PAPRIKATERMESZTÉS

Tartalom

ÉTKEZÉSI PAPRIKA___________________________________________________________3

SZÁRMAZÁSA ÉS ELTERJEDÉSE___________________________________________________3

TERMESZTÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI________________________________________________3Hajtatás__________________________________________________________________________________4Szabadföldi tömegtermesztés_________________________________________________________________6Helyrevetéses termesztés_____________________________________________________________________7FAJTAVÁLASZTÉKUNK HELYZETE________________________________________________________7Nemesítés! Feladatok________________________________________________________________________8

ÉTKEZÉSIPAPRIKA-FAJTÁK___________________________________________________8

Fehér húsú fajták___________________________________________________________________8D. Cecei SH_______________________________________________________________________________8Szintetikus Cecei SH________________________________________________________________________9Soroksári hajtató___________________________________________________________________________9Góliát SH_________________________________________________________________________________9Táltos S H________________________________________________________________________________9Keszthelyi fehér___________________________________________________________________________10Szentesi fehér_____________________________________________________________________________10Fehérözön________________________________________________________________________________10Bogyiszlói vastaghúsú______________________________________________________________________10Újmajori_________________________________________________________________________________11Almapaprika______________________________________________________________________________11HRF____________________________________________________________________________________11Tizenegyes_______________________________________________________________________________11Fehér özön super__________________________________________________________________________12Albaregia________________________________________________________________________________12

Zöld húsú fajták___________________________________________________________________12Angeli emléke F1__________________________________________________________________________12Kovácsházi hajtatási_______________________________________________________________________12Csipke__________________________________________________________________________________13Rekord__________________________________________________________________________________13Tétényi hajtatási zöld F1____________________________________________________________________13Budatétényi F1____________________________________________________________________________13Szentesi kosszarvú_________________________________________________________________________14Budai csípős hajtatási H.____________________________________________________________________14Hatvani__________________________________________________________________________________14Szentesi piacos____________________________________________________________________________14Belecskai________________________________________________________________________________15Hárosi zöld S_____________________________________________________________________________15Paradicsomalakú zöld Szentesi_______________________________________________________________15Paradicsomalakú zöld Pallagi________________________________________________________________15Korai paradicsomalakú_____________________________________________________________________16Szarvasi 11_______________________________________________________________________________16Kocsolai_________________________________________________________________________________16

1

FŰSZERPAPRIKA____________________________________________________________17

SZÁRMAZÁSA ÉS ELTERJEDÉSE__________________________________________________17

TERMESZTÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI_______________________________________________17

A FŰSZERPAPRIKA ALAKTANA___________________________________________________18

FAJTAVÁLASZTÉKUNK HELYZETE_______________________________________________18

FŰSZERPAPRIKA-FAJTÁK________________________________________________________18Szegedi 20_______________________________________________________________________________18Szegedi 40_______________________________________________________________________________19Kalocsai E-15_____________________________________________________________________________19Kalocsai 504_____________________________________________________________________________19Kalocsai 505_____________________________________________________________________________19Szegedi nem csípős 57-13___________________________________________________________________20Szegedi FŐ 3_____________________________________________________________________________20Kalocsai V-1_____________________________________________________________________________20Kalocsai 57-231___________________________________________________________________________20Szegedi nem csípős 47-25___________________________________________________________________20Kalocsai merevszárú 622____________________________________________________________________21Kalocsai determinált 601____________________________________________________________________21Kalocsai CS-631__________________________________________________________________________21

2

ÉTKEZÉSI PAPRIKA

SZÁRMAZÁSA ÉS ELTERJEDÉSE

Származása ismeretlen. Vadon termő alakja nincsen, csak, mint kultúrnövényt ismerik. Az indiánok ősi termesztett növénye. A hazánkban termesztett paprika a Capsicum annuum fajhoz tartozik. A legújabb növénytani rendszerek a Capsicum nemzetségnek öt termesztett és számos vadon is előforduló faját ismertetik. Származási területéről Dél- és Közép-Amerika fölfedezése után rendkívül gyorsan elterjedt, és ma már különböző éghajlatú országokban termesztik.Hazai termesztésének kezdete a XVI. század közepére tehető. Ekkor jelent meg egyes főúri kertekben a paprika. A hazai paprikatermesztés kibontakozása, megerősödése a XIX. század első felére tehető. Először Szeged, majd később Kalocsa környékén alakult ki nagyobb területű fűszerpaprika-termesztés. Azóta étkezéspaprika-termesztésünk kisebb-nagyobb ingadozásokkal állandósult, és jelenleg kb. 12 ezer hektár körül van.A zöldségfélék közül az étkezési paprika az egyik legjelentősebb és sajátosan magyar zöldségféle. Friss fogyasztása, tartósítóipari felhasználása, de kivitel is jelentős. Sokoldalú felhasználhatóságának, valamint ebből eredő táplálkozási jelentőségének megfelelően termőterülete is igen nagy. A zöldség összes területéből, amely az utóbbi években általában 80-90 ezer hektár körül alakult, a paprika 8-10%-kal részesedik. A termőterület nagyságát tekintve csupán a zöldborsó és a paradicsom előzi meg.Étkezéspaprika-termesztésünkre az utóbbi években a termőterületek és a termésátlagok nagymértékű ingadozása a jellemző. Ezért a termesztésfejlesztés egyik legfontosabb feladata a termőfelületek és a termésátlagok stabilizálása.Az utóbbi években a paprikatermesztés szerkezetében jelentősek a változások. A termesztés és különösen a paprikahajtatás és a korai szabadföldi termesztés súlypontja a házi és háztáji kertekbe tevődik át. Jelentőségüket jól jelzi, hogy a kisüzemi, háztáji termelők adják a frisspaprika-áruellátás 60-70%-át.

Az étkezési paprika termesztésével szemben az igények a következőkben határozhatók meg:

- a lakosság folyamatosan növekvő frisspaprika-igényének kielégítése;

- a feldolgozóipar nyersanyaggal való ellátása;

- a külföldi piac igényeinek kielégítése és ennek növelése.

Népgazdasági szempontból az étkezési paprika kivitel a fejlesztése az egyik legfontosabb feladat. Ennek egyik lényeges feltétele a rugalmasabb alkalmazkodás a nemzetközi piac minőségi igényeihez mind a nemesítés, mind az áru-előkészítés és -csomagolás területén. Fontos a magyar étkezési paprika céltudatosabb hirdet.

A vázlatosan ismertetett, sokféle fogyasztói igény kielégítésére hatékony termesztéstechnológiai és biológiai feltételekről gondoskodni kell. A biológiai tényezők szerepe a paprika esetében kiemelt jelentőségű.

A fajtaválaszték minőségét a választék egészét alkotó fajták tulajdonságai határozzák meg. Fontos, hogy időszakonként értékeljük a rendelkezésünkre álló fajtaválasztékot: megfelel-e azoknak a követelményeknek, amelyeket a differenciált termesztés, a fogyasztás és a feldolgozás velük szemben felállít.

TERMESZTÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Paprikatermesztésünk módszerei - a már vázolt követelményekből eredően rendkívül sokoldalúak.

A termesztési szerkezet a következőképpen jellemezhető vázlatosan:Fedett területen hajtatás és azok változatai:ÜvegháziTéliKora tavasziFóliasátorKora tavasziFűtöttMelegágyi

3

Késő tavasziFűtetlenSzabadföldi termesztés és azok változatai- korai szabadföldi termesztés(primőr áru előállítása)- szabadföldi termesztés, helyrevetés(tömegáru előállítása)- szabadföldi termesztés(paradicsom alakú piros [pritamin] paprika előállítása)

A termesztési mód ilyen jellegű megkülönböztetése - bizonyos fokú önkényessége ellenére is - indokolt, mivel ezek alapvetően meghatározzák a termesztésfejlesztés műszaki, agrotechnikai és biológiai tényezőit. A közölt vázlatból csak a szakember számára egyértelmű, hogy az egyes termesztési módok aránya, az ellátásban betöltött szerep - a paprikatermesztés egészét tekintve - nem állandó, hanem időszakonként változik. Jellemző példa erre, hogy a fóliasátor és síkfólia alatti paprikatermesztés az utóbbi években fellendült. Az üvegházi évek óta alig növekszik, a melegágyi hajtatás pedig annyira lecsökkent, hogy ma már csak elvétve található, és területe országosan a 10 hektárt sem éri el. A jövőben is számíthatunk arra, hogy az egyes termesztési módok jelentősége csökken, másoké pedig növekszik, vagy pedig újak alakulnak ki, tovább differenciálva a paprikafajta választékkal szembeni követelményeket.Étkezési paprika-termesztésünk főbb módjai a vázolt séma alapján viszonylag jól elkülöníthetők. Az elkülönítés egyik döntő ismérve, hogy a megtermelt áru izéért jelenik meg a piacon. Ez pedig a vetésidőtől, illetve az azzal szorosan összefüggő termesztési körülményektől függ (üvegházi, fólia, szabadföldi stb.). Az előbbi vázlatból is látható, hogy a ma még jelentéktelen őszi és téli, valamint a már jelentősebb kora tavaszi, tavaszi friss paprikát termesztő berendezések alatt hajtatják július végéig. Ezután kezdődik a lényegesen nagyobb termőfelületet és árumennyiséget jelentő szabadföldi termesztés. Ez a termesztési mód elsősorban a július közepén és végén ugrásszerűen növekvő friss fogyasztás és másodsorban a kivitel, később a feldolgozóipar igényeit elégíti ki. Ehhez csatlakozva, de kb. 2-3 héttel később - július végén és augusztus első felében - kezd a szabadföldi paprika nagy mennyiségben érni, amelyet elsősorban a feldolgozóipar vásárol és dolgoz fel. A korai szabadföldi termesztés és a szabadföldi tömegtermesztés tehát vetési, ültetési időben, illetve az ezzel összefüggő folyamatos friss-, kivitel és feldolgozott paprika-ellátásban betöltött szerepét tekintve különbözik egymástól.

Hajtatás

Jelenlegi körülményeink között a fedett és a fűtött termesztő berendezések hasznosításában a paprikának - a paradicsom mellett - nagy a jelentősége.A hazánkban kialakult hajtatási rendszerek lehetővé teszik, hogy a friss paprika - ha a téli és kora tavaszi hónapokban még nem is korlátlanul - egész évben kapható.A paprika november végétől július végéig, ezután a fóliás hajtatásból még késő őszig kerül a piacra, mint hajtatott áru.A jobb, egyenletes ellátáshoz az őszi paprikahajtatás is jelentősen hozzájárul. Őszi, téli hónapokban túlnyomóan a hegyes, erős, zöld színű fajtákat, hibrideket hajtatják, kora tavaszi, tavaszi hajtatásban a nagy testű, fehér vagy kisebb mértékben a zöld húsú fajták a kedveltebbek (17. táblázat).A paprikahajtatás módja és időszaka változatos, amely függ a rendelkezésre álló termesztő berendezéstől, a fűtőenergiától, a piactól stb. Ennek megfelelően a szaporítás időpontja is más és más. Ezekről ad jó áttekintést a 18. táblázat.A paprikahajtatás és korai termesztés sikerének egyik alapvető feltétele a jó palánta. ZATYKÓ L. (1979) megfigyelései szerint a palántanevelés időszakának hosszát a termesztett fajta típusa és a hajtatás módja határozza meg. Ezek szerint a folytonnövő fajták palántanevelési ideje korai hajtatásban általában három hónap, középkorai és hideghajtatásban pedig két és fél hónap. A kiültetésre legjobbak a fehérbimbós állapotban levő palánták. Újabban a hajtatásban tért hódítanak a csokros paprikák. A csokros paprika palántaneveléséhez rövidebb idő szükséges.

