1

MŰVÉSZETEK:

VIZUÁLIS KULTÚRA

Helyi tanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára

A választott kerettantervek megnevezése:

Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára

(EMMI kerettanterv)

26/2018. (VIII. 7.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról

14. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

2

Helyi tanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára

Művészetek : Vizuális kultúra 9. évfolyam

Tantárgyi célok és feladatok

A tantárgy részt vállal az alapvető műveltségi javak iskolai közvetítésében, aktív segítője

az általánosan képző szakasznak, megalapozója a különböző szintű szakképzési formáknak. A

tanterv az alapvető műveltségi javakon a tanulási képességeket, az elemi kultúrtechnikákat, a

kulcskompetenciákat és a társadalomban elfogadott általános műveltség egymással

összefüggő rendszerét érti. Az általános műveltség történelmileg változó tartalmú fogalom.

Korunkra az euro-atlanti prioritás jellemző, de a térben és időben távoli kultúrák, mint alapok

megismerése mellett az ipari társadalomban létesült új szellemi és művészeti központok

bemutatása elkerülhetetlen, csakúgy, mint hagyományaink (népi és történelmi) tárgyalása.

A különböző művészeti területeket érintő és más művészeti ágakkal összefüggésben lévő

kiemelkedő művek és alkotóik motivált bemutatása alapjául szolgálhat az általános képzést

követő szakképzésnek és hosszú távú terepe lehet az önművelésnek.

Az általános képzés – később az önképzés hatékony elősegítője lehet a helyi tartalom

felfedezése, megismerésen alapuló szeretete. Ennek kialakulásához vezetnek az olyan

modulok, amelyek a helyismeret értékelvű feltárását támogatják kutató, feldolgozó

módszerekkel a néphagyományokon át az adott település épített és gyűjtött, dokumentált

kulturális javainak ünnepekhez, eseményekhez kötött feldolgozásával. A helyi tantervek

megalkotásánál célszerű figyelemmel fordulni a társadalmi, vallási, nemzetiségi ünnepek és

évfordulók, kiemelkedő rendszeres kulturális események, helyi gyűjtemények értékei felé. Ez

a gondolkodás támogatja a kompetencia kognitív felfogását, hiszen alkalmas arra, hogy a

tudás elsajátítása természetes közegben, életszerű tapasztalatok útján történjen, vagyis e

tekintetben a kompetencia az érvényes és hasznosan értéksülő tudás lehet.

Az újonnan belépő tevékenységi formák hangsúlyosan szerepelnek, de a hozzájuk vezető

utat biztosító elméleti és gyakorlati alapformák nem veszíthetnek jelentőségükből (rajzolás –

festés – mintázás, makett készítés, színdinamikai tervezés, tipográfiai gyakorlatok,) A tantervi

modulok szolgálják a befogadói oldal fejlesztése mellett (empátia, korszerű ízlés, nyitottság) a

továbbtanulást segítő kreatív feladatok megvalósulását is.

A képző- és iparművészet, a népművészet és a vizuális kommunikáció életkori és személyi

motivációs hatása igen eltérő, nagy szükség van a tanári vezetés szakszerű és körültekintő

alkalmazására – emellett a differenciálás is, mint fontos szempont jelentkezik. A tantárgy

hangsúlyosan művészeti jellege miatt elősegíti a képi és képzeteken alapuló gondolkodás

kifejlődését, értékközvetítő tulajdonságán keresztül hatékony jellemformáló és értékteremtő

módon a korszerű célok eszköze is. A látvány értelmezése, jelentésének felismerése és

megértése a kompetenciák alapját is jelenti. Segít a tanulónak felismerni a közlésben rejlő

szándékot, amelyre befogadóként, sőt konstruktőrként is képes választ adni. A fejlesztési

feladatok nagy csoportját alkotják a megismerő-, befogadó képességek, a kreativitás és az

egyéniség épülését előmozdító önismeret, önértékelés, önszabályozás.

A vizuális kultúra átfogó értelmezése, hatékony és célirányos művelése a tantárgyi

koncentráció érvényesülése mellett a gazdag képi világgal párosuló tantárgyak tanulását is

hatékonyan támogatja: gyors és könnyebb eligazodást nyújt a grafikonok, diagramok,

térképek, táblázatok és folyamatábrák, szerkezeti rajzok, működési sémarajzok és más

illusztrációk feldolgozásakor. A tantárgy hatékony támogatója a számítógépes prezentációnak

is, amelynek esztétikumát biztosíthatja és az alkotótevékenység részévé avathatja a gépi

kultúrát a kompozíciós készség, a színelméleti tudás a tipográfiai ízlés kreatív alkalmazásával.

3

A spiralitás elvének érvényesülését segítve célszerű felmérni a gimnáziumi

tanulmányaikat megkezdők tudás és képesség szintjét, ami nagyobb beiskolázási területeken

működő gimnáziumoknál a tapasztalatok szerint igen eltérő lehet. A helyi adottságok

figyelembe vételével a térábrázolási szinteken és a művészetelméleti ismeretek terén a szabad

sáv terhére felzárkóztató modult, vagy projektet is be lehet iktatni – különös tekintettel a

határainkon túli iskolákból érkező tanulókra, illetve a helyi tantervekből adódóan a

képzettségben fellelhető eltérésekre.

