mÛkÖdÉsi jelentÉs amagyar Állami fÖldtani...

A MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET ÉVI JELENTÉSE 1997–1998-RÓL: 7–34 (2002)

MÛKÖDÉSI JELENTÉS A MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET 1997. ÉVITEVÉKENYSÉGÉRÕL

BREZSNYÁNSZKY KÁROLY

Magyar Állami Földtani Intézet, 1143 Budapest, Stefánia út 14.

ELÕSZÓ

A Magyar Állami Földtani Intézet mûködési jelentéseelsõsorban a költségvetési támogatásból finanszírozottállami feladatok teljesítésérõl szól. Rövid, esettanulmányszintû összefoglalót adunk néhány fontosabb külsõ meg-bízási munkáról, amelyek az alaptevékenység keretébenvégzett szolgáltatások körébe tartoznak, és a költségvetéskülsõ bevételi elõirányzatának teljesítését tették lehe-tõvé.Az Intézet gazdálkodásának fontos része és egyben atudományos tevékenység végzésének, kapcsolatrend-szerének minõségi mutatója a nagyszámú elnyert pályázat,melyeket felsorolásszerûen ismertetünk.

Az Intézet az 1997. év tervfeladatait — figyelembevéve az évközi jóváhagyott tervmódosítást — teljesítette. Atakarékos gazdálkodásnak köszönhetõen az évet pozitívgazdasági mérleggel zártuk, a külsõ bevételekbõl a projek-tek támogatására feltételesen elõirányzott dologi kereteketazonban nem tudtuk biztosítani. A projektrendszerben foly-tatott kutatási tevékenység szakmai-adminisztratív kereteitprogramoknak megfelelõ fõosztályok biztosították. A pro-jektek megvalósítása egyes esetekben az ELGI-velegyeztetett módon történt, erre a szövegben mindenholutalás történik. A projektekbe nem szervezhetõ kutatóin-tézeti feladatokat, mint a laboratóriumi, térinformatikai,számítástechnikai szolgáltatás, könyvtár és múzeum, osztá-lyok látták el. Az Igazgatási osztály tevékenysége a szak-mai, gazdasági irányítás mellett magában foglalja a humán-politikai, a marketing és a nemzetközi tevékenységet.

Kutatási tevékenységünk a következõ területekre oszlott:természeti erõforrások kutatása, földtani térképezés, környe-zetföldtan, vízföldtan, geokémia. Ezen kívül külön projektfoglalkozott a laboratóriumi módszerek fejlesztésével.

A természeti erõforrások kutatási programon és azegész intézeti tevékenységen belül kiemelt jelentõséggelbír a Magyarország szénhidrogén-potenciáljának felméré-se tanulmány, mely az ELGI-vel szoros együttmûkö-désben készült el. Az új szintézisbe beépültek az Intézetlegújabb alapkutatási (tektonika, sztratigráfia), vízföldtaniés szerves geokémiai kutatásainak eredményei. Tervenfelüli feladatként megtörtént a tanulmány lektorálása, va-

lamint az MGSz igényeinek megfelelõ területi rangsorolásis. A tanulmány jelentõsége az állam tulajdonosi jogainakgyakorlása érdekében készült megbízható potenciálfelmérés, ásványvagyonbecslés és koncesszióba adásmegalapozásában van.

A szilárd ásványi nyersanyagok tekintetében az évfolyamán a Magyar Bányászati Hivatal részérõl nem voltadatcsomag-összeállítási igény. Folytatódott a potenciál-felmérés módszertani megalapozása, melyet a nemzetközikapcsolataiban rejlõ lehetõségeit kihasználva végzett el aprojekt. Az alapkutatási projektek közül a tektonikaikutatások súlypontja a DK-Dunántúl (valamint azon belüla Mórágyi-rög) területére tevõdött át és hozzájárult egyjelentõs külsõ megbízás teljesítéséhez is. Az õskörnyezeti,sztratigráfiai kutatások több témában a zárójelentésfázisáig jutottak.

A földtani térképezési projektek közül a Nyugat-Ma-gyarországon és a Dél-Dunántúlon, illetve a Bükkbenfolyó tevékenység a tervezett ütemben halad, utóbbi jelen-tõs új rétegtani és szerkezeti eredményeket is produkált. A Vértes és Gerecse térképezési projektre hárultak a DANREG utómunkálatai. Az EOFT projekt elsõsorban azAlföld térképeinek egységesítésével foglalkozott, ésmegtörtént az egységes térképsorozat kartográfiai megje-lenítésének véglegesítése. A térképezési projektek biztosí-tották az Intézet egyik alaptevékenységének, a földtanitérképezésnek a folytonosságát, új ismereteket és alapokatnyújtottak a tematikus kutatásokhoz.

A környezetföldtan keretében folytatódott az észak-magyarországi mintaterületi kutatás, a környezetföldtaniértékelés szempontjainak és módszerének kialakítása.Folytatódott az Alföld agrogeológiai és az EOFT jelkulcsszerinti földtani térképek készítése, egyes agrogeológiaimintaterületek ismételt, monitoring jellegû vizsgálata.Tovább bõvült az Országos Mérnökgeológiai Adatbázis ésa regionális környezetgazdálkodás földtani-vízföldtanialapját biztosító térképsorozat készítése a Duna mentihatásterületen. A limnogeológiai kutatások folytatódtak aBalaton környékén és számos korábbi részeredmény pub-likáció formájában is megjelent. A földtani természet-védelem mintaterületi vizsgálata lezárult a Káli-medence

kéziratos térképsorozatának elkészítésével. Az Intézet volta színhelye a Föld Napja központi rendezvényének.

A vízföldtan terén befejezõ fázisához ért a Dunántúli-középhegység karsztvízföldtani kutatása. Jelentõs ráfor-dítással fenntartottuk Országos Vízmegfigyelõ Kúthálóza-tunkat, biztosítva a folyamatos észleléseket és adatszolgál-tatást, valamint a mintaterületi értékeléseket. Új hidro-geológiai modellprogramok tesztelésére és gyakorlatialkalmazására is sor került.

A geokémiai kutatások keretében folytatódtak azországos geokémiai atlasz utómunkálatai, az OrszágosGeokémiai Adatbázis feltöltése, a Carlin típusú arany-ércesedés kutatása. A felszín alatti vizek geokémiai vizs-gálata az arzénes rétegvizek esetében genetikai következ-tetések levonásáig fejlõdött, míg Hévíz–Nyirád térségébenkísérleti karsztvíz-geokémiai modellezés kezdõdött.

A laboratórium egyes „nagymûszerek” meghibá-sodása ellenére növelte éves szolgáltatási teljesítményét éstöbb területen, mint a toxikus elemek agyagásványokbanvaló megkötõdése vagy atomabszorpciós meghatározása,módszertani fejlesztések is történtek.

Folytatódott jelentõs gyûjteményeink, a Múzeum és aKönyvtár állományának rendezése, leltározása, gyarapítása,információs és közszolgálati tevékenységének fejlesztése.

A térinformatikai szolgáltatások biztosították az Inté-zet kutatási dokumentációinak korszerû, magas színvonalúelõállítását, a térképi alapú adatbázisok továbbfejlesztését.

Az Igazgatási osztály ellátta az Intézet szakmai-gaz-dasági irányítása mellett a humánpolitikai, külkapcsolati,közönségszolgálati és marketing feladatokat is. Koor-dinálta a Magyarország légi felmérése OMFB tanulmányelkészítését. Az év folyamán — többek között — megje-lent az Évi Jelentés 1996/II.kötete, valamint Magyar-ország Földtani Atlasza térképsorozat egy újabb lapja.

Az Intézet éves tevékenységét összességében a kon-szolidált állapotok és az új feladatokra való felkészülésjellemezték. Az éves tevékenység részletes leírása a pro-jektvezetõk beszámolója alapján készült.

KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG

Természeti erõforrások kutatása

Magyarország szénhidrogén-potenciáljának felméréseProjektvezetõ: Juhász Erika, Nádor Annamária

Bevezetés

A projekt a Magyar Bányászati Hivatal és az Ipari-,Kereskedelmi- és Idegenforgalmi Minisztérium megbí-zásából a koncessziós területek kijelölését megalapozószénhidrogén-potenciál felmérését végezte.

Tevékenység és eredmények

A prognózis elkészült, és átadtuk a megrendelõknek. Aszénhidrogén potenciál felmérés alapjául az OKGT 1989.

évi prognózisa szolgált. Ennek földtani, kõolaj-földtanieredményeit egészítettük ki az azóta eltelt idõszakbankeletkezett új alapadatok (fúrások, rétegvizsgálati ered-mények, új lelõhelyek kutatási jelentései) felhasználásá-val, amelyeket a MOL Rt. bocsátott rendelkezésünkre.

Az 1995. évi szénhidrogén-potenciál felmérés elké-szítéséhez ugyancsak összegyûjtöttük a Magyarországonidáig felfedezett összes kõolaj- és földgáz-elõfordulás leg-jellemzõbb adatait, a nyersanyagkészlet mennyiségi ada-tait, a kezdeti és kitermelhetõ földtani vagyont, a kutató-fúrások adatait. Az így keletkezett adatbázis adatait külön-bözõ szempontok alapján értékeltük és beépítettük aprognózisba.

A szénhidrogén-potenciál értékelése során felhasznál-tuk a MÁFI korábbi tudományos kutatási eredményeit is.Elsõsorban a geokémiai, a medenceanalízis-, a tektonikaiés hidrogeológiai eredmények épültek be az értékelésbe.

A jelentés részletesen tárgyalja Magyarország területénekföldtani felépítését, az egyes nagyszerkezeti egységek fej-lõdéstörténetét. Egy 11 db 1:200 000-es, illetve 1:500 000-esméretarányú térképekbõl álló sorozat szemlélteti a szén-hidrogén-földtani szempontból jelentõs képzõdmények el-terjedését és vastagságát, illetve a pretercier aljzat helyzetét.Külön fejezetek foglalkoznak a potenciális anyakõzetekkel,a migrációval, illetve a törmelékes és karsztos tárolókõzetekkel. Magyarország ismert kõolaj- és földgáz-felhal-mozódási övezetei címen a tanulmány 13 medencerészrebontva, részletesen tárgyalja az egyes elõfordulásokat. Acsapdákat és csapdakialakító elemeket magyarországipéldákon ismerteti a tanulmány. Rövid összefoglalás mutat-ja be Magyarország ismert szénhidrogénvagyonát, az ismertkõolaj- és fölgáztelepek megoszlását. A potenciálfelmérésrészletesen ismerteti a 13 medenceegység új (1989. január1. és 1995. december 31. között talált) lelõhelyeit, azokfontosabb adatait. Külön fejezet foglalkozik a földtani (fúrá-sos) megkutatottsággal. A geofizikai megkutatottság kitéraz egyes kutatási ágakra (szeizmikus, gravimetriai, felszínimágneses, magnetotellurikus, mélyfúrási geofizikai). Azösszefoglalásban részletesen tárgyalja a medenceegységektovábbkutatási lehetõségeit. A korábbi prognózisokkalellentétben a megrendelõk nem kívánták számszerûsíteni amég felfedezésre váró földtani vagyont. Ugyanakkor apotenciálfelmérés utolsó lépéseként az adatok értékeléseután rangsoroltuk a keletkezés és felhalmozódás szempont-jából perspektivikus területeket és 1:500 000-es méret-arányú térképen ábrázoltuk õket.

A koncessziós területek kijelölését elõsegítendõ egykéziratos jelentés (Magyarország szénhidrogén-kutatásilehetõségeinek összefoglalása és a le nem fedett egységekvárható eredmény alapján való rangsorolása) részletes rang-sort állított föl a szabad, koncesszióra kijelölhetõ területekre,azok részletes földtani indoklásával. A potenciálfelméréseredményeit és a tervezett koncessziós területeket az AAPG1997. évi konferenciáján, Bécsben mutattuk be.

A szénhidrogén-potenciál felmérésének a tervezetetjelentõsen meghaladó költségvonzata, valamint a kon-

8 BREZSNYÁNSZKY KÁROLY

cessziós területek rangsorának elkészítése miatt a me-denceanalízis téma folytatásának sem anyagi, sem szemé-lyi feltételeit nem tudtuk biztosítani 1997-ben.

Magyarország tektonikája és neotektonikájaProjektvezetõ: Balla Zoltán

Bevezetés

A projekt célja hiteles tektonikai modell kialakítása azalkalmazott és tudományos kutatások támogatására, fela-data a rendelkezésre álló földtani és geofizikai adatokkomplex elemzése, két fõiránya a tektonikai és neotek-tonikai elemzés, alapanyaga felszíni és fúrási földtani ésgeofizikai adatok, valamint a távérzékelési eredmények. Atektonikai kutatások terén GIS formátumú országos adat-bázist hozunk létre az aljzatot ért és nagy mélységû fúrá-sokra (kezelõ és a további kiegészítés lehetõségét meg-teremtõ programmal), szerkesztéstechnikai és jelkulcs-koncepciót készítünk a hazai tektonikai térképekhez, tar-talmi koncepciót dolgozunk ki a térképekhez csatlakozószerkezetföldtani adatbázisokra, egyeztetjük a közép-dunántúli paleo-mezozoikum rétegtani modelljét a horvát-országi hasonló kifejlõdésû övezettel, tektonikai modelltalakítunk ki a közép- és dél-dunántúli vízhálózat elem-zéséhez. Neotektonikai adatbázist hozunk létre a negyed-idõszaki képzõdményeket harántoló fúrásokra, megkezd-jük az adatkiegészítést, a rétegsorok szedimentológiai-fejlõdéstörténeti tipizálását, a pleisztocénen belülelkülöníthetõ folyóvízi üledékek és lösz-vastagságtérképszerkesztését.

Tevékenység és eredményei

A mélyfúrási adatbázis elkészült. A lefolytatott tek-tonikai vizsgálataink új tudományos eredményeket szol-gáltattak a mórágyi gránittest tektonikájához és talán álta-lában a gránitbatolitok hûlési jelenségeihez is. Részleteselemzést készítettünk a Balaton-vonalról, s megkezdtük aMecsekalja-vonal menti fiatal mozgások ellenõrzését.Megszerkesztettük a Mezõföld kvarter talpszint térképét.A szénhidrogén-potenciál felmérésének keretébenelkészítettük a paleogén és triász–jura képzõdményekelterjedési és vastagság-térképét Dél-Magyarországterületén, valamint az ország 1:200 000-es fúrási alappont-térképét. Irányítottuk a kis és közepes radioaktivitású hul-ladékok végleges elhelyezésére irányuló Nemzeti Projektkeretében a földtudományi kutatást, s végeztük az azzalkapcsolatos tektonikai vizsgálatokat.

Õskörnyezeti vizsgálatok — integrált sztratigráfia

Projektvezetõ: Korpás Lászlóné

Bevezetés

A projekt célja õslénytani, rétegtani, õskörnyezeti ésdiagenezisre vonatkozó korszerû alapadatokat szolgáltatnimindennemû földtani térképezéshez, kutatáshoz, Magyar-

ország földtani modelljének kidolgozásához. Magyar-ország sztratigráfiai modelljét területegységenkénti feldol-gozással, módszeresen építjük fel.


A Biograph v2.02 program alkalmazásával egyrészt újbiosztratigráfiai rendszerek kidolgozását kezdtük meg(elkészült a Kisalföld miocén foraminifera, pannóniai mol-luszka zonáció), másrészt adaptáltuk a nemzetközileg elfo-gadott standard zonációt (elkészült a Balaton-felvidék és aBakony–Gerecse triász, jura radiolária zonáció). A Dunán-túli-középhegység felsõ-kréta dinoflagellata zonációjánakkidolgozásával új biosztratigráfiai módszerrel bõvítettükkrétakutatásunkat. Komplex biosztratigráfiai és magne-tosztratigráfiai értelmezésekkel triász, jura, felsõ-kréta,eocén, miocén és pannóniai szelvények integrált sztratigrá-fiai feldolgozását végezzük folyamatosan. Az õskörnyezetikutatások eredményeként felvázoltuk a klíma által kontrol-lált delta/fluviális síkság üledékképzõdési környezeténekváltozását. Elkészült Magyarország bádeni és szarmatakarbonátos üledékeinek mikrofácies és diagenezis érté-kelése, mikrofácies típusainak kijelölése.

Triász—jura. Elkészítettük az elmúlt években a Bükkhegységben, Aggtelek–Rudabánya területén végzett radio-láriavizsgálatok összefoglaló monografikus feldolgozását.Területek szerinti bontásban ismertetjük a kutatási elõzmé-nyeket, a biosztratigráfiai adatokat, a legfontosabb taxonó-miai eredményeket, a terület fejlõdéstörténetét, és ameny-nyiben lehetséges volt az õsföldrajzi helyzetét, illetve kap-csolatokat, valamint az üledékképzõdés sebességére és he-lyére történt megállapításokat. A munkát mellékletként —jelenlegi ismereteink szerinti legteljesebb — faunalistazárja. Radioláriák segítségével egyes litosztratigráfiaiegységek korát pontosítottuk (pl. Bányahegyi Radiolarit,Bükkzsérci Mészkõ), illetve módosítottuk (pl. Telekes-völgyi Formáció tagozatai, ofiolitos sorozatok kora).

Kréta. 13 alföldi fúrás felsõ-kréta anyagának palynoló-giai (Dinoflagellata–Sporomorpha) vizsgálata készült elebben az évben. Biosztratigráfiai értékelésünk alapján avizsgálati területre vonatkozóan valószínûsíthetjük aconiaci emelet jelenlétét. Álláspontunk, hogy a KörösiFormáció lerakódása a coniaciban kezdõdött meg és méga campaniban is tartott. A bácskai terület képzõd-ményeinek korát a késõ-santoni és kora-maastrichtibasoroltuk. Eredményeink alapján a felsõ-kréta Villányi-zóna kronosztratigráfiai revízióját javasoljuk.

Miocén. A magyarországi miocén foraminifera zoná-ció Biograph v2.02 módszerrel való kidolgozását aKisalföld után ez évben Zala megye területén folytattuk.Mintegy 450 fúrás adattári anyagának áttekintése ésforaminifera adatainak kigyûjtése történt meg.

Pannóniai. A Kaskantyú–2 fúrás pannóniai rétegéneknannoplankton-vizsgálata elkészült. A flóra pontos kor-meghatározást nem tesz lehetõvé. Az eddigi tapasztalatnakmegfelelõen az 5 Cn anomália felett, vagyis a felsõ-pan-nóniaiban paleogén–kréta áthalmozás jelenik meg.

Igazgatói beszámoló a Magyar Állami Földtani Intézet 1997. évi tevékenységérõl 9

Integrált sztratigráfia. Magyaregregy közelében kétalsó-kréta szelvény (Hidasi-völgy, Márévári-völgy)anyagvizsgálatát lezártuk. A két szelvény korát az M 14-esmágneses polaritás zónában és a CC3 (Calcicalanthicaoblongata) nannoplankton zónában határoztuk meg. AHidasi-völgy képzõdményei medencében, vagy a plat-formlejtõ alján, a Márévári-völgy képzõdményei egyvulkán tenger alatti lejtõjén halmozódtak fel, ez utóbbibathimetrikus helyzete sekélyebb a hidasi-völgyinél. Apannóniai képzõdmények integrált sztratigráfiai ésõskörnyezeti vizsgálatát kiterjesztettük a zalai területre.Adattári, múzeumi, és irodalmi adatok gyûjtését, karot-tázs- és litofácies-elemzést, lito-, biosztratigráfiai érté-kelést és korrelációt végeztünk. Iharosberény–1, Szombat-hely–II fúrások magnetosztratigráfiai eredményeinek éspublikált szeizmikus szelvények segítségével megkezdtükaz integrált sztratigráfiai értelmezést.

Adatbázis. Az õslénytani adatok egységes megje-lenítése, a mélyfúrási, térképezési adatbázisokhoz történõhozzákapcsolásának megteremtése volt a célja annak amunkának, melynek keretében létrehoztuk az egységesõslénytani adatbázist. Adatbázisunk õsmaradványcsopor-tok szerint alkönyvtárakra oszlik, az alkönyvtárak földtanikorok szerint további alkönyvtárakra oszthatóak. Az adat-bázisban az egyes õslénycsoportok segítségével meg-szerezhetõ biosztratigráfiai és paleoökológiai adatokatszerepeltetjük az alábbi kategóriákban: kor, biosztratigrá-fiai egység, élettér (sótartalom, vízmélység), üledékkép-zõdési környezet. Az egyes kategóriákon belül egységeskódrendszert használtunk, amelynek a leírását jelkulcsbanrögzítettük. Az adatbázis feltöltését — a gerecsei jura radi-olária, az észak-magyarországi triász és jura radiolária, aVértes–Gerecse eocén foraminifera, a kisalföldi miocénforaminifera, a zalai pannóniai molluszka értékelési ada-tokkal — megkezdtük.

Szferulit. A szferulitkutatás hazai és nemzetközi össze-fogással tovább folytatódott a rétegtani határok kozmikusösszefüggésének tisztázására. Ez évi jelentõs kutatásieredményünk, hogy kimutattuk, a kréta-tercier határontörténõ kihalás nem egyetlen impakt esemény eredménye,hanem a határeseményt megelõzõ kb. 1 millió évig tartó, sexponenciálisan fokozódó „impact drum fire” hozta létre(japán–magyar kutatási téma).

