pedagÓgiai programkolcsey-gyor.sulinet.hu/wp-content/uploads/2017/10/pedagógiai-program.pdf ·...

"Az élet fő célja – tett; Tehát tégy!

S tégy minden jót, ami tőled telik

s mindenütt, ahol alkalom nyílik;" /Kölcsey Ferenc: Parainesis /

GYŐRI KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

GYŐR

2017.

Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola Pedagógiai program

2

Tartalom

1. Bevezető .............................................................................................................................. 4

2. Az intézmény nevelési programja ....................................................................................... 5

2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .... 5

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................... 8

2.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 10

2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 11

2.5. A pedagógusok, az osztályfőnök helyi feladatai ....................................................... 12

2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ......... 14

2.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ............................ 15

2.8. A szülő, tanuló és a pedagógus együttműködésének formái ..................................... 16

2.8.1. A diákokkal való kapcsolattartás formái ............................................................ 16

2.8.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái ............................................................ 17

2.8.3. Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel ...................................................... 18

2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ......................................................... 18

2.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya ................................................................................. 19

2.9.2. Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje.............. 19

2.10. A tanuló felvétele, az iskolaváltás és a tanuló átvételének szabályai .................... 23

2.11. Az iskolában tartott egyéb foglalkozások .............................................................. 24

2.12. Elsősegélynyújtásra, baleset megelőzésre, betegségek elkerülésére nevelés ........ 25

3. Az intézmény helyi tanterve ............................................................................................. 26

3.1. A választott kerettanterv megnevezése és a meghatározott órakeret......................... 27

3.2. A választott kerettanterv feletti óraszám ................................................................... 29

3.3. Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei ............................ 30

3.4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ................................................................... 31

3.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása ....... 31

3.6. A mindennapos testnevelés szervezése ..................................................................... 33

3.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai............ 34

3.8. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő

ellenőrzése és értékelése ....................................................................................................... 34

3.8.1. A tanulói teljesítmény értékelésének követelményei és formái ......................... 36

3.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok (házi feladat)

meghatározásának elvei és korlátai ...................................................................................... 39


3

3.10. A tanuló jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei......... 41

3.10.1. A magatartás értékelésének elvei ................................................................... 41

3.10.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei ................................................... 42

3.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................ 42

3.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ... 44

3.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ....................................... 45

3.14. Projektoktatás ......................................................................................................... 47

3.15. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .............................................. 48

3.15.1. Intézményünk integráló intézmény ................................................................ 48

3.15.2. A tanulók szociális esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos

intézkedések: ..................................................................................................................... 49

3.15.3. A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei ............................................ 51

3.16. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink .................................. 51

4. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésére-oktatására kidolgozott képzési terv .......... 52

4.1.Látássérült (gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztése ..................................................... 53

4.2.Hallássérült (nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztése .................................................... 56

4.3. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése ................................ 58

4.4.Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése ......................................... 60

5 .Legitimációs záradék ....................................................................................................... 61

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ................................................................................................. 62

4. Mellékletek ....................................................................................................................... 64

5.1. Az 1-4. osztály tantárgyi helyi tantervei .................................................................... 64

5.2. Az 5-8. osztály tantárgyi helyi tantervei .................................................................... 64


4

1. Bevezető

Iskolánkat 1929-ben alapították, 1997 őszétől iskolánkhoz tartozik a kismegyeri

tagintézményünk, mely 2014/15-ös tanévtől telephelyünkként működik. Nevelő-oktató

munkánk komoly hírnévvel, elismertséggel bír városszerte, amelyet alátámaszt magas

tanulólétszámunk, s ezt továbbra is szeretnénk megőrizni.

A több mint 60 jól képzett pedagógus munkáját hivatástudat és magas fokú szakmaiság

jellemzi. Nevelő-oktató munkánk során mind az alsó, mind a felső tagozatban nagy hangsúlyt

fektetünk a humán tárgyak oktatására, az idegen nyelvi és természettudományos képzésre. Az

első három évfolyamon játékos nyelvi előkészítő foglalkozást biztosítunk angol és német

nyelvből tanulóink számára. Felső tagozaton alap és emelt óraszámban tanítjuk az idegen

nyelvet. 7. évfolyamtól második idegen nyelvet (angol vagy német) is lehet választani. A 7. és

8. évfolyam differenciáltan, nívócsoportokban tanulja a matematikát. A rendszeres délutáni

sportköri tevékenységek mellett évente sítábort szervezünk kezdőknek és haladóknak. A DSE-

túrakör évente 10 alkalommal hazai és külföldi kirándulásokat szervez.

Délutáni foglalkozásaink kiegészítik az iskola nevelő-oktató munkáját, segítik a tanulók

felkészülését a tantárgyi órákra és szabadidős tevékenységet biztosítanak.

Tehetséges tanulóink olvasókör, énekkar, matematika, rajz, társas tánc, népi tánc, média,

drámajáték szakkörön vehetnek részt.

2008-ban „a város szívében működő intézményünk elnyerte az Ökoiskola címet. Így a

környezettudatos nevelés és az egészséges életmód kialakítása fontos szerepet játszik iskolánk

életében.

Szakmai és kulturális kapcsolatot tartunk fenn a szlovákiai Nagymegyeren működő Bartók Béla

Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolával.

Hagyományaink nagy része névadónkhoz fűződik. Ezek közül kiemelkedő a Kölcsey-hét. E

rendezvénysorozat keretében házi, városi és megyei versenyeket szervezünk. Ekkor jelenik

meg iskolaújságunk Lapka címmel. Kétévente diákjainkkal ellátogatunk Kölcsey szülőföldjére.

Intézményünk kiemelkedő eredményeit, eseményeit az Aranykönyvben dokumentáljuk.

Intézményünk iránt évek óta nagy érdeklődés mutatkozik, ezért beiskolázási mutatóink átlagon

felüliek. Magas színvonalú nevelő-oktató munkánk bizonyítéka, hogy végzős tanulóink több

mint 90%-a gimnáziumban illetve szakgimnáziumban tanul tovább.

Pedagógiai hitvallásunkat névadónk Kölcsey Ferenc gondolataival foglaljuk össze:

„Ki gyermeket nevel, az a hon iránt

szent kötelességet teljesít.”


5

2. Az intézmény nevelési programja

Küldetésnyilatkozatunk: humánum, korszerű tudás, tehetség, anyanyelv

ápolása, megújulás, hagyomány.

2.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai

Iskolakoncepciónkban vezető szerepet kap a humánum, hiszen munkánk minden fázisában

arra kell törekednünk, hogy a gyermekek optimális személyiségfejlődését szolgáló,

esélyegyenlőségen alapuló nevelési-oktatási rendszert működtessünk és folyamatosan

jobbítsuk azt. Tantestületünk fontosnak tartja a gyermek, a tanuló mindenek felett álló érdekét

(az oktatás színvonalában, az aránytalan teher elleni jogot, a segítséget a képesség

kibontakoztatásához, a személyiség fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez).

Tevékenységünk középpontjában a minőségi nevelő - oktatómunka áll, amely biztosítja

tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Arra

törekszünk, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában használható, alkalmazható,

korszerű tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb

környezetükben. Nagy hangsúlyt fordítunk az intézményben az IKT-eszközök rendszeres

alkalmazására a nevelő-oktató munka során.

Intézményünk kiemelt figyelmet fordít a tehetséges tanulók felismerésére, fejlesztésére. Ezt

erősíti szakköreink sokszínűsége.

Az anyanyelvünk szerepe identitásunk kialakulásában megkérdőjelezhetetlen, hiszen ez az a

csatorna, amelyen keresztül megismerjük a minket körülvevő és befolyásoló világot, amelyen

keresztül a szocializációnk történik. Azonosulunk Széchenyi István gondolataival –

„Nyelvében él a nemzet” _ ennek érdekében nagy hangsúlyt fektetünk az anyanyelv

ápolására. A kor kihívásainak megfelelően az idegen nyelv oktatása is meghatározó

intézményünkben.

