nyÍregyhÁzi fŐiskola€¦ · bır katalin Öngondoskodás, leszámolás az illúziókkal.....14...

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA Gazdasági és Társadalomtudományi Kar

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

Nyíregyháza, 2011

TARTALOMJEGYZÉK ELİSZÓ HELYETT ............................................................................................................................................ 5

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKA A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KARON .................................... 7

MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK SZEKCIÓ...................................................................................... 11

Asztalos Petra A mőködıtıke-áramlás alakulása, és hatása a visegrádi országok alakulása .......................................... 12

Berencsi Adrienn Az oktatás jelene a magyar állami rendszerben – avagy miért akar mindenki diplomát? ....................... 13

Bır Katalin Öngondoskodás, leszámolás az illúziókkal ............................................................................................. 14

Kálucz Eszter A 2008-as gazdasági válság hatása Magyarországra............................................................................... 15

Kulcsár István A 2008. évi világgazdasági válság hatásvizsgálata ................................................................................. 16

Ludányi Regina Olimpia A globális Nemzetközi rendszer átalakulása a XX. Században – Kína szerepe napjainkban.................. 17

Nemes Enikı Európai Uniós befektetések Magyarországon, különös tekintettel az Észak- Alföldi régióra................. 18

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK SZEKCIÓ ................................................................................................. 19

Czap Edit Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmővelıdési Szövetség - a magyar nyelvi és kulturális identitás megırzésének lehetısége ........................................................................................................................ 20

Heé Kitti A beregszászi járás néprajzi jellemzıinek vonzereje a turizmus fejlesztésére ........................................ 21

Supérné Siklós Éva Hogyan befolyásolja az állami bevételt, az állampolgárok jogkövetı magatartásának hiánya? ............. 22

Végh Alexandra A Magyar Posta története, fejlıdése a XIV. századtól napjainkig .......................................................... 23

ÜZLETI TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ.............................................................................................................. 24

Berencsi Adrienn Presztízs fogyasztói magatartás-jellemzık vizsgálata a fiatalok körében ............................................... 25

Csabainé Tar Gabriella A kiskereskedelmi tevékenység szerepe, helye a Magyar Posta Zrt. hálózatában................................... 26

Hudáky Zoltán Egy kereskedelmi rádió projektterve like fm, Miskolc - 106,5 ............................................................... 27

Keczán Gabriella A marketingkommunikáció befolyásoló hatása a nık vásárlási szokásaira ............................................ 28

Nagyné Csernyi Melinda A helyi önkormányzat kötelezı közoktatási feladatainak szervezése, finanszírozása Csenger Város Önkormányzatánál 2006-2010. években ................................................................................................. 29

Patakvölgyiné Barta Annamária Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek alakulása Hajdú-Bihar Megyében.............................. 30

Ruzsinszki Zoltán Eredmény-optimalizálás nyomon követése a Phoenix Légrugó Technológia Kft. gazdasági tevékenységében...................................................................................................................................... 31

Gazdasági és Társadalomtudományi Kar házi Tudományos Diákköri Konferencia 2011. november 29.

5

ELİSZÓ HELYETT

2011-ben a magyar felsıoktatási tehetséggondozás egyik legfontosabb pillére, a tudományos diákköri mozgalom 60 éves. Számos híresség, világhírő tudós, ismert politikusok százai voltak TDK-s hallgatók egyetemi/fıiskolai éveikben. Mi is a TDK, mire szolgál, és mit kíván elérni? Rövid válaszként azt is mondhatjuk, hogy a tehetséggondozás legnemesebb formája, az új elitképzés alapja. Bıvebben megfogalmazva: egy olyan, öntevékeny körben végzett tudományos kutatómunka, amely a felsıoktatás keretei között zajlik, a hallgató saját, önálló kutatásaira támaszkodik oktatói segítséggel, és megalapozza a tudományos pálya iránti késıbbi érdeklıdést. Bárhogyan is válaszoljunk, a TDK fókuszában a hallgató áll, a hallgatóról szól, a hallgatót segíti. Évek óta mind többen és többen vállalkoznak arra, hogy szabadidejük egy részét feláldozva laboratóriumban, szakmőhelyekben, könyvek és szakújságok társaságában mélyüljenek el a választott téma legmagasabb szintő ismeretében, olykor akár késı éjjelig. „A fáradtságtól a könnyem kicsordul”, hangzik a LGT zenekar egyik kultikus sora, és ebben az is benne van, hogy a nehéz és áldozatos munka meghozza gyümölcsét. Az elismerésen túl kinyílik egy új világ is, melybıl a TDK dolgozat elkészítése során ugyan csak egy morzsányit kap a szereplı, ahhoz viszont éppen elegendı, hogy akár egy életre szóló inspirációt jelentsen a tudományos tevékenység folytatásához, az újabb kihívások kereséséhez. A TDK egy megmérettetés is, ahol a hasonló sorsú és korú „vállalkozók” megismerhetik egymás tudományos potenciálját, vita- és prezentációs készségét. Nincs annál felemelıbb, mint amikor két fiatal egymással beszélgetve, olykor már vitatkozva jut el a megismerés, a felismerés egy olyan fokára, ahonnan másként látják már azt a témát a vita lezárását követıen, mint korábban. Minden disputának, így a TDK-nak is vannak gyıztesei, vesztesei viszont nem lehetnek. Igen, nincsenek vesztesek, nem lehet vesztes senki, hiszen mindenki több lett, mint amikor elindult, változott a nézete, a hozzáállása, olykor még a világképe is. Ha már csak ez utóbbit vesszük figyelembe, akkor is mindenki nyert, hiszen a TDK-ban feladatot vállaltaknál kialakultak új „látószögek”, új kapcsolatok, esetleg barátságok is. De az intézmény is gazdagodott, hiszen olyan fiatalokkal ismertette meg a felsıoktatási intézmény egyik fı misszióját, a kutatást, a tudományos életet, akik évek múlva visszakanyarodva az alma materhez újabbakat inspirálhatnak e megmérettetésre. Végezetül mit is kívánhatunk a TDK-s hallgatóinknak? A nemes verseny egy életre szóló élményét, és olyan karriert, amelynek egyik építıelemét jelenti a mai konferencia is. Tamási Áron gondolatait kívánom útravalóként adni:

Tiszta és nagy dolgokhoz csak tiszta és egyenes úton lehet eljutni.

Szerintem a tudományos diákköri munka pontosan ezt jelenti. Nyíregyháza, 2011. november 29. Kvancz József dékán


6

Tisztelt Olvasó, Kedves Érdeklıdı!

A kötet, amelyet most Ön a kezében tart, a 2011 novemberében megrendezett Tudományos Diákköri Konferencián résztvevık dolgozatainak összefoglalását tartalmazza. Tanulva mások kiváló példáiból elıször döntött a Kar úgy, hogy a hallgatók összefoglalásait mindenki számára közkinccsé teszi. Tesszük ezt azért, mert mi büszkén vállaljuk a hallgatóink teljesítményét. Hiszünk abban, hogy jó példájukat meg kell mutatnunk más diákoknak is, mindazoknak, akik még nem mertek vállalkozni erre a megmérettetésre. Így talán kedvet kapnak a jövıben ahhoz, hogy önmaguk számára is bebizonyítsák: ık is képesek önállóan egy magas színvonalú tanulmány elkészítésére.

