1

Pedagógiai Intézet Könyvtára

Médiatudatosságra nevelés

Médiaismeret és mozgóképkultúra 5-6.évfolyamon

Összeállította: Szilágyiné Gálos Ildikó

2014

2

Tartalom

Médiaismeret a vizuális kultúra 5-6. évfolyamán .................................................... 3

Alapfogalmak ............................................................................................................ 5

Mi a média? ..................................................................................................... 5

Mi az internet? ................................................................................................. 5

Mi a kommunikáció? ........................................................................................ 6

Mi a reklám? .................................................................................................... 6

Médiahasználati kérdőív .......................................................................................... 7

Digitális világ ........................................................................................................... 12

Irány a világháló! ............................................................................................ 12

Hogyan lehetünk biztonságban az interneten? ............................................. 14

Mindent rólad – személyes adatok ................................................................ 16

Mobilfónia 1. Eszközök, lehetőségek ............................................................. 16

Mobilfónia 2. A tudatos mobilhasználat ........................................................ 17

A hirdetések világa (mi a reklám?) ................................................................. 18

Találd meg a reklámot! .................................................................................. 19

Mozgóképkultúra ................................................................................................... 20

Nagy Bandó András: A szalontüdő ................................................................. 20

Mozgóképi kommunikációja .......................................................................... 22

3

Médiaismeret a vizuális kultúra 5-6. évfolyamán

A vizuális kommunikáció területén a kép és szöveg lehetséges kapcsolatai-

nak feltárása az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének is terepet biztosít,

a gyakorlati feladatok lehetőséget teremtenek a digitális kompetencia mé-

lyítésére. A médiatudatosság kialakítása kiemelt fejlesztési cél, például a

reklám hatásmechanizmusának elemzésével út nyílik a kritikus, értelmező

gondolkodás és aktív állampolgárság megalapozására.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vizuális kommunikáció Kép és szöveg

Órakeret 8 óra

Előzetes tudás

Az emberi gesztusok, mimika, mozdulatok értelmezése. Alapfokú jártasság dramatikus játékformákban. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző beszédmód eszkö-zeinek alkalmazása. A szóhasználat és testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyze-tekben.

A tematikai egy-ség nevelési-

fejlesztési céljai

Vizuális sűrítés és kiemelés fogalmának ismerete, megfelelő alkalma-zása. Kép és szóbeli vagy írott szöveg együttes alkalmazása a jelentésmódo-sulások megfigyelésének céljával. A különböző kommunikációs felületeken megjelenő reklám hatásme-chanizmusának értelmezése és alkotó használata. Médiatudatosság kialakítása a személyes preferenciák érvényre jutta-tásával.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Szöveg és kép együttes megjelenésének tanulmá-

nyozása (pl. plakát, képregény) után, az alkotó-elemek variálásával a vizuális és verbális üzenet jelentésváltozásának megértése céljából, szabad játékos feladatokkal (pl. adott kép szövegaláírásá-nak megváltoztatása, azonos szövegek különböző képekhez rendelése).

Hang és kép együttes alkalmazása (pl. árnyjáték, dramatikus játék), szabad asszociációk megfogal-mazása a létrejött üzenetek kapcsán.

Reklámhordozó felületek (pl. folyóirat, póló, rek-lámszatyor, kitűző, hűtő mágnes) gyűjtése, cso-portosítása, értelmezése a reklámkészítő szándé-

Magyar nyelv és irodalom: szöveg és kép viszonya. Ének-zene: zenei stílusok és for-mák. Dráma és tánc: nem verbális kommunikációs játékok. Informatika: multimédiás dokumentumok elő-állítása kész alapelemekből.

4

ka és kifejezésmódja közötti összefüggés alapján.

Korábban készített saját alkotás továbbgondolása, felhasználása alkalmazott grafikai feladatként (pl. DVD-borító, képernyővédő, arculati elem), vagy képgrafikaként.