Fontos a tenyészterület megválasztása, kialakítását elsősorban a következő tényezők határozzák meg:

- termesztett fajta növekedési típusa;

- a hajtatótér talajának tápanyagkészlete és víztartó képessége,

- az ápolási, növényvédelmi, szedési stb. munkák gépesítettségi szintje az adottüzemben. 17. táblázatFajta kg/m2 % db/m2 % Ft/m2 % Bogyó

4

átlag-tömeg g/db

Nagy testű fehér

HRF 6,88 126,7 109 119,4 185,6 132,8 62Syn. Cecei SH

5,53 102 99 108,6 134,9 96,6 55

Táltos SH 5,4 99,5 86 93,7 114,9 82,2 62Góliát SH 5,33 98,2 94 102,2 124,1 92 56Fehérözön 5,23 96,4 87 95,3 140 100 59Budai édes GH

4,79 88,3 88 96,3 152,1 108,9 55

Nagy testű zöld

Szentesi piacos

6,49 119,6 113 123,4 183,4 131,3 57

Hárosi zöld S

6,1 112,4 93 101,9 141,3 101,2 65

Belecskai 4,43 81,6 73 80,1 102,3 73,2 59Átlag 5,43 100 92 100 139,7 100 58SzD5o/o 1,42 26,2 21 23,5 44,6 32

Hegyes, zöld

Csipke 6,65 122,1 141 81 140 86,9 47Szentesi kosszarvú

6,23 114,4 161 92,2 134,7 83,6 38

Kovácsházi hajtatási

5,95 109,2 153 87,6 135,4 84,1 39

Angeli emléke F1

5,93 108,9 172 98,4 182,3 113,2 35

Rekord 5,62 103,1 225 129 158,3 98,3 25Budatétényi F1

5,55 101,9 194 111,2 179,5 111,5 29

Tétényi hajtatási

Zöld F; 4,87 89,3 181 103,8 168,9 104,9 27Budai csípős

Hajtatási H 4,26 78,1 161 92 174,7 108,5 27Hatvani hajtatási

3,98 73 183 104,9 175,7 109,1 22

Átlag 5,45 100 175 100 161,1 100 32SzD5o/o 1,18 21,7 43 24,8 41,4 25,7

Étkezési paprika fajták néhány fontosabb tulajdonságának alakulása hideghajtatásban, 1982A tenyészterület kialakítása során a következő számok irányadók lehetnek:

- folytonos növekedésű fajtákból (pl. Angeli emléke Flt Budatétényi Flt Kovácsházi hajtatási, Csipke stb.) négyzetméterenként 10 14 db ikertő, egyszálas esetén pedig 15-20 db ültethető ki;

- a csokros, determinált típusúak kisebb tenyészterületet igényelnek, ezért ezekből több, 15-18 ikertő, illetve 20-25 egyszálas tő ültethető ki négyzetméterenként.

Tűzdeletlen palántából speciális esetben csokros típusoknál 50-60 szál/m2 kiültetése is indokolt lehet.

Az ápolási, szedési stb. munkák néha megkövetelik az ikersoros kiültetést. Ekkor a folytonos növekedésű fajtákat 50 + 20 x 20 cm-re, a determinált fajtákat pedig 40 + 20 x 12-15 cm-re ültessük.

5

Fajta Tőszám/ha Tőelrendezés

sortávolság tőszám

cm (1 fm-en)

50 + 20 3,1^,2

Közepes növekedésű fajták 90-120000 60 + 20 3,6-4,8

(Pl. D. Cecei SH) 50 4,5-6,0

60 5,3-7,0

Erős növekedésű fajták

(Pl. Soroksári, paradicsom 50-90000 60 3,2-5,3

alakú fajták)Gépi fajták 120-170000 50 + 20 4,2-6,0

(palántázva)

50 6,0-8,5

-40 (4,8-6,8)

Egyes üzemekben a paprikát szőnyegtermesztésben termesztik, ahol négyzetméterenként 50-100 db tápkockába nevelt fejlett bimbós palántát ültetnek ki.

Újabban terjed nálunk a paprika őszi hajtatása is. Jelentősége az, hogy október közepétől december közepéig ad friss árut. Őszi hajtatáskor a május végi-június eleji magvetésből július végén-augusztus elején bimbós palántákat ültetnek ki. Az időpontjai a paprika hajtatásban (SOMOS-KÓRÓDI-TTOI 1980)A hajtatás A tűzdelés A cserépbe

kezdete A vetés ideje 6-7-es táp-

ültetés (10-12-es

Megjegyzés

(kiültetés ideje

ideje) kockába cserepekbe)

II. 15. XI. 25. XII. 15. L15i csak ha termálvizünk vagy más olcsó hőenergiánk van

III. 1. XII. 10. XII. 30. I. 30. hegyes zöld típusIII. 15. XII. 25. I. 13. - hegyes zöld típusIV. 1. I. 20. II. 10. - nagy bogyója fehér típusIV. 15. II. 20. II. 25. - nagy bogyójú fehér típusV. 1. II. 25. III. 10. - nagy bogyójú fehér típusV. 10-15. III. 1. IV. 10. - nagy bogyójú fehér típus Az őszi hajtatásnak speciális fajtaigényei vannak. ZATYKÓ L. (1979) szerint csak azok a fajták alkalmasak, amelyek csökkenő fényviszonyok mellett is megfelelő nódusz-magasságban kötnek. Ilyenek a Budai édes, a Budai csípős hajtatási H. E termesztési időszakban egyértelmű az új csokros fajták előnye (Fehérözön, Fehérözön super, Tizenegyes), amelyek jelentősen több és biztosabb hozamot adnak, mint például a folytonnövő D. Cecei SH fajta.

Szabadföldi tömegtermesztés

Ez a termesztési forma adja a július közepétől szeptember végéig - szinte egészen a fagyok beálltáig - a nagy tömegű paprikát. A megtermelt paprika legnagyobb részét a feldolgozóipar dolgozza fel, és exportra is szállítjuk, bár frissen is sokat fogyasztunk, mivel ilyenkor a legolcsóbb.

Szabadföldi tömegtermesztéskor általában tűzdeletlen palántát ültetünk ki. A vetés ideje március közepe, a kiültetésé pedig május közepe, de legkésőbb május 20-22-ig kerüljenek földbe a palánták.

6

Az üzemi termesztés tenyész területének megválasztására jó útmutatást ad a 19. táblázat. 19. táblázat a paprikatípusok nagyüzemben alkalmazható állománysűrűsége (ZATYKÓ L., 1979)

A tömegtermesztésben a fajtaválaszték jó. A paradicsomalakú paprika legelterjedtebb fajtája a Paradicsomalakú zöld szentesi.

Külön csoportot képeznek az alakban, ízben nagyon változatos fehér húsú paprikák. Ezeket elsősorban a konzervipar dolgozza fel (ilyen például az Újmajori, a Keszthelyi fehér, az Almapaprika, a Soroksári, a Fehér özön, a Fehér özön super, az Albaregia, a Táltos, a Góliát SH stb.), de jelentős mennyiség kerül belőlük exportra is. (20. 21., 22., 23 táblázat).

Helyrevetéses termesztés

A helyrevetéses, gépesített termesztési technológia az elmúlt 4—5 évben terjedt el. A technológia lehetővé teszi a kézi munkaerő igény csökkentését (a palántanevelés elmarad, egy menetben való szedés) és a szedés gépesítését is.

A helyrevetéses technológia további előnye, hogy a növényállomány egészségesebb, a palántázott technológiánál nagyobb tőszámmal dolgozhatunk, a növények gyökerei mélyebbre hatolnak, így víz- és tápanyag-hasznosításuk kedvezőbb.

A vetési idő április közepe. A 300-500 ezer tő/ha állománysűrűség eléréséhez 5-7 kg/ha vetőmagot vessünk el precíziós vetőgéppel. Optimális esetben az elvetett vetőmag 60%-os kelésére számíthatunk.

A helyrevetett paprikát augusztus közepén-végén szedhetjük. Egy-két, esetleg

- hosszú ősz esetén - három alkalommal szedhetjük.

A helyrevetéses technológiának a fajtával szemben támasztott legfontosabb követelményei:

- jó termőképesség és minőség;

- rövid tenyészidő, gyors fejlődés;

- egyszerre érés.

E követelményeknek a Fehérözön fajta és a Fehérözön super fajtajelölt felel meg legjobban.

FAJTAVÁLASZTÉKUNK HELYZETE

Jelenleg 31 államilag minősített fajtánk van. A bő fajtaválaszték tükrözi az étkezési paprika sajátos hazai jellegét, valamint népgazdasági jelentőségét.

Minősített paprikafajtáink növekedési habitusban, tenyészidőben, de még inkább a termés alakjában, ízében, színében stb. olyan választékot alkotnak, amelyek kielégítik a legváltozatosabb termelői, fogyasztói és feldolgozóipari igényeket is.

Fajtáink kizárólag hazai nemesítésűek, és ez egyértelműen a hazai nemesítés eredményességét tükrözi. A minősített fajtákat termesztési módra való alkalmasság tekintetében elég nehéz csoportosítani. Az utóbbi években előállított fajták tekintélyes része többféle termesztési módra - így hajtatásra és szabadföldi termesztésre - is alkalmas. Ilyen, pl. a Szintetikus Cecei, a Táltos SH, a Fehérözön super, valamint a Fehérözön. A fehér húsú fajták közül hajtatásra a Soroksári hajtató és a legújabb HRF Flt valamint a Tizenegyes, és a Budai édes GH fajták alkalmasak. Szabadföldi termesztésre a csípős Újmajori, a Bogyiszlói vastaghúsú, az Almapaprika, valamint az édes Albaregia, a Soroksári, a Szentesi fehér, a Táltos SH, a Góliát SH fajták. A zöld húsú fajták ugyancsak többféleképpen csoportosíthatók. A hegyes erős zöldszínűek közül a Hatvani, a Kovácsházi hajtatási, a Tétényi hajtatási zöld Fl, az Angeli emléke Fl, a Budatétényi Fl, a Csipke, a Budai csípős hajtatási H, a Rekord. Az édes Szentesi kosszarvul kizárólag hajtatásban, a nagy testű, zöld húsú Szentesi piacos és Belecskai fajtákat túlnyomóan hajtatásban termesztik, szabadföldön csak kisebb mennyiségben. A legújabb Hárosi zöld S szabadföldi termesztésre alkalmas. Külön csoportot képeznek a

7

választékban a pirosra érett állapotban szedett, értékesített és feldolgozott paprikák. E csoport legfontosabb képviselője a Paradicsomalakú zöld Szentesi, Paradicsomalakú zöld Pallagi és a Korai paradicsomalakú. Felhasználás tekintetében azonos funkciót tölt be a Pritex, a Kocsolai és a Szarvasi 11.