A 2011-es tanév két szempontból is különleges, amely kiadványunk közzétételének apropóját is adta. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács ebben az évben rendezte meg a XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferenciát, mely helyszíneiben, tartalmában és színvonalában is különlegesnek tekinthetı, és méltóan zárta le ezt a sokszor fáradságos, viszont kétségtelenül eredményes 60 évet. A több mint félszáz év – közel egy emberöltı – alatt hány és hány, késıbb kiváló tudós, színész, közéleti ember elsı szárnypróbálgatását jelentette a diákköri munka. Az év másik kiemelten fontos eseménye, vagy inkább eseménysorozata a Magyar Tudomány Ünnepe, melynek során a hazai kutatások, tudományos mőhelyek tiszteletére egy egész hónapot szentelnek a hazai felsıoktatási intézmények. A Nyíregyházi Fıiskolán a Gazdasági és Társadalomtudományi Kar azzal kíván eleget tenni a Magyar Tudományos Akadémia felhívásának, hogy november hónapban a tudomány mővelésére és közzétételére rangos eseményeket csoportosít. A november 17-én megtartott központi rendezvényünknek – Széchényi öröksége elıtt tisztelegve – a „Tudomány az útkeresés szolgálatában” címet adtuk. Ezzel is azt szerettük volna kifejezni, hogy a tudomány, a társadalom és a gazdaság elválaszthatatlan egységet képez, csak együttesen alkothatnak újat, maradandót, és képviselhetnek értéket. Ehhez viszont összefogásra, kölcsönös tiszteletre van szükség, amely központjában – katalizátorként – a Nyíregyházi Fıiskola állhat. Nem szabad megfeledkeznünk a fiatal, az alkotni vágyó hallgatókról sem, akik vállalva a többletmunkát értéket hoznak létre, példát mutatva diáktársaiknak is. 2011. november 29-én a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat méltó záróeseményeként tartotta meg a Gazdasági és Társadalomtudományi Kar a Tudományos Diákköri Konferenciáját. Erre a kari konferenciára benyújtott dolgozatok rezüméit tartalmazza e kötet, mely a Tudomány Ünnepe alkalmából kiadott két korábbi kötetünk folytatásának is tekinthetı. Célunk tehát az volt, hogy a Kar oktatói által végzett tudományos munka bemutatása mellett teret engedjünk hallgatóink számára is, hogy bizonyíthassák rátermettségüket. A dolgozatok összefoglalói tanúbizonyságot tesznek arról a helyes célkitőzésrıl, hogy csak a múlt és a jelen folyamatainak megismerése lehet az egyetlen út a jövı felismeréséhez és a kihívásoknak történı megfelelésnek. Mielıtt figyelmébe ajánlanám a bemutatott dolgozatokat, engedje meg, hogy röviden bemutassam a Nyíregyházi Fıiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Karán folyó tudományos diákköri tevékenységet, illetve az eddig elért eredményeinket.


7

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKA A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KARON

A Nyíregyházi Fıiskola csaknem minden szakához kapcsolódóan mőködik tudományos diákkör. Hallgatóink a szakjuknak megfelelı intézetekben és tanszékeken végeznek diákköri munkát témavezetı tanáraik segítségével. A Gazdasági és Társadalomtudományi Kar diákköri tevékenységében minden oktató részt vesz konzulensként vagy opponensként, akik havi rendszerességgel tartanak felolvasó üléseket, beszámolnak az eredményekrıl és megvitatják a felmerülı problémákat. A Kari Diákkör együttmőködik a Fıiskola más tudományos diákköreivel, a Kari Diákköri Tanács szakmailag felügyeli és összehangolja a hallgatók munkáit. Természetesen a kétévenként megrendezésre kerülı országos konferenciák elıkészületeként Karunk minden ısszel megrendezi a házi TDK-t, melyen számos tehetséges, szorgalmas, tudományos érdeklıdéső, nyelveket beszélı, jól felkészült hallgató indul.

Az elmúlt években végzett alapos és lelkiismeretes szakmai munka eredményeként a TDK tevékenység megerısítése elsısorban az ı érdeküket szolgálja és segíti elı a szakmai továbbfejlıdésüket, továbbtanulásukat.

A Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Tudományos Diákkörének fı célkitőzései:

1. a diákkör önképzı jellegének erısítése külsı elıadók és gyakorlati szakemberek bevonásával, felkérésével;

2. a hallgatók minél nagyobb számban történı bekapcsolása a fıiskola tanszékein, illetve külsı intézményekben folyó alapkutatásokba, K+F tevékenységbe;

3. színvonalas házi TDK konferenciák évenkénti megszervezése; 4. a TDK-zó hallgatók ösztönzése arra, hogy minél többen mutassák be munkájuk

eredményeit diákkonferenciákon, illetve tudományos rendezvényeken; 5. a hallgatók kutatómunkájának elısegítése a dologi kiadások részbeni átvállalásával és

az informatikai háttér biztosításával, fejlesztésével.

Hallgatóink teljesítménye és eredményeik

Karunk 2000-ben vált az integrált Nyíregyházi Fıiskola szerves részévé, s ekkor kapcsolódott be aktívan az Országos Tudományos Diákköri Tanács által koordinált tudományos diákköri versenyek rendszerébe. Hallgatóink az elmúlt több mint 15 év alatt öregbítették Karunk jó szakmai hírnevét, melyet bizonyítanak az országos és házi konferenciákon részt vettek sikerei és eredményei. Ebben az évben Gödöllın került megrendezésre az OTDK Közgazdaságtudományi Szekciója, amely nem egy volt a szokásos, kétévente megrendezésre kerülı versenyek közül. Önmagában mindegyik páratlan és felejthetetlen élmény a hallgatók, a felkészítı tanárok, de még a zsőritagok számára is, azonban ez az év különlegesnek tekinthetı. Idén a XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia részesei lehettünk, amely nem csak szimbolikusan, hanem kézzel foghatóan is valami mást ígért és hozott nem csak a hallgatóknak, hanem a TDK tevékenységben részt vevı oktatókollégáknak is. Különleges helyszíneken, különleges múltidézéssel, s nem utolsó sorban különlegesen nagy nevezési létszámmal zártuk a konferencia-sorozatot.


8

A most kézben tartott kiadványunk egyik apropója is ez volt. Az, hogy méltán tekintsünk vissza Karunk eddigi – eredményesnek nevezhetı – teljesítményére, s ne feledkezzünk meg azokról, akik öregbítették Karunk és oktatóink jó hírét. Az alábbi felsorolás tartalmazza mindazon hallgatóink és oktatóink nevét, akik részesei voltak ennek a sokszor fárasztó, de mindig érdemes munkának. Gratulálunk mindannyiuknak és köszönjük a felkészítı tanároknak, a konzulenseknek a fáradhatatlan és kitartó munkájukat!


9

XXV. OTDK 2001.

Versenyzı Témavezetı Dolgozat címe Országos szekció OTDK eredménye

Molnár Dénes III. évf. gazdálkodási szak

Kopcsay László A bormarketing jelentısége Tokaj-hegyalján Közgazdaság-tudományi bemutatta

XXVII. OTDK 2005.


Szakasits György III. évf. gazdálkodási szak

Dr. Filep Gyula Az infláció Közgazdaság-tudományi bemutatta

Lászlop Ádám gazdálkodási és menedzsment

Dr. Filep Gyula A magyar multinacionális vállalatok akvizíciós politikája a kelet-közép-európai és balkáni térségben

Közgazdaság-tudományi II. helyezett

XVIII. OTDK 2007.


Lamos Erika II. évf. gazdálkodási szak

Kopcsay László Magyarország aranya; Adott éljünk vele! Közgazdaság-tudomány (marketing)

bemutatta

Filep Roland III. gazdálkodási szak

Balogh Zoltán A török munkaerı hatása az EU gazdaságára Közgazdaság-tudomány (emberi erıforrás)

bemutatta

Krutilláné Ragyák Anita III. évf. gazdálkodási szak Gál Tibor gazdálkodási és menedzsment

Balogh Zoltán A nyugalom díja, avagy a nyugdíj-rendszer elemzése A gondolkodás igyekezete

Közgazdaság-tudomány (közszolgálati menedzsment)

III. helyezett

Kiss Irma III. évf. gazdálkodási szak

Dr. Filep Gyula Területfejlesztés az észak-alföldi régióban Közgazdaság-tudomány (regionális gazdaságtan és területfejlesztés)

bemutatta

Hornyák Viktória IV. évf. kommunikáció-mővelıdésszervezı szak

Vitál Attila A munkaerı-biztosítás hatékony eszközei. Toborzás, kiválasztás a National Instruments Europe Kft-nél

Közgazdaság-tudomány (emberi erıforrás)

bemutatta

Garai Edina II. évf. gazdálkodási szak

Dr. Egri Imre Termál-innovációs lehetıségek az Észak-alföldi régióban Közgazdaság-tudomány (regionális gazdaságtan és területfejlesztés)

bemutatta

Szabóné Fábián Henriett gazdálkodási és menedzsment

Szakál Zoltán Egy tejipari vállalkozás marketing-kommunikációjának kérdıíves elemzése

Közgazdaság-tudomány (marketing kommunikáció)

bemutatta


10

XXIX. OTDK 2009.


Orosz Anna III. évf. gazdálkodási és menedzsment

Makszim Györgyné A munkaerıpiac összehasonlító elemzése az Észak-alföldi régióban

Közgazdaság-tudományi bemutatta

Szima Ádám III. évf. gazdálkodási és menedzsment

Makszim Györgyné A Szerencsejáték Zrt. Stratégiája és a játszási szokások vizsgálata a társadalomban


XXX. OTDK 2011.


Gömöri Nóra II. évf. gazdálkodási és menedzsment

Dr. Filep Gyula A minıségirányítás fontossága a vevıigények kielégítésében


Molnár Péter III. évf. gazdálkodási és menedzsment

Dr. Galó Miklós Az üzleti terv szerepe a vállalkozások életében Közgazdaság-tudományi bemutatta

Nyíregyháza, 2011. november 29.