Terven kívüli munka. Foraminiferavizsgálatok készül-tek az Uppony–7 fúrás badeni, a Dalmand–1 fúrásbadeni–szarmata, Kazincbarcika ottnangi és a 4-es metrófúrásainak oligocén, miocén rétegsoraiból. Feldolgoztuk aSzirák–2 fúrás pannóniai nannoplankton flóráját. Elsõalkalommal találtunk távkorrelációra alkalmas és tengerikapcsolatra utaló Discoastert. A pannóniai klímavizsgála-tokat tovább folytattuk. A Nagylózs–1 fúrásból kimutatottcsapadék és hõmérséklet együttes hatása alapján kb. 100ezer éves klímaszakaszokat jelöltünk ki, igazoltuk ezekciklikus változását és korrelációját a delta- és alluviáliskörnyezet azonos nagyságrendû szedimentációs ciklu-saival.

Ásványvagyon-potenciál felmérésProjektvezetõ: Csirik György

Bevezetés

Az Ásványvagyon-potenciál felmérés projekt tevé-kenységét a Kormány 132/1993 (IX. 29.) Korm. rendeletea Magyar Geológiai Szolgálatról 3. §-ának öt pontjahatározza meg, illetve érinti. Ezek a pontok alapvetõen avállalkozások elõsegítésével foglalkoznak az ásványinyersanyagok kutatása és bányászata terén.

1997. évi tevékenységünket a fenti jogszabályi keret,az 1997. évi terv, a rendelkezésre álló személyi és anyagierõforrások együttesen határozták meg. Tevékenységünkhárom fõ területébõl (ásványvagyon-potenciál felmérés,telepmodellezés, koncessziós csomagok készítése) azelsõre összpontosítottunk ebben az évben.


Az ásványvagyon-potenciál felmérés területén amunkát két részterületre összpontosítottuk, az elméletialapok megteremtésére és a GIS-adatbázisok elõállítására.Az elméleti megalapozás során tanulmányoztuk aMagyar–Amerikai Közös Alap 415. sz. projektjénekkeretében az U.S. Geological Survey által rendel-kezésünkre bocsátott jelentéseket, valamint az egyesfolyóiratokban megjelent cikkeket. Ennek célja az ásvány-vagyon-potenciál felmérés módszereinek és eredmé-nyeinek adaptálása, valamint egységes szemlélet kialakí-tása volt. A GIS-adatbázisok közül elkészült a Tokaji-hegység földtani térképének 1:25 000-es sorozatából a D-i részen 5 db térkép digitalizálása. A vonalmûvet átad-tuk az Informatikai fõosztálynak. Az Ózd—Egercsehi-me-dence 1:100 000-es digitális földtani térképét is elkészí-tettük, így elõkészítettük a területi ásványvagyon-poten-ciál felmérést.

Koncessziós adatcsomagok készítésére igény hiányá-ban nem került sor.

Földtani térképezés

A Kisalföld, Vas és Zala megye földtani térképezéseProjektvezetõ: Scharek Péter

Bevezetés

A projekt célja az ország rendszeres földtani térképe-zése programba illeszkedõen az ország nyugati területei-nek 1:100 000 méretarányú komplex, földtani, környezet-földtani térképezése, 13 db atlasz megszerkesztése és nyom-dai kiadásra való elõkészítése, regionális összefoglalásokkészítése, numerikus és digitális térképi adatbázisok ésKörnyezetföldtani Információs Rendszer kialakítása.

A projekt munkálatai 1982-ben kezdõdtek. A tervezettbefejezési határidõ: 1998. Regionálisan eddig elkészült akutatási területre tervezett sekély- és kismélységû fúrásokkivitelezése, a minták laboratóriumi elemzése, a geofizikaikutatás és az adatok számítógépre vitele.



Befejeztük a 700–701–801 (Rédics–Nagykanizsa–Zákány) jelû 1:100 000 méretarányú lapok terepifelvételét. Elkészült 17 db 1:25 000 méretarányú térképlapfeltárásainak leírása, a légi fotók felhasználásával meg-kezdtük az elõzetes földtani térkép összeállítását. Ezeknekaz atlaszoknak a területérõl elkészítettük kéziratos for-mában, 1:100 000 méretarányban a következõ térképeket:

— vízföldtani észlelési térkép,— a negyedidõszaki képzõdmények vastagsága,— a pannóniai képzõdmények aljzatának helyzete,— a harmadidõszaki képzõdmények aljzatának

helyzete,— a sekélyfúrások kõzettani szelvényei.A 600 Szentgotthárd és a 601 Zalaegerszeg jelû atla-

szok területén folytattuk a térképlapok szerkesztését ésszámítógépes feldolgozását. A következõ térképek készül-tek el 1:100 000 méretarányban:

— felszíni földtani térkép,— geomorfológiai térkép,— a talajvíztükör helyzete a felszín alatt,— mélységi vízadók térképe,— sekélyfúrások kõzettani szelvényei,— a negyedidõszaki képzõdmények vastagsága,— a pannóniai képzõdmények aljzatának helyzete a

tengerszint felett,— a harmadidõszaki képzõdmények aljzatának hely-

zete a tengerszint felett.Az építésföldtani térképek szerkesztése elkezdõdött.A 602 Keszthely Ny jelû atlasz síkvidéki részérõl kéz-

iratban elkészültek az 1:25 000-es földtani térképek.Kéziratban elkészültek ennek a térképlapnak a következõ1:100 000-es változatai:

— a talajvíztükör mélysége a felszín alatt,— mélységi vízadók térképe,— a negyedidõszaki képzõdmények vastagsága,— a pannóniai képzõdmények aljzatának helyzete,— a harmadidõszaki képzõdmények aljzatának

helyzete,— sekélyfúrások kõzettani szelvényei.A Dunántúl komplex térképezésébõl kimaradt térkép-

szelvények feldolgozási tervét az EOFT projekt vette át.A Környezetföldtani Információs Rendszer vázlatos terveelkészült. A MUREG projekt elõkészítése forráshiánymiatt nem valósult meg.

A DANREG projekt szervezésében folyamatosmunkakapcsolatban voltunk a bécsi és a pozsonyi földtaniintézetek munkatársaival.

A projekt munkatársai részt vesznek az IGCP 384. pro-jekt munkálataiban, a Paksi Atomerõmû Rt. részére folyóvizsgálatokban, valamint a KTM részére végzett sziget-közi vízöldtani monitoringban, és térkép-szolgáltatásimegbízásokban.

Szakmai segítségünkkel komplex környezetföldtanikutatás folyik Albániában a Shkodrai-tó medencéjében,együttes munkával térképeket szerkesztettünk.

Közös munka folyt a Mexikóvárosi Autonóm EgyetemFöldtani Intézetével környezetföldtani kutatás témában aKisalföldön és Guanajuato környékén.

Somogy, Tolna és Baranya földtani térképezéseProjektvezetõ: Chikán Géza

Bevezetés

A projekt célja az ország rendszeres földtani tér-képezésének programjába illeszkedõen a címben jelzettországrész területének 1:100 000-es méretarányú integráltföldtani, környezetföldtani térképezése, a tájegységre esõhegyvidéki területek 1:25 000-es méretarányú földtanitérképének elkészítése, a térképek, illetve atlaszok nyom-dai kiadásra való elõkészítése, az Egységes OrszágosFöldtani Térképrendszerhez illeszkedõ digitális térképiadatbázisok kialakítása. A program kezdete óta elkészült a802, 803, valamint a 902, 903, 904 jelû térképlapok terepifelvétele, ezek egy részén a földtani térképváltozatokmegszerkesztése és a 802, 902, 803, 903 jelû lapok tema-tikus változatainak egy része. A terület egészén lemé-lyítésre kerültek a felszíni felvételhez nélkülözhetetlensekélyfúrások, de zavartalan mintavételre, ami a tematikusváltozatok szerkesztéséhez nélkülözhetetlen laboratóriumieredményeket tudná szolgáltatni, csak a terület egy kisrészén került sor. A zavart mintákból folyamatosankészülõ laboratóriumi vizsgálatok eredményei adat-bázisunkba kerülnek, s felhasználjuk õket a továbbitérképváltozatok szerkesztéséhez is. Az anyagi lehetõ-ségek csökkenése miatt a kis és közepes mélységtar-tomány feltárása elmaradt a tervezettõl, errõl gyakorlatilagle kellett mondanunk.


Terepi tevékenységünk során tovább folytattuk akvarter-térképezést a projekt felvételi területének K-irészén, a 804 (Pécs) jelû térképlapon, a Keleti-Mecsekmár nyomtatásban közreadott fedetlen földtani térképénekkiegészítése céljából, azért, hogy térképlapunk konformlegyen a többi térképezett területtel. Ugyancsak folyt, bára szükségesnél jóval kisebb lehetõségek mellett a 805(Baja) jelû térképlapon a felvétel, mivel a mecseki kristá-lyos alaphegység területérõl a kutatási program szerint1:25 000-es földtani térképet kell készítenünk.

Adatbázis-építésben a korábbi évek során felgyülem-lett adatok felvitele, ellenõrzése, adatbázissá szervezésefolytatódott többek között az alábbi témakörökben:

— fúrási és feltárásazonosítók,— sekélyfúrási törzsadatbázis,— mélyfúrási adatbázis,— grafikus térképi adatbázisok,— szemcse-összetételi és mérnökgeológiai adatok,— agrogeológiai adatbázis,— talajvízmélységi adatbázis stb.A fenti adatbázisok feltöltöttségi értéke változó,

0–60% közötti érték.


Térképszerkesztésben részben a fenti adatbázisoktérképi feldolgozásában jutottunk elõbbre. Az újabb 1:100 000-es léptékû felszíni földtani térkép (903 Sellye)az EOFT-rendszerben készült, s az adatbázisba bekerültadataiból generált tematikus térképváltozatokat már elõzõévi jelentésünkben is mellékeltük. Szintén elkészült a bala-toni kiterjesztett üdülõkörzet D-i részének földtanitérképérõl a digitális vonalmû, aminek a további dél-dunán-túli térképlapok megszerkesztésében van jelentõsége.

A tevékenység külsõ támogatása, kapcsolataink

Belsõ kapcsolatok: A projekt mind területileg, mindmódszertanilag szorosan kapcsolódik a Kisalföld, Vas ésZala megye földtani térképezésével foglalkozó projekthez,a kapcsolódás erõs szakmai együttmûködésben is megnyil-vánul. Térképeink elkészítéséhez, kartografálásához ésnyomtatásához az EOFT és a Térinformatikai osztály közre-mûködése járult hozzá. A Geokémiai fõosztályon folyik atájegység vízgeokémiai értékelõ munkája, amelynek ered-ményei be fognak épülni a területrõl készülõ térképsorozat-ba is. A projekt mûködési területén folyik a kis és közepesradioaktivitású atomerõmûvi hulladékok végleges elhe-lyezését célzó földtani kutatás, amelynek koordinációját aTektonikai projekt végzi, s a kutatáshoz szükséges földtanitérképezési feladatokat a projekt munkatársai végezték el.

Külsõ kapcsolatok: A kis és közepes aktivitású radio-aktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos tevékeny-ségünk során gyümölcsözõ együttmûködést alakítottunk kia Paksi Atomerõmû Rt.-vel, a Rotaqua Kft.-vel, a Geopros-per Kft.-vel, a Golder Associates (Magyarország) Kft.-vel.

Nemzetközi kapcsolatok: Az 1995-ben megrendezett I.Horvát Földtani Kongresszuson felvett kapcsolatainkraépítve folyamatosan tárgyalunk horvát kollégáinkkal a határmenti terület földtani térképeinek egyeztetése céljából.

A Vértes és Gerecse földtani térképezéseProjektvezetõ: Császár Géza

Bevezetés, elõzmények

A fenti címû projekt keretében gyakorlatilag kétfeladatot láttunk el: a DANREG térképekkel és magya-rázóval kapcsolatos teendõket és a földtani térképezést. Azelõbbi feladatcsoport ugyan formálisan már az elõzõévben befejezõdött, de — jobbára a partnerek, kisebbrészben a hazai közremûködõk hiányos teljesítése miatt —nem minden feladat volt lezárható, ezért, jobb híján, atérképezõ projekt keretében kíséreltük meg a nemzetköziDANREG program tényleges lezárását.

Az 1993-ban felfüggesztett földtani térképezés újraindítása nem volt gondmentes. A leépítés során számosszakember távozott el az intézettõl, anélkül, hogy anya-gaiknak átadására lettek volna kényszeríthetõk.


DANREG feladatok

1996 õsze helyett ez év május 26–30. között kerültmegrendezésre a DANREG záró ülése. Az elsõ két naponaz egyes munkacsoportok mutatták be eredményeiket egy

kiállítás és kapcsolódó elõadóülés keretében. A vitaüléstkövetõen három napos kirándulásba sûrítve kaphattakáttekintést a résztvevõk a partnerországok egyes téma-köreinek reprezentatív feltárásairól. A rendezvényhez azOMFB nyújtott pénzügyi támogatást.

Miután a program feladatai a múlt évben nem zárultakle, a Koordinációs Tanács az év folyamán továbbra is rotá-ciós rendszerben tartotta üléseit. Ezzel párhuzamosannéhány bizottságban is folytatódtak a találkozók, amelyekcélja a térképek és a kapcsolódó magyarázó fejezeteklezárása volt. A munka sziszifuszi jellegérõl a FöldtaniKutatás számára leadott cikk ad áttekintést.

Elkészültek a program alábbi magyar térképei: felszíniföldtani térkép, kvarter genetikai és vastagsági térkép, akét pannóniai vastagsági és litofácies térkép, pretercieraljzattérkép, tektonikai térkép, mérnökgeológiai térkép,hidrogeológiai térkép, geotermikus energia térkép,környezet-veszélyeztetettségi térkép. A neotektonikaitérképrõl csupán a földrengési adatok hiányoznak.

Megtörtént a szlovák szelvényhez illeszkedõ új (Vér-tessomló–Ács közötti) magyar szelvény szerkesztése, ésújraszerkesztettük a zsámbék—dorogi-medencei szelvényt.Elkészültek a fenti térképekhez a magyar és az angolnyelvû magyarázók.

Digitálisan is elkészítettük a három ország területétfelölelõ mindkét pannóniai térképet, a pretercier aljzat-térképet, továbbá az osztrákokkal közös, valamint azegyik szlovákokkal közös földtani metszetet.

Összedolgozásra került a felszíni földtani térkép és ageotermikus térkép. Az elõbbi térkép esetében az évvégéig is csupán részleges választ kaptunk a szlovákoktóla képzõdmény párhuzamosítása és egyúttal a nyomdaiköltségek csökkentése által megkövetelt jelkulcsi elemekösszevonására tett javaslatunkra. Hiányzik a partnerektérképérõl a felszíni szerkezeti elemek ábrázolása is.

A szlovák térképek többségét a harmadik negyedévvégén kapta kézhez a magyar fél mágneses adathordozón,de Arc/Info változatként, melyek DGN formátumú vál-tozattá alakítása csak részlegesen történt meg.

Bõvített kézirati változatban elkészült a nyomtatásranem kerülõ védett objektumok térképe.

Nem készült el a vízminõség tanulmány és hiányzik ageotermikus energia térkép magyarázójának rövidítettangol nyelvû változata.

Egyetértésre jutottunk a partnerekkel a térképek felira-tozását és általános elrendezését illetõen. Megszületett amegállapodás az osztrák partnerrel a térképek elõkészítésiés nyomtatási költségeinek átutalási rendjérõl.

Térképezési feladatok

Gerecse. A kiegészítõ terepi felvételezéssel lezárult afelvételi munka a Dunaszentmiklós 1:25 000-es lapon, és90%-os állapotban van a Bajót nevû 1:10 000-es lap terepifelvétele.

Elsõ kézirati változatban összeszerkesztésre került aDunaszentmiklós és a Naszály 1:25 000-es térképlapfedett földtani változata.


Lezártnak tekinthetõ a naszályi térképszelvény fedet-len földtani térképe.

Lezárás elõtti állapotban van a dunaszentmiklósi lapalapadat-gyûjteményének összeállítása. A rendszerváltásidején bekövetkezett létszámcsökkentésnek köszönhetõenbehajthatatlanok maradtak a naszályi lap alapadat-gyûjteményébõl hiányzó foltleírások, ezért ennek alapa-dat-gyûjteménye nem volt teljessé tehetõ.

Vértes. Megtörtént a terepi felvétel a Zámoly (CsákvárL-34-13-D-d-3) nevû és terven kívül a Csókakõ (L-34-13-D-c-3) nevû 1:10 000-es térképlapokon.

Lezárásra került a Felcsút (L-34-14-C-a) nevû térkép-szelvény fedett és fedetlen földtani térképének szerkesz-tése, és befejezés elõtt áll az alapadat-gyûjtemény összeál-lítása.

Egységes Országos Földtani Térképrendszer (EOFT)Projektvezetõ: Síkhegyi Ferenc

Bevezetés

A projekt célja Magyarország 1:100 000-es méretará-nyú digitális föltani atlaszának elõállítása, az országbanfolyó földtani, geofizikai térképezési munkák módszer-tanának egységesítése, és az elkészített földtani térképekegységesített, a Magyar Rétegtani Bizottsággal egyeztetettjelkulcsú összeállítása különbözõ méretarányokban,régiókra, szelvényekre történõ felosztásban. Az intézetiprojektek által készített földtani térképek EOFT alapúelõállításának koordinálása, részvétel a digitális térkép-készítési szabványok elkészítésében. A térképek, szel-vénysorozatok térinformatikai feldolgozással készülnek,így a litológiai összetétel, a keletkezési viszonyok, a kelet-kezési koradatokat adatbázisokban tároljuk.

A projekt 1992 óta mûködik. Eddig elkészült atérképezési projektek eredményeinek összefoglalóértékelése, térképezési ajánlási, és az egységes jelkulcsformáció központú leírása kiadvány formájában. Az ELTETérképtudományi Tanszékével konzultálva kialakítottuk a100 000-es térképsorozat egységes, nyomtatón megje-lenített térképeinek alaki követelményeit.


Folytatódott a Nagyalföld 1:100 000-es fedett földtanitérképének digitális elõállítása, feldolgozása. Mivel a pro-jekt tevékenysége nagyrészt egybeesett egy, a KTM-alkötött szerzõdés teljesítésével is, az eredeti tervbe vettlapok elkészítése némileg módosult. A Veszprém,Székesfehérvár lapok helyett a késõbbre tervezett Baja,Mohács, Bácsszentgyörgy lapokat készítettük el. Így aNagyalföld teljes déli részén elkészültek a szelvények. AKTM topográfiai alapként a katonai 50 000-es térképeketjelölte meg. A szerkesztõ által revízióra került a korábbanelkészült lapok földtani tartalma is, így az alábbi lapokonvégeztünk kisebb-nagyobb korrigálásokat: Dabas, Cegléd,Szolnok, Izsák, Kecskemét, Szekszárd, Kiskunhalas,Kiskunmajsa, Bácsalmás, Mórahalom, Püspökladány,Berettyóújfalu, Biharugra. Ebben az évben egységesített

és digitalizált újabb lapok: Ráckeve, Karcag, Dunaúj-város, Csongrád, Gyoma, Békéscsaba, Hódmezõvásár-hely, Orosháza, Gyula, Baja, Szeged, Csanádpalota,Battonya, Mohács, Bácsszentgyörgy. Így tehát kinyomta-tott formában elkészült az Alföld déli részének összes1:100 000-es földtani térképlapja.

A Velencei-hegység területén befejezõdött az1:25 000-es tájegységi térképek megszerkesztése az1980–84. évi 10 db 1:10 000-es felvétel és az ezekbõlszerkesztett 1:20 000-es térképlapok, valamint az 1996.évi 2 db 1:10 000-es felvétel alapján, a pannóniai és anegyedidõszaki képzõdmények átszerkesztésével és vala-mennyi képzõdmény EOFT-jelkulcs szerinti átértéke-lésével.

Folyamatosan bõvítjük és napra kész állapotban tartjukaz egységes EOFT-jelkulcs adatait.

Részt vettünk az idén készülõ MÁFI Évi Jelentésrajzainak elkészítésében.


A projekt az Informatikai fõosztállyal és azAgrogeológia projekttel együttmûködve részt vállalt egy,a KTM-al kötött szerzõdés teljesítésében. A projekt fela-data 1:100 000-es EOFT alapú fedett földtani térképekelõállítása volt a Nagyalföld déli részén. Elvégeztük azadott területre esõ lapok digitális elõállítását, továbbá biz-tosítottuk a szükséges EOFT-jelkulcs adatait, valamint anyomtatón megjelenített térképek egységes alakikövetelményeit.

Közremûködés az Európai Uniós pályázat útján el-nyert INCO–COPERNICUS projektben. A projekt azüvegházhatást vizsgálja a Fekete-tenger északnyugatizónájában (Duna-delta). Feladatunk az adott területtávérzékelési anyagainak értékelése. Eddig a továbbimunkához szükséges eszközök beszerzése történt meg,valamint elkezdtük az adatbázis építésének elõkészítõmunkálatait.

A Bükk földtani térképezéseProjektvezetõ: Less György

Bevezetés

A „Bükk földtani térképezése” címû projekt 1996-banindult a Földtani térképezési fõosztály keretében. Célja az1986-tól 1993 végéig mûködõ, „A Bükk és elõterei” címûprogram keretében kb. 70%-ban elkészült bükki 1:25 000-es méretarányú földtani térképezés befejezése.

