nyÍregyhÁzi fŐiskola · 6.3.4 tanulástámogatás, er őforrások és hallgatói...

NYÍREGYHÁZI F ŐISKOLA

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

Elfogadva: 2010. április 13., hatályba lépés: 2010. május 1.

2010. április Oldal:2/64

M INŐSÉGIRÁNYÍTÁSI K ÉZIKÖNYV

TARTALOMJEGYZÉK

1 Preambulum _____________________________________________________________ 4

2 Az intézmény bemutatása ___________________________________________________ 5

2.1 Alapadatok az intézményről _____________________________________________ 5

2.2 Az intézmény rövid bemutatása __________________________________________ 5

2.3 Karok bemutatása _____________________________________________________ 6

2.4 Szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek______________________________ 8

2.5 Hallgatói Önkormányzati Testület _______________________________________ 10

2.6 A Nyíregyházi Főiskola ellátandó alaptevékenysége _________________________ 11

33 NNyyii llaattkkoozzaattookk____________________________________________________________ 12 3.1 Az intézmény küldetése _______________________________________________ 12

3.2 Az intézmény jövőképe________________________________________________ 14 3.3 Az intézmény minőségpolitikája_________________________________________ 14

4 Szervezeti felépítés________________________________________________________ 16

4.1 A Nyíregyházi Főiskola vezetése ________________________________________ 18 4.2 Organogram_________________________________________________________ 18

4.3 A minőségirányítás főiskolai szervezete___________________________________ 19

5 Az intézmény minőségügyi helyzete___________________________________________ 21 5.1 Előzmények_________________________________________________________ 21 5.2 Teljes körű önértékelés ________________________________________________ 21 5.2.1 Minőségirányítási rendszer felépítése ___________________________________ 22

6 Vezetés felelőssége _______________________________________________________ 24 6.1 A vezetés elkötelezettsége, felelőssége____________________________________ 24

6.2 Jogi megfelelés biztosítása _____________________________________________ 24

6.3 Tervezés ___________________________________________________________ 25

6.3.1 Intézményi minőségfejlesztési program _________________________________ 26 6.3.2 Képzési programok tervezése, fejlesztése________________________________ 26

6.3.3 Erőforrás-tervezés __________________________________________________ 27

6.3.4 Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások biztosítása__________ 28

7 Működési folyamatok szabályozása __________________________________________ 30

7.1 Nyíregyházi Főiskola folyamattérképe ____________________________________ 31 7.1.1 Képzés ___________________________________________________________ 33

7.1.2 Kutatás___________________________________________________________ 34

7.1.3 Szolgáltatás _______________________________________________________ 35

8 Ellenőrzési rendszer ______________________________________________________ 36

8.1 Folyamatba épített ellenőrzés ___________________________________________ 36

8.2 Belső ellenőrzés______________________________________________________ 39 8.3 Önértékelés _________________________________________________________ 39

8.3.1 Szaki önértékelés___________________________________________________ 40

8.3.2 Intézményi, kari önértékelés __________________________________________ 41

9 Mérési, értékelési rendszer _________________________________________________ 42

9.1 A teljesítményértékelés során alkalmazott alapelvek_________________________ 42

9.2 Az intézményben vezetői feladatot ellátók teljesítményértékelésének rendje ______ 42



9.3 Az oktatók értékelésének szempontjai ____________________________________ 43

9.3.1 Az oktatói teljesítményértékelés folyamata ______________________________ 43

9.3.2 Folyamatközi ellenőrzés, vizsgálat _____________________________________ 44

9.3.3 A teljesítményértékelés visszacsatolása _________________________________ 44

9.4 A nem oktatói teljesítményértékelés folyamata _____________________________ 44

9.5 A hallgatók teljesítményének értékelése___________________________________ 44

9.5.1 Végzett hallgatók – beválás-vizsgálat___________________________________ 45

10 Partnerkapcsolatok _______________________________________________________ 46

10.1 Kommunikáció a partnerekkel __________________________________________ 46

10.1.1 Közvetlen partnerekkel való kommunikáció szabályzása____________________ 46

10.1.2 Közvetett partnerekkel való kommunikáció szabályzása ____________________ 47

10.2 Panaszkezelés _______________________________________________________ 47

10.2.1 Érdekképviselet ____________________________________________________ 49

10.2.2 Esélyegyenlőség ___________________________________________________ 49 10.3 Adatok kezelése______________________________________________________ 50

11 Folyamatos fejlesztés______________________________________________________ 51

11.1 A folyamatos fejlesztés tervezése ________________________________________ 51

11.2 A fejlesztési feladatok azonosítása és rangsorolása__________________________ 52

11.3 A folyamatos fejlesztés stratégiája _______________________________________ 52

11.4 A folyamatos fejlesztés megvalósítása ____________________________________ 53

12 Minőségügyi dokumentumok kezelése_________________________________________ 54

12.1 Dokumentumok kezelése ______________________________________________ 54

12.2 Feljegyzések kezelése _________________________________________________ 55

12.3 Elektronikus adatok kezelése ___________________________________________ 55

13 Hivatkozott dokumentumok jegyzéke__________________________________________ 56

14 Záró Rendelkezések_______________________________________________________ 58

1. Melléklet: Felsőoktatási Intézményi Minőség Modell_______________________________ 59

FIM I. modell - Adottságok___________________________________________________ 59

FIM I. modell -Eredmények __________________________________________________ 61

FIM II. modell - Adottságok __________________________________________________ 62

FIM II. modell - Eredmények _________________________________________________ 64



1 PREAMBULUM Jelen Minőségirányítási kézikönyv a Nyíregyházi Főiskola minőségirányítási rendszerének alap-dokumentuma. A Kézikönyvben leírt minőségirányítási rendszer követi a felsőoktatás európai sztenderdjeit és a Felsőoktatási Minőségi Díj modell szerinti minőségirányítási rendszerek kialakításának követel-ményeit, elveit. A Nyíregyházi Főiskola oktatói és munkatársai felelősséget viselnek a képzéssel kapcsolatos minőségpolitika megvalósításáért, a minőségi célkitűzések teljesítéséért, a minőséget befolyásoló tevékenységek előírásszerű végrehajtásáért. Minden, a képzésekben közreműködő munkatársnak joga és kötelessége, hogy a folyamat bár-mely fázisában tapasztalt, minőséget károsan befolyásoló jelenséget észlelve azt jelezze, illetve hatáskörének megfelelően megszüntesse.



2 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

2.1 Alapadatok az intézményről Az intézmény neve: Nyíregyházi Főiskola Fenntartó neve: Oktatási és Kulturális Minisztérium Az alapítás időpontja: Az intézmény működését jelen – többször módosított – alapító ok-

irat alapján 2000. január 1. napjától végzi. Tevékenysége jogfolyto-nosan kapcsolódik ezen alapító okirat jóváhagyása előtt végzett fel-adataihoz. A jogelődök (Bessenyei György TF, Gödöllői ATE Mg-i Kar - intézménytörténeti szempontból) alapítás éve 1962.

Az intézmény székhelye: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B központi telefonszám: 42/599-400 honlap: http://www.nyf.hu

Az intézmény rektora: Dr. Jánosi Zoltán CSc. Vezetőség minőségügyi megbízottja: Minőségirányítási felelős

2.2 Az intézmény rövid bemutatása

A Nyíregyházi Főiskola 2000. január 1-jén két intézmény integrációjával jött létre. Az egyik jogelőd a Bessenyei György Tanárképző Főiskola 1962-ben alakult, s az elmúlt évtizedek alatt óvó-nők, tanítók, és tanárok ezreit bocsátotta ki a magyar alapfokú oktatás valameny-nyi szakterületére. Több mint harminc tanszéken folyt eredményes oktató- és kutatómunka. A másik jogelőd intéz-mény, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Nyíregyházi Mezőgazdasági Kara 1961-től mezőgazdasági gépész-mérnököket, agrármérnököket, repülő-mérnököket, közgazdászokat bocsátott ki, részben a régió különböző gazdasági területeire, rész-ben az ország egészére. Tizenhárom tanszékén és a képzést segítő egységeiben színvonalas szakmai munka folyt. Az integráció létrejöttével egy új főiskola kiépítése kezdődött meg, amely ma öt karral és az ok-tatást segítő szolgáltató és funkcionális szervezeti egységekkel működik. Jelenleg közel 10 000 hallgatójával, mintegy 350 oktatójával, két gyakorlóiskolájával, tangazda-ságával az ország legnagyobb felsőoktatási intézményei közé tartozik. A campus 2009-ben el-nyerte a Világ Legjobb Középülete díjat.



2.3 Karok bemutatása A Bölcsészettudományi és Művészeti Kar (továbbiakban BTMK): A Nyíregyházi Főiskola egyik legnagyobb kara a jogelőd pedagógusképző intézmények nyomdokain haladva a kétszintű oktatási rendszer bevezetéséig elsősorban általános iskolai tanárokat képzett. A 2006-ban induló bolognai rendszerben az alapszakos (BA) képzés szerkezetét és arculatát ezen a gazdag hagyományon alakította ki. A kar új alapszakos kínálatának területeit az idegen nyelvi és a klasszikus bölcsészeti alapszakok adják. 2007-től a művészeti szakokon is elindult a bolo-gnai-rendszerű alapszakos képzés. A bolognai folyamathoz már illeszkedő mindhárom (idegen nyelvi, klasszikus bölcsészeti és művészeti) oktatási területen a kar képzési szerkezete az alap-szakokhoz kapcsolódó szakirányokkal és szakterületi specializációkkal részint a munka világá-ban történő elhelyezkedésre (gyakorlati szakismeretekre); részint a mesterszinten (MA) történő továbbtanulásra (elméleti szakismeretekre) készít fel. Az alapszakok mellett öt felsőfokú szak-képzést is kínál a kar. A Bölcsészettudományi és Művészeti Karon alapszakos képzésben végzők a Nyíregyházi Főis-kolán jelenleg a tanári mesterszak tíz szakképzettségén, valamint két diszciplináris mesterszakon folytathatják tanulmányaikat. Az oktatók tudományos minősítettsége több mint 50 %-os arányt mutat.

A Gazdasági és Társadalomtudományi Kar (továbbiakban: GTK): A 2000-ben alapított kar a főiskola egyik olyan szerveződése, amelyet a jogelőd intézmények közösen alakítottak meg. A karon két intézet és három tanszék található, amelyek közel 4 000 hallgatót tanítanak. A korszerű tudás és a piacképes diploma napjainkban széles körűen megfogalmazott elvárás a hallgatók és az intézmény oldaláról egyaránt. A Gazdasági és Társadalomtudományi Kar hallgatóbarát, magas színvonalú, jó munkahelyi készségeket kifejlesztő képzések sokaságát nyújtja a továbbtanuló fiatalok számára. A kar saját hallgatóinak képzésén kívül részt vesz az általa művelt tudományte-rületek oktatásában az intézmény valamennyi képzési helyén és formájában. A kar két mester-szak, az andragógia és a nemzetközi tanulmányok, illetve öt alapszak gesztora, melyek az alábbi-ak: andragógia, gazdálkodási és menedzsment, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, társadalmi tanulmányok, valamint a sportszervezői szak, melynek a TTIK a koor-dinátora. A kar alapszakjai mellett további 11 szakirányú továbbképzési szak gondozója. Az új felsőoktatási rendszer - támaszkodva a gyakorlati élet kihívásaira - a felsőfokú szakképzést is a felsőoktatási intézményekhez rendelte. A GTK hat akkreditált felsőfokú szakképzést működtet, a régióban található szakoktatási intézményekkel együttműködve. Ezen képzések sikerét jól jelzi, hogy már több mint 150-en szereztek itt szakképzettséget; a képzésben résztvevők létszáma évről évre emelkedik, jelenleg 400-an folytatják tanulmányaikat ebben a formában. Az a cél, hogy a karon tanuló hallgatók egy korszerű campus falai között a legmagasabb ismereteket szerezzék meg, illetve tartsák azt karban, mindennek pedig a Gazdasági és Társadalomtudományi Kar is részese kíván lenni.

A Műszaki és Mezőgazdasági Kar (továbbiakban MMK) jogelődeit is figyelembe véve közel 50 éve meghatározó szerepet játszik a régió szakember ellátásában. 3,5 éves képzési idővel fizika (BSc, MSc), gépészmérnök (BSc), közlekedésmérnök (BSc), mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök (BSc) és mezőgazdasági mérnök (BSc) alapképzéseken ad ki diplomát, továbbá szakirányú továbbképzéseket (6 szakterületen) és felsőfokú szakképzéseket (3 szakon) folytat. A magas szintű elméleti megalapozás mellett a karon a képzés gyakorlatorientált jellege a meg-határozó, amelyhez az oktatási feltételeket a jól működő tangazdaság, bemutatókert, üvegház, a



tanműhelyek és laboratóriumok kiépítettsége, valamint a széleskörű kapcsolatrendszer biztosítja. A kar új oktatási épületének gépészeti, oktatástechnikai és laboratóriumi infrastruktúrája lehetővé teszi a XXI. századi technika színvonalának megfelelő oktatást, kutatást, szaktanácsadást. A karhoz tartozó 6 tanszéken mintegy 1000 hallgató tanul. A karon az oktatók tudományos mi-nősítettségének aránya jelenleg 60%-os. Kiemelt kutatási területek: környezetbarát megmunkálá-si technológia fejlesztése, élelmiszertechnológiai fejlesztések, tájjellegű növények termesztés-technológiájának fejlesztése, bioenergetika. Pedagógusképző Kar (továbbiakban PKK): A 2005. szeptemberi intézményi tanácsi döntés értelmében a Tanítóképző Intézet és a Pedagógusképző Intézet összevonásával létrejött kari szer-vezeti egység. Az így létrejött Pedagógusképző Kar alapfeladatának tekinti a kompetencia alapú pedagóguskép-zés megvalósítását. A képzés racionális szervezeti, oktatásszervezési és tartalmi rendjét abból az alapelvből kívánja levezetni, amely szerint a pedagógusképzés több szakmai egység együttmű-ködésének eredménye, közös teljesítménye. Ezen együttműködésben szaktanszékek, a Módszer-tani és Gyakorlati Képzési Csoport, valamint gyakorlóhelyek vesznek részt. (A gyakorlóhelyek megoszlása: tanítóképzésben 43, szociálpedagógia képzésben 63, MA és MSc képzésben 50.) Az új kar magába integrálja a képzési feladatokat és azokat a szakértőket, akik oktatói, kutatói tevé-kenységük döntő hányadában a pedagógusképzéssel foglalkoznak. A Pedagógusképző Kar elsődleges feladatai között szerepel a tanári képesítési követelményeknek megfelelő képzési koncepció kidolgozása és az előírt pedagógiai és pszichológiai képzés ellátása, a szociálpedagógiai szakfelelősi teendők teljesítése, valamint a továbbképzések pedagógiai-pszichológiai programjainak kidolgozása, szakmai gondozása és az ehhez szorosan kötődő fel-nőttképzés keretében a képzők képzése, illetve a pedagógusok továbbképzése. A jelentkezők három alapszak, négy felsőfokú szakképzés, tíz mesterszintű tanárszak (ének-zene, fizika, inkluzív nevelés, magyar, matematika, pedagógia, történelem, vizuális és környezetkultú-ra, környezettan, kémia), andragógia MA, húsz pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés és két szakirányú továbbképzés megszerzése közül választhatnak. A Pedagógusképző Kar jelenleg három szervezeti egység: Tanítóképző Intézet, Tanárképző Inté-zet és Szociálpedagógia Tanszék munkáját fogja össze. A Tanárképző Intézet három szervezeti egységből áll: Neveléstudományi Intézeti Tanszék, Pszichológia Intézeti Tanszék. Módszertani és Gyakorlati Képzési Csoport. A Természettudományi és Informatikai Kar (továbbiakban: TTIK): A karhoz öt intézet és az Agrár és Molekuláris Kutató Intézet tartozik. Sokszínű kutatási tevékenységük az alábbi terüle-tekre terjed ki: ökológia, biokémia, mikrobiológia kutatása, természeti értékek és fenntartható fejlődés, humánerőforrások kutatása a régióban, az informatika lehetőségei a multidiszciplináris kutatási és oktatási tevékenységben, humán kutatások, prevenciós lehetőségek az egészségmeg-őrzés érdekében, környezeti hatások vizsgálata, matematikai alapkutatások. Az oktatók részt vesznek országos és külföldi szakmai fórumokon, konferenciákon. A szakmai kutatási témák jelentős része pályázatokkal és ennek megfelelően kutatási szerződésekkel alátámasztott prog-ram.