Vargáné Dr. Bosnyák Ildikó Kari TDK elnök

11

MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK SZEKCIÓ


12

ASZTALOS PETRA*

A MŐKÖDİTİKE-ÁRAMLÁS ALAKULÁSA, ÉS HATÁSA A VISEGRÁDI ORSZÁGOK ALAKULÁSA

Konzulens: Dr. Fodorné Zagyi Orsolya fıiskolai docens A külföldi tıkebefektetéseknek stratégiai funkciójuk volt a közép- és kelet-európai országok globális gazdasági integrációjában. Az 1980-as évek végétıl bontakozott ki ez a folyamat, és széleskörő hatással volt az átalakulás és a gazdasági megszilárdulás folyamatára. A közép- és kelet-európai régió irányába az 1990-es évtizedben a tıkeáramlásokat a privatizációs folyamatok nagymértékben befolyásolták. A külföldi befektetésekben a nagy privatizációs programok jól tetten érhetı hullámzást produkáltak, de amint a nagy lehetıségek kimerülnek, s a hangsúly a fejlesztésekre helyezıdik, a volumenek kiegyenlítıdnek. A Kelet- Közép- európai országokban a befektetési tevékenységek fıként a válság hatására csökkenı tendenciát mutattak, átlagosan 40%-kal zuhant le a mőködıtıke- befektetéseinek aránya. Az európai összesítésben nézve összesen 11%-kal csökken a külföldrıl érkezı befektetések száma. Hazánkban az induló külföldi befektetések száma 2009-ben mintegy 36%-kal csökkent, ezzel Magyarország egy hellyel lentebb került a rangsorban. Ehhez kapcsolódóan pedig Lengyelországban 42% míg Csehországban 30% volt a visszaesés száma. 1999-2008-as adatok szerint Magyarországon az éves mőködıtıke-beáramlás átlagos értéke 4 milliárd eurót tett ki. 2009-ben a válságnak köszönhetıen visszaesés tapasztalható, a beáramlás egyenlege 1.021 millió euró volt. A végrehajtott külföldi közvetlen tıkebefektetések 75 százaléka az Európai Unióból, ezen belül ennek 22,2 százaléka (13,9 milliárd euró) Németországból származik. Meghatározó szerepe van még Ausztriának (9,1 milliárd euró, 14,5%), Hollandiának (8,4 milliárd euró, 13,4%), Luxemburgnak (6,7 milliárd euró, 10,7%), Franciaországnak (3,8 milliárd euró, 6,1%), és az USA-nak (2,6 milliárd euró, 4,1%). A külföldi tıkebefektetések elengedhetetlenek a gazdaság modernizálásához, az életkörülmények javításához, a korábbi években jelentıs szerepet játszott a többi évtizedes elmaradás mérsékléséhez és a fejlett nyugati országokhoz való felzárkózáshoz.

* Gazdálkodás és menedzsment szak, III. évfolyam


13

BERENCSI ADRIENN*

AZ OKTATÁS JELENE A MAGYAR ÁLLAMI RENDSZERBEN – AVAGY MIÉRT AKAR MINDENKI

DIPLOMÁT?

Konzulens: Dr. Filep Gyula fıiskolai docens Magyarország kulcsfontosságú problémája a meglévı oktatási rendszer. Az idık során történı minimális változások nem javítottak a helyzeten. A tanulmányomban elemzésre kerülnek a rendszerváltást követı labilis évek valamint a napjaink drámai romlásáig vezetı út. Felvetıdik a kérdés hogyan tovább?- A választ nagyon nehéz lenne megmondani ugyanis a nemzetközi vállalások teljesítése elengedhetetlen így a rendszer megreformálása ennek függvénye. A jelen helyzetben pedig már nem tőr halasztás az új struktúra kiépítése. Az oktatási tervezetek nem a valós problémák megoldását jelentenék, ugyanis egy modern államrendszerben soha nem lenne az eredmény, hogy a felsıoktatás kiváltság és ne pedig lehetıség legyen. Gondoljunk csak az állami támogatott hallgatók lecsökkentésére és a tandíjak drasztikus növekedésére. A hátrányos helyzető tanulónak egyetlen kitörési esélye marad, hogy magas szintő tudást sajátított el a középiskolai évek alatt, amit az érettségi bizonyítványa illetve nyelvvizsga megszerzése tükröz. A rendszerben, aki tehát lemarad, az kimarad. Az elit, tehetıs rétegek csemetéi számára a tandíjak megfizetése nem jelent gondot, de ez természetesen elég kis arány a nagy átlaghoz képest. A tudás alapú társadalom kiépítésének nem ez a módja. A képzetlenség ugyanis sokkal nagyobb hátrány egy nemzet életében, mint sem elıny. Az emberi tıkébe történı beruházás az ország számára a legnagyobb hasznot jelentené ennek felismerésétıl pedig nagyon messze áll az oktatáspolitika. A mikéntek és a miértek tehát az oktatás számos területén felvetıdnek. A tanulmányomban a széleskörő irodalom segítségével keresem a problémák megoldását. A nemzetközi kitekintésekben pedig elsıdlegesen az OECD országok viszonyában értékeltem Magyarország helyzetét. Minden alternatíva és aspektus felvázolásával igazolom, illetve cáfolom a rendszer hibáit. A disszertációmban igyekszem rávilágítani, hogy honnan – hová jutottunk el. Mi az, ami már sajnos nem mőködı képes a rendszerben és vajon mi lehet az ebbıl kivezetı út.



14

BİR KATALIN*

ÖNGONDOSKODÁS, LESZÁMOLÁS AZ ILLÚZIÓKKAL

Konzulens: Dr. Galó Miklós fıiskolai tanár Az idıskor eljövetele elıbb-utóbb minden ember életében központi kérdéssé válik. A nyugodt öregkorra való felkészülést pedig ajánlott idıben elkezdeni. Dolgozatomban arra próbálok rávilágítani, hogy nem szabad az állam atyáskodó magatartására bízni magunkat a legkiszolgáltatottabb életszakaszunkban, igenis szükség van az elı takarékosságra, elıre gondolkodásra. A Hajdú-Bihar megyei demográfiai adatokban bekövetkezı változások által kívánom szemléltetni, a népesség csökkenésének az állami nyugdíjra gyakorolt hatását. A születések, házasságok számának drasztikus csökkenése már 10 év adataiból is kimutatható. Az iskolai képzések esetében nem csak a csökkenı létszámra szeretném felhívni a figyelmet, sokkal inkább arra, hogy a társadalomnak égetı szüksége van a jól képzett szakemberekre. A szakképzések duális rendszerő átalakításával, melyet a leendı munkaadók is elınyben részesítenek, könnyebb elhelyezkedést biztosítanánk a pályakezdı fiatalok részére. A munkaerı piaci mutatók és a nyugdíjasok számának emelkedése is szoros összefüggésben van, mivel a munkanélküliségi ráta és a nyugdíjasok számának hirtelen történı növekedése (Ratkó- gyerekek, Ratkó-unokák) nem csak, hogy gátja a gazdasági fejlıdésnek, de a társadalom elszegényedését vonja maga után. Kérdıíves felmérés alapján kutattam (nem reprezentatív felmérés) a lakosság megtakarítási ismeretei, lehetıségei iránt. A statisztikai programot, a kérdıív megszerkesztését, a felmérést, az adatok feldolgozását, elemzését elkészítettem. A kutatás azonos arányban van a mások által hasonló témakörben végzett felmérések után közölt adatokkal. A kutatás alapján lakosság nagy részének nincsenek pénzügyi ismeretei, de a megtakarításra fordított diszkrecionális jövedelemhányada is konvergál a nullához. Aki pedig rendelkezik némi megtakarítással, nem ismeri a befektetési lehetıségeit, így azokat kezelni sem fogja tudni kellı biztonsággal és körültekintéssel. Összességében megállapítható, hogy az állami nyugdíj nem jelent biztonságot és mindenféleképpen szükséges az öngondoskodás.

