1

A caries profilaxis eszközei, anyagai, protokolljai Caries

A fogak szájüreggel érintkező felszínén és innen a mélybe hatoló, krónikus folyamat. Kezdetben reverzibilis, késöbb irreverzibilis destrukció alakul ki. Létrejöttében demineralicációs és remineralizációs folyamatok játszanak szerepet.

Caries keletkezésének alapvető tényezői: Fogfelszínek-zománc minősége

Táplálkozás

Mikroorganizmusok

Idő faktor A primer fogászati prevenció célja elsősorban a caries és a parodontophatiák, fogászati anomáliák és a szájüregi malignus folyamatok kialakulásának meggátlása, a beható káros tényezők távoltartása, kiküszöbölése.

Elsődleges caries megelözés: Már gyermekkórtól el kell kezdeni a felvilágosítást, egészséges

életmódra, megfelelő szájhigiénére való nevelést. Különböző egészségnevelő, felvilágosító programokkal, foglalkozásokkal elsősorban a családban, az óvodákban, iskolákban, védőnő, háziorvos, gyermekorvos, gyerekfogászat segítségével, így már az első perctől automatizálni lehet a gyermekekben a helyes, preventív magatartást.

Fontos tényező a rendszeres szűrővizsgálatokon való megjelenés, mind gyermek illetve felnőtt korban. Alkattól függően el kell menni fogkőeltávolításra, félévente, de minimum évente egyszer, hiszen a fogkő az egyik alapvető tényező ami a caries kialakulásához vezet.

Az elsődleges tényezők közé tartozik a fogszuvasodás kialakulásában a táplálkozás. Előnyben kell részesíteni a rostdús erős rágást igénylő ételeket, melyek tisztító hatást fejtenek ki az ínyre és a fogazatra. Akadályozzák a dentális plakk felhalmozódását, lerakódását. Persze nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek az ételek csak a rágófelszínen hatnak, fogközökben, ínyszéleken nem, ezért elengedhetetlen a megfelelő tisztítás. A puha tapadós konzisztenciáju ételek, elősegítik a plakképződést, annak lerakódását, felhalmozódását, amely fogkőképződéshez, majd fogszuvasodáshoz vezethet. Előnyben kell részesíteni a cukorpótló anyagokat, a szénhidrátokkal szemben, melyek szájban történő lebomlásuk során savakat termelnek. A zsíros ételek, védő hatást fejtenek ki a fogakra, bevonják a szénhidrát tartalmú részecskék felszínét,így azok hatása kevésbé tud érvényesülni. Az étkezések rendszeressége is fontos tényező. Az étkezéseknél bekövetkezett pH csökkenésekor remineralizációs folyamatok játszódnak le, étkezés után, viszaáll a pH érték és elindulnak a remineralizációs folyamatok. Rendszertelen étkezéssel, illetve az étkezések közötti „nassolással” gátoljuk a remineralizáció létrejöttét,a száj savas pH-ja hosszú időn keresztül fennáll, ez a tényező nagymértékben befolyásolja a fogszuvasodás létrejöttét.(nyalóka, cukorka)

A caries profilaxis elsődleges lehetősége a megfelelő szájhigiéne!

A szájhigiéne alapvető eszközei: FOGKEFE

A fogkefe mechanikai lepedékeltávolításra szolgál. Legömbölyített végű,műanyag sörték alkotják. Fajtái:

1. KÉZI FOGKEFÉK: o Kemény/Hard: nem javasolt, íny és fognyaki sérülést

okozhat

2

o Közepes/Medium: leghatékonyabb o Puha/Soft: parodontális műtétek után, fognyaki

érzékenység esetén ajánlott a használata ESTI-REGGELI FOGKEFE: Az esti fogkefe nem tud kiszáradni

reggelre, a baktériumokat visszavisszük vele a szájba, ezért

érdemes 2db fogkefét használni, egyet reggelre, egyet estére, így

biztosan van ideje a kiszáradásra.

A fogkeféket kb. háromhavonta cserélni kell, a szétnyílt sörtéjü

fogkefének romlik a tisztító hatása, rossz hatással van az ínyre,

illetve könnyebben felrakódik baktériumokkal! Vannak indikátor

csíkkal ellátott fogkefék, mejek jelzik, ha a fogkefe vesztett

hatékonyságából.

GYERMEK-FELNőTT FOGKEFÉK: A gyerek fogkefék feje kisebb,

sörtéjük puhább, nyelük vastagabb, hogy jól meg tudják markolni.

Kézi fogkeféknek van speciális helyekre kifejlesztett változatuk is:

o ORTHODONCIAI FOGKEFE: fogszabályzó készülékekhez, a kefe külső sörtéi magasabbak, mint a belsők.

o EGYCSOMÓS FOGKEFE: megnyílt fogközök tisztítására o INTERDENTÁLIS TISTÍTÓK, KEFÉK: egycsomós kefék,

cserélhető fej o PROTÉZISTISZTÍTÓ KEFÉK:”L” alakban helyezkednek el

a sörték 2. ELEKTROMOS FOGKEFÉK: Elsősorban mozgássérülteknek

fejlesztették ki. Jobb a tisztító hatásuk a kézi fogkeféknél, kapható gyermekeknek is, de nem annyira ajánlott, mert nem rögzülnek a kézi fogkefe helyes használatának mozdulatai.

A Fogmosás járulékos eszközei: FOGSELYEM: lehet viaszolt, fluoriddal átitatott, ízesített. A fogközök

tisztítására szolgál. Minden fogközt át kell tisztítani vele, legalább kétnaponta, de lehetőleg minden fogmosás előtt(úgy hatékonyabb)

SUPERFLOSS: hidak, fogművek alatti területek tisztításához, brekettek tisztítására szolgál.

FOGPISZKÁLI-INTRDENT: puha balsa-fából készül, de nem ajánlott, sértheti az ínyt.

SZÁJZUHANY: Nem ajánlott, a víz bepréselheti a baktériumokat a sérülésekbe, íny alá.

Fogmosás menete: Naponta minimum kétszer, de lehetőleg minden étkezés

után, időtartama 4-6 perc. Lazán masszírozzuk a fogkefével és a fogkrémmel a fogakat, külső fogfelszíneken körkörös, belső felszíneken, sepregető mozdulatokat végezzünk. Lehetőleg minden fogmosáskor használjunk fogselymet, mellyel minden fogközt tisztítsunk át. A fogmosást a nyelv tisztításával fejezzük be. Ehhez használhatunk fogkefét, vagy nyelvtisztító húrt. Mindig belülről kifelé haladjunk, hogy ne vigyük vissza a baktériumokat, mert úgy a folyamat hatástalan.

FOGKRÉMEK Gyerek fogkrémek: kevesebb mennyiség kell, ízesített, kisebb fluorid tartalom Felnőtt fogkrémek: Magasabb fluorid tartalom, általában mentolos, vagy

borsmentás ízesítés, zselés fogkrémek, fogfehérítő fogkrémek, kombinált-12órás fogkrémek, szájszárasság elleni fogrémek, fluorid mentes fogkrémek. Fogpor: mechanikai dörzsölést végez, nem hatékony, karcolhatja a zománcot. Öblítők: nem helyettesítik a fogmosást, elszineznetik a fogaket, kiszáríthatják a

nyálkahártyát! Elmex zselé: fontos az adagolást betertani!!!

PLAKK KIMUTATÁSA Lehet festékkel, vagy annélkül. Festék nélkül a szonda oldalával kaparjuk le a fokakról. Festékkel való plakkimutatáshoz, különböző plakkfestő anyagokat használhatunk. Lehet tabletta formájában (RYTROZIN-vörös, FUKSIN-vörös, NEUTRÁLVÖRÖS-vörös, BAZIKUS FUKSZIN-UV-val mutatható ki) amit szét kell rágni és lehet öblögető formájában.

FOGKő ELTÁVOLÍTÁS A fogkő a dentális plakk elmeszesedett változata. Létrejöhet íny alatt, illetve íny felett. Állaga igen kemény, a foghoz igen erősen tapad. Front fogak belső

3

felszínén, illetve a 6-os fogak nyálkivezető nyílásainál alakul ki legfőképpen. Eltávolítása csak fogorvosi rendelőben lehetséges, fogmosással már nem.

FLUORIDOK ALKALMAZÁSA: 1. SZISZTÉMÁS: szervezetbe való felszívódás útján hatnak

o ivóvíz, ásványvíz, tej, só –fluoriddal való dúsítása o fluorid tabletták (Dentocar, Dentocar Forte) DENTOCAR: 0,23 mg Fluoridtartalom

DENTOCAR FORTE: 1mg Fluorid tartalom

200 napon keresztül kell alkalmazni, minden nap 1 tablettát,

vigyázni kell az adagolással, finom íze miatt a gyerekek

rájárhatnak, és túladagolás léphet fel, melynek következménye a

FLUORÓZIS-káros hatás, fehér elváltozások jönnek létre a

fogakon.

2. LOKÁLIS :-helyi fluoridálás: o Otthontörténő kezelés: fluoridos fogkrémek, zselék,

öblögetők alkalmazásával. Gyermek fogkrémeknek kevesebb (250-500ppm) a fluorid tartalma, mint a felnőtt fogkrémegnek(1000-1500ppm)Gyermekeknél, borsónyi mennyiséget alaklmazunk, szülői felügyelet szükséges, hogy ne nyeljék le a krémet.

o Rendelőben történő kezelés: fluoridos lakkok, ecsetelők, blögetők alkalmazása (pl.: BIFLUORID) A lakkok nagyon magas fluoridtartalommal rendelkeznek 50.000ppm!Izolálás mellett, be kell ecsetelni az adott fogat, hogy megkell-e világítani, az, az anyagtól függ. Minnél tovább marad a fogakon, annál tovább fejti ki hatását. Nem jó enni-inni utána, mert ledörzsöli, lemossa róla az anyagot!

BARÁZDAZÁRÁS

Ez egy caries megelőző beavatkozás, általában 6 éves kor, 6-os fogak, 18-19 éves korban a 8-as fogak bújnak ki, ezeket nehezen tisztítják, könnyen szuvasodik. Fő rizikocsoport, ahol a szülőknek sok volt a szuvas foga! A fog nem lehet 6 hónapnál idősebb,ekkor a leg idálisabb a kezelést elvégezni. Kofferdam izolálásban, fluorid mentes fogpasztával megtisztítjuk a fogat, majd lemossuk, leszárítjuk, kondicionáljuk, bondozzuk, barázdazáró anyaggal feltöltjük a mély barázdákat. Általában a fogtól eltérő színü anyagot használunk, hogy jól láthatóvá váljon és ezáltal látszódjon, ha kikopott a fogból. Félévente vissza kell járni újra lezárni.

A barázdazárás fogalma, indikációja, anyagai, kivitelezése Barázdázás fogalma:

Az örlőfogak barázdáit és gödröcskéit, röviddel azok áttörése után a cariogen hatások távoltartására, megfelelően tapadó anyaggal lezárják. Preventív beavatkozás.

Barázdázás indikációja:

Moláris fogak mély barázdáltsága.

Barázdázás ideje:

legideálisabb közvetlenül előtörés után, de maximum 6 hónappon belül

ha megakad a szonda, akkor már nem érdemes megcsinálni

6 éves korban: 6- os fogakon

18 éves korban: 8-as fogakon

Barázdázás anyagai:

metilmetakrillát: a pulpára erősen káros

4

üvegionomer

bis – GMA típúsú anyagok o jól aplikálható legyen o szájálló legyen o más színű legyen mint a fog o nem lehet káros

Barázdázás kivitelezése:

polírozás: fluormentes pasztával, vagy a nélkül

Kofferdam izolálás

szárítás

kondícionálás ( foszforsav)

lemosás

szárítás

ragasztás (Bond)

megvilágítás

barázdazáró anyag felvitele

megvilágítás

szükség esetén magasság beállítása, polírozás, finírozás Az elkészült fogakat 6 havonta ellenőrizni kell. A sikert befolyásolja:

kivitelezési technika pontossága

barázda cariesmentessége

az anyag felhelyezésének időpontja

5

A caries fogalma és osztályozása (lokalizáció, térbeli elhelyezkedés szerint) Fogszuvasodás ( caries )

Fogak szájüreggel érintkező felszínén kezdődő és innen a mélybe hatoló

krónikus folyamat. Kezdetben reverzibilis idővel irreverzibilis destrukció alakul

ki. Létrejöttében demineralizácios és reminalizácios folyamat szerepel.

Kórokozók: Streptococcus mutans → zománc caries

Lactobacilus o casei o acidophilus

Actinomyces viscosus → gyökércariest okozza Szénhidrátbevitel → fermentatio ( savas erjedés )→ savas ph →

demineralisatio (a fog szövetéből a kálcium és a foszfát kioldódik)

Remineralisatio: ha megszűnik a kiváltó ok akkor a ph megemelkedik, Ca +P

vissza tud épülni zománcba. Fluoridok jelenlétében történik.

Cariesek csoportosítása: Caries incipiens: ( kezdeti fogszuvasodás ) makroszkópos üreg nélkül (

csak zománc ). Visszafordítható ( reminarizálodik ) Krétafehér folt (white spot )

Caries superfitialis: eléri a dentint

Caries media: dentinben van de a fogbéltől távol.

Caries profondus: dentinben mélyen a pulpához közel.

Caries penetrans: elérte a pulpát, befertőződött a fogbél,ezért a pulpa közlekedik a szájüreggel.

Predilekcios helyek: (itt várható a szuvasodás megjelenése) o approximalis felszínen a contactpont alatt o vestibulo-oralis és orális felszínen a legnagyobb domborulat és az

ínyszél között o rágófelszín gödröcskéi, barázdái o gyökérfelszín

Üregek osztályozásai: I. osztály:

az örlőfogak ( pre molaris ) barázdáiban,gödröcskéiben

hatosoknál alul, a vestibularis oldalon

felső hatosok palatinális felszínére áthajló gödröcskék és barázdák

felső metszők foramen coecuma

II. osztály az örlőfogak approximalis felszínén kezdődik a kontakt pont alatt

III. osztály frontfogak approximális felszínén

IV. osztály frontfogak approximális felszínén és a metszőél is érintett.

V. osztály bármelyik fogon a legnagyobb domborulat és az ínyszél között az

anatómiai koronán

6

VI. osztály a metszőfogak metszőélei elszuvasodnak és az örlőfogaknál a csúcson

kezdődő szuvasodás

VII. osztály klinikai korona a zománcal nem borított részén.

Caries csoportosítása: 1. o primer: az ép fogfelszínen kezdődik a szuvasodás o secunder: tömések ill. koronák mellett kezdődik

2. o corona caries o gyökér caries

3. o simfelszíni caries o barázda caries

7

A caries kezelésére vonatkozó elméletek Caries (fogszuvasodás)

A fogak szájüreggel érintkező felszínén kezdődő és innen a mélybe hatoló krónikus folyamat. Kezdetben reverzibilis, idővel irreverzibilis destrukció alakul ki. Létrejöttében demineralizációs ( ásványi anyagok kioldódása) és remineralizációs (ásványi anyagok beépülése) folyamatok játszanak szerepet.

A caries kialakulásának elsődleges tényezői: Multikauzális több (4) fontos tényező együttes jelenléte szükséges

1. fogfelszín, ill. a szervezet mint általános tényező

2. táplálék, ill. lebomlási termékeik táptalajt szolgáltatnak a belőlük savat képző mikroorganizmusok számára

3. mikroorganizmusok: táplálék szénhidrátjait lebontva tejsavat termelnek, ez a fogzománcot megtámadja és deminralizálja, az ásványi anyagokat kioldja o streptococcus mutans: zománc caries o lactobacilus casei, - acydophylus: dentin caries o actinomyces viscosus: gyökér cariest okoz

4. időfaktor: Minél gyakrabban éri savas hatás a fogzománcot annál hamarabb jön létre fogszuvasodás. pH 5,5 alatt a zománc rétegének feloldódása jön létre, krétaszerű opálos foltok keletkeznek.

A caries kialakulásának másodlagos tényezői ( szervezeti tényezők)

1. helyi: A fogazat, ill. a fogak makroszkópos, ill. mikroszkópos sajátosságai. Pl.: mély v. ipszilon barázdarendszer

2. általános: o genetikai hajlam - caries hajlam öröklődik o alkat - állcsont alakja

o életkor 5-6 év: 6- os fog, 18- 20 év: bölcsességfog, 50 év fölött: gyökércaries

o terhesség - hormonális változás (immunológiai tényező) o nyál - enzimtevékenység (immunológiai tényező)

3. egyéb tényezők: szociális, gazdasági tényezők, földrajzi elhelyezkedés

A caries kialakulásáért a fog felszínén megtapadó lepedéket, a dentális plakkot teszik főként felelőssé. A fogak v. fogpótlások felszínén szervesen tapadó baktérium aggregátum, mely csak mechanikus dörzsöléssel távolítható el. Íny alatti plakk ( subgingivalis) - parodontopathiat okoz.

Íny feletti plakk (supragingivalis) - cariest okoz. A plakkban elszaporodó mikroorganizmusok lebontják a plakk tömegét alkotó

ételmaradványokat, a lebontás végtermékeiként megjelenő savak bontják a zománc szervetlen állományát (demineralizáció).

A plakk összetétele: mikroorganizmusok

hámsejtek, leukocyták, makrofágok

20 % - a szilárd állomány

a szilárd állomány 70 % - a baktérium Az un. specifikus plakk hipotézis szerint a caries és a paradontopathiák a

plakkflóra kóros hatására keletkeznek. A pardontopathiákat anaerob baktériumok okozzák, a cariesben a streptococcus mutans és a laktobacilusok játszanak szerepet. bakterium - lebontja a cukrokat - sav termelődik - oldják a zománc felszíni rétegét - pH 5,5 alá csökken - caries alakul ki

8

Összefoglalva:

A fogszuvasodás és a fogágybetegségek keletkezésében a szervezeti tényezők mellett nagyobb szerepe van a külső, exogen tényezőknek, elsősorban a dentális plakknak, amelynek kialakulását a táplálkozás erősen befolyásolja. A caries tehát multikauzális folyamat, melyek létrejöttében számos tényező komplex kölcsönhatása játszik szerepet.

9

A fogágy anatómiája és szövettana Fogak

Szilárd, ámde rugalmas elhorgonyzását összefoglaló részét fogágynak (perodonticium) nevezzük.

Feladatai: mélyebben fekvő szövetek védelme

fogak alveolusokban való rögzítése

fogakat funkcionális és morfológiai egységbe rendezi

követi a fogak elmozdulásait

részt vesz a traumákat követő regenerációban

Részei: 1. Gingiva – foghús, íny ( szájnyálkahártya része )

Két fő része:

o processus alveolárisokat fedő feszesen rögzített íny o fogakat körülvevő szabad ínyszegély Funkciója:

o rögzíti a fogakat o biztosítja a nyálkahártya hámrétegének folytonosságát o immunkompetens sejtjeivel a perifériás védekezésben

fontos szerepe van

2. Cement – cementum A cement a fog anatómiai gyökerét borító sárgás színű kemény

szövet, ami szintén hasonlít a csontszövethez. Már kis trauma és

nyomás hatására is felszívódik, de hamarosan regenerálódik, ezt

használják ki a fogszabályozásban.

A cement réteg legvékonyabb a zománc-cement határnál(15-

60μm) míg az apikális részen elérheti a 150-200 μmt.

Feladata a benne elhorgonyzott Sharpey féle rostok segítségével

részt vesz a fog alveolusban való rögzítésében. A harapási

magasság fenntartásában cementképzéssel pótolja a fogak

occlusios felszínének kopását.

3. Peridontium – gyökérhártya A fogak gyökerét körülvevő és azokat alveolusokba rögzítő kötőszövet. Funkciói: o szalagrendszer biztosítja a fogak rugalmas elhorgonyzását,

bizonyos fokú elmozdíthatóságát biztosítja o környező szövetek vérellátásában vesz részt o érzőideg végződései → fájdalom érzékelése

4. Proc. alveolaris maxillae et mandibulae - fogmedri nyúlványok Szoros egységet képeznek az állcsontokkal, fejlődésük azonban csak a fogakkal együtt képzelhető el, a tejfogak előtörésével emelkednek ki először. A fogak elvesztése a proc. alveolarisok visszahúzódásával jár. Üregei az alveolusok, amik a fogak megtámasztásául szolgálnak. A gyökércement és az alveoluscsont fiziológiásan nem érintkezik, köztük a gyökérhártya helyezkedik el. Feladata: az állcsontokra és a fogakra irányuló erők egyenletes

elosztása.

Vérellátása

Erősen vascularizált. 1. Felső:

maxillaris: o a. alveolaris superior et posterior o a. infraorbitalis o a. palatina major o a. incisiva

10

2. Alsó: o a. lingualis o a. alveolaris inferior o a. buccalis o a sublingualis o a mentalis

Beidegzés:

Nervus trigeminus

felső: n. maxillaris

alsó: n. mandibularis

Sulcus gingivae:

Ínybarázda, a fognyakat övező rés. Normál körülmények között mélysége : 0,5 – 2 mm Belső fala: zománc ( időseknél: cement) Külső fala a szájüregi hám folytatása ( vestibulárisan, orálisan) Formája és mélysége függ környezeti hatásoktól.

11

A fogágybetegségek mikrobiológiája A fogágybetegségeket multikauzális megbetegedésnek tartjuk az-az több tényezőre vezethető vissza. A száj ökológiai egység, amelyben az élő és élettelen tényezők bonyolult kölcsönhatásának eredménye. A szervezet a homeostasis fenntartására törekszik. A paradontium épsége a fog koronájának környezete és a fog gyökere körül lévő szövetmiliő közötti egyensúlytól függ. A száj születéskor még steril, később kb: 30 baktérium törzs izolálható.

Baktériumok alakjuk szerint lehetnek : gömb (coccus) Pl: staphylococcus, streptococcus

pálcika ( bacillus)

csavar (spirál) alaku. o Aerob baktériumok:- a levegő oxigénjét használják fel. o Anaerob baktériumok:- szabad oxigén jelenlétében nem

szaporodnak A fogágybetegségek kialakulásában nagy szerepet játszik a dentalis plakk .

