· p aÓiai program szerencsi szakképzési entrum tokaji erenc imnáziuma és szakgimnáziuma...

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szerencsi Szakképzési Centrum Tokaji Ferenc Gimnáziuma és Szakgimnáziuma Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky Endre út 18-20.

1

SZERENCSI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

TOKAJI FERENC GIMNÁZIUMA ÉS

SZAKGIMNÁZIUMA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Molnárné Tóth Erika

igazgató

Tokaj, 2018. SZEPTEMBER

PEDAGÓGIAI PROGRAM


2

Tartalom

1. NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................. 4

1.1 Az iskola nevelőtestületének pedagógi1.1ai hitvallása, küldetésnyilatkozata,

munkánk alapelvei .................................................................................................................. 4 1.2 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai ................................................................................................................................... 6

1.2.1 Pedagógiai alapelvek .............................................................................................. 6 1.2.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja ...................................................... 7 1.2.3 Az iskolában folyó nevelés és oktatás fő feladatai ................................................. 9 1.2.4 Az iskolában folyó nevelés-oktatás eszközei, eljárásai ........................................ 10 1.2.5 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................. 12

1.2.6 Közösségi szolgálat .............................................................................................. 13

1.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................... 15 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ................................................................. 15

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................ 16 1.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatok ............................................................................................................................... 17 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok ............................. 17

1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ........................................... 18 1.4.3 A hagyományápolás közösségfejlesztő feladatai ................................................. 19

1.4.4 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ................................. 19 1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma ........ 21

1.5.1 A pedagógusok feladatai ...................................................................................... 21

1.5.2 Az osztályfőnök feladatai ..................................................................................... 25 1.5.3 Az osztályfőnöki munka tervezése ....................................................................... 26

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi

rendje 26

1.6.1 A tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ......................... 27 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok............... 30 1.6.3 Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel

küzdő tanulók segítése ..................................................................................................... 32

1.6.4 Sajátos nevelési igényű tanulók ........................................................................... 32 1.6.5 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása .................................................................... 33 1.6.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ....................................... 34

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .......................... 36 1.8 A szülő, tanuló, iskolai pedagógus és az intézmény parterei kapcsolattartásának

formái 37 1.8.1 Az együttműködés legfőbb formái és lehetőségei ................................................ 37

1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ....................................................... 40 1.9.1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái és vizsgarészei ............................................... 41

1.9.2 Tanulmányok alatti helyi vizsgák......................................................................... 43 1.9.3 A tanulmányok alatti vizsgák időpontja, a jelentkezés módja ............................. 44 1.9.4 A vizsga tartalma .................................................................................................. 45

1.9.5 A sajátos nevelési igényű tanulókra, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel küzdő vizsgázókra vonatkozó szabályok ..................................................... 46 1.9.6 Független vizsgabizottság előtti vizsga ................................................................ 46

PEDAGÓGIAI PROGRAM


3

1.9.7 A vizsgák szervezésének, lebonyolításának általános szabályai .......................... 47

1.9.8 A vizsga értékelése ............................................................................................... 50 1.9.9 Szabálytalanságok kezelése .................................................................................. 51 1.9.10 A tanulmányok alatti vizsga iratai és kezelésük ............................................... 51

1.9.11 Jogorvoslat ....................................................................................................... 52 1.9.12 A tanulmányok alatti vizsgák követelményei .................................................. 52 1.9.13 Vizsgatárgyak részei ........................................................................................ 53

1.10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai ..................................................................... 64 1.10.1 A felvételi eljárás különös szabályai ................................................................ 64

1.10.2 Tanulók átvétele másik iskolából ..................................................................... 65 1.10.3 A felvételi eljárás során alkalmazott speciális értékelési szabályok tanulási

nehézséggel küzdő tanulók esetében .............................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.10.4 . Felvételi pontszámítás .................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

1.11 A szóbeli felvételi vizsga követelményei és az alkalmassági vizsga szabályai ....... 66

2 HELYI TANTERV ........................................................................................................ 67 2.1 Az intézmény helyi tanteve ...................................................................................... 67

2.1.1 Az intézmény oktatási, képzési rendje ................................................................. 67 2.1.2 A választott kerettanterv - gimnázium ................................................................. 69 2.1.3 2016. szeptemberét 01-től felmenő rendszerben a 9. évfolyamon elkezdett

képzések kerettantervei - szakgimnázium ........................................................................ 76

2.1.4 2017. szeptember 01-től kifutó rendszerben a 11. és a 12. évfolyamon folytatott

képzések kerettantervei .................................................................................................... 83

2.1.5 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei . 95

2.1.6 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása ................................................................................................................... 96

2.1.7 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja .................... 104 2.1.8 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .... 105 2.1.9 A választható érettségi tantárgyak megnevezése ............................................... 106

2.1.10 A középszintű érettségi vizsga témakörei ...................................................... 107

2.1.11 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja ................ 108 2.1.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .............. 116 2.1.13 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................... 117

2.1.14 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ...................................... 119 2.1.15 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának

elvei és korlátai ............................................................................................................... 121 2.1.16 A magasabb évfolyamra lépés feltételei ......................................................... 122 2.1.17 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................... 123

PEDAGÓGIAI PROGRAM


4

1. NEVELÉSI PROGRAM

1.1 Az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallása,

küldetésnyilatkozata, munkánk alapelvei

A tokaji Szerencsi Szakképzési Centrum Tokaji Ferenc Gimnáziuma és Szakgimnáziuma

olyan középfokú nevelési-oktatási intézmény, ahol humanizált iskolai környezetben és

pedagógiai légkörben teljesítményelvű, ugyanakkor diákközpontú nevelés, oktatás folyik.

A kitűzött nevelési cél fontosabb elemei: kellő önismeret, a kritikus, nyitott gondolkodás, a

kezdeményezőkészség, a toleráns, empatikus magatartás, a nemzeti hovatartozás tudatának

erősítése, önkifejező- és kapcsolatteremtő készséggel rendelkező, harmonikus, konstruktív

életvezetésre alkalmas személyiségek formálása.

Ez a folyamat a tanárok és diákok közvetlen emberi kapcsolataira, a bizalomra és az

együttműködési készségre épül. Ebben a légkörben a diákok természetes módon sajátítják el a

polgári értékeket és normákat, beépítik azokat saját értékrendjükbe.

A haza és a szűkebb pátria szeretetére, elődeink és kortársaink munkájának megbecsülésére és

követésére neveljük őket a modern európaiság szellemében.

Igyekszünk elérni, hogy minden diák a képességei szerinti legjobb eredményt tudja nyújtani.

Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az

önmegvalósítás lehetőségét.

Az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási

esélyegyenlőség megteremtéséhez.

Felzárkóztatással törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a szociokulturális hátrányok

leküzdésére az iskolában.

A tehetséggondozást is kiemelt feladatként kezeljük. Megvalósítására az emelt szintű és emelt

óraszámú oktatással a tehetséges, érdeklődő tanulóink számára magasabb szintű, elmélyültebb

tanulást biztosítunk, tehetséggondozó műhelyt működtetünk.

A versenyképes tudás elsajátításának, a digitális eszközrendszer megismerésének fontos

állomása intézményünk, ahol a tanulók felkészült szakemberek segítségével hangolódnak rá a

kulcskompetenciák elsajátítására.

Alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át

tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének.

Az általános modernizációt követve lépést tartunk az informatika folyamatos fejlődésével. A

jövő az információs és kommunikációs technikában (IKT) van. A tudás alapú vagy

információs társadalom, az általános társadalmi modernizáció és fejlődésünk megkívánja,

hogy kiemelt szerepet kapjon az informatikai, az idegen nyelvi oktatás, alkalmazható

természettudományos ismeretek átadása.

Iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával.

Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző

kultúrák iránti nyitottságra.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


5

Minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó

tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességek, készségek és kompetenciák:

a szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, életpálya-építési, valamint az

infokommunikációs technológiákat.

A kompetencia alapú oktatás során az ismereteket, készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban

fejlesztjük.

Megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód

készségét.

Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány,

illetve pálya kiválasztását.

Nevelő-oktató munkánkat áthatja a környezettudatos magatartásra nevelés, az ökoiskola cím

kritériumainak megfelelés.

Fontosnak tartjuk tanulóink felkészítését az egyetemi, főiskolai továbbtanulásra, az önálló

ismeretszerzésre, az élethosszig tartó tanulásra.

A közép- és felsőfokú szakképzési kínálatot folyamatosan bővítjük a változó munkaerő-piaci

és partneri igényeknek megfelelően, alkalmazható ismereteket közvetítünk.

Az érettségi utáni szakképzési irányok megválasztásával, a gazdag tanórán kívüli

tevékenységgel, a diákönkormányzattal együttműködve igazodunk partnereink igényeihez és

elvárásaihoz.

Nagy hangsúlyt kap a munkatársak továbbképzése, a módszertani kultúra megújítása, melyet

az iskola, a munkaközösség és a dolgozó érdekeinek egyeztetésével továbbképzési tervben

rögzítünk.

Törekszünk a felhasználói igények kielégítésére. Igényeljük, hogy a diákönkormányzat,

tanulóink, tanáraink, a szülők közössége, a fenntartó önkormányzat, partnereink és

támogatóink véleménynyilvánítással segítsék a nevelő-oktató munkát, a célok

meghatározását, lehetőségeik szerint vegyenek részt a megvalósításban.

A kommunikációs és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes

világunkban való eligazodás képességét.

Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk

megismerésének és megóvásának igényét.

A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés

segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás

csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási,

továbbtanulási esélyének növeléséhez.

Nevelőtestületünk felkészült a referencia-intézményi szerepvállalásra. Kidolgozott jó

gyakorlataink bemutatásával igyekszünk aktív szerepet vállalni a hálózati tanulás

elterjesztésében.

Felsőoktatási gyakorlóhelyként célunk a pedagógushallgatók pályára készítése, bevezetése a

pedagógus pálya szerteágazó világába.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


6

1.2 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

eszközei, eljárásai

1.2.1 Pedagógiai alapelvek

Komplexitás elve — a biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi

törvényszerűségek folyamatos figyelembe vétele és összehangolása a nevelés-oktatás során.

Egyenrangúság elve — a nevelés-oktatás két alapvető tényezője, a pedagógus és a növendék,

egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában.

A pedagógus vezető szerepe — az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak

vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának

kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének

támogatásában.

Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve — a tanuló fejlődésének a maga

fejlettségi szintjéhez történő igazítása.

A különböző közösségekhez tartozás elve — a tanulók mindig szűkebb (család, osztály,

iskola) és tágabb (lakókörnyezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi

viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek

életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik.

A közösségek biztosítanak terepet — a pedagógus vezető, irányító, kezdeményező szerepe

mellett — a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének

kibontakoztatásához.

A tapasztalatszerzés elve — lehetőség teremtése a nevelés-oktatás folyamatában a tanulók

számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására.

A külső hatások elve — mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre történő

támaszkodás, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek.

A bizalom elve — bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a

személyes kapcsolatok kialakítására.

A következetesség elve — igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal

szemben, egyúttal lehetőség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezőkészségének,

kreativitásának kibontakoztatására.

A nevelés ellentmondásosságának elve — a nevelés ellentmondásos folyamat, amelyben

egyszerre vannak jelen pozitív és negatív tapasztalatok, igények, hajlamok, képességek és

lehetőségek; a szabadság és a kényszer mozzanata; a közösség és az egyén érdekeinek

ellentmondása.

A motiváció elve — a tanulók érdeklődésének felkeltése.

A koncentráció elve — adott tantárgy, műveltségi terület tanítása során alkalmazkodás és

építés a korábban, illetve más tantárgyból elsajátított tudásra.

A szemléletesség elve — a befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és

módszertani eljárások alkalmazása.

Az aktivizálás elve — a tanulói aktivitás kiváltása.

A visszajelzés elve — folyamatos visszajelzés a tanulói teljesítményekről, ezek változásáról,

javításuk akadályairól.

Az egységes alapokra épülő differenciálás elve — tanulói teljesítményértékelésre épülő

egyéni és kiscsoportos fejlesztés.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


7

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elve — a tanulás módszereinek tanítása az egyéni

képességek alapján. A tanulási készségek feltárása, a tanulói személyiségek megismerése.

Önmagukhoz és másokhoz viszonyított teljesítménye. Egyénre szabott tanulási

követelmények és eljárások

A kompetencia alapú fejlesztés alapelvei:

kommunikáció központúság,

tevékenység-centrikusság,

rendszeresség,

differenciáltság,

partnerség,

kutatás-szemlélet

A hátrányos megkülönböztetés tilalma minden dolgozóra és iskolahasználóra vonatkozik.

A SzSzC Tokaji Ferenc Gimnáziuma és Szakgimnáziuma világnézetileg semleges.

Iskolánk nevelési és oktatási céljai között prioritást élvez - az iskola jellegét és tradícióit

figyelembe véve - a személyiség- és képességfejlesztés, valamint az értékközvetítés, és

érvényesítjük a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Iskolánk minden tanuló számára

biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében biztosítjuk a halmozottan

hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek

lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a

sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.

1.2.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja Stratégiai célok:

Perspektívát, távlatot teremteni az intézmény valamennyi dolgozójának,

tanulójának, ezáltal pozitív jövőképet adni

A világtendenciák negatív hatásaival szembeni reális alternatívák állítása: nemzeti

és helyi értékek, kultúrateremtő és megőrző közösségek, hagyományok, ünnepek,

szokások

Az egész életen át tartó tanulás feltételeinek biztosítása

A kompetencia alapú oktatás általánossá tétele, a tanulási igény felkeltése, magas

szintű informatikai és nyelvi képzés folytatása, a természettudományos és a

műszaki képzés tovább erősítése, környezeti nevelés, a fenntartható élet

pedagógiájának előtérbe kerülése

Biztosítani a folyamatos megújulás feltételeit, az ingergazdag iskolai közéletet

Megfelelni a kor kihívásainak, a munkaerő-piaci igényeknek, az oktatás és a

gazdaság közötti kapcsolatok erősítése

Esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányos helyzet csökkentését segítő módszerek

széleskörű alkalmazása, törekvés a lemorzsolódás csökkentésére

Harmonikus személyiségfejlesztés, felkészítés a felsőfokú intézményekben történő

továbbtanulásra és a munka-erőpiaci esélyek biztosítása

PEDAGÓGIAI PROGRAM


8

Megteremteni a feltételeket a klasszikus polgári erények mérvadóvá válásához

(önállóság, felelősség, kockázatkészség, bizalom, innovációs képesség,

fegyelmezettség)

Referencia-intézményként hálózati tanulás útján tovább erősíteni iskolánk

térségben betöltött módszertani központ, tudásbázis szerepét

Középtávú célkitűzések:

A már meglévő önálló intézményi innováció további megtartása

Az iskola - mindenkori pénzügyi lehetőségeitől függően - biztosítja a tanulók

számára a tanuláshoz szükséges egészséges, otthonos környezetet, s igyekszik

korszerű technikai eszközökkel segíteni a hatékony tanulást (IKT, SDT), az

állandóan változó, információs társadalom kihívásának és követelményeinek

megfelelően, törekszik a digitális írástudás elterjesztésére.

Az iskolai oktatás tartalmát a korszerű, elsősorban a tanulók általános és szakmai

műveltségét fejlesztő tananyag alkotja, melyben kiemelt szerepet kap az általános

és nemzeti értékek elfogadtatása, átadása. Az iskola fontos feladata a

hagyományos érték- és kultúraközvetítő szerepének megőrzése. Mindez tartalmas

iskolai élettel színezve szolgálja világszemléletük, világképük alakítását.

Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a

tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben

megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság.

Az iskola magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejleszti a tanulók önálló

problémamegoldó képességét, készségét és kreativitását.

Igyekszünk a tanulók képességeinek, kulcskompetenciáinak – lehetőség szerinti –

egyénre szabott fejlesztését biztosítani, kiemelten támogatni a tanulási nehézségek

leküzdését - felzárkóztatással -, ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetni a kiemelkedő

képességekkel rendelkező tanulók tehetséggondozására.

A kompetencia alapú oktatás segíti a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók

esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását.

A pedagógusok által alkalmazott változatos tanulásszervezési eljárások

alkalmazásával a tanulók motiváltságának növelése, amit - a diákok

személyiségfejlesztésének céljából - változatos tevékenységrendszer egészít ki.

A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó

tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, alkalmazkodó képesség és

vállalkozói készség fejlesztése.

Tudatosítani a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető

erkölcsi értékeket, megerősíteni a humánus magatartásmintákat, pozitív

szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíteni a személyiség

kiteljesedését.

A személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka,

közéleti és szabadidős tevékenységek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi,

akarati és testi) és a szükségletek alakítása.

A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során

fejleszteni a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát,

segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


9

A tárgyi tudás mellé a tanulók szerezzék meg mindazokat az együttműködési,

kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások

számára hasznosítani tudja.

A hatékony tanulási stratégia kialakításának, a tanulási módszerek célszerű

alkalmazásának segítése.

A bizonyítvány megszerzésén túl tanítványaink kritikusan gondolkodó, hatékony

problémamegoldó, felelősségteljes emberekké nevelése.

1.2.3 Az iskolában folyó nevelés és oktatás fő feladatai

Az iskolavezetés feladatai:

Átgondolt, rendszerszemléletű iskolafejlesztési stratégia megvalósítása

Minőségi szemlélet alkalmazása

A célokat megvalósító feladatok személyre szabott, az egyenletes terhelés elvének

megfelelő kiosztása, az elvégzett munka minőségének ellenőrzése és értékelése

Kompetencia alapú oktatás folytatása

Élet közeli tanulási környezet kialakítása

Referencia-intézményi feltételek megteremtése

A tantestület feladatai Helyszínek, eszközök, módszerek, eljárások

A NAT-ban előírt ismeretek oktatása, a

célkitűzések megvalósításához szükséges

ismeretek átadása és az értékrend közvetítése

Szakórák, szabadős tevékenységek és

programok, személyes példamutatás,

jutalmazás

Készségek, képességek, kulcskompetenciák,

az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és

problémamegoldáshoz szükséges képességek

fejlesztése

Szakórák, szabadős tevékenységek és

programok, személyes példamutatás,

jutalmazás

Az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív

tanulási technikák) közben fejleszteni a

tanulók önismeretét, együttműködési

készségét, akaratát, segítőkészségét,

szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját

Szakórák, osztályfőnöki óra, szakkörök,

közösségi rendezvények

A tanulási stratégiák alkalmazásában a

sokszínűségre törekvés

tevékenységrendszerének biztosítása

Szakórák, szakkörök, tehetséggondozás,

versenyfelkészítés, differenciált órák

Szocializáció segítése Osztályfőnöki óra, közösségi rendezvények

A nemzeti értékek és hagyományok ápolása Osztályfőnöki órákon, szakórákon, közösségi

rendezvényeken, helyi érték modul keretében

Tehetséggondozás Szakkör, versenyfelkészítés, differenciált óra

Az egészséges életmód igényének kialakítása

Személyes példamutatás, osztályfőnöki óra,

biológia óra, testnevelés óra, iskolai

rendezvények

A természet és az élet szeretetére, tiszteletére,

tudatos védelmére nevelés Környezeti nevelés, iskolai rendezvények

A kommunikációs kultúra fejlesztése Osztályfőnöki óra, szakórákon a szóbeliségre

helyezett hangsúly, csoportmunka

PEDAGÓGIAI PROGRAM


10

Az informatika és az idegen nyelv magas

szintű elsajátíttatása

ECDL tanfolyam és vizsga, ECL tanfolyam és

vizsga, informatika óra, idegen nyelvi óra,

szakkörök, idegen nyelvű irodalom a

könyvtárban, külföldi iskolákkal való

kapcsolattartás

Az esztétikai érzék, ízlés formálása, kulturált

viselkedés, erkölcsös magatartás, tolerancia

kialakítása

Személyes példamutatás, osztályfőnöki óra,

szakkörök

Az alkalmazotti kör feladatai:

Példaértékű munkavégzés

A nevelési folyamatokban való részvétel

Szülők feladatai:

Együttműködés az iskolával

Információáramlás biztosítása

Közös rendezvényeken való részvétel

Elérendő célkitűzés, az iskola végzős diákjainál:

a. az előírt követelmények és kötelezettségek teljesítése,

b. rendelkezzenek olyan ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal,

melyek alkalmassá teszik őket a továbbtanulásra, munkába állásra, önálló

ismeretszerzésre,

c. alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges

magatartásformákat,

d. alakuljon ki bennük határozott elképzelés és felelősségtudat saját közelebbi és

távolabbi jövőjüket és sorsukat illetően.

1.2.4 Az iskolában folyó nevelés-oktatás eszközei, eljárásai

Minden gyermek számára biztosítjuk képességeinek, érdeklődésének, illetve távolabbi

céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat.

A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont

az életkori jellemzők figyelembe vétele.

A nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük.

A pedagógiai feladatok megvalósításának alapvető színterei:

- a tanítási órák,

- a felzárkóztató foglalkozások

- tehetségfejlesztő foglalkozások,

- érettségire felkészítő foglalkozások,

- az iskolai rendezvények,

- a DSE sportági és tömegsport edzései,

- közös tanórán és iskolán kívüli programok,

PEDAGÓGIAI PROGRAM


11

módszerei:

- előadás,

- magyarázat,

- vita,

- tanulói kiselőadás,

- megbeszélés,

- szemléltetés,

- kísérlet,

- projekt módszer,

- kooperatív technikák,

- szociális technikák,

munkaformái:

- frontális osztálymunka,

- párban folyó tanulás (tandem),

- csoportmunka,

- mozaik módszer,

- forgószínpad,

- drámapedagógia,

- projekt,

- portfólió,

- prezentáció.

A frontális tanításnak létjogosultsága van akkor, ha:

- homogén a tanulók előzetes tudása,

- egységesen fontos az ismeret,

- azonos algoritmusra építünk.

A differenciálás = eltérések figyelembe vétele:

- előzetes tudás mértéke,

- motiváltság szintje,

- tanulási készenlét/aktivitás,

- tanulási tempó,

- önállósági fok.

A differenciálás eljárásai:

- munka a feladatlapon,

- munka a tankönyvvel,

- munka a számítógépen,

- előadás/beszámoló,

- portfólió,

- prezentáció.

A pedagógus és a tanuló együttműködésén alapuló differenciálás:

- munka a feladatlapon,

- szövegfeldolgozás,

- kísérlet,

- demonstráció,

- beszélgetés,

- kutatás.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


12

Tanórán kívüli foglalkozások:

- projektoktatás,

- könyvtári, múzeumi foglalkozás,

- művészi előadáshoz, kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás.

1.2.5 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskola a személyiségformálásban jelentős szerepet tölt be, új feladatok születtek; a

társadalmi problémák családi körben is megjelentek és az ebből adódó hiányosságokat

gyakorta pótolni, korrigálni kell.

A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap:

- az önismeret széleskörű fejlesztése,

- a kezdeményező és vállalkozó készségek,

- a felelős társadalmi magatartás kialakítása,

- a tanulás iránti motiváció fejlesztése,

- az állampolgári szerepre történő felkészítés.

A tanulók személyiségének fejlesztéséhez elengedhetetlen feltétel a diákok megismerése.

Kötelező, választható tanórák, szakkörök, tevékenységi körök, diáksport egyesület

keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenységek:

- csoportdinamika fejlesztése,

- ön- és társismeret fejlesztése,

- kooperáció honosítása.

A felsorolt céljainkhoz és alapfeladatainkhoz az alábbi területeket rendeltük:

- továbbtanulásra való felkészítés,

- sikeres érettségi, OKJ vizsga,

- nyelvvizsga (ECL), ECDL, CISCO informatikai vizsga,

- kommunikációs és önálló ismeretszerzési képességek fejlesztése,

- informatikai kultúra kialakítása,

- tantárgyi versenyeken való sikeres szereplés

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:

- a tanulók önismeretének fejlesztése,

- a tanulók együttműködési készségének fejlesztése,

- felelősségérzet fokozása, az akarat edzése,

- egészséges életvitel igényének emelése,

- tanulási képességek (kialakítása) fejlesztése,

- a tanulók képességének fejlesztése a kompetencia modulokban,

- az egészséges, együttműködésre is képes versenyszellem kialakítása,

- problémamegoldó gondolkodás, kreatív fejlesztése (kognitív képességek fejlesztése),

- a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok és azok

részét képező ismeretek,

PEDAGÓGIAI PROGRAM


13

- előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség,

- testi-lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, káros szenvedélyek

kialakulásának elkerülése,

- bűnmegelőzés,

- drogprevenció,

- tudatos fogyasztóvá nevelés, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása.

Színterei: tanítási óra, projektek önálló (csoportos) feldolgozása, tanórán kívüli

foglalkozások, közösségi szolgálat.

1.2.6 Közösségi szolgálat

Az 50 órás közösségi szolgálat jelentősége, hogy a középiskolás tanulók megismerik a

közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól

hasznosíthatják.

Jogszabályi háttér

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet hatályos állapota

Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit:

kritikus gondolkodás,

érzelmi intelligencia,

önbizalom,

felelősségvállalás,

állampolgári kompetencia,

felelős döntéshozatal,

hiteles vezetői készségek,

szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás,

kommunikációs készség, együttműködés,

empátia,

konfliktuskezelés, problémamegoldás.

Iskolánk részt vesz a Boldogságóra Programban

A boldogságórák célja, hogy tanulóink könnyebben nézzenek szembe a kihívásokkal, képesek

legyenek megbirkózni a problémákkal, valamint a testi-lelki egészségmegtartás tényezőinek

tanulmányozására adjanak lehetőséget.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


14

A teljes Boldogságóra program 10 egymásra épülő témából áll, amelyek fokról fokra

ismertetik meg a boldogság különböző összetevőit, feltételeit. Az egyes témakörök

sorrendben:

1. Boldogságfokozó hála

2. Optimizmus gyakorlása

3. Kapcsolatok ápolása

4. Boldogító jócselekedetek

5. Célok kitűzése és elérése

6. Megküzdési stratégiák

7. Apró örömök élvezete

8. Megbocsátás

9. Testmozgás

10. Fenntartható boldogság

PEDAGÓGIAI PROGRAM


15

1.3 A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

a) Személyi higiénére nevelés:

- általános testápolás,

- egészséges, célszerű öltözködés,

- fogápolás,

- serdülőkori higiénés problémák,

- a tisztaság iránti tartós igény kialakítása.

b) A környezet-higiénére való nevelés:

- a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje,

- a lakás, a lakókörnyezet higiénéje,

- a város higiénéje.

c) Egészséges táplálkozásra nevelés:

- a táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése,

- a korszerű táplálkozástechnika megismertetése,

- a táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása,

- megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés:

- az étkezések higiéniája,

- az étkezések esztétikája,

- az étkezések társas jellege,

- különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése.

d) Az egészséges mozgásfejlődés biztosítása:

- a rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése,

- a sportolás szükségletté tétele,

- a mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése,

- erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztés.

e) A baleset-megelőzésre, a betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés:

- felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére:

- az iskolában,

- a háztartásban,

- a közlekedésben,

- a gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés,

- a szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése.

f) Mentálhigiéné, krízis-prevenció:

- a lelki egészség megóvására nevelés,

- a perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése,

-a problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség

fejlesztése,

- a pozitív jövőkép kialakulásának támogatása.

g) A függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés:

- a függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése

- az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


16

h) Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés:

- folyamatos, reális önismeretre nevelés,

- a társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése,

- elfogadó, toleráns magatartásra nevelés,

- felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés.

i) Családi életre, társsá, szülővé nevelés:

- a nemi szerepvállalásra való felkészítés,

- családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés,

- a család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való

felkészítés,

- a családi szerepek megélésére való nevelés,

- harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés.

j) A daganatos betegségek megelőzésének lehetőségére, és korai felismerésre nevelés:

- az egészséges táplálkozás daganatos betegség megelőző elemeire felhívni a

figyelmet,

-rávilágítani a káros szenvedélyek és a daganatos betegségek

összefüggéseire,

- ismertetni és szemléltetni a szűrővizsgálatokat.

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon (osztályfőnöki, biológia,

kémia és testnevelés óra), tanítási órákon kívül valósul meg.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy a tanulók

- ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát,

- ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,

- ismerjék fel a vészhelyzeteket,

- tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit,

- sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat,

- ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítését és működését,

- sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

- a tanulók rendelkezzenek korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges

készségekkel és jártasságokkal;

- a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegélynyújtás alapismereteit;

- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos

legfontosabb alapismeretekkel.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


17

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának

elősegítése érdekében

- az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Vöröskereszttel,

- tanulóink bekapcsolódnak az elsősegélynyújtással kapcsolatos iskolán kívüli

vetélkedőkbe,

- támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel

foglalkozó továbbképzésen.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:

a. tanórán (osztályfőnöki óra, biológia, kémia, fizika, testnevelés, stb.), elméleti és

gyakorlati ismeretek nyújtása az életkori sajátosságoknak megfelelően,

b. tanórán kívül (mentőszolgálat meglátogatása, elsősegélynyújtó bemutató) erre

alkalmas iskolai rendezvények alkalmával, pl. egészségnap,

1.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével

kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének

kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak a

közösség aktív és alkotó tagjaiként kell kiteljesedniük középiskolai éveik alatt. A közösség

részeként az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel

kell rendelkeznie:

- jóakarat, bizalom, őszinteség,

- a másság tisztelete, empátia, tolerancia,

- türelem, mértékletesség,

- a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó elvégzése az egyéni

képesség alapján,

- a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség,

figyelmesség, udvariasság,

- az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia

és annak tisztelete, követendő példaként kezelése,

- az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága,

gyakorlati ápolása, (életvitel, életmód, sport, kirándulás) tudatosítása,

- a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes gyakorlata (ízlés,

beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a

becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése)

1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok

Fontos a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a

tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


18

Feladatok:

- a tanulók kezdeményezéseinek támogatása, segítése,

- a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,

- a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással,

helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével),

- a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének

fejlesztése,

- a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a

következő évfolyamon a már elért eredményekre építés,

- olyan nevelő kollektíva kialakítása, megtartása, mely összehangolt

követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és

tevékenységüket koordinálni tudja,

- különböző változatos munkaformákkal (homogén és differenciált

csoportmunka, egyéni foglalkoztatás, kísérlet, verseny stb.) az együvé tartozás,

az egymásért való felelősség érzésének erősítése.

1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai

Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén

intézményünk tényleges diákpolgárává válnak, így alakul ki kötődésük az iskolához. A

hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt iskolánk

hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események

megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését.

A közösségfejlesztés lehetőségei:

- Az iskola ünnepélyt szervez a tanév nyitásakor és zárásakor, október 23-án,

szalagavatókor, március 15-én, ballagáskor. Az iskolai ünnepélyen a

nevelőtestület és a tanulóifjúság megjelenése kötelező.

- Az iskola megemlékezést tart október 6-án az aradi vértanúk emlékére, január

22-én a Magyar Kultúra Napján, február 23-án a kommunista diktatúra, április

17-én a holokauszt áldozatairól, az iskola névadója (Tokaji Ferenc) tiszteletére

Tokaji Ferenc napok és kétévente „Öregdiák találkozó” keretében.

- Iskolai hagyományok: a helyi érték modul keretében a környék természeti és

épített környezetének, a borkultúra alapjainak megismerése, 12. évfolyamon a

történelmi Rákóczi Pince látogatása, a gólyatábor megszervezése,

hajókirándulás a 9. évfolyam részére, a szüreti felvonuláson való részvétel, a

Mikulás-esttel egybekötött első osztályosok bemutatkozása, jótékonysági bál,

karácsonyi ráhangolódás, farsangi bál, gyermeknap, pedagógusnap, a

munkaközösségek által szervezett versenyek, rendezvények (pl. német-angol

országismereti verseny, rendhagyó irodalom- és történelemóra, egészségnap

stb.).

- A havonta megrendezésre kerülő maratoni sportrendezvények

- Filharmóniai hangversenyek

- Az általános iskolák számára megrendezett versenyek, vetélkedők

- A környezetvédelmi hét rendezvénysorozata

PEDAGÓGIAI PROGRAM


19

- Tehetséggondozó műhely

- Bemutató nyílt órák szervezése

- Nemzetközi projekthét

1.4.3 A hagyományápolás közösségfejlesztő feladatai

- Kötetlenebb jellegével, érzelemmel teli élményt adjon erősítve a közösséghez való

tartozás érzését.

- Nevelje a tanulókat egymás segítésére (táborok, hulladékgyűjtés, versenyek), mások

munkájának, eredményeinek elismerésére, megbecsülésére.

- A változatos tevékenységi formák, kulturális rendezvények, a közös ünnepek erősítsék

az együvé tartozást, az egymásért való felelősség érzését.

- Az osztályok egymáshoz való alkalmazkodása, együttélése, az egymás iránti türelem

kialakítása olyan rendezvényekkel, amelyek iskolánk valamennyi tanulóját érintik.

- Jó kapcsolat kialakítása a tevékenységeket segítő felnőttekkel, szülőkkel, más iskolák

tanulóival.

1.4.4 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a szabadidős tevékenység

szervezésére az iskolában diákönkormányzat működik, amit a választott diákönkormányzati

vezetőség irányít.

A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Feladata,

hogy eljárjon az érintett tanulók érdekében, hogy tartalmas programok biztosításával

valósuljon meg a kötelességek és jogok összhangja, az érdekek képviselete, a személyiség- és

közösségfejlesztés.

A diákönkormányzat munkáját az iskola igazgatója által megbízott diákönkormányzatot

segítő tanár támogatja.

A diákönkormányzat évente legalább egy alkalommal küldöttgyűlést tart, ahol az általuk

megszavazott összeggel járulnak hozzá a DÖK működési kiadásaihoz.

A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata alapján dolgozik.

A diákönkormányzati munka során a következő közösségfejlesztési feladatok

megvalósítását tűzzük ki célul:

- A diákönkormányzati munka céljai az egyéni érdekeket ne sértsék, azokkal

összhangban legyenek.

- Fejlessze a kialakított, hagyományokon alapuló közösségi munkálatokat,

közösségépítő tevékenységeket.

- A régi tevékenységek mellett új hagyományokat teremtsen.

- Olyan tevékenységeket szervezzen, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a

közösség tagjaiban, és ezáltal fejlődik, erősödik maga a közösség.

- Fejlessze a közösség iránti felelősségérzetet.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


20

- A közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységeket szervezzen.

- A saját sikereire büszke, de más közösségek eredményeit is elismerő, azt értékelő

közösségeket alakítson ki.

A feladatok megvalósításának színterei:

DÖK – gyűlés

A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékozódásának fóruma. Megtartásának

idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Valamennyi tanulónak joga, hogy véleményt

nyilvánítson saját, vagy az iskolát érintő kérdésekben. Ez az intézményi fórumokon és

kultúremberhez méltó módon történhet.

Önkormányzati nap

Iskolánkban minden évben egy tanítás nélküli munkanappal a diákönkormányzat

rendelkezhet.

Iskolarádió

Az iskolában működik iskolarádió. Tevékenységét a működési szabályzatnak megfelelően

végzi. Tárgyi feltételeit az iskola stúdiója biztosítja. Feladata a műsorszerkesztés és sugárzás.