Napjainkra bebizonyosodott, hogy fejlesztések nélkül az oktatás már nem működhet

hatékonyan. A korral való haladás minden tudományterület fennmaradásának feltétele, így a

pedagógiáé is. Mivel az oktatás optimális működése társadalmi érdek, így kiemelten fontos,

hogy igazodni tudjon a változó elvárásokhoz, a társadalom képzési igényeihez. Intézményünk

pedagógusai elkötelezettek a pedagógiai megújulás, az innovatív és a kreatív gondolkozás

irányában, melynek színtereit az ösztönző műhelyfoglalkozások, fórumok és a belső

tudásmegosztás biztosítják.

A „gyökerek” tudatos keresésével és vállalásával, azaz a hagyományőrzéssel és a

hagyományteremtéssel erősítjük tanulóink iskolánkhoz, nemzetünkhöz való kötődését.

Fontosnak tartjuk a kultúra iránti igény erősítését, amivel a tanulók későbbi életvitelének

formálását alapozzuk meg.


6

Céljaink megvalósítása érdekében az iskola pedagógusai értő figyelemmel, empátiás

megértéssel, pozitív megerősítéssel és nyílt magatartással közelednek az iskola tanulói felé.

Ezzel biztosítani kívánják, hogy a tanulók jól érezzék magukat az iskolában. Ennek a célnak az

érdekében a pedagógusok a tanuló személyiségét tiszteletben tartják, az oktatás során a tanulók

egyéni képességeit figyelembe veszik és segítik, hogy a tanulók saját életüket

megszervezhessék. Feladatunk a tanulói kompetenciák fejlesztése. Tanulóink legyenek képesek

a hatékony önálló tanulásra, a megszerzett ismeretek önálló alkalmazására. Legyenek kreatívak,

kezdeményezők. Tevékenységünk során arányos legyen a rászorulók fejlesztése és a tehetségek

felismerése, gondozása.

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges

infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. Intézményünkben 100%-os a szakos

ellátottság, szakmailag magasan képzett kollégák biztosítják a nevelő-oktató munka

hatékonyságát. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem

és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. A pedagógusok végzettsége, képzettsége

megfelel a nevelő-oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. Az intézmény

pedagógus továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya

figyelembe vételével alakítottuk ki. A humánerőforrásban bekövetkezett hiány esetén értesítjük

a fenntartót. Felkészült vezetők irányítják és ellenőrzik a pedagógiai munka folyamatait.

A nevelőtestület kiemelt figyelmet fordít az esélyegyenlőség megvalósítására.

Elvárt tanári kompetenciák (1-8.)

Pedagógiai alapelvek:

Az iskolában tanító pedagógusok az alábbi pedagógiai elvek alapján végzik nevelő-oktató

munkájukat:

humanista értékrendszer,

differenciált képességfejlesztés, önfejlesztés képessége,

az ismeretek megszerzésének eszközjellege,

fejlesztési szinthez (életkor) igazított tartalom,

tanulási - tanítási folyamat motiválása,

tanítási-tanulási folyamat fejlesztő ellenőrzése, értékelése,

kompetenciák fejlesztése:

o anyanyelvi kommunikáció,

o idegen nyelvi kommunikáció,

o digitális kompetencia,

o természettudományos kompetencia,

o matematika kompetencia,

o szociális és állampolgári kompetencia (személyközi interkulturális és szociális

kompetencia),

o esztétikai, művészeti, tudatossági és kifejezőképesség (kulturális kompetencia),

o kezdeményező- és vállalkozásképességi kompetencia,

o hatékony, önálló tanulás kompetencia.



7

Pedagógiai célok, értékek

Eszményeinkben olyan tanuló él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeként az

alábbi tulajdonságokat egyesíti magában:

becsüli a szorgalmas munkát, a tanulást,

viselkedése erkölcsös, udvarias, kulturáltan beszél,

fegyelmezett, kötelességtudó,

művelt, érdeklődő, nyitott,

kreatív, gyakorlatias,

van jövőképe, képes tudását fejleszteni,

képes a megszerzett ismereteket alkalmazni,

együttműködő, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket (toleráns),

óvja, védi a természetet, ápolja környezetét, egészségesen él,

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: anyanyelvünket, történelmünket, nemzeti kultúránkat és

más népek értékeit, hagyományait, alkalmazza a közösségi élet szükséges magatartás-

formákat.

A tantestület arra törekszik, hogy minél több pozitív tulajdonságot alakíthasson ki a

tanulóinkban. A tantestület a kulcskompetenciák (a tudás alapú, erős gazdasági versenyre,

demokráciára, a fejlesztendő kompetenciák – tudások, készségek képességek – rendszerének

alapvető elemei) kialakítására törekszik, figyel a tolerancia, énkép kialakítása, önismeret,

felkészítés és a felnőtt élet feladataira.


Tevékenységi formák, feladatok:

a nevelő-oktató munkánk legfontosabb eszköze a tanmenet,

következetes tanári magatartással és követelményrendszerrel dolgozunk tanítványaink

nevelése és formálása érdekében,

folyamatos és kitartó munkára, tanulásra késztetjük diákjainkat,

rendszeres értékeléssel és osztályozással adunk visszajelzéseket tanulmányaikról,

az eredményekről az értékelés megszületését követően azonnal tájékoztatjuk a tanulót

és a szülőt.

Eredményeink elérése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazzuk:

az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai

gyakorlatokat az intézményen belül és kívül,

minden diákot egyéniségként kezelünk, és megkeressük fejlesztésének, nevelésének

optimális lehetőségét,

osztályfőnöki munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk minden tanítványunkkal és

családjával való folyamatos kapcsolattartásra, nevelési folyamatuk irányítására,

a fentiek érdekében folyamatosan együttműködünk a tanulót nevelő családdal,

jelzéseket adunk és veszünk tanítványunk fejlesztésének biztosítása érdekében.


8

Nevelő-oktató munkánk eredményeként az intézményünkben végzett tanulók az alábbi

képességekkel, személyiségjegyekkel, kompetenciákkal és ismeretekkel kell, hogy

rendelkezzenek:

önálló és társas tanulásra való képesség,

életkorának megfelelő szóbeli, írásbeli kifejezőképesség, szövegértés,

a továbbhaladáshoz szükséges alapvető ismeretek,

a matematikai kompetencia kialakítása,

problémamegoldó képesség, kreativitás,

megbízhatóság és kiszámíthatóság,

együttműködés és helyes anyanyelvi kommunikációs képességek kortársakkal és a

felnőttekkel,

idegen nyelvű és különböző kultúrák közötti kommunikáció képessége,

információs és telekommunikációs képességek, valamint digitális kompetencia,

egészséges életmód, önmagát ismerő személyiség,

a helyes magatartási módok elsajátítása,

nyitottság az emberi kapcsolatokra, tolerancia,

minden embertársával humánus, megértő,

természetvédelem, a fenntarthatóság biztosításának képessége.


2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A NAT kiemelt jelentőséget tulajdonít a kulcskompetenciáknak a személyiségfejlesztésnek, az

emberismeretnek, hiszen egy demokratikus társadalomban ez alapfeladat.

A tanulócentrikus iskolakép erősödésével intézményünk nagy jelentőséget tulajdonít az

erkölcsi önismereti, a társismereti, az emberismereti és a reális társadalomismereti

érzékenyítésnek.

