optimális valutaövezetek és az európai tanulságok

Slides prepared by Thomas Bishop

20. Fejezet

Optimális

valutaövezetek és

az európai

tanulságok

Tartalom

• Bevezetés

• Az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS)

1979-1998

• Gazdasági integráció és a rögzített

árfolyam előnyei és hátrányai

• Esettanulmány: Optimális valutaövezet-

e Európa?

Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved. 20-2


Bevezetés

1999 január 1-jén az EU 11 tagországa

közös valutát vezetett be, az eurót.

Gazdasági és Pénzügyi Unió (Economic

and Monetary Union, EMU)

Monetáris politika irányítása a közösen

vezetett ESCB (European System of

Central Banks, Központi Bankok

Európai Rendszere)


A Werner-terv, 1971 március

• Növelni Európa szerepét a világ pénzügyi rendszerében

• Az Európai Uniót valódi egységes piaccá alakitani, azaz a korlátozásoknak a megszüntetése, és az EU-nak az Egyesült Államok mintájára történő nagy, egységes piaccá alakítása volt.

• Attól is tartottak, hogy ha az árfolyammozgások jelentősen megváltoztatják az Európában belüli arányokat, megerősödnek azok a politikai erők, amelyek ellenségesen viszonyulnak az Európán belüli szabad kereskedelemhez.

• Az EU által elért jelentős gazdasági integráció végül politikai egyesítéshez fog vezetni.


Az Európai Pénzügyi Rendszer (EMS)

1979-1998

• Az 1971-73-as dollárválság idején, Németország, Hollandia, Belgium és Luxemburg a dollárral szembeni közös nem hivatalos lebegtetésre tértek át, ami valutakigyóként ismért.

• A valuatkigyó a szélesebb körű Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) előjátékának tekinthető

• Az EMS árfolyam-mechanizmusában eredetileg részt vevő nyolc ország – Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Dánia, Irország, Luxemburg és Hollandia – 1979 márciusától kezdte működtetni a kölcsönösen rögzített árfolyamok rendszerét: részt vevő valuták árfolyamát egy előirt ingadozási sávon belül tartsák.



1979-1998

• 1979 elején amikor az éves inflációs ráták a német 2,7 százaléktól az olasz 12,1 százalékig terjedtek kilátástalannak tűnt egy rögzitett rendszer

• 1989-ben csatlakozott Spanyolország, 1990-ben Nagy-Britannia és 1992 elején Portugália.

• 1993 augusztusáig az EMS által rögzített legtöbb árfolyam ± 2,25 százalékos sávban mozoghatott

• 1993 augusztusában a spekulációs támadások nyomására az összes EMS-sávot (kivéve a márka és a gulden között) ± 15 százalékra szélesítettek



1979-1998

• 1992-es válság alatt Franciország azzal csökkentette a spekulációs támadások esélyét, hogy devizapiaci korlátozásokat tartott fenn, amelyek közvetlenül korlátozták a belföldiek pénzének más valutára váltását.

• A még fennmaradó EU-n belüli pénzügyi korlátozásokat 1995-re törölték el.

• Az 1979. márciusi kezdet és 1987 januárja között 11 kiigazítás történt. Az 1987-et követő öt és fél évben semmilyen gazdasági esemény nem tudta megingatni az EMS rögzitett árfolyamok iránti elkötelezettségét.

• Ez a helyzet azonban 1992-ben véget ért.


1992-es válság

• Ekkor a Kelet- és Nyugat-Németország újraegyesitése miatt gazdasági sokkok aszimmetrikus gazdasági nyomáshoz vezettek Németországban és főbb EMS-partnereiben.

• A Németország és partnerei közötti politikai ellentét 1992 szeptemberétől az EMS árfolyamparitásai elleni heves spekulativ támadások sorozatához vezetett.


A német pénzügyi dominancia és az

EMS hitelességi elmélete

• Azzal, hogy valutáik árfolyamát a német márkához rögzitették, a többi EMS-ország valójában a német Bundesbank inflációellenes elkötelezettségének hitelességét importálta. Ez a nézet az EMS hitelességi elmélet,

• A Németországon kívüli EMS-országok egyre inkább német márkában tartották tartalékiakat, és azt használták intervenciós eszközként, amikor árfolyamuk túlságosan eltávolodott a márka hivatalos árfolyamától.


