készletgazdálkodás optimális rendelési tételnagyságeta.bibl.u-szeged.hu/1375/1/lecke 13...
TRANSCRIPT
Az optimális rendelési tételnagyság (EOQ)
számításának feltételei (alapmodell):
- az igény állandó
- L=0
- a rendelt mennyiség egy tételben érkezik
- minden igényt kielégítünk
- a rendelési költség független a rendelt
tételnagyságtól
- a készlettartási költség arányos
- a beszerzési költséggel
Keressük Q-t, a minimális
összköltség költségnél!
vrIQ
DADvQTK
Átlahol
D – igény ismert értéke egy vizsgált egységnyi (év, hó, hét stb.)
időszakban,
v – egységnyi mennyiség beszerzési ára,
A – egyetlen rendelés költsége, amely feltételeink alapján független a
rendelt mennyiségtől,
Q – megrendelt mennyiség
Iátl – átlagos készletszint nagysága,
R, r – készlettartási ráta, amely kifejezi, hogy a beszerzési költség hányad
részét tekintjük készlettartási költségnek a vizsgált egységnyi
időszakban. E paraméter fejezi ki a feltételeink között meghatározott
beszerzési költség és készlettartási költség közötti arányosságot.
Feladat:
Legyen egy termék iránti igény egy évben
átlagosan 3600 darab. A rendelési költség 12
000 Ft. Egy darab beszerzési költsége 2500 Ft,
az éves készlettartási ráta pedig 60%.
Számoljunk közelítőleg évi 360 munkanappal.
Az optimális rendelésitétel-nagyság:
darab 2406,02500
36001200022
vr
ADEOQ
Az optimális rendelés teljes költsége:
A rendelési ciklus hossza:
6,025002
240
240
36001200025003600240TK
eFt 9360eFt 180eFt 180eFt 9000
nap 24év 0667,03600
240
D
EOQTEOQ
Tételezzük fel, hogy a menedzsment úgy gondolja, nem érdemes
ilyen kis tételekkel bajlódni, ezért javasolja, hogy félévente egyszer
rendeljünk az alkatrészből. Ilyenkor a megrendelt mennyiségnek
félévi igényt kell kielégítenie, tehát a rendelésitétel-nagyság
3600/2=1800 darab lesz. E nem optimális rendelésitétel-nagyság
teljes költsége:
Az alkalmazott nem optimális rendelési politika miatt a teljes
költség növekedése:
eFt 103746,025002
1800
1800
360012000250036001800 TK
%83,1010833,0240
2401800
TK
TKTKTK
Az optimális rendelésitétel-nagyság érzékenységvizsgálata
1. Eltérés az optimális rendelésitétel-nagyságtól
A nem optimális mennyiség legyen a továbbiakban z%-kal nagyobb,
vagy kisebb, mint az optimális tételnagyság, tehát
zQQ OPT 1
ADvrvrQ
Q
DAQTK
opt
opt
opt 22
'
2
21
21
2
1
1'
vr
vr
ADz
vr
ADz
ADvr
zQ
zQ
DAQTK
opt
opt
z
zADvrz
z
ADvr1
1
1
2
121
1
1
2
A kapott két összefüggés segítségével számítható a költség relatív
változása z függvényében:
opt
opt
QTK
QTKQTKTK
'
'''
1
111
1
2
1
2
211
1
2
12 z
z
ADvr
ADvrzz
ADvr
z
z
z
zz
1212
1211 22
• Az optimális értéknél nagyobb, vagy kisebb mennyiség
rendelése egyaránt költségnövekedést eredményez, azonban
kevésbé költséges többet rendelni, mint kevesebbet.
• Az optimális rendelési-nagyságtól
kis mértékű eltérés csak igen
kis mértékben növeli meg a költségeket.
Feladat:
Tekintsük ismét példaként a korábban megoldott feladatot,
amelynél az optimális rendelési tételnagyság 240 darab volt. Ha a
szállító csak 100 darabos egységcsomagokat szállít, akkor vagy
200 vagy pedig 300 darab rendelése lehetséges, és ezen értékekre
a költségváltozás a következőképpen alakul:
A menedzsment korábbi politikája esetén:
%50,2250,0'%00,2530012401 TKzzzQQ opt
%67,1167,0'%67,1620012401 TKzzzQQ opt
%67,2815,6'%650180012401 TKzzzQQ opt
2. Érzékenység az adatok pontatlanságára
Tételezzük fel, hogy a rendelési költség tényleges értéke A, de mi
ehelyett rendelési költségként Ā értéket feltételezünk, ami a
tényleges értéke x-szerese, tehát
A helytelen rendelési költség miatt meghatározott helytelen
rendelésitétel-nagyság a következő módon számolható:
xAA
vr
DAQ
2
ADvrvrQ
Q
DAQTK
opt
opt
opt 22
'
222
2
22'
ADvr
A
AADvr
A
Avr
vr
DA
vr
DA
ADvr
Q
Q
DAQTK
x
xADvr
1
2
12
A kapott két összefüggés segítségével számítható a költség relatív
változása x függvényében:
opt
opt
QTK
QTKQTKTK
'
'''
ADvr
ADvrxx
ADvr
2
21
2
12
x
x
x
xxx
x
2
1
2
21
1
11
2
12
• A rendelési költség felül-, vagy alulbecslése egyaránt
költségnövekedést eredményez, azonban az alulbecslés
jelentősebb költségnövekedéssel jár, mint az ugyanolyan
mértékű felülbecslés.
• A rendelési költség meghatározásakor
elkövetett kis mértékű pontatlanság
miatti helytelen döntés csak igen kis
mértékben növeli meg a költségeket.
Feladat:
Tekintsük ismét a korábban megoldott példát, amelyben a
rendelési költség 12000 forint. Vizsgáljuk meg, hogy a rendelési
költség 25%-os alul illetve felülbecslése hogyan változtatná meg a
költségeket.
%036,125,1'75,09000 TKxA
%623,025,1'25,115000 TKxA