Az új projekt megindításának feltétele volt az addigieredmények összefoglalása, 1:25 000-es méretarányúföldtani térkép formájában, amely 1995. június végérekészült el. Ezt a térképet a Térinformatikai önálló osztály1995. november végére digitalizálta. 1996-ban elkészült aBükk központi részén az M-34-138-C-c (Répáshuta) jelû1:25 000 méretarányú földtani térkép, valamint PentelényiLászló elõzetes földtani térképet szerkesztett a Bükk DK-i elõterének (Kisgyõr és Sály környéke) döntõenmiocén vulkanitösszlet által felépített területérõl.



Elkészült az L-34-6-A-a (Bükkzsérc) jelû 1:25 000-esméretarányú térképlap É-i felének fedett földtani térképe(Less György, Pelikán Pál, Debnár Zsuzsanna, RezessyAttila és Sásdi László), mely K felé kiegészül az L-34-6-A-b (Sály) jelû térképlap ÉNy-i, triász és eocén képzõd-ményeket tartalmazó csücskével (együtt kb. 50 km2). Itt azalábbi új megállapításokat tettük:

— Az alaphegység földtani szerkezete alapvetõengyûrt. Két redõrendszer a meghatározó: a K–Ny-i csapásúelsõ fázis D-i vergenciájú átbuktatott redõket alkot, az erreszuperponálódó második fázis legpregnánsabb hatása aterület Ny-i szegélyén mutatható ki, ahol a triász kõzetekegységesen lebuknak a jura kõzetek alá.

— A Csontos László által kimutatni vélt, a területünkreesõ Oldalvölgyi-takaró létét megcáfoltuk. A „takaróba”tartozni vélt Vaskapui Homokkõ, Oldalvölgyi Formáció,Csipkéstetõi Radiolarit és Bükkzsérci Mészkõ normálisrétegtani fedõjét alkotja a Lökvölgyi Palával végzõdõbükki „autochton”-nak. A Vaskapui HomokkõbenSzarvaskõi Bazalt foszlányát találtuk meg. Ez a lelet két-ségessé teszi a Szarvaskõi-takaró létét is.

— A Hór-völgy D-i bejáratától egészen Kácsig követ-hetõ platformfáciesû mészkõrõl megállapítottuk, hogy abükki autochton rétegsorába tartozik. A BükkfennsíkiMészkõhöz hasonlóan összefogazódik a Hollóstetõi(tûzköves) Mészkõvel, és ugyanúgy a BányahegyiRadiolarit fedi le. Ezért a mészkõre használt BervaiMészkõ név használata megkérdõjelezõdött. Kács mellettmegtaláltuk a „Bervai Mészkõ” és a Hollóstetõi Mészkõátmenetét.

— Az erõsen gyûrt alaphegységi képzõdmények elsõposzttektonikus fedõje, a felsõ-eocén Szépvölgyi Mészkõaz egész térképlapon abráziósan, a terresztrikus KósdiFormáció kimaradásával települ. A korábbi vélemé-nyekkel szemben kimutattuk, hogy az eocén is gyûrõdéstszenvedett, bár ez nagyságrendekkel kisebb amplitudójúmint az alaphegységi képzõdményeké.

— A Hór-völgytõl K-re, mind a triász, mind az eocénmészkõterületeken rendkívül kiterjedt terresztrikumottaláltunk, amelyet az elõzõ évben elkülönített „Vince Pál”-irétegekkel azonosítottunk. Az üledék egy korábban ki-alakult, rendkívül tagolt reliefet temet el. Jellegzetesek azalaphegység és a terresztrikum határán található kováskötõanyagú, méteres tûzkõbreccsa tömbök, melyeket for-rásbreccsának vélünk. A terresztrikum kora „kizárásosalapon” alsó-miocén, mivel a Gyulakeszi Riolittufa kavic-sait már nem tartalmazza.

A Kisgyõr (M-34-138-C-d) jelû 1:25 000-es térképlapfedett és fedetlen földtani térképének megszerkesztéséhezszükséges személyi feltételek nem voltak biztosíthatók.

Kéziratos formában elkészült az M-34-126 (Szendrõ)jelû 1:100 000-es méretarányú EOFT-térképlap. Számító-gépes feldolgozásra került a térképlap bonyolultabb É-i,kb. 40%-a, mely az Aggtelek–Rudabányai-hegységetfoglalja magában. Az EOFT projekt vezetõjének külföldi

elfoglaltsága miatt nem sikerült néhány, idõközben fel-merült technikai problémát tisztázni, ezért a számítógépesváltozat végleges elkészítése a jövõ évre marad.

A Mezõgazda Kiadó „Az Aggteleki Nemzeti Park” c.kiadványa részére Less György elkészítette a „Földtan”fejezetet, valamint annak mellékleteként az Aggtelek–Rudabányai-hegység 1:100 000-es méretarányú földtaniés tektonikai térképét. Utóbbiak a Magyar Állami FöldtaniIntézet kiadványaként látnak napvilágot 1998-ban.

Környezetföldtan

A környezet állapotának földtani kutatásaProjektvezetõ: Gyuricza György

Bevezetés

A projekt 1996 végére fejezte be a Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részének környezetföldtani fel-vételét. A munka célja a 7 db, 1:25 000 méretarányú tér-képlap területén található, elsõsorban földtani szempont-ból számításba veendõ objektumok, valamint a környezetállapotát kedvezõtlenül befolyásoló állapotok és létesít-mények feltérképezése. A munkát — a késõbbi felhasznál-hatóság, hatékonyság növelése érdekében — az önkor-mányzatok és a jelentõsebb természetvédelmi, ipari ésmezõgazdasági szervezetekkel, cégekkel történõ kapcso-latfelvétellel és adtagyûjtéssel egészítettük ki.

Az elkészített zárójelentés tartalmazta a terület váz-latos földtani leírását, a fontosabb képzõdmények, kõzet-csoportok környezetföldtani értékelését. A vizsgált, többmint 700 objektumot térképen rögzítettük és a jelentésbenismertettük fontosabb adataikat. A munkához mellékeltüka vizsgált régió vulnerabilitási térképét.

A munka eredményességére való tekintettel az intézetvezetõsége jóváhagyta a kutatások folytatását. A követ-kezõ, három évre tervezett feladat a kutatási területhez D-rõl csatlakozó, 4 db 1:25 000-es szelvény hasonló feldol-gozása mellett az értékelési szempontok további fino-mítása. Az 1997-es évre konkrétan 1 db 1:25 000-es tér-képlap felvételét, a kõzetformációk környezetföldtaniértékelésének kérdését tûztük ki célul.


A terepi munka során felvételre került az 1996 végén,a kedvezõtlen idõjárás miatt kimaradt, kb. 1/2 1:25 000-estérképlapnyi terület Trizs–Imola–Kánó térségében,elkészült a zádorfalvai szelvény környezetföldtani térké-pezése és sikerült felvenni a laphoz K-rõl csatlakozó, ru-dabányai térképlap antropogén objektumainak és geomor-fológiai képzõdményeinek nagy részét is. A munkáról ké-szült jelentés tartalmazza a zádorfalvai lap felszínen meg-jelenõ kõzeteinek leírását, ezek környezetföldtani értéke-lésének szempontjait, a terület hidrológiai ismertetését ésa 292 felvett objektum listáját, fontosabb adatait.

A környezetföldtani térképezés értelemszerûen egyikigen fontos kelléke a vizsgálatra kerülõ, régebben térképe-zett területek földtani térképeinek reambulációja. Ennekhiányában nem képzelhetõ el egységes szempontok szerinti


feldolgozás, értékelés. Sajnos a beszûkült anyagi lehetõ-ségek miatt a terepi munkák elmaradtak. Ennek ellenéresikerült összeállítani a szendrõi lap fedett földtani térképét,ami megfelelõ alapot biztosít az 1998-as munkákhoz.

Az 1997-es évben folytatódott és befejezés elõtt áll aSajó-völgy környezetföldtani értékelése. A területrõl1:25 000-es megkutatottsági és szennyezödés-érzékenysé-gi térkép, egyes részletek esetében hidrogeológiai térképkészült. A munka szervesen kapcsolódik a projekt külsõmunkáihoz, és mint a korábbi eredmények is bizonyítják,kitûnõ alapot biztosít a környezetvédelmi szempontbólproblematikus térség környezetföldtani értékeléséhez,hatástanulmányok készítéséhez. A munka szöveges ma-gyarázót tartalmazó, véglegesített változata ez év elejénfog az adattárba kerülni.

Kísérletet tettünk a térség kõzetformációinak kõzetfizi-kai paraméterek alapján történõ környezetföldtani minõsí-tésére. Mint az adatgyûjtésbõl kiderült, erre nem áll rendel-kezésre egységes, minden egységre kiterjedõ adatbázis, e-miatt ezt a koncepciót el kellett vetni. A minõsítést a késõb-biekben általános kõzettani ismérvek alapján kell elvégezni.

A mérnöki tevékenység földtani megalapozásaProjektvezetõ: Raincsák Györgyné

Bevezetés

A projekt 1997. évi feladatai egy 1987-ben megfogal-mazott komplex feladatkör eredetileg is ez évre tervezettrészét képezték. A feladatkör 3 résztevékenységbõl áll,melyek kölcsönösen összefüggenek és évrõl évre egymás-ra épülnek:

— A földtani képzõdmények komplex (kõzetfizikaitalajmechanikai; ásvány-kõzettani-kõzetszerkezettani-kémiai szempontokat együttesen figyelembe vevõ) feldol-gozása. 1996-tal bezárólag elkészült az ópaleozoikumtól apleisztocénig terjedõen a nagyszilárdságú kõzetek és azeocén–oligocén, továbbá a miocén korú kis és közepesszilárdságú képzõdmények feldolgozása.

— A Duna mente fiatal, erõsen igénybevett és elszeny-nyezett hatásterületének olyan térképsorozaton történõábrázolása, amely mind a további területhasznosítás, mindpedig a tervezett regionális környezetgazdálkodás földtani-vízföldtani alapját biztosítja. 1997-ig elkészült a Gyõr ésTass közötti terület 5 térképváltozatból álló térképsorozata,egységesített formában 1:50 000-es méretarányban, továb-bá a Csepel szigettõl K-re és D-re (kb. Soltig) terjedõterületének megkutatottsági térképe 27 db 1:25 000-estérképlapon.

— Az építésföldtani célú város térképezések, továbbáa fenti két tevékenység során begyûjtött alapadatokszámítógépes rögzítése a gyors regionális és areális, illetvetematikus reprodukálhatóság érdekében. Az adatbázis ter-jedelme 1997-ig: 40 Mbyte.


A földtani képzõdmények komplex feldolgozásakeretében elkészült a pannóniai korú kis és közepes

szilárdságú képzõdmények értékelése; és megkezdõdött apleisztocén korú képzõdmények alapadatainak begyûjtése.

A Duna mente komplex térképi ábrázolása keretében aCsepel-szigettõl K-re és D-re esõ területre pótlólagos adat-gyûjtés történt, és elkészült 1:50 000-es méretarányban azEOTR vetületû alaptérkép, fúrási megkutatottsági térképés földtani térkép 3-3 db A/1-es formátumú térképlapon.

Az Országos Mérnökgeológiai Adatbázis: a dunaihatásterületre esõ fúrások rétegsorával és Budapest XII.kerülete kb. 2500 db talajmechanikai fúrásának x, y, zazonosítóival bõvült.

A projekt kutatói állománya (1,5 fõ) a tervfeladatok ésa rendkívül rövid határidejû, budapesti 4. sz. metróvonalföldtani szakvéleményének elkészítése mellett sajnosegyéb tudományos tevékenységet nem tudott folytatni.

Az Alföld agrogeológiai kutatásaProjektvezetõ: Kuti László

Bevezetés

A projekt célja a talaj-alapkõzet-talajvíz rendszer agro-geológiai törvényszerûségeinek, a rendszer s elemeiközötti összefüggéseknek a kutatása. Az így nyert infor-mációk birtokában térképi ábrázolási módszerek alkal-mazásával Magyarország agrogeológiai térképsorozatá-nak elkészítése, tájainak agrogeológiai értékelése ésjellemzése, a tájtermesztés megalapozása.

Az 1986-ban megfogalmazott, majd a mai igényeknekmegfelelõen átalakított 1986–2005 közötti programunkkeretében elkészültek az Alföld 1:100 000-es földtanitérképeire és annak adatbázisára alapozva a K-Alföld, aDuna–Tisza köze és a Tisza-völgy agrogeológiai térképei1:100 000-es méretarányban, és az Alföld 1:500 000-esagrogeológiai térképsorozatának 13 változata.

Az agrogeológiai alap- és módszertani kutatásokkeretében 1995-ig bezárólag 21 mintaterületet tártunk fel,melyek feldolgozása különbözõ állapotú. 1996-banmegkezdtük a korábban feltárt mintaterületek újrafeltárását és vizsgálatát a két feltárás közti idõszak vál-tozásainak tanulmányozása céljából.


Az 1997-ben elvégzendõ térképezési feladatok közültovább folytattuk Magyarország agrogeológiai térkép-sorozatának szerkesztését, és elkészítettük az Alföld nyu-gati részén, a Budapest jelû lap (a projekttervben méghibásan Dabas jelû lap néven szerepeltettük) 1:100 000-esméretarányú agrogeológiai térképeit, nyolc változatban.Egy agrogeológiai térképlap területe, három 1:100 000-esEOTR lap területének felel meg.

Térképezési módszertani munkánk során kidolgoztuk„A savanyodás lehetséges elõfordulása (a felszíni–felszínközeli képzõdmények mésztartalma alapján)” térképjelkulcsát, és elkészítettünk egy mintatérképet.

1997. évi tervünk másik nagy feladatcsoportját azagrogeológiai mintaterületeken végzett módszertani ésalapkutatások jelentették. Itt a terepi munkától az érté-


kelésig minden munkafázis szerepelt az éves feladatainkközött.

Az 1997. évi munkánk során is mélyítettünk újabbfúrásokat, de hasonlóan az elõzõ évhez nem újabb minta-területet tártunk fel, hanem a korábban megkutatottmintaterületeink közül fúrtunk fel egyet újra. Ezzel a mo-nitoringszerû megoldással kívánjuk tanulmányozni, hogyaz adott területen milyen változások következtek be azelmúlt 10-12 esztendõ alatt.

1997-ben, az 1987-ben feltárt Apajpusztai mintaterületfúrásait mélyítettük le ismételten, az eredeti feltárásnakmegfelelõ háló szerint, azonos fúrásszámmal. Ezen kívülApajpusztán két talajvíz-megfigyelõ kutat is telepítettünk,és kezdtük meg rendszeres észlelésüket.

Folytattuk a Hortobágyi mintaterület korábbi vizs-gálati eredményeinek a kiértékelését, a terület agrogeoló-giai sajátosságainak kutatását. Kerestük a talaj, a talaj alat-ti üledékegyüttes és a növényzet összefüggéseit, a padkásszikesedés okait, és földtani magyarázatát.

Folyamatosan végeztük a Hortobágyi mintaterületen1995-ben lemélyített figyelõkútjaink észlelését, és havirendszerességgel mintáztuk meg a kutakat geokémiai vizs-gálatra. Ezen túlmenõen a TAKI kutatóival együtt-mûködve rendszeres észleléseket végzünk (negyed-évenkénti ismételt mérésekkel) a szikesedés folyamatánaktanulmányozására.

Szikes kutatásaink eredményeirõl ez évben is többelõadást tartottunk és több cikkben számoltunk be hazai ésnemzetközi rendezvényeken, illetve hazai és nemzetközikiadványokban.

A futóhomokok földtani, agrogeológiai sajátossá-gainak összehasonlító vizsgálatát a Bugaci- és a Fülöpi-mintaterület homokmintáinak értékelésével végezzük. Ameszes és savanyú homokok tulajdonságainak, külön-bözõségeinek és hasonlatosságainak értékelésérõl többszakcikket írtunk.

Elkészültek az Alföld déli részének 1:100 000-esméretarányú, EOFT jelkulcsú földtani térképei. Ugyan-ezen térképlapok adataival jelentõsen nõt az agrogeológiaiadatbázis térképi és numerikus állománya.


Külsõ megbízások. A Környezetvédelmi és Terület-fejlesztési Minisztériumtól kaptuk a megbízást, hogy aDuna–Tisza közi hátság északi folytatásában lévõterületek (Észak-Alföld), illetve a Maros-hordalékkúpterülete talajvízmélységének jelen állapot szerinti megál-lapítására és térképi ábrázolására. A feladat elvégzésébena projekt minden munkatársa valamint az ELTE két, pro-jektünknél szakdolgozatot készítõ hallgatója is részt vett.A digitális technikával elkészült 1:100 000-es méret-arányú térképeket határidõre átadtuk a megrendelõnek. Atérképek egy példánya a projekten megtekinthetõ. Aszöveges jelentést az Adattárban helyeztük el.

Ugyancsak a Környezetvédelmi és TerületfejlesztésiMinisztériumtól kaptunk megbízást a Rónai–Kuti-féleAlföld-térképezés több lapjának digitalizálására is. A fela-

dat az Alföld déli részének (a Dabas–Püspökladány atlasz-ok vonalától délre lévõ 14 teljes és 14 csonka 1:100 000-esméretarányú térképlap 9 változatának) digitalizálása ésszámítógépes úton történõ elõállítása volt. A szerkesztéstés átszerkesztést a projekt munkatársai végezték el, úgy-szintén õk digitalizálták — a földtani változatok kivételé-vel — az egyes térképeket. A földtani változatokat azEOFT projekt munkatársai digitalizálták. A térképekvégleges számítógépes elõállítása a Térinformatikaifõosztály munkatársainak a munkája. Az elkészülttérképek a projektnél tekinthetõk meg. Az építésföldtaniváltozatokból készült 1:200 000-es méretarányú atlaszt atérképtárban is elhelyeztük.

Külsõ munkaként a Consolid Kft.-tõl kaptunk meg-bízást a Consolid rendszerrel mûködõ hulladéklerakókkörnyezetföldtani értékelésére. A munka zárójelentését azAdattárban helyeztük el.

Nemzetközi pályázat. Zárásához érkezett a román,illetve osztrák kutatókkal közösen végzett PHAREpályázatunk is, ahol a közelmúlt és a jelen mezõgazdaságiadatainak értékelésével, valamint az ismételt föltárásadatainak feldolgozásával megállapítottuk, hogy a fel-színi-felszín közeli képzõdmények valamint a talajvíznitráttartalma az elõzõ feltárás óta csökkent, annakellenére, hogy ott a mai napig intenzív mezõgazdasági ter-melést folytatnak. A Bukarestben megrendezett projekt-záró nemzetközi konferencián, a közös zárójelentésen túlkülön elõadásban mutattuk be a hazai eredményeket,amely elõadásnak angol nyelvû szövege a konferenciaösszefoglaló kötetében meg is fog jelenni. A PHARE pro-jekt keretében végzett munkáink eredményeit egy tanul-mánykötetben foglaltuk össze, melyet több példánybanátadtunk a Könyvtárnak.

Hazai pályázatok. A projekten dolgozó kutatók 1997-ben 7 OTKA pályázatban (négyben témavezetõként) vet-tek részt. E pályázatok közül hármat ez évben zártunk.

Földtani természetvédelemProjektvezetõ: Csillag Gábor

Bevezetés

A projekt jelenlegi formájában, 1996-ban indult.Feladata az 1993-ban megkezdett földtani természetvédel-mi módszertani kutatások folytatása, valamint az eddig azIntézetben több helyen folyó földtani ismeretterjesztésösszefogása, a MÁFI helyének kialakítása a földtaniismeretterjesztésben.


Megtörtént a Káli-medence földtani természetvédelmitérképsorozata 1–8. számú változatainak lektorálásraelõkészítése. Az anyagot 1997. februárjában átadtuk aSzerkesztõbizottságnak. Az elkészült térképek és az elérteredmények bemutatására Veszprémben került sor 1997.február 6-án, a MÁFI, a MFT Közép-dunántúli TerületiSzervezete, a Természetvédelmi Igazgatóság és a VEABközös szervezésében létrejött elõadóülésen.


A földtani természetvédelemben idei évi célunk a Káli-medence mintaterületén az adatbázis 3 dimenziós feldol-gozásának, valamint a síkvidéki területek földtani ter-mészetvédelmi térképezése módszertani megalapozásánakmegkezdése volt. A JATE Természeti Földrajzi Tan-székével együttmûködve megkezdtük a földtani ter-mészetvédelmi adatbázis beépítését a Káli-medence opti-mális területhasznosítási modelljébe.

Elkészültek a Káli-medencei mintaterület 3 dimenziósmegjelenítéseinek elsõ változatai: 3D topográfia, szint-vonalas térkép, árnyékolt domborzat modell, lejtõ-kategória és lejtõkitettség térképek. (Jordán Gyõzõ)

Elkészült a Káli-medencei mintaterület reprezentatívföldtani–vízföldtani szelvénye (Csillag Gábor, GondárnéSõregi Katalin).

Elkészült a síkvidéki területek földtani természetvédel-mi módszertani vizsgálata keretében a Kiskörös1:100 000-es térképlap savanyodás térképe (KerékBarbara, Kuti László).

Elkészült és poszterelõadás formájában a strasbourgiEUG–9 konferencián bemutatásra került a köveskáliFekete-hegy és környéke vulkanológiai modellje, ami avulkanikus alapszelvények feldolgozása kiinduló pont-ja(Németh Károly, Csillag Gábor, Kiss János).

