1

SZEKSZÁRDI KOLPING ISKOLA SZEKSZÁRDI KOLPING KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ

MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

H-7100 SZEKSZÁRD, PÁZMÁNY TÉR 4. • TELEFON: 0036-74-512-130 • FAX: 0036-74-512-131

OTP 11746005-20132864-00000000

lpeter@tolna.net, www.kolping-szekszard.sulinet.hu

Óravázlatok magyar nyelv és irodalom

10F

Készítette: Takács Orsolya Réka szaktanár

Szekszárd 2013/2014-es tanév

2

Tankönyv:

JÓZSEFNÉ URBÁN Ildikó – SZABÓNÉ TÓVÁRI Éva: Magyar nyelv a 9-10. osztályok számára. Konsept-H

Könyvkiadó, Piliscsaba. Tankönyv száma: KT-0501/2.

MOHÁCSY Károly: Irodalom szöveggyűjtemény 9. MOHÁCSY Károly: Irodalom 9. MOHÁCSY Károly: Irodalom szöveggyűjtemény 10. MOHÁCSY Károly: Irodalom 10. Kötelező olvasmányok:

Szophoklész: Antigoné

William Shakespeare: Rómeó és Júlia

Moliére: Tartuffe

Katona József: Bánk bán Kötelező memoriterek:

a Halotti beszéd és könyörgés első sorai (odáig, hogy „… feledevé”)

Balassi Bálint: Hogy Júliára talála…

Kölcsey Ferenc: Himnusz

Vörösmarty Mihály: Szózat

Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén, Egy gondolat bánt engemet…

3

Tematika magyar nyelv, heti 1 óra 1-2. Bevezetés, követelmények ismertetése. Miről tanulunk a magyar nyelv órákon?

Szintfelmérés. 3-4. Hangtan I.

A beszédhangok képzése. A magyar nyelv hangállománya. Hang: a beszéd legkisebb alkotóeleme. A hangok egymáshoz kapcsolódva alkotják a szóelemeket és a

szavakat.

A beszédhangok képzése:

A beszédhangok képzésében nagy szerepet játszik a tüdő, a légcső, a hangszalagok, a garatüreg, a nyelv, a

fogak, az orrüreg és a szájüreg. Ezek a hangképző szervek.

Betű: a beszédhangok írott jelei.

Fonéma: a nyelvi rendszer része, a beszédhang nyelvi formája.

A hangok rendszere

Magánhangzók Mássalhangzók

a tüdőből kiáramló levegő a

szájüregben nem ütközik akadályba

a tüdőből kiáramló levegő a szájüregben

akadályba ütközik

képzésükkor zönge keletkezik lehetnek zöngések, zöngétlenek és

félzöngések

időtartam szempontjából lehetnek rövidek és hosszúak

önmagukban is alkothatnak szótagot csak magánhangzóval alkothatnak szótagot

(legalábbis a magyar nyelvben)

Magánhangzók és mássalhangzók csoportosítása.

A magánhangzók

Mély magánhangzók Magas magánhangzók

ajakkerekítéses ajakréses ajakkerekítéses ajakréses

Felső

nyelvállású u, ú

ü, ű i, í

Középső

nyelvállású o, ó

ö, ő é

Alsó

nyelvállású a

e

Legalsó

nyelvállású á

A mássalhangzók

A képzés helye szerint

ajakhangok foghangok szájpadláshangok gégehang

zön-

gés

zön-

gétle

n

zön-

gés

zön-

gétle

n

zöng

és

zön-

gétlen zöngés

zön-

gétlen

4

A képzés

módja

szerint

Zár-

hangok b p d t g k - -

Orr-

hangok m - n - ny - - -

Rés-

hangok v f

z, zs,

l sz, s j=ly - - h

Zár-rés

hangok - -

dz,

dzs c, cs gy ty - -

Pergő

hang - - r - - - - -

5-6. Hangtan II.

Magánhangzó- és mássalhangzótörvények. A magánhangzótörvények

Hangrend: a szavakban található magánhangzók típusa alapján az illető szó hangrendje lehet:

- magas: csak magas mgh-kat tartalmaz.

- mély: csak mély mgh-kat tartalmaz.

- vegyes: magas és mély mgh-kat is tartalmaz.

Illeszkedés: toldalékoláskor hanrend ill. ajakműködés szerint is illeszkedhetnek a toldalékok (2 ill. 3

alakú toldalékok).

Hiátustörvény: ha a szavakban két mgh. kerül egymás mellé, gyakran ejtéskönnyítő j hangot toldunk

be.

A MÁSSALHANGZÓTÖRVÉNYEK

Részleges hasonulás Csak részben (egy képzésmozzanat tekintetében) válik azonossá vagy hasonlóvá a mássalhangzó a közvetlenül mögötte álló mássalhangzóval.

A képzés helye szerint [n+ajakhang > m+ajakhang]

Az n hang helyett m-et ejtünk, ha utána ajakhang következik.

Írásban

általában jelöletlen

hangzó változások!

Pl. színpad, különben

Zöngésség szerint A második általában mássalhangzó zöngésíti v. zöngétleníti az előtte álló mássalhangzót.

Zöngésülés (zöngétlen helyett zöngést ejtünk ).

Pl. vasban

Zöngétlenülés (zöngés helyett zöngétlen hangot ejtünk).

Pl.tűzhet, dobta

Teljes hasonulás [a+b >aa v. bb] Két különböző képzésű mássalhangzó teljesen egyneművé válik (az eredeti mássalhangzók egyikévé).

Jelölt változat. Írásban is jelöljük. (A kiejtés elve érvényesül.)

Pl. körrel, ahhoz, vízzé

Jelöletlen változat. Írásban nem jelöljük. (A szóelemzés elve érvényesül. )

Pl. anyja, búsuljon, hagyj

Összeolvadás [a+b > cc]

Jelölt változat.

Pl. arasson (t+j), Nevessen (t+j)

5

Két különböző

mássalhangzónak egy

Harmadik, hosszú mássalhangzóvá való alakulása kölcsönös alkalmazkodása révén. A tulajdonságaik ilyenkor „összeadódnak”

Jelöletlen változat.

Pl.futsz (e.:cc) barátság (e.:ccs) fonjon (e.:nny) fedjen (e.:ggy) látja (e.:tty)

Rövidülés [aa + b>ab] Ha egy hosszú és egy rövid mássalhangzó kerül egymás mellé, a hosszú mássalhangzó megrövidül a kiejtésben.

Írásban jelöletlen. Pl. többség, hallgat, mondd, szálldos

Kiesés Három mássalhangzó találkozik és a középsőt nemejtjük.

Írásban jelöletlen mondta, mindnyájan

Nyúlás (2 mgh között a msh gyakran megnyúlik)

Írásban jelöletlen Kisebb, szőlő, szalag, bakancs, papír, köpeny

Feladat: A msh-törvényekre példákat keresni adott szövegben

A szótagolás, az elválasztás, a betűrend. Feladat: alkalmazni és megfogalmazni az általános iskolában tanult szabályokat.

7-8. Gyakorlás és összefoglalás 9. Számonkérés 10. Szótan I.

Szókincsünk bővülése, a magyar nyelv szóalkotásmódjai A szóalkotásmódok A magyar nyelv szóalkotási módjai A nyelvközösség két módon szokott nevet adni, egy új jelenség szókölcsönzéssel vagy belső erőből. Belső erőből is alapvetően kétféleképpen hozhatunk létre szavakat szóteremtésse és szóalkotással. Szóteremtés, hangutánzó és hangfestő szavak ilyen mondón jönnek létre. Szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel Szóképzés Egy alapszóhoz képzőt illesztünk, miáltal létrejön egy új szó, hiszen a képzőnek az a sajátossága hogy megváltoztatja a szó jelentését. Lehetőségei: a, igét képezhetünk az igéből/ másoltat,nevel-tetik,szabadul-hat, b,igét képezhetünk névszóból / sok-all,téglá-z a,névszót képezhetünk névszóból / ifjú-ság,kenyér-ke b,igéből névszót / kerit-és,néz-et,tanul-ékony Szóösszetétel Alapvetően kétféle lehet alárendelő, mellérendelő összetett szavakat ismerünk. 1, alárendelő Olyan összetételek esetében, amikor az előtag alá van rendelve az utótagnak. a,mennydörög ( alanyos) – Mi dörög? b,igazmondó (tárgyas) –Mit mondó? c, színdús (határozós) –Miben dús? d, drágakő (jelzős) –Milyen kő? 2,Mellérendelő Mellérendelő összetett szavakat tekintjük olyanokat, amelyeknek tagjai külön-külön is ugyanolyan mondatrészekként szerepelnek. a. Kettőzéssel, vagyis szóismétléssel alig-alig, körös-körül

6

b, ikerítéssel, amikor egy szót saját játszi változtatásával kapcsoljuk össze. Csigabiga, cseng-bong c, valódi mellérendelő, amikor két önálló jelentésű szót fűzzünk össze jön-megy, búbánat,

11-12. Szótan II.

A szóelemek típusai. Szóelemekre bontás. A morféma A morféma (szóelem) a nyelv legkisebb önálló alakkal és jelentéssel bíró egysége. Fajtái: Tőmorféma: (szótő) Toldalékmorfémák: (csak viszonyjelentésük van) - előtag (prefixum) pl. igekötők - utótag (szuffixum) a. jel b. rag c. képző A morfémakapcsolatok első helyén általában a tőmorféma áll. A toldalékok első helyén, közvetlenül a szótő után a képzők állnak. Nekik nem nyelvtani, hanem lexikai szerepük van: új jelentésű szótári szót hoznak létre, ill. megváltoztathatják a szó szófaját, és ezzel mondatbeli szerepét. A képzőkhöz újabb képző is kapcsolódhat. Rendszerint a képzők nem zárják a szóalakot, utánuk jelek és rag állhat. A jelek a képzők után és a rag előtt helyezkednek el. Egynél több jel is járulhat a tőhöz. Nem hoznak létre új szótári szót, nem változtatják meg a szó mondatbeli szerepét sem, de egy-egy nyelvtani jelentésmozzanattal gazdagítják a szótőben kifejezett jelentéstartalmat, és hangsúlyozzák a szó szófaji jellegét. A ragok a szóalak zárómorfémái, nem követheti őket más morféma, és egy ragnál többet nem tartalmazhat egy szóalak sem. Meghatározzák a szóalak mondatbeli szerepét. Feladat: Morfémákra bontás

13-14. Szótan III.

A magyar nyelv szófaji rendszere – az alapszófajok. A szavak A modern nyelvészet úgy tartja, hogy a szó a nyelv, ill. a beszéd intuitíven elkülöníthető egysége (mindenki meg tudja mondani, mit tart szónak), ám ez az elkülönítés nem egyértelmű (gondoljunk csak az összetett szavakkal kapcsolatos helyesírási problémákra, amikor a beszélő nem tudja eldönteni, hány szóból áll a leírandó szerkezet). A modern nyelvtudomány szerint a szó nyelvészeti terminusként nem használható. Szófajok A szavakat jelentésük, mondatbeli viselkedésük és alaki sajátosságaik alapján szófajokba sorolhatjuk.

1. Igék 2. Névszók (főnév, melléknév, számnév és névmás) 3. Igenevek (főnévi, melléknévi és határozói) 4. Határozószó 5. Viszonyszók (névelő, névutó, kötőszó, igekötő, segédige, módosítószó, indulatszó)

15-16. Szótan IV.

A magyar nyelv szófaji rendszere – a viszonyszók Feladat: táblázat készítése az alábbiak szerint (6. osztályos anyag!!!)

szófaj jelentés, kérdés mondatbeli szerep alaki sajátosság fajtái példák

főnév élőlények, tárgyak, gondolati dolgok neve ki? mi?

alany, tárgy, bizonyos határozók, birtokos jelző, állítmány része

(sok képzett főnév) -ság/-ség, -ás/-és, -mány/-mény stb. képzők

köznév és tulajdonnév (utóbbi esetében:) személynév állatnév földrajzi név márkanév cím intézménynév

kutya Béla Bodri Szekszárd Adidas Szózat Szekszárdi Kolping

7

stb. Iskola

17. Gyakorlás és összefoglalás 18. Számonkérés 20. Mondattan I.

A mondat fogalma. A mondatok fajtái szerkezet és modalitás szempontjából. A mondat

A szavakból, szószerkezetekből különböző nyelvtani szabályok segítségével végtelen számú mondatot alkothatunk. A mondat a beszéd és szöveg láncszemnyi egysége. Intonációs lezártság és önállóság jellemzi. Megszerkesztettség: minden mondat lehet megszerkesztett, de lényeges a szövegkörnyezetbe ágyazottság és az, hogy értelmes legyen. Akkor már beszerkesztett mondatról beszélünk. Pl.: A pipacs megeszi az esőcsatornát.- értelmetlen, viszont megszerkesztett A nagymama elment a piacra almát venni. –beszerkesztett és megszerkesztett is egyben A mondatok fajtái kommunikációs szándék szerint: - Tájékoztató - Kifejező - Felhívó A mondatfajták a beszélő szándéka szerint(modalitás):

Kijelentő

Kérdő

Felszólító

Felkiáltó

Óhajtó A mondatok fajtái szerkezetük szerint:

A mondat kommunikációs szempontból egyetlen mondategész.

Az egyszerű és összetett mondat is egy mondategész, azonban az egyszerű mondat csak egy mondategységből épül fel, az összetett mondat viszont több mondategységet is tartalmazhat. Szerkezet szerint lehet a mondat egyszerű és összetett. Az egyszerű mondat jellemzői:

Lehet tagolt: ha felbontható alany-állítmányi szintagmára.

