudjuk, 26 éve egy csatában vett már részt apjával, mint „gyenge ifjonc”, s ott Tiborc mentette meg őket, aki így érdemlegesen idősebb, de aligha lehet vénember, hiszen öt kisgyermeke van.

c) A csata Jáderánál volt (ma Zára, Dalmáciában) a velenceiek ellen. d) Biberachot Ottó ölte meg, mert egyedül ő tudott tényeket a királygyilkosságról, ugyan akkor

végleg el akarta hagyni Ottót. (III. felvonás vége) e) Biberach halála előtt még vallomást tesz Myska bánnak, esküvel erősítve meg, hogy a királyné

ártatlan. Ezt az V. felvonásban tudjuk meg, s eszerint Bánk bán „ok nélkül” ölte volna meg a királynét.

f ) A IV. felvonásban, Gertrudis kiáltására bejön, majd meglátva Bánkot kiszalad. A zendülők táma-dására visszarohan – Peturék elfogják. Solom és katonái érkezésekor megszökik. Az V. felvonás-ban megtudjuk, hogy Ottó megölte a Gertrudis kincsét őrző polgárt, s az arannyal távozott, majd azt is, hogy az ő felbérelt emberei gyújtották fel Bánk házát és ölték meg annak népét, Melindát is. Soma életben maradt, mert Mikhál vigyázott rá.

26

14. Petur bán hívására titokban hazatér az országjárásról. Melinda helyett a pártütőkhöz megy mint a király személye. Lecsillapítja az összeesküvőket. Biberach hírére Melindához siet. Késve érkezik. Bezárja az ott talált Izidórát. Nem hisz Melindának, megátkozza a fiát. Melinda szavaira gyanút fog: a királyné a fő bűnös. Biztatja Tiborcot: „él még Bánk!” A királynénál Melindát keresi. Távozni készül, de a felszólításra ott marad. Számon kéri az ország állapotát a királynén, majd annak gúnyo-lódására válaszul megátkozza szülőhelyét is. A királyné kezéből kicsavarja a rá emelt tőrt, és ledöfi az asszonyt. A királyné ravatalára vágja a nádori hatalom jelét. Vállalja a gyilkosságot, s indokoltnak tartja azt. A királlyal egyenrangúnak mondja magát, de a párviadalra végül kiálló Endre előtt meg-hódol. Melinda holttestét meglátva összeomlik.

15. Egyéni megoldások.

16. Erőszakot követ el Melindán; megöli Biberachot; megöl egy polgárt, és elrabolja tőle a ki rályné őrzött pénzét; felbérelt embereivel felgyújtatja Bánk bán házát és leöleti rokonságát, Melindát is.

17. A feltétlen királyhűség jellemző rájuk, még a lázadó Petur bán is meghódol Bánk bán előtt a király nevének puszta említésére. A királyi hatalom szent és sérthetetlen, így annak képviselője is az, bele-értve a királynét és a nádort is, akik között súlyos konfliktus bontakozik ki. II. Endre – szemben a történelmi figurával – ideális nemzeti uralkodóként jelenik meg a drámában.

18. Mindketten a haza vezetői, ilyenként felelősségtudatos emberek, ugyanakkor ez a hivatás mindegyi-küknél szembekerül a magánéleti tragédiával. „Én is embernek születtem” – mondja ki a király, s ő is meggyalázottnak, mert meggyanúsítottnak tudja a feleségét.

19. a) A porok: Az I. felvonás végén Biberach kétféle port ad Ottónak, hevítőt Melinda és altatót a királyné számára. A III. felvonásban a porokról mit sem tudó Melinda áttételesen említi őket mégis: „Pokolbeli / tűz ége csontjaimban, s a királyné / aludni ment – álmos volt.” Ez utóbbi kije-lentés kelt gyanút Gertrudis iránt Bánk bánban. Ugyancsak áttételesen beszél Ottó és Biberach arról, hogy a herceg követte a tanácsokat, „megesett a do log”. Melinda a királyné szemébe vágja azt is, hogy sejti a valóságot: „Nem volt italtok / méreg, de elszárítá lelkemet.” Biberach halála előtt a porokról nem szólt semmit, így arról rajta kívül bizonyosat csak az elmenekült Ottó tudott.

b) A levél: A IV. felvonás elején Gertrudis „egyik kezében olvasott levelet tart”, s ennek számunkra még ismeretlen tartalmát jelentéktelennek gondolja. Amikor Mikhál bán jobb belátásra akarja bírni, Gertrudis „felkapja a levelet – erősen megnézvén Mikhált –, ismét visszaveti”. Az V. felvo-násban Solom hozza be a királyné asztalán talált levelet, s azt egy zászlósúr olvassa fel. A délvidé-ki királyi helytartó figyelmeztet benne arra, hogy változtatni kell a kormányzáson, különben pártütéstől kell félni.

20. A mű rímtelen, 10–13 szótagos jambusi sorokban íródott.

21. Arany János véleménye: „…nemcsak szépen beszélnek, szónoklanak, vagy ódában felelgetnek egy-mással a személyek, hanem a nyelv a helyzethez, a személyek indulatához alkal mazkodik, azt festi, fejezi ki.” Ennek megfelelően Bánk mint „az indulatait fékező államférfi széles ívelésű, jól tagolt, utaló- és kötőszókkal az értelmet pontosan kiemelő mondatokat használ”, – „Az indulatok sodrától szaggatott lélek viszont zavaros képekkel, hiányos, félbeszakított mondatokkal, felkiáltásokkal, indulatszókkal fejezi ki magát” (Orosz László: Katona József, 1974., 169.). A dráma nyelve roman-tikus, expresszív jellegű. A nyelvújítás korában keletkezett, de nem követi annak klasszicista eszmé-nyeit.

22. Egyéni megoldások.

27

IX. Kölcsey Ferenc 1. a) 1790–1838 b) latin, görög, francia, német c) Szemere Pállal együtt jelentette meg 1815-ben a Felelet a Mondolatra című gúnyiratot a nyelvújí-

tás pártján állva. d) Szatmár megye 1834-ben új követi utasításokat adott, amely szerint Kölcseynek és tár sá nak a

jobbágyfelszabadítást ellenezniük kellett volna. (Bucsu az Országos Rendektől, 1835). e) Álmosd: itteni birtokán élt 1812–1814 között. (Egykori háza emlékmú zeum.)

Cseke: 1815-től haláláig nagyobbrészt itt élt, itt is halt meg, sírja a temetőben van. (Ma Szatmárcseke.)Debrecen: a Kollégiumban tanult 1796–1809 között. Nyelvújításpárti gúnyirata sok el len séget szerzett neki a városban. Nagykároly: Szatmár megye székhelye, itt kezdte meg politikai tevékenységét (aljegyző, főjegyző, beszédek). Pécel: itt voltak Szemere Pál birtokai, többször tartózkodott itt Kölcsey is. Pozsony: az országgyűlés székhelye, Kölcsey 1832 decembere és 1835 februárja között vett részt a munkában. Sződemeter: szülőfaluja a Partiumban (ma Románia, Sauca, Nagykárolytól délre, Tasnád mel-lett).

2. Berzsenyi Dániel: Pesten találkoztak 1810-ben. Kölcsey 1817-ben alapos bírálatot írt költő tár sának verseiről, melynek túlzó állításai elhallgatásra és esztétikai tanulmányokra késztették Berzsenyit.

Eötvös Mihály: Szatmár megyei követtársa az országgyűlésen. Ő is visszavonult Kölcseyvel. Kazinczy Ferenc: Csokonai temetésén látta őt először. 1808 májusában írta hozzá az első levelet, s a

széphalmi mester odaadó hívévé vált, egészen 1817-ig. A szembefordulás oka Kölcsey világszemlé-leti válsága, romantikus fordulata.

Kölcsey Ádám: Ferenc egyik öccse, 1815-ben együtt telepedtek meg Csekén. Ádám 1823-ban meg-házasodott, 1827-ben azonban meghalt, így Ferencre maradt a gazdálkodás gondja, az özvegy és kisfia, Kálmán gyámolítása. Kálmánhoz írta a Parainesist.

Szemere Pál (1785–1861): költő, esztéta, kritikus, Kölcsey legfontosabb barátja. 1810-ben Pesten ismerkedtek meg. Együtt szerkesztették az Élet és Literaturát. Kölcseytől 110 hozzá írt levél maradt fenn.

Wesselényi Miklós (1796–1850): politikai író, az erdélyi reformellenzék vezetője, az 1820-as években Széchenyi közeli barátja. 1835-ben a kormányzat Magyarországon és Erdélyben is pert indított ellene. Védelmében haláláig Kölcsey is tevékenyen részt vett. Ő az 1838-as pest-budai árvízi mentés hőse.

3. Athenaeum: itt jelent meg 1837-ben a Parainesis. Élet és Literatura: Szemere Pállal együtt szerkesztette az első két számot (1826–1827). Az el ső szám-

ban jelent meg a Nemzeti hagyományok. Himfy szerelmei: Kisfaludy Sándor kötete (A kesergő szerelem címen is ismert), amelyet Köl csey is

olvasott. Hitel: Széchenyi István műve (1830) nagy hatással volt rá. Íliász: Kölcsey hosszabb részleteket fordított 1816–1817-ben Homérosz művéből (első ének, a

második nagyobb része, a harmadikból egy kevés). Ezeket elküldte Kazinczynak, aki azt továbbítot-ta az ugyancsak Homéroszt fordító Vályi Nagy Ferenc (1765–1820), sá ros pataki tanárhoz, s annak halála után kiadta Vályi Iliászát, amelyben a fordító igen sok részt átvett Kölcsey megoldásaiból, nevének feltüntetése nélkül. Ez robbantotta ki az Iliász-pört 1826-ban. Ennek lényege az írói tulaj-donjog és a plágium modern fogalmának tisz tázása.

Prédikátor könyve: a Vanitatum vanitasban idézi meg az Ószövetségnek ezt a könyvét, Salamon király tanításait.

28

4. Líra: óda, himnusz, dal, elégia, epigramma – Himnusz, Vanitatum vanitas, Zrínyi dala, Zrí nyi máso-dik éneke, Elfojtódás, Huszt, Emléklapra, Versenyemlékek, Rebellis vers, Szép Er dély…

Műfordítás: Homérosz, Szappho, Anakreón, Klopstock Elbeszélés: A ferrói szent fa Napló: Országgyűlési napló Filozófiai-pedagógiai tanulmány: Parainesis Kritika: Csokonai, Berzsenyi, Dayka Gábor, Kis János műveiről, Az Iliászi pör Esztétika: Nemzeti hagyományok Politikai beszédek: A szatmári adózó nép állapotáról, A sorsvonás tárgyában, Az örökös meg vál tás tár-

gyában, Bucsu az Országos Rendektől Levelek

5. A klasszicista eszmények jegyében kezdte a pályát, majd az 1810-es évek második felében mind inkább romantikussá vált. Esztétikai programja és lírája az 1820-as évekre egyér tel műen romanti-kus, ugyanakkor a klasszicista fegyelmezettség és formatisztelet továbbra sem idegen tőle.

6. a) − ∪− − − ∪ ∪ − ∪ − ∪− Átok a gyáván! ki nevedre borzad,

− ∪ − −− ∪ ∪− ∪− ∪− Mert gyakor szélvész kavarog fölötted,

− ∪− − − ∪∪− ∪− − Mert halálhörgés diadalmi pályád

− ∪∪− ∪− Mennyei bére. Időmértékes ritmus, szapphói strófa

b) − ∪ ∪ − ∪ ∪− ∪∪− − − ∪ ∪− − Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak,

− ∪∪− − − ∪ ∪− − − ∪ ∪− − Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé; Időmértékes ritmus, hexameter

c) − − − −∪ −− Szép Erdély barna fürtű

∪−∪ −∪ − Leánya, hű anyám,

∪ − ∪ −∪ − − Tekints az égi lakból

− − − − ∪ − Még egyszer vissza rám.