Pedagógiai feladataink között kiemelt szerepet kap az egységes, alapvető ismerettartalmak

átadása, elsajátítása, valamint az ezekre épülő differenciálás. E feladatok pedig azt a célt

szolgálják, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel,

az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel,

spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki

személyiségüket. Intézményünk a partnerközpontú működés megvalósításával biztosítja, hogy

közelítsen a környezeti elvárásokhoz.

Tantestületünk legfontosabb célja és feladata, hogy sokoldalúan fejlett, egészséges, tanulni

vágyó, önmagára és környezetére egyaránt igényesen figyelő, társas kapcsolatokat kialakító,

értékeket megőrző és új értékeket létrehozó személyiségeket fejlesszen.


9

Ennek területei:

kompetencia alapú oktatás, a kulcskompetenciák fejlesztése,

értelmi és erkölcsi nevelés

az alkotásvágy fejlesztése,

tanulók önismereti fejlesztése,

mindennapos testnevelés,

egészségnevelés,

környezetvédelmi nevelés,

kognitív képességek fejlesztése,

iskolánk színes és sokoldalú programjai.

Az alapkészségek (beszéd-beszédértés, számolás, olvasás, írás, művészet-befogadás)

eredményes fejlesztéséhez az egyéni adottságok kibontakoztatására, személyiségközpontú

oktatást igyekszünk nyújtani tanulóinknak. Egyéni és kiscsoportos foglalkozások

korrepetálások, vetélkedők, versenyek, pályázatok és különféle megbízások szervezésével és

adásával fejlesztjük tanítványainkat.

A mindennapos sportolás és testedzés felkészíti tanulóinkat a testi és szellemi

teljesítőképességük növelésére.

Fontos feladatunknak tartjuk az egészséges életmódra, a családi életre való nevelést, amely

beépül valamennyi műveltségi terület, tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. Kiemelt pedagógiai

törekvésünk, hogy felkészítsük tanulóinkat arra, hogy felnőtt korukban képesek legyenek

életmódjukra vonatkozóan helyes döntést hozni, egészséges életvitelt kialakítani, maguk és

családjuk számára.

A környezetvédelmi nevelés az iskola egész szellemiségét áthatja. Célunk a tanulók

környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. Tanulóinkat arra neveljük, hogy

váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, életmódjukban a természet tisztelete, a

felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Igyekszünk

megóvni tanulóinkat az őket érhető káros hatásoktól, ezért drogprevenciós programokat

szervezünk. Ennek színtere a szülői értekezlet, az osztályfőnöki óra, önismereti csoportmunka

s a tanórán kívüli lehetőségek.

A tanulók önbecsülése, a közösségben elfoglalt helye meghatározó a tanulás folyamatában is.

Fontos, hogy a lehetőségekhez mérten minden gyermek találhasson önmaga számára fontos,

kellemes és hasznos időtöltési lehetőséget iskolán belül, amely sikerélményhez és elismeréshez

juttatja.

Iskolánk programjai egyfajta modellként szolgálnak a szabadidő helyes, tartalmas eltöltéséhez.

Szakköreink, szabadidős tevékenységeink színes palettáját kínáljuk tanulóink számára:

olvasókör, matematika-, rajz-, média-, társastánc, dráma szakkör. A háziversenyek, néptánc-

illetve sakkoktatás, a sítáborok, nyári táborok, az erdei iskola, a hangverseny- és a

múzeumlátogatások, a klubdélutánok és az ünnepélyek, tanulmányi kirándulások igazodnak

tanulóink sokoldalú esztétikai, érzelmi neveléséhez.


10

Az erkölcsi nevelés feladata az alapvető erkölcsi értékek megismerése, tudatosítása és

gyakorlása az iskolai életben. Ehhez a következő készségfejlesztési területeken kínálunk

tapasztalatszerzési, cselekvési, gyakorlási lehetőséget: hatékony kommunikáció és

kifejezőkészség fejlesztése, az érzelmek feldolgozása, feszültségkezelés, társasági

alkalmazkodás, véleményalkotás, problémamegoldás, döntéshozás, célkitűzések,

magabiztosság: ellenállás a csoportnyomásnak, kockázatcsökkentés. Kiemelt figyelmet

fordítunk a tanulási kudarcok elkerülésére, melynek érdekében felzárkóztató foglalkozásokat

tartunk, és fejlesztő pedagógus munkáját is igénybe vesszük.

2.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A teljes körű egészségfejlesztés célja:

a tanulók ismerjék meg önmagukat, testük működését, tekintsék az egészséget értéknek,

legyenek tisztában az életkoruknak megfelelő egészséges életmód kritériumaival

(elegendő alvás, mentálhigiénés ismeretek, egészséges étrend, mozgás fontossága),

legyenek toleránsak, segítőkészek beteg vagy sérült társaikkal szemben,

alakuljon ki bennük az egészséges életmód iránti igény és használjanak fel minden

korábban megszerzett ismeretet, hogy egészségüket megőrizzék,

kiemelt feladat a mindennapos testedzés megvalósítása és a mozgás szeretetének

kialakítása,

legyenek tisztában az egészségre ártalmas anyagok (alkohol, dohányzás, drogok)

szervezetünkre gyakorolt károsító hatásaival; ismerjék a megelőzés formáit,

lehetőségeit illetve a segítő intézményeket, szervezeteket.

Az egészséges felnőtt életre való felkészítés:

egészséges táplálkozás,

egészséges testápolási szokások,

rendszeres testmozgás, sport,

lelki egészség, harmonikus életvitel,

káros szenvedélyek kialakulásának (cigaretta, alkohol, drog) elkerülése,

az emberi kapcsolatok ápolása (kommunikáció és konfliktuskezelés),

családi életre nevelés,

szexuális felvilágosítás,

iskolai erőszak, bántalmazás,

baleset-megelőzés.

A tanulók egészségtudatának kialakításában fontos szerepe van a következőknek:

iskolai és iskolán kívüli nevelés,

pozitív énkép kialakítása,

egészséges élet-modell megteremtése,

konfliktuskezelés elsajátítása,

megelőzés,

felnőtt (szülő, pedagógus) példamutatása.


11

Az iskolai egészségfejlesztés színterei:

tanórák, kiemelten osztályfőnöki, környezetismeret, természetismeret, biológia,

testnevelés óra,

osztályfőnöki óra,

tematikus rendezvények: egészségnap, sportnap,

szakkör,

sportkör, sportversenyek,

egyéb rendezvények: rendhagyó óra, előadás, filmvetítés.

A betegségek megelőzésében, az egészséget támogató magatartás formálásában az iskolaorvos

az orvosi szűrővizsgálatok alkalmával aktívan és folyamatosan részt vesz, probléma esetén

szülővel, osztályfőnökkel, iskolavezetéssel, társszakemberekkel a szükséges lépéseket

megteszi.

Az iskolai erőszak megelőzése iskolánk minden pedagógusának feladata. Az osztályfőnöki órák

anyagába a téma kiemelten bekerül. A diákönkormányzat is kiemelten kezeli. A hangsúly a

megelőzésen van. A keletkező esetekben a legrövidebb idő alatt eljárunk, a szülőt minden

esetben bevonjuk a folyamatba.

2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Feladatunknak tartjuk a szociális és állampolgári kompetenciák kialakítását, melyek lehetővé

teszik a kisebb-nagyobb közösségek létrehozását, és demokratikus működtetését. Emellett

segítik tanulóink egyéni kapcsolatteremtését és együttműködését másokkal. Éppen ezért

fontosnak tartjuk az iskolai csoportok állandóságát a közösségek megerősödése céljából. A

gyerekek tagjai az iskolai közösségnek, ugyanakkor kisebb csoportok tagjaiként élik

mindennapi életüket.