Elkészült egy adatlaptervezet a földtani alapszelvé-nyek nyilvántartási rendszeréhez (Szilágyi Ferenc).

Az ismeretterjesztés keretében a Föld Napja alkal-mából elõadásokat szerveztünk a MÁFI Dísztermében.általános iskolások számára földtani játszóházat, aFöldtani értékeink pályázat nyertesei számára szakmaitalálkozót szerveztünk. A megjelentek nagy száma és azelõadások színvonala egyaránt biztosította a sikert(Gondárné Sõregi Katalin, Bodnár Erika, Csillag Gábor,Jocháné Edelényi Emõke, Király Edit).

Felújítottuk és a magyaron kívül német és angol nyel-ven is elkészítettük a sümegi földtani természetvédelmiterület ismertetõ tábláit. Ez lehetõvé tette a sümegiszabadtéri múzeum megnyitását (Bácskai Erzsébet,Csillag Gábor, Don György, Galambos Csilla, Papp Péter,Solt Péter).

A MÁFI Sümegi Oktatási Bázisán idén egy turnusban,22 résztvevõvel szerveztük meg a Földtani természet-védelmi tábort, valamint szakmai vezetésünkkel egy álta-lános iskola szervezett Földtani természetvédelmi tábortSümegen (Csillag Gábor, Koloszár László, Solt Péter).

A projekt résztvevõinek egyéb tudományos tevékenysége, a projektáltal támogatott egyéb tevékenység

A Természetvédelmi Hivatal felkérésére elkészítettük aMagyarország földtani értékei c. kötethez több, a kötetbejavasolt feltárás, terület leírást (Cserszegtomaj, kaolinostöbrök; Gyenesdiás, Vadlány-barlang; Rezi-vár, ReziDolomit Formáció alapszelvény; Rezi-cser, pleisztocénhomok; Velencei-hegység, gyapjúzsákok; Káli-medence,kõtengerek; Csopak, Nosztori-völgyi Sándorhegyi For-máció alapszelvény).

Az ELTE Tanárképzõ Fõiskolai Kara FöldrajziTanszéke felkérésére Csillag Gábor speciál kollégiumottartott a II. éves hallgatók számára (távérzékelés).

Limnogeológiai vizsgálatokProjektvezetõ: Cserny Tibor

Bevezetés

A projekt fõ célkitûzése Magyarország tavikörnyezeteinek földtani kutatása komplex földtani mód-szerek segítségével, kiemelten a Balaton és a Velenceitavak térségében. Feladatunknak tekintjük a Balatonrólhozott 1068/1996 (VI. 21.) és a Velencei-tóról született1031/1995 (IV. 19.) Kormányrendeletekben elõírt földtaniszakértõi feladatok és a kapcsolódó kutatómunkaelvégzését.

A projekt elõzményeként tartjuk számon a „Balaton éspartvidékének környezetföldtani kutatása”, a „Földtanitermészetvédelem” és a „Balaton aktuálgeológiai éslimnogeológiai kutatása” címû projekteket. A projektközvetlen elõzménye: 1996-ban befejeztük a Balatonravonatkozó, 1991 óta folyó kutatások dokumentációinakösszefoglalását, számítógépi adatbázisba rendezését,továbbá, összeállítottuk a Velencei-tavon eddig megtörténtföldtani és limnológiai kutatások jegyzékét.


A Balaton medrében mélyült fúrások palinológiai ered-ményeinek korrelációját tervezzük néhány Balaton kör-nyéki fúráséval. Ennek megfelelõen, a Tapolcai-medenceterületén lemélyítettünk 5 db sekélyfúrást, közülük a Btc–3fúrást palinológiai szempontból részletesen feldolgoztuk(51 minta) és lemérettük a szervesanyag-tartalmú rétegekradiokarbon korát (24 minta). Továbbá, a Balaton egykoriteraszán lemélyült 7 db archív fúrás anyagából,tájékozódási jelleggel, palinológiai vizsgálatokatvégeztünk. Az elvégzett vizsgálatok eredményének segít-ségével pontosítani akartuk a Balaton egykori vízzel borí-tott területének kiterjedését és a vízborítás idõbeli kezdetét.

Terveztük 2 db fúrás izotóp-geokémiai vizsgálatánakelvégzését (Tó–27 és –33), azok valamint további 2 dbrégebbi fúrás (Tó–25, –31) izotóp-geokémiai és paleon-tológiai eredményeinek összehasonlító vizsgálatát. A vizs-gálatok elkészültek, a Tó–33 fúrás kiértékelése azonbanelmaradt, mivel izotóp-geokémikus beállítottságú geoló-gus kollegánk távozott az Intézetbõl.

Elkészült a Velencei-tó és környékének komplexkörnyezetföldtani kutatási terve, melyet megküldtünk azIKM-nak.

A Balaton környékén folytatott környezetföldtani,földtani természetvédelmi, geokémiai és paleontológiaijellegû kutatások részeredményeinek összefoglalásamegtörtént 13 publikáció formájában.


A költségvetésen kívül jelentõs anyagi támogatást kap-tunk két OTKA (T 014058 és T 022371) pályázattól.Feladataink elvégzésében és a megszületett eredmények-ben fontos szerepet kapott 1 fõállású, de közmunkáskéntfizetett tudományos segédmunkatársi státusz, melyet csakrészben használtunk ki (Medve András 4 hónapot töltött azIntézetben).


Vízföldtan

A Dunántúli-középhegység karsztvízföldtani vizsgálataProjektvezetõ: Jocháné Edelényi Emõke

Bevezetés

Az ország ivóvízkészletének több mint 80%-a a felszínalatti vízkészletekbõl, s ennek harmada karsztosvíztárolókból származik. A Dunántúli-középhegység kar-bonátos képzõdményei az ország legkiterjedtebbkarsztvíztároló összletét alkotják. Az itt tárolt karsztvíznagyfontosságú, de igen sérülékeny ivóvízbázisainkegyike, amely a nagyméretû bányászati vízkiemeléshatására a 80-as évek végére közismerten kritikushelyzetbe került. A bányászati depressziók térségében akarsztvízszint több mint 100 m-rel, a hegység többiterületén átlagosan 30–40 m-rel csökkent, ami a közismertproblémákat okozta — hozamcsökkenés a Hévízi-tónál, abudapesti hévforrásoknál, a tatai Fényes-források ela-padása, kutak és a nedves élõterületek kiszáradása.

A 90-es évek elejétõl a bányászati vízkiemelés jelentõsmértékben lecsökkent, illetve megszûnt, s megindult atérség több évtizedig tartó rehabilitációja. Az eredetiállapot teljes helyreállása nem várható, mivel idõközbenkiépült a karsztvízre alapozott ivóvízhálózat.

A rehabilitációs folyamat megindulásakor nyilván-valóvá vált, hogy a visszatöltõdés nem pontosan az elõre-jelzéseknek megfelelõen alakul, felhívta a figyelmet arra,hogy ismereteink még nem elegendõek egy, részleteiben ispontos vízföldtani modell készítéséhez.

A projekt célja a térségben több évtizeden keresztülfolytatott kutatások eredményeinek célirányos kiérté-kelése alapján a korábbiaknál pontosabb vízföldtani mo-dell megalapozása. A témát a karsztvíz rehabilitációsfolyamatok térben és idõben egyedülálló volta, a csak ittés most megtehetõ karsztvízföldtani elemzések elvég-zésének kötelezettsége teszi különösen indokolttá.

A téma önálló projektként 1993-ban indult, s azinduláskor kialakított koncepció alapján három feladatotfoglalt magában:

1. A Dunántúli-középhegység karsztvízföldtani térkép-sorozata.

A térség karsztvízföldtani szempontból egységesnektekinthetõ, víztartó, illetve vízzáró kõzetösszleteinek1:100 000-es méretarányú térképeinek megszerkesztésétaz teszi lehetõvé, hogy a területen igen nagy mennyiségûadat halmozódott fel. A MÁFI több évtizeden keresztülfolytatott itt térképezést, a térségrõl több rétegtani ésszerkezetföldtani összefoglalás készült, s egyes rész-területeket igen alaposan megismerhettünk az ott folytatottnyersanyagkutatás során végzett mélyfúrási és geofizikaitevékenység eredményeként.

2. A depressziós tölcsérek visszatöltõdésének, efolyamatok földtani meghatározottságának vizsgálata.

A nyirádi depresszió elemzését a visszatöltõdési folya-mat megindulásakor kezdtük vizsgálni. A munkát az e

térségrõl különösen sokrétû földtani ismeretanyag és abauxitbányászati iparág által létrehozott és fenntartott sûrûészlelõkút-hálózat tette lehetõvé, melybõl több kút ma mára MÁFI észlelõhálózatának része.

Az elvégzett vizsgálatok a geológiai felépítésmeghatározó szerepét igazolták, egyértelmûen kirajzolód-tak a földtani felépítés karsztvízszintet meghatározó ele-mei, világossá vált e területen a karsztvízszint és a föld-tani-szerkezeti kép kapcsolata.

Tekintettel arra, hogy igen fontosnak tartottuk e vizs-gálatok elvégzését valamennyi jelentõsebb bányászatidepresszió térségében, s az elvégzendõ feladat finan-szírozására a költségvetési támogatás nem volt elegendõ, amunka folytatása és kiterjeszthetõsége érdekében megpá-lyáztuk, s 1994–1996 között el is nyertük az OrszágosVízügyi Alap támogatását, s így lehetõvé vált a téma ala-pos kidolgozása.

Vizsgálatainkat kiterjesztettük a másik két jelentõsdepressziós térség — Kincsesbánya, illetve Dorog–Tatabánya — térségére is.

A munka során elért eredményeinket — a témárólkészített jelentéseink alapján az Országos VízügyiFõhatóság hatósági feladatai során sikerrel alkalmazza.

3. A fõ karsztvíztároló összlet horizontális és vertikálistagolódásának vizsgálata.

Az elsõ megközelítésben egységesnek tekintettfõkarsztvíztároló összletet horizontálisan és vertikálisanjelentõs vastagságú vízzáró kõzettestek tagolják. Ezen túl-menõen a karbonátos összlet sem homogén kifejlõdésû, jóés kevésbé jó víztartó és -vezetõ szakaszok különíthetõk elbenne. Az összlet tagolódása a nagyszerkezeti egységegészén csak a fejlõdéstörténeti folyamatok megismerése— a képzõdési körülmények elemzése, a posztgenetikusesemények nyomozása — segítségével ismerhetõ meg.


1. A Dunántúli-középhegység karsztvízföldtani térkép-sorozata.

Elkészítettük 3 különbözõ idõszak — az eredetiállapot, a maximális vízkiemelés idõszaka, a visszatöltõ-dés folyamata — potenciometrikus karsztvízszinttérképét, digitalizált változatban, 1:100 000-es méret-arányban.

A karsztvízszinttérképek és a rendelkezésre álló föld-tani térképek alapján elkészült a karsztvízszintet és azáramlást befolyásoló tektonikai elemeket bemutató1:100 000-es méretarányú térkép

2. A depressziós tölcsérek visszatöltõdésének, efolyamatok földtani meghatározottságának vizsgálata.

A nyirádi depresziós térség területérõl 1990 ótagyûjtjük az adatokat, s a legfontosabb idõpontok karszt-vízszinttérképe 1:100 000-es méretarányban digitalizáltformában rendelkezésre áll. Idén elkészült digitális for-mában:

— 1:100 000-es méretarányban „A Dunántúli-közép-hegység karsztvízföldtani térképe — Délnyugati rész”címû térkép.


A tatabányai és dorogi depressziós tölcsérek területéna karsztvíz visszatöltõdésének folyamatát 1994. óta vizs-gáljuk. Idén elkészült digitális formában:

— Az 1997. évi karsztvízszint-adatbázis.— Az 1:100 000-es méretarányú „A Dunántúli-

középhegység karsztvízföldtani térképe — északkeletirész” címû térkép. A térkép feldolgozza a Móri-ároktólészakkeletre fekvõ területet. Ábrázolja az 1997. januárikarsztvízszintet, a vízadó képzõdményeket, valamint alegfontosabb természetes és mesterséges megcsapolókat.

— az 1990 és 1997 közötti változások bemutatásáraszerkesztett potenciometrikus karsztvízszint térkép.

A nyirádi depresszió térsége 3D modelljének készítését1996-ban kezdtük meg a korábbi években meg-szerkesztett, a nyirádi térség vízföldtani szempontbólegységesnek tekinthetõ kõzetösszleteinek elterjedési,vastagsági és kifejlõdési térképei (összesen 17 db) alapján.Célunk elsõsorban az, hogy megkönnyítsük a fel-használókkal — a vízügyi ágazat szakembereivel és dön-téshozóival — való kommunikációt, szemléletesen mutas-suk be a térképsorozatból kirajzolódó felszín alattiháromdimenziós tér felépítését, tagolódását, közérthetõendemonstráljuk a földtani felépítés szerepét a vízszintek ésaz áramlási pályák alakulásában.

A világszerte fejlesztés alatt álló és rohamosan terjedõdigitális 3D geológiai modellezés módszereit alkalmazzuka 3D View szoftver felhasználásával a nyirádi területszámítógépes modelljének kifejlesztésére.

Idén a modell tesztelését, s az anomáliák kiszûrésétvégeztük a problémás területek alapadatainak ellen-õrzésével.

3. A fõ karsztvíztároló összlet horizontális és vertikálistagolódásának vizsgálata.

A korábban megszerkesztett, a hegységet csapásirány-ban átszelõ és erre merõleges földtani szelvényekenmegszerkesztettük 3 különbözõ idõszak — az eredetiállapot, a maximális vízkiemelés idõszaka, a vissza-töltõdés folyamata — potenciometrikus karsztvízszintértékeit, s az elvégzett elemzés eredményeit felhasználtuka tektonikai térkép készítésénél.

4. Monografikus összefoglalás.Elkészítettük a módszertani tanulmánynak is szánt

monografikus feldolgozás tartalomjegyzékét és elkezdtükmegírását a nyirádi, valamint a Dorog–tatabányaidepressziós térségekrõl szóló fejezetekkel.


A munka eredményeit a korábbi megbízások alapjánaz Országos Vízügyi Fõigazgatóság hatósági feladatisorán felhasználja.

Együttmûködünk a területileg illetékes VízügyiIgazgatóságokkal és Környezetvédelmi Felügyelõséggel, sennek eredményeként a Közép-dunavölgyi Környezet-védelmi Felügyelõség az Érdi Víziközmû Rt. által kértvízkivételi engedély megadását az általunk készített tanul-mány elkészíttetéséhez kötötte.

A MGSZ számára bauxit- és szénbányák nyitása,illetve bõvítése iránti kérelmek szakhatósági eljárásábannégy alkalommal adtunk szakvéleményt (szénbánya:Oroszlány, bauxitbánya: Fenyõfõ, Bakonyoszlop, Diszel).

Országos Vízföldtani Megfigyelõhálózat

Projektvezetõ: Rotárné Szalkai Ágnes

Bevezetés

A MÁFI országos vízmegfigyelõ kúthálózata elsõsor-ban a regionális komplex vízföldtani térképezések, alap-szelvényfúrások során kiépített kutakból tevõdik össze, ésaz ország különbözõ pontjain méri a felszín alatti vízszin-tek változásait.

A kúthálózat fõként azokon a területeken rögzíti a vál-tozásokat, amelyek a jelentõs víztermelésektõl távolesnek, ily módon kiegészíti, illetve összekapcsolja a víz-ügy és a környezetvédelem víztermelésekhez és másobjektumokhoz kapcsolódó rendszereit. A több évtizedesmegfigyelés eredményeként pótolhatatlan értékû adatbázisjött létre, melynek további észleléseken alapuló bõvítésealapvetõ nemzetgazdasági érdek.


A megfigyelõ-hálózattal kapcsolatos feladatok akövetkezõk:

1. Az észlelések folyamatos biztosítása.2. Az észlelt adatok feldolgozása, számítógépes adat-

bázisba szervezése, valamint ennek komplex vízföldtaniadatbázissá kiegészítése.

3. Adatszolgáltatás a fõhatóságok, szakhatóságok felé.4. Az értékelési lehetõségek bemutatása és az ezzel

összefüggõ módszerek fejlesztése.

1. A MÁFI Országos Vízföldtani Megfigyelõhálózatakeretén belül 1997 év során az ország különbözõ pontjain,összesen 256 db észlelõkút rendszeres mérésére került sor.Az észleléseket háromhetes gyakorisággal végeztük.

A projekt külsõ szerzõdéses munkái révén, újabbterületen (Geresdi-dombság) kezdte meg az észleléseket,ahol az elsõsorban felszín alatti vízszintek megfigyelésénkívül felszíni vízállások folyamatos változását is nyomonkövetjük.

2. Az észlelési adatokat a tervben vállaltaknakmegfelelõen 1996. december 31-ig számítógépes adat-bázisba rendeztük.

Fentieken kívül tovább bõvítettük, és az adatok térin-formatikai feldolgozását figyelembe véve újraszerveztük avízföldtani adatbázisunkat. Elsõsorban a megfigyelõkutakvízföldtani, földtani alapadatai, illetve helyszínrajzainakadatbázisban való rögzítését végeztük. A munka során azösszes jelenleg üzemelõ észlelõkút (256 db) 1:10 000méretarányú helyszínrajza digitalizálásra került. Meg-kezdtük az észlelõkutak karottázsgörbéinek rendszeresdigitalizálását, mellyel a már meglévõ karottázs adatbázisis bõvült. A karottázsgörbékkel párhuzamosan adatbázis-ban rögzítjük az észlelõkutak összevont rétegsorát is.


1997. év folyamán tovább bõvítettük a csapadékada-tokból álló adatbázist.

3. Az észlelési adatokat, illetve az azt kiegészítõ adat-bázist a MÁFI több projektje is rendszeresen használja. Aközvetlen elérhetõséget biztosítja az Intézeten belülkiépült számítógépes hálózat, melyen az adatok elérhetõk.

További rendszeres adatszolgáltatást végzünk, elsõsor-ban a fõhatóságok felé, de az adatok nyíltak, bárki általhozzáférhetõk.

Az 1996. évi észlelési adatainkat átadtuk az 1996. éviVízrajzi Évkönyv részére is.

Három megfigyelõkút a közös magyar–szlovák sziget-közi monitoringrendszer tagja, melyeknek idõsorai aKTM megbízásából szintén átadásra kerültek.

4. Az észlelések értékelését 1997. évben a kijelöltesztergomi mintaterületen folytattuk, valamint megkezd-tük két alföldi mintaterület kialakítását a csongrádi, illetvea szarvasi kútcsoporthoz kapcsolódva.

Esztergom, Török fürdõi aknában 1967 óta folytatjukaz észleléseket. A mintaterület kialakítása során azészlelési adatokon kívül a kutatásokat végeztünk a térségföldtani, vízföldtani felépítése, valamint Török fürdõrégészeti és tudománytörténeti vonatkozásaiban is.

Az alföldi mintaterületen összegyûjtöttük a korábbi,MÁFI által mélyített alapfúrás és térségének földtani,vízföldtani alapadatait. A fúrás hidraulikai mérésénekeredményeit újabb módszerekkel újraértékeltük, meg-határoztuk, és más területek tapasztalataival összevetettüka térségben a fúrás mélyítése óta bekövetkezett változá-sokat. A tágabb környezet alapadatainak felhasználásávalmegkezdtük mindkét mintaterületen a vízföldtani mo-dellezés számára alkalmas földtani modell kidolgozását akorábbi, Duna–Tisza közén kidolgozott módszer alapján.

A Geresdi-dombságon létesített új észlelõkutakértékelésével megkezdtük a repedezett kõzetek sajátossá-gainak részletes tanulmányozását, illetve ehhez új mód-szerek kidolgozását. A felszín alatti vízforgalom, valaminta felszíni és felszín alatti vizek kapcsolatának tisztázásárafelszíni vizek vízállásváltozásait is tanulmányozzuk.

Hidrogeológiai modellezésProjektvezetõ: Tóth György

Bevezetés

A fõvárosban jelentkezõ iparfejlesztési, környezet- ésvízgazdálkodási, területfejlesztési feladatok zöme csak ahidrogeológiai viszonyok ismerete alapján lehetséges. Aprojekt célja éppen ezért olyan áttekintõ és részletes áram-lási- és transzportmodellek kialakítása a fõvárosi talaj-vizekrendszerére, melyek alapján a különbözõ beavatkozások ha-tásai elõre jelezhetõk, a szükséges helyreállítási munkák ter-vezhetõk lesznek. A téma idõszerûségét jelzi, hogy a Hidro-geológusok Nemzetközi Szövetsége (IAH) az UNESCOáltal is támogatott XXVII. kong-resszusát 1997-ben„Groundwater in the Urban Environment” címmel rendezte.

A Magyar Állami Földtani Intézet több év ótarésztvevõje, vagy kidolgozója kiemelt térségek hidro-

geológiai modelljének. Ilyen volt többek között azOrszágos Vízföldtani Modell kialakításában való részvételmellett az Észak-borsodi-karsztvidék, az északkelet-alföl-di régió, a Duna–Tisza köze középsõ része és a tolnaipotenciális radioaktívhulladék-lerakók hidrogeológiaimodellezése.