29

∪ −∪ − ∪ −∪− Im elhagyott hazádon

− −∪ −∪ − Pusztúlat átka leng;

− − ∪ − ∪ −∪− Erdély ledőlt, s fölötte

∪− ∪ − ∪ − Fiad keserve zeng. Időmértékes, jambikus ritmus, 7+6 szótagos periódussal

7. Bornemisza Péter: Siralmas énnéköm…; Balassi Bálint: Egy katonaének; Zrínyi Miklós: Szi geti vesze-delem, Az török áfium ellen való orvosság, Mátyás király életéről való el mél ke dé- sek; Rákóczi-nóta; Bessenyei György röpiratai; Batsányi János: A franciaországi változások ra, A látó; Csokonai Vitéz Mihály: Az estve, Konstancinápoly, A tihanyi Ekhóhoz; Berzsenyi Dá niel: A magya-rokhoz (I)., A magyarokhoz (II.), Vitkovics Mihályhoz; Katona József: Bánk bán

8. a) Hymnus a Magyar nép zivataros századaiból b) Csekén c) 1823. január 22. d) A magyar kultúra napjaként e) 1829-ben, az Aurorában f ) Erkel Ferenc 1844-ben a Nemzeti Színház által kiírt pályázatra g) Vanitatum vanitas h) himnusz (óda) i) A mű következetesen rájátszik a 16–17. századi siralmas énekek történelemszemléletére: Istentől

kaptuk ajándékul szép hazánkat, de bűneink miatt balsors sújt bennünket. j) A versszakok 8 sorosak, egy trocheusi hetes és egy hatos alkot egy periódust, az idő mér té ken

áttűnik az ütemhangsúly is, keresztrímes: ababcdcd.

9. Elsősorban: Andalgások, Rákos nimfájához, Rákóczi hajh…, Rákos.

10. Mindkét mű kiélezően szembeállítja a magyarság régi dicsőségét és a jelenbeli siralmas álla po tát. Berzsenyi elsősorban az erkölcsi silányulással magyarázza a változást, ugyanakkor ezt a történelem kijátszhatatlan törvényszerűségének is látja. Kölcsey kevéssé részletezi a bűnöket, de azok nyilván-valóan erkölcsi jellegűek. Történelemszemlélete azonban bizakodóbb (itt), úgy látja, megbűnhőd-tük már vétkeinket, a történelmi hullás (a balsors) után jöhet az emelkedés (a jósors).

11. A Himnusz érvelésének és így képanyagának is lényegéhez tartozik kétféle hazakép kiélező szembe-állítása. Az egyik szinte kánaáni (2–3. szakasz), a másik viszont „pokoli”, bűnökkel és szenvedések-kel teli (4–7. szakasz). Pokoljárásának olyan mélypontjára jutott már a ma gyar ság, hogy be kellene következnie a megtisztulásnak. A pozitív hazaképbe beépül egy haza-himnusz is, amelyben fellelhe-tők a legfőbb haza-jelképek: a honfoglalás, a címer (bér cek, folyók), a zászló és a haza virágzásának bizonyítékaként a gazdagság és a katonai erő.

12. A bűnöket nem részletezi a költő, talán azért sem, mert annyira magától értetődőnek tartja őket, csupán egyet emel ki közülük: a széthúzást, az önpusztítást, a testvérharcot, a nem ze ti egység hiá-nyát. Ez szinte mitikussá váló ősbűnként jelenik meg az 5–6. szakaszokban.

30

13. 1. vsz.: Isten imaformájú megszólítása 2–3. vsz.: Isten ajándéka: a dicső múlt, a kiválasztott nép gazdag és hatalmas 4–6. vsz.: a bűnök következménye az isteni büntetés, ennek és a bűnöknek a bemutatása (6.)–7. vsz.: a balsors nemcsak a múltat, hanem a jelent is áthatja, a pusztulás országos 8. vsz.: az első szakasz változataként a keret része lesz, visszatér az imaformához, Isten ke gyel mét

kéri. A keretben a vers beszélője közvetítő Isten és nemzete között, a 2–7. szaka szokban – e szerepet és feladatot fel nem adva – a nemzet közösségének részeként nyilvánul meg. (A magyarságról egyes szám 3. személy helyett többes szám 1. személyben esik szó.)

14. Szempontok: rokon és eltérő jegyek a két vers történelemszemléletében, az emberiség, a nem zet, az egyén sorsáról alkotott felfogásában.

15. Mindhárom költemény történetfilozófiai nézőpontból foglalkozik a magyarság helyzetével, el helyezve azt a múlt–jelen–jövő folyamában. A költő nemzetszemléletének a Himnuszban ki -bontakozó képe épül tovább a Zrínyi dalában, de nem a kiegyenlítődés, hanem a kiélezés irányában. A bűn itt is etikai jellegű, de nem a testvérharc a lényege, hanem az eszmék nél kü li élet. A haza nem hon, lakói nem honfiak többé. Fizikai értelemben él az ország, de er köl csileg halott. Isten nem „szánta meg”e népet, ezért másik fog a helyére állni. Ezt a lá to mást teszi végérvényessé a Zrínyi második éneke. A Sors a történelmi tapasztalatokból le szűr hető törvényszerűségeket képviseli. (Ezek hasonlóak, mint amilyeneket Berzsenyi A ma gyarokhoz [1.] c. versében kifejtett.) „Zrínyi” viszont a Himnuszban kifejtettekhez hasonlóan szá nalomért könyörög, arra hivatkozva itt, hogy majd „teremnek / Tán jobb fiak”. A Sors válasza egy értelműen a nemzethalál képét fogalmazza meg.

16. Egyéni megoldások.

17. Mint az embereknek, a nemzeteknek is megvannak a maguk fejlődési korszakai. A köl té szetnek az ifjúkorból a felnőttébe való átlépés időszaka kedvez leginkább, azaz a nem zeti hőskor utáni, ugyan-is a nemzeti poézis a nemzeti történet (eposz) kifejezőjeként virá goz hat fel. Minden nép kö rében kialakul valaminő költészet. Szerencsésebb nemzeteknél a nép költészet és a mű költészet folytonos kölcsönhatásban volt, nálunk nem. Mégis, „a va ló nemzeti poésis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni”. Népdalaink vagy törté ne ti énekek, vagy értelmeket ki fejező lírai dalok. Eddigi műköltészetünkből Balassi és Zrí nyi emelkednek ki.

18. A „hódíthatatlan szellem” a törekvés polgári nemzetállamra. Ennek előfeltétele a jobbágy fel sz a ba-dítás (az örökváltság), ami békésen vagy erőszakkal, de egyszer megvalósul. (Hó dít ha tat lan = legyőzhetetlen.)

19. Kölcsey Ferencnek több mint 400 levele maradt fenn. Fontosabb levelező társai: Bajza Jó zsef (6 db), Bártfay László (71 db), Döbrentei Gábor (20 db), Kállay Ferenc (10 db), Ka zin czy Ferenc (48 db), Kende Zsigmond (76 db), Kossuth Lajos (2 db), Szalay László (6 db), Széchenyi István (2 db), Szemere Pál (110 db), Toldy Ferenc (9 db), Vörösmarty Mihály (4 db), Wesselényi Miklós (26 db).

20. Petőfi Sándor: Nagykárolyban; Szentimrei Jenő: Ferenc tekintetes úr (regény, 1939); Sándor Iván: Kölcsey (dráma, 1959); Kulin Ferenc: Kölcsey (dráma, kötetben: A bukásunk lett a vesztetek, 1987); Veress Miklós: K. fekete fogata (kötetben: Porhamu, 1975); Nagy Gáspár: Fűvel földellek el (kötet-ben: Koronatűz, 1975); Rózsa Endre: Kölcsey panasza az országos ren dektől vett búcsú után (kötetben: Kietlen ünnep, 1980)

21. Elsősorban azért, mert „tökéletes” jellemű férfi volt; a közösség nemes eszményeinek szolgálatát kiemelkedő tehetséggel, az egyéni érdekkel nem törődve vállalta. A romantika egyetemes és a reformkor magyar nemzeti ideálját egyszerre testesítette meg.

31

X. Vörösmarty Mihály 1. a) 1800–1855 b) Nyék, Székesfehérvár, Pest c) Baracska: 1850–1853 között itt élt és gazdálkodott

Börzsöny: itt volt a Perczel család birtoka, ahol 1820–1822 között a négy fiú nevelőjeként tar-tózkodott (Bonyhád mellett)Debrecen: 1849 januárjában ide követte a kormányt PestrőlGörbő: 1822–1823-ban itt volt joggyakornok (Pincehely mellett, Tolna megye)Nyék: (Pusztanyék, ma Kápolnásnyék) szülőfaluja, 1811-ig élt itt. 1801-ben épült az a ház, amelyben ma emlékmúzeum található. 1853–1855 között ismét szülőfalujában la kott.

d)1848–1849-ben

2. Bajza József: Vörösmartyval és Toldy Ferenccel a romantikus triász tagja, Kisfaludy Károly ha lála után ők az irodalmi élet vezéregyéniségei. Csajághy Laura Bajza feleségének testvére volt, nála ismerkedtek meg.

Etelka: Perczel Adél, akibe Börzsönyben, 1820-ban lesz reménytelenül szerelmes, s aki lírájának évekig ihletője.

Laura: Csajághy Laura (1826–1882). 1841-ben ismerkedtek meg, 1843-ban házasodtak össze. Öt gyermekük született, közülük három nőtt fel.

Perczel Sándor (1778–1861): Tolna megyei birtokos, fiatalon katona volt. Konzervatív felfogású, de igen művelt, nagy könyvtárral rendelkezett, a magyar nyelv lelkes híve volt. Vö rösmarty 1817 novemberétől 1826 nyaráig nevelte – megszakításokkal – négy fiát. Per czel a nevelő tanulmányai-nak költségét is fedezte.

Petőfi Sándor: lásd a Petőfi-fejezet 3. feladatánál.

3. Anonymus: az ő gesztája volt a Zalán futása egyetlen történeti forrása. Aranyosrákosi Székely Sándor (1797–1854): unitárius pap, költő. A székelyek Erdélyben (1823) című

eposza a székelyek honfoglalásáról szól, sok szempontból példát adott Vörös martynak (honfoglalás, vitézség, szerelem, ossziáni, romantikus jelleg, tündérvilág, nem zeti mitológia).

Gergei Albert: csak nevéről ismert életű költő, a legszebb széphistória szerzője. A História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról (16. század) a Csongor és Tünde egyik fő mintája volt.

Gutenberg: a könyvnyomtatás feltalálója. A tiszteletére készült német kiadvány számára írta a költő A Guttenberg-albumba című művét.

Koszorú: a Tudományos Gyűjtemény szépirodalmi melléklapja, amelyet indulástól, 1828-tól 1832-ig Vörösmarty szerkesztett.

Magyar Tudományos Akadémia: az 1830. évi alakuló ülésen rendes taggá választották. Ez fizetéssel, ugyanakkor rendszeres munkával is járt (szótárszerkesztés, ülésezés).

Nemzeti Kör: pesti értelmiségiek, polgárok asztaltársasága, majd egyesülete 1837-től, 1846-tól Ellenzéki Kör néven. Egyik vezetője Vörösmarty volt.

Tudományos Gyűjtemény: havi folyóirat (1817–1841), 1828–1832 között Vörösmarty szer kesz tette. Irodalmi melléklapja a Koszorú.

4. Epika elbeszélő költemény: Szép Ilonka; eposz: Zalán futása; kiseposz: Cserhalom, Tün dérvölgy; elbeszélés:

A füredi szívhalászat, Szél úrfi Dráma drámai költemény: Csongor és Tünde; szomorújáték: Kincskeresők, Vérnász; vígjá ték: A fátyol titkai;

előjáték: Árpád ébredése

32

Líra epigramma: A Guttenberg-albumba, Pázmán; óda: Szózat, Liszt Ferenchez; elégia:

A merengőhöz; rapszódia: A vén cigány; dal: Keserű pohár Műfordítás: Shakespeare: Julius Caesar, Lear király Tanulmány, kritika: színibírálatok.