A stúdió biztosítja a hangosítást az intézményi ünnepségeken, rendezvényeken. Működéséért

az oktatástechnikus felel.

Iskolaújság

Félévente egy alkalommal jelenik meg iskolánk diákújságja digitális formában, intézményünk

honlapján. A lapot diákok szerkesztik tanári közreműködéssel. Jó lehetőséget biztosít egymás

megismerésére, tehetségkibontakoztatásra. Önálló feladatok elvégzését igényli, meghatározott

csoporton belül, így segítve a tanulók önállóságának és egyben a szervezetben egy célért való

munkálkodás kialakulását, illetve az ezek sikeréhez szükséges normák, szabályok

megismerését.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

A szabadidős tevékenységek olyan foglakozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes

életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nemcsak a csoporton belül érvényes,

hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységek megszervezése során fontos

szempont, hogy azok élményekre épüljenek és a problémamegoldást fejlesszék.

Részletes feladataink a következők:

- jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet

segítő külső szakemberekkel,

- olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük

által aktívan közreműködve ismerik meg kulturális örökségünket,

PEDAGÓGIAI PROGRAM


21

- a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,

- a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem

fejlesztése, a társakkal, vezetőkkel való együttműködés megalapozása, fejlesztése,

- a közösen végzett munka során az egyéni képességek, aktivitás fejlesztése,

- a tartós aktivitás fenntartása,

- a társak iránti érdeklődés, az együttérzés, a szolidaritás, a megértés, türelem

fejlesztése,

- a személyiség egészére ható tevékenységformák megvalósítása.

A nevelő-oktató munka hatékonyságának elősegítésére és a szabadidő hasznos és kulturált

eltöltésére kívánja a tantestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és

a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez:

- tömegsport-foglalkozások,

- tanulmányi kirándulások,

- klubdélutánok,

- színház-, mozilátogatások,

- vetélkedők,

- túrák,

- táborozás.

A szabadidős rendezvényeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell

fedezni.

1.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka

tartalma

1.5.1 A pedagógusok feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

- A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési

szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői

utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

- Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az

intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

- Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással

lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

- Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a

nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat,

tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

- A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes

megtartása.

- Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek

munkájában.

- Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


22

- A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

- A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

- Érettségi, OKJ-s, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása.

- Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

- A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai

szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli nevelő-oktató munka, tanulásirányítás

- Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása

- A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése

(tanmenetek, éves programok)

- Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

- A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a

tanítási órákon

- Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

- A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő

módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon

- A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási

órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon

- Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a

tanítási órákon

- A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében

A tehetséges tanulók gondozása

- Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók

részére

- Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok

önálló szervezése, segítség a szervezésben

- Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön,

bemutatókon

- A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán

belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló

tanulók gondozása, eredményes fejlesztése érdekében az alábbi tevékenységeket

folytatjuk:

- egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások,

- a gyermekvédelmi feladatok ellátása,

- korrepetálás, mentorálás,

- felkészítés javító vagy osztályozó vizsgára,

- eredményes érettségi vizsga, OKJ vizsga elősegítése.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


23

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

- Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás,

kirándulás).

- Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi

ünnepség).

- Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

- A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös)

programok.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

- Az iskolai diákönkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

- Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a

programok szervezésében, részvétel a programokon.

- Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben,

részvétel a kirándulásokon, táborokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony

- A munkaköri kötelességek teljesítése.

- Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

- Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

- Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség

tevékenységében

- Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

- Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

- Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

- Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

- Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.

- Továbbképzéseken való részvétel.

- A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

- Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban,

kiadványokban.

Az iskolai munka feltételeinek javítása

- Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

- Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

- Az iskolai alapítvány, egyesületek működésének segítése.

- Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása

(innováció).

- Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

- Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


24

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és

végrehajtásában

- Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

- Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

- Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a tantestület életében

- A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők, felsőoktatási

intézmények hallgatói munkájának, beilleszkedésének segítése.

- Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek

szervezésében, a szervezés segítése.

- Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeken.

Az iskola képviselete

- A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

- Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

- Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről

a helyi médiában.

- Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

- Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

- A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

- Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb.

életében, civil szervezeteiben.

A vezetői feladatok ellátása

- Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

- Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés,

értékelés) lelkiismeretes ellátása.

- A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal

- A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

- Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a

tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

- Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

- Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a

pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok

elfogadása).

Az új osztályfőnököket – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az

igazgató bízza meg minden tanév júniusában.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


25

1.5.2 Az osztályfőnök feladatai

- Az iskolai diákönkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív

osztályközösséget alakít ki a közösség megfelelő irányításával.

- Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

- Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend

kialakítást és elfogadását.

- Összegyűjti az ingyenes és kedvezményes juttatásokra (pl. tankönyvek, étkezés)

jogosító igazolásokat.

- Koordinálja az osztályába járó diákok tankönyvválasztását, tanévkezdéskor a

könyvek szétosztását.

- Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős

programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

- Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

- Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

- Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

- Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel, a

kollégiumi nevelőtanárokkal, segíti és koordinálja munkájukat.

- Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a

szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

- Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen –

legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

- A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal

írásban értesíti.

- Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket

tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

- Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének

elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

- A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

- Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

- A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

- Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő

tanulókkal.

- Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a

gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő

szolgálattal.

- Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai

munkáját.

- Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

- Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

- Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi

állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl.

tartós betegség, fogyatékosság, gyógyszerérzékenység).

- Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók

magatartás és szorgalom osztályzatára.

- A tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának

dicsérettel történő elismerésére.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


26

- A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli

figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti.

Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

- Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a

mulasztásokat havonta összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban

előírt rendelkezések alapján jár el.

- A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki

órákat, azokra előre felkészül.

- Segíti és ösztönzi a tanulók továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és

továbbtanulási lehetőségekkel.

- Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv,

osztályfőnöki tanmenet).

- Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

- Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal

szemben.

- Vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén

gondoskodik azok pótlásáról.

- Vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

- Az „iskolai közösségi szolgálat” keretén belül végzett tevékenységekről összesíti az

igazolásokat és feljegyzi a naplóban, a törzslapokon és a bizonyítványban.

- Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai

szakszerűségét.

1.5.3 Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított

osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv tartalma:

- Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

- Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

- Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

- Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői

értekezletek tervezett témái.

- Az osztály diákközösségének vezetői.

- Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység helyi rendje

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók

fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek

figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és

szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


27

Munkánk során kiemelten kezeljük

- a kiemelten tehetséges,

- a sajátos nevelési igényű,

- a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő,

- a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

1.6.1 A tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Tehetségesnek tekintjük azon gyermekeket, akik egy vagy több területen az átlaghoz képest

többet nyújtanak mentális, szociális, művészeti, gondolkodásbeli, kommunikációs területen.

A tehetséggondozás céljai

Azon tanulók felismerése, akik képességük, tehetségük kibontakozásához jobb

kommunikációs képességeik kialakításával, jobb tanulási feltételeiknek, és ezáltal jobb

verseny- és felvételi eredményeiknek elérésével juttatunk el személyiségük kiteljesedéséhez,

érvényesüléséhez, illetve szűkebb környezetbe, társadalomba való sikeres beilleszkedéséhez.

Tantestületünk célja az is, hogy a gyermek egyedi erősségeire építsen, vegye figyelembe a

tanuló egyéni adottságait és nevelési, oktatási eljárásait a diák fejlesztéséhez legígéretesebb

területre összpontosítsa.

Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk a tehetséges tanulók felkutatására, a velük való

foglalkozásra, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására. Erre a

tanórai, az órán kívüli, a tehetséggondozó műhely keretében szervezett, a diákköri, pályázati,

egyesületi (Tokaji Ferenc Gimnázium Tehetséges Gyermekeiért Egyesület) stb. lehetőségek

egyaránt alkalmasak.

Mindezek leggyakoribb formái és színterei:

tehetséggondozó műhely,

tehetséggondozó bázisintézmény, tehetségpont foglalkozásai,

versenyre felkészítés,

szakkörök,

sportkör,

pályázatok,

versenyek,

szabadidős foglalkozások,

tanulmányi kirándulások,

üzemlátogatások,

az iskola szaktantermei (biológia, kémia, fizika, informatika, nyelvi labor),

iskolai könyvtár,

sportcsarnok,

partnerintézmények, külföldi partneriskolák,

táborok.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


28

A tehetségazonosítás formái

a) A tanár ismerje fel a tehetséget, amelyek jellemzői:

sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról,

szókincsük gazdag, szokatlan kifejezéseket használnak,

a tényeket gyorsan megjegyzik,

gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat,

keresik a jelenségekben fellelhető hasonlóságokat és különbségeket,

jó megfigyelők,

sokat olvasnak,

kritikusan, függetlenül gondolkodnak,

elmélyülten érdeklődnek különböző kérdések iránt,

zavarja őket, ha félbe kell szakítani elfoglaltságukat,

unják a mechanikusan ismétlődő feladatokat,

érdeklődési területükön tökéletességre törekszenek,

önkritikusak,

szívesen dolgoznak önállóan,

a felnőttek segítségét csak addig veszik igénybe, míg feltétlenül szükséges,

sokféle és sokszor szokatlan kérdéseket tesznek fel,

egy probléma felmerülésekor sok megoldási lehetőséget sorolnak fel,

gyakran szokatlan, furcsa, frappáns, okos válaszokat adnak,

véleményüket nem rejtik véka alá,

nem értékelik a sablonos válaszokat, inkább kockáztatnak,

kifejezett humorérzékük van,

érdeklődnek a kreatív tevékenységek iránt,

szeretik a szépet, könnyen észreveszik a művészi részleteket,

fantáziaviláguk színes, eredeti.

A tehetség kiválasztásában a kognitív, a nem kognitív eljárások, és az intuitív megítélések

ötvözete vezet, vezethet eredményre.

Ha ezeket a képességeket nem ismerjük fel idejében, akkor elkallódhatnak, eltompulhatnak,

és később már egyre nehezebb újra éleszteni őket. Felismerésükre a legalkalmasabb személy a

pedagógus.

Az is előfordulhat, hogy nem érdekli a tanulót túlságosan, amiből tehetséges. Ilyenkor a

pedagógusnak érdeklődést felkeltő, motiváló magatartással kell őt rábírnia, hogy érdekelje

saját tehetsége és foglalkozzon vele.

A tehetség kibontakozását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a tanár

ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés

késleltetése, gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a

teljesítménykényszer.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


29

b) Tehetségazonosítás formái és megvalósítása

A kilencedik évfolyamos tanulók tantárgyankénti bemeneti tudásszint mérése.

Az iskolai érdemjegyek, házi versenyek eredményei, otthoni „házi dolgozatok”

értékelése, tanári vélemények alapján – bár figyelni kell arra, hogy csak ezek

figyelembe vétele nem elegendő.

Városi, megyei, országos versenyeredmények alapján.

Osztályfőnöki órai megfigyelés, aktivitás.

Kommunikációs és szervezőkészség vizsgálatára a DÖK gyűlései, rendezvényei,

osztályon belüli rendezvények is alkalmasak, itt a diáktársak, DÖK tagok

véleményének a gyűjtése is fontos.

Önképzőkörök, iskolarádió, iskolaújság, kiállítások, rendezvények szervezése – és az

ezekben közreműködő tehetséges tanulók kiszűrése.

c) Tehetséggondozás és képességkibontakoztatás intézményi keretei

Az egyes munkaközösségek munkaterve tartalmazza részletesen az óraszámot, a felkészítés

helyét, idejét, a felkészítő tanár nevét, feladatát, ill. azt, hogy milyen tárgyakból, milyen

típusú felkészítésre (verseny előtti felkészítésre, vagy az év során egy-egy tárgyból szakkör

tartása, vagy felvételi előkészítő, nyelvvizsgára felkészítő tanfolyam) van szükség, illetve

lehetőség, és azt, hogy az adott évben milyen tantárgyból, milyen versenyeken vesznek részt

iskolánk tanulói.

d) Pedagógusok felkészítése a tehetséggondozás feladataira

A tehetséggondozásra alkalmas, elhivatott pedagógusok kiválasztása az iskolavezetés

feladata. A tehetséggondozó pedagógustól nagy érzékenység és felkészültség várható el. A

tehetséggondozó tanárnak szakmailag, pszichológiailag felkészültnek kell lennie. Ismernie

kell a tehetséges gyermek természetét, igényét, lehetőleg naprakészen a legújabb kutatási

eredményeket, a különleges oktatási módszereket.

Elengedhetetlen a tehetséggondozásban részt vevő pedagógusok megfelelő továbbképzése

(szakirányú és témaspecifikus), a kollégák aktív részvétele a foglalkozásokon, és az ott hallott

információk átadása a többi kollégának.

A tehetséggondozást végző kollégák ellenőrzése, munkájának értékelése az iskolavezetés

feladata.

A tehetséggondozási munkatervet a felkészítést végző pedagógus készíti el (ez a terv

melléklete az adott munkaközösség tervének).

A pedagógus önképzését segíti az iskolai könyvtár fejlesztése.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


30

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő

programok

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

E pedagógiai probléma megoldásában kettős feladatunk van:

- prevenciós tevékenység keretében fel kell mérni, hogy diákjaink tanulásában és

munkájában miért jelentkezik a kedveszegettség, mi az oka a

motivációhiánynak,

- megoldást kell találnunk ennek az állapotnak a megszüntetésére, hangsúlyt kell

fektetni a tanulás tanítására.

A tanulási kudarc két fő típusba sorolható:

a) Prognosztizálhatóan kudarcnak kitett tanulók, akik részképesség zavarral

(dyslexia, dysgraphia, dyscalculia), vagy a pszichés funkciók fejletlenségével

küzdenek.

Feladataink:

- a zavar felismerése, a tanuló szakemberhez történő irányítása,

- a feltárt problémával rendelkező tanulók előéletének, a korábban igénybevett

segítségek megismerése,

- külső szolgáltatások igénybe vétele (nevelési tanácsadó, gyógypedagógus,

logopédus, pszichológus, szakértői bizottság),

- az oktatási törvényben előírt kedvezmények biztosítása,

- differenciált tanórai foglalkozás,

- bekapcsolódás az integrált oktatás nyújtotta lehetőségekbe, pályázatok

segítségével a tantestület felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók

(dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) nevelő-oktató folyamatba történő

integrálására, egyéni fejlesztési program kidolgozása.

b) Aktuálisan képességeik alatt teljesítő tanulók

Ilyenkor fel kell tárnunk az érdektelenség okait:

ehhez önműveléssel és szervezetten fejlesztenünk kell pedagógiai,

pszichológiai ismereteinket,

erre alapozva osztályonként és egyénileg is fel kell mérnünk a tanulási kedv

hiányának okait (céltalanság, alkalmatlanság, szakmai érdeklődés hiánya,

akaraterő hiánya, olvasási, megértési problémák, a sikerélmény hiánya, otthoni

családi nehézségek, rossz baráti kör szerepe, egészségtelen életvitel,

szenvedélybetegségek, stb.),

a szintfelmérések megismertetnek bennünket a képzettségi és neveltségi

hátrányokkal, amely kiindulási alapja felzárkóztató programjainknak,

az intézményi értékelési rendszer tanulói és szülői kérdőívei, az osztályfőnöki

órák, az osztályokban tanító tanárok havonkénti osztályértekezletei, a

rendszeres szülői értekezletek (szükség esetén családlátogatások) jó lehetőséget

biztosítanak a tanulási kedvben beállt változások időben való felismerésére, s

ezzel párhuzamosan közös megoldási javaslatok kidolgozására,

PEDAGÓGIAI PROGRAM


31

az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nyomon követi a tanulási

nehézséggel, hátrányokkal küzdő tanulókat és hasznos ismereteket ad át a

szakmai tanácskozásain, továbbképzésein hallott metodikai lehetőségekről,

figyelmeztet arra, hogyan lehet a jövőbeli lehetséges problémákra felkészülni.

Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező tanórai foglalkozásokat szervez

felzárkóztatás, korrepetálás céljából. A 9. évfolyamon a tanulmányi színvonal kiegyenlítésére

szervezett felzárkóztatás a szintre hozást, a korrepetálás az alapismeretek pótlását célozza

meg. Az indításról minden tanév kezdetekor - a felmerülő igények és az iskola személyi,

tárgyi és anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével - az iskola vezetősége dönt.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását elősegítő programok

A tanulásszervezést a célképzéstől a tartalom meghatározásán át a belső iskolai szervezet

kialakításáig a tanulóknak a tanulással kapcsolatos értékeihez, érdekeihez és érdeklődéseihez

kell igazítani.

Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatására törekvés iskolai szinten egyaránt

megjelenik. Iskolai szinten megvalósítható lehetőségek sorában első helyen áll 9. évfolyamon

a szintfelmérő dolgozatok megírását követően felzárkóztató csoportok kialakítása magyar

nyelv és irodalom, matematika, valamint idegen nyelv tantárgyakból. Előzetes ismereteik

alapján kezdő és haladó csoportba kerülnek az idegen nyelvet tanulók.

A pedagógiai munka és a segítés főbb területei:

diákétkeztetés,

iskolai könyvtár használata,

ösztöndíj-pályázatok,

egyesületi támogatás.

A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban

részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil

szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató

munka feltételeit:

- a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai

nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén,

- a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók

személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek

alkalmazása,

- a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e

tevékenység támogatása az iskolán kívül,

- adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása,

- egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-

értékelési eljárások alkalmazása.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


32

1.6.3 Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási és tanulási

nehézségekkel küzdő tanulók segítése

A pedagógiai munka legnehezebb és legösszetettebb feladata a sajátos nevelési igényű, a

különféle beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő fiatalok segítése.

Természetesen ez a terület nem kezelhető a többitől elszigetelt módon, ezért a személyiség-, a

közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ebben a munkában hatványozott feladatot

jelentenek, csak valamennyi terület összehangolt munkájának eredményeként vezethet

sikerre.

A leggyakoribb segítségnyújtási formák:

- tanulási módszerek bemutatása,

- a tanulók bevonása az osztály, ill. iskolai szintű tevékenységekbe,

- szülői értekezlet,

- fogadóóra,

- családlátogatás,

- egyéni beszélgetések,

- szakemberek segítségének bevonása.

1.6.4 Sajátos nevelési igényű tanulók

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt,

integrált formában folyik.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet

Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.

- A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl fejlesztőpedagógus

vezetésével egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztő foglalkozásokon vesznek

részt.

- Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe

veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai

szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

- A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

- fejlesztőpedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,

- a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos pedagógiai feladatok

- Az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban

- A társak, az osztály bevonása a megoldásba

- Az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába

- A szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába

- Súlyosabb esetben szakember segítségének kérése (ifjúságvédelmi felelős,

pszichológus stb.)

-

PEDAGÓGIAI PROGRAM


33

- A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő

szándékú feladatok adása

- A szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók

- Különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére

- A baráti társaság figyelemmel kísérése (kortárs-segítő csoport bevonása)

- Szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás

- Tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről (orvosi és rendőrségi

szakemberek, az ifjúsági védőnő bevonásával)

A pedagógiai feladatokkal kapcsolatos kritériumok

- a hiteles, őszinte kommunikáció és a következetes nevelés (egyéni bánásmód,

egyéni fejlesztés),

- a tanulók sikerélményhez juttatása,

- a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése,

- a tanulók konfliktuskezelő- és problémamegoldó készségének fejlesztése,

- az empátia és a toleranciakészség fejlesztése.

1.6.5 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása

A gyermek- és ifjúságvédelem célja

Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai

hatások, az érték és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák

miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti

hatását és leggyakrabban a gyermekben vezetődik le. A fentiek káros hatása megjelenik az

iskolákban a gyermekek teljesítmény-, viselkedés- és kapcsolatzavarainak formájában. Az a

cél, hogy az iskolai gyermekvédelem munkáján keresztül a gyermekek problémáit minél

korábban felismerjük, és minél hatékonyabban kezeljük, megelőzve súlyosabbá válásukat,

ezáltal is hozzájárulva az esélyegyenlőség biztosításához.

A pedagógusok feladata, hogy

felismerjék a problémát,

keressék az okokat,

nyújtsanak segítséget,

jelezzenek az illetékes szakembereknek, szakterületeknek.

A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmények

pedagógiai tevékenységéhez. Összefügg azzal, hogy az iskolában olyan légkört, kell

kialakítani, mely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármely tanuló származása, bőrszíne,

neme, vallási, nemzeti, etnikai hovatartozása miatt, vagy bármilyen oknál fogva hátrányos,

kitaszított helyzetbe kerüljön. Alapvető követelmény, hogy mindenki részére biztosítsuk a

fejlődéshez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a

tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


34

A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai:

gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése,

a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése,

gyermekbalesetek megelőzése,

a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése.

A pedagógusok alapvető feladata, hogy a nevelő és oktató tevékenységük során figyelembe

vegyék a tanulók egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét

és fejlettségét, fogyatékosságát, segítsék a tanuló képességének kibontakozását, ill. bármilyen

oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását, az esélyegyenlőség

megvalósulását.

Kötelessége, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges

ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Közre kell működnie a tanulók

fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőket

figyelmeztesse a gyermeke jogainak megóvásában, vagy ha fejlődésének érdekében

intézkedéseket tart szükségesnek.

A pedagógusok kötelessége, hogy a tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. A

gyermekvédelmi törvény rendelkezései alapján a gyermeki jogok védelme minden olyan

természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ügyeinek

intézésével foglalkozik.

Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem feladata a gyermek védelme, a családban történő

nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése.

A gyermek- és ifjúságvédelem programja magában foglalja a családdal, a szülőkkel való

kapcsolattartás rendszerét, valamint a tanulói szervezetek létrejöttének segítését és azt, hogy a

tanulók megismerjék jogaikat, véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben.

A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más

személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

1.6.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet

2013. szeptember 1-jei hatállyal a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek

fogalma és e tény fennállásának megállapítása a gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben kerül szabályozásra. A szabályozás célja a

gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése, minél sikeresebb társadalmi

integrációjának elősegítése.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


35

A Gyvt. 67/A. §-a értelmében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet szempontjából

meghatározó tényezők a következők:

a szülő, a családba fogadó gyám iskolai végzettsége alacsony; legfeljebb alapfokú

végzettség,

a szülő, gyám alacsony foglalkoztatottsága,

az elégtelen lakáskörülmények,

a nevelésbe vétel, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt

számára nyújtott utógondozói ellátás.

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét

szolgáló pedagógiai tevékenységek

Az intézmény vezetője felelős a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység elvégzéséért, de

megfogalmazódnak a pedagógusok számára is kötelezettségek:

- Közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében,

feltárásában, megszüntetésében.

- Biztosítania kell a hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását.

- Észre kell vennie, ha a tanuló eredménye látszólag indokolatlanul leromlik.

- Olyan szemléletet kell kialakítani a tanulókban, amelynek segítségével képesek

elfogadni a szociális hátránnyal küzdő társukat.

- Meg kell próbálnia a családból hozott negatív nevelési szokásokat ellensúlyozni.

A célok és megvalósításának módjai és eszközei

A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáinak megismerése. A

felderített szociális hátrányok enyhítése, a tanulók beilleszkedésének elősegítése, az

esélyegyenlőség megteremtése.

A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felismerésének módszerei

- A helyzetfeltárás elsősorban az osztályfőnök feladata. A gyermekvédelmi felelős

folyamatosan tájékoztatja a testületet a jogszabályok változásairól.

- Minden év szeptemberében az osztályfőnök egyéni elbeszélgetés, vagy írásbeli teszt

segítségével felméri a tanulók szociális helyzetét, ügyelve arra, hogy a személyiségi

jogokat ne sértse.

- Szülői értekezleten felhívja a szülők figyelmét a hátrányos helyzet leküzdését

elősegítő programokra, pályázatokra az intézmény keretein belül adódó lehetőségekre.

- Az ifjúságvédelmi felelős személyes elbeszélgetések során feltárhatja a tanulók

szociális hátterét.

- A pedagógusok folyamatosan nyomon követik a tanulók életében bekövetkező

változásokat és felfigyelnek a krízishelyzetekre, melyekre megoldásokat keresünk.

Tanulással kapcsolatos hátrányok enyhítése

- Felzárkóztató, tehetséggondozó és verseny-előkészítő programok.

- Pályaorientációs tevékenység, végzősök számára nyílt napok, tájékoztatók szervezése.

Kapcsolattartás a munkaügyi központtal.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


36

- Pályázatok útján elnyerhető tanulmányi, továbbtanulási ösztöndíjak (önkormányzati,

iskolai, alapítványi) elnyerési lehetőségeinek figyelemmel kísérése.

Az iskola által nyújtott szociális szolgáltatások

- Diák étkeztetés, menza: szociális rászorultságtól függően kedvezmények.

- Tankönyvtámogatás: ingyenesség a törvényben meghatározott kedvezményezetteknek.

A rászorultaknak a könyvtári állományból biztosítjuk a tankönyveket.

- Iskolaorvosi ellátás, egészségügyi szűrővizsgálat.

- A szociális segélyek igényléséhez tájékoztatás, segítségnyújtás a kérdőívek

beszerzéséhez, és kitöltéséhez.

Iskolánk befogadó intézmény, mert pedagógiai programunkban megjelennek a differenciált

és az egyéni fejlődést biztosító módszertani eljárások. Iskolánk vezetése és tantestülete

felvállalja a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, valamint a sajátos nevelési

igényű tanulók nevelését és oktatását, számukra személyre szabott értékelési és követési

rendszert biztosítunk. Felvételi eljárásunk során a jogszabály által lehetővé tett

kedvezményeket biztosítjuk a sajátos nevelési igényű felvételizők számára. A felvételi döntés

során – azonos pontszám esetén – előnyben részesítjük a hátrányos helyzetű tanulókat.

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.

2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók

érdekében eljárjon.

3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán

kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:

- a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.),

- tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer,

- sportélet,

- túrák, kirándulások szervezése,

- kulturális, szabadidős programok szervezése,

- a tanulók tájékoztatása (iskolarádió, iskolai honlap).

5. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

- az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott

rendelkezéseinek elfogadása előtt,

- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

- a házirend elfogadása előtt.

6. A diákönkormányzatot az iskola igazgatójával, a nevelőtestülettel, illetve más külső

szervezetekkel való kapcsolattartásban, a tanulók véleményének továbbításában a

diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


37

1.8 A szülő, tanuló, iskolai pedagógus és az intézmény parterei

kapcsolattartásának formái

A tanulók nevelésének két legfőbb színtere az otthon és az iskola közössége. Ezért kiemelten

fontos, hogy összhangban dolgozzanak.

Iskolánkban alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus és jó kapcsolattartást. A

tanár – szülő – diák kapcsolatnak a kölcsönös megbecsülésen, megértésen és bizalmon kell

alapulnia. Pedagógiai Programunkat kizárólag a szülők és diákok aktív együttműködésével

tudjuk megvalósítani.

Ennek érdekében a szülőket tájékoztatni kell az iskola nevelési céljairól, követelményeiről,

feladatairól, az alkalmazott módszerekről. Természetesen minderről az iskolának is ismernie

kell a partnerek – szülők, diákok, külső partnerek – véleményét.

1.8.1 Az együttműködés legfőbb formái és lehetőségei

Kapcsolat a szülőkkel

Évente osztályonként legalább két szülői értekezletet tartunk. Ezek legfőbb célja a tanulmányi

előmenetelről, a magatartási helyzetről tájékoztatni, illetve az aktuális nevelési problémákat

feltárni, megoldásukat elősegíteni. Hasznos szolgálatot tehet a megismerésben az iskolai

rendezvényekre a szülők meghívása (pl. jótékonysági bál, ünnepségek stb.).

Az iskola által létrehozott Korszerű Felszerelésért Alapítvány, illetve a „Tokaji Gimnázium és

Szakközépiskola Tehetséges Gyermekeiért” Egyesület munkáját a szülők anyagi

lehetőségeikhez mérten, illetve személyi jövedelemadójuk 1 %-ának felajánlásával

támogathatják. Az egyesület a hátrányos helyzetű és a kiemelkedően tehetséges tanulók

segítésében vesz részt.

A szülők és az iskola kapcsolatának továbbfejlesztési lehetőségei

A 14-19 éves korosztály nevelése számos problémát felvet, melynek megoldásához a

szülőknek is segítségre lehet szüksége, ami kölcsönös együttműködést feltételez a szülők és

pedagógusok között. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kapcsolat felvételéhez mind szélesebb

teret biztosítsunk az iskola részéről.

Az iskola vezetése a tantestülettel egyetértésben mindent megtesz azért, hogy minden

lehetőséget kihasználva a tanulók szüleit a legszélesebb körű tájékoztatásban részesítse,

illetve a szülők véleményét, igényeit, elvárásait megismerje, s ezeknek a körülményekhez

képest eleget tegyen.

A már említett hagyományos kapcsolattartási formákon túl ahhoz, hogy a szülők mélyebb

bepillantást nyerjenek az iskola életébe, az alábbiakat tesszük:

Az évente megtartott minimum 2 szülői értekezlet, melyet 9. évfolyamon egy általános

igazgatói tájékoztató előz meg. 12. évfolyamon pályaválasztás előtt egy általános

tájékoztatóval segítjük a szülők és a végzős tanulók döntését.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


38

Nyílt napokat szervezünk, ahol a szülők megismerhetik az iskolában folyó tanórai

munkát, megismerhetik a gyermekük helytállását tanulmányi szituációkban.

A szülők már az első szülői értekezleten megismerhetik az iskolában tanító tanárok

nevelési és oktatási értékrendjét, elvárásait. Biztosítjuk őket, hogy közös célunk, a

tanulók fejlődése érdekében várjuk együttműködésüket, kérjük segítségüket.

A választmányi értekezleten a szülők az iskola pedagógiai programját ismerik meg,

illetve arról, hogy milyen módon vehetnek részt az iskolai élet szebbé, jobbá tételében,

kellemes környezet teremtésében gyermekeik számára.

Az elektronikus napló az osztályfőnökök, szaktanárok és a szülők folyamatos

kapcsolattartását teszi lehetővé.

Az iskola és a diákok együttműködése

A diákok idejük jelentős részét az iskolában töltik, ezért nagyon fontos, hogy itt olyan légkör

uralkodjon, ahol a tanulók jól érzik magukat, s ez ösztönzőleg hasson teljesítményükre.

A tanóra

A tanulók és pedagógusok leginkább órákon találkoznak, az oktatási-nevelési folyamat

keretében, ahol közös céljuk az általános műveltség megszerzése, az érettségire és a

továbbtanulásra való felkészülés mellett a pedagógiai programban megfogalmazott

személyiségfejlesztő feladatok elvégzése, szakma elsajátítása. Mindezek elérése csak

kölcsönös bizalom és tisztelet megléte esetén, s a közös célért együtt végzett tevékenység

során lehetséges.

Tanórán kívüli tevékenységek

A szakkörök, foglalkozások remek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanárok és diákok

jobban megismerjék egymás értékeit, gondolatait.

Egy-egy pályázat közös elkészítése megalapozza az elmélyült és alapos tudást, az érdeklődés

elmélyülését, s a közös siker nagyobb együttműködést eredményez hosszú távon is.

Iskolagyűlés

A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete rendszeresen tájékoztatják az iskolával

kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. A tájékoztatás elsődleges formája az

iskolagyűlés.

Diákközgyűlés

A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a

diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat

vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az

intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a

tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban

sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


39

Az osztálykirándulás

A közös élmények kiemelkedő jelentőséggel bírnak a tanulók és tanárok egymáshoz való

viszonyában, hiszen itt az iskolai kötöttségeken túllépve a tanulók olyan oldalát is

megismerhetjük, amely az oktatási folyamatban rejtve maradnak. Itt alkothatunk igazán képet

a gyerekek elvárásairól, elképzeléseiről, vágyairól, amely hatékony eszköze lehet egy partneri

viszony kialakításának, melynek alapvető feltétele az őszinteség. Kellemes környezetben,

kötetlen beszélgetés keretében pedig a tanulók könnyebben megnyílnak.

Az iskola egyéb külső kapcsolatai

Az iskolának állandó kapcsolatot kell tartania a környezetében lévő intézményekkel, szakmai

szervezetekkel, cégekkel, vállalkozókkal. A kapcsolatnak a kölcsönösségen kell alapulnia. A

folyamatos, rendszeres információ, a vállalati és vállalkozói szféra bevonása a képzésbe,

véleményük, elvárásaik megismerése az iskola szakmai oktatásának naprakészségét segíti.

Fontosnak tartjuk, hogy az iskola fenntartójával, és a városi önkormányzattal korrekt

munkakapcsolatot, állandó információcserét tartsunk fenn. Úgy ítéljük meg, hogy állandó,

folyamatos tájékoztatással pontos képet tudunk adni iskolánk életéről, eredményeiről,

gondjainkról.

A tanulók és szülők rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

Tanulók:

tanórákon, gyakorlatokon - szaktanárok,

osztályfőnöki órákon - osztályfőnök, külső előadó,

ECL hirdetőn, nyelvórákon - a nyelvvizsga időpontokról, követelményekről,

ECDL hirdetőn, informatika órákon – modulokról, követelményekről,

vizsgaidőpontokról,

diákönkormányzati üléseken - diákmozgalmat segítő tanár, iskolavezetés,

diákközgyűlésen – igazgató,

diáksportköri ülésen - DSE tanárelnök,

diáknapokon - kérdésekre: igazgató,

tanévnyitón, tanévzárón – igazgató,

iskolarádióban - napi aktualitásokról bárki, megfelelő kontroll mellett,

plakátok, hirdetések, közérdekű információk - az aulában, hirdetőkön kitéve,

DSE faliújságjain - tájékoztató anyagok (rendezvények, versenyrendezvények),

szóróanyagok, ismertetők - osztályoknak osztályfőnök útján,

tantestületi üléseken - diákképviselők részvételével,

szükség szerint az osztály táblájára írva, osztályfelelős útján.

Szülők:

ellenőrző könyv útján - szükség szerint folyamatos (osztályfőnök),

az elektronikus napló segítségével,

tanítási időben bármikor szülői érdeklődés - szaktanárok, osztályfőnök,

szülői értekezleten - legalább évi 2 alkalommal,

tanévnyitón, tanévzárón,

alkalmankénti családlátogatáson – az Út az érettségihez programban résztvevő tanulók

esetében.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


40

1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

Törvényi háttér

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

Általános szabályok

A vizsgaszabályzat célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének

szabályozása a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet ide vonatkozó paragrafusainak (64-72. §)

figyelembevételével.

- Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra,

azaz:

– osztályozóvizsgákra,

– különbözeti vizsgákra,

– javítóvizsgákra,

– pótló vizsgákra és

– helyi vizsgákra (próbaérettségi) vonatkozik.

- A vizsga a vizsgázó számára díjtalan.

- Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

– aki osztályozóvizsgára jelentkezik,

– akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,

– aki különbözeti vizsgára jelentkezik,

– akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

- Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság

megbízott tagjaira.

