mire jó ez a forgatókönyv? - kmcssz
TRANSCRIPT
1
2
Mire jó ez a forgatókönyv? Kedves Vezetők! Ezt a kiadványt azért készítettük Nektek és csapatotoknak, hogy a 2021-es Akadályverseny minél érthetőbb és izgalmasabb legyen számotokra. A kerettörténet két fő kérdése:
• Mi a reformkor? A reformkor hogyan fér bele a nagyobb magyarországi és európai történelembe?
• Ki Széchenyi István? Mi a szerepe a reformkorban? Hol találunk a választ eszekre a kérdésekre? A forgatókönyvvel, tájékozódhatunk az adott történelmi korban.
• Megtudhatjuk, kik a kor főbb alakjai, kivel találkozhattok a táborban a kerettörténet szerint.
• Érintjük a főbb eseményeket és személyeket.
• Felkészülhettek a táborban zajló keretes eseményekre a saját csapatotokkal.
• A képzési ötletek a 32-37 lapokon találhatók.
A kerettörténet célja az, hogy kreatív keretet adjon a cserkészprogramoknak és a próbapontok tanításának!
3
Kötelező Kérdések – Hol találhatod a legfontosabb információt? Nem alaposan, de a főbb események, személyek és fejlődéseket ismerjük meg. Az apró részletek
élvezetessé tehetik a tanítást, de nem kötelezők.
Kérdés Válasz Lap
Milyen forradalom és császár
befolyásolta a Habsburg Birodalom
politikáját és a Reformkor kezdetét?
A francia forradalom után Napóleon császár
hadjáratot vezetett Europán át; ezek ellen a
Habsburg Birodalom kancellára, Metternich,
konzervatív politikával védte a stabilitást.
6-8
Mikor és hol kezdődött a Reformkor? Az 1825-ös pozsonyi országgyűléssel.
7-8
Ki volt Széchenyi István? A Reformkor egyik legfontosabb alakja, a
„legnagyobb magyar.”
9-10
Honnan kapta Széchenyi a sok
ötletet?
A Napóleoni háborúk után európai
utazásán, főleg Angolországban.
9
Nevezz meg legalább hármat
Széchenyi teljesítményeiből!
Magyar Tudományos Társaság, Nemzeti
Kaszinó, Lánchíd, lóversenyek, gőzhajó
gyártás, hengermalom
9-10;
18-22
Ki ellenezte a reformokat? Metternich kancellár és a császárok 13
Nevezz meg három nevezetes
magyar férfit és három nevezetes
nőt!
Pl. Wesselényi Miklós, Batthány Lajos, Deák
Ferenc, Brunszvik Teréz, Laborfalvi Róza
Veres Pálné…
18
Milyen különbségek vannak
Széchenyi és Kossuth között?
Széchenyi először gazdasági fejlődést akart,
Kossuth pedig gyorsabb politikai és
társadalmi változásokat.
16
Mikor és hogyan épült a Lánchíd? 1839-1849 között. William Thierney Clark
tervei alapján, Adam Clark építette.
11-15
Nevezz meg három fontos új
technológia fejlődést a Reformkor
alatt!
Távírás, gőzmozdonyok, gyufa, fénykép,
magyar nyelvű újságpapír, angyalkert,
kézmosás
21-25
Hol találkozhattak az emberek
eszmecserére?
Nemzeti Kaszinó, Magyar Tudományos
Akadémia, kávéházak
19-20
Nevezz meg három fontos művészt! Pl. Liszt Ferenc, Petőfi Sándor, Barabás
Miklós…
26-28
Mikor és mért ért véget a
Reformkor?
1848. március 15-én, a forradalom
kitörésével.
31
4
Tartalom Mire jó ez a forgatókönyv? ........................................................................................................................... 2
Kötelező Kérdések – Hol találhatod a legfontosabb információt? ............................................................... 3
Isten Hozott a reformkorba! ......................................................................................................................... 5
Idővonal – Európa, Magyarország, Széchenyi ............................................................................................... 6
Honnan jött a Reformkor (1825-1848)? ....................................................................................................... 7
Gróf Széchenyi István (1791-1860) ............................................................................................................... 9
Főszereplők ................................................................................................................................................. 11
Nevezetes Reformkori Nők ......................................................................................................................... 14
Örsi Vita: Széchenyi v. Kossuth - Ki a „Legnagyobb Magyar”? .................................................................... 16
Magyarország az Habsburg Birodalomban ................................................................................................. 17
Pest és Buda első állandó hídja: a Széchenyi Lánchíd ................................................................................. 18
Fontos új helyek .......................................................................................................................................... 19
A gőz korszak: Hogyan közeledtek az emberek a Reformkor alatt? ........................................................... 21
Közgazdagság: Hogyan kerestek az emberek pénzt a reformkorban? ....................................................... 22
Mindenapi technológia ............................................................................................................................... 23
Reformkor és az Elsősegély ......................................................................................................................... 25
Kultúra ......................................................................................................................................................... 26
Mindennapi élet .......................................................................................................................................... 29
A Reformkor vége ....................................................................................................................................... 31
Program ötletek .......................................................................................................................................... 32
Széchenyi és a reformkor szókereső ........................................................................................................... 33
Széchenyi keresztrejtvény ........................................................................................................................... 34
Mennyire ismered a reformkort? ............................................................................................................... 35
Válaszok ...................................................................................................................................................... 36
Népdal lista ................................................................................................................................................. 37
Forrás és Köszönetnyilvánítás ..................................................................................................................... 38
5
Isten Hozott a reformkorba!
Jó napot kívánok! Nevem Széchenyi
István, és örömmel várlak egy izgalmas
korszakban!
Mikor tudtál először távolról beszélni
valakivel?
A reformkorban!
Mikor tudtál először magyarul olvasni újságot?
A reformkorban!
Mikor tudtak először átsétálni Budától Pestre?
A reformkorban!
A reformkorban alakult sok része a magyar
kultúrának, amit ma napig magyarnak
tekintünk.
Én, Széchenyi István, leszek az idegenvezetőd…
MI?!? Nem hallottál rólam?
ÉN VAGYOK A LEGNAGYOBB MAGYAR!!!!
Ismered a „Hamilton” színdarabot? Én vagyok a Magyar Alexander Hamilton.
Szebb frizurával.
Minden fontos tervben részt vettem, minden fontos cselekmény valahogyan
hozzám kötődik. Voltak erős politikai ellenségeim, és puskagolyó vetett véget az
életemnek (igen, szellem vagyok).
Az életem során, többször felfordult a világ…
6
Francia forradalom alatt a király lefejezése
Idővonal – Európa, Magyarország, Széchenyi Én, Széchenyi, hogyan férek be a „nagyobb képbe”?
1789-1799. Francia forradalom; Napóleon 1804-ban lesz Francia császár.
1791. Széchenyi István megszületik Bécsben.
1796-1815. Napóleoni háborúk. 1809-ban, Széchenyi István 17 évesen részt vesz a Győri
csatában, ami Habsburg vereség Napóleon ellen, és 1813-ban részt vesz a Lipcsei
csatában, ami a Napóleon-ellenes szövetség győzelem.
1814-1815. Bécsi kongresszus. Metternich kancellár békeszerződése átrendezi az európai politikát.
1815-1822. Széchenyi külföldre utazik. Az Angol technológiai és kulturális fejlődés érdekli.
1825. Pozsonyi országgyűléssel KEZDŐDIK A REFORMKOR! Széchenyi többször
felszólal. Ez nem tetszik Metternich kancellárnak.