Fejlesztési feladatok, követelmények

A fejlesztési feladatok a tanulók képességeinek kibontakoztatása során kijelölik a

kulcskompetenciák gimnáziumi szakaszra eső fejlesztését. Tartalmazzák a fejlesztés céljait

szolgáló tanulói tevékenységi formákat, a különböző absztrakciós szinteknek megfelelő

pedagógiai folyamatokat. A folyamatokat célszerű a helyi adottságokat és elvárásokat is

tükröző modulokba szervezni a helyi tantervek elkészítésekor. A tanmenetkészítéskor ajánlott

alapul venni a tanév rendjében meghirdetett szüneteket, hogy a modulok folyamatos

megvalósítását hosszabb szünetek ne szakíthassák meg.

Fejlesztési területek – nevelési célok

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, amelyben az ember

személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására,

feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével és az emberi

együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához

szükséges ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző

embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között,

és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet.

Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.

Családi életre nevelés

A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a

munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes

munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott,

felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló

életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére,

rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a

családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel

kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat

szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes

információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a

gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban

betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a

szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki

felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait.

Testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé

válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend

összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait.

4

Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról.

Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket

alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját

döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki

egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti

szerek használatának kockázatait, ezektől tudatosan tartózkodik. Ismeri a rizikófaktor

fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek

segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász

szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice szolgáltatás

fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az

egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az

orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető

hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok

segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a

segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget

vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll.

Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége

segíteni. Tisztában van az önkéntességértékével, jelentőségével, formáival.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét

példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a

gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja,

hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek

kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni

egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti

összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen

tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban

információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a

fenntarthatósággal kapcsolatban.

Pályaorientáció

Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van

jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik

tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről,

munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes

tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek

közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve hogy

a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes

írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az

alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud.

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között.

Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó

5

kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs

stratégiával rendelkezik a nemkívánatos tartalmak elhárítására.

A tanulás tanítása

A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből.

Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák

kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz azt

segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és

rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában

gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző

természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a

különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a

tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes

kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek

kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott

műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és

képzőművészeti események életkorának megfelelő szintű értelmezésére. Képes makettek,

modellek konstruálására. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal.

Egységesség és differenciálás

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni

sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az

egységes oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás,

amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket,

hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el, és alkotó egyénekké

váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő

oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek

kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során

a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket,

és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken

alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló

csökkentését, megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk.

Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos,

mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőttélet sikerességét

megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott és a

kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges,

de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó

ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg, és

segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés

6

egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására,

elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt

vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia és az együttneveléshez

szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a

tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző –

módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási

ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat

alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres.

Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait

beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges

többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez,

továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való

hozzáférés.

A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre

vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [Nkt. 21. § (11)

bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak

a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten

(gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

Fejlesztési követelmények

– Legyen képes a tanuló gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel, saját

kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában, a megismert technikák egyre

jártasabb használatával megjeleníteni.

– Értse a műalkotások képi közlések, tárgyak életben betöltött szerepét.

– Tudjon a térben tájékozódni, tudja a maga számára értelmezni a tankönyveiben,

környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket.

– Ízlésítéletét néhány szempont alapján indokolja.

– Általános nevelési követelmény a saját és mások munkájának megbecsülése, a kultúra és a

környezetvédelem fontosságának megértése, az esztétikai élmények iránti nyitottság, törekvés

az értékes és azértéktelen megkülönböztetésére.

– A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató

képesség-, készség-, ismeret- és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben

önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélünk meg.

Értékelési szempontok

Formatív értékelés rendszerességgel történik. A tanár értékeli az egyes csoportok, tanulók

egyéni munkáját szóban, szöveggel, írásban. Szummatív értékelés a tanév végén a tantervi

minimum figyelembevételével írásban történik

Értékelheti még a nevelő a tanórán kívüli gyűjtőmunkát osztályzattal, valamint a

pályázatokon elért eredménynek megfelelően a Pedagógiai Programban megfogalmazottak

alapján.

7

A tantárgy tanításának feltételei

Tankönyvek, albumok:

- Szabó Attila: Művészettörténet képekben, Független Pedagógiai Intézet, 2004. Bp.

- Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban, Független Pedagógiai Intézet, 2004. Bp.

- Különböző korszakoknak megfelelő minél nagyobb színes albumok

Szaktanterem:

- Jól elsötétíthető terem, mozgatható padokkal, vízcsappal.

Taneszköz lista:

a.) Tanári:

- nagyobb méretű idomdarabok (kockák, téglatestek)

- anatómiai csontváz

- drapériák

- reprodukciók, albumok, demonstrációs táblák

- művészeti lexikonok

b.) Tanulói:

- füzet (A/4-es sima, vagy A/3-as vázlatfüzet),

- ceruza 2B, HB,

- színes ceruza készlet 6-12-24 darabos,

- körző,

- vonalzók (hosszú, háromszög)

- radírgumi,

- toll,

- hegyező,

- ~ 10-20 A/4-es nyomtatópapír,

- A/4-es rajzmappa (tárolásra)

A tankönyvek kiválasztásának elvei

- A művészeti nevelés nem minden esetben feltételezi a tankönyvek használatát, mert a

képességfejlesztésen alapuló művészeti nevelés nehezen képezhető le tankönyvi

formában.