Tagolatlan: indulatszók, módosítószók, szerkesztetlen névszós szerkezetek, köszönések(Barátom!; Jaj!; Dehogy.; Szépség, okosság, igazság.; Szia.) A tagolt mondat lehet teljes és hiányos. Hiányos mondatok: hiányzik a 3. személyű határozott alany, vagy az állítmány, vagy az alaptag mellől hiányzik a kötelező vonzat. (Hasból beszél., Bölcset beszédéről. ) Elmaradhat az ige mellől a határozott tárgy – – Bence áskálódik. Teljes mondatok: tőmondat – csak A-Á –i szintagma – Péter játszik. És lehet bővített mondat is. – Péter a kellemes szobában a piros autóval aranyosan játszik. Teljes mondatoknak tekintjük a következőket is: alanytalan – Pirkad. Havazik. Esik. Fúj. Fagy. stb. Határozatlan alanyú mondatokat – Építik az utcát. Általános alanyú mondatokat- A szót nem adják pénzért.

21-22. Mondattan II.

Az egyszerű mondatok szerkezete. A mondatrészek. Az egyszerű mondat részei: Alany, Állítmány, Tárgy, Határozók, Jelzők. Fontos a sorrend és a mondat szerkezetének jelölése az ábra segítségével, hiszen az jól megmutatja a hierarchiát. Feladat: a mondatrészeket bemutatni, fajtáikat megnevezni. Gyakorlati feladat: mondatelemzés és ágrajzzal ábrázolás. (7-8. osztályos anyag!!!)

8

23-24. Mondattan III.

Az összetett mondatok fajtái. A tagmondatok közötti tartalmi-logikai viszony. Az összetett mondat tagmondatokból áll, azaz legalább két állítmánya van. A tagmondatok közötti viszony alapján mellérendelő és alárendelő összetett mondatokról beszélünk. Mellérendelésnél a tagmondatok egyenrangúak, külön-külön is teljes értékű mondatok. A tagmondatok közötti tartalmi-logikai viszony alapján:

kapcsolatos

ellentétes

magyarázó

következtető

választó mellérendelő összetett mondat létezik, ill. vannak még ún. speciális jelentéstartalmú összetételek. Alárendelésnél a tagmondatok nem egyenrangúak, főmondatnak és mellékmondatnak nevezhetjük őket. A tagmondatok felcserélhetők. A főmondat kiegészítésre szorul. A „hiányzó” mondatrészről nevezzük el az alárendelés fajtáit:

alanyi

tárgyi

határozói

jelzői alárendelések. Feladat: Összetett mondatok tagmondatai közötti viszonyt meghatározni és ábrázolni, ill. ábra alapján megfelelő mondatot alkotni.

25. Gyakorlás és összefoglalás 26. Számonkérés 27-28. Szövegtan I.

A szöveg fogalma. Szövegfajták. A szöveg:

- a kommunikáció egysége - teljes, kerek, egész üzenet - terjedelmi szempontból kötetlen, akár egyetlen hang is lehet (!). Általában persze mondatokból áll.

Fajtái: írott és szóbeli Feladat: az írott és a szóbeli szövegek összevetése, elvárások, szabályok, jellegzetességek megfogalmazása.

29-30. Szövegtan II.

A szöveg makro- és mikroszerkezeti egységei. A szöveg makroszerkezeti egységei:

bevezetés

tárgyalás

befejezés funkciójuk, jellemzőik.

A szöveg mikroszerkezeti egységei: a bekezdések. (= az adott szövegrész tartalmilag szorosabban összetartozó mondatai) A bekezdésekre bontás fontossága. Feladat: adott szöveg bekezdésekre bontása, a makroszerkezeti egységek felismerése és a szerkezeti egységek helyes használata az önálló fogalmazásban.

31-32. Szövegtan III.

A szövegkohézió és a szövegösszefüggés.

9

Lineáris kohézió: a szövegrészeket lineárisan (egymás utániságukban)összekötő „erő” Globális kohézió: a szöveget egészében összetartó „erő” A kohéziót grammatikai és jelentésbeli kapcsolóelemek biztosítják: kötőszavak, személyragok, egyeztetések, névmási utalások, ismétlődő kulcsszavak stb. Fontos fogalmak:

1. kulcsszó: az adott szövegrész legfontosabb szavai, róluk szól a szöveg. Általában főnévi kifejezések. 2. témahálózat: a kulcsszavak összessége 3. tételmondat: az adott szövegrész legfontosabb mondatai 4. vázlat: a tételmondatok összessége

Feladat: a szövegkohéziót biztosító nyelvi-nyelvtani eszközök feltárása, kulcsszavak, tételmondatok megtalálása adott szövegben. Vázlatírás a szövegből.

33-34. Szövegtan IV.

Szövegtípusok Gyakorlati feladatok. Írott és szóbeli, közéleti, szépirodalmi, köznapi, tudományos és hivatalos szövegek elemzése.

35. Gyakorlás és összefoglalás 36. Számonkérés 37. Év végi összefoglalás, értékelés

10

magyar irodalom, heti 3 óra 1-2. Év eleji ismétlés. 3-4. A művészet, az irodalom kialakulása. A művészet és így az irodalom célja és kialakulása, az Arisztotelész-féle „mimézis” elmélet. A művészet és az irodalom fogalmának változása a különböző korokban.

5. Irodalmi műnemek és műfajok. Az irodalmi műveket 3 nagy műnembe, és azokon belül műfajokba sorolhatjuk. A 3 műnem:

1. epika: prózának is nevezik. Legfontosabb jellemzője a cselekményesség. Az epikai közlés formái közül az elbeszélés és a leírás jellemző az epikus művekre. Vannak kisepikai és nagyepikai műfajok, előbbire példa a novella és a mese, utóbbira a regény.

2. líra: a lírai művekre a verses forma jellemző, szerzőjük célja többnyire az érzelemkifejezés. Lírai műfajok pl. az epigramma, az elégia, a dal, az óda.

3. dráma: a drámai művek színpadra szánt alkotások, legfőbb jellemzőjük, hogy párbeszédesek, konfliktusokra épülnek. Drámai műfajok pl. a tragédia és a komédia.

Feladat: a korábbi tanulmányok során említett művek műfaji besorolása, segítségükkel a műfajok meghatározása.

6. Népköltészet.

Az irodalom gyökerei. A népköltészeti alkotások jellemzői (szerző személye, az alkotások hagyományozódása, főbb témák, stb.) A népmesék. Az általános iskolai tanulmányok felelevenítése a Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi c. mese segítségével.

7. Az epikai szerkezet. Az epikus művek jellemzői, az epikus közlés formái. Olvasmány: Móricz Zsigmond: Hét krajcár

8. Lírai művek.

A lírai művek jellemzői (Érzelemkifejezés, a lírai én, a hangzás,rímek fajtái és elhelyezkedésük, strófák)

9-10. Az ókor irodalma.

A görög színjátszás és dráma A görög dráma kialakulása vallásos szertartásokhoz, elsősorban Dionüszosz (a szőlő, a bor és a vigasságok istene) kultuszához kapcsolódik. Az i.e. VI-V. századra jellemző, fénykora az V. század. Háttere a gyorsan változó világ, az egyén és a közösség megváltozott viszonya. A görög demokrácia erkölcsi, politikai kérdéseit feszegeti. A drámát szabadtéri színházakban, nappal adták elő, kórus, énekkar szereplésével. Az előadás nagyon összetett volt (szavalat, tánc, ének). A görög dráma tagolatlan, szereplői álarcban játszottak, férfiak adták elő a női szerepeket is. Az i.e. V. századtól vált szokássá, hogy az előadást a főhős monológja, vagy két színész párbeszéde nyissa meg, ez volt a prologosz. Ezt követte a kar bevonulása. Ezután következtek a párbeszédes jelenetek, a dialógusok, s az állva előadott kardalok. A kórus, vagy az egyik színész kivonuló dala fejezte be a játékot. Ma már természetesen nem lehet pontosan rekonstruálni, hogy milyen is lehetett egy színházi előadás: az énekek kottája, a táncok koreográfiája nem maradt ránk, a drámaszövegek pedig nem tartalmaznak dramaturgiai utalásokat. Az bizonyos, hogy rendkívül összetett látványosság lehetett, ének-tánc-zene-szavalat-díszlet együttesen hatott a nézőkre. ANTIGONÉ A sikeres életű, 90 esztendőt megélt Szophoklész (i.e. 496-406) munkásságában érte el a görög tragédiaköltészet fejlődésének tetőpontját. Szophoklész nagy művésze a dráma szerkezeti felépítésének, már a prológusban érezzük az összeütközés bekövetkeztét, s ettől kezdve biztos kézzel vezet a végkifejletig. A tragédia vége felé néha reménysugarat is nyújt, de csak azért, hogy annál megsemmisítőbben hasson a katasztrófa. Művészi tudatossága főleg a jellemek rajzában tűnik ki. Antigoné című tragédiája, melyet i.e. 442-ben vagy egy-két esztendővel korábban mutattak be, a thébai mondakörhöz kapcsolódik. Az Antigoné az európai dráma egy sajátos típusát képviseli. Ez a tragédia egyetlen konfliktus köré épül: két egymás ellen feszülő akarat összeütközését ábrázolja. A prológusban már adott a drámai szituáció. Két törvény áll egymással szemben: az istenek ősi, íratlan törvénye (a halottat mindenképp el kell temetni), más szóval a lelkiismeret és az emberség parancsa, s a királyi törvény (Polüneikészt, mivel hazaáruló Kreón szerint, sem eltemetni, sem megsiratni nem szabad). Ebben a

11

jellempróbáló helyzetben másképp dönt Antigoné, aki lelkiismeretére hallgat, s másképp Iszméné, aki összeroppan, s nem mer Kreón parancsával szembeszállni. Antigoné habozás nélkül dönt, s tudatosan megy „szép halála” felé. Kreón a hatalomtól megrészegedve kérkedő magabiztossággal beszél, de még el sem hangoznak utolsó szavai, az őr jelenti, első rendeletét már meg is szegték. A 2. jelenetben kerül egymással szembe, csap össze a két főszereplő. Antigoné férfiasan kemény, még büszkén nevetni is tud. Kreón lecsap az áldozatra, azt várja, tagadni fog a leány, de Antigoné rácáfol: „Elvállalom s tagadni nem fogom”. Iszméné is megjelenik, s hőssé magasodik: a korábban még rettegő, csak végtelen szenvedésre jó szánalmat keltő leány nővére példáját látván vállalja a halált, a vértanúságot. Vétlenül is vállalja a „bűnt” s azt a büntetést, amelytől félve nem tudott Antigoné méltó társa lenni. A 3. jelenetben Haimón (Kreón fia, Antigoné szerelmese) megjelenése a nézőben azt a reményt kelti, hátha tud hatni apjára, és még megmentheti menyasszonyát, ám Kreón gőgős elvakultságában fia egyik kétségbeesett feljajdulását is félre érti. Hogy még jobban gyötörje, szeme előtt akar végezni „az undok nőszeméllyel”. A kar látva Haimón halálba rohanó kétségbeesését, Erósz veszélyes hatalmáról énekel. A kar énekébe szövődik Antigoné megható és gyönyörű halotti siralma ( 4. jelenet ): a föld odvába vájt sírja, nászszobája felé megy nászdal nélkül, násztalanul. S ha eddig valami emberen túli erő, kemény akarat jellemezte Antigonét, most megtelik gyengéd nőiességgel, gazdag érzelemmel, tiszta emberséggel. Zokogva búcsúzik Thébai földjétől, a halála nem szép már, hanem iszonyat. Antigonét elhurcolják, ez a jelenet a drámai cselekmény tetőpontja. Kreón látszólag győzött, de a nézőközönség szorongó érzéssel várja a fejleményeket, mert érzi, hogy valaminek még történnie kell. A kar gyászos hangulatú dala után azonnal megjelenik a jós, a vak Teiresziász. Arra kéri, inti a királyt, tegye jóvá tévedését, el kell temetni Polüneikészt. Erre a szelid kérésre is felcsattan Kreón, újra összesküvésre gyanakszik, istengyalázó kijelentést tesz. Most hangzik el Teiresziász jóslata: a halottakért váltságul fiát fogja elveszíteni, házát hamarosan férfiak és nők sírása tölti be. Kreón megtörik, elrendeli a temetést, Antigoné kiszabadítását. A kar még bizakodik, ám hírnökök hozzák a hírt Antigoné, Haimón s Eurüdiké haláláról. Kreón, felesége s fia átkaival fején összeroppan, erkölcsileg omlik össze. Összeomlása nem tragikus bukás, hanem jogos büntetés. Helyre áll az erkölcsi világrend felborult harmóniája: ha a bűnteleneknek ártatlanul bünhődniük is kellett, legalább a bűnös sem menekült meg a büntetéstől. A kar a gőg elítélésével zárja le a tragédiát. Már a cselekmény felidézése közben észrevehető a görög tragédia néhány jellegzetes vonása: Az események színtere egyetlen tér, amit látni lehet, Thébaiban történik, a királyi palota előtt. A konfliktus itt szenvedélyes szócsaták formájában valósul meg: ellentétes erkölcsi-politikai nézetek, eltérő emberi magatartásformák összecsapásában. A valóságos tettek, összeütközések máshol, nem a színpadon zajlanak le. Ezekről az őr, ill. hírnökök elbeszéléséből értesülünk. A tragédia időtartama csupán néhány óra, a cselekmény egyetlen eseményre szűkül. Az egyes kardalok nemcsak elválasztják, hanem össze is kapcsolják az egymás után következő párbeszédes jeleneteket. Szemmel látható különbség van a kardalok s a párbeszédes jelenetek verselése, nyelve, stílusa között. A dialógusok hatos jambikus sorokból állnak, s a harmadik lábban – a görög eredetiben – sormetszet, cezúra található. A kardalok a mai olvasót a modern, kötetlen szabadversekre emlékeztetik. Antigoné, a dráma főszereplője, tragikus hős. A tragikus hős az átlagembert felülmúló drámai jellem, aki az adott viszonyok között nem tud élni, mindent kockára téve küzd céljaiért, eszméiért, elveihez a végsőkig ragaszkodik. Küzdelmébe belebukik, s rendszerint meg is hal. Bukása ellentmondásos érzést kelt: az értékpusztulás megrendítő s az emberi nagyság átélésének felemelő érzését váltja ki. A tragikus hős nem feltétlenül hibátlan. Tévedés, vétség is hozzájárulhat bukásához, de ember nagyság nélkül a bukást sem érezzük tragikusnak. Antigoné nem Kreón ellen harcolt, nem akarta megdönteni uralmát, pusztán sugárzó embersége, erkölcsi tisztasága és jellemszilárdsága révén lett – egyéni szándékától függetlenül – a zsarnokellenesség hőse és mártírja, örök példakép a szabadság és humánum hívei számára. Halhatatlansággal jutalmazott halála megrendít, de egyben felemel, azt bizonyítja: van még érték és erő.