A projekt elsõ évében a hidrogeológiai modellezésszempontjából egyszerûbb felépítésû Duna-balparti, (pesti)áttekintõ hidrogeológiai modell kialakítását végeztük el. Aterület általános hidrogeológiai jellemzése után kialakítot-tuk a gondolati modellt, majd a fontosabb vízföldtani egy-ségek térbeli lehatárolása után meghatároztuk a természetesés mesterséges határfeltételeket jelentõ utánpótlódási ésmegcsapolási viszonyokat. A modell ellenõrzését a talajvízszintjeinek és részben minõségének ismerete alapján végez-zük, ezért szükséges volt az ezekre vonatkozó ismeretanyagösszegyûjtése és rendezése is. A MÁFI által a numerikusmodellezéshez jelenleg leggyakrabban használt hidrogeoló-giai modellprogramcsalád az egymásra épülõ FLO-TRANS–FLOWPATH–VMODFLOW–MODPATH–MT3D legutolsó verziói. A feladat hidrogeológiai modellezésimunkáit a már korábban elvégzett modellezéseink tapaszta-latai alapján oldottuk meg. A gondolati modellmeghatározására végzett elõzetes modellhez a FLOTRANS2D vertikális permanens áramlási és advektív-diszperzívszennyezõdés-transzportmo-dellt használtuk, majd aparamétereket, határfeltételi tapasztalatokat felhasználtuk apermanens, numerikus FLOWPATH modellnél. Ez utóbbitfejlesztjük majd tovább a VMODFLOW–MODPATH–MT3D modell-családdal az idõben változó, térbeli áramlásiés transzportfolyamatok szimulációjánál.

A modellezés térinformatikai feladatainál alapoztunkazokra a lehetõségekre, melyek a Magyar Állami FöldtaniIntézetben rendelkezésre állnak. .Ezek a modellezésekbemeneti és megjelenítési részeit támogatják.

Az 1997-ben kialakított áttekintõ modell alkalmasarra, hogy egy-egy konkrét szennyezõdés vizsgálatánakmodellezési feladataihoz a megfelelõ peremfeltételeketmegadja, és hogy olyan induló paramétereket biztosítson,mely a bonyolultabb feladatoknál is lerövidíti a mod-ellezés legmunkaigényesebb „trial and error” fázisát.

A D–5 Budapest (1:1 500 000) térkép szerkesztésimunkái 1998-ra áthúzódnak.


Az áttekintõ modell és az alapját jelentõ adatbáziskialakítását alapvetõen költségvetési forrásból szükségesfedezni, melyet kiegészíthet a fõvárosi önkormányzattámogatása is. A kerületi önkormányzatok és a vállalkozóiszféra már a részletezõ modellezés eredményeit igényliegy-egy konkrét területrész, illetve probléma vizs-gálatánál. Miután az áttekintõ modellezés jelenti a rész-modellek alapját, ezért a feladat elõrehaladásával várhatóaz egyre nagyobb mértékû külsõ, megbízásos finan-szírozás is.


Geokémia

Geokémiai felvételekProjektvezetõ: Ódor László

Bevezetés

A projekt tárgya az ország felszíni képzõdményeinekgeokémiai kutatása. Általános céljai között a legfontosab-bak: áttekintõ és részletes felvételek alapján vizsgálja a fel-szín környezet-geokémiai állapotát, geokémiai jellemzéstad a vizsgált területekre, meghatározza a geokémiai hát-teret (alapszintet), elkészíti az ország átte-kintõ geokémiaitérképét, a részletesebb vizsgálatokkal igyekszik kimutatnia rejtett ércesedéseket. A projekt 1991-ben indult. 1995-ben új részfeladattal, a Carlin típusú aranyércesedés mag-yarországi lehetõségeinek felderítésével bõvült. A MÁFIfeladatai között 1986-tól 1991-ig szerepelt a„Magyarország recens és fosszilis torlatainak kutatása” c.téma. E munka legfontosabb adatait is be kívánjukilleszteni az áttekintõ felvétel eredményeibe.


1. Az ország geokémiai térképének utómunkálatai(magyarázó, terepi ellenõrzõ vizsgálatok).

Ez a résztéma 1996-ban befejezõdött, a kéziratostérképsorozatot és a legfontosabb geokémiai para-métereket átadtuk a felhasználóknak (MGSZ, KTM, FM,TIM). A téma utómunkálatai közül a következõketemeljük ki: publikáció elkészítése a Journal ofGeochemical Exploration számára; népszerûsítõ, tájékoz-tató anyag készítése INTERNET-es felhasználáshoz(Magyarország geokémiai atlasza) és az országos felvételbizonyos anomáliáinak terepi ellenõrzése. Ez utóbbimunka során a Duna–Tisza köze déli része ártereinekmegismételt mintázása nagy As koncentrációkat igazolt.Megvizsgáltuk a recski ércbánya feletti és alatti vízfolyá-sok ártéri üledékeinek szennyezettségét is. Külsõszerzõdéses munkáinkban sikerült hasznosítanunk azártéri üledékekrõl szerzett ismereteinket. A kis mintázásisûrûségû országos felvétel csatlakozik a GlobalGeochemical Baseline (IGCP 360) projekt munkálataihozés a Nyugat-európai Földtani Intézetek (WEGS, jelenlegFOREGS Geochemical Task Force, vezetõje: prof. R.Salminen, Finnország) geokémiai térképezési kezde-ményezéseihez. A FOREGS keretében 1998-ban kerül soregy nagyszabású, referenciaként szolgáló, több közegrekiterjedõ mintázás elvégzésére.

2. A stream sediment vizsgálatok folytatása, az ered-mények digitális szerkesztésének megkezdése. AzOrszágos Geokémiai Adatbázis szerkezetének kialakításaés feltöltésének megkezdése.

1997-ben befejeztük a patakhordalék-felvétel terepimunkáit. Elkészült a Zempléni-hegység, a Mátra és aBörzsöny–Dunazug–Pilis–Budai-hegység elõzetes kuta-tási jelentése. 1997 decemberében kaptuk meg a Bükk ésaz Aggteleki-karszt elemzési eredményeit, feldolgozá-sukat megkezdtük. A többi mintázott terület anyaga

elemzésre vár. A zárójelentés elõkészületeként meg-szerkesztettük számos részterület végsõ, digitális alap-térképét. Számos eredményt publikáltunk az újraindulóFöldtani Kutatásban. A MAKA projekt keretében azércbányászathoz kapcsolódó környezeti ártalmakat vizs-gáltuk (Börzsöny, Mátra, Zemplén). A stream sedimentfelvétel sok évvel ezelõtt kezdõdött el. Ezalatt változásokmentek végbe az intézeti analitikai módszerekben.Kontrollvizsgálatokra is szükség van az adatokegységességének megteremtésére. A részadatbázisokegységesítését megkezdtük.

3. A Carlin típusú aranyércesedés kutatása. Befejeztüka perspektívikus formációk mintázását. Az 1200 mintából800 minta Au, Ag, As, Sb, Hg és Tl elemzése készült el.Az intézeti ICP-MS készülék tartós üzemzavarakövetkeztében a maradék 400 minta elemzésére és a kont-rollvizsgálatokra 1998-ban kerül sor. Elkészült az elõzeteskutatási jelentésünk, amelynek alapján az eredetilegkutatásra javasolt 36 formációból 8 bizonyult ellenõrzésreérdemesnek. Ezek nagyobb része a Carlin trenddel analógDarnó-övben található, míg a Dunántúlon csak a Pilisészaki szegélytörésének triász dolomitját, a Balaton-felvidéki–velencei és egyes kõszegi-hegységi metamorfi-tokat tekintjük további kutatásra érdemesnek.

A kutatás eredményeit korábbi koncepciónktóleltérõen nem tudományos konferencián ismertetjük,hanem a Geologica Hungarica ser. Geologica 1999-benmegjelenõ kötetében, a MÁFI, az USGS és a MAKAközös kiadványaként, tanulmánygyûjtemény formájában,angol nyelven publikáljuk. A MAKA 415. és 435. számúprojektjének eredményeit összefoglaló, 18 önálló cikkettartalmazó kötet tanulmányai szerzõi kéziratának egyhar-mada már elkészült.

4. A torlatkutatás alapadatbázisának felhasználásávalelõzetes értékelés készül a vizsgált képzõdmények geo-kémi-ai jellegeirõl. 1997-ben az összes ásványtani és geokémiaivizsgálati eredmény számítógépre került, és jelentõsen elõrehaladt a keresést és rendszerezést lehetõvé tevõ törzsál-lomány építése is. A résztéma felelõse az Intézetbõl távozik,ami a további munkákat bizonytalanná teszi.

5. Kõzetminták természetes és mesterséges eredetûradioaktivitásának mérése: ELGI feladat, csak az elem-zések elkészülése után kerül sor a MÁFI geokémiai fel-vételeivel való összekapcsolásra és együttes értékelésre.

Felszín alatti vizek geokémai vizsgálataProjektvezetõ: Horváth István

Bevezetés

A felszín alatti vizek geokémiai vizsgálatában végzettmunkák országos szintû kutatása a rétegvizek arzéntar-talmának vizsgálatát, a paleokarszt rendszerek kutatását,valamint a vízgeokémiai adatok gyûjtését jelenti. A tájegy-ségi kutatás az alföldi termálvizek szisztematikus vizs-gálatát, a Dunántúli-középhegységben a Hévíz és Nyirádkörzetében megkezdett, a karsztvizek jobb megismerésétszolgáló vízgeokémiai modellezést, valamint a dél-dunán-


túli területen folyó földtani térképezéshez kapcsolódó ta-lajvízvizsgálatot tartalmazza.


A rétegvizek arzéntartalmának vizsgálatában folytattukaz adatbázis bõvítését a hévízkutakból, és a szénhidrogén-kutató fúrásokból származó adatokkal, valamint a VITUKIáltal kiadott vízfúrási összefoglalások 11–22. köteténekvonatkozó adataival. Megkezdtük a vízbázisok–vízellá-tás–települések kapcsolatait tükrözõ adatbázis kialakítását.A korábbi, a településeken észlelt maximális arzéntartalmonalapuló feldolgozást meghaladva, elsõ változatbanértékeltük három mélységintervallumra (0–100, 100–300 és300–500 m közötti szaka-szokra) az egyedi kutak arzénkon-centráció-adatait, (kb. 5000 adat), megszerkesztettükugyanezen szintekre a potenciáltérképeket (kb. 25 000 adat-ból). A térképek alapján megállapítható, hogy az arzén meg-jelenése a rétegvizekben a regionális áramlási rendszerekkelnem mutat közvetlen kapcsolatot. Az arzénes vizekelhelyezkedésének részletesebb vizsgálata érdekébenBucsa–Ecsegfalva–Kötegyán között egy Ény–DK irányúföldtani szelvényt készítettünk.

Az alföldi termálvizek vízgeokémiájának rendszeresvizsgálata során több megállapítást tettünk:

— Az alföldi felszín alatti vizek bromidtartalma minda kémiai oxigénigénnyel (tehát az oldott szerves anyagmennyiségével), mind pedig a tároló kõzetet lerakó vízsótartalmával kovarianciát mutat, tehát egy része az éréssorán szabadult fel a szerves anyagból, és nem a lerakóközeg — tó vagy folyó — vizébõl maradt vissza.

— Az alföldi felszín alatti vizek egy része valószínûlega késõ-pleisztocén elõtt szivárgott be tároló kõzetébe, delehet akár a lerakó tó vagy folyó vizének maradványa. Eza felismerés óvatosságra int a stabil O-izotóp arány adatokfelhasználásánál!

— Az alföldi felszín alatti vizeken mért kémiai oxigén-igény elsõsorban a huminsavtartalom becslésére alkalmas.

A feldolgozás alapjául szolgáló adatbázis immár 3300tételt tartalmaz.

A Hévíz és Nyirád körzetében megkezdett víz-geokémiai adatbázis létrehozása/feltöltése tovább foly-tatódott. A kutatás a „A Dunántúli-középhegységkarsztvízföldtani vizsgálata” projekttel való együtt-mûködésben történik. A kutatás célja a térségbenbeszivárgó, és a felszín alatti áramlási pálya mentén aHévízi-tavat tápláló víz geokémiai fejlõdésének mo-dellezése egyensúlyi termodinamikai modellek valaminta mélységi vizek kémiai alkatának regionális adatbázisafelhasználásával. A geokémiai komponensek eredeténekvizsgálata a korábbi kutatások eredményeit figyelembevéve tovább bõvíti ismereteinket a DKH karsztrendszere,a bányavízkiemelés és a Hévízi-tó közötti alapvetõ hidro-geológiai kapcsolatokat illetõen. Az 1997. évi munka céljaa vízgeokémiai modellezés elõkészítése. Ennek fõ fázisai:1. a mo-dellezési terület földtani, vízföldtani határainakpontosítása; 2. a Hévízi-tó vízföldtani kutatásához kapc-solódó irodalom feldolgozása; 3. vízföldtani, vízgeokémi-

ai adatok gyûjtése, adatbázis létrehozása a Hévízi-tó fel-szín alatti vízgyûjtõ területére; 4. fúrási adatok alapjánelõzetes 3 dimenziós földtani modell készítése.

A vízföldtani adatok kiegészítéseként feltöltésre kerülta területre elkészült földtani térképsorozat szerkesztéséhezfelhasznált, mintegy 350 földtani fúrás digitális adatál-lománya. Az adatbázis ellenõrzése folyamatban van,melynek segítségével készül az elõzetes 3 dimenziós föld-tani modell tesztelése és korrekciója.

A Dél-dunántúli földtani térképezéshez kapcsolódvamegkezdtük a 802 jelû, 1:100 000-es térképlap talajvíz-domborzati térképének elõállítását (1:25 000-es topográ-fiai lapokon) a vízfolyások, szárazvölgyek, ásott kutak éskis fúrások vízszintadatai figyelembe vételével. A 804 és905 jelû lapok területén a pótlólagos mintagyûjtés szemé-lyi feltétele 1997-ben nem volt biztosítható.

A magyarországi paleokarszt rendszerek kutatásábanbefejeztük az Aggteleki-hegység paleokarsztrendszere 3D modelljének elõkészítését. A hegység nyomtatott 1:25 000-es földtani térképén ábrázoltuk az ismert barlan-gokat és karsztforrásokat. Ezek, és a középsõ triász plat-formkarbonát formációk fácieselemzése alapján 3 önállópaleokarszt szintet jelöltünk ki, amelyek a karsztvíz áram-lását kontrollálják.

A mélymedencék paleokarszt rendszereinek kutatásasorán, a nagylengyeli mintaterületen 7db önálló paleo-karsztos tározószintet jelöltünk ki és határoltunk le. Amikrofácies-vizsgálatok és a karottázs szelvények elem-zése alapján kijelölt szintek közül három a triászFõdolomitban és a Rezi Dolomitban, míg a maradék négyközül három a felsõ-kréta Ugodi Mészkõben egy pedig aszintén felsõ-kréta Polányi Márgában található. A kõolajata Rezi Dolomit, az Ugodi Mészkõ és a Polányi Márgapaleokarsztos tározóiból nyerik.

Befejezõdött a „Paleokarst studies in Hungary” címûangol nyelvû tanulmánykötet szakmai és nyelvi lektorálása.A javított szerzõi kéziratot, grafikus anyagait és térképmel-lékleteit a kiadványszerkesztõségnek átadtuk. A kötet aMOL anyagi támogatásával 1998-ban fog megjelenni.

A genetikai tanulmányok keretében folytattuk az ÉK-dunántúli édesvízi mészkövek szelvényezését és paleo-mág-neses mintázását. A korábban felvett budakalászi és budaiVár-hegyi szelvényeket 1997-ben 5db vértesszõlõsi és du-naalmási szelvény felvételével és mérésével egészítettük ki.

SZOLGÁLTATÁSI, KUTATÓINTÉZETI FELADATOK

Laboratóriumi tevékenység

Laboratóriumi módszerfejlesztésProjektvezetõ: Földvári Mária

Bevezetés

A laboratóriumi módszerfejlesztési projekt feladataiközött a laboratóriumok tevékenységéhez kapcsolódó,


nem közvetlen szolgáltató jellegû tevékenységek fogal-mazódnak meg. Céljuk a változó feladatok igényeinek ésaz anyagvizsgáló módszerek fejlõdésének megfelelõ újmódszerek bevezetése, mûszaki fejlesztések elõkészítése,valamint a laboratóriumokban termelõdõ adatok földtanifelhasználását, értelmezését szolgáló feldolgozása.


1. Kis koncentrációban jelenlévõ toxikus és egyéb ele-mek grafitkemencés atomabszorpciós meghatározásánakkidolgozása.

A módszer-kidolgozási feladat célja az volt, hogyatomabszorpciós eljárással legyenek mérhetõk a környe-zetföldtani-környezetgeokémiai kutatásokkal kapcsolatos,kis koncentrációban jelenlévõ, toxikusnak számító ele-mek. A környezetvédelmi jogszabályokban szereplõmegengedett toxikus határértékek az utóbbi idõbencsökkentek, ezért a laborokban is fel kell készülnünk,hogy az eddigi koncentráció tartományoknál kisebb tar-tományokban is biztonságosan mérhessünk elemtartalmat.A tervezett elemek közül megvalósult a Tl és az Agmérésének kidolgozása. Ezenkívül szükségessé vált anyomnyi koncentrációban (mg/l) jelenlévõ, bizonyosesetekben szintén toxikusan viselkedõ Al mérésénekkidolgozása is mind oldatból, mind szilárd anyagból.

2. Phare–TDQM pályázaton 1996-ban elnyert spektro-fluorometriás mikrofotométeres mikroszkóp beüzemeléseés betanulása.

A pályázat keretében beszerzett Leica DM-RXkutatómikroszkóp és MPV-SP Mikro-Spektrofotométer1996 novemberében lett üzembe állítva és 1997 júniusáigtartottak a próbamérések. Ezzel párhuzamosanmegkezdõdött a szénkõzettani mérések nemzetköziakkreditálása is az International Committe for Coal andOrganic Petrology (ICCP) közremûködésével. A mérésiszolgáltatás beindítása érdekében különbözõ fórumokonbemutattuk a mérési lehetõségeket.

3. Toxikus elemek talajon, illetve agyagásványokonvaló megkötõdésének vizsgálata.

A témával a Debreceni KLTE Izotópkémiai Tan-székének kezdeményezésére kezdtünk foglalkozni, akiktalajvizes oldat heterogén rendszerek határfelületi reak-cióinak alapkutatás jellegû vizsgálatát végzik, és ennekkeretében az agyagásványok és az oldatok közötti kation-cserék bonyolult világát kutatják. Mivel a témának aMÁFI környezetföldtani, környezet-geokémiai, agro-geológiai kutatásai, és ezen belül a víz-kõzet kölcsönhatásfolyamatok elemzése szempontjából szintén jelentõségevan, 1997-ben szisztematikus vizsgálatokat kezdtünkannak feltárására, hogy milyen feltételek mellettnyomozhatók a rendelkezésre álló mûszerekkel a jelzettfolyamatok. Közel állnak ehhez a témakörhöz az elõzõévben módszertani témaként, a röntgendiffrakciós labo-ratóriumban kipróbált, és a különféle földtani feladatokmegoldásában már sikerrel alkalmazott részletes, kezelés-es agyagásványtani vizsgálatok. A talajok makrokoncent-rációban jelenlévõ ionjai (Ca2+, Na+, K+, Mg2+), a talajolda-

tokban mikrotápelemként szereplõ ionok (Mn2+, Cu2+), atalajokat szennyezõ uránhasadási termék-ion (Ba2+), ésegyéb környezetszennyezõ ionok (Pb2+, Cd2+, Hg2+)kationcseréjét vizsgáltuk montmorillonitokon. Az eddigieredményeket, melyek keretében módszertani fejlesztés istörtént, publikációkra készítettük elõ, de a nagyszámúelvégzett vizsgálat teljes körû kiértékelésére még nemkerülhetett sor, ezeket folytatni kívánjuk.

4. Kísérleti magnetosztratigráfiai mérések barlangiüledékek korának meghatározása céljából.

A Budai-hegység barlangjainak zöme az eddigi isme-retek szerint fiatal, valószínûleg pleisztocén korú. Bar-langi törmelékes üledékek magnetosztrtigráfiai vizsgálatapontosabb kormeghatározásokra adhat lehetõséget, mivel0–0,78 millió év között uralkodóan normál polaritás volt,míg 0,78–2,58 millió év között pedig fordított. Magyar-országon eddig még nem végeztek ilyen méréseket,világszerte is kevés adatot publikáltak. Az elérhetõ iro-dalom áttanulmányozása után kísérleti mérések történtekannak megállapítására, hogy alkalmazható-e a módszer aBudai-hegység barlangi üledékeire.

A Pál-völgyi-barlangban megmintázott két szelvényt aBarlangtani Intézet kollégáival együtt választottuk ki. Alemért minták feldolgozása során megállapítottuk, hogy amintáknak van stabil mágnesezettsége, és a kapott mágne-ses irányok a litológiától függetlenek. A minták nagyobbrésze normál polaritású, tehát valószínûleg 0,78 millióévnél fiatalabb. Mindkét szelvény egy-egy rövid idõtar-tamú átfordulást is tartalmazott. Megállapítottuk, hogy akísérleti mérések sikeresek voltak, és célszerû lenne többszelvény mentén (több szintben) részletes méréseketvégezni. A további vizsgálatokhoz szükséges költségnek akörnyezetvédelmi pályázatból tervezett finanszírozásáraegyelõre nincs lehetõség.