- Kiterjed továbbá más intézmények tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és

ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanuló osztályzatainak megállapítása,

akinek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján a

jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett

meghatározni, ezért a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít (pl.

magántanuló, mulasztás miatt nem osztályozható, stb.),

aki a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév

összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni, ezért osztályozóvizsgára

jelentkezik,

aki számára az igazgató különbözeti vizsgát ír elő,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít,

aki előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az aktuális érettségi vizsgaidőszakban.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


41

1.9.1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái és vizsgarészei

Osztályozó vizsga

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőzően, ha

hiányzásának mértéke eléri a 250 órát, az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában

meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő

szakaszában (amely az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és

szakgimnáziumban a tizenharmadik vagy a tizennegyedik, szakközépiskolában a

tizenegyedik, szakiskolában a kerettantervben meghatározott évfolyamon fejeződik

be) az elméleti tanítási órák húsz százalékát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási

órák több mint 30 %-át és emiatt nem osztályozható,

felmentést kapott - kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól sajátos

helyzete miatt,

engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az

iskola helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be.

Ha az osztályozó vizsga a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a

választható tantárgyat, előrehozott érettségi vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló

köteles a vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az oktatási

igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések

összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. Az

a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két

nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés

érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az

engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít.

Osztályozóvizsga évente 2 vizsgaidőszakban tehető: az aktuális tanév munkatervében

megjelölt időpontban. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga pontos

időpontjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést

kap (e-napló és határozat).

Egy vizsgaidőszakban általában legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető

osztályozóvizsga.

Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben; igazgatói engedéllyel

lehet vizsgázni.

Előrehozott érettségi vizsgát megelőző osztályozó vizsgára csak az a tanuló

jelentkezhet, aki a választott vizsgatárgyból jó vagy jeles osztályzattal rendelkezik.

Az osztályozóvizsga letételét a nevelőtestület engedélyezi.

Az osztályozóvizsgára való jelentkezés kérelmét az áprilisi vizsgaidőszakra március

31-ig; az októberi időszakra pedig szeptember 30-ig kell beadni az iskola által

készített formanyomtatványon.

Az igazgató, a vizsgázó külön kérelmére engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre

meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

Abból a tantárgyból, mely az iskola pedagógiai programjában nem szerepel, igazgatói

engedéllyel más iskolában, vendégtanulói jogviszonyban lehet osztályozóvizsgát

tenni. (A vendégtanulói jogviszonyt a fogadó intézmény igazgatója létesíti a

tanulóval.) Ez esetben az osztályozóvizsgákra a fogadó intézmény

vizsgaszabályzatának rendelkezései vonatkoznak.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


42

Vendégtanulói jogviszonyban iskolánkban vizsgázó tanuló vizsgáira e

vizsgaszabályzat vonatkozik.

Indokolt esetben a tanuló más iskolában is jelentkezhet a vizsga letételére. Erre az

engedélyt az igazgató adja.

Az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége

alól.

Javítóvizsga

Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kap, a nevelőtestület határozata alapján

javítóvizsgát tehet.

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (7) bekezdése értelmében:

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

a) a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott,

b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol

marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

(8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus

15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.

Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt

engedélyezte.

A javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni

A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát

tehet.

A javítóvizsga követelményeiről, témaköreiről a tanuló a vizsgára utalást követően két

héten belül az iskola honlapján tájékoztatást kap.

A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent.

A tanuló – előzetes jelentkezéssel – bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság

előtt. A vizsga előtt legalább 15 perccel.

A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak

részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait

szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A

javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen

vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie.

Ha a vizsgáról neki felróható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról

engedély nélkül eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné vizsgája eredménytelen, így

az osztályismétlést von maga után. Szabálytalanság esetén az érettségi

vizsgaszabályzatban foglaltakhoz hasonlóan kell eljárni.

A tanulót a vizsga eredményéről az adott napon tájékoztatni kell.

Különbözeti vizsga

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő

az iskola igazgatója a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből

kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az iskola a megkezdeni tervezett

évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a

sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


43

A különbözeti vizsga tantárgyait, tartalmát, időpontját az igazgató határozza meg. A vizsgát

megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát

az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a

vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A határozatot írásban megküldi a

tanulónak és szüleinek. A határozatról tájékoztatja az érintett szaktanárokat.

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az

osztályozó/javító/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem

teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az

igazgató jelöli ki.

Pótló vizsga

A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról

neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel

eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény,

körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy

gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott

vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga

megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

A tanítási év végén osztályozatlan tanuló nem tehet osztályozó vizsgát, csak javítóvizsgát. Ha

a szabályosan megtartott javítóvizsgája elégtelen, tanévet kell ismételnie.

1.9.2 Tanulmányok alatti helyi vizsgák

A „próbaérettségi” vizsga

Tizenkettedik évfolyamos tanulóink számára helyi „próbaérettségi” vizsgát szervezünk.

A kötelező vizsgatárgyak a következők:

- magyar nyelv és irodalom írásbeli

- matematika írásbeli

- idegen nyelv írásbeli

- történelem írásbeli

- ágazati érettségi tantárgyak írásbeli

A szabadon választott vizsgatárgyak közül abból szervezünk próbaérettségit, amelyekből az

érettségi vizsgára van jelentkező.

A tanulók a 12. évfolyam elején meg kell, hogy ismerjék a vizsgatantárgyak témaköreit. A

vizsga kötelező eleme a tanévnek, követelménye, értékelése megegyezik az érettségi

vizsgáéval.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


44

A tanulmányok alatti vizsgák részei

A tanulmányok alatti vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészeket tartalmazhatnak.

Az írásbeli vizsgarész a tantárgyak helyi tantervre épülő vizsgakövetelmények alapján

helyben elkészített vizsgadolgozat, feladatlap megoldásából, a szóbeli vizsgarész a tantárgyak

helyi tantervre épülő vizsgakövetelmények alapján helyben elkészített tételek kifejtéséből

vagy kifejtendő feladatok megoldásából áll. A gyakorlati vizsgarész gyakorlati

vizsgafeladatok végrehajtásából áll.

A vizsgarészeket a munkaközösségek által meghatározott módon, tantárgyanként és

képzéstípusonként a szabályzat mellékletként, táblázat-formában tartalmazza.

1.9.3 A tanulmányok alatti vizsgák időpontja, a jelentkezés módja

Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási

intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott

tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje

Osztályozó vizsgák időpontja

Osztályozó vizsga megszervezésére január 8. és 18., 12. évfolyamos diákok és előrehozott

érettségire jelentkezettek számára a tavaszi érettségi időszakban szervezett tantárgyi érettségi

vizsga írásbeli vizsgáját megelőzően van lehetőség április 15. és 25. között, őszi érettségi

vizsgaidőszak előtt: augusztus utolsó hete.

Javítóvizsgák időpontja

A tanuló javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, augusztus 21-től

augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.

Különbözeti vizsgák időpontja

A különbözeti vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni azzal a

kitétellel, hogy a más középiskolából, osztályból vagy képzésről érkező tanulók számára

különbözeti vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a

vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell:

szeptember utolsó hete

az első félév zárása előtt: január 1-2. hete

A vizsgák időpontjait az iskola éves munkaterve tartalmazza, ettől eltérő időpontot - írásos

kérelemre - az igazgató engedélyezhet.

A vizsgákra jelentkezés módja:

Ha a vizsgát a tanuló kéri, a vizsgákra írásban kell jelentkezni, legkésőbb a vizsgát

megelőző 30. napig.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


45

A magántanuló felkészítése és értékelése

A Nemzeti köznevelési törvény 55. § (1) bekezdése szerint „Az igazgató a gyakorlati képzés

kivételével a tanulót kérelmére - kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére - felmentheti az

iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai,

sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi”, s így a tanuló az

iskolával magántanulói jogviszonyba kerül.

A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet – a nevelési-oktatási intézmények működéséről –

75.§.(2) bekezdése alapján: „Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme

alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg

készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola

igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól.

A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb

foglalkozásokon.”

Amennyiben az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló igényt tart egyéni foglalkozás

keretében történő felkészítésre, a Nemzeti köznevelési törvény 27. § (7) bekezdése

értelmében: „A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény

miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként

tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának

tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre”, azaz a

tanuló 10 óra felkészülést segítő órát vehet igénybe. A tanulók értékelése – ha a tanuló

állapota ezt megengedi – a felkészítő órákon folyamatosan történik. Az értékelés során

minden esetben figyelembe vesszük a szakszolgálat által elkészített véleményt.

Abban az esetben, ha a magántanulói jogviszony keretében a tanuló felkészítéséről a szülő

gondoskodik, a tanuló a vizsgáira egyedül készül fel, azonban az iskola félévente két

alkalommal lehetőséget biztosít a tanuló számára – konzultáció formájában – annak

felmérésére, hogy hol tart a felkészülésben.

A Nemzeti köznevelési törvény 55. § (3) bekezdése szerint „Az, akit felmentettek a kötelező

tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a

nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.” Ennek értelmében

intézményünkben a tanuló osztályzatának megállapítására félévente: a féléves értékelésre

januárban, a tanévet lezáró értékelésre júniusban kerül sor. A számonkérés írásos és szóbeli

vizsga formájában történik. A számonkérés ütemezéséről az iskola tájékoztatja a szülői

felügyeletet ellátót valamint a vizsgázót legalább egy hónappal a vizsga ideje előtt. A félévi és

év végi számonkérés mindig legalább háromfős vizsgabizottság előtt zajlik. A tanuló

érdemjegyeit és osztályzatait a nevelőtestület állapítja meg, illetve dönt a tanuló magasabb

évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. A tanuló – döntése alapján - független

vizsgabizottság előtt is számot adhat tudásáról.

1.9.4 A vizsga tartalma

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az

iskola pedagógiai programjában rögzített követelményrendszerével.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


46

Az osztályozó és a javítóvizsgán az adott tanév helyi tantervben előírt törzsanyaga kérhető

számon. Az egyes tantárgyakból a vizsga összetevőinek - a témaköröknek - súlyozását az

érintett munkaközösségek határozzák meg. A vizsga tartalmának megfelelő témaköröket a

tanulónak a felkészüléshez írásban ki kell adni.

1.9.5 A sajátos nevelési igényű tanulókra, illetve a beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézséggel küzdő vizsgázókra vonatkozó szabályok

A tanulmányok alatti vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények

érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A

mentességről, kedvezményekről az igazgató határozatot hoz, melyről a tanulót/szülőt és a

vizsgabizottságot értesíti.

A vizsgázó kérésére, a szakértői javaslat figyelembe vételével az igazgató engedélyezheti:

az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idő legfeljebb harminc

perccel történő meghosszabbítását,

szóbeli vizsgán a harminc perc gondolkodási idő legfeljebb tíz perccel való

megnövelését,

az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök használatát,

írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga, vagy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsga

letételét.

Ha a vizsgázónak a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 68. § (4) bekezdése alapján

engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és

szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a

tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a

második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a

vizsgahelyiséget elhagyhatja.

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön

helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc

percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár

felolvassa

1.9.6 Független vizsgabizottság előtti vizsga

A tanulmányok alatti vizsgát az iskolában, illetve rendeletben meghatározottak szerint

független vizsgabizottság előtt is lehet tenni.

A tanulónak joga van ahhoz, hogy tudásáról független vizsgabizottság előtt adjon számot,

tehát kérheti, hogy év végi osztályzatát az iskolán kívül a független vizsgabizottság állapítsa

meg.

A kérelmezés eljárásrendje

A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a Kormányhivatal,

szakmai-elméleti és szakmai-gyakorlati vizsgatantárgyak esetén pedig a szakképesítésért

felelős miniszter által kijelölt intézmény szervezi.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


47

A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával -

a félévi, illetve év végi osztályzat megállapítására a félév, illetve a szorgalmi idő

utolsó napját megelőző harmincadik napig,

ha mulasztás miatt nem osztályozható - és részére a nevelőtestület engedélyezte az

osztályozó vizsgát - az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha

osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot

adni tudásáról.

A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola

igazgatója a bejelentést öt napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek,

amelyik az első félév, illetve a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.

A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt

napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola a

kérelmet hét napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek.

Az igazgató a kérelemről tájékoztatja a Kormányhivatalt, amely írásban értesíti a tanulót vagy

a szülőt és a tanuló iskolájának igazgatóját a vizsga helyéről és idejéről.

A tanuló a tantárgy(ak) jellegétől függően - a tantervi előírások alapján - tesz csak írásbeli,

írásbeli és szóbeli vagy csak szóbeli vizsgát, illetve gyakorlati vizsgát. A vizsga részeit az

iskola nevelőtestülete határozza meg. A vizsga végén a bizottság értékeli a tanuló

teljesítményét és megállapítja a végleges osztályzato(ka)t.

A független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, aki abban az iskolában tanít,

amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a

vizsgabizottság, illetőleg a vizsgáztató iskola törzslapi bejegyzés céljából értesíti azt az

iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra

lépéséről - figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott, illetve a vendégtanulóként

szerzett osztályzatot - az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

1.9.7 A vizsgák szervezésének, lebonyolításának általános szabályai

A nevelőtestület feladat

osztályozóvizsgák esetében döntés a jelentkezésekről

Az igazgató feladatai

Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért és a zavartalan lebonyolítás feltételeinek

megteremtéséért.

Az előkészítés feladatai:

a jelentkezések összegyűjtése,

döntés a jelentkezésekről (kivéve osztályozóvizsgákra bocsátás) és mentesítésekről, a

döntés határozatba foglalása,

a vizsgarend kialakítása, helyszínek, időpontok kijelölése, bizottságok megbízása,

a vizsgafeladatok, vizsgatételek elkészíttetése a követelmények alapján,

a vizsga körülményeinek, feltételeinek biztosítása a zavartalan lebonyolítás érdekében.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


48

A vizsgabizottság

A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Ha a vizsgát az

iskola szervezi, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll, elnökét és tagjait - kérdező

tanár, ellenőrző tanár - az igazgató bízza meg.

A vizsgabizottság elnökének feladatai

felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes

működéséért,

meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg

teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén

kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,

vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit (előzetes értekezlet,

tájékoztató értekezlet, záró értekezlet, eredményhirdető értekezlet),

átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a

vizsga iratait,

a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja.

A vizsgabizottság tagjainak feladatai

A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári

végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet.

Feladatai a vizsga előkészítése során:

elkészíti és a felkészüléshez a tanulóknak átadja a vizsga témaköreinek listáját,

elkészíti az írásbeli feladatsort, a szóbeli tételsort és annak értékelőlapját, valamint az

értékelési-pontozási útmutatót, melyeket - a munkaközösség-vezetői ellenőrzés és

aláírás után- az igazgatónak átad (A feladatsort és a tételsort titkosan kell kezelni.)

A vizsgázók írásbeli dolgozatait a vizsgát követően, a szóbeli vizsga előtt kijavítja és értékeli

a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.

A szóbeli/gyakorlati vizsga során:

kérdésekkel segíti a vizsgázót a tétel kifejtésében,

a részpontszámokat rávezeti a vizsgarész értékelő lapjára,

gondoskodik az egyes tantárgyak vizsgáihoz szükséges segédeszközökről,

közreműködik a szóbeli vizsga rendjének megtartásában.

Az ellenőrző tanár: Az igazgató jelöli ki a munkaközösség tagjai közül. Kontroll szerepet tölt

be a vizsga során. Közreműködik az írásbeli dolgozat pontszámának véglegesítésében, a

szóbeli tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, javaslatot tesz a vizsgázó

teljesítményének értékelésére.

A vizsgarészek lebonyolítása

1. Az írásbeli vizsga szabályai

Egy napon egy tanulónak maximum három írásbeli vizsga szervezhető, a vizsgák

között legalább 10 perc pihenőt kell biztosítani. Az írásbeli feladatsort egy adott

évfolyam összes tanulójának azonos időpontban kell megírnia. Ha a tanuló neki fel

nem róható okból nem tud részt venni a javítóvizsgán a kijelölt napon, akkor új

feladatsort kell számára készíteni.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


49

A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles

kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék.

A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a

jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti

az írásbeli tételeket/kiosztja a feladatlapokat.

A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

Az írásbeli vizsgán csak az iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon,

tétellapokon lehet dolgozni.

A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell

elkészíteni.

Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges

segédeszközökről az iskola gondoskodik; azokat a vizsgázók egymás között nem

cserélhetik.

A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett

feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot,

jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális

idő vizsgatantárgyanként negyvenöt perc, magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgy

esetén hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett

idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni.

2. A szóbeli vizsga szabályai

Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli

vizsga.

A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén,

mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot,

és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli

vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a kérdező tanár gondoskodik.

A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.

A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a

vizsgabizottság tagjaitól vagy a kérdező tanártól kaphat segítséget.

A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem

segíthetik.

Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási időt kell

biztosítani a felkészülésre, kivétel az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő. A

felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban

kell elmondania.

Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A

vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel,

ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel

kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel

kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a

rendelkezésére álló idő letelt.

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy

alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. A póttételből való

felkészülési idő és felet-idő is minimálisan 30 perc illetve 15 perc.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


50

Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás

előtt legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a

vizsgahelyiséget elhagyhatja.

3. A gyakorlati vizsgarész

A vizsgázót előzetesen tájékoztatni kell a gyakorlati vizsga tartalmáról és rendjéről.

A gyakorlati vizsgarész vizsgafeladatait pontozással kell értékelni.

Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára,

amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga

befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl.

rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program).

A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben

meghatározott idő áll rendelkezésre. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének

ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő

feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat

rendelkezéseket.

Testnevelés tantárgyból: A vizsga egy részből áll: gyakorlati vizsga. A vizsgán az

adott tanév törzsanyaga kérhető számon. A témakörök súlyozását a testnevelés

munkaközösség határozza meg.

Gyakorlati feladatsor

A gyakorlati feladatsort és az értékelési-pontozási útmutatót az igazgató által a vizsgáztatással

megbízott szaktanár állítja össze és juttatja el a vizsgázó számára minimum 30 nappal a

vizsga előtt A feladatsort és a pontozási útmutatót a munkaközösség-vezető hagyja jóvá,

aláírásával látja el (a vizsga időpontja előtt minimum 40 nappal).

Gyakorlati vizsga lebonyolítása

A gyakorlati vizsga maximum 150 perc időtartamú lehet. A vizsga hosszát a feladatsor

ismeretében a munkaközösség-vezető határozza meg.

1.9.8 A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsga pontozása

Az írásbeli dolgozatot a kérdező tanár a pontozási útmutatóban meghatározottak szerint

kijavítja. A szóbeli vizsga előtt - az előzetes értekezleten - az elnök és az ellenőrző tanár

közreműködésével a bizottság véglegesíti - szükség esetén módosítja - a pontszámokat.

A szóbeli és a gyakorlati vizsga pontozása

A szóbeli és a gyakorlati vizsgán a feleletrészek pontszámait a vizsgabizottság tagjai együtt

határozzák meg. Vita esetén a szavazattöbbség dönt. A pontszámokat a szóbeli vizsga

értékelőlapjára rávezetik.

A tanuló végső érdemjegye a szóbeli vizsga után

Az írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsgarészek pontszámai összeadódnak.

Az összpontszámot, a %-ra átváltott értékét, valamint a vizsga végső érdemjegyét rá kell

vezetni a vizsga jegyzőkönyvére.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


51

1.9.9 Szabálytalanságok kezelése

Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó

feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét,

aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a

szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak.

Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a

szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes

jegyzőkönyvbe foglalja.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá

minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a

szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola

igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó

meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a

feladatlapra, és értesíti az igazgatót.

Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két

másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság a

cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:

a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja,

és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott

teljesítményt,

az adott vizsgatantárgyból - a javítóvizsga kivételével - a vizsgázót javítóvizsgára

utasítja.

A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell

foglalni.

Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a

vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de

ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság

megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga

jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

1.9.10 A tanulmányok alatti vizsga iratai és kezelésük

A vizsga jegyzőkönyve

A tanulmányok alatti vizsgákról tanulónként és vizsgánként jegyzőkönyvet kell kiállítani.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 104. § alapján a jegyzőkönyvön fel kell tüntetni:

a vizsgát lebonyolító intézmény nevét, OM azonosítóját és címét,

a tanuló nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, anyja születéskori nevét,

lakcímét,

a vizsgatárgy megnevezését,

az írásbeli vizsga időpontját, értékelését,

a szóbeli és/vagy gyakorlati vizsga időpontját, a feltett kérdéseket, a vizsga értékelését

és a kérdező tanár aláírását,

a végleges osztályzatot,

PEDAGÓGIAI PROGRAM


52

a jegyzőkönyv kiállításának helyét és idejét,

az elnök, a jegyző és a vizsgabizottság tagjainak nevét és aláírását.

Több évfolyam több tantárgyi követelményének teljesítése

Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy

tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani.

Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat

valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni.

Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak

osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga

évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni.

1.9.11 Jogorvoslat

A tanulmányok alatti vizsgákkal összefüggésben hozott döntésekkel szemben a tanuló, illetve

a kiskorú tanuló esetében a szülő a jogorvoslathoz való alkotmányos jogát érvényesítheti.

A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos döntések, illetve azok elmulasztása ellen az

eljárást megindító kérelem a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított tizenöt

napon belül nyújtható be az iskolához, mint elsőfokon döntő szervhez. A felülbírálati kérelem

és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a

kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

általános szabályairól szóló (2004. évi CXL. törvény 102. §) törvény rendelkezéseit kell

alkalmazni.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

1.9.12 A tanulmányok alatti vizsgák követelményei

A tanulmányok alatti vizsgát az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően szervezzük, így

általában írásbeli és szóbeli részből áll. Kivételt képez az informatika, testnevelés, rajz és

vizuális kultúra, ének-zene, mivel ezekből a tantárgyakból gyakorlati vizsga van.

A vizsgaszabályzat elérhető iskolánk honlapján és hozzáférhető az iskola könyvtárában,

titkárságán és az igazgatóhelyettesi irodában.

A vizsgarészek értékelése és az érdemjegyek meghatározása az érettségi vizsgán alkalmazott

szabályok szerint történik:

0-24%: elégtelen

25-39%: elégséges

40-59%: közepes

60-79%: jó

80-100%: jeles

PEDAGÓGIAI PROGRAM


53

1.9.13 Vizsgatárgyak részei

Közismereti tantárgyak Gimnázium

Követelmény-modul

megnevezése Tantárgy Írásbeli Szóbeli Gyakorlati Megjegyzés

Magyar irodalom X X

Magyar nyelvtan X X

Történelem X X

Idegen nyelv X X

Matematika X X

Fizika X X

Földrajz X X

Biológia X X

Kémia X X

Informatika X X

Testnevelés X

Vizuális kultúra X

Dráma és tánc X X

Ének-zene X X

Etika X X

Gazdasági

ismeretek X X

Életvitel és

gyakorlat X

Pénzügyi és

vállalkozási

ismeretek

X X

Speciális

társadalomismeret X

Belügyi rendészeti

ismeretek -

Rendvédelem

X X

Közismereti tantárgyak Gimnázium 2016. szeptember 01-től

Követelmény-modul


Magyar nyelv és

irodalom X X

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

X X

PEDAGÓGIAI PROGRAM


54

ismeretek

Idegen nyelv I. X X

Idegen nyelv II. X X

Matematika X X

Fizika X X

Földrajz X X

Biológia -

egészségtan X X

Kémia X X

Informatika X X

Testnevelés X


Dráma és tánc X

Ének-zene X X

Művészetek – ének

zene X X

Művészetek –

vizuális kultúra X

Etika X X

Belügyi rendészeti

ismeretek -

társadalomismeret

X X

Életvitel és

gyakorlat X

Közismereti tantárgyak Szakgimnázium

Követelmény-modul


Magyar irodalom X X

Magyar nyelv X X

Matematika X X

Angol nyelv X X

Német nyelv X X

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek

X X

Fizika X X

Kémia X X

Biológia –

egészségtan X X

Földrajz X X

Informatika

Ének-zene X X

Vizuális kultúra X X

PEDAGÓGIAI PROGRAM


55

Testnevelés és sport X

Etika X X

Művészetek –


Közismereti tantárgyak Szakgimnázium 2016. szeptember 01-től

Követelmény-modul


Magyar irodalom X X

Magyar nyelv X X

Matematika X X

Angol nyelv X X

Német nyelv X X

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek

X X

Fizika X X

Biológia –

egészségtan X X

Informatika

Ének-zene X X


Testnevelés és sport X

Etika X X

Művészetek –


Kötelező komplex

természettudomá-

nyos tantárgy

X X

Pénzügyi és

vállalkozói

ismeretek

X X

Informatika ágazat 2016. szeptember 01-től (9-12. évf.) Követelmény-

modul megnevezése

Tantárgy Írásbeli Szóbeli Gyakorlati Megjegyzés

11996-16

Információ-

technológiai

alapok

IT alapok X

IT alapok gyakorlat X

11997-16

Hálózati

ismeretek I.

Hálózatok I. X

Hálózatok I.

gyakorlat X

11625-16 Programozás X

PEDAGÓGIAI PROGRAM


56

Programozás

és adatbázis-

kezelés

Programozás

gyakorlat X

11999-16

Informatikai

szakmai angol

nyelv

IT szakmai angol

nyelv X X

12010-16

Nyílt

forráskódú

rendszerek

kezelése

Linux alapok X

Linux alapok

gyakorlat X

12008-16

Irodai

szoftverek

haladó szintű

használata

Irodai szoftverek X

Irodai szoftverek

gyakorlat X

12009-16

Informatikai

szakmai

orientáció

IT szakorientáció X X

IT szakorientáció

gyakorlat X X

12003-16

Hálózati

ismeretek II.

Hálózatok II. X

Hálózatok II.

gyakorlat X

IT hálózatbiztonság X X

IT hálózatbiztonság

gyakorlat X

12013-16

Hálózati

operációs

rendszerek és

felhőszolgál-

tatások

Szerverek és

felhőszolgáltatások X X

Szerverek és

felhőszolgáltatások

gyakorlat

X

Informatika szakmacsoport 2013. szeptember 01-től (9-12. évf.) Követelmény-

modul megnevezése


11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

X X

10815-12

Információ-

technológiai

alapok

Információ-

technológiai alapok X

Információ-

technológiai alapok

gyakorlat

X

10826-12 Munkaszervezési X

PEDAGÓGIAI PROGRAM


57

Szakmai

életpálya-

építés, munka-

szervezés,

munkahelyi

kommunikáció

ismeretek

Munkaszervezés

gyakorlat X

10817-12

Hálózatok,

programozás

és adatbázis-

kezelés

Adatbázis- és

szoftverfejlesztés X X

Adatbázis- és

szoftverfejlesztés

gyakorlat

X

Hálózati ismeretek

I. X

Hálózati ismeretek

I. gyakorlat X

Ügyvitel ágazat 2016. szeptember 01-től (9-12. évf.) Követelmény-

modul megnevezése


11806-16

Gépírás és

számítás-

technikai

alkalmazások

Gépírás gyakorlata X

Számítástechnikai

alkalmazások az

ügyfélszolgálatban

X

11807-16

Kommuniká-

ció az

ügyfélszolgá-

latban

Ügyfélszolgálati

kommunikáció X X

Ügyfélszolgálati

kommunikációs

gyakorlat

X

11808-16

Ügyfélszolgá-

lat a

gyakorlatban

Ügyfélszolgálati

ismeretek X X

Ügyfélszolgálati

gyakorlat X X

11809-16

Dokumentum-

kezelés az

ügyfélszolgá-

latban

Levelezési

gyakorlat az


X

Dokumentum- és

adatkezelés az


X X

Komplex

ügyfélszolgálati

gyakorlat

X

10066-16

Gazdálkodási

alapfeladatok

Gazdasági és

vállalkozási

ismeretek

X X

Jogi ismeretek X X

12082-16 Gépírás és X

PEDAGÓGIAI PROGRAM


58

Gépírás és

irodai

alkalmazások

levelezési gyakorlat

Irodai alkalmazások

gyakorlata X

12083-16

Gyorsírás

Gyorsírás

gyakorlata X

12084-16

Üzleti

kommunikáció

és protokoll

Kommunikáció a

titkári munkában X X X

10072-16

Rendezvény-

és program-

szervezés

Rendezvény- és

programszervezés X X

Rendezvény- és

programszervezés

gyakorlata

X

12085-16

Titkári

ügyintézési

gyakorlat

Titkári ügyintézés X X

Titkári ügyintézés

gyakorlata X

Ügyvitel szakmacsoport 2013. szeptember 01-től (9-12. évf.) Követelmény-

modul megnevezése


11500-12

Munkahelyi

egészség és

biztonság

Munkahelyi

egészség és

biztonság

X X

10067-12

Gépírás és

dokumentum-

készítés,

iratkezelés

Gépírás és

iratkezelés

gyakorlat

X

Levelezési

ismeretek X X

Levelezési

ismeretek gyakorlat X

10070-12

Munkahelyi

kommunikáció

Kommunikáció

alapjai X X

Üzleti

kommunikáció

gyakorlat

X

10066-12

Gazdálkodási

alapfeladatok

Gazdasági

alapismeretek X X

Jogi ismeretek X X

Vállalkozási

ismeretek X X

Környezetvédelem ágazat 2016. szeptember 01-től (9-12. évf.) Követelmény-

modul Tantárgy Írásbeli Szóbeli Gyakorlati Megjegyzés

PEDAGÓGIAI PROGRAM


59

megnevezése

12091-16

Hulladék-

kereskedelem

és -

gazdálkodás

Laboratóriumi

gyakorlatok X X X

Hulladék-

kereskedelem X X

Hulladék-

gazdálkodási

ismeretek

X X

Hulladék-

gazdálkodási

gyakorlatok

X X

Munkabiztonság X X

11937-16

Környezet-

védelmi

alapismeretek

Műszaki ismeretek X X

Földtudományi

alapok X X

Környezeti kémia X X

Környezetvédelmi

alapismeretek X X

Környezettechnikai

alapok X X

Méréstechnika

gyakorlat X X

Környezetvédelmi

gyakorlat X X

Környezettechnikai

alapok gyakorlat X X

Környezetvédelem – vízgazdálkodás szakmacsoport 2013. szeptember 01-től (9-12. évf.)

Követelmény-modul


11494-12

Környezet-

védelmi és

vízgazdál-

kodási

alapismeretek

Környezetvédelemi

alapismeretek X X

Vízgazdálkodási

alapismeretek

Földméréstan

tantárgy

X X

Környezettechnikai

alapok X X

Környezetvédelmi

gyakorlat X X

Analitika gyakorlat X X

Sport ágazat 2016. szeptember 01-től (9-12. évf.) Követelmény-

modul megnevezése


PEDAGÓGIAI PROGRAM


60

10323-12

Egészségügy

és elsősegély

Anatómiai-élettani

ismeretek X X

Egészségtan X X

Terhelésélettan X X

Elsősegélynyújtás

gyakorlat X

Funkcionális

anatómia X X

Masszázs

elméleti

alapjai I.

Klinikumi

alapismeretek X X

10324-12

Edzéselmélet

és gimnasztika

Edzéselmélet X X

Edzésprogramok

gyakorlat X X

Írásbeli

dokumentumo

k bemutatása

Gimnasztika X X

Gimnasztika

gyakorlat X

Fizioterápia I.

Fizioterápia X X

Fizioterápia I.

gyakorlat X X

Regeneráló

balneoterápiás

masszázs

Masszázs X X

Svédmasszázs

gyakorlat X

Közszolgálat szakmacsoport 2013. szeptember 01-től (9-12. évf.) Követelmény-

modul megnevezése


Fegyveres szervek

és vagyonvédelem

I.

X X

Fegyveres szervek

és vagyonvédelem

II.

X X

Fegyveres szervek

és vagyonvédelem

III.

X X

Fegyveres szervek

és vagyonvédelem

IV.

X X

Speciális gyakorlat

I. X


II. X


III. X

Speciális gyakorlat X

PEDAGÓGIAI PROGRAM


61

IV.

Jogi és

közigazgatási

ismeretek I.

X X

Jogi és

közigazgatási

ismeretek II.

X X

Jogi és

közigazgatási

ismeretek III.

X X

Társadalom és

kommunikáció I. X X

Társadalom és

kommunikáció II. X X

Társadalom és

kommunikáció

gyakorlat

X

Speciális

informatika X

Speciális

informatika

gyakorlat

X

Idegen nyelv I. X X

Idegen nyelvi

gyakorlat X

Rendészet és közszolgálat ágazat 2016. szeptember 01-től (9-12. évf.) Követelmény-

modul megnevezése


11654-16

Rendvédelmi

jog és

közigazgatás

Közszolgálati

ügyintézői

ismeretek

X

11655-16

Magán-

biztonság a

közszolgálati

ügykezelő

számára

Magánbiztonság és

vagyonvédelem I. X


vagyonvédelem II. X X


vagyonvédelem III. X X


vagyonvédelem IV.

gyakorlat

X X X

Személy és

vagyonvédelemi

ismeretek gyakorlat

X X X

Személy és

vagyonőri és X X X

PEDAGÓGIAI PROGRAM


62

közterület -

felügyelői

ismeretek gyakorlat

11553 -16

Rendvédelmi

szervek és

alapfeladatok

Rendvédelmi

szervek és

alapfeladatok I.

X X

Rendvédelmi

szervek és

alapfeladatok II.

X X

Rendvédelmi

szervek és

alapfeladatok III.

X X

Rendvédelmi

szervek és

alapfeladatok IV.

X X

Rendvédelmi

szervek és

alapfeladatok V.

X X

Rendvédelmi

szervek és

alapfeladatok

gyakorlat

X X X

11556 -16

Társadalom-

ismeret és

szakmai

kommunikáció

Közszolgálati

ügyintézői

ismeretek

X X

Közszolgálati

ügyintéző

gyakorlati

ismeretek

X X

11657 -16

Rendészeti

szakmai

idegen nyelv

Rendészeti szakmai

idegen nyelv X X

11658 -16

Rendészeti

szakmai

informatika

Rendészeti szakmai

informatika (Szabó

Tamás)

X X

11552 -16

Önvédelem és

intézkedés

taktika

Önvédelem és

intézkedés taktika

gyakorlat I.

X X X

Önvédelem és


gyakorlat II.

X X X

Önvédelem és


gyakorlat III.

X X X

Önvédelem és

intézkedés taktika X X X

PEDAGÓGIAI PROGRAM


63

gyakorlat IV.