11-12. A mítoszok és a mondák világa. Mítoszok: olyan történetek, amelyeket a megmagyarázhatatlannak hitt dolgok megmagyarázására találtak ki. Mitológia: a mítoszok összessége/ a mítoszokkal foglalkozó tudomány. Mítoszok csoportosítása:

teremtésmítoszok

pusztulásmítoszok

egyéb mítoszok Az európai ember számára a keresztény, a görög-római és a germán-kelta mitológia öröksége az, ami irányt mutat mindazokban a dolgokban, amelyek nem kézzelfoghatóak, ill. amelyek megmagyarázhatatlannak tűnnek. Feladatok: Mítoszok, mítosz-jellegű történetek, mondák gyűjtése, a mítosz és a monda közötti különbségek megfogalmazása.

13. Prométheusz és az emberek. Rege a csodaszarvasról. Feladat: a két történet olvasása és értelmezése.

14-15. Ismétlés, összefoglalás, dolgozat. 16. A Biblia.

A Biblia a világ egyik legelterjedtebb könyve. Az emberiség történetének ugyanakkor olyan több ezer éves kultúrtörténeti és irodalmi dokumentuma, amely keletkezésétől kezdve napjainkig érezteti hatását. Hatott a társadalomra, befolyásolta a

12

gondolkodást, politikai, hatalmi harcok igazolásául szolgált, inspirálta az irodalmat és a művészetet. Ismerete hozzátartozik az általános műveltséghez. A Biblia mindenféle irodalmi műfaj kezdeti formáira mintát nyújt ( elbeszélés, példázat, himnusz, jövendölés…stb. ). Jelképes nyelve a költői kifejezés nyelvével rokon, témáiban emberi alaphelyzetek, élmények fejeződnek ki. Két része:

A korábbi Ószövetség

Újszövetség

17-18. Ószövetség. Újszövetség.

Ószövetség: Az óhéber irodalom foglalata, műfajuk, keletkezésük, nyelvük tekintetében egymástól eltérő irodalmi művek gyűjteménye. Kb. 1000 év irodalmát tartalmazza, nyelve nagyrészt héber, ill. arámi. Az ókori keleti irodalmak fejlődése során a múlt irodalmi emlékeinek tudós vizsgálata, válogatása, a végleges szövegek kialakítása indult el, ezt nevezzük kanonizálásnak. Az irodalmi emlékek megmentése is vezette a tudós papokat, így kerülhettek a kánonba világi könyvek, ( pl. Eszter könyve ), közmondások, erkölcsi-filozófiai költemények, (pl. Jób könyve ), szerelmi-lakodalmi költészet, ( Énekek éneke ). 1. Teremtés könyve: Az első könyv az úgynevezett „mózesi könyvek” közül. Latin neve Genesis. A világ teremtését, az emberiség őstörténetét mondja el.

Az első történet szerint Isten a semmiből, 6 nap alatt teremtette meg a világot, a teremtés csúcspontja az ember.

A második teremtéstörténetben a föld porából formálja Isten az embert. Ádám és Éva történetében megtalálható a bűnbeesés ősi motívuma. Az Éden elvesztésével szakad rá az emberiségre az élet minden nyomorúsága. Ádám és Éva első gyermekeinek, Káinnak és Ábelnek a története, Káin alakja a későbbi évszázadok, évezredek köztudatában a gonoszság, emberellenesség, kegyetlenség jelképe lett, Ábelé a szelídségé, kiszolgáltatottságé. A teremtés könyve az első 11 fejezet után áttér egy család történetének elbeszélésére. Legszebb, szinte önálló kisregény József története. Az elbeszélt eseményekből az az erkölcsi tanulság is kiolvasható, hogy csak az képes nagy tettekre, aki maga is megjárta a szenvedéseket. A kis próféták gyűjteményébe tartozik a Jónás könyve mely tulajdonképpen elbeszélés. Egy engedetlen próféta némileg mulatságos történetét meséli el. E bibliai elbeszélés legnevezetesebb magyar feldolgozása Babits Mihály: Jónás könyve című elbeszélő költeménye. Zsoltárok könyve: különböző korokban keletkezett liturgikus énekek-verses szövegek. ( himnusz, könyörgés, panasz, ima ). A 23. zsoltárban a „képes beszédet” tanulmányozhatjuk. Újszövetség: Az Ókeresztény irodalom legfontosabb alkotásait foglalja magában. A kanonizált könyvek a Kr. utáni I. század végére nyerhették el mai formájukat. Nyelve görög. Az első részt 4 evangélium alkotja. Máté, Márk, Lukács evangéliumában Jézus születésének, tanításainak, emberként vállalt kínhalálának elbeszélésekor ugyanazt a hagyomány anyagot használják fel. A negyedik, János evangélium azonban eltér, Jézusról, mint Istenről beszél, aki bár emberi testet öltött, de isteni lényét szüntelenül kimutatja. Az Újszövetség hatása az európai művelődésre szinte felmérhetetlen. A kereszténység két évezredes történelmében megszámlálhatatlan mennyiségű irodalmi-képzőművészeti-zenei alkotás merítette témáját elsősorban az evangéliumi eseményekből. Leggyakrabban Jézus születését, halálát dolgozták fel.

19-20. Teremtéstörténetek. A tékozló fiú.

A példabeszéd. A bibliai tékozló fiú története örök példája az emberi hűtlenségnek és megbocsátásnak. A családját elhagyó, majd elszegényedvén visszatérő hűtlen gyermek példázata ez, akit – bár nem érdemli meg – az apja

mégis visszafogad, sőt örömmel ünnepli a visszatértét. A tékozló fiú ellentételeként ott áll a másik testvér, aki minden nehézség ellenére kitartóan szolgálta apját a hosszú évek alatt. S a hűségért nincs jutalom, az ünneplést a tékozló fiú kapja. Joggal merülhet hát fel a kérdés: érték-e a hűség? Szükség van-e a (kicsi vagy nagy) áldozathozatalokra?

A visszatérő fiú nem várt ünneplést, nem várt megbocsátást sem. Pusztán könyörületet. Tudta, hogy vétkezett apja és testvére ellen egyaránt. Béres akart lenni apja házában, hogy – ezzel beismervén bűnösségét – vezekeljen vétkei miatt.

Apja azonban nemhogy megbocsátott a tékozló fiúnak, hanem régi szeretettel fogadta, ünnepi lakomát terített elé. Mi késztette az apát arra, hogy hűtlenné vált fiát visszafogadja? Erre alighanem egy válasz merülhet fel: a szülői szeretet. Hisz az ember – mert ember – hibázhat, rossz döntéseket hozhat. És ha a későbbiekben bebizonyosodik a választás helytelensége, jogos lehet a megbocsátás.

S az először feltett kérdésre mi a válasz, azaz érték-e a hűség? Igen, mert hűség nélkül nincs szeretet, nincs megbocsátás, nem élne az emberekben az összetartozás érzése, magányosan élnénk a világban.

Napjainkban is aktuális a példabeszéd, mert sajnos egyre inkább elhatalmasodik az emberek egymás iránti közömbössége, hiányzik, vagy legalább is kiveszőben van a hűség.

21-22. A középkor irodalma. Középkor: 476-tól a reneszánszig tartott.

A középkori irodalmi műveket a következő kategóriákba soroljuk:

egyházi irodalom

világi irodalom

13

lovagi epika trubadúr líra vágáns költészet

Az írástudók többségében papok voltak, az irodalom az egyház befolyása alatt állt. Témaválasztás szempontjából az Isten állt a középpontban, ill. a keresztény gondolkodás. Irodalomnak tekintettek mindent, amit a papok írtak. Az irodalom nyelve a latin. - kolostorok - szerzetesrendek Megjelentek az első könyvek, a kódexek. Ezek kézzel írott könyvek, a lapjaik kiszárított állatbőrök (pergamenek) voltak. A könyvek lapjait iníciáléval és miniatúrákkal díszítették. A könyveket apácák, szerzetesek másolták, híres kódexmásoló apácáink pl. Sövényházy Márta és Ráskay Lea. Feladat: középkori szerzetesrendek bemutatása.

23. Legendák. A szentek életéről, cselekedeteiről szóló történetek. Olvasmány: Margit-legenda részletei a szöveggyűjteményből Feladat: A legenda értelmezése, Árpád-házi Szent Margit bemutatása

További legendák gyűjtése

24-25. Dante és Villon munkássága.

Dante Alighieri itáliai író, költő, filozófus és politikus Nevéhez fűződik az olasz irodalmi nyelv megteremtése. Fő műve: Isteni színjáték (Divina comedia) Műfaja szerint: emberiség-költemény. Az emberi lélek túlvilági útjáról szól. 100 énekből áll: 1 bevezető + 33 a Pokolban + 33 a Purgatóriumban + 33 a Paradicsomban „játszódik”. Kísérője Vergilius a Paradicsom kapujáig, azután Beatrice.

a Dante-féle allegóriák (hegy-völgy, farkas,párduc, stb.)

a tercina (3 soros versszakok, amelyben a rímelő sorok elhelyezkedése: ABA BCB CDC DED…) Az Isteni színjáték leghíresebb fordítását Babits Mihály készítette. Francois Villon Párizsi születésű költő, legendásan botrányos élettel. Nagy Testamentum c. művében a korabeli párizsi emberekről ír, magáról, szerelemmel, halállal, erkölccsel kapcsolatos gondolatairól.

oktáva (8 soros, soronként 8 szótagos versszak)

ballada (3 oktávából + egy 4-6 soros ajánlásból álló vers)

26. Halotti Beszéd és könyörgés. Első egybefüggő szövegemlékünk, 1200 körül keletkezett. Egyházi szertartásszöveg, a Pray-kódexben található. Feladat: a szöveggyűjteményben található betűhív átirat „lefordítása” mai magyar nyelvre és a szöveg értelmezése.

27. Ómagyar Mária-siralom.

Az első magyar nyelvű vers, 1300 körül keletkezett. Egy latin nyelvű Mária-himnusz fordítása. Szűz Mária fájdalmáról szól, amit fia szenvedése és halála láttán érez. Ő maga a lírai én. A Leuweni-kódexben található.

alliteráció (a szókezdő hang megismétlése a következő szóban)

figura etymologica (a szótő megismétlődése a következő szóban) Feladat: a vers értelmezése

28-29. Ismétlés, összefoglalás, számonkérés.

14

30-31. A reneszánsz művészete és irodalma.

A reneszánsz a középkort követő művészeti korszak. A XIV-XVI. századi művészetet jellemezte. A renaissance szó jelentése: újjászületés, tulajdonképpen az ókori humanisztikus kultúra újjászületése. A művészek érdeklődésének középpontjába ismét az ember került. Filozófiája a humanizmus. A reneszánsz Itáliából indult.

Petrarca – szonettek

Boccaccio – novellák Megjelentek a nemzeti nyelvű szépirodalmak szerte Európában. Ebben az időszakban:

Reformáció (az egyház átalakulása, társadalmi-vallási mozgalom)

Biblia-fordítások

Könyvnyomtatás elterjedése

32-34. Shakespeare és a színház.

Az angol irodalom egyik legnagyobb alakja is a reneszánsz idején élt. William Shakespeare Londonban alapított színi társulatot, színházuk a Globe volt.

fedett és részekre osztott színpad

fedetlen nézőtér

kellékek, díszletek nem voltak

színes jelmezek, erős színpadi smink

a női szerepeket is férfiak játszották

a közönségben már ülhettek nők is

a nézőknek fizetniük kellett az előadásokért Shakespeare művei:

klasszikus tragédiák

királydrámák

vígjátékok

probléma-színművek

regényes színművek

szonettek Feladat: a Rómeó és Júlia c. Shakespeare-dráma elemzése

35-36. Janus Pannonius. Az epigramma. Az elégia.

Az első magyar költő, Janus Pannonius, még latin nyelven írta verseit, de ő volt az első, aki a magyar táj szépségéről megemlékezett a verseiben.

epigramma

elégia

létösszegző vers

37-38. Balassi Bálint élete és költészete.

