munkafüzet³gia-mf...munkafüzet – biológia, 10. évfolyam - 3 - elŐszÓ kedves diákok! a...

„A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS OKTATÁS KOMPLEX

MEGÚJÍTÁSA A RÉVAI MIKLÓS GIMNÁZIUMBAN

ÉS KOLLÉGIUMBAN”

Munkafüzet

BIOLÓGIA

10. évfolyam

Péntek Szilvia

TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó ............................................................................................. 3

A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata .......................... 4

1. A növényi sejtalkotók ............................................................... 8

2. A növények festékanyagai ...................................................... 13

3. A növényi szövetek ................................................................ 17

4. A növényi szervek ................................................................. 21

5. A növényi szervek II. ............................................................. 26

6. A magvak csírázása ............................................................... 32

7. A magvak csírázása II. ........................................................... 37

8. Növényhatározás ................................................................... 42

9. Növényhatározás II. .............................................................. 47

10. Plazmolízis és ozmózis vizsgálata ............................................ 53

11. A csírázás és a sejtlégzés vizsgálata ........................................ 57

12. A növényi szövetek vizsgálata II. ............................................ 61

13. A fotoszintézis vizsgálata ........................................................ 66

14. Keményítővel kapcsolatos vizsgálatok ...................................... 69

15. Mohák, harasztok, gombák vizsgálata ...................................... 73

16. Termések ............................................................................. 78

17. Virág, virágzat ...................................................................... 81

18. Talajjal kapcsolatos vizsgálatok ............................................... 85

19. Levegővel kapcsolatos vizsgálatok ........................................... 89

20. Vízvizsgálatok ....................................................................... 92

Források ........................................................................................ 96

Fogalomtár .................................................................................... 97

Munkafüzet – Biológia, 10. évfolyam

- 3 -

ELŐSZÓ

Kedves Diákok!

A körülöttünk lévő élővilág megismerése elképzelhetetlen az alapos meg-

figyelés, a kísérletezés nélkül. Az érzékszerveinkkel észlelhető világon túl

ott a mikrovilág, amelynek felfedezése elengedhetetlen a természet meg-

értése során. A biológia csodálatos tudomány, megismerése egyszerre kö-

veteli meg a fogalmi és tárgyi ismereteket, a megfigyelést és a kísérletek

során megszerzett személyes tapasztalatokat. A kezetekben lévő munka-

füzet ennek megfelelően elméleti kérdéseket és kísérleteket is tartalmaz.

Minden fejezet egy-egy témakört dolgoz fel egy vagy több gyakorlati fela-

daton, kísérleten keresztül. Az egyes feladatok külön-külön is használha-

tóak. A laboratóriumban folyó izgalmas munka, a felfedezés öröme mara-

dandó élményt nyújt. A munkafüzet segít a biológia tananyagának elsajá-

tításában, de e közben nemcsak a tanórai tudás mélyíthető el, hanem fel-

tárul a természet csodálatos világa is. Ezen világ felfedezéséhez kívánok

az eredményes munka mellett élvezetes megfigyeléseket, kísérleteket, a

felfedezés örömét.

A szerző


- 4 -

A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI

SZABÁLYZATA

1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet

csak engedéllyel hagyhatja el!

2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az esz-

közöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekin-

téssel szabad használni!

3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt

megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A

tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz!

4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi

épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísér-

leti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem.

5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha több-

féle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gá-

zokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni!

6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A ma-

radékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő

vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad össze-

cserélni!

7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat – kém-

csőfogó segítségével – ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan

melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk

felé!

8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka

elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró

hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő

vízzel mossuk le!

9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hoz-

zányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani!

10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a

megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarás-

sal vagy poroltóval)!

11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely

elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill.

a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e!

12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos!


- 5 -

13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos!

14. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a

laboratórium dolgozóinak!

Néhány fontos laboratóriumi eszköz

Bunsen-égő meggyújtása

1. Levegőnyílás elzárása

2. Gyufagyújtás

3. Gázcsap megnyitása

4. Gáz meggyújtása

1. ábra 2. ábra


- 6 -

A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok,

jelzések és jelentésük:

Tűzveszélyes anyagok

Robbanó anyagok Oxidáló anyagok

Nyomás alatt álló

gázok

Irritáló anyagok Mérgek

Maró hatású anyagok Emberre ártalmas Veszélyes a vízi

környezetre

A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat

találunk.

Például a hypo esetében: R 31, R 36/38, R 52

S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50

Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az

S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági

tanácsokat jelzi.

A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez,

amelyek jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található!


- 7 -

A hypo esetében:

R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek

R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású

R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre

S 1/2 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen

tartandó!

S 20 Használat közben enni, inni nem szabad!

S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást.

S 26 Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvos-

hoz kell fordulni!

S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni!

S 46 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az

edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg

kell mutatni!

S 50 Savval nem kezelhető

Egyéb munkavédelmi szimbólumok:

Védőszemüveg használata

kötelező

Védőkesztyű használata

kötelező

Vigyázz!

Forró felü-

let!

Vigyázz!

Alacsony

hőmérsék-

let!

Vigyázz!

Tűzveszély!

Vigyázz!

Mérgező

anyag!


- 8 -

A NÖVÉNYI SEJTALKOTÓK

Bevezető/Ismétlő feladatok:

Rajzolj prokarióta és eukarióta sejtet! Az eukarióta sejt legyen a

zöld szemesostoros! Miért jelentős a zöld szemesostoros a táplálko-

zását és evolúciós szerepét tekintve? Milyen közös sejtalkotók van-

nak a két sejtben?

1. kísérlet – Hagymalevél sejtjeinek vizsgálata

Eszközök:

tanulói fénymikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, csipesz, szike, vö-

röshagyma, metilzöld oldat, eozinoldat, itatóspapír, óraüveg, 50%-

os alkohololdat, híg ecetsavoldat

A kísérlet leírása:

Készíts a vöröshagyma húsos alleveléből három nyúzatot! Az elsőre

cseppents vizet és fedd le fedőlemezzel, majd vizsgáld a mikrosz-

kóppal! A másodikat tedd egy kevés eozinoldatba (óraüvegre né-

hány csepp eozinoldat), majd egy percig hagyd benne, miközben

csipesszel néha megmozdítod! Ezt követően tedd híg ecetsavas ol-

datba egy percre, majd tárgylemezre téve fedd le, és vizsgáld meg!

A harmadik metszetet helyezd metilzöld oldatba 2-3 percre, szintén

mozdítsd meg néhányszor! A festés után egy percre tedd 50%-os

alkohololdatba! Fedd le a harmadik metszetet is, és vizsgáld!


- 9 -

Feladatok:

1) Rajzold le a látottakat, és nevezd meg a tény-

legesen látott sejtalkotókat! Írd a körökhöz,

hogy melyik festési eljárással készítetted a

metszeteket!

2) Mi a látott sejtalkotók feladata?

3) Miért volt szükség az eozinoldatra?

4) Mi lehetett az ecetsav feladata?

5) Mit festettünk meg a metilzölddel?

6) Mi lehetett az alkoholos áztatás funkciója?

2. Színtestek vizsgálata

Eszközök:

Tanulói mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, szike, csipesz, desztil-

lált víz, pletykanövény, paradicsom


- 10 -


Vágj ki egy kis darabot szikével egy érett paradicsom termésfalá-

ból, majd kend szét a tárgylemezen, fedd le! Készíts a pletyka nö-

vény levelének fonákjáról nyúzatot! Tedd tárgylemezre, kissé vizezd

be, majd fedd le! Készíts a pletyka növény levelének színéről is

nyúzatot! Vizezd, majd fedd le! Rajzold le a látottakat, és válaszolj

a kérdésekre!

Feladatok:

paradicsom pletyka levél fonákja pletyka levél színe

1. Mit tartalmaznak a paradicsom termésfalának sejtjei?

2. A pletyka levelének melyik szövetéből készült a nyúzat?

3. Mi jellemző erre a szövetre?

4. Milyen alakúak a pletykalevél színéről készült nyúzat sejtjei?

5. Miket látsz, az előbbi nyúzat sejtjeiben?

6. Látsz-e különbséget a gázcserenyílások számában a pletykalevél

fonáki és színi részéről készült nyúzatain?


- 11 -

3. Sejtüregek, zárványok vizsgálata

Eszközök:

tanulói fénymikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, csipesz, szike, vö-

röshagyma, Sansaveria és fikusz levele, pirospaprika (kaliforniai)

itatóspapír, óraüveg, éter


Feladatok:

1. Készíts keresztmetszetet a Sansaveriából! Fedd le vízzel! Figyeld

meg a mikroszkóp különböző nagyításaiban! Rajzold le a látotta-

kat!

2. A fikusz leveléről készíts vékony keresztmetszetet! Fedd le vízzel!

Figyeld meg a mikroszkóp különböző nagyításaiban! Rajzold le a

látottakat!

3. A kaliforniai paprika termésfalából készíts két keresztmetszetet!

Az egyiket fedd le vízzel, a másikra cseppents étert! Hasonlítsd

össze a két metszetet!

Kérdések:

1) Melyik növényi szöveteket látod a Sansaveria levél keresztmet-

szetében? Mi az egyes szövetek feladata és jellemzője?

2) Milyen különbséget veszel észre a fikusz és a Sansaveria ke-

resztmetszetét összehasonlítva?

3) Milyen tartalék tápanyag van a paprikában? Hogy hatott az éter?


- 12 -

4) Miért oldhatatlan formában raktározzák a növények a tápanyago-

kat?

Sansaveria fikusz paprika

Önértékelés:

Munkád befejeztével értékeld magadat!

1. Mi okozott nehézséget számodra? Állítsd sorrendbe! Kezdd a leg-

nehezebbel!

A) Bevezető kérdések

B) Eszközhasználat

C) Megfigyelések, tapasztalatok leírása

D) Kísérletek értelmezése

E) Magyarázatok leírása

2. Melyik kísérlet volt számodra a legérdekesebb? Miért?

3. Miben látod az elvégzett kísérletek hasznát?


- 13 -

A NÖVÉNYEK FESTÉKANYAGAI


1. Melyik szerves vegyületcsoport képviselőjét látod az ábrán?

2. Milyen jellegzetes tulajdonságuk van? Felépítésük miként szolgál-

ja biológiai szerepüket?