A paradicsomalakú típusba tartozik a legújabban minősített Szentesi sárga paradicsompaprika, amely aranysárga színével egyedüli a választékban és elsősorban házi- és hobbikertek igényeit elégíti ki.

Nemesítés! Feladatok

Az eddigi termesztési és feldolgozási tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a hazai ökológiai feltételek, valamint fogyasztási szokások mellett a hazai paprikafajták termeszthetők a leggazdaságosabban. Más zöldségfajokban - fajoktól függően - a külföldi fajták részaránya a hazai termesztésben rendkívül eltérő (5-80%-ig terjedhet). Paprikatermesztésünkben csaknem 100%-ig hazai fajtákat használunk.

Étkezési paprika-nemesítésünk általános feladata paprikaválasztékunk továbbfejlesztése, bővítése új, értékesebb fajtákkal.

Az étkezési paprika-fajták néhány fontosabb nemesítési célkitűzése:

- a termőképesség növelése;

- az áruérték javítása (vastagabb hús, nagyobb bogyótömeg stb.);

- a beltartalmi és ízanyagok növelése;

- a fajták alkalmazkodóképességének növelése;

- a rövid tenyészidő;

- a betegség-ellenállóság javítása.Ezen kívül még számos olyan tulajdonság van, amelynek kialakítása fogyasztói, feldolgozói és termesztési szempontból egyaránt kívánatos. Ide sorolhatók a csekély hőigény, a könnyű bogyóleválás, a vékonyabb héj, a jobb tárolhatóság stb. Paradicsomalakú fajták esetében rendkívül fontos lenne a bogyók penészesedési hajlamának a megszüntetése, illetve csökkentése.

Paprikaexportunk növelése megkívánja, hogy a fajták a külföldi fogyasztók ízlésének jobban megfeleljenek. A termesztési módok további differenciálódása ugyancsak szükségessé teszi a választék bővítését. Jellemző példa erre az őszi hajtatás vagy a paprika szőnyegtermesztésének a közelmúltban való kialakulása, illetve megszűnése. Az eddig minősített hibrid fajták eredményei azt bizonyítják, hogy a heterózis nemesítés a paprika esetében is eredményes lehet. Különösen indokolt új, nagy testű, fehér húsú, hajtatásra alkalmas paprikahibridek előállítása.

ÉTKEZÉSIPAPRIKA-FAJTÁK

Fehér húsú fajták

D. Cecei SH (Államilag minősített fajta, 1978)Származása: a Keyston resistant giant és a Javított Cecei fajtákból back cross módszerrel, valamint TMV-re rezisztens egyedek szelekciójával állították elő. Fajtafenntartó a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Újmajori Állomása, Budatétényi Osztály.Morfológiai jellemzése: a növény középmagas, ágas bokor. Szára szilárd, az internódiumok hosszúak. Folytonos növekedésű bokor. A levelek tojásdadok, hegyesek, közép nagyok, színük középzöld. Termése 10 cm hosszú, vállátmérője 6 cm. Felülete sima, húsa vastag, színe fehér, csüngő állású, íze édes.Gazdasági értéke: az egyik legkedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező fehér húsú, jó alkalmazkodóképességű, nagy terméshozamú, gazdaságosan termeszthető fajta. Dinamikus éréslefolyású. Jó minőségű, darabos bogyókat terem. A

8

bogyó alakja, íze mind a friss fogyasztás, mind a konzervipar igényeit kielégíti. Betegségekkel, különösen a vírusfertőzésekkel (TMV) szemben ellenálló.Termesztési javaslat: szabadföldi termesztésre alkalmas. Termesztési igénye a Cecei típusú fajtáéval azonos.

Szintetikus Cecei SH (Államilag minősített fajta, 1980)Származása: Keyston R. G. Javított Cecei, Soroksári, Csokros csüngő, Antibois, Góliát hibridek Cecei típusú törzséből diallél keresztezéssel előállított szintetikusfajta. Fajtafenntartó a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Újmajori Állomás, Budatétényi Osztály.Morfológiai jellemzése: a növény középmagas, ágas bokor. Szára szilárd, az internódiumok hosszúak. Folytonos növekedésű. Levelei tojásdadok, hegyesek, közép nagyok. Színük középzöld. Termése 10-12 cm hosszú, vállátmérője 5,5-5,6 cm, nyitott vagy széles kúp alakú. Átlagtömege 50-60 g. Színe fehér, felülete enyhén bordás, csüngő állású, csípősségtől mentes. Gazdasági értéke: a Cecei fajtasor legújabb tagja. Dinamikus éréslefolyású, közép korai érésű fajta. Állománya kiegyenlített. Jó minőségű osztályos bogyókat terem. A bogyó alakja, íze, minősége - a Cecei fajtával azonosan - friss fogyasztásra, de konzervipari felhasználásra is alkalmas. Mint szintetikusfajta első a fajtaválasztékunkban.Termesztési javaslat: a különböző termesztési viszonyokhoz jól alkalmazkodó fajta. Hajtatásban nagy terméshozama, szabadföldön pedig jó alkalmazkodóképessége teszi értékessé. Termesztése biztonságos. Dohánymozaik vírussal szemben rezisztens, az uborkamozaik vírussal szemben toleráns.

Soroksári hajtató (Államilag minősített fajta, 1974)Származása: Esztergom környéki féldeterminált, csípősségmentes populáció és nagykörösi tájbeli törzs keresztezéséből származó F1; valamint a Soroksári csemege keresztezéséből szelekcióval előállított konstans fajta. Fajtafenntartó a Kertészeti Egyetem, Budapest.Morfológiai jellemzése: a növény 30-35 cm magas, hajtásrendszere féldeterminált. A szár vékony, gyenge, a szártagok rövidek. Levélzete közép sűrű. Levelei középzöld színűek. A bogyó felálló, később gyakran a szárral együtt elhajló. Színe sárgásfehér. A bogyó (hajtásban) 11-13 cm hosszú, 4,0-4,5 cm vállszélességű, húsvastagsága 3,5-4,0 mm, átlagtömege 40-50 g. A bogyó megnyúlt kúp alakú. Felülete gyakran hullámos, kreppszerű. A felület hullámossága a teljes kifejlődéskor eltűnik. Általában 3 eres, íze édes.Gazdasági értéke: minősége és jövedelmezősége jó. Jövedelmező hatásának alapja, hogy érése korán kezdődik és annak lefolyása dinamikus.Termesztési javaslat: nagy légterű fóliasátrak és üvegházak hasznosítására alkalmas fajta. Igényes, termesztése csak a megfelelő-technológia szigorú megtartásával gazdaságos. Rendkívül vízigényes. Betegségekre érzékeny.

Góliát SH (Államilag minősített fajta, 1980)Származása: Javított Cecei és a Soroksári fajtákból keresztezéssel, valamint bogyószelekcióval állították elő. Fajtafenntartó a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Kecskemét, Kutató Állomás Újmajor, Budatétényi Osztálya.Morfológiai jellemzése: a növény középmagas, ágas bokor. Szára szilárd, az internódiumok hosszúak. Folytonos növekedésű. Levelei közép nagyok, tojásdadok, hegyesedők, középzöld színűek. A virágok egyesével állnak, fehérek. Termése 10-12 cm hosszú, vállátmérője 6 cm, átlagtömege 60-65 g. Felülete sima, húsa vastag, csüngő állású, csípősségtől mentes.Gazdasági értéke: szabadföldi termesztésre alkalmas. Antociánosodásra nem hajlamos. Csüngő bogyói darabosak, állománya kiegyenlített. Nagy testű, fehér színű bogyói ízletesek, jó az áruminőségük. Betegségekre nem érzékeny. Jelentősége csökken.Termesztési javaslat: elsősorban a szabadföldi palántázott termesztés fajtája. Házikerti termesztésre is ajánlható.

Táltos S H (államilag minősített fajta, 1983)Származása: Antibois x Soroksári keresztezéséből előállított fajta. Fajtafenntartó a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Budatétényi Osztálya.Morfológiai jellemzése: nagy bogyójú, fehér színű, csípősségmentes fajta. A növény folytonos növekedésű, 40-50 cm magas. Levélszíne középzöld. A virágok egyesével, az első elágazásokról sokszor kettesével állnak. Bogyója tompa, megnyúlt kúp alakú, csüngő helyzetű, 60-80 g átlagtömegű. Bibepontja kissé betűrt vagy hegyben végződik.

9

A bogyó színe fehér, de erős vegetatív növekedés, valamint hűvös időjárás esetén egy része zöldes árnyalatú lehet. Ősszel, a lombbal nem takart bogyók lila színeződést kaphatnak. Uborkamozaik vírussal szemben toleráns fajta.Gazdasági értéke: igen jó termőképességű, bogyója nagy. Uborkamozaik vírussal szemben toleráns, így a fajta minősége, szabványos termés aránya kedvezőbb más fajtáknál.Termesztési javaslat: közepes tenyészidejű fajta. Szabadföldi palántás termesztésre és késői hajtatásra alkalmas, üzemben és házikertekben egyaránt termeszthető.

Keszthelyi fehér (Államilag minősített fajta, 1957)Származása: Keszthely környéki tájfajtából egyedkiválasztással előállított fajta. Fajtafenntartó az Agrártudományi Egyetem, Keszthely.Morfológiai jellemzése: középmagas növekedésű. Levélzete sűrű. Levelei középzöld színűek. Bogyója felálló, jellegzetesen fehér színű. Alakja szabályos kúp. Sima felületű. Mérete középnagy. Átlagtömege 55 g. A termésfal vastag, íze édes 28. ábra).Gazdasági értéke: sokoldalúan felhasználható. Tetszetős bogyói miatt nyers fogyasztásra és konzervipari célokra egyaránt alkalmas. Konzervipari feldolgozásra minden tekintetben megfelelő. Konzervipari értékét szép, barnulás mentes színe, jó íze és állománya adja meg. Savanyításkor sima felülete és jó bogyóalakja kedvezően érvényesül. Lecsókészítésre is kedvelt nyersanyag. Termőképessége jó. Tenyészideje azonban kissé hosszabb, ezért később szedhető. Betegségekkel szemben közepesen ellenálló. Termesztési javaslat: szántóföldi, nagyüzemi termesztésre, konzervipari nyersanyagként és belföldi friss fogyasztásra alkalmas. Házikerti termesztésre is jól bevált. Különösebben nem igényes. Az egész ország területén termeszthető, igen szép, tetszetős árut adó fajta.

Szentesi fehér (Államilag minősített fajta, 1963)Származása: Szentes környékén termelt nagy bogyójú, tompa végű tájfajtából szelekció útján előállított fajta. Fajtafenntartó a Vetőmag Vállalat Kutató Állomása, Szentes.Morfológiai jellemzése: középmagas, erőteljes, kissé terebélyes növekedésű. Levélzete sárgászöld színű. Bogyója felálló, színe fehér, fejletlen állapotban zöldes fehér, mérete nagy, átlagtömege 70 g. Jellegzetesen hasáb alakú, 4 bordás, betűrt végű, a termésfal vastag.Gazdasági értéke: friss fogyasztásra, csemegepaprikának alkalmas. Nagy, darabos bogyói az exportigényeket kielégítik. Termőképessége - többéves kisparcellás kísérlet alapján - közepes. Tenyészideje viszonylag hosszú, későbben érik, mint a Szintetikus Cecei. Betegségekkel szemben fogékony.Termesztési javaslat: meleg-, víz- és tápanyagigényes fajta. Termesztése elsősorban a szentesi körzetben javasolható. Kedvező körülmények között bogyói nagyra fejlődnek és így exportra alkalmasak. Termesztése csak akkor eredményes, ha fokozott víz- és tápanyagigényeit kielégítik. Termesztése csökken.