1827. Széchenyi megalapítja a Nemzeti Kaszinót
mint a nemesek találkozó központját.
1827. Széchenyi megrendezi az első magyarországi
lóversenyeket és elindítja a
mezőgazdaság fejlesztését.
1830. Magyar Tudós Társaság kezdete.
1830. Széchenyi írásai, Hitel (1830), Világ (1831) és
Stádium (1833) - előadja reformterveit.
1835. Széchenyi fejleszti a hajózást és a hajógyártás az Óbudai Hajógyár alapításával.
1837. Az egyik első magyar nyelvű színház, Pesti Magyar Szinház, Széchenyi kezdeményezésére.
1839-1849. A Lánchíd építése.
1841-1848. Széchenyi és Kossuth Lajos politikai vetélkedése a hírlapokban.
1848. “Népek tavasza”: Forradalom Magyarországon… és egész Europán át.
1848. március 23-tól szeptember 4-ig Széchenyi a közlekedési miniszter. Betegszabadságra indul.
1849. október 4. A szabadságharc bukása. Magyarország katonai kormányzás alá kerül. Metternich
lemondása.
1860. Széchenyi öngyilkossága.
1867. Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia kialakulása.
Széchenyi a 1825 országgyűlésen
7
Honnan jött a Reformkor (1825-1848)? Francia Forradalom és Habsburg Ellenforradalom
Izgalmas – és félelmetes – időkben született Széchenyi
István. 1789-ban, (3 évvel születése előtt) kezdődött a
francia forradalom. Levágták a király, királyné, és a
nemesek a fejét, újra írták mind a szabályokat. Szabadság!
Szavazás! Demokrácia! De csak 16 ével ezután, Napóleon
császárrá koronáztatta magát. Felfordult a világ!
A Habsburg Birodalom komolyan ellenezte a francia
forradalmat, nem csak azért mert a lefejezett Marie
Antoinette királynő Habsburg főhercegnő volt. Mint a
Habsburg Birodalom része, Magyarország is Napóleon
ellen volt.
A Habsburg birodalomban, I. Ferenc és V. Ferdinánd
császárok és Metternich kancellár – sok nemessel együtt –
elhatározták hogy nincs szükség reformokra vagy
fejlődésre. Reform nélkül, több hatalmuk volt! A magyar
nemesség és az udvar között teljes volt az egyetértés.
(“Extra Hungariam non est vita” - “Magyarországon kívül nincs élet”)
1815-ben, a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus utáni gazdasági válság
(megszűnt a gabonakereslet, a bécsi udvar leértékelte a pénzt) megmutatta a magyar
társadalom elmaradottságát is. A Magyar Királyság a Habsburg Birodalom részeként
tagja lett a Szent Szövetségnek (Oroszország, Porosz Királyság, Habsburg Birodalom).
Célja volt minden “felforgató” mozgalom elfojtása Európában. Ennek a politikának a fő
végrehajtója Metternich kancellár volt.
Magyarországi állam, Magyarországi álom
A magyar önállóság legfőbb intézménye a
pozsonyi országgyűlés volt, amely két házában, a
felsőtáblán (főnemesség, főpapság) és az
alsótáblán (megyénként 2 küldött, városok
küldöttei) tárgyalta a legfontosabb kérdéseket. A
Napóleon, Francia forradalmár és császár
8
nemesség igazi politikai fórumai azonban a vármegyék voltak. Itt összpontosult a
központi hatalommal szembeni ellenállás.
1825-ben összeült az országgyűlés (20 év után először hívta össze a király, I. Ferenc),
ezzel pedig kezdetét vette a reformmozgalom, amely az ország gazdasági és társadalmi
megújulását célozta. Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István
felajánlotta összes birtokainak egy évi jövedelmét a magyar nyelv gyarapítására és egy
Magyar Tudós Társaság megalapítására.
Miért olyan fontos egy „Magyar Tudós Társaság”?
Új magyar kultúrát kerestek!
A reformkorban nem csak a Habsburgoktól való szabadság volt a cél, hanem a
nemességtől is. A középkor óta, a nemesek nem fizettek adót, de náluk volt a hatalom!
A paraszt vagy városi polgárnak nem volt hivatalos módszere amivel tudta befolyásolni
az ország irányítását, mégis, ha gazdagabb volt mint egy kisnemes.
De ez változott a reformkorban!
Kellett új irodalmat, új közgazdasági módszereket, új kapcsolatokat építeni! A hídépítés
nemcsak a távoli partok összekötést jelentette, hanem a nemzet legtehetségesebb
tagjainak összekötését is!
9
Gróf Széchenyi István (1791-1860) „Ha lenyesik szárnyamat, gyalogolni fogok, ha levágják lábamat, kezemen járok, ha ezeket is
kiszakítják, hason csúszom, csak használhassak nemzetemnek.” (Széchenyi: Napló)
Ifjúság
1791-ban Bécsben születtem egy nemes, Habsburgokhoz hű
családban. 17-évesen, részt vettem a Napóleon-elleni
hadjáratokban. Zavaros idők voltak… Ott voltam a 1809-as
győri csatában, ahol a Habsburg sereg vereségét szenvedet
Napóleon francia serege ellen; ott voltam 1813-ban a lipcsei
csatában, ahol a Napóleon-ellenes szövetség (orosz, porosz,
svéd és Habsburg seregek) nyerése Napóleon bukását
jelentette.
Végre béke volt! Körül tudtam utazni egész Európán 1815 és
1822 közt, és megnézni más kultúrákat. Legjobban Anglia
tetszett. Angliában alakult a demokrácia, de nem olyan vadon
(szerintem), mint a franciáknál. Angliában mindenféle izgalmas
eszmecsere ment a klubokban, Angliában a technológia
gyorsan fejlődőt. Amikor hazamentem, láttam, hogy
Magyarország sajnos hátramarad. Elhatároztam, hogy Magyarországnak kell olyan személy, aki
új terveket kezdeményez.
Olyan személy, mint önmagam.
Politika
Ezért, a 1825-ös pozsonyi országgyűlésen többször
felszólaltam a magyar nyelv, a szabadság és a vallási
türelem védelmében. Feladtam birtokaim egyévi
jövedelmét, 60 000 forintot, egy Magyar Tudós
Társaság megalapítására, ez lett később a Magyar
Tudományos Akadémia. Az országgyűlés alatt,
meglátogattam Metternich kancellárt, akinek nem
tetszett a politikai álláspontom.
Az eszmecsere fontos volt a magyar kulturális
felemelkedéshez, ezért a Magyar Tudós Társaság mellett megalapítottam 1827-ban a Nemzeti
Kaszinót a londoni klubélet mintájára, mint egy nemes találkozó központot ötletcserére, és tíz
évvel azután, 1837-ben, kezdeményezésemre megnyílt az egyik első magyar nyelvű színház, a
Pesti Magyar Színház (1840-tól Nemzeti Színház). Könyveimben, Hitel (1830), Világ (1831), és
Johann Ender 1818 festménye a szívdöglesztő ifjúságomról.
10
Stádium (1833), kifejtettem a magyar mezőgazdaság átalakításának
programját: a robotmunkát bérmunkával kell felcserélni; el kell törölni a
feudális törvényeket; bárki vehessen földet; a nemes is adózzék.
