P A P A I G Á B O R - O R M O S B A L Á Z S

Tanu lmányút Kanadában 2. rész

Calgary az 1988-as téli O l impia vá­rosa a Sz ik lás-hegység „ H á r o m e z r e s " csúcsa inak kelet felé megszelidüló ' , sík­sággá t e rebé lyesedő lábánál fekszik. A földrész je lentős légi k ikötője tulajdon­képpen m é g K a n a d a Alber ta tar tomá­nyában van. Innen indul tunk el több mint kétezer k i lométeres u tunkon , mely jórészt a Trans Canada autópályán ve­zetett. A folyó - m e l y n e k völgyében a kétszer ké tsávos autópálya ha ladt - a kora reggel i órákban vastag ködpap lan­ba burkolózot t . A kö rnyék hőforrásai okozzák a lá tványos je lenséget . E g y é b ­ként a vö lgyek szokat lanul szélesen hú­zódnak a Szik lás-hegység gerincei k ö ­zött, és a zöld fenyőerdő-vegetác ió é le­sen elkülönül a ger incek csupasz látvá­n y á t ó l . A S z i k l á s - h e g y s é g h e g y n y i sziklái között ha ladva ér tük el a Banff Nemze t i Parkot , m e l y n e k területe 664 ezer hektár . Á m ez a számadat szinte semmi t sem je lent K a n a d a irdatlan terü­letéhez viszonyí tva. E g y biz tos . A z itt lakó embe rek nagyon jól tudják, hogy mit jelent számukra a te rmészet megőr ­zése . És ahol védeniva ló van, véd ik is . N e m véletlen, hogy ide egy „ugrás ra"

A Mount Reverstoke Nemzeti Parkban Fotó: Dr. Szikra Dezső

alakult meg 1872-ben a világ l ege l ső nemzet i parkja - igaz, hogy az Álla­mokban - , a Ye l lows tone park . A Szik­lás-hegység kanadai részén is lépten­n y o m o n ta lá lkozunk védett területek­kel .

A Banf f park K a n a d a e l ső nemzet i parkja , melyet 1887-ben létesítettek. H o g y a kanada iak mi lyen komolyan gondol ták a védettséget , mi sem jel lem­zi j obban , mint hogy Banff városa n e m tar tozik a kanada i t ö rvényhozás alá. M i n d e n építkezést , a nemzet i pa rk en­gedé lyez - h a akar. Á m az itt lakók jól felfogott é rdeke , hogy ez így is legyen, mer t tu la jdonképpen az idegenforga­lomból élnek. (Az itt lakók alatt n e m az őslakókat értjük e lsősorban. N o d e ez egy külön téma.)

Al ighogy lekanyarodtunk a főútvo­nalról , a társaság l egnagyobb ö römére az út mellet t l ege lésző szarvasteheneket pi l lantot tunk meg . A szokat lan lá tvány­tól majd felbillent az autóbusz . Azután kiszál lva különféle objektívekkel foly­tattuk a vadászatot . A ki tar tóbbak egy kapi tál isnak mondha tó bikát is lencse­végre kaphat tak. A ki lá tóponton med­v e b i z t o s s z e m é t g y ű j t ő je lezte , h o g y

n e m csak a szarvasok domeszt iká lód-nak. E z a feltevés u t u n k során többször is beb izonyosodot t .

A város fölé m a g a s o d ó Sulfur M o u n -tain (Kén-hegy) csúcsáról az egész tér­ség l á t h a t ó . K ö t é l p á l y á n k ö z l e k e d ő gondo lák viszik fel a látogatókat , akik részére kénye lmes fából kialakított szé­les já rdáka t építettek. A környék móku­sai idesereglenek, hogy a turisták kezé­ből , hát izsákjából bőví t sék egyhangú fenyőmag-ét rendjüket . Tisztaság, rend mindenfe lé . Mielő t t a városból tovább­indul tunk, Rakonczay professzor je lez­te, hogy egy szarvasbika u tcákon át kö­vette, m í g n e m egy ház kertjében pihent le, lá tszólag otthon é rezve magát .

Továbbha ladva nyugat felé a Vermi -lion hágón megál l tunk néhány percre . Szhiklai Oszkár professzor egy 1968-ban l eége t t e r d ő t ö m b (2400 hektár ) mellet t e lmondta , hogy főleg a vil lám­csapások okozta tüzek következtében K a n a d a erdei hozzávető leg százéven­ként leégnek. C s a k kisebb részük vésze­li át a tüzet, és ezekben az erdőrészle­tekben több százéves faóriásokat látha­tunk. Kanada évi faki termelése je lenleg 2 7 0 mil l ió köbméter évente . (Volt olyan

Elegendő „fegyver" az objektív Fotó: Dr. Szikra Dezső

év, hogy az erdőtüzeknek ugyanennyi fa esett áldozatul.) Az adatok hallatán vég­képp elveszítettük a reményt, hogy a tanulmányút alatt hazai viszonyulások­kal nézzük Kanada erdőgazdálkodását. Úgy tűnik a kinti erdőfelújítás fontos eszköze a tűz. S mindehhez a természet „kialakította" a Pinus contorta var. lati-folia fafajt. Ennek tobozán ugyanis egy­fajta gyantás védőréteg van, me ly h ő hatására felpattan, és szétszórja magjait. (E gyantát az indiánok állati zsírral ke­verve, reumás fájdalmak csillapítására szolgáló gyógyszerként használják.)

A Pinus contorta állomány 25 éves korára záródik, miközben alatta Picea-fajok telepednek meg. Később az állo­mányban megjelennek az Ahiesek, és így fejlődik az erdő. A Pinus contorta elöregedvén száradni kezd, szú és egyéb károsítok támadják meg, majd pusztulni kezdenek, és „vastag rétegben" borítják az erdőterületeket. Az alászorult Picea-fajok akár 250 évesek is lehetnek, de ez időre többnyire békorhadt egyedeket ta­lálunk. Végül az Abies-fajok maradnak uralkodók, melyeket a sokszor 15 cen­timéter vastag kérgük is véd.

Az emberi beavatkozás hatására a tűzzel pusztított területek csökkennek, s így az erdők természetes fejlődési folya­matéiban zavar támad. Eltűnnek lágy szárú és egyéb növényfajok, s termé­szetesen a fauna sem marad érintetlen.

A Kootenay Nemzet i Parkot 1920-ban alapították 140 600 hektáron. Kana­da egyetlen olyan nemzeti parkja, ahol a kaktuszt éppúgy megtalálhatjuk, mint a gleccsereket. Ennek oka az 1000 mé­ter mélységbe szivárgó hólé gőzeinek felszínre bukkanása. A Rádium Hot Springs-nél 27 °C-ra hűlve napi kétmil­lió liter víz bukkan a felszínre, hogy az

Dr. Szónyi László Vern Enyedi (jobbról) szavait fordítja

oldott ásványokban gazdag víz gyógy­hatására turisták ezreit csalogassa a kör­nyékre. És itt már a Columbia folyó vízgyűjtőjében vagyunk. E folyónak csupán a felső 180 kilométere érintet­len, mert a 2044 kilométer hosszú folyó végig lépcsőzött, melyre 13 duzzasztó és áramfejlesztő épült.