5. „Elemek az élõ és élettelen természetben” címû bio-geokémiai tárgyú összefoglaló tanulmány készítése.

A 109 elemre vonatkozó 1075 oldal (lemezen 6,4 Mb)terjedelmû, 117 irodalmi anyag feldolgozása alapjántörtént összeállítás elkészült. Az Internetre helyezhetõ for-mátumú kialakítása folyamatban van.

6. A fázisanalitikai laboratóriumaiban korábbankészült vizsgálatok eredményeinek adatbázisba töltési ésreambulációs értékelési munkáinak folytatása.

A munka — a kapacitásokat jóval meghaladó új labo-ratóriumi szolgáltatási igények miatt — a tervezettnélkevésbé haladt. Tematikus összesítõ feldolgozás ez évbena gerecsei jura és kréta képzõdmények eddigi vizs-gálatairól készült.

7. Az OTKA 5. sz. Földtani Mûszerközpont gesztorifeladatainak ellátása, mûködésének koordinálása.

Ennek keretében az év során az alábbi tevékenységektörténtek:

— mûködési jelentés készítése az OTKA mûszerekrõlés azok mérésszolgáltatásairól és kihasználtságukról;

— az OTKA Mûszerközpont 1997. évi árainakkialakítása;


— OTKA pályázat került beadásra különféle értékelõ-feldolgozó szoftverekre. A pályázattal kapcsolatosvégleges döntés még nem született meg.

8. A tervben nem szereplõ fejlesztési eredmény.Elsõsorban az agrogeológiai kutatások igényeihez

alkalmazkodva, a szediment labor kínálati palettájáthumusztartalom-meghatározásokkal bõvítettük. Eddig azilyen igényeket külsõ laborokban rendeltük meg.


A laboratórium tagjai 2 nemzetközi pályázatot nyertekel 1996-ban, mindkettõben folyik a munka:

— Az elemanalitikai laboratórium INCO–COPER-NIKUS pályázaton elnyert egy 3 évre szóló támogatást,amelynek célja az európai geológiai intézetek analitikaimódszer harmonizációja. Ennek keretében negyedéventeérkeznek mintasorozatok a résztvevõ laboratóriumokba,amelyek az általuk alkalmazott készülékekkel és eljárá-sokkal végzik el a kijelölt elemek elemzését. Az elsõ évimunka eredményeinek értékelõ ülésére 18 külföldirésztvevõvel 1997. decemberben került sor a MÁFI-ban.

— Magyar–német kormányközi TéT együttmûködéskeretében, 1997–1999 között „Szénhidrogén szeny-nyezõdések minõségi meghatározása és lebomlása ma-gyarországi talajokon” címmel nemzetközi együtt-mûködésben vesz részt a laboratórium. A mintaterületekkijelölése után júniusban került sor az elsõ mintagyûjtésreés a minták laboratóriumi vizsgálatára, novemberben pediga második mintagyûjtésre. A munka során módszerfe-jlesztés is történik. A pályázat munkáiban résztvevõ kutatókkölcsönösen jártak Hannoverben, illetve Budapesten.

A projekt tagjai több OTKA pályázaton dolgoznak:— 1997-ben készült el a „Vízkötõdések energetikai

vizsgálata finomszemcsés laza üledékeken” témájú OTKApályázat zárójelentése, melynek egyik részjelentése „A lazaüledékeket alkotó ásványi komponensek víztartalmánakvizsgálata termoanalitikai módszerekkel” címû tanulmány.

— Ez évben zárul a „Magyar–német olajpalák szerveskõzettani vizsgálata” címû OTKA pályázat, melynek záró-jelentése 1998 tavaszán készül el.

— Új, 4 évre szóló OTKA pályázatot nyertünk 1997-ben, talajtípusok mikromorfológiai vizsgálatára.

— 1997-ben került beadásra az „Üledékes kõzetekjellemzése szerves anyaguk elemösszetétele alapján”témájú OTKA pályázat, melyet az OTKA bizottság márvisszaigazolt.

— Elkészült a Magyar–francia kormányközi TéTegyüttmûködés (OMFB) keretén belül futó Balaton prog-ramban végzett szerves geokémiai témájú 1996-os és1997-es munka zárójelentése. A munka eredményei pub-likálásra kerülnek.

Laboratóriumi szolgáltatásProjektvezetõ: Horváth Róbert

Bevezetés

A laboratóriumi szolgáltatás feladata:— a MÁFI projektjeinek,

— a MÁFI projektek külsõ szerzõdéseinek, — az OTKAFöldtani Mûszerközpont tagintézeteinek,— saját és külsõ partnerek mintáinak vizsgálata,— a MÁFI OTKA pályázatot nyert kutatóinak.


Az 1997-ben végzett vizsgálatok mennyisége fajták sze-rint:

Vizsgálat Mennyiség (db)Törés 2543ICP és egyéb kémia 2316Higanyelemzés 445ICP-MS 628Vízvizsgálat 833Szerves geokémia 4Szénkõzettan 4Fázisanalízis (Röntgen és DTA) 585Szediment 1573Õslénytani preparátum 440Csiszolat 982Elektronmikroszkóp (nap) 15Paleomágnes (nap) 209

A laboratóriumi szolgáltatás megoszlása a megren-delõi csoportok között:

Megrendelõk %MÁFI projektek 23Projektek külsõ szerzõdései 40Laboratórium külsõ szerzõdései 31OTKA Mûszerközpont megbízásai 2MÁFI belsõ OTKA megbízásai 5


1997-ben a laboratóriumnak sok külsõ megrendelésevolt. Közöttük jelentõs helyet foglalnak el a MÁFI projek-tek külsõ szerzõdéseihez kapcsolódó vizsgálatok. Ezen kí-vül a laboratórium saját szerzõdései fõleg a BÉRES Rt., Reaqua Kft., a MÉV és az Alkaloida Vegyészeti Gyár meg-rendelései voltak nagyobbak.

Országos Földtani MúzeumProjektvezetõ: Kordos László

Bevezetés

A Földtani Intézet 129 éves Múzeumának (elsõ leltáribejegyzés 1868) állandó feladata gyûjteményeinekfejlesztése, állományának megõrzése, nyilvántartása,múzeumi és közszolgálati feladatainak ellátása, az intézetikutatómunka támogatása.


A múzeum leltározott állománya 1997 dec. 31-én135 482 tétel, a tárgyévi gyarapodás 846 tétel. A magmintaraktárakban õrzött mélyfúrások száma 13 400 (ebbõl 158alapfúrás), a magládák száma 88 724 db, valamint 25 025egység dokumentációs anyag.

l997-ben felállításra került a „Csiszolattár”, jelenlegiállománya 2600 leltári tétel. Megtörtént a „Szferulagyûjtemény” 1998. évi felállításának technikai elõkészítése.


Jelentõs állománygyarapító gyûjtések történtekRudabányán, a mecseki szénbányákban, Danicz-pusztán,valamint a budai Vár-barlangban.

A gyûjteményi anyag rendezettségének fejlesztéseérdekében teljes tételes revízió készült a triász és a juragyûjteményben. A magmintaraktárak állagvédelme ésfejlesztése érdekében a fejlesztési koncepció alapjánSzolnokon 600 magláda befogadására alkalmas állvány-rendszer készült.

A gyûjteményt 98 hazai és 68 külföldi kutató kereste fel.A magminta raktárakból 9 alkalommal 29 fúrás vizsgálatátigényelték (1120 magláda, 12 dokumentációs anyag).

Az intézetet és kiállításait l997-ben 2574 fizetõ és kb.650 nem fizetõ (a nyitott napok keretében) látogató tekin-tette meg. A „Magyarország kõzetei” és „Magyarországásványkincsei” iskolai gyûjteményt 32, az „Emberréválás” címû fóliasorozatot pedig 24 iskola vásárolta meg.

A projekt résztvevõinek egyéb tudományos tevékenysége, a projektáltal támogatott egyéb tevékenység

Kordos László: Lezárult a Magyar–Amerikai közösprojekt; megkezdõdött a „Dinoszauruszok Magyarorszá-gon” OTKA pályázat; közös nyári kurzus a Torontói Egye-temmel; a Columbia University Press-el kötött szerzõdésértelmében a R. L. Bernor és Kordos L. által szerkesztett„The Late Miocene Hominoid Locality of Rudabánya,Hungary” c. könyv kéziratának elkészítése; új pályázatokbeadása a National Geographic Society-hez és a Wenner-Gren Foundation-hoz.

Kákay Szabó Orsolya: IGCP és OTKA keretében impaktés extraterresztrikus anyagok SEM és EDAX vizsgálata.

Hála József: Zay Sámuel, Papp Károly, NopcsaFerenc és Lambrecht Kálmán élete és munkássága,a dunabogdányi kõbányászat és kõfaragás története,a budafoki barlanglakások, a magyar bányászat folklórja,a MÁFI és MFT története.

Országos Földtani SzakkönyvtárProjektvezetõ: Csongrádi Jenõné

Bevezetés

A MÁFI könyvtára az ország egyik legrégebben létre-hozott tudományos szakkönyvtára, mely unikális szak-gyûjteményével, a gyûjtemény nagyságával, állományá-nak feltártságával, szolgáltatásainak színvonalávalegyedülálló a hazai földtani gyûjtõkörû könyvtárak között.1869 óta szisztematikusan gyûjteményébe építi a földtannyomtatott kiadványait, melyek a magyar szakirodalmonkívül, a külföldrõl érkezõ (vásárlás, csere, ajándék stb.)könyvek, folyóiratok, kongresszusi anyagok, és másspeciális kiadványok által betekintést nyújtanak a világszakirodalmába. A világ földtani irodalmáról a GeoRef azAmerican Geological Institute által létrehozott éskéthavonta frissített bibliográfiai adatbázis segíti akönyvtár olvasóinak tájékozódását a külföldi szakiro-dalomban.


A törvényi elõírásoknak, és az 1996 decemberébenlétrehozott mûködési szabályzatnak megfelelõen mûkö-dött a könyvtár és a térképtár olvasóterme. Nyilvánosolvasótermét 1997-ben 6300 látogató kereste fel,kiemelkedõen magas volt a beiratkozott fõiskolások ésegyetemisták száma.

A könyvtár alapvetõ feladata a szakirodalmi és infor-mációs szolgáltatás, azon túl segítséget nyújtunk a szak-irodalom megismeréséhez, kutatásához, manuális ésszámítógépes témakereséshez, irodalomjegyzék összeál-lításához.

1996 augusztusában kötött megállapodás értelmébenaz Országos Földtani Szakkönyvtár évi 300 bibliográfiaiegységet küld a GeoRef szerkesztõségének, az általukmegadott számítógépes rendszerben. Ezáltal lehetõvé vált,hogy a Magyarországon megjelent szakirodalom meg-található legyen a világ legnagyobb földtani adat-bázisában. Ezzel párhuzamosan létrehoztuk a magyarkarakter készletû Magyar Földtani Adatbázist, melybenmár az év végén 650 tétel kereshetõ.

Olvasótermek információs szolgáltatásai. Az olvasó-termi manuális és számítógépes katalógusok a nyit-vatartási idõben folyamatosan rendelkezésre álltak.Olvasótermi számítógépen hozzáférhetõ nyilvános adat-bázisainkat napi átlagban közel 4 órán át használták azolvasók. Könyvtárosaink 282 esetben végeztek téma-keresést elõre meghatározott szempont szerint, melyetnyomtatott formában vagy lemezen bocsátottak az infor-mációt kérõk rendelkezésére. A pontos bibliográfiai talála-tok száma megközelíti a 20 000-et. A GeoRef adat-bázisából kiválasztott folyóiratok kb. 30%-a található megkönyvtárunkban, további 10%-a más gyûjtõkörbe tartozókönyvtárban, a fennmaradó rész csak külföldi forrásbólvagy INTERNET-en szerezhetõ be.

Könyvtárközi kölcsönzés keretében az együttmûkö-désben részt vevõ könyvtárak kérésére, és más érdeklõdõkrészére, 320 esetben adtunk információt telefonon, faxon,E-mail-en.

Állománygyarapodás. Az állomány 1997-ben 6399leltári egységgel gyarapodott, így az állomány év végén326 287 leltári egység. Az állomány gyarapításárafordítható keret ebben az évben nem fedezte a folyóiratokelõfizetési díját sem, így nem állt módunkban egyetlenkönyvet sem saját költségvetési keretünkbõl vásárolni. Agyarapodás 95%-a ajándékként és csereanyagkéntérkezett. A könyvtárra hagyományozott mûvek ajándék-ként kerülnek állományba. A hagyományozó saját téma-köréhez tartozó, általa publikált és a témakörébõl össze-gyûjtött mûveket külön gyûjteményként, a hagyományozóneve alatt kezeljük.

Állományépítés. Folyamatosan gyarapítjuk manuális,szerzõi, tárgyszó, ETO, kongresszusi, fordítási, különle-nyomat, mikrofilm és térkép katalógusainkat. A TINLIBkönyvmoduljában retrospektív feldolgozó munkánkatvégzünk, és elértük a 17 490 bibliográfiai egységet. A fel-


dolgozott egyedi leltározású mûvek a GeoRef tezauruszmagyar változata segítségével téma szerint is vissza-kereshetõ. A TINLIB folyóirat moduljának feltöltéséhezszükséges frissített változatának megvásárlására nemkerült sor, így az ISIS-bõl átkonvertálható állomány ma-nuális kiegészítõ munkáit tudtuk elvégezni.

Az elõírásoknak megfelelõen rendszerezzük éskezeljük a TÜK állományt.

Hagyományainknak megfelelõen 626 cserés kapcsola-tot tartunk fent. Naprakész számítógépes nyilvántartásunk-ban szerepel cserés partnereink címlistája, a küldött doku-mentumok fajtája. Ugyanebben a rendszerben megkezdtüka csere keretében érkezõ dokumentumok regisztrálását.

Kiadványtár. Az 1996 decemberében megszüntetettkülsõ raktárainkból szisztematikusan felépítettük aMagyar Állami Földtani Intézet Kiadványtárát. Az intézetikiadványokról készített szöveges és térképes bibliográfiaszolgál a kiadványtár állagnyilvántartásának alapjául, ésegyben megtalálható a tárolás helye is. 570 esetbenpostáztunk intézeti kiadványokat. 1997. év folyamán,ásványbörzéken, kiállításokon, rendezvényeken árusítás-sal egybekötött bemutatókat tartottunk.


A Könyvtár tagja a TINLIB Felhasználók Körének,Magyar Kulturális Szövetségnek, a Magyar PeriodikaKörnek, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének, aMagyar Adatbázisforgalmazók Szövetségének

Az American Geological Institute-al kötött megál-lapodásunk értelmében, referáló munkánkért cserébe 1996évtõl megkapjuk a kéthavonta frissített GeoRef CD-ROM-os adatbázisát.

626 cserés partnerünkkel folyamatos a kiadványcsere,mely 85 országgal jelent kapcsolatot.

Térinformatika és kiadványszerkesztésProjektvezetõ: Turczi Gábor

Bevezetés

Az egység fennállása óta elsõsorban térinformatikaiszolgáltatást végez az intézet projektjei számára, valamintalapvetõ számítástechnikai feladatokat lát el. Koordináljaés felügyeli a központi informatikai eszközöket(nyomtató, hálózat, INTERNET server). 1997-tõl azintézeti kiadványok szerkesztése, kivitelezése is a fõosz-tály feladatai közé tartozik.

Az 1997. évi tevékenység és eredményei

Az Informatikai fõosztály szolgáltat, önálló tevékeny-sége csak külsõ munkák esetében, és a technológiai mód-szertani fejlesztések esetén van. Minden további tevé-kenysége a MÁFI projektjeinek függvénye. Az egységfolyamatosan építi a térképalapú adatbázisokat. Tevé-kenysége kiterjed a lehetõ legkorszerûbb technológiákbevezetésére. Az Intergraph MGE Project Manager felü-gyelete alatt a következõ projektek kerültek megnyitásra:

Kisalföld, Alföld, Bükk, Budapest, Dunántúli-közép-hegység, Balaton-felvidék, EOFT, Paks, DANREG,Megyetérképek, Geokémia, Káli-medence, Dél-Dunántúl,Aggtelek, CH prognózis.

Jelentõs tevékenység az adatbázisok szerkezeti és tar-talmi szabványosítása, melyben az EOFT projekt és szá-mos térkép elõállító és felhasználó projekttel rendszeres amódszertani együttmûködés.

Informatika: 1997-ben jelentõsen megváltozott azinformatika által digitalizált és feldolgozott anyagokaránya. A feldolgozás mennyisége jelentõsen megnõtt adigitalizáláshoz képest. Az egész évi munkában 9:1 a fel-dolgozás/digitalizálás aránya. Feldolgozás alatt a tisztavonalmû, a térinformatikai szerkezet kialakítása és a kar-tografálás értendõ. Ez méretaránytól függetlenül heti kéttérképszelvény feldolgozását jelenti. Igen nagy meny-nyiségû térkép és ábra került kinyomtatásra, mely az esetek85%-ban különbözõ mértékû elõfeldolgozást is jelent.

Kiadványszerkesztés:Az év folyamán megjelent kiadványok:— A MÁFI Évi Jelentése 1996/II.— Advances in Austrian–Hungarian Joint Geological

Research— Magyarország Földtani Atlasza 19. A Kárpát-

medence miocén õsföldrajzi és fáciestérképei — Magyarország litosztratigráfiai alapegységeiElõkészítés alatt levõ kiadványok:— A MÁFI Évi Jelentése 1992–93— A MÁFI Évi Jelentése 1994–95

INTÉZMÉNYFENNTARTÁS

Irányítás, külkapcsolatokA szolgáltatás vezetõje: Brezsnyánszky Károly, Halmai János

Az intézet irányítása, szerteágazó szakmai és gazdasá-gi tevékenységének koordinálása, eredményességénekbiztosítása, kapcsolatrendszerének fenntartása tartozik atevékenység keretébe. A tevékenység az igazgatási,titkársági, intézeti adminisztrációs feladatok ellátását, aszakmai és gazdasági tervezést, a humánpolitikát ésmunkaügyet, a hazai és nemzetközi kapcsolatok, a mar-keting és public relations feladatait jelenti. A feladatokvégrehajtását az 1994-ben létrejött Igazgatási osztályszervezi. Az Igazgatási osztály munkáját a fõfoglalkozásúmunkatársak mellett tanácsadók, részfoglalkozásúaksegítik. 1997-ben az osztály tevékenysége két jól definiál-ható, gazdálkodásában is elkülönített területre oszlik: agazdasági, szakmai irányításra, valamint a külkapcsolatok,a marketing és a public relations ügyeire.

Gazdasági, szakmai irányítás

Az Igazgatási Osztályra az Intézet vezetésével kapcso-latban számos eseti vagy folyamatos jellegû feladat hárul.Kiemelkedõen fontos a kutatási feladatok magas színvo-


nalú teljesítéséhez szükséges feltételek, a költségvetésielõirányzatok optimális felhasználásának biztosítása. AzIntézet gazdasági, szakmai irányításának legfontosabbfeladatai a következõk voltak:

— az 1996. évi költségvetési beszámoló elkészítése(Gazdasági Hivatallal közösen),

— az 1996. évrõl szóló beszámolók megtartása ésértékelése,

— az 1997. évi kutatási feladatok végrehajtása,— az 1998. évi kutatási terv összeállítása,— az 1998. évi költségvetési tervezés (Gazdasági

Hivatallal közösen).Az Intézet számtalan résztevékenységébõl összeálló

mûködése folyamatos és mind szakmai, mind gazdaságitéren eredményes volt.

A mûködéssel kapcsolatban kiemelkedik több alap-dokumentum megalkotása (Munkavédelmi és TûzvédelmiSzabályzat), melyek jóváhagyása 1998-ra áthúzódik.

Kétheti rendszerességgel ült össze az igazgató leg-fontosabb tanácsadó testülete, az Igazgatói Tanács.Folyamatos volt az egyeztetés az érdekképviseletiszervezetekkel. Az igazgató több alkalommal összehívta aProjektvezetõk Fórumát néhány, az egész Intézet szakmaitevékenységét érintõ kérdésben.

Elkészült a vonalkódos leltárfelvétel. Ellenõrzése1998. évi feladat.

A gazdasági irányítást gazdasági tanácsadók közre-mûködése támogatja.

Az Intézet operatív irányításának feladatait a Titkárságsegítségével látja el a vezetés. A Titkárság gondoskodik azutasítások, körlevelek, tájékoztatók kiadásáról, a kéz-besítésrõl, postai szolgáltatásokról és az irattározásról. Anyújtott központi szolgáltatások közül kiemelendõ azegészségügyi ellátás biztosítása, a központi gyorsmásolóés az igazgatósági gépkocsik üzemeltetése.

Tanácsadó segítségével az osztály biztosítja az Intézetjogi képviseletét és bonyolítja, a Gazdasági Hivatallalközösen, az Intézet kezelésében lévõ ingatlanokkal kap-csolatos ügyeket, irányítja a biztonságtechnikai feladatokellátását.

Az Igazgatási osztálynak az MGSz szervezetén belülikapcsolattartási feladatai közül legjelentõsebbek a fõigaz-gatóval, a vezetõi testületekkel, a Gazdasági Hivatallal ésaz ELGI-vel fenntartott munkakapcsolatok.