Az EMS

• Az EMS N-dik valutaproblémája úgy

oldódott meg, hogy Németország alakitotta

a rendszer monetáris politikáját, mig a

többi ország a német márkához kötötte

valutájának árfolyamát.

• Az inflációra hajlamos EMS-országok, mint

Olaszország, vezetői hitelessé váltak azzal,

hogy a monetáris politikai döntéseket a

német központi bank kezébe adták.


Delors bizottság

• 1989-ben az Európai Bizottság elnöke, Jacques Delors vezette bizottság: a cél a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU).

• A Delors-terv első szakaszában valamennyi tagországnak be kellett lépnie az EMS árfolyam-mechanizmusába (ERM).

• A második szakaszban szűkitették az árfolyamsávokat. Végül a nemzeti valutákat az egységes európai valutára cseréltek le, valamint az összes monetáris politikai döntés átruházták az Központi Bankok Európai Rendszerére.


Maastricht

• 1991. december 10-én Maastricht.

• 1993-ig mind a 12 akkori EU-

tagország ratifikálta a maastrichti

szerződést

• 1995-ös csatlakozásakor Ausztria,

Finnország és Svédország is

elfogadta a szerződés feltételeit.


Miért mozdultak el az EU-országok az

EMS-től a közös egységes valuta felé?

Az EU-valuta jobban megvalósitja az Európai

integrációt, mint a rögzitett árfolyam

Néhány EU ország úgy vélte, hogy az EMS

német vezetése EMS-partnerei erdekei

ellenében túlhangsúlyozta a német célokat. Az

ECB jobban figyelembe veszi más országok

problémáit.

A különböző valuták közti bármilyen rögzitett

árfolyamrendszer heves spekulativ támadások

célpontja lehet


Maastrichti kritériumokA maastrichti szerződés nem tartalmazta az euró elnevezést, hanem ECU (European Currency Unit).

A maastrichti szerződés lényege, hogy mielőtt valakit felvenébek az EMU-ba:

• - az ország inflációs rátája 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező EU-tagország inflációjának átlagát

• - az országnak stabil árfolyamot kell fenntartania az ERM-ben, anélkül hogy saját kezdeményezésre leértékelné.


Maastrichti kritériumok

• Az ország költségvetési hiánya nem lehet magasabb a GDP 3 százalékánál

• Az ország államadósságának kisebbnek kell lennie vagy közetiteniekell a GDP 60 százalékának megfelelő szinthez

Stabilitási és növekedési egyezmény• Ezen felül 1997-ben az európai vezetők

elfogadták a szerződést kiegészítő stabilitási és növekedési egyezményt (Stability and Growth Pact, SGP), amely tovább szűkítetté a fiskális politika mozgásterét.

• Az SGP tartalmazza, hogy középtávon a költségvetési cél az egyensúly közeli, illetve szufficites legyen. Az SGP-benszerepel egy tervezet a pénzügyi büntetésekre is, amelyekkel azokat az országokat sújtják, amelyek nem korrigálják a túlzott mértékű deficitet.



Német álláspont• Az EMU 1997-es közeledésével a német

közvélemény továbbra is ellenezte az eurót, mert általános volt a kétség azzal kapcsolatban, hogy az új valuta olyan erős lesz, mint a márka volt.

• A német kormány azért igényelte az SGP-t, hogy meggyőzze szavazóit arról, hogy az új eurórendszer valóban alacsony inflációval jár.

• A maastrichti szerződés megalkotói egy olyan független jegybankot akartak létrehozni, amely mentes azoktól a politikai befolyásoktól, amelyek

inflációhoz vezethetnek.


Gazdasági integráció és a rögzitett

árfolyam előnyei

• A rögzitett árfolyamrendszerherz történő csatlakozás pénzügyihatékonyság-nyeresége azzal a megtakaritással egyenlő, amely a lebegő árfolyam mellett felmerülő bizonytalanság, számitási nehézségek és tranzakciós költségek elkerüléséből származik.

• Ez a pénzügyihatékonyság-nyereség annál nagyobb, minél nagyobb fokú az adott ország és övezet közötti gazdasági integráltság.