5. a) Az emberek b) Csongor és Tünde, Ötödik felvonás, az Éj monológja c) A merengőhöz d) Gondolatok a könyvtárban e) Gondolatok a könyvtárban f ) A vén cigány g) Liszt Ferenchez h) Előszó i) Magyarország címere j) Országháza

6. a) − − − ∪ ∪− −− −− ∪ ∪− − S késő százak után, méltán láttassa vezérlő

− ∪ ∪− −− − − − − ∪ ∪− − Párducos Árpádot, s hadrontó népe hatalmát? (Zalán futása) Időmértékes ritmus, hexameterek

b) − ∪− − − − − ∪− ∪− És a nemzet, mint egy férfi álljon

− ∪− − − ∪− ∪− ∪− Érc karokkal győzni a viszályon. (Liszt Ferenchez) Időmértékes, trochaikus tízesek, amelyeken áttűnik az ütemhangsúlyos háromütemű tízes. c) ∪ − ∪ − − − − −∪ −∪− Kinek virág kell, nem hord rózsaberket:

∪ −∪ − − − ∪ − ∪ − A látni vágyó napba nem tekint; (A merengőhöz) Időmértékes, jambikus 10-11-es sorok

7. a) Székesfehérvárott, 1831-ben b) hősi eposz, de sokban lírai jellegű mű c) a magyar honfoglalás d) hexameter e) Cserhalom (1825), Tündérvölgy (1826), A Délsziget (1826), Eger (1827), A Rom (1830), A két

szomszédvár (1831)

33

8. Csongor és Tünde a) 1831, Székesfehérvár b) drámai költemény c) Legközvetlenebb forrása Gergei Albert 16. századi széphistóriája. Ihletője továbbá a népköltészet,

Shakespeare (A szentivánéji álom, Hamlet, A vihar), Schiller, Goethe (Faust). d) A dialógusok általában négyes, negyedfeles trocheusi sorok, a bölcselkedő részek ötös és hatod-

feles jambusok. A záró dal anapesztusi. Gyakori a rímelés. e) Vörösmarty sok drámáját játszották a reformkorban sikerrel. Ez a mű, noha jóval a meg írá sa

után, a negyvenes években a szerző szerette volna, nem került bemutatásra. Elő ször a Nemzeti Színházban 1879-ben került színre Paulay Ede rendezésében. A 20. szá zadban számos sikeres rendezése volt.

f ) Weiner Leó (1885–1960): kísérőzene (1913), táncjáték (1930); Illés Lajos–Görgey Gá bor: Egy fiú és tündér (musical, 1974); Bozay Attila: opera (1985)

9. I. Kert, tündérfaSík. Középett hármas út

II. Hármas út vidéke III. Sík. Messziről palota látszik (a Hajnalé) IV. Mirígy házának udvara Kert Szoba Mirígy hajlékában Barlang, lombos fák, kút V. Kietlen táj Hármas út vidéke Egy elvadult kert közepében

10. A cselekmény időtartama egyetlen mesei-kozmikus nap: éjféltől délidőn át éjfélig.

11. A drámai-költői történéssorban az égi és a földi világ szintjei érintkeznek, kapcsolódnak össze. Az égi lény (Tünde) a földre, a földi lény (Csongor) az égbe vágyik. E két világ az ideális és a reális különbözőségeként is leírható az eszmények, a fantasztikus és a reális ellentéteként pedig a cselek-vések szintjén. A fantasztikus-mesei szereplőknek is két szintje van: az égiek és az ördögiek, „föld alattiak”. Ez utóbbiak képviselőjeként a boszorkány folytonosan meg akarja akadályozni az égi és a földi szint egymásra találását.

12. A mű elején Csongorral úgy találkozunk, hogy ő már „minden országot bejárt”, hogy az égi szépet megtalálja, de sikertelenül. Mirígy kelti fel érdeklődését: hátha a tündérfa alatt meg találja a tündér-leányzót is. Állandó kísérője, Balga vele szemben a mindennapi földi örömök, az evés, ivás, pihenés, szerelmeskedés híve, de ő sem ér célhoz. A Kalmár, a Fejedelem és a Tudós a vagyon, a hatalom és a tudomány egyoldalúan felfogott értékeitől várta a boldogságot – hiába. Szerelméért Tünde lemond a halhatatlanságról, s ezzel jelképesen Csongort is halhatatlanná teszi. A szerelem bizonyul a földi világ egyetlen igazi ér té ké nek, az tehet boldoggá.

13. Vándorlás, keresés, hármas út, Tündérország, kert, csodafa, boszorkány, varázseszközök, ördögfiak, kút, elaltatás, éjfél–dél

14. – a kert, a hármas út mint helyszín; – minden szereplő „ugyanazon” az úton vándorol; – a Kalmár, a Fejedelem, a Tudós kétszeri megjelenése; – Csongor és Tünde, illetve Balga és Ilma; – Csongor és Balga, illetve Tünde és Ilma; – a kertből indulnak, oda térnek vissza a szereplők

34

15. a) Balga mondja, amikor Ledér félrevezeti, s ő szemét behunyva egy rongyos karosszéket ölelget (IV. felvonás).

b) Csongor mondja az I. felvonás legelején, amikor megpillantja a tündérfát. c) Az Éj mondja Tündének az V. felvonás elején. d) A Fejedelem mondja Csongorról, távozóban, magának (II. felvonás). e) Ilma mondja Csongornak, aki a már távozott Tünde iránt érdeklődne (I. felvonás). f ) Mirígy mondja Kurrahnak, aki Balga képében fogja elaltatni Csongort (III. felvonás). g) Tünde üzeni Csongornak Kurrah által, miután nem tudta felébreszteni lovagját a déli kertben

(IV. felvonás).

16. a) 1836 b) óda c) jambikus ún. skót balladaforma, 8686 szótagszámú, xaxa rímeléssel (angol elne ve zése:

Chevy Chase-strófa – csevi cséjsz) d) Egressy Béni (1814–1851) 1843-ban a Nemzeti Színház pályázatára e) Az egész nemzethez, tegező formában. Mivel a nemzetbe a beszélő is beletartozik, a te ge zés

önmegszólító jellegű is. f ) rendületlenűl g) alliteráció: Hazádnak… híve; honért a hős… hadai… Hunyadnak; sírt… sűlyed stb.

anafora: Itt élnek… Itt küzdtenek… Itt törtek össze; Az nem lehet, hogy annyi szív… Az nem lehet, hogy ész, erő…ellentétpárok: bölcső–sír, nagy világ–e hely, élni–halni, áld–ver stb.enjambement: rendületlenűl / Légy híve; e kívűl / Nincsen; a hős / Árpádnak hadai stb.

h) Egy lehetséges megoldás: 1–2. vsz.: keret: alaptézis – axiómaszerű igazság3–6. vsz.: a múlt tanúságtétele a jelen számára7–12. vsz.: a jelen képzetei a jövőről13–14. vsz.: keret: módosított megerősítés, a megtörtént és a lehetséges sem változtat az igazság érvényességén

17. Az összehasonlítás szempontjai: a nemzet történelme; a haza fogalma; az Isten és a sors szerepe; az idősíkok; a nemzethalál; kijelentés, kérdés, felszólítás, óhajtás.

18. Arany János már mint nemzeti imát idézi meg a Szózatot. Kiemeli a kulcsszót, s hangsúlyoz za, hogy a hűség erőfeszítést igényel, nem mindenki képes helytállni.

19. 1825 – Zalán futása; 1830 – Csongor és Tünde; 1836 – Szózat; 1843 – A merengőhöz; 1846 – Az emberek; 1848 – Szabadsajtó; 1850–1851 – Előszó; 1854 – A vén cigány

20. A könyv tudás, a kultúra emberiségszintű jelképe. A könyvtár a felhalmozott tudás kincs tára. Tárgyi mivoltában (akkor) rongyból készült a papír, s a rongy az állatember, a nyo mor, a pusztulás jelképe, országok rongya alakul át, de átalakul-e valójában? Így az alapkérdések: „Ment-e / A könyvek által a világ elébb?”; „Ez hát a sors és nincs vég semmi ben?”; „Mi dolgunk a világon?”

21. Egyéni munka.

22. Világos egyértelműen törést jelentett Vörösmarty pályáján. Politikailag megbélyegzetté vált, egzisz-tenciális helyzete elbizonytalanodott, alkotóereje megtört, egészsége megromlott. Kevés ekkori műve között található azonban a magyar költészet legnagyobb alkotásai közül kettő: az Előszó és A vén cigány. Ezekben a teljes reményvesztettség és a mégis re ménykedés között hányódik az ember, a hazafi és a romantikus művész.

35

23. a) 1850–1851 telén b) Feltehetően az 1845-ben írt Három rege című költemény tervezett kiadásához készült, de bár a

regék megjelentek (1851), az Előszó csak 1865-ben került kiadásra. Így már a cím is utal a reformkorra, mint a jelen éles ellentétére. Mivel az egész vers szimbolikus je lentésű, azzá válik a cím is, s voltaképpen „utószó” lesz egy szépen indult, de tragikus végkifejletű történéssorhoz.

c) Ötös és ötödfejes jambikus sorok d) Maga a költő tagolta három részre a szöveget. A leghosszabb középső rész ugyancsak tovább

bontható két alegységre. e) Igen. Az időszembesítés a tavasz, a reformkor értéktelített, valamint a tél, az önkény-uralom

korának teljesen értékfosztottá váló állapotait állítja egymással szembe. f ) „A föld megőszült:” csonka sora kifejezi a jelen világ csonkaságát. A kép egyetemessé nö veszti a

nemzeti katasztrófát, a részletező kibontás az egyik legmonumentálisabb romantikus látomás. g) E versben a reformkori munkára utal a hangya-kép, s ugyanezt fejezte ki akkor a Gondolatok a

könyvtárban programjában: „Rakjuk le, hangyaszorgalommal, a mit / Agyunk az ihlett órákban teremt.”

24. Javaslat: Haj, száj, szem; A búvár Kund; Puszta csárda; Szép Ilonka; Petike; Az élő szobor; Az úri hölgyhöz; A szomju; Fóti dal; Honszeretet; A szegény asszony könyve; Harci dal; Átok; (Mint a földmi-velő…)

25. Egyéni munka.

36

XI. Petőfi Sándor 1. a) Kiskőrös, 1823. január 1. b) Segesvár, 1849. július 31. c) Petrovics István mészárosmester d) Hrúz Mária e) Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Szabadszállás (1828–1831), Sárszentlőrinc (1831–1833), Pest

(1833–1835), Aszód (1835–1838), Selmec (1838–1839), Pápa (1841–1842) 2. Debrecen: 1943/44 telén itt nyomorgott. Ekkor határozta el, hogy felhagy a színészettel.

E tél ről is megemlékezik az Uti levelek 3., Debrecenből keltezett darabja. – 1848 őszén e vá ros ban kiképzőtiszt. 1849-ben Bem futáraként többször jár itt, s előbb Mészáros Lázár had ügyminiszterrel, majd Klapka György helyettes hadügyminiszterrel kerül komoly ösz-szetűzésbe – mindkétszer lemond tiszti rangjáról.

Erdőd: a kastély kápolnájában volt az esküvője 1847. szeptember 8-án. Kiskunfélegyháza: 1824 októberében költözik ide a család. Itt kezdte meg – előkészítő jellegű –

iskolai tanulmányait. A család 1830-ban költözött Szabadszállásra. Koltó: Teleki Sándor gróf itteni kastélyában töltötték a mézesheteket 1847. október 20-ig. Mezőberény: 1849. július elején családjával ide költözik a költő, a Petrich családhoz. Július 18-án

innen indult Erdélybe, Bem hívására. Nagykároly: 1846. szeptember 8-án a megyebálon ismerkedett meg Szendrey Júliával. Ostffyasszonyfa: 1839 hosszú nyarát – a félbehagyott tanulmányok után – itt tölti a rokon Sal kovics

családnál házitanítóként. Itt ismerkedett meg és barátkozott össze Orlay Petrich So mával. Sopron: Miután Ostffyasszonyfáról – feltehetően egy szerelmi románc miatt is – „kinéz ték”, ide

ment, s 1839. szeptember 6-án beállt katonának.

3. Arany János: barátja. 1847 elején Petőfi még kéziratban elolvasta a Toldit, s február elején versben és levélben is üdvözölte íróját. Júniusban találkoznak először Nagyszalontán, majd októberben feleségestül keresi fel Aranyt. 1849 tavaszán Zoltánka – anyjával, majd nélküle – heteket tölt Szalontán.