Összetétele alapján: mikroorganizmusok

hámsejtek

leukociták

macrophagok alkotják A plakk 20% organikus és anorganikus szilárd állomány a többi víz. A szilárd állomány 70% baktérium. A plakkban igen sok mikroorganizmus van jelen, ezek legnagyobb részét fakultatív anaerob alkotják, de obligat anaerobok, 3/4 rész Streptococcus a többi Laktobacillus. Kísérlet bizonyította a plakk és a gingivitis közötti közvetlen kapcsolatot, továbbá azt, hogy az ínygyulladás a plakk eltávolításával gyógyítható. A baktérium szerepének másik közvetlen bizonyítéka, hogy az antibiotikumok és más antibakteriális szerek plakk eltávolításhoz hasonló hatásúak. A baktériumok hatásukat vagy közvetlenül enzimeik vagy citotoxikus anyagaik útján fejthetik ki, vagy szövetekbe jutó antigénjeik allergiás, immunpatológiai reakciókat indíthatnak el. A baktériumok maguk nem jutnak be a szövetekbe. Károsító anyagaik hatására létrejövő szöveti válasz a gyulladás.

12

A fogak anatómiája és szövettana Fogak részei:

1. Korona ( corona dentis) o anatómiai korona: A fogak zománccal borított része. o klinikai korona: A szájüregben szabadon kiálló, része. A koronát kívülről a a zománc borítja változó vastagságban.

2. Nyak ( cervix dentis): A fog kissé befűződött része a korona és a gyökér találkozásában, a gyökér azon része amely kiemelkedik az alveolusokból és a gingiva szorosan körülveszi.

3. Gyökér (radix dentis) A fognak az alveolusokba csapszerűen illeszkedő része, amit a Sharpey rostok rögzítenek oda. Száma lehet: o metszőfogak, szemfogak, kisörlők (felső medialist kivéve) o alsó nagyörlők o felső nagyörlök apex dentis: gyökércsúcs - erek ki és belépési helye

A fogak szerkezete

1. Zománc-enamelum, substantia admantina A zománc speciális kristályszerkezetének köszönhetően a szervezet legkeményebb szövete, a koronát váltakozó vastagságban borítja. Legvastagabb a fogak csücskein kb. 2-2.5 mm, míg a fognyak felé fokozatosan vékonyodik. Ép, homogén zománcréteg áttetsző, sárgás-az alatta lévő dentin színe miatt.

Kémiai szerkezete: Anorganikus (96 %) elsődleges: calcium és foszfát

egyéb: Ba, V, Mg, Ni, Sr, Pb, Se, Ti Kálcium hidroxilapatit kristályokból épül fel maga a zománc, kémiai szerkezete rendkivül változatos különböző ionok beépülhetnek a kristályszerkezetbe pl.: flouridok, karbonátok. A fluoridok antikariogén hatásukkal a fogat savval szemben sokkal ellenállóbbá teszik, ellentétben a karbonátokkal. Egyes ionok a zománc-dentin határhoz közelebb nagyobb koncentrációban vannak jelen; ilyen a nátrium, magnézium, kalcium. A felszínhez közelebbiek a fluor, ólom, cink, stroncium. Organikus (4%) o szénhidrátok o lipidek o citrátok o protein(fehérjék)

A víz különböző állapotokban fordul elő, negyede az ionok szállításában vesz részt, nagyobbik része pedig az apatit kristályok körül képez hidratált burkot.

Szöveti szerkezet: Morfológiai egység: kulcslyuk formájú zománcprizma. A prizmák a zománc dentin határtól a felszín felé enyhén hullámosan futnak és nagyjából mindkettőre merőlegesek kivéve a nyaki területeket ahol apikális irányúak. Ez fogcsiszolaton sötét (diazóna) és világos (parazóna) csíkok formájában látszik.

2. Dentin- dentinum, substantia eburnea A fog fő állományát alkotja, fizikai és kémiai sajátosságait tekintve leginkább a csontszövetre hasonlít. Valójában elmeszesedett sejtközötti állomány, mely sejtjeinek csak a nyúlványait veszi körül. A sejtek csak a pulpa felőli oldalon helyezkednek el.

13

Dentin puha , kevéssé mineralizált , csontnál azonban keményebb sárgás a zománcnál sokkal sokkal áttetszőbb.

Kémiai szerkezete: 70% anorganikus Az anorganikus anyagok hidroxilapatit kristályok, de nagyobb mennyiségben találhatóak:Ca, P, Mg, Na. A fluor koncentrációja 2-3* nagyobb itt, mint a zománcban; pulpához közelebb magasabb százalékban van jelen.

30% organikus anyag, víz Organikus összetevők legnagyobb részét kollagénrostok és különböző vázalkotó molekulák alkotják.

Szöveti szerkezet A dentin sejtjei a pulpakamra felőli oldalon elhelyezkedő odontoblastok, melyek külső felszínéről egyetlen nyúlvány (Tomes-féle rost) indul ki, ami maga körül egy keskeny csatornát alakít ki. Ezek a dentin tubulusok S alakban egészen a zománc dentin határig futnak, a pulpa felőli oladalon tág zománc felé folyamatosan szűkül. Két részből épül fel a peritubularis és intertubularis területből.

3. Cement –cementum A cement a fog anatómiai gyökerét borító sárgás színű kemény szövet, ami szintén hasonlít a csontszövethez. Már kis trauma és nyomás hatására is felszívódik, de hamarosan regenerálódik, ezt használják ki a fogszabályozásban. A cement réteg legvékonyabb a zománc-cement határnál(15-60μm) míg az apikális részen elérheti a 150-200 μmt. Feladata a benne elhorgonyzott Sharpey féle rostok segítségével részt vesz a fog alveolusban való rögzítésében. A harapási magasság fenntartásában cementképzéssel pótolja a fogak occlusios felszínének kopását.

Kémiai szerkezete: 45-50% anorganikus (hidoxilapatit) 50-55% organikus anyag, víz (mucopoliszacharid, kollagén) Szöveti szerkezet acelluláris /sejt nélküli cement a gyökér felső kétharmadában celluláris /sejtes állomány gyökér apikális harmadában

Zománc- cement kapcsolat 60%-ban a cement kis területen ráterjed a zománcra 30%-ban éles vonalban találkoznak 10%-ban nem is érintkeznek

4. Fogbél –pulpa dentis Laza rostos kötőszövet egy formája, sejtes elemekből rostokból és alapállományból áll. Szerepe van a védelemben, dentinérzékenység kialakításában, dentin táplálásban és természetesen termeli magát a dentint. Gazdag kapillárisrendszerrel rendelkezik, a for. apicalen lépnek be illetve ki. Idegei érző idegrostok ,melyek fonatot képeznek és kizárólag csak fájdalomérzetet közvetítenek. Pulpát ért bármilyen inger (hő, nyomás, kémiai)fájdalomérzést vált ki.

14

A fogak megtartó kezelésének sebészeti módszerei A fog megmentése érdekében – különösen indokolt esetben (pl. protetikai indikáció) – a periapicalis térben a gyökértömés után sebészi kiegészítő műtétet kell végezni. A gyökértömés után még panaszokat okozó fogakon először a gyökértömés eltávolítását és a fog kezelése utáni újrakészítését tarják megfelelő eljárásnak.

A következő sebészi eljárások vannak: Művi sipoly ( incisio; alveolustrepanatio a lobtermék levezetésére)

Periapicalis kürettázs

Gyökércsúcs-resectio

Retrograd gyökértömés

Fogfelezés (disectio)

Replantatio ( a fog extrahálása, gyökértömése, visszaültetése)

Transradicularis fixatio ( a meggyengült fogat a gyökércsatornán átvezetett tantáltűvel az alveolusba szögelik)

Gyökércsúcs-resectio: Helyesebben: gyökércsúcs amputatiója. Lényege: a gyökércsúcs ramificatiós zónáját előzetes falálló gyökértömés után eltávolítjuk. Excochleáljuk a gyökércsúcs körül elhelyezkedő kóros szöveteket, cysták esetén a cystatokot is. Általában orthograd gyökértömést alkalmazunk, és csak technikai akadály esetén végezzük retrograd módszerrel (nagyfokú görbület, csapos fog, obliterálódott gyökércsatorna)

Indikációi: Gyökérkezelés sikertelen, nem csúcsig érő, de falálló

A gyökércsatorna váladékképződés miatt nem szárítható ki, így nem tömhető

A gyökércsatornába apicalisan betört műszer nem távolítható el

Az apicalis harmadban álút van

Anatómiai okok: átjárhatatlan gyökércsatorna, nagyon görbült

Tág a foramen apicale, emiatt a csúcsnál nem készíthető falálló tömés

Gócfertőzés gyanúja

Túltömött fog panaszokat okoz

Radicularis cysta van

Kontraindikációi: Általános okok: műtéti kontraindikáció (cardialis decompensatio,

hypertonia, súlyos máj-, vesemegbetegedés, diabetes mellitus stb)

Helyi okok: parodontosis következtében meglazult fogak, molaris fogak, kivéve felső molarisok buccalis gyökereit

Kivitele: Általában helyi érzéstelenítésben végezzük.

A periapicalis terület feltárására különböző metszéseket alkalmazunk.

Majd a periosteumot raspatoriummal leválasztjuk a csontról (A csonton vésővel vagy csontfúróval ablakot készítünk a gyökércsúcs magasságában (frontfogaknál jugum alveolarék igazítanak útba). A csontablakot keskeny, éles vésővel alakítjuk ki, a gyökér két oldalán 1-1 függőleges, a gyökércsúcs alatt egy vízszintes bevésést ejtünk. A vésőt a vízszintes barázda alá vezetve felemeljük a csontlemezt, és láthatóvá válik a gyökércsúcs. A resectiót végezhetjük vésővel, a fogkoronát előzetesen megtámasztva, vagy fúróval, vastag fissurafúróval, vagy Lindemann fúróval.)

A gyökércsúcsot amputáljuk

A resekált csúcs eltávolítása után a sebüregből a kóros szöveteket Volkmann-kanállal eltávolítjuk.

Ha retrograd gyökértömést végzünk, akkor a resectiós sík ne legyen merőleges a fog tengelyére, hanem labiális irányba lejtsen, mert így fordított kúpfúróval a gyökércsatorna zárására szolgáló cavitas kifúrása

15

könnyebb. Retrograd gyökértöméshez általában amalgámot használunk. Ha a váladékozás miatt előre nem készítjük el a gyökértömést, akkor ezt közvetlenül a resectio után a sebüreg és a gyökércsatorna kiszárítása után végezzük el. A sebüreget 3%-os hidrogénperoxid oldattal kiöblítjük, a sebüreg éles csontos részét frézerrel elsimítjuk.

A lebeny visszafektetése után a metszésvonal alatti gingiva propria részletét raspatoriummal kissé leemeljük, majd a sebszéleket csomós kötéssel egyesítjük. A váladék levezetésére egy napra vékony gézcsíkot helyezhetünk a sebszélek közé, ha nagy a sebüreg vagy gennyes váladékozás van.

Varratok eltávolítása: műtét utáni 5.-7. napon. Gyökércsúcsresectiohoz szükséges műszerek: fogászati tükör, szonda, csipesz, egyszer használatos fecskendő és tű, szike, raspatorium, véső, sebészi kalapács, csontkanalak, depurátor, érfogó, szájzugkampó, sebkampó, olló, tűfogó, horgas csipesz, atraumatikus tű, varróanyag.

Periapicalis curettage: Kóros szövetek eltávolítása gyökércsúcs resectio nélkül. Ritkán végzik, mert a gyökércsúcs nem tömhető ramificatiós zónáját így nem távolíthatjuk el, másrészt a gyökércsúcs mögött elhelyezkedő fertőzött részekhez nem lehet hozzáférni.

16

A fogászati betegek fizikális és eszközös vizsgálata 1. Anamnézis

A kórelőzmény tisztázása és a beteg állapotának írásos rögzítése. A jól felvett anamnézis nagyban valószínűsíti a helyes diagnózist.

Lépései: (először a jelen panaszokról, majd a tágabb anamnézisről kérdezünk)

1. személyi adatok → név, életkor, lakhely, foglalkozás 2. panaszok jellege, természete 3. családi kórelőzmény:

o öröklődő v. családon belül halmozódó betegségek o család jelen egészségi állapota ( hypertonia, diabetes,

epilepszia, migrén, rorosszindulatú daganatok, allergia) 4. előző betegségek

o gyerekkori betegségek o műtétek, balesetek (ellátás helye, ideje) o nikotin, alkohol fogyasztása o fontos rákérdezni olyan kórképekre amiről a betegek nem

szívesen beszélnek 5. jelen panaszok:

leggyakrabban a fájdalom (szubjektív) o jellege (tompa, éles, hasogató, lüktető) o intenzitása ( meghatározása a legnehezebb feladat , a

legjobban megközelíthető: milyen analgetikumot és hányszor szed, zavarja e az alvásban)

o keletkezés (állandó, időszakos, mikor?) o lokalizációja ( hol? ol a legjobban?, hova sugárzik?) o mi váltja ki

2. Klinikai vizsgálat

Lépései: 1. Inspekció (megtekintés)

o kívülről, belülről (tükör, szonda, nagyítós szemüveg 2. Palpatio (tapintás)

o tükör, szonda → szájüregben o nyirokcsomók o duzzanatok → nagysága, fluktuációja

3. Kopogtatás: o szondanyéllel, tengely vagy oldalirányú kopogtatással

4. Auszkultáció (hallgatózás) o ritkán → pl: temporomandibuláris ízület elváltozásainál,

artériás eredetű haemangióma v. fibróma

3. Egyéb vizsgálatok:

RTG ( OP, koronafelvétel, szárnyasfelvétel)

érzésvizsgálat (vitalitásvizsgálat) termikus inger → hideg, meleg (felmelgített guttaperha, klóretil) orálkamera

17

A gyökértömés módszerei és anyagai A gyökértömő módszer megválasztását hármas

tényező befolyásolja:

rendelkezésre álló gyökértömő anyag

gyakorlati tapasztalat, rutin

döntő a csatorna anatómiai viszonyai (formája, lefutása, tágassága, hossza)

A megválasztott módszer akkor előnyös, ha egyszerűn, gyorsan kivitelezhető, tökéletes és tartós zárást biztosít.

1. sealer – guttaperha típusú gyökértömés: A gyakorlatban leginkább elterjedt módszer, amelynek során valamilyen plasztikus tömőanyagot viszünk a csatornába lentuló segítségével. A lentúló lassú fordulaton működik, és menetét úgy alakították ki, hogy a motor normális, az óra mutatásával megegyező irányú forgatásával a sealert a gyökkércsatornába préseli. Ha a műszert forgás közben úgy távolítjuk el a csatornából, hogy egy kicsit mindig vissza is megyünk, akkor a sealert egyben tömörítjük is. A sealer tömörítése, és a széli záródás fokozása érdekében a guttaperchapointot is alkalmazhatunk. Ez egyben megkönnyíti a gyökértömés későbbi esetlegeseltávolítását.

2. laterál - kondenzációs rendszer: Az orvos a gyökércsatorna csúcsi részét pontosan kitöltő guttaperchacsúcsot (mesterguttapercha) visz be valamilyen sealerrel, és azt ott rögzíti. Ezután a guttapercha mellett tágítóműszerrel (spredarrel) behatolva, azt a csatornafalához nyomja, és helyet készít a következő csúcsnak (járulékos csúcs). Ezt mindaddig megismétli, míg a gyökércsatornát teljesen ki nem tölti.

3. termoplasztikus eljárás: A guttaperchacsúcsot hővel tesszük plasztikussá, adaptálhatóvá. o vertikál – kondenzációs módszer:

Egy guttaperchacsúcsnak, melynekapikalis szélessége meghaladja a csatorna átmérőjét, egy speciális forró műszer segítségével leválasztjuk a koronális végét a csatornába és felmelegítjük, a maradék guttaperchát tömörítő műszerrel apicalis irányba kondenzáljuk. ( Darabokra vágott, megfelelő vastagságú guttaperchát a gyökércsatornába vezetett, melegített műszerrel tömörítjük)

o termomechanikus módszer: A gyökércsatornába vitt guttapercha a mellette nagy sebességgel forgatott műszer hatásaára felpuhul és tömöríthetővé válik.

o infiktálható guttaperchatömés: Alacsony olvadáspontú guttaperchát speciális pisztolyban plasztikussá téve vékony tűvel a gyökércsatornába fecskendezzük, úgy hogy a csúcson túlra ne préseljük, a tűt lassan távolítjuk el, miközben a dugattyúba nyomást gyakorolva a csatornát feltöltjük.

Gyökértömő anyagok:

1. Szilárd gyökértömő csúcsok: guttaperchacsúcs (point), ezüstpoint 2. Plasztikus anyagok:

o paszták:

kloropercha ( guttaperchát kloroformban, v. szén – tetrakloridban megpuhítanak)

kloropercha N-O paszta ( porított guttapercha+cinkoxid+kloroform+rexin)

o cementek:

18

cinkoxifoszfát cement, gyógycementek: a cementhez adott jodoform, hidroxikinolin, ezüst nioform gyógyhatást fejt ki

cinkoxid - eugenol – cement: legtöbb gyökétömő anyag alapját képezi (Procosol, Tubil – Seal – Kerr, Diaket – Espe, Sargenti, Endomethason, Sani – Sanitaria, Caryosan – Spafa, Nogenol – COE, polikarbonát cement)

o műanyagok: Trey, Silastic – Dow, Hydron NPD Dental

Követelmények a gyökértömő anyagokkal szemben: csúcsig érő legyen → a tömőanyag zárja le a gyökércsatorna apicalis

határát

falálló legyen, fogbélűrt hermetikusan tötse ki

térfogatát ne változtassa (zsugorodás: falállóság romlik, tágulás: gyökeret megrepesztheti)

a gyökércsúcs körüli szöveteket ne irritálja

ne oldódjon a szövetnedvekben, ne lépjen reakcióba vele

adjon érzékelhető röntgenárnyékot

ne színezze el a fogat

fertőtlenítő hatása legyen, ne legyen bakteriostatikus

lassan keményedjen, könnyen keverhetően finom szemcséjű legyen

könnyen elkészíthető, eltávolítható legyen

jól tapadjon a gyökércsatorna falához

A korszerű sterilezés eszközei, a fertőtlenítés fajtái és anyagai a fogászati gyakorlatban Az aszeptikus betegellátás megköveteli a csíraszegény környezetet, a kórokozók számának, ill. fertőzőképességének csökkentését. Ecélból betartjuk a higiénés szabályokat. FERTőTLENÍTÉS után kórokozó, STERILEZÉS után semmilyen mikróba nem maradhat életben.

Sterilezés módszerei:

Fizikai eljárás: o hőkezelés o sugársterilezés

Kémiai eljárás: o gázsterilezés o áztatás sporocid oldatban

Mechanikai eljárás: o szűrés

Sterilezés eszközei:

1. Hőlégsterilizátor: Jó hővezető anyagokat sterilezünk benne (fém, vagy hőálló üveg, porcelán tárgyakat). Száraz, forró levegő cirkulál a hőlégszekrényben, amely kiszárítja és elpusztítja a fehérjéket. Fontos a kellő behatási idő: o 160°C – 45 perc o 180°C – 25 perc o 200°C – 10 perc Az egyes darabok közt a levegő szabadon keringhessen!

Csak száraz tárgyakat tegyünk bele!

A felnyitott doboz már nem tekinthető sterilnek!

2. Autokláv: A mikrobák elpusztítása túlnyomásos,telített gőz segítségével.

19

o 121°C – 107,8 kPa – 20 perc o 134°C - 205,9 kPa – 10 perc Kettős falú zárt edényrendszer, ahol a fehérjék kicsapódnak.

Tárgyak csomagolásán át tudjon hatolni a gőz!

Rozsdásodó tárgyakhoz nem alkalmazható!

Tehetünk bele textilt, gumi- vagy műanyag tárgyakat.

3. Sugársterilezés: Ionizáló sugárzás, baktericid és sporocid hatású. Nem korrodál, csomagoláson is áthatol.

4. Gázsterilezés: Etilén oxid = ETO felhasználásával működik. Azonkívül, hogy ez a gáz az emberi szervezetre ártalmas, még számos tényezőre oda kell figyelni, mint pl. hőmérséklet, nyomás, gázkoncentráció.

5. Antimikróbás szerek, vegyszerek: Pl.: o Gludesin – erősen toxikus, csak hőérzékeny eszközök

sterilezésére használjuk. o Jód – lassú behatási idejű, és korroziv hatású.

Fertőtlenítés

Fertőtlenítés célja: A mikróbák számának és fertőzőképességének csökkentése.

Befolyásoló tényezők: Fertőtlenítendő anyag minősége (anyaga, felülete)

Felület szennyezettsége

Hőmérséklete

Behatási idő

Mikroorganizmusok száma és ellenállóképessége

Módszerek: Fizikai:

kifőzés

fertőtlenítés gőzzel

fertőtlenítés UV sugárzással

Kémiai: fertőtlenítés oldattal vagy aerosollal

fertőtlenítés gázzal Kémiai szerek:

klór és vegyületei

jód és vegyületei

alkohol

glikol

aldehidek

tenzidek

fenolderivátunok

kombinált szerek

Kombinált: hő + vegyi + mechanikai hatás együtt

1. Kézfertőtlenítés: Higiénés – csak a tranziens flóra elpusztítására (előbb fertőtlenítés, csak ezután mosás-szárítás), sebészi – a reziduális flórában is csökkenti a mikroorganizmusok számát

2. A beteg bőrének, nyálkahártyájának fertőtlenítése 3. Eszköz- és műszerfertőtlenítés 4. Felületek (kezelési zónán belül és kívül) bútorok ,padló, fal

fertőtlenítése 5. Textiliák 6. Hulladékkezelés

20

21

A lenyomat fajtái és eszközei A lenyomatvétel azon alapszik, hogy a még puha, képlékeny anyagot a szájképletekre helyezzük, amely ott megmerevedik, megkeményedik. A lenyomat a szájképletek negatív mása; kiöntése után kapjuk meg a szájképletek mintáját.