Önvédelem és

intézkedés taktika X X

10069-12

Irodai

asszisztensi

feladatok

Ügyviteli ismeretek X X

10067-12

Gépírás,

dokumentum

készítés

iratkezelés

Ügyviteli ismeretek X X

11632-16

Közszolgálati

ügyintéző

alapfeladatok

Közszolgálati

ügyintézői

ismeretek

X X

Közszolgálati

ügyintézői

gyakorlat

X X X

Oktatás szakmacsoport 2013. szeptember 01-től (9-12. évf.) Követelmény-

modul megnevezése


11464-12

Pedagógiai,

pszichológiai

feladatok

Pedagógia X X

Pedagógia

gyakorlat X X

Pszichológia X X

Pedagógia ágazat 2016. szeptember 01-től (9-12. évf.) Követelmény-

modul megnevezése


11688-16

Gondozás és

egészség-

nevelés

Gondozási és

egészségnevelési

alapismeretek

X X

11470-16

Óvodai

nevelési

feladatok

A nevelés elméleti

alapjai X X X

Nevelési gyakorlat X X X

11544-16

Konyhai és

udvari

feladatok az

óvodai dajka

tevékenységé-

ben

Konyhai és udvari

feladatok X X

11543-16

Takarítási

Takarítási

ismeretek X X

PEDAGÓGIAI PROGRAM


64

feladatok az

óvodai dajka

tevékenységé-

ben

12070-16

Speciális

gondozás és

egészség-

védelem

Gyógypedagógiai

egészségtan X X

Gyógypedagógiai

egészségtan

gyakorlat

X X X

11465-16

Általános

gyógypedagó-

giai feladatok

Gyógypedagógiai

alapismeretek X X

11684-16

Gyógypedagó-

giai

kommunikáció

Sérülés-specifikus

kommunikáció X X

1.10 A felvétel és az átvétel helyi szabályai

1.10.1 A felvételi eljárás különös szabályai

Iskolánk a hozzánk jelentkező nyolcadikosok számára a rendes felvételi eljárás keretében

felvételi vizsgát tart, amely az egyes tanulmányi területeken különböző részekből áll, és a

felvételizőknek különböző követelményeknek kell megfelelniük.

A felvételi vizsga részei

Kód Osztály-tagozat Felvételi vizsga

Gimnáziumi osztályok

0201 Matematika-természettudományos osztály

központi írásbeli (matematika)

szóbeli meghallgatás (matematika)

általános iskolai eredmény

0202 Biológia - természettudományos osztály

központi írásbeli (magyar)

szóbeli meghallgatás (biológia)


0203 Nyelvi tagozat


szóbeli meghallgatás (célnyelv)


0204 Humán tagozat


szóbeli motivációs meghallgatás


0205 Belügyi rendészeti osztály


szóbeli elbeszélgetés

fizikális állapotfelmérés


PEDAGÓGIAI PROGRAM


65

Szakgimnáziumi osztályok

0211 Oktatás szakmacsoport

Pedagógia ágazat


szóbeli elbeszélgetés, szövegértés


0212 Informatika szakmacsoport

Informatika ágazat

központi írásbeli (matematika)

szóbeli meghallgatás (informatika)


0213 Környezetvédelem szakmacsoport

Környezetvédelem ágazat




0214 Ügyvitel szakmacsoport

Ügyvitel ágazat


szóbeli meghallgatás (informatika)


0215 Rendészet és közszolgálat ágazat

(Közszolgálati ügyintéző)





0216 Sport ágazat





0217 Vízügy ágazat




A gimnáziumi és a szakgimnáziumi évfolyamra nem nyerhet felvételt az a tanuló, aki nem írja

meg a központi írásbeli felvételi vizsgát és nem teljesíti a szóbeli felvételi követelményeket.

A szóbeli meghallgatásra nem kell külön jelentkezni, mert ezt a szerepet a felvételi

jelentkezési lap tölti be, amelyet az általános iskola továbbít a középiskola számára.

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 39.§. (4) bekezdése alapján a szóbeli vizsga nyilvános.

A szóbeli meghallgatás célja: az adott tanulmányi területekhez rendelt osztályok, tagozatok

profiljához kapcsolódó szakmai motiváltság vizsgálata. A felvételi vizsga témakörei, a

kérdéssorok iskolánk honlapján - a www.tfg.hu honlapon - olvashatók.

A felvételi bizottság a szóbeli meghallgatáson elsősorban nem a jelentkezők tantárgyi tudását

vizsgálja, hanem tájékozottságát a választott tanulmányi területre vonatkozóan.

1.10.2 Tanulók átvétele másik iskolából

Az átvétel eljárásrendje

Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére – elsősorban a tanév

befejezése után – biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az

iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről az igazgató dönt az érintett osztályfőnök

véleményének kikérésével.

Ha az igazgató engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított

tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell-e

rendelnie különbözeti vizsgát.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


66

Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az igazgató tanév közben

is engedélyezheti az átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot

küld a tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az

„Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez kaptuk.

Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az

igazgató, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi

foka alapján biztosítottnak látja a különbözeti vizsga eredményességét.

Évközi vizsgát kizárólag a fenti esetben tartunk, egyébként általában az

augusztusi vizsgaidőszakban szervezzük meg a vizsgákat.

Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles

dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási/elektronikus

naplóba.

Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok

segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell.

Az iskolaváltás elutasítása

Ha a megcélzott osztályban nincs üres hely.

Ha a tanuló nem rendelkezik központi írásbeli eredménnyel.

Ha az átvételét kérő tanuló félévi vagy év végi bizonyítványában elégtelen

osztályzat szerepel.

Ha a tanuló tanulmányi eredménye gyenge (3,0 alatti átlag).

Ha a két iskola tantervei között jelentősek a különbségek, nem tudjuk átvenni –

különösen a felsőbb évfolyamokra – azt a tanulót, akinél az eddigi

teljesítménye alapján nem feltételezhető, hogy eredményes különbözeti vizsgát

tesz.

Ha a tanuló az augusztusi különbözeti vizsgán bármely tantárgyból nem

teljesítette az elégséges szintet, az átvételét elutasítjuk.

1.11 A szóbeli felvételi vizsga követelményeit és az alkalmassági vizsga

szabályait, a felvételi eljárás során alkalmazott speciális értékelési

szabályokat a tanév aktuális FELVÉTELI SZABÁLYZATA

TARTALMAZZA, mely a Pedagógiai Program 1. sz. mellékletét

képezi.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


67

2 HELYI TANTERV

2.1 Az intézmény helyi tanterve

2.1.1 Az intézmény oktatási, képzési rendje

A nappali tagozaton az intézmény oktatási, képzési ideje 4, 5 vagy 6 év, az OKJ-s képzéseken

a korábbi szakgimnáziumi tanulmányok beszámíthatóak, ha a képzés jellege megengedi.

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv

- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

- a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint

- az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet,

- A szakképesítésért felelős miniszter a 2018. évi V. tv. és a 94/2018. (V. 22.) Korm.

rendelet alapján - kiegészítő információ az OKJ rendelethez

- A szakképzési kerettantervekről szóló 5/2018. (VII.9.) ITM rendelet

- az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló

217/2012. (VIII.9.) Korm. rendelet alapján készült.

Gimnázium: nappali rendszerű 4 évfolyamos nevelés-oktatás általános feltételek szerint

Humán gimnáziumi oktatás

Általános gimnáziumi oktatás

Biológia emelt óraszámú – természettudományos oktatás

Emelt óraszámú idegen nyelvi oktatás

Emelt óraszámú matematika – természettudományos oktatás

Belügyi rendészeti oktatás

Szakgimnáziumi képzés: nappali rendszerű, szakgimnáziumi nevelés-oktatás (9-12.

évfolyam), általános feltételek szerint

Pedagógia ágazat (szakmacsoport: 3. Oktatás)

Ügyvitel ágazat (szakmacsoport: 16. Ügyvitel)

Informatika ágazat (szakmacsoport: 7. Informatika)

Környezetvédelem ágazat (szakmacsoport: 14. Környezetvédelem)

Rendészet és közszolgálat ágazat (szakmacsoport: 22. Rendészet, honvédelem

és közszolgálat)

Sport ágazat (szakmacsoport: 3. Oktatás)

Vízügy ágazat (szakmacsoport: 23. Vízügy)

PEDAGÓGIAI PROGRAM


68

Szakképzés: felnőttoktatás - nappali munkarend, szakközépiskolai nevelés-oktatás

(szakképzés - 2016. 09. 01-től kifutó rendszerben), általános feltételek szerint

Középfokú OKJ-s képzés:

XIII. Informatika ágazathoz tartozó

54-481-04 Informatikai rendszergazda

IV. Pedagógia ágazathoz tartozó

54-140-02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs

XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazathoz tartozó

54-850-01 Környezetvédelmi technikus

XXV. Ügyvitel ágazathoz tartozó

54-346-01 Irodai asszisztens

Szakképzés: felnőttoktatás - nappali munkarend, szakgimnáziumi nevelés-oktatás

(kizárólag szakképzési évfolyamon) általános feltételek szerint

Középfokú OKJ- képzés:

XIII. Informatika ágazathoz tartozó

54-481-06 Informatikai rendszerüzemeltető

IV. Pedagógia ágazathoz tartozó

54-140-02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs

XXV. Ügyvitel ágazathoz tartozó

54-346-03 Irodai titkár

XXXVIII. Rendészet és közszolgálat ágazathoz tartozó

54-345-01 Közszolgálati ügyintéző

XXXVII. Sport ágazathoz tartozó

54 813 01 Fitness-wellness instruktor

XXIII. Környezetvédelem ágazathoz tartozó

54-850-01 Környezetvédelmi technikus

XLI. Vízügy ágazathoz tartozó

54-853-02 Vízgazdálkodó technikus

Felnőttképzés:

ECL nyelvvizsgára felkészítő tanfolyam

ECDL informatikai vizsgára felkészítő tanfolyam

CISCO Hálózati Akadémia tanfolyam

PEDAGÓGIAI PROGRAM


69

2.1.2 A választott kerettanterv - gimnázium

Iskolánkban a gimnázium osztályok oktatása az emberi erőforrások minisztere által

kiadott „A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló” 51/2012. (XII. 21.)

számú EMMI rendelet mellékletei alapján az alábbi tantervekre épülő helyi tantervek

alapján végzi:

3. melléklet - Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára

Kötelező minimális óraszámok

4 osztályos gimnázium

Óraterv a kerettantervekhez – 9-12. évfolyam, gimnázium

EREDETI

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

I. Idegen nyelv 3 3 3 3

II. Idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 3 3 3 3

Etika 1

Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek 2 2 3 3

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Biológia – egészségtan 2 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1

Vizuális kultúra 1 1

Dráma és tánc 1

Művészetek 2 2

Ének-zene 1 1


Informatika 1 1

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 4 4 6 8

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

http://kerettanterv.ofi.hu/3_melleklet_9-12/index_4_gimn.html

PEDAGÓGIAI PROGRAM


70

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő

évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal:

Általános gimnázium


Magyar nyelv és irodalom (4) 5 (4) 5 (4) 4,5 (4) 4,5

I. Idegen nyelv (3) 4,5 (3) 4,5 (3) 4 (3) 4 II. Idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika (3) 3,5 (3) 3,5 (3) 3,5 (3) 4,5 Etika 1


ismeretek 2 2 3 (3) 4

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2


Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1


Dráma és tánc 1

Művészetek 2 2

Ének-zene 1 1


Informatika (1) 2 (1) 2 Életvitel és gyakorlat 1



Szabadon tervezhető órakeret

(emelt szintű érettségire felkészítő) 0 0 4 4

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Emelt szintű érettségire felkészítés

(egyedi diákokra szabott órakeretből) 2 2

Magyar nyelv és irodalom csoportbontás 5 5 - -

I. idegen nyelv csoportbontás 4,5 4,5 4 4

II. idegen nyelv csoportbontás 3 3 3 3

Matematika csoportbontás 3,5 3,5 - -

Összesen osztály óraszám 51 52 44 44

PEDAGÓGIAI PROGRAM


71

Nyelvi tagozat - gimnázium


Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 (4) 4,5

I. Idegen nyelv (3) 6 (3) 6 (3) 6 (3) 6

II. Idegen nyelv (3) 4 (3) 4 (3) 4 (3) 4

Matematika 3 3 3 (3) 4 Etika 1


ismeretek 2 2 3 (3) 3,5

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2


Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1


Dráma és tánc 1

Művészetek 2 2

Ének-zene 1 1


Informatika 1 1







Emelt szintű érettségire felkészítés



I. idegen nyelv csoportbontás 6 6 6 6


Matematika csoportbontás 3 3 - -

Informatika csoportbontás 1 1


PEDAGÓGIAI PROGRAM


72

Biológia - természettudomány - gimnázium



I. Idegen nyelv (3) 4 (3) 4 (3) 4 (3) 4 II. Idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika (3) 4 (3) 4 (3) 3 (3) 4 Etika 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3

Fizika 2 2 2

Kémia 2 (2) 3 (0) 3 (0) 3

Biológia – egészségtan (0) 2 (2) 3 (2) 4 (2) 4 Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1


Dráma és tánc 1

Művészetek 2 2

Ének-zene 1 1


Informatika 1 1















PEDAGÓGIAI PROGRAM


73

Matematika – természettudomány - gimnázium




Matematika (3) 5 (3) 5 (3) 5 (3) 5 Etika 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3

Fizika (2) 2,5 (2) 2,5 (2) 3 (0) 3 Kémia 2 2


Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1


Dráma és tánc 1

Művészetek 2 2

Ének-zene 1 1


Informatika (1) 1,5 (1) 1,5 Életvitel és gyakorlat 1












Informatika csoportbontás 1,5 1,5

Összesen osztály óraszám 52,5 53,5 46 46

PEDAGÓGIAI PROGRAM


74

Belügyi rendészet - gimnázium




Matematika 3 3 3 3

Etika 1


ismeretek (2) 3 2 3 (3) 4

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2


Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1


Dráma és tánc 1

Művészetek 2 2

Ének-zene 1 1


Informatika (1) 2 (1) 2 Életvitel és gyakorlat 1



Speciális társadalomismeret 1 1

Belügyi rendészeti ismeretek 3 3

Önvédelem 1 1 1 1



Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Emelt szintű érettségire felkészítés







PEDAGÓGIAI PROGRAM


75

HUMÁN TAGOZAT - gimnázium


Magyar nyelv és irodalom (4)5 (4)5 (4)5 (4)5

I. Idegen nyelv (3)4 (3)4 (3)4 (3)4

II. Idegen nyelv 3 3 3 3

Matematika 3 3 3 (3)4

Etika 1

Tört., társ. és államp. ismeretek (2)3 (2)3 (3)4 (3)4

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2


Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1


Dráma és tánc / Mozgóképk. és

médiaismeret 1

Művészetek 2 2

Informatika (1)2 (1)2




Szabadon tervezhető órakeret - - 3 4




Magyar nyelv és irodalom csoport

bontás 5 5 - -

I. idegen nyelv csoport bontás 4 4 4 4

II. idegen nyelv csoport bontás 3 3 3 3

Matematika csoport bontás 3 3 - -

Informatika csoportbontás 2 2 - -


PEDAGÓGIAI PROGRAM


76

2.1.3 2016. szeptemberét 01-től felmenő rendszerben a 9. évfolyamon

elkezdett képzések kerettantervei - szakgimnázium

Iskolánkban a szakgimnáziumi osztályok „A szakképzési kerettantervekről szóló”

30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet szakképzési kerettanterveket tartalmazó rendelet

mellékletei alapján az alábbi tantervekre épülő helyi tantervek alapján végzi:

3. melléklet - A szakgimnáziumban oktatható szakképesítések szakképzési

kerettantervei

A kerettantervek közül a szakgimnáziumi osztályokban az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Változat

Magyar nyelv és irodalom Kerettanterv A változat

Matematika Kerettanterv

Angol nyelv Kerettanterv

Német nyelv Kerettanterv

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Kerettanterv

Komplex természettudományos tantárgy Kerettanterv

Fizika Kerettanterv A változat

Biológia – egészségtan Kerettanterv A változat

Földrajz Kerettanterv

Informatika Kerettanterv

Testnevelés és sport Kerettanterv

Etika Kerettanterv

Művészetek – vizuális kultúra Kerettanterv

Informatika szakmacsoport – Informatika ágazat szakmai program szerint

Ügyvitel szakmacsoport – Ügyvitel ágazat szakmai program szerint

Környezetvédelem szakmacsoport –


szakmai program szerint

Oktatás szakmacsoport – Pedagógia ágazat szakmai program szerint

Rendészet, honvédelem és közszolgálat

szakmacsoport – Rendészet ágazat


Oktatás szakmacsoport- Sport ágazat szakmai program szerint

Vízügy szakmacsoport- Vízügy ágazat szakmai program szerint

A szakgimnáziumi osztályokban 10. évfolyamon tanítandó Művészetek tantárgyak közül

iskolánkban heti 1 órában a Vizuális kultúra tantárgyat tanítjuk.

A szakgimnáziumban a matematika, a magyar nyelv és irodalom, az informatika tantárgy

oktatás a 9-10. évfolyamon csoportbontásban történik.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


77

Környezetvédelem ágazat XXIII.

Szakgimnázium

13.

évf.

13. évf.

óraszá

m

összese

n Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

9-12.

óraszám

összesen

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -

Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -

Informatika 2 2 - - 144 - -

Művészetek - - 1 - 36 - -

Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

Kötelező komplex

természettudományos

tantárgy

3 - - - 108 - -

Ágazathoz kapcsolódó

tantárgy: Biológia - 2 2 2 206 - -

Kötelezően választható

tantárgy: Érettségi

tantárgy, vagy Idegen

nyelv, vagy Informatika,

vagy Szakmai tantárgy

- - 2 2 134 - -

Pénzügyi és vállalkozói

ismeretek - 1 - - 36 - -

Érettségire épülő (fő)

szakképesítés 8 8 7 7

(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga

keretében megszerezhető

szakképesítés

3 4 3 3 - -

Rendelkezésre álló

órakeret/hét 35 36 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 36 36 31

31

Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

PEDAGÓGIAI PROGRAM


78

Informatika ágazat XIII.

Szakgimnázium

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen


9-12.

óraszám

összesen


Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -





Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -


tantárgy: Fizika - 2 2 2 206 - -






- - 2 2 134 - -


ismeretek - 1 - - 36 - -



(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga


szakképesítés

3 4 3 3 - -



Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31


PEDAGÓGIAI PROGRAM


79

Ügyvitel ágazat XXV.

Szakgimnázium

13. évf.

13. évf.

óraszám

összesen Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

9-12.

óraszám

összesen


Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -





Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -


tantárgy: Földrajz - 2 2 2 206 - -


tantárgy: Érettségi tantárgy,

vagy Idegen nyelv, vagy

Informatika, vagy Szakmai

tantárgy

- - 2 2 134 - -


ismeretek - 1 - - 36 - -



(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga


szakképesítés

3 4 3 3 - -





PEDAGÓGIAI PROGRAM


80

Pedagógia ágazat IV.

Rendészet és közszolgálat ágazat XXXVIII.

Szakgimnázium

13. évf.

13. évf.

óraszám


9-12.

óraszám

összesen


Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -





Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -








- - 2 2 134 - -


ismeretek - 1 - - 36 - -



(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga


szakképesítés

3 4 3 3 - -





PEDAGÓGIAI PROGRAM


81

Sport ágazat XXXVII.

Szakgimnázium

13.

évf.

13. évf.

óraszám


9-12.

óraszám

összesen


Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -





Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -







tantárgy

- - 2 2 134 - -


ismeretek - 1 - - 36 - -



(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében

megszerezhető

szakképesítés

3 4 3 3 - -




31


PEDAGÓGIAI PROGRAM


82

Vízügy ágazat XLI.

Szakgimnázium

13.

évf.

13. évf.

óraszám


9-12.

óraszám

összesen


Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124

Matematika 3 3 3 3 417 - -

Történelem 2 2 3 3 345 - -

Etika - - - 1 31 - -





Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -


tantárgy: Fizika - 2 2 2 206 - -





tantárgy

- - 2 2 134 - -


ismeretek - 1 - - 36 - -



(1045+453)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében

megszerezhető

szakképesítés

3 4 3 3 - -




31


PEDAGÓGIAI PROGRAM


83

2.1.4 2017. szeptember 01-től kifutó rendszerben a 11. és a 12. évfolyamon

folytatott képzések kerettantervei

Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások, valamint a szakképzésért és

felnőttképzésért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül A kerettantervek

kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet,

valamint a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet (A rendeletet a 30/2016. (VIII. 31.) NGM

rendelet 10. §-a hatályon kívül helyezte 2016. szeptember 1. napjával. E hatályon kívül

helyező rendelet 9. §-a alapján a 2016. szeptember 1-jét megelőzően indult iskolai rendszerű

szakképzésben folyó képzéseket – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési

Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 9. § (11)

bekezdésének figyelembevételével – a megkezdésükkor hatályos szabályok alapján kell

befejezni) mellékletei alapján az alábbi tantervekre épül:

3. melléklet - Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára

6. melléklet - Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára

2.56. Szakképzési kerettanterv az 54 481 04 informatikai rendszergazda

szakképesítéshez, valamint a XIII. informatika ágazathoz

2.57. Szakképzési kerettanterv az 54 346 01 irodai asszisztens szakképesítéshez,

valamint a XXV. Ügyvitel ágazathoz

2.66. Szakképzési kerettanterv az 54 850 01 környezetvédelmi technikus

szakképesítéshez, valamint az XXIII. környezetvédelem - vízgazdálkodás ágazathoz

2.89. Szakképzési kerettanterv az 54 140 02 Pedagógiai- és családsegítő munkatárs

szakképesítéshez, valamint a IV. pedagógia ágazathoz

2.94.5. kerettanterv a XXXVIII. rendészet ágazathoz









Kémia Kerettanterv B változat




Ének-zene Kerettanterv A változat

Vizuális kultúra Kerettanterv


Etika Kerettanterv


Informatika szakmacsoport 2.56. szakképzési kerettanterv

Ügyvitel szakmacsoport 2.57. szakképzési kerettanterv

http://kerettanterv.ofi.hu/3_melleklet_9-12/index_4_gimn.html

http://kerettanterv.ofi.hu/6_melleklet_9-12_szki/index_szakkozep.html

PEDAGÓGIAI PROGRAM


84

Környezetvédelem – vízgazdálkodás szakmacsoport 2.66. szakképzési kerettanterv

Oktatás szakmacsoport 2.89. szakképzési kerettanterv

Közszolgálat szakmacsoport 2.94.5. kerettanterv

A szakgimnáziumi osztályokban 10. évfolyamon tanítandó Művészetek tantárgyak közül

iskolánkban heti 1 órában a Vizuális kultúra tantárgyat tanítjuk.

Szakgimnázium kifutó

EREDETI



Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 3 3 3 3

Etika 1


ismeretek 2 2 3 3

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1


Földrajz 2 1

Szakmai tárgyak 6 7 8 11

Művészetek 1

Informatika 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5


Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4


PEDAGÓGIAI PROGRAM


85

Szakgimnázium kifutó


Magyar nyelv és irodalom (4) 5 (4) 5 (4) 4,5 4

Idegen nyelvek (3) 4,5 (3) 4,5 (3) 4 (3) 4

Matematika (3) 3,5 (3) 3,5 (3) 3,5 (3) 4 Etika 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 3 (3) 4

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1


Földrajz 2 1

Szakmai tárgyak 6 7 8 11

Művészetek 1

Informatika (1) 2 (0) 2 Testnevelés és sport 5 5 5 5








Idegen nyelv csoportbontás 4,5 4,5 4 4

Matematika csoportbontás 3,5 3,5 - -


Szakmai gyakorlat csoportbontás 2 2 2 2


PEDAGÓGIAI PROGRAM


86

A szakmai tárgyak oktatására rendelkezésre álló órakeret szabadsávjának felosztása

szakmacsoportonként és évfolyamonként a következő módon történik:

Szakmacsoport 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

Informatika alkalmazott

informatika

alkalmazott

informatika

alkalmazott

informatika

alkalmazott

informatika

Környezetvédelem-

vízgazdálkodás

környezetvédelmi

alapismeretek

környezetvédelmi

alapismeretek

környezettechnikai

alapok

környezettechnikai

alapok

Oktatás vizuális kultúra vizuális kultúra ének-zene ének-zene

Közszolgálat

fegyveres

szervek és

vagyonvédelem

fegyveres

szervek és

vagyonvédelem

fegyveres szervek

és vagyonvédelem

fegyveres szervek

és vagyonvédelem

Ügyvitel jogi ismeretek jogi ismeretek jogi ismeretek gépírás

PEDAGÓGIAI PROGRAM


87

2.1.5 2018. szeptember 01-től felmenő rendszerben a 9. évfolyamon

elkezdett képzések kerettantervei - szakgimnázium

Iskolánkban a szakgimnáziumi osztályok A szakképzési kerettantervekről szóló 5/2018.

(VII.9.) ITM rendelet szakképzési kerettanterveket tartalmazó mellékletei alapján az alábbi

tantervekre épülő helyi tantervek alapján végzi:

3. melléklet - A szakgimnáziumban oktatható szakképesítések szakképzési

kerettantervei








Komplex természettudományos tantárgy Kerettanterv






Etika Kerettanterv


Informatika szakmacsoport – Informatika ágazat szakmai program szerint

Ügyvitel szakmacsoport – Ügyvitel ágazat szakmai program szerint

Környezetvédelem szakmacsoport –



Oktatás szakmacsoport – Pedagógia ágazat szakmai program szerint

Rendészet, honvédelem és közszolgálat

szakmacsoport – Rendészet ágazat


Oktatás szakmacsoport- Sport ágazat szakmai program szerint

Vízügy szakmacsoport- Vízügy ágazat szakmai program szerint

PEDAGÓGIAI PROGRAM


88

Környezetvédelem ágazat XXIII.

A B C D E F G H

Tantárgyak 9. évf.

10.

évf.

11.

évf.

12.

évf.

9-12.

évf.

óraszám

összesen

13.

évf.

13. évf.

óraszám

összesen

1. Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4 556 - -

3. Idegen nyelv 4 4 4 4 556 - -

4. Matematika 3 3 3 3 417 - -

5. Történelem 2 2 3 3 345 - -

6. Etika - - - 1 31 - -

7. Informatika 2 2 - - 144 - -

8. Művészetek – Ének-

zene 1 - - - 36 - -

9. Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

10. Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

11.

Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -

12.

Ágazathoz

kapcsolódó


tantárgy - Biológia

2 2 2 - 216 - -

13.

Kötelezően

választható

tantárgy**

- - 2 2 134 - -

14. Pénzügyi és

vállalkozói ismeretek - 1 - - 36 - -

15. Szakmai tárgyak

órakerete 8 12 11 12 1488 31 961

16. Szabadon tervezhető

órakeret - - - - - 4 124

17. Rendelkezésre álló

órakeret/hét 35 36 35 35 - 35 -

18. Tanítási hetek száma 36 36 36 31 - 31 -

19. Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

** Komplex természettudományos tantárgy

PEDAGÓGIAI PROGRAM


89

Informatika ágazat XIII.

A B C D E F G H


10.

évf.

11.

évf.

12.

évf.

9-12.

évf.

óraszám

összesen

13.

évf.

13. évf.

óraszám

összesen

1. Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4 556 - -

3. Idegen nyelv 4 4 4 4 556 - -

4. Matematika 3 3 3 3 417 - -

5. Történelem 2 2 3 3 345 - -

6. Etika - - - 1 31 - -

7. Informatika 2 2 - - 144 - -

8. Művészetek –

Dráma és tánc 1 - - - 36 - -

9. Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

10. Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

11.

Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -

12.

Ágazathoz

kapcsolódó


tantárgy - Fizika

2 2 2 - 216 - -

13.

Kötelezően

választható

tantárgy**

- - 2 2 134 - -

14. Pénzügyi és



órakerete 8 12 11 12 1488 31 961


órakeret - - - - - 4 124


órakeret/hét 35 36 35 35 - 35 -




PEDAGÓGIAI PROGRAM


90

Ügyvitel ágazat XXV.

A B C D E F G H


10.

évf.

11.

évf.

12.

évf.

9-12.

évf.

óraszám

összesen

13.

évf.

13. évf.

óraszám

összesen

1. Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4 556 - -

3. Idegen nyelv 4 4 4 4 556 - -

4. Matematika 3 3 3 3 417 - -

5. Történelem 2 2 3 3 345 - -

6. Etika - - - 1 31 - -

7. Informatika 2 2 - - 144 - -

8. Művészetek –

Dráma és tánc 1 - - - 36 - -

9. Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

10. Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

11.

Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -

12.

Ágazathoz

kapcsolódó


tantárgy - Földrajz

2 2 2 - 216 - -

13.

Kötelezően

választható

tantárgy**

- - 2 2 134 - -

14. Pénzügyi és



órakerete 8 12 11 12 1488 31 961


órakeret - - - - - 4 124


órakeret/hét 35 36 35 35 - 35 -




PEDAGÓGIAI PROGRAM


91

Pedagógia ágazat IV.

A B C D E F G H


10.

évf.

11.

évf.

12.

évf.

9-12.

évf.

óraszám

összesen

13.

évf.

13. évf.

óraszám

összesen

1. Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4 556 - -

3. Idegen nyelv 4 4 4 4 556 - -

4. Matematika 3 3 3 3 417 - -

5. Történelem 2 2 3 3 345 - -

6. Etika - - - 1 31 - -

7. Informatika 2 2 - - 144 - -

8. Művészetek – Ének-

zene 1 - - - 36 - -

9. Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

10. Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

11.

Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -

12.

Ágazathoz

kapcsolódó



2 2 2 - 216 - -

13.

Kötelezően

választható

tantárgy**

- - 2 2 134 - -

14. Pénzügyi és



órakerete 8 12 11 12 1488 31 961


órakeret - - - - - 4 124


órakeret/hét 35 36 35 35 - 35 -




PEDAGÓGIAI PROGRAM


92

Rendészet és közszolgálat ágazat XXXVIII.

A B C D E F G H


10.

évf.

11.

évf.

12.

évf.

9-12.

évf.

óraszám

összesen

13.

évf.

13. évf.

óraszám

összesen

1. Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4 556 - -

3. Idegen nyelv 4 4 4 4 556 - -

4. Matematika 3 3 3 3 417 - -

5. Történelem 2 2 3 3 345 - -

6. Etika - - - 1 31 - -

7. Informatika 2 2 - - 144 - -

8. Művészetek –

Dráma és tánc 1 - - - 36 - -

9. Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

10. Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

11.

Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -

12.

Ágazathoz

kapcsolódó



2 2 2 - 216 - -

13.

Kötelezően

választható

tantárgy**

- - 2 2 134 - -

14. Pénzügyi és



órakerete 8 12 11 12 1488 31 961


órakeret - - - - - 4 124


órakeret/hét 35 36 35 35 - 35 -




PEDAGÓGIAI PROGRAM


93

Sport ágazat XXXVII.

A B C D E F G H


10.

évf.

11.

évf.

12.

évf.

9-12.

évf.

óraszám

összesen

13.

évf.

13. évf.

óraszám

összesen

1. Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4 556 - -

3. Idegen nyelv 4 4 4 4 556 - -

4. Matematika 3 3 3 3 417 - -

5. Történelem 2 2 3 3 345 - -

6. Etika - - - 1 31 - -

7. Informatika 2 2 - - 144 - -

8. Művészetek –

Dráma és tánc 1 - - - 36 - -

9. Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

10. Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

11.

Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -

12.

Ágazathoz

kapcsolódó



2 2 2 - 216 - -

13.

Kötelezően

választható

tantárgy**

- - 2 2 134 - -

14. Pénzügyi és



órakerete 8 12 11 12 1488 31 961


órakeret - - - - - 4 124


órakeret/hét 35 36 35 35 - 35 -




PEDAGÓGIAI PROGRAM


94

Vízügy ágazat XLI.

A B C D E F G H


10.

évf.

11.

évf.

12.

évf.

9-12.

évf.

óraszám

összesen

13.

évf.

13. évf.

óraszám

összesen

1. Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4 556 - -

3. Idegen nyelv 4 4 4 4 556 - -

4. Matematika 3 3 3 3 417 - -

5. Történelem 2 2 3 3 345 - -

6. Etika - - - 1 31 - -

7. Informatika 2 2 - - 144 - -

8. Művészetek –

Vizuális kultúra 1 - - - 36 - -

9. Testnevelés 5 5 5 5 695 - -

10. Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

11.

Kötelező komplex


tantárgy

3 - - - 108 - -

12.

Ágazathoz

kapcsolódó


tantárgy - fizika

2 2 2 - 216 - -

13.

Kötelezően

választható

tantárgy**

- - 2 2 134 - -

14. Pénzügyi és



órakerete 8 12 11 12 1488 31 961


órakeret - - - - - 4 124


órakeret/hét 35 36 35 35 - 35 -




A szakgimnáziumban a matematika, a magyar nyelv és irodalom, az informatika tantárgy

oktatás a 9-10. évfolyamon, az idegen nyelv oktatása 9-12. évfolyamon csoportbontásban

történik.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


95

2.1.6 Mellék-szakképesítés választása:

A Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2.§-ának 24. a bekezdése szerint a

mellék-szakképesítés, „a szakgimnázium középiskolai évfolyamai tananyagának

keretében a tanuló választása alapján tanulható és megszerezhető, az Országos Képzési

Jegyzékben meghatározott, az adott szakgimnáziumi ágazathoz és az érettségit követő

szakképzési évfolyamon megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó szakképesítés vagy

részszakképesítés, amelynek tananyagát a szakképzési kerettanterv tartalmazza.”

2.1.7 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök

kiválasztásának elvei

A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig meg

kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazásával a

szakmai munkaközösség egyetért. A tankönyvrendelés a jogszabályokban meghatározott

határidőig történik.

A tankönyvekkel szemben támasztott elvárások, melyeknek próbálunk megfelelni:

tartalmazza, a kerettantervben és ennek megfelelő helyi tantervben előírt

ismeretanyagot,

a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez alkalmazkodjon,

a didaktikai követelményeknek megfeleljen.

Általános alapelvek, szempontok a tankönyvek, taneszközök választása során (a

pedagógus választási szabadságának tiszteletben tartása mellett):

csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen

használunk,

az ingyenes tankönyvre nem jogosult, de szociálisan rászorult tanulóknak -

könyvtári készletünk erejéig - kölcsönzési lehetőséget biztosítunk,

a tankönyv lehetőleg több évig használható legyen,

olyan tankönyveket választunk, amelyek a tanulók számára könnyen

használhatók, jól tanulhatók,

folyamatosan figyelmet fordítunk az iskolai könyvtárban elérhető tartós

tankönyvek kínálatának és állományának bővítésére,

az iskola az egyes évfolyamokon tanulókat (a mindenkori költségvetési

szempontokat figyelembe véve) tankönyvtámogatásban részesít,

az iskola a megelőző tanév végén tájékoztatást nyújt a szülőknek a

továbbhaladáshoz szükséges tankönyvekről és eszközökről a következő

formában: 9-13. (14.) évfolyamon tájékoztatás az iskolai honlapon

(irányárral együtt!),

az iskola lehetőséget biztosít a használt tankönyv forgalmazásához,

a tankönyvek beszerzési árával kapcsolatban a Szülői Szervezetnek

véleményezési joga van,

az intézmény csak a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket használ,

a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettsége.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


96

A tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának szempontjai:

a tanítás-tanulás folyamatában a hagyományos és az új módszerek együttes

alkalmazására törekszünk,

megtervezzük és felhasználjuk az egyes anyagrészek feldolgozásánál a

számítógépek, interaktív táblák adta lehetőségek alkalmazásait (SDT),

szakkönyvek, katalógusok, folyóiratok ajánlása

A taneszközök kiválasztásánál elsődlegesek a tartalmi, funkcionális szempontok, de

természetesen az ár-érték arányt is figyelembe vesszük.

Az iskola írásban értesíti, illetve a www. tfg.hu honlapon tájékoztatja a tanulókat és a szülőket

az iskolai tankönyvellátás folyamatáról (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés

módjáról, a határidőkről) és nyilvánosságra hozza az alapvető dokumentumokat.

A tankönyvek rendelésének folyamatát az SZMSZ tartalmazza.