- A tankönyv segítse az egységes alapokra épülő differenciálást, amennyiben lehetővé

teszi, hogy a tanulók adottságaikkal, saját fejlődési ütemükkel összhangban

tanulhassanak.

- A tankönyv elsősorban keret, sokkal inkább „ugródeszka”, a benne szereplő

ismeretanyag más csoportosításban is feldolgozható, más irányokba

továbbfejleszthető, pedagógiai céljai más feladatokon keresztül is megvalósíthatóak.

- A tankönyvek inspiráló képeket, feladatokat, játékokat tartalmazzanak, valamint az

alkotáshoz, a megismeréshez hasznos ismeretekben bővelkedjenek.

- A személyiségfejlesztés és a legkülönbözőbb képességek fejlesztése más-más

ismeretanyagon, tevékenységen keresztül egy komplexművészeti program keretében

valósítható meg leginkább. Ez szemléletváltozást feltételez, a tankönyv ehhez kell,

hogy segítséget nyújtson, hangsúlyozni kell azonban, hogy a jó tanárt semmilyen

tankönyv nem helyettesítheti, mert az iskolában nem egyszerűen ismeretek átadása

folyik.

8

A TANESZKÖZÖK

A vizuális kultúra tantárgynak a készségek-képességek sokszintű fejlesztésén túl a

hátrányos helyzetű tanulók nevelésében igen hatékony szerepe lehet. A tantárgy a kreatív

képességek fejlesztésével a személyiségfejlesztést, a koncentrált leképező megfigyelés

fejlesztésével tanulási képességek javítását, szemléletességével az elméleti tananyag képi

megjelenítésének könnyebb megértését szolgálja, emellett megalapozza a szakrajzi és

szakmai képzést, és a felzárkóztatásban is nélkülözhetetlen. Oktatásának eredményességét

nagymértékben meghatározza a nevelő felkészültsége és rátermettsége mellett a

megfelelően felszerelt szaktanterem, szertár. Ez utóbbiak biztosítása elengedhetetlen

feladata az iskoláknak.

- A szemléltetés alappillére ennek a tantárgynak. A vizuális képességek fejlesztése –

különösen a lecsökkent időkeret mellett – csak úgy lehet hatékony, ha a hagyományos

és a legkorszerűbb oktatási eszközök együttes alkalmazása élményszerűvé képes tenni

a vizuális ismeretek megszerzésének és fejlesztésének folyamatát.

- A motiváló értékkel is bíró, változatos, a multimédia eszközeit használó tanítási

programok kidolgozása nélkülözhetetlen az eredményesség szempontjából.

JAVASOLT TANESZKÖZÖK

Szaktanterem

A műhelymunka jellegű alkotó-alakító tevékenységhez, műalkotásokkal való ismerkedéshez

motiváló miliőt a jól felszerelt, működő szaktanterem biztosíthat. Szükségesek a megfelelő

sötétítést biztosító függönyök, a mobil - lehetőleg egyszemélyes - rajzasztalok (melyek

egyaránt alkalmasak rajzolásra és tárgykészítésre), vízcsap, vetítővászon, megfelelő méretű

tábla, tároló helyek a különféle papírok, anyagok, eszközök, szerszámok részére (ezek

kerülhetnek a szaktanteremből nyíló szertárba is). Fontos, hogy legyenek installációk a tanulói

munkák és művészeti reprodukciók bemutatásához.

A szűkös időkeret hatékony kihasználása szinte megoldhatatlan a szaktanteremben

megtalálható szemléltető eszközök, poszterek, modellek, diavetítő, írásvetítő (és lehetőleg

TV, videólejátszó, - esetleg DVD, videó-CD, kép-CD lejátszására alkalmas eszköz -,

számítógéppel összekapcsolt projektor) nélkül. A rajz és vizuális kultúra tantárgy

eszközigénye, eszközhasználata nem luxus, hanem nevelő erő: alternatívát kínál a diákoknak

a vizuális kiszolgáltatottsággal szemben a technikai eszközök értő, értékes, kultúrát építő

használatára.

Tanári segédeszközök

A vetítő eszközöktől függően változó a szükséges eszközök köre:

- Számítógépes projektor esetén fontos segédeszköz a szkenner és a digitális fényképezőgép,

(esetleg internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép) melyek segítségével elkészíthetők a

szemléltető képösszeállítások, feladatlapok.

- Fénymásolási lehetőség.

- Szakmai kézikönyvek, művészettörténeti albumok.

- Írásvetítő, diavetítő, TV, videó, DVD-lejátszó esetén művészettörténeti diasorozatok, kép

CD-k, videofilmek, írásvetítő fóliák szükségesek.

9

Tanulói eszközök

Tankönyv, nagyméretű (spirálos) rajzfüzet, rajzeszközök, színes papírok, festék, ecsetek, olló,

ragasztó, körző, vonalzó, valamint dosszié a gyűjtött képanyag, és a z elkészült munkák –

rajzok, festmények, vázlatok - tárolására.