Á m az erdészeknek szívet- lelket m e l e n g e t ő látványt a M o u n t Revers -toke Nemzet i P a r k b a n látott ór iás tu­j á k nyújtottak. A Thuja plicata év­százados pé ldányai úgy magasodtak fölénk, mint az esz tergomi bazil ika központ i kupolája (118 m) . Egyszerű­e n f é n y k é p e z h e t e t l e n ü l g y ö n y ö r ű volt . A Glacier Nemzet i P a r k b a n lát­hat tuk mindazt , amit a közvé l emény tájékoztatására tenni kell , hogy m e g ­értsék, mi is a t ermésze tvéde lem. Te­repasztal a környékről, rövidfilmes be­mutató a vadak domesztikálódásáról és

az ebből adódó veszélyről, és sok-sok egyéb szórólap, tájékoztató.

A z óriás tuják birodalmában az állvá­nyokra (egylábú asztal) kihelyezett nö­vény- és ál lat ismertető- amolyan spirál rendszerű - vastag műanyag lapokra nyomtatva épségben mutogatta magát a kíváncsiskodóknak.

Ha valaki Reverstoke-ban jár, feltét­lenül keresse fel Vern Enyed zongora­m ű v é s z t , aki e g y b e n s z e n v e d é l y e s gyűjtő is. S ha belefáradtunk a hetven billentyűs tanulmányozásába, sétálhat ki az állomásra, s ott kikapcsolódáskép­pen megszámolhatjuk a végeláthatatlan vasúti szerelvényt, mely éppen arra ha­lad. Hat mozdonyt és több mint száz vasúti kocsit strigulázhatunk, mely ola­jat, fát, szenet és egyéb árut szállít. Ka­nada pionír ország.

- folytatjuk -

A z elmúlt években mind nagyobb szerepet tulajdoní tanak a rák gyógysze ­res kezelésében a t iszafában levő ha tó­anyagoknak, a taxánoknak. A kalifor­niai tiszafa (Taxus brevifolia) kérgéből vonják ki a taxolt, míg a díszfaként ná­lunk is kedvel t európai tiszafa (T. bac -cata) tűlevele a taxotere forrása. Mint­hogy a kaliforniai t iszafa egy ki log­r a m m n y i szárított ké rge mindössze 50-100 mi l l ig ramm ha tóanyago t tar ta lmaz, egész erdőket i r tot tak ki avégett , hogy ke l lő menny i ségű gyógysze rhez jussa­nak. E z azonban a környeze tvédők j o ­gos el lenál lásába ütközött , s az eljárás köl t ségessége is nagymér tékben akadá­lyozta a kutatásokat . Ezér t újabban az európai t iszafában l e v ő taxotere vizsgá­lata folyik, mert egy k i l og ramm szárí­tott túlevélből 3 g r a m m ha tóanyag von­h a t ó ki . M i n t h o g y nap ja inkban m á r mindkét vegyüle t félszintetikusan is el­őállí tható, megnyí l t az út a széles körű klinikai k ipróbálás előtt.

A taxánok a dagana tos sejtek osztó­dását gátló anyagok , ame lyek abban térnek el a hasonló ha tású szerektől -olvasható dr. Eckhardt Sándor akadé­mikus , az Országos Onkológiai Intézet nyuga lmazo t t fő igazga tó jának össze­foglaló t anu lmányában - , hogy n e m az e lőanyagok szintézisét akadá lyozzák , h a n e m a sejtekben l e v ő mikrocsövecs -kékhez kötődnek, s a magorsó szabá­lyos kialakulását gátolják meg . E n n e k a sejt „öngyi lkossága" lesz a köve tkez­ménye .

A taxánokat infúzióban kapják a rá­kos betegek, akkora adagban , hogy a daganatpuszt í tó ha tásuk s z e m b e s z ö k ő

A tiszafa hatóanyagai

és a rák legyen, ám ne okozzanak erőteljes mel­lékhatást . D e nemcsak e ha tóanyagok e lőnyösek a beteg számára, h a n e m a májban lé t re jövő származéka ik is.

A tiszafából kivont szereknek e lső­sorban akkor venni nagy hasznát , ami -

25 éves tiszafa nyírott alakzatban Fotó: Csada Ferenc

kor a beteg olyan áttétes (petefészek-, e m l ő - , tüdő- , he re - stb.) dagana tban szenved, amely ellenáll a többi gyógy­s z e r r e l v a l ó k e z e l é s n e k . E z e n k í v ü l azonban mindenfé le daganat kezelésé­ben biztató e redményeke t értek el vele. A legtöbb tapasztalatot a petefészekrák­kal kapcsola tban szerezték az orvosok. Kiderül t , h o g y akkor i s javí t a beteg ál lapotán, ha e lőzőleg más sejtosztódást gátló kész í tményt kapott , s az hatásta­lannak bizonyul t . Nyi tot t kérdés , hogy meddig kell a taxános kezelést folytatni. Két-három kezelési ciklusra minden­képpen sort kell kerí teni , mert csak ek­kor indul meg a klinikai javulás , s ezt követően mindaddig adható a szer, amíg haszon származik belőle . Ha ellenben a h a r m a d i k kezelési c iklus után sem áll b e j avu lás a beteg ál lapotában, nem érde­mes a taxánt tovább adni, h a n e m vala­mi lyen más kész í tménnyel kell a keze­lést folytatni.

Természe tszerű leg a taxánok is tár­s í thatok m á s gyógyszerekkel . A legjobb e redmény t a ciszplatinnal érték el az o r v o s o k , a m e l y a k k o r a l e g h a t é k o ­nyabb , ha huszonnégy órával a taxán után adják a be tegnek .

N e h é z hozzáférhetőségük miatt még csak kevés beteget kezel tek hazánkban taxánokkal , d e a j ö v ő mindenképpen az, h o g y ná lunk is el ter jedjenek ezek a gyógysze rek a rák gyógyí tásában.

L.Á. Élet és Tudomány

(Erdőművelő szakembereknek minden­féleképpen tanulságos ez az írás. A Szerk.)

ERDÉSZETVEZETŐK F IGYELEM! Az ERFA-TOURS Erdészeti és Faipari, Utazás- és Oktatásszervező Kft.

a szakemberek és a beosztott vezetők részére SZAKMAI KONZULTÁCIÓS PROGRAMOKAT

szervez. Témakörök:

1. Az erdészet mint kincstári vagyonkezelő egység 2. A fa, mint piaci áru 3. Erdészeti szaktanácsadók konferenciája 4. Az erdőtelepítés, mint a regionális átalakítási program része c. konferencia A U S Z T R I Á T Ó L A U S Z T R Á L I Á I G v á l a s z t é k ú t a n u l m á n y u t a k

Bővebb felvilágosítást ad Molnár Jánosné ügyvezető H-1074 Budapest, Csengery u. 11. Tel/fax: (36-1) 322-16-36. Telefon: 322-76-05/31.32

Mil l ecentcnár iumi e m l é k f a ü l t e t é s r e került sor Martonvásáron, ahol az ötletgazdák tájékoztatták a sajtó képviselői t elgondolásukról . Kérik valamennyi település lakóit, hogy az évforduló emlékére ültessenek sok-sok fát é s cserjét. Martonvásáron Göncz Árpád köz­társasági elnök ültetett el e g y magyar kőrist, é s buzdította az ország lakóit az aktív részvételre. Ha annyi le lkesedés lesz a kivitelezésben, mint a megajánlásban, valószínű, hogy csak hasznunkra válik a kezdeményezés. Miközben az aktus emlékére készített grafikát szig­náltattam az Elnök úrral, megkérdeztem, hogyan érzi magát az a kocsonyástölgy-csemete, melyet 1991-ben ajándékozott az Egyesü­let nevében Reményfy Lász lóné Bedő-díjasunk. A z Elnök úr m e g ­nyugtatott, hogy a fa j ó kezekben van, é s szépen növekedik.

