1

Gyümölcsfélék csoportosítása gyakorlati

szempontok alapján

Almatermésűek Csonthéjasok Héjasok Bogyós-

gyümölcsűek

alma

körte

birs

naspolya

cseresznye

meggy

kajszi

őszibarack

szilva

dió

mogyoró

mandula

gesztenye

málna, szeder,

szamóca, ribiszke,

köszméte,

riszméte,

festőbodza,

egyéb kis gyümölcsű

fajok

Gyümölcsfélék testalakulás szerinti csoportosítás

Dudvásszárú növények: szamóca

Félcserjék: málna, szeder

Cserjék, bokrok: piros és fekete ribiszke, köszméte, mogyoró, festőbodza, (birs)

Fa termetűek: alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, kajszi, szilva, őszibarack, mandula, dió, gesztenye

A szamóca – dudvaszárú gyümölcs - morfológiája

• Évelő, lágyszárú• Gyökértörzs (rügyek)• Tőrózsa (5-7 darab

lomblevél)• Levelek• Indák• Virágok• Valódi, fotószintetizáló

lomblevelek, • Allevelek: a

gyökértörzsön és az indákon találhatóak

• Fellevelek: a virágzatban.

Szívlevelek

A málna – félcserje - morfológiája

A málna hajtásrendszere 2 éves

1 = letermett termővessző;

2-3 = tősarjak;

4-8 = gyökérsarjak;

9-10 = még a talaj felszíne alatt elhelyezkedő gyökérsarj-kezdemények

2-8. meddő éves zöldhajtások

1. másodéves megfásodott termővesszők(A föld feletti vegetatív szervek többé-kevésbé

serteszőrösek, tüskések, kopaszok, vagy pelyhesek. )

gyökérrendszere –– évelő.

A gyökérsarjakról szaporítva – járulékos gyökérrendszert fejleszt.

A járulékos gyökerek a gyökértörzsön képződnek.

Gyökérzetének zöme a bokor középpontjától 40-60 cm-re helyezkedik el

A cserje termetű gyümölcsfélék morfológiája

cserjetörzs

tővessző

termőgallyak

Fa termetű gyümölcsök morfológiája

rügyekhajtásrügyvirágrügyvegyesrügy

hajtás < 1

vessző

gally 2-4ág > 5

Korona

törzs

gyökér

gyökérsarj

tősarj

alvó rügy, rejtett rügy, járulékos rügy, másodrendű hajtások, fattyúhajtások

2

A termőrészek képződése

• A termőrészek azok a hajtásképletek, amelyeken

egy-egy gyümölcsfajra jellemzően a virág- (vagy

vegyes-) rügyek képződnek.

• A megfelelő mennyiségű és fejlettségű termőrész

kialakulása a fiatal fák termőre fordulásának,

illetve termőkorú fák évente közel egyenletes

terméshozásának alapfeltétele.

Termőrészek csoportosításaRövid termővesszők: 0-20cm

dárda

sima (vegetatív) termőnyárs

termőkalácstermőbog

3

dárda

termőkalács

sima (vegetatív) termőnyárs

4

• Körte

– Termőrészei az almafákéhoz hasonlóak, de az éves vesszőn

virágzás kevésbé jellemző erre a gyümölcsfajra.

• Birs

– Hajtásrendszerének jellegzetessége, hogy a

virágai néhány leveles hajtások csúcsán

jelennek meg, majd a gyümölcs ízesülésénél

képződő termőbogon egy vagy több rövid hajtás

- potenciális termőrész - alakul ki.

Virágrügyképződés helye -

csonthéjasoknál

• Cseresznye és meggy

– Tipikus termőrészük a

bokrétás termőnyárs

– Az éves vesszők

oldalrügyei a

meggyfákon nagy

gyakorisággal

virágrügyek, amikor ez

túlzott mértékű, a

felkopaszodás

elkerülhetetlen.

5

• Őszibarack

– Legmegbízhatóbb termőrésze maga a megfelelő

erősségű éves vessző, amelyen kettes, vagy

hármas (hajtás- és virágrügyből álló)

rügycsoportok vannak.

– A termőnyársak használati értéke a

fajtatulajdonság és a - fák kezeléséből eredő -

kondíció által meghatározott.