(Az alkalmazandó könyv a vizuális nevelő (tanító, tanár) szabad választása szerint a Nat

szellemében készült, a vizuális kultúra alapjait megfelelően summázó, esztétikailag

színvonalas és szemléletes, az ismeretanyagot megfelelő keretbe foglaló, lehetőleg tartós

kivitelű (több éven keresztül is használható) tankönyv legyen.)

Tantárgyi struktúra és óraszámok

Óraterv a kerettantervekhez 9 – 12 évfolyam

Közszolgálati szakmacsoport rendészet ágazat (közbiztonsági fakultáció)

Oktatás szakmacsoport sport ágazat

Oktatás szakmacsoport sport ágazat (honvédelem fakultáció)

Informatika szakmacsoport informatikai ágazat

Gépészet szakmacsoport gépészet ágazat

Közlekedés szakmacsoport közlekedésgépész ágazat

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport villamosipar és elektronika ágazat

Tantárgy: 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Művészetek:

Vizuális kultúra 1 - - -

Művészetek: Vizuális kultúra órafelosztása 9-12 évfolyamig

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

9–12.

óraszám

összesen

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen

Művészetek* 1 – - – 36 – –

Éves összes óraszám 36 - - - 36 - -

* A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret)

kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.

MŰVÉSZETEK – VIZUÁLIS KULTÚRA

A szakgimnázium 9. évfolyamán a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-zene,

dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) az iskola döntheti el, hogy

az adott órakeretből mely tantárgyat vagy tantárgyakat fogja tanítani, hisz a szabályozás a

művészetek műveltségterületre összességében határozza meg a kötelező óraszámkeretet (heti

1 kötelező óra). Ennek megfelelően az iskola szabadon dönthet arról, hogy az adott művészeti

tantárgyak közül választva, vagy akár komplex művészeti oktatásban gondolkodva a számára

megfelelő jellemzőkkel jeleníti meg a művészeti oktatását. Ebből következik, hogy minden

10

művészeti tantárgy, így a vizuális kultúra is heti 1 órára készítette el a kerettantervét, ám

annak felhasználása az iskola igényeinek függvényében értelmezendő.

A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ

jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez és megítéléséhez

környezetünk értő alakításához. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek

a feldolgozásával foglalkozik tehát, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek,

közlések olyan köznapi formáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális

megjelenései, a legújabb elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az épített,

alakított környezet. A képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra a

vizuális kultúra tantárgynak olyan részterületei, amelyeknek a tartalmai végigkísérik a

közoktatásban a vizuális nevelést, ám a különböző iskolaszakaszokban különböző módon

kapnak hangsúlyt. Ezek a részterületek azonban a legfontosabb tartalmakat biztosítják csupán

a fejlesztéshez, hisz hatékony fejlesztés csakis komplex feladatokban, egymással összefüggő

feladatsorokban értelmezhető. A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú,

ahol alapvető fontosságú a játékos-kreatív szemlélet, valamint az, hogy a tantárgy

tartalmainak feldolgozása komplex, folyamatorientált megközelítésben történjen, így a

projektmódszer eszközét is felhasználja a tanítás-tanulás folyamatában.

A NAT fejlesztési feladatainak alapján a vizuális kultúra tantárgy gyakorlati

tevékenységeinek fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat

fenntartása, erősítése, ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az

érzékelés érzékenységének fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző

formáinak (például látás, hallás, kinetikus érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépes

környezet bevonásával képes egy újabb, „más minőségű” intermediális szemléletet is

kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az

őket érő a hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális

hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni,

értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni, illetve segíteni a

művészi és köznapi vizuális közlések pontos értelmezését, továbbá fokozni az alkotómunka

során a vizuális közlés és kifejezés árnyalt megjelenítését. Meghatározó szerepe miatt fontos a

vizuális környezet alapját képező épített környezet iránti tudatosság fejlesztése a tapasztalás,

értelmezés, alkotás folyamatán keresztül. A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a

kreativitás működtetése, fejlesztése, a kreatív képességek kibontakoztatása. Nagy hangsúlyt

kap a kreatív problémamegoldás folyamatának és módszereinek tudatosítása, mélyítése. A

fejlesztés célja az örömteli, élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret

engedő alkotótevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb

értelemben vett alkotó magatartás kialakítása. Cél továbbá a problémamegoldó képesség

erősítése, hisz a feladatok önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával

kezdődik, majd az egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a

projektfeladatok önálló megoldásáig. A tanulók önismeretének, önkritikájának,

önértékelésének fejlesztése kritikai szemléletmód kialakításával a gyakorlati tevékenységeken

keresztül valósul meg, amelyek mindegyike – eredeti céljától függetlenül is –

személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az

empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, a belső igényesség kialakulását, az

önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást.

Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának fontos alapelve azonban, hogy a

művészeti nevelés valójában művészettel nevelésként értelmezendő, hisz a közoktatásban a

művészet nem lehet célja, csupán eszköze a nevelésnek, azaz egy közismereti tárgy közvetlen

feladata nem lehet a „művészképzés”.