Fehérözön (Államilag minősített fajta, 1981) Származása: Keyston R. G. Csokros felálló II. 11 C/D törzsekből keresztezéssel előállított fajta. Fajfenntartó a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Kecskemét, Kutató Állomás Újmajor, Budatétényi Osztálya.Morfológiai jellemzése: alacsony (25-30 cm), determinált növekedésű. A rövid elágazások virág-, illetve terméscsokorban végződnek. Szára szilárd, rövid internódiumokkal. Levele világoszöld színű, széles csüngő állású. Virágai fehérek, csokrosan felállóak. Bogyói szabályosan nyújtott kúp alakúak, 10-12 cm hosszúak, vállátmérőjük 6-7 cm, húsvastagságuk 5-6 mm. Bogyó átlagtömege 55-60 g. Színe sárgásfehér. Csípősségtől mentes. Gazdasági értéke: jelentősen megelőzi a köztermesztésben levő tölteni való paprikák terméseredményeit. Igen bőtermő fajta. Bogyói darabosak, jó minőségűek. Determinált növekedése ellenére gyorsan regenerálódik, így termésképzése viszonylag folyamatos. Konstans fajta.Termesztési javaslat: igen értékes hajtatási és szabadföldi fajta. Termesztése biztonságos fényszegény időszakokban is. Őszi és téli hajtatásra egyaránt alkalmas. TMV-rezisztens, takácsatka toleráns.

Bogyiszlói vastaghúsú(Államilag minősített fajta, 1951)Származása: bogyiszlói tájfajtából egyedkiválasztással előállított fajta. Fajtafenntartó a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Budatétényi Osztálya.

10

Morfológiai jellemzése: alacsony, zömök növésű. Levélzete sűrű, levelei közép nagyok, sötétzöldek, felületük fényes. Bogyója felálló, zöldes árnyalatú, világossárga színű. Alakja szabályos kúp. Felülete teljesen sima, a termésfal vastag, íze csípős. A bogyó kicsi, átlagtömege 50 g.Gazdasági értéke: a fehér húsú fajták közül friss fogyasztásra alkalmas csípős paprika. Konzervipari feldolgozásra kevésbé megfelelő. Terméshozama kevesebb, mint az édes fajtáké. Korai érésű. Betegségekkel széniben közepesen ellenálló.Termesztési javaslat: korai, szabadföldi, valamint későbbi tömegtermesztésre alkalmas csemegepaprika. Házikertekben is ajánlható. Az ország egész területén termeszthető. Öntözés nélkül is elfogadható mennyiségű és jó minőségű termést ad. Sikeres termesztésének előfeltétele a jól fejlett és nem elvénült palánták idejében való kiültetése.

Újmajori (Államilag minősített fajta, 1972)Származása: a bogyiszlói vastaghúsú és a Bogyesz tájfajta szabadbeporzásából eredő populáció egyedi szelekciója. Fajtafenntartó a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Budatétényi Osztály.Morfológiai jellemzése: a növény zömök növésű, 35-40 cm magas. Közepesen szilárd szára rövid ízközű. Levélzete világoszöld. Bogyója felálló. Színe éretlenül fehéres sárga, éretten sötétpiros. Alakja széles kúp alakú, rövidebb, mint a Bogyiszlóié. A bogyó hossza 8 cm, szélessége 5,5 cm. A termésfal vastag, húsvastagsága 5-6 mm. Felülete kocsánymélyedés nélküli, teljesen sima. íze enyhén csípős. Bogyó átlagtömege 51 g (31. ábra).Gazdasági értéke: bogyói tetszetősek, vastag húsúak. Elsősorban nyers fogyasztásra jó, de sajátos konzerváru is készíthető belőle. Előnye, hogy a konzervfeldolgozás során - pl. savanyítva - a hús nem puhul. Korábbi érésű, mint a Bogyiszlói vastaghúsú fajta, terméshozama megközelítően azonos. Betegségekre kissé fogékony.Termesztési javaslat: elsősorban a hevesi termőtájon, egyébként az ország egész területén termeszthető. Házikertekbe is ajánlható, igényes fajta. Sűrűbben ültethető, mint a Cecei típusú fajták.

Almapaprika (Államilag minősített fajta, 1967)Származása: tájfajta-populációból kiválasztás útján előállított fajta. Fajtafenntartó a Vetőmag Vállalat Kutató Állomása, Szentes.Morfológiai jellemzése: zömök, középmagas növekedésű. Levélzete sűrű, világoszöld. Bogyója felálló, csontszínű, kisméretű, átlagtömege 40-50 g, sima felületű, lapított alma alakú. Rendkívül vastag húsú, íze csípős Gazdasági értéke: konzervipari feldolgozásra, főleg belföldi igények kielégítésére, savanyításra alkalmas. Elsősorban szebb színe miatt értékesebb, mint a Bogyiszlói vastaghúsú. Csípős ízű, vastag húsú kis bogyói friss fogyasztásra is alkalmasak. Termőképessége jó, tenyészideje viszonylag rövid.Termesztési javaslat: mint csípősfajta házikerti termesztésre is alkalmas. Az egész ország területén termeszthető, igen kedvelt fajta.

HRF(Államilag minősített fajta, 1985)Származása: „R" paprika (Soroksári hajtató törzs) x Fehérözön keresztezéséből előállított hibrid. Fajtafenntartó a Kertészeti Egyetem, Budapest.Morfológiai jellemzése: erőteljes növekedésű, magas, a tenyészidő második felében hajtásai lehajlanak. Folytonos növekedésű hibrid. Levelei sárgászöldek. A virágok nagyrészt egyesével állnak, a tenyészidő második felében gyakoribb, hogy 2-3-asával fejlődik. Bogyója megnyúlt kúp, átlagtömege 65-75 g, fehér színű, csípősségmentes. A termés felálló, éretten csüngő.Gazdasági értéke: termőképessége igen jó, tenyészideje rövid. Bogyói darabosak és nem aprósodnak, jó minőségűek.Termesztési javaslat: kizárólag hajtatásra ajánlott fajta. Víz-, tápanyag- és hőigényes.

Tizenegyes (Államilag minősített fajta, 1986)Származása: ÉT 399-es (feltehetően mutáns) törzsből szelekcióval állították elő. Fajtafenntartó a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Budatétényi Osztálya.Morfológiai jellemzése: alacsony, determinált növekedésű. Levelei sötétzöld színűek, a többi fehér bogyójú fajtától jól elkülöníthető. Virágai csokrosan fejlődnek. Bogyói megnyúlt kúp alakúak, fehér színűek, nem csípősek, csüngő állásúak. Bogyói közt előfordulhat horpadt, kismértékben csőrösödésre hajlamos. TMV-rezisztens, takácsatka-toleráns fajta.

11

Gazdasági értéke: jó termőképességű, rövid tenyészidejű fajtajelölt. Dohánymozaik vírussal szemben rezisztens.Termesztési javaslat: kizárólag haj tatásra, elsősorban fólia alatti termesztésre javasolható. Vízigényes, folyamatos és egyenletes tápanyagellátást igényel.

Fehér özön super (Államilag minősített fajta, 1986)Származása: Keyston x Csokros felálló keresztezés utódaiból szelekció homozigóta csüngő és Fehérözön jellegnek megfelelő típusokra. Előállította a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Budatétényi Osztálya.Morfológiai jellemzése: alacsony, determinált növekedésű. Levele világoszöld. A virágok csokorban állók. Bogyója fehér, fényes, nyújtott kúp alakú, csüngő, nem csípős. Remontáló képessége jó. TMV-rezisztens, takácsatka-toleráns. Baktériumos és egyéb terméskárosodásokra kevésbé érzékeny, mint a Fehérözön.Gazdasági értéke: termőképessége a Fehérözönével azonos, kedvezőtlen körülmények között jobb. Csüngő bogyóhelyzete következtében termésbetegségekre kevésbé érzékeny, szedése könnyebb. Bogyói fényesebbek, tetszetősebbek, jobb minőségűek.Termesztési javaslat: hajtatásra, szabadföldi palántás termesztésre és helyrevetésre egyaránt alkalmas. Vízigénye nagy. Egyenletes víz- és tápanyagellátást igényel.

Albaregia (Államilag minősített fajta, 1986)Származása: Soroksári fajtából szelektálták. Nemesítő a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Budatétényi Osztálya.Morfológiai jellemzése: folytonos növekedésű, hajtásai mereven fölfelé állók, kissé alacsonyabb a Soroksári fajtánál. Levelei nagyok, világos zöldek. Az egész növény antociánmentes. A virágok egyesével állnak. Bogyója nagy, felálló, fehér, nem csípős, betűrt vagy hegyes végű. Ősszel a bogyók nem zöldülnek, és nem lilulnak.Gazdasági értéke: a soroksári fajtával azonos termőképességű és tulajdonságú, azzal az eltéréssel, hogy az egész növény antociánmentes, így bogyói nem lilulnak hírős időben sem.Termesztési javaslat: szabadföldi palántás termesztésre javasolható.

Zöld húsú fajták

Angeli emléke F1(Államilag minősített fajta, 1981)Származása: a Soroksári hajtató és a Hatvani hajtatási keresztezésével előállított heterózis fajta. Fajtafenntartó a Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Intézete, Budapest.Morfológiai jellemzése: erőteljes, folytonos növekedésű. Szára közepesen szilárd. Az elágazások alatt fejlett hónaljhajtásokat fejleszt. Levele lándzsa alakú, közepes nagyságú. Bogyója vállas, majdnem hengeres, néha a csúcsi részén meggörbülő hegyben végződik. Hosszúsága 15-17 cm, vállszélessége 3-3,5 cm, húsvastagsága 3,5-4 mm. Bogyó átlagtömege 35-40 g. Felülete sima. Csüngő állású. Színe halványzöld. Csípős ízű (33. ábra).Gazdasági értéke: rövid tenyészidejű, dinamikus éréslefolyású fajta. Bogyói tetszetősek, a zöld, hegyes, csípős kategóriában a legdarabosabb fajta. Jól szállítható és tárolható.Termesztési javaslat: hajtatási fajta. Fűtött hajtató üzemekben kordonos módszerrel is termeszthető. Üzemi és házikerti termesztésre egyaránt alkalmas.