Csapó Etelke: Vachott Sándor 15 éves sógornője. Petőfi 1844 második felében ismerkedett meg vele, de még mielőtt kapcsolatuk komollyá válhatott volna, 1845. január 7-én a lány váratlanul meghalt. Emlékét idézi a Cipruslombok Etelke sírjáról. A kötet 1845 márciusában jelent meg.

Jókai Mór: pápai diákként ismerkedtek meg egymással. 1842 nyarán egy hétig náluk vendégeskedik Petőfi Komáromban. 1843 elején Kecskeméten is sokat vannak együtt. (Petőfi vándorszínész, Jókai diák.) 1845 tavaszától Jókai is Pesten él. Közeli barátok, eszmetársak (Tízek Társasága, 1848 már-cius 15., Életképek). 1847 novemberétől 1848 júniusáig közösen béreltek lakást, ezután Jókai házassága miatt kapcsolatuk megromlott.

Kerényi Frigyes (1822–1852): német származású, anyanyelvét a magyarra felcserélő költő. 1844-ben barátkoztak össze (Kerényi Frigyeshez, költői levél). 1845-ben Petőfi egy hóna pot Eperjesen töltött barátjánál. Kerényi tagja volt a Tízek Társaságának. Az Uti leve lek Kerényi Frigyeshez (1847) ragyo-gó szépprózai alkotás.

Mednyánszky Berta: 1845 nyarán Gödöllőn ismerkedett meg a lánnyal, megkérte a kezét, de kiko-sarazták. Októberben jelent meg a Szerelem gyöngyei ciklus kötetben, amelynek alapja ez az élmény.

Orlai Petrich Soma (1822–1880): festőművész, Petőfi másodunokatestvére, 1839-ben ke rül tek baráti kapcsolatba. Szülei Mezőberényben laktak, Petőfi többször járt náluk, utolsó erdélyi útjára is tőlük indult. Petőfitől Petrich Somához címzett vers és 8 levél maradt fenn, a festő több művének fő alakja a költő.

Teleki Sándor (1821–1892): demokratikus felfogású gróf. 1846-ban Nagykárolyban is mer kedtek meg. Az ő koltói kastélyában töltötte Petőfi a mézesheteit. Teleki is Bem seregében har colt, aztán emigrációba ment. Megírta emlékiratait, a költő hozzá intézte Gróf Teleky Sán dorhoz című versét.

37

Tompa Mihály (1817–1868): költő. 1844-ben verses levelet írt Petőfinek, aki Tompa Mi hály hoz című költeményével válaszolt. Eperjesen (1845 április), Pesten (1846 tavasza) is lak tak együtt, de kapcsolatuk hűvösebbre fordult. Petőfi 1847 nyarán meglátogatta Bején lelkészkedő költőtársát (Tompa Mihálynál).

Vahot Imre (1820–1879): író, szerkesztő. 1844. július 1-jétől maga mellé vette segédszer kesz tőnek Petőfit a Pesti Divatlaphoz. A költő 1845 márciusában megvált a laptól, 1846 nya rán végleg szakí-tottak. 1848 őszén Vahot durván és névtelenül megtámadta Petőfit, amiért nincs a harcmezőn.

Vörösmarty Mihály: Petőfi először 1842 karácsonyán kereste fel. Az idősebb költő anyagilag is támo-gatta, majd 1844 márciusában a Nemzeti Kör az ő ajánlására vállalkozott Petőfi ver seinek kiadásá-ra, s ő ajánlja be Bajzával a Pesti Divatlaphoz is. 1848 augusztusában Pe tő fi Vörösmartyhoz címzett versében „letépi a babért” a nemzeti költő homlokáról, mert véleménye szerint rosszul szavazott a hadügy kérdésében. Vörösmarty Kossuth Hír lap já ban válaszolt, Petőfi viszontválaszolt egy cikkel. Kapcsolatuk a vita élessége ellenére sem rom lott meg. A vers Jókai tudta nélküli közlése miatt Petőfi és Jókai kapcsolata is tovább rom lott.

4. Athenaeum: itt jelent meg nyomtatásban első verse (A borozó, 1842. május 22.). Ekkor még ere deti családi nevét használta.

Életképek: 1847 elején Frankenburg Adolf szerkesztő megnyerte munkatársául Petőfit és barátait. Júliustól Jókai lett a lap szerkesztője. 1848 áprilisában Petőfi szerkesztőtárs lett, de cemberben a lap megszűnt.

Hazánk: győri lap, itt jelentek meg Petőfi Uti levelei, s több verse (Egy gondolat bánt enge met, Kutyakaparó).

Nemzeti Színház: Selmecbányáról távozva 1839 március–áprilisában Petőfi statiszta és szolga itt. 1846-ban beadta, majd visszavette Tigris és hiéna című drámáját.

Pesti Divatlap: 1844. július 1-jétől 1845. március végéig a lap segédszerkesztője, 1846 nya ráig jelentek meg itt művei.

Szabadszállás: Petőfi szülei többször éltek itt. A költő 1848 nyarán az itteni választókerü let ben lép fel képviselő-jelöltként, de ellenfele a félrevezetett tömeg fenyegető fellépésével el üldözi és legyőzi.

Szalkszentmárton: 1845 novemberétől 1846 márciusáig többnyire itt élt szüleinél, itt írta a Fel hők ciklust.

Tízek Társasága: 1846 tavaszán Petőfi vezérletével szervezett szövetsége a fiatal íróknak. A lap kiadók önkényeskedése ellen kívántak fellépni.

5. Szendrey Júlia (Keszthely, 1828. dec. 29. –Pest, 1868. szept. 6.). Apja gazdatiszt volt Keszt he lyen, majd Erdődön. 1840–1844 között Pesten tanult leánynevelő intézetben. 1846. szept. 8-án ismer-kedett meg Petőfivel Nagykárolyban. Pontosan egy évre rá kötöttek há zas ságot. 1849. júl. 20-án voltak együtt utoljára. 1850-ben házasságot kötött Horvát Ár pád (1820–1894) jogtörténésszel, s ez országos felháborodást keltett. Petőfi Zoltán (1848–1870) után még három gyermeke született. 1867-ben különköltözött férjétől. Írói mun kásságot is folytatott, versei, elbeszélései, naplójegyzetei kulturált, de jelentéktelen szer zőnek mu tatják. Műfordítással is foglalkozott.

6. a) Reszket a bokor, mert… b) Jövendölés c) István öcsémhez d) A puszta, télen e) Sors, nyiss nekem tért… f ) A nép nevében g) Levél Várady Antalhoz h) Az apostol, 11. i) Európa csendes, újra csendes… j) A négyökrös szekér

38

7. a) − −− ∪ ∪ − ∪ ∪− − − ∪ ∪− − Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja, imádott

− − − ∪∪− − − − − ∪∪ − ∪− Jankóm, vagy feledéd végkép, hogy létezem én is? Időmértékes ritmus, hexameter

b) − − ∪ ∪ − ∪− Én hittem-e egykor

− − ∪ ∪ −∪− Átoknak az éltet?

− − ∪ ∪ −∪− Én bolygtam a földön

− −∪∪ −∪− Mint éji kisértet?

Szimultán ritmus: kétütemű hatosok, időmértékes anapesztusi sorok

c) Itt születtem én ezen a tájon 442

Az alföldi szép nagy rónaságon, 442

Ütemhangsúlyos ritmus: háromütemű tízesek (Egyes sorai, mint ezek is, ugyanakkor trochaikus lejtésűek is – ez gyakori az ütemhangsúlyos rit-

mus esetében.) 9. Írói pályája a nyilvánosság előtt mindössze hét esztendeig tart. Legkorábbi fennmaradt köl te ménye

az 1838. évi aszódi tanévzáróra készült. Meg szokás különböztetni az összes ver sek kiadásaiban az 1838–1842 között írt zsengéket a későbbiektől. A szakirodalom az 1842–1844 közötti időszakot tekinti pályakezdésnek, a népies költészet jegyében. 1844–1846 kö zé esik a beérkezés, majd az elbi-zonytalanodás, a válságszakasz. 1846 tavaszától 1848 elejéig a magára talált költő műveinek közép-pontjába a szabadság és szerelem kettőse került. 1848–1849 hónapjaiban a forradalom és a szabad-ságharc ügye válik meghatározóvá, de nem ki zárólagossá a költői életműben is.

10. Az 1840-es években a romantika és a realizmus eleven irodalmi áramlat volt. A Petőfi és Arany János által diadalra vitt magyar irodalmi népiességben, amelyet később népnemzeti irányzatnak, alkotóikat a lírai realizmus képviselőinek is neveztek, mindkettőnek megtalál ha tók lényegi jegyei. Romantikus vonás például a népköltészethez és a néphez fordulás, de Pe tőfi ennek az eszménynek mind realisztikusabb változatát valósítja meg, s a mintából a ter mészetesség realista követelményét emeli ki. Romantikus a költő-szerepnek váteszi, nép vezéri értelmezése, s egyáltalán a világforrada-lom ábrándja is, de 1848 folyamán ebbeli né zeteit is átértelmezi a költő. A világirodalomban kevés példa van a romantikából kinövő lí rai realizmusra, Puskin és Heine mellett éppen Petőfi Sándor és Arany János a legértékesebb példák.

11. Népies helyzetdal: A borozó Népi életkép: Megy a juhász szamáron Családi líra: Egy estém otthon, Füstbement terv, István öcsémhez, A jó öreg kocsmáros, Anyám tyúkja Tájköltészet: Az alföld, A csárda romjai, A Tisza, A puszta, télen, Kiskunság

39

Ars poetica: A természet vadvirága, Rongyos vitézek, A XIX. század költői, Szabadság, sze relem! Episztola: Levél Várady Antalhoz, Levél Arany Jánoshoz Szatíra: Okatootáia, Pató Pál úr, A magyar nemes Látomásvers: Egy gondolat bánt engemet…, Az ítélet Szerelmi dal: Fa leszek, ha…, Reszket a bokor, mert… Hitvesi líra: Szeptember végén, Beszél a fákkal a bús őszi szél, Minek nevezzelek? Induló: Nemzeti dal, Csatadal, Csatában Humoros vers: Szeget szeggel, Csokonai, A tintásüveg Epigramma: Emlékezet…, A bánat? egy nagy óceán, Szabadság, szerelem! Rapszódia: Egy gondolat bánt engemet…, Az őrült, Minek nevezzelek? Óda: A szabadsághoz, A nemzetgyűléshez Elégia: Szeptember végén Politikai líra: A nép nevében, Dicsőséges nagyurak…, Nemzeti dal, Akasszátok föl a királyo kat!

12. A János vitéz az új irodalmi ízlés (szemléletmód és stílus) összegzése, diadalmas igénybeje lentése, vagyis az irodalmi népiesség mintaadó alkotása. „Minden eleme romantikus, az egész mű világképe azonban tagadása a romantikus világképnek” (Németh G. Béla). Pár da rabja a két évvel későbbi Toldi.

13. A helység kalapácsa komikus eposz, a romantikus eposzoknak, azok dagályos stílusának ki gúnyolása. A paródia főbb eszközei: nagyszabású események helyett kisszerű falusi érdekű cse lekmény; az epo-szi jelzők, értelmezők használata; túlbonyolított, agyonmagyarázó kö rül írások; túlságosan részletező hasonlatok.

14. Petőfi világszemléleti és költői válságát fejezi ki 1845 végén és 1846 elején. Elbizonyta la no dik a magyar társadalom kívánatos jövőbeli útját, valamint saját magánéleti távlatait és köl tői lehetősége-it-feladatait illetően is. Nézeteiben átmenetileg a romantikára jellemző szél ső ségek, végletes sötéten-látás jelennek meg.

15. A forradalmi látomásköltészettel a válsága után magára találó költő azt a meggyőződését fe jezi ki, hogy az emberiség történelmi útja az általános boldogsághoz vezet, mégpedig a sza badságnak egy, az egész világra kiterjedő véres háborúban történő kivívása után. A költő lát nok, aki feltárja ezt a jövőt, s lángoszlopként vezeti el a népet az új világ felé.