Lenyomat típusok

kulcslenyomat (anyagai, rögzítési technikái)

egyidejű lenyomat o egyfázisú: szituációs lenyomatok (anatómiai, antagonista,

tanulmányi) o kétfázisú: inlay, illetve öntött gyökércsapos műcsonk

készítéséhez (=2 fázisú 1 idejű), "pick-up" (kombinált munka esetén)

kétidejű (korrekciós) lenyomat o precíziós-szituációs lenyomatok (gyúrható v. egyéni kanál +

híganfolyó) (régi vs. mai technika) o funkciós lenyomat (egyéni kanál, szélein Zöld-Kerrel + ZnO-E v.

híganfolyó)

Lenyomatok fajtái:

Tanulmányi lenyomat: össze akarom hasonlítani, hogy miből mi lesz. Tanulmányozás céljából veszem, hogy tudjam milyen volt eredetileg a páciens fogainak a mérete. Szituációs lenyomat: fogak lecsiszolása után levett lenyomat. Nyitott szájjal, algináttal ( por+ víz ) gyári vagy anatómiai kanállal veszem. Rövid időn belül kigipszelni kék gipsszel. Erre készül el a technikai laborban az egyéni funkciós kanál. Precíziós lenyomat: hidrokolloidális anyaggal vagy elasztomerrel készülnek. A hidrokolloiddal vett lenyomathoz hűthető kanál kell, úgy készül, mint a szituációs lenyomat. Egyfázisú lenyomatvétel: közepesen híg elasztomerrel készül. Kétfázisú lenyomatvétel: két különböző konzisztenciájú elasztomerrel készül: A osztály a gyúrható, C osztály a hígan folyó. Lehet egyidejű ( a híg lenyomatanyagot fecskendőből a lemintáandó felületre fecskendezik, , majd szájba teszik a kanálba helyezett gyúrható elasztomert: a kétféle anyag együtt köt meg ).Sszendvics ( a kanálban lévő gyúrható anyag felszínét bekenik a híg lenyomatanyaggal, így kerül a szájba ). Kétidejű ( először a gyúrható anyaggal vesznek lenyomatot, ezt az alaplenyomatot megfelelően előkészítik, azokat a részeket, amelyek nem mennének a szájba ,szikével levágják, kifolyócsatornákat vágnak a csonkok lenyomatai mellett, bekenik a híg elasztomerrel és ismét lenyomatot vesznek ) lenyomat. Rézgyűrűs lenyomat: a csonkra megfelelő rézgyűrűt kiválasztják, peremét a csonk körüli ínyszél lefutásának megfelelően levágják. Láng felett meglágyított kompozíciós anyagot vagy elasztomert a gyűrűbe teszik, felnyomják a csonkra. Így vesznek szituációs lenyomatot, ha megköt kiemelik a szájból, a gyűrűk a z alaplenyomatban maradnak. Funkciós lenyomat: fogatlan állcsontról készül. Az állcsont azon részei kerülnek lemintázásra, amelyekre a protézis alaplemeze kerül. Funkciós kanállal készül. A lenyomatanyaggal bekent kanalt szájba kell helyezni, s mielőtt megkötne, a páciens száj- és nyelvmozgásokat végez. Kirajzolódnak a mozgó lágyrészek kontúrjai. Két fázisban is készülhet: a kanál szélére gyúrható elasztomer kerül, elvégzik a funkciós mozgásokat, ezután vesznek teljes lenyomatot.

Kiterjedés szerint: teljes

részleges

ráharapásos

Gumiellasztikus lenyomatanyagok kiszerelései

22

tubusos (keverés kézzel gyúrva v. papíron spatulával; olcsóbb kiszerelés és olcsóbb eszközigény)

patronos (keverő-pisztoly v.-gép; pontos keverési arány, gyorsabb keverési idő)

Lenyomatvételi technikák korrekciós lenyomat (ilyen a precíziós-szituációs, illetve a funkciós

lenyomat)

muko-kompresszív, mukodinamikus lenyomat (ilyen a funkciós lenyomat)

Lenyomatanyagok: Merev lenyomatanyagok/rugalmatlan/

1. gipsz o 2-3 perc alatt keményedik o Az alámenős részekről csak töréssel távolítható el o Könnyen, éles felülettel törik o Ízjavítót (mentol, vanília) és töltelékanyagot tartalmaz o A rugalmas lenyomatanyagok kiszorították a használatát

2. Kompozíciós lenyomatanyag (stenc) Felhasználási terület: precíziós lenyomatvétel. Többfajta anyagból tevődnek össze, meleg hatására képlékennyé válnak.

3. cinkoxid- eugenol paszta /paszta+paszta/ Felhasználási terület: funkciós lenyomat Cink-oxid és az eugenol (eugénsavas szegfűolaj) egymással összekeverve előbb paszta halmazállapotúvá, majd szilárd cink-eugenoláttá válik. Alámenős részeket nem mintázza le, ezek letöredeznek. Fogatlan állcsontok lemintázásánál használjuk.

4. viasz Felhasználási terület: kulcs-lenyomat (viasz-harapás)Eredetük alapján lehetnek állati, növényi, ásványi és szintetikus. Felhasználásuk szerint: o Modellviasz (laboratóriumi mintázó): fogpróba, harapási

sánc o Öntőviasz: fogorvos és technikus is használhatja, pl.: inlay-

hez kék színű, precíz öntésekhez o Ragasztó viasz: viaszsánc ragasztásához o Szélmintázó viasz: egyénikanál funkciós széleinek

megmintázásához

Rugalmas lenyomatanyagok: hidrokolloidok: Alginát

Megkötés után nagy víztartalmú géllé alakul, ez szabad levegőn tárolva zsugorodik, vízben tárolva duzzad. Alginsavat tartalmaz (vörös és barna moszatokból), színező, adalék és töltelék anyagokat. Nagyon elterjedt lenyomatanyag, lenyomatvétel után ¼-½ órán belül ki kell önteni. ¼ órát várni kell, hogy eredeti formájába vissza ugorjon. Vízben két óráig tárolható. Óránként 1%-ot zsugorodik, ami már milliméterekben mérhető. Vannak speciális alginátok, melyek akár 24-48 óráig is alaktartók.

szilikonok A konzisztenciát jelölik névvel, számmal, színekkel pl.: Xantopren kék (hígan folyó), zöld (puha), funkciós (közepes), sárga (kemény)< „A” szilikon – addícióval, sok monomerből kapcsolódnak össze, „C” szilikon – kondenzáció során jön létre, melléktermék képződik, pl. víz.Feldolgozásnál követni kell az használati utasítást, katalizátora lehet csepp vagy paszta.mennyiségét centiméterben adják meg.

poliszulfidok Tulajdonságai: o hidrofil o konzisztenciája a közepes konzisztenciájú szilikonéhoz hasonlít o önmagában Rtg-elnyelő (azaz adalékanyag hozzáadása nélkül) o citotoxikus. Felhasználás:

o funkciós lenyomatvétel (azaz: amikor nincsenek fogak, melyek közé becsípődhetne)

23

poliéterek pasztát és katalizátort tartalmaz, inlayhez használják.

Lenyomatkanalak Gyári kanál

0, 1, 2, 3, 4 jelölik a nagyságát

anyaga: műanyag, akril, fém

fogak száma szerint: fogatlan (állkapocs mentén legömbölyített) és fogas (szögletes) ill. kombinált

alsó ill. felső kanál, teljes ill. részleges kanál

módosítások: perforálják, homokfúvóval érdesítik, alámenő széleket készítenek.

egyéni kanál anyaga: fém (ritka), sellak, akrilát

24

Amalgámtömés jellemzői, készítésükhöz használt eszközök munkafolyamatok A tömések célja:

A károsított fog helyreállítása a funkcionális és esztétikai követelményeknek megfelelően.

Amalgám tömés A higanynak más fémmel vagy fémekkel alkotott ötvözeteit nevezzük amalgámnak.

Hg (higany)

Ag (ezüst) → bakteriosztatikus hatás

Cu (réz):

o konvencionális amalgám: alacsony a réztartalma → 2-4 % o magas réztartalmú amalgám ( gamma² fázismentes amalgám )

10-30 % réztartalom. o a gamma² fázis korroziora hajlamos → törik a fog amely a

mélybe vezeti a korroziót

Sn (ón)

Zn (cink) → oxidációtól védi a többi összetevőt, nedveséggel együtt

hidrogén keletkezik ami tágulást okoz → fog töréséhez vezet.

Amalgám tulajdonságai: jó minőségű, olcsó tömőanyag

kötés közben tágulni is tud ( expanso ) 0,1-0,2 % tágulás→ fog repedéséhez vezet

nyújthatóság:( duktilitás ) oda lehet polírozni a fogszélekhez ( jól zár )

érzékenységet tud okozni ( posztoperatív érzékenység )

24 óra után lehet polírozni.

Kiszerelés: 1. capsulás ( géppel keverik ) 2. reszelék (ezüst+ón+réz) + higany (gépikeverés, kézikeverésű.)

Amalgám biológiai hatása: kikerül a a szervezetbe a higany, a szájban lévő amalgámnak nincs

káros hatása

az amalgám töméseknél két esetben javasolják az eltávolítását: higanyallergia esetén és Lichen bet. esetén

a higanygőz veszélyes → párolog: tüdőn keresztül bejut a szervezetbe (maszk nem véd)

Amalgám alábélelés készítése: Az amalgám jó hővezető, ezért a közepesen mély, vagy mély cavitasok tömésekor a pulpát a hőingerekkel szemben alábéleléssel védjük:

foszfátcement

polikarboxilát – cement

calciumhidroxid – cement

Az amalgámtömés készítése: A feladatokat befolyásoló tényezők:

milen típúsú cavitasba kerül a tömés

az amalgám milyen formában áll rendelkezésünkre

az amalgámot kézi vagy gépi műszerrel tömöríti az orvos 1. Az egy felszínre kiterjedő egyszerű üregrendszerű, oldalfallal

rendelkező I. és V. osztályú valamint a nyaki cavitasok töméséhez nincs szükség segédeszközre. A bonyolult üregrendszerű, több felszínre kiterjedő (MO, OD, MOD) II. osztályú cavitasok hiányzó oldalfalait matricával kell pótolni: MO, OD → félkörös, MOD → körkörös matrica

2. Az amalgámtömés minőségét befolyásolja a keverés módja.

25

o Kézi keverés: Az assziszten feladata a reszeléket és a higanyt adagoló segítségével kimérni. Fontos a helyes arány kimérése, mert a túl sok reszelék nehezíti a tömés elkészítését. Túl sok higany használatakor pedig a felesleges kiválik, és allergiás reakciót válthat ki. A megkevert amalgámot kézzel érinteni tilos.

o Gépi keverés: A higany – reszelék helyes arányát pontosan beállíthatjuk az adagoló segítségével. Az időt pedig kapcsolóval állíthatjuk be a gyártó által megadott időtartamra.

o Kapszulában forgalomba hozott amalgám: A reszelék – higany arányát pontosan beállították, az nem változtatható. A kapszula tartalma gyárilag változó aszerint, mekkora cavitast akarunk tömni. I. – III. ig terjedő számozás jelzi a mennyiséget. Az adagolást mindhárom esetben amalgámpisztollyal végezzük.

3. A töméshez használunk: Kézi műszereket: Williams – féle tömőműszer, felesleg eltávolítása: Vajna- féle projektor, Heidemann féle lapoc, vagy gömbös tö,ő és excavátor Gépi müszerreket: amalgámvibrátor → különböző alakú és nagyságú tömörítőfejeket helyezünk bele. A végső kidolgozást ez esetben is kézi műszerrel végezzük.

Amalgám alkalmazás szabályai: exhaustort kell használni

szellőztetés.

kézikeverés: belélegzés, finírozás, polírozás közben exhaustort kell használni.

higanyt jól záró üvegcsében tartani

maradék amalgámot víz alatt kell tárolni

kofferdam szükséges

keverőgép, műszerek tisztítása ( amalgám szeparátor van a fogászati kezelőegységben )

az amalgámmal szenyezett eszközöket ( rolni ) veszélyes hulladékban nem lehet, külön kell gyűjteni

26

Antimikróbás terápia és fájdalomcsillapítás a fogorvosi gyakorlatban Az egészséges szájüregben természetes egyensúly áll fenn, a jelen levő mikroorganizmusok, a szájüregi flóra és a szervezet között és ez a kórokozók invázióját megakadályozza. Ebben fontos szerepe van a nyálkahártya jó vér és nyirokkeringésének és a nyál protektiv anyagainak. Az egyensúly megváltozását okozzák a védekező mechanizmusok gyengülése (általános okok) és a szájflóra összetételének megváltozása (helyi - szájüregi okok). Az egyensúly megváltozása esetén a szájnyálkahártya barrier funkciója gyengül, gyulladásos jelenségek lépnek fel. A gyulladások a szervezet védekező reakcióját és az azt reprezentáló kísérő jelenségeket váltják ki (ödéma, fájdalom, láz, elesettség stb.), mely végül a klinikai tünetek alapján diagnosztizálható. A kezelési lehetőségek között alapvető a kórok megszüntetése ( pld. gangrénás fog extractiója ), de a gyógyszeres kezelés is: fontos lehet a kórokozók számának csökkentése, a védekező mechanizmusok erősítése. A kórokozók számának csökkentési lehetőségeiben fontos az antiszeptikus hatású szerek és az antibiotikumok jelentősége. A fogászat szájsebészet területén a gyulladásos kórképek a mindennapos gyakorlatban sűrűn jelentkeznek és ugyancsak nő a jelentősége a profilaktikus célból adott gyulladáscsőkkentő szereknek részben a szív- érrendszeri, immunológiai és egyéb rizikópáciensek számára, részben pedig egy a műtéti eljárások sikerességét elősegítő és a gyulladások előfordulását csökkentő hatás miatt, olyan esetekben mint az arcüreg zárása, az implantáció stb. A stomatológiai betegek antibiotikus kezelése feltétlenül indokolt a fogazat megtartása, a súlyos állapotok megelőzése, a korszerű fogászati-sebészeti eljárások sikerességének biztosítása (implantáció) és az egyre nagyobb számú rizikópáciens általános profilaxis szükségessége miatt. A dentalis gyulladások okozója a rendkívül vegyes szájüregi flóra, az aerob és anaerob kórokozók . A kórokozók virulenciafaktorai (tokképzés, béta-laktamázképzés, stb.), valamint a baktériumok által termelt anyagok (chemotaxist gátló fehérjék, mitogének, litikus enzimek, toxinok, antigének, stb.) változtatják meg a flóra antibiotikumokkal szembeni érzékenységét és teszik szükségessé időről időre újabb antibiotikumok alkalmazását a hatékonyság biztosítása érdekében. A szájüregi gyulladások legfőbb okai a különféle dentalis eredetű kórképek, melyek elsősorban a caries és következményes megbetegedéseire valamint a fogágybetegségekre vezethetők vissza. A gyulladásos kórformák mindennapos előfordulása pedig a lakosság rendkívül rossz fogazati állapotából következik. Az antibiotikus kezelés alapvető kritériumai között szerepel a megfelelően felállított klinikai diagnózis, súlyosnak ítélt esetekben mikrobiológiai vizsgálat (a flóra antibiotikum érzékenységének megállapítása célzott terápia céljából), az alkalmazott szernek megfelelő farmakokinetikai tulajdonságokkal kell rendelkeznie (pld. megfelelő gingivalis- vagy csontszint elérése).

Az antibiotikus kezelés alapvető kritériumai:

Farmakokinetikai szempontok

megfelelő hatásspektrum

megfelelő koncentráció a helyszínen

a szer ne legyen toxikus

mellékhatás tolerálható

egyéb betegség, állapot befolyásolja (terhesség, diabetes, immunállapot, máj-, vesebetegség stb.)

A szájüregi viszonyok figyelembevételével az

antibiotikummal szembeni speciális követelmények

dentalis infekciókban:

széles hatásspektrum

hatékony az aerob és anaerob flórára

27

megfelelő szerum-, gingivális-, nyál-, csontszint oralis, parenteralis adagolás lehetséges

adagolása tág határok kőzőtt változtatható

Gyulladásos kórképek kezelése:

Periodontitis apicalis chronica, Abscessus periapicalis, Abscessus parodontalis, Lokalizált juvenilis parodontitis, Acut necrotizáló ulcerosus gingivitis, Gingivitis ulcerosa, Sinusitis maxillaris, Syaloadenitis, Stomatitis, Ostitis alveolaris, Periostitis, Osteomyelitis, Phlegmone, Sepsis, Alveolitis, Fractura proc. alveolaris, Lágyrészsérülések, Haematoma post. inj., Infiltratio regionalis

Profilaxis

Cardiológiai okból

endocarditis az anamnézisben

mübillentyü

congenitális anomáliák

reumás v. egyéb billentyümegbetegedések

cardiomyopathia

aortastenosis

mitralis prolapsus regurgitatioval

pacemaker

Gyengült immunrendszer

diabetes mellitus

onkológiai kórképek (pld. leukémia)

transzplantáción átesett beteg

AIDS

fertőző betegségek akut fázisa más sulyos általános kórkép egyéb okból rizikópáciensek

A beavatkozás mütéti kockázatának csökkentése

dentalis implantáció

csonttőrések kezelése

antrooralis communikáció zárása

nagy csontdefektussal járó beavatkozások

bioanyagok beültetése, augmentáció

áthatoló baleseti sérülések

szennyezett sebek kezelése

Meddig adandó az antibiotikum:

Akut fertőzésben: min. 4 nap

Kőzépsulyos gyulladás: 8-14 nap

Sepsis: 3-4 hét

Endocarditis: 4-6 hét

Osteomyelitis: 6-8 hét A leggyakrabban alkalmazott szerek: Dalacin C, Augmentin, Rulid valamint Semicillin,

Leggyakoribb hibák a stomatológiai antibiotikus

kezelésben

indokolt esetben nem, vagy

nem kellő időben adott antibiotikum

nem megfelelő antibiotikum kiválasztása

28

elégtelen kis dozis

elégtelenül rővid időtartamu kezelés

indokolatlan gyógyszerváltogatás

indokolatlan gyógyszeradás

hibás kombináció

lokalis alkalmazás

farmakokinetikei szempontok mellőzése A kórok megszüntetése nélkül a gyulladás megszüntetése csak időleges lehet.

Antibiotikum adása feltétlenül indokolt odontogén

gyulladások esetében, ha:

A gyulladás terjedése fenyeget

Renyhe helyi tünetek

Sulyos általános tünetek

Belgyógyászati javallat indokolja

Lezajlott vagy egyidejü Streptococcus fertőzés

Egyéb betegség acut fázisa

Immunsupressiv állapot

Általános leromlottság Antibiotikum adása feltétlenül indokolt odontogén gyulladások esetén ha a gyulladás terjedése fenyeget, renyhe helyi tünetek mellett súlyos általános tünetek észlelhetők, belgyógyászati javallat, lezajlott streptococcus fertőzés, egyéb betegség acut fázisa, immunsupressiv állapot, általános leromlottság indokolja . A kezelésben ajánlott módszer a sebészi beavatkozás (extractió, incisió), fogászati beavatkozás (trepanatio), majd postoperativ antibiotikum adása. A későbbiekben a mikrobiológiai vizsgálat eredményének ismeretében szükség esetén váltás célzott kezelésre.

29

Az intraorális és panoráma röntgen filmek kidolgozásának protokollja. Digitális radografikus rendszerek. A rtg filmben található emulzióban a rtg sugár hatására bekövetkezett változás az előhívással válik láthatóvá. Az előhívás fotokémiai eljárás → sötétkamrában történik.

Kézi előhívás menete, lépései:

Előhívás: (20 °C-on 5 perc) o Az előhívó hatóanyaga:

metol (felszínen hat), hidrokinon ( mélyben hat) ezek redukáló hatására a brómezüstből kiválik a fekete fémezüst

o Védőanyaga: nátriumszulfit → megköti a levegőből bejutó oxigént, a hívó tartósítását segíti elő

o Aktiváló, gyorsító, lúgosító anyag: nátriumkarbonát → megköti a halogén savakat, biztosítja a magas (11 feletti) pH értéket, fellazítja a zselatint, így a hívó könnyebben bejut

o Késleltető anyag: káliumbromid

Öblítés: Folyó vízzel fél percig

Rögzítés (fixálás): Kb. 10 perc, a nem redukált brómezüst szemcsék kioldása. Hatóanyaga: nátriumtioszulfát

Mosás: 20-30 percig folyó vízben

Szárítás: Gyors szárítás, 5% formalint tartalmazó 50 % - os alkohololdatban való öblítés után, meleg levegővel

Gyengítés: Túlhívott vagy túlexponált filmnél az ezüst kioldásával

Gyors előhívás:

Gyökérkezelés közben ún. tűs- kontrollfelvételnél 1-2 perc az előhívási idő, kétszeres expoziciós idő után. Környeztvédelmi rendszabályok betartása. A hívó és rögzítő anyagok az emberi bőrre ártalmasak, allergizálhatnak!

Gépi előhívás:

Filmkidolgozás → 28-30 oC-on 4,5-5 perc, 35-38 oC-on 1,5 perc Részei:

Hengersorok → folyamatosan szállítja a filmet a hívó, fixáló, és lemosótankban.