További oktatási, tudományos kutatási szervezeti egységek Kelet- és Közép-Európai Kutatóközpont (továbbiakban: KEKK): A Nyíregyházi Főiskola Szenátusa 2008. november 25-én határozatot hozott a Kelet- és Közép-Európai Kutató Központ-



nak - mint rektorközvetlen kutatási és oktatási egységnek - a Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék, az Orosz Nyelv és Irodalom Tanszék, valamint az Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék alapjain 2009. január 1-jétől történő megalakításáról. Az új egység alapvető feladatkörét, az intézmény más egységein kutatók bevonásával is, a jelölt térségre irányuló koncentrált kutatásban és szakér-tői képzésben határozták meg. 2.4 Szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek A Központi Könyvtár és Szakirodalmi Információs Központ nyilvános könyvtár, elsősorban hallgatói és oktatói igényeket elégít ki. Egyúttal a könyvtár szakos hallgatók gyakorló helye is. Hatalmas olvasóterme kényelmes tanulási és olvasási lehetőséget kínál. Számítógépes hálózata a legkorszerűbb adatátvitelre képes. A Képzési és Továbbképzési Intézetet 1997-ben, az akkor induló pedagógus-továbbképzés ko-ordinálására hozta létre a főiskola. Az azóta eltelt évek alatt olyan fejlődésen ment át, s a felnőtt-képzésben akkora részt vállalt az intézet, amire méltán büszkék lehetünk. Elsődleges cél ma is, hogy a képzési, továbbképzési és szolgáltatói tevékenységet olyan minő-ségben és színvonalon valósítsa meg, amely a hazai és nemzetközi elvárásoknak egyaránt megfe-lel. Ez folyamatos megújulást, a felnőttképzés területén is jellemző gyors ütemű változásokhoz való alkalmazkodóképességet igényel. 2004 óta összesen 47 OKJ-s szakképesítésre rendelkezik a KTI vizsgáztatási joggal, az oktatási és kulturális miniszter (szociális és munkaügyi miniszter), az informatikai és hírközlési miniszter, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképzések terüle-tén. A KTI megalakulása óta koordinálja a főiskolán a pedagógus-továbbképzés teljes spektrumát. Azok az óvodapedagógusok, általános iskolai tanítók, általános és középiskolai tanárok, akiknek a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rend. értelmében eleget kell tenniük a hétévenként kötelező peda-gógus-továbbképzés követelményeinek, illetve bővíteni, korszerűsíteni kívánják szakmai és módszertani ismereteiket, számos program közül választhatnak. A Képzési és Továbbképzési Intézet európai oktatási és felnőttképzési pályázatokban is tevéke-nyen részt vállal, ennek eredményeképp jól működő oktatói és kutatói hálózat jött létre a Nyír-egyházi Főiskola és spanyol, német, valamint görög egyetemek között. A Nemzetközi Kapcsolatok Iroda feladata, hogy szervezze, koordinálja és fenntartsa a főiskola nemzetközi kapcsolatait. Az Erasmus és CEEPUS mobilitási programnak köszönhetően a külföl-di partnerintézményekkel folyamatos kapcsolatban áll. A fenti mobilitások keretében a főiskolán személyzeti, oktatói és hallgatói mobilitás is működik. A központ előkészíti és adminisztrálja a főiskola oktatóinak és dolgozóinak külföldi tanulmányútjait, konferenciákon, meetingeken való részvételét. Ezen kívül gondoskodik a Nyíregyházi Főiskolán tanuló külföldi hallgatók tanulmá-nyainak megszervezéséről és az itt tartózkodásukkal kapcsolatos összes feltétel megteremtéséről. Működését a Nemzetközi Kapcsolatok Iroda ügyrendje szabályozza. A Rektori Hivatal a rektor és a vezetés, valamint az egyéb szervezeti egységek munkáját köz-vetlenül segítő, a karok tevékenységét koordináló központi igazgatási és ügyviteli tevékenységet látja el. A Hivatal feladata a humánpolitikai ügyintézés, a szabályzatalkotó tevékenység összefo-gása, a Rektori Tanács és a Szenátus üléseinek szakszerű előkészítése, a meghozott határozatok érintettekkel történő közlése, illetve a végrehajtás figyelemmel kísérése. Ezen belül a Humánpo-litikai Iroda látja el a személyzeti és humánpolitikai feladatokat szorosan együttműködve a köz-ponti és szakmai igazgatási egységek vezetőivel. Végzi az oktatók és vezetők kinevezésével, pá-



lyázatok kiírásával, elbírálásával és testületi előkészítésével kapcsolatos koordinációs, ügyintézői és ügyviteli tevékenységet; vezeti a személyzeti és munkaügyi tevékenységgel összefüggő köz-ponti nyilvántartásokat, kezeli a személyzeti anyagokat; valamint a hatályos jogszabályok és a főiskolai szabályzatok rendelkezései szerint irányítja a szociális feladatokat, közreműködik azok ügyintézésében és ellátásában tekintettel a munkáltatói jogkörök gyakorlásának főiskolai rendjé-re. A Jogi és Szabályozási Iroda intézi a főiskola működéséhez szükséges - belső – jogi felada-tokat, ehhez kapcsolódóan előkészíti a főiskolai szabályzatokat, a rektori utasításokat és rektori körleveleket és nyilvántartást vezet azokról. Hatáskörébe tartozik a főiskola, illetve a karok és harmadik személyek között megkötendő szerződések, megállapodások előzetes véleményezése. A Központi Iktató kiszolgáló típusú feladatkört lát el, átveszi és szignálja az intézménybe érke-ző főhatósági (és a különböző ellenőrzési jogokkal felruházott intézmények által küldött) külde-ményeket. Az Innovációs, Minőségügyi és Kommunikációs Osztály keretein belül működik az Alumni és Karrier Iroda. Kialakítása a Nyíregyházi Főiskolán végzett fiatal diplomások munkaerő-piaci elhelyezkedésének megkönnyítése érdekében, a végzős főiskolai hallgatók pályaorientációs fel-készítésével, a gazdasági szereplőkkel történő együttműködés érdekében történt. Hallgatóink személyes karrierpályájának megalapozása érdekében számos olyan szolgáltatást kívánunk egy helyen összefogni, mely a diplomásaink elhelyezkedési esélyeit és munkaerő-piaci kompetenciáit növeli. Az Alumni és Karrier Iroda célja, hogy hallgatóink sikeres elhelyezkedését elősegítse, és képzettségüknek megfelelő szakmai gyakorlathoz illetve munkához jussanak. Ugyanezen osztály kereteiben működik a Pályázati Iroda, melynek tevékenységét a Pályázati szabályzat (SzMSz 30.), továbbá a Min őségirányítási Iroda, melynek tevékenységét a Minőségirányítási szabályzat (SzMSz 20) határozza meg. Ide tartozik a PR Iroda is. Az oktatók-hallgatók gazdasági és tanulmányi ügyeivel a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság és a Hallgatói Adminisztrációs és Képzésszervezési Főosztály foglalkozik. A Nyíregyházi Fő-iskola szervezeti átalakításának eredményeként jött létre a Hallgatói Adminisztrációs és Képzés-szervezési Főosztály, melynek két osztálya felvételi ügyintézéssel, oktatás- és képzésszervezési, igazgatási és hallgatói adminisztrációs, nyilvántartási, értékelési, döntéselőkészítési, javaslattételi és ellenőrzési, adatvédelmi, továbbá adattárolási, adatszolgáltatási és kapcsolattartási tevékeny-séget lát el:

• Képzésszervezési Osztály • Tanulmányi és Felvételi Osztály

A Campus Kollégium és a Bessenyei Hotel mintegy 1500 hallgatónak nyújt férőhelyet. A kol-légium általános felügyeletét a Főiskola gazdasági főigazgatója, az operatív irányítást a kollégi-umvezető látja el. A Campus Kollégiumban Szakkollégium működik a hallgatói öntevékenységre épülő szakmai kurzusok szervezésére. A szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával ma-gas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehet-séggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését. A Szakkollégium részletes feladatait és hatáskörét működésének ügyrendje tartalmazza. A Tuzson János Botanikus Kert egzotikus növények egész sorával várja a főiskolásokat és a külső látogatókat. A tervszerű, gondos, s hozzáértő tevékenység eredményeképpen a létesítmény napjainkra az egyik legszebb lett hazánkban. A Botanikus Kert 1984-ig a Növénytani Tanszék



szerves része volt, s azóta is szoros kapcsolatban áll vele, annak „élő laboratóriuma”. A gyakorlat bebizonyította, hogy az oktató - nevelő munkában éppúgy szükség van a kertre, mint a környe-zet- és természetvédelem területén, s ez a szerep nem is helyettesíthető mással.

Az Informatikai Szolgáltató Központ feladata, hogy az intézményben folyó oktató, kutató és üzemeltetési munka informatikai és audio-vizuális hátterét biztosítsa. Az egység közvetlen rekto-ri irányítás alá tartozik. Tevékenységét az SzMSz 36-37-38. sz. mellékletei határozzák meg. A Nyíregyházi Főiskolán Virtuális Campus teszi lehetővé, hogy e-learning keretében teljesítse-nek bizonyos tárgyakat a hallgatók. A Bessenyei Könyvkiadó a főiskolai kiadványok (jegyzetek, könyvek, segédanyagok) jogszerű megjelentetéséről gondoskodik. Szerzőkkel szerződést köt és a szerződés értelmében szerzői jog-díjat fizet. A kiadó munkatársai végzik a kiadványok nyomdai előkészítését (szerkesztést, szak-grafikai tevékenységet, montírozást, pauszra nyomtatást). A Bessenyei György Könyvkiadóhoz tartozó Tankönyv és Jegyzetbolt a hallgatók jó színvonalú tananyag ellátása érdekében terjesztéssel is foglalkozik, a saját kiadásában megjelent jegyzete-ken, tankönyveken kívül más kiadók kiadványait is beszerzi és terjeszti. A jegyzetboltban kapha-tó kiadványok postai utánvétellel is megrendelhetők. Az Integrált Tudáscentrum (továbbiakban: ITC), mint az intézményünk szolgáltató szervezeti egysége a Nyíregyházi Főiskola valamennyi vállalkozói tevékenységét szervezi és irányítja. Ko-ordinálja a főiskola spin-off cégeit, kapcsolatot tart fent a régió gazdasági vállalataival. Ez a program közvetlenül hozzájárul az Észak-alföldi Régió gazdasági potenciáljának növeléséhez, hiszen értékesítjük mindazt a tudást (elméleti, laboratóriumi és más anyagi lehetőségeket, bérbe adható ingatlant stb.), amellyel a főiskola rendelkezik. Az ITC funkciója, hogy integrálja mindazokat a karokon és egyéb egységekben folyó oktatási, kutatási, szolgáltatási és tanácsadó tevékenységeket, azaz tudáscentrum-elemeket, amelyek révén a Nyíregyházi Főiskola valódi szolgáltató és a régióban központi szerepű tudáscentrummá válik. A Nyíregyházi Főiskolán Esélyegyenlőségi és Fogyatékossággal Élő Hallgatók Irodája műkö-dik. (Lásd 10.2.2 fejezet.)

2.5 Hallgatói Önkormányzati Testület A Hallgatói Önkormányzati Testület látja el főiskolásaink érdekképviseletét, dönt a hallgatói támogatásokról, szervezi a kulturális rendezvényeket és elősegíti a hallgatók minél aktívabb részvételét a főiskola életében. A kulturális élet és a szórakozási lehetőségek sokszínűségét mu-tatja, hogy mintegy 10 olyan rendezvény kerül megrendezésre augusztustól júniusig, amelyek látogatottsága 500 és 4000 hallgató között van. De nem csak a rendezvények és a szórakozás a feladatuk, hanem a hallgatók és tanárok közötti kapcsolat javítása, a kollégiumi felvétel, illetve kollégiumi ügyek bonyolítása és a folyamatos,,hallgatói ügyfélszolgálat”. A Testület hozzájárul az oktatói munka hallgatói véleményezéséhez, ezzel segítve elő a minőség előmozdítását, tagokat delegál a Szenátusba, továbbá számos más, hallgatói ügyekkel foglalkozó bizottságba is.



2.6 A Nyíregyházi Főiskola ellátandó alaptevékenysége Az Alapító Okiratban felsorolt tudományágakban, a szakindítási engedéllyel rendelkező szako-kon, a jóváhagyott képesítési követelmények szerinti felsőfokú szakképzést, alapképzést, részis-meretszerzés keretében folytatott képzést, mesterképzést, szakirányú továbbképzést folytat nap-pali, esti és levelező tagozaton. Minden képzési szinten lehetőség van e-learning kurzusok felvé-telére. Az oktatás és a kutatás színvonalas ellátásához szükséges nemzetközi kapcsolatait fejleszti és ápolja. Tankönyv- és jegyzetkiadást, taneszköz fejlesztést végez. A főiskola feladatai teljesítése érdekében igazgatási, pénzügyi, gazdasági, műszaki és más szol-gáltató szervezeti egységeket működtet (lásd: 4.2 pont).

Az intézmény kiegészítő tevékenysége

Az Nyíregyházi Főiskola jogosult olyan kiegészítő tevékenység végzésére, amelyet az alaptevé-kenysége feltételeként rendelkezésére álló, és e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználására céljából végez. Ilyen például:

• az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatók számára olyan képzés, amely közvetlenül nem kapcsolódik a képesítési követelményekben és a tantervekben foglalt ta-nulmányi kötelezettségek teljesítéséhez,

• költségtérítéses képzés, a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon.



33 NNYYII LL AATTKK OOZZAATTOOKK

3.1 Az intézmény küldetése A Nyíregyházi Főiskola a felsőoktatási törvényben keretjelleggel meghatározott létesítési és mű-ködési alapelveket elfogadva, eddigi tapasztalataira, értékeire és fejlődő eredményeire építve az ország és észak-keleti régiójának olyan felsőoktatási tudáscentrumává kíván válni, amely von-záskörzetének társadalmi-gazdasági helyzetét folyamatosan átlátva, érdemben hozzá tud járulni a tudásalapú gazdaság humán erőforrás-igényének biztosításához, a helyi folyamatok innovatív jellegű erősítéséhez, ezen keresztül az ország más területeihez viszonyított fejlődésbeni elmara-dottságának mérsékléséhez. Ezek szolgálatába állítja felsőfokú szakemberképzési rendszerét, és belső struktúráját, amely a Közös Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozás előfel-tételeit biztosítva – a Felsőfokú Szakképzés (FSZ), Felsőfokú Alapképzés (BSc.) és Mesterkép-zés (MSc.) piaci igényeknek megfelelő választékát kínálva – beépül az életvégéig tartó tanulási folyamat rendszerébe. A tartalmában és közlési technológiájában megújuló, illetve színesedő tudásközvetítés, a ma-radandó értékek átadásán keresztül az általános értelmiségi-, a megújuló értékek folyamatos be-építésén keresztül pedig a rugalmas alkalmazkodásra képes szakmai értelmiségi réteg képzését fogja eredményezni. Mindezt a tudáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása mel-lett, a felhasználói szféra bevonásával és együttműködésével, a legtágabb értelemben vett (ideológiai, etnikai stb.) semlegességének fenntartásával oldja meg. A tudásközvetítésen túl, az intézményben koncentrálódott szellemi kapacitásával bekapcsolódik a tudástermelés folyamatába. Kutatási profilját úgy alakítja, hogy a születendő eredményei az oktatók egyéni karrierépítésén túl a környezet felé is aktivizálható innovációs termékekként je-lenjelek meg. A környezet felé történő nyitás szélesítése, a kifelé irányuló szolgáltatások köré-nek bővítése, a működés feltételrendszerének financiális megalapozását is kell, hogy erősítse. A nyitás azonban nemcsak a szűkebb értelemben vett környezet felé irányul, hanem a határon túli területeket is el kell érnie, amely a határon túli magyar felsőoktatás, szakemberképzés és tovább-képzés, élet végéig tartó tanulási folyamatba történő bekapcsolásával teljesedhet ki. A működés feltételeit és a közvetített tudástartalmat a dinamikus fejlődésnek megfelelő szinten kell biztosí-tani, ami elengedhetetlenül fontossá teszi a nemzetközi tudományos együttműködési kapcsola-tok (keleti és nyugati irányú) szélesítését, az oktatói és hallgatói mobilitás erősítését, s a nem-zetközi érintkezés kultúra közvetítő eszközeinek megismerését és megismertetését. A felsőfokú képzési szintek vertikális egymásra épülése, horizontális átjárhatósága, a szinten-ként is differenciált kimenetek biztosítása, valamint a felsőfokú képzést megelőző és követő ta-nulási alternatívák piacképes kínálatának tevékenységi rendszerünkbe építése, az egyéni oktatói-kutatói ambíciók kiélésén túl, a környezet felé is aktivizálható tudástermelés és szélesebb érte-lemben vett kifelé irányuló szolgáltatás eredményes működését, keresettségét, a munkatársaink számára lehetőségeket és perspektívát, a térség gazdasági fellendülésének elősegítését eredmé-nyezi. Mindez együttesen alkotja az intézmény hosszabb távú fennmaradásának és fenntartható-ságának biztosítékát.



3.2 Az intézmény jövőképe A küldetésben megfogalmazott célok és feladatok megoldását állami finanszírozású oktatási tá-mogatások és a saját bevételek fokozása révén kívánjuk elérni. - A hallgatói létszámot – 8-10 ezer főt meghaladóan – tovább nem áll szándékunkban növelni. E kapacitás-meghatározást jelentős mértékben befolyásolja a versenyhelyzet élénkülése, az érintett korosztályok felsőoktatásba történő áramlásának csökkenése, illetve a felügyeleti szerv megszo-rító intézkedései. - A képzés fizikai infrastrukturális feltételeit mennyiségben adottnak tekintjük, azonban a közvet-len oktatási és K+F infrastruktúrát folyamatosan és jelentősen kell továbbra is fejleszteni (ezek a részletei a K+F stratégiában vannak bemutatva). - A képzési szerkezetet az EU Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozás előfeltételeinek meg-felelően – a mindenkori törvényi szabályozással összehangoltan – lineáris többszintűvé alakítjuk, s az FSZ-képzést is e rendszer részérének tekintjük. Arányait illetően – hosszabb távon - a képzé-si szerkezetünkön belül: - az FSZ-képzés 10 %-os, - a BSc/BA képzés 70-80 %-os, - az MSc/MA képzés 10 %-os, - a szakirányú továbbképzések és rövidebb képzési idejű továbbképzések, átképzések 10 %-os arányait látjuk kialakíthatónak. A doktori programokba elsődlegesen más intézményekhez kapcsolódva kötődünk; a rövidebb idejű képzési programjainkon – a munkaerőpiac által indukáltan –, valamint az átképző és szak-irányú továbbképzési programjainkon, a felsőfokú képzési szinteken tanulókkal közel megegye-ző létszám fogadására készülünk, megvalósítva az élet végéig tartó tanulás koncepcióját. - A képzési szerkezet alakításán túl, a környezetnek való megfelelést az oktatási technológia kor-szerűsítésével kívánjuk biztosítani, amit a gyakorlatias jelleg erősítésével és a hozzáférési lehető-ségeket bővítő „e-learning” kiszélesítésével segítünk elő. - Alapelvnek tekintjük, hogy korszerűen oktatni csak kutatási tapasztalatok birtokában lehet, amihez bővítjük a kutatás szabadságát biztosító feltételeket, de egyúttal oktatóinkkal szemben permanens követelménynek tartjuk – az oktatói kompetenciák meglétét feltételezve – a kutatói munkára való alkalmasságot és folyamatos eredményességet. Gyakorlatiasan képezni viszont csak az tud, aki ismeri a gyakorlatot, ezért mérési rendszerünkbe olyan minősítési alapelveket építünk be, amelyek elősegítik a helyes oktatói kompetencia ará-nyok kialakítását. - Az alapfeladatok ellátására hivatott kapacitásaink teljesebb körű kihasználását, a képzési for-mák kínálatának bővítésével, az átjárhatóság növelésével és a több szakterület ellátását (mobili-tást) is biztosító szakirány választékkal, idegen nyelven történő szakmai képzéssel színesítjük. Növeljük a dolgozói és hallgatói komfortérzetet biztosító belső szolgáltatások körét és színvona-lát. Mindez többletszolgáltatásként lesz hivatott az alaptevékenység fizetőképességének fokozá-sára. - A K+F tevékenység során törekszünk az egyéni törekvések szakmai műhelyekbe történő szer-vezésére, és beillesztésükre a megye és a régió innovációjának erősítését szolgáló programjaink-ba. - A campusunk földrajzi közelségében kiépítünk egy főiskolai tudáscentrumot, amely részben az alaptevékenységben keletkezett tudástermékek gyakorlati aktivizálását lesz hivatott biztosítani, másrészt pedig vállalkozói érdekeltségi rendszerben szolgálja a helyi gazdasági folyamatok in-novatív erősítését. Az új kihívásoknak megfelelően korszerűsítjük intézményirányítási rendszerünket, s ennek meg-felelően felépített belső szervezeti struktúrát alakítunk ki. A működtetésnél alapelvnek tekintjük



a kapacitás kihasználás és képzési hatékonyság növelését – amihez az intézmény egészében, s belső szervezeti egységeiben is kötelező a hozzájárulás – a mindenkori fenntartható fejlődés kö-vetelményrendszerének csorbulása nélkül.