* Gazdálkodási és menedzsment szak, II. évfolyam


15

KÁLUCZ ESZTER*

A 2008-AS GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA MAGYARORSZÁGRA

Konzulens: Dr. Szénás Ignác fıiskolai docens

Dolgozatomban az 1929-1933-as és a 2008-as nagy gazdasági és pénzügyi világválság bemutatásával a hazai viszonyok között, illetve a Szabolcs Takarékszövetkezet elemzésével. Azért esett a választásom erre a témára, mert mára nyilvánvalóvá vált, hogy milyen nagy hatással van életünk különbözı területeire a gazdasági és pénzügyi világválság. Másrészt, harmad évfolyamos gazdálkodási és menedzsment szakos fıiskolai hallgatóként követhetem nyomon a válságot, így tanulmányaim szempontjából is érdekel a téma. A dolgozat megírása közben arra törekedtem, hogy minél egyszerőbben megismertessem a válság valós okait és annak látható következményeit és várható következményeit az olvasóval. Mivel pénzintézeti szakirányos hallgató vagyok így igyekeztem inkább a bankok és a hitelesek oldaláról is vizsgálni ezt az egész válságot. A dolgozatban azért választottam elemzésképpen csak Magyarországot, mivel véleményem szerint, ahhoz, hogy megértsük mi is folyik körülöttünk, akkor elıbb azt kell megértenünk, hogy a saját hazánkban milyen folyamat megy végbe. Utána kezdhetünk csak vizsgálódni a világ más pontjain is. A dolgozatom lezárásaként a Szabolcs Takarékszövetkezetet választottam elemzésként. Ennek legfıbb oka, hogy ügyfelük vagyok, nagypapám 25 évig volt a Szabolcs Takarékszövetkezet belsı ellenıre, külsı konzulensem és családja a többségi résztulajdonos, édesapja a volt elnök-igazgató. Külsı konzulensemnek köszönhetıen lehetıségem volt betekinteni a Szabolcs Takarékszövetkezet mőködésébe és a válság okozta változásaira is. Az ott eltöltött anyaggyőjtés során pedig alkalmam volt egy interjút készíteni és beszélgetni az ügyvezetı igazgató úrral, akitıl sok hasznos információt tudtam meg. Ezúton szeretném megköszönni konzulensem Dr. Szénás Ignác, külsı konzulensem Gulyás József és Kola János ügyvezetı igazgató úrnak a sok segítséget és kitartó munkájukat!



16

KULCSÁR ISTVÁN*

A 2008. ÉVI VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSVIZSGÁLATA

Konzulens: Dr. Galó Miklós fıiskolai tanár

Vargáné dr. Bosnyák Ildikó fıiskolai adjunktus Szakdolgozatom elsı felében feltárom azokat az okokat, amelyek elvezettek a 2008-ban kitört világgazdasági válsághoz. Külön kitérek arra, hogy miképp hatott a Federal Reserve 1980-as évek elején érvényesített monetáris politikája az Amerikai Egyesült Államok gazdaságának fejlıdésére. Elemzem azokat a folyamatokat, amelyek végbementek a jelzáloghitelezésben a 2000-res évek elsı felében. És bemutatom miként terjedt át folyamatosan a virtuális pénzügyi rendszerbıl a válság a reálgazdaságra. Bemutatom milyen hatással volt a Wall street egyik meghatározó befektetési bankjának (Lehman Brothers) váratlan csıdje a világ pénzügyi rendszerére, és miképpen erısítette fel azokat a meglévı negatív folyamatokat, amelyek a késıbbiekben elvezettek a világgazdasági válság kitöréséhez. Ismertetem azokat a lépéseket, amelyeket a válság leküzdésére hoztak az Amerikai Egyesült Államokban, Európai Unióban, Kelet-Európában, és Ázsia különbözı országaiban (Japán, Kína, India). Dolgozatom második felében bemutatom milyen hatással volt a válság Közép és Kelet-Európa országaira, és miképpen hatott a globális likviditási válság pénzügyi rendszerükre. Részletesen foglalkozom az euró zónában zajló válsággal és következményeivel, amely részben a 2008-as világgazdasági válság következményeként jött létre. Továbbiakban elemzem az Amerikai Egyesült Államok gazdaságának helyzetét (a makrogazdasági adatok alapján). Megpróbálom elıre jelezni, hogy milyen hatással lesznek a válság következményei gazdaságának fejlıdésére, és ezen keresztül a világgazdaság fejlıdésére. A legvégén kitérek Kína és India gazdaságának helyzetére, és megpróbálom elıre jelezni milyen hatással lehetnek gazdaságuk fejlıdésére a napjaink világgazdaságának folyamatai. Külön megemlítem Kína gazdaságának belsı problémáit, amely jelentıs kockázati tényezı a világgazdaság számára is. Elsıdleges célom dolgozatommal az volt, hogy lehetı legátfogóbb képet nyújtsak a világgazdasági válságról, kitörésének okairól (melyrıl még sokat fognak vitatkozni véleményem szerint), hatásáról a világgazdaságban és várható következményeirıl. A válság rámutatott a világgazdaságban meglévı strukturális problémákra, amelyek megoldása a jövıben elkerülhetetlen annak érdekében, hogy a világgazdaság stabil növekedési pályára álljon. Továbbá elkerülhetetlen a jövıben a világ pénzügyi rendszerének újra szabályozása több területen.

* Gazdálkodás és menedzsment szak, Beregszász, II. évfolyam


17

LUDÁNYI REGINA OLIMPIA*

A GLOBÁLIS NEMZETKÖZI RENDSZER ÁTALAKULÁSA A XX. SZÁZADBAN – KÍNA SZEREPE

NAPJAINKBAN

Konzulens: Dr. Duleba Szabolcs fıiskola docens A század elsı évtizedében a világkereskedelmi kapcsolatok, az intenzív gazdasági együttmőködés különbözı formáinak fejlıdése kapcsán kirajzolódtak a világgazdaság kiemelkedı centrum térségei, majd körülöttük kifejlıdött a félperiféria. Azonban már az ezredforduló idején észlelhetı volt, hogy a világgazdasági centrumok átrendezıdtek, nyugatról-keletre. Ez a téma nagyon aktuális, és Magyarország szempontjából is, meghatározó jelenség. Immanual Wallerstein világgazdasági rendszer kialakulása, és Kozma Ferenc félperiféria elméleteibıl kiindulva építettem fel dolgozatomat, megvizsgálva a centrum-periféria relációkat, így kirajzolódott az ezredforduló világrendszerének centrum-periféria viszonya. Sorra vettem a centrum országok jelenlegi nagy gondjait és kutatási adataim alapján az ázsiai térségbıl Kína bizonyult a legstabilabb térségnek, mely arra a feltételezésemre ad bizonyítékot, mely szerint a centrumok átrendezıdtek nyugatról-keletre. Kína a recesszió ellenére is irigylésre méltó gazdasági mutatókat produkált melyre más ország nem volt képes, így Kína kereskedelmi és külkereskedelmi adataira alapozva bemutatom a nemzetközi gazdaságban betöltött szerepét. Kozma Ferenc által felállított elmélet, miszerint meghatározó tényezı a nemzetközi rendszerben a földrajzi közelség, Kína meghazudtolja. Ez már nem fontos tényezı a nemzetközi rendszerben, mivel további adatok utalnak arra, hogy Kína számára Magyarország egy híd ország szerepét fogja betölteni. Továbbá Külpolitikai szempontból is vannak adatok arra, hogy Kína nyitott más térségek felé, mint Közép-Ázsia és Fekete Afrika. Ezek mind aláássák, azt az elméletet mely a földrajzi közelségét hangsúlyozza a centrum-periféria viszony rendszerben. Kínáról mindenkinek elsı hallásra a nagy növekedés jut eszébe, és annak ellenére, hogy napjainkban csökkent Kína növekedési üteme mégis egy befolyásos nemzetközi szereplıvé vált.