3. Írj további példákat erre a vegyületcsoportra!

Valóban „csak” zöld színű a levél?

Láthatunk-e arra példát a természetben, hogy a levelek zöld színét a

zöld festékanyagon kívül más színek is okozhatják?

1. kísérlet – Zöld növényi levél festékanyagainak szétvá-

lasztása

Eszközök:

dörzsmozsár, kvarchomok, spenótlevél vagy friss fűnyesedék, olló,

hurkapálca, óraüveg, szűrő, főzőpohár, magnézium-karbonát, 85%-

os aceton, szűrőpapír, hajszárító, benzol, petroléter, gázfelfogó hen-

ger


A spenótleveleket/fűnyesedék ollóval aprítsd fel! Tedd a dörzsmo-

zsárba és kevés kvarchomokkal, csipetnyi magnézium-karbonáttal

85%-os acetonban dörzsöld szét! Az oldatot szűrd át főzőpohárba, a

szűrőn maradt anyagot mosd át acetonnal!

Egy 10x2 cm-es szűrőpapír csíkra a szélétől 2 cm-re cseppentővel

vékony vonalban vidd fel a kapott oldatot! Rögzítsd hurkapálcához!

Szárítsd meg hajszárítóval! Helyezd egy 500 ml-es gázfelfogó hen-

gerbe, amibe előzőleg benzol:petroléter 3:1 arányú elegyét öntöt-


- 14 -

ted! Ez lesz a futtatókeverék. Fedd le óraüveggel és az eredményt

körülbelül 20 perc múlva láthatod. (A szűrőpapírnak egyenletesen

bele kell érnie a futtatókeverékbe, de az oldószer ne érje a startvo-

nalat.)

1) Miért volt szükség a kvarchomokkal történő dörzsölésre?

2) Milyen színű lett a szűrlet?

3) A sejtek mely részéből szabadíthattuk ki az oldat színét adó fes-

tékeket?

4) Mi a neve annak a módszernek, amivel dolgozol? Hogy működik?

5) Milyen sorrend alakult ki a szétválasztott színanyagok közt? Kezd

azzal, amelyik a legtávolabbra jutott!

6) Láthatunk-e arra példát a természetben, hogy a levelek zöld szí-

nét a zöld festékanyagon kívül más színek is okozhatják?

7) Milyen fontos elemekhez juthatunk hozzá, ha spenótot, vagy más

zöld növényi részeket fogyasztunk? Milyen szerepe van ezeknek

az emberi szervezetben?


- 15 -

2. kísérlet – Antociánok vizsgálata

Eszközök:

vöröskáposzta, reszelő, konyhasó, szűrő, gumikesztyű, ecet, ultrás

víz/híg NaOH, kémcsövek, kémcsőtartók, cseppentők


A vöröskáposztát reszeld le, sózd meg alaposan, keverd össze a só-

val, majd várj addig, amíg levet ereszt! Szűrd le, kezeddel nyom-

kodd is ki a káposztát, majd a levét hét kémcsőben kell elosztani.

Egy kémcsőbe ujjnyi mennyiséget tegyél! Számozd meg a kémcsö-

veket és helyezd őket a kémcsőtartóba növekvő számsorrendben!

Az első kémcsőbe három csepp ecetet, a másodikba két cseppet, a

harmadikba egy cseppet tegyél! Az ötös kémcsőbe egy csepp ultrás-

víz, a hatosba 2 csepp, a hetesbe 3 csepp kerüljön! Figyeld meg a

változásokat és válaszolj a kérdésekre!

Feladatok:

1) A vöröskáposzta lé készítésekor milyen kémiai folyamat játszó-

dott le? Magyarázd a jelenséget!

2) Milyen színű a 4-es kémcsőben az oldat?

3) Miért nem cseppentettünk semmit a 4-es kémcsőbe?

4) Hogy változik a vöröskáposzta levének színe sav hatására?

5) Hogy változik a vöröskáposzta levének színe lúg hatására?

6) Mely növényi részeket színezhetik meg az antociánok?


- 16 -

7) Tavasszal virágzik a nefelejcs, aminek a fiatal virágai pirosak, ké-

sőbb kékre színeződnek. Az elvégzett kísérlet alapján magyarázd

a jelenséget!

Önértékelés:



nehezebbel!









- 17 -

A NÖVÉNYI SZÖVETEK


1) Rajzolj egy növényi sejtet az üres részre! Nevezd meg a részeit!

2) Húzd alá azon sejtalkotókat, amelyek kizárólag a növényekre jel-

lemzőek!

3) Miben különbözik a lerajzolt sejt egy baktériumsejttől?

4) Mi a szövet fogalma?

1. kísérlet – Lilahagyma bőrszövetének megfigyelése

Eszközök:

tanulói mikroszkóp, szike, tárgylemez, fedőlemez, víz, cseppentő,

tálca a növényi hulladéknak, lila- és vöröshagyma, íriszlevél, ciklá-

menlevél,


Készíts a lilahagyma húsos alleveléből vékony bőrszöveti nyúzatot!

Rajzold le, és nevezd meg azon sejtalkotókat, amelyeket látod!

Készíts a ciklámenlevél fonáki részéről, és az íriszlevél valamelyik

oldaláról nyúzatot!

Add meg a nagyítás mértékét!


- 18 -

1) Mi jellemző a bőrszöveti sejtek elhelyezkedésére?

2) Mely sejtalkotók nem láthatóak? Mi lehet az oka?

3) Milyen függelékei lehetnek a növények bőrszövetének?

2. kísérlet – Ciklámen és írisz bőrszövetének megfigyelé-

se

Eszközök:


tálca a növényi hulladéknak, lilahagyma


Készíts a ciklámenlevél fonáki és színi részéről, és az íriszlevél min-

degyik oldaláról nyúzatot! Kevés vízzel akadályozd meg a metszetek

kiszáradását! Rajzold le a ciklámen fonáki oldalán látottakat! Rajzold

le az egyik íriszről készült levélnyúzatot is!

ciklámen írisz

nagyítások:

Feladatok:

1) Miben hasonlít egymásra a négy metszet?


- 19 -

2) Milyen különbségeket látsz az általad lerajzolt metszetek közt?

3) Miért lett volna elegendő az írisz levelének csak az egyik oldaláról

készíteni a metszetet?

4) Miben különbözik a ciklámen leveléről készült két metszet? Mi le-

het a különbség oka?

3. kísérlet – Alapszövetek vizsgálata

Eszközök:


tálca a növényi hulladéknak, begónia


Készíts keresztmetszetet a begónia levélnyeléből! Tedd tárgylemez-

re, kissé vizezd be, majd fedd le, és vizsgáld!

Rajzold le a látottakat! Válaszolj a kérdésekre!

1) Mekkora a nagyítás?

2) Mely növényi szöveteket látod?

3) Milyen szöveteket láthatnál még a metszetben?

4) Milyen sejtalkotókat látsz a sejtekben?


- 20 -

5) Milyen jellegzetesség utal a metszeten látható alapszövet felada-

tára?

6) Mely anyagok épülnek be a sejtfalba?

7) Milyen kísérlettel győződnél meg arról, hogy a metszeten látott

sejtekben megtalálható-e a sejthártya?

Önértékelés:



nehezebbel!









- 21 -

A NÖVÉNYI SZERVEK


1. Válassz az állításokhoz nagybetűt! (Előfordulhat, hogy több betű

is megoldás lehet.)

A) gyökérzet

B) szár

C) levél

D) virág

E) termés

a) Reproduktív szerv

b) A hajtást alkotja

c) Csak a zárvatermőknél jelenik meg

d) Rögzíti a növényt

e) Feladata a fotoszintézis és a párologtatás

f) Lehet fás vagy lágy

g) Összeköti a növény szerveit egymással

h) Zónákra osztható

i) Módosult levelekből áll

j) A nyitvatermőknél jelenik meg először

k) A növény vegetatív szervei

l) Felveszi a vizet és az oldott ionokat

m) Nincsenek rajta gázcserenyílások

n) Viasz boríthatja

o) Ebben található az érett mag

Tudunk-e következtetni egy növény leveléről a többi

szerv jellemzőire?

A csoportok kapnak egy növényi levelet (kukorica, írisz, hárs, nyír,

fűz, ….), amiről az első feladat végén meg kell tudniuk mondani,

hogy kétszikű vagy egyszikű növényről szedtük. Állításukat indokolni

kell!


- 22 -

1. kísérlet – Egyszikűek és kétszikűek szerveinek össze-

hasonlítása

Eszközök:

élő, virágos/terméses növények (egyszikű fűféle vagy a laborban

hajtatott tulipán/nárcisz; kétszikű, lágyszárú növény pl. pásztortás-

ka, kamilla, lucerna), nagyító, Növényhatározó, ismeretlen növény

levele, sárgarépa, tárgylemez, fedőlemez, tanulói mikroszkóp, bur-

gonya, vöröshagyma, szőlőhajtás, vadszőlő/borostyá hajtás, karfiol,

aloe vera levél, fagyöngy fotó, kukorica gyökérzet/fotó, lucerna gyö-

kérzet/fotó


Figyeld meg a két növény szerveit! A látottak alapján töltsd ki a táb-

lázatot!

Megfigyelési szem-pontok

Kétszikű növény Egyszikű növény

Gyökérzet jellemzői

Szár jellemzői

Levél jellemzői

Virág jellemzői

Termés jellemzői


- 23 -

Az ismeretlen növényi levélről:

2. kísérlet – Gyökér vizsgálata

Eszközök:

sárgarépa, szike/kés, tálca, tanulói mikroszkóp, kész preparátum

(gyökércsúcsról) vagy mikrofotó


Vágd hosszában félbe a sárgarépát! Figyeld meg a különböző zóná-

kat a gyökéren és tapasztalataidat rögzítsd!

Feladatok:

1. Írd a rajz megfelelő részeihez az elnevezéseket!

3. ábra

2. Mi a neve a sárgarépagyökér módosulatának? Mi a feladata?


- 24 -

3. Nézz meg mikroszkópban egy előre elkészített növényi prepará-

tumot/tekintsd meg a mikrofotót! A gyökér mely zónájáról ké-

szülhetett? Miért?