2.1.8 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása

A kulcskompetenciák

A magyar köznevelés meghatározó dokumentumainak, szabályozóinak és a nemzetközi trend

követelményeinek megfelelően iskolánk pedagógiai szemléletében is hangsúlyos szerepet

kapott az utóbbi években a kompetencia alapú oktatás. Ennek középpontjában tanítványaink

azon képességének és hajlandóságának fejlesztése áll, hogy a bennük lévő tudást (ismereteket,

készségeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsák át. Az

alábbiakban olvasható kulcskompetenciák kialakítását, elmélyítését és egyénre szabott

fejlesztését a tanítási-tanulási folyamat alapvető feladatának tartjuk.

Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél

fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi

kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók

ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem

irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a

nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén

rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és

írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően

alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni,

összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját

szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és

kifejezni.

A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az

esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a

nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

A sikeres élethez elengedhetetlenül szükséges a helyes és kreatív nyelvhasználat különféle

helyzetekben, szóban és írásban. Ezen kompetencia fejlesztése nem tartozhat egy tantárgyhoz,

minden tantárgynál gondot kell fordítani rá, és ezt szolgálják azon események is, (ünnepélyek,

előadások, kiselőadások) ahol a tanulónak egy közösség előtt kell megnyilvánulnia.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


97

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak,

valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a

társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és

változatosságának az ismerete is.

Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek

megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a

szövegolvasást, szövegértést és szövegalkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá

az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen

át tartó tanulás része-ként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is.

A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek,

kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése során kiemelt szerepet szánunk annak, hogy

tanulóink használható nyelvtudáshoz, ne csak nyelvvizsgához jussanak. Nyelvtudásuk

terjedjen ki a hallott szöveg értése, a beszédkészség, az olvasott szöveg értése, és az

íráskészség elsajátítása mellett az adott nyelv társadalmi – kulturális hátterének

megismerésére, megértésére.

Matematikai kompetencia A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és

struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a

matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre

a matematika választ adhat.

A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy

alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a

problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni

tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a

matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a

megfelelő segédeszközöket.

A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy

a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

A matematikai kompetenciák esetében kiemelt szerepet szánunk a kritikus gondolkodás és a

problémamegoldás fejlesztésének, valamint a tanultak gyakorlati, mindennapi élet területén

történő alkalmazásának.

Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető

tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a

mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának

az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek

szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák

előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel,

erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan).

A természettudományos és technikai kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani

természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben

felmerülő problémák megoldása során.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


98

Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések

megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során,

problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a

természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az

áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben.

Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan,

és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos és technikai kompetencia

kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a

fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és

technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre

gyakorolt hatásával kapcsolatban.

A természettudományos kompetenciák elengedhetetlenek a minket körülvevő világ meg-

értéséhez. Fejlesztése során célunk, hogy tanulóink ne csak értsék a környezet folyamatait,

hanem legyenek képesek ismereteik alapján előrejelzéseket tenni, illetve az emberi

beavatkozás következményeit belátni.

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és

kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett,

közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka,

a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul:

az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása,

bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs

együttműködés az interneten keresztül.

A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését,

alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a

tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat –

szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által

kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati

eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás,

a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást

és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli

problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT

interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és

a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket.

A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és

feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését.

Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök

használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő

keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az

interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését

segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló

közösségekben és hálózatokban.

A digitális kompetenciák kiemelt fontosságúak a 21. század emberének, hisz az

információhoz való hozzáférés az egyéni és társadalmi siker záloga lehet.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


99

E terület fejlesztésénél az információs társadalom technológiájának magabiztos és kritikus

használatát kell a diákoknak elsajátítaniuk. Az informatikaórán és egyéb helyzetekben is

lehetőséget kell teremteni e kompetencia használatára (pl. jelentkezések, információközlés,

tantárgyi beszámolók stb.).

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és

állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés

feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan

formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb

társadalmi és szakmai életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására.

Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról

és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben.

E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk

kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat,

tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz

és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az

együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-

gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség

elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a

kompromisszumra való törekvés.

Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári

jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a

nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti,

európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális

események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és

tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és

politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb

célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális

identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a

közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák

megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a

különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus

és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján.

A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség

és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének meg-

értését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához

való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi

szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek

elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek

tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi

sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek,

magánéletének a tiszteletét is jelenti.

A szociális és állampolgári kompetenciák kialakítása a társadalmi létben, a közügyekben való

részvételre készít fel. E kompetencia fejlesztésében kiemelt szerepe van a történelemoktatás

mellett azon fórumoknak (diákközgyűlés, diákönkormányzat), ahol ezeket, az ismereteket

gyakorolják.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


100

Fontos kialakítani a normatudatot, a viselkedési és általánosan elfogadott maga-tartási

szabályok megértését, a stressz és frusztráció kezelését és a közügyekben való hatékony

részvétel, együttműködés, szolidaritás és emberi jogok tiszteletben tartásának képességét.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék

megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek

megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent,

valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi

azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a

mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van.

A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez

illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság

működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban.

Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan

készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az

elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és

csapatmunkában történő munkavégzés.

A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és

társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő

motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával

kapcsolatos célok vagy törekvések.

A kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia a tudást, kreativitást, az újításra való

beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. Fontos része a tervek készítése és végrehajtása, de

ehhez tisztában kell lenni mindezek gazdasági és jogi feltételeivel is. Az egyes tanórákon

(történelem, matematika) a témák vagy a példák, illetve azon projektek, amelyekben a

gyerekek részt vesznek (osztályprogram, tanulmányi kirándulás, iskolai rendezvény

megszervezése) segítenek ennek kialakításában.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az

európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a

világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző

ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa

(az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a

megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum

mindennapokban betöltött szerepének a megértése.

Olyan képességek tartoznak ide, mint a művészi önkifejezés, műalkotások és előadások

elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő

gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai

érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság

fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális

életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk

a világban.

Az esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőkészség jelenti az esztétikai megismerést,

elképzelések, érzések kreatív kifejezését különböző formában (irodalom, zene, tánc, dráma,

bábjáték, fotó, mozgókép stb.).

PEDAGÓGIAI PROGRAM


101

A hatékony, önálló tanulás A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő

ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről

és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse

saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint

képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket,

útmutatást/támogatást.

A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás,

olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek,

elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját

tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása,

valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell

lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére

és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.

A pozitív attitűd, tanulás iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához

elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási

lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben

alkalmazzuk.

A belépő osztályoknál kiemelt hangsúlyt fektetünk a tanulás tanítására osztályfőnöki illetve

egyéb szakórákon, de ennek a folyamatnak az egész ciklust végig kell kísérnie. Ki kell

alakítani a gyerekekben a kitartó, mindennapos, hatékony tanulás képességét, hogy tudják

saját tanulásukat megszervezni egyénileg vagy csoportban, hogy képesek legyenek az idővel,

információval gazdálkodni, és hogy új ismereteket magabiztosan dolgozzanak fel és építsék

be tudatukba. Nagyon fontos a motiváció és a magabiztosság kialakítása a tanulókban.

Kiemelt fejlesztési feladatok

A NAT szerint a kiemelt fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat

egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai

folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett

a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó

képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a

tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején

megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése,

valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi

pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-

szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma.

Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és

azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük

kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a

majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen

életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a

tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


102

Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi

kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az

iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan

nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka

megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a

korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő

beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális

érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a

munka világában is.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a

jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók

munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi

tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei

megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a haza-szeretet

érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár

kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve

ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi

civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együtt-

működési formákról.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári

részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és

a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés

szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az

erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a

tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében

biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló

kritikai gondolkodás, az elemző képesség, és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló

cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a

tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán

alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a

tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és

kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá

kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe

történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra.

Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre

és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában

támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és

életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni

és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok

ki-alakításához.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


103

A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és

tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy

részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés

beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a

harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a

családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok

kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről.

Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli

megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes

táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek

lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére.

Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a

betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a

veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A

pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások

kialakulásának megelőzésében.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi

ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő

magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg

ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan

képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás,

önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos,

felelős állampolgári léthez.

Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a

természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan

és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és

a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenn-tarthatóság

mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel

kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok

gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és

társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá

kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének

megőrzésébe, gyarapításába.

Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell

nyújtania a munka világáról.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


104

Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a

diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő

területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és

pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel

kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a

nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi

intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az

értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás

területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát.

Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni

és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési

intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a

banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.

Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék

az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező,

kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia

részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű

megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és

hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a

valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének

módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az

érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével,

hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a

tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások;

hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott

tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és

hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást

kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok

sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a

tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti

növelése és a tudás minőségének értékelése.

2.1.9 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelés órát tartalmaz, valamennyi

órát tanórai keretben valósítunk meg, amelyhez az iskola személyi és tárgyi felszerelései

adottak.

Biztosítjuk tanulóink számára a könnyített testnevelés oktatását.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


105

Az intézményben a testnevelés órákon túl a DSE szakosztályok heti 2-2 órás edzésein,

rendezvényein biztosítjuk a tanulók számára a testedzés további lehetőségeit.

Iskolánk a Tokaji Ferenc Gimnázium Diáksport Egyesülettel történt szerződés alapján nyolc

szakosztály működését támogatja:

fiú és lány kézilabda szakosztály,

fiú és lány labdarúgás szakosztály,

tollaslabda szakosztály,

önvédelem szakosztály,

természetjáró szakosztály,

lövészet szakosztály,

vízisport szakosztály,

szabadidő sport szakosztály.

Az iskola és a diáksport egyesület vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksport egyesület

munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A

feladatok megoldásához biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges

feltételeket. A DSE elnöke a tanév végén beszámol az egyesület munkájáról, gazdálkodásáról,

eredményeiről listát készít, mely beszámoló lényeges elemei beépülnek a tanév végi

intézményi beszámolóba is.

2.1.10 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás

szabályai

Szabadon választható tantárgyra, illetve emelt szintű oktatásra való jelentkezés: A szabadon választható képzések lehetőségeit az intézményi óratervek rögzítik. A

jelentkezéssel kapcsolatos szabályokat a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 14-15.§

határozza meg.

Ezzel összefüggésben a legfontosabb előírások:

Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, az utolsó

tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről a tanulót és a

tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló szülőjét írásban

tájékoztatni kell.

A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás,

továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező

tanítási órát.

A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a

tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott

tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára.

Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását

követően, közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók

választhatnak, továbbá tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő

felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat

előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


106

A tanuló május 20-ig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával

kapcsolatos döntését. Az iskolának minden év május 20-ig fel kell mérnie, hogy a

tanuló milyen szabadon választott tanítási órán.

A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja

választását.

Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát

attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a

gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja.

Iskolánkban alkalmazott egyedi szabályok:

iskolánk biztosítja további közép- vagy emelt szintű érettségi felkészítés lehetőségét,

rendkívüli esetben a választás módosítására szeptember 15-ig, - az órarend

ismeretében - van lehetőség. A módosítást az igazgató engedélyezheti, írásbeli

kérelem alapján.

Tanórán kívüli foglalkozások indítási elvei

A tanórán kívüli foglalkozásoknál a csoportok kialakítása a tanulók igénye, képessége,

érdeklődési köre alapján történik. Az indítható tanulócsoportok száma tanévenként kerül

megállapításra a tantárgyfelosztás ismeretében.

A csoportok megszervezése:

A szaktanár az oktatási igazgatóhelyettesnek minden év szeptember 15-ig jelzi

csoportindítási szándékát. Leadja a jelentkezők névsorát, a foglalkozás elnevezését és

céljainak rövid leírását. Felzárkóztató foglalkozások indítására ettől eltérő időpontban

is lehet jelentkezni.

Az iskolavezetés dönt az indítható foglalkozásokról és azok óraszámairól.

A döntés során figyelembe kell venni a tanulók igényeit, a munkaközösségek arányos

terhelésére, a lehetőségek igazságos elosztására.

A pedagógusválasztás szabályai

A diákok a választás során tájékoztatást kapnak arról is, hogy előreláthatólag mely tanárok

fogják az emelt szintű és szabadon választott tantárgyakat, fakultációkat a következő tanévben

tanítani. Ez a közlés azonban csak tájékoztató jellegű, hiszen a végleges tantárgyfelosztás

elkészítése nem esik egybe az emelt szintű tantárgyakra és a fakultációkra való jelentkezéssel.

2.1.11 A választható érettségi tantárgyak megnevezése

A kötelező érettségi tantárgyakon túl bizonyos tantárgyak esetében szükséges külön érettségi

felkészítők működtetése. Választható érettségi tantárgyak: második idegen nyelvként angol

nyelv, német nyelv, francia nyelv, kínai nyelv; földrajz, biológia, kémia, fizika, informatika,

testnevelés, ének-zene, vizuális kultúra, szakmacsoportos/ágazati érettségi tantárgyak,

társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, gazdasági ismeretek. Indokolt a felkészítés a

10. évfolyamon záruló, illetve gyakorlati kiegészítést feltételező tárgyak (pl. földrajz,

informatika) vagy az alacsony óraszámú tárgyak (pl. ének-zene, vizuális kultúra) esetében.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


107

Az alábbi nem kötelező és szabadon választható tantárgyakból középszintű érettségi vizsgára

történik felkészítés a megjelölt óraszámokban 11. és 12. évfolyamon legalább 6 fő

jelentkezése esetén:

Tantárgy 11. évfolyam 12. évfolyam

Földrajz 1 1

Informatika 1 1

Fizika 1 1

Kémia 1 1

Ének-zene 1 1


Társadalmi, állampolgári és

gazdasági ismeretek 2 2

Gazdasági ismeretek 2 2


11., 12. évfolyamon szervezünk a kétszintű érettségi vizsga emelt szintjére felkészítő órákat.

A felkészítők tananyagának összeállításánál az emelt szintű érettségi követelményeket vettük

figyelembe.

Iskolánkban a következő tantárgyakból 11. és 12. évfolyamon az alap óraszámon felül heti két

órában szervezünk emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést:

Kötelező érettségi tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom

Történelem

Matematika

Angol nyelv

Német nyelv

Választható érettségi tantárgyak

Biológia

Kémia

Fizika

Informatika

Testnevelés

Érettségi vizsgára az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.

13.) Kormányrendelet 12. §-a alapján jelentkezhetnek a jelöltek.

2.1.12 A középszintű érettségi vizsga témakörei

A vizsgakövetelmények megállapítása, kihirdetése, az értékelési módszer meghatározása az

állam feladata, a követelményrendszert a helyi tanterv alapján helyi vizsgakövetelményekkel

nem bővítjük.

A középszintű érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményeit az érettségi vizsga részletes

követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


108

A követelmények változásai miatt az elérhetőséget tüntetjük fel:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0200040.om

2.1.13 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja

Az értékelés funkciói

Az értékelés a folyamatos munka visszajelzésének eszköze, a motiváció, a tanulás ösztönzője;

az előrehaladás mérése és összevetése a tantervi követelményekkel, az önértékelés fontos

fokmérője. Értékeléskor képet kapunk saját tanítási gyakorlatunk hatékonyságáról. A relatív

helyzet meghatározásának eszköze; jelzi a sikert és a kudarcot, valamint az előrehaladás

feltételeit is.

Az értékelési rend követelményei:

Értékelésünkben arra törekszünk, hogy egységes, egyszerű és áttekinthető legyen.

Személyre szóló, differenciált, objektív, ösztönző jellegű, folyamatos, reális legyen

félelemmentes légkörben.

Preferálja a szorgalmat és a tehetséget, jelezze a tanuló számára helyzetét éppúgy,

mint szülei és környezete számára.

Az értékelés komplex legyen (szóbeli, írásbeli, gyakorlati aránya). Osztályzásunk

legyen kompatibilis a köznevelés egészével.

A tanulók ismerjék a tantárgy általános követelményrendszerét, melyet a helyi

tantervek tartalmaznak.

Az iskolánk értékelési területei:

Az értékelési rendszer kiterjed a versenyeredményekre, a beiskolázás és a bennmaradás

mutatóira, a továbbtanulási arányra, valamint az elégedettségi vizsgálatokra.

A tanítók-tanárok által leggyakrabban alkalmazott értékelési formák: a diagnosztikus

(feltáró), a formatív (fejlesztő) és a szummatív (minősítő) értékelés.

Az ellenőrzés, értékelés alapelvei a következők:

a tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a

pedagógus törvényben rögzített joga,

az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az

alapelvek, célok, funkciók tekintetében (egyetértésnek) konszenzusnak kell lennie a

nevelőtestületen belül,

az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás,

intézményünk értékelési normája, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát

tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét, személyre szóló, igazságos, kiszámítható és

objektív legyen,

a minősítés (az érdemjegy/osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt,

a mérés, ellenőrzés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról,

az értékelés funkciója: hiteles visszajelzést adni a tanuló a szülő és a tanár számára a

követelmény - teljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés,

az önálló tanulási képesség és igény kialakítása,

PEDAGÓGIAI PROGRAM


109

az értékelési rendszer sokoldalú legyen, változatos értékelési formákkal,

az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének,

a tanuló joga, hogy a tanév első napjaiban megismerkedjék a tantárgyi

követelményekkel, az értékelés alapelveivel,

a szaktanár maga dönti el, hogy a követelmények ismertetésének milyen módját

választja, de az ismertetést dokumentálni kell,

az érdemjegyek (pl. témazáró dolgozat) nem egyenértékűek,

az érdemjegyek bejegyzése: szóbeli, írásbeli feleletek kék, az írásbeli nagy témazárók

piros, az egyéb érdemjegyek (pl.: kiselőadás, pontokból alkotott jegyek stb.) más színű

tintával vagy egyéb megkülönböztető módon történik,

a témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi

osztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba,

heti egy órás tantárgy esetében a két jegy kevés az igazságos lezáráshoz. Az ütemezés

vezérlő elve, hogy a tanár a félév elején hagy elegendő időt számon kérhető anyag

gyűjtésére,

2 órás tantárgyaknál az órák száma + 1, a többi tantárgynál legalább 4 legyen a

félévente minimálisan megszerzendő jegyek száma. Nagyon lényeges, hogy ezeket a

jegyeket a tanulók egyenletes eloszlásban kapják és tudjanak róla.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


110

Az érdemjegyek ütemezését óraszám és évfolyam függvényében az alábbi táblázat

szemlélteti:

heti 1 óra heti 2 óra heti 3 óra heti 4 vagy több

óra

Október 15. - 1 1 1

December 1. 1 2 2 3

Január - az

osztályozó

értekezlet

előtti hét

2 egyforma

vagy 3 3 4 5 vagy n+1

9-11.

12-

14. 9-11. 12-14. 9-11. 12-14. 9-11. 12-14.

Március 1. 1 1 1 1 1

Április 15. 1 1 1 2 2 2 2 3

Május 15/

máj. oszt. ért.

előtti hét

2 2 3 3 4 3 5 v.

n+1

Jún. oszt. ért.

előtti hét

2 egyforma

vagy 3 3 4 5 v. n+1

A félév/tanév végén a fejlődési tendencia figyelembe vételével értékeli a tantestület (az

osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét.

Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli.

A bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló

adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tájékoztatva a szülőket, pedagógusokat,

tehát minősíti a tanulókat. A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi (ellenőrzőbe és

naplóba beírt) érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsga (különbözeti vizsga, javítóvizsga)

eredményei alapján kell kialakítani a köznevelési törvényben leírtak szerint.

Ha a szaktanár által megállapított félévi vagy tanév végi értékelés lényegesen rosszabb az

évközi jegyek átlagánál, akkor az osztályozó értekezlet indoklást kérhet. Amennyiben az

indoklás nem megfelelő, akkor az osztályozó konferencia módosíthatja az osztályzatot.

Lényegesen jobb átlagnak tekintjük: 1,65, 2,55, 3,55, 4,55, ha a határhoz képest a jobb

piros jegyek száma több vagy egyenlő, mint a rosszabb piros jegyek száma. Más esetben:

1,65, 2,6, 3,6, 4,6.

Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg.

Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a

tanulók szóbeli feleletei, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük.

Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

A közismereti és szakmacsoportos alapozó elméleti és gyakorlati tantárgyakból szóban és

írásban is ellenőrizzük a tanulók tudását.

Tantárgytól függetlenül fontos a szép, helyes magyar beszéd tanítása, a kifejezőkészség, az

előadói készség fejlesztése, ennek érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények

elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ezért minden tanuló lehetőség szerint évente feleljen

szóban is az elméleti tantárgyakból.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


111

2.1.13.1 Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának

értékelésében betöltött szerepe, súlya

Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje

- témazáró dolgozat (20 tanítási napon belül)

- írásbeli felelet, „röpdolgozat” (15 tanítási napon belül)

A tanulót a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletek előtti hétig (félévi, év végi)

megilleti az osztályzat javításának lehetősége (a javítási lehetőséget kikényszeríteni,

követelni nem lehet, megadásáról a szaktanár pedagógiai szempontok alapján dönt).

Az osztályozó értekezleteket megelőző utolsó 5 napban féléves/egész éves anyagból

beszámoltatni, témazáró dolgozatot íratni csak a tanuló kifejezett kérésére lehet.

9. évfolyamon tanév elején szintfelmérést végzünk magyar nyelv és irodalom,

matematika, angol nyelv, német nyelv és testnevelés tantárgyakból.

Tanév eleji diagnosztizáló (felmérő) dolgozatokat előre be kell jelenteni, azok tájékoztató

jellegűek, ezért azokra a tanuló értékelését befolyásoló érdemjegy nem adható.

A tanév végi felmérések jól előkészítve alapvetően befolyásolhatják a tanulmányi

előmenetelt, értékük a nagydolgozattal azonos.

Az iskolai beszámoltatás lehet szóbeli és írásbeli, rajz és gyakorlati jellegű.

A feleletek és röpdolgozatok (írásbeli felelet) száma nem lehet több, amennyi különböző

tanórát az adott tanítási napon megtartottak.

Egy órán a szaktanár csak egy osztályzatot adhat a diáknak: azaz egy feleletet várhat el,

vagy egy röpdolgozatot írathat.

Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható. A szaktanár a témazáró

dolgozatok időpontját egy héttel korábban köteles közölni a tanulókkal, és a dolgozatírás

tényét ceruzával a napló haladási részében jelölni. A témazáró dolgozat bejelentésekor a

tanulók kötelesek figyelmeztetni a szaktanárt, ha már legalább 2 tantárgyból ugyanarra a

napra témazáró dolgozat írását jelezték.

Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden jelenlévő tanulónak meg kell

írnia. Ellenkező esetben osztályzata elégtelen.

Hiányzás esetén a tanuló köteles osztálytársaitól, szaktanárától, esetleg osztályfőnökétől

információt szerezni, írtak, vagy írnak-e témazáró dolgozatot.

Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik, legkorábban a

hiányzás megszűnését követő második napon a pótló témazáró dolgozatot köteles megírni

(a dolgozat nehézségi foka azonos az osztály által megírt dolgozattal).

Ha a tanuló neki felróható okból hiányzik az előre bejelentett dolgozatírásról, a pótló

dolgozatot a szaktanár által kitűzött időpontban köteles megírni; ez esetben a feladat

nehézségi foka - a szaktanár döntésétől függően - lehet magasabb.

Javító dolgozat íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára.

A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt, a szaktanár jelöli ki,

amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


112

Érdemjegyet kaphat a tanuló

Szóbeli teljesítményére

- szóbeli feleletre (lehet egy tanórai anyag számonkérése, részletes számadás és

összefoglaló, tételszerű)

- óraközi, tanórai munkára

- önálló kiselőadásra

Írásbeli teljesítményére

- próbaérettségire

- tanév végi felmérő dolgozatra

- írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, kísérletelemzés, házi dolgozat, témazáró

nagydolgozat)

- házi feladatra

Gyakorlati és egyéb tevékenységére

- elkészített rajzra, tervre, tárgyra

- gyakorlati hospitálásról készített feljegyzésre

- laborgyakorlati feladat elvégzésére, kiértékelésére

- tantárgyi tanulmányi, műveltségi, művészeti, sportversenyen való eredményes

részvételre

A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és

indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye „büntető” érdemjeggyel nem torolható meg.

Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni, a

szóbeli feleleteket pedig szóban is értékelni kell. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó

naplóba, amiről a tanuló nem tud.

Az egyes tantárgyak különböző ellenőrzési formáinak, feladatainak értékelése a helyi

tanterv mellékletében az adott tantárgyak részletes követelményeinél olvasható.

2.1.13.2 A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának és

szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

Jutalmazások

Kiemelkedő tevékenységért iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban

részesülhetnek.

A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra.

1. Nagy Antal-díj: Ezt a kitüntető elismerést, az emlékplakettet és az azzal járó

pénzjutalmat azok a végzős középiskolás diákok kaphatják meg, akik:

- középiskolai tanulmányaik alatt minden tanévet kitűnő bizonyítvánnyal zártak,

- rendelkeznek egy felsőfokú és egy másik nyelvből középfokú nyelvvizsgával,

- a közösség érdekében aktívan tevékenykedtek.

- Az elbírálásnál előnyt jelent, ha megyei versenyek első helyezettje vagy

országos résztvevője volt.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


113

A díj odaítélése eseti, nem kerül minden évben kiosztásra, de ha több arra érdemes tanuló

fejezi be középiskolai tanulmányait egyszerre, akár többen is kaphatnak Nagy Antal-díjat

egy évben.

Odaítéléséről a nevelőtestület javaslatára iskolánk igazgatótanácsának és a Tokaji Ferenc

Gimnázium és Szakközépiskola Tehetséges Gyermekeiért egyesület elnökségének

véleményezése alapján az Alapítók döntenek. A kerámia emlékplakettet és az azzal járó

ötvenezer forintos pénzjutalmat az Alapítók adják át a ballagási ünnepségen.

2. A Tokaji Ferenc EMLÉKPLAKETT odaítéléséről minden tanévben a ballagás előtt

dönt a nevelőtestület. Emlékplakettben azok a diákok részesülhetnek, akik kimagasló

tanulmányi munkájukkal, versenyeredményeikkel hozzájárultak az iskola jobb

megismeréséhez, oktatómunkánk elismeréséhez.

3. A Szülői Szervezet és a Tokaji Ferenc Gimnázium Tehetséges Gyermekeiért

Egyesület díjai, jutalmazási formái:

a.) AZ ÉV TANULÓJA cím elnyerésének szempontjai:

- az osztályért, az iskoláért végzett munka,

- osztálytársaihoz való példamutató viszony,

- magatartás, becsületesség,

- őszinteség, kitartás,

- aktív alkotó életvitel, versenyeredmények,

- szorgalom, segítőkészség,

- a díj odaítélésére az osztályok jogosultak, a díj átadására tanévzáró

ünnepélyen kerül sor.

b.) ÖSZTÖNDÍJ tehetséges tanulóknak pályázat alapján

c.) Tehetséges tanulók versenyeinek utazási és étkezési költségeinek támogatása.

d.) Versenyeken, pályázatokon eredményesen szereplők jutalmazása.

4. A tanév során nyújtott tartós, magas színvonalú tanulmányi vagy közösségi munkát,

vagy kimagasló versenyeredményt szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói vagy

nevelőtestületi írásbeli dicsérettel jutalmazzuk.

1. A középiskolai tanulmányainak idején mindvégig kitűnő eredményt elért diákjaink a

ballagási ünnepségen megkapják a KITŰNŐ TANULÓ OKLEVELET és a vele járó

jutalmat.

2. A középiskolai évek alatt tanúsított példamutató kötelességteljesítésért és kimagasló

közösségi munkáért tanulóinkat jegyzőkönyvben rögzített Nevelőtestületi Dicséretben

részesítjük.

3. A Diáksport Egyesület „Jó tanuló, jó sportoló” címet adományozza az alábbi

kritériumok alapján:

- jó tanulmányi eredmény,

- a DSE munkájában való részvétel,

- a DSE rendezvényein való aktív részvétel,

- megyei, illetve országos versenyeken, bajnokságokon való eredményes

szereplés.

A címet a DSE minden tanév végén oklevéllel ismeri el, a négy éves sportmunka jutalmaként

a ballagáson könyvjutalomban részesülnek a díjazottak.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


114

Egyéni jutalmazások

A jutalmazások formái:

1. osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret

alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;

2. szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban

elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos

kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért;

3. igazgatói dicséret: városi, megyei, országos tanulmányi versenyen elért

helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő

teljesítményt nyújt.

4. tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható.

A jutalmak formái:

1. könyvjutalom,

2. tárgyjutalom,

3. oklevél.

Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi

érdemekért:

1. kiemelkedő tanulmányi eredmény,

2. példamutató szorgalom,

3. hiányzásmentes tanév,

4. versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel,

5. az iskola érdekében végzett tevékenység,

6. kiemelkedő sporttevékenység.

2.1.13.3 A magatartás értékelésének elvei

A tanulók magatartásának évközi ellenőrzésének alapja az, hogy az osztályfőnökök megfelelő

információkkal rendelkezzenek a tanórákon és az órákon kívüli foglalkozásokon a tanulók

viselkedéséről. Ennek módjai: osztályfőnöki óralátogatások az osztályban, kapcsolattartás az

osztályfőnökök és az osztályban tanító tanárok között.

A magatartás szempontjából az egyik lényeges probléma a hiányzás (s ezen belül főleg az

igazolatlan hiányzás) minimális szinten tartása. A hiányzásokra vonatkozó eljárásrendünket

részletesen a Házirend tartalmazza.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


115

A magatartás értékelésének szempontjai

MAGATARTÁS PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ ROSSZ

Fegyelmezettsége

Másokra

pozitívan

kiható.

Tanítási

órákon

kifogástalanul

viselkedik.

Megfelelő,

még nem

teljesen a

sajátja,

tanítási

órákon

fegyelmezett

Fegyelmezni

kell, másokat

zavaró,

kifogásolható,

ingadozó, de

igyekszik

javulni

Erősen

kifogásolható,

másokat

erősen zavaró,

negatív

Viselkedéskultúrája,

hangneme

Példaértékű,

tisztelettudó,

udvarias,

kerüli a trágár

beszédet

Kevés

kivetnivalót

hagy maga

után, társait

tiszteli

Időnként

udvariatlan,

nyegle

Durva,

romboló,

közönséges,

heves,

hangoskodó

Hatása a

közösségre, társas

emberi kapcsolatai

Pozitív, aktív,

segítőkész,

jóindulatú

Részt vesz,

jóindulatú

Nem árt,

ingadozó,

közömbös,

vonakodó

Negatív,

goromba, ártó,

megfélemlítő

Házirend betartása

Betartja, arra

ösztönöz: nem

szemetel,

felszerelését

mindig

elhozza,

sohasem késik

Néha hibázik

Részben tartja

be, rongál,

gyakran

hiányos a

felszerelése

Sokat vét

ellene

Felelősségérzet Nagyfokú

felelősségtudat

Időnként

feledékeny Ingadozó

Felelőtlen,

megbízhatatlan

Fegyelmező

intézkedések

Nem részesült

benne

Osztályfőnöki

intője nem

lehet

Igazgatói

intője nem

lehet

Több szinten

volt rá szükség

2.1.13.4 A szorgalomjegyek megállapításának elvei

- legalább negyedévenként egyszer osztályfőnöki órán megbeszéljük az osztály

tanulmányi helyzetét

- az osztályfőnök a 9. évfolyamon kéthavonta, a többi évfolyamon negyedévente

ellenőrzi és aláírja, hogy a tanulók minden jegyet beírtak-e az ellenőrzőbe

A szorgalom értékelésének szempontjai

SZORGALOM PÉLDÁS JÓ VÁLTOZÓ HANYAG

Tanulmányi

munkája

Céltudatosan

törekvő,

igényes a

tudás

Figyelmes,

törekvő

Ingadozó, a

tanórai

munkában

figyelmeztetésre

Hanyag, a

tanórai

munkában nem

hajlandó részt

PEDAGÓGIAI PROGRAM


116

megszerzésére vesz részt venni

Munkavégzése

Kitartó,

pontos,

megbízható,

önálló,

lankadatlan

Rendszeres,

többnyire

önálló

Rendszertelen,

hullámzó,

önállótlan

Megbízhatatlan,

gondatlan

Kötelességtudata

Van, házi

feladata szinte

soha nem

hiányzik

Megfelelő,

néha

ösztökélni

kell, házi

feladata

ritkán

hiányzik

Házi feladata

többször

hiányzik

Házi feladata

gyakran

hiányzik

Tanórán kívüli

információk

felhasználása,

többletmunkája

Rendszeres,

érdeklődő

Előfordul,

ösztönzésre

dolgozik

Ritkán Egyáltalán nem

1. A figyelmeztetések és dicséretek egyforma fokozatai ellensúlyozzák egymást (eggyel

magasabb jegyet kaphat a tanuló!)

2. Intőt a legmagasabb fokú dicséret is csak maximum jó magatartás jegyre módosíthat.

3. Bármely három szaktanár által adott szaktanári figyelmeztetés írásbeli osztályfőnöki

figyelmeztetést von maga után. A 4. szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki intést,

4. és minden további szaktanári figyelmeztetés eggyel magasabb fegyelmező intézkedés

foganatosítását eredményezi.

5. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az ODB és a nevelőtestület

véleménye alapján állapítja meg.

2.1.14 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Az iskola évfolyamai osztályokra tagolódnak. Az osztályok átlagos létszáma 26-32 fő.

Az idegen nyelv oktatása osztálybontással, csoportokban történik. A csoportokba sorolás

szempontjai a választott nyelv, a nyelvi előképzettség és a választott haladási ütem. Az

informatika oktatása csoportbontásban, a számítástechnika teremben lévő gépek számához

igazodva történik.

A 11-12. évfolyamon a nem kötelező tanórai foglalkozásokon a csoportbontás a

tantárgyválasztás, az ismeretszerzés szintjének (közép vagy emelt) megválasztása, a

továbbtanulási irány és a szabad tanárválasztás esetleges lehetősége alapján történik. Ezek a

csoportok részben osztályokon, részben évfolyamokon belül szerveződnek.

A Köznevelési törvény biztosítja a tanulóknak azt a jogot, hogy képességeiknek,

érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Ezen

felhatalmazással élve iskolánkban a képesség szerinti csoportbontást nem tekintjük az egyenlő

bánásmód követelménye megsértésének.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


117

2.1.15 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:

- az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel,

- a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon.

A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente kétszer

történő mérésének kötelezettségét testnevelés órákon.

A NETFIT mérés részeként a következő mérésekre kerül sor:

Testi paraméterek mérése: 1. testmagasság

2. testtömeg

3. testösszetétel

- Aerob állóképesség mérése: 20 méteres ingafutás

- Hasizom erejének és erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből ütemezett

felülés

- Törzsfeszítő izmok erejének mérése: hason fekvésben törzsemelés

- Felső test izomerejének és erő-állóképességének mérése: fekvőtámaszban

ütemezett karhajlítás-nyújtás

- Láb robbanékony izomerejének mérése: helyből távolugrás

- Alkar és kéz izmainak maximális erejének mérése: kézi szorító erő mérése

- Térdhajlító izmok nyújthatóságának mérése: hajlékonysági teszt

A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot

nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók

mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a

testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai

állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis

rendszeres vezetésének ellenőrzése az igazgatóhelyettes feladatkörébe tartozik.