Kovácsházi hajtatási(Államilag minősített fajta, 1966)Származása: Gyula és környékéről begyűjtött populációkból pozitív és negatív szelekcióval kiválasztva. Fajtafenntartó az Agrártudományi Egyetem, Keszthely.Morfológiai jellemzése: középmagas, zömök növekedésű. Hajtásai erősek, az internódiumok középhosszúak. Levelei nagyok, dúsak, sötétzöldek. Bogyója felálló, világoszöld színű. Viszonylag széles vállú (kissé mélyen ülő kocsánnyal), hengeres, egyenes, hegyben végződő. A bogyó hossza 12-14 cm, szélessége 3 cm. Átlagtömege 23-24 g. Termésfala vastagabb, mint a Hatvani hajtatásié, íze csípős. Gazdasági értéke: a hajtatási idény későbbi szakaszában a csípős paprika iránti fogyasztói igény kielégítésére alkalmas. Darabszám szerinti termőképessége közepes, tömegre azonban termőképessége jó. Tenyészideje középhosszú.

12

Termesztési javaslat: hajtatásra, elsősorban a későbbi szakaszban, júniusi, júliusi szedésre ajánlható. Termesztésének a legeredményesebb és legjövedelmezőbb módja a fólia alatti termesztés. Nagyobb bogyói miatt alkalmas fólia alatti terek utóhasznosítására (palánták kiültetése után).

Csipke (Államilag minősített fajta, 1984)Származása: Florida giant x Kovácsházi hajtatási keresztezéséből előállított fajta. Fajtafenntartó az Agrártudományi Egyetem, Keszthely.Morfológiai jellemzése: erőteljes növekedésű, felálló hajtásrendszerű, magassága 60-100 cm. A nóduszok lilás színűek, az ízközök hosszúak. Folytonos növekedésű. A levélszín középzöld, a virág fehér. Bogyója csüngő állású, alakja hosszúkás, enyhén lapított, hegyes. Hossza átlagban 170-200 mm, de 200 mm feletti különleges méret sem ritkaság, vállszélessége 30^40 mm. Színe világoszöld, éretten kárminvörös. A rekeszek száma kettő, a magléceké kettő, íze enyhén csípős. Dohánymozaik vírussal szemben rezisztens. Gazdasági értéke: viszonylag korai érésű, korábbi, mint a Kovácsházi hajtatási fajta, termőképessége igen jó. Bogyóinak átlagtömege nagy, lényegesen nagyobb, mint a hasonló kategóriába sorolt fajtáké. Területegységre eső darabhozama viszont elmarad a többi fajtáétól. Dohánymozaik vírussal szemben rezisztens. A betegségekkel szembeni ellenálló képessége igen jó.Termesztési javaslat: fűtés nélküli fólia alatti termesztésre ajánlott, de üveg, illetve fűtött fólia alatt is termeszthető fajta. A termések földre érésének elkerülése végett ajánlott az alsó elágazások felkötözése. A fajta jellemző bogyómérete lényegesen nagyobb, mint a szabványban előírt, amit a szedéskor az íz és a minőség végett figyelembe kell venni.

Rekord(Államilag minősített fajta, 1980)Származása: külföldi eredetű populációból szelekcióval. Fajtafenntartó a Vetőmag Vállalat Kutató Állomása, Szentes.Morfológiai jellemzése: erőteljes növekedésű, a bokor 45-50 cm magas. Folytonos növekedésű. Szára szilárd, gyengén bordázott. Levele sötétzöld, vízszintes állású, alakja tojásdad. Virágai egyesével vagy kettesével állnak, fehér színűek. A bogyó alakja egyenletesen hegyesedő. Hossza 12-14 cm, vállszélessége 2,4-2,6 cm. Csípős fajta. Színe világos halványzöld, éretten piros. Húsvastagsága 2-4 mm. A bogyók csüngő állásúak, átlagtömegük 25-27 g.Gazdasági értéke: rövid tenyészidejű, dinamikus éréslefolyású fajta. Bogyói tetszetősek, átlagtömege a korai hajtatási fajtákéval csaknem azonos. Bogyója ízletes, jól szállítható és tárolható. Az azonos bogyótípusú és színű Tétényi hajtatási zöld Fl fajtát - annak gyakori vetőmaghiánya miatt - részben pótolja. Konstans fajta, vetőmag-előállítása egyszerűbb, mint a Tétényi hajtatási zöld F1 fajtáé.Termesztési javaslat: hajtatásra - fűtött és fűtetlen fólia alá - javasolható. Különösen alkalmas rövid szedési időszakra tervezett hajtatási kultúrába. Üzemi és háztáji termesztésre egyaránt ajánlható.

Tétényi hajtatási zöld F1(Államilag minősített fajta, 1966)Származása: Hatvani hajtatási x Csokros fehér törzs Fx hibridje. Fajfenntartó a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Budatétényi Osztálya.Morfológiai jellemzése: közepesnél magasabb növésű. Erős, szilárd szára kissé bordázott. Levélzete laza. Levelei vízszintesen állnak, tojásdad alakúak, világos zöldek. Bogyója csüngő, középzöld színű. Alakja egyenes vállú, hosszú, hengeres, vége felé egyenletesen keskenyedő (kissé lapított), hegyben végződő. Nagyobb méretű és vastagabb húsú, mint a Hatvani hajtatási. Hossza 10-13 cm, vállszélessége 2,5-3 cm. Átlagtömege 18-20 g. íze csípős.Gazdasági értéke: a hazai termesztésben az első hibrid paprika. Az egyik legjobb tavaszi csípős zöldpaprika. Bogyói tetszetősek, ízletesek, vékonyabb héjúak. Terméshozama igen jó. Hozama mind darabszám, mind tömeg szerint meghaladja a hasonló típusú fajtákét. Tenyészideje rövid, érésüteme a későbbiekben meggyorsul.Termesztési javaslat: hajtatásra az egyik legalkalmasabb fajta. Üveg alatti, különösen növényházi, de fólia alatti hajtatásban is eredményesen termeszthető, így a korai és azt követően a folyamatos áruellátás megoldható. Jó minőségű vetőmag előállítása e fajtából rendkívül nehéz.

Budatétényi F1 (Államilag minősített fajta, 1982)Származása: hímsteril, marker gént tartalmazó Hatvani és Csokros fehér típus keresztezéséből előállítva. Fajtafenntartó a Zöldségtermesztési Kutató Intézet, Kecskemét, Kutató Állomása Újmajor, Budatétényi Osztálya.

13

Morfológiai jellemzése: erőteljes, 45-50 cm magas bokor. Folytonos növekedésű. Szára szilárd, gyengén bordázott, a nóduszok enyhén antociánosak. Levele sötétzöld, vízszintes állású, alakja tojásdad. A virágai egyesével, kettesével állnak. A virág pártája fehér, portokja lila. A pollen 100%-ban fertil. A bogyó alakja egyenletesen hegyesedő. Hossza 12-14 cm, vállszélessége 2-2,4 cm, csípős, színe világos halványzöld, éretten piros. Húsvastagsága 2-3 mm. A bogyók csüngő állásúak, átlagtömege 25-26 g .Gazdasági értéke: korán érik, éréslefolyása dinamikus, bőven terem, minősége jó. A közkedvelt H2 (Tétényi hajtatási zöld) hímsteril anyával előállított változata. Vetőmagjának hibridaránya jó, előállítása viszonylag egyszerű, így a szükséges vetőmagmennyiség rendszeresen beszerezhető.Termesztési javaslat: kizárólag hajtatásos termesztésre ajánlható. Erőteljes növekedése kordonos hajtatásra is alkalmassá teszi.

Szentesi kosszarvú(Államilag minősített fajta, 1978)Származása: populációból egyedi szelekcióval állították elő. Fajtafenntartó a Vetőmag Vállalat Kutató Állomása, Szentes.Morfológiai jellemzése: a növény 50-55 cm magas, ágrendszere kehelyállású, fölfelé törő, folytonos növekedésű bokor. Szára szilárd, középzöld színű. Törzsmagassága 12-15 cm. Ágrendszerének száma 3-4. Az internódiumok hossza 5-7 cm, száma 5-7. A levél szív alakú, középzöld. Termése lecsüngő. Alakja hosszú, hegyes, a vége felé kissé csavarodottan görbülő. Hossza 16-20 cm, átmérője 2,5-3 cm. Színe gazdasági érettségben tükrös halványzöldes-sárga, biológiai érettségben piros. Húsvastagsága 2-3 cm. íze fűszeresen édes, húsa omlós. Erezetének száma 2-3.Gazdasági értéke: a hegyes, zöld színű hajtatási paprikafajták között az egyetlen édes ízű (csípősségmentes) fajta. Bogyótömege viszonylag nagy, így tetszetős árut ad. A kora tavaszi időszak differenciált fogyasztásának és különösen a gyermekek, valamint a csípősségmentes paprikát fogyasztók igényeit elégíti ki. Betegségekkel szemben ellenállóbb, mint a hasonló típusú csípős fajták. A tárolást kedvezően tűri, s ez kereskedelmi értékét növeli. Tenyészideje a hegyes zöld fajták között hosszú.Termesztési javaslat: elsősorban hajtatásos termesztésre ajánlható. Víz- és tápanyagigényes fajta.

Budai csípős hajtatási H.Államilag minősített fajta, 1978)Származása: a csokros fehér törzs és a Hatvani fajta keresztezéséből, bogyószelekcióval állították elő. Fajtafenntartója a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Új-majori Állomás Budatétényi Osztálya. Morfológiai jellemzése: 35-40 cm magas, determinált bokor. Szára szilárd, az internódiumok hosszúak, 20-25 cm magasságban virágzatban végződnek. Az elágazások 10-15 cm növekedés után ismét virágban, illetve termésben végződnek. Levelei csüngő helyzetűek, világoszöld színűek, hosszúkás tojásdad alakúak. Levéllemeze vékony. Termése 14-15 cm hosszú, keskeny lefutó vállú, 1,8-2,3 cm széles. Halványzöld színű, csípős, csüngő állású. A bogyók vége nem keskenyedik el, tompa.Gazdasági értéke: korai érésű, dinamikus éréslefolyású, nagy hozamú fajta. Különösen alkalmas rövid szedési időszakra tervezett kultúrába. Értékét növeli, hogy a téli hónapokban is biztonságosan termeszthető, mivel fényszegény időszakban is jól köt. Bogyói tetszetősek, ízletesek, vékony héjúak. Mint minden konstans fajtának, ennek is biztonságos a vetőmag-előállítása. Betegségek kevésbé károsítják.Termesztési javaslat: a késő őszi és a téli hajtatás fajtaigényét elégíti ki, üzemi és házikerti termesztésre egyaránt ajánlható. Intenzív jellegű fajta. Az öntözést és a jó tápanyagellátást megkívánja.

Hatvani (Államilag minősített fajta, 1966)Származása: Hatvan környéki hegyes erős tájfajtából szelektálva. Fajtafenntartó a Kertészeti Egyetem, Budapest.Morfológiai jellemzése: magas növésű, hajtásai vékonyak. Folytonos növekedésű. Levélzete ritka, levelei keskenyek, sötétzöldek. Bogyója csüngő, sötétzöld színű, csapott vállú, keskeny. Átlagos bogyótömege 16-18 g. Termésfala vékony, íze csípős.Gazdasági értéke: vékony húsa, jellegtelen íze, kis bogyótömege miatt a fogyasztói igényeknek ma már nem felel meg.Termesztési javaslat: csak extenzív körülmények közötti hajtatásra ajánlható.