4. Készíts a „c” zónából egy nagyon vékony hosszmetszetet! Nézd

meg a mikroszkóppal! Milyen alakú sejteket látsz?

5. Mi az „a” zóna feladata?

3. kísérlet – Szervek és módosulataik

Eszközök:

növényi részek (burgonyagumó, vöröshagyma, karfiol, aloe vera le-

vél, lucerna gyökérzete/fotó, borostyán/vadszőlőhajtás, kukorica

gyökérzete/fotó, fagyöngy fotó, tavirózsa fotója, szőlővessző kacs-

csal)


Ismerd fel, hogy mely növényeket látod a tálcán és a fotókon! Töltsd

ki a táblázatot! Az utolsó oszlopban csak abba a cellába írj, ahol

nincs szaggatott vonal!

Növény neve Szerv, aminek a módosulata

Feladata Jellegzetes növényi szöve-

te

Burgonya

Vöröshagyma ----------------


- 25 -

Karfiol ----------------

Aloe vera

Lucerna ----------------

Borostyán/vadszőlő ----------------

Kukorica ---------------

Fagyöngy ----------------

Szőlő ----------------

Önértékelés:



nehezebbel!









- 26 -

A NÖVÉNYI SZERVEK II.


1. Melyek a levél részei? Rajzolj egy levelet és nevezd meg a része-

it!

2. Nevezd meg a levél szöveti felépítésén a részeket!

4. ábra


- 27 -

3. Mely hatások juttatják el a levelekig a gyökérzet által felszívott

vizet és ionokat?

Vizsgáljuk meg a növényi levelet morfológiailag és élettanilag!

Keressünk választ az óra végén a következő kérdésekre:

- Függ-e a párologtatás mértéke a lombkorona leveleinek számától?

- Függ-e a párologtatás mértéke a légmozgástól?

- Működik-e a gyökérnyomás a hajtás eltávolítása után is?

1. kísérlet – Levélmorfológia

Eszközök:

élő növények levelei (körülbelül 10-15 féle növényről, amelyek va-

lami miatt jellegzetes alakúak),Növényismeret c. könyv, vonalzó a

méréshez


A Növényismeret c. könyv oldalai alapján állapíts meg minél több

jellemzőt a tálcákon található levelekről! Készíts rajzot a levelekről

és írd mellé a főbb jellemzőket!


- 28 -

2. kísérlet – Élettani megfigyelések a párologtatással

kapcsolatban

Eszközök:

kémcsövek, orgona levele, szára, olaj, alkoholos filctoll, ventilátor,

csapvíz, vízben oldódó festék (tintapatron)


A kísérletet célszerű előző nap összeállítania a labor személyzeté-

nek, hogy jól láthatóak legyenek a folyadékszint csökkenések.

Hét kémcsőbe egyenlő mennyiségű csapvizet teszünk (kb. 2/3-ig). A

kémcsöveket számozzuk! Az első kémcsőbe beletesszük az orgona-

ágat, de csak egy levelet hagyunk rajta. A második kémcsőbe 3 le-

vél legyen az orgonaágon, a harmadik és negyedik kémcsőbe 5 le-

véllel helyezzünk el orgonaágat! Jelöljük a kémcső oldalán az eredeti

vízszintet, majd öntsünk rá étolajat, annyit, hogy zárja el a víz tete-

jét! Az első 3 kémcsövet szobahőmérsékleten tároljuk, a negyediket

tegyük hűtőbe! Az ötödik, hatodik és hetedik kémcsövet is tegyük

2/3-ig vízzel (fontos, hogy egyszerre állítsuk be a két kísérletet az

összehasonlíthatóság miatt), jelöljük az eredeti vízszintet a kémcső

oldalán! Mindhárom kémcsőbe 5 leveles orgonaágat tegyünk! Önt-

sünk étolajat a víz tetejére! Az ötös kémcsövet helyezzük el úgy,

hogy a közelében ventillátor működjön a foglalkozás kezdete előtt

már 2-3 órát! A hatos kémcső a kontroll, amit a ventillátortól mesz-

sze helyezünk el, de szobahőmérsékleten! A hetes kémcső közelébe

tegyünk hősugárzót/vagy helyezzük a kémcsövet a működő radiá-

torra!


- 29 -

Feladatok:

1) Mérd meg az egyes kémcsövekben a vízszint csökkenését! Ered-

ményeidet írd a táblázatba!

A kémcső száma A vízszint csökkenése (mm)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Olvasd el a kísérlet elkészítésének leírását és válaszolj a kérdésekre!

2) Mi lehet az olaj szerepe?

3) Milyen összefüggést tudsz megállapítani a vízszintcsökkenés és

az első három kémcsőbe helyezett orgonaágak levélszáma kö-

zött?

4) A 3. és 4. kémcsőben mivel magyarázod a mérések eredményeit?

5) Mivel magyarázod az 5. és 6. kémcső esetében tapasztaltakat?


- 30 -

6) Mi a magyarázata a 6. és 7. kémcsőben mért adatoknak?

7) Mi segítette az orgonaágak vízfelvételét?

8) Miért volt fontos, hogy a 3-7 kémcsőben 5 levelet hagytunk az

orgonaágon?

9) Miért kísérletnek nevezzük, és nem megfigyelésnek ezt a vizsgá-

latot?

3. kísérlet – Mikroszkópi vizsgálat

Eszközök:

gyári mikrometszetek, tanulói fénymikroszkóp, tűlevél, szike, tárgy-

lemez, fedőlemez


Tanulmányozd különböző nagyításokban a tűlevél, az egyszikű és

kétszikű növények leveléről készült gyári metszeteket!

Készíts a tűlevélből vékony keresztmetszetet! Vizsgáld meg ezt is!

Feladatok:

1) Melyik metszetben találhatóak gyantajáratok?

2) Milyen különbségeket látsz az egyszikűek és kétszikűek levél ke-

resztmetszete közt?


- 31 -

3) Milyen formában jelenik meg a levélben a szállítószövet?

4) Mi alapján lehet megkülönböztetni a háncsrészt a farésztől?

5) Rajzold le az általad készített tűlevél metszetet!

Önértékelés:



nehezebbel!









- 32 -

A MAGVAK CSÍRÁZÁSA


1) Mit értünk megporzás alatt?

2) Mit értünk megtermékenyítés alatt?

3) Nevezd meg a rajzokon az egyszikűek és a kétszikűek magjának

részeit!

A kétszikű mag részei:

5. ábra

Az egyszikű termés részei:

6. ábra

4) Milyen külső és belső feltételekre van szükség a csírázáshoz?

http://www.mozaweb.hu/course/biologia_9/jpg_big/ms_2618_072_2.jpg


- 33 -

1. kísérlet – Magvak vizsgálata

Eszközök:

vízben áztatott babmag (vetőmag minőségűek), itatóspapír, szike,

tálca, nagyító, milliméterpapír, főzőpohár, műanyag tálca, vatta,

színes ceruza, hűtő


A zöldségesnél beszerzett nagy szemű fehér vagy tarkababbal dol-

gozzunk (de csak az egyikkel, hogy az eredmények összehasonlítha-

tóak legyenek). A foglalkozás előtt 24 órával áztassunk be babokat

csapvízbe. A foglalkozást megelőző 4. napon is áztassunk babsze-

meket 24 órán keresztül, majd vegyük ki őket a vízből, tegyük 2 db

műanyag tányérra benedvesített vatta közé. Az egyik tányért he-

lyezzük a hűtőbe, a másikat tartsuk szobahőmérsékleten. Naponta

ellenőrizzük, hogy ne száradjon ki a vatta.

Feladatok:

1) Vegyél ki 3 száraz babszemet és mérd meg őket milliméterpapír-

ral! A három eredményből számítsd ki, hogy milyen hosszú és

széles a babszem szárazon!

2) Vegyél ki 3 db-ot a 24 órán át áztatott magokból, végezd el a

méréseket! Állapítsd meg, hogy mekkorák átlagosan a beáztatott

magok?

3) Hogy nevezzük azt a folyamatot, ami a vízben áztatott magokkal

történt?

4) Adj magyarázatot biokémiai tudásoddal a jelenségre!


- 34 -

5) Rajzolj körbe kék színnel egy száraz, és egy beáztatott babot pe-

dig zölddel a munkafüzetedbe. Rajzolás előtt töröld szárazra! A

rajzokat úgy helyezd el, hogy egyértelműen látható legyen a vál-

tozás!

6) Vágd ketté az egyik beáztatott babot, és keresd meg az első fe-

ladatban lerajzolt részeit! Vágd ketté az egyik 4 napos szobahő-

mérsékleten tárolt csírázó magot is! Milyen változások zajlottak le

a három nap alatt?

7) Vágj le egy vékony réteget a 3 napos csírázó mag szikleveléből

és cseppents rá Lugol-oldatot! Mit tapasztalsz?

8) Mi lehet a sziklevelek feladata a csírázás folyamatában?

2. kísérlet – A hőmérséklet hatása a csírázásra

Eszközök:

műanyag tányérok, vatta, víz, babmagok (vetőmag minőségű), mil-

liméterpapír


Az első kísérletnél hűtőbe tett magokat is vegyük elő! Vágjuk ketté

mindhármat! A szobahőmérsékleten tartott magok közül is vágj ket-

té hármat úgy, hogy a csíra a lehető legjobban látható legyen! Mérd

meg a csírákat milliméterpapírral!

Feladatok:

1. Milyen következtetést tudsz levonni a mérések alapján?


- 35 -

3. kísérlet – A hőmérséklet hatása a csírázásra 2.

Eszközök:

műanyag tányérok, vatta, víz, babmagok (vetőmag minőségű), mil-

liméterpapír, sütő, tepsi


A Kísérlet összeállítása a gyakorlat előtt 5-7 nappal szükséges. A

bab vetőmagokat 80°C-os sütőben szárítsuk 1-2 órán át, majd áz-

tassuk 24 órára vízbe, ugyanekkor áztassunk be hasonló mennyisé-

gű bab vetőmagot is egy másik edénybe! Tegyük a magvakat mű-

anyag tányérra vizes vatta közé, átlátszó műanyag zacskóban szo-

bahőmérsékletre, egymás közelébe! A vízpótlást a gyakorlatig vé-

gezzük rendszeresen! A hőkezelést írjuk rá a tányérra!