3.3 Az intézmény minőségpolitikája

A Nyíregyházi Főiskola minőségpolitikája a partneri elvárások figyelembe vételével került kiala-kításra. Jóváhagyása a Szenátus jogosultsága. Az intézményi politika kari szintre történő lebon-tása (kari minőségfejlesztési politika) a dékánok felelőssége.

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MIN ŐSÉGPOLITIKÁJA

A Nyíregyházi Főiskola Magyarország észak-keleti régiójának olyan felsőoktatási tudáscentru-ma, amely vonzáskörzetének társadalmi-gazdasági helyzetét folyamatosan figyelemmel kísérve, érdemben hozzá tud járulni a tudásalapú gazdaság humán erőforrás-igényének biztosításához. Teszi ezt úgy, hogy jövőképét megvalósítsa, azaz régiójának meghatározó szereplőjű felsőoktatá-si intézménye maradjon. Fenti célkitűzés csak akkor érhető el, ha versenyképes, magas minőségű, gyakorlatorientált kép-zést nyújtunk hallgatóink és partnereink számára. A Nyíregyházi Főiskola teljes körű tevékeny-sége során mindenkor meg kíván felelni a felvevőpiac, a gazdaság és a társadalom igényeinek. Mindent megteszünk azért, hogy a tevékenységeinkben érdekelt felek feltétlen megbízható és korrekt partnert találjanak bennünk. Minőségpolitikánk főbb célkitűzései, hogy a Nyíregyházi Főiskola:

- hallgatói Európában is versenyképes tudást és diplomát szerezhessenek; - dolgozóinak minőségközpontú gondolkodásmódja fejlődjék, a minőség iránti elkötele-

zettség minden munkatársunknál váljon belső késztetéssé; - megalapozott jó hírnevét állandóan öregbítse, a felsőoktatási versenyben pozícióját fo-

lyamatosan erősítse; - munkatársai számára megbízható munkahelyet, megfelelő munkakörnyezetet és szak-

mai fejlődést biztosítson; - ösztönözze hallgatóit képességeik minél teljesebb kifejlesztésére; - a szakmai igényességet, a színvonalas munkakultúrát és a biztos tudást alakítsa ki a

hallgatókban;

A minőségpolitika tartalmazza: - az intézményen belüli viszonyt az oktatás és kutatás között, - a minőségre és a színvonalra (sztenderdekre) vonatkozó intézményi stratégiát, - a szervezet minőségbiztosítási rendszerét, - a tanszékek, iskolák, karok és más szervezeti egységek és egyének minőségbiztosítással kapcsolatos fe-

lelősségét, - a hallgatók bevonását a minőségbiztosításba, - a politika megvalósításának, figyelemmel kísérésének és felülvizsgálatának módjait.

Európai sztenderdek és irányelvek a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosítása számára 1.1 Helsinki: ENQA, 2005.



- az elméleti és a gyakorlati oktatás arányának helyes megválasztásával sikeres gyakorlati szakemberek képzését valósítsa meg;

- eredményesen működjön együtt hazánk és Európa felsőoktatási intézményeivel, társa-dalmi, ipari és gazdasági szervezeteivel a kulturális és gazdasági élet gazdagítása érde-kében;

- a térség és a megye tudományos kutatási, műszaki fejlesztési centrumává váljon; - regionális szerepkörét erősítése a határainkon átívelő oktatási, kutatási együttműködé-

sek fejlesztése érdekében.

A főiskola elsősorban a helyi gazdasági és társadalmi élet szereplőivel működik együtt, és törek-szik a hallgatókat a munkaerőpiac igényeinek megfelelően felkészíteni. Szolgáltatásainak a kö-zéppontjában a hallgató áll. Partnereinknek mindig érezniük kell, hogy a Nyíregyházi Főiskola

„ A Mi szakértelmünk az Ön haladása” elv érvényesülésére törekszik.

Meggyőződésünk, hogy elméletileg jól megalapozott és felvállaltan gyakorlatorientált képzésünk a régiónak olyan szakembereket kínál, akik e térség fejlesztéséhez jelentősen hozzájárulhatnak. A képzés és a kutatás minőségének fenntartása és fejlesztése érdekében a vezetés támogatja és megköveteli a folyamatos képzést és önképzést. Állandóan törekszünk szolgáltatásaink, szerve-zetünk és tevékenységeink fejlesztésére is. A vezetés elvárja, hogy minden munkatársa személyes tudásával és felelősségével járuljon hozzá a főiskola sikereihez.



4 SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

A Főiskola oktató munkáját, illetve az ezekkel kapcsolatos igazgatási, szervezési és gazdálkodási feladatait szervezeti egységekre tagozódva végzi. A Főiskola funkcionális szervezeti egységei: a) Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság b) Rektori Hivatal - Rektori Titkárság - Humánpolitikai Iroda - Jogi és Szabályozási Iroda - Központi Iktató - Innovációs, Minőségügyi és Kommunikációs Osztály

- Alumni és Karrieriroda - Minőségirányítási Iroda - Pályázati és Programiroda - PR Iroda

c) Nemzetközi Kapcsolatok Iroda d) Belső Ellenőrzési Iroda e) Hallgatói Adminisztrációs és Képzésszervezési Főosztály - Tanulmányi és Felvételi Osztály - Képzésszervezési Osztály f) Esélyegyenlőségi és Fogyatékossággal Élő Hallgatók Irodája A Főiskola szolgáltató szervezeti egységei: a) Központi Könyvtár és Szakirodalmi Információs Központ b) Informatikai Szolgáltató Központ c) Bessenyei Hotel d) Campus Kollégium e) Virtuális Campus f) Gyakorlóiskolák g) Képzési és Továbbképzési Intézet (KTI) h) Bessenyei Könyvkiadó i) Integrált Tudáscentrum j) Tuzson János Botanikus Kert k) Campus-Land Nonprofit Kft., a Nyíregyházi Főiskola által alapított önálló jogi személy, Gazdasági Társaság A szolgáltató egységek ügyrendjüket – a Szenátus által elfogadott szervezeti felépítés alapján – maguk határozzák meg, melyet a Szenátus hagy jóvá.

A szervezeti és működési rend keretében kell meghatározni különösen: a felsőoktatási intézmény szervezeti felépí-tését, tagolását, vezetési szerkezetét, az egyes szervezeti egységek feladatait, működését, az intézményen belüli kapcsolattartás rendjét, továbbá a minőségbiztosítás rendszerét.

2005. évi CXXXIX. törvény 21. § (2)



A Főiskola oktatási, tudományos kutatási szervezeti egységei: a) Karok - Bölcsészettudományi és Művészeti Kar - Gazdasági és Társadalomtudományi Kar - Műszaki és Mezőgazdasági Kar - Pedagógusképző Kar - Természettudományi és Informatikai Kar b) Kelet- és Közép-európai Kutató Központ A karok intézetekre, ezeken belül csoportokra, illetve intézeten kívüli tanszékekre tagolódnak. A karokat a dékánok, az intézeteket az igazgatók, a tanszékeket a tanszékvezetők vezetik. Intézeten belüli csoportok feladatainak koordinálását a szakfelelősök és a programfelelősök végzik. Gyakorlóiskolák: a) Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény b) Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 4.1 A Nyíregyházi Főiskola vezetése A Nyíregyházi Főiskola a mindenkor hatályos jogszabályok és egyéb belső szabályzatok, rendel-kezések keretei között működik. A vezetésben a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv (továbbiakban: Ftv. ) rendelkezései, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatá-rozott munkamegosztás szerint a

- Főiskola vezetői, - Szenátus, - Gazdasági Tanács, - Szenátus bizottságai, - Karon kívüli szervezeti egységek és az - Érdekképviseleti szervezetek működnek közre.



4.2 Organogram



4.3 A minőségirányítás főiskolai szervezete A Nyíregyházi Főiskola minőségirányítási rendszerének központi eleme egy önértékelésen alapu-ló minőségirányítási keretrendszer bevezetése és hatékony működtetése. A Nyíregyházi Főiskola Szenátusa 2007 őszén létrehozta a jogi személyiséggel nem rendelkező, döntéselőkészítő, véleményező tanácsadó testületét, a Minőségirányítási Bizottságot, majd a Rektori Hivatal irányítása alá tartozó funkcionális szervezeti egységet, a Minőségirányítási Iro-dát.(lásd 4.2. pont). A Minőségirányítási Bizottság által kidolgozott anyagokat a stratégiai és tudományos kutatási rektorhelyettes terjeszti a Szenátus elé. 2009. március 1-jén a rektor - a Sze-nátus jóváhagyásával – minőségirányítási felelőst bízott meg e feladatok koordinálásával. A Minőségirányítási Bizottság tagjai: a minőségirányítási felelős, a stratégiai és tudományos ku-tatási rektorhelyettes, a Rektori Hivatal, a Hallgatói Adminisztrációs és Képzésszervezési Főosz-tály, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság, a Képzési és Továbbképzési Intézet, a karok, a gya-korló iskolák és a Hallgatói Önkormányzat egy-egy képviselője, valamint a Minőségirányítási Iroda munkatársa. Fontosabb feladatai a következők:

- A Nyíregyházi Főiskola minőségpolitikájának és minőségcéljainak elfogadása, - A Nyíregyházi Főiskola minőségfejlesztési program tervének, akciótervének (projekt

tervének) elfogadása, - A tervfeladatok végrehajtásának ellenőrzését összegző éves jelentések elfogadása, - A Nyíregyházi Főiskola minőségirányítási rendszer kidolgozása és eredményességének

figyelemmel kisérése, - A Nyíregyházi Főiskola minőségpolitikájával és minőségcéljaival kapcsolatos módosító

javaslatok kezdeményezése és kidolgozása, - A Nyíregyházi Főiskola minőségirányítási rendszerének fejlesztésével kapcsolatos javas-

lattétel A minőségirányítási felelős és a Minőségirányítási Iroda kiemelt feladatai a következők:

- A Nyíregyházi Főiskola minőségügyi tevékenységének operatív irányítása, - A kari minőségügyi felelősekkel való szakmai kapcsolattartás és együttműködés, - A Nyíregyházi Főiskola stratégiai küldetésének (szervezetpolitikájának) részeként, az in-

tézmény minőségpolitikájának összeállítása, - A Nyíregyházi Főiskola minőségfejlesztési programjának, mint funkcionális részstraté-

gia akciótervének (projekt tervének) elkészítése, - A minőségstratégia akcióterveinek megfelelően az éves minőségbiztosítási tervek elké-

szítése, - A minőségfejlesztési tervek lebontása folyamatokra, kari, illetve intézeti szinten, - A végrehajtás koordinálása és felügyelete folyamatonként a felelősökkel, - A terv feladatok végrehajtásának ellenőrzését összegző éves jelentések készítése folya-

matonkénti bontásban, - Az eltérések visszacsatolása a minőségstratégiához, javaslatok készítése a stratégia eset-

leges módosítására, - Folyamatos ellenőrzés és elemzés a környezetnek az intézmény minőségi folyamataira

gyakorolt pozitív és negatív hatásáról, - Az intézmény minőségi rendszerének folyamatos felülvizsgálata, erről jelentést készítése

és tájékoztatás küldése a rektornak.



A Nyíregyházi Főiskola karain minőségirányítási felelősök működnek. A kari minőségirányítási felelősök feladatai:

- A minőségirányítási rendszer kari szintű működtetésének figyelemmel kísérése. - Közreműködés a Minőségirányítási Iroda munkájában, az intézet szintű minőségirányítási

feladatok előkészítésében, megvalósításában. - A kari önértékelések elvégzése, az eredmények értékelése, fejlesztési javaslatok előter-

jesztése a dékánoknak. • Kari éves Minőségfejlesztési programok kidolgozása. • A kari önértékelések eredményeinek eljuttatása a minőségirányítási felelősnek, va-

lamint Minőségirányítási Irodának. • A partnerek által meghatározott elvárások, követelmények meghatározása. Az

ADMIR felvételi eredményeinek elemzése. A hallgatói elégedettség - kérdőívek kiér-tékelése, fejlesztési javaslatok előterjesztése a karok vezetői felé.

• A minőségirányítási rendszer kari szintű éves átvizsgálásának előkészítése. • A minőségirányítási dokumentumok kialakítása, nyilvántartása, az érdekeltekhez tör-

ténő eljuttatása, a hatálytalanított példányok visszavonása, archiválása. • A minőségirányítási dokumentumokban előírtak hatékony megvalósításának ellenőr-

zése. • Az akkreditációs eljárás segítése. • A szükséges minőségügyi jelentések elkészítésének támogatása. • A minőségszemlélet terjesztése — akár oktatások keretében is — a karon. • Folyamatos kapcsolattartás a Főiskola Minőségirányítási Bizottságával és a Minőség-

irányítási Irodával. A kari minőségirányítási felelősöket a dékánok javaslatára a Szenátus fogadja el.



5 AZ INTÉZMÉNY MIN ŐSÉGÜGYI HELYZETE

5.1 Előzmények

A Nyíregyházi Főiskola első alkalommal 2000-ben határozta meg a minőségirányítással kapcso-latos feladatokat, felelősségeket. 2007 őszéig a Főiskolai Tanács közvetlen irányítása alatt állt az Intézményi Minőségértékelő Bizottság (IMB), mely szervezetbe valamennyi kar, valamint a DÖK képviselője részt vett. A minőségirányítással kapcsolatos feladatokat kari szinten a kari Minőségértékelő Bizottság fel-ügyelte. A szervezet munkáját a minőségügyi felelős koordinálta, aki munkájáról közvetlenül a rektornak számolt be. A 4. fejezetben bemutatott, jelenleg hatályos szervezeti felépítés 2007 szeptemberében lépett hatályba, majd 2009-ben módosult. A minőségügyi szervezetek munkáját a Minőségirányítási Szabályzat (SzMSz. 20. sz.) határozza meg. A Nyíregyházi Főiskola Minőségbiztosítási Kézikönyvének 1. kiadása 2001-ben került ki-dolgozásra, majd ezt követték a javított változatok 2002-ben, 2003-ban és 2007-ben. Jelen Kézi-könyv a főiskola önértékelésen alapuló minőségirányítási rendszerének elveit, folyamatait és kapcsolatrendszerét mutatja be a 2007. évi változat módosításával.

5.2 Teljes körű önértékelés A Nyíregyházi Főiskola által választott önértékelési modell a HEFOP/2004-3.3.1. projekt kere-tén belül kidolgozott kétszintű (intézményi/szaki) Felsőoktatási Intézményi Minőség (FIM) mo-dellen alapul.

1.ábra: Felsőoktatási Minőség Modell (FIM – I)

A felsőoktatási intézményben minőségbiztosítási rendszert kell működtetni. Ftv. 20. § (4)

Vezetés (irányítás) 80 pont

Célrendszer 75 pont

Munkatársak irányítása 60 pont

Erőforrások kezelése 60 pont

Kulcs-fontosságú eredmények

170 pont

A D O T T S Á G O K (Alkalmassá tevők)

I N N O V Á C I Ó é s T A N U L Á S

Minőség- mana-gement 25 pont

Képzés 75 pont

Kutatás 50 pont

Szolgáltatás 25 pont

Gazdálkodás 50 pont

Külső partne-rekkel kapcso

latos eredm. 100 pont

Munkatársakkal kapcsolatos ered 80 pont

Hallgatókkal kapcsolatos ered.

70 pont

Társadalmi hatás 80 pont

E R E D M É N Y E K

FOLYAMATOK



Az Intézmény meghatározta, és írásban rögzítette a rendszeres önértékelésre vonatkozó eljárás-rendjét, amely magában foglalja:

- az önértékelés területeit (terjedjen ki az intézmény összes folyamatára, szervezeti kultúrájá-ra és az intézmény által elért eredményekre),

- az önértékelés gyakoriságát, - az önértékelés módszereit (értékelés stb.), - visszacsatolást.

Az önértékelés módszere Az önértékelés módszereinek kiválasztásánál arra törekszünk, hogy az önértékelés tegye lehetővé az intézmény tevékenységének, elért eredményeinek és az ehhez alkalmazott módszerek legteljesebb bemutatását. Az önértékelés akkor éri el célját, ha az intézmény tényekre alapozva tudja megállapítani erősségeit és fejlesztendő területeit, s ennek eredményeként ki tudja jelölni, mely területeken szük-séges a beavatkozás, a fejlesztés. Az önértékelés módszere:

- feleljen meg az intézmény igényeinek (esetleges specialitásainak), - használatával azonosítani lehessen az intézmény erősségeit, a fejlesztendő folyamatokat,

tevékenységeket és területeket, - legyen tényszerű.