Nem mozgóképi reklámhordozók (pl. CD-borító, plakát, csomagolóanyag, termékcímke) tervezése, kivitelezése szabadon választott technikával (pl. digitális képszerkesztéssel, kollázs technikával vagy élőképben), a reklám hatásmechanizmusá-nak tudatos használatával.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Hang-, szöveg- és képkapcsolat, kommunikációs csatorna, üzenet, reklámhordozó, reklámfelület, szlogen, médium, manipuláció, képi valóság, fikció, vizuális és verbális sűrítés, kiemelés, alkalmazott gra-fika.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevé-kenység során.

Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása.

Néhány rajzi és tárgykészítési technika megfelelő használata az alkotótevékenység során.

Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel.

Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

5

Alapfogalmak

Mi a média?

A média egy olyan közvetítő közeg, amely a nagyközönség számára juttatja

el az információt. A média a médium szó többes száma, ezért nyelvtanilag

nem helyes a médiák kifejezés.

A medium latin szó. Eredeti jelentése szerint a saját akarattal nem ren-

delkező, más által befolyásolható személyt jelentett. Olyan valakit, aki

közvetít ember és nem anyagi világ között. A Közvetítő közeg jelenté-

sét vették át a mai értelmezésekor. Ilyen közvetítő közeg a modern tár-

sadalmakban tömegtájékoztatásában az újság, a rádió, a televízió, az

internet.

Az információ latin eredetű szó, amely értesülést, hírt, üzenetet, tájé-

koztatást jelent.

Médiafajták

Nyomtatott például a könyv, az újság, a szórólap, a plakát.

Elektronikus média a rádió, a televízió, a film (mozi), a számítógép

(internet), a kábelrendszerek, a hanglemez, a hangkazetta, videokazet-

ta, a CD, a DVD.

Az audiovizuális média fogalmán a hangos mozgókép médiumait ért-

jük, amelyeknél a kép és a hang egyszerre sugároz információt, ilyen

például a film, a televízió, a multimédiás CD, a DVD.

Mi az internet?

Az internet kifejezés nemzetközileg elterjedt szó, az angol eredetű

internetwork szóból ered, szó szerint hálózatok közötti-t jelent.

Internetes portálok

e-mail: az angol electronic mail kifejezésből származik, ami „elektro-

nikus posta”-ként vagy „villanyposta”-ként fordítható le.

blog: egy olyan periodikusan, újabb bejegyzésekkel bővülő weboldal,

amely ezek sorozatából áll.

facebook: amerikai alapítású ismeretségi hálózat, amely 2004. február

4-én kezdte meg működését.

6

Mi a kommunikáció?

A kommunikáció a latin ’communis’ szóból ered, ennek eredeti je-

lentése: közös, általános, esetleg közlés, átadás. Átvitt értelemben a

gondolatok közlését jelenti a hallgatóság felé.

A szó a köznyelvben a különféle jelrendszerek segítségével történ

információcserét jelenti. A kommunikáció kifejezést a médiában

használhatjuk hírközlés, tájékoztatás értelemben is. A kommuniká-

ció ugyanakkor az emberi kultúra közvetítésére szolgáló rendszer

is.

A kommunikáció alaptétele: nem lehet nem kommunikálni, ami azt

jelenti, hogy minden emberi megnyilvánulás (még a hallgatás és

nem cselekvés is) kommunikáció, hiszen üzen és jelent valamit.

Személyes adatok: bármely meghatározott (azonosított vagy azo-

nosítható) természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az

adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Mi a reklám?

Tájékoztatást ad a leendő vásárló, fogyasztó számára, így segít a döntés

meghozatalában (melyik terméket válassza).

Célja: a figyelemfelhívás és a célközönség befolyásolása.

7

Médiahasználati kérdőív

Kedves Tanuló!

Kérlek, válaszolj az alábbi kérdésekre, amely médiahasználati szokásaidra

kérdez rá. Kitöltése anonim, eredményét a médiaismereti bemutató órához

használom fel.

Köszönöm együttműködésed.