Feladatok:

1) Számold meg a babmagokat mindkét tálcán! Számold össze azo-

kat, amelyek csíráznak! Számold ki a csírázóképességet száza-

lékban!

2) Milyen következtetést tudsz levonni a tapasztalatokból?

3) Magyarázd meg, hogy mi lehet az oka annak, hogy az óvodások

„babzsákját” (vagy a magokkal töltött párnákat) szárított magok-

ból készítik!


- 36 -

Önértékelés:



nehezebbel!









- 37 -

A MAGVAK CSÍRÁZÁSA II.


1) Melyek a csírázás külső feltételei?

2) Melyek a csírázás belső feltételei?

3) Eddigi tanulmányaid alapján írd le a csírázás főbb lépéseit sor-

rendben!

1. kísérlet – Csírázó magvak megfigyelése

Eszközök:

vetőmag minőségű bab, szárazbab magvak (zöldségesnél beszerez-

hetők), műanyag tányérok, víz, vatta, zacskó, alkoholos filctoll


A foglalkozás megkezdése előtt 15 nappal el kell kezdeni a csírázta-

tást. Naponta 20 db vetőmag minőségű és zöldségesnél beszerzett

10 db száraz babot tegyünk 24 órára vízbe (külön edényekben áz-

tassuk a kétféle magot!). A következő napon helyezzük őket nedves

vattába, tányérra, zacskóba csomagolva. A vetőmagokat két tálcára

tegyük (10-10 db) Az egyik tálca minden nap szekrénybe/sötét hely-

re kerüljön! A tálcákra a dátumot és a sötétben/fényben jelzést írjuk

alkoholos filctollal, amikor vattába tettük a magokat!

Feladatok:

A csírázó magvak a műanyag tányéron, tálcán mindenkihez jussa-

nak el! Nézd meg a dátumot az aktuális tányéron és a csírázási %-


- 38 -

ot írd a táblázat megfelelő cellájába! Keress további jellemzőket a

csírázó magokon a táblázatban megadott szempontok alapján és írd

a cellákba!

(Minden laborfoglalkozás előtt/közben a szaktanárnak is ki kell töl-

tenie a saját táblázatát, az aktuális kísérleti eredményekről, mert a

csírázási százalékok minden kísérletnél eltérhetnek a korábbi ered-

ményektől. Általánosságban elmondható, hogy a vetőmag csírázása

90-100%, a nem vetőmag minőségű magok csírázása 30-70% közt

mozog. A vetőmagból fejlődő csírák kissé fejlettebbek a nem vető-

mag minőségűhöz képest)

Napok

száma

Csírázási százalékok, egyéb jellemzők a csírázás folyama-

tában (maghéj repedése, oldalgyökerek megjelenése, megkapaszkodás, lomblevelek száma)

Vetőmag szobahőmérsékle-

ten, fényben

Vetőmag szobahőmérsékle-

ten sötétben

Nem vetőmag mi-nőségű magok

szobahőmérsékle-ten fényben

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.


- 39 -

11.

12.

13.

14.

15.

Válaszolj a kérdésekre!

1) Hányadik napon reped fel a maghéj?

2) Hányadik napon jelennek meg az oldalgyökerek a gyököcskén?

3) Hányadik napon látszanak már a rügyecskén az első lomblevelek?

4) Hányadik napon kapaszkodik meg a csíra a vattában annyira,

hogy nem vehető ki belőle?

5) Látsz-e gyökérgümőket a csíranövények gyökerein? Mi lehet a

tapasztaltak oka?

6) Hányadik naptól fejlődik eltérően a két vetőmagminta? Mi lehet

erre a magyarázat?


- 40 -

7) Mi lehet az oka annak, hogy csávázzák a vetőmagokat? Magya-

rázd a tapasztalataid alapján!

8) Miért érezhető a csírázás bizonyos szakaszában furcsa szag a

vattán? Magyarázd! Melyik szakaszban tapasztaltad?

9) Mi lehet az oka annak, hogy a vetőmag és nem vetőmag minősé-

gű bab csírázási aránya nem egyforma?

10) Milyen módosult szerveket látsz a babnövényen? Mi a felada-

ta?

11) Milyen szerepe van a fénynek a bab csírázásában?

2. kísérlet – Kétszikűek és egyszikűek csírázása

Eszközök:

bab és kukorica vetőmag, műanyag pohár, termőföld


5-7 nappal a foglalkozás előtt el kell vetni a magokat. Csoportonként

1-1 műanyag poharat meg kell tölteni földdel, a vetőmagon feltünte-

tett mélységre helyezni néhány magot az edényben. A földet végig

nedvesen kell tartani! Minden edény szobahőmérsékleten és fényben

tartandó.


- 41 -

Feladatok:

1. Vizsgáld meg szemrevételezéssel a két edényben fejlődő csíranö-

vényeket! Melyikben találod az egyszikűt? Válaszod indokold!

2. Hogy nevezzük az egyszikűek csírázását?

3. Mi a neve a kétszikűek csírázásának?

4. Milyen más egyszikű növény magját lehetne a kukoricán kívül

csíráztatni?

5. Milyen egyéb magvak lennének alkalmasak a babon kívül csíráz-

tatásra?

Önértékelés:



nehezebbel!









- 42 -

NÖVÉNYHATÁROZÁS


1) Milyen jellegzetességei vannak a kétszikű növényeknek?

2) Milyen alakja lehet a növények levelének?

3) Rajzolj egy párosan szárnyasan összetett levelet, egy karéjos le-

velet a Növényhatározó c. könyv segítségével!

A környezetünkben élő gyomok értékes növények lehetnek?

Határozzunk meg néhány növényt a mai órán, és egyéni kutatás-

ként derítsd ki, hogy van-e köztük gyógynövény!

1.kísérlet – Növényhatározás közösen - pásztortáska

Eszközök:

tálca, nagyító, élő pásztortáska növény, Növényhatározó c. könyv


Határozzuk meg közösen a tálcán levő növényt!

Feladatok:

1) Írd le a határozás menetét!


- 43 -

2) Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család,

fajnév)

Törzs:

Osztály:

Család:

Faj:

3) Milyen élőhelyen található meg?

4) Írj le öt jellegzetes tulajdonságot a növényről, ami a határozás

során derült ki számodra!

2. kísérlet – Növényhatározás párban

Eszközök:

tálca, élő növények (pl: fehér akác, vérehulló fecskefű, lándzsás úti-

fű, korcs here), nagyító, Növényhatározó c. könyv


Határozz meg további növényeket is a Növényismeret c. könyv se-

gítségével!

Feladatok:

Első növény határozása



fajnév)

Törzs:

Osztály:

Család:

Faj:


- 44 -




Második növény határozása



fajnév)

Törzs:

Osztály:

Család:

Faj:




Harmadik növény határozása



fajnév)

Törzs:

Osztály:

Család:

Faj:


- 45 -




Negyedik növény határozása



fajnév)

Törzs:

Osztály:

Család:

Faj:





- 46 -

Önértékelés:



nehezebbel!









- 47 -

NÖVÉNYHATÁROZÁS II.


Írd le a képeken látható növények/növényi részek főbb jellemzőit!

7. ábra

88. ábra

1. kísérlet – Növényhatározás párban

Eszközök:

tálca, nagyító, Növényhatározó c. könyv, élő növények (fekete bo-

dza, vörös here, kamilla, pipacs, orgona, vadrepce)

A határozások leírása:


1. Írd le a határozás menetét!


- 48 -

2. Add meg a növény rendszertani helyét! (törzs, osztály, család,

fajnév)

Törzs:

Osztály:

Család:

Faj:

3. Milyen élőhelyen található meg?

4. Írj le öt jellegzetes tulajdonságot a növényről, ami a határozás





fajnév)

Törzs:

Osztály:

Család:

Faj:







- 49 -


fajnév)

Törzs:

Osztály:

Család:

Faj:







fajnév)

Törzs:

Osztály:

Család:

Faj:





- 50 -

2. kísérlet – Növényhatározás egyénileg

Eszközök:

tálca, nagyító, Növényhatározó c. könyv, élő növények (fekete bo-

dza, vörös here, kamilla, pipacs, orgona, vadrepce)

A határozások leírása:




fajnév)

Törzs:

Osztály:

Család:

Faj:







fajnév)

Törzs:

Osztály:

Család:

Faj:



- 51 -






fajnév)

Törzs:

Osztály:

Család:

Faj:







fajnév)

Törzs:

Osztály:

Család:

Faj:


- 52 -




Önértékelés:



nehezebbel!









- 53 -

PLAZMOLÍZIS ÉS OZMÓZIS VIZSGÁLATA


1) Mit tanultál a diffúzióról?

2) Gyorsítható-e a diffúzió? Hogyan?

3) Mit nevezünk féligáteresztő hártyának?

4) Mi lehet féligáteresztő hártya az élő szervezetben?

1. kísérlet – Az ozmózis megfigyelése szabad szemmel

Eszközök:

(kígyó)uborka, burgonya, káposzta, kés, vágódeszka, tál, konyhasó


Szeleteld fel vékonyan az uborkát, a burgonyát, a káposztát! Tedd

tálba! Sózd meg! Néhány perc múlva figyeld meg az eredményt!

Feladatok:

1. Miben hasonlít egymásra a három tapasztalat?

2. Magyarázd meg a jelenséget!

3. Miért tapasztalhatjuk a természetben, hogy a cseresznye és a

szőlő termése felreped, ha sok eső esik, mikor érnek?


- 54 -

2. kísérlet – Ozmózis megfigyelése nagyobb és kisebb

koncentrációjú közegben

Eszközök:

főzőpoharak, nejlonzacskó, spárga, növényi levél, tömény keményí-

tő oldat, tömény sóoldat, desztillált víz, papírtörlő, hurkapálca


Rajzold körbe a füzetedben a lomblevelet, majd tedd a főzőpohárba!

Önts rá annyi tömény sóoldatot, hogy bőven ellepje a levelet!