Kossuth Lajossal újságokban vetélkedtem, hogy milyen legyen
Magyarország jövője. Ez azért volt fontos, mert így mindenki olvashatta és
részt vehetett a vitákban! Olyan volt, mint a 19-ik századi Facebook,
Twitter, Tiktok, Reddit és Instagram. Ahová az emberek a szemüket
fordították, Kossuth és én ott voltunk!
Nemcsak a kulturális fejlődés érdekelt, hanem a közgazdaság is! A nép
nem tud boldogulni üres hassal és pénz nélkül. Ezért 1827-ben
kezdeményezésemre megalakult az Országos Magyar Gazdasági
Egyesület (OMGE), a mezőgazdaság fejlesztése végett. Emellett,
fejlesztettem az első magyarországi lóversenyeket (1827) és lótenyésztést,
a hajózást és a hajógyártás az Óbudai Hajógyár (1835) megalkotásával. Az Óbudai Hajógyár volt
az első gőzhajógyár nemcsak Magyarországon, hanem az egész Habsburgi Birodalomban!
Ahogyan tanultam az európai utazásaimon, közlekedés nélkül nehéz új ötleteket szerezni és a
piacot elérni! Ezért építettem lánchidat. 1839-ben megkértem, hogy az angol mérnök, William
Tierney Clark készítsen terveket egy hídra, ami összeköti Budát és Pestet. Tíz évig tartott, hogy
megépítsék a Lánchidat, de ez bebizonyította, hogy az emberek gyorsan és biztonságban
átkelhetnek a Dunán. 1849-ban fejezték be a Lánchidat, de arra megint felfordult a világ.
Forradalom
1848 márciusában kitört a Forradalom Magyarországon. Ez volt a „népek tavasza,” és Kossuth
lelkesedése bebizonyította hogy reform helyet forradalom kell. Batthyány Lajos miniszterelnök
felkért március 23-án, hogy legyek a közlekedési miniszter. Szomorú szívvel elfogadtam, bár
tudtam, hogy a harc felborítja majd békés terveimet. Szeptember 4-én
betegszabadságra indultam, és utoljára elhagytam Pestet.
Ahogyan előre láttam, rövid életű volt Kossuth álma. A Szabadságharc megbukott 1849 október
4-én. Kossuth külföldre menekült, 13 magyar honvédtisztet kivégeztek (ők az „Aradi vértanuk”)
és Ferenc József császár Magyarországon katonai kormányzást vezetett be. Az egyetlen
örömteli hír az volt, hogy Metternich lemondott a kancellári pozícióról.
Mélyen depressziós lettem, és pisztollyal öngyilkosságot követtem el 1860-ban. Csak hét évvel
halálom után, az 1867-es Kiegyezés után jött létre az Osztrák-Magyar Monarchia és vele
Magyarország további fejlődése.
Persze, nem dolgoztam egyedül …
11
Főszereplők E meghatározott korban jelentek meg történelmünk legjelentősebb személyiségei a politika
színpadán.
Kossuth Lajos (1802-1894)
• Széchenyi fő magyarországi ellenzéke. Kossuth
Lajos progresszívabb módon tájékoztatta a
nemeseket az 1832-36-os országgyűlésen. Ezek a
„Országgyűlési Tudósítások” a reformok mellé
állították az ország közvéleményét.
• Pesti Hírlap szerkesztője lett, és a reformokhoz
irányította olvasók érdeküket.
• Megszervezte a Védegylet-mozgalmat, amelynek
tagjai megfogadták, hogy nem vásárolnak olyan
külföldi árut, melyet otthon is gyártanak, hogy ezzel is
fejlesszék az ipart.
• Kossuth sok népdalban szerepel…ismersz te is ilyen
éneket?
báró Wesselényi Miklós (1796–1850)
• Az „árvízi hajós”, „a legelső magyar ifjú” az erdélyi
reformkor fő alakja és a nemesi reformmozgalom
Széchenyi mellett legjelentősebb elindítója volt.
• Mint jobbágyfelszabadítás támogatója, Wesselényi
a „Balítéletek” című művében hangsúlyozza a
nemesség és jobbágyság közti viszony rendezését.
• 1847-től Erdélyben is a magyar váltotta fel a latint
hivatalos nyelvként és a jobbágyok és nemesek közti
földmegosztást rendezi.
12
gróf Batthyány Lajos (1807–1849)
• Batthyány Lajos az országos politikában az 1839–
1840-es országgyűléstől kezdve vett részt mint a
főrendi ellenzék vezére.
• Egyetértett Széchenyivel, hogy a reformmozgalmat
a főnemeseknek, az arisztokratáknak kell vezetniük.
• Széchenyi példájára felkarolta a selyemhernyó-
tenyésztést is, és ehhez több, mint 50 000 eperfát
ültetett birtokán.
• Az Ellenzéki Párt 1847. március 15-én alakult meg,
és első elnökévé Batthyány Lajost választották.
Ezután a főrendi házban Batthyány és az alsóházban
Kossuth lett az ellenzék vezére.
Deák Ferenc (1803-1876)
• 1833-tól jelent meg a politikai porondon. Éles
logikája és taktikai érzéke voltak azok a
tulajdonságai, amelyek a
• reformfolyamatokért folytatott politikai küzdelem
egyik főszereplőjévé tették.
• 1847-es visszavonulásáig Kossuthtal együtt szellemi
vezére volt a reformerek országgyűlési táborának.
• A reformkor után is fontos politikus volt. Neki
köszönhető a kiegyezés létrejötte 1867-ben.
13
Klemens von Metternich Kancellár (1773-1859)
• A Napóleoni háborúk alatt és után, Metternich
fontos szerepet vállalt, mint osztrák külügyminiszter és
kancellár. Napóleon bukása után, a bécsi kongresszus
alatt Metternich kancellár képviselte a Habsburg
Birodalmat.
• A francia forradalom és Napóleon miatt Metternich
konzervatív politikus volt. Javasolta I. Ferencnek, hogy
tartson magyar országgyűlését Pozsonyban 1825-ben,
de rémülten figyelte Széchenyi fellépését.
• Metternich találkozott Széchenyivel, és próbálta
lebeszélni a reformterveiről. Hogy megvédje a
stabilitást, Metternich a liberális fejlődés és a
nemzetek önállósága ellen lépett fel Magyarországon
és a Habsburg Birodalom más területein.
• A 1848-as forradalmak kitörése miatt lemondott a
kancellári pozícióról.
I.Ferenc (1768-1835) / V. Ferdinánd (1793-1875) / I.Ferenc József (1830-1916)
• A reformkor elejétől végéig három magyar király volt. I. Ferenc már 1792-ban lett
magyar király, de 1804-ban lett Ausztria császárra, abban az évben amikor Napóleon
magát kinevezte Franciaország császárává. Ezért, Metternich kancellárral együtt
konzervatív, antiliberális uralkodó volt.
• V. Ferdinánd súlyosan epileptikus volt, és betegsége miatt nem tudott erősen uralkodni;
ezért Metternich kancellár vezette továbbra is az országot.
• Az 1848-as forradalmak kitörése miatt, V. Ferdinánd lemondott, és átadta a koronát a
18-éves Ferenc József unokaöcsének.
14
Nevezetes Reformkori Nők Meglepetés! Nem csak férfiak léteztek a múltban…
Brunszvik Teréz (1775-1861)
• Magyar grófnő, az első magyarországi óvodák
megalapítója.
• 1828-ban nyitotta az első “angyalkertet” Robert Owen
Skót mintáját követve, mielőtt Friedrich Fröbel
elkezdte a “kindergarten” rendszerét 1837-ben. Teleki
• Blankával létre hozta az első magyar nőnevelő
intézetet.