Szárító ventilátor Előnyei:

rövidebb előhívási idő

emberi hiba lehetősége kisebb

nem igényel sötétkamrát Jellemzői:

nagyobb koncentrációjú és magasabb hőmérsékletű vegyszereket használ

a hőmérsékletet a készülék állandó értéken tartja

a hívó adaléka: glutánaldehid, megakadályozza hogy a film a hengerhez ragadjon

a szulfát komponensek az emulziót a megduzzadástól védik

30

Karbantartás:

utántöltés

minden nap munka kezdetekor, vagy nagyobb mennyiségű, pl: 4-6 panoráma film előhívásakor

vegyszerek cseréje

2-6 hetenként

hengerek tisztítása

meleg folyó vízzel hetente, majd visszahelyezés előtt 10-15 percig áztatni

havonkénti tisztítás

szakemberrel végeztetni

Digitális radiografikus rendszerek

Direkt digitális képalkotási rendszer Részei:

szenzor

kábel

számítógép

Foszfortárolásos rendszer (Digora) Részei:

szenzor

szkenner

számítógép Digitális: kis képpontokból állnak, ezek alkotják az egész képet

Különbségek:

1. film alapú képalkotás: film: érzékel, megjelenít, tárol

kép: statikus

2. digitális képalkotás: detektor: érzékel

számítógép megjelenít és tárol

kép: dinamikus

Digitalis képfelvétel készítése: szokásos felvételi technikával

film helyett szenzor

kisebb expoziciós idő

számítógép használata: képalkotás, képfeldolgozás, képtárolás

Felmerülő problémák: kezdeti nagy beruházás

idegenkedés a számítógép használatától

tudás hiánya

programok közötti átjárhatóság, integrált rendszerek

Előnyök: környezetbarát

gyorsaság

kisebb sugárterhelés

kvantitatív mérések

utólagos képmódosítás

rekonstrukció

kommunikáció

31

Bakteriális eredetű szájbetegségek 1. SYPHILIS:

Treponema pallidum által okozott betegség, ami nemi érintkezéssel, vagy valamely más nyálkahártya kontaktus útján terjed. o Az I. stádiumban: a kórokozó behatolási helyén

beszűrődés után, fekélyesedés (sánker) jön létre ill. a környéki nyirokcsomók megnagyobbodása. Ezek fájdalmatlanok.

o A II. stádiumban: 6-8 hét múlva puha, fehér enyhén

kiemelkedő foltok a nyálkahártyán, bőrkiütések, láz, gégegyulladás, nyirokcsomó megnagyobbodások, anogenitális szemölcsök. Ez 2 évig tart. Nagyon fertőző ilyenkor.

o A III. stádiumban: tehát évek múlva, glossitis, nyelv

papillák sorvadnak, barázdássá válik, leukoplákia alkul ki, amiből nagyon gyakran rák fejlődik. Fekélyesedés, palatum átfúródhat. Szájtüneteken kívül ér- és idegrendszeri tünetek észlelhetők. A veleszületett syphilist, szem, fültünetek, hordó alakú metszőfog, szájzug berepedés és nyeregorr jellemez.

o Kezelés: nagy dózisban Penicillin. 2. TBC:

(Az elmúlt években újra népegészségügyi probléma lett, ráadásul új fajtája jelent meg, ami nem igazán reagál a korábbi TBC megbetegedés gyógyítására használt gyszerekre.) A szájüregben csak ritkán alakul ki tbc-s elváltozás. A kórokozó belépésének helyén apró elváltozás látható. Primer komplexusnak hívjuk, amikor a környéki nyirokcsomó is megduzzad ezzel együtt. Ez aztán gyógyul vagy szétterjed a véráram útján a szervezetben. Száj-garatüregi primer komplexus esetén a belépés helye sokszor a mandula, ezt nyaki nyirokcsomó duzzanat kíséri. Ritkán jár fekélyesedéssel, ami nem fáj és az ínyszél felől az áthajlás felé terjed. A nyirokcsomók beolvadhatnak (sajtosodás). Tuberkulin próba pozitív. Ha tüdőből terjed a szájüreg felé, a nyelvre lokalizálódik, ami szürkés alapú, kifekélyesedett lesz, de nyaki nycsomók nem duzzadnak meg. Ritkán arcbőrről terjedhet a nyálkahártya felé.

3. ACTINOMYCOSIS:

Actinomyces israelii okozta kórkép. A kórokozó a normális szájüregből is kimutatható. Legtöbbször az állcsontok körül fordul elő az elváltozás, és foghúzás talaján fejlődik ki. Szubakut vagy krónikus fertőzés. A fertőzés elsősorban az alsó molárisok, főleg nyolcasok extrakcióját követően 1-6. héttel észlelhető. Kezdete lehet akut, gyorsan kialakuló duzzanat és fájdalom jellemzi Ráterjed a bőrre, ami elvékonyodik, kékes, lüktető, nyirokcsomó duzzanat nincs. Spontán áttörhet, kezelés nélkül. Diagnózis: gennyből kenet→ tenyésztés. Kezelés: antibiotikum 2 hónapig a tályog megnyitását követően. Krónikus esetben: kiterjedt fibrosis, elágazodó tályogüreg alakul

ki sipolynyílásokkal. 4. GINGIVITIS ULCEROSA:

Serdülők, fiatal felnőttek betegsége. Általában elhanyagolt szájban, krónikus fogágyfolyamattal együtt észleljük. Nagy a dohányzás, stressz, legyengült immunrendszer szerepe. Tünetei: hirtelen kezdet ált.-ban, ínyvérzés, fájdalom, fokozott

nyálfolyás, fémes íz, foetor ex ore. Először a papillák csúcsán jelentkező szürkéssárga álhártyával fedett fekély, piros szegéllyel. Majd a mélybe vagy a feszes ínyre terjed. Kezelése: akut tünetek megszűntetése (Klion tbl., hidrogén-

peroxidos öblögetés napi 8-10x, vagy klórhexidin 0.2%-os napi 2x). A kiváltó tényezők eliminálása (depurálás, ne dohányozzon). Tilos

32

extrakciót végezni! Végül a szövetdeformitások sebészi korrekciója.

5. ACUT COCCALIS GINGIVITIS:

Viszonylag ritka. Együtt jelentkezik rendszerint a torok Streptococcus- fertőzésével. Tünetek: az íny diffúzan marhahús vörös, oedemás, az ínyszél

alól véres, gennyes váladék ürülhet, fekélyesedés nincs. Kezelés: fokozott szájhigiéne, depurálás, antiszeptikus öblögetés.

33

Endokrin betegségek szájtünetei PAJZSMIRIGY

Pajzsmirigy működésének csökkenése:

HYPOTHYREOSIS: alulműködés

1. újszülöttkorban kreténizmus: a maxilla előugró, a mandibula fejlettlen, a nyelv duzzadt o szellemi és testi visszafejlődéssel jár o maradó fogak előtörése késlekedik

2. felnőttkorban MYXOEDEMA: lágy részekre korlátozódikfehérjedús folyadék halmozódik fel, dagadt a szemhéj, az orr és az ajkak.

HYPERTHYREOSIS: fokozott működés

tej és maradó fogak korai előtörése

anyagcsere felpörög

HYPOPARATHYOZIS: csökkent működés

gyerekkorban fogak rendellenességeit okozhatja: aplazia:

nincs csíra;

hypoplazia: nem minden fog nő ki

HYPERPARATHYOZIS: mellékvesekéreg elégtelen

működése

krónikus elégtelensége

ADDISON - kór:

orális nyálkahártya elszíneződése a buccan, gingivan, a nyelven ez az első tünete

Hasnyálmirigy működésének zavara: diabetes, az inzulin termelése csökken

XERTOSTOMIA: nyálszárazság

nyelv égés

ellenálló képesség csökken a fertőzésben

nehezebben gyógyul a seb

gyakori a fogágygyulladás

hormonális változás: terhességi epulis: ha krónikussá válik

34

Esztétikus tömőanyagok fajtái, tulajdonságai, felhasználási lehetőségei

1. Kémiai kötésű (por + folyadék összekeverése) 2. Fényrekötő

Alkotóelemük: o szerves alapállomány o szervetlen töltőanyag o az előbbi kettőt egymáshoz rögzítő kötőanyag

1. Kémiai kötés: o paszta-pasztatípusúak o por- folyadék típusúak o paszta-por típusúak

2. Fényrekötő: o fotopolimerizációs, ultraibolya fény hatására kötnek o egy paszta rendszerűek, keverést nem igényel

Kompozíciós tömőanyagok típusai Konvencionális kompozitok pl.: NUVA-FIL, PRISMA-FIL

Hibrid kompozitok pl.: ADAPIK, P-10, P-30

Homogén kompozitok pl.: HELIOMAR

Inhomogén kompozitok pl.: ISOPAST, SILAR, SILUX

Generációs csoportosítás – Bond szerint

1. Generáció: csak a zománcot savazták 2. Generáció: fogzománc + dentinsavazás 3. Generáció: primer- és bond használata 4. Generáció: dentin zománc savazás, bond és primer használata

külön 5. Generáció: primer és bond egy flakonban 6. Generáció: primer, bond, sav egy flakonban

Tulajdonságai Fényrekötő, -azonnal kidolgozható, polírozható

Zsugorodik

Adhezív technika (ragasztáshoz) – bond kapcsol össze két anyagot

Kondicionálás, savazás

Fogszínnel megegyező színválasztás

Felhasználási lehetőség Mind a frontfogak, mind a kis- és nagy örlőfogak cavitasainak ellátására alkalmasak.

35

Fogak, gyökerek eltávolítása (indikációk, módszerek) A fogak, gyökerek eltávolításának indikációi meglehetősen széleskörűek, sok egyéni megfontolás is szerepet játszhat benne, az orvos és a beteg részéről is. A modern fogorvoslás azonban előtérbe helyezi a fogak megtartó kezelését, ezért az extrakció indikációjának felállításánál az orvosnak mindig felelősségteljesen kell eljárni.

Javallatok: A fogakból kiinduló acut, vagy krónikus gyulladás esetén, amikor e

fogakat gyökérkezeléssel, gyökércsúcs resectióval megmenteni nem lehet.

Az indikáció különösen megfontolandó gócbetegségben szenvedőknél, ahol a fogeltávolítás az egyetlen igazán elfogadható megoldás.

Paradontitises fognál, ahol a fogágy gyulladása nagyfokú fogmozgathatósággal párosul.

Traumásan sérült fogak esetében, ahol a gyökér megtartása nem lehetséges.

Mély caries, vagy pulpitis esetén, ha a gyökérkezelés nem kivitelezhető megfelelően, vagy a beteg elutasítja azt. Ide soroljuk a restaurációra alkalmatlan gyökereket is.

Sikertelen endodonciai kezelés után, további kezelésre további kezelésre alkalmatlan fogak esetében.

Áttörésben visszamaradt és számfeletti fogaknál, ha azok funkcionálisan, vagy esztétikailag nem illeszkednek be a fogazatba.

A fogszabályozó kezelés, vagy protetikai rehabilitzáció estében e kezelések eredményességét akadályozó fogak eltávolítása is indokolt lehet.

Az extrakció ellenjavallatai: A döntés a beteg állapota mellett mindig az adott személyi és tárgyi feltételek határozzák meg

vérképző szervi megbetegedésekben szenvedőknél (pl: leukémia) különösen a betegségek acut, szájüregi fekélyképződéssel járó formáinál. Az ilyen esetekben elvégzett extrakció súlyos, tovaterjedő, necrózissal járó, a beteg állapotára végzetes kimenetelű fertőzéshez vezethet.

Az állcsontokat érő nagy dózisú terápiás rtgbesugárzás után. A sugárzás hat a csontok vitalitására, keringése csökken. Az extrakció után esetleg kialakuló fertőzés krónikus osteomyelitist eredményezhet, amely terápiásan nagyon nehezen befolyásolható.

Coronarithrombózis, akut myocardiális infarktus után is lehetőleg kerülni kell az extrakciót.

Coagulopathiás betegeknél a haemiofilia különböző formájánál csak haematológiai előkészítés után lehet a fogeltávolítást elvégezni.

Relatív ellenjavallatnak tekinthetjük a szájnyálkahártya necrotikus gyulladását különösen az eltávolítandó fog közvetlen közelében. Így az áttörésben visszamaradt bölcsességfogak körüli pericoronitis esetén ajánlatos először a gyulladást megszüntetni, csak utána a fogakat eltávolítani.

Bár a szájsebészeten belül az extrakciókat egyszerű beavatkozásnak számít, mégis műtétnek kell tekintenünk, amelynek indikációja, kontraindikációja esetleges szövődményei nagy jelentőségűek lehetnek a beteg számára.

Fogeltávolítás:

A fog a fogmedernyúlványba úgy illeszkedik be, hogy alkalmas módon és megfelelő műszerrel eltávolítható. A fogat nem húzással, hanem rotáló, vagy luxáló mozgással, vagy a kettő kombinációjával távolítják el. Menete: a fogeltávolítás előtt, főleg ha a betegnek rossz a szájhigienéje, ajánlatos a szájüreget 3-5%- os hidrogén – peroxiddal vagy 1%- os klórhexidines oldattal átöblíteni, a fogakról, lágyrészekről a lepedéket letörölni a mikrobák mennyiségének csökkentésére.

36

A beteg elhelyezése: 1. Alsó fog extrakciója:

Alsó fogak eltávolításánál a beteg fejét enyhén hátra döntjük, hogy az alsó fogsor rágósíkja vízszintesen, kb. az orvos könyökmagasságában helyezkedjen el. Jobb oldali alsó fog extrakciójánál az orvos a beteg jobb oldalán áll, a beteg feje mögött, bal kezével rögzíti a beteg fejét és a mandibulát. Bal oldali alsó fog extrakciójánál az orvos a beteggel szemben áll, bal kezével rögzíti a mandibulát, az asszisztens a beteg feje mögött állva két kezével rögzíti a beteg fejét.

2. Felső fogak extrakciója: Felső fogak eltávolításánál a beteg fejét úgy állítjuk be, hogy a felső fogsor síkja a nyitott szájjal, a vízszintessel 45 fokos szöget zárjon be, a fogsor megközelítőleg az orvos vállmagasságában helyezkedjen el. Az orvos a jobb és bal oldali fogak eltávolításához egyaránt a beteggel szemben helyezkedik el, bal kezével rögzíti az állcsontot. Az asszisztens a fejet rögzíti, így az extrakciós művelet közbeni mozgást nem követi a beteg fejének mozgása. Az extrakció után gondos sebellátás következik, ennek során az orvos ellenőrzi a sebszéleket, ha a fogmedercsont széle letöredezett, Luer csontcsípővel eltávolítja azt. A alveolus üreget Volkmann – kanállal ki kell kaparni. A sebszéleket az orvos nyomással közelíti egymáshoz szükség esetén gézlapra harap a beteg, majd 15 perc múlva ellenőrizni kell a thrombus kialakulását.

Sebellátás utáni tanácsok: extrakció után ne piszkálja, ne szivogassa a húzás helyét, mert

eltávolíthatja a véralvadékot

a zsibbadás ideje alatt ne egyen, mert beharaphatja a nyelvét, nyálkahártyáját

műtét után ne öblögessen → véralvadékot eltávolítja , ami elhúzódó sebgyógyuláshoz vezethet

a foghúzást követő napon gondos fog és szájápolást végezzen, távolítsa el a lepedéket mert az jó táptalaja a kórokozóknak → szétesik a véralvadék

ha vérzést észlel, vagy szájnyitási nehézsége van, lázas, a foghúzás helye és a környéki nyirokcsomó érzékeny, fáj, forduljon orvoshoz

Foggyökér eltávolítás:

A foggyökér eltávolítható gyökérfogóval, alsó gyökerek esetében emelővel, valamint műtéti úton. A gyökér helyzet nagy mértékben meghatározója az eltávolítás érdekében alkalmazott eszközöknek, ha ugyanis kifejezetten kiáll az alvaolusból, megragadható gyökérfogóval. Amennyiben a gyökér szilárd és egyszintben van az alveolus széleivel, a csontállomány rugalmas eltávolíthatjuk fogóval, vagy alsó fogat emelővel. A fogmeder szintje alatt mélyen elhelyezkedő gyökeret csak emelővel, vagy inkább műtéti úton lehet eltávolítani.

Az asszisztens teendői fog és gyökér eltávolításkor: a beteg előkészítése a műtétre ( ha kell nyugtató adása)

érzéstelenítő kikészítése az orvos kívánsága szerint

előkészület a műtéthez: o beteg elhelyezése o fény beállítása o rtg, kórlap, kezelőlap o műszerek előkészítése ( tükör, csipesz, fogó, gyökérfogó, emelő,

Balogh – féle ínyleválasztó, Volkman – kanál, Kerpel - kanál, atraumatikus tű, tűfogó, olló)

o műtét közben kell még: horgas csipesz, véső, Lindemann – fúró, steril, lassú fordulatszámú könyök vagy egyenes darab, kampók, szike, Luer

o elszívó (exhaustor) és az elektrokauter előkészítése

37

o steril géz, tampon o vérzéscsillapítók : Gelaspon, Spongostan

38

Fogászati cementek fajtái, tulajdonságai, felhasználási területük Ideiglenes tömésre

ZnO (cinkoxi )szulfát – mára elavult

ZnOfoszfát vagy

Polikarboxilát cementet használunk huzamosabb időre.

ZnOeugenol cementet alkalmazunk legáltalánosabban, mert védőhatásán kívül pulpagyógyító és fájdalomcsillapító hatása is van. Por + folyadék- üveglepon, fém spatulával

Alábélelésre

Foszfát cement ( ZnOfoszfát )

Polikarboxilát cement

ZnOeugenol

Az üvegionomer cementek pulpakárosító hatása minimális.

CaHO2 (calciumhidroxid) cementek a legelterjedtebbek – erősen lúgos vegyhatásuk kedvező a pulpa gyulladására, a dentinhez jól tapadnak, gyorsan szilárdulnak, röntgenárnyékot adnak. Pl. Dycal: paszta + paszta, v. Dycal monopaszta, v. Dropsin: por + folyadék

Végleges tömésre

1. Szilikát cementek ( kompozitok megjelenéséig ez volt az esztétikus tömés ) –mivel szilárdulás közben savat ad le, ezért kedvezőtlen vegyhatású. por + folyadák aránya befolyásolja a tömés minőségét – minél több port, hűtött üveglapon !!

2. Kőcement : szilikát + cinkoxifoszfát keverék – pulpára kevésbé káros, de előnytelen tulajdonságú. Gyerekfogászatban, ill. ideiglenes tömésre alkalmazták. Gyógyszerrel keverhető.

3. Üvegionomer cementek: por + folyadék. Megkötésig nem kerülhet a pulpa közelébe, alá kell bélelni ! Jól tapad a dentinhez is, de főleg a zománchoz. Zsugorodása minimális, széli záródása jó, ritkán szineződik el, fluort tartalmaz.

4. Cermet cement: Üvegionomer + fém ( ált. ezüst ) – kémiailag kötődik a foghoz

Gyökértömésre

Sealerként a guttapercha csúccsal együtt is alkalmazunk cementeket. ZnOfoszfát, ZnOeugenol, ill.gyógyszerrel kevert cementet.

Fogpótlások rögzítésére

Ragasztócementet használunk. Tejföl v. mézsűrűségűre keverjük, így befolyik a legapróbb résekbe is. Ott megkötve erős mechanikai rögzülést biztosít.

1. Cinkoxiszulfát-cement-Fletohen Por: cink-oxidot, cink-szulfátot tartalmaz Folyadék: víz Dentinhez jól tapad Gyógyszeres kötések lefedésére 30-120 sec. a kötési idő (gyors) rágóerőnek kevéssé áll ellen (főleg, ha túl híg vagy nyál érte) +eugenol(szegfűolaj)®vízzáró lesz, a baktériumoknak átjárhatatlan

39

2. Cinkoxifoszfát-cement Por: cink-oxid (80-90 %), magnézium-oxid, szilícium-oxid, alumínium-oxid Folyadék: 50-60% foszforsav; 35 % víz; 5% alumínium- és cink-foszfát Port +folyadékot zárt üvegben kell tartani, mert a levegővel reakcióba lép Ragasztáshoz tejföl sűrűségűre keverni Alábéleléshez, ideiglenes töméshez gittszerűre 2-10 perc alatt köt ( sűrűbb gyorsabban) 24 órás kötés®közben savat ad le (egyszeri) dentinhez jól tapad megfelelő hőszigetelés jó mechanikai ellenállás porózus, kötés közben zsugorodik mikrorepedések®baktériumok bejutnak (korona alatt bűz)

3. Polikarboxilátcement (poliakrilátcement) Alábélelő, ragasztó, ideiglenes tömés Por: mint a foszfátcement Folyadék: 40%-os vizes poliakrilsav Zománchoz erősebben kötődik (kémiailag) Jó tapadóképesség Üreget előtte benzinnel szárítani Kisebb pulpakárosító hatás Nagyobb zsugorodás Kevésbé porózus Kisebb mechanikai ellenállás

4. Cinkoxid-eugenol cement Pulpavédő 60-80% szegfűolaj dezinficiáló hatás pulpában vérbőséget okoz, nyugtató, fájdalom csillapító ha túl híg®pulpakárosítás®necrózis lassan köt, sűrűre keverni átjárhatatlan közepes mechanikai ellenállás hosszú távú gyógyhatású ideiglenes tömésként fedőtömés nem lehet kompozit, mert polimerizációját az olaj zavarja

5. Üvegionomer-cement Végleges tömés, ragasztó, barázdazárás, alábélelő Pulpakárosító hatás minimális, alá kalcium-hidroxid Foghoz kémiailag is kötődik Felületük savval marható Fluor leadás Nehézfém hozzás adással röntgen árnyékot ad Lassú kötés Nedvességtől, kiszáradástól óvni, mert berepedezik

6. Kalciumhidroxid-cement Erős lúgos vegyhatás Pulpára gyógyhatású Gyulladáscsökkentő, ingerdentin képződést serkenti, baktériumok elpusztítása Hőingerek kivédése Jól tapad Gyorsan köt Tömés alátámasztására gyenge

40

Fogászati implantátumok és felépítmény fajtái. Implantációs beteg gondozása. Implantátum

A foghoz hasonló, a szájban az elveszett fogak pótlására szolgál.

Az implantátum anyaga: legtöbbször titán

fémek közül titán, tantál, cirkónium, platina, és niób nevezhető bioinertnak, az-az nem mutat sejtnövekedés gátló hatást.

Alakja: ma legtöbbször csavar alakú

előfordulnak hengeres implantátumok

régebben használtak penge alakúakat.

Felszíne: rendszerint érdesített, célja a csontsejtek számára megfelelő felületet

biztosítani az odagyógyuláshoz.

érdesítés sértetlensége és tisztasága érdekében az implantátum felületét megfogni nem szabad még steril kesztyűvel vagy műszerrel sem (behelyezés:erre kifejlesztett eszközökkel)

Felépítése: implantátum

gyógyulási csavar ( kétfázisú implantációkór )

transzgingivális csavar

felépítmény (legtöbbször cementtel rögzül rajta a korona, de lehet csavaros ill. csúsztatott is)

lenyomati fej ( ezt csavarjuk az implantátumba )

technikai analóg ( ezt rakja a lenyomatba visszahelyezett lenyomati fej végéra a technikus kiöntés előtt )

Az implantátumokat a különböző cégek implantációs rendszerek formájában alkalmazzák. A különböző rendszerek speciális méretű és formájú implantátumokat és azok részeit tartalmazzák.