Szilágyi Ildikó - médiatanár

1) Mit csinálsz az alábbiak közül leggyakrabban (az legyen az első) és

melyeket kevésbé? Számozással állítsd sorrendbe!

Médiahasználati szokások jelöld “x”-

szel,

ha használod

sorrend

a) tévénézés

b) számítógépezés (internet, játékok, zene, e-

mail stb.)

c) mobiltelefon használat (hívás, SMS, játé-

kok, fényképezés, internet, zenehallgatás)

d) MP3 lejátszó hallgatása

e) videojáték lejátszó használata(konzolos és

hordozható)

2) Egy NAP kb. hány órát tévézel? Karikázd be!

a) kevesebb, mint 1 órát

b) körülbelül 2 órát

c) körülbelül 3 órát

d) körülbelül 4 órát

e) 5 vagy több órát

3) Írd le, melyek a kedvenc tévécsatornáid!

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

8

4) Milyen műsorokat nézel a tévében? Melyiket kedveled legjobban (az legyen az első) és melyeket kevésbé? Számozással állítsd sorrendbe!

Tévénézési szokások jelöld “x”-

szel,

ha nézed

sorrend

a) (élőszereplős) film (sorozatok vagy “nagy-

játékfilmek”)

b) hírműsor

c) reklám

d) sport

e) rajzfilm

f) zene

g) vetélkedők

h) talkshow-k

i) dokumentumfilmek (természetfilmek, tör-

ténelmi, hobbi)

5) Milyen gyakran használsz számítógépet? Karikázással jelöld a megfe-lelő választ!

a) soha

b) nem szoktam minden héten számítógépezni

c) hetente 1-2 nap számítógépezek

d) hetente 3-4 nap számítógépezek

e) hetente 5-6 nap számítógépezek

f) mindennap számítógépezek

6) Egy NAP körülbelül hány órán át számítógépezel? Karikázd be a meg-felelő választ!

a) kevesebb, mint 1 órát

b) körülbelül 2 órát

c) körülbelül 3 órát

d) körülbelül 4 órát

e) 5 vagy több órát

9

7) Milyen gyakran használod a számítógépet az alábbi tevékenységekre? Minden sorban jelöld a megfelelő választ!

soha havonta

néhány-

szor

hetente né-

hányszor

szinte

min-

dennap

naponta

többször

a) e-mail

b) chat

c) online számítógépes

játékok játszása

d) nem online játékok

játszása

e) fájlletöltés (filmek,

zenék, szövegek)

f) fájlfeltöltés (filmek,

zenék, szövegek)

g) fájlmegosztás

(youtube, flickr stb.)

h) közösségi oldalak

használata (pl.:

IWIW, Facebook,

stb.)

i) saját profiloldalad

gondozása közösségi

oldalakon

j) ismerősök történése-

inek követése közös-

ségi oldalakon

k) fórumok olvasása

l) hozzászólás fóru-

mokhoz

m) blogok olvasása

n) blogok írása

o) hozzászólás mások

blogjaihoz

p) wiki jellegű tartal-

mak olvasása

10

8) Hol használod az internetet? Karikázd be a megfelelőt!

a) otthon

b) iskolában

c) barátoknál

d) könyvtárban

e) máshol, és pedig:

……………………............................................. ..........................................

9) Melyek a kedvenc számítógépes játékaid? Sorold fel őket!

10) Melyek a kedvenc közösségi oldalaid (iwiw, hotdog, mywip, facebook stb.)?

11) Melyek a kedvenc honlapjaid?

11

12) Mire használod a mobiltelefonodat? Számozással állítsd sorrendbe!

jelöld “x”-

szel,

ha használod

sorrend

a) beszélgetés (hívás, hívásfogadás)

b) SMS-ezés

c) internetezés

d) játék

e) fényképezés

f) filmezés

g) zenehallgatás

h) videók nézése

13) Mi a kedvenc könyved/könyveid?