* Nemzetközi tanulmányok szak, III. évfolyam


18

NEMES ENIKİ*

EURÓPAI UNIÓS BEFEKTETÉSEK MAGYARORSZÁGON, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÉSZAK-

ALFÖLDI RÉGIÓRA

Konzulens: Fodorné Zagyi Orsolya fıiskolai adjunktus Az Európai Unió négy alapszabadságának egyike a tıkemozgások szabadsága, tehát ezen a téren rendkívül fontos a korlátozások feloldása a belsı piacra való bekapcsolódás szempontjából. Hazánkra 2000 után ingadozó fejlesztési kedv volt jellemzı. 2000-2003-es idıszakot tekintjük, megállapítható, hogy dinamikus növekedés jellemezte mind a GDP-t, mind a beruházásokat, azonban az utóbbi gyorsabb ütemben emelkedett. A 2004-2008 közötti idıszakról elmondható, hogy a részvényben és egyéb részesedésként befektetett tıke éves átlaga megközelítette a 4,4 milliárd eurót, ami az egy fıre esı külföldi mőködı tıkeállomány tekintetében a régió elsı számú országává tette Magyarországot. Az Észak-alföldi régiót hátrányosan érintik mind a centrum-periféria, mind a kelet-nyugati egyenlıtlenségek. Az Észak-alföldi régió gazdasági helyzetérıl általánosan elmondható, hogy a GDP-bıl, a mőködı gazdasági szervezetekbıl és a külföldi mőködıtıkébıl való részesedése elmarad a területi arányoktól. A külföldi érdekeltségő vállalkozások számát tekintve elmondható, hogy 2000-ben a legelmaradottabb régió az észak-magyarországi volt, 3%-os részesedéssel, ıt követte az Észak-alföldi régió 5%-kal. 2009-re a helyzet nem sokat változott, az Észak-alföldi régióban mőködı külföldi érdekeltségő vállalkozások száma csökkent, részesedése is visszaesett 3%-ra. A külföldi tıke állománya 2000-ben, 2005-ben és 2009-ben is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legalacsonyabb. Az ITD Hungary pályázata alapján Kelet- Európa legjobb FDI- stratégiával rendelkezı régiójának a magyar Észak- alföldi régiót választották a pénzügyi befektetésekkel foglalkozó szakemberek. Ez azt mutatja számunkra, hogy a kedvezıtlen adottságok ellenére megfelelı stratégiával javítható a mőködı tıke beáramlása a régióba.

* Gazdálkodási és menedzsment szak, III. évfolyam

19

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK SZEKCIÓ


20

CZAP EDIT*

SZLOVÁKIAI MAGYAR TÁRSADALMI ÉS KÖZMŐVELİDÉSI SZÖVETSÉG - A MAGYAR NYELVI

ÉS KULTURÁLIS IDENTITÁS MEGİRZÉSÉNEK LEHETİSÉGE

Konzulens: Dr. Drabancz M. Róbert fıiskolai docens Dolgozatomban a felvidéki magyarok kulturális életét vizsgáltam meg a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közmővelıdési Szövetség - Csemadok tükrében, még pontosabban szülıvárosomban, Nagykaposon. A Csemadok magyar nyelvi és kulturális identitás megırzésében játszott szerepére, jelentıségére, jövıbeli kilátásaira kerestem válaszokat felvidéki szakirodalmak, korhő dokumentumok és félig strukturált interjúk segítségével. A második világháború után a Csehszlovákiában élı magyaroknak nem volt könnyő dolguk. Megfosztották ıket állampolgárságuktól, kollektíven bőnösnek bélyegezték ıket az elsı Csehszlovák állam 1938-as felbomlasztásában, jogaikat elvették, életüket rendeletekkel, kitelepítéssel, reszlovakizálással tették nehezebbé, kulturális életüket befagyasztották. Nem volt magyar nyelvő oktatás és istentisztelet, magyar rádió, sajtó, a gyülekezéshez nem volt joguk, így közösségi kulturális életet nem élhettek. A kommunista hatalomátvétel meghozta a változásokat és 1949. március 5-én megalakult a Csemadok, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete. Az egyetlen megengedett magyar kulturális szervezetként minden kultúra iránt érdeklıdıt tömörített. Az ország magyarlakta részét teljesen behálózó szervezet a párt által elrendelt célokat volt hivatott megvalósítani, azonban kicsúszott a politika ellenırzése és befolyása alól. Legfıbb tartópillére lett a (cseh)szlovákiai magyar kultúrának. Keretében kulturális és mővészeti csoportok alakultak, melyek a magyar népi hagyományok ápolására törekedtek. Legkisebb sejtjei, az alapszervezetek országszerte közösségbe szervezték az ott élı magyarokat. A nagykaposi magyar kulturális élet vizsgálata során kiderült, hogy a Csemadok-tagság egy életérzés az ott élık számára, mely csaknem egyet jelent a magyarságtudattal. Kifejezi az összetartozást, szórakozást és a magyarság szeretetét. Az interjúk készítése során azt láttam, hogy megkérdezettjeim nagy gondot fordítanak arra, hogy anyanyelvükön mővelıdhessenek és szórakozhassanak, hogy népi hagyományaink ne tőnjenek el, hanem gyermekeink is megismerhessék azokat. Ennek ellenére a számadatok és a tények sajnos azt mutatják, hogy a felvidéki magyar kultúra veszélyben van – sokkal nagyobb gondot kellene fordítani a csökkent érdeklıdés, a szőkös anyagiak és az utánpótlás eddig megoldatlan és egyre sürgetıbb kérdéseire.

* Andragógia MSc szak, II. évfolyam


21

HEÉ KITTI*

A BEREGSZÁSZI JÁRÁS NÉPRAJZI JELLEMZİINEK VONZEREJE A TURIZMUS FEJLESZTÉSÉRE

Konzulens: Dr. Galó Miklós fıiskolai tanár „A beregszászi járás néprajzi jellemzıinek vonzereje a turizmus fejlesztésére” címő tanulmányom megírását még nyáron kezdtem. Munkám elsıdleges célja az volt, hogy felhívjam a figyelmet a beregszászi járás turizmusának egyhangúságára, mely 15 év után megújulást követel. A megszokott túraprogramok színesítésére elsıképp 2010-ben írt „Helyneveink érdekességei, tanulságai, néprajzi magyarázatai” címő dolgozatom anyagát használtam föl, melyben helynév, hagyomány, beszédstílus, viszony és népdalkutatás újra vizsgálatával foglalkoztam a beregszászi járásban. 2011-ben éppen 130 éves Lehoczky Tivadar három kötetes fı mőve: a „Bereg vármegye monographiája”. Jentıségét még mai nap is az adja meg, hogy kiadása óta nem született ennyire átfogó, részletes munka. Viszont rá kell, hogy jöjjünk, hogy aktualitásából rengeteget veszített, ezért is dolgoztam és térképzetem föl újra járásom falvait 2010-ben, s használtam fel azokat az újonnan szerzett információkat jelenlegi tanulmányom megírásához. Munkámban ezen örökségeink fontosságát hangsúlyoztam, s azt, hogy ezek a hagyatékok hogyan szolgálhatnák tartósan hanyatló turizmusunk újjá éledését. Kutatásom eredményeit szakirodalmakból, kárpátaljai levéltári anyagokból, interjú alanyaim visszaemlékezéseibıl merítettem. Kiemelt eredményként könyveltem el, hogy sikerült olyan dolgokat is napvilágra hoznom, ami hasznos információkat tár az utókor számára, melyekrıl, ha nem szerezek tudomást valószínőleg birtokosával együtt vándorolt volna a sírba. Elsıként a turizmus fogalmát, jelentıségét, rendszerét, hatásait, fajtáit mutattam be, aztán a beregszászi járás helység elnevezéseit részleteztem, hogy betekintést nyújthassak, hogy miért is lenne érdemes ezeket a történeteket turisztikai szempontból kiemelni, kihangsúlyozni és megismertetni. A késıbbiekben rátértem a faluk közötti eltérı viszonyokra, népdalokra, hagyományokra és beszédstílusokra, ami idegenforgalmi szemszögbıl olyannyi jelentıséggel bír, akárcsak a helytörténetek bemutatása.

* Gazdálkodási és menedzsment szak, Beregszász, II. évfolyam


22

SUPÉRNÉ SIKLÓS ÉVA*

HOGYAN BEFOLYÁSOLJA AZ ÁLLAMI BEVÉTELT, AZ ÁLLAMPOLGÁROK JOGKÖVETİ

MAGATARTÁSÁNAK HIÁNYA?