Szentesi piacos(Államilag minősített fajta, 1978)

14

Származása: populációból egyedi szelekcióval előállítva. Fajtafenntartó a Vetőmag Vállalat Kutató Állomása, Szentes.Morfológiai jellemzése: 40-50 cm magas, feltörő ágrendszerű, folytonos növekedésű bokor. Lombozata sötétzöld. Szára közepesen szilárd. Törzsmagassága 16-20 cm. Ágrendszerének száma 3-4. Az internódiumok száma 4-5. Hosszúságuk 4-6 cm. Levelei nagyok, halványzöldek. Termése nagy, darabos, a kocsány felől vállas, 5 cm széles, kissé tompán hegyesedő, 8-10 cm hosszú. Gazdasági érettségben halványzöld, biológiai érettségben égőpiros színű. Csüngő típusú bogyóinak húsvastagsága 3,5-4,5 mm. íze kellemesen fűszeres, gyengén csípős.Gazdasági értéke: értékét darabos bogyói mellett halványzöld színe, csípős íze, valamint koraisága adja. Jó minőségű árupaprikát ad. Konstansfajta. Betegségekkel szemben közepesen ellenálló.Termesztési javaslat: hajtatásra, szabadföldi termesztésre, valamint üzemi és háztáji termesztésre egyaránt alkalmas.

Belecskai(Államilag minősített fajta, 1980)Származása: populációból egyedi szelekcióval előállítva. Fajtafenntartó az Agrártudományi Egyetem, Keszthely.Morfológiai jellemzése: 50-60 cm magas, feltörő ágrendszerű, folytonos növekedésű bokor. Lombozata sötétzöld. Szára szilárd. Törzsmagassága 20-22 cm. Elágazásainak száma 3-4 db. Levele nagyméretű, 5x5 cm, közepes szárú, középzöld színű. Termése a kocsány felől vállas, kissé tompán hegyesedő, 10-15 cm hosszú. Átlagtömege 55-60 g. Gazdasági érettségben halvány sárgászöld, biológjai érettségben égőpiros színű. Felálló típusú bogyóinak húsvastagsága 4-6 mm. íze enyhén csípős.Gazdasági értéke: halványzöld, nagy bogyója, csípős, zamatos íze miatt különleges csoportot képez a hajtatási fajták között. Korai érésű. Áruminősége jó. Konstansfajta.Termesztési javaslat: elsősorban hajtatásra alkalmas, rövid tenyészidejű fajta. Üzemi méretekben és házikertben egyaránt termeszthető.

Hárosi zöld S (Államilag minősített fajta, 1982)Származása: a Keyston R. giant és a Csokros felálló fajták keresztezésével, valamint bogyószelekcióval állították elő. Fajtafenntartó a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Kecskemét, Kutató Állomása Újmajor, Budatétényi Osztálya.Morfológiai jellemzése: középmagas, ágas, folytonos növekedésű bokor. Szára szilárd, az internódiumok középhosszúak. Levelei közép nagyok, tojásdadok, hegyesedők, sötétzöldek. A virágok egyesével állnak, a párta fehér, a portok lila. Termése 12-13 cm hosszú, vállátmérője 6-7 cm. Felülete sima, fényes, tompán kúp alakú. Színe halványzöld, húsa vastag, csüngő állású, csípősségtől mentes. Bogyó-átlagtömege 65-70 g (43. ábra).Gazdasági értéke: jó termőképességű, darabos bogyókat termő fajta. Halványzöld színével különleges egységet képez a tölteni való paprikák között. Jó minőségű, osztályos bogyókat terem.Termesztési javaslat: szabadföldi termesztésre alkalmas, közepes érésidejű, üzemi és házikerti termesztésre egyaránt ajánlható fajta. Kedvezőtlen körülmények között gazdaságosabban termeszthető, mint a fehér színű fajták.

Paradicsomalakú zöld Szentesi (Államilag minősített fajta, 1968)Származása: Szentes környéki tájfajta-populációból egyedi szelekcióval állították elő. Fajtafenntartó a Vetőmag Vállalat Kutató Állomása, Szentes.Morfológiai jellemzése: középmagas, kissé elterülő növekedésű. A szár erőteljes, enyhén bordázott. Levélzete közepesen sűrű. A levelek tojás és szív alakúak, hegyesek, középzöld színűek. Bogyója középzöld csüngő vagy oldalt álló, éréskor középpiros. Színe mind éretlenül, mind éretten világosabb, mint a Pallagi típusé. Alakja lapítottan gömbölyű, 3-4 bordás. Hossza (magassága) 3-5 cm, szélessége 9-10 cm. Átlagtömege 124 g. A termésfal vastagsága 6 mm .Gazdasági értéke: a legelterjedtebb paradicsompaprika. Friss fogyasztásra és konzervipari feldolgozásra alkalmas. Jelentős mennyiséget exportálunk, részben nyersáruként, nagyobb részben különféle konzervkészítmény - pritamin, marinált paprika, szárítmány - formájában. Nagyméretű, vastag húsú bogyói jelentik a fajta fő értékét. Terméshozama szinte azonos a Pallagiéval, tenyészideje azonban 4-5 nappal hosszabb.Termesztési javaslat: pirosra éretten szedve exportra, nyers fogyasztásra és konzervipari feldolgozásra javasolható. Az egész ország területén termelhető, de fő termesztési körzete az ország déli része, ahol jó tápanyag-ellátású területen, öntözve, kiváló exportminőséget ad. Magházpenészedésre hajlamos.

Paradicsomalakú zöld Pallagi(Államilag minősített fajta, 1951)

15

Származása: Debrecen környéki tájfajta populációból szelekció útján állították elő. Fajtafenntartó az Agrártudományi Egyetem, Debrecen.Morfológiai jellemzése: középmagas növekedésű. Hajtásai erőteljesek, tömör bokrot képeznek. Dús levélzetű. Levelei tojásdad alakúak, sötétzöldek. Bogyója csüngő, sötétebb zöld, éréskor bordó színű. Alakja lapított gömbölyű, három bordás. Hossza (magassága) 5 cm, szélessége 9 cm. Átlagtömege 105 g. A termésfal vastagsága 5,5 mm.Gazdasági értéke: konzervipari feldolgozásra alkalmas. Legnagyobb mértékben pritamint, azon kívül marinált paprikát, valamint szárítmányt készítenek belőle. Exportra egyrészt friss fogyasztásra, másrészt, mint ipari nyersanyag (többnyire fölszeletelt formában) kerül. A fajta iránti exportigény szinte korlátlan. Belföldön őszi friss fogyasztásra szép színe, rendkívül jó, édes íze miatt igen kedvelt. E két tulajdonsága adja kiváló konzervminőségét. Termőképessége közepes. Hosszú tenyészidejű. Termésürege penészedésre hajlamos.Termesztési javas lat: pirosra éretten szedve üzemi méretű konzervipari termesztésre alkalmas. Edzett, igénytelen, öntözés nélkül is termeszthető. Kiváló termést, azonban csak jó termőerőben levő paprikatalajon, öntözéssel ad.

Korai paradicsomalakú (Államilag minősített fajta, 1976)Származása: a Paradicsomalakú zöld Pallagi szelekciójából előállított fajta. Fajtafenntartó az Agrártudományi Egyetem, Debrecen.Morfológiai jellemzése: középmagas - 40-45 cm -, szára fásodó, enyhén bordázott. Levélzete gyér, tojásdad alakú. Bogyója kissé lapított paradicsom alakú, felülete hárombordás, átlagtömege 90-100 g. Húsvastagsága 5,8-6,2 mm. Színe éretlenül sötétzöld, éretten sötétvörös.Gazdasági ér teke: terméshozama jó. Nagy előnye, hogy 10-12 nappal korábban szedhető, mint a Paradicsomalakú zöld Szentesi és 5-7 nappal korábban, mint a Paradicsomalakú zöld Pallagi fajta. Rövidebb tenyészideje különösen olyan esztendőkben nagy előny, amikor az őszi fagyok korán jelentkeznek. Rövidebb tenyészideje a konzervipari kapacitás jobb kihasználását, az export- és a hazai igények korábbi kielégítését teszi lehetővé. A fajta bogyói valamivel kisebbek, mint a Paradicsomalakú zöld Szentesi és Pallagi fajtáké. Friss fogyasztásra és konzervipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Hátránya, hogy bogyói kisebbek, mint az említett két paradicsomalakú paprikafajtáé.Termesztési javaslat: pirosra éretten szedve nagyüzemi termesztésre alkalmas. Az egész ország területén termeszthető, de a déli részeken adja a legnagyobb mennyiségű és minőségű termést gazdag tápanyagellátáskor és öntözött körülmények között.

Szarvasi 11 (Államilag minősített fajta, 1975)Származása: Délfrancia populáció szelekciója. Fajtafenntartó az Öntözési Kutató Intézet, Szarvas.Morfológiai jellemzése: 60-70 cm magas, vastag, szilárd szárú. Levelei közép nagyok, sötétzöldek. Bogyója középnagy, oldalt álló vagy csüngő, 3 eres. Rövid kúp alakú, sima felületű. A bogyó hossza 5-6 cm, szélessége 6-7 cm, hús vastagsága 6-7 mm, átlagtömege 70-80 g. Színe éretlenül sötétzöld, éretten sötétpiros.Gazdasági értéke: terméshozama általában megegyezik a Paradicsomalakú zöld Szentesi fajtáéval, de korai terméshányada több. A paradicsom alakú paprikafajtákkal összehasonlítva legfőbb előnye, a rövidebb tenyészidejéből adódó jó termésbiztonságon kívül, tetszetős sima bogyóalakja és - a jobb bibepont záródás következtében – penészedés mentessége. A szállítást jól bírja. Pritaminja jó konzisztenciájú és színű. A fajta kiemelkedő értéke, hogy a pirospaprika-fajták közül betegségekre, valamint magházpenészedésre nem hajlamos.Termesztési javaslat: pirosra éretten exportra, konzervipari feldolgozásra és kisebb mennyiségben nyers fogyasztásra is alkalmas. Az egész ország területén termeszthető, de az ország déli részén adja a legnagyobb mennyiségű és legjobb minőségű termést. Jó tápanyag ellátottságú talajt és jó vízellátást igényel.

Kocsolai(Államilag minősített fajta, 1970)Származása: tájfajta populációból egyedi szelekcióval előállított fajta. Fajtafenntartó a Növénytermesztési és Minősítő Intézet Agrobotanikai Központja, Tápiószele.Morfológiai jellemzése: magas növésű, hajtásrendszere feltörő, merev állású. Levélzete sűrű, sötétzöld, a levelek nagyok. Bogyója csüngő állású. Színe éretlenül kékeszöld, éretten sötétpiros. Alakja jellegzetes - a pirospaprikák között egyedülálló típust jelent - hosszú, hegyes végű, háromszögletű vagy lapított, sima felületű. Középnagy, hossza 14-17 cm, vállszélessége 4-5 cm, átlagtömege 60-70 g. A termésfal 5 mm vastag.Gazdasági értéke: konzervipari feldolgozásra és friss fogyasztásra egyaránt alkalmas. A konzervipari feldolgozásban legfőbb előnye a sima bogyófelület és nagy szárazanyag-tartalom. Felhasználható hosszúkásra szeletelve vagy

16

karikázva marinált paprika céljára. Konzervipari értéke szép színű és jó ízű pritaminban érvényesül. Bogyói vastag héjúak, hűvös, száraz helyen hosszú ideig jól tárolhatók. A friss fogyasztás meghosszabbításában van jelentősége. Termőképessége jó, azonos a Paradicsomalakú zöld típusokéval. Tenyészideje hosszabb, mint az előbbieké, 6-10 nappal későbben érik. Betegségekkel szemben közepesen ellenálló. Belső bogyópenészedéstől mentes.Termesztési javaslat: pirosra éretten főleg konzervipari célra, tömegtermesztésre, de házikertekbe is ajánlható. Az ország egész területén eredményesen termeszthető. Házikerti termesztésbe azért ajánlható, mert bogyói megfelelő helyen tárolva karácsonyig is eltarthatok.