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

________________________________________________________

12

Digitális világ

Irány a világháló!

Kiemelt témák

Mire használhatjuk az internetet?

A használathoz szükséges feltételek megismerése és tudatosítása

Az internethasználat alapszabályainak megismerése és elsajátítása

Az internet pozitív és negatív oldalának ismerete

Az óra célja

A tanulók ismerjék meg, milyen módon léphetnek be az internet-

használók közé, váljon tudatossá, hogy ez felelősséget is jelent.

Legyen fogalmuk arról, hogy a nethasználatnak pozitív és negatív

hatásai egyaránt lehetnek

Gyakorlatok

Gyűjtsenek példákat a diákok olyan weboldalakra, amelyeket szí-

vesen használnak, és amelyet szívesen ajánlanának barátaiknak is.

Szervezhetünk szavazást is a legérdekesebb weboldalak rangsorá-

nak elkészítésére.

Eszközök

A prezentációban öt ajánlott weboldal szerepel, amelyek az interak-

tív táblán közösen megtekinthetők

1. A világháló körülöttünk

Az internet behálózza életünket, szinte megkerülhetetlenül van jelen az éle-

tünkben. Gyűjtsenek példákat a tanulók arra, mire használ(hat)ják az in-

ternetet, hol hallanak az internetről a hétköznapi életükben.

Mire használják saját maguk, családjukban, barátaik és ismerőseik?

Gyűjtsék össze az általuk ismert és legjobbnak tartott honlapok címét!

Melyik honlapot ismeritek az alábbiak közül?

egyszervolt.hu,

tevezzokosan.hu,

minimax.hu,

unicef.hu

13

2. Hogyan viselkedjünk?

Beszéljük meg a tanulókkal, mi a különbség az internetes és a személyes

kapcsolatok, a valódi és az online közösségek között? Hogyan befolyásolja

ez a viselkedési szabályokat? Vannak olyan szabályok, amiket nem kell be-

tartani?

Az internet felhasználói ugyanúgy közösséget alkotnak, mint például az

osztálytársaid, vagy iskolatársaid, vagy a lakóhelyeden élő emberek. Ennek

megfelelően kell viselkedned ebben a virtuális közösségben!

Alapelv: úgy bánj másokkal, ahogy szeretnéd, hogy mások is bánjanak

Veled!

3. Megbízhatunk-e a netes forrásokban? Tudatosítsuk a diákokban, hogy nem szabad mindent kritika nélkül elhinni,

amit az interneten találnak. Beszéljék meg, mi alapján lehet eldönteni, me-

nyire megbízható egy weboldalon található adat? (Ellenőrzés több, külön-

böző forrásból; segítségkérés hozzáértő barátoktól, ismerősöktől.)

Mi vár Rád az interneten? A gyerekekben/tanulókban tudatosítani kell, hogy az internetnek nemcsak

pozitív, hanem negatív hatásai is lehetnek (helytelen viselkedés/használat

esetén). Keressünk példákat, és mutassuk be azt is, mi volt a „bajba kerü-

lés” oka! Tegyük világossá, hogy nem önmagában az internet a hibás, ha-

nem a felhasználók/emberek helytelen/ vagy rosszindulatú viselkedése!

Az internet egy trópusi őserdőhöz hasonlít, ahol a rengetegben nagyon sok

érdekességet és kincseket és akár barátokat is találhatsz. De számtalan ve-

szély is leselkedik Rád, amelyek kikerüléséhez kellő körültekintéssel kell

használnod a hálózat lehetőségeit.

Vajon mik lehetnek ezek a veszélyek?

Gondolkodjatok, és soroljatok fel minél többet!

Hallottatok már olyan esetet, amikor valaki bajba került a helytelen inter-

net-használat miatt?

4. Megbízhatunk-e a netes forrásokban?

14

Hogyan lehetünk biztonságban az interneten?