A felmérés csoportmunkában, a 8. fejezetben található adatlapok segítségével történik. Visszacsatolás Amennyiben az egyes önértékelési területeken a vezetés által kiírt célértékek nem teljesülnek, Intézke-dési tervek kerülnek kidolgozásra a helyesbítés és a folyamatos fejlesztés érdekében.

5.2.1 Minőségirányítási rendszer felépítése A Nyíregyházi Főiskola minőségirányítási rendszerének alapköve, amely meghatározza a rend-szer további elemeit, a Minőségpolitika. Ebben a felső vezetőség röviden, bárki számára érthető módon meghatározza a követendő fejlődési irányt, a szervezet működési alapelveit és a szerve-zettel szemben állított követelményeket az önszabályozáshoz. A Minőségirányítási kézikönyv azt írja le, hogy a szervezet hogyan tesz eleget a követelményei-nek. A Kézikönyv stratégiai dokumentum, ennek következtében viszonylag ritkán kerül sor ben-ne változtatásra és általánosabb jellegű tájékoztatást nyújt a minőségirányítási rendszerről. A folyamatleírásokban (SZMSZ, stb.) ismerhetőek meg a minőséggel kapcsolatos felelősségi körök, feladatok, előírások és az alkalmazandó feljegyzések. A rendszerben csak jóváhagyott és ellenőrzött, érvényes dokumentumok működnek. A jóváha-gyó aláírása egyben hatálybaléptetést is jelent. A dokumentumokban foglalt előírások betartása kötelező érvényű a szervezet minden munka-társára.



2.ábra: Minőségügyi dokumentációs rendszer felépítése

A minőségirányítási rendszerbe foglalt dokumentumok elkészítéséért és aktualizálásáért elsődle-gesen a minőségirányítási felelős felel. A dokumentumokat kiadás előtt a Minőségirányítási Bi-zottság ellenőrzi. Hatályba léptetésére a Szenátus jogosult. A működtetett Iratkezelési szabályzat és irattári terv (SzMSz 27. sz.) garantálja, hogy mindenütt érvényes dokumentumok álljanak rendelkezésre. A rendszerdokumentáció tartalma a belső oktatások keretében ismertetésre kerül, ezzel is bizto-sítva, hogy az alkalmazottak azonosuljanak a folyamatok hatékony végrehajtásához szükséges ismeretekkel.

Igazoló feljegyzések

Formanyomtatványok

Utasítások

Folyamatszabályozások

Minőségirányítási kézikönyv

Politikák célok



6 VEZETÉS FELELŐSSÉGE

6.1 A vezetés elkötelezettsége, felelőssége

A Nyíregyházi Főiskola vezetőség ebben a Minőségirányítási kézikönyvben leírt minőség-irányítási rendszert vezette be. A minőségirányítási rendszer a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról, valamint a Felsőoktatás EU sztenderdjeiben előírtaknak megfelelően került ki-alakításra. A rendszer kiépítés során figyelembe vettük a FIM modell által megfogalmazott elvá-rásokat is. A rektor kinyilvánítja teljes elkötelezettségét:

- a partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény minden szint-jén,

- a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendsze-res felülvizsgálatában,

- a minőségirányítási rendszer időszakos átvizsgálásában, - a minőségirányítási rendszer kifogástalan működéséhez szükséges erőforrások mindenkori

biztosításában – a költségvetés lehetőségei szerint. Az intézmény oktatói és munkatársai felelősséget viselnek a Minőségfejlesztési programban ki-tűzöttek megvalósításáért, a célok eléréséért, a minőséget befolyásoló folyamatok előírásszerű végrehajtásáért. Minden munkatárs joga és kötelessége a szolgáltatásaink bármely fázisában észlelt, a minőséget károsan befolyásoló jelenséget felismerve azokat a hatáskörrel felruházott kollégáknak jelezni. Joga és kötelessége a megszüntetésre vonatkozóan javaslatot tenni.

6.2 Jogi megfelelés biztosítása A Nyíregyházi Főiskola működésével kapcsolatos követelményeket a Nyíregyházi Főiskola Szervezeti és működési szabályzata és annak mellékletei határozzák meg. Az egyes szervezeti egységek a jogszabályi változásokat folyamatosan figyelik, és vonatkozás esetén az érintett vezetők felé továbbítják. Az érintett vezető – szükség esetén a társterületekkel egyeztetve – gondoskodik a törvényi követelményeknek való megfelelésről. Az előírások az érintett személyek számára hozzáférhetők, annak érdekében, hogy ezek aktuális változatának ismeretében szabályozhassák és végezhessék napi tevékenységeiket. Az intézményvezetés feladata a szabályozó jogi dokumentumok folyamatos figyelemmel kíséré-se, annak biztosítása, hogy ezek a dokumentumok ismertek és hozzáférhetők legyenek a dolgo-zók számára. A dokumentumok megismerése, a tartalmuk betartása munkaköri feladat. A dokumentumok elhelyezését és a dokumentumok aktualizálását, eljárásrendjét az Iratkezelési szabályzat és irattári terv (SzMSz 27. sz.) tartalmazza.

(1) A felsőoktatási intézmény döntést hozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete a szenátus. (2) A felsőoktatási intézmény javaslattevő, véleményező, a stratégiai döntések előkészítésében részt vevő és a

döntések végrehajtásának ellenőrzésében közreműködő szerve a gazdasági tanács. (3) A felsőoktatási intézmény vezetője a rektor.

Ftv. 20.§ (1)-(3)



A működés törvényességi megfelelőségének felülvizsgálatát a területektől független Belső Ellen-őrzési Iroda végzi, a vonatkozó ellenőrzési utasítások alapján. Hiányosság esetén a szükséges intézkedések meghatározása a vezetés felelőssége.

6.3 Tervezés

A főiskola működési területei szerint részletesen kidolgozott stratégiai célkitűzéseket a Nyíregy-házi Főiskola Intézményfejlesztési Terve (IFT) tartalmazza. A stratégiai tervezéshez kapcsolódó feladatokat a stratégiai és tudományos kutatási rektorhelyettes koordinálja. A tervezés teljes fo-lyamatában a minőségirányítási felelős, valamint a Minőségirányítási Bizottság közreműködik. Az IFT-ben úgynevezett „indikátorrendszerben” kerülnek meghatározásra az egyes folyamatok megfelelőségéhez kapcsolódó mérőszámok. Az indikátorrendszer szükség szerinti aktualizálása, a célértékek teljesülésének folyamatos felügyelete a stratégiai és tudományos kutatási rektorhelyettes felelőssége. A célok, programok meghatározása során konkrét feladatok, felelősségek és határidők kerülnek definiálásra, a célok – lehetőség szerint – számszerű meghatározása mellett. Tervezéskor az alábbiakat vesszük figyelembe:

- felsőoktatási törvény előírásait, - rendeleteket, végrehajtási utasításokat, egyéb jogi előírásokat, - fenntartói elvárásokat – alapító okirat, - partneri elvárásokat, - és az önértékelések eredményeit.

A stratégiatervezés, monitoring rendszerek, versenytársak elemzése, stratégiai akciók tudatos előkészítése biztosított. Az intézményi és kari stratégia közötti kapcsolat, egymásra épültség re-leváns. A Főiskola feladatainak ellátására, működésére, fejlesztésére szolgáló költségek fedezetét az évente összeállított Intézményi költségvetésben kell előirányozni. A terv előkészítése a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság/ Gazdasági Tanács feladata, jóváhagyása a Szenátus jogosultsága.

A Kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia az IFT szerves része, melynek kidolgozása a tudo-mány- és kutatásszervezési főigazgató felelőssége - a Tudományos Tanács közreműködésével - a törvényi előírásokban megadottak figyelembe vételével.

A Szenátus fogadja el az intézményfejlesztési tervet. Az intézményfejlesztési tervben kell meghatározni a fej-lesztéssel, a fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvá-sával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket, a várható bevételeket és kiadásokat. Az intézményfejlesztési tervet középtávra, legalább négyéves időszakra kell elkészíteni, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait. Az intézményfejlesztési terv része a foglalkoztatási terv. A foglalkoztatási tervben kell meghatározni azt a létszámot, amelynek keretei között a felsőoktatási intézmény megoldhatja feladatait.

Ftv. 27.§. (3)

A felsőoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát készít, amelyben meg kell tervezni különö-sen a kutatási programokat, a pályázati eljárási rendet, tudományos rendezvényeket, hazai és nemzetközi tudo-mányos együttműködés fejlesztésével kapcsolatos teendőket, a tudományos művek kiadásának, a kutatási tevé-kenység folytatásának támogatási feltételeit, a tudományos eredmények hasznosításának módját.

Ftv. 5.§. (3)



6.3.1 Intézményi minőségfejlesztési program

Az intézményi Minőségfejlesztési program előkészítése a minőségirányítási felelős vezetésével a Minőségirányítási Iroda, ellenőrzése a Minőségirányítási Bizottság felelőssége. Elfogadására a Szenátus jogosult. A minőségirányítási felelős a programban előírtak időarányos teljesüléséről a Minőségirányítási Bizottság, valamint a Szenátus részére minimum féléves gyakorisággal be-számol. A minőségfejlesztési program 3 naptári évet ölel fel, és éves Intézményi minőségfejlesztési mun-katervben kerül lebontásra, melynek előkészítése a minőségirányítási felelős feladata, jóváhagyá-sa a Minőségirányítási Bizottság felelőssége. A Kari minőségfejlesztési munkatervet a Kari Minőségfejlesztési Bizottság készíti az intézményi terv lebontásával, a Kari Tanácsok jóváhagyása mellett. A kari munkaterv végrehajtásáról a dé-kánok, valamint a Minőségirányítási Iroda részére a kari minőségirányítási felelősök kötelesek beszámolni, az intézményi beszámolókat megelőzően.

6.3.2 Képzési programok tervezése, fejlesztése

A Képzési programok és diplomák minőségbiztosítása egyebek közt tartalmazza:

- a tervezett tanulmányi kimenetek kidolgozását és közreadását, - a tananyagok és programok tervezésének és tartalmának gondos kezelését, - a különböző képzési formák (pl. nappali tagozatos, részidős, távoktatási, e-learning) és in-

tézmény típusok (pl. egyetemi, szakképzési, szakmai) speciális szükségleteit, - megfelelő tanulási források és eszközök meglétét, - hivatalos programengedélyezési eljárást, amelyet a program oktatásától eltérő szervezet

hajt végre, - a hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérését, - a programok rendszeres időszakonkénti felülvizsgálatát (külső tagok bevonásával), - rendszeres visszacsatolás kérését a munkáltatóktól, munkaerő-piaci és más szervezetek-

től, - a hallgatók részvételét a minőségbiztosítási tevékenységben.

A hallgatók és más érdekeltek bizalma a felsőoktatásban akkor alakul ki és marad fenn, ha az intézmény hatásos minő-ségbiztosítási tevékenységgel rendelkezik, mely biztosítja a képzési programok jó megtervezését, rendszeres nyomon követését és időszakos felülvizsgálatát, ezzel biztosítva folyamatos időszerűségüket és érvényességüket.


A felsőoktatási intézmény minőségfejlesztési programot készít. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségfejlesztési prog-ramban kell szabályozni az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjét. A felsőoktatási intézmény évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait az intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

Ftv. 21.§. (6)



6.3.3 Erőforrás-tervezés

Az intézmény vezetése a minőségügyi folyamatok fenntartásához és működtetéséhez szükséges erőforrásokat időben biztosítja. Az emberi erőforrások tervezése és biztosítása – a társterületek által megadott igények alapján - a Humánpolitikai Iroda felelőssége. Emberi erőforrások Az intézmény csak olyan képzések/szolgáltatások megvalósítását tervezi, amelyekhez rendelke-zik a szükséges személyi feltételekkel (lásd: SzMSz II: Foglalkoztatási követelményrendszer).

Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a jogsza-bályokban vannak előírva. Munkáltatói jogkörökkel kapcsolatos szabályozásokat A munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendje (SzMSz 8. sz.) tartalmazza. A követelményeknek való megfelelést a Humánpolitikai Iroda rendszeresen felülvizsgálja, figye-lembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafo-galmazza és dokumentálja a munkakörök betöltésének feltételeit. Az SzMSz-ben rögzített karrierterveket (rövid és hosszú távra) a közvetlen munkahelyi vezetők készítik el, és küldik meg – az oktatási, tudományos kutatási szervezeti egységek esetében a dé-kán ellenjegyzésével – a Humánpolitikai Irodának. A karriertervek készítésének kötelezettsége az oktatókra és a nem oktatói munkakörben foglalkoztatottakra egyaránt vonatkozik. A teljesülés értékelését a közvetlen munkahelyi vezetők végzik, és erről jelentést készítenek a Humánpolitikai Irodának. A főtitkár az eredményekről a Szenátus részére rendszeresen, de évente minimum egy alkalommal beszámol. Az oktatókkal, munkavállalókkal kapcsolatos elvárt viselkedési normát a Nyíregyházi Főiskola Etikai kódexe rögzíti. Az Éves humánerőforrás tervben kerül rögzítésre a képzési kínálat megvalósításához szükséges személyi feltételrendszer. Kidolgozása – a kari igények figyelembe vételével – a Humánpolitikai Iroda feladata. A minőség-tudatos viselkedésforma kialakítása, erősítése érdekében minden dolgozóra kiterjedő belső „minőségügyi képzési rendszert” működtetünk, a Minőségirányítási Iroda koordinálása mellett. Dolgozónként félévente négy óra időtartamban biztosítottak a minőségügyi képzések.

Az intézmény rendelkezzen belső mechanizmusokkal az oktatok minőségének es kompetens voltának biztosítására. […] Fontos, hogy akik oktatnak, teljes mértékben ismerjék és értsék az oktatott tárgyat, rendelkezzenek azokkal a ké-pességekkel es tapasztalattal, amely szükséges a tudást es megértést hatásosan továbbítani a hallgatók fele az okta-tás széles spektrumában, es hozzáférjenek a saját teljesítményükről kapott visszacsatolásokhoz.


A foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni különösen: a) az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket, a nyilvános pályázatok elbírálásának rend-jét, az intézményi oktatói, kutatói ösztöndíjak és más juttatások feltételeit, az ezzel összefüggő pályázatok rendjét, a habilitációs eljárás követelményeit, rendjét,

Ftv. 21.§. (3) a)



A közalkalmazottak szociális és gazdasági érdekeinek védelme a Kollektív Szerződésben leírtak szerint biztosított. A Kollektív Szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosításával kapcsolatban a Közalkalmazotti Tanácsnak együttdöntési joga van. A Közalkalmazotti Tanács működési rendjét a Közalkalmazotti Tanács ügyrendje határozza meg. Az oktatók/dolgozók értékelési rendjét jelen Kézikönyv 9.3. fejezete ismerteti. Kapcsolódó szabályzatok:

- Kollektív szerződés - Közalkalmazotti Tanács Ügyrendje - Foglalkoztatási követelményrendszer (SzMSz II. rész) - Munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendje (SzMSz 8. sz.) - Etikai kódex

6.3.4 Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások biztosítása

A tanulási eszközöket és egyéb támogatási mechanizmusokat úgy kell kialakítani, hogy legyenek könnyen hozzáférhetők a hallgatók számára, az ő szükségleteik figyelembevételével legyenek megtervezve, és rugalmasan alkalmazkodjanak a szolgáltatást igénybevevők észrevételeihez. Az intézmény rendszeresen figyelemmel kíséri és felülvizsgálja, folyamatosan javítja ezen szol-gáltatások minőségét. Az egyes képzési programok indításához szükséges alapfeltételek minden esetben biztosítottak. A feltételeket egyrészt a MFAB akkreditációs előírása tartalmazza, másrészt a program előkészí-tése során kerül definiálásra. Tanulás-támogatás biztosítása érdekében minden oktató köteles az általa meghatározott időpont-okban konzultációs lehetőséget biztosítani hallgatói részére.

A Nyíregyházi Főiskola hallgatói részére az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

Idegen nyelvi képzés biztosítá-sa

A nyelvvizsgára felkészítő idegen nyelvi oktatást a Student Stop! Nyelviskola végzi költségtérítéses formában a NYF keretein belül. Akkreditált nyelvvizsgáztatás folyik a NYF székhelyén.

Mentorprogram A Nyíregyházi Főiskola mentorprogram keretében nyújt segítséget a hátrányos helyze-tű hallgató tehetségének kibontakoztatásához. A mentorprogram megszervezésének elveit a Kormány határozza meg.

Egészséges életmód biztosítása

Az egészséges életmód kialakítása, fenntartása érdekében a Nyíregyházi Főiskola egyedülálló sportlétesítményi infrastruktúrát üzemeltet (fedett sportcsarnok, atlétikai csarnok, uszoda, szabadtéri atlétikai pálya, lovarda stb.). A jó környezeti adottságain-kat, létesítményhelyzetünket kihasználva törekszünk minél több hallgató és oktató rendszeres sportolását biztosítani.

Az intézmény biztosítsa, hogy a hallgatók tanulásának támogatására rendelkezésre álló erőforrások kielégítők és alkalmasak legyenek minden felkínált program esetében.


A felsőoktatási intézmény az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szolgáltatásaival hozzájárul a hallgatók lakhatási feltételeinek, egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitelének biztosításához, tájékoztató és ta-nácsadó rendszerével segíti a hallgató beilleszkedését a felsőfokú tanulmányok idején, illetve szakmai előmenetelét a tanulmányok befejezését követően.

Ftv. 22 § (2)



Könyvtári szolgáltatás

A központi könyvtári rendszer szakirodalmi, információs, oktatási és kutatási feladato-kat ellátó, nyilvános tudományos közgyűjtemény, hozzáférés minden hallgatónk szá-mára biztosított.

Kollégiumi elhe-lyezés

A Szervezeti és működési szabályzat és mellékletei határozzák meg a kollégiumi tagsá-gi jogviszonyból származó hallgatói jogokat és kötelezettségeket, a kollégium műkö-désének a rendjét, az általa nyújtott kiegészítő szolgáltatások igénybevételének feltét-eleit, a kollégiumi együttélés szabályait, a felvételi kérelmek elbírálásának rendjét. A kollégistákra vonatkozó szabályokat a Házirend és a kollégium ügyrendje tartalmaz-za.