• Ilyenkor azt feltételezzük, hogy a nagyobb területű árfolyamövezet stabil és kiszámitható árszinvonallal rendelkezik.



árfolyam előnyei:

• Probléma akkor is jelentkezhett, ha a

gazdasági szereplők nem hisznek a

csatlakozó ország

elkötelezettségében a rögzitett

árfolyam iránt.



árfolyam hátrányai

• A költségek azért merülnek fel, mert az árfolyamövezethez csatlakozó ország lemond arról, hogy árfolyam- és monetáris politikáját használja a kibocsátás és foglalkoztatottság stabilizálásának érdekében.

• Képzeljük el, hogy a csatlakozó ország valutájának árfolyamát az euróhoz köti és a termékei iránt aggregált kereslet csökken. A csatlakozó ország csak akkor van komoly veszélyben, ha egyedül a csatlakozó ország szembesül keresletcsökkenéssel.




• Egy rögzitett árfolyamú övezet és az

ehhez csatlakozó ország közötti

integráció magas foka csökkenti azt a

gazdaságistabilitás-veszteséget, ami

az árupiaci zavarokból származik.




• Az olyan régiók, amelyek gazdasága az áru- és szolgáltatáskereskedelemmel, valamint a tényezők áramlásával szorosan kapcsolódik egymáshoz, optimális valutaövezetet alkotnak.

• Ez a következtetés segit megértenünk, hogy az Egyesült Államok, Japán és Európa miért lebegteti valutáinak árfolyamát. Bár ezek a területek kereskednek egymással, ennek GNP-hez viszonyitott mértéke szerény, ráadásul a régiók közötti munkaerő-mobilitás is alacsony.


Az optimális valuta övezet elmélete

• A GG görbe: ha egy ország valutájának

árfolyamát rögzített árfolyamú

valutájához köti, akkor az ország által

elérhető pénzügyihatékonyság-

nyereség annál nagyobb, minél

nagyobb fokú az adott ország és

övezet közötti gazdasági integráltság.



A csatlakozásból származó gazdaságstabilitás-veszteség (az ország lemond arról, hogz árfolyam- és monetáris politikáját használja a kibocsátás és foglalkoztatottság stabilizálásának érdekében) az ország kereskedelmi partnereivel fennálló gazdasági integráció mélységével függ össze.


Esettanulmány: Optimális valutaövezet-

e Európa?

• Egy ország nagyobb valószínűséggel profitál a valutaövezethez történő csatlakozásából, ha gazdasága szorosan integrált az övezetével.

• Tovább maradnak eltérések az egy ár törvényétől, néhány terméknél jelentős árkülönbségek jelentkeznek. Csak később derül ki, hogy az euró az árak könnyebb összevethetőségével elősegíti-e az EMU termékpiacainak nagyobb integráltságát.


Esettanulmány: Optimális valutaövezet-

e Európa?

• Az európai országokon belüli munkaerő-mobilitás korlátozásokba ütközik.

• Kevés bizonyíték van arra, hogy Európa áru- és tényezőpiacai elég egységesek az optimális valutaövezet kialakításához.

• A tőke zavartalanul mozoghat ugyan, a munkaerő mobilitása azonban sehol sem közelíti meg azt a szintet, amellyel egy ország könnyen alkalmazkodhat az árupiac zavaraihoz.


Members of the European Union

EEA = European

Economic Association,

a free trade group with

the EU.

Fig. 21-1: Members of the Euro Zone as of

January 1, 2014

Összefoglalás

1. Az Európai Unió országainak két fő okuk

volt a kölcsönösen rögzített árfolyam

választására: azt gondolták, hogy a pénzügyí

együttműködés nagyobb súlyt ad nekik a

nemzetközi gazdasági tárgyalásokon, és úgy

tekintettek a rögzített árfolyamokra, mint ami

beteljesíti a közös európai piac kialakítását

célzó EU-reformok intézkedéseit.


Összefoglalás(2) Az EU-n belüli rogzített árfolyamok európai pénziigyi

rendszerét 1979 márciusában vczették be, és eredetileg

Belgiumot, Dániát, Franciaországot, Hollandiát, íror-

szágot, Luxemburgot, Németországot és Olaszországot

foglalta magában. Ausztria, Nagy-Britannia, Portugália

és Spanyolország késobb csatlakozott.