Kiemelt témák

Veszélyforrások az interneten, a védekezés lehetőségei

A biztonságos internetezés szabályai

Az óra célja

A tanulók megismertetése az internet használatának lehetséges ve-

szélyeivel, a különböző veszélyek ellen való védekezés lehetősége-

ivel.

Internetes kvíz kérdések:

1. Milyen esetben küldheted el egy online ismerősödnek a valódi neved

és lakcímedet:

a) már hónapok óta ismeritek egymást a netről.

b) ha Ő is elküldte Neked a nevét és címét.

c) ha elküldte neked az osztályképüket, amin ő is rajta van.

d) ha ugyanannyi idős, hasonló zenéket kedvel és hasonló hobbija

van, mint neked.

e) a fentiek közül egyik esetben sem.

2. A következők közül melyek nem számítanak személyes információ-

nak?

a) a valódi vezetékneved és a keresztneved kezdőbetűje

b) az iskolád neve

c) a kedvenc színed

d) édesanyád vagy édesapád valódi neve (de nem a Tiéd)

e) a születési dátumod (a neved elárulása nélkül)

3. Mikor küldhetsz valakinek képet magadról az online kapcsolat ese-

tén?

a) Csak abban az esetben, ha ez a házi feladat.

b) Ha a képen kitakarod a szemedet.

c) Ha egy barátod is ott ül melletted a gép előtt.

d) Ha valamelyik szülőd is ott ül melletted a gép előtt és ő is bele-

egyezik.

e) Ha egy modell munkára szeretnél jelentkezni.

15

4. Mit kell tenned abban az esetben, ha valaki zaklat, vagy olyasmiket

ír/mond, amik zavarnak téged?

a) Egyszerűen ne figyelj rá/ne törődj vele.

b) Mondd el a barátaidnak online, ha ők is elkerülhessék ezt az em-

bert.

c) Közöld vele, hogy nem akarsz vele többet beszélni.

d) Fejezd be azonnal a beszélgetést, és szólj a szüleidnek vagy taná-

rodnak.

e) Vedd fel a barátaid listájára.

5. Ha e-mailben egy csatolt file érkezik, abban az esetben nyisd meg, ha

a) úgy gondolod, hogy ismered azt, aki küldte.

b) az nem egy program, csak egy kép-

c) lefuttattad a víruskeresőt rajta, és az jelezte, hogy nem fertőzött.

d) egy szülő vagy tanár is van veled, és ő azt mondja, megnyithatod

biztonságosan.

e) a file segít abban, hogy bármely zenét ingyenesen letölthess, amit

csak szeretnél.

6. Az online jelszavadat csak abban az esetben árulhatod el valakinek,

ha

a) utána azonnal megváltoztatod.

b) már személyesen ismered az illetőt.

c) a másik megígéri, hogy nem mondja el senkinek.

d) az internet-szolgáltató alkalmazottja kéri tőled mailben vagy chat-

en.

e) semmikor.

Gyakorlatok

A veszélyforrások felismerése, csoportosítása kártyákkal.

Eszközök

Nyomtatható, szétvágandó munkalapok.

16

Mindent rólad – személyes adatok

Kiemelt témák

Megvizsgálni azokat a módszereket, amelyekkel a weblapok

információkat gyűjtenek a látogatókról

Átgondolni, hogyan használják fel ezeket az információkat

Megérteni, hogyan működnek a számítógépes „sütik” (cookie-k)

Az óra célja

Megérteni, melyek a személyes adatok és hogyan, miért gyűjtik

ezeket

A tanulók legyenek képesek egy regisztrációt elvégezni, az „érzé-

keny” adatok megadása nélkül.

Gyakorlatok

Személyes információkat gyűjtő weboldal vizsgálata

Szituációs játék a számítógépeden található sütikről

Eszközök

Nyomtatható kártyák a szituációs játékhoz

Weboldalakra mutató linkek – a leckék kulcsgondolatait igazoló

képernyőképek

Mobilfónia 1. Eszközök, lehetőségek

Kiemelt témák

A mobilkommunikációhoz szükséges eszközök, feltételek

megismertetése

A használatból eredő költségek tudatosítása

Az óra célja

Megismerni, hogy milyen technikai háttér szükséges a

mobilkommunikációhoz.