16. Az apostol (1848. június–szeptember) történelemszemlélete szerint nem világforradalom fog ja elhozni a boldogság korát, hanem kiemelkedő személyiségek önfeláldozó harca, ugyan is a nép még éretlen arra, hogy saját érdekei szerint cselekedjen, s könnyen félre vezethető. A költő-apostolnak nem vezetnie kell a népet, hanem helyette kell cselekednie.

17. Életkép: A téli esték; szerelmi dal: Feleségek felesége; episztola: Adorján Boldizsárhoz; táj le író költe-mény: A puszta, télen; családi líra: Anyám tyúkja, Fiam születésére; politikai líra: Dicsőséges nagy-urak…; induló: Nemzeti dal; óda: A szabadsághoz, A nemzetgyűléshez; bordal: Bordal; politikai dal: Föltámadott a tenger; románc: Bánk bán; ballada: A király esküje; csatadal: Csatadal; történeti ének: Kun László krónikája; számvetés-vers: Az év végén stb.

18. A természet vadvirága, Rongyos vitézek, A XIX. század költői, Szabadság szerelem! Miért ki sérsz…, Az apostol, Az év végén

19. 1–3. vsz.: a téli természet általános jellemzése: kiüresedés, némaság 4–6. vsz.: az emberi élet színterei, azok csöndje, alig-élete 7–9. vsz.: ismét a kinti világ, a pusztaság rajza, de most dinamikus képekkel, amelyek láto más ba

csapnak át: hóviharok, a betyár fenyegetett léte, kiűzött király-hasonlat

40

20. Egyéni megoldások.

21. Egyéni megoldások. Egy javaslat: Életrajz, adattár: Zilahy Károly: Petőfi Sándor életrajza. 1864. Ferenczi Zoltán: Petőfi életrajza I–III. 1896. Petőfi napjai a magyar irodalomban. 1842–1849. Összeáll. Endrődi Sándor, 1911. 19722. Hatvany Lajos: Így élt Petőfi I–V. 1955–1957. Petőfi-adattár I–II. Gyűjtötte Kiss József, 1987. Pályakép: Illyés Gyula: Petőfi. 1936, Petőfi Sándor. 1971. Horváth János: Petőfi Sándor. 1922. Pándi Pál–Pálmai Kálmán: Petőfi Sándor. 1973. Részmonográfia: Pándi Pál: Petőfi. A költő útja 1844 végéig. 1961., 19822. Martinkó András: A prózaíró Petőfi és a magyar prózastílus fejlődése. 1965. Fekete Sándor: Petőfi, a vándorszínész. 1969. Műelemezések: Petőfi állomásai (Versek és elemzések). Szerk. Pándi Pál, 1976. Fried István–Szappanos Balázs: Petőfi-versek elemzése. 1978, 19872.

22. Egyéni munka.

23. Egyéni munka.

24. Egyéni munka.

25. Orlay Petrich Soma: Petőfi Sándor (arckép, 1848) Orlay Petrich Soma: Petőfi Debrecenben (kőrajz, 1857) Barabás Miklós: Petőfi 1845-ben Barabás Miklós: A nemzetőr Petőfi, 1848. Izsó Miklós–Huszár Adolf: Petőfi Sándor (szobor, 1882, Budapest, Március 15. tér) Ferenczy Béni: Petőfi (szobor, 1948, Gyula, Petőfi Irodalmi Múzeum)

41

XII. Arany János 1. a) Nagyszalonta, 1817. március 2. b) Budapest, 1882. október 22. c) Szalonta, Debrecen d) 1847. június, Nagyszalonta

2. Geszt: 1851-ben fél évig a Tisza családnál nevelő. Kisújszállás: 1834–1835-ben itt praeceptor (segédtanító). Margitsziget: 1877 nyarán és őszén itt írta az Őszikék számos darabját. Máramarossziget: az 1836-os színészkaland végállomása. Egy komor álom hatására innen gya logol

haza Szalontára. Nagykőrös: a református gimnázium tanára 1851–1860 között.

3. Kisfaludy Társaság: 1846-ban Az elveszett alkotmány elnyeri a komikus eposzra kiírt pá lya díjat. 1847-ben a Toldi lesz első egy újabb pályázaton. 1860–1865 között a Társaság igaz gatója.

Koszorú: 1863–1865 között a Szépirodalmi Figyelő folytatásaként Arany János szer kesz té sé ben és kiadásában megjelenő szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilap.

Nép Barátja: 1848 júniusa és 1849 júniusa között megjelenő néplap. Felelős szerkesztője Vas Gereben, társszerzője Arany János.

Magyar Tudományos Akadémia: 1865-ben titkára, 1870-ben főtitkára lett. 1877-ben sza bad ságot kért és kapott, 1879-ben fölmentették. 1867-től az Akadémia épületében lakott, halálakor itt rava-talozták fel.

Szépirodalmi Figyelő: kritikai és szépirodalmi hetilap 1860–1862 között Arany szerkesz té sé ben.

4. Arany Julianna (1841–1865): Arany János leánya. 1863-ban lett Szél Kálmán szalontai re for mátus lelkész felesége. Piroska leánya 1865-ben született, ő ugyanezen év december 28-án meghalt.

Arany László (1844–1898): Arany János fia, jogász és költő. Ismert műve a Délibábok hőse. Arany Sára: Arany János 1792-ben született nővére, a tíz gyermek közül ők ketten nőttek csak fel. Ercsey Julianna (1816–1885): Arany János felesége. Apja ügyvéd volt, anyja, Szakmári Er zsé bet

annak szolgálója, aki öt, később törvényesített gyermeket szült. Gyulai Pál (1826–1909): író, irodalomtörténész, kritikus, 1851-től Arany baráti köréhez tartozott.

A népnemzeti irányzat (Petőfi és Arany) ideológusa és esztétája. Arany tőle kapta (1856-ban) azt a kapcsos könyvet, amelybe 1877-ben az Őszikék versei kerültek.

Szél Kálmán (1838–1928): szalontai református lelkész, Arany leányának férje. Szilágyi István (1819–1897): író, nyelvész, tanár, Arany debreceni diáktársa. 1842–1844 között

Nagyszalontán tanár, s ez időben szinte kényszerítette barátját, hogy irodalommal foglalkozzon. 1845–1896 között Máramarosszigeten lett tanár, majd igazgató. 1846-tól az MTA tagja.

Tolnai Lajos (1837–1902): író. Arany tanítványa Nagykőrösön.

5. Segédtanító (praeceptor): 1831–1833, Nagyszalonta, 1834–1835 Kisújszállás; vándor szí nész: 1836, Debrecen, Nagykároly, Szatmár, Máramarossziget; tanító: 1836–1839, Nagy-sza lonta (korrektor); városi írnok: 1839–1840, Nagyszalonta; másodjegyző: 1840–1848, Nagyszalonta; szerkesztő: 1848–1849, Nép Barátja, Pest; belügyminisz té riumi fogalmazó: 1849, Debrecen; nevelő: Geszt, Tisza csa-l ád , 1851 ; g imnáz iumi t aná r : Nagykő rö s ,

1851–1860; Kisfaludy Társaság igazgatója: 1860–1865 Pest; MTA titkára: 1865–1870, Pest; MTA főtitkára: 1870–1879, Pest; MTA tiszteletbeli főtitkára: 1879–1882, Pest.

6. Epika, líra, műfordítás, irodalomtörténet, verstan, kritika, nyelvészet, szerkesztés, leve le zés.

42

7. a) Kertben b) Epilógus c) Tengeri-hántás d) A lejtőn e) Válasz Petőfinek

8. a) ∪ − ∪ − − −∪ − Hives, borongó őszi nap:

∪− − − ∪ −∪ − Beült hozzám az únalom:

− − ∪ − ∪ − ∪ − Mint a madár, ki bús, ki rab,

− − ∪ − − − ∪ − Hallgat, komor, fázik dalom.

Jambikus nyolcasok

b) − − ∪∪−∪∪ − ∪ ∪ − A vár piacára ezüstöt, aranyt,

− − ∪ ∪ − − − −∪ ∪ − − Sok nagybecsü marhát máglyába kihordat,

− − ∪∪ −∪ ∪ − ∪ ∪− Harcos paripái nyihognak alant:

∪ ∪−− − ∪ ∪ − − Szügyeikben tőrt keze forgat.

Időmértékes, anapesztusi ritmus, a vers egészében az első három sor közepén gyakran csonka lábbal és metszettel. E sorok négy teljes és egy vagy két csonka lábból állnak. A negyedik sor helyenként egy verslábbal rövidebb, az anapesztusokat csak ritkán helyettesíti spondeus.

c) − − − ∪ ∪− −− − A radványi sötét erdőben

− ∪ ∪− − − ∪ ∪− Halva találták Bárczi Benőt.

− ∪ ∪ − −− ∪ ∪− ∪− Hosszu hegyes tőr ifju szivében;

− ∪ ∪− −− ∪ ∪− „Íme bizonyság Isten előtt:

− ∪ ∪− ∪− − ∪ ∪− Gyilkos erőszak ölte meg őt!”

43

Időmértékes, daktilusi ritmus. A sorok négy verslábból állnak, a legutolsó láb a 2., a 4. és az 5. sorban csonka.

d) Száll a madár ágrul ágra, 44

Száll az ének, szájrul szájra; 44

Fű kizöldül ó sirhanton, 44

Bajnok ébred hősi lanton. 44

Ütemhangsúlyos felező nyolcasok, amelyekben erős a trochaikus jelleg is.10. Csóri vajda: A nagyidai cigányok Detre: Buda halála Gyulafi-testvérek: Toldi estéje Kund Abigél: Tetemre hívás Osszián: Ősszel Pörge Dani: Vörös Rébék Rák Bende: Az elveszett alkotmány Tuba Ferkó: Tengeri-hántás

11. I. Pályakezdés és beérkezés, az epikus költő (Nagyszalonta); 1845–1851. II. Nagykőrösi évek: líra, ballada, tanulmány, 1851–1860. III. (Budapest) 1860–1882

– új remények: ódák, Buda halála, szerkesztés, 1860–1865– elhallgatás, fordítás, 1865–1877– Őszikék, 1877– Toldi szerelme, forgácsok, töredékek, 1878–1882

12. Egyéni megoldások.

13. Toldi mindkét műben elkövet egy tragikus vétséget (véletlenül gyilkol) és egy hőstettet, meg mentve a nemzet becsületét, de ezek sorrendje fordított. Az első műben isme ret len ként, a másodikban elfeledettként megy Nagyfaluból három nap alatt Budára, hogy szerencsét próbáljon, illetve hogy példát mutasson. A Toldi hőse a maga sorsának kovácsa, az öreg Toldi viszont önnön sírját ássa, s a másodszor is elnyert királyi kegyelem után már csak arra marad ideje és ereje, hogy végrendelkez-zen, az ország sorsáról beszélve a királlyal. A hősköltemény után elégikus hangvételű mű születik, s ez összefüggésben van a magyar ság történelmi helyzetének változásával is.

14. A ballada olyan epikus műfaj, amelyben mindhárom műnem sajátosságai megjelenhetnek. Greguss Ágost meghatározása szerint „tragédia dalban elbeszélve”. A cselekmény sűrített, az elbeszélésmód szaggatott, s drámai párbeszédekben és lírai monológokban fejeződik ki. A téma többnyire tragikus, bár vannak víg balladák és elégikusak is, ez utóbbiakat románcnak vagy lírai balladának is nevezik. A ballada a népköltészetben alakult ki a késő középkorban, a műköltészet a romantika korában fedezte fel a műfajt (Osszián, Goethe, Schiller). Nálunk először Vörösmarty írt balladákat (Búvár Kund, Toldi).

15. Arany János legfőbb forrásai balladaköltészetében a skót és a székely népballadák. Meg szo kás különböztetni a történeti és a lélektani típusokat, bár a lélektaniság a történetiekben is lényegi sajátosság. Egy másik csoportosítási lehetőség: egyszólamú és többszólamú balladák. A tragikus hangúak mellett Arany írt vígballadát (Pázmán lovag) és elégikusat (Rá kócziné, Rozgonyiné, Mátyás anyja, Szibinyáni Jank) is. A két balladaíró korszak: nagy kő rösi évek és 1877 (Őszikék).