MAGYAR KŐRIS

FRAXEVUS ANGUSTIFOLIA S S P . PANNONICA

A program támogatói

A M a g y a r Köztár­saság Elnökének Hi­vatala A Honfoglalás 1100. évfordulója Emlék­bizottság A z O r s z á g g y ű l é s K ö r n y e z e t v é d e l m i Bizottsága A z O r s z á g g y ű l é s M e z ő g a z d a s á g i Bi­zottsága F ö l d m ű v e l é s i M i ­nisztérium Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium A z M T A M e z ő g a z ­dasági Kutatóintéze- .

. , . Göncz Árpad az utolsó simításokat veezi te, Martonvasar 1 R

Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Erdészeti és Faipari Egyetem Társadalmi Műhely A Magyar Településfej lesztők és felújítók Társasága Országos Erdészeti Egyesület Díszfaiskola, kertészeti é s erdészeti csemetekerti vállalatok A települések oktatási é s egyéb intézményei

(Pápai Gábor)

Ültess fát utódaidnak A Független Ökológiai Központ 1989-be n

kezdte meg munkáját mint adományozó és opera-tív, saját programok mentén is működő környezet-védelmi alapítvány . A környezetpolitika alakítá-sában való részvétel, a környezeti neveés új útja-inak kimunkálása, fenntartható közösségek (Mo-sonmagyaróvár, Sátoraljaújhely , Baj a é s Szen -tendre, valamin t a Dörögdi-medenc e öt faluja , Kapolcs, Vigántpetend , Taliándörögd, Pul a és öcs) segítése, környezetvédelmi akciók és tanári kézikönyvek kiadás a mellet t szint e kezdettő l a közösségi faülteté s vol t a FÖ K egyik legfonto -sabb, legnépszerűbb programja.

A FÖ K az őshonos fákért: az Európai Természetvédelmi év programja

1995-ben a FÖK a Soros Alapítvány támoga-tásával tavaszi faültetésekre 2,5 milió, ősz i faül-tetésekre 2 millió forint segítséget nyújtott közös-

FÖK Akcióban (Foto: FÖK)

FAIU TAMÁS

Ültess diófá t

Ültess diófát házad elé, Sha előcammog öregkorod, Alatta idd meg piros borod.

Alatta gyújtsd meg tajtékpipád És megunt füstöt, mely mindig új, Rózsafáidra alóla fújj.

Ha szál harangoz ágai között S egy sérült levél hull le eléd, Szívd be szívedre halk fűszerét.

Sha félelmek diótörője Körülfog, szorít, élnem ereszt, Tudd meg: ember vagy, ána gerezd.

ségi faültető progra -mokhoz, összesen 92 ültetéshez. A z isko-lákban, óvodákban , településeken é s la -kótelepekenfolyó fa-ültetésfeltételevolt, hogy az ültetőknek az őshonos fá k listájá -ról kellett választani -uk, a fizika i munká t önként kel l végezni -ük, a fákat pedig gon-dozniuk is kell.

Göncz Árpád úrnak a Magyar Köztársaság elnökének Köztársasági Elnöki Hivatal Budapest, Kossuth I. tér 1-3.1357

Tisztelt Elnö k Úr! Az alulírot t társadalm i szervezete k múl t é v de -cemberében levélbe n fordulta k Önhöz , kérve , hogy szíveskedjé k belefoglaln i újév i köszöntőjé -be a Magyaro k Világszövetségének felhívását , amely a világ bármely táján élő magyarokat arra kéri: újé v napjá n est e nyol c órako r gyújtsanak gyertyát ablakukban a magyar anyanyelvért, kife-jezve szolidaritásuka t azokkal, akike t anyanyelv -használatukban korlátoznak. Újévi köszöntőjé t figyelmese n végighallgatv a nemcsak azt kellett megállapítanunk , hogy Elnök Úr nem találta lehetségesne k kérésünk figyelem-bevételét, hane m - am i még megdöbbentőb b -az újév első perceiben, az egész magyarság nagy ünnepének, a Honfoglalás 1100 éves évforduló-jának küszöbé n egyetle n biztató szóva l se m for-dult a határainkon túl élő magyarokhoz: az újé v napján érvényb e lép ő szlovák nyelvtörvén y álta l sújtott felvidék i magyarsághoz, a minden eddigi-nél nagyobb nyomort elszenvedő kárpátaljai ma-gyarokhoz, az új román oktatási törvény álta l egy -re hátrányosab b helyzetb e kerül ő erdély i ma -gyarsághoz é s a több é v óta háborús viszonyok között élő , az erőszakos betelepítése k által ve-szélyeztetett délvidéki magyarsághoz. Fogadja mindezér t legmélyebb csalódottságun k kifejezését. Tisztelettel:

Rákóczi Szövetság Hunyadi Szövetség Erdélyi Szövetség Kírpátáljai: Szövetség

Budapest, 1996. január 2.

ERDŐKERÜLŐBEN K Ö N Y V I S M E R T E T É S

Magánerdő Tulajdonoso k é s Erdőgazdálkodó k Veszp rém Megye i Egyesület e

Részletek az Egyesület alapszabály-tervezetéből

Veszprém m e g y e terüle tének je lentős részét e r d ő borítja. A z e r d ő bir toklása, keze lése és használa ta nagy szakér te lmet és felelősséget kíván. A Magánerdő- tu la jdonosok és Erdőgaz ­dálkodók Egyesüle té t Veszprém megyében épp ez a gondolat h ívná életre.

Szükséges egy olyan önkéntesen létrehozott , önkormány­zattal r ende lkező szervezet , ame ly az erdőtulajdonosokat , gazdálkodókat segíti s zakmai tanácsadással és más módon abban: „.. .hogy az e r d ő fatermelésével megfe le lő jövede lme t hozzon, mégped ig á l landóan, tehát nemcsak a je lenben, ha­n e m a k é s ő jövőben i s . . . " (Muzsnay Géza , az e rdőrendezés egykori professzora)

Az alakítandó Egyesület célja: Veszprém m e g y e magántu la jdonba került ér tékes erdőál­

lománya inak megóvása , az e rdőbi r tokok tőkeér tékének vé-

A tagság hallgatja...

...az alapszabály ismertetését

de lme és gyarapí tása, az erdőtula jdonosok hosszú távú tulaj­donos i é rdeke inek képv i se l e t e a m e g y é b e n nagy múl t ra v issza tekintő szakszerű e rdőgazdá lkodás támogatásával .

Az Egyesület célja eléréséhez vállalja: • a tulajdonosi érdekképvise le te t és a szakmai tanácsadás

megszervezését , • az erdőbir tokok forgalmazásának, cseréjének, ér tékelésé­

nek információs szolgálatát , • ajánlások kidolgozását e rdőgazdálkodás i m u n k á k díjsza­

bására, pénzügyi e lszámolására , • szaktanácsadást erdőterület-bőví tésre , • tájékoztatást szapor í tóanyag-beszerzésre , • információ szolgáltatást gépek, technikai eszközök beszer­

zéséről , • erdészeti vá l la lkozók gazdálkodói szolgál ta tásának ismer­

tetését, • tanfolyamok, szakmai t anu lmányutak szervezését .