– Teljes értékű v. hiányos hosszúvessző

6

• Szilva és kajszi

– A rövid nyársak (generatív nyársak) fontos

termőrészek, funkcionális értékük az

erősségüktől és a rajtuk elhelyezkedő rügyek

minőségétől függ.

– Mindkét gyümölcsfaj virágzik az éves

vesszőkön is.

Szilva termőnyárs

Szilva termőnyárs

Kajszibarack termőnyársSzilva termőnyárs

Kajszibarack termőnyárs

Kajszibarack középhosszú v. hosszú termővessző

Kajszibarack termőnyársak Cseresznye bokrétás termőnyárs

7

Mandula termővessző

őszibarack termővessző

MandulaŐszibarackhoz hasonló

Virágrügyképződés helye –a héjasoknál

• Dió

Kárpáti fajtacsoport:

termőrész-képződése

zömmel csúcsrügy,

kb.20-30% oldalrügy

Dió

• Gesztenye

– Vessző alsó részén hajtás- (tartalék-) rügyek

– Középső részen hím barkarügyek

– Csúcsközelben pedig vegyes barkarügyek

vannak, az ebből kihajtó hajtás

• Alsó részén – nővirágok

• Csúcsi részén – hím barkák

• Mogyoró

– Csúcsrügy és a vessző

oldalán elszórtan –

hajtásrügyek

– A vessző oldalán

elszórtan hím barkák és

női virágot rejtő

vegyesrügyek

8

Termőrügyképződés helye

a bogyósoknál• Fekete ribiszke

– Hosszú vesszőin hosszabb-rövidebb oldalhajtások - a következő évi termővesszők - jelennek meg -vegyesrügyek

•Piros ribiszke

Hosszú vesszőinek

csúcsrügyéből képződő

újabb hosszú hajtás alatt

a csúcs közeli rügyekből

rövid termőnyársak vagy

még korlátozottabb

növekedésű, mini

bokrétás termőnyársra

emlékeztető

képződmények lesznek.

•Köszméte

–Termésének nagy

hányada szintén

termőnyársakon

helyezkedik el, de -

különösen akkor, ha

faiskolában Ribes

aureumra oltott törzses

fát állítanak elő - a

hosszúvessző is teljes

értékű termőrész.

9

• Málna és szeder

– Az előző évben sarjként

megjelenő

termővesszők

oldalrügyeiből képződő

rövid hajtásokon való

virágzás és terméshozás

után a termővessző

elszárad, amit szüret

után eltávolítanak.

A METSZÉS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE

Gyümölcsültetvényekben a legáltalánosabban használt fitotechnikai elem a metszés.

• A metszés olyan termesztéstechnikai eljárás, amelynek során a gyümölcstermő növényeken különböző mértékű visszametszéseket végzünk, ill. egyes hajtásképleteket tőből eltávolítunk.

• A metszés céljai a következők:– termőfelület kialakítása és a termőképességének a fenntartása– gyorsított termőre fordítás– vegetatív és a generatív egyensúly fenntartása (a hajtásnövekedés

és a gyümölcsterhelés szabályozása)– gyümölcsminőség javítása– a korona térbeli alakjának és szerkezetének kialakítása– az adott koronaformán a lehetőség szerinti legjobb fényellátottság

biztosítása

Alapfogalmak metszéshez

10

Csúcsi dominancia• A csúcsdominancia, egy aktívan növekvő

hajtás csúcsából eredő gátlás aktív mechanizmusa, amely éppen a hajtáscsúcs közelében akadályozza meg az oldalszerv képződést.

• Csúcsdominancia kialakulásának oka a hajtás csúcsrügyének auxintermelése.