44

16. A legtöbb balladában valamilyen közösség vagy egy személy ellen követ el valami bűnt az egyik főszereplő, s ezért még a legelvetemültebb embert is (pl. Edward király) bűntudat kez di el gyötörni idővel. A bűn-„tudat” nem mindig válik tudatossá, de a lelki folyamatok és az általuk meghatáro-zott cselekvések elvezetnek a bűnhődéshez (Ágnes asszony, V. Lász ló, Tuba Ferkó, Kund Abigél stb.).

17. Az eltérő korszakok, életszakaszok képében értéktelítettebb és értékekben lényegesen sze gé nyebb állapotok állnak egymással szemben. Az értékek a régebbi szakaszokhoz, tör té netileg a reformkor-hoz, egyéni sorsban az ugyanakkor zajló ifjúkorhoz, a régmúltat ille tően a hunok, a Hunyadiak korához kapcsolódnak. Ezt fejezi ki a Letészem a lantot, az Ősszel, az Epilogus. Ez utóbbiban első-sorban az életterv és a megvalósult élet szembesülnek.

18. A rab gólya, Ősszel, Epilogus – Évek, ti még jövendő évek, Fiamnak, Visszatekintés, A lejtőn, Mind végig

19. Arany János felfogása a költői szerepről a kései reformkorban alakul ki, s alapvető felada tának – Petőfivel egybehangzóan – a nép nemzetbe emelését, a magyar polgárosodás kép vi seletét tekinti. Az életidejére eső éles történelmi fordulatok más- és másképpen teszik le he tővé az alapelv képviseletét, sőt az iránta való kételyt is felnövesztik. A nemzeti költőnek azt is észre kell vennie, hogy nincsen mögötte-körülötte egységes nemzet, majd azt is, hogy felfogása kezd „korszerűtlenné” válni. Ebben annyi az igazságmag, hogy a század má so dik felében a hun eposz csodálatos művészi értéke ellené-re sem fejezhette ki igazán a kor alap kérdéseit. Arany elsősorban epikusnak – s nem lírikusnak – tartotta önmagát. Ez rész ben téves önértékelés volt, részben pedig hozzájárult ahhoz, hogy erőltette a verses epikát.

20. Iróniája elsősorban önirónia, s arra az életútra vonatkozik, amelyet kudarcként, korláto zott ságként él meg, s amelyen így a sikerek bizonyulnak látszatnak. Az iróniából jut az emberi közösségeknek is (pl. Kertben). Ha a közélet történelmi folyamatairól van szó, akkor az irónia szatírába csap át (Az elveszett alkotmány, A nagyidai cigányok).

21. A rab gólya, Letészem a lantot, Ágnes asszony, Tengeri-hántás

22. Letészem a lantot, Fiamnak, Ősszel, Ágnes asszony, Az örök zsidó, Vörös Rébék

23. A Tengeri-hántás első és utolsó keret-strófáit kivéve mindegyik szakasz ötödik sora meg sza kítja a mesemondó elbeszélését, a kerethez illeszkedik, ugyanakkor ezek a kiszólások a me sének az adott szakaszban előadott eleméhez is kapcsolódnak átlátható jelképességgel.

24. Az Őszikék lírája Arany János életművére s a múlt századi magyar líra egészére figyelve egy aránt modernnek nevezhető. Nagyfokúvá válik egy olyan fajta személyesség, amelyben nem az esemé-nyek, hanem a lelki történések a lényegiek, s ezek sokszor éppen az élet „eseménytelenségére” vet-nek fényt. Kifejezi a nagyvárossá fejlődő Pest-Buda ellentmondásait, újfajta életérzéseit is, s lírájá-ban az impresszionizmust előlegező elemek jelennek meg.

25. Egyéni megoldások.

26. Shakespeare: A Szentivánéji álom, Hamlet, dán királyfi, János király; Arisztophanész ösz szes vígjáté-ka (11 mű, pl. A felhők, A madarak, Lysistrate); költői művek: Byron, Burns, Goethe, Béranger stb.

27. Egyéni munka.

45

28. Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24.–Bp., 1898. augusztus 1.) Arany János fia, köl tő, tanulmányíró. Jogot végzett Pesten, a Magyar Földhitelintézet titkára, 1880-tól igaz ga tója. Petőfi hozzá írta Arany Lacinak című versét. Már diákkorában népmesegyűj te ményt adott ki. Lermontov, Puskin, Shakespeare, Molière műveit fordította. Fő költői mű ve A délibábok hőse (1872). E verses regény a racionalizmus, az illúziótlanság jegyében ön kri tikusan néz szembe a kiegyezés utáni társa-dalommal. A korszak és a nemzedék egyik leg nagyobb szépirodalmi teljesítménye. Tanulmányaiban irodalmi és politikai kérdésekkel fog lalkozik. Költőként korán elhallgatott.

29. Petőfi Sándor: Arany János (rajz, 1847); Barabás Miklós: Arany János (rajz, 1848); Barabás Mik lós: Arany János (olajfestmény, 1857); Simonyi Antal: Arany János (fénykép, 1867); El linger Ede: Arany János (fénykép, 1880); Stróbl Alajos: Arany János (szobor, 1893, Bu da pest, Magyar Nemzeti Múzeum kertje)

30. Egyéni megoldások.

46

XIII. Jókai Mór 1. a) Komárom, 1825. február 18. b) Budapest, 1904. május 5. c) Komárom, Pozsony, Pápa, Kecskemét d) A pápai református kollégiumban az 1841–42-es tanévben ismerkedtek meg. e) Laborfalvi Róza (1817–1886) 1848-tól haláláig. Nagy Bella (1879–1947) 1899–1904 kö zött. f ) Tardona: e Bükk hegységbeli falucskában rejtőzött az író 1849–1850-ben.

Balatonfüred: villát építtet 1871-ben. Ma emlékmúzeum.Svábhegy: 1853-ban e budai hegyen vásárolt telket és házat. Nyarait részben itt töltötte, szen-vedélyesen kertészkedett.

g) Életképek, 1847–1848; Esti Lapok, 1849; A Hon (1863–1882, Jókai által alapított napilap, amelynek egyik első számában olyan cikket közölt, amiért börtönbüntetésre ítélték és két évre eltiltották a szerkesztéstől). Számos más lapnak is volt szerkesztője, illetve fő munkatársa.

2. Feszty Árpádné (1861–1936): Laborfalvi Róza unokája, Jókai örökbefogadott lánya. Feszty Árpád festőművész felesége, ő maga is festett. Megözvegyülése után Jókai velük élt, újabb házasságáig.

Lukanics Ottilia: 1870 táján egy honvédezredes özvegye kérte meg az írót, hogy legyen lá nyá nak és fiának gyámja. Jókai beleszeretett a hamarosan egészen árvává váló leányba. An nak tüdőbetegségét előbb Füreden, majd Ausztriában kezeltette. A lány korai halála után le velei Róza asszony kezébe kerültek, ez okozta a házasság nyílt válságát. Ez időben ke let ke zett Az arany ember.

Mikszáth Kálmán: Jókai fiatalabb pályatársaként és tisztelőjeként annak halála után megírta Jókai Mór élete és kora című művét (1907).

Petőfi Sándor: közeli baráti és eszmetársi kapcsolatban vannak pápai megismerkedésüktől kezd ve Jókai 1848-as házasságáig. Közösen vesznek részt a Tízek Társaságában, a március 15-i események-ben, az Életképek szerkesztésében. Jókai első drámájának pályázati pél dá nyát Petőfi másolta le.

Tisza Kálmán (1830–1902): politikus, miniszter, miniszterelnök (1875–1890). A hatvanas években közeli barátságba került Jókaival.

Vály Ferenc: Jókai nevelője apjának halála után, Pápára kerüléséig (1837–1841). Hajnaltól ké ső estig foglalkozott tanítványával, felismerte képességeit és írói tehetségét. 1839-ben fe le ségül vette Jókai nővérét.

3. Jókai Mór egész életében folyamatosan dolgozott, tehát több mint 60 éven keresztül. Főbb korsza-kainak azokat nevezzük, amelyekben legjelentősebb alkotásai születtek. Ezek:

– a szabadságharc bukásától a hatvanas évek közepéig, – a kiegyezéstől kb. 1880-ig, – a kilencvenes évek.

4. A zsidó fiú (tragédia, 1843); Hétköznapok (1846); Csataképek (1850, teljes címe: Forradalmi és csataképek 1848- és 1849-ből ); Egy bujdosó naplója (1850); Erdély aranykora (1850); Tö rök világ Magyarországon (1852–1853); Fehér rózsa (1854); Janicsárok végnapjai (1854); Egy ma gyar nábob (1853–1854); Kárpáthy Zoltán (1854–1855); Az új földesúr (1862); Politikai divatok (1862–1863); Szerelem bolondjai (1868); A kőszívű ember fiai (1869); Eppur si muove És mégis mozog a föld (1872); Fekete gyémántok (1870); Az arany ember (1872); A jö vő szá zad regénye (1872–1874); Rab Ráby (1879); Egy hírhedett kalandor a tizenhetedik századból (1879); Szeretve mind a vérpadig (1882); A lőcsei fehér asszony (1884); A cigánybáró (1884); A kis királyok (1886); Sárga rózsa (1893); Trenk Frigyes (1893); A két Trenk (1893); A mi len gyelünk (1902)

További ismertebb Jókai-művek: A nagyenyedi két fűzfa (1853, elbeszélés); A régi jó táblabírák (1856); Szegény gazdagok (1860); Mire

megvénülünk (1865); Enyim, tied, övé (1875); Névtelen vár (1877); Szabadság a hó alatt (1879); Gróf Benyovszky Móric életrajza (1888–1891); Gazdag szegények (1889); Öreg ember nem vén ember (1900); Ahol a pénz nem Isten (1904)

47

5. Javasolt regények: Egy magyar nábob; Kárpáthy Zoltán, A kőszívű ember fiai; Eppur si muove És mégis mozog a föld; Fekete gyémántok; Az arany ember; Sárga rózsa

6. – a török hódoltság kora: Erdély aranykora, Törökvilág Magyarországon; – a reformkor: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Eppur si muove; – történelmi kalandregények: A lőcsei fehér asszony, Trenk Frigyes; – a polgári társadalom ellentmondásai: Fekete gyémántok, Az arany ember; – utópia: A jövő század regénye; – a szabadságharc: Csataképek, A kőszívű ember fiai.

7. Jókai életműve a magyar romantikus epika legnagyobb teljesítménye. Petőfi és Arany jóval rea-lisztikusabb alkotásaival párhuzamosan ő is korszakos fordulatot hajt végre az ábrázo lás módban, a stílusban, nyelv haszná lat ban. Természetessége, könnyedsége olvasótábort ne velt. Mint számos romantikus alkotónál, nála is jelentős a realizmus hatása. Leírásaiban, jel lemrajzaiban hol a roman-tika, hol a realizmus a hangsúlyosabb. Főhőseit inkább romantikus szemmel látja, az epizódszerep-lők között sok a realistán bemutatott. A két irányzat va rázslatos egyensúlya Az arany ember.

8. Egyéni megoldások.

9. Jókai képzelete térben, időben, tematikában is rendkívül gazdag. Régmúlt koroktól a meg élt jele-nen át az elképzelt jövőig, Magyarországtól távoli földrészekig terjed érdeklő dése. Meg eleveníti a természetet, a mesterségeket, a gazdasági, a társadalmi, a művészeti, a diák éle tet. Romantikus láto-másai – mások elbeszélése, leírása és a képzelet segítségével – lé nye gé ben hitelesen jelenítenek meg olyan természeti eseményeket és jelenségeket, mint a ha jó út a Vaskapun át vagy a téli Balaton napfelkeltéje, a rianás keletkezése.

10. Képzelete és az írói szerkesztő munka révén fordulatos, kalandokban gazdag a mese szö vé se. A cse-lekmény nemegyszer izgalmas, a jellemek sokfélék. Az egyes történetekben való sá gosan vagy leg-alább jelképesen érvényesül az igazság, a pozitív hősök erkölcsi magasabb rendűsége nyilvánvalóvá lesz. Egyes alakjai mellett egy korszakot is eszményít: a reform-kort és a szabadságharc időszakát. Legjobb műveiből szinte nemzeti mítosz bontakozik ki, amelynek öntudatot adó, ugyanakkor az ellentmondások felismerését gátló hatása is volt: a szép mese nem vált valósággá, a Senki szigete csak a mese szintjén jelenthetett megoldást.