Akadálymentesí-tés

A Nyíregyházi Főiskola minden új beruházása során - a 253/1997 (XII. 20.) Korm. rend. előírásainak megfelelően – biztosított az akadálymentesítés.

1.táblázat: NYF szolgáltatások

Környezet biztosítása A környezet kialakításánál kiemelt hangsúlyt kell fektetni a megfelelő ergonómiai, egészségvé-delmi és biztonságtechnikai feltételek teljesítésére. A biztonságos munkavégzést a Munkavédelmi szabályzat (SzMSz 21. sz. ), a Tűzvédelmi sza-bályzat (SzMSz 22. sz.) valamint az NYF. Munkahelyi sugárvédelmi szabályzat – (SzMSz 26. sz.) c. dokumentumokban előírtak betartása segíti elő. A környezet megóvása érdekében az intézmény egész területén szelektív hulladékgyűjtés biztosí-tott, külső alvállalkozók bevonása mellett. Az általános rend fenntartásáért minden dolgozó felel. Előadást követően az oktató felelőssége az alkalmazott szemléltető eszközök – szükség szerinti – elzárása. Tervezett megelőző, állapotfüggő karbantartás Kiemelt figyelmet fordítunk az infrastruktúra biztonságára, és a gyakorlati képzőhelyektől is megköveteljük a megfelelő munka –és balesetvédelem biztosítását. Minden épületre/eszközre vonatkozóan meghatározásra kerülnek a karbantartási/javítási feladatok. A tervezett karbantartási előírások a Beruházási és Vagyonkezelési Osztály által kidolgozott éves Felújítási és karbantartási terv része. A terv az éves Költségvetési terv részét képezi, elfogadása a Gazdasági Tanács, illetve a Szenátus jogosultsága. Kapcsolódó szabályzatok: Gazdálkodási szabályzat (SzMSz 13.) Munkavédelmi szabályzat ( SzMSz 21.) Tűzvédelmi szabályzat (SzMSz 22. ) Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzat (SzMSz 23.) A Polgári Védelmi Szervezet Működési Rendje (SzMSz 24.) Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat (SzMSz 26.) Kockázatkezelési Szabályzat (SzMSz 33.)



7 MŰKÖDÉSI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA A Nyíregyházi Főiskola intézményi működés folyamatát a következő ábrának megfelelően hatá-rozza meg és értelmezi.

3.ábra: Folyamat-modell

Információbázis kezelése. A múltra és jelenre vonatkozó

információk elemzése.

Intézményi küldetés, jövőkép, minőségpolitika és fő stratégiai

cél megfogalmazása.

Külső környezet elemzése

Belső környezet elemzése

Stratégiai célhierarchia felépítése

Az NYF folyamatokra vonatkozó funkcionális ak-ciótervek – stratégiai céloknak megfelelő – megalko-

tása, végrehajtása

Kontroll mechanizmusok ( pl. MIR ) működtetése

VVééggrreehhaajj ttááss,, bbeeaavvaattkkoozzááss.. MMéérrééss,, éérrttéékkeellééss..

FFoollyyaammaattookk

KKééppzzééssii // kkuuttaattáássii ffoollyyaammaattookk

ppéénnzzüüggyyii --sszzáámmvvii tteell ii ffoollyyaammaattookk

hhuummáánnppooll ii ttiikkaaii ffoollyyaammaattookk

üüggyyvvii tteell ii ffoollyyaammaattookk ssttbb..

IInnppuuttookk OOuuttppuuttookk

TTrraannsszzffoorrmmáácciióóss bbllookkkk

Funkcionális akciótervek módosítása, módosítások

végrehajtása

Stratégiai folyamatok

Intézmény vezetése, stratégiaalkotás



A 3. ábra – rendszerszemléletben – egy a teljes intézményi működést átfogó, PDCA logikának megfelelő, ciklikusan fejleszthető körfolyamatot mutat be. Különös jelentősége a következők-ben foglalható össze:

- A minőségirányítási rendszer működését szabályozó dokumentumok elkészültek. A teljes körű bevezetés folyamatban van.

- Az intézményi működés meghatározó fő- vagy kulcsfolyamatok mérési rendszere úgyne-vezett „indikátorrendszeren” keresztül valósul meg.

- Az intézmény saját minőségirányítási rendszerének értékelési alapja a Felsőoktatás In-tézményi Minőség Modell.

7.1 Nyíregyházi Főiskola folyamattérképe A minőségügyi szemlélet kialakítását támogatja fenti szabályzásokban előírt újszerű feladatok rendszeres és következetes megvalósítása.

4.ábra: Folyamattérkép

A folyamatok osztályozási lehetőségei: Besorolás Jellemzők

Főfolyamatok

A főfolyamatok a szervezet alaptevékenységéhez, a vevői/partneri igé-nyek kielégítéséhez kapcsolódó folyamatok. Jellemzői: - Jelentősen hozzájárulnak a szervezet céljainak megvalósításához - A folyamat elején és a végén a külső vevők állnak - Közvetlen hatást gyakorolnak a vevőkre

Vezetési folyamatok A szervezet irányításával, stratégiájának meghatározásával és megva-lósításával kapcsolatos folyamatok.

Támogató folyamatok A támogató folyamatok a főfolyamatok végrehajtását segítik, adatokat, információkat szolgáltatnak

2.táblázat: Folyamatok besorolása A minőségirányítási rendszer működtetéséhez kapcsolódó folyamatszabályozások kidolgozása a minőségirányítási felelős felelőssége. Az intézmény működését szabályozó utasítások jegyzékét a 13. sz. fejezet tartalmazza.

Visszajelzés Visszajelzés

BEMENETEKET BIZTOSÍTÓK

FOLYAMAT MEG-VALÓSÍTÓI

PARTNEREK

Követelmények Követelmények

Bemenet Kimenet



Logikai fázis

Az NYF működési folyamatának főbb területei

Példák - a teljesség igénye nélkül – a MIR folyamataira

PP Intézményvezetés, stratégiaalko-tás: információ-bázis kezelése-

elemzése, környezeti elemzések, küldetés, jövőkép, minőség-politika megfogalmazása,

minőségcélok, indikátorok

� Képzési program rendszeres felülvizsgá-latának folyamata

� IFT készítése � MIR alkotásának és rendszeres felül-

vizsgálatának folyamata

Végrehajtás, beavatkozás.

� Folyamatszabályozás (SzMSz), egyéb belső szabályzatok kialakítása

� Nem megfelelőség kezelésének folya-mata.

� Megelőző tevékenység folyamata.

Bemeneti területek.

� Beiskolázási rendszer működési folya-mata.

� Munkaerő kiválasztásának és betanítá-sának folyamata

Transzformációs blokk.

� Hallgatók mérésének, értékelésének fo-lyamata.

� Oktatói értékelés � Infrastruktúra üzemeltetése � Képzések, továbbképzések

DD

Kimeneti területek. � Helyesbítések folyamata. � Panaszkezelésének folyamata.

CC Mérés, értékelések területe. � Indikátor rendszer � Intézményi önértékelés folyamata � Teljesítményértékelés

AA Ellenőrzési, visszacsatolási mechanizmusok működtetése.

� Döntés előkészítés folyamatai � Kommunikációs folyamatok � Dokumentáció kezelési folyamata � Feljegyzések kezelési folyamata

3.táblázat: Az intézményi működés (kör)folyamatának főbb területei



A Nyíregyházi Főiskola minőségirányítási rendszerének működését az alábbi folyamatszabályo-zások határozzák meg:

z

5.ábra: NYF folyamatszabályozások

7.1.1 Képzés

A Nyíregyházi Főiskola vezetése a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően alakítja ki képzési folyamatait. A Képzési program tartalmazza a képzési és kimeneti követelményeket, a szakok adatlapjait, mintatanterveit, és azokban szereplő tantárgyak tantárgyleírásait. Ezen doku-mentumok a hallgatók számára valamennyi fontos információt tartalmazzák. A képzés indítás feltételeit a Felvételi Tájékoztatóban közzé tesszük, melynek biztosításáért a Tanulmányi és Fel-vételi Osztály felel. A főiskola szakindítási engedéllyel rendelkező szakjainak jegyzéke az intézményi honlapon meg-tekinthető. A hallgatók felvételi eljárását a Felvételi Szabályzat ( SzMSz 10. sz.) részletesen szabályozza. A választható szakirányokról a hallgatókat a Tanulmányi és Felvételi Osztály által kiadott - évente aktualizált - Szakirányválasztás tájékoztató értesíti. A partneri igények hatékony kielégítése érdekében az SzMSz-ben rögzített szabályozások, és egyéb előírások (pl.: Ftv) szerint gondoskodunk arról, hogy tevékenységeinket megfelelően meg-tervezzük és a kapacitások, illetve erőforrások optimális kihasználásának figyelembevételével, a lehetőségekhez mérten programozzuk. A képzés biztosítása, a következő műveleteken keresztül valósul meg:

- órarend összeállítása, - tárgyi és személyi szükségletek kijelölése, biztosítása, - oktatás lebonyolítása a tananyag, tematika alapján, - ellenőrzés a képzés folyamán, - számonkérés, vizsgáztatás, - elektronikus nyilvántartás a Neptun rendszerben.

A felsőoktatási intézményben a képzés képzési program alapján folyik. A képzési program a szenátus általi elfo-gadással válik érvényessé. A képzési program részeként a tantervet alap- és mesterképzésben a miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján, szakirányú továbbképzésben szabadon készíti el a felsőokta-tási intézmény.

Ftv. 32.§ (1)



A mintatantervben megadottak ellátására alkalmas és elegendő oktató személyzet biztosításáért a dékán felel. A dolgozók kiválasztását a munkaköri leírásban meghatározott feladatok ellátásához szükséges képességek és egyéni magatartás, teljesítés figyelembevételével kell végrehajtani. Az oktatási feladatok beosztása és bonyolítása az Órarend alapján történik, amelyet a Tanulmá-nyi és Felvételi Osztály és az egységek állítanak össze. Az oktatási folyamatok szabályozása az alábbi területekre terjed ki: - felvételi keretszámok, - felvétel, - nyílt napok, - oktatás, - vizsgáztatás, - szakdolgozatok és portfóliók készítése, - intézményi célok meghatározása, - mérések, - statisztikai elemzések, - a Tanulmányi és Felvételi Osztály által végzett elemzések, - végzett hallgatók pályakövetése.

A meghirdetett előadások nyilvánosak, és lehetőséget biztosítanak arra, hogy az előadások rend-jét mások is megismerhessék és - a tárgyi lehetőségek keretei között – látogathassák a vendég-hallgatói jogviszonyban levők is. A Nyíregyházi Főiskola patronáló tanári rendszert szervezett meg és vezetett be. Minden évfo-lyamnak kijelölt patronáló tanára van, aki segíti őket oktatási és egyéb problémáik megoldásá-ban, ösztönzi a fegyelmezett munkát, a jobb teljesítmények elérését. A patronáló tanárok munká-ját segítik a HÖT kijelölt diákképviselői is. A Hallgatók térítési és juttatási szabályzatát az SzMSz 11. sz. tartalmazza.

7.1.2 Kutatás A kutatási munkák koordinálását a Tudományos Tanács végzi, a tudomány- és kutatásszervezési főigazgató irányítása mellett. A bizottság felel a Kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiában (6.3. fejezet) előírtak megvalósulásáért. Az intézmény törekszik arra, hogy kutatásait a gazdaság szereplőinek bevonásával valósítsa meg, annak eredményei a gyakorlati működésben realizálódjanak. A kutatási tevékenységgel kapcsolatos folyamatok szabályozása az alábbi területekre terjed ki: - Tudományos Tanács, - egyéni pályázatok és ösztöndíjak, - a kutatás folyamata, - felkészültség, tudatosság és képzés. A pályázati forrásból megvalósuló kutatásokban való részvétel feltételeit a Pályázati szabályzat – (SzMSz 30.) írja elő. A hallgatók tudományos tevékenységbe történő bevonása a tudományos diákkörökön keresztül valósul meg (A Nyíregyházi Főiskola Tudományos Diákköreinek működési rendje - SzMSz 18. sz.) .



7.1.3 Szolgáltatás A Nyíregyházi Főiskola főtevékenysége mellett jellemzően az alábbi piaci szolgáltatásokat nyújt-ja partnereinek:

- oktatás, továbbképzés, szakképzés, tanfolyamszervezés és ezek lebonyolítása, - szakértés (ipari, mezőgazdasági, környezetvédelmi stb. területeken), - laboratóriumi vizsgálatok, mérések elvégzése (anyagvizsgálat, mezőgazdasági mérések

stb.), - fejlesztés (technológiai kidolgozása, ipari probléma megoldása), - konferenciák, kiállítások szervezése, - piackutatás, - humánerőforrás-fejlesztés.

A szolgáltatási folyamatok koordinálását az ITC igazgató végzi. Az éves kari Szolgáltatási terv összeállításáért, megvalósításáért a dékánok felelnek. A szolgáltatás teljesítési folyamatban résztevő kollegák díjazása az Ösztönzési és Érdekeltségi Rendszer Szabályzatában (SzMSz 25. sz.) előírtak szerint történik.



8 ELLENŐRZÉSI RENDSZER

8.1 Folyamatba épített ellenőrzés Az intézmény jogszerű működését, belső szabályozók által meghatározott munkarendjét rendsze-res és szakszerű vezetői ellenőrzés biztosítja. Ennek célja: - segítse az intézmény szabályok szerinti folyamatos és zökkenőmentes működését, - jelentsen motiváló erőt a beosztottak számára, - segítsen megerősíteni a jól zajló folyamatokat, ismerje el az eredményeket,

• mutasson rá az elkövetett hibákra, rosszul megválasztott módszerekre, • adjon információt a visszacsatoláshoz, a stratégiai tervezéshez és döntéshez ill. az

eseti döntések, problémamegoldások esetében, - adjon támpontot a személyek munkájának, illetve a folyamatok értékeléséhez, - adjon támpontot a képzési programok és diplomák minőségbiztosításának milyenségéről.

Ellenőrzést végző Ellenőrzött terület Rektor Az intézmény működésének törvényességi megfelelése Általános rektorhelyettes és főtitkár

IFT-ben meghatározott célok/indikátorok megvalósulásának idősza-kos ellenőrzése (min. féléves gyakorisággal beszámoló)

Területért felelős veze-tők

Ellenőrzési nyomvonal szerint

3. táblázat: A folyamatba épített ellenőrzési rend területi felosztása

Az intézmény kialakította azt az „indikátorrendszert” , amelynek keretében adatgyűjtést, adatfel-dolgozást végez. Az adatgyűjtés, elemzés és értékelés során megállapítható mutatószámokkal vizsgálható a folyamatok eredményessége. Ilyen módon elemezzük a partneri elégedettség méré-sén túl a munkaerőpiac változásait, a beszállítók, az érdekelt felek és a szervezet tagjainak, elé-gedettségét is. A statisztikai elemzések eredményei minden esetben felhasználásra kerülnek a hibajavító, meg-előző tevékenységek során. Az indikátorok értékét - az indikátorrendszerben meghatározott módon és időben - a Minőségirá-nyítási Iroda, valamint a stratégiai és tudományos kutatási rektorhelyettes elemzi. Az elemzés eredményéről a Szenátusnak beszámolnak. Az ellenőrzés rendjét az alábbi folyamatábra szemlélteti:



6.ábra: A folyamatba épített ellenőrzések folyamatszabályozása

5. Az ellenőrzés végrehajtása

8. A vezetők tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól

7. A feltárt hiányokra azonnali intézkedés megtétele

6. A tapasztalatok megbeszélése

9. Az eredmények adattárba he-lyezése

STOP

Eredmé-nyes el-lenőrzés

Feljegyzések az ellenőrzésről

Ellenőrzési szempontlista

Ellenőrzési lista

Feljegyzések

Ellenőrzési lista

Feljegyzések

Ellenőrzési lista

Intézkedés

Elektronikus adatbázis

Igen

Nem

START

1. Az általános vezetői ellenőrzés területeinek, szempontjainak

meghatározása

2. Az ellenőrzési területek kiválasztása

4. Az ell. nyomvonal ismertetése az alkalmazotti közösséggel

3. Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése

Indikátor-rendszer

Indikátor-rendszer

Ellenőrzési nyomvona-lak listája

Ellenőrzési nyomvonal

Feljegyzés

Az ellenőrzött területek listája

Ellenőrzési nyomvonal

Jegyzőkönyv



8.2 Belső ellenőrzés A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát.

Ellenőrzést végző Ellenőrzött terület Belső Ellenőrzési Iroda Éves ellenőrzési programban megadott terü-

letek A belső ellenőrzési vezető feladata gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítésre és a belső ellenőrzési tevékenység során alkalmazásra kerüljenek a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárások, továbbá hogy érvényesüljenek a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók. A belső ellenőrzésre vonatkozó minőségirányítási feladatokat, és a belső ellenőrzési tevékenység folyamatábráját a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.



Az önértékelés folyamata

Szöveges értékelés Kérdőíves vizsgálatok

Adottságok 1. Vezetés 2. Stratégia és tervezés 3. Emberi erőforrás gaz-

dálkodás, munkatársak irányítása

4. Együttműködés és erőforrások

5. Folyamatok és válto-zás menedzsment

Eredmények 6. Munkatársak elégedettsége 7. Hallgatói elégedettség 8. Társadalmi hatások 9. Alapvető teljesítmények és

eredmények

Értékelő teamek összeállítása

1. A kézi könyvben rögzített kritériumok szerinti értékelés bemutatása

2. Mutatószámok meghatározása

3. Erősségek meghatározása és a fejlesztendő gyenge területek megjelölése

Értékelés Statisztikai feldolgozás

Fejlesztendő területek kijelölése és javító intézkedések meghatározása, éves minőség-fejlesztési programok kialakítása, megvalósítása

8.3 Önértékelés A Nyíregyházi Főiskola megfelelő gyakorisággal önértékelést végez, melyet a minőségirányítási felelős vezetésével a kari minőségirányítási felelősök és a Minőségirányítási Iroda bonyolít le, beleértve az értékelést is.