Megérteni az egyes mobilkommunikációs eszközök (mobiltelefon,

okostelefon, táblagép, modem) alkalmazásának lehetőségeit,

feltételeit.

Tudatosítani a mobilkommunikációs szolgáltatások használatának

költségeit.

17

Gyakorlatok

Szituációs játék: hogyan tudunk telefonálni, SMS-t küldeni a

telefonunkról.

A mobilkommunikációs eszközök rendszerezése.

Mindennapi használati szokások állításai alapján a mobilkommuni-

kációs költségek csoportosítása.

Eszközök

Nyomtatható munkalap (4.1)

Különböző mobilkommunikációs eszközöket tartalmazó,

nyomtatható kártyák.

Színes szalag, névtáblák.

Mobilfónia 2. A tudatos mobilhasználat

Kiemelt témák

• A mobilkommunikációban rejlő kockázatok és veszélyek

felismertetése

• Környezettudatosságra nevelés

Az óra célja

A tudatos mobilkommunikáció használatának erősítése,

támogatása.

Ismerkedés az adatvédelemmel.

Megismerni a mobilkommunikációs eszközök helyes használatának

alapvető szabályait.

Az elektronikus hulladékról való gondoskodás megalapozása

Gyakorlatok

Hogyan osszuk meg a fényképeket a közösségi oldalakon?

A személyes és nyilvános adat megkülönböztetése, adatvédelem

Váratlan, veszélyes helyzetek elemzése, megoldása

Környezettudatosság, az elektronikus hulladék kezelése

Eszközök

Példák közösségi oldalakon megjelenő adatokra

Példák váratlan, veszélyes helyzetekre

18

A hirdetések világa (mi a reklám?)

Kiemelt témák

Miért vannak hirdetések?

A környezetünkben található reklámok felismerése

A reklámok célközönsége és megfelelő elhelyezése

Az óra célja

Értsük meg, milyen célokat szolgálhat a reklám: elad, tájékoztat,

meggyőz

Ismerjük fel, hogy reklámmal nem csak a hagyományos

médiumokban találkozhatunk

Gyakorlatok

A reklámok csoportokba sorolása céljuk szerint (információt adnak

át/meggyőznek arról, hogy vegyünk meg valamit/valamilyen

véleményt népszerűsítenek)

Eszközök

Különböző típusú hirdetések példái.

Nyomtatható munkalapok.

19

Találd meg a reklámot!

Kiemelt témák

Mi a reklám feladata?

A reklámok felismerése különféle médiahordozókon

A digitális reklámozás alapkifejezéseinek bevezetése; mi, hol és

hogyan jelenik meg

A digitális média-formátumok felismerése

Az óra célja

A digitális médiafajták azonosítása

Értsük meg, milyen célokat szolgálhat a reklám: elad, tájékoztat,

meggyőz

Ismerjük fel, hogy reklámmal nem csak a hagyományos

médiumokban találkozhatunk, hanem a digitális média világában is

Gyakorlatok

Reklámok azonosítása a legváltozatosabb médiumokban

Reklámok felismerése az interneten (bannerek, reklámjátékok stb.)

Eszközök

Digitális reklámok.

Nyomtatható munkalapok

20

Mozgóképkultúra

Nagy Bandó András: A szalontüdő

„Több az ember vagyon nélkül, mint a vagyon ember nélkül.”

Pesten történt, amit most hallotok. Akkoriban még voltak gyorsbüfék,

ahonnan a lecsúszottakat sem nézték ki, sőt, léket kapott hajóikról ott

ereszthették le hányatott életük vasmacskáját, beleszagolva a kikötő babgu-

lyás, brassói és szalontüdő illatát árasztó levegőjébe. Melegséget árasztó

oázisok voltak ezek, a nagyváros kutya hideg, dermesztő sivatagában, a

nyomor és a gyomor találkahelyei.