11. a) Rövid, csattanós, tréfás, humoros történet. Hősei leggyakrabban közismert – vagy ilyennek vélt – emberek, s maga az anekdota őket jellemzi, életük egy-egy a hitelesség igényével előadott epi-zódjával. Szóbeli úton is terjed. Az antikvitás óta ismert, nálunk a 19. században élte virágkorát. Ha egy író munkáiban túl gyakori, akkor anekdotizmusról beszélünk. A regényekben nemcsak anekdotákat mesélnek el, hanem a cselekmény szervező alapjává válhat egy-egy anekdota.

b) Egyéni megoldások.

12. Hosszú alkotói pályáján Jókai mindvégig a polgárosodás és az azt elősegítő tudományos és technikai fejlődés híve, de a hangsúlyok és a távlatok módosulnak. A legélesebb változás a Fe kete gyémántok (1870) és az Az arany ember (1872) szemléletében figyelhető meg: az előbbi regény bizakodását rezignált kiábrándulás váltja fel, nem hisz többé az etikus, jóléti szem léletű nemzeti polgárosodás-ban. Nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi helyzetet is kri tikusan figyelte, idős korában követke-zetes háborúellenes álláspontot képviselt.

13. Egyéni megoldások.

48

14. Alapvető stílusfordulatot hajtott végre az elbeszélő prózában, melynek lényege a termé sze tes ség (a körmondatos szónokiasság kerülése), az élőbeszédhez való közelítés. Mindez a ro mantika irányza-tán belül valósul meg. Ennek stiláris emelkedettsége, átfűtöttsége leg köz vetlenebbül a természetle-írásokban mutatkozik meg, továbbá a kiélezett lélektani hely ze tek megjelenítésében. Szereplőit stilárisan is egyéníti, sőt személyiségük változását kife je zésmódjukban is követi. Miként a művek cselekménye, stílusuk is dinamikus.

15. Ali Csorbadzi: Az arany ember; Ankerschmidt: Az új földesúr; Berend Iván: Fekete gyé mán tok; Decsi Sándor: Sárga rózsa; Fatia Negra: Szegény gazdagok; Jenőy Kálmán: Eppur si muove És mégis mozog a föld; Ocskay László: Szeretve mind a vérpadig; Pusztafi: Politikai divatok; Szentirmay Rudolf: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán; Tallérossy Zebulon: A kőszívű ember fiai

16. Az arany ember a) 1872-ben b) Az 5 rész: A Szent Borbála – 14 fejezet; Timéa – 8 fejezet; A Senki szigete – 8 fejezet; Noémi – 5

fejezet; Athalie – 14 fejezet. c) A regényhez illesztett Utóhangok az „Arany ember”-hez című rövid írásban elmondja, hogy ez a

legkedvesebb, legtöbb nyelvre lefordított, színdarab változatában is sikeres mű ve, amelynek alak-jai mind „jó ismerősei”. Egyik anyai rokonától hallotta az özvegy Ti méa történetének mintáját, a Senki szigetéről pedig egy híres természettudóstól szer zett tudomást. Komárom a szülővárosa, ahol akkortájt gyerekeskedett, amikor Timár ott híres emberré vált. A regény legutolsó fejeztének írója visszaemlékszik egy gazdag s talán meg sem halt úrnak a temetésére s a halálra ítélt gyilkos nő esetére is.

17. A regény cselekménye1828-ban kezdődik. Ezt Teréza elbeszéléséből lehet kiszámolni, ő fel idé zi sorsának 1816-os rettenetes fordulatát, s közli, hogy 12 éve él a szigeten. A tör ténéseket – kihagyá-sokkal – körülbelül 10 éven keresztül követi a regény. A két zárófejezet 40 évvel későbbi állapotok-ról tudósít, s a közbeeső időről is. Így e zárófejezetek a meg írás hoz képest a közeli jövőben játszód-nak, 1878 táján, feltehetően csupán azért, mert az író elvétette a számolást. (Ugyanis múlt időben beszél itt is, a záró mondat pedig az ötven év múlva esedékes jövőre utal.)

18. Kérdések a regény cselekményéről a) Sztambulban kincstárnok (A Szent Borbála, X.) b) Tőkére ment Komárom alatt (iszapba ágyazódott hatalmas fatuskóra Füzitőnél – A Szent Borbála,

XIV.) c) Százezer forint (Timéa, V.) d) Timár és Kacsuka szándékosan férevezetik egy nagy beruházás (kisajátítandó földek) kap csán

(Timéa, VI.) e) Körülbelül másfél hónapig (A Szent Borbála, XIII.) f ) A kormányos mondja, hogy Timár már háromszor ázott el Timéa kedvéért (A Szent Borbála,

XIV.). Amikor Kacsuka a párbaj után felkeresi Timéát, az felidézi, hogy Timár annak idején megmentette őt, háromszor járta meg érte a vizek mélyét.

g) Amikor Athalie az esküvőjére öltözik, Timéa a fátyoltűjével véletlenül megszúrja őt. A mondat mélyen sérti a csúful félrevezetett lányt (Timéa, VII.). Lényegében ugyanez a mon dat hangzik el fordított helyzetben, amikor Timéa próbálja fel az esküvő előtti na pon a főkötőjét, és ekkor Athalie szúrja meg őt. Athalie emlékszik a régi helyzetre, mind kétszer jelen van Kacsuka, a vőlegény is. Úgy megsértődik, hogy ekkor határozza el végképp, hogy megöli Timéát (Athalie, X.)

h) Kilencven évre (A Senki szigete, IV.) i) Az inspiciens írja ezt Kacsukához intézett ajánló levelében (A Szent Borbála, VI.). j) Mert Timár a minisztertől érdemrendet szerez számára (Timéa, IV.). k) A Senki szigetén a kisfiának (először Noémi, I.).

49

l) Mert Kacsuka azt tartja szebbnek (Timéa, VII.). m) Csak egyet: Kacsukát (Athalie, X.). n) Főhadnagy, majd őrnagy (Timéa, I., Athalie, I.). o) Igen, még 1816-ban, férjének öngyilkossága után Teréza felkereste Zófiát Komá rom ban, hogy

könyörüljenek meg rajta, de kilökték a házból (A Senki szigete, IV.). p) Az elsőszülött fiú meghalt kicsi korában, később hat fia nőtt fel (Athalie, XIV.).19. armális: nemesi levél (Timéa, IV.), ezt kap a minisztertől dulcsásza: török édesség, egy ilyennel telt dobozt visz Timéa ajándékba Komáromba.

A pénz helyett ezt menti ki magával a süllyedő hajóról (A Szent Borbála, XIV.). Athalie fity mál ja az ajándékot (Timéa, I.).

Goszpodi pomiluj: Uram, segíts! (ószláv, Timéa, VII.) gugarozás: a hajónak a folyón való átkelése vontatóerő nélkül, két horgony folyamatos át he-

lyezésének segítségével (A Szent Borbála, VI.) inspiciens: felügyelő, ellenőr (A Szent Borbála, II–V.) khazniár: kincstárnok (A Szent Borbála, X.) rianás: repedés a jégen (Athalie, III.) Tropicus Capricorni: itt Brazília költői neve (trópusi Bak csillagkép, A Senki szigete, VI. fe je zet címe)

20. kulcs: Timár komáromi íróasztalának kulcsa, amelyet titkos éjjeli hazatérésekor (A Senki szi gete, II.), mint ez később Timéa leveléből (uo., VI.) kiderül, a zárban felejtett, s amelyet a férj feleségének visszaküldött, rábízva az intézkedési jogot is. Viszont ebben az asztalban őr zi a medaillont is.

A Timéa szobájába vezető titkos ajtó kulcsa, amelyet Athalie ad át Ti méának (Athalie, I.). malom: az al-dunai hajóúton egy elszabadult malom jelent életveszedelmet (A Szent Bor bá la, II.),

majd ennek félelmetes másaként Komáromnál a befagyott Dunán a ködben bo lyong va botlik Timár egy másik malomba, ahol majdnem elalszik – s akkor megfagyna (At halie, III.).

medaillon: Timéa anyját ábrázolja, Timár az íróasztalában őrzi. A bennfelejtett kulcs miatt fél, hogy az asszony megtalálta az ékszert, s így rájött az ő „rablására”. Hogy bizonyságot sze rezzen, mint Törökországban vásárolt kincset, Timéának adja a medaillont, aki anyjára is mert. Érzelmekkel telten köszönte meg Mihálynak az ajándékot, bizonyítva ezzel, hogy nem látta az íróasztalban. Krisztyán Tódor is beszél az ékszerről, amelyet látott annakidején Ali Csorbadzinál, s amelyről megtudta, hogy az most Timéánál van Timár ajándékaként (A Senki szigete, VI., VIII., Athalie, IV.).

vizeskorsó: a járványveszélyek miatt ebbe kell beletenni a hajósoknak azt a pénzt, amely az el lenőröknek hivatalosan jár. Timár Ali utasítására nem krajcárokat, hanem aranyakat rak bele (A Szent Borbála, V.). A megvesztegetés szimbóluma lesz „az orsovai tisztító vizes kor só” (Timéa, IV.).

21. – az inspiciens levele Kacsuka úrhoz Timár használhatóságáról (A Szent Borbála, V.) – az inspiciens engedélye a hajó továbbmenetelére (uo.) – Ali Csorbadzi végrendelete (A Szent Borbála, X.) – az esperes levele a temetés megtagadásáról (uo., XII.) – a két szerb legény levele az éjszakai temetésről (uo.) – Timár ajánlata a miniszterhez a levetinci uradalomról (Timéa, IV.) – a miniszter szerződése, az armális (uo.) – a bécsi és a sztambuli kormány bérleti szerződése a szigetről (A Senki szigete, III–IV.) – Timéa levele a kulccsal (A Senki szigete, VI.) – Timár válasza a kulccsal (uo.) – Krisztyán Tódor levele Timárhoz Brazíliába utazása előtt (uo.) – a brazíliai üzletfőnök levele Krisztányról Timárhoz (Athalie, II.) – Timár levele Timéához Füredről (uo., III.) – Krisztyán 4 levele, amelyek eláznak (uo., IV.) – „Dódi levele” a titkos ajtóról (uo., IX.)

50

22. Szent Borbála hajó; Komárom: Rác utcai ház, monostori nyaraló; Levetinc: kastély; Bala ton füred: kastély; Senki szigete: kunyhó, faház; Merán, téli üdülőhely

23. A Vaskapu sziklái, a török ágyúnaszád, a bóra, az orsovai vesztegzár.

24. – amikor a Dunán átviszi a hajót az egyik ágból a másikba a török naszád elől menekülve (A Szent Borbála, IV.);

– amikor Krisztyán kétszer rálő a szigetről távozóban (A Senki szigete, VI.); – amikor a szigeten súlyos beteg lesz (Noémi, III.); – amikor a Duna jegén eltéved a ködben és majdnem megfagy (Athalie, III.); – amikor ezután „véglegesen” elszánja magát az öngyilkosságra (uo.).

25. Minisztérium (itt vám- és kereskedelmi) és udvari haditanács. Az ő érdekellentétüket kihasználva ér el sikereket Timár a miniszternél.