7.ábra: Az önértékelés folyamata

Ezen túlmenően az intézmény vezetése – a minőségirányítási felelős koordinálása mellett - a mi-nőségirányítási rendszert évente legalább egy alkalommal, szükség esetén többször is felülvizs-gálja. A felülvizsgálat kiterjed a következőkre:

- partneri elégedettség és kifogások (panaszok), - minőségcélok időarányos teljesülése, - indikátor számok alakulása, - szolgáltatások felülvizsgálata (egészségügyi szolgáltatások, sportolási lehetőségek,

étkeztetés, stb.), - erőforrások helyzete,



- helyesbítő, megelőző tevékenységek, - változások szükségessége, - a minőségügyi rendszer tökéletesítése, szükséges változtatások.

A Nyíregyházi Főiskola teljes körű, önértékelésen alapuló minőségirányítási rendszert működtet. A HEFOP 3.3.1. pályázat keretén belül kidolgozott Felsőoktatási Intézmény Minőség (FIM) Modell – az EFQM modellhez hasonlóan – önértékelésen alapuló rendszer. A FIM modell – az EFQM modellekhez hasonlóan – két nagy csoportba bontható, adottságok és eredmények részre. Az „adottságok” arra keresnek választ, hogy a szervezet hogyan éri el ered-ményeit. Ez azon módszerek összességét jelenti, amelyek segítségével a szervezet erőforrásait - kiemelten az emberi erőforrásait - hasznosítja az eredmények elérése érdekében. Az „eredmé-nyek” arra keresnek választ, hogy az alkalmazott módszerek meghozzák-e a szervezet által elvárt sikereket, ami alátámasztja a szervezet hatékony és kiváló működését. A FIM modell felépítése – a felsőoktatás sajátosságainak megfelelően - két szintű. Az I. szint az Intézmény általános önkéntes értékelését szolgálja, a II. szintű modell a karok/szakok önértéke-lését teszi lehetővé. Míg az elsőben az intézményi stratégia, célrendszer kidolgozása és a műkö-dés eredményessége kap nagyobb hangsúlyt, addig a második leírás a képzés/kutatás folyamatá-ra, és a munkaerő piac/hallgatói megítélés megfelelőségére helyezi azt. Összhangban a MFAB követelményeivel, valamint az EU sztenderdekkel az önértékelés célja az oktatás színvonalának, az intézmény működésének megítélése, a problémák feltárása.

8.3.1 Szaki önértékelés

A szaki önértékelés alapja a FIM-II. modell leírása. A szöveges értékelés elvégzendő mind az adottság-, mind pedig az eredményelemek vonatkozásában.

8.ábra: Felsőoktatási Intézményi Minőség Modell – II. szint

Cél-rendszer 85 pont

Oktatók irányítása 60 pont

Tanterv 75 pont

Fontos eredmény mutatók 170 pont

Infrastruktúra 40 pont

Felvételi 25 pont

Tanítás-tanulás 70 pont

Értékelés 25 pont

Minőségirányítás 30 pont

Hallgatókkal kapcsolatos

ered. 70 pont

Végzettekkel kapcsolatos ered

80 pont

Munkáltatókkal kapcsolatos ered.

100 pont

Szakértőkkel kapcsolatos ered.

80 pont

E R E D M É N Y E K

Hallgatók irányítása 60 pont

Kutatás 30 pont

Folyamatok

A D O T T S Á G O K ( Alkalmassá tevők)

I N N O V Á C I Ó é s T A N U L Á S



Feladatok, felelősök, határidők a kari önértékelési folyamatban

Az önértékeléseket szaki szinten kell végezni. Az önértékeléseket a kari minőségfejlesztési prog-ramban előírt időpontokban kell elvégezni. A szaki önértékelések felelősei a szakfelelősök.

A kari értékeléseket a kari minőségügyi felelősök készítik elő. Az értékelések, elemzések ered-ményeit a kari minőségügyi bizottságok tekintik át, és kijelölik a fejlesztendő területeket, és javí-tó intézkedéseket terjesztenek be a karok vezetői felé. A bevezetett javító intézkedés visszaméré-sére a következő évben végrehajtandó önértékelés során kerül sor.

Az eredmények, jelentések, valamint az éves minőségfejlesztési programok átadása a Minőség-irányítási Iroda számára, minden év október 30-ig történik. A jelentést a karok a Minőségirányí-tási Iroda által kialakított formátumban készítik el, és elektronikus formában küldik el.

8.3.2 Intézményi, kari önértékelés

Önértékelési területek Szempontok Vezetés (irányítás) Külső partnerekkel kapcsolatos eredmények

Célrendszer (politika és stratégia) Munkatársakkal kapcsolatos eredmények

Munkatársak irányítása Hallgatókkal kapcsolatos eredmények

Erőforrások külső kapcsolatok és belső források kezelése Társadalommal kapcsolatos eredmények

Minőség-menedzsment

Képzési folyamatok

Kutatás, fejlesztés

Szolgáltatás

Fo

lyam

ato

k

Gazdálkodás

Fő eredmények (kulcsfolyamatok mutatói)

4.táblázat: Az önértékelés területei Az intézményi önértékelés értékelését, a fejlesztendő területek meghatározását a Minőségirányí-tási Bizottság végzi, a Minőségirányítási Iroda bevonása mellett.

Az intézményi önértékelést dolgozói és hallgatói szinten kell elvégezni adott kérdéslista alapján.

Az intézményi önértékelés keretében évente végzünk méréseket. Az eredmények alapján a Minő-ségirányítási Iroda a Minőségirányítási Bizottsággal közösen készíti el az intézményi Minőségfej-lesztési programot, melyet a Szenátus fogad el.



9 MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

9.1 A teljesítményértékelés során alkalmazott alapelvek A fejlesztő szándék elve

- Legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására. - Legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irá-

nyuló célok kijelölésére. - Egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közöt-

ti különbségeket. - Legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására. - Segítse az oktatók és a vezetés közötti információcserét. - Konzekvenciákkal járjon

A sokoldalúság elve

- Vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggő, mind pedig a főiskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket.

A méltányosság elve

- Az érdekképviselet vitassa meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert.

- Kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszé-gyenítés/megszégyenülés lehetőségét.

- Törekedjen objektivitásra. - Csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre. - A lehető legegyszerűbb és legegyértelműbb legyen. - Minden részletében legyen átlátható. - Lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba. - Az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen.

A kivitelezhetőség elve

- Legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő- és munkaigényes. - Ne legyen szükség külső szakemberek bevonására.

9.2 Az intézményben vezetői feladatot ellátók teljesítményértékelésének rendje

A vezetői munkát végzők értékelésének célja a folyamatos visszajelzés, a vezetői munka haté-konyságának növelése. Lehetséges eszközei:

a.) fenntartói/rektori ellenőrzés; b.) vezetői önértékelés (évenkénti írásos beszámoló); c.) vezetői beszámoló a kari vezetésnek a tanév végén; d.) fenntartói ellenőrzések tanulságainak elemzése, értékelése (eseti); e.) partneri igény és elégedettségvizsgálatok adatai.



9.3 Az oktatók értékelésének szempontjai

Az oktatói értékelés célja, hogy általa megvalósuljon az intézmény minőségpolitikája, és minden oktató a törvényi és a főiskola alapdokumentumaiban megfogalmazott követelményeket teljesítve folyamatosan fejlődjön, és igazodni tudjon a változó körülményekhez. Valamint az intézmény oktatói összetétele az IFT-ben leírtak maradéktalan végrehajtásához a legmegfelelőbben alakítha-tó legyen. Nőjön az önértékelés iránti igény, a főiskola közössége méltányolja a teljesítményt és a fejlődést.

9.3.1 Az oktatói teljesítményértékelés folyamata Az értékelés feladata, hogy átfogó információt gyűjtsön az intézmény/karok/intézetek/tanszékek vezetői számára az értékelésbe bevont minden érintett segítségével. Az intézmény egésze számá-ra akkor hasznos az értékelés, ha:

- megpróbálja az egyéni képességeket a szervezeti célok szolgálatába állítani, - biztosítja, hogy az egyéni szándék az intézményi célkitűzésekhez és prioritásokhoz kap-

csolódjon, - segít az oktatókat, hogy jobb teljesítményt nyújtsanak jelenlegi munkakörükben, - javítja a szervezeten belüli kommunikációt és kapcsolatrendszereket, - diagnosztizálja az egyes oktatók munkájának erős és gyenge oldalait (bánásmód a hallga-

tókkal, szakmai felkészültség, kutatómunka, stb.), - megfelelő információt szolgáltat a belső továbbképzési feladatokat illetően.

Az oktatói értékelés során három alapvető input adat kerül feldolgozásra:

- hallgatók által végzett oktatói értékelés, - intézetigazgató / tanszékvezető által végzett oktatói értékelés, - Az akadémiai dolgozók minősítő pontrendszere (ADMIR): 13 blokkból álló kérdőív,

amely az alábbi területekre terjed ki: oktatói teljesítmény, főiskolai tisztségek, magyar és idegen nyelvű publikációk illetve tudományos előadások, művészeti és sport teljesítmé-nyek, tudományos továbbképzés, tudományos szervezői és pályázati tevékenység, közéle-ti tisztségek, nemzetközi és hazai kapcsolatok kialakítása és működtetése, és a minőség-irányítás területéhez kötött feladatok.

A kérdőív egyszerre több funkciót képes betölteni. Ez a rendszer alapul szolgál majd az egyéni karriertervek kidolgozásához, kiindulópontot nyújt az egységek humánerőforrást érintő döntései-

Lehetőséget kell adni az oktatóknak tanítási képességeik fejlesztésére és bővítésére, és bíztatni kell őket ezek megbe-csülésére. Az intézmények meg kell adják a gyengébb oktatóknak azt a lehetőséget, hogy készségeiket elfogadható szintre hozzák, és meg kell legyen a mód arra is, hogy felmentsék őket oktatási feladataik alól, amennyiben továbbra is kimutathatóan sikertelenek.


... az oktatók, tudományos kutatók és más alkalmazottak foglalkoztatására és teljesítményére vonatkozó követel-ményrendszert, a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, a követelmények teljesíté-sének értékelését és annak nyilvánosságát, a követelményrendszerben foglaltak nem teljesítésének következményeit,

Ftv. 21.§. (3) c)



nek meghozatalához, adatot szolgáltat az akkreditációs eljárásokhoz, és nem utolsó sorban lehe-tőséget teremt egy objektív motivációs rendszer, a teljesítményalapú bérezés bevezetésére. Az adatok hozzáférését illetően a Minőségirányítási Iroda a következő jogosultsági szinteket ál-lapította meg: az intézmény felső vezetése (rektor, rektorhelyettesek, főtitkár) minden dolgozó adataiba betekintést nyer, a dékánok saját karuk eredményeit ismerhetik, az intézetigazgatók és tanszékvezetők közvetlen beosztottaik adataihoz férhetnek hozzá, míg az oktatóknak lehetőségük nyílik majd saját teljesítményüket az intézet/tanszék/csoport és a kar átlagadataival összevetni.

9.3.2 Folyamatközi ellenőrzés, vizsgálat A képzés, vizsgáztatás szabályozásai magukban foglalják azokat az ellenőrzési pontokat és köve-telményrendszereket, melyek a képzés megfelelő minőségét biztosítják. A hallgatói vélemények (on-line rendszerű felmérések) szintén a folyamat ellenőrzését biztosítják. Az oktatói kinevezéseket/előreléptetéseket megelőzően a hallgatók értékelését soron kívül ki kell kérni, az Oktatói munka hallgatói véleményezése (SzMSz 14. sz.) c. szabályzatban előírtak sze-rint. Nem megfelelőség esetén a 8. fejezetben előírtak szerint történik a szükséges beavatkozások meghatározásra.

9.3.3 A teljesítményértékelés visszacsatolása Az értékelés a fő tevékenységi területen belül összesítésre kerül, majd az adatok alapján szöveges értékelés készül. A szöveges értékelés tartalmazza az oktató erősségeit, az elvárásoknak megfele-lően teljesített valamint a fejlesztendő területek azonosítását. Az oktató munkájának értékelése során ki kell térni az előző értékelésben meghatározott erősségekre és fejlesztendő területekre, és azokat össze kell hasonlítani az aktuális értékeléssel, így egy fejlődési összehasonlítást is végez-ve. A Nyíregyházi Főiskola által adományozható belső kitüntetések, elismerések adományozási rendjét a Kitüntetések, kitüntető címek, díjak alapításának és adományozásának szabályzata (SzMSz. 9. sz) szabályozza.

9.4 A nem oktatói teljesítményértékelés folyamata Az oktatók teljesítményének rendszeres mérése mellett a Nyíregyházi Főiskola nem oktató dol-gozóinak a teljesítményét is méri adott kérdéslista alapján. A kérdőívek értékelését az adott egy-ségvezető végzi. Az értékelés ez esetben is alapul szolgál az egyéni karriertervek kidolgozásá-hoz, humánpolitikai döntések meghozatalához és a teljesítményalapú bérezés bevezetéséhez.

9.5 A hallgatók teljesítményének értékelése

A hallgatók értékelése előzetesen közzétett és következetesen, egységesen alkalmazott kritériumok, szabályok és eljárások szerint történjék.




A hallgató teljesítményét a felsőoktatási intézmény a szorgalmi időszakban és a vizsgaidő-szakban értékeli. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (SzMSz. 3. sz.) tételesen meghatározza a hallgatók értékelési rendszerének módját. A szorgalmi időszak megkezdésekor a tanulmányi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni a képzési időszak ismeret-ellenőrzési formáit és azok ütemezését, továbbá a vizsgaidőszak rendjét, így különösen a kezdő- és zárónapot. A bemeneti tudásszint mérés a tantárgyanként kidolgozott ellenőrző tesztek segítségével végez-hető el. A végellenőrzés a záróvizsgák során történik. A záróvizsga során bekérjük a vizsgaelnökök írásos értékelését (Vizsgaelnök vélemény a hallga-tók felkészültségéről), illetve a hallgatók beválás vizsgálatához szükséges elérési adatokat (Vég-zett hallgató-kapcsolati adatlap). Beiratkozáskor a hallgatók részére át kell adni a tanulmányai folytatásához, megtervezéséhez szükséges adatokat tartalmazó Tájékoztatót. A képzési folyamathoz kapcsolódóan a kötelezően vizsgálandó adatok1 köre:

- hallgatóknál a vizsga, záróvizsga eredmény változás tendenciája, - a szak hallgatói létszám alakulása, - évfolyamonkénti lemorzsolódás mértéke, - a szak hallgatóinak TDK, egyéni kutatási, demonstrátori tevékenységei, - a hallgatók milyen mértékben és eredménnyel végzik a kurzusokat.

9.5.1 Végzett hallgatók – beválás-vizsgálat

A szak kompetenciáit, valamint az oktatott ismeretanyagok gyakorlatban történő hasznosulásá-nak folyamatos felülvizsgálatát – a munkáltatók, valamint a végzett hallgatók véleményei alap-ján, a változások figyelembe vételével – biztosítani kell. A rendszeres munkaerő-piaci igény- és elégedettségmérések megvalósítása az oktatási rektorhelyettes felelőssége. Beválás-vizsgálat során az EU felsőoktatási minőségsztenderdjeiben megadottakra vonatkozóan is gyűjt adatokat az Alumni és Karrier Iroda.

1 MFAB II.1./h önértékelési szempont

A felsőoktatási intézmények - önkéntes adatszolgáltatás alapján - ellátják a pályakövetés feladatait, amelynek kereté-ben figyelemmel kísérik azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet.

Ftv. 34.§.(6)

Rendszeres visszacsatolás kérése a munkáltatóktól, munkaerő-piaci és más szervezetektől a képzésről és a végzett hallgatókról.

MFAB II. önértékelési indikátor-rendszer ellenőrzési lista



10 PARTNERKAPCSOLATOK

10.1 Kommunikáció a partnerekkel A Nyíregyházi Főiskola a város illetve a megye kapcsolatának hagyományait, fórumait a PR Iro-da koordinálja. A nemzetközi kapcsolatok felügyelete – az oktatói/hallgatói mobilitás elősegítése - a Nemzetközi Kapcsolatok Iroda feladata. A Főiskola internetes honlapját az Informatikai Szolgáltató Központ üzemelteti. Az adattartal-mak szükség szerinti aktualizálása az adott szervezeti egység vezetőjének kompetenciája. A partneri igény- és elégedettségmérés folyamatát a 4.2. fejezet ismerteti.

10.1.1 Közvetlen partnerekkel való kommunikáció szabályzása

A közvetlen partnerek igény- és elégedettségmérését meghatározott időközönként a kari minő-ségirányítási felelősök végzik a Minőségirányítási Iroda bevonásával. Az Internet alapú on-line és a papíralapú kérdőíves felmérés vizsgálati tesztjeit a Nyíregyházi Főiskola vezetőinek, gazda-sági vezetőinek, oktatást ellátó személyeinek (oktatók, óraadók, tudományos munkatársak, stb.), és a hallgatóknak kell kitölteni.

9.ábra: Naviresearch on-line mérőszoftver

Az intézmény rendszeresen tegyen közzé naprakész és objektív, mennyiségi és minőségi adatokat és informá-ciókat képzési programjairól.




A kérdőíveken a kérdések egy-egy kitöltő csoport kompetenciájának megfelelően kerülnek ösz-szeállításra. A kérdőívek on-line mérőszoftveren keresztül érhetők el, kivétel a társadalmi hatás mérésére bemutatott mintakérdőívet, ugyanis ezeket a kari minőségügyi vezetők alakítják ki a kar partnereinek azonosítása után, a kari elvárások függvényében.