1554-1594 között élt, Zólyom várában született, protestáns nemesi család sarjaként. Családját üldözték, apját több alkalommal bebörtönözték, birtokaikat elvették. Hogy apja császárhoz való hűségét bizonyítsa, beállt a császári hadseregbe. Kezdetben az erdélyi fejedelem ellen harcolt, de hadifogoly lett. Összebarátkozott a fejedelemmel, és később követte őt Lengyelországba. A továbbiakban már a török ellen harcolt, Esztergom ostrománál esett el, egy ágyúgolyó okozta sérülésbe halt bele. A vitézkedés mellett a szerelem játszotta a legfontosabb szerepet életében. Különböző feljegyzésekből és Balassi verseiből értesülhetünk Losonczi Annához fűződő viszonyáról. Az asszony Ungád Kristóf egri várkapitány felesége volt. Miután megözvegyült sem ment hozzá a költőhöz. Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna volt a másik olyan asszony, akit Balassi szerelmeként emlegetnek, de hogy volt-e valós kapcsolat közöttük, az az irodalomtörténészek számára is kérdéses. Az elszegényedett és elkeseredett Balassi érdekházasságot kötött, unokatestvérét, Dobó Krisztinát vette feleségül (Dobó István leányát). A „vérfertőző” házasságot a császár érvénytelenítette. Művei: Balassi volt az első magyar nyelvű költő, aki teljes életművet hagyott ránk. Műveit kötetbe rendezte.

1. Szerelmes versek

Anna-versek, Júlia-versek – ezeket Losonczi Annához írta

15

Célia-versek – ezeket (feltehetően) Szárkándy Annához írta Szerelmes verseit a középkori trubadúrok műveihez szokás hasonlítani.

2. Istenes versek Protestáns vallásosságáról árulkodnak. Az Istenhez sokkal közvetlenebb hangon szól, mint a középkori szerzők: vitázik és követel. Ezek a versek többnyire akkor születtek, mikor Balassi élete válságban volt (bujdosása idején, szakítások után, stb.)

3. Vitézi versek Egész életében katona volt, és verseiben megemlékezik a vitézi életmódról, annak szépségeiről és árnyoldalairól. Megfogalmazza, hogy mit jelent számára Magyarország, és ő az első, aki „édes hazám”-nak nevezi.

Mindhárom verstípusból 33-at szeretett volna írni, korai halála azonban megakadályozta ebben, a vitézi verseket nem sikerült már befejezni. Nem csak verseket írt, hanem művei között számon tartjuk még Szép magyar comoedia c. művét, ill. egy német nyelvű imádságos könyv fordítását: Beteg lelkeknek való füves kertecske. Az utókor sokáig csak mint vallásos költőt ismerte Balassit, virágénekei („fajtalan” versei) két évszázadig nem kerültek elő. Feladat: Hogy Júliára talála…, Adj már csendességet…, Egy katonaének c. versek értelmezése

39-40. Összefoglalás, dolgozat. 41-42. Barokk korszak és irodalom.

A XVII. század művészeti irányzata, az ellenreformáció hívta életre. A barokk művészet is azzal a célzattal „jött létre”, hogy a római keresztény egyház a (protestáns egyházaktól) a híveket visszacsábítsa. „Meghökkenteni” akartak. Az építészetben voltak talán legszembetűnőbbek a változások: az Isten hatalmasságát jelképező magasságok, rengeteg díszítés a templomokban (angyalkák, aranyozott díszítések, falfestmények stb.). A zenében is a legfőbb stílusjegy az ünnepélyesség. Az irodalomban is ismét a vallás, az Isten került a középpontba, megszülettek az első katolikus Biblia-fordítások (Káldy György), „új” műfajok jelentek meg: hitvitázó irat, barokk eposz stb. A magyar barokk vezéregyéniségei: Pázmány Péter és Zrínyi Miklós.

43-44. Zrínyi Miklós és a Szigeti veszedelem. Zrínyi a szigetvári hős dédunokája, 1620-ban született Csáktornyán, főnemesi családban. Költő és hadvezér volt, a déli végeken a török ellen harcolt. Apja korai halála után Pázmány Péter gondoskodott a neveléséről. Zrínyi 1664-ben halt meg, állítólag egy vadászbalesetben. Művei: Szépirodalmi és hadtudományi munkákat írt.

Vitéz hadnagy

Tábori kis tracta

Ne bántsd a magyart! Az török áfium ellen való orvosság

Szigeti veszedelem

szerelmes versek

vitézi versek Fő műve, a Szigeti veszedelem, dédapja hősi halálának állít emléket. Műfaja szerint barokk eposznak tekinthető. Történetének lényege: Isten büntetésképpen küldi a törököket Magyarország ellen. Alecto fúria kéri a szultán apjának szellemét a pokolban, hogy álmában beszéljen fiával. Ez után Szulejmán szultán serege Eger felé indul, de végül Sziget várát támadják meg. A várvédők igen kevesen vannak, a török sereg óriási. Zrínyiék igyekeznek segítséget kérni a császártól, de nem érkezik támogatás, és miután postagalambjukat elfogják a törökök, megtudják, hogy nem kell tétovázniuk, jelentős túlerőben vannak. A várvédők esküt tesznek, hogy utolsó vérükig harcolni fognak, ezután „kirohannak” a várból, és annyi törököt kaszabolnak le, amennyit csak tudnak. Zrínyi olyan, akár egy félisten, szinte sebezhetetlen, és ember feletti ereje van. Még a török szultánt is sikerül megölnie. Hősiességüket látva az Isten megbocsájt, és angyalok viszik a lelküket a Mennybe. A hős várvédők közül sokat név szerint megőrzött Zrínyi eposza: Bika András, Juranics Lőrinc, Radován Adrián, stb.

16

A történet a szultán halálának körülményeit illetően biztosan eltér a valóságtól. Szulejmán szultán Szigetvár ostroma idején halt meg, de nem Zrínyi keze által, hanem betegség következtében. Feladat: az eposzi kellékek felsorolása és bemutatása a Szigeti veszedelem c. mű esetében.

45. Mikes Kelemen. Törökországi levelek.

Feladat: a szöveggyűjteményben található levelek szövegének értelmezése

46. A kuruc költészet.

Feladat: a költemények értelmezése, a történelmi háttér bemutatása

47-48. Ismétlés, számonkérés. 49-50. A felvilágosodás irodalma.

A XVIII. század a felvilágosodás százada. A korabeli művészetet két stílusirányzat jellemzi: klasszicizmus és szentimentalizmus. Az előbbi a klasszikus művészet tekinti irányadónak, és a racionalizmus jellemzi, utóbbi inkább érzelem-központú, preromantikának is nevezzük.

a rousseau-i szentimentalizmus

Voltaire klasszicista művei

az angol klasszicista regény (Defoe: Robinson Crusoe, Swift: Gulliver utazásai)

a német klasszika (Goethe: Az ifjú Werther szerelme és halála)

51-52. A magyar felvilágosodás.

Magyarországon a felvilágosodás időszaka Mária Terézia (1740-1780) és II. József (1780-1790) uralkodásának idején kezdődik. Társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági szempontból is jelentős változások/ változtatások történtek:

testőrség fiatal magyar nemesekből

latin helyett a német lett a hivatalos nyelv

kötelező népoktatás Egyre több az írni-olvasni tudó ember, azaz az irodalom „közönsége” egyre szélesebb Megindul a magyar nyelvű színjátszás, a magyar nyelvű újságírás, elindul a nyelvújítás mozgalma.

53-54. Csokonai Vitéz Mihály élete és költészete. 1773-ban született Debrecenben. A debreceni református kollégium tanulója volt, felsőbb éves korában verstani órákat tartott az alsóbb éveseknek. Politikai okokból, koholt vádak alapján eltanácsolták az iskolából, Sárospatakon fejezte be a középiskolát. Kóborolt a Dunántúlon, vándorszínész is volt egy ideig. Komáromban megismerkedett Vajda Juliannával, akit nem adtak feleségül hozzá, mert nem tudott biztos megélhetést nyújtani számára. Csurgón lett helyettesítő tanár, s mire visszatért, hogy ismét megkérje a leányt, addigra Lillát már hozzáadták egy dunaalmási kereskedőhöz. Nem sokkal ezután Csokonai visszatért Debrecenbe, és özvegy édesanyjával próbáltak szűkösen megélni. Tragédiák sora következett: a házuk leégett, majd édesanyja is meghalt. 1805-ben, egy tüdőgyulladás következtében Csokonai is meghalt. Mindössze 32 esztendős volt. Az első magyar költő volt, aki megpróbált a versírásból megélni. Művei

klasszicista versek (Konstancinápoly)

szentimentalista versek (Az Estve, A Magánossághoz, A tihanyi Ekhóhoz, A Reményhez)

rokokó versek (Tartózkodó kérelem, A pillantó szemek, Az esküvés, Boldogság)

népies versek (Szegény Zsuzsi a táborozáskor, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz)

színdarabok, vígeposzok (A méla Tempefői, Dorottya)

55-56. Verselemzések. 57-58. Ismétlés, összefoglalás, számonkérés.

17

59. Kölcsey Ferenc élete és munkássága. 1790-1838 között élt, Sződemeteren született középnemesi családban. Gyermekkorában, himlő következtében megvakult, talán ez volt az oka annak, hogy igen visszahúzódó ember lett belőle. Író, költő, politikus volt. Szatmár megye követeként részt vett a pozsonyi országgyűlésben 1836-ig. A nyelvújítási mozgalomban is szerepet vállalt, Kazinczyékkal együtt a neológusok táborához tartozott. Művei:

hazafias költemények (Himnusz, Huszt, Zrínyi dala, Zrínyi második éneke)

tanulmányok, esszék (Nemzeti hagyományok)

kritikák, bírálatok (pl. Berzsenyi Dániel verseiről)

Országgyűlési Napló

Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

60-61. Himnusz. Nemzeti összetartozásunk egyik jelképe, 1823. január 22-én írta Csekén. Ez a nap minden esztendőben a Magyar Kultúra Napja. Idő- és értékszembesítő vers, amelyben a költő az Istenhez fordul, kezdetben áldást, jókedvet, bőséget és védelmet kér a magyarok számára, végül már megelégedne a szánalommal is. A költeményt Erkel Ferenc zenésítette meg. Feladat: a Himnusz elemzése

62. Huszt. Parainesis. 63-64. Vörösmarty Mihály élete és munkássága.

Vörösmarty Mihály 1800-ban született Fejér megyében, szegény, köznemesi családban. Jogi tanulmányait

Pesten végzi. Ezután a Perczel családnál tanít, ahol beleszeret Perczel Etelkába. Későbbi műveinek légies

nőalakjai az Etelka-szerelem emlékét őrzik. 1823-ban joggyakornok lett, itt került kapcsolatba a nemesi

ellenállási mozgalommal. Ennek a mozgalomnak a hatására kezdte írni a Zalán futása című eposzát. Itt

kezdődött költői pályájának kezdete (1933.) 1836-ban volt a második országgyűlés, ekkor írja a Szózatot. 1840-

es években szerelmes lesz Csajági Laurába, akit később feleségül is vesz. szerelmének bizonyítékai a Laurához,

Ábránd, A Merengőhöz című versei. 1840-ben a könyvnyomtatás 400. évfordulójára írta a Guttenberg-albuma

című epigrammáját. Ezután a költeménye után született meg a Gondolatok a könyvtárban című műve. Az

utolsó költeménye a Vén cigány. Vörösmarty a reformkorszak legnagyobb költője, legkiválóbb romantikus

írója.

65. Csongor és Tünde. 1830-ban keletkezett, műfaja: drámai mesejáték. A történés ideje egy nap, de ezt a szerző szinte kozmikus

méretűvé növelte. Helyszíne kettős: tündérvilág és valóság. Csongor nem léphet be a tündérvilágba, Tünde

pedig a valóságba. Csak a kertben találkozhatnak, amely a valóság és a meseország határán van.

A mű szerkezete: 5 felvonásból áll. A helyszín egy földi kert, közepében almafa. Mirígy a fához van kötözve.

Csongor érkezik, meglátja a boszorkányt, s kérdi, miért jutott ilyen sorsra. Mirígy válaszából kiderül, hogy neki

az almafára kéne vigyáznia, mert éj közeledtével a növény termést hoz, ámde gyümölcse nem lehet az övé,

mert bűvös, álom szenderíti el mindig, s egy tündérleány szüreteli le az almát. Csongor eloldozza, s maga

telepszik a fa alá, hogy találkozhasson a lánnyal. Tünde érkezik földi származású szolgájával, Ilmával.

Megtudjuk, hogy a fát ő ültette, azért, hogy szerelmét, Csongort egyszer hozzávezesse. Mindez megvalósul,

Csongor és Tünde boldogan borulnak egymás karjaiba. Örömüknek Mirígy vet véget, titokban levág egy fürtöt

Tünde hajából, azzal saját lányát ruházza fel, hogy csábítsa el a tündértől Csongort. Tündének távoznia kell, de

indulásuk előtt Ilma elárulja Csongornak, hogyan juthat Tündérhonba. Egy útkereszteződésben találkozik

három ördögfival (Kurrah, Berreh és Duzzog). Utóbbi egy rókát üldöz, mely után mindhárman elrohannak.