26. a) víz, (Duna), utazás, menekülés, tél-tavasz, sziget, kert, vörös félhold, hold, félbetört kard, cica, diófa, rózsa, gazdagság-szegénység, boldogság-boldogtalanság

b) Például:víz, folyó, Duna: életjelkép, teremtő és pusztító erő, a változás, ugyanakkor az egyéni em beri létnél sokkal nagyobb fokú állandóság szimbóluma. Itt a kötelességet és a bol dog ságot, a két nőt, a két életformát, a telet és a tavaszt, a társadalmat és a társa da l mon kí vüliséget köti össze és választja el a folyó. Munkát adhat (hajós) és életet olthat ki, az élet vize és sírhely is. Az al-dunai hajóúton Timár háromszor ázik el, esik vízbe – ez hősi próbák teljesítését, a halál legyőzését is jelenti, ugyanakkor egyfajta „megke resz tel ke dés” is, amelyre egy szenvedéstörténet következik. Ezt egy újabb – balatoni – „vízhalál” zárja le, megteremtve a „feltámadás” lehetőségét a „paradi-csomban”. sziget: elválaszt a valóságos társadalomtól, ugyanakkor megmutathatja az ideálisat (más esetek-ben a végletekig eltorzítottat) kert: itt a pozitív jelentéskörű sziget-motívummal rokon: a természettel és a termé sze tes ség gel összhangban élő ember alkotása és létezési közege diófa: lassú fejlődésével és hosszú életével, kemény héjú, ízletes gyümölcsével, jó, szép és tar tós faanyagával (bölcső, ágy, koporsó, fejfa) összetett életjelkép, s ezt a regény gazdagon ki aknázza

27. Fabula János: a Szent Borbála kormányosa, Timárnak később is jó embere, ezért tisztes gaz dagságú polgárrá teszi a földkisajátítások révén. Majdnem feleségül vette Athaliet.

Galambos: öreg halászmester Füreden. Ő javasolja Timéának elküldeni a kifogott fogas ki rályt egy levéllel. Az ő emlékei is valószínűsítik tavasszal, hogy a vízben talált holttest Timáré.

Krisztyán Maxim: Tódor édesapja, akinek Teréza férje volt a kezese. Amikor anyagi bajba ke rült, maradék pénzével megszökött, a Bellováry család ezért ment tönkre. Fia a gálya rab ság ban találkozik vele: egymás mellé kerülnek, s tőle tud meg sok mindent Ali Csorbadziról. Sárgalázban halt meg.

Sándorovics Cyrill: a pleszkováci esperes, aki nem hajlandó Ali Csorbadzit eltemetni. Ti már kitün-tetést szerez neki, cserébe vásárolhat tőle olcsón vetőmagot.

Scaramelli: hajóépítő gyár tulajdonosa Triesztben. Timár is kapcsolatban áll vele, s beajánlja hozzá Krisztyán Tódort, aki korábban némi készpénzzel megszökött tőle. Krisztyán így lesz brazíliai ügy-nök.

28. Bellováry úr (Teréz férje) tönkremenése után öngyilkos lesz (A Szent Borbála, IX.); Ali Csor badzi megmérgezi magát, miután felismerte őt a kémkedő Krisztyán Tódor (A Szent Bor bála, X.); Brazovics Athanáz tönkremenésének hatására meghal, valószínűleg agy vér zés ben vagy szívhalállal (Timéa, VII.); Timár első kisfia, Dódi meghal torokgyíkban (Noé mi, III.); Teréza meghal szívbeteg-ségben (Noémi, V.); az öreg Krisztyán meghal sárga láz ban, két gályarab szökés közben (Athalie, IV.); Krisztyán Tódor belevész a Balaton rianásába (Athalie, V.). Holttestét ruházata miatt Timárral azo-nosítják (Athalie, VII.); Timéa meg hal szívbetegségben (Athalie, XIII.)

51

29. Egyéni megoldások.

30. Biblia (a Paradicsom), Shakespeare: A vihar; Defoe: Robinson Crusoe; Swift: Gulliver uta zá sai; Voltaire: Candide; Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz; Verne: Kétévi vakáció; Gol ding: A legyek ura

52

XIV. Összefoglalás 1. A felvilágosodás kora, a 19. század első felének irodalma (a romantika és a realizmus kora,

Ma gyarországon a reformkor, az önkényuralom és a kiegyezés kora).

2. angol, francia, magyar, német, orosz

3. klasszicizmus, szentimentalizmus, romantika, realizmus

4. Epika: filozófiai (v. tézis-) regény. Kalandregény (pikareszk, utaztatóregény), levélregény, naplóre-gény, robinzonád, verses regény

Líra: Lied, helyzetdal Dráma: drámai költemény (emberiségdráma, lírai dráma), polgári szomorújáték Átmeneti műfajok: ballada, episztola, életkép, pamflet

5. Egyéni megoldások.

6. a) Messze setétedik már a Ság teteje,Ezentúl elrejti a Bakony erdeje, Szülőföldem, képedet.

(Berzsenyi Dániel: Búcsúzás Kemenes-Aljától) Ütemhangsúlyos ritmus, 2 négyütemű, felező tizenkettes és egy kétütemű hetes sor, ennek ismét-

lő dé sé vel keletkezik egy versszak.

b) − ∪− − − ∪− 34 Őseinket felhozád

− − − −− ∪ 33 Kárpát szent bércére,

− ∪− − − ∪− 42 Általad nyert szép hazát

− ∪− − − ∪ 42 Bendegúznak vére. (Kölcsey Ferenc: Himnusz) Szimultán ritmus: időmértékes, trocheusi 7 és 6 szótagos sorok, illetve kétütemű 7-es (43) és 6-os

(33; 42) ütemhangsúlyos sorok.

c) − ∪ ∪− − − ∪−− − − ∪ ∪− ∪ − Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával

− ∪ ∪− − −− ∪ ∪− ∪∪− És eget ostromló hangokon összekiált… (Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba) Időmértékes ritmus, disztichon.

53

d) ∪ − ∪∪∪ −∪− Jegyezd vele az égre

∪ − ∪ −− − Örök tanúságúl:

∪ − ∪∪∪ −∪− Habár fölül a gálya,

∪ −∪ − ∪ −∪− S alúl a víznek árja,

∪ −∪ −∪ − Azért a víz az úr! (Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger…) Időmértékes ritmus, jambikus 6 és 7 szótagos sorok, amelyekbe belejátszik egy kétütemű ütem-

hangsúlyos ritmus.

7. Egyéni megoldás.

8. a) Vörösmarty Mihály: Előszó b) Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz c) Arany János: Ősszel d) Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez e) Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van ujra…

9. a) Petőfi Sándor: Uti levelek, XV. levél b) Bessenyei György: Magyarság c) Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok d) Jókai Mór: Az arany ember

10. A választás indokai: világkép, valóságismeret, cselekmény, szereplők, poétikai, nyelvi-sti lá ris eszkö-zök stb.

11.Szerző Mű Év Műnem MűfajKármán József Fanni hagyományai 1794 epika levélregényCsokonai Vitéz Mihály Dorottya 1799 epika komikus eposzBessenyei György Tariménes utazása 1804 epika filozófiai regényBerzsenyi Dániel Vitkovics Mihályhoz 1815 átmeneti műfaj episztolaKisfaludy Károly Mohács 1824 líra elégiaVörösmarty Mihály Zalán futása 1831 epika eposzPetőfi Sándor Fa leszek, ha… 1845 líra dalArany János Letészem a lantot 1850 líra elegico-ódaJókai Mór Sárga rózsa 1893 epika (kis)regény

54

12.

13. Swift: Gulliver utazásai (1726) Voltaire: Candide vagy az optimizmus (1759) Goethe: Faust, I. rész (1808), II. rész (1832) Shelley: Óda a nyugati szélhez (1819) Byron: Don Juan (1819–1824) Heine: Dalok könyve (1827) Puskin: Anyegin (1823–1830)

14. Bécs: Bessenyei György, Batsányi János, Széchenyi István Cseke: Kölcsey Ferenc (ma: Szatmárcseke) Debrecen: Fazekas Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Arany János, Petőfi Sán dor,

Jókai Mór Érsemlyén: Kazinczy Ferenc Kassa: Batsányi János, Kazinczy Ferenc Kecskemét: Katona József, Jókai Mór, Petőfi Sándor Komárom: Csokonai Vitéz Mihály, Jókai Mór Kufstein: Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Szentjóbi Szabó László, Verseghy Ferenc Nikla: Berzsenyi Dániel Nyék: Vörösmarty Mihály (ma: Kápolnásnyék) Pest-Buda: Virág Benedek, Vitkovics Mihály, Kármán József, Katona József, Kisfaludy Ká roly,

Vörösmarty Mihály, Bajza József, Toldy Ferenc, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Arany Já nos Pozsony: Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Jókai Mór Szalonta: Arany János Széphalom: Kazinczy Ferenc Sződemeter: Kölcsey Ferenc

15. 1747–1811: Bessenyei György _ 1790–1838: Kölcsey Ferenc 1759–1831: Kazinczy Ferenc _ 1791–1830: Katona József 1763–1845: Batsányi János 1800–1855: Vörösmarty Mihály 1773–1805: Csokonai Vitéz Mihály _ 1817–1882: Arany János 1776–1836: Berzsenyi Dániel _ 1825–1904: Jókai Mór

16. Batsányi János (de ő nem jöhetett volna el linzi száműzetéséből), Berzsenyi Dániel, Faze kas Mihály (1766–1828), Katona József, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sán dor (1772–1844), Kölcsey Ferenc, Szemere Pál (1785–1861), Virág Benedek (1754–1830), Verseghy Ferenc (1757–1822)

17. Magyar Museum, Mindenes Gyűjtemény, Orpheus, Uránia, Aurora (évkönyv), Tudományos Gyűjtemény – Koszorú, Kritikai Lapok, Athenaeum, Figyelmező, Pesti Hírlap, Pesti Divatlap, Életképek.

Cím Szerző Év MűfajJúlia vagy Új Héloïse Rousseau 1761 levélregényAz örömhöz Schiller 1785 ódaAz ifjú Werther szenvedései Goethe 1774 levélregényDon Carlos Schiller 1787 tragédiaAz élet fele Hölderlin 1802 dalAz arany virágcserép E. T. A. Hoffmann 1814 (kisregény) elbeszélésA Loreley Heine 1823 balladaA nyomorultak Hugo 1862 regény

55

18. a) Kisfaludy Sándor (Sümeg, 1772–Sümeg, 1844): a 19. század első felének egyik legnépsze rűbb költője. Legfiatalabb öccse K. Károly. A nemesi hagyományok szellemében ne vel ke dett, jogot tanult, majd katona lett, s így járt Itáliában és Franciaországban is. Élményeit nap ló ja örökíti meg. 1800-ban házasságot kötött Szegedy Rózával, lemondott tiszti rang já ról. 1801-ben jelent meg Himfy szerelmei – A kesergő szerelem című dalciklusa, amelynek éne kek adják meg az epikus vázát. E mű a szentimentalizmus szív-kultuszának, a kor bi zony talanságérzetének kifejezője. A dalok az ún. Himfy-strófában íródtak. E mű folyta tá sa A boldog szerelem (1807). Írt regéket (Csobánc, Tátika, Somló), drámákat is. 1831-ben ő szervezte meg, majd vezette is a balatonfüredi színházat.

b) Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817–Hanva, 1868): költő. Elszegényedett nemesi csa lád ból származott. 1832–1844 között Sárospatakon tanult, 1846-ban lelkész lett, Beje, Ke le mér, majd 1851-től Hanva voltak állomáshelyei. 1848-ban tábori lelkész, 1852-ben majd a következő évben is több hónapot töltött vizsgálati fogságban. Barátságban volt Petőfivel, majd Arannyal is, s lírája az övékének egészében halványabb, egykor népszerű, legjobb da rabjaiban klasszikussá vált rokona. Első sikerét népmonda-feldolgozásaival érte el (1846). Lírájának fénykora a Világos utáni évtized, a magyarság léthelyzetét fejezi ki A gó lyá hoz, a Levél egy kibujdosott barátom után, A madár, fiaihoz. Az akkor modern hangulat lí ra jeles példája az Őszi tájnak…

19. Beaumarchais: A sevillai borbély – Rossini ifj. A. Dumas. A kaméliás hölgy – Verdi: Traviata Goethe: Faust – Gounod Hugo: A király mulat – Verdi: Rigoletto Katona József: Bánk bán – Erkel Ferenc Mérimée: Carmen – Bizet Puskin: Anyegin – Csajkovszkij

Borisz Godunov – Muszorgszkij Shiller: Tell Vilmos – Rossini

Don Carlos – Verdi Scott: Lammermoori Lucia – Donizetti Shakespeare: Othello – Verdi

Macbeth – VerdiWindsori víg nők – Verdi: Falstaff

20. Egyéni munka.