10.1.2 Közvetett partnerekkel való kommunikáció szabályzása

Célunk az Intézmény népszerűsítése olyan tevékenységekkel, amelyek elősegítik a Főiskola és környezete közötti kapcsolatok kialakítását, fenntartását és fejlesztését. Közvetett és közvetlen partnereink széles körű tájékoztatást kapnak az oktatói munkánkról, sikereinkről, eredményeink-ről és ígéreteink betartásáról. Olyan intézményként kívánjuk megjeleníteni Főiskolát, mely ru-galmasan reagál a partneri elvárásokra. A külső kommunikációs folyamatok felelőse a PR Iroda. A kapcsolat legjellegzetesebb formái: Kommunikációs eszközökben hírértékű információk közzététele figyelem felkeltési céllal:

- Az NYF honlapjának folyamatos frissítése, - szórólapok (Főiskola bemutatása, Felvételi tájékoztató stb.), - jubileumi évkönyv (jeles dátumokhoz kapcsolódóan).

képzéseink propagálása: - képzéseink hirdetése, - nyílt napok rendezése (hallgatók fogadása, a képzések, a Főiskola bemutatása), - középiskolák végzőseinek tájékoztatása (levél, szóróanyag, médiában való megjelenés

formájában) a Főiskolában választható képzésekről, széles körű képzési kínálatunk megismertetése kiemelten fontos számunkra:

- rendezvényeink, - évfordulók, - érettségizők.

10.2 Panaszkezelés A gyakorlatban az olyan fogalmakat, mint panasz, kifogás vagy reklamáció, szinonim értelemben használjuk. Jelen leírásban „panasz” meghatározás alatt azt értjük, ha egy partner azon vélemé-nyét, hogy az általa elvárt teljesítményt nem kapta meg, azt a szolgáltatásnyújtóval valamilyen úton közli. Panaszkezelés alatt értjük mindazon intézkedések tervezését, végrehajtását és ellen-őrzését, amelyeket a Főiskola a panaszokkal kapcsolatban megtesz. A Nyíregyházi Főiskola által nyújtott szolgáltatásteljesítéssel kapcsolatos reklamációk feldolgo-zása során két alapelv kerül betartásra: - A partnernek a szolgáltatásteljesítéssel kapcsolatos jogos kifogásait mindenkor el kell ismer-

ni. - Minden reklamációt ki kell vizsgálni, a hibák okát fel kell tárni, és - amennyiben az a Főisko-

la felelősségi körébe tartozik - meg kell szüntetni.



A panaszkezelés rendje kiterjed a szervezet fő és támogató folyamataira, azon belül kiemelten: - a képzési tevékenység folyamatára, - a képzéshez kapcsolódó szolgáltatásokra, - a tanulmányi adminisztrációra, - általánosan a kommunikációra. A panaszok kezelése folyamat-centrikus megközelítésben, a főfolyamatok valamely kimeneti pontjához kapcsolódik. A Főiskola működésében előzetesen megtervezett változata a panaszke-zelésnek a személyes elégedettséget kifejező/mérő hallgatói kérdőív, amely éves gyakorisággal kerül felvételre.

10.ábra: Panaszkezelés folyamata A jogorvoslati kérelem tárgyában a rektor vagy az általa létrehozott bizottság jár el. A panaszke-zelés módjának részletes szabályozását a Nyíregyházi Főiskola Hallgatói jogorvoslati szabályzat (SzMSz. 5. sz.) határozza meg. Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Az elsőfokú fegyelmi jogkört a felsőoktatási in-tézmény - legalább háromtagú - Fegyelmi Bizottsága gyakorolja, fenti szabályzatban előírtak szerint. A Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési Szabályzatot (SzMSz 4.sz.) rögzíti.



10.2.1 Érdekképviselet

A felsőoktatási intézményben a hallgatók érdekképviseletét a Hallgatói Önkormányzati Testü-let látja el, az Alapszabályban leírtak szerint (SzMSz. 12. sz.). A hallgatói önkormányzat működéséhez és a feladatai elvégzéséhez a feltételeket a Nyíregyhá-zi Főiskola biztosítja, amelynek jogszerű felhasználását jogosult ellenőrizni. A hallgatói önkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az NYF/ a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az intézmény/kollégium műkö-dését.

10.2.2 Esélyegyenlőség A Nyíregyházi Főiskolán Esélyegyenlőségi Bizottság működik. A Bizottság figyelemmel kíséri a nők és a férfiak arányos képviseletét (stb.), javaslatokat tesz az arányos képviselet elérésére, el-lenőrzi az intézkedések eredményességét, feltárja a megkülönböztetés megnyilvánulásait, a nők arányos szerepvállalását sértő intézkedéseket, és kezdeményezi megszüntetésüket.2 A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elveket a Kormány határozza meg. Az Nyíregyházi Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg a fogyatékossággal élő hallgatókkal kapcsolatos intézményi feladatok végrehajtásának rendjét. A fogyatékkal élő hallgatók segítségét a Fogyatékossággal Élő Hallgatókat Segítő Bizottság támogatja. A bizottság működési rendjét a Szabályzat a Fogyatékossággal Élő Hallgatók Esély-egyenlőségének Elősegítésére (SzMSz 28. sz.) szabályozza. A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosított a fogyatékossághoz igazodó felkészítés és vizsgáztatás, továbbá segítséget nyújtunk részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogvi-szonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyré-szek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felké-szülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló, szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszá-moló írásbeli beszámolóval történő felváltását, stb.

2 Lásd: Ftv – 27§.

A felsőoktatási intézményekben a hallgatói érdekek képviseletére - a felsőoktatási intézmény részeként - hall-gatói önkormányzat működik. A hallgatói önkormányzatnak minden hallgató tagja. A hallgatói önkormányzat tevékenysége a hallgatókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az e törvényben szabályozott eljárásokban a hallgató képviseletében - megbízás alapján - a hallgatói önkormányzat is eljárhat. A hallgatói önkormányzat az e törvényben meghatározott jogosítványait akkor gyakorolhatja, ha megválasztotta tisztségviselőit, és jóvá-hagyták az alapszabályát.

Ftv. 77. § (1)

A felsőoktatási intézményekben az intézményi szakszervezet és a munkáltató részvételével Intézményi Érdek-egyeztető Tanács (a továbbiakban: Tanács) működhet. A Tanács szervezetét és működési rendjét a felsőokta-tási intézmény és az intézményi szakszervezet megállapodásban rögzíti.

Ftv. 98. § (1)



10.3 Adatok kezelése

Az Nyíregyházi Főiskola működésével kapcsolatos információ- és adatkezelés a törvényi és bel-ső előírásoknak megfelelően történik. Kizárólag a 2005. évi CXXXIX. törvény 2.sz. mellékleté-ben felsorolt hallgatói adatok kerülnek nyilvántartásba. Az adatok kezelésére vonatkozó elvárásokat, szabályzásokat az Adatvédelmi és Adatbiztonsági szabályzat ( SzMSz 29.sz.) tartalmazza. A Nyíregyházi Főiskola - legkésőbb a tanév befejezését követő kilencven napon belül - nyilvá-nossá teszi, a honlapon bemutatja oktatási, kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységét, azok legfontosabb területeit, az aktuális eredményeket. A Főiskola tájékoztatást ad az általa kínált programokról, ezek tervezett kimeneteiről, az elérhető végzettségekről, az alkalmazott oktatási, tanulási és teljesítményértékelési eljárásokról, és a hall-gatók számára kínált tanulási lehetőségekről. A közzétett információ tartalmazza továbbá a ko-rábbi hallgatók észrevételeit és elhelyezkedésüket, valamint a jelenlegi hallgatói kar irányultsá-gát, pályaképét. A közzététel biztosításáért és aktualizálásáért a gazdasági főigazgató felel.

A felsőoktatási intézmény azokat az adatokat tarthatja nyilván, amelyek az intézmény rendeltetésszerű működé-séhez, a munkáltatói jogok gyakorlásához, a képzés megszervezéséhez nélkülözhetetlenek, továbbá amelyek a jogszabályokban és a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyek-ből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

Ftv. 34. § (1)

Az intézmény rendszeresen tegyen közzé naprakész és objektív, mennyiségi és minőségi adatokat és információ-kat képzési programjairól.




11 FOLYAMATOS FEJLESZTÉS Annak érdekében, hogy az intézmény sikerrel tudjon alkalmazkodni a folyamatosan változó kül-ső és belső elvárásokhoz, kidolgozta a folyamatos fejlesztés módszerét, amely:

- a partnerektől és a folyamatok szabályozásából származó adatokra, - ezek elemzésére épülő, - a munkatársak felkészítésén és bevonásukon alapuló, - következetes szervezet- és minőségfejlesztési munkát jelent, melyet az alábbi ábra szem-

léltet.

11.ábra: Szabályozási kör

11.1 A folyamatos fejlesztés tervezése A folyamatos fejlesztés szisztematikus adatgyűjtésre alapozott tervszerű tevékenység. A mérés, elemzés és fejlesztés terület részleteit az alábbi ábra mutatja:

folyamatos javítás

Az intézmény rendszeresen tegyen közzé naprakész és objektív, mennyiségi és minőségi adatokat és informá-ciókat képzési programjairól.


kutatás



12.ábra: Adatgyűjtés input/outputok Az adatgyűjtés, az ehhez szükséges információs csatornák működtetése, a döntést előkészítő elemzés a minőségirányítási felelős feladata.

11.2 A fejlesztési feladatok azonosítása és rangsorolása Az adatok elemzését követően a Minőségirányítási Bizottság – a minőségirányítási felelőssel egyeztetve –hozza meg döntéseit, melyek a következők lehetnek:

- intézkedés: amikor a probléma megoldása vezetői intézkedést igényel; - intézkedési terv: amikor a probléma megoldása ismert, de a megoldáshoz vezető út össze-

tett, több lépésből áll; - fejlesztő tevékenység (probléma megoldás): amikor a probléma megoldása további elem-

zést, okkeresést, megoldási lehetőségek kidolgozását igényli, melyet minden esetben egy fejlesztő team végez;

- prevenciós elemzés: mely az adott probléma más helyen, más időben történő bekövetke-zésének lehetőségeit, ennek elkerülését vizsgálja.

11.3 A folyamatos fejlesztés stratégiája Egy adott probléma esetén a változtatás stratégiájáról – „lépésenként való fejlesztés”3 vagy „áttö-réses fejlesztés”4 – a kibővített felsővezetés dönt a probléma és a rendelkezésre álló erőforrások függvényében.

3 Akkor ajánlott, amikor egy adott folyamat jól meghatározott részét, elemét vagy eredményét kell javítani. 4 Akkor ajánlott, ha a folyamat még nem létezik, elavult vagy az elért eredményekkel az érintettek valamelyike alapvetően elége-

detlen.



11.4 A folyamatos fejlesztés megvalósítása

Minden fejlesztő beavatkozást ellenőrzés kísér és értékelés követ. Intézkedés esetében az ellenőrzésért felelős személyt az intézkedés elrendelője jelöli ki, és ő vég-zi a beavatkozás értékelését is. Intézkedési terv esetén az Intézkedési tervnek kell tartalmazni az ellenőrzés (időpont, felelős) és az intézkedési terv végrehajtás értékelésének megtervezését is. A fejlesztő tevékenység mindig egy szisztematikus problémamegoldó módszer alkalmazását je-lenti, amely team munkában, a team és az intézeti/kari minőségügyi felelős által közösen elkészí-tett ütemterv alapján zajlik. Az ütemtervnek tartalmaznia kell az ellenőrzés és értékelés tervezé-sét is.



12 MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTUMOK KEZELÉSE Az elmúlt időszak törvényi változásainak, a főiskola életében jelentkező új elvárásoknak, illetve a minőségpolitikánkkal és minőségfejlesztési rendszerünkkel való összehangolás követelményé-nek megfelelően ezek felülvizsgálata, átdolgozása folyamatban van, illetve megtörtént. Célunk, hogy a Nyíregyházi Főiskola belső struktúrája, a belső kommunikáció és a dolgozók egymás közti viszonyainak szabályozása megfelelően szolgálja mind az intézmény hatékony működését, mind az IFT-ben és az Intézményi Minőségfejlesztési Programban megfogalmazott céljaink megvalósítását.

12.1 Dokumentumok kezelése Az intézményvezetés biztosítja a Főiskola belső működési rendjét a folyamatos fejlesztés igé-nyének megfelelően a külső és belső szabályozások érvényesítésével, a minőségfejlesztés feltét-eleinek megteremtésével. Gondoskodik a szervezeten belüli rendszeres kommunikációról, szabá-lyozza az alkalmazotti közösség tagjainak egymáshoz való viszonyát. Ennek érdekében elkészíti és folyamatosan frissíti, felülvizsgálja:

- a munkaköri leírásokat, - a partnerek belső kommunikációs rendjét, - az intézmény szervezeti felépítésének leírását.

A minőségirányítási rendszer működési feltételeinek biztosítása az intézményvezetés felelőssége. A minőségfejlesztő tevékenységet a Minőségirányítási Bizottság koordinálja (lásd 5.2. fejezet), a Minőségirányítási Iroda operatív részvételével. A minőségirányítási rendszer elemeit a „Hivatkozott dokumentumok jegyzékén” (lásd: 13. fejezet) megadott szabályozások tartalmazzák, melyeket folyamatosan készítünk el, illetve korrigáljuk, felülvizsgáljuk. Az intézmény minőségügyi dokumentumait a minőségügyi feljegyzések alapjául szolgáló belső használatra szánt, egyedileg kidolgozott, egységesített formanyomtatványok egészítik ki. A minőségügyi dokumentumok kezelését alapvetően a főiskola eszközeivel a főiskola dolgozói végzik az intézményben megszokott módon, de minden irat egy példánya a Minőségirányítási Iroda külön elektronikus és hagyományos irattárába is kerül. Az elektronikus formátumú iratok évente minimum egy alkalommal CD lemezre kerülnek kiírás-ra. A papíralapú és a CD-re mentett iratok tárolása az általános szabályoknak megfelelően törté-nik. A minőségügyi tevékenységgel kapcsolatosan keletkező dokumentumok kezelésére az Iratkeze-lési szabályzat és irattári terv (SzMSz 27. sz.) általános előírásai, illetve a fent leírtak érvényes. A Minőségirányítási kézikönyv nyomtatott és hatályos példányainak hozzáférhetőségi lehetősé-gei:

- Nyíregyházi Főiskola Rektori Hivatal – Központi Iktató cím: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b.

- Nyíregyházi Főiskola Minőségirányítási Iroda cím: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b.



- Központi Könyvtár és Szakirodalmi Információs Központ cím: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b.

- Honlap: www.nyf.hu

12.2 Feljegyzések kezelése A minőségügyi feljegyzés rendszer alkalmas a kívánt minőség elérésének, és a minőségirányítási rendszer hatékonyságának igazolására. Az alkalmazott feljegyzés-típusokat az egyes szabályozások mellékletei tartalmazzák. A feljegyzés formátumok sokszorosítása mindig az érvényes utasítások alapján történik. A minőségügyi feljegyzések ellenőrzése kiterjed azok helyességére, teljességére, egyértelműsé-gére, hozzárendelhetőségére és kifogástalan olvashatóságára. Az épségük és az olvashatóságuk megőrzése végett az intézmény a feljegyzéseket megfelelően tárolja, gondoskodik azok szóban forgó termékkel való azonosíthatóságáról, visszakereshetősé-géről. Szükség esetén a bizonyítványokról, vizsgadokumentumokról – a vonatkozó anyagok visszake-resését követően – másodlatot tudunk biztosítani.

12.3 Elektronikus adatok kezelése Az információk tárolása és kezelése során a hozzáférhetőség kizárólag az illetékes személyek számára biztosított.

A Nyíregyházi Főiskola működésével kapcsolatos információ- és adatkezelés a törvényi és belső előírásoknak megfelelően történik, amit a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, többször módosított 1992. évi LXIII. törvény, a polgárok személyi adata-inak és lakcímének nyilvántartásáról szóló többször módosított 1992. évi LXVI. törvény előírása-inak megfelelően kell biztosítani. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely a képzés-hez/vizsgáztatáshoz elengedhetetlenül szükséges. Az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról, és arról, hogy az adatot kik fogják kezelni. Az adatvédelemmel kapcsolatos előírásokat az Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat (SzMSz. 29.) tartalmazza.