A Magánerdő- tu la jdonosok és Erdőgazdá lkodók Veszp­rém Megye i Egyesü le te t isztségviselői : Nagy Miklós elnök, Vecsey Ferenc alelnök, Posgay Attila titkár, Kaszás Vince számvizsgá ló bizot tság e lnöke, Mészáros Gyula etikai bizott­ság e lnöke. A vá lasz tmány 4 0 tagú.

Könyvújdonság! Megjelent dr. Roller Kálmán: „...mi is vol tunk egyszer az A k a d é m i á n " Soprontól - Vancouver ig 1956-1996. c ímű

tör ténelmi emlékezése , melyben beszámol a soproni Erdőmérnök i kar hal lgatóinak és tanárainak sorsáról Kanadában 1956-tól napjainkig.

PetriBéla, az ausztráliai M a g y a r Élet szerkesztője írja vezérc ikkében: „Ritkán ért ilyen ö röm könyvter jesztő é le temben, mint a soproni Erdészet i Egye temrő l szóló dokumen tum, amiben Roller Kálmán dékán ismertet te a hal lgatók és tanárok ka landos történetét Kanadában . Ez a könyv nemcsak tör ténelem, dokumentác ió , de az izzó hazaszerete t t ankönyve is, amit aranybetűkkel kel lene beírni a magyar egye temi oktatás eml ék k ö n y v éb e . "

M e g r e n d e l h e t ő a F A G O S Z - n á l . Te le fon : 155-6539 F a x : 202 -6449

K Ö N Y V I S M E R T E T É S

Bartha Dénes - Mátyás Csaba

Erdei fa- és cserjefajok előfordulása Magyarországon

Bizonyára már több k iadvány ismertetőjében állapították meg, hogy hézagpót ló a mű , meg hogy nagyon hasznos kiad­ványt tart a kezében az olvasó, és hogy minden szakember könyvespolcára ajánlott s tb.

Nos , a Bartha-Mátyás szerzőpáros mos t megjelent tanul­mányára mindenfé leképpen é rvényesek a megál lapí tások. Régen forgattam ilyen érdeklődéssel szakkönyvet , és több tanulságot is l evonha t t am, m i r e a végén k íváncs i ságból összeszámoltam, hogy hány szaki rodalmat használ tak fel a szerzők (340) .

A könyv prakt ikusan át tekinthető, lényegre törő, s emmi fölösleges t e r j ede lemnöve lőszócsép lés t n e m tar talmaz. Öt le­tesen szerkesztett , és többnyelvűségével n e m csak a külhon­bélinek teszi használha tóvá , de a hazai szakemberek is ébren tarthatják vagy bőví thet ik szakszőkincsüket . A könyv euró­pai, s nyilván megje lenése is segít Eu rópa flóratérképezésé­hez csat lakozni . Át tek in the tő térképei a többnyire vizuális típusú d iákoknak is sok-sok segítséget nyújtanak.

Megjegyzés: A „térképi ábrázolás a rendelkezésre álló adatokból n e m lehe t séges" oldalakon talán jobb lett volna az ország kontúrját még i scsak feltüntetni, mer t nyi lvánvaló , hogy csak hazánkban n e m lehetséges az ábrázolás .

Ettől függetlenül: e rdész szakember könyvespolcáró l n e m

hiányozhat a m ű . Pápai Gábor

Mesterházy Zsolt: A fenyők kincsestára A Föld fenyői és kerti változataik

Budapest, 1995 .

Merész vá l la lkozásba fogott a szerző , amikor a Föld va lamennyi t oboz t e rmő fajáról és fajtájáról készített re ­gisztert. Ma , amikor éven te több száz kult ivár kerül ke­reskedelmi forgalomba, különösen aktuális egy e l igazo­dást, névazonosí tás t szolgáló összeáll í tás. A fajnév, faj alatti egységek után megta lá l juk a fajták megnevezésé t , leíróját, a leírás évszámát , a szá rmazás idejét, helyét és a megtaláló személy nevét . Meg tud juk továbbá a faiskola nevét és országát, ahol a kerti vál tozatot művel ik vagy forgalomba hozzák, va lamin t rövid uta lás van a növény alakjára is . A több mint félezer oldalas könyv függeléke­ként dr. Barabits Elemér é le tművét adja közre a szerző.

Mive l egyre több erdészkol léga vág a díszfák és dísz­cserjék termesztésébe , melegen ajánlhatjuk nekik e va ló­ban hézagpót ló vademecumot . A könyv 2 5 0 0 Ft -os áron az E L T E Botanikus kertjénél (Bp . Il lés u. 25.) r ende lhe tő meg .

Dr. Bartha Dénes

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996. évben az alábbi

szakmai tanulmányutakat tervezi:

1. Görögország: április-május (8-10 nap) (erdőmű­velés, természetvédelem) a közvélemény és a turiz­mus erdőkre gyakorolt nyomásának alternatív meg­oldásai.

2. Finnország: június (6-8 nap) erdőművelési eljárások az erdőnevelésben, fafeldolgozás.

3. Németország: augusztus (8 nap) gazdálkodás lomberdőben, tölgy-bükk-erdészeti pénzügyi tá­mogatások a magánerdőgazdálkodók részére, tár­sulások rekultiváció, erdő és nyilvánosság)

4. Németország: szeptember (8 nap) erdőgazdál­kodás az egyesülő Európában, különös tekintettel a birtokviszonyok változásából adódó ágazatközi kapcsolatokra.

5. Ausztria: október ( 7 nap) Austrofoma, állami és kismagánerdők kapcsolata, termelési és forgal­mazási célú társulások szervezése. Erdőrendezési és szervezési előkészítések.

A részletes programokat és a várható költségeket január hónapban küldjük meg tagvállalatainknak, illetve a helyi csoportok titkárainak.

Kremer, B.P.: Fák. Őshonos és betelepített fajok Európában

Magyar Könyvklub (Ára: 980 Ft.)

A z utóbbi években - örvendetes módon - több dendro ló-giai témájú m ű je len t meg hazánkban . Szinte va lamennyi külföldi k iadás m a g y a r fordí tásaként látott napvi lágot a könyvpiacon , s ez alól a mostani s e m képez kivételt . 250 európai és m á s kont inensről szá rmazó fajt mu ta t b e a szerző , a részletes morfológiai j e l l emzésen túl az elterjedésről, él­őhelyről , virágzási időről kapunk információt , végül egyéb é rdekességekke l , kul túr tör ténet i ada lékokkal gazdagodha­tunk. A könyvet 472 színes, jól megkomponá l t és kiváló m i n ő s é g ű fotó ékesít i , va lamint 200 tusrajz teszi k ö n n y e b b é a felismerést. Igaz, az u tóbbiak közül néhány kevésbé jól s ikerül tnek minős í the tő .