Történetünk főhőse egy jó ötvenes, közel kétméteres, őszbe hajló, barázdált

arcú, ápolatlan szakállú egykori pécsi bányász, mellesleg a sakk elismert

tudora. Történt pedig, hogy pesti dolgait elintézvén a Délihez buszozott.

Odaérve örömmel konstatálta, hogy maradt még egy szűk félórája, bekap-

hatna valamit, s orrában máris ott érezte a szomszédos gyorsbüfé többször

kipróbált szalontüdőjének illatát. Pár perc múlva ott állt a pult előtt a hosz-

szú sorban. Még egy-két perc és máris mélyet szippanthatott a szalontüdő-

be, szinte kiszívva az étel ízeit. Tányérját az egyik talponállóra tette, majd –

mivel elfelejtett hozni – visszaállt italért a sorba. Pár perc alatt fordult, vég-

zett, s a szalontüdőhöz lépett. Illetve lépett volna!… Ugyanis a tányér mel-

lett egy lepusztult, hajléktalanforma férfi állt, és egyenletes tempóban kana-

lazta a főhősünk számára imént még elérhető közelségben lévő finomságot.

Főhősünknek földbe gyökerezett a lába. Döbbenten bámulta, méregette ezt

a szerencsétlen fickót, ahogy cseppet sem mohón, sőt, inkább nyugodtan,

ízlelgetve, a falatokat alaposan megrágva, veszélyt nem ismerve emelgette

szájához a gőzölgő szalontüdőt. Egy pillanatra elbizonytalanodott. Agyá-

ban, akár a sakkban, már a következő lépések sorjáztak. Órájára pillantva

állapította meg, egy új adagért már nem állhat vissza a sorba, lekésné a vo-

natot. Ezt a szerencsétlen fickót se küldheti el – bár egy pillanatra ez is

megfordult a fejében – de látta, úgy eszik, mint aki napok óta nem is látott

főtt ételt. Döntő lépésre szánta el magát. Szembe állt vele, s a fel-felnéző

szerencsétlenre megértő pillantásokat vetve belekezdett a szalontüdő hozzá

közelebb eső részébe. Néha el-elkapták egymás tekintetét, de egyikük sem

21

szólt, csak ettek, nyugodtan, valami emberhez méltó békében, szem előtt

tartva a „jut is, marad is” örök érvényű igazságát. Nem siettek.

Mozdulataikban ott rejtőzött az egymás iránti mélységes megértés. Tudták,

egyikük sem lakhat jól, de legalább elmondhatják, hogy ettek, ráadásul sza-

lontüdőt, amit jobbára az ízek harmóniájáért fogyaszt az ínyenc. Főhősünk

már megbékélt a „megfeleztük” állapottal, a helyzetet is érdekesnek találta,

titokban már be is írt magának egy piros pontot, és közben a kritikus pont-

hoz érkeztek. Mintegy kirajzolódott a demarkációs vonal, a tányér közepe,

a szalontüdő egyenlítője, az a pont, ahol valóban vizsgázni kényszerül az

emberség. Főhősünk némi makacsságot mutatott, szemével jelezte az ide-

gennek, hogy a szalontüdő innenső felére igényt tart, így aztán az idegen

abbahagyta az evést, kanalát a tányér mellé tette és szó nélkül kiballagott a

büféből.

Magára maradt hősünk bekanalazta a maradékot, a szaftot kitunkolgatta,

száját, szakállát megtörölte, s mielőtt kiment volna, óvatosan körülnézett:

vajon figyelte-e őket valaki? És ekkor, abban a pillanatban, amint hátrafor-

dult, szinte összerogyott a látványtól. Úgy állt ott, arcára kövült döbbenet-

tel, kipirult arccal, mint egy leforrázott rák. A szomszédos asztalon ugyanis

megpillantotta a pár perce odatett saját szalontüdőjét…

(reklám)

22

Mozgóképi kommunikációja