Kiterjedtek a hazai és külföldi intézményekkel fenn-tar-tott kapcsolatok. Számos testületben, hazai és nemzetköziszakmai szervezetben, rendezvényen biztosítottuk azIntézet megfelelõ szintû képviseletét. Meg-szerveztünk ésbonyolítottunk több jelentõs szakmai rendezvényt.

Humánpolitika (Nagy László)

Folyamatosan karbantartottuk az Intézet közalkalma-zottainak személyi adatait tartalmazó adatbázisokat.

Teljesítettük az Intézet negyedéves, illetve havi, és asoron kívül elõírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezett-ségeit a KSH felé.

Havonta elvégeztük a dolgozók által igénybe vettszabadságok nyilvántartását, valamint igazoltuk és nyil-vántartottuk a jogosultak részére a munkába járással kap-csolatos utazási költségeket.

Elvégeztük munkatársaink részére az 50%-os vasútiigazolványok érvényességének meghosszabbítását.

Elõkészítettük és elküldtük az Intézet nyugdíjbavonuló munkatársainak az adatlapjait, illetve megadtuk aközalkalmazotti, illetve korábbi munkaviszonyokról szólóigazolásokat a TB felé.

Személyre szóló tájékoztatást nyújtottunk 10munkatársunknak az 1996. decemberi AlkotmánybíróságiHatározat alapján lehetõvé váló öregségi nyugdíj igény-bevételérõl.

Az MGSz Humánpolitikai osztályával közösen foly-tattuk az idegen nyelvi képzéseket, biztosítva az angol ésnémet nyelven folyó tanulás lehetõségét a jelentkezõkrészére.

Elõkészítettük a jubileumi jutalmazottak személyügyianyagait, folyamatos, ünnepélyes átadását megszerveztük.1997-ben 30 éves jubileumi jutalomban 6 fõ, 25 évesjubileumi jutalomban 8 fõ részesült.

Biztosítottuk az Intézetben a doktori-, illetve kandidá-tusi fokozatot elérõk számára a tanulmányi szabadságigénybevételét és a tudományos fokozat anyagi és erköl-csi elismerését.

Rendszeresen tájékoztatást nyújtottunk az érdek-képviseleti szerveknek, folyamatosan mûködtetve azérdekegyeztetés fórumrendszerét.

Részt vettünk az Intézet, illetve az MGSz belsõ sza-bályzatainak módosítási munkáiban.

Eleget tettünk az MGSz és a felügyelõ Minisztériumáltal kért adatszolgáltatási kötelezettségeknek.

Folyamatosan módosítottuk a közalkalmazottak kine-vezéseit a személyi változásoknak megfelelõen, alkalmaz-va a munkajogi elõírásoknak eleget tevõ okmányokat.

Biztosítottuk a szükséges tanulmányi-, vagy fizetésnélküli szabadság igénybevételét a külföldi kikülde-tésekhez, tanulmányutakhoz, munkavégzéshez, elegettéve a Kollektív Szerzõdésben foglaltaknak.

Megkötöttük újabb egy évre a Munkaügyi Központtala közhasznú munkavégzésre szóló szerzõdést, amelybõvítette a foglalkoztatási lehetõségeinket.

A Kollektív Szerzõdés elõírásait betartva intéztük amunkabér, illetve illetményelõleg felvételezését, vezettükaz ezzel kapcsolatos nyilvántartást, az MGSz Bér-csoportjával közösen.

A nyugdíjjogosultságot megszerzett kollégáinkatünnepélyes keretek között kívánjuk búcsúztatni, méltatvaaz Intézetnél végzett munkájukat. 1997-ben 4 fõ szerzettnyugdíjjogosultságot: Bakony Imre, Bohn Péter, Csala-govits Imre és Kalmár János.

Elkészítettük a kötelezõ nyári szakmai gyakorlatotIntézetünknél teljesítõ középiskolai tanulók és egyetemihallgatók munkájának értékelését, a küldõ oktatásiintézmények kérésének és elvárásának megfelelõen.


Folyamatban van 11 kutató PhD minõsítése. Az Intézetaz oktatási költségeibõl támogatta a minõsítések meg-szerzését. Hasonlóan támogatásban részesültek a másod-diploma megszerzésén fáradozók és a felsõfokú szak-képesítést adó tanfolyamokon résztvevõk (13 fõ).

Kimutatás az 1997 évi átlagos statisztikai létszámról ésa közalkalmazotti jogviszonyból kapott jövedelmekrõl:

fõ E Ft1. hó 146 13.1612. hó 148 9.3123. hó 147 9.6584. hó 148 8.9785. hó 149 9.3166. hó 151 10.2367. hó 148 9.5338. hó 149 9.4059. hó 147 9.399

10. hó 149 8.86111. hó 149 8.86112. hó 149 8.861

Belépõk 1997: Incze Szilvia geológus, pályakezdõdiplomás; Tischler Dániel gazdasági tanácsadó; DeményKrisztina ügyv. alkalmazott, közhasznú; Kutasi Gézafúrómester; Kovács Zsolt polgári szolg.; Lengyel Péterpolgári szolg.; Kerék Barbara geológus; Rivasz-TóthRozália, közhasznú; Újváry Gizella vegyésztechnikus,közhasznú; Rezessy Attila geológus; Jusztin Sándor fütõ.

Kilépõk 1997: Vetõ Istvánné geológus, nyugdíjazás;Medve András geológus, közhasznú; Szilágyiné VarróMária gazdasági szakértõ; Vakarcsné Erdélyi Emõkegeológus; Hegedüs László könyvtári szakmunkás,közhasznú; Törõné Dunay Anna gazdasági ügyv.; KalmárJános geológus, nyugdíjazás; Kovács Zsolt polgári szolg.;Major Istvánné szakmunkás; Kutasi Géza fúrómester;Tischler Dániel gazdasági tanácsadó; Bohn Péter geoló-gus, nyugdíjazás; Bakony Imre int. technikus, nyugdí-jazás; Csalagovits Imre geológus, nyugdíjazás.

Módosítottuk a Kollektív Szerzõdést, kidolgoztuk atudományos fõmunkatárs elnevezésû, munkaköri minõsítõeljárás szabályzatát. Jelenleg két munkatárs minõsítésevan folyamatban.

1997 évben igazgatói dicséretben részesültek: HegyinéRusznyák Éva, Horváth Róbert, Lajtos Sándor, Piros Olga,Szeiler Rita, Tullner Tibor.

Soron kívüli átsorolásban és a várakozási idõ csökken-tésében részesültek: Vetõ István, Földvári Mária, LelkesGyörgy, Kordos László, Piros Olga, Hámorné Vidó Mária,Balla Zoltán, Horváth Róbert, Kardeván Péter, LessGyörgy, Juhász Erika, Bertalan Éva, Budai Tamás ésNádor Annamária. (14 fõ)

Megalapítottuk „A Földtani Intézetért Emlékérmet”,amelyet 1997. évben Dr. Földvári Máriának és CsillingLászlónak adományoztunk.

Indoklás:DR. FÖLDVÁRI MÁRIA 30 éve munkatársa az Intézetnek.

Kiemelkedõ, nemzetközi körökben elismert kutató, a mû-szeres analitika, a termikus elemzések specialistája.

Szakmai tevékenysége, emberi magatartása, az Intézetkollektívája érdekében végzett több évtizedes önzetlen,áldozatos munkája révén közmegbecsülésnek örvend.

Az 1992–1993. évi intézményi átszervezés, létszám-csökkentés idején meghatározó szerepe volt abban, hogykényszerû lépések humánus, a munkatársi önérzetmegõrzésének légkörében történjen.

CSILLING LÁSZLÓ több mint két évtizede, többször igennehéz belsõ és külsõ körülmények között segítette az Intézetgazdasági irányítását. Higgadt, szisztematikus munkájára,tanácsaira minden munkatárs biztosan számíthat.Segítõkészsége, tájékozottsága nagyban hozzájárult ahhoz,hogy a projekt- és témavezetõk is alkalmazkodni tudtak amegváltozott gazdálkodási, pénzügyi feltételekhez.

Az 1992–93 évi átszervezés, létszámcsökkentés soránsegítsége, tanácsai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy azIntézet közalkalmazottjai számára, ha sok esetben nem iskedvezõ, de legalább az adott körülmények között opti-mális megoldás szülessen.

Sikeres egyetemi tanári habilitációs eljárást fejezett bedr. Kordos László és dr. Viczián István.

Az Intézet alkalmazottai közül 3 fõ akadémiai doktori,6 fõ kandidátusi, 14 fõ PhD és 23 fõ egyetemi doktoritudományos fokozattal rendelkezik.

Nemzetközi tevékenység (Dudás Imre)

A Magyar Állami Földtani Intézet 1997-ben az intézetvezetésében bekövetkezett változások ellenére is a koráb-ban kialakított koncepció és gyakorlat szellemében foly-tatta nemzetközi tevékenységét. Ennek legfõbb területei ahagyományos nemzetközi tevékenység, mely magábafoglalja a tudományos és technikai együttmûködést, atanulmányutakat és külföldi rendezvényeken valórészvételt, külföldi vendégek fogadását és a hazainemzetközi rendezvények szervezését.

Említést érdemel az a tény, hogy a projektek nem-zetközi kapcsolattartását és munkavégzését egyre nagyobbönállóság jellemzi, ami elsõsorban a finanszírozási formakövetkezménye. Tekintettel arra, hogy a beszámolásiidõszakban sem állt rendelkezésre elkülönített utaztatásiés nemzetközi együttmûködési keret, a projektek sajátpénzeszközeikkel gazdálkodva maguk döntöttek nemzet-közi tevékenységük mértékérõl. Az Igazgatóságon belülelkülönített pénzügyi keret elsõsorban a külkapcsolatitevékenység szervezését és a projektekbõl nem finan-szírozható szolgáltatásokat, kiutazásokat fedezte. Továbbfolytatódott az a tendencia, hogy a projektek és kutatók azintézeti pénzügyi lehetõségek korlátozott volta ellenéreegyre nagyobb nemzetközi aktivitásra tesznek szert, élvetöbb külsõ finanszírozási forrás bevonásának alehetõségével. A hagyományos kétoldalú tanulmányútiigények száma lényegesen visszaesett, a devizamentesutazási forma iránti igény tovább csökkent. Jelen beszá-moló nem terjed ki az egyes projektek által önállóan foly-tatott nemzetközi tevékenységre, mivel azt a vonatkozóprojektek, mint saját tevékenységet ismertetik.


A belsõ ellenõrzés által a külföldi kiküldetéseket és akülföldi szakemberek intézeti fogadását szabályozó4/1994 sz. igazgatói utasítás végrehajtása terén feltárthiányosságot sikerült felszámolni, azaz az elõzõ, 1996. évikiutazások hiányzó útijelentéseit a kiutazók elkészítettékés a jelentések leadására is sor került. Az 1997. évi útije-lentések elkészítése terén kedvezõbb a helyzet, mint amegelõzõ beszámolási idõszakban.

Kétoldalú technikai és tudományos együttmûködés

A beszámolási idõszak alatt aktív kétoldalú együtt-mûködést folytattunk Albániával (közös környezetvédelmiprojekt), Ausztriával (DANREG, közös jubileumi kiadványstb.), Észtországgal (IGCP projekt), Franciaországgal(közös projekt és tanulmányút), Kazahsztánnal és Kirgi-zisztánnal (DMP rendezvény elõkészítése és megtartása),Mexikóval (közös projekt), Németországgal (közös projek-tek), Olaszországgal (közös projekt és tanulmányút),Romániával (tanulmányutak és rendezvények), Spanyol-országgal (közös projekt), Szlovákiával (DANREG, Phare-projekt, környezetföldtan és geokémia, piackutatás), azUSA-val (MAKA projektek). Az MGSz-on keresztül kap-csolatfelvételre került sor az átszervezését élõ UkránFöldtani Szolgálattal. A MÁFI 1997 folyamán Ausztriávalés Szlovákiával írt alá együttmûködési megállapodást.

Intézeti munkatársak külföldi kiküldetése

Az 1997. évi összesített adatok szerint 26 országban136 fõ 907 napot töltött, ami összehasonlítva az 1996.évivel (144 fõ, 1023 nap), az mind a kiutazók számában,mind a külföldön töltött napok számában rendre 6 és 8%-os csökkenést jelent. A csökkenés nem jelent visszaesést,mivel az elõzõ év a Kínában megrendezett FöldtaniVilágkongresszus miatt anomálisnak tekinthetõ.

Az alábbi adatok szemléltetik a kiküldetések cél szer-inti megoszlását:

Tudományos és technikai együttmûködés14 ország 77 fõ 426 nap

Rendezvények (29 db)20 ország 54 fõ 303 nap

Egyéb kiutazások és tanulmányutak5 ország 5 fõ 178 nap

Devizamentesen összesen 128 napot, ebbõl rendez-vényeken 28 napot, a tudományos-technikai együtt-mûködés keretében pedig 100 napot használtak fel.

Külföldi szakemberek intézeti fogadása

A külföldi kutatók és szakemberek intézeti látogatásaielsõsorban nemzetközi rendezvényeinkhez kapcsolódtak(DANREG záró konferencia, IGCP Nemzeti Bizottságokvezetõinek értekezlete, INCO–COPERNICUS munkacso-portülés stb.), de emellett sor került tanulmányútonrésztvevõk, közös projektekben közremûködõk (IGCPprojektek, INCO–COPERNICUS), a Rudabányai FieldSchool rendezvény résztvevõinek, látogatók és szakmai

delegációk (albán, kínai, kazah) fogadására is. A ren-delkezésre álló adatok alapján mintegy 33 országból többmint 119 fõ kereste fel intézetünket hosszabb (1–2 hóna-pos), vagy rövidebb (1–2 napos) idõre. Mindenvalószínûség szerint a külföldi látogatók száma ennéljóval nagyobb, mivel a kutatóhelyek részérõl az adatszol-gáltatás nem volt teljes.

Hazai nemzetközi rendezvények

A beszámolási idõszakban az intézet több nemzetközirendezvénynek is otthont adott. Ezek közül legfontosabbvolt az 1997. május 26–30. között megtartott DANREGzáró konferencia, melynek a MÁFI volt a fõrendezõje. Akonferenciát szakmai kirándulás követte Nyugat-Magyarország, Ausztria és Szlovákia érintésével. AzIGCP Nemzeti Bizottság és a MÁFI szervezte meg aközép-európai országok IGCP nemzeti képviselõinekmagyarországi találkozója (1997. június 2–6.) egy Észak-Magyarországon tett szakmai kirándulással.

Korábbi kötelezettség-vállalásból adódóan közre-mûködtünk az UNESCO/IUGS Deposit Modelling Prog-ram kazah–kirgíz rendezvényének megszervezésében,melyre 1997. augusztus. 31 – szeptember 15. között kerültsor. A rendezvénysorozat egy almaatai tudományos kon-ferenciából, Kazahsztán és Kirgizisztán paleozoos gránit-jaihoz kapcsolódó Au, Cu, Mo, W és ritkaföldfémércesedéseinek terepi tanulmányozásából, valamint egyzáró munkacsoportülésbõl állt.

PR tevékenység (Bodnár Erika)

FOREGS információs anyag készítése.Belsõ kommunikációs és tájékoztató anyagok

készítése és terjesztése: közérdekû tájékoztató anyagokkészítése IT ülésekrõl, információs táblák gondozása,intézeti e-mail üzenetek kezelése, szerzõi jogvédelemrevonatkozó hazai és nemzetközi jogi háttéranyag összeál-lítása, az Intézet termeinek és szolgáltatásainak igazgatóiutasítás tervezete, nemzetközi és hazai pályázati felhívá-sok nyomon követése, erre vonatkozó összefoglalókészítése; projektvezetõk közvetlen tájékoztatása hazai ésnemzetközi pályázatokról és a pályázás feltételeirõl,pályázati hírlevél összeállítása.

Részvétel az Igazgatási osztály összintézeti érdekeketszolgáló infrastrukturális szolgáltatásában (hazai ésnemzetközi újság- és hirdetésmegrendelések bonyolítása).

Közremûködés az Intézet külsõ kommunikációs írásosés audiovizuális tájékoztató anyagainak elkészítésében ésterjesztésében. Rövidhírek összeállítása és megírása aFöldtani Kutatás részére. Reklám célú szóróanyag készí-tése a Sümegi Oktatási Bázis számára; ábrák, grafikonokkészítése az intézet tevékenységét bemutató beszá-molókhoz. Közremûködés a MÁFI tevékenységét bemu-tató poszter készítésében, a közmûvelõdést segítõ szakmaielõadások szervezésében, középiskolásoknak és általánosiskolásoknak az intézet bemutatásában.


Marketing tevékenység (Kardeván Péter):

A MÁFI jelenleg kialakított marketing struktúrája —amely az Intézet piaci körülmények közötti mûködtetésé-ben sikeresnek bizonyult — a fõosztályvezetõk és projektvezetõk hatáskörébe utalja a MÁFI szolgáltatásainak éstermékeinek piaci értékesítését, az üzletszerzésekhezszükséges kapcsolatok kialakítását.

Az Igazgatási Osztály marketing tevékenysége eztegészíti ki és segíti elõ olyan kormányzati, szakmai kap-csolatok kiépítésével, amelyek az összintézeti érdekeketjelenítik meg és képviselik. Célja, hogy a MÁFI-ban folyószakmai tudományos tevékenységek súlyuknak megfele-lõen legyenek képviselve az országos környezetvédelmi,vízbázisvédelmi, agrogeológiai, mérnökgeológiai, ter-mészeti erõforrás gazdálkodási, területhasznosítási ésinfrastruktúra fejlesztési feladatok megoldásában és azennek érdekében létrehozott országos programokban.

Ezeket a célokat egyaránt szolgálta az 1996-ban, aMÁFI kezdeményezésére az OMFB-vel közösen kidolgo-zott „Magyarország Légi Felmérése” projekt tervezet,amelyet a 2159/1996 (VI. 28) kormányhatározat a Kor-mány modernizációs programjaként fogadott el.

Az OMFB támogatásával a MÁFI koordinálta a„Magyarország Légi Felmérése” döntés-elõkészítõ tanul-mány elkészítését. A koordináció magában foglalta azországos program szakmai koncepciójának kooperációspartnerekkel egyeztetett kidolgozását, a szerzõgárdakiválasztását, munkájuk szakmai egyeztetését, a légifelmérési program végrehajtásában közvetlenül érdekeltadatgazda intézményekkel való együttmûködés kereteinekkialakítását, a szakmai fejezetek megírásában valórészvételt. Tartalmazta továbbá számos hasznosítási pro-jekt tervezet kidolgozását és a végrehajtásukhoz szükségesintézményi kapcsolatok kialakítását, a szakmai bírálókkiválasztását, a tanulmány nyomdai sokszorosításra alkal-mas támpéldányának elkészítését, valamint a fenti szakmaimunkák technikai feltételeinek biztosítását. A tanulmányszakmailag lektorált és módosított változata 1997 decem-berében készült el. Ebben a koordinációs munkában résztvett az Elsõ Magyar Környezetgazdálkodási Szövetség is,amelynek egyik alapító tagja a MÁFI volt 1997-ben.

Az országos légi felmérés alkalmazási projektjeirevonatkozó javaslatok kidolgozásának elõsegítése és anemzetközi módszertani eredmények széleskörû megis-mertetése érdekében az OMFB támogatásával egy mûhelytanácskozás és szakmai konferencia szervezését kezdtükmeg 1997 májusában. A nemzetközi konferencia megren-dezésére 1998. február 19–20-án kerül sor.

Rendezvények:Az igazgató, az igazgatóhelyettes és az Igazgatási

osztály munkatársai 1997-ben mintegy 50 hazaiés nemzetközi eseményen képviselték az Intézetet,elõadás tartásával, rendezvényt megnyitó beszéddel,részvétellel.

ALAPTEVÉKENYSÉG KERETÉBEN VÉGZETTSZOLGÁLTATÁSOK

Az Intézet 1997. évi tervében, összhangban a költség-vetési törvényben és az MGSZ tervében foglaltakkal, 102,9M Ft külsõ bevétel volt elõirányozva. A költségvetési elõ-irányzat tervét teljesítettük. A magas alvállalkozói hányadmiatt a saját nettó bevétel teljesítése rendkívüli erõfeszí-tések árán sikerült. A teljesítés során az állami feladatokmegoldására visszaforgatott kereteket, az elõirányzottakmegvalósítása érdekében, 21,3 M Ft-al megemeltük az át-vett pénzeszközök és pályázati bevételek forrásaiból. Az ál-lami feladatok megoldására visszaforgatott összeget a pro-jektek, az üzemeltetés (beleértve a vízmegfigyelõ hálózat ésa mintaraktárak üzemeltetését is), a központi irányítás dolo-gi kereteire, a költségvetésbõl nem finanszírozott létszám ésa közhasznú munkások illetményére, valamint kiadványokmegjelentetésére fordítottuk.

terv tény

(M Ft) (M Ft)*Összes bruttó bevétel 102,9 450,9ÁFA 18,8 88,9Bevétel ÁFA nélkül 84,1 362,0Közremûködõi tevékenység díja 14,1 288,9Költségvetési befizetés 4,2 4,0Saját nettó bevétel 65,8 69,1Közvetlen kiadás 41,8 45,2Állami feladatokra visszaforgatott** 24,0 44,2Visszaforgatottból dologi keret 12,8 26,2-Visszaforgatottból személyi illetmény 8,0 11,0Visszaforgatottból munkáltatói járulékra 3,2 7,0* Mérleg elõtti becsült adat

** Az átvett pénzeszközökbõl és pályázati támogatásokból visszaforga-tottal együtt

Az alaptevékenység keretében végzett szolgáltatásokaz Intézet szakmai és technikai felkészültségérealapozódtak, a legjelentõsebb szerzõdések, ha áttételesenis, de kormányzati, önkormányzati feladatok megoldásátsegítették elõ. Az Intézet vállalkozási tevékenységet nemfolytatott.