Az osztályközösség hatásköre

Az osztályközösség szokásokkal, szemléletmóddal rendelkező tanulók közössége. Ennek a

közösségnek meghatározó a légköre, szellemisége, melyben életszemléletet kell formálni és

fejleszteni.

Az osztályközösség feladata:

a tanulók pozitív befolyásolása,

egyéni értékek felismerése,

egymás tiszteletben tartása,

egymás segítése, támogatása,

mások gondjainak, nehézségeinek meglátása.


12

Két, egymást jól kiegészítő tanulói szervezet működik az iskolában: – a Diákönkormányzat

(DÖK) és – a Diáksportegyesület (DSE).

Emellett a gyerekek érdeklődésének megfelelően szakkörök szerveződhetnek (színjátszó,

énekkar, néptánc, társastánc, sakk, rajz, matematika stb.) Nem kevésbé fontosak az évfolyamok

által szervezett rendezvények (közös hangverseny, színház- és múzeumlátogatások,

klubdélutánok, kirándulások stb.) és a szerveződő erdei iskola sem. Az erdei iskola – azon

kívül, hogy egy másfajta ismeretszerzésre ad lehetőséget, – megerősíti az egyes osztályok, vagy

évfolyamok közösségi szellemét.

Az iskolai táborok közelebb hozzák egymáshoz a különböző évfolyamokba járó gyerekeket,

kedvezően hatva együttműködő képességük fejlesztésére.

A Diákönkormányzat fő feladata a gyermeki jogok védelme, a tanulók és közösségeik

érdekének képviselete, az érdekérvényesítés feltételeinek megteremtése. A Diákönkormányzat

tagjai jelentik a kapcsolatot kisebb közösségek – osztályok – és a nagy közösség – iskola –

között. Munkájukat az éves munkaterv szerint végzik, a tagok szavazati joggal rendelkeznek,

és a DÖK üléseken gyakorolják jogaikat. Ezeken az üléseken történik a különböző feladatok

elvállalása is (programok szervezése, lebonyolítása, papírgyűjtés megszervezése, dekorációk,

felhívások elkészítése), melyeket aztán a kisebb közösségek közös munkája valósít meg. Az

ülések nyilvánosak, és évente egyszer diákközgyűlést tartanak, ahol az iskolavezetés válaszol

a gyermekek által felvetett problémákra.

Az intézmény a Kt. 17. § (13) szerint biztosítja diáksportkör működését. A feladatot

iskolánkban megállapodás alapján a Herkules Diáksport Egyesület látja el. Az egyesület saját

szabályzatában rögzítetten végzi tevékenységét. Éves tagdíjat szed, sportköröket működtet. A

sportkörök szervezése az intézménnyel és a diákönkormányzattal egyeztetve történik. Az

egyesület segít az intézménynek a sporttevékenységek és sporteszközök finanszírozásában. A

túrakör havi rendszerességgel szervez a tanulóknak önköltséges kirándulásokat. A

sportegyesületben diákjaink részvétele önkéntes.

Elvárt tanári kompetenciák (2., 4., 5., 6.)

2.5. A pedagógusok, az osztályfőnök helyi feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza.

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai a következők:

a tanítási órákra való felkészülés,

a tanulók dolgozatainak javítása,

a tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése, értékelése,

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

osztályozó vizsgák lebonyolítása,

kísérletek, dolgozatok összeállítása,

Erdei iskolát akkor szervezünk, ha pályázati forrásból biztosítani tudjuk a költségeket.


13

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

hospitálás - félévente 2 tanóra,

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű

munkavégzés,

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a

felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája

során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire,

együttműködik az osztály diákönkormányzati képviselőivel, segíti a tanulóközösség

kialakulását,

segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját,

kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével,

figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,

minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti,

szülői értekezletet tart,

ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: a napló ellenőrzése, félévi és év

végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással

kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása,

segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát,

kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra,

kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével,

tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskolai feladatokról, azok megoldására mozgósít,

közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,

javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére,

órát látogat az osztályában - félévente legalább 2 tanórát.


14

2.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Intézményünk gondoskodik, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelésének-

oktatásának megfelelő tárgyi eszközök rendelkezésre álljanak, és támogatja azok folyamatos

fejlesztését.

Tehetséggondozás

Iskolánk nevelőtestülete kiemelt figyelmet fordít a tehetséges tanulók felismerésére és

fontosnak tartja a tehetséggondozás szükségességét. Pedagógiai munkának szerves részét

képezi a tanulási stratégiák sokféleségének megismertetése. Törekvésünk, hogy tanulóink

elsajátítsák és alkalmazzák a számukra legmegfelelőbb tanulási stílust, a legeredményesebb

tanulási módszert. A társadalomban is megnőtt az igény az önálló gondolkozású, kreatív

képességekkel rendelkező, döntésképes kezdeményezőképességgel és vállalkozói

kompetenciával bíró munkaerő iránt, és ez egyre fokozza a gyerekek, a szülők, az iskola tágabb

környezetének elvárásait, hogy az iskolából minél több, problémamegoldásra képes tanuló

kerüljön ki, aki a megszerzett tudását alkalmazni tudja, kreatív és önálló, ugyanakkor társaival

jól együttműködő.

A pedagógusok szakértelme, gyermekközpontú nevelési stílusa, versenyekre felkészítő

munkája, a napköziben végzett sokféle tevékenység, valamint a szakköri foglalkozásokon

végzett munka hozzájárul ahhoz, hogy a tehetséges tanulók azonosíthatók legyenek.

A szaktanárok megfelelő fejlesztő feladatokkal gondoskodnak arról, hogy a kiemelkedő

képességű tanulóink továbbfejlődhessenek. A tehetségfejlesztés színterei: az órán kívüli egyéni

vagy kiscsoportos foglalkozások, továbbá iskolai versenyeztetés, kerületi és magasabb szintű

tanulmányi versenyek. A pedagógusok figyelnek a tehetséges, különleges képességű tanulókra,

és indokolt esetben tehetségazonosításra küldik a GY-M-S Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Győri Tagintézményébe.

Fontosnak tartjuk intézményi szinten a konzultációt és tapasztalatcserét. Ennek érdekében a

félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten beszámolnak a velük való külön foglalkozás

eredményeiről.

Az iskolából kikerülő tehetségek életútját követjük, figyelemmel kísérjük. A pályakövetés a

középiskolák adatszolgáltatásának hiányában nehezen megoldható.

A kiemelten tehetséges tanulók munkáját Kölcsey-plakettel jutalmazzuk a 8. évfolyam végén,

amennyiben tehetsége mellé példamutató magatartás és szorgalom, valamint kiváló tanulmányi

eredmény is társul. Lásd: Házirend

Azokat a tehetséges tanulókat, akiknek szakmai vagy egyéb okból nem tudunk kibontakozási

lehetőséget, fejlesztést biztosítani, támogatjuk külső tanulmányaikat (zene, képzőművészet,

sport stb.). Pl.: magántanuló, készségtárgyakból felmentés stb.

Az elmúlt években a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő, valamint a sajátos

nevelési igényű diákoknak a számaránya a mi iskolánkban is jelentős módon emelkedik, e

változás a társadalomban végbemenő deszocializációs folyamatok egyenes következménye.


15

A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők valamint sajátos nevelési

igényű tanulók segítése

A beilleszkedési, és magatartási és tanulási nehézségek megjelenése jelei lehetnek annak, hogy

tanítványaink valamiféle szociális problémával, családi bizonytalansággal, életviteli

nehézséggel küzdenek, és ezek az események nyomják rá bélyegüket mindennapi

viselkedésükre.