Tünde és Ilma érkezik, s nyomot hagynak Csongornak, hogy követhesse őket. Távozásuk után Mirígy tűnik fel,

megátkozza a manókat, mivel megették a rókát, aki a lánya volt, csak éppen azzá varázsolta. Az ördögfiak

marakodni kezdenek az apjuk által rájuk hagyott örökségen. Csongor eljut az útkereszteződéshez, próbál

érdeklődni, hogy melyik út vezet Tündérhonba. A három vándor nem tud, vagy nem akar segíteni: a megvető

Kalmárt csak a pénz, a gőgös Fejedelmet pedig csak a hatalom érdekli, az elmélyült Tudós pedig nem hisz

benne. Balga érkezik. Ő a néhai Böske, most Ilma hitvese, s elveszett asszonyát kívánja felkutatni. Mivel

céljaik megegyeznek, Csongor szolgálatába áll. Megtalálják, a lányok lábnyomát, s folytatnák útjukat, mikor

18

hallják, hogy az ördögfiak közelednek, akik még mindig veszekszenek. Az örökség nem csekély: láthatatlanná

tevő palást és az ostor csapására akárhova elvivő bocskor. Csongor vállalja a bíró szerepét, úgy dönt, legyen

azé mindhárom tárgy, aki a leggyorsabban ér le a szemközti dombokról. Amíg a manók versenyt futnak, ő

maga ellopja kincseiket, s eltűnik. Balga egyedül marad a feltűnő ördögfiakkal. Azok dühükben megfenyegetik,

mire ő megígéri, hogy gazdája után vezeti őket, ha ráülhet szekerére, ló híján majd a manók húzzák azt. Az

ördögfiak megérkeznek Balgával Hajnal birodalmába. Amíg megpihennek, a hű szolga megfordítja a szekeret, s

egy követ helyez annak tetejébe megtévesztendő a manókat. Mikor azok továbbballagnak, előlép rejtekéből,

találkozik gazdájával. Ezután közeleg Tünde és Ilma. A férfiak szólongatják őket, megpróbálják elállni az utat,

de minden hiába, a lányok nem válaszolnak. Csongor mindezt csalódottan veszi tudomásul, ő nem tudja,

hogy a Hajnal birodalmában a szerelmesek csak délben válthatnak szót, erre is mindössze egy órájuk van. Az

ördögfiak észrevették a turpisságot, Berreh és Duzzog dühükben elszaladnak. Időközben a kő visszaváltozik

Miríggyé. A boszorkány busás jutalom fejében megkéri Kurrahot, hogy dolgozzon neki, öltözzön be Balgának,

adjon át bizonyos porokat Csongornak. Az üzlet után felkeresi Ledért. Lánya helyett ugyanis őt szemelte ki,

hogy elcsábítsa Csongort. E célból át adja neki a Tündétől csent arany hajfürtöt. A Mirigytől kapott

utasításokat követve Kurrah, mint utas, felkeresi Balgát, derekához köti szamarát. Balga felül az állatra,

Dimitri boltjához lovagol némi ételt kérni, azonban a rác meglátja, hogy nincs pénze, és elküldi. Visszaérkezik

Kurrah, s Balgástól az istállóba vezeti szamarát, megkötözi a szolgát, s elorozza annak ruháját. Visszatérve

Balgának adja ki magát, beadja Csongornak az álomhozó port. Tünde és Csongor délben a kertben

találkoznának, Csongor nem bír ébren maradni, lepihen, kéri Balgát (azaz Kurrahot), hogy ébressze fel, ha

szerelme jön. Viszont ha akarna, se tudna Kurrah így cselekedni már, Tünde kénytelen dolgavégezetlenül

távozni Ilmával. Balga közben kiszabadult, gazdája keresésére indul, mégis a Mirígy által Csongornak szánt

Ledérrel találkozik. A lánynak természetesen nem nyeri meg tetszését a szolga, kikosarazza, és távozik.

Csongor érkezik, számon kérné Balgától tetteit, mikor rájön a cselszövésre. Mirígy nem csügged, folytatja

gonosz működését. Előbb Tündét és Ilmát, majd Csongort és Balgát egy barlanghoz csalja, ahol eredetileg egy

jós lakik. Ő azonban elűzi helyéből a bölcset, s helyette veszedelmet jövendöl mindannyiuknak.Tündéék az Éj

birodalmába utaznak. A tündérleány kéri a nagyhatalmú úrnőt, hogy vegye el örök életét, ő inkább vállalja a

földi létet, ha így lehet Csongoré. Eközben a szeretett férfi újból az útkereszteződéshez ér, ott találkozik a

három vándorral. A Kalmárt szegényen, a Fejedelmet legyőzötten, a Tudóst zavarodottan látja viszont. . Az

ördögfiak, látva mit muvel a boszorkány, megkötözik minden baj okozóját, s abban reménykednek, hogy

tettükért Tünde megjutalmazza oket. A túlvilági származású lány így tesz. Számításai helyesnek bizonyulnak,

ugyanis az első ilyen Csongor, aki végül örömmel veszi tudomásul, hogy - ha ily'' módon is, de - újból fellelte

szerelmét. Ilma és Balga is egymásra találnak, a kert végében található dombon pedig hirtelen egy palota

emelkedik, s ezután itt élnek boldogan mind a négyen.

66-67. Szózat. 1836-ban írja, válságos történelmi pillanatban. Líra az uralkodó műneme. Formában megjelenő verszene izgatott, zaklatott, ellentmondásos. Ezt fokozza rövid és hosszú sorok váltakozása és a rímek. A szózat felhívás, kiáltvány a magyar nemzethez. Szónoki beszédre emlékeztető a szerkezete. Rendületlen hűséget kér minden magyar embertől a haza iránt, hiszen a haza az egyes ember számára a kezdet és a vég. Az ember életének egyetlen értelmet adó kerete. Szembeállítja a múltat és a jövőt. A haza és a nagyvilág itt még szembenálló fogalmak: az egyik befogad, a másik kizár. A sors szeszélyei kiszámíthatatlanok, bűneinktől függetlenül áld és ver. Nem kell a végzetet elfogadni, vele szembeszállva kell élni az embereknek. Az igazságtalan sorssal szembeszálló hősies küzdelmet mutatja be. A szenvedés miatt „a népek hazájához”, a nagyvilághoz fellebbez történelmi igazságszolgáltatásért. A tiltakozásnak nincsenek érvei, csak indulatai. Százezrek buzgó imádsága száll a jobb korért az isten felé, ez vallásos motívum. Az áhítatott jobb korral szemben megjelenik a halál, a megsemmisülés, amit romantikus képekkel fest meg. A Szózat a nemzet halálát, erkölcsi süllyedését írja le. Ez nem pesszimista jóslat. A kérdések, a felszólítások parancsokká válnak, az utolsó versszak magába sűríteti az érzelmeket, gondolatokat, melyek már a versben megtalálhatók voltak: a hazához ragaszkodó rendületlen hűségre szólít fel mindannyiunkat.

68. A Himnusz és a Szózat összehasonlítása. Feladat: összehasonlító elemzés készítése

69-70. Ismétlés, összefoglalás, számonkérés. 71-72 A francia klasszicista dráma és színház

19

A felvilágosodás elsőként a drámairodalomban és a színjátszásban érzékeltette hatását. Franciaországban kezdődtek a változások, a klasszikus görög és római drámákat tekintették mintának a szerzők. Eleinte pusztán átírták a műveket: a történet megmaradt, a helyszíneket és a szereplőket viszont francia helységnevekre és személynevekre cserélték.

Racine: Phaedra

Corneille: Cid Maga a színház is átalakult:

az előadások (labdaházakból kialakított) fedett épületben zajlottak

a női szerepeket már nők játszották

rízsporos parókát viseltek a színpadon

dramaturgiai újításként megjelent a függöny, ezzel a darabokat felvonásokra tagolták

73. Moliére élete és művei

Francia lírai színműíró, eredeti neve: Jean Baptiste Poquelin. Apja jómódú kárpitos. 6 fia közül ő a legidősebb. Anyja korán meghalt, apja nevelte. A clermant-i jezsuita kollégiumba latinul tanult. Az egyetemen jogot, filozófiát hallgatott. A Bejart családhoz költözik, színtársulatot alakítanak. Kétszer is az adósok börtönébe kerül, de kimentik. 1645-ben vándorszínész lett. 13 évig tapasztalatokat szerez. Kiváló komikus, példaképe Scarmucci, olasz műveket dolgozott át. 1673-ban egy színdarabban rosszul lett, meghalt. Az egyház nem engedte, hogy nappal temessék el. Főbb művei: Tatuffe, A fösvény, Don Juan, Nők iskolája, Férjek iskolája, Tudós nők, Schopin furfangjai. Írói pályájának jellemzői: pályafutása a 17. század legragyogóbb éveire esik: kevesebb a belső ellentmondás, ezért komédiákat ír. Művészete nem csupán a királyt szolgálja, hanem azokat a helyzeteket ábrázolja, amelyekben a királyt a polgárság a maga szolgálatába állítja. Újszerűsége: a polgár erkölcsét igyekszik formálni. Központba kerülnek a közvetettebb erkölcsi problémák: a szerelem, a természetes életrevaló érzelmek, de a párválasztás kérdése is. Kényesebb témája: a párizsi szalonok világának bemutatása. Bírálatai: vagy 1-1 jellemet kritizál, vagy 1-1 rossz társadalmi szokást, lényege: a címben mindig benne van a tartalom. Anyaggyűjtés: ”onnan merítek, ahol találok”. A komédia a dráma műnemébe tartozó szépirodalmi műfaj, amelyben kisszerű emberek, illetve kicsinyes emberi tulajdonságok ütköznek össze egymással vagy a körülményekkel; megoldás többnyire szerencsés, de legalábbis nem tragikus kimenetelű. Moliére darabjának talán „legkomikusabb” jelenete az- ha lehet egyáltalán így nevezni-, mikor az együgyű Orgon az asztal alatt feszengve tanúja Tartuffe udvarlásának s erotikus vágyai mohóságának. Igaz, Tartuffe gyanakvó és ravasz, mégis befut az egérfogóba. A jelenet tragikomikus feszültségét fokozza a furcsa helyzet s a főszereplő most már leplezetlen erkölcstelensége közötti ellentét. Tartuffe egy sajátos és meghökkentő erkölcstant fejt ki Elmírának. Sokan a Jezsuitizmus módszereire, érveire ismertek rá ebben. Moliére végső üzenete mindenesetre az, hogy az emberek lelkében él rend és harmónia utáni vágynak két ősi, démonikus ellensége van: a butaság és a gonoszság. Ezek ellen küzdeni pedig mindenkori emberi kötelesség.

74-75. Tartuffe

Egyik legjobban sikerült „vígjátéka” a Tartuffe (1664). Témája világos és áttekinthető: egy rokonszenves, jómódú polgári családba befurakodik egy démoni gazember, s körmönfont ravaszságával, mindenre elszánt aljasságával csaknem végső romlásba dönti őket. Formája teljesen „klasszikus”, azaz Moliére-nek sem volt más választása abban a korban, mint követni a hármas egység kötelező szabályát. Moliére kész kiforrott jellemekkel dolgozik, mint a commedia dell’arte. Jellemalkotási módszere, hogy kiválaszt egy-egy sajátos típust, lelki tulajdonságot, társadalmi hibát, mellőzi kifejlődésének ábrázolását, viszont következetesen végigviszi következményeit. Hőseit több oldalról, több, egymással ellentétes szemszögből vizsgálja meg, s az egyes jelenetek és felvonások a változatlan jellemek újabb és újabb vonásait villantják fel. Az I. felvonás 1. jelenetében a két főszereplőn kívül mindenki színre lép. Egy családi perpatvar kellős közepébe pottyanunk be: az anyós, Pernelle asszony dühös – bár mértéktartó - szidalmak közepette hagyja el Orgon házát. Eleinte teljesen egyoldalú a családi veszekedés, senki sem jut szóhoz: egy – egy megkezdett, tört mondat vagy egy ártatlan kötőszó után beléjük fojtja a szót az öregasszony. A II. felvonás Tartuffe-öt közvetlenül Mariane és Valér, közvetve pedig Damis boldogságának szétzúzójaként tünteti fel. Orgon eddig rejtegetett terve napvilágra kerül: értelmetlen, ésszerűtlen és ezért erkölcstelen házasságba akarja kényszeríteni leányát. A képlet hasonló, mint a Romeo és Júliában: Mariane alig tiltakozik, majd kezdeti ellenállása is megtörik, s nem mer ellentmondani a szülői önkénynek. A „gyermeki engedelem” tíltja meg neki, hogy szembeszálljon apjával, s a női szemérem tartja vissza, hogy harcoljon szerelméért. A korabeli játékokra jellemző, hogy a félénk és gyámoltalan szerelmesek helyett a talpraesett, okos és bátor komorna, Dorine perlekedik, érvel, bizonyít és taktikázik. Két felvonáson át csak Taruffe-ről folyt a szó, a szélsőséges szempontokat érvényesítő vita. A néz úgy érezhette, hogy mindent megtudott már erről az emberről. Sőt, a forrófejű Damis épp most akarja túlzó

20

heveskedéssel meggátolni „e csirkefogó cselét”. Megint csak Dorine a csillapító, a diplomata. S mikor a második jelenetben hosszadalmas előkészítés, az érdeklődés felcsigázása után maga a címszereplő lép színre, kiderül, hogy még mindig csak nagyon felületesen ismerjük. Csodálnunk kell az írói zsenialitást, mely új megvilágításba helyezve még inkább kibontja a „hős” jellemét. Tartuffe eddig sem volt komikus, komédiába illő alak, most sem az, s a következő felvonásokban még kevésbé. Egyszerre mozgásba lendül minden, felgyorsulnak az események, megnő a jelenetek száma is Szenvedélyek robbannak ki, s Orgon a hiszékeny vakbuzgóság lejtőjén egyre gyorsabban rohan saját bukásába. Orgonban is kevés a komikus vonás, ő valóban mélyen vallásos. A IV. felvonásban éri el csúcspontját a dráma, az események tragikus fordulatot vesznek: kacagni senkinek se lehet kedve. Nem is komédia ez tulajdonképpen, ezért is szokták heroikus (hősi) komédiának is nevezni.

76-77. A fösvény

Feladat: a dráma elemzése a Tartuffe-höz hasonlóan

78-79. Ismétlés, összefoglalás. 80-81. A romantika jellemzői a művészetekben és az irodalomban.

A romantika nehezen definiálható; a kutatói megegyeznek abban, hogy a 18. század végétől a 19. század utolsó harmadáig, végéig tart. Együtt él a késői barokk, a szentimentalista, a rokokó, a klasszicista, a biedermeier, a realista, a naturalista és a "modern" (a 19.század második felében jelentkező) irányzatokkal.