Az 1992 szeptemberében bekövetkezett valutaválság

során Nagy-Britannia és Olaszország valutájuk

árfolyamának szabad lebegtetésére tért át. 1993

augusztusában a folyamatos spekulációs támadás

hatására a legtöbb EMS-valuta árfolyamsávját ±15

százalékra szélesítették.


Összefoglalás

(3) Gyakorlatilag az összes EMS-valuta a német

márkához volt kötve. Ennek eredményeképpen

Németország alakíthatta az EMS monetáris politikáját,

mint ahogy azt az Egyesült Államok tette a Bretton

Woods-i rendszerben.

Az EMS hitelességi elmélete szerint a részt vevő

országok, valutáiknak a német márkához kötésével a

német Bundesbank inílációellenes hímevéból profitáltak.

Az EMS-országok inflációs rátája végül valóban

megkozelítette Németország általában alacsony

inflációs rátáját. Bírálói szerint azonban Németország,

többször visszaélt domináns hclyzetével.


Összefoglalás

(4) 1999. január 1-jén tizenegy EU-ország egy közös

valuta, a Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB)

által forgalomba hozott euró elfogadásával Gazdasági

és Pénzügyi Uniót (EMU) hozott létre.

Az ESCB az EU-tagok központi bankjaiból és a frankfurti

székhelyü Európai Központi Bankból áll, amelynek

kormányzó testülete irányítja az EMU monetáris

politikáját. Az EMS rögzített árfolyamrendszere és az

EMU közötti átmeneti időszak intézkedéseit a

maastrichti szerződés részletezi, amit 1991

decemberében írtak alá az európai vezetők.


Összefoglalás(5) A maastrichti szerzódés makrookonómiai

konvergenciakritériumokat fogalmaz meg, amelyek

teljesítése szükséges ahhoz, hogy egy EU-ország

beléphessen az EMU-ba.

A konvergenciakritériumok biztosították a

Németországhoz hasonlóan alacsony inflációval

rendelkezó országok választóit, hogy a közös európai

valuta ugyanolyan értékálló lesz, mint a német márka.

Németország ragaszkodott stabilitási és novekedési

egyezményhez (SPG), amely korlátozza az EMU- tagok

onálló koltségvetési politikáját. Az SPG és az EMU

egyiittesen tehát az eurózóna országait mind

koltségvetési, mind monetáris téren megfosztja az

onálló gazdaságpolitika lehetóségétól.20-36

Összefoglalás

(6) Az optimális valutaüzéretek elmélete szerint azoknak

az országoknak érdemes rögzített árfolyamú övezetet

létrehozni, amelyek gazdasága az áru- és

tényezőáramláson keresztül szorosan kapcsolódik

egymáshoz.

Egy ország arról szóló döntését, hogy csatlakozzon-e a

rögzített árfolyamú övezethez, a csatlakozásból

származó pénzügyi hatékonysúg-nyereség és

gazdasági stabilitás-veszteség különbségé határozza

meg. Csak a gazdasági integráltság kritikus mértéke

felett lesz érdemes csatlakozni az övezethez.


Összefoglalás

(7) Úgy túnik, az Európai Unió nem teljesíti az

optimális valutaövezet összes kritériumát. Bár az 1992-

es reform lebontotta az Európai Unió piaci integrációja

elött álló legtöbb akadályt, az EU-n belüli kereskedelem

még viszonylag alacsony mértékű. Ráadásul az EU-

országok közötti, sőt az EU-országokon belüli

munkaerő-mobilitás is korlátozottabb, mint az Egyesült

Államokhoz hasonló más nagy valutaövezetekben.

Végül az Európai Unió költségvetési föderalizmusa

túlságosan alacsony szintű ahhoz, hogy tompíthassa a

tagországokat eltérően érő gazdasági sokkok hatásait.


Kulcsfogalmak

• EMS hitelességi elmélete

• Európai pénzügyi rendszer

• Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU)

• Gazdaságistabilitâs-veszteség

• Kôltségvetési fôderalizmus

• Maastrichti szerzôdés

• Optimâlis valutaôvezetek

• Pénzügyihatékonysâg-nyereség

• Stabilitási és növekedési egyezmény (SGP)


optimális valutaövezetek és az európai tanulságok

Documents