• Beethoven egyik diákja, neki írta a Zongora Szonáta #24, és lehet hogy ő volt a
zeneszerző „halhatatlan kedvese.”
Teleki Blanka (1806-1862)
• Erdélyi arisztokrata grófnő, a magyar nőnevelés egyik
úttörője, a nők művelődési egyenjogúságának híve.
Szobrászatot tanult, és 1846-ban megnyitotta az első magyar
leánynevelő intézetet Pesten.
• A szabadságharc után Brunszvik Terézzel együtt, segített
forradalmárokat rejtegetni. Amikor a rendőrök ezt kiderítették,
10 évig tartó várfogságra ítélték.
• 1857-ben amnesztiával szabadult a börtönből és
Franciaországba költözött.
Laborfalvi Róza (1817-1886)
• Színésznő, Jókai Mór felesége, a realista magyar
színjátszás úttörője.
• Erős szerepeket kedvelt, mint a Lady Macbeth, Zrínyi
Ilona, Cleopatra és Gertrudis királyné.
• Férje 8-évvel fiatalabb volt nála, és házaságuk nagy
botrányt kavart, mért már volt Rózának egy házaságon
kívüli született lánya.
• Az ellenállás lecsendesült, amikor 1849-ben hősiesen
bújtatta Jókait a szabadságharc után.
15
Seilern Cresence (1799-1875)
• 1824-ban lett Széchenyi mélyen szerelmes Cresence-be, de
ő már férjnél volt! Zichy Károly gróffal már hét gyereke is
volt.
• Ezért 10 éven át csak platonikus barátság volt köztük.
• Amikor Zichy Károly gróf meghalt 1834 decemberében,
vártak egy évet, és 1836-ban megházasodtak. Két gyerekük
született. Ez aztán a kitartás!
Széchenyi írta Crescence-nek: „Tudnod kell, hogy csak rád
gondolok, lelkemet irántad való szerelmem tölti el, minden pillanatot néked szentelek, és ami jót
csak kezdek, és teszek, mind a te Műved!”
Veres Pálné/Beniczky Hermin (1815-1895)
• Édesanyja halála után, Hermin és a testvérei elköltöztek a
nagyapjuk házához, a világtól elzárva. Azután, hogy
nagynénje megmentette a lányokat, és Pestre vitte őket,
• Hermin erős irodalmi és politikai érdeklődése kivirágzott.
• Szilárda lánya születése után érdeklődése a nők taníttatása
iránt fordulté alapítótta az Országos Nőképző Egyesületet.
„Ne legyen örömötök a parancsolásban és megtiltásokban,
hanem hagyjátok a gyereket szabadon cselekedni.” Veres
Pálné/Beniczky Hermin, Felhívás a nőkhöz
Ebben a korban hatalmas haladás volt a nők és lányok számára, de sokan ellenezték. Madách
Imre (Az ember tragédiája költője) nem volt egyedül, amikor ilyen hülyeséget írt:
„A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de
teremtő géniusz hiányával … éppoly érzéseket költ, mint az elhagyott gyermek, a hervadó virág,
megdermedt madár.” Madách Imre: A nőről, különösen aestheticai szempontból. Székfoglaló
értekezés az Akadémián, 1864.
Ehhez válaszolt Veres Pálné/Beniczky Hermin: „Ha ezen értekezlet nem csupán humorisztikus,
de tudományos észleleten alapuló valóságos igazságot akar felmutatni: ez ellen a
leghatározottabban tiltakoznunk és mint valótlant visszautasítanunk kell!”
Hajrá, Hermin!
16
Örsi Vita: Széchenyi v. Kossuth - Ki a „Legnagyobb Magyar”?
Szerinted, kinek
jobb:
Széchenyi Kossuth
Szemöldökök,
haj, és bajusz
Közgazdaság Szabadpiac.
Védővámok – a más országból jövő anyag
több pénzbe kerül, mint a magyar.
Más
nemzetiségek,
akik magyar
területen élnek
Türelem más kultúrák és más
nyelven beszélőkkel szemben.
Asszimiláció és magyarosítás.
Ki szavazhat az
országgyűlésen?
Arisztokraták és nemesek liberális
módon irányítják az ország haladását
az országgyűlésen (mint Széchenyi).
A 1848 évi V. törvénycikk szerint nemcsak nemesek, hanem 24 évesnél idősebb, magyarul beszélő férfiak szavazhatnak az országgyűlésen.
Kossuth 1841-ben a Kelet Népére írott Feleletben: „Gróf Széchenyi ujjait a korszak üterére tevé
és megértette lüktetését. És azért tartom én a legnagyobb magyarnak; mert nem ismerek más
senkit historiánkban, kiről elmondhatnók, hogy százados hatásra számított lépései sem korán,
sem későn nem érkeztek."
17
Magyarország az Habsburg Birodalomban Magyarország az Osztrák Birodalom határain belül létezett, ezért a határok és a népesség is más
volt mint a mai országban.
1842 folyamán. Fényes Elek, a magyarországi statisztika megalapítója nyomán:
Ez a keverék gazdagította a magyar kultúrát! Például, Petőfi Sándor szlovák származású, és
Alexander Petrovics-ként volt keresztelve!
18
Pest és Buda első állandó hídja: a Széchenyi Lánchíd „Ma azt mondtam … egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest közt híd épül… Az a
gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol.” (Széchenyi:
Napló, 1821. január 4 )
Mi volt a lánchíd előtt?
Hajón lehetett Buda és Pest közt menni, de csak jó
időjárásban. 1821-ban Széchenyi majdnem lekéste saját apja
temetését, amikor jégeső miatt nem tudott átkelni a Dunán.
Sokan akartak már hidat építeni, de a gyakori árvizek és a
Duna szélessége miatt ez nehéz volt. Például 1838-ban a
pesti árvíz idején az épületek három negyede víz alatt volt,
és Széchenyi barátja, gróf Wesselényi Miklós akkor körbement Pesten egy hajóban embereket
menteni a házak tejetektől.
Miért fontos egy állandó híd?
A híd összekötötte az ikervárosokat és az ország két felét is! Pest fejlődése, gazdasági központtá
válása, az áruforgalom növekedése az állandó összeköttetés megteremtése.
Hogyan építették?
A hídépítés sok ember összmunkájából alakult, akik több országból jöttek. Az állandó híd
építésének motorja Széchenyi István volt, az 1832-36. évi országgyűlés biztosította az építés és
fenntartás törvényi feltételeit.
Széchenyi az angol hídépítéstől kapta az ötletet. Ezért, a hidat az angol William Thierney Clark
tervezte a Marlow Híd alapján 1839-ben. A híd több részét Angliában építették és úgy vitték
Magyarországra. Egy Skót mérnök, Adam Clark vezette a hídépítést Budapesten. 6575 millió
aranyforintba került a híd.
1842. augusztus 24. Pest és Buda között az összeköttetést
hajóhíd biztosította, egyre súlyos zavarokkal.