Tegyél a tömény keményítőoldatból a nejlonzacskóba, kösd be a

száját spárgával és erősítsd egy hurkapálca darabra, hogy bele tudd

lógatni a főzőpohárba, amibe desztillált vizet öntöttél. Az egész

zacskó merüljön el a vízben. A zacskó külső oldaláról előzetes töröld

le a keményítőoldatot, ha kifolyt belőle. A desztillált vizet fesd meg

pár csepp kálium-jodidos jódoldattal.

A két kísérlet eredményére 20 percet kell várni, ezért előtte végezd

el a harmadik kísérletet!

Feladatok:

1. Rajzold körbe a növényi levelet mielőtt a sóoldatba helyezed!

Várj 20 percet, majd vedd ki a sóoldatból, töröld szárazra, és egy

másik színnel rajzold körbe a levelet úgy, hogy az előző rajz le-

vélnyelére illeszted a levélnyelet! Mit tapasztalsz? Válaszod írd a

rajz mellé!

2. Mit tapasztaltál a nejlonzacskót kiemelve a desztillált vízből?

3. Milyen méretűek a KJ-os jódoldat molekulái a tapasztalatod sze-

rint?

4. Mivel helyettesíthetted volna a nejlonzacskót, ami hasonló ered-

ményekhez vezet?


- 55 -

3. kísérlet – Plazmolízis megfigyelése növényi metszeten

Eszközök:

víz, papírtörlő, mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, cseppentő, szi-

ke, lilahagyma, 10%-os kálium-nitrát, 40%-os kalcium-klorid


Készíts 3 db vékony nyúzatot a lilahagyma húsos allevelének lilás

bőrszövetéről! Az egyikre cseppents vizet, a másikra 10%-os káli-

um-nitrátot, a harmadikra 40%-os kalcium-kloridot! Nézd meg a

metszeteket a mikroszkópban! A vízzel kezelttel kezd, mert a másik

kettőnek kell néhány perc várakozás!

Feladatok:

1. Melyik metszetek esetében tapasztalsz változást?

2. Mi történt a második tárgylemezen?

3. Rajzold le a látottakat!

konvex konkáv


- 56 -

Önértékelés:



nehezebbel!









- 57 -

A CSÍRÁZÁS ÉS A SEJTLÉGZÉS VIZSGÁLATA


1. Milyen főbb lépései vannak a sejtlégzésnek?

2. Melyik sejtalkotóban zajlik a sejtlégzés?

3. Röviden foglald össze a sejtlégzés lényegét!

1. kísérlet – Magvak duzzadásának megfigyelése

Eszközök:

kémcső, víz, hurkapálca, mustármag


Töltsd meg a kémcsövet mustármaggal kb. 2/3-ig (jelöld filccel

ameddig a magok vannak), majd önts rá vizet! Tedd a magok közé

középre a hurkapálcát, az alja érjen le a kémcső aljára és tedd egy

biztonságos helyre a kémcsövet. A tapasztalatokat 30-40 perc múl-

va figyelheted meg, addig végezd el a többi vizsgálatot!

Feladatok:

1. 30-40 perc múlva fogd meg a hurkapálcát és próbáld kihúzni a

kémcsőből! Mit tapasztalsz?

2. Mivel magyarázod a jelenséget?

3. Miért tudtak őseink vízzel locsolt hüvelyesekkel sziklát repeszte-

ni?


- 58 -

2. kísérlet – Csírázó babmagvak gázképzése

Eszközök:

főzőpohár, 6 napos babcsíra (levele még ne legyen, de viszonylag

nagy legyen rajta a csíra), óraüveg, gyurma, gyufa, hurkapálca


A főzőpohárba tegyél 5 csírázó babnövényt, fedd le óraüveggel, az

óraüveg és a főzőpohár közti részt zárd le légmentesen gyurmával,

majd 20 perc múlva gyújts meg egy hurkapálcát! Addig végezd el a

harmadik vizsgálatot!

Óvatosan húzd le az óraüveget, majd tartsd az égő pálcát a főzőpo-

hárba!

Feladatok:

1. Mit tapasztalsz, amikor beletartod az égő hurkapálcát a főzőpo-

hárba?

2. Melyik gáz táplálta volna a légzést?

3. Miért nem volt a főzőpohárban az égést tápláló gázból?

4. Melyik gáz halmozódott fel a főzőpohárban, aminek a tapasztal-

takat köszönhetjük?

3. kísérlet – Vizsgálatok csírázó borsószemekkel

Eszközök:

kémcsövek, melyekhez van perforált gumidugó, amibe mindkét vé-

gén nyitott üvegcső van, 5 napos borsócsíra (levele még ne legyen,

de viszonylag nagy legyen rajta a csíra), fenolftaleines NaOH-oldat,

olaj, cseppentő


- 59 -


A vizsgálati anyagot célszerű a laboránsnak összeállítani a nap reg-

gelén vagy előző nap délutánján, hogy az időkeretbe beférjen a há-

rom kísérlet, illetve jól látható legyen a változás.

Csoportonként két kémcsőre van szükség, Mindkettőbe azonos szá-

mú csíranövényt kell tenni, a másodikba egy NaOH pasztilla is kerül-

jön, majd bedugaszolni a kémcsövek száját a gumidugóval. Ezt kö-

vetően az egyik üvegcsőbe kb. a dugóból kilógó cső közepébe kell

helyezni a fenolftaleines NaOH-oldat cseppet, a másik üvegcsőbe

(NaOH pasztillásba) pedig olajcseppet. Mindkét üvegcsövön alkoho-

los filctollal be kell jelölni a cseppek elhelyezkedését, hogy a diákok

a foglalkozáson lássák a változást!

Feladatok:

1) A csírázó magvak melyik gázt használták el a légtérből?

2) Melyik gáz keletkezett csírázás közben? Melyik kísérlet, és ho-

gyan bizonyítja ezt?

3) Milyen változások tapasztalhatók az olajcsepp mozgásában?

4) Milyen változást tapasztalnál, ha egy nagy lombikba élő állat

(lisztkukacok vagy egér) lenne elhelyezve hasonlóan üvegcsővel

bedugaszolva és olajcseppel ellátva? Miért?


- 60 -

Önértékelés:



nehezebbel!









- 61 -

A NÖVÉNYI SZÖVETEK VIZSGÁLATA II.


1. Melyek a növényi szövetek főbb csoportjai?

2. Melyik növényi szövet végzi az anyagok szállítását? Hol és milyen

formában fordul elő egy lágyszárú kétszikű növényben?

3. Melyik növényi szövet adja a levelek zöld színét? Mi jellemző erre

a szövetre?

4. Milyen alapszöveteket tanultál még?

1. kísérlet – Bőrszöveti függelékek vizsgálata

Eszközök:

muskátli levele, keskenylevelű ezüstfa vagy ezüsthárs levele, szö-

szös ökörfarkkóró levele, tárgylemez, fedőlemez, tanulói mikroszkó-

pok, víz, cellux


A kapott növényi levelekről készítsünk kaparékot, vagy ragasszunk

rájuk (a szőrösebb oldalukra) rövid celluxcsíkot és húzzuk le róla. A

muskátlilevélről ajánlott inkább bőrszöveti nyúzatot vagy kereszt-

metszetet készíteni. Vizsgáljuk a mikroszkóp különböző nagyításai-

val őket!

Feladatok:

1) Mit látsz az ezüstös levelekről készült kaparékokban?


- 62 -

2) Mit látsz a szöszös ökörfarkkóróról készült kaparékban?

3) Miket találsz a muskátli levelén?

4) Milyen bőrszöveti függelékeket lehetne még vizsgálni a következő

növények esetében, és ezeknek mi a feladata?

csalán

kereklevelű harmatfű

gyermekláncfű termése

fekete kökörcsin

9. ábra 10. ábra

fekete kökörcsin nagy csalán

11. ábra 12. ábra

gyermekláncfű kereklevelű harmatfű


- 63 -

2. kísérlet – Szállítószövet vizsgálata

Eszközök:

lomblevek különböző fás szárú növényekről (szezontól és elérhető-

ségtől függően pl. bodza, orgona, hárs) tanulói mikroszkóp, tárgy-

lemez, fedőlemez, víz,


A levélből ferdén visszafelé húzva kitépjük a levéleret, főleg a végét

vizsgáljuk mikroszkóp alatt különböző nagyításokban. Egy csepp

vízzel akadályozzuk meg a metszetek kiszáradását.

Feladatok:

1) Milyen szövetelemek építik fel a növények szállítószövetét?

2) Milyen jellemzők alapján lehet elkülöníteni az előbbi feladatban

megnevezett szövetelemeket?

3) Mi az egyes szövetelemek feladata?

4) A metszeteken is észrevehető, hogy nem ugyanabból a növény-

ből származnak. Mi árulkodik erről?

5) Milyen alakúak a szállítószövetek sejtjei? Mennyiben szolgálja ez

a szövet működését?


- 64 -

3. kísérlet – Víztartó és levegőztető alapszövetek vizsgá-

lata

Eszközök:

lomblevek különböző pozsgás növényekről (aloe vera, varjúháj, kö-

virózsa, majomkenyér), apró békalencse vagy tavirózsa levele, ta-

nulói mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez


Készíts a növényi leveleket kettévágva tanulmányozható kenetet a

kocsonyás állagú víztartó alapszövetből a tárgylemezre! Fedd le és

vizsgáld különböző nagyításban!

Készíts keresztmetszetet és hosszmetszetet is a békalencsé-

ből/tavirózsa leveléből! Vízzel akadályozd meg, hogy kiszáradjon a

metszet! Tanulmányozd!

Feladatok:

1) Milyen alakúak a pozsgás növény alapszöveti sejtjei?

2) Hogy védheti a növény az általa raktározott vizet?

3) Rajzold le a levegőztető alapszövetet!

4) Hogy szolgálja a levegőztető alapszövet a feladatát?


- 65 -

Önértékelés:



nehezebbel!









- 66 -

A FOTOSZINTÉZIS VIZSGÁLATA


1) Foglaljuk össze röviden a fotoszintézis lényegét!

2) Melyik két szakaszra oszthatjuk a fotoszintézist?

3) Melyik sejtalkotóban zajlik a fotoszintézis?

4) Mely élőlények képesek fotoszintézisre?