Dr. Bartha Dénes

R O V A T V E Z E T Ő : DR . SZ IKRA DEZS Ő A z E r d ő f e l t á r á s i S z a k o s z t á l y

1995. november 2-3-án 44 főrészvéte­lével tartotta meg kihelyezett ülését Vi­segrádon, a Pilisi Parkerdőgazdaság Rt. területén és szervezésében. Az ülésen megemlékeztek az 1955. július 25-én megalakult szakosztály 40 éves fennál­lásáról. Az ünnepi megemlékezést Bo­gár István, a szakosztály örökös tiszte­letbeli elnöke tartotta, megemlékezve

az elmúlt 40 év főbb eseményeiről, eredményeiről. Az ünnepi alkalomból a szakosztályt köszöntötte Schmotzer András vezér­igazgató, az OEE elnöke és Dobó István vezérigazgató a házi­gazdák nevében. Zámbó Péter vezérigazgatóhelyettes ismertette az Rt. munkáját és feladatait. A szakosztály tagjainak a STRA-BAG Rt. munkatársa, Sinkó László bemutatta a nagymarosi vízlépcső tájrehabilitálási munkálatait. A vízlépcsőrendszer épí­tésekor végzett régészeti leletmentő munkák eredményeit a Ma­gyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeum munkatársai, Gróh Péter és Gróh Dániel régészek ismertették.

Egy hajóban a vizesekkel

A délutáni ülés az erdőfeltárás helyzetének bemutatásával és elemzésével folytatódott. Dr. Kosztka Miklós általános helyze­tértékelését követően felkért hozzászólóként Bak Júlia az Észak­magyarországi, Wagner Tibor a Mátra-Nyugatbükki, Mikle Ti­bor az Ipoly, Hibbey Alpár a Pilisi parkerdő, Fábián Gábor a Balatonfelvidéki Erdészeti Rt. erdőfeltárási és átépítési tevé­kenységéről számolt be. Gerely Ferenc az ÁPV Rt. szempontjait fejtette ki, majd Horváthné Sándor Erzsébet írásban leadott elemzését ismertették a pályázati rendszer tapasztalatairól. A vitában felszólalt: dr. Herpay Imre, Bogár István, Hajak Gyula. Általánosságban megfogalmazódott, hogy az erdőgazdálkodók forráshiánya, a tulajdonviszonyok bizonytalansága és a gazdál­kodók számára szokatlan pályázati rendszer nehezíti az erdőfel­tárást. A vitában kialakult, hogy:

- az erdőfeltárást tovább kell folytatni a helyi adottságok­nak megfelelően,

- ki kell alakítani az erdőfeltárás új arculatát, - ki kell dolgozni az erdőfeltárás új cél- és érvrendszerét,

amely megfelel a természetközeli , többcélú erdőgazdálkodás­nak,

- ki kell dolgozni az előbbinek megfelelően a feltáróháló­zat tervezésének új elveit és módszereit, majd az érvényességi idejükben lejárt erdőfeltárási alapterveket meg kell újítani,

- a megfelelő műszaki színvonalú tervezést korszerű ter­vezési irányelvek alapján kell folytatni,

Római erődítmény rekonstrukciós rajza (Visegrád-Lepence)

Nagymaros-Visegrád térség komplex tájrehabilitációja

NAGYMAROS

A tájreliabilitáció után mindkét oldalon a part szélesedik, a visegrádi oldalon a vízparti üdülésre alkalmas védett öblök alakulnak ki.

- az erdészeti útügy szervezetét úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a kialakult társadalmi és gazdasági viszonyok­nak.

Az ülés résztvevői a második napon tanulmányozták a parker­dőgazdaság területén folyó útfenntartási munkákat és az ott alkalmazott gépeket. Többek között bemutatták az USD árokki-emelőgépet, valamint a MERI Crushers aszfaltmaró, tuskóforgá­csoló és szárzúzó berendezést, továbbá egy MENZI MUCK típusú padka- és ároknyeső kotrógépet.

Bebizonyosodott, hogy az állapotfenntartási munkák idegen kivitelezővel is kiváló minőségben elvégezhetők megfelelő ter­vek és műszaki ellenőrzés mellett. Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni Horváth Frigyes üzemmérnökség-vezető (Buda­pesti Közúti Igazgatóság 26. sz. üzemmérnöksége) hozzászólá­sát, amelyben kívülállóként közvetlen tapasztalatai alapján meg­állapította, hogy az erdészeti útépítés elviekben és alapvetően eltér a közúti szemlélettől, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszerszemléletű erdészeti útfenntartás megvalósítása nélkül az erdészeti úthálózatok fenntartása nem valósítható meg.

A hideg i d ő ellenére forró hangulatú szakosztályülést Hib­bey Alpár szervezte és vezette le. Fáradozásaiért a szakosztály köszönetét fejezi ki.

• Megyei M T E S Z évforduló

A MTESZ kamarájának Bács-Kiskun megyei szervezete no­vember 21-én, megalakulásának 30. évfordulója alkalmából me­gyei tudományos fórumot rendezett Kecskeméten a Tudomány és Technika Házának kongresszusi termében.

A köszöntések és történeti visszatekintés mellett megismer­kedhetett a hallgatóság a M.K.M. szerepéről a tudományos élet szervezésében. Hallott a hazai tudományos kutatás mélyponti helyzetéről. Megismerhette a M T E S Z elnökét, Havas Miklóst, aki „A MTESZ és a magyar innováció" témáról beszélt kiváló és széles látókörű előadóként.

Az ünnepség délelőtti része elismerések átadásával ért véget. Négyen kaptak MTESZ megyei emlékérmet. Egyikük az O E E bajai csoportjának tagja dr. Tóth Imre, aki a helyi csoportnak 1955-1990. éveiben volt csoporttitkára, illetve 1972-1978 között elnöke. Ez az elismerés az újra megalakult M T E S Z Bajai Intéző­bizottság javaslatát vette figyelembe. Délután két szekcióban folytatódtak a Megyei Tudományos Fórum előadásai, amelyeken erdészeti téma is megjelent. Ebben dr. Rédei Károly ERTI kiren­deltségvezető „Erdészeti kutatások a Duna-Tisza közi homokhá­ton" eredményeit ismertette.

A rendezvény egyúttal főpróbája volt a jövő évben ugyanitt tervezett Országos M T E S Z Tudományos Fórumnak. Az év tudo­mányos eredményeit ismertető előadásoknak adna így évenként a MTESZ helyet és lehetőséget. A sort elsőként Kecskemét nyitná.

Dudás Pál

• Az OEE Erdészettörténeti Szakosztálya erdészettörténeti

pályázatára hat pályamű érkezet t A bíráló bizottság döntése alapján a kövtkezó'díjak kerültek kiosztásra.

I. díj (15 000 Ft) - „Egy elveszett m. kir. erdőhivatal" című munka. Jelige: „Múlton okulva" - Abonyi István;

II. díj (8000 Ft) - „A tulajdonosváltozások hatása a Pécs melletti erdőkre" c ímű munka. Jelige: „Ora et labora" - Dr. Kollwentz Ödön;

III. díj (3000 Ft) - „A pannonhalmi bencés főapátsági urada­lom erdészettörténete 1802-1945" c ímű munka. Jelige: „Quercus cerris" - Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. Ravazdi Erdészet;

III. díj (3000 Ft) - „A Vértes-hegység erdei és szarvasai Lamberg Ferenc múlt századi képein " c ímű munka. Jelige: „Fes­tő" - Szabó Imre.