FŰSZERPAPRIKA

SZÁRMAZÁSA ÉS ELTERJEDÉSEA paprika őshazáját, géncentrumát Közép-Amerikába, a mai Mexikó területére kell helyeznünk. A feltárt sírokban talált kerámiákon a paprikanövényt és termését már ábrázolták. Jelenleg is Közép-Amerika, Dél-Mexikó körzetében található, számos vadon termő fajta. Ennek ellenére nem egységes az álláspont az őshazát tekintve, mert vannak utalások ázsiai és afrikai eredetre is. Ázsiában Élő-Indiát,

Európai elterjedését - bizonytalan források szerint - Kolumbusznak köszönheti. aki egyéb amerikai növényekkel együtt hozta be Spanyolországba. Mindeneseire tény, hogy Európában először Spanyolországban termesztették. A paprika, mint dísznövény Európa-szerte gyorsan elterjedt. Hazánkba Görögországból Bulgárián, Szerbián át került. Bár vannak feltételezések, melyek szerint Hollandiából érkezett hozzánk, mint dísznövény. Termesztésének általánosabbá válása a török hódoltság után indult meg, de hosszú ideig nem haladta meg a kerti termesztés tereiéit. Fűszerezés céljára használták. „Igen erős eszköz ez, s az ember vérét igen meghevíti" - írja CSAPÓ JÓZSEF (1775).

A fűszerpaprika Magyarországon csaknem 300 éve különleges házi fűszer, de mindennapos használata, illetve köztermesztésbe vonása kb. 160 évre tehető.

A fűszerpaprika termőterülete, a termésmennyisége és az export alapján Magyarország a világ második legnagyobb fűszerpaprika-termelő országának számít. Népgazdasági jelentősége is az őrleményexporton keresztül érvényesül. Az összes őrleményünknek kb. 75%-a kerül külföldre és csak a 25%-a hazai forgalomba.

A termésmennyiség évente 80-100 ezer tonna között van, ami az időjárástól és a termelési módoktól függően változik. Ez érvényes a termésátlagokra is, ami az 1977-82. évek átlagában 8,2 t/ha volt.

Hazánk klimatikus adottságai igen kedvező festék- és ízanyagok kialakulását teszik lehetővé. Világviszonylatban is számottevő az évjáratonként kialakuló 5-7 g festéktartalom, az étvágyat növelő fűszeres zamat, az édeskés vagy csípős íz. E tulajdonságok miatt vált méltán híressé és igazi magyar fűszerré a paprika. Különleges aromaanyagai különböztetik meg más országok őrleményeitől. Ez jelentős mértékben hozzájárult a magyar konyha hírnevének megalapozásához. A magyar szakácskönyvek több mint 120 étel ízesítésére, fűszerezésére és színezésére javasolják a fűszerpaprikát. A feldolgozóipari termékek bővítésével is mindinkább terjed használata. A hazai fűszerezésű cikkek (paprikás szalámi, halászlékocka, kolbászkészítmények stb.) egyre keresettebbek belföldön és külföldön egyaránt. Az utóbbi években fontos exportcikkünkké vált a paprikaolaj és az oleorezin. Mindkettő a konzerv- és húsipar színező- és fűszerező anyaga.

A fűszerpaprika használatának legkülönbözőbb formái változatossá teszik az ember táplálkozását, ezért egészségügyi vonatkozásai is jelentősek.

A fűszerpaprikát különösen értékessé teszi az igen nagy C-vitamin-tartalma. Ez a felfedezés a magyar Nobel-díjas tudós, SZENT-GYÖRGYI ALBERT nevéhez fűződik. A korszerű állattenyésztésben is növekszik takarmányozási jelentősége. Karotintartalma az állati szervezetben A-vitaminná alakul. Az iparszerű tojástermelésben a tojás sárgájának festőanyag-tartalmát javítja.

TERMESZTÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

A szegedi és a kalocsai körzetben a vetőmagellátásról a feldolgozó vállalatok gondoskodnak. A vetőmag-kereskedelmi forgalomban - néhány házikerti fajta kivételével - nem kapható. A két vállalat termeltet, feldolgoz és értékesít. Mind a két körzetben a hagyományos palántázott termesztés mellett gépi helyrevetett termesztést is folytatnak. Kalocsa körzetében a gépi helyrevetett terület aránya 80%, a szegedi körzetben ez csak 35-40%-ban

17

található. A hagyományos palántázott termesztésnek a termésbiztonsága nagyobb, ezért létjogosultsága a jövőben is előreláthatólag megmarad.

A géppel betakarított területek aránya 1983-ra jelentősen csökkent. A kézzel betakarított termésből jobb minőségű őrlemény nyerhető, illetve félkész termék (szárítmány) állítható elő. A géppel betakarított termés aránya Szeged térségében 8-10%, a kalocsai körzetben kb. 35^0%-ot tett ki az 1980-as évek elején.

A FŰSZERPAPRIKA ALAKTANA

A fűszerpaprika a Capsicum annuum L. alakkörébe tartozó változat, a Magyarországon termesztett fajták mind a var. longum D. C. alfajhoz tartoznak. A determináltság a fűszerpaprikánál is új fajtatípusok kialakulásához vezetett. Az ízközök megrövidültek, a termés csokrosan helyezkedik el. Gyökérzete a növény többi részéhez viszonyítva aránylag kicsi. Ez az arány a tenyészidő folyamán csökken. A kifejlett fűszerpaprika hajtásrendszere magán viseli a fajtajelleget. A főtengely bogasan ágazik el két elsőrendű bogas oldalra, majd ezek az oldalágak is bogasan ágaznak tovább másod- és harmadrendű oldalágakra. Levélzete ép szélű, nyeles levelekből áll. A virágok a paprika elágazásában, a villákban fejlődnek ki. Színük általában fehér. A fűszerpaprika virágszerkezete az önbeporzásnak, illetve öntermékenyülésnek kedvez. Termése bogyó, illetve hüvely. Alakja hosszúkás, kúpos csúcsban végződik. Magja lapos, korong alakú, színe sárgás. Ezermag tömege 6-8 g.

FAJTAVÁLASZTÉKUNK HELYZETE

A fajtaválaszték kialakítását mindenkor a fogyasztók, a termelők és a feldolgozóipar igényei határozzák meg. Állandó nemesítői célkitűzések: jó termőképesség, nagy festéktartalom (jó festőképesség), kellemes illat, zamatos, fűszeres íz, jó minőségű őrlemény-alapanyag előállítása. *

A további célokat a mezőgazdasági termelés határozza meg, ezek:

- korai érés,

- termésbiztonság,

- a kórokozókkal szembeni ellenálló képesség,

- kedvező kihozatali (mag-bőr) arány,

- koncentrált termésérés (egymenetes szedéshez),

- könnyű szedhetőség (gépi betakarításkor kis leválasztóerő szükséglet). 24. táblázat Fűszerpaprika fajták fontosabb tulajdonságai

A hazai fajta-előállító nemesítés eredményeként fűszerpaprikából jelenleg bőséges fajtaválaszték áll a termesztők rendelkezésére. Eddig mintegy 46 fűszerpaprikafajtát vizsgáltak különböző termőhelyeken, ezekből jelenleg 16 az államilag elismert.

A fűszerpaprika-fajtákat elsősorban alaktanilag, termőképesség, festéktartalom és szárazanyag-tartalom, tenyészidő, érésdinamika, romlási veszteség, csípősség, bőr- és-mag arány alapján minősítik.

A köztermesztésben a régi fajták mellett jelentős a speciális igényeket kielégítő új fajták száma. A helyrevetés és a mechanizált betakarítás elterjedésével a számos gépi betakarításra alkalmas fajta került a hazai termesztésbe.

A termesztési módoktól, a termőhelyi adottságoktól függően változott az egyes fajták szerepe, illetve elterjedésük a köztermesztésben. A jelenlegi fajtaválaszték lehetőséget ad arra, hogy a termesztés céljának legmegfelelőbb fajtát válasszuk ki (24. táblázat).

FŰSZERPAPRIKA-FAJTÁK

Szegedi 20 (Államilag minősített fajta, 1977)

18

Származása: régi szegedi tájfajtákból szelektálták. Fajtafenntartó és nemesítő a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomása, Szeged.Morfológiai jellemzése: középmagas, tömött bokrot alkot. Sűrű levélzetű. A levelek a termést takarják. Szára erőteljes. Folytonos növekedésű. Levelei lándzsa alakúak, kissé megnyúltak. Színe középzöld. Termése csüngő, nem csípős. Bogyói egyenesek vagy enyhén hajlottak. Bőre sima, fényes, vastag. Válla csapott. Színe éretlenül sötétzöld, éretten sötétpiros.Gazdasági értéke: a folytonos növekedésű fajták között a legnagyobb szárazanyag- és festéktartalmú fajta. Hosszabb ideig tárolható jelentősebb veszteség nélkül. Terméshozama, valamint minősége alapján az egyik legjövedelmezőbben termeszthető fajta. Vírusra érzékeny. Gépi betakarításra is alkalmas, korai érésű. Termésbiztonsága kiváló.Termesztési javaslat: a szárazságot jól tűri, káliumigényes. Helyrevetve és palántázva egyaránt termeszthető.

Szegedi 40(Államilag minősített fajta, 1977)Származása: tájfajták keresztezéséből származik. Fajtafenntartó és nemesítő a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomása, Szeged.Morfológiai jellemzése: magas, szétterülő terméstakaró bokor. Folytonos növekedésű. Főtengelye erőteljes. A levél tojás alakú, válla nyélbe keskenyedik, csúcsa széles, hegyes. Termése lecsüngő, nem csípős. Bogyója egyenletesen keskenyedő, megnyúlt. Bőre sima, enyhén ráncos. A bogyó színe középzöld, éretten világospiros.Gazdasági értéke: jó termőképességű, rövid tenyészidejű, nagy festéktartalmú fajta. Szárazanyag-tartalma közepes. Darabos bogyói dinamikusan érnek. Vírusra érzékeny. Elsősorban kézi betakarításra alkalmas, kisüzemi fajta. A tárolást közepesen tűri.Termesztési javaslat: öntözés nélkül is biztonságosan termeszthető, szárazságtűrő. Talajjal szemben nem igényes.