A Lánchíd 1848 nyarára csaknem készen állt. A hadi
események okozta kényszerszünet után, 1849. november
21-én adták át a korabeli Európa egyik legnagyszerűbb
építményét, amely ténylegesen egyesítette a két várost. Adolphe Rouargue: A Lánchíd 1850 körül
1838-as pesti árvíz
19
Fontos új helyek „Magyarország szíve Pest és Buda. A szegény szív persze poros és piszkos, ezen
nem változtathatunk, de annál többet segíthetünk rajta. A szívet nem
helyezhetem máshová, de megszépíthetem.” (Széchenyi:
Zichy Júlia grófnőhöz 1829-ben írott levelében)
Az első lóverseny
1827. június 6. A lóversenyzést Széchenyi angol mintára
hozta be Magyarországra. Célja kezdetben az egyszerű
falusi emberek lovainak a templom körüli vagy a főtéren
történő futtatása volt. Akkortájt erkölcsi győzelemnek
számított, ha valakinek gyorsabb lovai voltak. Az első pesti lóversenyt egy
négynapos versenysorozat keretében rendezték meg.
A Nemzeti Kaszinó, a „díszes gyülekezőhely”
1827. június 10. Gróf Széchenyi István barátjával, gróf Károlyi Györggyel angol
mintára kaszinót alapított. Itt, az előkelő nemesség, az értelmiség legjobb
képviselői és a pesti polgárság és kultúra befolyásosabb szereplői találkozhattak.
Emellett kínáltak önálló könyvtárt, a kaszinó játék-termei, táncmulatságai, zenei
estjei és vendéglője. A Pesti Kaszinó megalapítását követően a fővárosban és
számos vidéki városban szintén jöttek létre kaszinók, társalkodóegyletek,
olvasótársaságok.
Nemzeti Kaszinónak a Hild József építette Lloyd-palota adott helyet
Magyar Tudományos Társaság/ Magyar Tudományos Akadémia
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen, Széchenyi felajánlotta birtokai egyévi
jövedelmét, 60 000 forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására, ami
20
később a Magyar Tudományos Akadémia lett. Támogatta a kutatást
nyelvtudományi, bölcsészeti, történelmi, matematikai, természettudományi, és
törvénytudományi pályákon.
Kávéház kultúra
Nem mindenki volt nemes; nem
mindenki tudott elmenni
lóversenyek és kaszinókba. Ezért
sokan eszmecserét tartottak
kávéházokban. Az első pesti
kávéház 1714-ban nyílt, és több,
mint száz évvel azután, a
reformkorban, fontos helyek
voltak művészeknek és íróknak.
Például, a Pilvax kávéház társasága közt volt Petőfi Sándor és Jókai Mór; innen
indult Petőfi Sándor a Magyar Nemzeti Múzeumhoz 1848 március 15-én.
Magyar Nemzeti Múzeum
1802-ban, Széchenyi István édesapja a
nemzetnek ajándékozta a személyes
gyűjteményét, hogy nemcsak a nemes
család, hanem mindenki lássa és tanuljon
a kiállításokból. 1837-1847 között
építették, és itt volt 1848. március 15-én,
hogy Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti
dalt.
Brunszvik Teréz és az „Angyalkert”
1828. június 1. Budán, Brunszvik Teréz grófnő kezdeményezésére, angol példák
nyomán, Angyalkert néven megnyitotta kapuit a Habsburg Birodalom, ill.
Magyarország első kisdedóvó intézménye. 1832-ben már 10 óvoda működött a
Magyar Királyság területén, melyekben írást, olvasást, számolást, éneket stb.
tanítottak a külföldön már alkalmazott módszerek felhasználásával.
Pilvax kávéház, Preiszler József. c. 1830.
Magyar Nemzeti Múzeum a Reformkorban
21
A gőz korszak: Hogyan közeledtek az emberek a Reformkor alatt? Nem volt kocsi vagy repülőgép, de majdnem olyan nagy lepés volt a gőzmozdony feltalálása.
Vonattal és gőzhajóval sokkal gyorsabb utazni, mint lóháton, sétálva, vagy vitorlával! Legalább 2
népdal nevezi ezt az izgalmas új technológiát: „Megy a gőzös” és „Fekete gőzösnek”!
Gőzhajók a Dunán Bécs és Pest-Buda között
1830. szeptember 4. Megtette első útját Bécs és
Pest-Buda között az első magyar gőzhajó, az “I.
Ferenc”. A következő évben, 1831-ben ugyanez
a gőzös egészen az Al-Dunáig merészkedett.
Széchenyi István tervei között szerepelt a Duna
hajóval közlekedés megteremtése a Fekete-
tengerig, s azon át Konstantinápolyba.
Az 1835-ben alapított Óbudai Hajógyárban olasz és komáromi magyar munkások dolgoztak.
1839-ben itt készült a kontinens első vas-testű gőzhajója!
Balaton Gőzhajózási Társaság
1846. április 5. A Balaton Gőzhajózási Társaságnak meg készült az első balatoni gőzhajó, a
“Kisfaludy”. A hajó gőzgépe Angliában, teste az Óbudai Hajógyárban készült. 300 férőhelyes
utasszállító volt, I. osztályán ebédlő és könyvtár is volt! A gőzös Keszthelyről szállította a
vendégeket az északi parti üdülőhelyre.
Az első gőzvasút avatása
1846. július 15. A 34 km hosszú vasút az osztrák határtól Pozsonyon és Pesten keresztül
Debrecenig építendő vonal első szakaszaként épült meg. A két mozdony 28 km/h sebességgel
“száguldott” Pesttől Vácig. A személykocsikban még nem volt üvegablak, világítás vagy fűtés!
22
Közgazdagság: Hogyan kerestek az emberek pénzt a reformkorban? A XIX. század elején, sokan még mezőgazdaságból éltek, de a gőzmozdony teljesen átalakította
a közgazdasági életet. Gyárakban gyorsabban lehetett készíteni ételeket (cukor, liszt),
anyagokat (ruhákra)…és a vasutak gyorsan elvitték távoli helyekre a termékeket.
A gőzgéppel működtetett hengermalom
1841. szeptember 22. A vizi- és szárazmalmokban őrölt liszt durva volt és nem versenyképes.
Széchenyi kezdeményezésére Sopron-ban (1836-ban), majd Pesten alakult gőzgéppel
működtetett hengermalom építésére. A malom a liszt előállítását forradalmasította itthon, de
gépműhelyének fontos szerepe volt a magyar gépgyártás születésében, 1848-ban pedig a
honvédsereg felfegyverzésében.
A cukorgyártás hatása az étkezési szokásokra
A XIX. század előtt édesítésre általában mézet használtak, csak később importált nádcukort.
1830-ban Lacsny Miklós kezdte meg a répacukor gyártását francia példa nyomán. 1830 és 1860
között megháromszorozódott az egy főre eső cukorfogyasztás. Édes életet kívántak az
emberek!
Ismersz népdalt, amiben szerepel egy cukorgyár?
23
Mindenapi technológia
Az “okostelefonnal” tudunk távoli emberekkel beszélni, fényképezni, újságot olvasni, sőt,
elemlámpának is használni. Képzeld el, hogy ezek a technológiák (távolról való kommunikáció,
fénykép, világítás) mind a reformkorban kezdtek elterjedni Magyarországon!
A távíró Magyarországon
1847. december 27. Az elektromos távírás
jelentőségének felismerésében a
Habsburg-monarchia az elsők közé
tartozott. Tíz évvel Morse sikeres kísérlete
után és 4 évvel az első, Washington-
Baltimore vonal üzembe helyezése után
nyílt meg Pozsonyban az első
távíróállomás. A távirdát eleinte csak
rejtjelezett állami és vasúti közlemények
továbbítására használták. Az érintkezés
nyelve a német volt. 1849-től már
magáncélú sürgönyt is lehetett feladni, de
ennek terjedését a magas ár korlátozta.