Konzulens: Dr. Riczu Zoltán fıiskolai docens Pályamunkám témájának azért választottam az állami bevételeket befolyásoló állampolgári magatartást, mert napjainkban a híradásokban is sokat foglalkoznak e témával. Nap, mint nap olvasunk és hallunk arról, hogy a költségvetés bevételi oldalát növelni kellene, de már többféle és nagyobb adóterheket nem bírnak el az állampolgárok. Dolgozatomban be szeretném mutatni azokat a hibákat, amelyeket mi állampolgárok, elkövetünk és azokat a módszereket, amelyeket az állam annak érdekében tesz, hogy a bevétel növekedést elérje, a jogkövetésre inspirálja az állampolgárokat. Egy ország gazdasági szereplıi (gazdálkodó szervek, magánszemélyek, állam) összessége valamint a köztük lévı kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere határozza meg állami bevétel milyenségét. A költségvetési fiskális, pénzügyi politika, a makro és mikro gazdaság milyensége az adózás rendszere és kötelezettségek mellett igen fontos befolyásoló tényezı, hogy az adózásra kötelezettek milyen jogkövetı magatartást tanúsítanak. Jogkövetés. Jogkövetı magatartás (történelmi elızmény). A jogkövetı magatartás milyenségét a magyar történelem különbözı idıszakaszaiban másként és másként ítélték meg. A közerkölcsbe beidegzıdött negatív magatartásnak történelmi elızménye van. Jogkövetı magatartás hiányának ára. A jogkövetı magatartás hiánya miatt sérül a közteherviselés. Ezek származnak a különbözı adójogszabályok semmibevételétıl, a feketegazdaság elterjedésével, az adóeltitkolások nagy számából és a láthatatlan jövedelmekbıl. Adócsalás Adócsalás feketemunkával (bejelentés elmulasztás, színlelt szerzıdés) A feketemunka nem más, mint a munkajogi, adójogi valamint további foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok megkerülésével történı foglalkoztatás. Adócsalással szembeni fellépés Mi a teendı, avagy tendencia? Az adócsalás, mint jelenség mindenképpen összetett, szerteágazó megközelítést és reagálást kíván meg a törvényhozás és az adójogszabályok betartásának ellenırzése terültén. Adózás rendjének változásai. (2011 évi ART. változásai) Jogkövetı magatartás hiányának felszámolása. A problémát nem csak a jogalkotás reformjával, új adózási törvényekkel tudjuk elérni, hanem az adózók jogkövetı magatartás irányában történı terelésével együtt. Összegzés A jogkövetı magatartás elérésével, az állami bevétel hiányát csökkenteni tudnánk, és könnyebbé válna az állami költségvetés tervezése.



23

VÉGH ALEXANDRA*

A MAGYAR POSTA TÖRTÉNETE, FEJLİDÉSE A XIV. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG

Konzulens: Dr. Szénás Ignác fıiskolai docens Dolgozatomban a Magyar Posta fejlıdését elemeztem. Óriási fejlıdést tapasztaltam, fıleg a XVIII. századtól. A Magyar Posta fejlıdését összehasonlítottam a többi ország Postájának a fejlıdésével. Munkám célja rávilágítani, melyek azok az országok, akiktıl lemaradt a Postánk mőködése, mi az oka az elmaradásnak. Hazánkban egy postán dolgozók átlagos létszáma 15 fı. E szempontból kedvezı helyen van a Magyar Posta. Sok országban átlagosan kevesebb fı dolgozik egy postán. A csengeri postán összesen 19 fı dolgozik. Vizsgáltam a Posták szabályozását Európában, megállapítottam, hogy a magyar szabályozás a legszigorúbb. Elemeztem a Magyar Posta árbevételének alakulását. Megállapítottam, hogy évrıl évre nı. Leggyorsabban 2007-rıl 2008-ra nıtt, ekkor 20,14%-kal nıtt. Elemeztem az árbevétel megoszlását. Minden évben az árbevétel legnagyobb részét a levél feladás teszi ki, vagyis a borítékból és a bélyegbıl álló díj. Vizsgáltam a Magyar Posta kötelezettségét, azt tapasztaltam, hogy a legnagyobb részt a hosszú lejáratú kötelezettségek teszik ki, elenyészı a rövid lejáratú kötelezettség. Munkám során megalapítottam, hogy a Postán dolgozók fizetése elmarad a nemzetgazdasági átlagkeresetektıl, ez a lemaradás egyre jobban érezhetı. Vizsgáltam a Mobil és Állandó Posta szerkezetének alakulását, más országokhoz képest. Megállapítottam, hogy Magyarországon a Mobil és Állandó Postahivatalok aránya szinte azonos Görögországéval. Nagyon kevés eltérés tapasztalható. Elemeztem, hogy munkahelyemen milyen az összefüggés a kereset és a nemhez való hovatartozás között. Ennek az eredménye engem is meglepett. Számításaim szerint szoros kapcsolat van a kereset és a nemhez való tartozás között, azaz 58,02%-kal magyarázható. A Magyar Posta jövıbeni tervei között szerepel minden postán az IPH rendszer bevezetése, a manuális posták gépesítése, berendezések modernizálása, nyereséges mőködés, nyitott ügyféltér kialakítása, hogy az ügyfél és a postás dolgozó között ne legyen ablak. A régi postahivatalok felújítása, átalakítása nyitott postává. Új posták létrehozása, olyan helyeken, ahol több kilométerre található legközelebb postahivatal, vagy mobil posták létrehozása. Feladata a Magyar Postának az elektronikus szolgáltatások népszerősítése, a hírlap árusítás fellendítése, a levélvolumen növelése.


24

ÜZLETI TUDOMÁNYOK SZEKCIÓ


25

BERENCSI ADRIENN*

PRESZTÍZS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS-JELLEMZİK VIZSGÁLATA A FIATALOK KÖRÉBEN

Konzulens: Dr. Magyar Zoltán fıiskolai docens A tanulmányom témája a presztízsfogyasztás. A fiatalok körében megjelenı luxustermékek miként hatnak mindennapi életükre, hogyan befolyásolják fogyasztói magatartásukat, szokásaikat, magatartásnormáikat, attitődjeiket. A téma relevanciájából és egyediségébıl elsıdleges információk jutnak érvényre mind a közgazdaság mind pedig a marketing szakterületen. A kutatásom középpontjában igyekeztem feltárni, hogy a márka a minıség az ár milyen kapcsolatba kerülnek az egyén személyiségével. Az önkifejezés, a referencia csoporthoz tartozás mennyire foglalkoztatja, és mennyi jelentıséget tulajdonítanak neki a fiatalok. A háttérben meghúzódó tényezıket igyekszem megvizsgálni a rendelkezésre álló szakirodalmi forrásokból. A kérdıíves statisztikai módszer segítségével igazlom illetve cáfolom hipotéziseimet. A felmérés eredményei figyelemre méltó összefüggésekre világítanak rá. A jövı fogyasztásában, hogy Magyarországon mennyire lesz nyitott a luxusipar befogadására, valamint lesz-e erre igény az még megjósolhatatlan. A különbözı marketing eszközök segítségével kialakulhat az a felsı osztály vagy elitréteg, akinek erre nem csak erıteljes anyagi forrása, hanem igényei is lesznek. Ne feledkezzünk el a gazdasági vonzatáról sem. A jóléti társadalom megteremtésének is kulcstényezıjeként lehet jelen.