A felmérés eredményeit elektromos úton rögzíti minden testnevelő tanár az MDSZ - NETFIT

elektronikus felületén, és a megadott határidőre elküldi a szövetség erre kijelölt hivatalába. A

felmérés eredményeit minden diák és szülő számára a törvényi előírásoknak megfelelően

elérhetővé teszi a munkaközösség.

A közszolgálat szakmacsoportos, valamint a belügyi rendészeti gimnáziumi osztályok

tanulóira vonatkozó kötelező felmérések, a képzés követelményei

Felszerelés:

- iskolai póló (betűrve a nadrágba)

- minimum comb középig érő nadrág

- melegítő

- teremcipő (világos talpú), kinti sportcipő

- váltó sportfelszerelés (mez, póló, zokni)

Felszerelés hiánya:

- szaktanári figyelmeztetés és utcai ruhában köteles az órán részt venni.

- 3 szaktanári figyelmeztetés = osztályfőnöki figyelmeztetés

PEDAGÓGIAI PROGRAM


118

Felmentés:

- csak szakorvosi igazolás ellenében (sérülés, hosszantartó betegség utáni lábadozás)

- minden órán kötelező átöltözni

Felmérések:

1. felmérés: szeptember eleje: általános fizikai állapot felmérés

2. felmérés: november eleje: értékelés a szintfelmérési táblázat alapján

3. felmérés: január eleje: értékelés a szintfelmérési táblázat alapján

4. felmérés: március eleje: értékelés a szintfelmérési táblázat alapján

5. felmérés: 9-11. évfolyam: május vége, 12. évfolyam: április vége: értékelés a

szintfelmérési táblázat alapján

Szintfelmérések szabályzata:

- Mindenki az adott órán köteles teljesíteni a felmérést.

- Betegség esetén a szakorvosi igazolás bemutatásával egy központilag meghatározott

időpontban a pótfelmérésen pótolható az elmaradt felmérés.

- Javítási lehetőség az adott felmérési időszakban NINCS!

- Aki az évközi felmérések valamelyik részét nem teljesíti, az adott rész pontszáma

nulla, az érdemjegye elégtelen.

- Az év végi felmérés esetén minden felmérési részben minimum egy pontot teljesíteni

kell. Egy pontot kap az a tanuló, aki adott felmérési gyakorlatból nem érte el a

minimális szintet, de a gyakorlat végrehajtása teljesítményorientált.

- Az év végi felmérés esetén nulla pontot az a tanuló kap, aki az adott felmérési részt

nem teljesíti, vagy a felmérés során az aktuális gyakorlatot nem

teljesítményorientáltan hajtja végre.

Év végi értékelés:

9-10. évfolyam: minimum szint: a teljesítmény felmérés összpontszámának 50 %-a

(25pont /13pont)

11-12. évfolyam: minimum szint: a teljesítmény felmérés összpontszámának 50%-a

(35pont / 18pont) Amennyiben valaki nem teljesíti a minimum szintet, az év végi osztályzata elégtelen,

függetlenül az év közben szerzett jegyei átlagától, ezért augusztus végén javító vizsgát

köteles tenni.

Felmérés anyaga:

9-10. évfolyam:

2000 m futás

fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás: 30’

hanyattfekvésből felülés: 60’

helyből távolugrás

4x10m ingafutás

PEDAGÓGIAI PROGRAM


119

11. évfolyam:

2000 m futás



helyből távolugrás,

4x10 m ingafutás

hajlított karú függés

fekvenyomás (lányok 20 kg, fiúk 50 kg)

12. évfolyam:

2000 m futás



helyből távolugrás

4x10m. ingafutás

hajlított karú függés

fekvenyomás (lányok 25 kg, fiúk 60 kg)

Menettúra:

9-11. évfolyam: júniusban kötelező teljesíteni abban az időpontban, amikor az iskola előírja.

Holland akadálypálya:

9-11. évfolyam: június elején kötelező teljesíteni abban az időpontban, amikor az iskola

előírja.

Az a tanuló, aki az év végi követelmények bármelyik részét nem teljesíti, testnevelés

érdemjegye az év végén elégtelen, augusztusban az iskola által előírt időpontban javító

vizsgát tenni köteles.

A javító vizsgán az érintett tanuló a teljesítménymérés minden feladatát köteles végrehajtani.

Az értékelés az adott tanév utolsó mérésének értékelési skálája alapján történik.

2.1.16 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A közoktatás egyik kiemelt alapelve az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés

egyenlőségének biztosítása, az esélyteremtést támogató lépések megvalósítása, a kiemelt

figyelmet igénylő, sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos

helyzetű gyermekekre, tanulókra koncentráltabban összpontosító pedagógiai tevékenységek

alkalmazása. E célkitűzések jegyében megvalósítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű és a

hátrányos helyzetű, valamint a kiemelt figyelmet igénylő, sajátos nevelési igényű tanulók

integrált nevelését.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


120

Az intézményben az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye

biztosítása érdekében feladataink:

a családi, iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő

bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési

módjának meghatározása,

az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a

kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segítik az

esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását,

a szülők, tanulók, pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása,

az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése,

a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével

kapcsolatos feladatok meghatározása.

Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen:

az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi

kérelmek elbírálása,

az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,

a teljesítmények értékelése,

az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,

az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,

az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek

kiadása,

a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés.

Tanulói jogviszony felvétellel és átvétellel keletkezhet. Intézményünk felvételi eljárását

tanulmányi területenként minden év október 31-ig közzé tesszük az iskola honlapján

elektronikusan. Beiskolázási szülői értekezleten tájékoztatjuk az érdeklődők szüleit, és nyílt

napon biztosítunk óralátogatást az érdeklődő diákoknak.

A felvételi vizsgákon a tanulásban akadályozott vizsgázóknak biztosítjuk azokat a feltételeket

és felmentéseket, amelyeket a korábbi tanulmányaik során a nevelési tanácsadó vagy a

szakértői bizottság véleménye alapján kaptak.

Tanuló felvétele

A jelentkezők teljesítményének elbírálása a felvételi pontszámok alapján történik, ezek

számítását tanulmányi területenként a felvételi tájékoztatónk tartalmazza.

Pontszámegyenlőség esetén a halmozottan hátrányos helyzetű, és a hátrányos helyzetű

gyermekek előnyt élveznek.

A szociális és anyagi helyzet miatt ellátandó intézményi feladatok:

A nem megfelelő anyagi és szociális helyzet feltárása:

az osztályfőnöknek törekednie kell arra, hogy megismerjék a tanuló életkörülményeit,

betekintést nyerjenek a család anyagi és szociális viszonyaiba azért, hogy az esetleges

hátrányok leküzdésében segítsék a családot és a tanulót, az osztályfőnöknek:

- gyermekkel folytatott beszélgetés,

- fogadóórák,

PEDAGÓGIAI PROGRAM


121

- szülő, illetve a pedagógus által kezdeményezett beszélgetések, valamint

segítenie kell feltárni, azonosítani a tanulót hátrányosan befolyásoló

körülményeket.

A tanulók szociális viszonyainak figyelemmel kísérése:

pedagógus és az osztályfőnök feladata, hogy figyelemmel kísérje adott tanuló szociális

viselkedését, szociális viszonyait,

pedagógus indokolt esetben kezdeményezheti az iskolapszichológus igénybevételét.

A nem megfelelő anyagi és szociális helyzet javítása, kompenzálása:

ha a pedagógus, illetve az osztályfőnök a tanuló nem megfelelő szociális és anyagi

helyzetét tapasztalja köteles tájékoztatni erről az iskolaigazgatót,

iskolaigazgató értesíti a gyermekvédelmi felelőst a tanuló rászorultságáról, illetve

tájékoztatja a szülőt arról, hogy a helyi önkormányzathoz segítségéért fordulhat,

az iskola az intézmény lehetőségei alapján szociális támogatásban részesíti a tanulót.

A tankönyvtámogatási rendszerünket úgy alakítottuk ki, hogy abban figyelembe vettük a

rászorulók számát, rászorultságuk mértékét.

A rászoruló tanulók részére a Tokaji Gimnázium és Szakközépiskola Tehetséges

Gyermekeiért Egyesület – a lehetőségekhez mérten - támogatást ad az iskolai programok (pl.:

osztálykirándulás, tábor, stb.) részvételi díjának mérséklésére.

A kötelező taneszközök körét úgy határozza meg, hogy figyelembe veszi a rászoruló családok

számát és arányát.

A tanulók anyagi helyzetükből fakadó különbség mérséklését hivatott csökkenteni a könyvtár,

a könyvtárból kölcsönözhető könyvek, valamint az iskolában használható számítástechnikai

eszközök.

2.1.17 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai

A házi feladat a tanuló tanórán megszerzett tudásának elmélyítésére szolgál, vagy a következő

tanítási óra munkáját készíti elő.

A házi feladat lehet szóbeli, írásbeli, gyűjtőmunka vagy rajz, amit a következő

tanítási órákon szóbeli, esetenként írásbeli számonkérési formában, illetőleg

frontális számonkéréssel ellenőrzünk.

A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi

feladatokat határozunk meg, amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási

órára kell elkészíteniük.

Az írásbeli feladatok speciális csoportját alkotják egyes tantárgyak olyan feladatai,

amelyek hosszabb előkészületeket igényelhetnek, pl. projektek, prezentációk,

portfóliók, hospitálási naplók, alkotómunkát igénylő művészeti alkotás elkészítése.

Ezekre a tevékenységi formákra általában több időt biztosítunk, mint két tanítási

óra között eltelt időtartam.

A hétvégi időszakra is jelölünk ki írásbeli és szóbeli házi feladatot, de ennek

mértéke, terjedelme nem haladhatja meg a hétköznapokon is szokásos mértéket.

A hosszabb időráfordítást igénylő házi írásbeli feladatokat (házi dolgozat, stb.)

legalább egy héttel a kijelölt elkészítési időpont előtt kijelöljük

PEDAGÓGIAI PROGRAM


122

A tanítási szünetek időtartamára (nyári, őszi, téli és tavaszi szünet, többnapos

ünnepek) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi

feladatot.

Alapelv, hogy a házi feladat legyen rendszeres, ellenőrzött, gyakoroltató, ismeretet

elmélyítő, szilárdító, mennyiségileg megfelelő, hogy ne terhelje túl a diákokat.

A nyári szünet alatt a javító vagy pótló vizsgára, osztályozó vizsgára való

felkészülés a tanuló kötelessége. Ennek módja, az alkalmazott technika

kiválasztása a tanuló saját kötelessége.

Az OKJ vizsgát előkészítő szakdolgozatot és egyéb vizsgafeladatot - annak pontos

leírásával - a beadási határidő előtt legalább 4 hónappal kell kiadni, az

elkészítéshez, ha nem kapcsolódik hozzá tanítási óra, előkészítő és konzultációs

lehetőséget kell biztosítani, de az elkészítés alapvetően önállóan, a tanuló

kötelessége.

A házi feladat kiadásának és ellenőrzésének alapelveit iskolánk házirendje részletesen

szabályozza.

2.1.18 A magasabb évfolyamra lépés feltételei

Irányadónak és kötelezőnek fogadjuk el a vonatkozó Köznevelési törvényben foglaltakat.

A tanuló magasabb évfolyamra lép, ha az évfolyam követelményeit minden tantárgyból –

legalább elégséges osztályzattal – a szorgalmi időszakban rendesen, osztályozó vizsgán vagy

különbözeti vizsgán teljesítette. Nem léphet tovább az a tanuló, aki valamelyik tantárgy

követelményrendszerét – neki felróható vagy fel nem róható okokból – nem teljesítette.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a

pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló

magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az adott osztályzat a tanuló hátrányára

lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az

érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa

meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek

indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi jegyek alapján a tanuló javára módosítja.

A 9. évfolyamra lépés feltételeit a következők figyelembevételével dolgozzuk ki:

adminisztratív feltételek (életkor, bizonyítvány),

nyílt napokat tartunk az érdeklődők tájékoztatására,

lehetőséget biztosítunk központi felvételi megírására,

meghatározzuk, ill. kidolgozzuk a felvételi írásbeli, szóbeli, alkalmassági vizsga,

elbeszélgetés követelményeit,

felvételi elbeszélgetést tartunk,

pótfelvételire lehetőséget biztosítunk,

fellebbezési lehetőséget biztosít az iskola az államigazgatási jogszabályoknak

megfelelően.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


123

A 10., illetve magasabb évfolyamra lépés feltételei:

a továbblépési periódusok tanévenként az osztályzatoknak megfelelően,

az iskola biztosítja az iskolák közötti és az iskolán belüli átjárást egyéni elbírálás,

eljárás alapján,

az adott tantárgy óraszámának 30%-ánál többet hiányzó tanuló osztályozóvizsgát

köteles tenni (a szaktanár kérése esetén),

a 250 óránál többet hiányzó tanuló esetén a nevelőtestület – mérlegelve az összes

körülményt - dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét

azokból a tantárgyakból, amelyekből nem osztályozható. (Részletes szabályozás a

Házirendben található.),

a szakképzésben az adott tantárgy óraszámának 20%-ánál többet hiányzó tanuló

osztályozó vizsgát köteles tenni,

kiemelkedő oktatási feladatunk a kétszintű érettségire való felkészítés, ezért a 11.

évfolyamra lépésnél az iskola lehetőséget biztosít emelt szintű érettségire

felkészítésben való részvételre a kötelező érettségi tantárgyakon (magyar nyelv és

irodalom, matematika, történelem, idegen nyelvek) túl biológia, fizika, kémia,

informatika, testnevelés tantárgyból,

a szabadon választható közismereti érettségi tárgyakon kívül az Utazás és Turizmus,

valamint a gazdasági ismeretek tantárgy tanítását kínáljuk kellő számú jelentkező

esetén.

Intézmények közötti átjárhatóság

Lehetséges az OKJ szerint, egy szakmacsoportba/ágazatba tartozó képzések szintjei között az

átjárhatóság egészen a szakképzési szintig. Átlépési igény esetén a kérelem elbírálása minden

esetben egyedileg, a sajátságok figyelembe vételével történik.

Az érettségi utáni szakképzésbe bekapcsolódás feltételei:

a középiskola 4 évfolyamának elvégzése,

érettségi vizsga,

az egyes szakképzésekbe bekapcsolódás feltételeit a Pedagógiai Program Szakmai

Programja részletezi,

a Szakmai Program a Pedagógiai Program mellékletét képezi.

2.1.19 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.1.19.1 Az iskola egészségnevelési elvei

Az Egészségügyi Világszervezet 1998-as Közgyűlése nemzetközi nyilatkozatot fogadott el az

egészségről. Eszerint az elérhető legjobb egészségi állapot egyike az alapvető emberi

jogoknak, a lakosság jó egészségi állapota a gazdasági és társadalmi fejlődés egyik

előfeltétele.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


124

Az egészség fogalma

Az egészség az élő szervezeteknek olyan harmonikus működési állapota, amely egyrészt

biztosítja a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan munkáját, másrészt lehetővé teszi az élmény

beilleszkedését a környezetbe. A teljes testi, lelki, szociális jóléti állapot. Akkor vagyunk

egészségesek, ha zavartalan az életműködésünk.

A magyar gyermekek egészségi állapota aggasztó a jelenlévő kockázati tényezők miatt. Ezek

a dohányzás, alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás, az egészségtelen életmód, a

környezetszennyeződés. A pénzügyi nehézségek, a jövedelemkülönbségek, a szociális

egyenlőtlenség fokozódása, a bűnözés terjedése, a kábítószer-fogyasztás növekedése szintén

kedvezőtlen hatású. A környezetvédelem hiányosságai következtében érvényesülő káros

környezeti hatások tovább rontják a fiatalok egészségi állapotát.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermekek egészségvédelme többszörösen

megtérül a majdani középgeneráció javuló egészségi állapotában.

Első lépésben a helyes életmód fontosságának tudatosítása a legfőbb cél.

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység,

amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére,

korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének

erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók

személyiségfejlesztése érdekében.

2.1.19.1.1 Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők

- genetikai tényezők

- környezeti tényezők

- életmód

- az egészségügyi ellátó rendszer működése

Kitűzendő célok:

attitűd- és szemléletformálás

a család és a közösség értékeinek megőrzése

tudatosítani kell a káros szenvedélyek, mint a dohányzás, alkohol-, kábítószer

fogyasztás egészségre gyakorolt hatását, segíteni a fogyasztás visszaszorítását

egészséges táplálkozás fontosságának tudatosítása

egyéni élethelyzethez való alkalmazkodás, a stresszkezelés, a kiegyensúlyozott

emberi kapcsolatok kialakítása és fejlesztése

a fizikai aktivitás, testmozgás népszerűsítése

környezet-érzékeny életmódra nevelés

balesetmegelőzés, alapvető elsősegélynyújtás ismeretének elsajátítása

PEDAGÓGIAI PROGRAM


125

Feladatok:

tudatosítani, hogy az egészséges életmód választása nem aszketikus életmód,

hanem ésszerű kompromisszumot jelent az egészségben, az életben maradásra

az iskola a tanulók „munkahelye”, ahol védeni kell egészségüket a fizikai, illetve

mentális ártalmaktól

iskolánkat olyanná kell tennünk, hogy megfeleljen azoknak a „munkavédelmi”

követelményeknek, amelyekkel gyermekeink egészségét védeni lehet

az „egészséges iskola” mozgalom fontos kitörési pontot jelent az egészség

megőrzéséhez szükséges ismeretek, készségek elsajátításában

el kell érni, hogy korszerű egészségnevelésben részesüljön minden diák és a

tanulók legalább 90%-a vállalja az egészséges életmódot

A tanulókat segíteni kell abban, hogy:

megfelelő ismeretekhez jussanak az egészségüket veszélyeztető hatásokról

ezeket az ismereteket alkalmazni tudják

felismerjék, megfelelően értékeljék az egészségüket veszélyeztető, fogyasztásra

ösztönző technikákat (nyílt, vagy burkolt reklámok)

2.1.19.1.2 Az egészségnevelés iskolai területei

Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és

tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a

lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség,

hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos

beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az

iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az

alábbiak:

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

az értékek ismerete

az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

a tanulás és a tanulás technikái

az idővel való gazdálkodás szerepe

a rizikóvállalás és határai

a szenvedélybetegségek elkerülése

a tanulási környezet alakítása

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

PEDAGÓGIAI PROGRAM


126

A társadalomismeret, etika, biológia és egészségtan, testnevelés osztályfőnöki órák

tanterveiben megjelennek olyan, az előző felsorolásból nyerhető és az életkori

sajátosságokhoz is illesztendő lényeges témák, mint például:

az egészséges táplálkozás témái

a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás

a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció

a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás,

gyógyszerhasználat)

a testi higiénia

a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)

a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,)

a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás

iskolai programok

Az egészségnevelési terv legfontosabb területei:

az iskolai drogstratégia megismerése, betartása,

az egészséges személyiségfejlődés elősegítése,

az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka),

a mindennapi testmozgás,

a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer-használat megelőzése,

hátrányos helyzetűek integrációja,

az iskolán belüli bántalmazás megelőzése,

a szexuális nevelés,

tanórai foglalkozások,

szaktárgyi órák témafeldolgozása.

Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tanterv

tervezése során külön figyelmet fordítunk.

Tanórán kívüli foglalkozások

Délutáni szabadidős foglalkozások

sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb

játékos programok, csoportfoglalkozások

egészségnap

az iskola egészét átfogó előre tervezett programok

hétvégi iskolai programok

sportrendezvények, kulturális programok

kirándulások, túrák, sportprogramok

csecsemőgondozó és elsősegélynyújtó szakkör

PEDAGÓGIAI PROGRAM


127

Tájékoztató fórumok

szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató

lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a

külső előadó, pl. ifjúsági védőnő, orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési

osztályának szakembere stb.

szakmai tanácskozások, tréningek

Iskolán kívüli rendezvények

kortárssegítő képzés

kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz

Magyar Vöröskereszt szervezésében elsősegélynyújtó és csecsemőgondozó

versenyek,

városi egészségnapon való részvétel

Testnevelés és sport céljai, feladatai – mint az egészséges életmód egyik színtere

A testnevelésen és a sporton az iskolai testedzést, mozgást, a tanórán kívüli tömegsportot,

versenysportot mint szabadidős tevékenységet értjük.

Az iskolai testnevelés egyik fontos célja, hogy rászoktassa a tanulókat a rendszeres

testedzésre, a mozgásra, a sportra és kialakítsa bennük az ezek iránti igényt. Megértesse a

tanulókkal, hogy a rendszeres testedzés, a mozgás életük szerves részévé kell, hogy váljon,

mivel ez hozzájárul testi-lelki egészségük kialakításához, megőrzéséhez.

Másik fontos feladata a tanulók állóképességének, erejének, ügyességének a megőrzése,

fejlesztése. Az imént említetteket a testnevelés órán kívül az iskolában működő DSE, illetve a

tömegsport rendezvényei, és a környezetvédelmi szakmacsoportos, biológia-

természettudományos osztályba járó diákok képzésében szereplő terepgyakorlatok is

szolgálják.

A foglalkozásoknak az is a célja, hogy a szakorvos által (részlegesen, illetve teljesen)

felmentett diákokat is bevonják a tömegsportba (pl.: túrák).

A tanórai testnevelés és sport feladatai

A tanulók általános fizikai teherbíró képességének a rendszeres mérése, szinten

tartása, fejlesztése.

Azon élettani, egészségtani ismeretek átadása, amelyek elengedhetetlenül

szükségesek fizikai állapotuk szinten tartásához, fejlesztéséhez, illetve szintjük

ellenőrzéséhez.

Testnevelés és sportfoglalkozásokon a tanulók

- aerob állóképessége,

- erő, erő-állóképessége (alsó végtag dinamikus ereje, csípő hajlító és

hasizmok erő állóképessége, a vállövi és hasizmok dinamikus erő és

állóképessége révén)

- gyorsasága kerül mérésre, illetve ezek szinten tartása, fejlesztése történik a

„Testnevelés és sport” tantervben leírt módszerek szerint

A tehetséges tanulók „kiszűrése”, versenyeztetése az órai felmérések alapján.

Emelt szintű testnevelés érettségire való felkészítés

PEDAGÓGIAI PROGRAM


128

A tanórán kívüli tevékenységek feladatai

Edzések szervezése, tartása (kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, röplabda, kajak),

Különböző városi, megyei, (országos) versenyekre való felkészítés, és a

versenyeken való részvétel – ahol nincs lehetőség rendszeres edzésekre, ott a

versenyek előtt felkészítő edzések tartása

Tömegsport tevékenység iskolai helyszínen

- Iskolánk lehetőséget biztosít – az iskola nyitva tartása ideje alatt – a diákok

(és a tanárok) számára a sportlétesítmények (tornaterem, kondicionáló

terem, jó idő esetén a szabadtéri sportpálya, stég), és eszközök

használatára, mindenkori szaktanári felügyelettel

- iskolán kívüli helyszínen

Természetjáró szakosztály működése

Iskolánk nevelőtestülete igyekszik kihasználni intézményünk előnyös

természetföldrajzi helyzetét és nagy gondot fordít arra, hogy tanulóink egészségük

javítása érdekében szabad levegőn sok időt töltsenek, ezért a túraszakosztály

rendszeresen szervez kirándulásokat.

2.1.19.2 Az iskola környezeti nevelési elvei

2.1.19.2.1 Jövőkép

A XXI. század elején az emberiségnek szembe kell néznie az általa okozott

világproblémákkal, a bioszféra krízisével, a humán válsággal, a Föld eltartó képességének

korlátaival. A modern természettudományok kialakulása, a szaktudományok differenciálódása

hozzájárult a társadalmi haladáshoz, de szerepet játszott a természet rombolásában is. A

globális világproblémák megértéséhez, azok kezeléséhez ma már nem elegendőek a

specializálódott szaktudományos ismeretek. Új szemléletre van szükség, amely

problémaérzékeny és komplex, ami az ismeretek integráltságát feltételezi. A szemléletváltás

alapvető elemei közül prioritása van a természetvédelemnek, az élet megőrzésének, a

geoszféra – bioszféra folyamatai és az ember biológiai természete védelmének. Az ökológiai

szemlélet és felelősség kialakítása, átvétele az életkornak megfelelő keretben – kiegészülve a

szociális és gazdasági felelősség átvételével – fő feladatává lép elő a magyar oktatási

rendszernek is. Így természetesnek tekinthető, hogy számos nemzetközi és hazai

kezdeményezés, jogszabály alapozta meg az a döntést, hogy a környezeti nevelés kiemelt

módon jelenjen meg a köznevelés fejlesztendő területei között.

Környezeti nevelésen mi azt a pedagógiai folyamatot értjük, amelynek során tanítványainkat

felkészítjük környezetünk megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és

élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Egyetemes céljaink között tehát

szerepel a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel, a természetet, az élő

és élettelen környezetet tisztelő erkölcsi alapelvek kialakítása.

A fenntarthatóság pedagógiai alapelveink elfogadásából adódóan elősegíteni az egyetemes

Természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tiszteletét, megőrzését,

beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával

együtt.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


129

Hozzájárulni a Föld természetes ökológiai folyamatainak visszaállításához, kialakítani a

környezettel való harmóniára törekvést. Bekapcsolni intézményünket a közvetlen környezet

értékének megismerésébe, megőrzésébe, gyarapításába.

2.1.19.2.2 Helyzetkép, helyzetelemzés

Külső tényezők: a beiskolázási körzet (régió), a település, helyi értékek

A SzSzC Tokaji Ferenc Gimnáziuma és Szakgimnáziuma nagy területről verbuválja diákjait.

Jelenleg több mint 118 településről érkeztek tanulóink. A szélsőpontokat Záhony, Ózd és

Mezőkövesd jelenti. Nagyobbrészt tehát az Észak-Magyarországi Régióból, de a Nyírségből

érkezett tanulók miatt számolnunk kell az Észak-Alföldi Régió hatásával, sajátosságaival is.

Jelenleg mindkét régió hátrányos helyzetűnek tekinthető, mivel a rendszerváltás után

összeomlott a borsodi nehézipar (bányászat, kohászat), átalakult a mezőgazdaság (tsz-ek,

állami gazdaságok megszűnése), erőteljes negatívumok fogalmazódtak meg a privatizáció

eredményeként (a Tokaj-Hegyaljai Borkombinát magánosítása).

A térségben érződik a szegregáció, jelentős a munkanélküliség, igen magas az etnikai

kisebbség (cigányság) aránya. Szinte ugyanez mondható el a beiskolázási körzet

magterületéről is (Taktaköz, Bodrogköz, Nyírség pereme, Rétköz, Hegyköz).

A hátrányosnak ítélhető társadalmi környezetet jól kompenzálja a nemzetközi viszonylatban

is párját ritkító természeti környezet. Elég utalni a két közeli nemzeti parkra (Bükki,

Aggteleki) és számos tájvédelmi körzetre (Zempléni, Tokaj-Bodrogzug, Kesznyéteni) vagy

védett területre (Bodrogszegi Várhegy, Tállyai Patócshegy, stb.).

Hasonló megállapítást tehetünk az épített környezet értékeiről (Tokaj, Sárospatak, Szerencs),

a történelmi múltról (honfoglalás, Árpád-házi emlékek, Hunyadiak, Szapolyaiak, Rákócziak,

stb.), a kulturális örökségről (Vizsolyi Biblia, nyelvújítás, Tokaji Írótábor), a világörökséghez

tartozó, világkuriózumnak számító borkultúráról.

Az utóbb említettek és Tokaj környéke kitűnő lehetőségeket biztosítanak a környezeti nevelés

számára. Településünk igen eltérő tulajdonságú tájak (középhegység, síkság, folyók)

metszéspontjában fekszik. A Bodrogköz és a Taktaköz alluviális síkság, a Tisza és a Bodrog

hajdani árterületei: Biológiai szempontból csodálatos nedves élőhelyek (láprétek,

mocsárrétek, holtágak, ártéri erdők, kaszáló rétek, stb.). A ramsasi egyezményhez tartozó

térség egyedülálló madárvilággal rendelkezik. A nyírségi futóhomok dombok, szélbarázdák,

maradékgerincek a rakamazi kapunál egészen a Tiszáig nyúlnak. Maga a Tokaji-hegy (Nagy-

Kopasz) az Eperjes-Tokaji-hegységnek az Alföldre mélyen előreugró része. Így lényegében

minden oldalról 100 m körüli síkságból meredeken emelkedik ki az 514 m magas vulkáni kép.

A fő tömegében piroxéndácitból álló alaphegyet a jégkorszakban lösz borította be. A

szigethegy az Eperjes-Tokaji-hegység előretolt állásaként a Kárpátokat az Alfölddel köti

össze. A különböző flóra- és fauna-elemek keverednek a hegyvidék és az Alföld ütköző

zónájában, így a hegy növényvilága annyira sokszínű és egyedi, hogy a Magyar

flóratartomány középhegységi flóravidékének (Matricum) önálló flórajárása (Tokajense).

Különleges társulások bizonyítják a biológiai sokféleséget (meleg-kedvelő tölgyes,

sajmeggyes molyhos tölgyes, törpemandulás löszgyep, lejtősztyepprét, szilikát sziklagyep,

stb.) Csodálatos a fajgazdagság, például vadon élő orchideáink közül 18 félével

találkozhatunk a Tokaji-hegyen. Olyan növény is van, ami Magyarországon már csak itt

található meg (gyapjas őszirósza).

PEDAGÓGIAI PROGRAM


130

A több mint 900 éves történelmi múlt, a világhírű borkultúra, az épített környezet értékei

(Rákóczi-pince, görög kereskedőházak, zsinagóga, ortodox templom, katolikus, görög

katolikus és református templom, stb.) szintén egyedülállóak. Nehéz lenne még egy olyan

helyet találni az országban, ahol a környezet ilyen sokszínű. 10-15 perc gyalogos séta után a

legkülönbözőbb élőhelyek érhetők el iskolánkból kiindulva (Tisza 50 m, Bodrog 150 m,

nedves élőhelyek 150-200 m, száraz élőhelyek 15-20 m, erdős társulások 500 m, ártéri erdő

200 m). A sok helyen még meglévő, csaknem érintetlen természeti környezet mellett

szerencsénkre hiányoznak a jelentősebb környezetkárosító tényezők (pl. az ipar). Ez persze

nem jelenti azt, hogy mindenben rózsás a helyzetünk. Mindkét folyónk (Tisza, Bodrog)

jelentős szennyezésnek van kitéve határainkon kívül és belül egyaránt (pl. a 2000. évi cián és

nehézfém szennyezés).

Számolnunk kell évente ismétlődően a katasztrofális méretű árvizekkel, a Tokaji-hegyet sújtó

talajerózióval, a monokultúrás nagyüzemi szőlőtermelés természetes velejárójaként jelentkező

genetikai leromlással, a növényvédőszerek és rovarirtók, műtrágyák nagytömegű környezetbe

juttatásával, a hagyományos gazdálkodás megszűnése következtében bekövetkező

biodiverzitás csökkenéssel (kaszálás, legeltetés felhagyása, állattenyésztés visszaesése,

extenzív zöldség- és gyümölcstermesztés eltűnése, stb.). Összességében adottságaink lehetővé

tették és teszik, hogy iskolánkban központi szerepet kapjon a környezeti nevelés.

Mindezt nagyban segítik a belső tényezők, iskolánk épülete, kivitelezése és közvetlen

környezete.

Belső tényezők: az iskola épülete, közvetlen környezete

Tárgyi feltételeink a környezeti neveléshez egyedülállónak minősíthetők, mivel iskolánk talán

az ország egyetlen olyan intézménye, ami eleve a környezeti nevelést, az ökológiai

szemléletet a középpontba állító iskolának épült. Az 1996-ban épült gyönyörű, modern épület

tervezésében, kivitelezésében és a felhasznált anyagok tekintetében mindez hűen tükröződik.

Eleve szerencsés a hely megválasztása. A kollégium közvetlenül a Tisza-parton emelkedik,

történelmi környezetben, a 300 éves Rákóczi-Dessewffy kastély szomszédságában. Az

árvédelmi töltés választja el a folyótól. Vele szemközt emelkedik az iskola épülete

közvetlenül a Tokaji-hegy alatt. A hegy ráfolyni látszik a tetőre, ami valójában az ökológiai

szárny 1500 m2-es tetőkertje. Ebben a tetőkertben építettük meg a Tokaj-Bodrogzug

Tájvédelmi Körzet védett növényeit bemutató tanösvényünket. Ennek gondozása, fejlesztése

nagyszerű környezeti nevelési lehetőséggel bír. A XVII. századi tokaji vár sziluettjét felidéző

épületrész felrézsűzve a talajszint alá került. A kiemelkedő „bástyák és tornyok” a fizikai,

biológiai és kémiai előadókhoz tartoznak. Az előadókhoz laboratóriumok (kémiai, műszeres)

csatlakoznak szertárakkal, előkészítőkkel. Itt van a nyelvi laboratórium, a számítástechnika

terem, a kommunikációs és személyiségfejlesztő központ, az egyedi kivitelezésű rajztanterem

(kézzel faragott riolittufa falazat, kör alaprajz). Ez az épületrész egy hangulatos belső udvart

zár körbe, az udvar felé néző oldalhoz fedett kerengő is tartozik. Az egész épület – a

közismereti szárny, az aula, a tornacsarnok – természetes anyagokból épült. A bejárat, az

ökológiai szárny, az oszlopok burkolata Tokaj környékén bányászott fűrészelt riolittufa. Az

összes nyílászáró natúr fenyőfából készült, hasonlóan a közoktatási szárny belső tereit díszítő

150 m hosszú virágtartó rendszerhez. Az üvegtetőn át természetes fényt kap a rengeteg

növény, érzékelhető az időjárás változása, a felhők játéka, a madarak vonulása.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


131

Az 560 m2-es aula a közösségi rendezvények helyszíne, a Tokaji-hegyet felépítő kőzetekből

megépített sziklafalai a sok növénnyel egyedi hangulatot teremtenek. A tornacsarnok

nemzetközi sportmérkőzések lebonyolítására is alkalmas. Tantermek, csoportszobák,

kiszolgálóhelyiségek (öltözők, zuhanyzók, edzőterem, stb.) az átlagosnál lényegesen jobb

körülményeket biztosítanak tanulóinknak. Ezt fokozza az igen színvonalas könyvtár mind

megjelenésével, mind az összegyűjtött információhordozók mennyiségével és minőségével

(20000 kötetes szakkönyvtár, videokazetta és CD-ROM tár).

Az iskolában működő büfé ökológiai szempontból megfelel a környezettudatos magatartásra,

egészséges életmódra nevelésnek, áruválasztékát a fenntarthatóság irányába sikerült

elmozdítania.