Behelyezés lépései: 1. lebenyképzés ( vagy fogeltávolítás: azonnal implantációkor ) 2. előfúrás: az implantátum helyének meghatározása 3. csontfúrás, csonttágítás: az implantátum üregének kialakítása 4. implantátum becsavarása 5. implantátum üreg kiöblítése 6. zárócsavar vagy transzgingivális csavar becsavarása 7. sebzárás ( zárt gyógyulás- nyitott gyógyulás )

Implantációs szövődmény okai: 1. korai:

o implantátum helyének gondatlan kialakítása o kezdeti stabilitás hiánya o túl korai terhelés o seb bakteriális fertőződése, gyulladása

2. későbbi okok: o túlterhelés:

az implantátum- csont kapcsolat meggyengül

az implantátum mozgathatóvá válik

kiváltott szöveti reakció ráterjedhet az implantátum körüli teljes szövetállományra

o fertőzés:

az implantátum felszínén képződött plakk gyulladást okozhat

41

o erősen érdesített implantátum, vagy gondozás hiánya:

fertőzés, gyulladás.

Implantációs beteg gondozása: Az implantációs fogpótlás funkcióképességének kilátásait (prognózisát ), a gondos előkészítésen, behelyezésen túl döntően befolyásolja a páciens kifogástalan szájhigénéje. Ennek ellenőrzésére az implantációs fogművet viselő pácienseket rendszeresen vissza kell rendelni és szükség esetén újra meg kell tanítani a helyes szájápolásra instruálni és motiválni kell. Az implantátumok felszínét rendszeresen tisztítani kell, ennek eszközei teflonbevonatú Gracey- küret, vagy polírpaszta + körkefe. Fém eszközöket, ultrahangos, szonicus műszereket alkalmazni nem szabad. Évente kontroll röntgen. Perimucositis vagy periimplantitis észlelésekor azonnal hozzá kell látni az oki kezeléshez.

42

Fogászati nemes és nem nemes fémötvözetek és azok alkalmazási lehetőségei a fogászatban Nemesfémek:

Sem a levegővel érintkezve, sem nedves közegben, sem hevítés közben nem oxidálódnak! Egymásban tökéletesen, vagy majdnem teljesen oldódnak.

Arany

Ezüst

Ruténium

Ródium

Palládium

Ozmium

Iridium

Platina

Arany: A leggyakrabban használt nemesfém, élénksárga színű, jól nyújtható, hengerelhető, kalapálható, szakítási szilárdsága alacsony, csak a „királyvíz” oldja.

Ezüst: Fehéres, fénylő, rendkívül puha, hengerléssel nyújtható, legjobban vezeti a hőt és az elektromos áramot, csak ötvözve használják fogpótlásokhoz, salétromsav oldja. (réz, ón cink, palládium, platina ötvözeteit használják)

Platina csoport:

Könnyű platina fémek: Ruténium

Ródium

Palládium

Nehéz platina fémek: Ozmium

Iridium

Platina

Platina: Szürkésfehér színű, kevésbé nyújtható, kemény, királyvíz lassan oldja, lúg és saválló, felhasználása háttérbe szorult, ma már csak ötvöző-anyagként használatos.

Palládium: Világosabb színű, mint a platina, saválló, de a királyvíz oldja, jól hengerelhető, drót és fólia készíthető belőle, jelentős mennyiségű oxigént képes absorbeálni, tisztán nem, ötvözetekben használjuk. Ötvözet: két vagy több fém egyesítésével előállított új anyag

A nemesfémek jól ötvözhetők, leggyakrabban az aranyötvözeteket használjuk a fogászatban. Ezek homogén anyagok. Az arany, a platinával, palládiummal, ezüsttel, rézzel, de a nikkellel is szilárd oldatot képez.

Réz: emeli a keménységet és a szilárdságot (ma már nem nagyon alkalmazzák)

Ezüst: helyettesítheti az aranyat, megnöveli a duktilitást

Platina: növeli a keménységet, az olvadáspontot, javítja a szövetszerkezetet

43

Palládium: olcsó, növeli az olvadáspontot és a keménységet

Aranyötvözetek beosztása klinikai felhasználásuk

szerint:

A szabványosítás alapja: az arany és platinacsoport fémeinek összetétele

alapján, valamint a mechanikai szilárdság figyelembevételével.

ADA NO 5

DIN ARANY ÉS PLATINAFÉMEK TÖMEG %

ALKALMAZHATÓSÁG

TYP 1 PUHA 83 CSEKÉLY IGÉNYBEVÉTEL

TYP 2 KÖZEPES 78 ¾ KORONA, CSAPOS MűCSONK, HÍDHORGONY

TYP 3 KEMÉNY 78 ÖNTÖTT KORONÁK, HÍDHORGONYOK

TYP 4 EXTRA KEMÉNY

75 NAGY HIDAK, CSÚSZTATÓK, MEREVÍTő RUDAK

Ezeket magas aranytartalmú ötvözeteknek is nevezik!

Klinikai ajánlások: TYP1:

Egyfelszínű inlay, onlay készítéséhez.

TYP2: MO, OD, MOD inlay és onlay készítéshez.

TYP3: Részleges és teljes borítókoronák, kis hidak készítéséhez

TYP4: Nagy fesztávolságú hidak, merevítő rudak, frézelő technika, teleszkópok készítéséhez.

Fogszabályozási célra különlegesen kemény ötvözeteket használnak.

Csökkentett aranytartalmú ötvözetek-takarékarany

ötvözetek:

ÖTVÖZET ARANY ÉS PLATINA FÉMEK TÖMEG%

ARANY TÖMEG%

EZÜST TÖMEG%

NEM NEMESFÉM TARTALOM TÖMEG%

STABILORR G 63,7 58,0 23,3 13,0

STABILORR NF IV.

65,0 55,0 29,0 6,0

DUALLORR G 63,0 55,0 25,0 12,0

Ezeket az ötvözeteket koronák és hidak készítésére lehet használni!

Nemesfémek ötvözetei: PLATINA-ARANY ÖTVÖZETEK:

alkalmázásuk nyújtja a legbiztosabb eredményt!

ARANY-PALLÁDIUM ÖTVÖZETEK: aranytartalmuk nem lehet kevesebb 50%-nál!

EZÜST-PALLÁDIUM ÖTVÖZETEK: csekély korrózióállásuk, igen érzékenyek a túlhevítésre!

Nem nemesfémek: Réz (Cu):

arany mellett az egyetlen színesfém, formálható, nyújtható

44

Ón: igen puha, ezüstfényű, jól nyújtható, hengerelhető (sztaniol), rézzel alkotott ötvözete a bronz

Cink: kékesfehér színű, igen törékeny, némely aranyötvözetben használatos

Kadmium: fehér színű, forrasztókban használják, gőzei mérgezők, ezüstötvözetekben is használják, csökkenti az elszíneződési hajlamot

Indium: ezüstfehér, késsel vágható, aranyötvözetekben használják

Tantál: fehéres, igen kemény, implantátumok készítésére használják, igen ritka, rendkívül drága

Titán: acélszürke, kemény, de hidegen is nyújtható, felületén passzív réteg képződik, intraosszeális implantátumok, koronák, hidak, fémlemezek készítésére használják

Króm: ezüstfehér, felületi bevonásra is alkalmas, sok ötvözet fontos alkotóeleme

Nikkel: sárgásfehér, szívós, de megmunkálható, sok ötvözet alkotóeleme

Kobalt: fehéresen fénylő, sok ötvözet alkotóeleme

Molibdén: ezüstszínű, igen rideg

Wolfram: fogászati ötvözetek fontos alkotórésze

Nem nemesfémek ötvözetei:

Kobalt- Króm ötvözetek:

fő összetevők: kobalt, króm, molibdén (wolfram). Egyéb összetevők: nikkel, vas, mangán, szilícium, alumínium, titán. Kiváló szájállóság, pontos, rugalmas, GRACILIS ÖNTVÉNYEK

Nikkel- Króm ötvözetek: fő alkotók: nikkel, króm. Egyéb összetevők, molibdén, mangán, alumínium, szilícium…stb. Nagy szilárdság, keménység, csekély hővezető képesség, oxidképző hajlam, relatíve olcsók

Saválló, Króm- Nikkel Acél: összetétel: króm, nikkel, szén, vas fennmaradó rész

Fogászati acélok: Acél:

a max. 2% széntartalmú vasötvözet

Vas: igen lágy fém, a természetben, érc formában fordul csak elő

45

Foglalkozási megbetegedések fog és száj tünetei A szénhidrátok (cukor) szúkeltő hatása foglalkozási ártalomként is mutatkozik cukor-, sütő- és malomipari dolgozók, cukrászok fogain. A munka közben keletkező finom szénhidrátpor nyállal keveredve, puha, pépes lepedék formában lerakódik elsősorban a frontfogak vestibuláris felszínére, főképpen nyakára, esetleg fogközeikbe. E porártalomhoz mérten- a cukrászoktól eltekintve- alárendelt a cukorfogyasztás cukorkából, csokoládéból stb. a munkaidőben; a cukrásznak azonban szükségszerűen meg kell kóstolnia, amit készít, és a por ártalom az ő fogait is éri. A kémia és az ipar hatalmas fejlődése folytán mindinkább emelkedik azoknak a száma, akik foglalkozásuknál fogva, munkájuk közben a szervezetre ártalmas anyagokkal kerülnek érintkezésbe. Ugyancsak fokozódik az egészségre nem közömbös vegyipari anyagok alkalmazása is. A biztonsági és óvórendszabályok ellenére is sok az ipari ártalom és a foglalkozási betegség. Ezek tünetei a fogakon vagy a nyálkahártyán is mutatkozhatnak. A vegyi anyagok káros hatása fehérje kicsapódás, fehérjeoldás vagy vízelvonás folytán jön létre. Okozhatnak heveny mérgezést, ha egyszerre nagy mennyiségben kerülnek a szervezetbe. Általában azonban félheveny vagy idült ártalmak fejlődnek ki, kicsiny adagok hosszú időn át ismétlődő bejutása folytán. Ha ezt szervezet kiválasztja vagy méregteleníti akkor tünetek nem keletkeznek, de ha a bejutás tartós vagy a mérgező anyag nagyobb mennyiségű, akkor idült ártalom fejlődik ki. A szájbetegséget okozó vegyi anyagok lehetnek: savak, lúgok, maróanyagok, nehézfémsók, szerves oldószerek, alkaloidok, gyógyszerek. Savval dolgozók fogain is keletkezik foglalkozási ártalomként caries, munkahely savval telítődő levegője, esetleg a sav szájba vétele révén. Ez az ártalom a felső frontfogakon mutatkozik leginkább, az egész vesztibuláris felszínen okozva demineralizációt, kisebb-nagyobb területre terjedő, felszíni, esetleg mélyebbre is érő szuvas destrukciót. Savak közül a kénsav, sósav, salétromsav, karbolsav, fluorsav, triklór-ecetsav okoz gyakrabban sérülést vagy mérgezést. Szájba jutott vagy véletlenül lenyelt savak heves, kínzó fájdalmat, hányingert és ismétlődő hányást okozhatnak. A szájban, garatban, nyelőcsőben, gyomorban elhalás keletkezik, az egyes savmérgezésekre jellemző színű pörkökkel.

kénsav: barnás fekete

sósav: szürkésfehér

salétromsav: sárga

karbolsav: fehér

fluorsav, triklór-ecetsav: fehér felmaródást okoz az ajkakon és a nyálkahártyán.

Lúgmérgezés legtöbbször nátronlúggal történik. Az ipari betegségek között az

ammónia és a kalcium-hidroxid okozta ártalmak fordulnak elő. A lúgok az emésztőcsatorna súlyos klinikai tüneteit hozzák létre, mivel szövetoldó hatásuknál fogva mélyre terjedő elhalást és fekélyt okoznak. A nyálkahártyát izgató gázok (klórgáz, kéndioxid, formalingőz) belégzése kínzó köhögést, fulladásérzést, nyálkahártyán vérbőséget, kifekélyesedést válthat ki. Egyes szervetlen vegyi anyagok, mint jód, rézszulfát kristályos alakban vagy tömény oldatban a nyálkahártya felmaródását, nagy fájdalmat, hányást idéz elő. Nehézfémsó-mérgezések: a nehézfémek sói tömény oldatban maró mérgek.

Felmaródást okoznak a nyálkahártyán. A nehézfém sókat a nyálmirigyek is kiválasztják, ezért idült mérgezések esetén gyakoriak a szájtünetek. A nehézfémsó-mérgezések közül a higany-, az ólom- és a bizmut mérgezés fordul elő gyakrabban. Higanymérgezés: akut, szubakut vagy kónikus.

Krónikus higanymérgezés: a higany gőz alakjában jut a szervezetbe. Aranyművesek, fényképészek, hőmérőkészítők, szőrmefeldolgozók, festék-, művirág-, kalapkészítők, tükörfoncsorozók foglalkozási betegsége. Korai tünete az idült ínygyulladás. A papilla csúcsán mutatkozik renyhe stomatitis ulcerosa. Feltűnő a fájdalom hiánya. Idővel a stomatitishez a fogak meglazulása társul. Ólommérgezés: foglalkozási ártalomként akkor fejlődik ki, ha az ólom huzamos

46

időn át jut a szervezetbe. Ólomkohászatban, akkumulátorgyártásban, nyomdában, vegyi iparban dolgozók között fordul elő. Száj tüneteikre jellemző az édeskés ”ólomlehelet”, valamint az ólomszegély. Ez szürkés-fekete lerakódás az íny felszínes kötőszöveti rétegében, mint fekete ólomszulfid rakódik le, főként ott, ahol tömés, káriesz vagy fogkő miatt az íny lobos. Eltekintve a foglalkozási ártalomként jelentkező cariestől, az egyén foglalkozásának csak annyiban van befolyása a szuvasodásra, hogy a táplálkozás (a táplálék megválasztása, összetétele, az étkezések időrendje) egyrészt az anyagi helyzet, másrészt a munkabeosztás függvénye.

47

Gépi erővel működtetett forgó és rotációs eszközök a fogászatban. A gyorsfordulatú fúrógépek:

A preparáló munkát lényegesen meggyorsítják a gépi erővel forgatott műszerek: fúrók, csiszolók. A forgást először lábhajtás biztosította (Morrison, 1871), majd 25 évvel később elkészült az első elektromos meghajtású fúrógép. A fejlesztés a fordulatszám emelésére irányult, és a lábhajtásos fúrógép percenként maximum 1500 fordulatáról 1966-ra 120000 fordulat/percig sikerült növelni a fordulatszámot. Az elektromos fúrógépek motorja kezdetben külön felfüggesztést igényelt, függő- vagy falikaros motorok készültek. A motor forgását ostor vagy Doriot-átvitel továbbította. Az utóbbi az előnyösebb. Többszörös, csuklós csigasor vitte át egy meghajtózsinór segítségével a forgótárcsa mozgását a csúszókapocshoz, ahova csatlakoztatták a kézidarabot.

Kézidarabok:

Konvencionális kézidarabok Egyenes vagy könyökben tört formája lehet, ezért egyenes és könyökdarabról beszélünk. A könyökdarabnak kétszeres törése van (kontraszög), ezért a fúró dolgozó része a könyökdarab szárának folytatásába esik. A fúrókat a forgó hüvelybe kis acéllemez rögzíti. Az egyenes darabba kónuszos szorítóhüvely rögzíti a fúrókat. Ha hüvely kikopik, utána állítható. Erőátvitele előnyösebb, mint a könyökdarabé, viszont nehezebben férhetünk hozzá a fogfelszínhez.

Mikromotor:

-Maximum 5cm hosszú, 2cm átmérőjű tokban helyezkedik el. Közvetlen csatlakoztatható hozzá a kézidarab, így a bonyolult erőátvitel kiküszöbölhető. A motor slip join-szerűen kapcsolódik a különböző egyenes és könyökdarabokhoz. A fúrókat kis acéllemez rögzíti. Egyenáram működteti. Fordulatszáma 4000 – 40 000 között lehet, mely gyorsítóval 150-160 000 –re emelhetünk. Kék-normál (40e-90e közötti fordulatszámmal percenként), zöld-lassú (4e-40e közötti fordulatszámmal), piros-gyorsító (eléri a 150ezret is)!!! 1500-as fordulatszám felett vízhűtésről kell gondoskodni. Forgató nyomatékuk nagyon nagy. Beépített száloptika világít. -Egyenes és könyök darabot használhatunk hozzá, hagyományos csiszoló eszközöket használunk, síkfelszínű vagy tányér alakú korongokat, malomkő formájú, hengeres és kúp alakú csiszolókat.

Turbina (golyós vagy légpárnás):

Kb. 5-6mm átmérőjű lapátkerék van a turbina könyökdarab fejében, melyet a kompresszor által befújt nagynyomású levegő működtet. A lapátkerekekre redukált 2 – 2,3 bar nyomás jut. A fúrókat és a csiszolókat a súrlódás rögzíti. Folyamatos, intenzív vízhűtésről kell gondoskodni. Fordulatszáma/perc: 450-550ezer, nyomatéka kicsi. Beépített száloptika.

Fertőtlenítésük:

A modern turbinás és mikromotoros kézidarabok hőlégben 180°C-on, autoklávban 140°C-on sterilezhetők. Kézi és gépi mosogatást, dezinficiálást károsodás nélkül viselik. Speciális szilikon olajjal kell olajozni, időnként szétszedni és az alkatrészeket megtisztítani.

Rotációs, forgó szerszámok, ide soroljuk a fúrókat, csiszolókat és polírozókat.

Fúrók:

A fogászati fúrók fémből készülnek, működésük az iparban használatos maróéval azonos. A fúrók működő részén a forgástengelytől azonos távolságra, általában 6-8 él található. Minél nagyobb a fúró feje, annál több éle van. Az élek

48

számának emelése lassítja a preparálást, de így simább felszíneket kapunk és ebben az esetben finírozásról beszélünk. A fúrók csak akkor preparálnak, ha az óramutató járásával azonos irányba forognak.

Befogásuk módja szerint három csoportra oszthatók:

1. FG (fiction grip) – a turbinás kézidarabba és a gyorsítóval ellátott mikromotor könyökdarabjába csak a súrlódás rögzíti a fúrót. Szárának átmérője 1,6mm, hossza 19mm, működő részének átmérője maximum 2mm. Lekerekített végű, nincs bemetszés.

2. Egyenes darabba való fúró – a kónuszos szorító hüvely fogja be. Szárának átmérője 2,34mm, hossza 45mm.

3. Könyökdarabba fogható fúró – a szár végén csekély derékszögű bevágás látható, hossza 22mm, szárának átmérője 2,34mm. Csavaró mozdulattal tesszük bele a mikromotorba.

Alakjuk szerint 5 csoportra osztjuk: 1. Gömbfúrók – az üreg megnyitására és az üreg falain visszamaradt

szuvas dentin eltávolítására alkalmasak. 2. Kúpfúrók – retenciós forma kialakításához. 3. Fissurafúrók – henger alakúak, üregalakításhoz, határainak

megszabásához. 4. Inlayfúrók – homlokuk felé 5-10°,nyit keskenyedő fissurafúrók. Üreg

feltárásához, határainak megszabásához. 5. Elliptikus fúrók – lekerekített fissurafúrók és az ún. körtefúrók

tartoznak ide. Az üreg belsejének preparálásához.

Anyaguk szerint 3 csoportba oszthatók:

1. Rozsdamentes acél – krómot és nikkelt tartalmazó wolframacélból készülnek.

2. Widia – wolframkarbidból kialakított éllel készülnek. 3. Gyémánt

Csiszolókövek és gyémántok

Az ép zománc csiszolására alkalmasak, a dolgozó rész felszínén levő kristályok hegye, éle forgácsolja a zománcot. Annál finomabban preparálnak, és annál gyorsabban kell forgatni őket, minél kevésbé állnak ki a kristályok. Csiszolóként használatos a korund, szilíciumkarbid és a gyémánt. A csiszoló kristályokat műgyanta, gumi-, cement- vagy fémkerámia kötéssel rögzítik.

A gyémántcsiszolókat 5 csoportra oszthatjuk, aszerint, hogy milyen sima felszínt preparálnak:

1. Extrafinom (extra-fine) – sárga jelzés 2. Finom (fine) – piros jelzés 3. Közepes (medium) – nincs színjelzés 4. Durva (coarse) – zöld jelzés 5. Igen durva (super coarse) – fekete jelzés

Befogásuk lehet FG, egyenes és könyökdarab befogású. Alakjuk megegyezik a fúrók alakjával, de készülnek nagyon változatos alakban is (pl.: láng, tű, lencse, torpedó, körte, stb..) A csiszolókat csak vízhűtéssel használhatjuk!!!

Polírozók

Általában aluminiumoxidot impregnálnak gumiba vagy kompozitba. Színük fehér, sárga, szürke, stb..

Polírozók: polírpaszták, kefék, gumi harangok, gumikorongok, polírozó korongok.