26

CSABAINÉ TAR GABRIELLA*

A KISKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG SZEREPE, HELYE A MAGYAR POSTA ZRT. HÁLÓZATÁBAN


Dolgozatomban a kiskereskedelmi tevékenység jelentıségére, annak elterjedésére kívántam választ keresni a Magyar Posta szolgáltatásainak körén belül. A vizsgált idıszak bevételi adataiból megállapítottam, hogy a posta bevétele a 2010-es évben is növekedést ért el, mint ahogyan az elmúlt 10 évben is történt. A kiskereskedelem bevétele a 2010-es évben a postai bevételek 3,36%-át adta. Ezeket az eredményeket annak ellenére érte el, hogy nem kapott kellı figyelmet a Magyar Posta Zrt. vezetıségétıl. Az irodalmi áttekintés után saját munkaként az ügyfelek postai szolgáltatásokra vonatkozó ismereteit dolgoztam fel nemek és korcsoportok szerint. Felvetıdött az a kérdés, hogy valóban a vásárlási szokások gyakorisága okozta-e a bevétel emelkedést, vagy pedig a kiskereskedelmi termékek árának emelkedése? Alkalmazott módszerként a közvetlen kikérdezési módot választottam. Ehhez kérdıívet alkalmaztam, amelynek elsı részében, a válaszadók személyes adataira vonatkozó kérdéseket tettem fel, nemre, korcsoportra vonatkozóan. Az utána következı pontok a szolgáltatások igénybevételének körülményeire vonatkoznak, melyben a kitöltı személy postai szolgáltatásokkal kapcsolatos szokásaira, és a szolgáltatásokhoz főzıdı elégedettségére kérdeztem rá. Megvizsgálás alá vettem a termékeket, azok árait, és minıségi mutatóit, valamint felmértem az új szolgáltatások iránti igényeket. Összesen 60 fı válaszait dolgoztam fel, ügyfeleim 70%-a nı, 30%-a férfi volt. Megállapítottam, hogy az ügyfelek nem rendelkeznek kellı információval arra vonatkozólag, hogy a klasszikus postai szolgáltatásokon túl milyen lehetıségek érhetık el a postán, valamint nehezen nyitnak az új dolgok felé. Három nagyobb csoportba soroltam ıket. Az elsı csoport a klasszikus szolgáltatásokat igénylı, a második csoport ezen felül biztosítási, banki szolgáltatásokat is igénybe vesz, a harmadik csoport pedig kiskereskedelmi termékeket is vásárol a postán. Következtetéseim közé tartozik, hogy a termékeket hatékonyabb módszerekkel kell ismertetni és árusítani, újabb termékeket és szolgáltatásokat kell bevezetni, valamint a régebbi típusú postákat modernebbé kell tenni. A kutatás hasznosíthatóságára hamarosan fény derül, hiszen a posta szakemberei folyamatosan rukkolnak elı javaslataikkal, holnap talán éppen ebbıl a dolgozatból merítenek ihletet.

* Gazdálkodás és menedzsment szak, II. évfolyam


27

HUDÁKY ZOLTÁN*

EGY KERESKEDELMI RÁDIÓ PROJEKTTERVE LIKE FM, MISKOLC - 106,5

Konzulens: Dr. Mohácsi Márta fıiskolai adjunktus

Tudományos dolgozatom célja bebizonyítani, hogy a rádió ma is versenyképes médium, hogy a helyi rádióknak van helyük a piacon, és akár versenyképesebbek is lehetnek országos lefedettségő társaiknál. Elindításuk elıtt azonban projekt keretében célszerő összefoglalni és megtervezni mőködésük feltételeit, megvizsgálva a szükséges költségeket, erıforrásokat, megfelelıen ütemezve a folyamatokat, feladatokat. Rövid idıtartamú projektem tárgya egy miskolci helyi kereskedelmi rádió alapítása. Jelenleg a miskolci rádiós piacon van igény egy ilyen jellegő rádió elindítására, és a lakóhelyem miatt is ezt a várost választottam. Megvizsgáltam, hogyan épül fel egy ilyen médium arculata, mősorterve, milyen személyi és technikai feltételek szükségesek a rádió elindulásához, minıségi sikeres mőködéséhez. Elemeztem a rádió reklám- és marketing, valamint üzleti és pénzügyi tervét. Bemutattam, mennyi tıke elégséges az alapításhoz, milyen bevételek várhatóak az indulás után, hogyan célozza meg a rádió a hallgatókat és a hirdetı partnereket. Ismertettem a helyi médium jövıbeli céljait, terveit, érintve a piackutatás témakörét. A szakirodalom áttekintése után, tanulmányoztam a hatályos jogszabályokat, törvényeket és rendeleteket, valamint kikértem a területen dolgozó szakemberek véleményét. A like fm elindításához, mőködtetésének elsı évéhez 120-150 millió forint szükséges. Az elsı évet követıen jelentısen csökkennek a kiadások, és a bevételek növekednek. Hatékony reklám- és marketingtevékenységgel a második év végére - harmadik év elejére megtérül a beruházás kezdeti összege. Megállapítottam, hogy a hosszú távú, sikeres mőködéshez nem elegendı az anyagi tıke, szükséges hozzá kellı tapasztalat, és a médiapiacon megfelelı szakmai tervezés. Ezen kívül fontos a célcsoportválasztás, az arculatépítés, és a munkatársak kiválasztása. Mindezek alapján kijelentem – a digitalizáció küszöbén állva –, hogy a helyi médiumok a jövıben is jelentıs szerepet kaphatnak a rádiós piacon.

* Kommunikáció és médiatudomány szak, III. évfolyam


28

KECZÁN GABRIELLA*

A MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ BEFOLYÁSOLÓ HATÁSA A NİK VÁSÁRLÁSI SZOKÁSAIRA

Konzulens: Dr. Magyar Zoltán fıiskolai adjunktus

Dolgozatom célja az volt, hogy a magyar nık fogyasztási szokását megpróbáljam megérteni, azon belül is, hogy mennyire lehet ıket a különbözı marketingkommunikációs eszközökkel befolyásolni. A munkám során 25 nı került kérdıíves vizsgálattal megkérdezésre. Kutatásomat egy általános bemutatással kezdtem, mely során nagy segítség volt a különbözı szakirodalmak használata. Elıször bemutattam azokat a tényezıket, melyek a fogyasztói magatartást befolyásolják, illetve elısegítik, feltárni a nıi fogyasztók sajátosságait, illetve a marketingkommunikációs eszközöket, melyek a leginkább befolyásolják a fogyasztói magatartást. Miután értékeltem a különbözı hatásokat, rátérhettem a kutatásokra. Szekunder információk alapján megvizsgáltam a nık szabadidıs tevékenységeit, vásárlási szokásait, márkával és márkahőséggel kapcsolatos jellemzıit. Empirikus vizsgálatom során 3 hipotézist fogalmaztam meg: A 18-24 éves korig terjedı csoportban a költségszerkezet legnagyobb részét a „ruha” kategória képzi. A médiahasználat intenzitásának növekedésével egyre markánsabb a márkatudatos vásárlás Azoknál az embereknél ahol a ruházkodás erısen márkafüggı erıs a csoporthoz tartozás márkák-általi kifejezése. Ezeket a kérdıív segítségével kapott válaszokból, és ezen válaszok diagramon való ábrázolásából próbáltam cáfolni, vagy bizonyítani. Az elsı hipotézist a 6. diagram segítségével igazoltam, melyet a tizenegyedik kérdés során kapott adatokból szerkesztettem. Ebben megkértem a résztvevıket, hogy állítsák sorrendbe az általuk vásárolt termékeket aszerint, hogy melyiket veszik a leggyakrabban. A második hipotézis helyességét a 9. ábrában fejtettem ki. A kérdıívemben megkérdezetem, hogy mennyire fontos az embereknél illetve mennyi idıt töltenek el internetezéssel illetve tévé nézéssel. Ezen emberek válaszait összevetettem a 16. kérdésben feltett válaszokkal. Ebben arra voltam kíváncsi, hogy az adott termékkategóriák közül melyikre vonatkozóan vesznek márkás terméket. És végül a harmadik hipotézist megcáfolta a felmérésem, ezt a 8. diagram ábrázolja. Ebben ugyanis azt állítottam, hogy azoknál az embereknél ahol a ruházkodás erısen márkafüggı erıs a csoporthoz tartozás márkák-általi kifejezése, ezzel szemben inkább a stílus és a státusz kifejezését segítette ezen embereknél a márka. Összefoglalva láthatjuk, ahogyan a digitális világ tényleg alapjaiban változtatja meg a vásárlási szokásokat, mindez nemcsak a nıket, hanem minden korosztályt és nemet érint/érintett. Felmérésem segítségével megállapítottam azt is, hogy akinek helyén van az önértékelése és ıszinte magához, az nemcsak hiteles minta, de tudatos fogyasztó is. Így ıket sokkal nehezebb befolyásolni, a termékek nem hatnak rájuk olyan erısen. Manapság azonban kevés ilyen ember van, hiszen a reklámok tele vannak tökéletes kinézető, ruhájú emberekkel, akikhez az átlagember hasonlítani szeretne. Ezzel dolgozatom végéhez érkeztem. Remélem, hogy a célomat sikerült elérnem, és a lehetıségekhez képest részletesen, ugyanakkor érthetıen tudtam bemutatni a nıi fogyasztók magatartásának trendjeit, a marketingkommunikáció hatását, illetve a márkák szerepét a nık életében.



