MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK

ÉS PIACOK

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében

Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó

közreműködésével

Készítette: Fertő Imre

Szakmai felelős: Fertő Imre

2011. június

2

3. hét

A mezőgazdasági kínálat

Fertő Imre

Irodalom

• Tomek, W. G.–Robinson, K. (2003): Agricultural Product Prices. Cornell

University Press, 4. fejezet

• Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices. Blacwell, 2. fejezet

• Ferris. J. N. (1997): Agricultural Prices and Commodity Market Analysis.

McGraw–Hill, 6. fejezet

• Alkalmazás:

– Chavas, J. P.–Johnson, S. (1982): Supply dynamics: the case of U.S.

broilers and turkeys. American Journal of Agricultural Economics. 64, 558–

564.

– Bakucs, L. Z., Fertő, I., Fogarasi, J., Latruffe, L. (2010) The impact of EU

accession on farms’ technical efficiency in Hungary. Post-Communist

Economies Vol. 22. (2). 165–175.

A mezőgazdasági kínálat elmélete

• A mezőgazdasági kínálat elmélete

• A kínálatot meghatározó tényezők

• A kínálati rugalmasságok

3

• A kínálat sajátosságai

• A kínálat elemzés módszerei

– Késleltetett eloszlású modellek

A kínálat elmélete

• A kereslet elmélete feltételezi, hogy a fogyasztók

– A hasznosságukat maximalizálják a költségvetési (jövedelem) korlát figyelembe vételével

• A kínálat elmélete feltételezi, hogy a termelők

– A jövedelmüket, profitjukat maximalizálják a költségkorlátok figyelembe vételével

– Gyakori feltevés,

• az inputkombinációk problémáját

• a vállalat/farm elemzését a bevételekben és költségekben kifejezve a kibocsátás függvényében írják le

– A vállalkozó problémája, hogy kiválassza azt az outputot, amely maximalizálja a profitját

– A költség függvényekről az információt kaphatunk a

• termelési függvényből

• költségegyenletekből

4

• Az MC mindig a minimumában metszi az ATC és AVC görbéket

• Bizonyítás:

– Ha VC=g(q), akkor

– MC=g’(q) és AVC=TC/q=g(q)/q

– dAVC/dq=(q*g’(q)-g(q))/q2=0

– dAVC/dq=0, ha a számláló=0

– q*g’(q)-g(q)=0

– g’(q)=g(q)/q

• Hasonló módon lehet bizonyítani ATC-re

• Π=TR-TC=p*q-g(q)-b

– Π parciális deriváltjai q-ra és egyenlővé tenni 0-val

• Rövid távon feltesszük, hogy a legtöbb tényező fix, és csak néhány változik

• TFH

– q=f(X1, X2) és

– C=(r1*X1+r2*X2+b (fix költség)

– C=g(q)+b

• Teljes költség=az output függvénye+fix költség

• Négy költségreláció

– ATC=TC/q=g(q)+b/q

– AVC=TVC/q=g(q)/q

– AFC=FC/q=b/q

MC=dC/dQ=g’(q)

5

– dΠ/dq=p-g’(q)=0

– p=g’(q)

– Ár=Határköltség

– dΠ/dq néha határbevételnek is hívják, mert a TC parciálisa

– Profitmaximumban

• MC=MR=p

• Mi történik ha változik az ár?

– Ha az ár nő vagy csökken az optimális output, amelyben a profit maximális nő vagy csökken, ezért MC rövid távon a vállalat kínálati görbéje az AVC görbe fölött (AVC alatt nem érdemes termelni, mert nem fedezi a VC-t)

– Ha TR=p*q, akkor

• AR=TR/q=p*q/q=p

• MR=dTR/dq=p

• AR=MR=p

• Ezért a D görbe, amellyel a vállalat szembe néz az érvényes piaci

ár

A kínálatot meghatározó tényezők

• Kínálati függvény

• Qs=f(Pi, Ps, Pc, In, N, T, R, O), ahol

– Qs: a kínálat mennyisége

– Pi: a temék ára

– Ps: a helyettesítő temék ára

– Pc: a kiegészítő termék ára

– In: az inputok ára

– N: a termelők száma

6

– T: technológia

– R: a termelők eloszlása

– O: a termelők célja

Hogyan befolyásolják az egyes változók a

kínálat mennyiségét

– Pi: nő vagy csökken

– Ps: nő vagy csökken

– Pc: nő vagy csökken

– In: nő

– N: nő, csökken

– T: javul

– R: változik

– O: változik

A kínálat árrugalmassága

• Saját árrugalmasság

– Ha Ep<1 rugalmas

– Ha Ep=1 egységnyi rugalmas

)//()/(p QPdPdQE =

)/()()/()( 10101010p PPPPQQQQE −+×+−=

7

– Ha Ep>1 rugalmatlan

– Ha Ep=0 teljesen rugalmatlan

– Ha Ep=∞ teljesen rugalmas

Kínálati árrugalmasságok

• Keresztárrugalmasság

– Ha Eij>0, akkor i és j helyettesítők

– Ha Eij<0, akkor i és j kiegészítők

– Ha Eij=0, akkor i és j függetlenek

• Input árrugalmasság

A kínálat sajátossága

• A természettől való függőség

• Az időjárástól függő termelési ingadozás

• A termékek gyors romlandósága

• A hosszú termelési ciklus

• Az immobil termelési tényezők magas aránya

• A tömegtermelés előnyeinek korlátozott alkalmazhatósága

• Következmények:

– Árrugalmatlan kínálat

– Kockázatkerülés

– Inverz kínálati magatartás – „túltermelési csapda”

)//()/( ijjiij QPdPdQE =

)//()/( QIdIdQEI =

8

A kínálatelemzés módszerei

• Adatok:

– Idősor elemzés

Aggregált makro adatok

– Keresztmetszeti adatok

• termelői szintű adatok

– Panel adatok

A kettő kombinációja

• Módszerek

– Egy egyenletes modellek

Egy egyenletes modellek

Modell Függvény Rugalmasság

Lineáris Y=α+βX β(X/Y)

Log-log logY=α+βlogX β

Log-lin logY=α+βX βX

Lin-log Y=α+βlogX β(1/Y)

Reciprok Y=α+β(1/X) -β(1/XY)

9

A késleltetett eloszlású modell

• Dinamikus hatások

– A (szak)politikai intézkedések hatásának idő kell

– A hatás nagysága és természete változhat időben

– Állandó versus átmeneti hatás

• Késleltetett eloszlású modell (Distributed lag)

A hatás eloszlása időben

10

Két kérdés

• Milyen messze mehetünk vissza?

– Mekkora legyen a késleltetés hossza

– Véges vagy végtelen

• Kell-e az együtthatókat korlátozni?

– Pl. sima alkalmazkodás

– Hadd döntsék el az adatok

Korlátlanul véges késleltetett

eloszlás

• Véges: a változások a változóban csak egy másik vagy csak egy fix periódusra

van hatása

– Pl. monetáris politika a GDP-re 18 hónapon át hat

– Az intervallumot bizonyossággal ismerjük

• Korlátlan (strukturálatlan)

– A t+1 periódus hatása nem kapcsolódik a t periódus hatásához

n strukturálatlan késleltetés

nincs szisztematikus szerkezet, amely a β -ra hat

A β -k korlátlanok

OLS működik, azaz konzisztens és torzítatlan becslést ad

11

Számtani késleltetésű szerkezet

(impulzus válasz függvény)

12

Számtani késleltetés

Csak egy koefficienst kell becsülni, g ,

n+1 koefficiens helyett, b0 , ... , bn .

13

Polinomiális késleltetés

ahol i = 1, . . . , n

Például, a négyzetes polinóm:

ahol i = 1, . . . , n

p = 2 és n = 4

14

Mértani késleltetés

(impulzus válasz függvény)

15

Alternatív késleltetés modellek

• Adaptív várakozás,

– A mértani késleltetés modell egy változata

Adaptív várakozás plusz mértani késleltetés modell

– Feltevések a várakozásokra

Múltbéli tapasztalat

A várakozások felfrissülnek a hibák fényében

• Parciális alkalmazkodás

– A mértani késleltetés modell másik változata

– Az alkalmazkodás költségbe kerül, nem történik meg olyan gyorsan

A mezőgazdasági termelés

• A termelési függvény:

– Fizikai össztermék, TPP= Y=f(X)

– Fizikai átlagtermék: APP=Y/X=f(X)/X

– Fizikai határtermék:

• MPP=dTPP/dX=dY/dX=df(X)/dX=f’(X)

– Tényezőrugalmasság

• E=(dY/Y)/(dX/X)=(dY/dX)/(X/Y)=MPP/APP

16

Termelési- és költség függvények

• Termelési függvények becslése

– Cobb–Douglas

– CES

– Translog etc.

• Költségfüggvények becslése

• Technikai változás becslése

A skálahozadék típusai

17

A skálahozadék forrásai

• A növekvő skálahozadék forrásai

– Fix költségek

– Munkamegosztás

– Árelőny az inputok beszerzésében

• A csökkenő skálahozadék forrásai

– A hatékony menedzsment korlátai

– Az agroklimatikus tényezők fölötti kontrol korlátai

– A kockázat jellegének megváltozása

Összefoglalás

• A mezőgazdasági kínálat jól leírható a standard közgazdasági elmélettel, de

figyelembe kell venni a mezőgazdasági kínálat sajátosságait

– A természettől való függőség

– Az időjárástól függő termelési ingadozás

– A termékek gyors romlandósága

– A hosszú termelési ciklus

– Az immobil termelési tényezők magas aránya

– A tömegtermelés előnyeinek korlátozott alkalmazhatósága

– Következmények:

• Árrugalmatlan kínálat

• Kockázatkerülés