Képes hetilap magyarul – az olvasó
társadalom
A sajtó és a könyvkultúra 1820. után
fejlődésnek indult. 1847-ben már
59, többnyire Pesten kiadott újság
és folyóirat közül válogathatott az
olvasó (ebből 33 volt magyar
nyelvű). 1848 elején az
újkonzervatív Buda-pesti Híradó
képében megjelent az első magyar
napilap. Fontos szerepük volt a
divatlapok a polgári életforma és
reform ötletek népszerűsítésében.
24
Az első magyar fotó
Louis Daguerre 1837-re fejleszti ki és,
1839-ben mutatja be a „dagerrotípia”
fényképet. Strelisky Lipót a technológia
felvételével, egy híres pesti fotósdinasztia
megalapítja. Műtermük majd egy
évszázadig szolgálta az előkelő
közönséget.
Irinyi és a gyufa
1837-ben a nemesi származású Irinyi János a berlini egyetemen tanult vegyészetet. Bécsi
kísérletei közben, 20 évesen találta fel a foszforos, kén nélküli gyufát, ami az addig használt
kénes dörzsgyufával szemben hang és szag nélkül lobbant lángra. 1839-ben Pesten rendezte be
gyufa-gyárát.
Jedlik Ányos és a villanymotor
1827 folyamán a győri
bencés gimnázium
tanára, Jedlik Ányos
István megalkotta a
villanymotort. De nem
hirdette a találmányát, a
„forgonyt”. Csupán
oktatásra használta, majd
évtizedek múlva kis
mozdonymodellt hajtott
vele.
25
Reformkor és az Elsősegély Kolera járvány a Reformkorban!
Nem csak 2020-ban voltak járványok! A járványok még veszélyesebbek voltak a múltban, mint
most, mert nehezebb volt tisztálkodni. Sok ember még kútból kapta a vizet, és nem volt víz
csőhálózat a házakban, ezért nehéz volt folyton kezet mosni, és a víz sokszor csak közös
helyeken volt kapható. Ezért a szegénynegyedekben terjedt el a járvány a leggyorsabban.
1831-ben megérkezett a kolera járvány
Magyarországra. A kolera az egy baktérium, ami
szennyvízzel terjed. Például, nem minden helyen volt
vízvezeték, és ha a budiból a székletes víz elérte az
ivóvizet, mindenki aki a kútból ivott, beteg lehetet.
A kolera hasmenést, hányást, és kiszáradást, végül
halált okozhat. Egy pár órútól egy pár napig
tarthatott a betegség, és kezeletlen esetekben, a
betegek 60%-a meghalt. Csak szigorú karantén,
tisztálkodás és táplálkozás védett a kolera terjedése ellen.
Sok évig nem tudták honnan és hogyan terjedt a kolera járvány. 1854-ben, egy angol orvos,
John Snow, a londoni járvány megfigyelése alapján kitalálta, hogy a vízhálózat a legfontosabb
eszköz a járvány megállításában. Egészen 1884-ig tartott egy oltást feltalálni (Dr. Jaume Ferran i
Clua Spanyolországban). Akkor is, mint most is, fontos volt a nemzetközi együttműködés a világ
egészségének megvédésében.
Mossunk kezet! Semmelweis Ignác - az „anyák megmentője”
A reformkor alatt egy magyar orvos volt az első, aki felfedezte és
dokumentálta azt hogy a kézmosás életeket ment.
Semmelweis Ignác (1818-1865) szülész volt és 1847-ban kitalálta,
hogy ha kezet mos klórvízben, életet menthet.
Sok nő meghallt „gyermekágyi láz”-miatt, szülés után;
kézmosással 1% alá esett a halálos esetek száma. Sajnos
Semmelweis nem tudta a mikrobiológiát elmagyarázni, ezért
senkit nem érdekelt a tudománya. Csak halála után vezették be az
orvosoknál a rendszeres a kézmosást, azután hogy Louis Pasteur
és Joseph Lister kutatása feltárta a mikrobiológiát.
Képzeld el, hogy hány életet menthettek volna meg, ha hallgattak
volna Semmelweisre!
26
Kultúra „a Magyar egy erőtől pezsgő fiatal nép, mely csodálatos magasságra emelheti
magát, s minden lehet, ha Közértelmességét s Nemzetiségét
tökéletesen kifejti.” (gróf Széchenyi István: Világ)
Nem volt Netflix, Youtube, vagy TikTok, de nem unatkoztunk!
Irodalom
• A modern irodalom: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály,
Arany János, Petőfi Sándor, Jókai Mór
• Az irodalmi és kulturális élet központja Pest lett:
irodalmi lapok jönnek létre, megalakul a Kisfaludy
Társaság, a fiatal írók gyülekezőhely, a Pilvax kávéház.
Színház
• A nemzeti újjászületés reformkori programjában a
színjátszás különös súlyt kapott és 1837-ben épült a
Pesti Magyar Színház
• A kor híres színészei: Déryné Széppataki Róza,
Laborfalvy Róza, Egressy Gábor, Megyery Károly.
• Kedvenc operák: Katona József Bánk bánja és Erkel
Ferenc Hunyadi Lászlója.
• Ekkor bontakozott ki a történetírásunk, pl. Kőrösi
Csoma Sándor
Zene
• Erkel Ferenc - a Nemzeti Színház karmestere; 1844:
megírja a Himnuszt
• Liszt Ferenc - zongoraművész, zeneszerző; a magyar
verbunkost és a népi dallamokat Európa-szerte híressé
tette.
Laborfalvy Róza
Petofi Sandor
Liszt Ferenc (1847), Barabás Miklós festménye
27
Szobrászat
Ferenczy István - fontos személyiségek portré-szobrait és síremlékeit készítette el.
Biztos, hogy megismered Izsó Miklós „Búsuló juhász” szobrát a nagynénid vagy
nagymamád vitrinéből.
Porcelán
Ebben a korban Stingl Vince megalapította a Herendi Porcelán üzemet (1826), és
épp a reformkor után, 1853-ban, Zsolnay Vilmos elindította Pécsen a Zsolnay
porcelán üzemet. Ezeket a mintákat is biztos felismered!
Ferenczy István: Pásztorlányka (1820-22) Izsó Miklós: Búsuló juhász és Herendi porcelán verzió
Herendi tál, Apponyi minta. Nagymama kedvence! Zsolnay tál, Búzavirág minta. Nagymama másik kedvence!
28
Festészet
Barabás Miklós - megrajzolta vagy megfestette korának minden híres emberét.
Markó Károly - a tájképfestészet
megteremtője a magyar
művészettörténetben.
Borsos József - elsősorban arcképeivel és
biedermeier stílusú életképeivel vonta
magára a figyelmet.
Magyar alföldi táj gémeskúttal (1853)
Görgei Artúr Műteremben (1838, Bethlen Farkasné sz. Teleki Róza)
Nemzetőr (1848
29
Mindennapi élet Étkezés
• Új találmány – a
„Vasszörny”/takaréktűzhely/sporhely –
váltja fel a korábbi „füstös konyhák”
lábas-fazekas főzés-módját, amely
gyorsítja a főzést. Egyben melegen
tartja a kész ételeket, és üstjében
állandóan tárolható meleg víz a
mosogatáshoz.
• A városokban már ekkor megjelentek a
mai gyorsétkezés elődjének számító,
sajtot és szalámit kínáló,
gyékényszatyros, olasz salamucciok,
illetve a meleg kolbászt (warme würst)
áruló legények.