Konkrét célok

A továbbiakban a környezeti nevelés alapelvei közül azokat emeljük ki, amelyeket kiemelten

kívánunk kezelni. Konkrét célunk ezek fogalmát, tartalmát, megnyilatkozási módját

körüljárnunk, megvilágítanunk tanulóinknak és tanulóink által:

a fenntartható fejlődés

a kölcsönös függőség, az ok-okozati összefüggések

a globális és helyi szintek kapcsolatai, összefüggése

alapvető emberi szükségletek

emberi jogok

demokrácia

elővigyázatosság

biológiai és társadalmi sokféleség

az ökológiai lábnyom

Fontos, hogy diákjainkban egységes rendszer alakuljon ki.

Jövőképünkből hosszú távú céljainkból következnek azok a konkrét célkitűzések, amelyek

elérése érdekében tanulóinkban ki kell alakítani:

a környezettudatos magatartást és életvitelt

a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és

életvitelt

a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást,

annak megőrzésének igényét és akaratát

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését

a rendszerszemléletet

tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését

az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikát,

módszereket

Kitűzött céljaink eléréséhez szükséges készségeket kialakítani, fejleszteni kell diákjainkban:

alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;

PEDAGÓGIAI PROGRAM


132

analizálás, szintetizálás;

problémaérzékenység, integrált megközelítés,

kreativitás;

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

vitakészség, kritikus véleményalkotás;

kommunikáció, médiahasználat;

konfliktuskezelés és megoldás;

állampolgári részvétel és cselekvés;

értékelés és mérlegelés készsége.

Napjainkban a világ figyelme a fenntarthatóság megteremtése felé irányul.

Ez ma már az élet minden színterén tapasztalható: ökológiai, gazdasági, szociális, politikai

téren egyaránt. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell

elkezdenünk. Reméljük, már ilyen szemlélettel érkeznek hozzánk diákjaink az általános

iskolából.

Mi folytatni szeretnénk az ott elkezdett folyamatot, hangsúlyt kívánunk helyezni a szakmai

képzésen túl az erkölcsi kérdésekre, a környezettudatos életmódra. Interaktív módszerek

segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító döntéshozásra,

konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket szándékozunk kialakítani. Ennek

érdekében megkívánjuk az új értékek elfogadását, kialakítását, megszilárdítását és azok

hagyománnyá válását.

Kitűnő adottságainkat kihasználva folytatjuk az 1970-es évek második felében elkezdett

tudatos környezeti nevelést. Munkánkat igyekszünk kiterjeszteni az iskolai élet minden

területére. Úgy kívánunk szemléletet formálni, hogy minden tantárgyban és minden iskolán

kívüli programban azon leszünk, hogy tanulóink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek,

hanem egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. Nem véletlenül marad

továbbra is kiemelt feladatunk a természettudományos tantárgyak összhangjának

megteremtése (a kémia, biológia, földrajz, fizika együttműködése), a kör bővítése a humán

tárgyak bevonásával. Tanórán, laboratóriumban, tanulmányi kiránduláson, üzemlátogatáson,

nyári biológus táborban, a természetvédelmi hét rendezvényein, a versenyeken, a projektek

alkalmával megismertetjük tanulóinkkal a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű -

szakképzésben a bonyolultabb – komplex természetvizsgálatokat.

Új tervek:

a tantestület minél több tagját megnyerjük a környezeti nevelési munkához

tantestületen belüli továbbképzést szervezünk a környezeti nevelési módszerek

bemutatására, továbbfejlesztésére

megvizsgáljuk erdei iskola létesítésének feltételeit, a témanap vagy témahét

szervezésének lehetőségét

a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése,

tananyagba építése

PEDAGÓGIAI PROGRAM


133

Hagyományok ápolása:

iskolánkban továbbra is megszervezzük a kidolgozott és bevezetett „Helyi

értékeink” modul oktatását

a természetvédelmi és környezetvédelmi hét megszervezése

a jeles napok megünneplése

a hagyományos versenyeken való részvétel (pl. Kitaibel Pál, OKTV)

a biológus tábor megszervezése

a Junior Öko-Expert Projekt folytatása

virággondozás

tetőkert gondozása

kerékpáros és gyalogos-túrák

horgásztábor

madárgyűrűzés

Szaktárgyi célok:

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (tantárgyi

programok alapján)

a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és

megoldási lehetőségek)

a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon

(környezetszennyezés hatása, a természeti- és az épített környezetre, az

emberre)

interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet,

projekt módszer, problémaorientált oktatás, szabad tanulás)

versenyekre felkészítés

multimédiás módszerek alkalmazása

a számítógép felhasználása a tanórákon

2.1.19.2.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Iskolánk a környezeti nevelési tartalmat és tevékenységeket hagyományos és nem

hagyományos tanórai keretben és tanórán kívüli foglalkozások keretében kívánja

megvalósítani. „Hagyományos tanóra” alatt az iskolában eltöltött 45 perces, tantárgyak szerint

elkülönült tanórákat értjük. A „nem hagyományos szervezésű tanórán” szintén tantervi

feladatokat valósítunk meg, csak nem a szokásos keretek között.

Idesoroljuk a múzeumlátogatást, a terepgyakorlatot, projekthetet, szakképző osztályainknál az

üzemlátogatást.

A „tanórán kívüli foglalkozás” nem kötelező, nem minden tanuló vesz rajta részt (szakkör,

tábor, verseny, kiállítás, stb.)

Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások

A komplexitás jellemzői:

tantárgyakon átívelő

sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak

PEDAGÓGIAI PROGRAM


134

a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése

„egymásra hajtogatott”

kölcsönös kapcsolat

sokféleség összekapcsolódása

különféle tevékenységek

kapcsolat központú

rendszerező

projekt

értelem és érzelem

változás

ismeretek összekapcsolása

módszerek sokfélesége

„egység”

gondolkodásmód

integrált

globális

komplementáris

Iskolánk lehetőségei:

a.) terepi: terepgyakorlat;

tábor;

tanulmányi kirándulás;

tetőkert

tanösvény

b.) játékok:

szituációs;

érzékelést fejlesztő;

drámajáték;

stimulációs;

c.) „akciók”:

vetélkedők

pályázatok

iskolaújság

iskolarádió működtetése

kiállítás rendezése

interjú

kérdőíves felmérés

„nemzetközi akciók” (GLOBE, BISEL, JÖEP)

d.) „látogatás”

üzem

laboratórium

szeméttelep

veszélyes hulladéktároló

PEDAGÓGIAI PROGRAM


135

hulladékégető

szennyvíztisztító

nemzeti park (tájvédelmi körzet)

állatkert

botanikus kert

e.) versenyek

f.) szakkör

g.) iskolazöldítés

h.) „DÖK-nap”

i.) jeles napok

j.) projektek (egyéni, junior öko-expert)

2.1.19.2.4 Iskolai környezet

A helyzetelemzésből is kitűnik, hogy iskolánk az országos átlagot messze meghaladja, ha az

épületet és a környezetét vizsgáljuk környezeti nevelési szempontból. Már az épület

tervezésénél is részt vett konzulensként környezeti nevelési szakértő a tantestületből. Az

építész az organikus építészet híve, de a látványon túl figyelt a funkcióra is.

A 7000 m2-es alapterület bőségesen elegendő a csaknem 800 diák számára. Az ablakok

nagyok, sok a fény. Ez nyári időszakban kényelmetlenséget is okoz, nagyon melegek a

tantermek. Az ablakok szigetelése nem mindenhol kifogástalan, így a fűtés kevésbé

energiatakarékos. Ugyanakkor a déli termekben télen is érvényesül a napsugárzás pozitív

hatása.

Az ökológiai szárny előadóiban is hideg van, tavasszal nyár elején és ősszel kellemesen

hűvösek. Az előadók sötétíthetők, a vetítést meg lehet oldani. Sajnos a fizikai előadó

tetőablaka miatt nem lehet sötétíteni, így fénytani kísérletek bemutatására alkalmatlan.

Gondos fűtéssel a kényelmetlenségek kiküszöbölhetők (nagyobb figyelem a portások részéről

és elkerülhető mind a túlfűtés, mind az alulfűtés.)

Környezetvédelmi projektek segítségével további megtakarítások érhetők el (pl. hőtükrök

felragasztása a radiátorok mögé, ablakok szigetelése). Ez környezeti nevelési feladataink

között mindenképpen szerepelni fog.

Az iskola épülete szép, tiszta, világos. Elbűvölő a rengeteg virág, a falakról aláhulló zöld

zuhatag. A tantermek ablakainak virágosítása szintén feladataink egyike.

Jó úton halad a tantermek díszítése, továbbra is természeti értékeket, a szépségeket bemutató

dekorációkat kell preferálni. A tisztasági verseny gyakori ellenőrzései az eredményességet

fokozzák. A diákok komfortérzetét javítják a szekrények még akkor is, ha egy-egy szekrényen

több tanulónak is kell osztoznia. A kiállító szekrények, vitrinek aktívabb környezeti nevelési

hasznosítása is újabb feladatunk. A tanulók szemléletformálása szükséges a tisztaság

megőrzése érdekében, (lábbelik, kukák ürítése, mosdók, WC-k, ökológiai szárny tisztasága).

Az iskola melletti kollégium étkezője megfelel az alapvető higiéniai előírásoknak, az asztalok

és a székek, a kiszolgálópult cseréje, a fogasok pótlása sokat javított komfortérzeten A

HACCP rendszer bevezetése minőségi változást hozott. Van javítanivaló a konyhai

személyzet „ökológiai” gondolkodásán (dohányzás a konyhán). Az ételek mennyisége és

minősége jónak mondható, reformkonyhai kísérletek ritkák.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


136

A diákok étkezési kultúrája több esetben kifogásolható, a kollégium lépésre van kényszerítve

ebben a kérdésben.

Iskolánk nyílt külső és hangulatos belső udvarral rendelkezik. A külső udvar parkosítása

folyamatban van (irodalmi emlékpark), a kollégium mellett a sportpálya és a Tisza-part ideális

A belső udvart bevontuk az iskolai életbe, a diákok számára farönk padokat helyeztünk ki.

Kapcsolatok

A takarékszövetkezet és a tornacsarnok közötti terület parkosítása, „ökológiai hasznosítása”

újabb lehetőséget jelent aktív környezeti nevelési tevékenységre (pl. madárbarát kert, őshonos

fafajták, „virágözön”, stb.)

Iskolai büfénk megfelel a legújabb rendeleteknek. Az áruválaszték, a terjesztett termékek

megfelelnek nevelési filozófiánk szellemiségének. Az iskolában keletkezett szemét és

hulladék nagy százaléka saját büfénkből kerül ki. Ebben a tekintetben hangsúlyozni kell a

változtatás szükségességét.

Az iskola takarításához használt tisztítószerek olcsó és kevésbé környezetbarát anyagok (pl.

hypo, szagtalanító, stb.). Olcsóbb és egészségesebb lenne természetes tisztítószerek használata

( pl. ecet).

A szelektív hulladékgyűjtés felé az első lépést megtettük a tiszta papír különválasztásával,

örvendetes, hogy a kollégium parkolójában kerültek elhelyezésre a szelektív

hulladékgyűjtésre alkalmas konténerek. Az iskola nyugati kijáratának konténereit vagy

gyakrabban kellene üríteni, vagy a konténerek számát növelni, mert a jelenlegi helyzet

kívánnivalót hagy maga után.

Módszerek

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van

szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével környezeti nevelési

céljainkat képesek leszünk megvalósítani. A következő módszerek megismerésére és

alkalmazására nyílik lehetőség iskolánkban:

- Játékok: - szituációs

- ráhangolást segítő

- memóriafejlesztő

- bizalomerősítő

- kombinációs

- kapcsolatteremtést segítő

- érzékelés fejlesztő

- drámapedagógia

- Modellezés: - hatásvizsgálatok

- előrejelző

- rendszermodellezés

- működő modellek készítése

- Riport módszer: - kérdőíves felmérés

- direkt riport

- fotóriport

PEDAGÓGIAI PROGRAM


137

- Projekt módszer (hazai és nemzetközi projektek)

- Terepgyakorlati módszerek: - terepgyakorlat

- térképezés, felvételezés

- egyszerű megfigyelések

- célzott megfigyelések

- mérések

- Aktív, kreatív munka: - természetvédelmi és fenntartási munkák

- rekonstrukciós munkák

- madárvédelmi feladatok

- szelektív hulladékgyűjtés

- tisztasági verseny

- Közösségépítés: - csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében

- Művészi kifejezés: - vizuális művészet a környezeti nevelésben

- irodalmi alkotások

- zeneművészet

- fotóművészet

- táncművészet

- népművészet

- a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

2.1.19.2.5 Résztvevők, erőforrások

Környezeti nevelési céljaink eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet

résztvevői egymással, a külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot,

együttműködést alakítsanak ki.

Belső erőforrások

Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos

magatartásával, munkájával, példa értékű legyen a tanulók számára. Szükséges

környezeti nevelési munkaközösség működtetése, a szakmai

munkaközösségekkel való szoros együttműködés.

Diákok: Minden diáktól elvárjuk a környezettudatos magatartást. Meghatározó

szerepe van a DÖK-nek (iskolában), az osztályközösségeknek, a

környezetvédelmi aktivistáknak.

Tanárok és diákok: a diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a

tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok

keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos

szemlélet kialakításában a projekteknek, a vetélkedőknek, a környezet- és

természetvédelmi hét rendezvényeinek, a versenyeknek, nyári táboroknak, stb.

Tanárok és diákok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskola

fenntartásában, megőrzésében, továbbfejlesztésében.

Szülők és tanárok: Az iskolai környezeti nevelés területén is feltétlen szükség

van a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködésére. Fontos, hogy a

szülők megerősítsék azt a környezettudatos magatartást gyermekükben, amit

iskolánk közvetíteni kíván (az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket

otthon is alkalmazzák, a környezeti nevelési program anyagi fedezetéhez a

családok is hozzájárulnak, stb.).

PEDAGÓGIAI PROGRAM


138

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és

technikai dolgozói is munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési

programnak. (Pl. adminisztráció területén a papírfelhasználás csökkentése, újra

felhasznált papír használata, takarítók, portások szerepe a környezet

tisztántartásában, a virágok gondozásában, a rongálás, vandalizmus elleni

küzdelemben, stb.). Az iskolaorvos, a védőnő az egészségnevelési célkitűzések

aktív támogatói.

Alapítványaink: Mindkét alapítványunk hozzájárul a környezeti nevelési program

célkitűzéseinek megvalósításához szükséges anyagi erőforrások megteremtéséhez.

Külső erőforrások

Fenntartó - (pl. projekthét eseti támogatása).

Saját bevétel – szakképzési hozzájárulásból környezeti nevelési célra eszközök

beszerzése.

Szponzorok – környezeti nevelési programok, akciók, célok támogatása.

Pályázatok – minél több lehetőséggel élni (Zöld Forrás, KÖVICE, OM,

KVVM pályázatai, stb.)

Taneszközök

Az iskola rendelkezik az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, elektronikus

ismerethordozókkal, amelyek a színvonalas környezeti- nevelési munkához szükségesek.

Fontos feladat az állandó fejlesztés, az amortizációból keletkező hiányok pótlása, a reagensek,

vegyszerek folyamatos biztosítása.

Kommunikáció

A sikeres környezeti- nevelés elengedhetetlen feltétele – jellegénél, összetettségénél fogva – a

minél sokoldalúbb kommunikáció. Legalább ennyire fontos az olvasott, hallott, látott

információtömeg, (média) kritikai kezelése, az eligazodni tudás, az értékes

megkülönböztetése az értéktelentől, stb.

Kommunikáció az iskolán belül:

kiselőadás tartása szemléltetéssel

házi dolgozat készítése

poszterek, plakátok készítése, bemutatása

prezentáció (projektjelentés)

iskolarádió felhasználása (pl. zöld hírek)

faliújságon közölt információk

különböző információs csatornák igénybevétele (tanárokkal, szülőkkel)

szórólapok készítése

PEDAGÓGIAI PROGRAM


139

Iskolán kívüli kommunikáció

- környezetvédelmi cikkek feldolgozása napilapokból

- környezeti problémákkal foglalkozó cikkek tudományos feldolgozása

- rádió-, televízió hírek értékelése, feldolgozása

- környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolat az illetékesekkel

- együttműködés önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, szakhatóságokkal,

médiumokkal, stb.

Továbbképzés

- élethosszig tartó tanulás minél több kolléga részesüljön környezeti-

- iskolai továbbképzési terv nevelési továbbképzésben

- hazai és nemzetközi továbbképzések

PEDAGÓGIAI PROGRAM


140

2013/2014. tanévtől indult osztályok

„A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről

szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet, valamint a

14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet

mellékletei alapján a kifutó osztályok óraterve vegyes

profilú osztályok esetében

PEDAGÓGIAI PROGRAM


141

BIOLÓGIA-MATEMATIKA-ÁLTALÁNOS TANTERVŰ GIMNÁZIUMI OSZTÁLY

2013/2014 tanévtől

Bi+Mat+Ált 2013/2014 BIOLÓGIA MATEMATIKA ÁLTALÁNOS KÖZÖS

9.

évf. 10. évf.

11. évf.

12. évf.

9. évf.

10. évf. 11. évf.

12. évf.

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Megjegyzés 9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 4,5 4,5 4 4 4 4

Történelem 2 2 3 3 2 2 3 3 2 2 3 4 2 2 3 3

Etika 1 1 1 1

1. idegen nyelv 4 4 4 4 4 4 4 4 4,5 4,5 4 4 4 4 4 4

2. idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

Matematika 4 4 3 4 5 5 5 5 3,5 3,5 3,5 4,5 Bi+ált

(Matekosok külön)

4 4 3 4

Informatika 1 1 1,5 1,5 2 2 1,5 1,5

Fizika 2 2 2 2,5 2,5 3 3 2 2 2 Bi+ált

(Matekosok külön)

2 2 2

Biológia és egészségtan 2 3 4 4 2 2 2 2 2 2 Matek+ált (bioszosok

külön) 2 2 2

Kémia 2 3 3 3 2 2 2 2

Földrajz 2 2 2 2 2 2 2 2

Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1

Dráma és tánc/Mozgókép és médiaismeret

1 1 1 1

Művészetek 2 2 2 2 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Összesen 35 36 35 35 35 36 35 35 35 36 35 35 30,5 31,5 30 29

Emelt szintű érettségi előkészítő

4 4 4 4 4 4

PEDAGÓGIAI PROGRAM


142

Magyar nyelv és irodalom csoportbontás

4 4 4 4 4 4

1. idegen nyelv csoportbontás

4 4 4 4 4 4 4 4 4,5 4,5 4 4

2. idegen nyelv csoportbontás

3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

Matematika csoportbontás

Informatika csoportbontás 1,5 1,5 1,5 1,5

Csoportbontások összesen

12,5 12,5 11 11 12,5 12,5 11 11 11,5 11,5 11 11

Osztály óraszám Összesen

47,5 48,5 46 46 47,5 48,5 46 46 46,6 47,5 46 46

Megjegyzések a biológia-matematika-általános tantervű gimnáziumi osztály óratervéhez:

- A magyar nyelv és irodalom óra esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9. és 10. évfolyamon.

- A matematika órák szervezésénél két csoportra oszlik az osztály:

o 1. csoport az emelt óraszámú matematika tagozatosok.

o 2. csoport a biológia+általános tantervű csoport. A két csoport az órarendben külön fut.

- A fizika órák szervezésénél két csoportra oszlik az osztály:

o 1. csoport az emelt óraszámú matematika tagozatosok.

o 2. csoport a biológia+általános tantervű csoport. A két csoport az órarendben külön fut.

- A biológia órák szervezésénél 2 csoportra oszlik az osztály:

o 1. csoport az emelt óraszámú biológia tagozatosok.

o 2. csoport a matematika+általános tantervű csoport. A két csoport az órarendben külön fut.

- Az informatika óra esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9. és 10. évfolyamon.

- Az idegen nyelvi órák esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9-12. évfolyamon. Az osztály 2 csoportnyi első idegen nyelves, és 2

csoportnyi 2. idegen nyelves csoportra oszlik.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


143

OKTATÁS – KÖRNYEZETVÉDELEM –VÍZGAZDÁLKODÁS SZAKMACSOPORT


OKT+KV 2013/2014 OKTATÁS KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZÖS

Órák megnevezése 9. évf. 10. évf.

11. évf.

12. évf.

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Megjegyzés 9.

évf. 10. évf.

11. évf.

12. évf.


5 5 4,5 4

5 5 4,5 4 5 5 4,5 4

Történelem 2 2 3 4 2 2 3 4 2 2 3 4

Etika 1 1 1

Idegen nyelvek 4,5 4,5 4 4 4,5 4,5 4 4 4,5 4,5 4 4

Matematika 3,5 3,5 3,5 4 3,5 3,5 3,5 4 3,5 3,5 3,5 4

Informatika 2 2 2 2 2 2

Fizika 2 2 1 2 2 1 2 2 1

Biológia és egészségtan

2 2 1

2 2 1 2 2 1

Kémia 2 1 2 1 2 1

Földrajz 2 1 2 1 2 1

Művészetek 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Szakmai tárgyak

6 7 8 11

6 7 8 11

Elmélet

Munkavédelmi

alapismeretek 0,5

Munkahelyi

egészség és

biztonság 0,5

Pedagógia 1,5 3 3 4 Műszaki ábrázolás 0,5

Pszichológia 2 2 3 3 Környezetvédelmi

alapismeretek 1 3+1 2

Vizuális kultúra 1 1 Vízgazdáslkodási

alapismeretek 3 2

Ének-zene 1 1 Környezettechnikai

alapok 1+1 2+1

PEDAGÓGIAI PROGRAM


144

Gyakorlat

Pedagógiai gyakorlat 1 1 1 3 Laboratóriumi

alapgyakorlatok 4

Környezetvédelmi

gyakorlat 3 2

Vízgazdálkodási

alapgyakorlat 3

Analitika gyakorlat 2

Összesen 35 36 35 35 35 36 35 35



5 5

5 5

Idegen nyelv csoportbontás

4,5 4,5 4 4

4,5 4,5 4 4


3,5 3,5

3,5 3,5

Informatika csoportbontás

2 2

2 2

Szakmai gyakorlat csoportbontás


15 15 4 4

15 15 4 4

Megjegyzések az informatikai rendészeti szakgimnáziumi osztály óratervéhez:


- A matematika óra esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9. és 10. évfolyamon.

- Az informatika óra esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9. és 10. évfolyamon.

- Az idegen nyelvi órák esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9-12. évfolyamon.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


145

INFORMATIKA – ÜGYVITEL SZAKMACSOPORT


INF+KÖZ 2013/2014 INFORMATIKA ÜGYVITEL KÖZÖS

Órák megnevezése 9. évf. 10. évf.

11. évf.

12. évf.

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Megjegyzés 9.

évf. 10. évf.

11. évf.

12. évf.


5 5 4,5 4

5 5 4,5 4 5 5 4,5 4

Történelem 2 2 3 4 2 2 3 4 2 2 3 4

Etika 1 1 1

Idegen nyelvek 4,5 4,5 4 4 4,5 4,5 4 4 4,5 4,5 4 4

Matematika 3,5 3,5 3,5 4 3,5 3,5 3,5 4 3,5 3,5 3,5 4

Informatika 2 2 2 2 2 2

Fizika 2 2 1 2 2 1 2 2 1

Biológia és egészségtan

2 2 1

2 2 1 2 2 1

Kémia 2 1 2 1 2 1

Földrajz 2 1 2 1 2 1

Művészetek 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Szakmai tárgyak

6 7 8 11

6 7 8 11

Elmélet

Munkahelyi egészség és

biztonság 0,5

Munkahelyi

egészség és

biztonság 0,5

Információtechnológiai

alapok 1

Levelezési

ismeretek 1

Munkaszervezési

ismeretek 1

Kommunikáció

alapjai 1 3

Adatbázis és

szoftverfejlesztés 0,5 1 2 1

Gazdasági

alapismeretek 1 1 2

Hálózati ismeretek I. 1 1 2 Jogi ismeretek 0,5+1 1+1 1+1

PEDAGÓGIAI PROGRAM


146

Közismeretei informatika 1 1 1 1 Vállalkozási

ismeretek 3

Gyakorlat

Információtechnológiai

gyakorlat 2

Gépírás és

iratkezelés

gyakorlat 2 2 1 1

Munkaszervezés

gyakorlat 2

Levelezési

ismeretek

gyakorlat 2 2

Adatbázis és

szoftverfejlesztés

gyakorlat 1 2 2 2

Üzleti

kommunikáció

gyakorlat 4

Hálózati ismeretek I.

gyakorlat 2 2 2

Összesen 35 36 35 35 35 36 35 35



5 5

5 5

Idegen nyelv csoportbontás

4,5 4,5 4 4

4,5 4,5 4 4


3,5 3,5

3,5 3,5

Informatika csoportbontás

2 2

2 2

Szakmai gyakorlat csoportbontás


15 15 4 4

15 15 4 4

Megjegyzések az informatika – ügyvitel szakmacsoportos szakgimnáziumi osztály óratervéhez:


- A matematika óra esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9. és 10. évfolyamon.

- Az informatika óra esetében szakmacsoport szerint történik a csoportbontás 9. és 10. évfolyamon.

- Az idegen nyelvi órák esetében osztály szinten történik a csoportbontás 9-12. évfolyamon.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


147

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete fogadja el, az elfogadásakor a jogszabályban

meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol a Szülői Szervezet és a

Diákönkormányzat.

A hatályba lépés időpontja 2018. szeptember 03.

Tokaj 2018. augusztus 31.

ZÁRADÉK

A Pedagógiai Programot a nevelőtestület a 2018. augusztus 31-én tartott értekezletén elfogadta.

A Pedagógiai Programot a Diákönkormányzat 2018. szeptember 03. véleményezte.

A Pedagógiai Programot a Szülői Munkaközösség 2018. szeptember 07. véleményezte.

Az Intézmény Pedagógiai Programja a kihirdetés napjától visszavonásig érvényes.

Molnárné Tóth Erika Jászainé Kohlmayer Ágota

igazgató a Szülői Szervezet elnöke

Pózer Fruzsina

a DÖK elnöke

A Szerencsi Szakképzési Centrum, mint a Szerencsi SZC Tokaji Ferenc Gimnáziuma és

Szakgimnáziuma fenntartója az intézmény Pedagógiai Programját jóváhagyom.

Kelt, ……………………………….

Kovács Enikő

Szerencsi Szakképzési Centrum, főigazgató

PEDAGÓGIAI PROGRAM


148

1.SZ. MELLÉKLET

FELVÉTELI TÁJÉKOZATÓ

2019/2020. TANÉVRE

Jelen tájékoztató tartalmazza a Szerencsi SZC Tokaji Ferenc Gimnáziuma és

Szakgimnáziumába történő 9. évfolyamára meghirdetett felvételi eljárás rendjét, a vizsgára

történő jelentkezés módját, a vizsga követelményeit, a vizsga időpontját és helyét, a vizsgázó

teljesítményének értékelését. A felvételi tájékoztatóban közöljük azokat a tanulmányi

lehetőségeket, amelyek közül az iskolánk iránt érdeklődő tanulók választhatnak.

A középfokú iskolába történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait meghatározó

jogszabályok:

– 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

– 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

– 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

– 13/2018. (VI. 14.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete.

FELVÉTELI A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMÁRA

1. 2019-ben indítandó tanulmányi területek

Tanulmányi terület kódja: 0201

Megnevezése: Matematika – természettudományos

tagozat

Jellege: 4 évfolyamos

Idegen nyelv: Angol, német

Második idegen nyelvként választható: Angol, német, francia, kínai

Sajátos jellemző: Emelt óraszámú oktatás matematika, fizika

tantárgyból

Felvételi kérelmek elbírálása (1) Tanulmányi eredmények

(2) Központilag kiadott egységes

kompetencia alapú feladatlapokkal

megszervezett írásbeli vizsga:

matematika eredményének

figyelembevételével

(3) Matematikából szervezett szóbeli

meghallgatás eredményének


Tervezett létszám: 12 fő


Megnevezése: Biológia – természettudományos tagozat




Sajátos jellemző: Emelt óraszámú oktatás biológia, kémia

PEDAGÓGIAI PROGRAM


149

tantárgyból





magyar nyelv eredményének


(3) Biológiából szervezett szóbeli





Megnevezése: Nyelvi tagozat




Sajátos jellemző: Emelt óraszámú oktatás az első és második

idegen nyelvből







(3) Idegen nyelvből (angol, német)

szervezett szóbeli meghallgatás

eredményének figyelembevételével



Megnevezése: Humán tagozat










(3) Szóbeli elbeszélgetés eredményének




Megnevezése: Belügyi rendészeti gimnáziumi osztály


PEDAGÓGIAI PROGRAM


150









(3) Alkalmassági vizsga, további

készségek képességek vizsgálata

(fizikai állapotfelmérés)




FELVÉTELI A SZAKGIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMÁRA


Megnevezése: Pedagógia ágazat


Idegen nyelv: Angol vagy német







(3) szóbeli meghallgatás (motivációs

elbeszélgetés), kapott szövegrészlet

felolvasása, értelmezése, választott

vers, vagy prózarészlet elmondása,

pályaorientációs elbeszélgetés

eredményének figyelembevételével


Az érettségivel betölthető munkakör: 3410/3 Oktatási ügyintéző

Mellék-szakképesítések: 32 140 01 Óvodai dajka, 52 761 01 Családsegítő asszisztens

Az érettségi után: 54-140-01 Gyógypedagógiai segítő munkatárs képesítés megszerzésére

van lehetőség, amely 2 éves, de aki ebben az osztályban végez, az 1 év alatt

megszerezheti.


Megnevezése: Informatika ágazat





PEDAGÓGIAI PROGRAM


151



matematika eredményének


(3) Informatikából szervezett szóbeli




Az érettségivel betölthető munkakör: 3142/9 Számítógépes rendszerkarbantartó

Mellék-szakképesítés: 52 481 02 Irodai informatikus

Az érettségi után: 54-481-06 - Informatikai rendszerüzemeltető képesítés megszerzésére

van lehetőség, amely 2 éves, de aki ebben az osztályban végez, az 1 év alatt

megszerezheti.


Megnevezése: Környezetvédelem ágazat












(4) Egészségügyi alkalmassági vizsga


Az érettségivel betölthető munkakör: 3134/10 Környezet-ellenőrző laboráns

Mellék-szakképesítés: 31 851 02 Hulladékfelvásárló- és gazdálkodó

Az érettségi után: 54-850-01 Környezetvédelmi technikus képesítés megszerzésére van

lehetőség, amely 2 éves, de aki ebben az osztályban végez, az 1 év alatt megszerezheti.


Megnevezése: Ügyvitel ágazat









(3) Informatikából szervezett szóbeli




PEDAGÓGIAI PROGRAM


152


Az érettségivel betölthető munkakör: 4112/1 Adminisztrációs ügyintéző

Mellék-szakképesítés: 52 841 02 Ügyfélszolgálati ügyintéző

Az érettségi után: 54-346-03 Irodai titkár képesítés megszerzésére van lehetőség, amely 2

éves, de aki ebben az osztályban végez, az 1 év alatt megszerezheti.


Megnevezése: Rendészet és közszolgálat ágazat



Felvételi kérelmek elbírálás (1)Tanulmányi eredmények

(2)Központilag kiadott egységes





(3)Alkalmassági vizsga, további



(4)Szóbeli elbeszélgetés eredményének




Az érettségivel betölthető munkakör: 5259 Egyéb személy- és vagyonvédelmi foglalkozás

(személy és vagyonőr, segédfelügyelő)

Mellék-szakképesítés: 52 345 04 Közszolgálati ügykezelő

Érettségi után: 54-345-01 Közszolgálati ügyintéző


Megnevezése: Sport ágazat









(3) Alkalmassági vizsga, további







Az érettségivel betölthető munkakör: 3410/7 Sporttanfolyam szervező

Mellék-szakképesítés: 51 726 01 Regeneráló balneoterápiás masszőr

Az érettségi után: 54-813-01 Fitness-wellness instruktor képesítés megszerzésére van

PEDAGÓGIAI PROGRAM


153



Megnevezése: Vízügy ágazat














Az érettségivel betölthető munkakör: 7919/8 Gátőr

Mellék-szakképesítés: 52 853 03 Vízügyi ügyintéző

Az érettségi után: 54-853-02 Vízgazdálkodó technikus képesítés megszerzésére van


2. A felvételi eljárás rendje

2.1. A felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsga

Valamennyi hozzánk jelentkező tanulótól kérjük a központi írásbeli vizsga letételét!

A felvételi vizsgára külön kell jelentkezni - kitöltött Tanulói jelentkezési lapon - a középfokú

intézményekbe 2018. 12. 07-ig.

2.1.1. Az egységes központi írásbeli felvételi vizsga időpontja és helye

A 4 évfolyamos gimnáziumba és szakgimnáziumba jelentkezők számára: 2019. január 19-én

10.00 órától a Szerencsi SZC Tokaji Ferenc Gimnáziuma és Szakgimnáziumában a

kijelölt termekben. Pótló időpont 2019. január 24. 14:00 órától (csak indokolt esetben,

igazolással!). Vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer tehet azonos

típusú központi írásbeli vizsgát. Az írásbeli vizsga módja: 2 x 45 percet igénybevevő vizsga

két feladatlapból áll, amelyek anyanyelvi és matematikai képességet és készséget mérnek,

azokat az eszköztudás körébe tartozó képességeket és készségeket, amelyek a középfokú

iskolában való eredményes továbbtanuláshoz szükségesek. Az előző tanévek felvételi

feladatlapjai és megoldásai a www.oh.gov.hu honlapon megtekinthetőek. Ugyanerről az

oldalról letölthető az írásbeli vizsgával kapcsolatos valamennyi részletes információ, így a

jelentkezési lap is.

A tanulók a központi írásbeli vizsgára személyazonosításra alkalmas igazolványt –

diákigazolványt vagy személyi igazolványt – hozzanak magukkal!

Értékelőlapok átadása a tanulók részére 2019. január 25-ig, betekintés a javított

feladatlapokba a Szerencsi SZC Tokaji Ferenc Gimnáziuma és Szakgimnáziumában

(3910 Tokaj, Bajcsy-Zs. E. út 18-20. igazgatóhelyettesi iroda) 2019. január 25. 8-16 óra.

A központi írásbeli vizsga kiértékelt dolgozatait a vizsgázó és szülője az iskola

képviselőjének jelenlétében megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikusan úton pl.

http://www.oh.gov.hu/

PEDAGÓGIAI PROGRAM


154

digitális fényképezőgéppel másolatot készíthet, és – kizárólag a hivatalos javítási-értékelési

útmutatótól eltérő értékelés esetén – az értékelésre észrevételt tehet. A vizsgázó és szülője a

hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén észrevételeit a megtekintés

követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – írásban adhatja le. A javított feladatlapokba

betekinteni, az értékelőlapot átvenni csak a tanulónak és szüleinek van joga. A tanuló az

eredményének ismeretében vesz részt a felvételi eljárásban.

2.2. A vizsgázók teljesítményének értékelése

Az alábbi táblázatban összegezzük, hogy az egyes tanulmányi területeken mit veszünk

figyelembe a felvételi kérelmek elbírálásakor. A rangsorolás tanulmányi területenként külön-

külön történik a legfeljebb elérhető 100 pont összeadása után, csökkenő sorrendben.