Az irányzat "belsõ" szakaszolása: 1. Az előromantika vagy preromantika: 1760-as évektől a 18. század végéig, 19. század első negyedéig. 2. A klasszicizmussal megbirkózó romantika szakasza: a 19. század elejétől a 19. század első harmadáig. (A romantikus szerzők ekkor voltak legaktívabbak az elméletírás területén.) 3. A realizmussal együtt élő romantika szakasza: az 1830-as évektől a század feléig, második harmadáig. (Érdekes, hogy szemben a korábbi időszakkal, a realizmustól "nem féltek" annyira, sőt akadtak olyan romantikusok, akik magukat realistáknak tartották {és olyan realisták, akik a romantikus eszköztárból is merítettek}). 4. Az ún. "utó-romantika": a század végéig (jobbára Kelet-Európára jellemzően). Ez az időszak ismét sok elméleti munkát eredményezett, főleg irodalomtörténeti értelemben. A romantika fogalmát a kortársak is, az utókor is megpróbálta értelmezni. Különböző meghatározásaik megegyeznek abban, hogy ez a korszak a szabadversenyes kapitalizmus kialakulása, virágzása és válsága, amely egybeesik a nemzetállamok és az alkotmányos demokráciák létrejöttével.

Maga a név a francia roman (regény) és az angol romantic (regényes) szóból eredeztethető. A kortárs Victor Hugo Cromwell című drámájának előszavában így adja meg a jelentését: "A romantika irodalmi liberalizmus". Volt időszak, amelyben az irodalomtörténészek a romantikának azt a vonását erősítették föl, hogy a középkor és a gótika felé fordul vissza. Máskor pedig az irányzatot, az alkotókat és a műveket két csoportba sorolták: pozitív vagy aktív romantikának tartották azokat, amelyek a "haladó" ideológiák szolgálatába szegődtek, negatív vagy passzív romantikának azokat, amelyek "retrográd", a "haladással szembeforduló" nézeteket szólaltattak meg.

82-83. A német romantika. Több korszakolási lehetőség is létezik:

Korai romantika – erősen filozofikus, teoretikus (Jena, Berlin) és Kései romantika (Heidelberg)

Korai romantika – Jena, Hochromantik – Heidelberg, Kései romantika – Berlin A korai romantika 1. Jena alkotói – Jenai romantika

Friedrich von Schlegel (1772-1829): Lucinde (regény 1799)

August Wilhelm Schlegel (1767-1845): 1798-1800 az "Athenaeum" kiadása Friedrich Schlegel közreműködésével, a német romantika kezdete.

Novalis / Friedrich Leopold von Hardenberg (1772-1801): Költeményei: Himnuszok az éjszakához (Hymnen an die Nacht 1797) versciklus, melyben szerelme halála feletti megrendülését szembeállítja a dolgos nappalok birodalmával, Heinrich von Ofterdingen (regénytöredék 1802), melynek "kék virága" a romantika szimbólumává vált.

Ludwig Tieck (1773-1853): A csizmás kandúr (Der gestiefelte Kater – dráma 1797)

Wilhelm Heinrich Wackenroder (1773-1798): Theoretische Schriften (1796) 2. Berlin alkotói – berlini romantika

E. T. A. Hoffmann (1776-1822): Művei: Fantáziadarabok Callot modorában (1814-15), benne: Az arany virágcserép, Szerápioni testvérek (1819-21), Diótörő és egérkirály (1819), Murr kandúr (1820-22).

21

Heinrich von Kleist (1777-1811): Drámái: Amphytrion – komédia, Homburg hercege (Prinz von Homburg), Heilbronni Katica (Kätchen von Heilbronn), Az eltört korsó (Der zerbrochene Krug). Novellája: Kohlhaas Mihály (Michael Kohlhaas).

A kései romantika (Heidelberg)

Clemens Brentano (1778-1842): költő

Achim von Arnim (1781-1831): 1805 Des Knaben Wunderhorn (népdalgyűjtemény), Brentanoval közösen írták

Joseph von Eichendorff (1788-1857): versek, Aus dem Leben eines Taugenichts novella (1826).

Jakob Grimm (1785-1863) és Wilhelm Grimm (1786-1859): Kinder und Hausmärchen (1812,1815,1822), Deutsches Wörterbuch (1854-től, haláluk után folytatták, 1961-ben befejezték)

Bettina von Arnim (1785-1859)

Adelbert von Chamisso (1781-1838): Schlemihl Péter különös története

Heinrich Heine (1797-1856): A legnépszerűbb lírikus, a "Buch der Lieder" (1827) nagy hatással volt a romantika korszakára és sok költeményét népdalként tartották számon, mint a leghíresebb "Die Lorelei" címűt. Poézisfelfogása különbözött a romantikusokétól, a valóságot széttöredezettnek látta, kritizálta a valós világot, de nem hitt a poézis mindenhatóságában. Politikai költészetének gyümölcse a "Deutschland, ein Wintermärchen" (1844).

84-85. Az angol romantika.

Wordsworth és Coleridge első nemzedéke az angol romantikus lírának látomásos lírát teremtenek természetlíra belőlük merít a második nemzedék

Byron a második nagy nemzedék tagja különleges személyiség szegény családba születik

tízévesen hatalmas vagyont örököl lord lesz romantikus életet él – állandó elvágyódás (a Földközi-tengeren utazgat) részt vesz a görög szabadságharcban nem harcban esik el minden műnemben alkot drámái: Káin, Manfréd epikus művek: verses regényei – Don Juan, Beppo elbeszélő költemény: Childe Harold zarándoklása

Földközi-tengeri utazásait örökíti meg epikus és lírai elemek ezzel a művével vált híressé – „Egy reggel arra ébredtem, hogy híres vagyok.”

byronizmus =kiábrándultság – csömör világfájdalom spleen – tőle ered „Világfájdalom annyi, mint fájdalom a világ miatt. Fájdalom azért, hogy a világ csak olyan

amilyen, nem szebb, nem jobb, nem alkalmazkodik jobban gyönyörű álmaidhoz.” hős szerelmes romantikus különc nagy utazó gazdag világfi a szabadság bajnoka a byronizmus hatással van minden romantikus költőre

Percy Bysshe Shelley a második nemzedék tagja Byron barátja előkelő földbirtokos családban született eltávolítják az oxfordi egyetemről, apja pedig kitagadja, mert írt egy ateista pamfletet (Az

ateizmus szükségességéről) nyugtalan vándorévek – Svájc, Franciaország Itáliában telepszik le egy csónakkirándulás során veszett a tengerbe holttestér Byron a tengerparton máglyán elégette a természet egyik legnagyobb lírikusa Óda a nyugati szélhez:

22

John Keats: legrövidebb pályájú klasszikus költő „csodálatos esztendő” – 1818-1819. politikamentes költészet legismertebb verse: Óda egy görög vázához

műfaja: óda egy pillanatot ragad meg – váza képe

ellentét: öröklét mulandóság példázat a művészet lényegéről

Emily Brontë:

az angol romantikus regényirodalom legjelentősebb alakja ír paraszt család apja lelkész Yorkshire környékén élnek (Haworth parókiája) – lápvidék

„kopár fenyér” zord viharok hanga a jellegzetes virága

testvérei: Charlotte – Jane Eyre Anne – Agnes Grey

anyja korán meghal szigorú, kegyetlen, protestáns nevelésben részesül - puritanizmus a lányok tanítónők lesznek (pl. Brüsszelben is) kezdetben verseket, majd regényeket ír „Kötöttségeket nem tűrő heves természetű, szárnyaló képzeletű, befelé forduló egyéniség.“ legismertebb műve: Üvöltő szelek

Amerikai romantika:

1. nincs múlt, nincsenek gyökerek 2. puritánok az angol betelepültek 3. jelentős az egyházi hatás

Cooper: a Nagy indiánkönyv szerzője történelmi múltat és sajátos mítoszt teremt a földrész meghódításának állít emléket az indiánok mellett áll

Edgar Allen Poe: /1809-1849/ bűnügy novellák szerzője jelentősen hatott rá az európai művészet gyermekkorát Skóciában töltötte költészetét Európában többen folytatják a próza kiemelkedő életművében világszemléletében a végesség tudatának kiemelkedő szerepe van novelláiban a rémületnek kiemelkedő helyet ad

86-87. A francia romantika.

A francia romantika politikai-közéletű töltéssel bírt, és a Napóleon korában megerősödött klasszicizmussal szemben fejlődött ki 1820 táján. Előfutárként Mme de Staël (bárónő, Anne-Louise Germaine Necker, 1766—1817) lépett fel — külföldön, száműzetésben — először a klasszicizmus bírálójaként Az irodalomról c. tanulmányával (De la littérature, 1800). Az ő nevéhez fűződik a romantikus "személyes regény" ("roman personel") kialakulása is. Franciaországban Lamartine (Alphonse-Marie-Louis Prat de, 1790—1869) Költői elmélkedések c. verseskötete (Méditations poétiques, 1820) jelenti a romantikus szépirodalom színrelépését. A kötet leghíresebb verse A tó (Le Lac). Hugo (Victor, 1802—1885) a francia romantikus irodalom vezéralakja. Az Hernani c. darabjának botrányos bemutatója (1830) a romantika átütő diadalát hozta; ekkor azért tört ki verekedés a közönség két tábora között, mert a borzongató lovagdráma tartalma is, formanyelve is teljesen idegen volt a hagyományhoz ragaszkodók számára. Kiemelkedő nagyregényei: A párizsi Notre-Dame(Notre-Dame de Paris, 1831) és A nyomorultak (Les Misérables, 1862). A romantikus francia költészet filozofikus ágát képviseli Vigny (Alfred de, 1797—1863), a világfájdalmas vagy népdalszerű tiszta lírát és a lélekelemző drámát pedig Musset (Alfred de, 1810—1857).

23

A népszerű romantikus próza alkotója Sue (Eugène, 1804—1857), jellegzetes munkája az érdekességekre, izgalmakra rámutató Párizs rejtelmei (Les Mystères de Paris, 1842). Népszerű írónő volt Sand (férfinéven George Sand, eredeti neve Aurore Dupin, 1804—1876), a nők érzelmi egyenjogúságának hirdetője. Legértékesebb regénye a Mauprat (1837). Az idősebb Dumas (Alexandre, 1803—1870) a végletes romantika írója, történelmi kalandregényekkel szerzett világsikert: Három testőr (Les trois Mousquetaires, 1844), Gróf Monte-Christo (1845) és Fekete tulipán (La tulipe noire, 1850). A fia, ifjabb Dumas (Alexander, 1824—1895) még felszínesebb műveket írt; a Kaméliás hölgy c. színműve (Dame aux camélias, 1848) világsiker lett, az erkölcsös kurtizán színpadra állításával. A romantikából indul el a későbbi művészi törekvések jó néhány vezéralakja, pl. az utóbb parnasszistává levő Gautier (Théophile, 1811—1872), továbbá pl. a majdan realista Stendhal és Balzac is.

88-89. Az orosz romantika.

A romantika Kelet-Európában sajátos színezetet kap: a feudalizmus felszámolásában, a nemzeti függetlenségi törekvések megszólaltatásában vállal a művészeten túlmutató szerepet. Emellett a népiesség beemelése, az irodalmi nyelv megújítása is a romantika feladata. A térség csaknem valamennyi kultúrájában egy-egy legendás költő-vezér áll az irodalom — és egyúttal a politika — középpontjában, pl. a lengyel Mickiewicz (Adam, 1798—1855) és a bolgár Botev (Hriszto, 1849—1876). Az orosz irodalomban a romantika kora hozza el a nemzeti — és egyben európai jellegű — kultúra kibontakozását. Puskin (Alexandr Szergejevics, 1799—1837) mindhárom műnemben alkotó költő-író, az orosz irodalom első világirodalmi rangú alakja. Jelentős romantikus elbeszélő költeménye A bahcsiszeráji szökőkút (Bahcsiszarajszkij fontan, 1823), népies elbeszélő költeménye a Ruszlán és Ludmilla (Ruszlan i Ljudmila, 1820), prózai elbeszélése A pikk dáma (Pikovaja dama, 1833), színműve a Borisz Godunov (1825). Főműve, a Jevgenyij Anyegin c. verses regény (Anyégin Eugén, 1823-1830) a fölösleges ember enervált, széteső személyiségét állítja középpontjába; egyúttal a teljes orosz élet enciklopédiáját is az olvasó elé tárja. A romantikus életvezetés kritikáját is tartalmazza, fő vonásaiban már realista alkotás.

90-91. Összefoglalás, dolgozat. 92-94. Folyóiratok, irodalmi élet a magyar romantikában. A magyar színjátszás.