A Szakosztály a pályaműveket az Erdészettörténeti Közlemé­nyekben tervezi megjelentetni.

A következő pályaművek dicséretben részesültek: „Szereti-e a magyar ember az erdőt és a könyveket? " („Dinnyeberki" - T ó t h Aladár, Pécs), „A Vértes-hegység Csákberény környéki erdőrész­leteinek elnevezései" („Berény" - Szabó Imre - Székesfehérvár).

• A Tamási Helyi Csoport szomorú szívvel búcsúztatta két

egyesületi tagtársát

Október 8-án 49 éves korában elhunyt Tóth Lajos erdész-va­dász kollégánk. 1946. szeptember 29-én született Dombóváron. Az erdészeti technikum elvégzése után 1966-ban a Hőgyészi Erdészet lengyeli kerületében lett gyakornok. 1967-ben a határ­őrséghez vonultatták be.

Leszerelése után a Mecsekben volt erdész és vadász. 1975-től haláláig ismét a lengyeli kerületbe került. Felesége a lengyeli vadászház gondnoka. Leánya középiskolás, fia elvégezte az er­dészeti szakközépiskolát, jelenleg a lengyeli kerület megbízott vezetője.

Vérebeket tenyésztett, Európa-szerte ismert vérebvezető volt. Számos magyar és nemzetközi vérebversenyen ért el sikereket kutyáival, de ennél fontosabb az, hogy mindig lelkesedéssel, kötelességtudóan és sikerrel kutatta fel a vadászterületen sebzett nagyvadat.

Jó kedélyű, fáradhatatlan kollégát vesztettünk el, aki zenei tudásával, dallal, derűvel a társaság lelke volt. Két végén égette élete gyertyáját, sietett élni, talán érezte, hogy kevés az ideje.

Betegségben elgyötört testét végső nyugalomra elkísérte csa­ládja és a barátok, kollégák, ismerősök sokasága.

Október 12-én Vida László erdész egyesületi tagtársunk 70 éves korában elhunyt.

Szolgálati éveit a Dunántói déli részén töltötte. A Mecsekben, a Karászi Erdészetnél kezdett mint beosztott erdész, majd hosszú éveket töltött a „Gyulaj" Rt. jogelődjénél: aNémetkér i Gondnok­ság és a Bikácsi Erdészet vezetőjeként 1965-ig. Késeibb a Szek­szárdi Fásító Erdészet, majd a Mezőföldi Erdő- és Vadgazdaság­nál dolgozott. A Bátaszéki Tsz erdészeként vonult nyugdíjba. Tevékeny, ízig-vérig erdészkollégát vesztettünk el személyében, aki mindig készségesen, nagy érdeklődéssel vett részt egyesüle­tünk szakmai rendezvényein.

Pétervári Gáborné csoport-titkár

• Erdőművelési Szakosztály

Varga Béla, a szakosztály elnöke nyitotta meg időszerű" tájé­koztatójával az ülést. Az állami erdőket állami vagyonként a Pénzügyminisztérium kezeli, mondotta. Működtetését a Kincs­tári Vagyonkezelő Szervezet gyakorolja. (Sok bába között vajon elvész-e az erdő?) Sajnos az erdők privatizációja még nem lefu­tott. A III. kárpótlási törvény (zsidók, üldözöttek kárpótlása) hozzávetőleg 100 000 hektár állami erdőt adhat még magánkéz­be.

A szakosztály helyi tevékenységéről a beszámolót Bényei Sándor (Sárospataki Helyi Csoport) kezdte. 70-80 ha területen a szálalóvágásos művelés gyakorlati módszereivel tartottak bemu­tatót. Mivel az erdőrészletek védett területen vannak, különösen időszerű a téma.

Ezzel függ össze az őszi Pro Silva rendezvény (a szerkesztő­ség várja a beszámolót), melyen Európa 20 országának 32 szak­embere három napig tanulmányozhatta Baja, Zala és Pécs erdő­gazdaságainak ezirányú tevékenységét, mondotta az elnök. Sok helyen igen komoly feszültség van a természetvédő szakemberek és az erdészek között. A nézeteltérések tisztázásakor több önmér­sékletet kért az elnök az érintett szakemberektől.

A törvény előkészítésekor a véleményezésre adott idő (néha csak órák) általában sértően kevés.

Mivel az ördög a részletekben rejlik, így természetesen alapos bírálatról, illetve véleményezésről szó sem lehetett.

Az erdész szakma rész-érdekekre tagolódott szét, ami a jelen helyzetben nagy hiba. A politikusok a sokféle szakvéleménnyel nem tudnak mit kezdeni, sokkal inkább összezavarodnak. E zavar tisztázásában nagy szerepe lehetne az Erdészeti Egyesületnek. (Ekkor az elnök összefoglalta az elmúlt négy év időszakának történéseit különös tekintettel a vadászati törvényre.) A legújabb fejlemény: a privatizációs minisztérium hatáskörét túl lépő levelet í r t

„ Tisztelt Vezérigazgató Úr! Az új Vadászati törvény a jelenlegi haszonbérlő vadásztársa­

ságok egy részénél a haszonbérleti jogviszony körülményeiben változást fog jelenteni.

Felmerült az igény, hogy az erdőgazdasági rész­vénytársaságokkal jogviszonybanlevő vadásztársaságok által birtokolt, illetve bérelt épületek (vadászházak) helyzete rendezés­re kerüljön.

Ezért kérem az alábbi intézkedések azonnali megtételét: 1. Amennyiben a vadásztársaság tulajdonában lévő épület

önálló telekkel nem rendelkezik, az indokolt és szükséges méretű telket ki kell alakítani, és ki kell vonni a művelésből.

2. Az erdőgazdasági társaság tulajdonában levő és a vadász­társaság által bérelt épület esetében, amennyiben az épület nem rendelkezik önálló telekkel, a telkesítést itt is el kell végezni.

3. A kialakított telkek vadásztársaságok felé történő értékesí­tését elő kell készíteni a pld tulajdonosának jóváhagyására. Javaslom, hogy a helyzet rendezése érdekében a rész­vénytársaság a tulajdonában lévő és a vadásztársaság által bérelt ingatlan, vadásztársaság felé történő értékesítéséről kös­sön megállapodást.

Üdvözlettel, Koleszár István

ügyvezető igazgató"

A beszámolóban az Erdészeti Lapok is megszólíttatott elma­radt vadászati cikk ügyben. Pápai Gábor főszerkesztő válaszá­ban kifejtette, hogy az Erdészeti Lapok éppen a hiányolt mérték­tartásra törekszik. Hiteles és témájában arányos lap kíván marad­ni. Szólt arról, hogy a szakma egyik fontos szabad mozgástere a felvilágosítás és propaganda. O maga jobban szerette volna, ha e szakosztályülésen az erdőművelés kérdései is szóba kerülnek.

Petkó Szandtner Aladár: egyelőre gazdaságuk külső beavat­kozás nélkül végezheti munkáját.

Az elnök ismertette a törvényalkotás folyamatát. Számtalan példával illusztrálta, hogy milyen apró dolgokon múlik egy törvény megszületése.

Fidlóczky József: A madártani Egyesületnek jól kiépített kap­csolatai vannak a képviselőkkel. Szorosabb kapcsolat kell az erdészek és a természetvédők között.