GIMNÁZIUM

Tagozatkód Megnevezés Tantárgy

beszámítás

Hozott

pont

max.

Központi

írásbeli

Szóbelin

adható

pontszám

Összes

pontszám

0201 Matematika –


tagozat

magyar nyelv

25 pont Matematika

(50 pont) 25 pont 100 pont

magyar

irodalom

matematika

történelem

idegen nyelv

0202 Biológia –


tagozat

történelem

25 pont Magyar


matematika

idegen nyelv

biológia

kémia

0203 Nyelvi tagozat

(angol és német)

magyar nyelv

25 pont Magyar


magyar

irodalom

történelem

matematika

idegen nyelv

0204 Humán tagozat

magyar nyelv

25 pont Magyar

(50 pont)

25 pont

100 pont

magyar irodalom

történelem

matematika

idegen nyelv

0205 Belügyi- rendészeti

tagozat

Magyar nyelv

25 pont Magyar

(50 pont)

25 pont

100 pont

Magyar irodalom

Matematika

Idegen nyelv

Történelem

PEDAGÓGIAI PROGRAM


155

SZAKGIMNÁZIUM

Tagozatkód Megnevezés Tantárgy

beszámítás

Hozott

pont

max.

Központi

írásbeli

Szóbelin

adható

pontszám

Összes

pontszám

0211

Pedagógia ágazat

(Pedagógiai és

családsegítő

munkatárs)

magyar irodalom

25 pont Magyar


magyar nyelv

matematika

idegen nyelv

történelem

0212 Informatika ágazat

(Informatikai

rendszerüzemeltető)

magyar irodalom

25 pont Matematika


történelem

matematika

idegen nyelv

informatika

0213

Környezetvédelem-

ágazat

(Környezetvédelmi

technikus)

történelem

25 pont Magyar


matematika

idegen nyelv

biológia

kémia

0214 Ügyvitel ágazat

(Irodai titkár)

magyar irodalom 25 pont Magyar 25 pont 100 pont

történelem (50 pont)

matematika

idegen nyelv

informatika

0215

Rendészet és

közszolgálat ágazat

(Közszolgálati

ügyintéző)

magyar nyelv

magyar irodalom

matematika

idegen nyelv

történelem

25 pont Magyar

(50 pont)

25 pont

100 pont

0216 Sport ágazat

(Fitness-wellness

instruktor)

magyar nyelv

magyar irodalom

matematika

idegen nyelv

történelem

25 pont Magyar

(50 pont)

25 pont

100 pont

0217

Vízügy- ágazat

( Vízgazdálkodó

technikus)

történelem

25 pont Magyar

(50 pont)

25 pont

100 pont

matematika

idegen nyelv

biológia

kémia

PEDAGÓGIAI PROGRAM


156

2.3 Tanulmányi eredmények számítása

Összesen elérhető legfeljebb 25 pont

Fontos! A hozott eredményeket a tanuló jelentkezési lapján kitöltött „A tanulmányi

eredmények” című táblázat alapján tudjuk kiszámítani. Kérjük, hogy a bizonyítványoknak,

illetve a félévi értesítőnek megfelelően pontosan töltsék ki valamennyi évfolyamra 5-től 8-ig,

valamennyi tantárgyra. Az általános iskolai eredmények számítása a 8. félév 5 tantárgyának

eredménye alapján történik.

2.4. Az írásbeli vizsga eredményei


Az írásbeli vizsgán elérhető pontok összege legfeljebb 100 pont lehet – mind az anyanyelvi,

mind a matematika feladatlappal legfeljebb 50-50 pontot lehet elérni.

Időpontja: 2019.01.19. (szombat) 10:00 óra

2.5. Szóbeli meghallgatás és fizikai állapotfelmérés Összesen elérhető legfeljebb 25 pont Időpontja: 2019. február 22. (hétfő) 8.00 óra. Pótló időpont 2019. február 25. és 26. 14.00 óra, azok számára, akik vizsga ütközése vagy betegség miatt nem tudtak megjelenni. A felvételi vizsgára történő megjelenésre értesítést az általános iskolák részére küldünk, közvetlenül a tanulókat nem értesítjük! 2.5.1 Szóbeli vizsgakövetelmény

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 39.§. (4) bekezdése alapján a szóbeli vizsga nyilvános!

0201. tanulmányi terület – Matematika-természettudományos tagozat


1. Mértékváltás

2. Oszthatóság (oszthatósági szabályok, prímszám és összetett szám fogalma)

3. Műveletek egész számokkal (csak néhány szám, műveletek sorrendje)

4. Műveletek törtekkel (csak néhány szám)

5. Egyenes arányosság, fordított arányosság (hiányzó adat számolása, ábrázolás

koordináta rendszerben, 60 km/h autó által megtett út, 20 liter meggybefőtt, 0,5 liter, 1

liter, 2 liter, 5 liter méretű üvegek)

6. Arány (kerület, terület, térkép és valóság)

7. Arányos osztás (három barát osztja a csokikat)

8. Törtrész és egész rész kiszámítása

9. (100 cm oldalú négyzet változik, egyik oldala 4/5 rész, másik 6/5 rész, új terület)

10. Százalékszámítás (százalékérték, százalékalap, százalékláb)

11. Egyszerű szöveges feladat (200 palacsintából háromszor több a kakaós, mint a

lekváros. Kiránduláson költött pénz 300 Ft, 400 Ft, 500 Ft, a negyedik napon eredeti

pénz 1/5 része. Tyúkok és malacok fejének összege 50, lábaik összege 180.)

12. Mérlegelv alkalmazása zárójelet vagy törtvonalat tartalmazó rövid egyenletben

(negatív előjel a törtvonal előtt)

13. Síkidomok definíciója (trapéz, paralelogramma, deltoid, rombusz, téglalap, négyzet…)

14. Síkidomok kerülete és területe

PEDAGÓGIAI PROGRAM


157

15. Számolás háromszögek és négyszögek belső és külső szögeivel (deltoid szögeinek

aránya 1:3:3:5)

16. Lineáris függvények ábrázolása

0202. tanulmányi terület – Biológia-természettudományos tagozat és a

0213. tanulmányi terület – Környezetvédelem ágazat és a

0217. tanulmányi terület- Vízügy ágazat


Szakmai jártasságot felmérő kérdések: Természetismeretet, ökológiát felmérő kérdések:

1. Hogyan veszélyezteti az ember a természetes vizeket? Mit tehetünk a védelmük érdekében?

2. Milyen élőlények alkotják a planktont? Mi a szerepük a vizek életközösségeiben?

3. Milyen sajátosságok jelzik a hüllőkön a szárazföldi életmódra való áttérést? 4. Állíts össze vízi táplálékláncot! (Esetleg tengerit!) 5. Miért életszükséglet a víz? 6. Milyen erdőtípusokat ismersz Magyarországról? 7. Miért képesek a fűfélék száraz, szeles környezetben is megélni? 8. Milyen tényezők és fajok jellemzők a tajgára? 9. Miként függ össze a kaktuszok testfelépítése élőhelyükkel? 10. Hogyan változik az éghajlat és a növénytakaró az egyenlítőtől távolodva? 11. Mi az üvegházhatás? Milyen anyagok okozzák? Milyen következményekkel

jár? 12. Mit jelent a következő kifejezés: A vándorpatkány tágtűrésű állat. 13. Sorold fel egy lombos erdő függőleges szintjeit! Miért alakulnak ki ezek a

szintek? 14. Milyen veszéllyel járnak a más országokból behurcolt fajok az itthon őshonos

fajokra? 15. Sorolj fel lebegő – illetve gyökerező hínárnövényeket! Milyen

következménnyel jár, ha számuk ugrásszerűen megnő a vizekben? Az ember élettanával kapcsolatos kérdések:

1. Mit tudsz az egészséges táplálkozásról? 2. Mit tudsz a vitaminokról? 3. Milyen szerepei vannak az emberi bőrnek? Hogyan függenek össze ezek a

bőr felépítésével? 4. Milyen megbetegedéseit ismered a keringés szerveinek? 5. Milyen szerepei vannak az emberi vérnek? 6. Hogyan vezetnéd le egy falat kenyér emésztési folyamatát? 7. Milyen felépítési és működési különbségek vannak az izomszövetek között? 8. Hogyan vesz részt a bőr a hőszabályozásban? 9. Hogyan épülnek fel a csontok? 10. Mi a szerepe a következő szerveknek: nyálmirigyek, gyomor, máj, vastagbél? 11. Ismertesd a be- és kilégzés módját, a tüdő felépítését! 12. Ismertesd a szív felépítését, az egyes szívrészek szerepét! 13. Nagy vonalakban ismertesd az immunrendszer feladatát, az immunsejtek és

szervek típusait és a fontosabb immunbetegségeket

PEDAGÓGIAI PROGRAM


158

Motiváltságot, olvasottságot mérő kérdések:

1. Milyen természettudományos folyóiratokat ismersz? Szoktad-e olvasni valamelyiket?

2. Szoktál-e saját megfigyeléseket végezni állatokon, növényeken? Mesélj róluk! 3. Tudnál-e híres biológusokat említeni a régmúltból, vagy napjainkból? 4. Tudnál-e olyan problémákat említeni, amelyek most a biológia

vizsgálódásának középpontjában állnak? 5. Szerinted milyen nagy felfedezései voltak a biológiának a 19., 20. században? 6. A biológiának milyen résztudományait, tudományterületeit különbözteted

meg? 7. Biológián belül mivel foglalkoznál szívesen (esetleg gyakorlatban is), ha

lehetőséged lenne rá? 8. Kik voltak: Szent-Györgyi, Darwin, Konrad Lorenz, Pasteur…? 9. Hallottál-e már a szelektív hulladékgyűjtésről, mi a véleményed róla? 10. Van-e valamilyen hobbyd, ami kapcsolatba hozható választott

szakirányoddal? (pl. természetfotózás, madármegfigyelés stb.)

0203. tanulmányi terület – Nyelvi tagozat:


Angol, illetve német nyelvből szervezett 10 perces meghallgatás, amely a NAT-ban is

megfogalmazott európai minimumszint beszédkészségben és beszédértésben való meglétét

vizsgálja.

Német nyelv szóbeli témakörök:

1. Vorstellung, Eltern, Geschwister, Freunde/Freundinnen;

2. Schule, Klasse, Fächer, Lehrer;

3. Familienfeste, Geburtstag, Namenstag, Geschenke;

4. Beruf der Eltern, Hausarbeit, Gartenarbeit;

5. Unterhaltung, Freizeit, Wochenende;

6. Essen und Trinken zu Hause;

7. Wetter und Jahreszeiten, Monate, Kleidungsstücke.

Angol nyelv szóbeli témakörök:

1. Introduction

2. Family

3. School

4. Place of Living

5. Free time

6. Seasons, weather

7. Sports

8. At the shops

9. Daily routine

10. Eating, Healthy life

11. Favourite book/film

12. Great Britain

PEDAGÓGIAI PROGRAM


159

A teljesítmény értékelése a következő szempontok szerint történik: szókincs, nyelvhelyesség,

beszédértés és kommunikatív érték, mindösszesen: 25 pont

0204. tanulmányi terület – Humán tagozat:


Motiváltságot, olvasottságot mérő kérdések: - Mutassa be lakóhelyét!

- Mutassa be az iskoláját és az osztályát!

- Ismertesse, hogy mit csinál legszívesebben szabadidejében!

- Szeret-e olvasni? Milyen könyveket szokott olvasni?

- Mutassa be legkedvesebb könyvét!

- Ki a legkedvesebb írója/költője? (miért?)

- Melyik az a történelmi korszak, amiben szívesen élt volna? (miért?)

- Ki a legkedvesebb történelmi személyisége? (miért?)

0211. tanulmányi terület –pedagógia ágazat: Összesen elérhető legfeljebb 25 pont

A kapott szövegrészlet felolvasása, értelmezése a feltett kérdések alapján: választott vers vagy prózarészlet, pályaorientációs elbeszélgetés.

0212. tanulmányi terület – informatika ágazat: 0214. tanulmányi terület – ügyvitel ágazat: Összesen elérhető legfeljebb 25 pont

1. Számítógép történet, generációk

2. Neumann elvű számítógép felépítése, egyszerűsített működése

3. Bementi és kimeneti perifériák működése, jellemzőik

4. Fájlkezelés és mappakezelés (másolás, átnevezés, törlés, áthelyezés)

5. Fájlok keresése a számítógépen, lomtár elemeinek visszaállítása

6. Tömörítés, tömörítőprogram használata

7. Keresés az interneten (témák, és kulcsszavak szerinti keresés)

8. Internetes szolgáltatások (e-mail, fájlok megosztása, online katalógusok)

9. Vírusok, védekezés lehetőségei, vírusirtó program használat

0205. tanulmányi terület – Belügyi-rendészeti gimnáziumi osztály

0215. tanulmányi terület – Rendészet és közszolgálat ágazat

Összesen elérhető legfeljebb 25 pont (a jelentkezőnek mind a fizikai alkalmassági

követelményt, mind a szóbeli felvételi követelményt teljesíteni kell, az eredményes

felvételi vizsgához)

Fizikai (erőnléti) alkalmassági követelmények eredmény-pontérték táblázata 2018.

Megfelelt minősítést kap az a jelentkező, aki az összesített pontszám (100 pont) legalább

45%-át teljesíti, és minden területen legalább 1 pontot elér.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


160

Pont

Fekvőtámaszban

karhajlítás-

nyújtás 60 mp

alatt

Hanyattfekvésből

felülés 60 mp

alatt

20 m-es

ingafutás

4 x 10 m-es

ingafutás mp

alatt

Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány

25 40 24 55 45 55 45 10,0 11,0

24 39 23 54 44 54 44 10,1 11,1

23 38 22 53 43 53 43 10,2 11,2

22 37 21 52 42 52 42 10,3 11,3

21 36 20 51 41 51 41 10,4 11,4

20 35 19 50 40 50 40 10,5 11,5

19 34 18 49 39 49 39 10,6 11,6

18 33 17 48 38 48 38 10,7 11,7

17 32 16 47 37 47 37 10,8 11,8

16 31 15 46 36 46 36 10,9 11,9

15 30 14 45 35 45 35 11.0 12.0

14 29 13 44 34 44 34 11,1 12,1

13 28 12 43 33 43 33 11,2 12,2

12 27 11 42 32 42 32 11,3 12,3

11 26 10 41 31 41 31 11,4 12,4

10 25 9 40 30 40 30 11,5 12,5

9 24 8 39 29 38 29 11,6 12,6

8 23 7 38 28 36 28 11,7 12,7

7 22 6 37 27 34 27 11,8 12,8

6 21 5 36 26 32 26 11,9 12,9

5 20 4 35 25 30 25 12.0 13.0

4 19 3 34 24 28 24 12,1 13,1

3 18 2 33 23 26 23 12,2 13,2

2 17 1 32 22 24 22 12,3 13,3

1 16 0 31 21 22 21 12,4 13,4

Az alkalmassági vizsgára hozni kell:

orvosi alkalmassági igazolás - házi orvostól: 1. sz. melléklet/

ellenőrző könyv

Kizáró ok:

szervi betegség

szemüveg (ha a gyermek szeme -3-nál gyengébb, vagy +3-nál erősebb),

életkornak nem megfelelő aránytalan testi fejlődés,

gerincbetegség, deformitások.

Rendészeti szóbeli felvételi vizsga

1. Bemutatkozás

Mesélj, magadról, a családodról!

PEDAGÓGIAI PROGRAM


161

Mutasd be a települést, ahonnan érkeztél! Ha turista lennék, milyen nevezetességeket

mutatnál meg nekem ott?

2. Mutasd be az iskoládat, ahol jelenleg tanulsz!

3. Melyek a kedvenc tantárgyaid? Miért éppen ezek?

4. Milyen hobbijaid vannak? Szoktál-e olvasni? Van –e kedvenc könyved, filmed?

Meséld el a tartalmát!

5. Mi a rendőr feladata?

6. Miért szeretnél rendőr lenni?

7. Van –e példaképed? Miért éppen Ő? Milyen tulajdonságai miatt választottad őt

követendő példaként?

8. Életszerű szituációk megoldása, vélemény-nyilvánítás, helyzetelemzés.

9. Miért szeretnél a mi iskolánkban továbbtanulni? Milyen távolabbi céljaid vannak az

életben?

0216. tanulmányi terület – Sport ágazat

Összesen elérhető legfeljebb 25 pont (a jelentkezőnek mind a fizikai alkalmassági

követelményt, mind a szóbeli felvételi követelményt teljesíteni kell, az eredményes

felvételi vizsgához)

Fizikai (erőnléti) alkalmassági követelmények eredmény-pontérték táblázata 2018.

Megfelelt minősítést kap az a jelentkező, aki az összesített pontszám (50 pont) legalább 45%-

át teljesíti, és minden területen legalább 1 pontot elér.

Pont Helyből távolugrás

Hanyattfekvésből

felülés 60 mp alatt 20 m-es inga futás

Szlalom

labdavezetés

kézilabdával 15 m-es

pályán

Fekvőtámaszban

karhajlítás nyújtás

30 mp alatt

Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány Fiú Lány

10 180 150 39 34 40 30 8:30 11:30 19 12

9 178 148 38 33 38 29 8:60 11:60 18 11

8 176 146 37 32 36 28 8:90 11:90 17 10

7 174 144 36 31 34 27 9:20 12:20 16 9

6 172 142 35 30 32 26 9:50 12:50 15 8

5 170 140 34 29 30 25 9:80 12:80 14 7

4 168 138 33 28 28 24 10:10 13:10 13 6

3 166 136 32 27 26 23 10:40 13:40 12 5

2 164 134 31 26 24 22 10:70 13:70 11 4

1 162 132 30 25 22 21 11:00 14:00 10 3

Az alkalmassági vizsgára hozni kell:

orvosi alkalmassági igazolás - házi orvostól: 1. sz. melléklet

ellenőrző könyv

Kizáró ok:

szervi betegség

szemüveg (ha a gyermek szeme -3-nál gyengébb, vagy +3-nál erősebb),

életkornak nem megfelelő aránytalan testi fejlődés,

PEDAGÓGIAI PROGRAM


162

gerincbetegség, deformitások.

Sport szóbeli felvételi vizsga

1. Bemutatkozás

Mesélj, magadról, a családodról!

Mutasd be a települést, ahonnan érkeztél! Ha turista lennék, milyen nevezetességeket

mutatnál meg nekem ott?

2. Mutasd be az iskoládat, ahol jelenleg tanulsz!

3. Melyek a kedvenc tantárgyaid? Miért éppen ezek?

4. Milyen hobbijaid vannak? Szoktál-e olvasni? Van –e kedvenc könyved, filmed?

Meséld el a tartalmát!

5. Sportolsz- e rendszeresen? Melyik sportág áll hozzád a legközelebb? Miért?

6. Van –e sportoló példaképed? Miért éppen Ő? Milyen személyiségjegyei alapján

választottad őt követendő példaként?

7. Milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valakiből jó sportoló lehessen? Válaszodat

indokold is!

8. Egy választott sportág alapvető versenyszabályainak ismertetése. (Pályaméret,

csapatlétszám, alapvető szabályok)

9. Miért szeretnél a mi iskolánkban továbbtanulni? Milyen távolabbi céljaid vannak az

életben?

4.6. A felvételi jelentkezés négy évfolyamos gimnáziumba és szakgimnáziumba a

Pedagógiai Programban meghatározott feltételeken alapul.

A tanuló az értékelő lap ismeretében nyújtja be közvetlenül az intézménynek a felvételi

jelentkezési lapját, amely alapján részt vesz a felvételi eljárásban. Csak annak a jelentkezését

fogadjuk el, akik megírják a felvételi eljárás előtti, egységes központi írásbeli vizsga

feladatlapjait. A jelentkezési laphoz csatolni kell az értékelő lap másolatát! A jelentkezési

lapon kérünk minden adatot pontosan kitölteni.

Felvétel a tanulmányi eredmények, a szóbeli vizsga, a központi írásbeli vizsga (magyar nyelv

vagy matematika), egészségügyi, pályaalkalmassági feltételek, fizikai alkalmassági vizsga

(belügyi-rendészeti oktatás, rendészet és közszolgálat ágazat, sport ágazat) eredménye

alapján.

Figyelem! Az általános iskola továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú

iskoláknak, ezzel egyidejűleg a tanulói adatlapok első példányát pedig el kell küldeni az

Oktatási Hivatalnak.

Felvételi jelentkezés határideje: 2018.12.07.

ÁLTALÁNOS IFNORMÁCIÓK

(valamennyi tanulmányi területre érvényesek)

1. Könnyítések és mentességek

Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kérjük, hogy a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet

33.§. (3) bekezdése alapján amennyiben a sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési,

tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkező élni kíván az Nkt. 51.§. (5) bekezdésében

biztosított jogával, az igényelt könnyítéshez vagy mentességek igénybe vételéhez az előzetes

PEDAGÓGIAI PROGRAM


163

írásbeli vizsgára történő jelentkezéskor a tanuló a jelentkezési lapja mellé csatolja az adott

tanévre szóló a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői

véleményének másolatát.

SNI tanulók (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) esetében a saját felvételi eljárásban

alkalmazott speciális értékelési szabályok:

Az SNI tanuló az írásbeli vizsga során a szakértői véleményben foglaltak alapján az alábbi

kedvezményekre lehet jogosult:

- időhosszabbítás (az írásbeli vizsga időtartama tárgyanként 45 perc, ez indokolt esetben

megnövelhető mindkét vizsgatárgy esetében + 15 perccel),

- az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott segédeszköz használata (a

tanuló a szakértői vélemény alapján az igazgatói határozatban leírtak szerinti

segédeszközt vagy segédeszközöket használhatja a vizsga során),

- a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentés (a szakértői véleményben

leírtak alapján a vizsgadolgozat értékelésekor bizonyos feladattípusokat a javító tanár

nem vesz figyelembe, az ezekre adható pontot az elérhető maximális és a tanuló által

elért összpontszámba sem számítja be.) Ez a kedvezmény arra az esetre vonatkozik,

amikor a tanuló az adott vizsgatárgy követelményeinek valamely részlete alól

mentesült pl. magyar nyelv esetében a helyesírás feladatok értékelése alól, vagy

matematika vizsgatárgy esetében a szerkesztést igénylő feladatok alól. Nem

alkalmazható azonban akkor, ha a tanuló teljesen fel van mentve a matematika

tantárgy követelményrendszerének értékelése és minősítése alól.

A központi írásbeli vizsgára vonatkozós speciális elbírálást minden esetben írásos

kérelemben kell igényelni az intézmény igazgatójánál. A kérelmet és a szakértői és

rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleményét az írásbeli vizsgára

történő jelentkezéskor a jelentkezési lappal együtt kell benyújtani az iskolához. Mivel a

speciális körülményekre vonatkozó kérelem a vizsgaszervezést is érinti, ezért fontos, hogy azt

jóval a vizsga előtt, már a vizsgára való jelentkezéskor átadják az intézménynek. A kérelmet

az intézmény igazgatója bírálja el. Az igazgató a szakértői vélemény alapján hoz döntést arról,

hogy milyen kedvezményeket biztosít az SNI tanulónak az írásbeli vizsga során. Az igazgató

döntését határozatba foglalja, amelyet a központi írásbeli vizsga előtt eljuttat a tanulóhoz és a

szülőhöz.

Az SNI tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői

véleményében leírtak alapján kérheti az írásbeli vizsga alól felmentését. Ha az SNI tanuló

egyik vagy mindkét vizsgatárgy írásbeli vizsgája alóli felmentést kap, az azt jelenti, hogy a

központi írásbeli vizsga eredményei helyett a felvételi eljárás során az iskola más módon (pl.

helyi szervezésű szóbeli vizsgával válthatja ki a tanuló az írásbelit), bírálja el felvételi

jelentkezését.

Speciális értékelési szabályok

- Az a tanuló, aki általános iskolában a matematika tantárgy értékelése alól felmentett -

azonban a felvételi eljárás során feltétel a matematika központi írásbeli vizsga

eredménye - nem köteles matematikából megírni a központi felvételit, mert ebben az

esetben a tanulmányi területnek megfelelő szóbeli felvételi vizsga és a 8. félévi hozott

pont duplázásával számoljuk ki felvételi pontjait, ezért nem lesz szüksége a

matematika írásbeli vizsga eredményére.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


164

- Az a tanuló, aki általános iskolában a magyar nyelv tantárgy értékelése alól felmentett

- azonban a felvételi eljárás során feltétel a magyar nyelv központi írásbeli vizsga

eredménye - nem köteles magyar nyelvből megírni a központi felvételit, mert ebben

az esetben a tanulmányi területnek megfelelő szóbeli felvételi vizsga és a 8. félévi

hozott pont duplázásával számoljuk ki felvételi pontjait, ezért nem lesz szüksége a

magyar nyelv írásbeli vizsga eredményére.

2. A felvételi döntés és jogorvoslat

2.1. Ideiglenes felvételi jegyzék nyilvánosságra hozása

Az intézmény a felvételi vizsgák befejezése után, 2019.03.01-ig honlapján www.tfg.hu

nyilvánosságra hozza a jelentkezők ideiglenes felvételi jegyzékét. A nyilvánosságra hozott

jegyzékben a jelentkező az oktatási azonosító számmal szerepel, egyéb személyes adatai

nélkül. Ha a jelentkező a jelentkezési lapján kérte, hogy a felvételi jegyzékben az egyéni adat,

jelige alkalmazásával szerepeltessék, akkor az iskola az oktatási szám helyett a jelentkező

egyéni adatát, jeligéjét tünteti fel. A jegyzék a tanuló által meghatározott adata mellett

tartalmazza tanulmányi területenként a jelentkezőnek a felvételi eljárásban elért összesített

eredményét és az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyét.

Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi jegyzékben

elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi

követelményeket, a neve mellett a felvételi kérelem elutasítását az „E” betű alkalmazásával

jelöli az iskola

2.2. A felvételről vagy elutasításról 2019. 04. 30-ig írásban értesítjük a tanulókat és

szüleiket. A jelentkezés elutasítása esetén az Nkt. 37.§. (3) bekezdése alapján a döntés ellen a

jelentkező, illetve szülője jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet

annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyiknek a döntésével a tanuló, a szülő

nem ért egyet. A Szerencsi SZC Tokaji Ferenc Gimnáziuma és Szakgimnáziumának

fenntartója, a Szerencsi Szakképzési Centrum, így a jogorvoslati kérelmet a Szerencsi

Szakképzési Centrum főigazgatójának kell benyújtani. Az eljárásról a Szerencsi Szakképzési

Centrum ad felvilágosítást (3900 Szerencs, Rákóczi út 125.)

2.3. Előnyben részesítés

A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor

elkészítésénél előnyben részesítjük a hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a

jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Tokajban található,

illetve akinek sajátos helyzete azt indokolja.

A sajátos helyzetűnek számít az, aki szociálisan hátrányos helyzetű vagy kisebbségi

társadalmi csoport tagja (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló és a

köznevelésről szóló törvény meghatározásaival összhangban kell igazolni, illetve a helyi

kisebbségi önkormányzat igazolása szükséges); közeli hozzátartozója az intézmény tanulója;

legalább egyik szülője Tokaj város valamelyik intézményében közalkalmazott (munkáltatói

igazolással). Az előnyök megadása a fenti sorrendben történik.

A feltételek meglétéről a szülőnek kell írásban nyilatkoznia és hozzá igazolást

bemutatnia, az ideiglenes jegyzék nyilvánosságra hozása után három napon belül.

Azonos pontszám esetén előnyt élveznek:

http://www.tfg.hu/

PEDAGÓGIAI PROGRAM


165

A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor

elkészítésénél előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően

azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Tokajban található,

illetve akinek sajátos helyzete azt indokolja.

Azonos pontszám esetében az előző feltételek nem teljesülése esetén rangsor felállítása:

- központi írásbeli eredménye, hozott pontok eredménye, szóbeli felvételi eredménye

alapján kerül megállapításra.

2.4. Elutasítás

Az ideiglenes felvételi jegyzékben elutasítjuk a tanuló jelentkezését, ha a félévi

bizonyítványában bármely tantárgyból elégtelen osztályzat szerepel, ha az előzetes egységes

központi felvételi írásbeli vizsgán, a tanulmányi területnek megfelelő feladatlapot nem írja

meg, vagy ha a szóbeli meghallgatáson, fizikai állapotfelmérésen nem jelenik meg.

3. Idegen nyelv választása

A gimnáziumi osztályokban a második idegen nyelvi csoport (angol, német, francia, kínai)

indításának feltétele 8 fő.

A szakgimnáziumi osztályokban egy idegen nyelv (angol vagy német) tanulása kötelező.

4. Beiratkozás

Az iskola a beiratkozás pontos helyéről és idejéről, valamint az ezzel és a tanulói

jogviszonnyal kapcsolatos egyéb tudnivalókról és teendőkről levélben értesíti a tanulókat.

5. Alkalmassági vizsgálat

Az általános iskola befejezése után szakgimnáziumban továbbtanulni szándékozó diákoknak a

jelenleg hatályos jogszabályok és szakmai irányelvek szerint meghatározott alkalmassági

feltételeknek kell megfelelniük. A szakmai alkalmasság vizsgálata, az ehhez szükséges

szakkonzíliumok elrendelése iskolaorvosi feladat (26/1997. (IX.3.) NM rendelet.

A jelenleg hatályos jogszabály a fogadó intézmény iskolaorvosát jelöli ki az alkalmasság

elbírálására. (33/1998.(VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés

alkalmasság orvosi vizsgálatáról 11. §(2)

A szakgimnáziumi ágazati szakképzésre való felvétel feltétele az egészségügyi alkalmasság

igazolása. A vizsgálat elmulasztása a felvétel elutasítását jelenti.

Az egészségügyi alkalmasság igazolása az alábbi szakgimnáziumi ágazati képzéseinket érinti:

környezetvédelem

vízgazdálkodás

ügyvitel

Szakgimnáziumi rendészet és közszolgálat ágazati képzés és a gimnázium belügyi rendészeti

oktatás esetében elfogadjuk a honlapunkról letöltött háziorvos által kiállított igazolást.

Egészségügyi alkalmassági vizsgálatot iskolaorvosunk a jelentkezési lap beérkezését

követően végzi el.

6. Kollégiumi férőhely biztosítása

PEDAGÓGIAI PROGRAM


166

A Tokaji gróf Széchenyi István Középiskolai Kollégiumában van lehetőség elhelyezésre.

Cím: 3910 Tokaj, Bajcsy-Zs. E. út 15-17. Telefon: 47-352-353. Kollégiumvezető: Ladinszki

Tünde

7. Általános tájékoztató

Az iskola OM azonosító szám: 203055

Cím: 3910 Tokaj, Bajcsy-Zs. E. út 18-20.

Telefonszámok: 47-352-026, 47-352-236

Telefax: 47-352-026

E-mail: [email protected]

Honlap: www.tfg.hu

Igazgató: Molnárné Tóth Erika

Igazgatóhelyettesek: Dévaldné Orosz Beatrix, Horváthné Bócsi Ildikó

Gyakorlati oktatásvezető: Pataki Zsolt

Iskolánk ECL államilag elismert alap-, közép-, felsőfokú (angol és német nyelv)

nyelvvizsgahely, ECDL (START és FULL/SELECT) informatikai vizsgaközpont,

CISCO Hálózati Akadémia tagja. Továbbá Ökoiskola, Minősített Referenciaintézmény,

Akkreditált Kiváló Tehetségpont, Európai Tehetségpont, Környezeti Nevelési

Mintaiskola, Európai Parlament Nagykövet Iskolája vagyunk, Komplex

Természettudományos Tehetséggondozó Műhelyt működtetünk.

FONTOSABB IDŐPONTOK:

„Egész évben nyílt nap” programsorozat keretében szervezett versenyek, vetélkedők:

- 2018. december 10. informatikai verseny,

- 2018. december 10. angol-német idegen nyelvi verseny,

- 2018. december 10. népdalverseny

- 2018. december 10. természetvédelmi vetélkedő

- 2018. december 10-13. idegen nyelvi hét

Nyílt napok: 2018. október 08.

2018. november 12.

2019. január 07.

Időpont Teendő

2018. október 08., november 12. Nyílt nap

2018. 12. 07. Jelentkezés írásbeli felvételi vizsgára

2019. 01. 07. Nyílt nap

2019. 01. 19. 10:00 óra Egységes írásbeli vizsga a 9. évfolyamra

jelentkezőknek

2019. 01. 24. 14:00 óra Pótló írásbeli vizsga a 9. évfolyamra

mailto:[email protected]

http://www.tfg.hu/

PEDAGÓGIAI PROGRAM


167

jelentkezőknek

2019. 01. 28. Értesítés az írásbeli vizsga eredményekről a

9. évfolyamra jelentkezőknek

2019. 02. 18. Felvételi jelentkezési lapok beadása

2019. 02. 22. 8.00 óra Szóbeli meghallgatás

2019. 02. 25-26. 14.00 óra Pótló szóbeli meghallgatás

2019. 03.01. Ideiglenes felvételi jegyzék

2019. 03. 21-22. Tanulói adatlapok módosításának

lehetősége az általános iskolában.

2019. 04. 30. Felvételről vagy elutasításról szóló döntés

megküldése

2019. 06. 21. Beiratkozás

PEDAGÓGIAI PROGRAM


168

1. sz. melléklet:

ORVOSI IGAZOLÁS

A FIZIKAI ALKALMASSÁGRÓL 2019/2020.tanév

Tisztelt Háziorvos Asszony/Úr!

Alulírott …………………………………….. nevű, (születési hely …………………………………,

idő……………………………………anyja neve: ………………………….………………………)

………………………………………………………….……….szám alatti lakos kérem, (belügyi rendészeti

oktatás, rendészet és közszolgálat ágazati képzés) tanulói jogviszony létesítéséhez fizikai terhelhetőségemről az

alábbiak szerint tájékoztatást adni szíveskedjen.

Az adatok közléséhez hozzájárulok.

Dátum:…………………………………….. ……………………………………….

Aláírás

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tisztelt Háziorvos Asszony/Úr!

Kérjük, a fent nevezett személy rendelkezésére álló egészségi adatai ismeretében szíveskedjen tájékoztatást adni!

Allergia Asztma Szervi

betegség

Szemüveg

(dioptria) Színtévesztés

Életkornak nem

megfelelő,

aránytalan testi

fejlődés

Gerincbetegségek,

deformitások

A vizsgált tanuló az egészségi állapota alapján.

terhelhető nem terhelhető

*A megfelelő aláhúzandó!

A vizsgálatot végző orvos neve: ………………………………………………………..

Kelt:…………………………………..

………………………………….

Aláírás Ph.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

SZÜLŐI NYILATKOZAT

A háziorvos megállapításait tudomásul veszem.

Kelt:………………………………… ……………………………..

Szülő/törvényes képviselő

A Szerencsi Szakképzési Centrum Tokaji Ferenc Gimnáziuma és Szakgimnáziuma nyilatkozik, hogy a

tudomására jutott adatok védelme érdekében az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen

adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (Általános

Adatvédelmi Rendelet, GDPR rendelet) rendelkezéseit alkalmazza.

PEDAGÓGIAI PROGRAM


169

· p aÓiai program szerencsi szakképzési entrum tokaji erenc imnáziuma és szakgimnáziuma...

Documents