Ezért a beilleszkedési és magatartási nehézségeket mutató tanítványokhoz mindig megértéssel

és kellő empátiával fordulunk. Igyekszünk biztosítani számukra a kapaszkodót, hogy családi,

szociális problémákban, esetleg már a személyiség nem megfelelő fejlettségében, a családi és

létbizonytalanságban rejlő gondok megoldási útján indulhassanak. Ehhez az iskola minden

pedagógusának érzékeny odafigyelésére, előítélet-mentes pedagógusi személyiségére szükség

van, mindenekelőtt azonban az osztályfőnökök kötelessége a problémákkal küzdő személyiség

felismerése, az osztályban tanító pedagógusok diszkrét informálása. Hatékony együttműködést

folytatunk a fejlesztő - és gyógypedagógus pedagógus kollégákkal. A problémák felismerése

esetén a négyszemközti megbeszélések során az elvárások és a pedagógusi tanácsok világos

megfogalmazásával segítjük diákjainkat. Szükség esetén igénybe vesszük az iskolai védőnő,

valamint a családsegítő munkatársak segítségét.

Kiemelt figyelemmel kezeljük a sajátos nevelési igényű tanulók helyzetét. Tanulmányi

előmenetelük segítése céljából fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk számukra. Integrációjukat

az iskolaorvos, a védőnő, az osztályfőnök és a többségi pedagógusok együttműködése segíti.

Az együttműködés módját az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

A fenti feladatok összefogását a fejlesztő - és gyógypedagógusok jól működő szakmai csoportja

végzi, folyamatosan kapcsolatot tartva az illetékes szakszolgálat munkatársaival, illetve a

gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel

és hatóságokkal.

Elvárt tanári kompetenciák (1., 3., 5., 6.)

2.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli,

szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai

diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak

választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb rendű

jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Szervezetét és tevékenységét

saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja, szabályzatát a választó

tanulóközösség fogadja el. A nevelőtestületnek egyetértési joga van. Az iskolai

diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata

alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az intézményvezető bízza meg.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.


16

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

a Házirend elfogadása előtt,

a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a

diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meghívjuk.

Évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen az intézmény

vezetőjének vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről, az

intézményi munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi

Házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Az évi rendes diákközgyűlés

összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében

meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat

vezetője vagy az intézmény vezetője kezdeményezheti.

A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a

diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a

megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kerülnek. A diákközgyűlés összehívásáért

az intézményvezető felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján

diákképviselőt választ. Az iskolai diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket

(helyiségek, berendezések használata stb.) az intézmény vezetése (ill. fenntartója) teljes

körűen térítésmentesen biztosítja. A diákönkormányzat bevételeinek felhasználásáról (pl.

hulladékgyűjtés bevétele, stb.) az intézményvezetéssel egyeztetve dönt.

2.8. A szülő, tanuló és a pedagógus együttműködésének formái

A nevelési-oktatási munkánk alapját a szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködése a

kölcsönös bizalom, az őszinteség és a teljes körű tájékoztatás képezi. Célunk olyan szociális

kompetenciák kialakítása, mely lehetővé teszi:

a közösség létrehozását, demokratikus működtetését,

az egyén kapcsolatteremtését, együttműködését másokkal.

Tanítványainkban kialakítjuk azt a képességet, hogy mind a magánéleti, mind a közéleti

kontextusokban egyaránt képesek legyenek a konstruktív problémamegoldásra.

2.8.1. A diákokkal való kapcsolattartás formái

A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási

órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat

megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről

információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal

elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak.


17

A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a

következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat:

Iskolarádió

A diákokat az intézmény vezetője illetve a tantestület megfelelő tagja rendszeresen tájékoztatja

az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről.

Diákközgyűlés

A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a

diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet

fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény

tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok

érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget,

méltánytalanságot okoz.

Infokommunikációs kapcsolattartás

Az iskola honlapjáról fontos, a tanulókat érintő információkat szerezhetnek, űrlapokat

tölthetnek le, információkhoz juthatnak a havi programokról és más fontos eseményekről (pl.

tankönyvosztás, étkezéssel kapcsolatos információk, stb.)

2.8.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái

A szülők az iskola életéről, az iskolában folyó nevelő-oktató munkáról az intézményvezetőn, a

pedagóguson és a tanulókon keresztül kapnak tájékoztatást.

Az együttműködés formái:

Szülői értekezlet

Az éves munkatervben ütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket

gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában

jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is

előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének

alakulásáról. Szülői értekezletet évente három alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete,

problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az intézményvezető illetve az

osztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák

közös megoldási lehetőségének megtalálására.

Fogadóóra, egyéni fogadóóra

Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával

személyes problémáiról. Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük

előmeneteléről, magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus

tanácsokat adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. A fogadóórákat évente három

alkalommal késő délutáni időpontban tartjuk. Előzetes egyeztetés alapján egyéni fogadó órákon

személyre szabott információkat kaphatnak a szülők gyermekükkel kapcsolatban.


18

A szülők írásos tájékoztatása

A szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről,

valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről az e-naplón,e-ellenőrzőn/

tájékoztató füzeten keresztül. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap

a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén. Az iskola minden jelentős intézkedését

írásban közli a szülőkkel az e-naplón , e- ellenőrzőn / tájékoztató füzeten keresztül vagy egyéb

szokásos írásos formában. Az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri a diákoknak beírt

osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és késéseket.

A szülői munkaközösség

A szülői munkaközösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely

átfogja az iskola működésének egészét. Vezetőjét a szülői munkaközösség maga választja az

intézménybe járó diákok szülői közül. A szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat,

információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola

hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is.

Infokommunikációs kapcsolattartás

Az iskola honlapjáról fontos, a szülőket érintő információkat szerezhetnek.

2.8.3. Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel

A partnerszervezetekkel és a diákokkal való együttműködés fejlesztése érdekében az

együttműködés során kiemelt figyelmet kell fordítani a közös munka eredményességének

értékelésére, a partnerszervezetek és a diákság jogainak gyakorlására.

A külső partnerekkel történő kapcsolattartás szabályozása jelentős részben a szervezeti és

működési szabályzat jogkörébe tartozik, így az iskolaegészségügyi ellátást biztosító

szervezettel, a családsegítő szolgálattal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatókkal való

kapcsolattartás további szabályozására nincsen lehetőség.

A sajtóval történő kapcsolattartás az intézményvezető feladatkörébe és felelősségi körébe

tartozik a tankerület jóváhagyásával.

Folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk továbbá az SZMSZ-ben megnevezett partner

szervezetekkel.

Elvárt tanári kompetenciák (1., 7.)

2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének

szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga

(osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga)

• követelményeit,

• részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati),

• és az értékelés rendjét,


19

a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon

nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelembe vesszük a

köznevelési törvény végrehajtása érdekében készült 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64-

65.§-ainak rendelkezéseit.

A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi

vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és

az intézmény Pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan

megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

2.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

• osztályozó vizsgákra,

• különbözeti vizsgákra,

• javítóvizsgákra

vonatkozik. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság

megbízott tagjaira.

Hatálya kiterjed továbbá az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek

feltételeként az intézmény vezetője különbözeti vizsga letételét írja elő.

2.9.2. Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az

intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A kérdező

tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat taníthatja. Amennyiben a nevelési-

oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség

van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott

tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az

igazgató bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga

szakszerű és jogszerű megtartásáért.

Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását

követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása

pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható

maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni.


20

A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért

pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg:

0–39% – elégtelen

40–54% – elégséges

55–75% – közepes

76–90% – jó

91–100% –jeles

Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell

alkalmazni.

Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni,

akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie.

A vizsgatárgyak részei és követelményei

Irodalom

Szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam tananyagát kéri számon. A szaktanár a tanulóval

előzőleg egyezteti és kijelöli az általa hangsúlyosnak vélt ismeretanyagot.