A fenti célok és szemlélet megvalósítását segíti a kerettanterv, amely konkrét

módszertani segítséget nem biztosít, hisz ez nem feladata, de a fejlesztési követelmények

11

részletezésével teszi konkrétabbá az elvárható fejlesztés irányát. A kerettanterv – némileg

eltérően a NAT kompetenciafejlesztő kiindulópontjától – a vizuális kultúra részterületei

szerint („Kifejezés, képzőművészet”, „Vizuális kommunikáció”, „Tárgy- és

környezetkultúra”) szervezi a fejlesztés követelményeit. Az említett részterületeket, gyakran

további tematikai egységekre bontja, és ezeken belül fogalmazza meg a fejlesztés

követelményeit, amelyekhez ajánlott óraszámokat is feltüntet. Természetesen sem a tematikai

egységek, sem a tematikai egységekbe foglalt tantervi követelmények sorrendje nem jelez

semmiféle időrendi sorrendet vagy logikai kapcsolatot, illetve egy-egy fejlesztési

követelmény nem azonos egy-egy tanóra tananyagával. Az optimális tartalomtervezés a

különböző tartalmi egységek követelményeit összekapcsolja a tanórán, azaz a helyi

tantervkészítés, még inkább a tanmenet-összeállítás folyamán a tematikai egységeket

rugalmasan kell kezelni, a tanulásszervezés felépítésének logikáját követve felhasználni, az

adott évfolyamra ajánlott óraszám figyelembevételével. Egy-egy tematikai egységen belül

megjelenő fejlesztési követelmények nézőpontja a célzott tanulói tevékenység, amelynek

megfogalmazása folyamatcentrikus. Ezen belül a sok esetben megjelenő konkrét példák

segítik az adott követelmény pontosabb értelmezését, így támogatva a kerettantervet

felhasználó szaktanárokat a tanmenet megtervezésében, illetve ötleteket adnak konkrét

fejlesztő feladatok megalkotásához. A példák tehát természetesen nem kötelezőek, csupán a

további tervezést segítik. A kerettanterv összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazza

meg a fejlesztési tartalmakat, a hozzárendelt óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára ad

kötelező tartalmat, míg a fennmaradó 10% szabad felhasználást biztosít a helyi tervezés során.

9. évfolyam

Ebben az iskolaszakaszban – csakúgy, mint eddig – a vizuális kultúra tantárgy az esztétikai,

művészeti nevelés érdekében végzi fő tevékenységeit, azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap

a kritikai gondolkodás és problémamegoldó gondolkodás, illetve a szociális érzékenység

fejlesztése. A felnőtté válás folyamatában különösen fontos az önismeret, a reális önértékelés

erősítése, amely kiváltképp a tantárgy sajátosságából eredő alkotótevékenységhez kapcsolódó,

egyénre szabott feladatokon keresztül érhető el. Ugyanakkor egyrészt a fejlesztési cél

tartalmaként választott társadalmi problémák vizsgálata, másrészt a tantárgy jellemző

módszertanából következő munkamódszer (pl. gyakori csoportmunka), erősítik a szociális

kompetenciát, az egymás iránt érzett felelősségvállalást.

A médiatudatosság fejlesztését különösen indokolja a kortárs társadalom igénye,

amely a fiatalok médiahasználati szokásai miatt egyre fontosabb szerepet kap az adott

iskolaszakaszban. E fejlesztés fontosságának hangsúlyozása különösen indokolt az adott

tantárgyban, hisz az információs csatornák gazdagodása a szöveges információ befogadás

mellé felzárkóztatja a vizuális információk tudatos befogadásának fontosságát is, mivel az

információk forrása és jellege alapján szöveg és kép együtt értelmezése napjainkban

gyakoribb jelenség valós élethelyzetekben. A médiatudatosság fejlesztésének tehát egyre

fontosabb aspektusa a vizuális megfigyelés és értelmezés segítségével megvalósuló

médiahasználat és médiaértés.

A fentiekből is következik, hogy e korosztályban kevésbé a kifejező szándékú rajzi,

festészeti produktumok létrehozása a cél, mint inkább a technikai médiumok felhasználásával

létrehozható produktumok elkészítése, amely egyúttal hozzájárul a digitális kompetencia

fejlesztéséhez, illetve a közvetlen környezet, a mindennapi vizuális jelenségeinek értelmezése.

Ebben az iskolaszakaszban a vizuális kultúra részterületei közül a „Vizuális

kommunikációhoz” kapcsolódó fejlesztés kerül előtérbe, amely közvetlen kapcsolatban van a

médiafogyasztás tudatosságának erősítésével, illetve a „Tárgy- és környezetkultúra”

részterület vizsgálatával a környezettudatos életforma jelentőségének megértése és elfogadása

12

nyer fontosságot. Miután a tantárgy kultúraközvetítő szerepe ebben az iskolatípusban is erős,

egyre lényegesebb a befogadó tevékenység jelenléte a tanórán, méghozzá más kapcsolódó

tárgyakban szerzett ismeretek, tapasztalatok koherens felhasználásával. Az alsóbb

iskolaszakaszban (5–8. évfolyamon) a gyerekek már ismerkedtek a különböző kultúrák és

korok vizuális művészeti megjelenéseivel, adott esetben kronologikus változásaival, e

szakaszban az ismeretek rendszerezése, szintézise, illetve az adott órakeretben a kronologikus

megközelítés helyett a tematikus alapon rendezett tartalom feldolgozás, egy

problémaközpontú közvetítés ígér hatékonyságot.