A magyar sajtó végleges meggyökerezése az 1830-as években Az 1820-as évek végén nem a Metternich-kor cenzúrája lett enyhébb, se nem a kormányzati vonzalom növekedett meg Magyarország és a magyar kultúra iránt, hanem megjelent egy olyan program, amelynek a rendi politika széttagolt, megyei szintű hatósugara helyett országos nyilvánosságra volt szüksége, s amely ismerte a sajtó szerepét. Gróf Széchenyi István 1829-ben indította el tervezett újságja engedélyeztetési eljárását; mire azonban a Jelenkor (1832-1848) megindulhatott, a kiszemelt szerkesztő, Kisfaludy Károly már két éve halott volt. Széchenyi lapjai az egyetemes és magyarországi sajtóhagyományokra épültek - a Jelenkorral nagyjából egy időben viszont megindult egy olyan, különleges újság is, mely a sajátosan magyar megyei ellenzék kéziratos levelezéséből nőtt ki. Ez volt az Országgyűlési Tudósítások (1832-36), Kossuth Lajos szerkesztésében. Kossuth nem akarta veszni hagyni kéziratos politikai sajtójának "találmányát", ezért az országgyűlési ülésszak végeztével azonnal folytatta a Törvényhatósági Tudósításokkal - ellenzéki megyei követ-barátainak ígéreteire támaszkodva, miszerint megyéikből rendszeresen fognak tudósításokat küldeni. A bécsi Magyar Kurir 1834-ben megszűnt, s Bajza József és Toldy Ferenc szerették volna folytatni. Ők azonban csak irodalmi folyóiratra kaptak engedélyt. Bármennyire is már politikai tervek és mentalitás szerint elkülönülő hírlapok működtek Magyarországon, a reformok ügyét leghatározottabban és legátfogóbban még az irodalmias folyóiratok képviselhették az 1830-as években. A Tudományos Gyűjtemény és az Aurora a húszas évek végén elismertették a kritika jogát irodalmi téren és az alkotás, a mű minősítő erejét bármely társadalmi szempont helyett. Bajza József Kritikai Lapok (1831-36) című, összesen hét füzetben, rendszertelen időközökben megjelent folyóirata véglegessé tette az "irodalom respublikáját". E lap erejét ugyanaz a hármas - Bajza, Vörösmarty, Toldy - adta meg, amely mintegy folyatásként megindította az Athenaeumot (1837-43). A heti kétszer megjelenő irodalmi-kritikai lap munkatársai között a teljes "Ifjú Magyarország" felvonult Kossuthtól Eötvös Józsefig, Petőfiig vagy Czuczor Gergelyig. Induláskor már 900 előfizetője lett, a második félévre pedig számuk elérte az ezret; az első félévből második kiadást kellett készíteni. Korszerűen szervezett szerkesztősége volt, fizetett kiadóhivatali adminisztrátorokkal. A lap és kritikai melléklapja, a Figyelmező nemcsak az irodalomban és kritikában terjesztette a liberális tanokat, hanem minden alkalmat megragadott arra, hogy legalább áttételesen foglalkozzék politikai kérdésekkel is. A harmincas években jelentek meg a magyar nyelvű divat- és képeslapok, vagyis az egyetemes sajtótörténetben magazinoknak nevezett lapok magyar nyelvű változatai. A divatlapok főként nőközönséget vonzó szépprózai és versolvasmányokat közöltek néhány - német divatlapokból átvett - színes, főképpen

24

kőnyomatos képpel. Példányszámaik 500-700 körül mozogtak, alkalmanként tudták elérni az 1200-1500 előfizetőt. Az első pesti divatlap még német nyelvű volt. Jelentékenyebb első magyar divatlapjaink: Regélő és melléklapja, a Honművész, Szemlélő. Feladat: a magyar színjátszás kezdeteiről házi dolgozat készítése.

95. Katona József élete, munkássága.

Katona József a magyar nemzeti dráma megteremtője. Édesapja Katona József takácsmester, édesanyja Borbák Ilona. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végezte. A gimnáziumi éveket a pesti, kecskeméti és szegedi piaristáknál töltötte.

Az utolsó filozófiai évet (1809–1810) és a jogot Pesten végezte (1813). 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát, és először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önálló ügyvédként működött Pesten 1820-ig. 1811-től bekapcsolódott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába. Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált Békési József álnéven. 1812-ben „delectans actor”ként a pesti együtteshez szerződött. A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné Széppataki Róza iránti elfojtott szerelme. 1814-ben az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. A pályázatra beküldte fő művét, a Bánk bánt (melynek első változatát 1815-ben írta, a darab ősbemutatójára 1833-ban került sor Kassán). A pályázat eredményhirdetésekor Katona művét meg sem említették, az sem tudható biztosan, hogy valóban megérkezett-e a címzetthez. Lehetséges (de közel sem biztos), hogy más darabokat is küldött, például a Jeruzsálem pusztulása címűt, illetve néhány szerző neki tulajdonítja a bírálóbizottság által bántóan ironikus kritikában részesített Kun László c. szomorújátékot is; bár a korabeli közvélemény ezt Kisfaludy Sándornak tulajdonította. 1819-ben a székesfehérváriaknak átdolgozza a Bánk bánt, de a cenzor nem engedélyezi az előadást. 1815-ben, amikor állandó épület és támogatás híján feloszlott a pesti színtársulat, Katona felhagyott a színészettel, letette az ügyvédi esküt. 1820. november 3-án már Kecskeméten lakott, megválasztották alügyésznek. Még ebben az évben megírja híres röpiratát; Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? Az írásban közölt tények, az állandó kőszínház a nemzeti öntudat hiánya, a könyvformában való megjelenés nehézségei, a cenzúra működése. Az értekezés először a Tudományos Gyűjtemény, 1821-ben megjelent IV. kötetében volt olvasható. 1826. november 23-tól Kecskemét főügyésze lett és irodalommal nem foglalkozott tovább. Ebben az évben egy színház tervrajzát is elkészítette a kecskeméti tanács számára. 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban halt meg. Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.

96-97. A Bánk bán című dráma keletkezési körülményei, szerkezete.

1814-ben az Erdélyi Museum című folyóirat pályázatot hirdetett. Katona erre a pályázatra küldte el a Bánk bán c. művét. A témát saját mondanivalójának megfelelően használja fel. Ezért választja ezt a történelmi témát, mert II. Endre kora alkalmas volt saját korának nemzeti és társadalmi problémáinak ábrázolására.

A Bánk bán a XIII. században, 1213-ban játszódik. A dráma első felvonása ismerteti a kiinduló helyzetet. A cselekmény két fő szálból indul. Peturék nemesi összeesküvéséből és a Melinda ellen készülő merényletből. Ebbe a két szálba kapcsolódik bele Tiborc alakjában megszemélyesített jobbágyság panasza. A három szál Gertrudis és Bánk alakjában fut össze, szembeállítva egymással őket, így fejlődik ki a drámai összeütközés, a konfliktus. Az író már a bevezetésben minden ellentétet bemutat, az udvari dorbézolás kellős közepébe szitkozódva betoppanó Petúr, a merániak ellen lázadó nemesek vezetője. Melinda a nyílt színen utasítja vissza Ottót, aki szerelmével üldözi. Ottó egyébként Gertrudistól és Biberachtól vár segítséget. Gertrudis már itt elárulja kétszínűségét, öccse mesterkedését illetően. Megjelenik Tiborc is, akinek fontos szerepe lesz. Valamennyi magyar szereplő más-más okból áll szemben az idegen elnyomókkal. Amikor Bánk színre lép, rögtön látszik, hogy ő a főhős. Bánk nagy egyéniség, teljes ember. Hazáját forrón szerető hazafi, nagyfokú felelősséget érző államférfi, szerelmében mélyen érző férj.

A második felvonásban kezdődik a cselekmény kibontakozása. Két nagy probléma kapcsolódik itt össze Bánk személyében. A nemzetnek Gertrudistól elszenvedett sérelme és a Melindát fenyegető veszély. Bánk az éjszaka folyamán az összeesküvőkhöz megy, de meg akarja gátolni a lázadást. A lehetőségeket mérlegeli, bölcsesség jellemzi magatartását. Személyes sértődés nem játszhat szerepet az ország ügyeiben, a sérelmek törvényes orvoslását ajánlja. Végül sikerül leszerelni az összeesküvőket, Biberach hírül hozza, hogy Melinda ellen még aznap éjjel merénylet készül és erre Bánk a királyi palotába siet.

A harmadik felvonásban továbbfejleszti a cselekmény két szálát és bekapcsol egy harmadik is, Tiborcon keresztül, a jobbágyság sorsát. Már az első jelentekből megtudjuk, hogy Bánk későn érkezett: Melinda

25

áldozatul esett Ottó aljasságának. Bánk haragja Ottó terveit elősegítő királyné ellen fordul. Miközben a kétség és elhatározás között hánykolódik, megjelenik Tiborc és megrázó panaszban adja elő a nép sorsát. Nemzeti hőssé az avatja, hogy a nemzet vádja és a maga egyéni sérelme egységbe forrva sarkallja tettre a királyné ellen. Bánkban összefut a cselekmény három szála. Kisfiát magához veszi, s a királyi udvarba indul.

A negyedik felvonás a dráma tetőpontja. Itt a legnagyobb a drámai feszültség, s megtörténik az összeütközés Gertrudis és Bánk között. Bánk azzal az elhatározással megy a palotába, hogy felelősségre vonja a királynét, a maga és a nemzet sérelme miatt. Szenvedélyes szócsatát vív a királynéval. A királyné hol sértett gőggel, hol sértő gúnnyal, hol alig titkolt rettegéssel védekezik. Ottó váratlan betoppanása és elmenekülése csak tovább feszíti Bánk dühét. Megátkozza a merániakat. Gertrudis erre tőrt ragad és Bánkra támad. Bánk kicsavarja kezéből a tőrt és leszúrja a királynét. "Vége! Volt-nincs; de ne tapsolja hazám - ni! - reszket a bosszúálló -" Közben kitör a nemesi felkelés, Ottó elmenekül. Bánk a nemesség, a jobbágyság és a maga közös ítéletét hajtja végre a királynén. Tragikus hős. Tragikuma jellemének kettősségében rejlik, hiszen újfajta hazafiassága, újfajta szerelmi kapcsolata van. Amíg azonban eljut a tettig, hosszú küzdelmet kell megvívnia jellemének visszahúzó vonásaival: származása, osztályhelyzete, királyhűsége, családjának féltése; mind-mind szemben állnak azzal a megoldással, melynek szükségességét végül is felismeri. Bánk fokról-fokra legyőzi régi énjét, végérvényesen azonban nem tud megszabadulni régi kötöttségeitől. Ez idézi elő tragédiáját. A tett után feltámadnak régi kételyei: "ezért reszket a bosszúálló". Az ötödik felvonás a dráma megoldása. A nemesi felkelést leverik, a király hazaérkezik. A királyné megölésével Petúrt gyanúsítják, Bánk vállalja tettét. Bánk magára marad, s amikor azt hallja, hogy Petúr utolsó szavával megátkozta a királyné gyilkosát, végleg magára marad. A népre még nem támaszkodhatott, s végül Petúr is megtagadta. Végső csapás számára Melinda halála. Fájdalma a magányérzéssel párosulva lelki összeomlását okozza. "Melinda, serkenj fel; hisz' esmeréd te Bánkodat, - nem ezt akartam én - nem ezt! - Siket fül-szem homályosul, hasadj ki, szív-" Endre először meg akarja büntetni, de így szólt: "Magyarok! Előbb mintsem magyar hazánk - előbb esett el méltán a királyné!" Ezzel igazolja Bánk tettének jogosságát. Bánkot nem menti fel tettének felelőssége alól, de úgy látja, van a halálnál szörnyűbb megsemmisülés, a lelki összeomlás. Bánk sorsa halála nélkül is tragédiát jelent. Élő halott, hiszen Melinda jelentette számára az életet, nélküle élete értelmetlenné vált. "Nincs a teremtésben vesztes, csak én! Nincs árva más több, csak az én gyermekem!"

98-99. A szereplők jellemzése.

A kor színjátszásának eszközei alkalmatlanok voltak a dráma értelmezésére. A korszak befogadója egyértelmű, nemzeti elkötelezettségű, a nemzetet másokkal szemben igazoló morális ítéleteket várt. Ezeket Petur ill. Tiborc képviseli, de nem ők a főszereplők. (Katona Mi az oka, hogy Magyarországon a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? c. művében kifejti, a magyar közönség a morált, jeles mondásokat és a nemzeti elhivatottságot keresi a darabokban, és nem a kidolgozottságot.) Petur és Tiborc azok, akik kimondják az igazság egy-egy oldalát, a színen mégsem találkoznak. Petur szerint az uralkodónak és a népnek közösséget kell alkotnia, Gertrudis azonban nem a magyar nemzet egészével érez közösséget. Petur számára a lázadás elsődleges célja befolyásának és tulajdonának növelése, tehát érdekből lázad. Azonban erejét meghaladja, amit véghez kíván vinni. Ezen túl pedig sem a szabadság, sem a közösség nem születhet meg Melinda eszközzé tételének és Gertrudis halálának árán. Árnyaltan jelentkezik Petur konfliktusaiban a 19. század elején vitatott kérdés: szabad-e felkent uralkodók ellen lázadni, ha zsarnoki módon gyakorolják hatalmukat? A Bánk bán bemutatásának idején ezt a kérdést az határozta meg, hogy a magyar trónon nem nemzeti király ült. A király a klasszikus drámahagyomány szerint nincs színen, csak a cselekmény végén jelenik meg, mikor is ítélkezik és képviseli az igazságos eszmét (pl. a Hamlet Fortinbrasa, aki igazságot oszt a dráma végén, vagy a Tartuffe rendőrhadnagya, aki szintén a királyi igazságot képviseli). A konfliktusrendszer is azért alakulhat ki, mert ő nincs ott. Azonban a hagyomány itt felborul azzal, hogy a tragédia kifejlete a királyt is érinti, nem maradhat kívülálló, és ezért nem töltheti be a közép szerepét. Tiborc szerepe azért érdekes, mert a klasszicista tragédiák az erényt azonosnak látták az udvari illemmel, tehát lehetetlen volt számukra, hogy az erkölcs egy paraszt szavaiban öltsön testet. Tiborc a szegények és a nyomorúságos sorsúak nevében szólal meg. Az utolsó jelenetben a király megszólítja, ezzel felértékelődik

26

dramaturgiai szerepe. Ezen kívül a dráma végére csak a király és Tiborc maradt bűntelen – azonban nekik a cselekvési lehetőségük korlátozott volt. Az dráma tragédiája a meg nem értésen alapszik. A szereplők közül senkinek sem lesz teljes körű tudása arról, hogy mi történik (Bánk nem tudja, miért hívták a palotába; félreértelmezi, mi történt Melinda és Ottó között. Petur nem tudja, a királyhűség vagy a Gertrudis iránti ellenszenv erősebb a bojothiak körében, és azt sem tudja, Bánk kit támogat. Melinda nem tudja, hogy neve a lázadás jelszava, és azt sem tudja, miért ítéli el Bánk. Tiborc az udvar dolgairól semmit sem tud. Gertrudis nem tud a lázadásról, stb.). Majdnem mindegyik dialógban a szereplők vagy nem figyelnek egymásra, vagy félreértik egymást (a legjobb példa erre Bánk és Tiborc beszélgetései). A homályt tovább jelzik Katona rendezői utasításai: minden jelenet sötét és zárt terekben játszódik, és az ötödik felvonásig mindent a sötétség idejébe helyez. A helyszíneken is kiemelt a sötétség: „Sötét boltozat Petur házában”/ a színpad ”földig érő fekete kárpittal el van fedve”. Az éjszaka a sors metaforája is: „Jó éjszakát szívem végnyugodalma” (Bánk), „Ó, nyughatatlan éjszakám!” (Mikhál), „Jó éjszakát: igen – majd amidőn egy nemzetség kipusztul” (Petur). A homály az egész drámát átfogja, mégis minden szereplőnek cselekednie kell, egymással képtelenek kölcsönös kapcsolatba lépni. Ezért a dráma végére minden szereplő magára marad a maga nem-tudásával, nem lesz közös megértés. Az igazságot a címszereplőn kívül senki sem képviselheti, csak egy-egy oldala jelenhet meg más szereplőkben: a nemzeté Peturban, a népé Tiborcban és az erkölcsi rendé a királyban. Köztük kellene Bánknak közvetíteni, de ez nem sikerül, így lesz tragédia a tragédia.