Jelentõsek voltak (számban) a laboratórium szolgálta-tásai (51 szerzõdés), térképnyomtatás (14 szerzõdés), inté-zeti infrastruktúra igénybevétel (5 szerzõdés), alapadatfeldolgozások és tudományos értékelések fácieselemzés ésértékelés, szedimentológiai-geokémiai-paleontológiai ér-tékelések, tanulmánykészítés, külsõ intézményekben futóprojektek igényelte szakmai értékelések, terepi munka,fúrásértékelések, térképszerkesztés stb. témakörökben (10szerzõdés).

A fenti felsorolásban nem szereplõ, de szakmailag leg-jelentõsebb munkákat és dokumentációikat az alábbiakbanismertetjük. Elsõsorban azokat, melyek tükrözik a munkákáltalános szakmai irányultságát, az állami feladatok meg-oldására történõ visszaforgatásban játszott meghatározószerepet és az Intézet szolgáltatásainak koncepcióját.


Külszíni bányászati tevékenységek számára környe-zetvédelmi szempontból zárt területek

kijelölése különbözõ ásványi nyersanyag típusonkéntTémafelelõs: Scharek Péter

A külszíni bányászati tevékenység jelentõs bea-vatkozást jelent a környezetbe, veszélyezteti a környezetielemeket, a kialakult tájképet.

A privatizáció, illetve a bányászati koncessziókhatására megnövekedett a nyersanyag kitermelés igénye.A nyersanyag kitermelõ helyek magántulajdonba ke-rülésével párhuzamosan a Környezetvédelmi Felügyelõ-ségekhez engedélyeztetésre beadott hatásvizsgálatokjelentõs százaléka nyersanyag-kitermeléssel kapcsolatos.A bányászati beruházások környezeti hatásvizsgálata e-miatt mind inkább elõtérbe kerül.

A beavatkozás hatása többek között függ a táj földtani,morfológiai adottságaitól, a kitermelés módjától és abányászati tevékenység idõtartamától. Az egyes bányahe-lyek hatása idõben és térben összeadódik és regionálisszinten már visszafordíthatatlan változásokat indíthat el.

A bányászati tevékenységbõl eredõ környezeti károkkülönösen akkor súlyosak és maradandóak, ha a bányásza-ti tevékenység regionális szintû koordinálása nem valósulmeg, és célorientált bányászati rekultivációs és utóhasz-nosítási tervek készítése nem segíti elõ az egyes beruházá-sok engedélyeztetését.

E felismerésekbõl kiindulva a Környezetvédelmi ésTelepülésfejlesztési Minisztérium programot indított akülszíni bányászati tevékenységek engedélyeztetésieljárásának szakmai megsegítésére.

A program tematikusan igen szerteágazó és területilegaz egész országra kiterjed. A teljes körû feldolgozás többintézmény és alvállalkozó együttmûködését igényli a föld-tani környezet vizsgálatán túl a tájkép és a biotópokfelmérését is magában foglalja.

A program célja:— a környezet-, természet- és tájvédelem szakmai

szemszögébõl kiindulva javaslatokat adni a külszíni nyers-anyagok környezetkímélõ kitermelésére;

— a természet és tájvédelem érdekeinek integrációja abányászattal érintett területi- és regionális tervezésbe;

— térségi összefüggésben lehessen értékelni és mér-legelni a bányászati kérelmeket, illetve megfelelõ szakmaikritériumok alapján lehessen döntést hozni velük kapcso-latban.

A hosszú távú program kezdéseként 1997-ben aDunántúl területére az építõipari homok- és kavicselõfor-dulások földtani- és prognosztikus készleteinek térképétállítottuk elõ, valamint összegyûjtöttük Gyõr-Moson-Sopron megye területén a földtani alapadatokat. A KTMáltal rendelkezésünkre bocsátott digitális adatbázis fel-használásával elkészítettük a tervezett „Tabu” térkép elsõváltozatát.

Az elkészült térképek:— Építõipari homok- és kavicselõfordulások földtani

térképe, Dunántúl, 1:500 000.

— Építõipari homok- és kavics prognosztikusterületei, Dunántúl, 1:500 000.

— Felszíni képzõdmények földtani térképe, Gyõr-Moson-Sopron megye, 1:150 000.

— Geomorfológiai felszíntípusok térképe, Gyõr-Moson-Sopron megye, 1:150 000.

— Talajvíz állapot térkép, Gyõr-Moson-Sopronmegye, 1:150 000.

— Építõipari kavics- és homokbányászatot korlátozótényezõk térképe („Tabu” térkép) Gyõr-Moson-Sopronmegye, 1:150 000.

Földtani monitoringhálózat mûködtetése ésaz adatok értékelése a Szigetközben

Témafelelõs: Scharek Péter

Intézetünk 1991 óta végzett a KTM megbízásábólkörnyezetföldtani vizsgálatokat a Szigetközben. Mun-káink eredményeirõl éves Beszámoló Jelentésekbenadtunk számot, melyek hozzájárultak a magyar–szlovákkormányközi tárgyalások szakmai megalapozásához, föld-tani alapadatokat szolgáltattak a hágai per elõkészítéséreösszeállított jogi és tudományos anyaghoz.

1997-ben a következõ munkákat végeztük:

1. A medermenti szondázás folytatása.A Szigetköz talaj- és rétegvizeinek utánpótlását

alapvetõen a felszíni vízfolyások mederfenekén keresztülbeszivárgó víz biztosítja. A Duna elterelése elõtt ez fõkénta fõmeder jól átöblített, rendszeresen mozgatott fenék-üledékein keresztül történt. Az elterelés nyomán a fõ-meder tápláló szerepe megszûnt, a beszivárgás jelenleg acsúni és a somorjai tározó, illetve a hullámtéri és mentettoldali vízpótló rendszerek stabilizálódott, kolmatált ésföliszapolódott mederfelületein keresztül történik. Amegváltozott beszivárgási feltételek a korábbinál ked-vezõtlenebb vízminõséget eredményeznek.

A beszivárgás során lejátszódó folyamatok a medermenti szondázással vizsgálhatók. A felszíni víz és aszondában észlelt víz szintkülönbsége és eltérõ vízminõ-sége alapján a változások nyomon követhetõk. A szlová-kiai tározóból elszivárgó vizet közvetlenül nem tudtukvizsgálni, de a hasonló mederüledékû hazai medrek men-tén végzett mintázások, valamint a tározóból származó,Magyarországot elérõ víz észlelése lehetõvé tették azottani folyamatok becslését is.

2. Beszivárgást vizsgáló tanulmányi kútcsoportokészlelése.

1994. nyarán a hullámtéri és a mentett oldali vízpótlórendszer medrei mellett a VITUKI megrendelésére 11kútcsoport létesült. A különbözõ mélységben szûrõzött, amedertõl különbözõ távolságban mélyült kutak lehetõvéteszik a mederbõl történõ elszivárgás mennyiségi ésminõségi vizsgálatát, a vízpótlás hatásainak értékelését.

1995-ben és 1996-ban a szondázásokkal egy idõbenvízszint- és talphõmérséklet-mérést végeztünk a kutakban.Nyilvánvalóvá vált, hogy a kútcsoportok különbözõ típusú


mederszakaszok mellett létesültek (állandó, intenzívbeszivárgás; tartósan alászívott, szinte izolált meder; vál-takozva tápláló-megcsapoló meder; állandóan befogadómederszakasz). A tanulmányi kutak észlelése nélkülöz-hetetlen információkat szolgáltat a táplálási-megcsapolásifolyamatok modellezéséhez és értelmezéséhez. 1997-benfolytattuk a mintegy 60 db kútban a vízszint- és talp-hõmérséklet-mérést, négy alkalommal, a szondázásokhozkapcsolódva.

3. Aktuálgeológiai megfigyelések.A szigetközi vízrendszer medreiben lejátszódó aktuál-

geológiai folyamatok többsége (föliszapolódás, kolmatá-ció, partfalelmosás, hordalék-fölhalmozódás, mederpán-célozódás, vas-mangán kicsapódás stb.) nehezen szám-szerûsíthetõ. A változások nem folyamatosak, hanem a ter-mészetes és a mesterségesen befolyásolt vízjárás jelen-tõsebb eseményeihez kapcsolódva, szakaszosan mennekvégbe. Nyomon követésük éppen ezért csak rendszeresmegfigyelésekkel, az észlelt állapot részletes dokumen-tálásával lehetséges. A mederállapot változása ugyanakkora leghamarabb észlelhetõ folyamat, amely megelõzi avízminõségi és ökológiai változásokat is.

Az aktuálgeológiai megfigyeléseket 1986-ban kezdtüka Szigetközben. A vizsgálatokat 1991-ben megismételtük,majd az észlelések 1994-tõl váltak rendszeressé. 1995-ben9 megfigyelési pontot választottunk ki a fõmederben és ahullámtéri mellékágak mentén. Az egyes helyszínekkülönbözõ típusú, de a Szigetközben gyakori és jelleg-zetes szedimentációs-eróziós folyamatokat, beszivárgási-megcsapolási viszonyokat jellemeznek. 1996-ban is ugyanezeket a helyeket kerestük fel és dokumentáltuk.

1997-ben folytatódtak a megfigyelések. Az észleléseketkét alkalommal végeztük: közvetlenül árvízi helyzet után,amikor a legintenzívebbek a változások, valamint az õszikisvízi idõszak alkalmával, amikor részben a mederüle-dékek is jól megfigyelhetõk.

A talajvíz jelen állapot szerinti mélységeTémafelelõs: Kuti László

A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisz-tériumtól kaptuk a megbízást, hogy a Duna–Tisza közihátság északi folytatásában lévõ területek (Észak-Alföld),illetve a Maros-hordalékkúp területe talajvízmélységénekjelen állapot szerinti megállapítására és térképi ábrázo-lására. A feladat elvégzésében a projekt minden munkatár-sa, valamint az ELTE két, projektünknél szakdolgozatotkészítõ hallgatója is részt vett. A talajvíz jelenlegi szint-jének megállapításához kb. két hónap alatt az Észak-Alföldön 868, a Maros-hordalékkúp területén 208 ésBudapest déli határában 37 ásott kutat mértünk meg. Aterepi méréseket kiegészítettük a területen található 71,illetve 57 VITUKI kút megfelelõ adataival. A feldolgozottmérési adatokból szerkesztettük meg 1:100 000-es méret-arányban a talajvíztükör felszín alatti mélységének tér-képét. A digitális technikával elkészült térképekethatáridõre átadtuk a megrendelõnek.

Az Alföld földtani térképeiTémafelelõs: Kuti László

A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztéri-umtól kaptunk megbízást a Rónai–Kuti-féle Alföld térké-pezés több lapjának digitalizálására is. A feladat az Alfölddéli részének a Dabas–Püspökladány vonalától délre lévõ14 teljes és 14 csonka 1:100 000-es méretarányú térképlap9 változatának digitalizálása, és számítógépes úton történõelõállítása volt. A kilenc változat közül hat az atlaszoktérképváltozata volt, kettõ az agrogeológiai sorozat térké-pei közé tartozott, egyet pedig e feladat részeként kellettmegszerkesztenünk az adatokból.

A feladat teljesítése során el kellett végezni a térkép-lapok tartalmi és formai egységesítését, és az egységesítésszempontjai szerinti átszerkesztését, az egységes jel- ésszínkulcs kidolgozását. A földtani változatot pedig azEOFT jelkulcs szerint át kellett szerkeszteni.

A digitalizált adattömeg nagymértékben kibõvítette azagrogeológiai adatbázisunkat.

A felszín alatti vízkészletek arzéntartalmánakvizsgálata

Témafelelõs: Horváth István

Az elkészült jelentésben országos áttekintést készí-tettünk 500 m mélységig terjedõen, azaz az ivóvíz termelésszempontjából kiemelt fontosságú zónára, az egyedi víz-fúrásokban észlelt arzén koncentrációkról. A rendelkezé-sünkre álló adatok mintegy 40%-án alapuló feldolgozásthárom mélység szakaszra (0–100, 100–300 és 300–500 m)végeztük el. Az egyedi kutakban észlelt As-tartalmak átla-gait 1:500 000-es méretarányú térképeken ábrázoltuk. Azadatokat statisztikai feldolgozásban országos és megyeibontásban is vizsgáltuk (gyakoriság, mélység szerintimegoszlás stb.). Bemutattuk néhány hosszabban észlelt kútarzén tartalom változásának idõsorát. Az arzénes vizekhidrogeológiai helyzetének bemutatása érdekében kb. 30 000 fúrás adatai alapján, a fenti három mélység inter-vallumra potenciál térképeket készítettünk.

Az értékelés foglalkozott az arzénes vizek hazaimegismeréstörténetének áttekintésével, a megjelenésüketés elterjedésüket meghatározó földtani-geokémiaifeltételekkel. Végül javaslatot tettünk a kutatás folytatásá-nak irányára. A munka KHVM megbízásra készült.

TUDOMÁNYOS PÁLYÁZATOK

1997-ben is az Intézet fokozott hangsúlyt fektetetthazai és külföldi pénzforrások felkutatására, amellyel acsökkenõ költségvetési támogatás részben dekompenzál-ható. A pályázati rendszer lehetõségeinek kihasználásasegíti az alapkutatási témák kimunkálását, a hazai- ésnemzetközi, különös tekintettel az EU kutatási irányza-tokhoz való csatlakozást, hazai és külföldi kutatóhelyekközötti kapcsolatokat (közös projektek), nyugdíjas intézetikutatók részvételét kutatási projektekben, nemzetközi


szakmai szervezetekben és nemzetközi konferenciákontörténõ részvételt. Az elnyert pályázatok nemcsak arésztvevõ kutatók számára jelentenek szakmai elismert-séget és továbblépést, hanem az Intézet jelenlegi ésjövõbeni szakmai kapcsolatrendszerének egyik leg-fontosabb pillérei. Az így megszerzett pénzek a MÁFIszámára fontos bevételi forrást jelentettek.

A pályázati forrásokból finanszírozott kutatási témáklegnagyobb részét az OTKA pályázatok tették ki (26 db),bár az egyes kutatási témákra relatíve kevés pénz jutott.Ugyancsak OTKA finanszírozásból több intézeti kutatóvett részt különbözõ külföldi tudományos rendezvényeken.

Az OMFB támogatásainak jelentõs része a Balatontérinformatika rendszerének kidolgozását fedezte, emellettkonferencián való részvételre (4 fõ), konferencia-

szervezésre (DANREG, GIS, Térinformatika és azINTERNET, IGCP Regionális ülés) és nemzetköziszervezetben való tagdíj (Földtani Világtérkép Bizottság)fizetésére irányult. Ugyancsak OMFB támogatáskeretében (kétoldalú TéT megállapodás) került sor a ma-gyar–mexikói környezetföldtani együttmûködésre, ma-gyar–japán szferula együttmûködésre, és magyar–németegyüttmûködésre a CH-szennyezõdés vizsgálatában.

Jelentõs tevékenység folyt egyéb hazai pályázati for-rásokból finanszírozott támákban is (pl. MAKA,PHARE).

1996-ban jelentõs lépések történtek az Európai Unió ku-tatási–fejlesztési programjához való csatlakozásban. Ennekeredményeképp jelenleg a MÁFI 3 nemzetközi pályázat(INCO–COPERNICUS) kidolgozásában vesz részt.


Átvett pénzeszközökbõl és pályázatból finanszírozott kutatás:

Cím TémafelelõsTörök ösztöndíjas témavezetése Korpás L.-néSzferula konferencia lebonyolítása Detre Cs.Szigetközi földtani monitoring Scharek P.Alföld térképek Kuti L.Az Alföld talajvize Kuti L.Országos geokémiai adatok feldolgozása Ódor L.Számítógépes légi fénykép katalógus Tullner T.Külszíni bányászati tevékenységek Scharek P.Határfolyók árterének vizsgálata Ódor L.Szennyezõforrások vizsgálata Kuti L.

Nemzetközi témákQuarter pollen adatbázis Cserny T.Tápelemek mozgásának kutatása Kuti L.Egyiptomi kréta Császár G.Labor módszer harmonizáció Bartha A.Duna delta Nádor A.Szilikát felhasználás kutatása Csirik Gy.DMP Kazahsztán Brezsnyánszky K.Szekvenciasztratigráfiai munkaülés Palotás K.COGEOENVIRONMENT Halmai J.


OTKA témák

Metamorf magmás kõzetekpaleogeotektonikai indikátorok a Tisia-doménaljzatban, kõzettani és geokémiai tanulmány

Kalmár J.

Endemikus fejlõdés a Pannon-tóban Müller P.Borsodi miocén vulkáni tufaszintekhelyzetének bio- és kronosztratigráfiaivizsgálata

Radócz Gy.

Planktoni produktivitás a toarci Tétiszben Vetõ I.Börzsöny–Dunazug hegység 50 E földtanitérképe és magyarázója

Korpás L.

A Balaton komplex földtani kutatása soránnyer adathalmaz integrált kiértékelése

Cserny T.

Talajtípusok mikromorfológiai sajátságainakásványtani jellemzése

Földvári M.

Medenceperemi területek felszínalakulása,üledékfelhalmozódásai és lepusztulásiszakaszai a pliocén és a kvarter során

Kaiser M.

Északnyugati-Kárpátok legbelsõ zónáinakföldtani térképe és mezo-kainozoosszerkezetfejlõdése

Less Gy.

Alsó-miocén lepusztulási eseményekrekonstrukciója Észak-Magyarországon

BudinszkynéSzentpéteri I.

Dinosaurusok Magyarországon Kordos L.Tethys-Szutura akkréciós szelvényeinekösszehasonlíó mikrofauna, -flóra vizsgálata,korrelációja, paleogeográfiai kapcsolatai(Gerecse-Salzburgi Mészkõalpok, thiton-albai)

KovácsnéBodrogi I.

Víz-kõzet kölcsönhatás vizsgálata felszínalattivíz geokémiai fejlõdésének modellezéséhez: aHévízi-tó vízkémiai jellegének kialakulása

Szûcs A.

Alföldi szikes területek talajtani ésagrogeológiai modellezése

Fügedi P. U.

Magyarország neogén holoplanktonikusgastropodái (Pteropoda)

Bohnné HavasM.

A Tethys jurán belüli kinyílása és bezáródásagerecsei és pilisi (hátsági és medencekifejlõdésû) szelvények alapján

Császár G.

Duna-menti osztrák–szlovák–magyargeológiai információs rendszer kiépítésealkalmazottföldtani feladatok megoldásacéljából

Császár G.

Bakony és a Vértes–Gerecse ladin–karnivizsgálata

Csillag G.

Szferulitok vizsgálata a Kárpát-medencében Detre Cs.Magyar és német olajpalák, szerves k õzettanivizsgálata

Hámorné VidóM.

Vulkáni turbulens felhõk nyomozása amagyarországi harmadkoripiroklasztikumokban

Ilkeyné PerlakiE.

Eocén transzgresszió térszíne és lefolyása aDunántúli-középhegység DNy-i részén

Knauer J.

Budai-hegységi Szépvölgyi Mészk õ és aBudai Márga integrált sztratigráfiája

Korpás L.

Az olaszországi gubbioi felsõ-krétaalapszelvények és a dunántúli-középhegységiszenon alapfúrások korrelációja


Numerikus evolúciós korreláció és földtanikorbecslés

Less Gy.

A Centrális Paratethys neogénpalynosztratigráfiai korrelációja

Nagy L.-né

Amerikai kongresszus Kordos L.

OMFB témák

Magyar–mexikói környezetföldtaniegyüttmûködés.

Scharek P.

A Balaton térinformatikai rendszere Turczi G.European Union of Geosciences/Strassburg(konferencia)

Juhász E.

Impakt és extraterresztrikus szferulákföldtörténeti jelentõsége

Detre Cs.

Joint European Conference on GIS/Bécs(konferencia)

Scharek P.

CH-szennyezõdések vizsgálata Hámorné VidóM.

European Union of Geosciences/Strassburg(konferencia)


200 jahriges Jubileum der Societat für diegesammte Mineralogie/Jena (konferencia)

Viczián I.

IGCP munkaértekezlet (Budapest, 1997. 06.04–08.)

BrezsnyánszkyK.

AAPG konferencia/Bécs 1997. 09. 07–10. Korpás L.FOREGS munkaülés Nottingham 1997. 08.31–09. 05.

BrezsnyánszkyK.

Térinformatikai rendezvény (Budapest 1997.10. 16–17.)

Tullner T.

Számítástechnikai beszerzés Halmai J.Joint European Conference on GIS/Bécs(konferencia)

Kardeván P.

Egyéb magyar pályázatok összesen

Szferulák eredetének komplex vizsgálata Detre Cs.Carlin arany Magyarországon Korpás L.Mecseki dinoszaurusz lábnyomok vizsgálata Kordos L.

mÛkÖdÉsi jelentÉs amagyar Állami fÖldtani...

Documents