• A novemberi V Á L A S Z T M Á N Y I ÜLÉS „Merre tarthat az

erdőgazdálkodás a várható törvénykezések szerint" témával fog­lalkozott. A rendezvényen tájékoztatást adtak az ágazattal fog­lalkozó minisztériumok és intézmények képviselői. Nevezete­sen: László András (Pénzügyminisztérium), Dauner Márton, Vajai László (Földművelésügyi Minisztérium - Erdészeti Hiva­tal, Vadászati Főosztály), dr. Kovács Mátyás (Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium), Gerely Ferenc (Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő Rt., Krúdy Geyza (Kincstári Va­gyonkezelő Szervezet).

• Az Országos Erdészeti Egyesület 1996. évben az alábbi

szakmai tanulmányutakat tervezi: 1. Görögország: április-május (8-10 nap) (erdőművelés, ter­

mészetvédelem) a közvélemény és a turizmus erdőkre gyakorolt nyomásának alternatív megoldásai.

2. Finnország: június (6-8 nap) erdőművelési eljárások az erdőnevelésben, fafeldolgozás.

3. Németország: augusztus (8 nap) gazdálkodás lomberdőben, tölgy-bükk-erdészeti pénzügyi támogatások a magánerdőgazdál­kodók részére, társulások rekultiváció, erdő és nyilvánosság)

4 . Németország: szeptember (8 nap) erdőgazdálkodás az egyesülő Európában, különös tekintettel a birtokviszonyok vál­tozásából adódó ágazatközi kapcsolatokra.

5. Ausztria: október (7 nap) Austrofoma, állami és kisma-gánerdők kapcsolata, termelési és forgalmazási célú társulások szervezése. Erdőrendezési és szervezési előkészítések.

A részletes programokat és a várható költségeket január hó­napban küldjük meg tagvállalatainknak, illetve a helyi csoportok titkárainak.

Cikkeink a szerzők személyes véleményét tükrözik, amely nem feltétlenül azonos a szerkesztőség véleményével. A felkérés nélkül beküldött kéziratokat és fotókat a szer­kesztőség lehetőség szerint gondozza és közli. Kérjük a szerzőket, hogy pontos lakcímüket és a személyi számukat is megadni szíveskedjenek.

In memóriám: Őri András

Az erdészek emlékoszlopai a fák, és azok sarjai és a sarjak utódai és az utódok leszárma­zottai az idők végéig, amíg erdő lesz a világon, amelyek fáit el­ődök emlékoszlopaiként vették át gondozásba, nevelték sarj­utódaikat, termésükből újakat segítettek világra és dédelgették őket, hogy átadhassák saját utó­daiknak azokat, ha eljött az idő, hogy át kell adniok a feladato­kat, mit maguk is elődeiktől kaptak. E nemes tevékenység foly­tatója volt Óri András barátunk, kollégánk, az ifjabbak Bandi bácsija, az első, és nemzetközileg legismertebb hazai nemzeti park, a Hortobágyi Nemzeti Park megalakulása előtt is. Annak megalakulása után immáron a park igazgatóságának főmérnöke, igazgatóhelyettese és majdan megbízott igazgatója. Fáradhatat­lan sokrétű munkájában és a nem mindig kellően elismert termé­szetvédelem, benne különösképp az erdők oltalma, védelme, népszerűsítése terén. Jó gazdája volt őrszolgálatának s korábbi munkássága gazdag tapasztalataival felvértezve mindig készen állt az „élet buktatóihoz" való j ó tanácsaival elátni munkatársait, beosztottjait, az ifjú kollégákat. Tanított, nevelt, segített, majd példát mutatott a rekonstrukciós programjaival, melyeknek ma is tanúi az Ohati-erdő felújításai, a százéves mátai Juhosháti-erdő megmentése, a debreceni Nagyerdő egészének védelem alá he­lyeztetése, mint sok között legfontosabb elért eredményei.

Mindehhez meg tudta nyerni a nem „hivatásos", a szimpati­záns tömegeket, mely téren azok összefogását, mozgatását szo­kott rutinossággal látta el.

A természetvédelemben való munkássága révén érdemessé vált az ezért adományozható legnagyobb elismertetésre: a Pro Natura díjra.

Nyugállományba való távozása után aktív munkatársunk ma­radt, napi kapcsolatban segített feladatainkban és az önkormány­zat bizottságai természetvédelmi gondjainak megoldásában is termékenyen dolgozott. 1955. november 8-án távozott körünk­ből, váratlanul, de az együtt látogatott erdők emlékoszlopai közt járva mindannyiunk lelkében újra és újra megjelenik, és emlékét vidám lénye alakjában őrizzük.

Fintha István

E havi számunk szerzői Berdár Béla erdőmérnök Budapest Erdős László erdőmérnök Budapest Király Pál erdó'mérnök Budapest Nowinszky László Tan.képző Szombathely Ormos Balázs TÁEG Rt. Sopron Pálvölgyi Tamás KTM Budapest Pápai Gábor OEE Budapest Puskás János Tan.képző Szombathely Schmotzer András O E E Budapest Szedlák Tamás FM-ERSZ. Veszprém Szélessy Miklós EFE Sopron Szodfridt István EFE Sopron

o A lapban aláírás nélkül megjelenő fotókat Pápai Gábor ké­szítette.

Megemlékezés 1995. november 24-én Bagó Bertalan erdó'mérnök temetésén

A F ö l d m ű v e l é s ü g y i M i n i s z ­térium é s az e r d é s z k o l é g á k n e v é ­ben búcsúzunk Bagó Bertalan erdőmérnök ko l l égánktó l , bará­tunktól. T e m e t n i m i n d i g n e h é z é s f á jda lmas h o z z á t a r t o z ó n a k , barátnak, ko l l égának egyaránt .

K ü l ö n ö s e n f á j ó e z a k k o r , amikor o l y a n valaki tő l v e s z ü n k v é g s ő búcsút , aki i d ő előtt , a fér­fikor derekán ment el közülünk. Olyan valakitől b ú c s ú z u n k , aki töretlenül é l te l e é letét , é s járta vég ig életútját a m a g y a r erdők szolgálatában.

Ez az út 1 9 4 1 - b e n k e z d ő d ö t t Budapes ten és 5 4 é v m ú l v a itt, a farkasréti t e m e t ő b e n fejeződött be. Családtagjaid mel le t t m o s t erdész barátaid é s pályatársaid b ú c s ú z n a k T ő l e d , k e d v e s Berc i .

A Fejér m e g y e i á l ta lános iskolai é s a ka locsa i , majd s z é k e s ­fehérvári k ö z é p i s k o l á s é v e k után 1 9 5 9 - b e n iratkoztál b e a sopro­ni Erdészeti é s Faipari E g y e t e m r e , az akkor m é g Erdőmérnöki Főiskolára, ahol 1 9 6 4 - b e n szerezté l ok l eve l e t . Gyakorlat i szak­mai pá lyafutásod a M e z ő f ö l d ö n kezdődöt t . Itt végigjártad az erdészeti s z a k m a k ü l ö n b ö z ő á l lomásai t , erdészetné l épí tés i , majd gépes í tés i e l ő a d ó , e r d é s z e t v e z e t ő is voltál . V é g ü l az erdőgazda­ság központjában g é p e s í t é s s e l , m ű s z a k i f e j l e sz tésse l é s k ö z g a z ­dasági j e l l e g ű fe ladatokkal is fog la lkoztá l .