49

Gnathologiai alapfogalmak A gnathologia a korszerű fogorvostudománynak az az ága, amely a szűkebb értelemben vett rágókészüléknek a funkcionális anatómiájára, kinetikájára, statikájára és dinamikájára vonatkozó ismereteket összegzi. A gnathologia az egészséges viszonyok közötti szabályszerűségek megismerésén túl törekszik feltárni a rendellenes vagy éppen kóros működések okait, továbbá kidolgozni a normális működés helyreállításának elveit és az ehhez szükséges kezelési eljárásokat és módszereket. A rágókészülék alapvető funkciója a rágás. Ennek során az állkapocs, a felső állcsonthoz viszonyítva, nyugalmi helyzetéből kiindulva lefelé és előre mozdul el. Eközben az alsó és a felső fogak távolodnak egymástól, és egyre növekvő rés keletkezik a fogívek rágófelszíne között.( szájnyitás-étel leharapása-központi záróharapásos (centralis occlusiós) helyzet-állkapocs eltávolodik valamelyik oldalra, ahol a rágás ( munkavégzés) végbe fog menni-leharapott falat felaprítása…)

Állkapocshelyzetek

Az állkapocs nyugalmi helyzete alatt az a helyzet értendő, amelyben a mandibula a maxillához viszonyítva szimmetrikusan helyezkedik el, nincs sem előre-, sem oldalra tolva. Ilyenkor az állkapcsot nyitó és záró izmok működése egyensúlyban van, és az izmok arra a legalacsonyabb aktivitási szintre állnak be, amely még éppen elegendő ahhoz, hogy függőleges (álló vagy ülő ) testhelyzetben az állkapocs saját súlyánál fogva ne „essen le” , a száj ne nyíljon ki. A két ízületi fej szimmetrikusan, az ízvápa közepén, ún. centralis relációban van, és az alsó és felső fogak rágófelszínei nem érintkeznek egymással, közöttük egyénenként változóan a molárisok tájékán kb.1-4mm-ig terjedő nagyságú távolság van. Ezt interocclusalis térköznek nevezzük. Az alsó és a felső állcsont két kiválasztott pontja között nyugalmi helyzetben függőlegesen mért távolságot fiziológiai harapási magasságnak nevezzük, mivel ez az izmok élettani ( fiziológiai) működésétől függ, szemben a centralis occlusióban mérhető fizikai harapási magasságga , amelyet az antagonista fogak rágófelszínei közötti mechanikus érintkezés , vagyis fizikai tényező határoz meg. A centralis occlusio az állkapocsnak az a helyzete, amelyben az állkapocsízületi fejek az ízvápában mind a két oldalon centralis relációban vannak, és az alsó és a felső fogak rágófelszíne sok ponton érintkezik egymással. Jellemző rá, hogy szabályos fogazat esetén ebben a helyzetben a felső frontfogak kissé előbbre állnak és fedik az alsókat. A frontfogak közötti centralis occlusiós érintkezés úgy jön létre, hogy az alsók éle a felsők szájpadi felszínére harap. Ezt a viszonyt normális túlharapásnak nevezzük.

Állkapocsmozgások

Az állkapocs felső állcsonthoz viszonyított elmozdulásainak egy része úgy zajlik, hogy közben az alsó és a felső fogak rágófelszíne között van érintkezés. Ezeket kontakt mozgásoknak is nevezzük. Más esetekben a mandibula eltávolodik a maxillától, és ezáltal az antagonista fogak érintkezése is megszűnik. Ezek az elmozdulások szabad mozgások, amelyeket, ha elérik a koponya anatómiai felépítése miatti elmozdulási lehetőségek határait, akkor határmozgásoknak nevezzük. A mandibula két fejének a középpontja (condyluspontok), vagy ún. ectocondylare-pontok, valamint az alsó középső metszőfogak élét összekötő egyenesek és a fej szimmetriasíkjának (mediansagittalis sík) metszéspontja, az ún. symphysispont. Ez a három pont kb. 10cm-es oldalméretű egyenlő oldalúháromszöget alkot. Ezt a háromszöget Bonwill-féle háromszögnek nevezzük. A mandibulamozgások modellezésekor e háromszög három sarokpontjának a fej szimmetriasíkjához (mediansagittalis síkhoz), az occlusiós síkhoz( rágósíkhoz) és az orbitalis síkhoz (frankfurti horizontális) viszonyított elmozdulásait szoktuk vizsgálni és adott esetben (pl. artikulátorban) utánozni. A frankfurti horizontális (képzeletbeli sík), amelyet a koponyán a két oldalon a külső hallójárat bemenetének függőleges (álló) testhelyzetben legmagasabban lévő pontja (porion) és a bal oldali szemüreg csontos szélének legmélyebben lévő pontja (orbitale) határoz meg.

50

Nyitó-záró mozgás (abductio, adductio): A szájnyitás szimmetrikus mozgás. Első felében az alsó fogak körív mentén mozogva távolodnak a felsőktől, miközben a kétoldali ízületben a fejecsek a képzeletbeli haránttengely körül előreforogva az ízületi árokban maradnak. A mozgásnak ez a formája kb. addig tart, amíg az alsó és a felső metszőfogak éle egymástól 18-20mm-re el nem távolodik. Ezt a mozgást az állkapocs zsanérmozgásának is szokták nevezni, mivel(pl.ajtónyitásnál) egyetlen és helyben maradó tengely körül történik. A zárómozgás alkalmával a nyitásétól csak előjelében különböző mozgások zajlanak, vagyis az ízületi fej hátrafelé és felfelé siklik és a haránttengely körüli forgás is hátrafelé történik. A nyitó-záró mozgás geometriailag is leírható, ehhez a modellezéshez okkludorra vagy artikulátorra van szükség, amelybe a gipszmintákat belegipszelik. A készülék segítségével azután utánozhatók az alsó és a felső fogaknak az állkapocsmozgások során bekövetkező egymáshoz viszonyított elmozdulásai.

Előretolás(protrusio,propulsio), visszahúzás(retrusio,repulsio): A szájnyitáskor kezdetben csak forgómozgás történik az ízületben, előretoláskor viszont a forgó és a sikló mozgás kezdettől fogva kombináltan zajlik. Ez is szimmetrikus mozgásforma. A fogérintkezések közül a propulsiókor különös jelentősége van a frontfogérintkezéseknek. Míg az állkapocs hátsó részén a kétoldali ízületi fej előremozgásának pályáját az ízületi domborulat (tuberculum articulare) határozza meg(„vezeti”), addig elől az alsó metszőfogak éle a felső metszők szájpadi (palatinalis) felszínén csúszik előre. Azt a pályát, amelyen a propulsiókor az ízületi fejek haladnak, nyílirányú fejecspályának (condylus-sagittalis pályának), amelyen pedig a metszőfogak (mivel ezeken van a Bonwill-háromszög elülső pontja, a symphysispont), nyílirányú symphysispályának (sagittalis symphysispályának) nevezzük. Ily módon a mandibula hátsó részén ízületi vezetés, elülső részén frontfogvezetés valósul meg.

Oldalmozgás( lateralpulsio vagy laterotrusio): Az oldalmozgás az állkapocs legbonyolultabb mozgásformája, amelynek során a kétoldali ízület működése alapvetően eltér egymástól. Ez aszimmetrikus mozgás. A két irányban végzett mozgás egymás tükörképe. Az állkapocs oldalra mozdítása végezhető zárt és nyitott szájjal is. Azt az oldalt, amerre a mandibulát toljuk, munkaoldalnak szoktuk nevezni, mivel az oldalra tolás célja a rágás, vagyis a munkavégzés. Megkülönböztetésül az ellenoldalt balanszoldalnak nevezzük, mivel ennek ilyenkor a szerepe az egyensúly biztosítása. A mandibula oldalra mozdításakor a munkaoldalon az ízületi fej az árokból nem mozdul ki, csak meglehetősen bonyolultan három tengely körül forog.

Centralis occlusiós érintkezés: Az őrlőfogak rágófelszínén lekerekített csúcsú csücskök és közöttük barázdák ( sulcusok vagy fissurák), valamint gödrök vannak. A rágófelszínnek egy további jellegzetes eleme a zárléc, amely az egy fogíven belüli szomszédos fogak közötti találkozás tájékán a rágófelszín mesialis és distalis peremét alkotja. Az állkapocs zárásakor az antagonista fogak közötti érintkezések a csücsöklejtőkön és gerinceken, valamint a záróléceken jelennek meg. Az alsó és a felső fogak centralis occlusiós illeszkedése olyan, hogy az alsó őrlők buccalis csücske a felső őrlők központi barázdája körüli csücsökgerinccel , a felső őrlők palatinalis csücske pedig az alsó őrlők központi barázdája körül érintkezik az alsó foggal. Ebben a viszonyban az alsó buccalis és a felső palatinalis csücsök közötti érintkezés döntő szerepe, hogy megtartsa a két állcsont közötti függőleges távolságot ( az ún. fizikai harapási magasságot). Ezért ezeket a csücsköket tartócsücsköknek is nevezzük. A felső buccalis csücsök és az alsó lingualis csücsök mint támfalak oldalról megtámasztják a két nagy tartócsücsköt, és ezzel biztosítják, hogy a rágófelszínek, mint fogaskerekek illeszkedjenek egymásba. ezért ezeket a csücsköket támasztócsücsköknek is nevezzük. Az alsó és felső fogak közötti centralis

51

oclusiós érintkezések alapvető jelentőségűek abban, hogy a rágókészülék egyes részei ( fogak tartószerkezete, rágóizmok, állkapocsízület) az alsó és a felső fogsorok összeszorításakor egészséges terhelésnek legyenek kitéve. Ha kis-vagy nagyőrlők hiányoznak, akkor nem biztonságos a támaszkodás. A molárisok tájékát tehát funkciójuk miatt támasztózónának is nevezzük.

Centralis occlusiós helyzet meghatározása:

A harapásvétel: Azt a műveletet, amelynek célja a fogak vagy az állcsontok egymáshoz viszonyított térbeli helyzetének meghatározása, harapásvételnek nevezzük. Harapásvételre mindig szükség van a fogművek készítése során. Ha a még meglévő fogak száma és a fogíven belüli elhelyezkedésük biztosít annyi és olyan érintkezést az antagonista fogívek között, hogy az egyértelműen meghatározza az állkapocs centralis occlusiós helyzetét, akkor elegendő az egyszerű harapásvétel. A részleges vagy teljes foghiányok esetén a harapásvételhez ún. harapási sablonra van szükség.

Egyszerű harapásvétel: Ehhez olyan anyagot használunk, amely plasztikus állapotban szájba tehető és ott képes megszilárdulni úgy, hogy közben felvegye és megőrizze a fogak lenyomatát. Erre leggyakrabban viaszt használunk. Harapási sablon: Olyan segédeszköz, amelyet általában a fogtechnikai laboratóriumban készítenek el, de elkészíthető a rendelőben is. Két részből áll: alaplemezből és viaszsáncból. Az alaplemezt úgy alakítják ki, hogy az pontosan illeszkedik a fogatlan állcsontrészletekre mind a szájban, mind pedig az állcsontok gipszmodelljein. Az alaplemezre a hiányzó fogak helyén viasz kerül, ami helyettesíti a hiányzó fogmedernyúlványt és fogakat. A fiziológiai és fizikai harapási magasság közötti különbség a frontfogak tájékán átlagos esetben 2 mm-re tehető. Ha tehát nyugalmi helyzetből kiindulva az állkapcsot addig záratjuk, amíg a frontfog tájékon mérve 2 mm-rel közelebb nem kerül a felső állcsonthoz, akkor meghatározzuk a centralis occlusiót. A harapási sablonokkal ezt a helyzetet kell rögzíteni.

Centralis occlusio meghatározása harapási sablonnal részleges foghiány esetén : Első lépésként lemosható festékkel(pl. filctollal)meg kell jelölni egy-egy jellegzetes pontot az alsó és a felső állcsonton annak érdekében, hogy meg tudjuk mérni a harapási magasságot. A felső állcsonton a subnasalét ( orralap-pont), az alsón a gnathiont( állcsúcspont) szoktuk berajzolni. Ezután a pácienssel együttműködve beállítjuk a nyugalmi helyzete, és megmérjük a subnasale és a gnathion közötti távolságot, a fiziológiai harapási magasságot. Ebből 2 mm-t levonunk, ez lesz a fizikai harapási magasság. Ezután a sablonokat a szájba helyezzük, és az állkapcsot záratjuk. A viaszsáncokat addig kell viaszkéssel faragni, amíg az occlusiós felszíneik a fizikai harapási magasságban nem találkoznak. Ezután az alsó és a felső viaszsáncot a szájban egymáshoz kell rögzíteni meleg viaszkéssel, vagy fém kapcsokkal.

Centralis occlusio meghatározása harapási sablonnal teljes foghiány esetén : Teljes fogatlanság esetén meg kell állapítani az alsó és felső fogak rágófelszínének találkozási síkját, a rágósíkot, továbbá az arc formájának és az ajkak beszéd és mosolygás közbeni elmozdulásainak figyelembevételével a hajdani fogak formai és méretbeli jellegeit is. Egyszerű ( kézi ) harapásvétel : Fogatlanság esetén is a nyugalmi helyzetből indulunk ki. Itt is az állkapocs centralis relációba vezetésével és a subnasale-gnathion pontok távolságának mérésével állítjuk be az állkapocs centralis occlusiós helyzetét. Elsőként a felső harapási sablont a szájba illesztjük, és ellenőrizzük a viaszsánc rágófelszínének helyzetét és lefutását (rágófelszín-ellenőrző eszközzel). A felső viaszsáncot úgy kell befaragni, hogy nyitott szájjal és nyugalmi ajaktartással a frontfogtájékon

52

kb. 1 mm-nyi látsszon ki a viaszból, és rágófelszínének lefutása legyen párhuzamos a két pupillát összekötő egyenessel és a Camper-féle tragus(fülcsap)-orrszárny vonallal. Ezután az alsó viaszsánc rágófelszínét párhuzamosítjuk a felsőével, addig, amíg az állkapocs centralis relációs helyzetében a sablonok összeérintésekor a subnasale-gnathion távolság meg nem felel a fizikai harapási magasságnak. Ezután a viaszsáncokat rögzítjük(az előbb említett módon). Eszközös vagy támasztócsapos harapásvétel : Lényege, hogy a felső harapási sablon alaplemezére rögzített hegyes végű, rajzolásra is alkalmas csap(rajzolószeg) az alsó sablonra rögzített lemezre( rajzolólap) támaszkodik, amikor az állcsontok közötti távolság megfelel a fizikai harapási magasságnak. A rajzolólapot valamilyen festékkel bekenik, és megkérik a beteget, hogy csúsztassa előre-hátra, jobbra-balra állkapcsát. Ennek következtében a lapon megjelennek a mandibula horizontális mozgásainak jellegzetes pályái, az ún. nyílhegy- vagy gótív-rajzolat, amelynek a csúcsa jelöli a centralis relációs helyzetet. A harapási sablonokat úgy kell egymáshoz rögzíteni, hogy a támasztócsap a nyílhegy csúcsán legyen. Ez után következik a fogak méretének és a frontfogak vestibularis felszíne helyzetének meghatározása. A viaszsáncok labialis felszínét addig formáljuk, amíg az a természetes ajaktartáshoz megfelelő támaszt nem nyújt. végül a sánc labialis felszínére berajzoljuk az arc függőleges szimmetriatengelyének a helyét, a középvonalat, az orrszárnyak külső szélét érintő orrszárnyvonalat, végül a mosolygásra széthúzott felső ajak szélének a helyét (mosolyvonal). Az orrszárnyvonalak közötti távolság alapján a fogtechnikus ki tudja választani a páciens arcméreteihez illeszkedő fogszélességet és a mosolyvonal alapján a megfelelő hosszúságú fogakat. A műfogak kiválasztásához a technikusnak szüksége van a fogszínre.

Gipszokkludor :

A modelleket is magában foglaló olyan gipszblokk, amelynek a fogívek folytatásába eső gipsznyúlványa van,a nyúlványokon olyan bevágásokkal és kiemelkedésekkel, amelyek az alsó és felső modellt tartalmazó részek egyértelmű összeillesztését biztosítják. Ezzel semmiféle mozgás nem utánozható, csak a centralis occlusiós helyzet.

Zsanéros okkludor :

Olyan eszköz, amelynek egy tengely körüli mozgást lehetővé tevő két nyúlványa van. A modelleket centralis occlusiós helyzetben összeillesztve a két nyúlványhoz gipszelik hozzá. A készülékben a zsanértengely az állkapocs nyitó-záró mozgásának haránttengelyét képviseli.

Ízületes artikulátor :

Olyan eszköz, amelyben a begipszelt modellek minden olyan irányban elmozdíthatók, amilyen irányban a fogívek egymáshoz viszonyítva élőben elmozdulnak. Azokon a fogműveken, amelyeket valamilyen okkludorban készítettek, csak a centralis occlusiós érintkezések lehetnek pontosak, az artikulátorban készítetteken azonban az antagonista fogak egymáson való elcsúszásának pályái is pontosan, az egyénre jellemző módon kialakíthatók. Ahhoz, hogy ez valósághű legyen, az artikulátorban is valósághűen kell a mintákat rögzíteni. Ez arcív segítségével lehetséges.

Arcív :

A fogaknak a forgástengelyhez való viszonya a valóságban az arcívvel határozható meg. Ez olyan eszköz, amelynek szokásos formájában a condyluspontokra irányítható két karja, egy orbitalis-pont-mutatója és a fogakra illeszthető harapási villája van. Ennek segítségével gipszelhetők be a minták valósághűen az okkludorba, vagy az artikulátorba.

53

Gombás fertőzések az orofaciális régióban A szájüreg leggyakoribb gombás fertőzéseit a candida albicans okozza.

4 fő megjelenési formája:

1. akut álhártyás candidosis ( soor, szájpenész) Tünetei:

a nyálkahártyán fehér, letörölhető lepedékfolt

vörös udvar nem övezi

letörlés után hámfoszlott, vörös, pontszerű vérzéseket mutató terület marad

Kezelése: két héten át napi 4-5 Nystatin (diflucan, nizoral, stb.) tabletta

leukémiás gyereken 0,2 %-os klórhexidin ecsetelés/öblítés

2. akut atrófiás candidosis (stomatitis antibiotica) a leggyakoribb gombás fertőzés

Tünetei: piros, sima nyelv, másutt vörös, égőduzzadt, fájdalmas nyálkahártya

Oka: antibiotikum, citosztatikum , immunszupresszív kezelés, Aids csak ez a

gombás fertőzés fáj!

Kezelése: Antibiotikum kezelés befejezésére spontán gyógyulhat

két héten át napi 4-5 Nystatin (diflucan, nizoral, stb.) tabletta

3. krónikus atrófiás candidosis (stomatitis prothetica, fogsorstomatitis) Elsősorban kivehető fogpótlások alatt alakul ki.

inkább nőknél

Tünetei: a fedett nyálkahártya foltosan vagy egészében vörös, esetleg

hyperplasiás

gyakran társulhat ajakzuggyaulladással (kis berepedés, körülötte vörös)

Kezelése: 4 héten át Nystatin tabletta

naponta legalább hat órára eltávolítani a kivehető fogpótlást és fertőtlenítő oldatban ( pl: klórhexidin-, Na- hipoklorid-oldat) tartani.

Szájzugokra canesten kenőcs

4, krónikus hiperplasztikus candidosis (candida-laukoplákia) tünetei:

leukoplákiához hasonló fehér, durva felszínű folt, esetleg hámfoszlott felszínnel.- ránézésre leukoplákia!!

Oka: Kivehető fogpótlás, erős dohányzás

Főleg szájzugban, de máshol is lehet

54

Kezelése: Antibiotikus kezelés

Túlszarusodott sejtjei rákos sejtekké alakulhatnak- próbakimetszés, szövettan kell.

55

Helyi és általános érzéstelenítés a fogászatban, szájsebészetben A fogászati gyakorlatban nálunk leggyakrabban a helyi érzéstelenítést alkalmazzuk, mert a betegek többsége ambuláns ellátásban részesül. A helyi érzéstelenítéshez sokkal kisebb anyagi , műszeres és személyi felkészültségre van szükség, ritkábban fordulnak elő szövődmények, azok általábban enyhébb lefolyásúak, és könnyebben kezelhetők, mint az általános érzéstelenítésnél. A helyi érzéstelenítés célja a fájdalommentesség létrehozása a beavatkozás időtartamára a védekező reflexek kikapsolása útján. Biztosítja a beteg jó együttműködését, csökkenti a nyálelválasztást, vértelen területet biztosít. A helyi érzéstelenítők az érzővégkészülékeket helyileg bénítja v. az idegszövet vezetőképességét felfüggeszti. Ez a hatás mind az érző, mind a mozgató rendszerekben érvényesül. Ha nagyobb mennyiségben a véráramba kerülnek, a keringésre, a központi idegrendszerre is hatnak. Bőrön át csak kis mértékben szívódnak fel. Helyi érzéstelenítésre csak gyorsan ható, szövetkárosodást nem okozó, felszívódva mérgezést ki nem fejtő, múlékony hatású szerek alkalmasak.

Helyi érzéstelenítők

Azok a gyógyszerek, amelyek az ingerület kifejlődését és tovaterjedését reverzibilisen képesek gátolni. Hatásuk: Az idegi aktivitás gátlása, az axon feszültségfüggő natrium csatornák blokkolása által. Következmény: az akciós potenciál keletkezésének gátlása. Rostelmélet: minél vékonyabb egy rost annál gyorsabban áll be a blokád. Bénulás sorrendje: fájdalom→vegetatív funkció→hideg→meleg→tapintás→nyomás→motoros funkció Attól függően, hogy az ingervezetést hol szakítjuk meg különféle érzéstelenítő eljárásokat különböztetünk meg:

1. Nyálkahártya érzéstelenítése: o érzéstelenítő beadása előtt o a szert a szárazra törölt (fertőtlenített) beszúrási helyre

juttatjuk, vattagombóc (zselé) v. spray (lidocain) formájában 2. Terminális ( infiltrációs) érzéstelenítés:

o az érzéstelenítendő területet több ponton megszúrva, közvetlenül az idegkészüléket bénítjuk ( nyálkahártya alá a fog és az íny közé)

o valamennyi felső fognál, kiegészítő érzéstelenítésként alsó frontfogaknál

3. Vezetéses (conduktív) érzéstelenítés: o a beidegzést ellátó vezető idegágat, idegtörzset v. fonalat

érzéstelenítjük o alsó fogak érzéstelenítésére alkalmazzák

4. Ganglionblokád (iddegdúc): o ha az érzőganglion közelében érzéstelenítünk o ha pedig az érzőgangliontól centrálisan, akkor

paravertebrális, epidurális v. lumbalis érzéstelenítésről beszélünk

A fogászati gyakorlatban a behatolás helye szerint intraorális, és extraorális érzéstelenítésről beszélünk.

Helyi érzéstelenítőszerek: Összetétele:

hatóanyag: lidocain, articain

érszűkítő anyag: adrenalin → funkciója: érszűkítő hatás, csökkenti a toxicitást, megnyújtja a hatás időtartamát

Kémiai összetétel alapján két nagy csoport: észterkötést tartalmazó szerek: Procain, Narcain

amidkötést tartalmazó szerek: Lidocain, Carbocain A fogászati gyakorlatban legjobban a gyári készítmények váltak be, ampullázott oldatok formájában.