Tematikai

egység/Fejlesztési

cél

Kifejezés, képzőművészet

A művészi közlés, mű és jelentése

Órakeret

10 óra

Előzetes tudás

A vizuális kifejezés eszközeinek felhasználása az alkotómunka és a

vizuális elemzés során. Önkifejezés alkalmazása az alkotó

tevékenységekben.A művészet stíluskorszakait reprezentáló

legfontosabb művészeti alkotások, alkotók felismerése, jelentőségének

megértése. A vizuális kifejezés eszközeinek felismerése és használata

műelemzés során. A megfigyelés segítségével műelemző módszerek

alkalmazása. Különböző ábrázolási rendszerek felismerése, értékelése

műalkotásokon.

A tematikai

egység nevelési-

fejlesztési céljai

Érzelmek, hangulatok, személyes gondolatok önálló vizuális

megjelenítése. A kifejezésnek megfelelő kompozíció használata.

Megfigyelt és elképzelt téri helyzetek ábrázolása. Önálló vélemény

megfogalmazása saját és mások munkáiról. Művészettörténeti

stíluskorszakok és irányzatok, témák, illetve problémakörök önálló

értelmezése többféle szempont alapján. Vizuális esztétikai jellegű

értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve érvényre juttatása

az alkotó feladatokban. Összehasonlítás során önállóan kialakított

szempontok érvényesítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása,

átírása, parafrázis készítése (pl. színesből fekete-fehér

vagy monokróm megjelenítés, kép kiegészítése sajátos

elemekkel vagy részletekkel).

Különböző színekkel (pl. telített, derített, hideg, meleg

színek) hangulati hatás kifejező megjelenítése (pl.

feszültség, nyugalom).

Tematikus ábrázolások elemzése a művészetben (pl.

emberábrázolás, térábrázolás, mozgásábrázolás),

legfontosabb változások lényegének kiemelése és

összegzése a különböző művészettörténeti korszakokban.

Kortárs művészeti megoldások (pl. intermediális

megjelenítés, eseményművészet) feldolgozása: gyűjtés,

elemzés, értelmezés és az eredmények bemutatása adott

vagy önállóan választott társadalmi probléma

feldolgozása kapcsán (pl. kirekesztés, megkülönböztetés,

környezetszennyezés, szegénység).

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek:

korstílusok, irányzatok

társadalmi és kulturális háttere.

Magyar nyelv és irodalom:

Irodalmi szöveg

értelmezése.Szöveg és kép

kapcsolata. Stílusirányzatok,

stíluskorszakok irodalmi

jellemzői, képzőművészeti

párhuzamok.

Könyvtárhasználat.

Ének-zene: Zenei kifejezés.

Művészettörténeti és

zenetörténeti összefüggések

13

(korszakok, stílusok

kiemelkedő alkotók, műfajok).

Zenei befogadói tapasztalatok.

Informatika: számítógépes

képszerkesztő program

felhasználó szintű alkalmazása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Látvány- és műelemzés, korszak, korstílus, stílusirányzat,

képzőművészeti műfaj, műtípus, avantgárd, avantgárd irányzat,

nonfiguratív megjelenítés, kortárs képzőművészet, kompozíció,

képkivágás, kontraszt, komplementer, digitális képfeldolgozás,

intermediális műfaj, absztrakció, stilizálás.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Vizuális kommunikáció

Történet - kép – szöveg

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás

Tér-időbeni változások, folyamatok képi tagolásának pontos

értelmezése és értelmezhető megjelenítése képsorozatokkal. Mozgóképi

kifejezőeszközök vizuális értelmezése. Nem vizuális természetű

információk érzékletes, képi megfogalmazása. A vizuális

kommunikáció különböző formáinak megkülönböztetése és

értelmezése. A technikai képalkotás lehetőségeinek ismerete és

megértése.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A technikai médiumok képalkotó módszereinek megismerése. Vizuális

közlés szöveggel és képpel különböző célok érdekében. Összetett

vizuális kommunikációt szolgáló megjelenés tervezése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Megadott (pl. „A ma hősei”, „Élet a településemen”) vagy

szabadon választott téma alapján komplex mozgóképi

megjelenés tervezése (pl. kép-/”fotó”-regény, story-board

készítése) a legfőbb audiovizuális kifejezési eszközök

tudatosítása céljából. A story-board és a képregény

műfajának összehasonlítása.

Összetettebb vizuális közlés megvalósítása kép és szöveg

együttes, összefonódó használatával (pl. saját készítésű

fotóönarckép, majd a képhez – a tartalmat módosító – szöveg

társítása, grafikai kivitelezése), elsősorban a

jelentésmódosulások tudatosításának céljával.

Mozgóképkultúra és

médiaismeret: A

figyelemirányítás, a

hangulatteremtés és az

értelmezés legfontosabb

eszközei. Fényviszonyok,

mozgás, szerepjáték

hatásmechanizmusa.

Magyar nyelv és irodalom:

Az idő- és térmegjelölések

értelmezése. Elbeszélő,

nézőpont, történetmondás.

Ábrák, képek, illusztrációk

kapcsolata a szöveggel. A

számítógépes szövegvilág;

az elektronikus

tömegkommunikáció.