1979-ben , 15 év i m e z ő f ö l d i erdő- é s vadgazdaság i szo lgá la t után vezére l t h ivatásod másod ik é s e g y b e n uto l só m u n k a h e l y e d ­re, a M i n i s z t é r i u m b a . E l ő s z ö r a V a d g a z d a s á g i F ő o s z t á l y o n , mint főe lőadó , majd mint o s z t á l y v e z e t ő , 1989-tő l ped ig az Erdészet i Hivatal fő tanácsosaként do lgoz tá l e g é s z e n halá lodig .

16 év i minisz tér iumi pá lyafutásod során m a g a s szakmai i gé ­n y e s s é g g e l é s f e l k é s z ü l t s é g g e l láttad e l a reád bízott munkaterü­leteket. Ennek é r d e k é b e n k é p e z t e d m a g a d é s szerezté l G ö d ö l l ő n , az Agrártudományi E g y e t e m e n vá l la la tgazdaság i s z a k m é r n ö k i diplomát is.

Szakmai pá lyafutásod során m i n d i g a magyar erdők, szak­mánk érdekeit k é p v i s e l t e d a lapos f e l k é s z ü l t s é g g e l , m a g a s sz ín­vona lon , igazi erdész s z í v v e l . S z a k m a i s ikere id szerény , c s ö n d e s , megfonto l t e g y é n i s é g e d mel le t t is mindig meghatározó j e l l e g g e l tükröződtek azon a munkaterüle ten , ahol do lgoztá l .

K ö t ő d é s e d az e r d ő h ö z é s a t ermésze thez a vadászat szere­tetében is megny i lvánu l t . A M i n i s z t é r i u m Vadásztársaságának v e z e t ő s é g é b e n is t evékenykedté l c s a k ú g y , mint a Hivatal s zű­kebb k ö z ö s s é g i prob lémáinak m e g o l d á s a k o r , s m i n d i g számít ­hattunk önze t l en s eg í t s égedre .

K e d v e s Berc i ! L e g y e n számodra k ö n n y ű a föld é s az ég i erdők é s v a d á s z m e ­

zők adjanak N e k e d örök n y u g o d a l m a t . E m l é k e d e t , é l e tedet , munkásságodat pé ldaként s z í v ü n k b e n m e g ő r i z v e b ú c s ú z u n k T ő ­led, c sa ládod , e r d é s z barátaid, vo l t munkatársaid.

Hassa át a mi é le tünket is Kaán Károly , a nagy m a g y a r erdész sírfeliratának üzenete : „Szeres sé t ek e g y m á s t , mint a h o g y én titeket é s a m a g y a r erdőt szeret tem".

Berc i , Isten V e l e d !

Közlemény

A g y á s z o l ó c s a l á d n e v é b e n e z ú t o n m o n d u n k k ö s z ö n e t e t mind­azoknak, akik szeretett férjem, Bagó Bertalan oki . erdőmérnök e lhunyta a lka lmával részvétüket nyi lvánították.

Bagó Bertalanná

Mottó: „Hiszen mi nem tétlenkedtünk közöttetek Hanem fáradtsággal és veszó'dséggel dolgoztunk éjjel és nappal... ...hogy önmagunkat állítsuk elétek követendő példaként."

(Szent Pál II. lev. Thessz.)

Kiss Mihály nyugdíjas kerületvezető erdész ravatalánál

A Pilisi Parkerdő Rt., a V i s e g r á d i Erdésze t nyugdí jas é s aktív munkatársai n e v é b e n s z ó l o k .

N e m b ú c s ú z n i , n e m siratni akarunk. Je lenteni é s e m l é k e z n i jöt tünk ide köréd Tahitótfalu róm. kat.

t emető jébe . Je lenteni N e k e d , M i s i B á c s i ! Je lenteni , fogadalmat tenni , h o g y mi , k ö z é p k o r ú a k őr izzük azt

a köte le s ség tudato t , h ivatásszeretetet , s z e r é n y s é g e t , t i sz tességet , amit T e tanítottál, mutattál nekünk - h a n g z a t o s , n a g y szavak nélkül - é l e tedde l , pé ldamutatásodda l .

Je lenteni , h o g y tovább adjuk fiatalabb ko l l égá inknak , amit T ő l e d átvettünk.

E m l é k e z ü n k a k ö z ö s , s z o r g a l m a s hétköznapokra és ünnepek­re.

A T a h i - h e g y e k o lda lában m e g ú j u l ó t ö l g y e s e k r e , bükkösökre , a m e l y e k h o s s z ú é v t i z e d e k i g b izony í t ják m e g f o n t o l t e l k é p z e l é s e ­id, irányító m u n k á d nyomát . A tótfalusi D u n a - s z i g e t e k telepített gyorsan , p o m p á s a n f e j l ő d ő n e m e s nyárasaira.

E m l é k e z ü n k és m e g k ö s z ö n j ü k a T e r e m t ő k e g y e l m é t , h o g y az általad 35 é v e telepített Torda- sz ige t i ór iás nyáras 3 8 - 4 0 m-re megnőt t , több törzse a 1 0 0 c m tőátmérőt megha ladta , h o g y k i termelését , aratását együt t s zemlé lhe t tük v e l e d az idei é v kora tavaszán.

E m l é k e z ü n k a Teremtőtő l támogatot t harcra, ami az erdőápo­lások s o k - s o k év i munkáját j e l ente t t e , h o g y ezt siker koronázta . K e v e s e k n e k adatott m e g e z a s iker, e z a c s o d a , ami ve teksz ik a nagy é le tműdíjakkal .

E m l é k e z ü n k szakmai tanácsaidra, amit már nyugdí jasként , mindig s z e r é n y e n s o k s z o r adtál nekünk. P o n t o s munkádra, s z á m ­laterveidre, amit i g a z á n m e g s e m k ö s z ö n t ü n k .

E m l é k e z ü n k c s ö n d e s szavaidra . Szerete te t sugárzó m o s o l y o d ­ra.

Ebben az ő sz i , n a p f é n y e s , s z í n e s e d ő l o m b ú v i lágban „átköl­t ö z é s e d " a lka lmából m o n d o m Apri ly Lajos s z é p versét N e k e d .

SZERET AZ ERDŐ

Engem az erdő véd, s szeret, utaimon erdők kísértek: bükkök, gyertyánok, égerek, tölgyek. Fenyők is. Égig értek.

Most is, hogy visszagondolok hajdani erdeim sorára, a hegy felől gyönyörűen zúg bükkös erdőnk orgonája.

S ha majd mélyebbre költözöm, érzéstelen rommá omoltan, egy hang közelről súgja még: én is az erdő fája voltam.

Elmondta 1995. október 13-án és most leírta: Kertész József

B o l d o g ú j é v e t k í v á n u n k

k e d v e s p a r t n e r e i n k n e k !

A DUNAKER Kft. tevékenysége:

— Erdészeti termékek

exp or tj a-impor tj a

— Faipari termékek

exportj a-importja

— Termeltetés

— Finanszírozás

— Belkereskedelem

— Külföldi kapcsolatok

építése

— Erdőgazdálkodási

munkák tervezése, a

kivitelezés irányítása,

szaktanácsadás

DUNAKER Kft. Export-import

Barcs Tel.: (82) 462-476 Fax: (82) 462-016

Telex: 13 599