13 HIVATKOZOTT DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE Nyíregyházi Főiskola által alkalmazott előírások egy részét az akkreditációs testület adja ki és rendeli el. A saját hatáskörben kiadott központi utasítások alapvetően a rektor, illetve az illetékes vezető jóváhagyásával történik. A Nyíregyházi Főiskola Minőségirányítási kézikönyvében meghivatkozott belső előírások: 1. Szervezeti és Működési Szabályzat

I. Általános rész II. Foglalkoztatási követelményrendszer III. Hallgatói követelményrendszer Melléklet: organogram

2. Tanulmányi és vizsgaszabályzat - SzMSz 3. sz. melléklet 3. Fegyelmi és kártérítési szabályzat - SzMSz 4. sz. melléklet 4. Hallgatói jogorvoslati szabályzat - SzMSz 5. sz. melléklet 5. Belső ellenőrzési kézikönyv – SzMSz 7. sz.melléklet 6. Munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendje - SzMSz 8. sz. melléklet 7. Kitüntetések, kitüntető címek, díjak alapításának és adományozásának szabályzata - SzMSz

9. sz. melléklet 8. Felvételi szabályzat - SzMSz 10. sz. melléklet 9. A Nyíregyházi Főiskola hallgatóinak juttatási és térítési szabályzata - SzMSz 11. sz. mellék-

let 10. A Hallgatói Önkormányzati Testület alapszabálya - SzMSz 12. sz. melléklet 11. Gazdálkodási szabályzat - SzMSz 13. sz. melléklet 12. Az oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata - SzMSz 14. sz. melléklet 13. A Tudományos Diákkörök működési rendje - SzMSz 18. sz. melléklet 14. Az Érdekegyeztető Tanács működési rendje - SzMSz 19. sz. melléklet 15. Minőségirányítási szabályzat - SzMSz 20. sz. melléklet 16. Munkavédelmi szabályzat - SzMSz 21. sz. melléklet 17. Tűzvédelmi szabályzat - SzMSz 22. sz. melléklet 18. Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzat - SzMSz 23. sz. melléklet 19. A Polgári Védelmi Szervezet működési rendje - SzMSz 24. sz. melléklet 20. Ösztönzési és érdekeltségi rendszer szabályzat - SzMSz 25. sz. melléklet 21. Munkahelyi sugárvédelmi szabályzat - SzMSz 26. sz. melléklet 22. Iratkezelési szabályzat és irattári terv - SzMSz 27. sz. melléklet 23. Szabályzat a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének elősegítésére - SzMSz 28.

sz. melléklet 24. Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat - SzMSz 29. sz. melléklet 25. Pályázati szabályzat - SzMSz 30. sz. melléklet 26. Diákigazolvány szabályzat - SzMSz 31. sz. melléklet 27. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje - SzMSz 32. sz. melléklet 28. Kockázatkezelési szabályzat - SzMSz 33. sz. melléklet 29. A NyF szellemitulajdon-kezelési szabályzata – SzMSz 34. sz. melléklet 30. Informatikai szabályzat – SzMSz 36. sz. melléklet 31. Hivatalos külföldi utazások szabályzata – SzMSz 35. sz. melléklet 32. Informatika biztonsági szabályzat – SzMSz 37. sz. melléklet



33. Informatikai Szolgáltató Központ ügyrendje – SzMSz 38. sz. melléklet 34. Szabályzat a NYF tárolt vagyonnyilatkozatok átadásáról, nyilvántartásáról, a bennük tárolt

személyes adatok védelméről a 2007. évi CLII. tv. alapján 35. Etikai Kódex 36. Campus Hotel és Kollégium működési rendje 37. Campus Kollégium ügyrendje 38. Tudományos Tanács ügyrendje 39. Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság ügyrendje 40. A NYF központi honlapjának működtetési rendje 41. Neptun üzemeltetési és működési szabályzat 42. Kollektív Szerződés 43. Intézményfejlesztési Terv 2007-2011. 44. Nyíregyházi Főiskola alapító okirata 45. Közalkalmazotti Tanács ügyrendje 46. Tuzson János Botanikus Kert ügyrendje 47. Nemzetközi Kapcsolatok Iroda működési szabályzata



14 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Nyíregyházi Főiskola Minőségirányítási Bizottsága a Minőségirányítási kézikönyvet a 2010. március 29-i ülésén megtárgyalta és véleményezte. Jelen Minőségirányítási kézikönyvet a Nyíregyházi Főiskola Szenátusa az RH/40-46/2010. (ápri-lis 13.) sz. határozatával fogadta el. A szabályzat 2010. május 1. napján lép hatályba. Jelen Minőségirányítási kézikönyv hatálybalépésével egyidejűleg a 2007. évi Minőségirányítási kézikönyv hatályát veszti. Nyíregyháza, 2010. április 13. A Szenátus nevében: Prof. Dr. Jánosi Zoltán rektor



1. MELLÉKLET : FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYI MINŐSÉG MODELL FIM I. modell - Adottságok 1. Vezetés (irányítás)

Azt értékeljük, hogy a felsőoktatási intézmény vezetői, vezetési struktúrája és kultúrája alkalmasak a célrendszer és stratégia megvalósítására.

1.1. A vezetők aktív szerepet játszanak az intézményfejlesztési terv kidolgozásában, a felsőoktatási intéz-mény értékrendjének kialakításában

1.2. A vezetők ösztönzik az intézményirányítás folyamatos tökéletesítését 1.3. A vezetők kapcsolatot tartanak a felhasználókkal, a partnerekkel és a közélet képviselőivel 1.4. A vezetők motiválják, támogatják és elismerik a felsőoktatási intézmény polgárait 2. Célrendszer (politika és stratégia)

A felsőoktatási intézmény rendelkezik küldetésnyilatkozattal és fejlesztési tervvel (Ftv). Azt értékeljük, hogy a bennük megfogalmazott célrendszert partnerközpontú stratégiával valósítja meg, amely megfele-lő konkrét részcélokat, eljárásokat és időbeli ütemezést tartalmaz. Az intézmény döntéshozási mecha-nizmusa és struktúrája támogatja a célok megvalósítását.

2.1. A célrendszer és stratégia a partnerek jelenlegi igényeire és várható jövőbeni elvárásaira épül 2.2. A célok és stratégia meghatározása széleskörű információgyűjtésen és azok elemzésén alapul 2.3. A célrendszer és a stratégia milyensége, időnkénti felülvizsgálata 2.4. A célok megtervezett kulcsfolyamatokon keresztül valósulnak meg 2.5. A célrendszer és stratégia megismertetése és elfogadtatása 3. Munkatársak irányítása

Azt értékeljük, hogy a felsőoktatási intézmény milyen hatékonyan irányítja, fejleszti és hasznosítja munkatársai képességeit egyéni, tanszéki és intézményi szinten a célok megvalósulása érdekében. Mennyire támogatja az igazságosságot és törekszik a bevonásra, felhatalmazásra. Hogyan biztosítja a hatékony motivációt.

3.1. Az emberi erőforrást tervezik, menedzselik és fejlesztik 3.2. A munkatársak végzettségének és kompetenciájának számbavétele és fejlesztése 3.3. A munkatársak bevonása és feljogosítása 3.4. A munkatársak és a felsőoktatási intézmény folyamatos kommunikációja 3.5. A munkatársakkal való törődés, elismerésük és jutalmazásuk 4. Erőforrások (külső kapcsolatok és belső források)

Ebben a pontban azt értékeljük, hogy a felsőoktatási intézmény mennyire hatékonyan menedzseli külső kapcsolatait és belső erőforrásait céljainak megvalósítása és folyamatai eredményességének javítása érdekében.

4.1. Partnerkapcsolatok menedzselése 4.2. Pénzügyi menedzsment 4.3. Épület-, eszköz- és anyaggazdálkodás 4.4. Információ és tudás menedzsment



5. Minőségmenedzsment

A felsőoktatási intézmény működésének minden területén érvényesül a minőségi szemlélet. A minőségirányítási rendszer biztosítja a folyamatos fejlesztést. Az Ftv-ben és az EU minőségbiztosítási sztenderdekben előírtak maradéktalanul teljesülnek.

5.1. Átfogó értékelés

6. Képzési folyamatok

Ebben a pontban azt kell értékelni., hogy a képzés kimeneti eredményének mennyire felelnek meg a munkaerőpiac dinamikusan változó igényeinek, a társadalmi, valamint a hallgatói és egyéb partneri elvárásoknak

6.1. A képzési folyamatokat rendszerszerűen tervezik és menedzselik 6.2. A képzési folyamatok szükség szerinti korrigálása, fejlesztése a partnerek igényeinek minél jobb ki-

elégítése céljából 6.3. A képzést a felhasználók (társadalom, munkaerő-piac, hallgatói) igényei, elvárásai alapján tervezik és

fejlesztik 6.4. A képzés folyamata (oktatás, képzés-tanulás és értékelése, ági/tudományági bontásban) 6.5. Oktatási módszerek fejlesztése 6.6. Tudományos megközelítés és kritikai gondolkodásmód 7. Kutatás, fejlesztés

Ebben a pontban azt értékeljük, hogy az intézmény (kar) oktatóinak, tudományos munkatársainak az alap és alkalmazott kutatásban betöltött szerepe, eredményei, a kutatásfejlesztési tevékenység hazai és nemzetközi szinten való elismertsége milyen mértékben felel meg a követelményeknek.

7.1. A kutatási folyamatokat rendszerszerűen tervezik és menedzselik 7.2. Nemzetközi és ipari együttműködés 7.3. A kutatás támogatása és szintje 7.4. Kutatási, fejlesztési anyagok hasznosulása 7.5. A tananyagok és programok tervezése, tartalmának folyamatos fejlesztése, a kutatások eredményei-

nek beépülése 8. Szolgáltatás

Egy intézmény (kar, intézet, tanszék) szervezeti minőségének egyik fontos szempontja, hogy mennyire igyekszik szolgálni a szűkebb és tágabb közösség igényeit. A tudásalapú társadalom megteremtéséből rá háruló oktatási, kutatási és egyéb kötelezettségek felvállalása.

8.1. A szolgáltatási folyamatokat rendszerszerűen tervezik és menedzselik 8.2. A szolgáltatási folyamatok szükség szerinti korrigálása, fejlesztése a partnerek igényeinek minél jobb

kielégítése céljából 8.3. Szolgáltatási folyamatok szabályozása 9. Gazdálkodás

A jól működő pénzügyi menedzsment felelős a költségvetés elkészítéséért, végrehajtásának ellenőrzésé-ért, a beszerzésekért, az épületekért, a karbantartásért, valamint a biztonságért. A pénzügyi tevékenysé-geknek az intézmény célját kell szolgálni.

9.1. Pénzügyi erőforrások tervezése, szabályozása és ellenőrzése 9.2. Az elérhető erőforrások felosztási módja (programok között) 9.3. Pénzügyi, működési stabilitás biztosítása



FIM I. modell -Eredmények 10. Külső partnerekkel kapcsolatos eredmények

A felsőoktatásban a partner (kliens, érdekelt) általános elnevezés látszik a leginkább elfogadhatónak. A partnereken belül időnként célszerű a felhasználók (jelenlegi és végzett hallgatók, munkáltatók, stb.), valamint az egyéb érdekeltek (kormányzat, alkalmazottak, szakmai szervezetek, helyi közösség, MFAB , stb.) megkülönböztetése. Versenytársak alatt a hasonló képzést és kutatást végző főiskolákat és egyete-meket értjük.

10.1. Megítélés (direkt partneri mérések alapján történő értékelés) 10.2. Teljesítménymutatók (kvantitatív adatok) 11. Munkatársak

A felsőoktatási intézmény eredményei az oktatók és dolgozók viszonylatában. Magában foglalja a moti-vációt, elégedettséget és a munkatársaknak nyújtott szolgáltatásokat

11.1. Megítélés (oktatói, dolgozói elégedettség mérés alapján) 11.2. Teljesítménymutatók (objektív) 12. Hallgatók

A felsőoktatási intézmény eredményei hallgatói viszonylatában.

12.1. Megítélés (jelenlegi és végzett hallgatók elégedettség mérése alapján) 12.2. Teljesítménymutatók (objektív) 13. Társadalom

A felsőoktatási intézmény eredményei a helyi, az országos és nemzetközi közösség viszonylatában.

13.1. Megítélés (a társadalom véleménye, elégedettsége) 13.2. Teljesítménymutatók 14. Fő eredmények (kulcsfolyamatok mutatói)

A kiválóságra törekvő Intézményátfogóan méri kulcsfontosságú eredményeit és ezen mérésekhez kap-csolódó mutatóit (indikátorok), mely eredmények és mutatók kiemelkedő teljesítményt igazolnak.

14.1. A szervezet tényleges eredményei a kitűzöttekkel összevetve 14.2. Egyéb eredményességi mutatók



FIM II. modell - Adottságok

A.1. Célrendszer

Legtöbb szak esetében a célrendszer fő elemét a MFAB szakmai irányelvek – benne a képesítési követel-mények – adják. A másik elemet a szakok ezen túlmenő, kiegészítő sajátos céljai jelentik. Meghatározása során figyelembe kell venni a munkaerő piac dinamikusan változó elvárásait. A szaknak fel kell arra ké-szülnie, hogy a munkaerő piaci elvárások 7 évente megújulnak.

A.1.1. A célok összhangja a kari, intézményi célokkal A.1.2. A célok megfeleltsége a szaktudományi igényeknek A.1.3. A célok megfeleltsége a munkaerőpiac igényeinek A.2. Oktatók irányítása

Azt értékeljük, hogy a kari –és szakvezetés milyen hatékonyan irányítja, fejleszti és hasznosítja munka-társai képességeit egyéni és tanszéki szinten a célok megvalósulása érdekében. Mennyire támogatja az igazságosságot és törekszik a bevonásra, felhatalmazásra. Hogyan biztosítja a hatékony motivációt.

A.2.1. A szak jelenlegi igényeinek, jövőbeni céljainak való megfelelés A.2.2. Oktatói kar összetételének (etnikai és nemi diverzifikáció) fejlesztése A.2.3. Az oktatási módszerek fejlesztésére való törekvés és elismerése A.2.4. Oktatók értékelése A 2.5. Az utánpótlás tudatos biztosítása. A.3. Hallgatók irányítása

Azt értékeljük, hogy a kari –és szakvezetés milyen hatékonyan irányítják a hallgatói kapcsolatokat. Hogyan támogatják a képzési követelmények teljesülését és a hallgatói elvárásoknak való megfelelést?

A.3.1. A szak jelenlegi igényeinek és jövőbeli céljainak való megfelelés A.3.2. Hallgatóknak nyújtott segítő/kiegészítő szolgáltatások A.3.3. Hallgatók érdekképviseleti szerveinek bevonása a döntés előkészítésbe A.4. Tanterv, tananyag

Az értékelés kiterjed magára a képzési programra és a diploma követelményeire. Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése Tantervi koncepció megfelelősége, a tanterv (a képzés tartalma).

A.4.1. Átfogó értékelés (tartalom, struktúra, átjárhatóság és értékelés) A.5. Infrastruktúra

Azt értékeljük, hogy a tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások mennyire segítik elő a célkitűzések megvalósulását. Belső információk alkalmassága és a rendszer hatékonysága.

A.5.1. Infrastruktúra megfelelése és fejlesztése a szak igényeinek figyelembe vételével. A.5.2. Infrastruktúra optimális kihasználása és használhatósága A.5.3. Könyvtári és számítástechnikai ellátottság: szakkönyvek, szak-folyóiratok, médiatár A.5.4. Egészséggondozás, sportolási lehetőség, hallgatói szolgáltatások



A.6. Felvételi

Azt értékeljük, hogy a szak főfolyamatainak szabályozása és működtetése mennyire szolgálja a célrend-szerben és a kimeneti képzési követelményekben előírtak teljesülését.

A.6.1. A szakra vonatkozó Felvételi/ beiskolázási stratégia kidolgozása A 6.2. A szakra való felvétel kritérium (ahol értelmezhető, pl. művészeti ) kidolgozása A.6.3. Módszerek a felvettek számának növelésére és minőségének javítására (prospektus, nyílt nap, elő-

készítő, stb.) A.7. Oktatás-tanulás


A.7.1. Tanulásirányítás A.7.2. Oktatás A.7.3. Együttműködés a gyakorló helyekkel A.8. Értékelés, vizsgák

Azt értékeljük, hogy a szak főfolyamatainak szabályozása és működtetése mennyire szolgálja a célrend-szerben és a kimeneti képzési követelményekben előírtak teljesülését. A hallgatók értékelése mindenkor szakszerűen történjen, és vegye figyelembe a felmérésről és vizsgáztatásról létező kiterjedt ismereteket. Az értékelés továbbá hasznos információt nyújt az intézmények számára az oktatás és a tanuláshoz nyújtott támogatás hatékonyságáról.

A.8.1. A hallgatók értékelése, vizsgák: ütemezésük, számuk, típusaik, módszereik. Értékelési követelmé-nyek

A.8.2. Vizsgáztatási módszerek A.8.3. A vizsgatapasztalatok értékelése és hasznosítása A.9. Kutatás


A.9.1. Szakkal kapcsolatos kutatások A.9.2. Közös kutatások más szakokkal, intézményekkel A.9.3. Diákok bevonása A.10. Minőségirányítás

Azt értékeljük, hogy a szak főfolyamatainak szabályozása és működtetése mennyire szolgálja a célrend-szerben és a kimeneti képzési követelményekben előírtak teljesülését. A minőségirányítási tevékenységnek biztosítani kell a folyamatok szabályozottságát és a Felsőoktatási törvényben előírtak teljesülését.

A.10.1. Felelősségi rendszer: szakfelelős, minőségirányítási felelős, tantárgyfelelősök, hallgatói képviselet A.10.2. Kari minőségfejlesztési munkaterv: éves, távlati A.10.3. Minőségbiztosítási módszerek alkalmazása A.10.4. A szaki önértékelés: gyakoriság, felépítés, hasznosítás, visszacsatolás



FIM II. modell - Eredmények

A.11. Hallgatókkal kapcsolatos eredmények

A szak eredményei hallgatói viszonylatában. Óralátogatások, fókuszcsoportos megbeszélések, kérdőíves felmérések, valamint a hallgatói tanácsadó rendszertől és a HÖT-től kapott visszajel-zések. (A leghasználhatóbb véleményeket az oktatókról, az oktatásról és az értékelésről ettől a partnercsoporttól nyerhetjük.)

A.11.a. A hallgatók véleménye, elégedettsége (megítélés, kvalitatív adatok) A.11.b. Belső teljesítménymutatók (a hallgatói elégedettségében elért további adatok) A.12. Végzettekkel kapcsolatos eredmények

A végzett hallgatók elégedettsége a felsőfokú oktatási intézményben tanult tananyag gyakorlat-ban való hasznosságáról a leghasznosabb, viszonylag gyorsan hozzáférhető információ.

A.12.a. A végzett hallgatók véleménye, elégedettsége (megítélés, kvalitatív adatok) A.12.b. Belső teljesítménymutatók (a végzett hallgatók elégedettségét mutató további adatok) A.13. Munkáltatókkal kapcsolatos eredmények

A végzettek véleményét erősíthetik meg, valamint jelzik nemcsak jelenlegi, hanem jövőbeli el-várásaikat végzetteinktől.

A.13.a. A munkáltatók véleménye, elégedettsége (megítélés, kvalitatív adatok) A.13.b. Belső teljesítménymutatók (a munkáltatói elégedettséget mutató további adatok) A.14. Szakértők, szakmai szervezetekkel kapcsolatos eredmények

A szakértők, szakmai szervezetek (pl. MFAB, minisztériumok, kamarák stb.) általi általános megítélése.

A14.a. Szakértők szakmai véleménye, elégedettsége A14.b. Belső teljesítménymutatók (szakértők, szakmai szervezetek elégedettségét mutató további adatok) A.15. Fontos eredménymutatók

A célrendszerből és adottságból kiindulva és a trendeket figyelve kell összegezni a szervezet és az éves munka fő eredményeit.

15.a. A főfolyamatok eredményei 15.b. Egyéb eredménymutatók

nyÍregyhÁzi fŐiskola · 6.3.4 tanulástámogatás, er őforrások és hallgatói...

Documents