Informatika: Információk

és a közlési cél. A

14

médiumok, közléstípusok

tartalmi megbízhatósága,

esztétikai értéke.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Story-board, forgatókönyv, képregény, montázselv, beállítás, jelenet,

narráció, tipográfia: betűméret és stílus, oldalrendezés, oldalpár, kép és

szöveg, kompozíció, borító; intermédia.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Vizuális kommunikáció

Tömegkommunikációs eszközök

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás A vizuális kommunikáció különbözőformáinak csoportosítása. A

reklám hatásmechanizmusának elemzése.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak ismerete,

csoportosítása, értelmezése. Vizuális reklámok értelmezése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A tömegmédiumok alaptulajdonságainak, hordozóinak (pl.

újság, DVD), intézményeinek, csatornáinak és funkcióinak

(pl. hírközlés, szórakoztatás, reklám) csoportosítása,

elemzése rendszerező feladatok megoldásán keresztül.

A tapasztalati valóság és a médiában megjelenő reprezentált

valóság viszonyának feltárása (pl. helyzetgyakorlatok

segítségével, videokamerával rögzítve) a

tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak

elmélyültebb ismerete és megértése érdekében.

A tv-reklám és a videoklip sajátosságainak elemzése

különféle szempontok alapján (pl. hangulatkeltés, montázs,

sztereotípia, eredeti megoldások, célközönség) a

valószerűség, a hatásmechanizmus problémakörének

felismerése, tudatosítása érdekében.

Mozgóképkultúra és

médiaismeret:Tömegtájékoz

tatás. Médiaipar működése.

Kultúra és tömegkultúra,

jelenségek a médiában.

Virtuális valóság.

Sztereotípia, reprezentáció.

Műfajfilm, szerzői film. A

reklám hatásmechanizmusa.

Valóságábrázolás és

hitelesség, valószerűség,

virtuális valóság. A

figyelemirányítás, a

hangulatteremtés és az

értelmezés legfontosabb

eszközei.

Dráma és tánc:

Improvizáció.

Jellemábrázolás

technikák a médiában. Ének-zene: populáris zenei

stílusok. Matematika:

rendszeralkotás: elemek

elrendezése különféle

szempontok szerint,

rendszerezést segítő

eszközök használata,

készítése. Magyar nyelv és

15

irodalom:Médiaszövegek

jellemzői. A személyközi

kommunikáció. Különféle

beszédműfajok

kommunikációs

technikáinak alkalmazása és

értékelése hétköznapi

kommunikációs

helyzetekben, a

tömegkommunikációban. Fizika: információs és

kommunikációs rendszerek

felépítése, jelentőségük. Informatika: A

kommunikációs eszközök

hatása a mindennapi életre

és a társadalomra. Globális

információs társadalom. A

fogyasztói viselkedést

befolyásoló tényezők.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Közvetett kommunikáció, média, médium, nyomtatott és elektronikus

sajtó, televízió, közszolgálati, kereskedelmi és közösségi televízió,

internet, hírközlés, reklám, tapasztalati és reprezentált valóság,

sztereotípia, célközönség, valószerűség, hitelesség.

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Tárgy- és környezetkultúra

Tervezett, alakított környezet

Órakeret

4 óra

Előzetes tudás

A vizuális környezetben megfigyelhető téri helyzetek, színviszonyok

pontos értelmezése és szöveges megfogalmazása. Megfigyelések

alapján a vizuális közlések érdekében különböző rajzi technikák

alkalmazása. Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos

információk gyűjtése. Tárgykészítő, kézműves technikák alkalmazása.

Gyakorlati feladatok önálló előkészítése.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

Jelenségek, látványok vizuális megfigyelése és értelmezése során

célirányos szempontok kiválasztása. Tárgyak, épületek felmérése,

elemzése, értelmezése adott szempontok alapján. Az adott tárgynak

megfelelő tárgykészítő technikák alkalmazása. Problémamegoldás a

tervezés során.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Tárgy- és épülettervezés a közvetlen környezet valós

problémáira (pl. iskolai szelektív hulladékgyűjtő, iskolai

„dühöngő”) a műszaki jellegű ábrázolás legfontosabb

sajátosságainak az alkalmazásával (pl. méretezés,

vonalfajták, több nézet), szabadkézi rajzban.

Belső terek, tárgyak átalakítása meghatározott célok (pl.

közösségi terek intim részeinek kialakítása, hulladék kreatív

Matematika:

Méretezés.Gondolatmen

et követése.

Absztrahálás,

konkretizálás.

Rendszeralkotás:

elemek elrendezése

16

újrahasznosítása) érdekében. Az ötletek szemléltetése

tervvázlatok és/vagy makett, modell formájában. Biológia-egészségtan:

Lakókörnyezet és

természetes élőhelyek.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Tervezés, felmérés, térelrendezés, műszaki ábrázolás, környezettudatos

magatartás, környezetvédelem. Funkció, funkcionalizmus, díszlet, makett,

modell

Tematikai egység/

Fejlesztési cél Tárgy- és környezetkultúra

Az épített környezet története

Órakeret

6 óra

Előzetes tudás

Azonosságok és különbségek célirányos megkülönböztetése az

elemzésben. Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos

információk gyűjtés. A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezéséhez

szükséges szempontok megértése. Önálló kérdések megfogalmazása.