100-101. A főszereplő küzdelme kettős énjével. A dráma értékszerkezetének központjában Bánk áll dramaturgiailag („Bánk a király személye, esküszöm meg is fogok felelni ennek.”), ő törekszik a közép helyét, az igazságot megteremteni. Azonban ez nem sikerülhet, mert választania kell: vagy saját kisvilágában válik árulóvá társai szemében, vagy a külvilágban válik bűnössé azzal, hogy gyilkol. A magánélet és a közösség viszonya a kezdettől fogva kibékíthetetlen. Melinda eszközzé válik a haza, a nemzet ideájának szempontjából, így a magánélet kikerül a külvilágba és összefonódik azzal („Haza és Melinda”). Bánk ellentmondása: a király iránti hűség összeütközése a haza iránti elkötelezettséggel, amely viszont Gertrudis ellen szól (aki maga is része a királyságnak). A darabban Bánk tragédiája az, hogy mindkét világában értékvesztés történik (mind a gyilkosság, mind Melinda elvesztése). Ezért mondja majd a cselekmény végén: „Nincs a teremtésben vesztes, csak én!” Mikhál és Simon (Bánk bizalmasai) és Melinda is bojóthi, tehát spanyolok, viszont a dráma értékrendjének csúcsán pont ők állnak, főleg Melinda. Tehát a dráma értékrendjének csúcsán nem a nemzet fogalma áll, hanem az erkölcsi törvény.

102-103. Összefoglalás, dolgozat 104-105. Petőfi Sándor élete, munkássága.

Kiskőrösön 1823. január 1-jén született, Petrovics István és Hrúz Mária gyermekeként. Gyermekkorában iskolás évei alatt rengeteg tapasztalatot és tudást szerzett. 16 éves korában szüksége is volt ezekre az élettapasztalatokra, ugyanis édesapja „levette róla a kezét”. Több mint kilenc iskolában, nyugodt körülmények között folytatott tanulmányai után a szenvedések és vándorlások évei következtek életében. Éveken át ide-oda "cikázott" az országban. Életének 1842-től 1844-ig tartó időszakában kétszer próbálkozott vándorszínészkedéssel, egyszer önként beállt a császári seregbe, és a szűkös körülmények miatt még Országgyűlési Tudósításokat is másolt Pozsonyban. Végül a koplalásokat és a szenvedéseket megelégelve elhatározta, hogy költő lesz. A nehéz megpróbáltatások ellenére pozitív dolgok is történtek vele. Először 1842-ben jelent meg verse nyomtatásban. Költőként első útja Vörösmartyhoz vezetett. Miután Vörösmarty Mihály segítségével 1842-1844. címmel kiadta addigi legszebb költeményeit, a Pesti Divatlapnál dolgozott, mint segédszerkesztő. Huszonötödik és huszonhatodik életévében irt verseinek hangulatában fokozatos romlás figyelhető meg. A tizenöt éves Csapó Etelkéhez fűződő érzelmeit a Cipruslombok Etelke sírjáról című versciklus őrzi. A versciklus költeményei fájdalmat és vágyakozást fejeznek ki. Ahogy a természet újjászületett 1846 tavaszán, Petőfi is kilábalt kedélybetegsége melankolikus hangulatából. Elhivatottságot érezve belevetette magát a politikai életbe és megszervezte a Tizek Társaságát. Művei megteltek politikai forradalmisággal. Az Egy gondolat bánt engemet… című rapszódiája a látomásversek kategóriájába tartozik. Látomásverseiben a forradalom eljövetelét jósolja. A szabadság és a szerelem a legfontosabbak Petőfi életében, ezért ars poeticájába is belefoglalta:

27

"Szerelemért feláldozom az életet, Szabadságért feláldozom szerelmemet." Tájversei közül az első művét, az Alföldet, A csárda romjai, A Tisza, A puszta, télen és a Kiskunság követte. A tájleírásokat Petőfi romantikus stílusa és a személyes, vallomásszerű fogalmazása tette közkedveltté. Petőfi nagy szerelmét, Szendrei Júliát 1846-ban ismerte meg, majd 1847. szeptember 8-án házasságra lépett vele. Petőfi feleségének irt rengeteg versével megteremtette a hitvesi költészetet. Az 1848-as forradalom vezetői közé tartozott. De hiába küzdött a többi forradalmárral együtt, hiába irt királyellenes verseket és szervezett népgyűléseket, népszerűsége megromlott, és menekülnie kellett a paraszti tömegek elől. Kudarcai késztették Az apostol megírására, melynek főszereplője (Szilveszter) akár ő is lehetne. Gyűlölet helyett ő is csak szánalmat érzett az üldözők iránt. Az 1848-tól 1849-ig tartó időszak pályafutásának befejező szakasza volt. Kötelességének tartotta, hogy meghaljon a hazáért, ezért is harcolt Bem seregében. A segesvári csatában 1849. július 31-én eltűnt. A költő fordulatokban gazdag életet mondhatott magáénak. Igaz, Petőfi legnagyobb vágya, a magyar nép szabadsága nem valósult meg, de Egy gondolat bánt engemet című művében megfogalmazott vágya igen: "... ott esem el én A harc mezején ...". A költő meghalt, de "Milljon" alkotása megőrzi szellemiségét az utókornak.

106-108. Petőfi költészetének sokrétűsége. Szerelmi költészet, tájversek, forradalmi versek.

Az 1947-től kezdődő korszakában az szerelem a témája. Ezzel kapcsolatos életrajzi események: A nagykárolyi megyebálon 1846. őszén megismerkedik Szendrei Júliával. Ennek az egy éves évfordulóján szeptember 8-án kötnek házasságot. Petőfi nem volt könnyű helyzetben, mert Júlia eleinte nem adta tanújelét rokonszenvének. Petőfi a Reszket a bokor mert ... című versében kéri meg Júlia kezét, a Jókai szerkesztette Életképek című folyóiratban. A vers befejező mondata: ".. hogyha már nem szeretsz, az isten áldjon meg, de ha még szeretsz, úgy ezerszer áldjon meg." Erre válaszolta Júlia: "Ezerszer, Júlia." Apja nem engedte Petőfihez, ezért kellett titokban házasodniuk. a költő most sem riad vissza a harctól, meg akar küzdeni Júliáért. Harca nem csupán érzelmi harc volt, harc a szerelmi boldogságért, hanem harc a társadalmi erők ellen is, a feudális hagyományok erői ellen, melyek itt Szendrei Ignácban testesülnek meg. Petőfi ezt a csatát is megnyerte: Júlia melléje állt és nem csak házastársa lett, hanem szellemi életének méltó partnere is. Minek nevezzelek? Tulajdonképpen az lenne a mondanivalója, hogy a költő nem talál méltó szavakat hitvese szépségének és a tőle kapott boldogságnak kifejezésére. Az elragadott költő a szenvedéllyel szeretett asszony szépségéből a szemét, a tekintetét, a hangját és az ajkát emeli ki rajongó természeti képekkel. A kedves szeme: szelíd galamb. Hangja: tavaszt hirdető csalogánydal. Ajka: lángoló rubinkő. Az érzés áradását a refrén tízszeres elismétlése szorítja partok közé. A vers műfaja: rapszódia (érzelmek hullámzása) A strófanyitó és záró költői kérdés között azonban szabadon buzognak a költöző képek, ahol áhítattal, hogy lelkesültséggel, hol végtelen lágysággal, hol meg mámoros édességgel. Az utolsó versszak még tudja tovább fokozni a lelkesültség költői kifejezését, anélkül, hogy egyetlen szava groteszkképzelettel zavarná a vers tökéletes harmóniáját. A költemény művészi szépsége abban rejlik, hogy a felgerjedő költői képzelet száguldása nem feledteti az alvó feleség jelenlétét. A szenvedély csapongását csak egyetlen műfaj bírja el, a rapszódia. Minden strófa felépítése más, nincs két egyforma hosszú sor, különböző szótagszámú sorok vannak. Ezzel a külső formával is bizonyítja azt, hogy szerelme végtelen, áradó szenvedély. A Szeptember végén költészetünk egyik legszebb elégiája. A tájba szőtt merengés, az életen végigsuhanó rezignáció, az elmúlás gondolata, a szerelme hűségét próbáló kérdés: rendkívül intenzív, megkapó hangulatot teremt a két első szakaszban. Nemcsak gyönyörű vallomás a halhatatlan szerelemről, hanem mély fájdalmú sejtelem is az emberi élet és boldogság gyors mulandóságáról. Éppen ezért rejtélyes, mert Petőfit más verseiben magasztalt nagy boldogsága közepette lepi meg az elmúlás gondolata. Az ihlető alkalom benne van a versben: a költői kastély ablakából látott nyárvégi táj, amelynek mélabúval átszőtt leírása megvan Júlia akkor irt naplójában is. A természet közeli hervadása saját fiatalságának és boldogságának mulandóságára

28

figyelmezteti a fiatal férjet. Az elégia mégis - a gyászos hangulatból kiemelve - a síron túl is élő, halhatatlan szerelem szenvedélyes vallomásával zárul. Petőfi a forradalom költője Petőfi életének, költői pályájának új szakasza kezdődött 1948. március 15-én. Költő és politikai vezér lett egy személyben. A márciusi napok nagy alkotásokra ihletik Petőfit. Az év első hónapjának költészete is a forradalomvárás kifejeződése: januárban írja meg Mit csinálsz, mit varrogatsz ott című versét, majd az olasz forradalom kitörésének hírére az Olaszországot, februárban pedig - a párizsi forradalom lelkesítése nyomán - a Kemény szél fuj forradalmat sejtető sorait. A magyar forradalom nyitányát, Marseillaise-ét is ő írta meg 1948. március 15-ére a Nemzeti dalban, mely 12 pont mellett a népakarat legfontosabb kifejezője volt. A költeményt március 13-án írta eredetileg az Ellenzéki Kör március 19-én megtartandó forradalmi lakomájára, amely kijátszotta volna a politikai gyűlés tilalmat. Az események meggyorsulása következtében azonban március 15-ének gyújtó hatása indulója lett. A vers szinte mintapéldája a tömegmozgósító dalnak. Költőjének gyakori versszerkesztő módszere szerint, már első versszaka kimondja a lényeget. Lelkes, drámai hangon, felkiáltásokkal és költői kérdésekkel a haza szabadságának kivívására szólít fel és felveti a kérdést: "Rabok legyünk vagy szabadok " Szenvedélyes mondanivalóját és gazdag érzelemhullámzását a felkiáltások, ellentétek, metaforák egész sora közvetíti, s mindegyik versnek végén felharsan a hallgatóságot szinte megszavaztató refrén: "Rabok tovább nem leszünk!" A választással kapcsolatos élményekből született meg a legnagyobb igényű költői vállalkozása: Az apostol. Ez a nagy elbeszélő költemény - Illyés gyula szerint Petőfi "eszméinek szótára". Okkal, mert mint írja, arra a kérdésre, "hogy mit jelentenek műveiben ezek a szavak: boldogság, szabadság, isten, pap, lázadás, zsarnokság, király, az a modern költemény felel." A hatalmas alkotás a megalkuvás ellen küzdő, radikális demokratizmust hirdető korszak költői terméke. Nagy elbeszélő költemény a képviselőválasztási kudarc után született meg. A megalkuvással, a megtorpanókkal szemben Petőfi a következetes forradalmár alakját akarta mintaképül állítani a nemzet elé. Nagy epikai műnek főhőse Szilveszter, akinek sorsába saját életének szálait is beleszőtte (maga a néz is személyi vonatkozású), más mozzanatok pedig Táncsics Mihály, a népi forradalmár sorsára emlékeztetnek. Szilveszter egyéniségében is sok a rokon vonás Petőfi jellemével. Szilveszter tudatosan cselekvő forradalmár első típusa irodalmunkban. Akárcsak Petőfi, ő is rendületlenül hisz a nép erejében, az emberi haladásban, az elnyomottak felszabadításáért vívott harc győzelmében. Őt is lángoló szabadságszeretet hajtja át, feltétel nélkül vállalva elveit, és mindenét feláldozza a haladásért folyó harcban.

109-110. Összefoglalás, dolgozat 111. Év végi ismétlés, értékelés