• Alapi dominancia

A metszés mértéke és hatása a termőzónára

A vessző elágazási szöge (a), valamint a

leívelés (b) hatása a hajtásnövekedésre

és a terméshozásra. (Csider, 1978)

a

b

A metszés mértéke és hatása az oldalrügyek kihajtására

11

• Alakító metszés: ültetéstől a termőre fordulásig, célja a korona-szerkezet kialakítása

Alapfogalmak I. Ággyűrűre metszés (Pillar metszés): koronarész 1-1.5cm-es csonkra történő visszametszése, cél: felkopaszodás gátlása, új termőrészek kinevelése

Álsudarazás: sudárvisszametszés konkurens vesszőre, cél: sudár felkopaszodásának gátlása Fásmetszés: nyugalmi időszakban végzett metszés, visszavágáskor

a rügy felett ferde metszlap és 0.5cm-nél rövidebb csonk marad

Felsőrügyes metszés: (Brunner-féle szektoriális kettős metszés) a végálló rügy felfelé áll, erősen hajt ki, a mögötte lévő rügyből gyengébb, laposabban növő hajtás lesz, a felfelé törő hajtást félfás metszéskor eltávolítjuk Szektoriális kettős metszés

12

Félfás metszés: aug. –szept.k., cél: a megmaradó koronarészek jobb megvilágítottsága, javul a vesszőbeérés, rügydifferenciálódás

Hajtásválogatás

Ifjítás

termőrész

termőgally

teljes

Könyököltetés: vmely koronarész növekedési irányának megváltoztatása, alsóbb helyzetű, laposabban növő részig történő visszavágással, cél: korona kiterítése, jobb fényellátásű Levélkoszorúra metszés

Ez a metszésmód (másképpen Lorette-metszés) akkor célszerű, ha egy-egy, rendszerint függőlegesen álló hajtás a túlságosan erős növekedése miatt nem kívánatos, ám ha tőből eltávolítanánk, hiány keletkezne a koronában. Az ilyen hajtásokat tehát ne tőből vágjuk ki, hanem a hajtásalapra, az ott lévő fejletlen szemekre, illetve az őket ölelő levélkoszorúra metsszük vissza. (körte)

Metszést kiegészítő eljárások• hajtáslekötözés: függőleges irányú hajtások

vízszintes vagy ahhoz közelítő leívelése, lehajtása

• hajtáscsavarás: hajtáslekötözést helyettesíti kis növekedési erélyű fajtákon

• hajtásmegtörés: fás rész folytonossága nagy felületű, szilánkos töréssel megszakadjon, de a háncs, ill. annak egy kis része épségben marad, cél:növekedési erély csökken

13

•Metszést kiegészítő eljárások

•ágkitámasztás: termésnövekedés során a súly alátámasztása

•pincírozás: hajtásvisszacsípés (levélkoszorúra, 3-4 levélre, vitorla)

gyűrűzés: erősen növő fajtáknál, a törzs elszorítása dróthuzallal, v. a kéreg eltávolítása, cél: javul a termőrügyképződés

sebkezelés: nagyobb sebek szélének simára vágása,sebkezelő anyaggal lezárása, cél: védelem

14

Gyümölcsritkítás Alapfogalmak

• Ritkító metszés: valamely koronarész tőből való eltávolítása, cél: termőrészképződés jav., napfényellátottság jav.,

Szabolcsi vagy Nagy Sándor-féle metszés: az elágazott gallyakat mindig alsó, kifelé néző vesszőre metszik, a vesszőket hosszúra hagyják

Szálvesszős metszés: csak a teljes értékű szálvesszőket hagyják meg

metszetlenül, 40-120 vesszőt

Váltócsapos metszés: őb. két teljes értékű vessző közül az egyiket 3-4 rügyes ugarcsapra, a másikat 4-6 hármasrügy csoportra metszük

Termőkori metszés: termőre fordult gyümölcsfán alk. metszés, cél: termőegyensúly megtartása

15

Zöldmetszés• Sajnos elhanyagoljuk, pedig…

– az intenzitás növelésében elengedhetetlen

– optimális időpontban végezve nem veszélyes,

– a téli munkacsúcsot csökkenti,– de nem helyettesíti a fás metszést és

fordítva,– a fás metszés a növekedésre, a zöld

metszés pedig a terméshozásra van hatással.

A zöldmetszés időpontjai

• 10 cm-es hajtásig - hajtás válogatás• 20-30 cm - kerüljük a zöldmetszést• június vége - július közepe -

koronaalakításkor fontos időszak• július közepe - augusztus eleje -

termő időszakban részleges vagy teljes metszés is lehet

• augusztus közepétől káros a zöldmetszés

Ágcsoportos sudaras koronaKorona alakító metszés

16

17

18

Gyógymetszés

Szerszámok

19