• A legnépszerűbb étel a kenyér volt.
Általában egy hétre való adagot sütöttek meg
az asszonyok.
• Sokak szemében a jólét fokmérője a
húsfogyasztás volt. A parasztok ritkán ettek, a
jómódú városi lakosság napi egyszer
fogyasztott húst. Akik szegény létük ellenére
viszonylag gyakran ettek húst, azok a
pásztorok voltak, mivel nekik a munkájukból
eredően gyakrabban jutott.
• Egy 1834-ben kiadott pesti szakácskönyv
csaknem kétezer ételt és italt írt le!
• Tejleves, a főzelékek és a búzalisztből
készített tésztafélék, haluska, metéltek,
táskatészta, derelye, gombócok és a rétesek.
Került az asztalra savanyú káposzta,
savanyított répa, olaszkáposzta, bab, lencse,
borsó, hagyma és az elmaradhatatlan krumpli,
korabeli nevén földi alma. Italuk az édes vagy
a savanyú aludttej volt, és előszeretettel ettek
vajat és túrót is.
Remélem hogy még marad kenyér, mire hazaérek….
30
Barabás Miklós, Nemzeti Divatkép (1846) Erzsébet Királyné 1867-ben. A reformkor alatt és után újra divatos lett a díszmagyar.
Tisztálkodás – mértékkel!
• Az 1831. évi kolera idején a test hetenkénti megmosását ajánlották!
• Még a század második felében is küzdeni kellett olyan népi hiedelmek ellen, hogy a
fejmosástól ótvaros lesz a fejbőr.
• Fürdőszobát hiába keresnénk a városi lakásokban. A hálószobában, a kancsóval és a
mosdótállal ellátott állványnál mosakodtak, a konyhában álló dézsában vagy kádban
fürödtek.
Divat
Női divat: Visszatér a fűzött derék és a drót keretekkel
kitámasztott abroncsos szoknyaaljak (krinolin), amihez
sarkatlan cipőt viselnek. A ruhák anyaga kezdetben egyszínű
sima mintázatlan, később azonban már csíkosak, kockásak
vagy apró virágmintásak. Az ilyen viselethez az ernyős merev
nemezkalapok dukálnak, valamint az elmaradhatatlan
napernyő.
Férfi divat: A férfiak divatja a posztóból készült frakk és a
redingote, hozzá szűk, világos talpalóval ellátott nadrág. Az ing
kemény állógallérja arcközépig ér, melyhez sálszerű
nyakkendőt tekernek, elől kis csokorra kötve. A legdivatosabb
úrfiak (arszlánok) a hölgyekhez hasonlóan fűzik a derekukat.
Ünnepekkor egyre gyakrabban díszmagyarba öltöznek és a 40-
es évekre már a hétköznapi viseletnek is magyaros öltözéket,
derékközépig érő, zsinórozott, állónyakú atillát hordanak.
Egyéb kellékek a cilinder, sétapálca, kesztyű. Gyakran bajuszt és szakállat viselnek.
Városi öltözet a reformkorban
31
A Reformkor vége A Reformkor a 1848-49-es szabadságharccal ért véget. A 1840-as évek nehezek voltak szerte
Európában, és a nagy éhínség mellett fellángolt a hazafiasság. Nemcsak Magyarországon törtek
ki forrdalmak, hanem Bécsben, Franciaországban, a német államokban, Lengyelországban…és
máshol. 1848 márciusa a “népek tavasza” volt, de mint a tavasz, gyorsan véget ért.
A szabadságharc bukása után, I. Ferenc József császár Magyarországon katonai kormányzást
vezetett be, és sok évig tartott, hogy Magyarország megint arra a fejlődési szintre jutott, mint a
reformkorban.
Nemzeti dal, írta Petőfi Sándor
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
32
Program ötletek A járvány miatt nem lehet arra számítani, hogy személyes programokat lehet tartani. Mégis,
lehet távolról is élvezni a Reformkort! Alul találtok egy szórejtvényt és egy keresztrejtvényt a
tagoknak.
Távoli/számítógépen tartható programok
• Nemzeti Kaszinó Nap: kaszinótojás főzés, kártyajáték és eszmecsere!
• Kávéház: mindenki megjelenik Zoom-on izgalmas melegítő itallal, beszélgetésre készen!
• Ki a „Legnagyobb Magyar” vita, bajusz és szemöldök festéssel együtt
• Játék - Ki vagyok én? (reformkori alakokkal)
• Hídépítés borsók, mályvacukor és fogpiszkálókkal (egészséges étkezés), vagy csomókkal
• Reformkori vers illusztráció verseny (köthető március 15.-hez)
• Festés/szobrászat
• Semmelweis Ignác tanítja az elsősegélyt
• Moziest (Hídember, Bánk Bán), vagy kézügyesség közben zenehallgatás (Liszt)
• Március 15-i ünnepség, koszorúzás - itt kitérni arra, hogy mi előzte meg a forradalmat és
szabadságharcot (a reformkori történések)
• Térképészet és földrajz – utazás gőzhajóval és
vasúttal
• Távírás kísérletek (Morze)
Személyes programok
• “Lóverseny” (lásd a képet)
• Hajókirándulás
• Úszó hajómakett építése
• Őrsi vacsora-csata - reformkori ételek
• Őrsi divatbemutató - reformkori ruhák
• Farsangi bál vagy falusi táncház
• Hídépítés kötélből
• Tűzrakás – tűz fölött a gőz erejét bemutatni kis szél-
malommal
• Ének – reformkorhoz kötődő énekek, pd. „megy a gőzös”!
33
Széchenyi és a reformkor szókereső Z X L Q E R T H U J D S G U T D B N H F D S A G
B E D Ó G F J L M A B N C I H K Á V É H Á Z C R
D A E F V G B L Á N C H Í D F G M H I A J K K E
H M L M N E M E S S É G O E D Ű C F K B P Q R F
S Í T N U M R V J W X L B H C E D E G S F Y I O
Z G R A É B C S Z É C H E N Y I E D L B E D Q R
F D G L G H I M E J J E C K K B L H N U G M F M
N Ó P Q A R E S K N C H É T Á M U A F R B V L K
W L X Y Z P K D C G Y A J B F C D E H G M F G O
N É P E K T A V A S Z A G H E I Ű J K B L M B R
N M B K O L C P F Q H R S D J G T U V I H W X Y
M A G Y A R T U D O M Á N Y O S T Á R S A S A G
J K C Z B F E A L H B N M C S D D J G O E N N G
H I F J N K Ű L M B N A L O P R R E S D T G G U
V H A J Ó G Y Á R T Á S W B E X L Y J A D F Y M
B A T T H Á N Y F E Z Q W G T E Ű B T L Y A A G
R C M A S D F H K G M F E H Ő K J K L O Z H L I
U C V C Á V M B J B E B N F F Z E N B M M K K Q
N W G E R H T C Y U T U I I I K M F D O P E E H
S Q E E G K O S S U T H F J T D Y O E F B U R U
Z A U I H O Q A G L E C M Á Q A I K Z Q E Z T H
V S A O Q L S B F M R R D W C B J C J D K F K B
I C H P E E F A G D N F G É D K A X Z I O K L F
K D S L R R G D H N I G M E R E K A S Z I N Ó L
T F T Á G A D Á I E C H P G G F H E C J N M Y N
E G R D S D U D J O H J O R S Z A G G Y Ű L É S
R H D H K Z I C E M Q J F G H K L G B Q C M P M
É D E E U D Á E F P V E R E S P Á L N É G C R G
Z J W É O M F R K P K I Q Q W E S S E L É N Y I
Széchenyi Veres Pálné Metternich Lóverseny Lánchíd Kaszinó
Hajógyártás Népek tavasza Reformkor Nemesség Országgyűlés Wesselényi
Batthyány Császár Kolera Kossuth Kávéház Gőzmozdony Hírlap Petőfi
Angyalkert Brunszvik Teréz Habsburg Birodalom Magyar Tudományos Társaság
34
Széchenyi keresztrejtvény Írd be a válaszokat a megfelelő sorokba, és találd ki, hogy mi a titkos szó! (Tipp: Minden válasz a
megtalálható a szókereső szavak között.)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
1. Mit kezdett el Széchenyi Magyarországon 1827. június 6-án, angol mintára? (Kell egy
négylábú állat!)