5) Milyen más energiát használhatnak az élőlények saját szerves

anyagaik előállítására?

1. kísérlet – A szén-dioxid hatása a fotoszintézisre

Eszközök:

kémcsövek, kémcsőtartó, átokhínár vagy más akváriumi növény,

0,5%-os és 1%-os NaOH-oldat, csapvíz, forralt víz, olaj


Négy kémcsőbe állítsuk össze a kísérleteket! Mindegyik kémcsőbe

egyenlő mennyiségű folyadék kerüljön, és a növények nagysága is

egyforma legyen! Számozd a kémcsöveket alkoholos filctollal! Az el-

ső kémcsőbe forralt vizet öntsünk, a másodikba csapvizet, a harma-

dikba 0,5%-os NaHCO3-oldatot, a negyedikbe 1%-os NaHCO3-

oldatot! Mindegyiknek a tetejére rétegezzünk egy kevés étolajat! A

kémcsöveket olyan helyre tegyük a kémcsőtartóba, ahol azonos

fényviszonyok közt vannak! Figyeld és számold a percenként kelet-

kező buborékok számát!

Feladatok:

1. Miért keletkezik buborék a növények vágásfelszínén?


- 67 -

2. Melyik kísérletben keletkezik a legkevesebb buborék? Mi lehet az

oka?

3. Mi lehet az olaj szerepe?

4. Melyik kémcsőben keletkezik a legtöbb buborék? Mi lehet az oka?

5. Miért fontos, hogy minden kémcső azonos fényviszonyok közt le-

gyen?

6. Milyen általános következtetést tudsz levonni a kísérletből a foto-

szintézis intenzitásával kapcsolatban?

2. kísérlet – A megvilágítás hatása a fotoszintézisre

Eszközök:

kémcsövek, kémcsőtartók, indigó festék, nátrium-hiposzulfit, forralt

csapvíz, csapvíz, átokhínár vagy más vízinövény, hurkapálca, gyur-

ma/gumidugó, gyufa, asztali lámpa


Három kémcsövet számozz meg! Mindegyikbe egyforma mennyisé-

gű indigó nevű szerves festéket önts nátrium-hiposzulfittal redukál-

va (ekkor színtelen)! Két kémcsőbe csapvíz kerüljön, de az elsőt sö-

tétben kell tartani, a másikat fényben! A harmadik kémcsőbe forralt

víz kerüljön, és fényben helyezzük el! Mindhárom kémcsőbe azonos

méretű vízinövény kerüljön!

A fényben tartott, csapvízbe tett növény kémcsövét zárjuk le gumi-

dugóval vagy gyurmagolyóval! 10 perc elteltével izzítsunk be egy

hurkapálcát, majd óvatosan vegyük le a kémcső szájáról a du-

gót/gyurmát!


- 68 -

Feladatok:

1) Mi történik az első kémcsőben? Mit bizonyít a megfigyelés?

2) Mit tapasztalsz a második kémcsőben? Magyarázd a tapasztalta-

kat!

3) Mit tapasztalsz a harmadik kémcsőben?

4) Mit tapasztalsz, amikor az izzó hurkapálcát odatartod a kémcső

szájához? Mi az oka?

5) Ezt a kémcsövet világítsd meg asztali lámpával és néhány perc

múlva számold össze az egy perc alatt keletkező buborékokat!

Hasonlítsd össze az eredményedet a korábbiakkal! Magyarázd a

különbség okát!

Önértékelés:



nehezebbel!









- 69 -

KEMÉNYÍTŐVEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK


1) Milyen monomerekből áll a keményítő?

2) Melyik két nagy szerkezeti egységre tagolható a keményítő?

3) Hol fordul elő a növényekben a keményítő?

4) Miért lehet kék színreakciót előidézni a Lugol-oldattal a keményí-

tőt tartalmazó növényi részeknél?

1. kísérlet – Keményítő kimutatása különböző növényi

magvakból

Eszközök:

tanulói mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, Lugol-oldat, cseppentő,

szike, duzzadt babmagok, burgonya, duzzadt búzaszemek


A babot és a búzát 24 órán keresztül be kell áztatni, hogy megduz-

zadjanak. Készíts mindhárom növényi részből kaparékot, amikre

cseppents Lugol-oldatot! Vékonyan rétegezd a tárgylemezre, fedd le

és vizsgáld különböző nagyításokban!

Feladatok:

1) Melyik növény rendelkezik a legnagyobb keményítőszemcsével?

2) Melyik növénynek a legkisebb a keményítőszemcséje?

3) Melyik növény keményítője koncentrikus rétegződésű?


- 70 -

4) Melyik keményítőszemcse excentrikus rétegződésű?

5) Rajzold le a különböző keményítő szemcséket!

bab burgonya búza

2. kísérlet – A keményítő oldódásának vizsgálata

Eszközök:

kémcsövek, kémcsőfogók, keményítő, víz, kémcsőtartó, gázégő,

gyufa


Tegyünk egy kémcsőbe egy csipet keményítőt, töltsük fel a kémcsö-

vet harmadáig vízzel, majd jól rázzuk össze.

Forrald fel ezt az oldatot! Várj, amíg kihűl (addig végezd el a har-

madik kísérletet), majd tegyél bele 1-2 csepp Lugol-oldatot! Ha na-

gyon fekete lett az oldat, akkor önts bele annyi vizet, hogy a színe

kék legyen! Ezt követően forrald fel! Jeges vízbe téve a kémcsövet

hamarabb kihűl ismét. Tapasztalsz-e valamilyen változást?

Feladatok:

1) Mit tapasztalsz, amikor a keményítőt összerázod a vízzel?

2) Milyen változást okozott a melegítés?


- 71 -

3) Milyen változást láttunk a második melegítés után? Magyarázd a

megfigyelést!

4) Mi történt a hűtés után?

5) Mi lehet az oka annak, hogy a keményítőt a növények oldhatatlan

formában raktározzák?

3. kísérlet – Levelek

Eszközök:

növényi levelek (pletyka), alkohol, Lugol-oldat, itatós papír, tálca


Egy hétig takarjunk le sötét szövetzsákokkal annyi levelet a pletyka

növényen, amennyi csoport van a laborfoglalkozáson! Minden cso-

port kapjon egy sötétben tartott és egy megvilágított növényi leve-

let. Áztassuk a leveleket alkoholos oldatban, hogy fakuljanak ki! A

leitatott leveleket tegyük Lugol-oldatba néhány percre, majd ismét

itassuk szárazra őket!

Feladatok:

1) Mit tapasztaltál a kísérlet elvégzése után?

2) Magyarázd meg, mi lehet a megfigyelések oka!

3) Miért lehetett fontos az alkoholos áztatás?


- 72 -

Önértékelés:



nehezebbel!









- 73 -

MOHÁK, HARASZTOK, GOMBÁK VIZSGÁLATA


1. Milyen testszerveződések fordulnak elő a különböző növénytör-

zsek közt?

2. Miben hasonlítanak a gombák a növényekre?

3. Miben hasonlítanak a gombák az állatokra?

4. A képek segítségével ismételd át a mohák és harasztok nemze-

dékváltakozásos fejlődését!

mohák:

harasztok:

13. ábra 14. ábra


- 74 -

1. kísérlet – Mohapárna vizsgálata

Eszközök:

mohapárna, nagyító, tálca, főzőpohár, laboratóriumi mérleg, csapvíz


A háztetőmohát jól szellőző helyen előzetesen szárítsuk ki, majd ezt

a párnát mérjük le, utána csapvízben áztassuk (kb. 30 percet), majd

ebből kivéve ismét mérjük le!

Egy mohanövénykét csipesszel távolítsunk el a mohapárnából és

mikroszkópi vizsgálat után nevezzük meg a részeit!

Feladatok:

1) Hasonlítsd össze a két mérési eredményt és magyarázd a tapasz-

taltakat!

2) Hol veszi fel a mohapárna az áztatás során a vizet?

3) Milyen feladata van ökológiai szempontból a moháknak?

4) Gyakran fatörzseken telepszenek meg a mohák és a zuzmók is.

Milyen ökológiai kapcsolatban vannak a fákkal?

5) Miről tudod megállapítani, hogy a mohapárnában található-e ivar-

talan nemzedék?

6) Milyen színű a mohák ivaros és ivartalan nemzedéke?

7) A mohanövényke részei:


- 75 -

2. kísérlet – Harasztok vizsgálata

Eszközök:

különböző harasztok (erdei pajzsika – lehetne teljes növény, mezei

zsúrló, virágboltban beszerezhető még páfránylevél), édesgyökér,

nagyító, Növényismeret c. könyv


Vizsgáld meg a páfrány részeit!

Nézd meg nagyítóval a zsurlót és állapítsd meg, hogy a spóratermő

vagy a fotoszintetizáló hajtását látod! Állapítsd meg a Növényisme-

ret c. könyv segítségével, hogy milyen elágazásokat tartalmaz a

zsurló!

Nézd meg a páfrányleveleket! Vizsgáld a spóratartó tokok alakját!

Kóstold meg az édesgyökeret!

Feladatok:

1) Figyeld meg a páfrány részeit! Rajzold le és nevezd meg a része-

it!

2) Nézd meg nagyítóval a zsurlót! Milyenek a levelei?

3) Mivel fotoszintetizálnak a zsurlók?

4) Nézd meg a Növényismeret c. könyvben, hogy milyen elágazású

a zsúrlók hajtásrendszere!

5) Figyeld meg a páfránylevélen/leveleken a spóratartó tokokat! Hol

helyezkednek el?


- 76 -

6) Miben hasonlít a mohák és harasztok szaporodása egymásra?

7) Miért tudták meghódítani a harasztok a szárazföldet, és nőhettek

akár fatermetűvé is?

8) Kóstold meg az édesgyökeret! Ez az édesgyökerű páfrány gyök-

törzse. Mit tapasztalsz? Mire használható?

3. kísérlet – Gombák vizsgálata

Eszközök:

különböző harasztok (erdei pajzsika – lehetne teljes növény, mezei

zsúrló, virágboltban beszerezhető még páfránylevél), édesgyökér,

nagyító, Növényismeret c. könyv


Vizsgáld meg a penészes kenyeret nagyítóval és

sztereomikroszkóppal! Helyezz a penész fekete részéből egy keveset

tárgylemezre, cseppents rá metilénkéket és fénymikroszkóppal vizs-

gáld!