1. Procain ( Novocain):

56

o fogászatban 4%- os oldatát alkalmazzák 2 ml amp.+ adrenalint is adnak hozzá

o nyálkahártyán kersztül igen lassan diffundál, de a szövetek közé injektálva jó érzéstelenítő hatást fejt ki

2. Neotonocain ( 2ml 4 % -os már tartalmaz adrenalint) 3. Neotonocain sine tonogeno

o adrenalin mentes készítmény 2 %-os menny. procaint tartalmaz ( 2; 5 ;10 ml ampulla)

o hatása gyengébb, rövidebb ideig tart, mint az adrenalint tartalmazó

4. Corbocain: o 4% procaint, érszűkítőként 0,02 % Corbarilt tartalmaz o csak helyi érszűkítő hatása van, ezért szív és érbetegség

esetén is adható 5. Lidocain (xylocain):

o 2%- os oldata a fogászatban, amely 0,001 % adrenalint is tartalmaz ( 2; 10 ml barna ampullában)

o van tonogenmentes oldata is fehér apullában ( 2; 10 ml) Lidocain allergia gyanúja esetén Marcain, v. Marcain – Adrenalin inj. Egyre terjed az Ultracain többféle formája. Nyálkahárta érzéstelenítésre alkalmazzuk a Tetrecain (pantocain) oldatot: 2%- os oldata adrenalinnal együtt igen toxikus anyag, infiltrációs érzéstelenítésre nem alkalmazzuk. Egyéb érzéstelenítők: Articain, Mepivacain, Bupivacain, Prilocain

Érzéstelenítéshez szükséges eszközök: fertőtlenítjük a beadás helyét, színezett folyadékkal pl: betadin, jód,

helyettesíthetjük Corsodyllal, klórhexamedes öblítéssel

flaxxal kivesszük a tégelyből a zselés érzéstelenítésőt és innen tesszük át vattagombócra és úgy tesszük be a beteg szájába

ampulla fertőtlenítése a feltörés előtt, vattával v. gézdarabbal törjük le

steril 5- 7 ml fecskendő+ steril tűk a beadáshoz, felszíváshoz (egy tűvel feszívjuk az érzéstelenítőt a másik tűvel adjuk be, felső állkapocs → rövid tű, alsó álkapocs → hosszú tű)

légtelnítés az orvos feladata, felellősége, a második tű felhelyezése előtt

ledobóba kerül a fecskendő és a tű használat után A hely érzéstelenítők súlyos, az életet veszélyeztető komplikációkat okozhatnak vérkoncentráció, a gyors felszívódás vagy a hozzáadott adrenalin miatt fellépő allergiás reakciók következtében. Légzőközpont bénulás vagy szív ingervezetési blokádja vezethet súlyos következményekhez.

57

Infekciókontroll a fogászaton Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés

Mindazon fertőzések, melyek az eü. ellátások során, azzal összefüggésben alakulnak ki vagy a kezelt személynél, vagy az eü. dolgozónál.

Infekciókontroll

Az eü.ellátással összefüggő fertőzések rizikó tényezőinek kiküszöbölésére szolgáló módszerek,(pl. fertőtlenítés,sterilizálás ,védőeszközök használata stb.) összessége,mely a lehetséges fertőzések kórokozóinak terjedési módjának és a fertőzések iránti fogékonyság ismeretén alapul.

Infekciókontroll protokoll

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére szolgáló módszerek helyi szabályainak, folyamatainak leírása (izoláció, védőeszköz használat, aszeptikus technikák, fertőtlenítés/sterilizálás, oktatás.

Rizikópáciens

1. Az az ellátandó beteg aki fertőző betegséget kórokozóját üríti,emiatt ellátása során a kórokozók átadásának kockázata,a fertőzés kialakulásának veszélye nagyobb.

2. Olyan kezelendő beteg,aki egészségi állapota ,alapbetegségei (immunállapota)miatt különösen fogékony a fertőzések iránt.

A fertőzés megelőzésének legfontosabb módszerei

Kézfertőtlenítés A kezelés megkezdése előtt. A kesztyű levételét követően. Két beteg kezelése között. Eszközkezelés és tisztítást követően, eszközökkel/műszerekkel való manipuláció megkezdése előtt. A munkahely elhagyása előtt.

Fertőtlenítő takarítás zónák szerint Higiénés zónák A fogászati rendelőt, a fertőzési kockázat szempontjából a következő higiénés zónákra lehet felosztani: kezelési zóna, kezelési zónát övező terület, a kezelő többi része. A fertőzés kockázata függvényében az egyes zónákra különböző higiénés rendszabályok vonatkoznak.A kórokozók terjedésének/átadásának a legnagyobb kockázata a kezelési zónában van. Kezelési zóna:A fogászati egységkészülék fejtámlájától számított 1-1,5 m Minden beteg után fertőtlenítendő:

tároló asztal,görkocsi

kézidarabok,puszter,depurátor

szennyezett eszközök ledobója Csak az aktuális beteg kezeléshez felhasználandó anyagmennyiség lehet ezen a zónán belül. Kezelési zónát övező terület: itt tartandók a leggyakrabban használatos anyagok, eszközök. Ezek is legyenek letakarva,a védőtakarást minden beteg után cserélni kell ,a műszak végén fertőtlenítés kézidarabok foglalata,röntgen,kézmosó,csapok,lámpa,szívótömlő,köpőcsésze,kapcsolók,csapok,használt anyagok,fejtámla,kartámasz. Amennyiben takarás nincs,ezeket minden beteg után fertőtleníteni kell. A kezelő többi része pl.adminisztrációs terület,falak,padló) nem érintkezik

58

közvetlenül a betegből származó anyagokkal,a fertőzések terjedésében nem játszik szerepet.

Eszközfertőtlenítés/sterilizálás

Az aszeptikus betegellátás legfontosabb alapelve,hogy minden szájba kerülő eszköznek is sterilnek kell lenniük. Aszeptikus technikák alkalmazása:

Fogászati röntgennél, fogpótlásnál:(lenyomatok fertőtlenítése)

Konzerváló fogászat (kofferdam)

Fogászati laboratórium (vér, nyál)

Lenyomatok kezelése, protézis (antimikrobiás szappannal)

Fogászati egységkészülékek (turbinába, lég vagy vízvezetékbe esetleg bejutó váladékok eltávolítása, ezért a nagy fordulatszámú kézidarabot minden páciens megkezdése előtt 20-30 mp-ig járatni kell).

Védőeszköz használata

Személyzet védelme: kéz védelme, védőruházat, szem és arcvédelem Beteg védelme: nyálkendő, egyszer használatos pohár,kofferdam

59

Inlay készítés módszerei, eszközei,anyagai Inlay

Olyan fogtömés, ami a megfelelően előkészített cavitasban, cementtel mereven rögzül. Lehet nemesfémből, kerámiából és keményműanyagokból.

Nemesfém készítési módja: 2 féle képen lehet Direkt:

o nincs lenyomat o nincs minta o fogorvos mintázza a rendelőben, inlay viaszból/kemény/ vagy

Paten Resin mintázó műanyagból

Indirekt: o prepozíciós lenyomatvétel o IV. vagy V. oszt. műanyag alapú gipszből o fogtechnikus mintázza inlay viaszból vagy Paten Resinből

Csapozás A nemesfém ötvözet típusa szerint: előmelegítés, öntés Szintén nemesfémre jellemző paraméterek szerint, elektromos olvasztás zárt rendszerben, öntési leporello. Szabályos lehűtés, kidolgozás, polírozás A praematur érintkezések miatt 120-as alumínium oxiddal lefújjuk a felszínt, visszamattítjuk a felszínt és a fogorvos, amikor beragasztja az inlayt és eláll, ahol eláll, ott kifényesedik az inlay, majd ezután kipolírozza és rápolírozza az inlay széleit az ép fogfelszínekre. Így kizárt a másodlagos caries.

Inlay fajtái: Kiterjesztés szerint határozzuk meg: MO, OD, MOD. Onlay: az egész fogfelszínre kiterjed, plusz az aproximális területekre is.

Műanyag inlay:2 lehetőség van 1. magas nyomáson nedves közegben polimerizálódó 2. fényre polimerizálódó

Fényre polimerizálódó: lehet konvencionális:

o két csonkot készítünk(mester, munka) o munka csonkot izoláljuk utána a dentint, él vagy zománc, majd

színezés o rétegenként előpolimerizáljuk aztán végleges polimerizálás o kiforrázzuk és kidolgozzuk.

kerámia mikrokompozit: o 2 csonkot előkészítünk(mester, munka) o munka csonkot izoláljuk o első réteg, opák dentin o utána dentin, él vagy zománc, esetleg transzparens o minden réteget előpolimerizáljuk, majd végleges polimerizálás,

fény polimerizálóval o polimerizáció után a mestercsonkra adaptáljuk és miután

polírozzuk, saját pasztájával o pillérek lehetnek az inlay fogak→üvegszálas rögzítés.

Kerámia inlay: 3 lehetőség van tűzálló csonkra: a mestercsonkról dublirozással másolatot készítünk,

majd felöntjük tűzálló anyaggal→ megkapjuk a munkacsonkot

60

a munkacsonkot opákerezzük első rétegben általában színezhető is, ezután égetjük

helytől függően opákerezzük dentin vagy dentin, a következő lépés utána él vagy zománc, a páciens életkorától függően transzparens, majd színezés.

első égetés, majd korrektúra /kontaktpont, széli záródás/

felületi festés, ezután a 2. égetés

felület teljes felérdesítése→ teljes fényégetés

CAD- CAM módszer: speciális készülék szükséges hozzá az orvos oralkamerával „letapogatja” a csonkot és az üreget

képernyőn megtervezi a pótlást

a készülékkel előre elkészített kerámia tömbből, a készülék kifaragja az inlay formáját→ nincs zsugorodás

cavitas jelöli, felszín felérdesítése, az inlay adaptálása és beragasztása. Prés kerámia: minta, mintázás, folyamata, tabletta, /fogszínnél/

61

ntraorális röntgenfelvételi technikák és indikációik (periapikális, korona, ráharapásos felvételek) Rtg. státusz

A Rtg. státusz azt jelenti, hogy a fogakról ill. az állcsontokról intraorális felvételeket készítünk, és azokat úgy rendezzük egymás mellé, hogy a fogak és a paradoncium állapotát át lehessen tekinteni. Általában 11 filmet készítünk, vagy ennél többet. A Rtg. felvételeken láthatók legyenek a fogatlan állcsontrészletek is. Fontos szerepe van a góckutatásban ennek a Rtg.felvételnek (fogászati góc : olyan idült letokolt gyulladás a gyökércsúcs körül, ahonnan a baktériumok a véráram útján a szervezet más pontjaira eljutva egy második betegséget okoznak, amely tünetszegény. Gócok lehetnek még: nem megfelelően gyökérkezelt fog, húzás helyén bennmaradt gyökér, rejtett szuvasodások) A Rtg.státusz egyszerűbb formája a Panoráma rtg.felvétel, ahol kiterítve láthatjuk a fogakkal együtt a felső és alsó állcsontot is, valamint az arcüreg alsó részét és az állkapocsizületet.

Intraorális röntgenfilm, szerkezete, tulajdonságai,

típusai

A Rtg.film 7 rétegből áll. Középen a film alapanyaga az áttetsző poliészter, melynek mindkét oldalán egy-egy kötőréteg van. A kötőrétegeken zselatin réteget helyeztek el. Ez a zselatin ezüst bromid és ezüstjodid szemcsék homogén keveréke, színe zöldessárga. Mindkét zselatin rétegen képződik kép. Amikor az emulziót fény- vagy röntgenhatásnak tesszük ki, a kristályok elnyelik és tárolják ennek az energiának egy részét. A zselatin porózus, hogy lehetővé tegye az előhívó vegyszerek bejutását, ugyanakkor a kristályokat a helyükön tartja. Az emulzió felszínét mindkét oldalon vékony, transzparens védőréteg borítja, amely megóvja a karcolástól, nyomástól, valamint az elektromos feltöltődéstől. Végül pedig egy speciális csomagolással látják el. A röntgenfilmen a röntgensugár feketedést hoz létre!!!

A rtg.film érzékeny: Fényre, rtg. és gammasugárra, gázokra és gőzökre, hőre, nedvességre, lejárati időn túl nem lehet használni

Fajtái: 1. Fogászati rtg.filmek (könnyen nyitható csomagolás, vékony fekete védőpapír védi a fénytől, hátoldalán vékony ólom lemez)

2. Extraorális filmek (fényzáró papírdobozban, felnyitás, tárolás, betöltés a sötétkamrában)

Típusai: 22*35 mm - tejfogakhoz

24*40 mm - fogváltás után

31*41 mm - felnőtteknél ált. Ez a 3 periapikális felvételekhez.

27*54 mm - koronafelvételi technikához

57*76 mm - ráharapásos (occlusalis) technikához

Az expozíció jelentősége (tényezői, alulexponált,

túlexponált film, látens kép)

Az expozíció (exponálás) a röntgentechnika legkritikusabb művelete, amikor az exponáló órán előre beállított időnek megfelelően az exponáló gomb lenyomásával a páciens vizsgálandó területét Rtg sugárral átvilágítva ráfényképezünk a mögé helyezett filmre vagy érzékelőre.

62

Az expozíciós idő függ: vizsgálandó tárgy rétegvastagságától

vizsgálandó tárgy sűrűségétől

film érzékenységétől (minél érzékenyebb, annál kevesebb az exp. idő)

erősítőernyő használatától

a kV értéktől (növelésével az exp.idő csökken)

a mA értéktől (növelésével az exp.idő csökken)

Alulexponált film: A világos, kontraszt nélküli film, amely diagnosztizálásra nem alkalmas, így a felvételt meg kell ismételni (kézi előhívással esetleg megjavíthatjuk a minőségét, ha hosszabb ideig tartjuk az előhívóban)

Oka: A rosszul megválasztott exp.idő!

Túlexponált film: A sötét, ugyancsak értékelhetetlen film (javíthatunk a minőségén, ha kevesebb ideig tartjuk a hívóban), de inkább ismételjük meg a felvételt.

Oka: A rosszul megválasztott exp.idő!

Látens kép: Amikor a röntgensugarak a zselatinba ágyazott ezüstbromid-kristályokba ütköznek, energiahatásukra a molekuláris kötés felbomlik, fémezüst (Ag+ion) keletkezik a szemcsék felszínén és a bromid (Br- ion) felszabadul. Az ionizáció foka a Rtg.sugár-expozíció függvénye. Erre a jelenségre azt mondjuk, hogy látens kép keletkezett, amely nem látható és semmiféle fizikai próbával nem mutatható ki, csak kémiai folyamattal hívhatjuk elő.

Az előhívott képen: a legvilágosabb a zománc (elnyelődés arányos a tárgy sűrűségével)

kicsit sötétebb a dentin

a cement nem látszik, csak hypercementózisban

a fogbél sötét

a foggyökér körüli sötét csík a gyökérhártya rés (periodontális rés), fognyaki végén az interdentális csontsövény magassága fontos fogágybetegségnél

világos csík a csontnak a külső rétege (lamina dura)

mandibula két oldalán: foramen mentale (kicsi sötét foltok)(Panoráma)

arcüreg alsó része: sötét folt, éles kontúrral (Panoráma)

Periapikális, korona, és ráharapásos felvételek:

1. Periapicalis fogfelvételek készítésének szabályai: Sugárbeállítás, filmbeállítás, betegbeállítás, anatómiai viszonyok. A periapicalis képek a fogívből egy regiót jelenítenek meg: a fogak körvonalait, helyzetét, kiterjedését, a körülvevő periodontális rést, lamina durát és a csontgerendákat. Periapicalis felvételek készítéséhez a fogászati Rtg ma két alapvető módszert használ. Egyik a szögfelező technika, az eredeti, jól ismert és kidolgozott klasszikus fogászati Rtg, melynek az utóbbi időben több hátrányát ismerték fel. A korszerűnek és optimálisnak nevezett módszer azonban a másik: a párhuzamos technika. A párhuzamos technika alkalmazásának fő indoka az a kettős cél, hogy minimálissá tegyük a fog alaki torzulását, és tovább csökkentsük a pácienst terhelő sugárdózist.

a. Betegbeállítás: Szögfelezős: A beteg ül, ólomköténnyel védjük. Attól függően, hogy alsó vagy felső fogról készítjük a felvételt, úgy állítjuk be a beteg felső ill. alsó állkapcsát. Felső

63

felvételnél a felső fogak rágófelszínének síkja, alsónál pedig az alsó fogak rágófelszínének síkja legyen vízszintes.

Párhuzamos: A beteg ül, vagy fekszik, ólomköténnyel védjük. Fejtartására nincs meghatározott szabály, ahogy a betegnek kényelmes.

b. Filmbeállítás: Szögfelezős: A filmet olyan közel helyezzük a röntgenezendő fog oralis felszínéhez, amilyen közel csak lehetséges (anatómiai viszonyok figyelembevételével) anélkül, hogy a film meggörbülne (vattabuci segítségével).

Párhuzamos: A filmet oly módon helyezzük el, hogy az a fog hossztengelyével párhuzamos, a fősugár pedig mindkettőre (film és fog) merőleges legyen. A torzulás ezzel a módszerrel kivédhető. Kiválasztjuk a megfelelő filmtartót, irányítórudat és célzógyűrűt, majd összeszereljük. Helyezzük be a filmet, ügyelve arra, hogy elülső oldala nézzen a tubus (célzógyűrű) felé. Vezessük a filmtartót a páciens félig nyitott szájába, és úgy centráljuk, hogy a röntgenezendő fogak a film közepére essenek. Annyira hátra ill. mélyre helyezzük be a filmet, amennyire csak lehet, ill. az anatómiai viszonyok engedik. Felszólítjuk a pácienst, hogy zárja össze fogait lassan, de határozottan, hogy a filmtartót rögzítse. Csúsztassuk az arcfelszínhez közel a célzógyűrűt a fémrúdon, és illesszük a gyűrűhöz a tubust.

c. Sugárbeállítás: Szögfelezős: A Rtg.kép árnyékvetület. A Rtg.sugár különböző elnyelődése révén ad képet, méretazonosan vagy torzítottan. A fog és a film tengelye nem párhuzamos (szöget zár be):

1. ha fősugár a filmre merőleges, a kép kicsinyített 2. ha a fősugár a tárgyra merőleges, a kép nagyított 3. ha a fősugár a film és a tárgy szögfelezőjére merőleges, a kép

méretazonos

Ortoradiális: A sugarak a szomszéd fogak approximális felszíneivel párhuzamosan futnak.

Mesioexcentricus: A sugárirány a fog középpontjához képest mesialis irányban eltér, elölről hátulra mennek a sugarak.

Distoexcentricus: A sugárirány a fog középpontjához képest distalis irányban eltér, hátulról előrefelé jönnek a sugarak. A fogak hossztengelyének iránya alapján a következő szögértékeket használjuk hosszú tubussal:

felső nagyőrlők - +25º,

felső kisőrlők - +35º,

felső szemfog és felső metszőfogak - +45º,

alsó nagyőrlők - +5º,

alsó kisőrlők - 0º,

alsó szemfog - -10º,

alsó metszőfogak - -15º A centrális fősugár irányát elképzelve megcélozzuk a leképezendő terület középpontját és a mögötte lévő filmet. Függőleges irányban a maxillán az orrszárny-fültragus vonalon, a mandibulán pedig annak bázisa felett kb. 1 centiméterrel legyen. Vízszintes irányban általában ortoradiális (fogra merőlegesen a kontaktpontokon áthaladva) sugárirányt alkalmazunk, kivéve, amikor a fogsoríven kívül vagy belül az állcsontban rejtetten elhelyezkedő fogak, gyökerek vagy idegen test helyét akarjuk lokalizálni (felső hatos, hetes gyökérkezelésénél).

Párhuzamos: A filmtartó megfelelő behelyezése után a tubust a célzógyűrűhöz helyezzük, amely egyben a sugárirányt is meghatározza. A fősugár a filmre merőleges.

64

d. Anatómiai viszonyok Szögfelezős: A sugárirány beállításánál figyelembe kell még vennünk a fogak hossztengelyének irányát. A maxillában a foggyökerek a palatum felé, a mandibulán pedig lingual felé dőlnek. Ez a frontfogaknál kifejezettebb, majd hátrébb haladva csökken. Mivel a mediansagittalis síktól kifelé is hajlanak ezért a két középső metszőről orthoradiális képet csak külön-külön, a jobb ill. baloldalról készíthetünk. Nehézséget okozhat még a film elhelyezésekor a szűk, gótikus szájpad, feszes kemény szájfenék és nyelvfék, ill. a beteg hányingere.

Párhuzamos: Keresnünk kell az elérhető legjobb helyzetet a film és a fog tengelyeinek viszonyában. Amennyiben a szájpad és a szájfenék anatómiája módosíthatja az ideálisnak elképzelt filmelhelyezést, akkor a szögfelező technika szabályait alkalmazva módosíthatjuk a tubus és a célzógyűrű által bezárt szöget.

2. A koronai vagy interproximalis kép A koronai vagy interproximalis képen a maxilla és mandibula oldalsó fogai láthatók, amelyek anatómiailag és kiterjedésükben sokkal pontosabb képet adnak, mint a periapicalis felvételek. A fogak koronai harmada látható, ezért approximális és másodlagos szuvasodás, túlérő tömés, fogkő, az alveoláris csont felső széle, a megfelelő fogbél rész sugáráteresztő változásai és a fogak záródási viszonya értékelésére használjuk. A felvételek két eljárás szerint készíthetők: a fogakhoz helyezett filmre és szárnyas filmre.

Fogakhoz helyezett filmre: A filmet ugyanúgy helyezzük el, mint a periapicalis felvételkor, a széle azonban a koronákat nagyobb mértékben túléri. A beállítási szögek 5-10°-kal kisebbek, de minél inkább párhuzamos a film a koronákkal, annál inkább merőleges lehet a fősugár a fogkoronára. Az alsó nagyőrlők orális irányba dőltek, a beállítási szög a vízszintes felett +5°.