A tematikai egység

nevelési-fejlesztési

céljai

A vizuális környezet, tárgyak vizuális megfigyelése és a látvány

értelmezése során célirányos szempontok kiválasztása. Különböző korú

és típusú tárgyak, épületek pontos összehasonlítása különböző

szempontok alapján, a következtetések célirányos megfogalmazásával.

Különböző korokból származó épületek, tárgyak megkülönböztetése

különböző szempontok alapján. A múlt tárgyi emlékeinek értékelése,

jelentőségének megértése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A divat fogalmának (pl. öltözködés, viselkedésforma, zene,

lakberendezés területén) elemző vizsgálata és értelmezése

(pl. szubkultúrák viszonya a divathoz) a közvetlen

környezetben tapasztalható példákon keresztül.

A hagyományos és a modern társadalmak épületeinek,

tárgykultúrájának (pl. lakóház, szakrális terek, öltözet,

lakberendezési tárgyak) elemző vizsgálata tematikusan

kiválasztott példák alapján (pl. közösségi terek az építészet

történetében, kézműves technikával készült egyedi tárgyak,

modern használati tárgyak), a legfontosabb karakterjegyek

megkülönböztetésével.

A környezetalakítás fenntarthatóságot szolgáló

lehetőségeinek elemző vizsgálata és értelmezése konkrét

példákon keresztül (pl. ökoház).

Magyar nyelv és

irodalom: Esztétikai

minőségek. Toposz,

archetípus állandó és

változó jelentésköre.

Könyvtárhasználat.

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek: Társadalmi

jelenségek értékelése.

Társadalmi normák.

Technológiai fejlődés.

Fogyasztói társadalom.

Biológia-egészségtan;

földrajz: Környezet

fogalmának

értelmezése. Helyi

természet- és

környezetvédelmi

17

problémák felismerése.

Környezettudatos

magatartás,

fenntarthatóság.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Alaprajztípus, alátámasztó és áthidaló elem, oszloprend, homlokzatosztás,

megalitikus építészet, egyházi építészet, palota, lakóház, stíluskeveredés,

divat, szubkultúra, design, funkcionalizmus.

Vizuális kultúra:

A 10% szabad órakeret felhasználását a helyi tantervben piros színnel jelöltük.

Tematikai egység címe Órakeret

Kifejezés, képzőművészet

A művészi közlés, mű és jelentése

10 óra

Vizuális kommunikáció

Történet - kép – szöveg

6 óra

Vizuális kommunikáció

Tömegkommunikációs eszközök

6 óra

Tárgy- és környezetkultúra

Tervezett, alakított környezet

4 óra

Tárgy- és környezetkultúra

Az épített környezet története

6 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret 4 óra

Az összes óraszám 36 óra

Ajánlott műtípusok, művek, alkotók

A szemléltetésre ajánlott műtípusok, művek, alkotók tematikus kiválasztására a részletes

érettségi vizsgakövetelmény műlistája az irányadó. E listában kronológiai sorrendben

találhatók a feldolgozásra ajánlott művek az őskortól napjainkig. A listában a képzőművészeti

alkotásokon kívül, jelentősebb, stílusteremtő tárgyak, tárgytípusok, fotók, népművészeti és

Európán kívüli kultúrák műtárgyai és tárgyi emlékei is megtalálhatók.

A válogatás fontos szempontja, hogy a bemutatott művek az egyetemes

művészettörténet legjelentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúlyt

kapjanak a magyar művészettörténetben megtalálható leglényegesebb példák is. A részletes

érettségi vizsgakövetelmény műlistájában ajánlott műveken és alkotókon kívül adott témák

szemléltetésére további műtípusok és művek is felhasználhatók. A tananyag tematikus

szempontú megközelítése ajánlott, így a válogatás fontos szempontja, hogy az adott téma

függvényében ne csak művészettörténeti, hanem nyitottabban értelmezett kultúrtörténeti,

építészet- és tárgytörténeti példák is bemutatásra kerüljenek, továbbá hogy adott esetben a

magas művészet példáin kívül populárisabb irányzatok egyformán szemléltessék az adott

18

tartalmat, illetve hogy tértől (pl. Európán kívüli kultúrákból származó művek) és időtől (pl.

akár kortárs művek) független példák is bemutassák a tananyagot. Fontos továbbá, hogy a

vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra részterületek szemléltetéséhez

a kortárs kultúrából, a történelmi korokból, illetve a közelmúltból származó példákat is

felhasználhatjuk.

A fejlesztés várt

eredményei akét

évfolyamos ciklus

végén

Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló

kiválasztása.

A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek alkalmazása az

alkotótevékenység és a vizuális jelenségek elemzése,

értelmezése során.

Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének

szándéknak megfelelő pontos értelmezése, és egyszerű

mozgóképi közlések elkészítése.

Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges

megjelenések árnyalt értelmezése.

Médiatudatos gondolkodás, a tömegkommunikációs eszközök

és formák rendszerező feldolgozása.

A tervezett, alakított környezet legfontosabb társadalmi

összefüggéseinek megértése.

Tanult vizuális technikák célnak megfelelő alkalmazása

alkotótevékenységekben.

Kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok meghatározó példáinak

felismerése.

Megfigyelt vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése,

összehasonlítása műelemző módszerek alkalmazásával.

Adott vizuális problémakkal kapcsolatban önálló kérdések

megfogalmazása.

A kreatív problémamegoldás lépéseinek alkalmazása.

Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.