A befőtt tetején levő penészből is helyezz a tárgylemezre, majd

metilénkékkel fesd meg! Nézd meg különböző nagyításokban!

Az élesztő-szuszpenzióból tegyél tárgylemezre egy cseppet! Figyeld

meg fénymikroszkóppal! Ezt követően metilénkékkel 10 percig fess

meg egy csepp élesztő-szuszpenziót, majd vizsgáld mikroszkóppal!

Feladatok:

1) Rajzold le a penész sztereomikroszkópos képét!


- 77 -

2) Rajzold le a megfestett penészgombát!

3) Rajzold le a befőttről vett penész mikroszkópi képét!

4) Rajzold le az élesztőgomba sejtjeit!

Önértékelés:



nehezebbel!









- 78 -

TERMÉSEK


1) Milyen szerepe lehet a zárvatermők termésének?

2) Milyen száraz terméseket tudsz felsorolni?

3) Mikor beszélünk valódi és áltermésről?

4) Mi a különbség az egyszikűek és kétszikűek termési közt?

1. kísérlet – A termés részei, jellemzői

Eszközök:

almatermés, szilva, paradicsom, szőlő, uborka, kés, tálca, törlőpapír

Feladatok:

1) Rajzold le az almatermés keresztmetszetét! Nevezd meg a része-

it!

2) Miben hasonlítanak a tálcán található termések?


- 79 -

3) Miben különbözik a szilva termése a többitől?

4) Hogy segítik a növényi termések azt, hogy az állatok terjesszék a

magjaikat?

2. kísérlet – Miért nem csíráznak az almában a magok?

Eszközök:

Petri-csészék, alkoholos filc, itatós papír, víz, gyümölcs centrifuga,

növényi tápoldat, búza


Két héttel a laborfoglalkozás előtt el kell kezdeni a búza csíráztatá-

sát. Minden csoportnak 3x20 búzaszemet csíráztassunk petri-

csészében itatóspapíron! Alkoholos filctollal minden edényre írjuk rá

a csíráztatás kezdetének dátumát, és amivel öntözzük a csírákat. Az

elsőt csapvízzel, a másodikat növényi tápoldattal, a harmadikat al-

mából préselt lével öntözzük! A diákok a 2 hetes csírákat kapják

meg egy tálcán. Minden csíra szobahőmérsékleten és normál megvi-

lágítású helyen fejlődjön.

Feladatok:

1) Mit tapasztalsz a vízzel öntözött tálkában? Miért lehet ez a kont-

roll minta?

2) Mit tapasztalsz a tápoldattal öntözött magvaknál? Magyarázd a

látottakat!

3) Mi történt az alma préselt levével öntözött magvakkal? Adj ma-

gyarázatot a látottakra!


- 80 -

3. kísérlet – A termésfal cellulóztartalmának modellezése

Eszközök:

víz, permetező palack, fatartalmú durva papír, olló, papírragasztó,

hajszárító


Vágjunk csíkokat a papírból, az egyik csík a papír rövidebb oldalával

párhuzamosan készüljön, a másik csík vágásiránya ezzel 45°-os

szöget zárjon be. Mindkét csíkot vágjuk ketté. Papírragasztóval ra-

gasszuk össze a csíkokat úgy, hogy egymás után a különböző vá-

gásirányúakat ragasszuk össze. A permetező palackba töltsünk vizet

és permetezzük le a csíkot, majd hajszárítóval szárítsuk meg!

Feladatok:

1) Mit tapasztalsz száradás után?

2) Mi lehet a tapasztaltak oka?

3) Melyik terméstípust modelleztük a kísérlettel?

Önértékelés:



nehezebbel!









- 81 -

VIRÁG, VIRÁGZAT


1) Mi a virág feladata?

2) Mit értünk egyivarú virág alatt?

3) Mikor kétlaki egy növény?

4) Melyik növénytörzstől jelent meg a virág?

1. kísérlet – Tobozvizsgálat

Eszközök:

fenyők tobozai (vörösfenyő, lucfenyő, ezüstfenyő, feketefenyő, erdei

fenyő, selyemfenyő), tobozbogyó, Növényismeret c. könyv, kettévá-

gott lucfenyő toboz, fenyő szárnyas magjai


A Növényismeret c. könyv segítségével határozd meg, hogy melyik

toboz melyik fenyőé! Párosítsd a rajzokkal!

Tanulmányozd és rajzold le a félbevágott tobozt!

Magasról (állj fel a székre) ejtsd le a fenyő szárnyas magját! Mit ta-

pasztalsz?

Feladatok:

1) Határozd meg a fenyőket!


- 82 -

_____________ ________________ _________________

2) Tanulmányozd és rajzold le a félbevágott tobozt!

3) Miért lehet a magnak „szárnya”?

4) Hányasával állhatnak a fenyők tűlevelei? Keress választ a Nö-

vényismeret című könyv segítségével! Írd le a tűlevélszám mellé

az adott fenyő nevét is!

5) Miért számít kivételnek a fenyők közt a páfrányfenyő?

2. kísérlet – A virág részeinek vizsgálata

Eszközök:

pillangós virág (pl. akác, borsó, lucerna, bab), nagyító, Növényisme-

ret


- 83 -


A Növényismeret könyv segítségével tanulmányozd a pillangós virág

részeit! Írd a virág rajza mellé a virágrészek neveit! Számold meg a

porzókat is!

Feladatok:

1) Mit tudsz megállapítani a pillangós virág részeiről? Rajzolhatsz is,

de magyarázd a rajzot szavakkal is!

3. kísérlet – Virágzatok

Eszközök:

fészekvirágzat, ernyős virágzat, barkavirágzat, torzsavirágzat, fe-

jecske, vadrózsa virág, nagyító, Növényismeret c. könyv, csipesz


A Növényismeret c. könyv segítségével azonosítsd a kapott virágza-

tokat! A virágzatok feltárásában segít a csipesz.

Feladatok:

1) Vegyél ki a fészekvirágzat széléről és a közepéből is virágokat!

Milyen virágok vannak a fészkesek virágzatában?

2) Számold meg az ernyősök virágának sziromleveleit!

3) Milyen megporzású lehet az a növény, amelyiknek barkavirágzata

van? Mely jellemzők utalnak erre?


- 84 -

4) Mely jellemzői vannak a torzsavirágzatnak? Melyik növény virág-

zatát láthatod?

5) Vizsgáld meg a fejecskevirágzatot! A korcs here virágzata ilyen.

Állapítsd meg, hogy milyen virágokból áll!

6) Számold meg a vadrózsa virágtakaró leveleit!

Önértékelés:



nehezebbel!









- 85 -

TALAJJAL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK


1) Határozd meg a talaj fogalmát!

2) Mely folyamatok során alakul ki a kőzetekből a talaj? Mi a részfo-

lyamatok lényege?

3) Nevezz meg olyan talajtípusokat, amelyek előfordulnak hazánk-

ban!

1. kísérlet – A talajok ülepedésének vizsgálata

Eszközök:

talajminták (homok, agyag, erdőtalaj, humuszos talaj), mérőhenger,

főzőpohár, víz, kanál


Önts a mérőhenger segítségével a talajminták számával azonos

számú főzőpohárba 100-100 ml vizet, tegyél mindegyikbe 2 kanállal

az egyes talajmintákból! Keverd el és figyeld meg az ülepedés se-

bességét!

Feladatok:

1) Melyik ülepedik a leggyorsabban?

2) Melyik ülepedik a leglassabban?

3) Mi lehet a magyarázat az eltérő eredményekre?


- 86 -

2. kísérlet – A talajok vízmegkötő képességének vizsgá-

lata

Eszközök:

50 ml-es mérőhenger, üvegtölcsér, vatta, mérleg, víz, talajminták

(agyagos, homok, humuszos, tőzeges)


A mérőhengerek tetejére helyezd el az üvegtölcsért, tégy egyenlő

mennyiségű vattát mindegyikbe! Mérj ki 20 ml vizet minden talaj-

mintához, a talajokból 25 g–ot! Tedd vattára a talajmintákat és

öntsd rájuk a vizet! Figyeld meg a vízáteresztő képességeket!

Feladatok:

1) Melyik engedi át a legtöbb vizet?

2) Melyik engedi át a legkevesebb vizet?

3) Mi lehet az eltérő vízáteresztő képesség oka?

4) Miért viselkedik eltérően a tőzeges és agyagos talaj?

3. kísérlet – A talajok adszorbeáló képességének vizsgá-

lata

Eszközök:

50 ml-es mérőhenger, üvegtölcsér, vatta, mérleg, víz, tinta


A mérőhengerek tetejére helyezd el az üvegtölcsért, tégy egyenlő

mennyiségű vattát mindegyikbe! Színezd meg a vizet tintával, hogy

közepesen legyen sötét színű! Mérj ki 20 ml vizet minden talajmin-

tához, a talajokból 25 g-ot! Tedd vattára a talajmintákat és öntsd

rájuk a vizet! Figyeld meg a vízáteresztő képességeket!


- 87 -

Feladatok:

1) A talajminták közül melyik kötötte meg leginkább a festéket?

2) Melyik talajminta kötötte meg legkevésbé a festéket? Miért?

4. kísérlet – A talajok kémhatásának vizsgálata

Eszközök:

talajminták, kémcsövek, kanál, desztillált víz, univerzális indikátor


Egy kanál talajmintát tegyél minden kémcsőbe, majd 20 ml vizet,

ezt rázd össze! Cseppents bele univerzális indikátort és értékeld az

eredményeket!

Feladatok:

1) Homoktalaj kémhatása:

2) Agyagtalaj kémhatása:

3) Humuszos talaj/általános virágföld kémhatása:

4) Tőzeges talaj kémhatása:

5. kísérlet – A talajok mésztartalmának vizsgálata

Eszközök:

talajminták, óraüveg, cseppentő,10%-os sósav


Az óraüvegekre tegyél a talajokból! Cseppents rá sósavat! Figyeld

meg, mi történik!


- 88 -

Feladatok:

1) Mire következtetsz a pezsgésből?