Kalocsai E-15(Államilag minősített fajta, 1959)Származása: Kalocsa környéki populációból egyedi szelekcióval előállított fajta. Fajtafenntartó és nemesítő a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomása, Kalocsa.Morfológiai jellemzése: magas növésű, hajtásrendszere mereven felálló. Levélzete laza. Levelei keskeny lándzsa alakúak. Bogyója csüngő állású, közepes nagyságú. Alakja hengeres, vége felé egyenletesen keskenyedő, kúpos hegyben végződő, egyenes. Felülete sima, fényes. Színe éretlen állapotban sötét olajzöld, éretten tűzpiros.

Gazdasági értéke: Kalocsa környékén igen elterjedt fajta. Legfőbb értéke a jó termőképesség. Középkésői érésű. Betegség-ellenállósága közepes.Termesztési javaslat: korai palántaültetést igényel. Jó víz ellátottságú talajon öntözés nélkül is eredményesen termeszthető.

Kalocsai 504(Államilag minősített fajta, 1971)Származása: kalocsai tájfajta és a Kalocsai E-15 keresztezésével előállított fajta. Fajtafenntartó és nemesítő a Zöldségtermesztő Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomása, Kalocsa.Szárazanyag-tartalma a tájfajtákét megelőzi. Bőr-csuma aránya igen kedvező. Levél- és gombás betegségekre igen érzékeny, lombját gyakran érés előtt elveszti.Termesztési javaslat: öntözött és öntözetlen viszonyok között egyaránt biztonságosan termeszthető. Köztermesztésben az egyik legelterjedtebb, kiváló értékű fajta.

Kalocsai 505(Államilag minősített fajta, 1977)Származása: kalocsai tájfajta keresztezése a Kalocsai E-15 fajtával. Fajtafenntartó és nemesítő a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomása, Kalocsa.Morfológiai jellemzése: szétálló lombozatú bokor. Főtengelyének hossza 20-30 cm, 2-3 szárelágazással. Szárszilárdsága gyenge. Folytonos növekedésű. A levéllemez vékony, lándzsa alakú. A termés nagysága 8-16 cm, színe sötétzöld, majd sötétpiros. Termésfala sima, az erezet mentén gyenge bordázottsággal. Alakja kúpos, keresztmetszete laposan ovális. A termések a bokron szórtan helyezkednek el. Enyhén csípős (53. ábra).Gazdasági értéke: jó termőképességű, nagy festéktartalmú, kis száraz anyagtartalmú fajta. Speciális ételízesítők alapanyaga. Bogyói darabosak, kézi szedése könnyű. Betegségekkel szemben ellenálló.

19

Termesztési javaslat: intenzív jellegű fajta, az öntözést és a jó tápanyagellátást megkívánja. Palántázva nagy termést ad.

Szegedi nem csípős 57-13(Államilag minősített fajta, 1967)Származása: tájfajtákból szelekcióval állították elő. Fajtafenntartó és nemesítő a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomása, Szeged.Morfológiai jellemzése: középmagas növésű. Levele közepes nagyságú, sötét zöld. Bogyója csüngő állású, nagyméretű, 12-15 cm hosszú. A bogyó alakja egyenes vagy enyhén hajlott, sima felületű. Színe éretlenül középzöld, éretten piros. Nem csípős. Gazdasági értéke: bőtermő, középkorai érésű. Festéktartalma kedvező, száraz anyag-tartalma a tájfajtákét megelőzi. Bőr-csuma aránya igen kedvező. Levél- és gombás betegségekre igen érzékeny, lombját gyakran érés előtt elveszti.Termesztési javaslat: öntözött és öntözetlen viszonyok között egyaránt biztonságosan termeszthető. Köztermesztésben az egyik legelterjedtebb, kiváló értékű fajta.Gazdasági értéke: jó termőképességű, középérésű fajta. Festéktartalma nagy, szárazanyag-tartalma viszont közepes.Termesztési javaslat: elsősorban a szegedi körzetben termeszthető, öntözött körülmények között. Palántázott termesztésre ajánlott.

Szegedi FŐ 3(Államilag minősített fajta, 1971)Származása: a régi Szegedi csípős fajtákból nagy festéktartalomra szelektált fajta. Fajtafenntartó és nemesítő a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomása, Szeged.Morfológiai jellemzése: középmagas növésű, laza hajtásrendszerű. Levelei sötétzöld színűek. Bogyója csüngő állású, középnagy, 10-12 cm hosszú, átlagtömege 21 g. Bogyóalakja enyhén bordázott, hengeres, hegyben végződő. Színe éretlen állapotban sötét olajzöld, éretten élénkpiros. Csípős.Gazdasági értéke: gyenge termőképességű korai fajta. Szárazanyag-tartalma közepes. A fajta legfőbb értéke a kimagasló festék- és capsaicin tartalma. Vírusokkal szemben közepesen ellenálló.Termesztési javaslat: kötött és homokos talajon egyaránt termeszthető.

Kalocsai V-1(Államilag minősített fajta, 1974)Származása: a Csilli csípős, Szegedi 91-95 csípős fűszerpaprika Kalocsai E-I5 fűszerpaprikák keresztezéséből állították elő. Fajtafenntartó és nemesítő a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomása, Kalocsa.Morfológiai jellemzése: középmagas növésű. Lombozata ernyőszerű, levelei sötétzöld színűek. Termése csüngő állású, középnagy. Bogyóalakja keskeny, kúpos egyenes. Termésfala sima. Színe éretlenül sötétzöld, éretten sötétpiros. Erősen csípős ízű.Gazdasági értéke: termőképessége a csípős ízű fajták között jó. Nagy capsaicin-tartalma miatt a csípős készítmények alapanyagául szolgál. Betegségekkel szemben ellenálló.Termesztési javaslat: termesztése a jó minőségű barna homok- és vályogtalajokra ajánlható. Korai kiültetést igényel. Jó víz ellátottságú területen öntözés nélkül is termeszthető.

Kalocsai 57-231(Államilag minősített fajta, 1967)Származása: Kalocsa környéki tájpopulációból szelekcióval előállított fajta. Fajtafenntartó és nemesítő a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomása, Kalocsa.Morfológiai jellemzése: magas növésű, ritka levélzetű bokor. A levelek színe sötétzöld. A bogyó felálló, aránylag nagy. Alakja kissé hajlott, fokozatosan elkeskenyedő kúp, hegyben végződő. A bogyó kocsányhoz közel eső részén kissé gyűrött felületű. Színe éretlen állapotban sötétzöld, éretten tűzpiros. Nem csípős ízű.Gazdasági értéke: jó termőképességű, korai érésű fajta. Festéktartalma nagy, szárazanyag-tartalma is kedvező. Betegség-ellenállósága közepes.Termesztési javaslat: elsősorban Kalocsa környékén termesztik.

Szegedi nem csípős 47-25(Államilag minősített fajta, 19^9)

20

Származása: Szegedi fajtából egyedi szelekcióval állították elő. Fajtafenntartó és nemesítő a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomása, Szeged.Morfológiai jellemzése: középmagas, merev, tömör növésű növény. Levelei sötétzöldek. Bogyója csüngő állású, középnagy. Alakja sima felületű, hengeres, hegyben végződő. Színe éretlen állapotban középzöld, éretten piros.Gazdasági értéke: A szegedi körzetben elterjedt fajta. Legfőbb értéke a jó termőképesség. Középkésői érésű. Festéktartalma közepes, szárazanyag-tartalma viszont kedvező értékű. Betegségekkel szemben közepesen ellenálló.Termesztési javaslat: termesztése jó minőségű barna homok- és vályogtalajokra ajánlható. Igényes fajta. Korai palántázást igényel.

Kalocsai merevszárú 622(Államilag minősített fajta, 1974)Származása: Kalocsai tájpopulációból szelektált bőtermő vonalak és a Kalocsai D-601 törzs keresztezéséből előállított fajta. Fajtafenntartó és nemesítő a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomása, Kalocsa.Morfológiai jellemzése: 35^0 cm magas, merev szárú, féldeterminált fajta. Levélzete ritka, sötétzöld színű. A levelek nagyok, hosszú nyelűek, a levéllemez bőrszerűen megvastagodott. Bogyója felálló, nagy, 10-15 cm hosszú, kúp alakú, fokozatosan keskenyedő, hegyes. Felülete - főleg a termésalap közelében - hullámos. A termés színe világoszöld, éretten sötétpiros. Nem csípős.Gazdasági értéke: féldeterminált növekedésű, mind termesztési, mind ipari szempontból igen értékes fajta. Termőképessége jó, eléri a legnagyobb hozamú folytonos növekedésű fajtákét, tenyészideje rövid. A fajta kimagasló értéke, hogy festéktartalma nagy. Szárazanyag-tartalma közepes. Jól tárolható, romlási vesztesége kevés. Betegségekre közepesen fogékony. Előnyös tulajdonsága, hogy bogyói nagyobbak és nehezebbek, mint a determinált fajtáké.Termesztési javaslat: intenzív termesztési feltételeket kíván, az öntözést meghálálja. Tápanyagok iránt igényes. Sűrűn ültethető, palántázott és helyrevetett termesztésre egyaránt ajánlható. A legelterjedtebb fajta az egész országban.

Kalocsai determinált 601(Államilag minősített fajta, 1974)Származása: a Kalocsai 57-231 és Capsicum annuum var. fasciculatum keresztezéséből szelekcióval és visszakeresztezéssel előállított korai vonal. Fajtafenntartó és nemesítő a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomása, Kalocsa.Morfológiai jellemzése: 30-35 cm magas, csokros, determinált növekedésű. Kevés lombú. Levele lándzsás alakú, bőrszerűen sötétzöld színű. A csokorban levő virágok egyszerre és gyorsan fejlődnek ki. A bogyók csokrosan helyezkednek el, felállóak, kisméretűek, 8-10 cm hosszúak. Alakja megnyúlt kúp, fokozatosan keskenyedik. Őrlemény kihozatala kedvező. Betegségekkel szemben közepesen ellenálló, jól tárolható fajta. Romlási vesztesége kisebb, mint a köztermesztésben levő fajtáké.Termesztési javaslat: sűrűn ültethető, nagyüzemi fajta.

Kalocsai CS-631(Államilag minősített fajta, 1977)Származása: Capsicum fasciculatum, Kalocsai E-15, Kalocsai 504 fajták keresztezéséből előállított fajta. Fajtafenntartó és nemesítő a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomása, Kalocsa.Morfológiai jellemzése: kis lombozatú, determinált növekedésű bokor. Bogyói csokrosan helyezkednek el, csüngők, csípősség nélküliek. Szárszilárdsága jó. Levelei bőrszerűen megvastagodott, megnyúlt lándzsa alakúak. Bogyója kissé hajlott, fokozatosan keskenyedő, kúp alakú, felülete sima. Színe éretlen állapotban olajzöld, éretten sötétpiros.Gazdasági értéke: tenyészideje rövid, érése koncentrált. Szárazanyag-tartalma nagy, őrlemény-kihozatala kedvező. Kézi és gépi betakarításra egyaránt alkalmas. Bogyói darabosak. Festéktartalma közepes. Termésfala szilárd, hosszabb ideig jelentős veszteség nélkül tárolható. Vírusos betegségekre közepesen fogékony.Termesztési javaslat: nagyüzemi termesztésre alkalmas fajta.

21