2. 1825-ben, itt kezdődött a reformkor. Széchenyi többször felszólalt itt. A magyar
önállóság legfőbb intézménye.
3. 1827. június 10-én Gróf Széchenyi István ezt a helyet alapította, mint egy „díszes
gyülekezőhely,” ahol nemesek és polgárok tudtak ötleteket cserélni.
4. A Habsburg birodalom kancellárja, a liberális fejlődés és a nemzetek önállóságának
ellenzője.
5. Széchenyi mellett a reformkor legnagyobb alakja, akivel Széchenyi a hírlapokban
politikai vetélkedést tartott 1841-1848 között.
6. Az olvasó társadalom itt követte Széchenyi és Kossuth politikai vetélkedését.
7. Ebben a korszakban, ez a technológia teljesen megváltoztatta a közlekedést. Előfordult
vonatokban, hajókban, és gyárokban.
Titkos szó: ___________________
35
Mennyire ismered a reformkort? 1. Milyen forradalom és melyik császár befolyásolta a Habsburg Birodalom politikáját és a
Reformkor kezdetét? ______________________________________________________
2. Mikor és hol kezdődött a Reformkor? _________________________________________
3. Ki volt Széchenyi István? ____________________________________________________
4. Honnan kapta Széchenyi a sok ötletet? ________________________________________
5. Nevezz meg legalább hármat Széchenyi tetteiből!
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
6. Nevezz meg három nevezetes magyar férfit és három nevezetes nőt!
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
7. Ki ellenezte a reformokat?__________________________________________________
8. Milyen különbségek vannak Széchenyi és Kossuth elvei között?
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
9. Mikor és hogyan épült a Lánchíd?
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
10. Nevezz meg három fontos új technológiai fejlődést a Reformkor alatt!
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
11. Hol találkozhattak az emberek eszmecserére?
________________________________________________________________________
12. Nevezz meg három fontos művészt!
________________________________________________________________________
13. Mikor és miért ért véget a Reformkor?
________________________________________________________________________
36
Válaszok L Ó K Á V É H Á Z R
V L Á N C H I D A E
H N E M E S S É G B F Í R S O
R S Z É C H E N Y I B R
L E U M A N R K
P Y G O
N É P E K T A V A S Z A B R I
M A G Y A R T U D O M Á N Y O S T Á R S A S A G
O N P D G
H A J Ó G Y Á R T Á S E A Y
B A T T H Á N Y G T L A R M Ő O L
U E F Z M K
N T I O E S K O S S U T H Z R
Z O E D T
V L R O I E N K A S Z I N Ó
K C R I Y
T S A C E Á H O R S Z A G G Y Ű L É S
R S
É Z V E R E S P Á L N É
Z Á W E S S E L É N Y I R
Keresztrejtvény: 1. Lóverseny 2. Országgyűlés 3. Kaszinó 4. Metternich 5. Kossuth 6. Hírlap 7.
Gőzmozdony
Mennyire ismered a reformkort?: A válaszok a kézikonyv második lapján találhatók.
37
Népdal lista A cserkészeknek a következő népdalokat kell megtanulniuk az Akadályversenyre, ha személyesen lehet
találkozni. Felismerjük a távoli népdal tanítás nehézségeit.
A cserkész 1-nek 10 népdalt, a cserkész 2-nek a 10 cserkész 1 népdalt + még 10-et (összesen 20-at), és a
cserkész 3-nak mind a 30 népdalt kell megtanulni.
Cserkész 1 (1-10) Cserkész 2 (1-20) Cserkész 3 (1-30)
Gyors dalok
1. Fekete gőzösnek 11. Által mennék 21. Piros alma csüng az ágon
2. Megy a gőzös 12. Kossuth Lajos táborában 22. Félre bánat, félre bú
3. Hull a szilva a fáról 13. Két út van 23. Erdő, erdő, erdő
4. Ó mely sok hal terem az
nagy Balatonba
14. Réten, réten 24. Szárnya, szárnya
5. Már mi nálunk babám 15. Érik a szőlő 25. Tisza partján
6. Télen-nyáron 16. Fehéret virágzik 26. Hej, rozmaring, rozmaring
Átmeneti dalok
7. Kossuth Lajos azt üzente 17. Este van már, csillag van az
égen
27. Az árgyélus kismadár
Lassú dalok
8. A csitári hegyek alatt 18. Elindultam szép hazámból 28. Tavaszi szél
9. Hej, halászok, halászok 19. Felszántom a császár
udvarát
29. Gyere bé, gyere bé
10. Kis kacsa fürdik 20. Látod babám 30. Este van már, késő este
38
Forrás és Köszönetnyilvánítás Összeállították és részben írták: Magyaródy Kati, Salgó Viktória Szerkesztették: Tóth Kata (fő szerkesztő), Glaser-Hille Ildikó, Jankura Kriszti, Tausz Kati, Szentkirályi Pál, Vajtaj Pista
Ezen forgatókönyv alapja a Szlovákiai Magyar Cserkeszszövetség 2017 #reformkor kiadványa.
Hálás köszönettel tartozunk Salgó Viktória munkacsoportjának az engedélyért, hogy
használhattuk. A #reformkor szövege megjelent a 7-8, 11-12, 17, 19–24, 26--30 lapokon.
Iratok:
Glatz Ferenc. A magyarok krónikája. Magyar Könyvklub Officina Nova. Budapest. 2000.
Hagyaték - Felelősség és áldozat. A reformkor és a magyar nemesség.
https://www.youtube.com/watch?v=RnGzpaWAAQE
Kovács László. Simon Attila: A magyar nép története 1711-től 1918-ig. Lilium Aurum.
Dunaszerdahely. 2000.
http://erettsegi.com/tetelek/irodalom/nemzeti-kulturank-a-reformkorban/
http://www.jakd.hu/
http://mult-kor.hu/
www.wikipedia.hu
Videótanár: A magyar reformkor képviselői
Ez egy hídépítős játék: http://www.agame.com/game/build-the-bridge
Inspiráló zene és mozik:
Bereményi Géza. Hídember. 2002. https://videa.hu/videok/humpeszter-szilveszter/film-
animacio/a-hidember-drama-film-magyar-tPSLJdIunZxVJTzU_
Erkel Ferenc, Hunyadi László. https://www.youtube.com/watch?v=eFERqoxnYAU
Katona József, Bánk Bán. https://www.youtube.com/watch?v=-HIAj7yop-4
Liszt Ferenc. Magyar rapszódiák. https://www.youtube.com/watch?v=Mz79smd1dkE