2) Melyik talajmintánál tapasztalsz intenzív pezsgést?

3) Van-e összefüggés a talaj kémhatása és mésztartalma közt?

Önértékelés:



nehezebbel!









- 89 -

LEVEGŐVEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATOK


1) Milyen a levegő összetétele?

2) Melyik gáz mennyisége befolyásolja az üvegházhatást és hogyan?

3) Milyen előnyei vannak az üvegházhatásnak?

4) Mire jó az ózon? Hogy keletkezik?

1. kísérlet – A levegő porszennyeződésének vizsgálata

Eszközök:

cellux, mikroszkóp, tárgylemez, olló, nagyító


A labor környezetében tegyél egy sétát. Különböző növények felszí-

nére illessz ragasztószalagot! A ragasztószalagokat egy-egy tárgy-

lemezre helyezd! Ragassz celluxot a labor közelében levő szobanö-

vényekre is! Nagyítóval/mikroszkóppal vizsgáld mindegyik mintát!

Feladatok:

1) Melyik a legszennyezettebb mintavételezési hely? Miért?

2) Szerkessz grafikont az eredményeid alapján!


- 90 -

2. kísérlet – Savas eső modellezése

Eszközök:

főzőpohár, víz, gyufa, kénszalag, üveglap, indikátor


Gyújtsd meg a félig vízzel telt főzőpohárban a kénszalagot! Fedd le

üveglappal! Mérd meg indikátorral a víz kémhatását!

Feladatok:

1) Milyen gáz keletkezett?

2) Mikor játszóik le hasonló a természetben?

3) Milyen lett a víz kémhatása?

4) Miről tudhatjuk, hogy vannak-e kénes gázok egy adott helyen?

5) Mely károkat okozzák a savas esők a környezetükben?

6) Melyik élőlénycsoport érzékeny a levegő kénes gázokkal való

szennyezettségére? Hogy jelzi ezt?

3. kísérlet – A levegő páratartalmának kimutatása

Eszközök:

óraüveg, kobaltpapír


Helyezz a labor ablakába egy száraz óraüvegre kobaltpapírt! Figyeld

meg a színváltozást!


- 91 -

Feladatok:

1) Milyen színű lett a papír?

2) Magyarázd a színváltozás okát!

3) Mi az üvegházhatás? Van-e szerepe benne a levegő páratartal-

mának?

4) Mi a guttáció? Hogy kapcsolhatod a levegő páratartalmához?

Önértékelés:



nehezebbel!









- 92 -

VÍZVIZSGÁLATOK


1) Milyen szerepe van a víznek az élőlények szervezetében?

2) Ismertesd röviden a víz körforgását!

1. kísérlet – A vizek átlátszósága, kémhatása és ammó-

nia-tartalmának kimutatása

Eszközök:

vízminták a lehetőségektől függően (ásványvizek, csapvíz, pocsolya,

patak, folyó, tó, esővíz, kútvíz), kémcsövek, cseppentő, Nessler-

reagens, univerzális indikátor, alkoholos filctoll


Önts a vízmintákból kémcsőbe! Figyeld meg a színüket, zavarossá-

gukat! Állapítsd meg univerzális indikátorral a kémhatásukat!

Minden vízmintából tölts 10 ml-t kémcsövekbe! Jelöld, hogy melyik

kémcsőbe miből öntöttél! Adj hozzájuk 3 csepp Nessler-reagenst!

Rázd össze a kémcsöveket és figyeld meg, hogy milyen színváltozás

következik be!

Feladatok:

1) Vedd sorra a vízmintákat átlátszóság szerint!


- 93 -

2) Milyen az oldatok kémhatása?

3) Mit állapítottál meg a vízmintákról? Tapasztalataidat összegezd!

4) A Budapesten gyűjtött csapadékvíz pH-ja 4 körüli. Mivel magya-

rázod?

5) Hogy hat ez a jelenség a környezetre?

6) Milyen színváltozásokat figyeltél meg a Nessler-reagens hozzá-

adása után? Mire utalhatnak az eltérő mértékű elszíneződések?

2. kísérlet – A nitrát-tartalom kimutatása

Eszközök:

vízminták, kémcsövek, kémcsőtartó, 10%-os sósav, keményítő ol-

dat, 3-5 csepp kálium-jodid oldat


Minden vízmintából tegyél 10 ml-t egy-egy kémcsőbe, majd adj

hozzájuk egyenként 3 csepp 10%-os sósavat, 3-5 csepp keményítő

oldatot, és 3-5 csepp kálium-jodid oldatot. Rázd össze őket! Figyeld

meg mi történik!


- 94 -

Feladatok:

1) Milyen színtartományban mozog az oldatok színe?

2) Mire utalhat az elszíneződés mértéke?

3) Miért nem alkalmas a nitrites/nitrátos víz emberi fogyasztástra?

3. kísérlet – A kloridion kimutatása

Eszközök:

kémcsövek, kémcsőtartó, cseppentő, ezüst-nitrát oldat, vízminták


A kémcsövekbe tölts minden vízmintából 10 ml-t, jelöld, hogy me-

lyik vízminta van a kémcsőben, majd cseppents a mintákhoz 3

csepp ezüst nitrátot! Figyeld meg a változásokat!

Feladatok:

1) Milyen színű anyag keletkezett? MI lehet ez?

2) Miért klórozzák az ivóvizet?

4. kísérlet – A szerves anyag kimutatása a vízmintákban

Eszközök:

kémcsövek, kémcsőtartó, cseppentő, vízminták, kálium-

permanganát oldat


- 95 -


20-20ml vízmintát tegyél a kémcsövekbe, jelöld, hogy melyik hon-

nan származik. Minden vízmintához csepegtess a kálium-

permanganátból, de úgy, hogy minden csepp után rázd össze! Szá-

mold meg, hogy hány cseppet adtál hozzá, addig, amíg lila színű

maradt az oldat!

Feladatok:

1) Mit tapasztaltál az egyes minták esetében? Melyik színtelenedett

el legelőbb?

2) Mire következtettél az eredményekből?

Önértékelés:



nehezebbel!









- 96 -

FORRÁSOK

Felhasznált irodalom:

Berend Mihály - Dr. Szerényi Gábor: Biológia II. Budapest: Műszaki

Kiadó.

Berend Mihály - Gömöry András - Dr. Kiss János - Dr. Müllner Erzsé-

bet - Dr. Tóth Géza: Biológia I – II - III. Budapest: Műszaki Kiadó.

Dr. Lénárd Gábor (1987): Biológiai laboratóriumi vizsgálatok. Buda-

pest: Tankönyvkiadó.

Dr. Németh Endre - Szécsi Szilveszter (1990): Biológiai fogalmak és

összehasonlító táblázatok. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió.

Dr. Szerényi Gábor (2011): Biológia érettségizőknek 1- 2. kötet.

Szeged: Mozaik Kiadó.

Erdélyi Lajos - Faiszt József - Fehér Ottó - Hollósi Gábor - Kurucz

Mihály (1976): Összehasonlító élettani gyakorlatok és bemutatásuk.

Budapest: Tankönyvkiadó.

Gál Béla (2010): Biológia Az élőlények változatossága. Szeged: Mo-

zaik Kiadó.

Jakucs Erzsébet - Kriska György - László Lajos - Molnár Kinga

(2013): Biológia. Budapest: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó.

Kiszely György (1975): Biológiai gyakorlatok. Budapest: Medicina

Könyvkiadó.

Müllner Erzsébet (1999): Biológiai gyakorlatok középiskolásoknak 9-

12. osztály. Szeged:Mozaik Oktatási Stúdió.

Oláh Zsuzsa (1995): Biológia II. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Perendy Mária (1980): Biológiai gyakorlatok kézikönyve. Budapest:

Gondolat könyvkiadó.

Képek forrásai:

http://vcsaba93.uw.hu/html/4fejezet/hoforras/bunsen.html

(1. ábra)

http://metal.elte.hu/~phexp/doc/fgm/e21s3.htm (2. ábra)

(http://www.aztekium.ro/modules.php?name=Content&pa=print

page&pid=110) 3. ábra)

http://www.aztekium.ro/modules.php?name=Content&pa=printpage&pid=110

http://www.aztekium.ro/modules.php?name=Content&pa=printpage&pid=110


- 97 -

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Biologia-Biologia_9-

A_level_es_mukodesei-102466 (4. ábra)

http://www.regi.ovegesegylet.hu/Cd/5.osztaly/elovilag2.html (5.

ábra)

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Biologia-Biologia_9-

A_megporzastol_a_termeskepzesig-102470 (6. ábra)

www.felsofokon.hu (7. ábra)

http://www.szintiavirag.hu (8. ábra)

http://www.karpat-medence.hu/c.php?c=fekete-kokorcsin-erdei-

viragok (9. ábra)

http://gazigazito.hu/ (10. ábra)

http://www.vitaminsziget.com/ecikk.php?id=109 (11. ábra)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kereklevel%C5%B1_harmatf%C5%

B1 (12. ábra)

FOGALOMTÁR

Dr. Németh Endre - Szécsi Szilveszter (1990): Biológiai fogalmak és ösz-

szehasonlító táblázatok. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió.

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Biologia-Biologia_9-A_level_es_mukodesei-102466%20(4

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Biologia-Biologia_9-A_level_es_mukodesei-102466%20(4

http://www.regi.ovegesegylet.hu/Cd/5.osztaly/elovilag2.html

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Biologia-Biologia_9-A_megporzastol_a_termeskepzesig-102470

http://www.mozaweb.hu/Lecke-Biologia-Biologia_9-A_megporzastol_a_termeskepzesig-102470

http://www.felsofokon.hu/

http://www.szintiavirag.hu/

http://www.karpat-medence.hu/c.php?c=fekete-kokorcsin-erdei-viragok

http://www.karpat-medence.hu/c.php?c=fekete-kokorcsin-erdei-viragok

http://gazigazito.hu/

http://www.vitaminsziget.com/ecikk.php?id=109

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kereklevel%C5%B1_harmatf%C5%B1

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kereklevel%C5%B1_harmatf%C5%B1

munkafüzet³gia-mf...munkafüzet – biológia, 10. évfolyam - 3 - elŐszÓ kedves diákok! a...

Documents