Szárnyas filmre: A szárnyas film előnye, hogy a képen az antagonista fogak koronái is látszanak, tehát két felvétel helyet egy elégséges. A beteg a szárnyra ráharap a metszőfogak élével vagy az őrlő fogak rágófelszínével. A filmet oly mértékben húzzuk vestibuláris irányba, hogy a film a koronák középsíkjával párhuzamos legyen. A beállítási szög +10°, a fősugár orthoradialis.

3. A ráharapásos vagy occlusalis felvételek A ráharapásos vagy occlusalis felvételek a teljes fogívet vagy egy részét ábrázolja, ezen kívül több különleges beállításra ad lehetőséget (állcsúcsi, orrcsont felvételek). Ez a filmfajta 5-7cm nagyságú. Elsődleges felhasználása a szájban, a röntgenezendő területre helyezve, a fogakkal, a száj zárásával rögzítve a felső vagy alsó fogív középső vagy oldalsó részeinek, valamint a szomszédos csontrészletnek együttes megjelenítése. Szögfelező technikát alkalmazunk, vagy nagyobb szögértékkel nagyobb területet áttekintő, de torzult vetületet kapunk.

Felhasználása: szám feletti, áttörésben lévő, visszamaradt vagy beékelődött fogak

lokalizálása

gyökérmaradványok, idegen testek, nyálkövek lokalizálása

arcüreg elülső, mediális és laterális fala körvonalának folytonossága ellenőrizhető

nagy kiterjedésű kóros folyamatok, cysták, daganatok, törések vizsgálhatók

csontkontúr vizsgálata

gyermekeken, ha a periapicalis felvétel sikertelen

65

Korszerű fogászati rendelő berendezése, felszereltsége Rendelő kialakításánál be kell tartani:

Minimális alapterület: 12 m

2, több munkahelyes rendelőben az egy fogorvosi székre eső

alapterület legalább 9 m2 (munkabiztonsági szempont!).

Belmagasság: Min. 2,5 m.

Burkolatok: Falburkolat 2,10 m belmagasságig mosható, fertőtleníthető (csempeburkolat nem követelmény), padlóburkolat antiszatikus, mosható, fertőtleníthető legyen.

Kézmosó: Hideg-melegvizes orvosi csapteleppel szerelt, fali karos kézfertőtlenítő adagoló, egyszer használatos papírtörlő tartó és folyékonyszappan-adagoló.

Eszközkezelés: Fertőtlenítés, tisztítás és a sterilizálás lehetőség szerint külön helységben történjen.

Váróhelység: Egyidejűleg várakozó betegenként 1m

2.

Technikai eszközök: Csak minősített és nyilvántartásba vett eszközök használhatók.

Szellőzési követelmény: Lehetőség szerint természetes szellőzés, mesterséges szellőzés kialakítása esetén kiegyenlített szellőzés 2 fokozatú szűrés, hatszoros óránkénti légcsere.

Kilincsek, kapcsolók: Simák, egyszerűek, fertőtleníthetőek legyenek. Lehetőség szerint lábkapcsolót kell alkalmazni, a kézi kapcsolókat fóliával lefedni.

Függöny, szőnyeg, élő nővény: Nem lehet a rendelőben.

A fogorvosi rendelő helységeit igénybevételüknek

megfelelően három csoportra oszthatjuk:

1. Betegek számára kialakított várószoba, ruhatár, mosdó A betegeket az első benyomás a várószobában éri, fontos, hogy barátságos színeiben kellemes, kényelmes bútorokkal berendezett legyen. Friss, vágott virág, folyóiratok, tájékoztató anyagok, gyermekek részére mesekönyvek, apró játékok, halk háttérzene kellemessé teszi az esetleges várakozást. Fogasok, tükrök, kalap, esernyőtartók legyenek benne. Fontos ügyelni a páciensek számára fenntartott mosdók tisztaságára, folyamatosan biztosítani kell papírtörlőket, folyékony szappant.

2. Recepció, kezelő, röntgenhelyiség a.) A recepció:

A páciensek és a személyzet közösen használják. A recepción gyűjtik össze a páciensre vonatkozó információkat, tájékoztatást adnak, időpontot egyeztetnek, telefonhívásokat bonyolítanak. Korszerű irodabútorok, számítógépes terminál segíti az adminisztrációt.

b.) Az előhelyiség: o Alapvető berendezési tárgyai:

Kezelőszék: A munkaterület központjában helyezkedik el, a beteg testhelyzete ülő és fekvő helyzetbe változtatható

66

kapcsoló gombokkal; modern formájú, párnázott, mosható felületű, körbejárható.

Görgős szék: Az asszisztensnrek és az orvosnak egyaránt.

Fogorvosi fúrógép és tartozékai: Ma mikromotorral vagy légmotorral vannak ellátva, aszerint, hogy elektromos árammal vagy magas nyomású levegővel üzemelnek. Ezen motorok kisméretűek és közvetlenül kapcsolódik hozzá a fogorvosi kézidarab és a fogorvosi turbina. Az egységkészüléken elhelyezett levegő – vízfúró tisztításra, öblítésre szolgál (hőmérsékletük esetenként szabályozható). Az egységkészülékhez sorolhatjuk az ultrahangos depurátort, fotopolimerizációs lámpát. A kezelőszék bal oldalán van az elszívóberendezés, és a nyálszívó, valamint a köpőcsésze, melyek a nyál, fogforgácsok, tömésdarabok és víz eltávolítását szolgálják.

Fogorvosi műtőlámpa: A beteg fogainak, szájának megvílágítására szolgál.

Fogorvosi rendelői bútorzat: Felülete sima, mosható legyen, padlóhoz vagy falra erősítve helyezhető el, a gördíthető az orvos és az asszisztens számára is hozzáférhető legyen.

Elszívóberendezés, mosdó(k), mosogató: optimálisan kettő, egy a fogorvos, egy a segítő számára, mellette folyékony kézfertőtlenítő és papírtörlő és keverőcsap legyen, ma még a mosogatók a rendelőkben vannak, de jobb lenne azon kívűl.

Egyebek. o Kiegészítő berendezés:

Óra, röntgenfilmnéző, elektromos érzésvizsgáló, polimerizációs lámpa, fertőtlenítő edény, szemétgyűjtő;

c.) Röntgenszoba: Sugárvédelmi szempontból a röntgen készülékek külön helységben vannak;

3. Sterilizálószoba, fogtechnikai kislaboratórium, a személyzet szociális helységei, személyzeti mosdók A fogorvosi rendelő műszerei:

Konzerváló fogászatban használatos kéziműszerek: Tükör, szonda, csipesz, exkavátor, Black féle műszerek – véső, gingivális szélsimítók, nyálmentesítő, izoláló eszközök – nyálszívó, vattatekercstartók, nyálrekesz (kofferdam), tömőanyagok megkeverésére, az üregbe való bevitelére használt eszközök – üveglap, fémspatula, tömőműszer, matricák)

Konzerváló fogászatban használatos gépi műszerek: Egyenes darab, könyökdarab, turbina, megvilágítólámpák fényre kötő tömőanyaghoz)

Gyökérkezeléshez használt műszerek (Donaldson tű, gyökércsatorna –

tágítók, reszelők, tömő)

Fogpótlástani munkák során használt eszközök: Lenyomatkanál, rézgyűrűk, koronaolló, kramponfogó, kapocshajlító fogó, koronalevevő, viaszkés, mintázóspatula, fogszínkulcs, gipszcsésze, gipszkeverő)

Műszerek gyermekfogászati és fogszabályzó rendeléshez

Kötszerek, vászonneműk, üvegneműk

Higiénés zónák: Rendelőn belüli meghatározása a fertőzési kockázat felmérésén alapszik.

67

1. Kezelési zóna: A fogászati egységkészülék fejtámlájától számított 1 - 1,5 m

2. Kezelési zónát övező terület 3. A kezelő többi része:

Pl.: adminisztrációs terület, falak, padló, szekrények, fiókok

68

Különleges radiológiai eljárások A fogászati röntgen és az arckoponya leképezés eszközei és módszerei kitelyesedtek a különleges radiológiai vizsgálómódszerekkel . pl.:ultrahang –UH, komputer tomográfia-CT, mágneses rezonancia –MRI, digitális leképezés ,xerororadiográphia, szialographia , csontcintigraphia.

CT- KOMPUTER-TOMOGRÁFIA

Röntgensugarakkal egyes testmetszetek megjelenítését végzi körbejárja, letapogatja. –film helyett kristály vagy gázdetektorok mérik a páciensen átjutó röntgen sugarakat amelyeket digitális (szám) adatokká konvertálnak.

MRI- MÁGNESES REZONANCIÁS KÉPALKOTÁS

Nem röntgen sugarakat használ

a pácienst nagyon erős mágneses mezőben helyezik el

rádióhullámok alkalmazása

számítógépbe viszik a jelek megfelelő feldolgozásával végül egy a CT- képhez hasonló képet kapunk.

a kép a protonsűrűséget és a különböző szövetfajták relaxációs idejét tükrözi pl. daganatok kimutathatóak

MRI és CT egymást kiegészítő eljárás

XERORADIOGRÁPHIA

hagyományos rtg . sugarakat használ

film helyett elektrosztatikusan feltöltött szelénium lemez van egy speciális kazettában .- az eljárás azon alapszik , hogy a rtg. sugár hatására a szelén elektromosan vezetővé válik .- a képet papírlapra átviszi és hőhatással rögzítik

a lágyrészek ,idegentestek kitűnően ábrázolódnak

a berendezés drága

CSONTCINTIGRAPHIA

csontelváltozások röntgen vizsgálata, aspecifikus vizsgálat

az aktivitásfokozódás jelzi a csontdaganatot a csontáttétet , osteomyelitist a csontsérülést.

a berendezéstől függően vagy az egész csontrendszer ábrázolódik egy kicsinyített felvételen, vagy részletekben testtájékonként készítik a felvételt.

előnyei hogy lehetővé teszi a korai elváltozások felismerését.

SIALOGRAPHIA

nyálmirigyek röntgen vizsgálata

kontrasztanyaggal végzett rtg. vizsgálat és natív rtg. vizsgálatok

indokolt a nyálmirigyállomány bármely betegségében

69

Lézerek alkalmazása a fogászati, szájsebészeti ellátásban Az orvosi laserberendezések felépítése és működése

Az orvosi laserberendezések egy - kisebb - része, elsősorban azok, melyek az orvosi laboratóriumokban vagy a kutatóhelyeken állnak az orvostudomány szolgálatában, nem különbözik lényegesen az élet más területein (iparban, hírközlésben, kutatásban stb.) használatos készülékektől. A többinek viszont, mellyel az emberi szervezet egy-egy részének vizsgálatát vagy kezelését kívánjuk elvégezni - ahhoz hogy alapfeladatát el tudja látni -, speciális kialakításúnak kell lennie. Nemcsak arra kell alkalmasnak lennie, hogy a megfelelő paraméterekkel rendelkező lasersugarat előállítsa, hanem arra is, hogy azt - megfelelő módon - az emberi szervezet kívánt területére (pl. a fog gyökércsatornájába) elvezesse és ezentúl a helyszínen különböző manipulációkra (kézidarab) adjon lehetőséget. Fentieken túl, egyes lasertípusok esetén az alkalmazási technikához elengedhetetlen, hogy a laser összekapcsolható, illetve csatlakoztatható legyen különféle optikai eszközökkel, vagy lehetőséget biztosítson a hagyományos vizsgáló-terápiás eszköz és a laser egyidőben történő használatára. Szükség lehet hűtésre (fogfúrás), elszívásra és más egyébre is.

A keményszövetek laseres megmunkálása elvileg végezhető hűtés nélkül is, de a pulpavédelem biztonságát a megfelelő irrigáció biztosítja. Erre alapvetően a következő megoldások lehetségesek:

levegő,

desztillált víz, A laserforrás önmagában természetesen orvosi célú alkalmazásra nem felel meg. Ahhoz, hogy orvosi laserberendezésről beszéljünk, annak három alapvető funkciót kell teljesítenie:

1. Kontrollált módon a megfelelő paraméterekkel rendelkező lasersugár előállítása (pontos beállítás lehetősége: teljesítmény, impulzushossz, stb.).

2. A laserforrástól az alkalmazás helyére (testüreg, testfelület stb.) a lasernyaláb odavezetése (fényvezetőkarokkal, flexibilis szálakkal, nyalábmanipulátorokkal stb.).

3. A kívánt helyen a lasersugár - megfelelő technika szerinti - bevitele a szövetekbe vagy a szövetekre (mikromanipulátor, kézidarab,

flexibilis szálak stb.). Az orvosi laserberendezések három nagy csoportba sorolhatók aszerint, hogy sebészi célokat, soft-laser terápiát, diagnosztikai célokat szolgálnak-e. A kívánt hatás elérése céljából a készülékeknek más-más tulajdonságoknak kell megfelelniük. Sebészi laserek esetén általánosan jellemző a nagy teljesítménysűrűség igénye. A kívánt szöveti hatás általában a lasernyaláb lehető legnagyobb fókuszálásával, máskor pedig optikai eszközök segítségével, megfelelő szétterítésével érhető el.

A sebészi laserek legismertebb fajtája a CO2-laser Általában a berendezéseknek meg kell felelniük a steril műtői körülményeknek is. A kezelendő szövetekben, a műtéti technikától függően kell a teljesítményt, valamint az expoziciós időt szabályozni. A lasernyaláb átmérőjét lencsékkel lehet megfelelő foltátmérőre beállítani, mely vagy a kézidarabban, vagy a mikromanipulátor-operációs mikroszkópban, vagy a flexibilis szál végén kerül elhelyezésre. Gondoskodni kell a keletkező égéstermékek eltávolításáról. A lasersugár paramétereinek beállítása a kezelőpanelen történik, a lábkapcsoló lenyomásával nyitható a fényzár, melyet a nyaláb útjába építettek.

A soft-laser terápiában szereplő laserberendezések esetében nagy teljesítménysűrűség nincs, mivel ezek a 100 mW tartomány alatt vannak. A lasersugár kívánt területre juttatásakor flexibilis szálakat vagy nyalábmanipulátort használunk, a kisebb készülékek esetében nincs is szükség sugárvezető eszközre, mivel a készülék kézben elfér. Ezen berendezések esetében éppen ezért a jó szállíthatóság, a telepről történő működtethetőség, a miniatürizáció előnyöket jelent. A leginkább elterjedt ebben a csoportban a Helium-Neon-laser, valamint a diódalaserek.

70

Széndioxid-laser

Jó hatásfoka, nagy teljesítménye miatt a gyógyászatban a gázlaserek között a legjelentősebb a széndioxid laser. A sebészi laserberendezések között világszerte ebből a fajtából üzemel a legtöbb, ez sok orvosi szakmában alkalmazott kitűnő univerzális eszköz.

A folytonos üzemmódban működő széndioxid lasereket sebészi eszközként használva egy elektromechanikus fényzárral kell ellátni, amelyet a sebész lábkapcsolóval működtet. A fényzár egyúttal lehetőséget ad a kezelőpanelen előre beállított időtartamú impulzus kibocsájtására. A nagy teljesítmény és a rövid expoziciós idő a környező szövetekben a hő terjedését behatárolja.

Klinikai laseralkalmazás

A stomatológiában a laserek a mindennapos gyakorlat eszközeivé váltak. Az utóbbi évtizedben különösen elterjedtek a soft-laserek mellett, nyilvánvaló előnyeik miatt, a nagyteljesítményű - sebészi - laserek is.

A laboratóriumi diagnosztikában a nyál vagy a fog kemény szöveteinek vizsgálata történik a rendkívül kis anyagmennyiségek elemzésére is használható lasersugárral. A klinikai diagnosztikában a káriesz vizsgálatában, a fog anyagainak elemzésérben, az orthodontiai tervezésben, az arckoponya orthognathiai műtéteinek modellezésében, a fog tartószöveteinek vérátáramlás mérésében vagy a protetikai rehabilitációban játszik szerepet. A photodinamikus terápia mind a malignus tumorok - pl. a basaliomák - pontos diagnózisát, mind pedig szelektív terápiáját szintén lehetővé teszik a laserek. Alkalmazzák a soft lasereket a szájnyálkahártya gyulladásos kórképek, parodontalis megbetegedések, dentalis gyulladások, csontműtétek utáni állapotok, nyálmirigybetegségek, izületi kórképek, fájdalombetegségek kezelésében. A sebészi laserek számos területen áttörést jelentettek a sztomatológiai sebészetben a praecancerosisok, jóindulatú és kezdeti stádiumú rosszindulatú tumorok sebészetében, a preprotetikai műtétekben, a parodontalis sebészetben, a vérzékeny betegek ellátásában. Egyre szélesebb körben lehetséges a fog kemény szöveteinek megmunkálása is lasersugárral. Használható a kavitásalakitásban, a gyökércsatorna kezelésében, a zománckondicionálásban, barázdazárásban, fogkőeltávolításban és egyre több területen.

Soft laser terápia

A soft-laserek alapvető hatásai a fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés és a biostimuláció, valamint a sebgyógyulási folyamatok gyorsítása. Szájnyálkahártyabetegségek közül a herpes, az aphta, a nem gyógyuló nyálkahártya fekélyek, krónikus gyulladásos jelenségek, stomatitis a leggyorsabb eredményt mutatják. A laserterápia gyors hámosodást eredményez, a gyógyulási idő általában a felére lerövidül.

Parodontalis kórképek közül a parodontitis, a gingivitis, a fogak előtörését, fogszabályozást kísérő jelenségek, tasakok hagyományos vagy lasersebészeti kezelése kiegészítve soft-laserrel gyors sebgyógyuláshoz, csontregenerációs folyamatok megindulásához, a gyulladás gyors szanációjához vezet.

Fájdalomszindrómák között a trigeminus neuralgia, atipusus arcfájdalom, postoperativ, posttraumás fájdalom eseteiben - a gondos diagnózist követően - a hagyományos terápiát kisteljesítményű laser-kúrával kiegészítve - vagy esetenként önállóan is - a fájdalomrohamok száma és a fájdalom erőssége jelentősen mérsékelhető.

A temporomandibularis izületi kórképek - arthrosis, arthritis okozta panaszok - posttraumás izületi fájdalmak, reflektorikus szájzár és egyéb folyamatok eseteiben elsősorban a fájdalom gyors megszüntetésével, a gyakran fennálló szájzár oldásával lehetővé válik a sztomatológiai szanáció, majd a hagyományos és a laserterápiás kezelés a panaszok jelentős mérséklődéséhez vezethet. Reflektórikus szájzár lasersugárral sok esetben azonnal - 2-3 perc alatt - oldható.

Dentális eredetű gyulladásokban, periodontitis, gyökérkezeléshez kapcsolódó panaszok, periostitis, lymphadenitis, osteomyelitis, phlegmone eseteiben a gyulladásos jelenségek

- hagyományos módon kezelve és közben lasert is kiegészítésképpen alkalmazva - gyorsabban és sokkal mérsékeltebb fájdalomtól és oedemától

71

kisérve gyógyulnak.

Nyálmirigybetegségek, asyalia, syaloadenitis, syaloadenosis esetében a bevált, ismert eljárásokat laserkezelés kúrával egészíthetjük ki, és a nyáltermelés serkentése, a fájdalom és egyéb panaszok mérséklődése tapasztalható sok esetben.

Csontgyógyulási folyamatok serkentése, szájsebészeti csontműtétek (resectio, cystectomia, implantatio, extractio, dentoalveolaris műtétek stb.) után azonnal laserterápiát alkalmazva a postoperativ oedema és a fájdalom csökken, majd a műtét utáni 2-4 napban tovább alkalmazva a hámosodás, a sebgyógyulás felgyorsul, és a varratszedés 2-3 nappal hamarabb elvégezhető. A szövődmények száma jelentősen csökken .

Fontos, hogy a soft-laserterápiát gondos vizsgálat, pontos diagnózis előzze meg, a legtöbb esetben a hagyományosan bevált gyógymódok kiegészítésére, esetenként önállóan is alkalmazható.

Lágyrészsebészet

A lágyrészsebészet időrendben elsőként terjedt el, a széndioxid laser tökéletesen jó szájüregi alkalmazhatóságának köszönhetően. Rendkívüli előnyöket nyújt a lasersebészet a lasersugár kitűnő műtét közbeni vérzéscsillapító hatása révén, valamint a műtét után tapasztalható jó sebgyógyulás, minimális oedema és fájdalom miatt. A sebészi lasersugár különleges műtéttechnikai lehetőségeket nyújt az operatőrnek és a hagyományosnál kevesebb kellemetlenséget jelent a betegeknek.

A preprotetikai sebészetben vérzésmentesen, minimális hegesedéssel jár a CO2, dióda vagy Nd YAG laserrel való granuloma fissuratum eltávolítás, frenulectomia, kóros nyálkahártyaképletek átmetszése, korrekciója, vestibulumplasztika, a fogpótlások elkészítésekor vagy a fogsorviselés során észlelt ínyhyperplasiák eltávolítása és egyéb beavatkozások esetében.

Nyálmirigybetegségek között a ranula, a mucocele, a kivezetőcsőben levő nyálkő sebészi laserrel gyorsan eltávolítható.

Praecancerosisok sebészetében a laser kitünő alkalmazási területe a leukoplakia, erythroplakia, cheilitis chronica, fekélyek és egyéb rákmegelőző állapotok hatásos kezelése, melyet mindig szövettani vizsgálat kísér. Egyes esetekben előnyösen kezelhető a lichen is.

A tumorok kezelésében az onkológiai sebészet előnyösen alkalmazható eszköze a CO2, dióda és a Nd YAG laser. Főként az erősen vascularizált tumorok sebészetében történő alkalmazása különösen nagy előnyt jelent (haemangioma, epulis stb.). Lasersugárral mind koaguláció, mind vaporizáció, mind vágás végezhető. Vérzékeny betegek csoportjába tartozók fogextrakciója, műtéti beavatkozásai során az érelzáró tulajdonságú lasersugár igen előnyös.

A sebészi laserek sikeres terápiás alkalmazásához elengedhetetlenül szükséges:

a beteg részletes vizsgálata, gondos diagnózis felállítása,

megfelelő készülék és kezelési körülmények,

laserterápiás ismeretek (hivatalos vizsga).