29

NAGYNÉ CSERNYI MELINDA*

A HELYI ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZİ KÖZOKTATÁSI FELADATAINAK SZERVEZÉSE, FINANSZÍROZÁSA CSENGER VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL 2006-2010. ÉVEKBEN


Csenger Város Polgármesteri Hivatalánál 15 éve dolgozom, az egységes hivatalon belül a pénzügyi osztály alkalmazottjaként, témaválasztásom elsısorban azért esett erre a területre, mert munkám során, évközben folyamatosan, de különösen a következı évi költségvetési koncepció elkészítése, és az azt követı konkrét tervezési idıszakban tapasztaltam, hogy a városi önkormányzat kiemelt feladataként kezeli a helyi közoktatási rendszer felépítését, mőködıképességének megırzését, és lehetséges fejlesztését. A dolgozat elkészítése során az elıkészítı szakaszban, adatgyőjtést és a szakirodalom áttekintését végeztem, mivel a feldolgozott idıszak a fent említetteknek megfelelıen 5 év, ezért nagyon - tartalomjegyzékben felsoroltak szerint – sokrétegő munka állt elıttem. Egyeztettem azokat az adatokat, amelyek felhasználhatók és közzétehetık dolgozatomban, majd az önkormányzati és intézmény vezetıkkel interjúkat készítettem. A dolgozatot szerkezetileg úgy építettem fel, hogy a témaválasztás indokolását követıen bemutattam a Csenger városi közoktatási intézmények történelmét, annak legfontosabb állomásait, a harmadik fejezetben a közoktatási feladat ellátás finanszírozásának jellemzıit 2006-2010 években, amelyen belül mind az állami szerepvállalásra, mind a kistérségi, mind pedig a helyi önkormányzati szerepvállalásra kitérek a közoktatási feladatellátás tekintetében. A dolgozat negyedik fejezete mutatta be az önkormányzat szervezési intézkedéseit a méretgazdaságos közoktatási feladatellátás megteremtése érdekében, bemutattam a Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terv legfontosabb intézkedéseit, az ezen alapuló intézményfenntartói társulások létrehozásának szabályozását. Az ötödik fejezet a közoktatási feladatellátás egyéb, az államháztartási rendszeren belülrıl illetve azon kívülrıl bevont forrásait mutattam be, ezen belül a központosított támogatások igénybe vételét, valamint a térségünket jellemzı, a leghátrányosabb helyzetbıl adódó demográfiai mutatókhoz kapcsolódó, az esélyegyenlıséget szolgáló intézkedéseket is elemeztem. A dolgozat hatodik fejezete az Európai Uniós támogatások igénybe vételének feltételeirıl, és a pályázatokon elnyert források céljairól, eredményeirıl nyújt átfogó képet, míg a hetedik fejezetben a dolgozatban elemzett kérdésekbıl levonható következtetéseket és javaslatokat fogalmaztam meg a fenntartható helyi közoktatási feladatellátás vonatkozásában. A dolgozatom befejezı részében az összegzést és a felhasznált szakirodalmat mutattam be, amelyben a saját véleményemet és álláspontomat is kialakítottam a csengeri helyi közoktatási feladatellátás jelene és jövıje tekintetében. Nem képezi ugyan a dolgozat érdemi részét a 10. fejezet, amely szemléltetı folyamatábrákat és egy SWOT analízist tartalmaz, de a dolgozat készítése során annak adatait felhasználtam, bemutatását szükségesnek tartottam. Itt szeretném megköszönni az önkormányzat részérıl a szakmai segítséget, Kimák Mihályné pénzügyi osztályvezetı asszonynak és Dr. Simai Zoltán címzetes fıjegyzı Úrnak, az önzetlen és sok idıt igénybe vevı szakmai segítségüknek. Külön köszönetet illeti Dr. Galó Miklós Tanár Urat a dolgozat elkészítése során felmerült kérdések azonnali megoldásában és az elemzésekben nyújtott szakmai iránymutatásokért.



30

PATAKVÖLGYINÉ BARTA ANNAMÁRIA*

SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN


Dolgozatom témaválasztásakor kettıs célt tőztem magam elé. Vizsgálni kívántam a 2000-2010 közötti idıszakban Hajdú-Bihar Megyében bekövetkezett személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek alakulását, különös tekintettel az ittas vezetéssel kapcsolatban bekövetkezett balesetekre, valamint egy kérdıíves felmérést elvégezve szerettem volna feltárni az alkoholfogyasztás, az ittas vezetés és az ittasan okozott balesetek közötti összefüggéseket. Tíz év baleseti adatainak elemzése során megállapítottam, hogy a baleseteket leggyakrabban a következı (emberi) tényezık okozzák: sebességtúllépés, kanyarodási szabályok megsértése, elsıbbségi jog meg nem adása. Egyértelmően kiderült, hogy ez a három szabálytalanság felelıs a bekövetkezett személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek mintegy háromnegyedéért. Az ittas állapot miatt bekövetkezett tragédiák számának alakulását külön fejezetben vizsgáltam. Bár hazánkban tilos a legkisebb mértékő alkohol elfogyasztása után közúti forgalomban jármővezetıként részt venni, az ittasan okozott balesetek aránya évrıl évre 10-15% körül mozog. Elvégeztem egy felmérést, mely az ittas vezetés arányát rendeltetett megbecsülni. A vizsgálati program összeállítását, a kérdıív szerkesztését, összesítését, feldolgozását és kiértékelést is magam végeztem. A kutatás eredménye alapján a megkérdezettek kb. 17%-a ült már be alkoholos befolyásoltság alatt gépjármőbe vezetıként. Ez megközelíti az ittasan okozott balesetek arányát. Mivel az utóbbi években csökkent a gépjármőeladások száma és az értékesített üzemanyagok mennyisége, megpróbáltam igazolni, hogy ennek hatására is csökkent a balesetek száma. Bár az egy idıben az utakon tartózkodók száma kevesebb, mint a válság elıtt, kimutatható összefüggés csak a benzinüzemő személygépkocsik üzemanyag fogyasztásának mérséklıdése és a balesetek számának csökkenése között állapítható meg. A rendırség baleset-megelızési tevékenységét a Hajdú-Bihar Megyei Balesetmegelızési Bizottság munkásságán keresztül igyekeztem részletesen bemutatni. Úgy vélem, az ı prevenciós tevékenységük, oktató-nevelı munkájuk kiemelkedıen fontos ahhoz, hogy a felnövekvı generációk közlekedési kultúrája jobb lehessen, mint az utakon napjainkban közlekedı gépjármővezetıké. Összességében kijelenthetı, hogy a közlekedésbiztonság érdekében mi, emberek tehetjük a legtöbbet azzal, ha felelısségteljes, higgadt, szabálykövetı magatartást tanúsítunk közúti közlekedésünk során.



31

RUZSINSZKI ZOLTÁN*

EREDMÉNY-OPTIMALIZÁLÁS NYOMON KÖVETÉSE A PHOENIX LÉGRUGÓ TECHNOLÓGIA KFT. GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGÉBEN

Konzulens: Dr. Gyuricsku Kálmán fıiskolai tanár

A TDK munkám keretében, a vizsgált idıszakban, vagyis 2007 és 2009 között, a kialakuló gazdasági válság idején, elemzem és értékelem a Phoenix Légrugó Technológia Kft gazdasági tevékenységét, olyan szemszögbıl, mely magyarázatot adhat a cég eredmény optimalizálásra való törekvésében. Elemzésem érdekében vizsgáltam a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét a cég éves beszámolóján keresztül. Az egyes területek vizsgálata során kiszámítottam és értékeltem a különbözı számviteli, pénzügyi mutatókat, összehasonlító jellegő ábrákkal és táblázatok segítségével értékeltem a gazdasági helyzetét, megvizsgáltam a hatótényezıket, azok idıbeli alakulását és okait. A feltárt adatok alapján megállapítottam, hogy a cég vagyonának rendeltetés szerinti megoszlása és forrásainak lejárat szerinti összetétele szinte példa nélküli harmóniát mutat. Arra a következtésre jutottam megállapításom során, hogy a vállalat óvatos finanszírozási stratégiát követ.


nyÍregyhÁzi fŐiskola€¦ · bır katalin Öngondoskodás, leszámolás az illúziókkal.....14...

Documents