Az értékelésnél a következőket vesszük figyelembe: irodalomelméleti, stílustörténeti

ismeretek, az adott korszak alkotóihoz kapcsolódó tudás, előadásmód és forma.

Az értékelés a Pedagógiai Programban meghatározottak alapján, osztályzattal és szóbeli

indoklással történik.

Magyar nyelv

Szóbeli és írásbeli vizsgaforma, melyek egymásra épülnek. Az adott évfolyam

ismeretanyagáról számol be a vizsgázó. A szaktanár előzetesen kijelöli az általa hangsúlyosnak

tartott anyagrészeket. A nyelvtani ismeretek mellett figyelembe vesszük a tanuló helyesírását,

szövegértését és szövegalkotási képességeit is.

Az értékelés a Pedagógiai programban meghatározottak alapján, osztályzattal és szóbeli

indoklással történik.

Történelem

A történelem vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Mindkét vizsgarészben az adott tanév

ismeretanyagából számol be a tanuló.

Az írásbeli vizsga egy rövid válaszokat igénylő részből és egy röviden kifejtendő esszéből áll.

Az esszé a magyar történelemhez kapcsolódik.

Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló fogalomhasználati, topográfiai, és kronológiai

ismereteit is, valamint az összefüggések felismerésére irányuló kompetenciáit. A vizsga

értékelése osztályzattal történik, és szóbeli indoklással történik.


21

Élő idegen nyelv

Az idegen nyelvi vizsga két részből áll. Az írásbeli vizsga számon kéri az adott tanév anyagát

nyelvhelyességi és szövegértési feladatokon keresztül. Az írásbeli vizsga 30 perces, a vizsgára

adható pontszám 60%-át teszi ki.

A szóbeli vizsga 15 perces, egy részből áll: kötetlen beszélgetés meghatározott téma alapján.

A szóbeli vizsga eredménye a vizsgára adható pontszám 40 %-át teszi ki. Végzős tanuló

esetén a szóbeli vizsga 3 részből áll: tétel, szituáció, képleírás.

Matematika

A matematika vizsga egy maximum 45 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll. Az írásbeli

feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak:

legfeljebb tíz feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb

fejezeteit érinti,

a feladatok között szerepelnie kell az alapfogalmak, definíciók, egyszerű

összefüggések ismeretét ellenőrzőknek,

legyenek feladatok, amelyek a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb

feladattípusait tartalmazzák; az utóbbi feladatok közül könnyebbeket (rutinfeladatok),

valamint összetettebbeket is tartalmaznia kell a feladatlapnak.

A számológép használata csak bizonyos feladatoknál engedhető meg (Pitagorasz-tétellel

kapcsolatos feladatok). A kérdező tanár szükség esetén segítő kérdéseket tesz fel. A vizsga

értékelése osztályzattal és szóbeli indoklással történik.

Fizika

Az írásbeli vizsga szöveges feladatokból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév

legfontosabb fejezeteinek legalább 75 %–át érinti. Írásbeli résznél tudni kell: adat kigyűjtést,

mértékegységváltásokat, képletek helyes alkalmazását. A szóbeli vizsgán az adott félév vagy

tanév legfontosabb szabályait, törvényeit kell elmondania a diáknak.

A kérdések után gondolkodási idő jár. A kérdező tanár szükség esetén segítő kérdéseket tesz

fel. A vizsga értékelése osztályzattal és szóbeli indoklással történik.

Biológia

A vizsga egy 30 perces írásbeli és egy szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga három feladatból

áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli

feladatsor megoldásával 50 pontot lehet elérni. A feladatlap az alábbi feladattípusokat

tartalmazza: ábraelemzés, fogalommagyarázat, helyes megoldás kiválasztása (tesztfeladatok).

A szóbeli vizsgán három kérdés szerepel, továbbá öt biológiai fogalom, folyamat vagy

összefüggés meghatározása. A szóbelin elérhető pontszám 50 pont.

A szóbeli kérdésekhez gondolkodási idő áll rendelkezésre. A vizsga értékelése osztályzattal

és szóbeli értékeléssel történik.


22

Kémia

A kémia vizsga maximum 45 perces, egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. A két rész az

értékelésnél egyenlő arányban kerül beszámításra.

A vizsga a félév vagy tanév legfontosabb anyagrészeit érinti. A legfontosabb elemek vegyjelei,

vegyületek képletei, valamint a kémiai reakciókat leíró kémiai egyenletek is kell, hogy

szerepeljenek. Az anyagi változások csoportosítására vonatkozó feladatoknak is meg kell

jelenniük. A feladatok között tényanyagok, folyamatok, összefüggések, fogalmak ismeretét kell

vizsgálni. A periódusos rendszer összefüggéseit elemző feladatoknak is szerepelniük kell.

Maximum két számítási feladatnak kell lennie a feladatlapon.



Földrajz

A vizsga maximum 45 perces. Szóbeli és topográfiai (gyakorlati) részből áll. A tanuló kérheti

az írásbeli vizsgáztatást is. A vizsga a félév vagy tanév legfontosabb anyagrészeit érinti.

Természetföldrajzi és gazdaságföldrajzi elemek fele-fele arányban szerepelnek. A feladatok

között tényanyagok, folyamatok, összefüggések, fogalmak ismeretét kell vizsgálni. A tanuló

térképet használhat, illetve térképismeretből is vizsgáznia kell.



Természetismeret

A vizsga maximum 45 perces. Egy feladatlapból és szóbeli részből áll. Az eredmények az

értékelésnél fele-fele arányban kerülnek beszámításra. A vizsga a félév vagy tanév legfontosabb

anyagrészeit érinti. Biológiai és földrajzi ismeretek is kell, hogy szerepeljenek. A feladatok

között tényanyagok, folyamatok, összefüggések, fogalmak ismeretét kell vizsgálni. Földrajzból

térképismeretet is kell, hogy szerepeljen.



Informatika

Az informatika vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll.

Időtartama maximum 45 perc.

A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak:

• legalább két (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll,

• anyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek érinti.

A vizsgán a feladatok megoldása számítógép segítségével zajlik. A feladatok megoldásának

dokumentálása digitális (mentés megadott helyre) és hagyományos módon (kitöltött és beadott

papíralapú feladatlap) is megtörténik. A vizsga értékelése osztályzattal történik.


23

Hon – és népismeret

A vizsga anyaga a tanév fő fejezeteire épül. A szóbeli vizsga anyagát a karácsonyi, farsangi

és húsvéti és pünkösdi ünnepkör anyaga képezi. Időtartama maximum 45 perc.

A vizsgázó tanuló további feladata: egy megjelölt témakörhöz kötődő gyűjtőmunka

/prezentáció elkészítése és bemutatása. (Témakör: Családunk története, a családfa.

Szomszédság, rokonság. Rokoni viszonyok, elnevezések. Az én városom, falum.)

2.10. A tanuló felvétele, az iskolaváltás és a tanuló átvételének szabályai

Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek

hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt

biztosító iskola). Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további

felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél

előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további

felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a

felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt –

nyilvánosságra kell hozni.

Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány

miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra

a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes

szabályait a házirend szabályozza.

A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges

fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének

jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet

határozza meg.

Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek

személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet

igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító

igazolást.

Az intézményvezető a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet

elutasító döntést hoz. Az intézményvezető köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem

elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó

tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola vezetőjét is. Az intézményvezető a

felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a

mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés

rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el.


24

A kötelező felvételt biztosító iskola vezetője a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt

iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a

gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a

gyermeket az iskolába nem íratták be.

Az intézményvezető értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye

szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek

lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén

van.

A tanuló átvételére – kivétel, ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az

az iskolatípus változtatásával is jár – a tanítási év során bármikor lehetőség van.

Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre. A tanuló átvételekor be kell

mutatni a távozási lapot, illetve áthelyezés esetén az áthelyező határozatot.

Átvételkor figyelembe vesszük a tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben

alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. A tanuló által hozott érdemjegyeket át

kell vezetni az osztálynapló osztályozó részébe.

Az átvételkor különbözeti vizsgát kell tenni a tanulónak, ha a tanult tananyagban vagy annak

ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az intézményvezető lehetőséget biztosíthat

arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye

le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást biztosítunk az

átvett tanuló számára.

Az iskolába átvett tanulók osztályba és csoportba való besorolásról az intézményvezető

dönt figyelembe véve a szaktanár véleményét.

Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván.

Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a

tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az

átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad szülői kérésre az a tanköteles tanuló,

aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja (tanulói jogviszonyát szünetelteti). Az iskola

kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a

tankötelezettség megszűnését követően megszűnik.

2.11. Az iskolában tartott egyéb foglalkozások

A tanórán kívül tartott egyéb foglalkozások jelentős szerepet töltenek be a tanulók és az iskola

életében. Folyamatosan alakultak ki, és szerepük az évek folyamán vált egyre fontosabbá.

Általuk is szeretnénk iskolánk életét színesebbé tenni, a diákok személyiségét, kreativitását

fejleszteni.

A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a

tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. A tagozatos

tanulók az emeltszintű nyelvoktatás keretein belül nagyobb lehetőséget kapnak ismereteik

elmélyítésére.


25

Szakköreink lehetőséget biztosítanak a tanulók önkifejezési képességének formálására,

tehetséges diákjaink kibontakozására, az alapképességek fejlesztésére valamint a

versenyeken való sikeres szereplésre.

Az iskolai énekkar rendszeres tevékenységével sokrétű oktatási és nevelési célokat valósít

meg. Részt vállal az iskolai és iskolán kívüli rendezvények, ünnepségek méltó

megünneplésében, azok színvonalának emelésében (pl. ünnepi koncertek)

Az egészséges életmódra nevelés és a sportolási lehetőségek színterei a diáksportkör és a

táborok, melyek segítségével igyekszünk biztosítani szervezett, egészséges programokat a téli

és nyári szünidőre, és minél több diákot bevonni intézményünk aktív sportéletébe.

2.12. Elsősegélynyújtásra, baleset megelőzésre, betegségek elkerülésére

nevelés

Fontosnak tartjuk, hogy iskolánk tanulói korszerű ismeretekkel, és azok gyakorlásához

szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek a saját egészségük és mások

egészségének védelme érdekében.

Célunknak tekintjük, hogy tanulóink ismerjék fel, milyen összefüggés van az életmód, a

viselkedés és az egészségi állapot között.

Fejleszteni kívánjuk az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos tanulói kompetenciákat, így elősegítjük azt, hogy e szolgáltatások értő felhasználóivá váljanak. Az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátításához szakemberek segítségét vesszük igénybe.

Kiemelt feladatunknak tartjuk a felkészítést a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és

elkerülésére az iskolában, a közlekedésben és az otthoni környezetben. Fontosnak tartjuk a

szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetését. Támogatjuk a HPV - oltás

igénybevételét tanulóinknál.

Egészségmegőrző iskolai programjainkkal elősegítjük, hogy tanulóink helyesen értelmezzék

azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi

kapcsolataik minőségén is múlik.

Az elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek oktatását a következő tantárgyak

rendszerében valósítjuk meg:

Természetismeret:

az ember megismerése és egészsége,

önfenntartás,

alapfokú elsősegélynyújtás.

Biológia:


egészség,

alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek.


26

Fizika:


az elektromos áram hatása az élő szervezetre,

veszélyek, érintésvédelmi ismeretek.

Kémia:


veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban.

Az intézmény házirendjében, szervezeti és működési szabályzatában, valamint a

munkavédelmi- és tűzvédelmi szabályzataiban foglaltak szerint baleset-megelőzési oktatás a

tanév kezdetén, az osztályfőnöki órákon történik. Szükség szerint a fizika, kémia, informatika,

testnevelés és sport, valamint a technika, életvitel és gyakorlat tantárgyak tanításakor.

Elvárt tanári kompetenciák (5., 8.)

3. Az intézmény helyi tanterve

A munkánk elvégzésénél az alábbi jogszabályok előírásait vettük figyelembe:

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(VI.

4.) Kormányrendelet,

a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI

rendelet,

kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet,

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről,

a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 229/2012.(VIII.28.) Kormányrendelet,

16/2013. (II.28.) EMMI rendelet.

Intézményünkben a központi kerettanterv szerint dolgozunk. A tantárgyak helyi tantervét a

tankönyvkiadók helyi tantervi ajánlásai alapján készítettük el.

Tantárgy Kiadó

Magyar nyelv és irodalom Mozaik Kiadó (1.-2.)

Eszterházy Károly Egyetem (3.-8.)

Idegen nyelv (angol) 2.-4. Oxford University Press Kiadó

Idegen nyelv (angol) 5-8. sima Oxford University Press Kiadó

Idegen nyelv (angol) 5-8. tagozat MM Publications Kiadó

Második idegen nyelv (angol) 7-8. Oxford University Press Kiadó

Idegen nyelv (német) Hueber Magyarországi Képviselete (2.-3.)


27

Idegen nyelv (német) 4.-8. Raabe Klett Oktatási Tanácsadó és Kiadó Kft.

Második idegen nyelv (német) 7-8. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Matematika Eszterházy Károly Egyetem (3.-4.)

Mozaik Kiadó Kft. (1.-2., 5.)


Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek Eszterházy Károly Egyetem

Etika Eszterházy Károly Egyetem (3.-4.)

Természetismeret Mozaik Kiadó (1.-2.)


Biológia-egészségtan Eszterházy Károly Egyetem

Fizika Eszterházy Károly Egyetem

Kémia Eszterházy Károly Egyetem

Földrajz Eszterházy Károly Egyetem

Ének-zene Mozaik Kiadó (1.-2.)


Vizuális kultúra Eszterházy Károly Egyetem (3.-8.)

Hon- és népismeret Eszterházy Károly Egyetem

Informatika

Technika, életvitel és gyakorlat Eszterházy Károly Egyetem (5.-7.)

Testnevelés és sport

Osztályfőnöki

3.1. A választott kerettanterv megnevezése és a meghatározott órakeret

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok

tartalmazzák:

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6

Idegen nyelvek 2

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1


28


Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27



Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4 3 3 3

Erkölcstan 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Természetismeret 2 2

Fizika 2 1

Kémia 1 2

Biológia-egészségtan 2 1

Földrajz 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Dráma és tánc/Hon- és

népismeret 1


Informatika 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1


Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3


A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Változat

Magyar nyelv és irodalom A változat

Fizika B változat

Kémia B változat

Biológia-egészségtan A változat

Ének-zene felső tagozat A változat


29

3.2. A választott kerettanterv feletti óraszám

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő

évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam


Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1,5 6+1

Idegen nyelvek +1 + 1 +1 2+1

Matematika 4 4 4 4+0,5

Etika 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1+0,5 1+0,5

Ének-zene 2 2 2 2


Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1


Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 3


Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam


Magyar nyelv és irodalom 4 4 3+0,5 4+0,5

Idegen nyelvek 3+2 3+2 3+1 3+1

Matematika 4 3 +1 3+1 3+1

Etika 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Természetismeret 2 2

Fizika 2 1+0,5

Kémia 1 2

Biológia-egészségtan 2 1

Földrajz 1+0,5 2


30

Ének-zene 1 1 1 1

Hon- és népismeret 1


Informatika 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1


Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezett órakeret 2 3 3 3


A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások

megtanítandó és elsajátítandó tananyagát a tantárgyi helyi tantervek tartalmazzák. Az ehhez

szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások

megnevezését, óraszámát a fenti táblázat tartalmazza.

A kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete

legfeljebb tíz százalékának felhasználása a helyi tantervben, az egyes tantárgyaknál beépítésre

került. A tematikus egységeknél az óraszám a tananyag elmélyítésére, gyakorlásra, ismétlésre,

összefoglalásra fordítódik. A tantárgyak helyi tantervében minden esetben a 90 %-os és 10 %-

os, valamint az éves óraszámot táblázatban megjelenítettük.

3.3. Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei

A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az intézményvezető által meghatározott

határidőig meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, munkafüzetet, segédeszközt használunk,

amelynek alkalmazásával a szakmai munkaközösség egyetért. A tankönyvfelelős a

jogszabályokban meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést.

A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

Csak olyan tankönyveket lehet rendelni, amelyeket az év során rendszeresen

használunk.

Olyan tankönyveket lehet választani, amelyek a tanulók számára könnyen használhatók,

jól tanulhatók.

Az ingyenes (normatív) tankönyvellátást az iskolai könyvtár állományából kell

biztosítani.

A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor

elérhetővé kell tenni a tanulók számára az iskolai könyvtárban.

Folyamatosan figyelemmel kell kísérni az iskolai könyvtárban elérhető tartós tankönyvek

kínálatának és állományának bővítését.


31

A tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető

nagysága. Lehetőség szerint állandó tankönyveket kell használni, biztosítva ezzel a

tankönyvkölcsönzés megoldását.

3.4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

Magasabb évfolyamra az a tanuló léphet, aki az adott évfolyam tanulmányi követelményeit

teljesítette. A magasabb évfolyamra lépés feltétele nevelőtestületi döntés, amit az osztályozó

értekezleten hoznak meg a pedagógusok. A tantárgyi minimum követelmények évente az adott

tantárgy helyi tantervében találhatók. Amennyiben a tanuló a 2-8. évfolyamon a tanév végén

1 vagy 2 elégtelen osztályzatot szerez, javító vizsgát tehet.

Nem léphet magasabb évfolyamra és évfolyamot ismételni köteles az a tanuló:

akinek hiányzása a rendeletben meghatározott mértéket eléri, illetve meghaladja, és

jegyei alapján nem osztályozható,

aki a javító vizsgán nem jelenik meg, vagy akkor sem felel meg a tanulmányi

követelményeknek.

A javítóvizsgát legkésőbb a tanévnyitó ünnepély, illetve az új tanév kezdete előtti utolsó

munkanapon kell megtartani.

A magasabb évfolyamba lépéshez a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak

osztályozó vizsgát kell tennie, ha:

az intézményvezető felmentette a tanulót a tanórai foglalkozáson való részvétel alól

(kivéve készségtárgyak),

az intézményvezető engedélyezte, hogy egy vagy több tárgyból a tanulói

követelményeket rövidebb idő alatt teljesítse,

250 óránál többet mulasztott és nem osztályozható,

magántanuló volt.

A 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tárgyai

a következők:

1-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika és környezetismeret,

5-6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika,

természetismeret, informatika, 5. osztályban hon- és népismeret,

7-8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia,

kémia, földrajz, élő idegen nyelv, informatika.

3.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása

Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai:

1–4. évfolyam: alsó tagozat

5–8. évfolyam. felső tagozat


32

A NAT az első négy évfolyamot tekinti az első önálló képzési szakasznak. Az alsó tagozat (1–

4. évfolyam) első két évében a szabályozás lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen

jelentős egyéni különbségek kezelését. A 3–4. évfolyamon erőteljesebbé válnak az iskolai

teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok.

A NAT a második négy évfolyamot tekinti a második önálló képzési szakasznak. A felső

tagozat (5–8. évfolyam) funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási

eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, készség-együttesek és tudástartalmak

megalapozásának a folytatása. A 7–8. évfolyam alapvető feladata a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk,

változékonyságuk növelése.

Az alsó tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az első-második évfolyamon kiemelt hangsúlyt kap a játékközpontú tanulási tevékenység,

amely fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket,

szokásokat alakít ki. Tekintettel a lehetséges egyéni fejlődésbeli különbségekre fontosnak

tartjuk az egyéni képességek kibontakoztatását, amelyet az egyéni sajátosságokra épülő

differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szándékozunk megvalósítani.

Változatos munkaformákkal és módszerekkel kívánjuk kialakítani az adott korosztálytól

elvárható motiváltságot. Megismertetjük őket a különböző tanulási technikákkal, melyek által

egyre kevesebb tanítói segítséggel lesznek képesek saját tanulásukat megszervezni, feladataikat

elvégezni.

Fokozatosan – sok pozitív visszajelzéssel – erősítjük a feladat- és kötelességtudatukat, mellyel

egyre magabiztosabban lesznek képesek megfelelni a követelményeknek.

A harmadik-negyedik évfolyamon megalapozott tanulásszervezési folyamat továbbépítésével

egyre nagyobb önállósággal legyenek képesek a gyermekek magas szintű teljesítményre.

Előtérbe kerülnek a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő tevékenységek.

A munkaformák magasabb szintű alkalmazásával törekszünk a gyermekek motiváltságát

növelni. Új tanulásszervezési megoldásokkal (pl. kutatómunka, projektmunka, internet

alkalmazása) tudásuk mélyítését, teljesítményük fokozását kívánjuk elérni, illetve általuk

fejleszteni az együttműködési készséget, ami a továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen.

A felső tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat ötödik-hatodik évfolyamán a nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres

iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-

együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása:

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

a tanulói tudás megalapozása,

a különböző tanulási módszerek, stratégiák elsajátíttatása,


33

az együttműködési készség fejlesztése,

a kulcskompetenciák megalapozása,

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és

a hallás fejlesztése, a koncentráció és a relaxáció képesség alapozása,

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek

elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az

önművelés megalapozása.

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a

változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,

valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az egészséges

életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni:

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív

útjának bemutatása,

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat,

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas

kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük,

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával.

3.6. A mindennapos testnevelés szervezése

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Nkt. 27. § (11)

bekezdésében meghatározottak, valamint a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 141.§ és 142.§-

ban foglaltak szerint szervezzük meg.

Minden évfolyamon heti 5 testnevelés órát tartunk.

Testnevelési órán kívül a mindennapos testedzés megvalósítása érdekében lehetőséget

biztosítunk az iskolai sportegyesület foglalkozásain való részvételre, melyekre igények szerint

jelentkezhetnek tanulóink a különböző sportágakban szervezett csoportokba.


34

3.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A szülők, tanulók igényeinek, az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek, a fenntartó által

biztosított lehetőségek függvényében, valamint a gyermekek továbbtanulási igényeinek

figyelembe vételével kell megszervezni a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli

foglalkozásokat.

A nem kötelező, választható órák: második idegen nyelv (angol vagy német).

A tehetséges tanulók számára biztosítjuk a második idegen nyelv tanulását. A 6. osztály végén

a tanulók az alábbi szempontok alapján választhatnak második idegen nyelvet:

5-6.évfolyamon legalább jó osztályzat az első idegen nyelvből, magyar nyelv és

irodalomból, matematikából és történelemből.

Példás, de legalább jó magatartás és szorgalom.

A második idegen nyelv választása két évre szól (7-8. évfolyam), tanulását abbahagyni csak

nagyon indokolt esetben, szülői írásbeli kérésre, intézményvezetői engedéllyel lehet.

A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül.

A tanulók (szülők) a pedagógiai program nyilvánosságával, valamint az osztályfőnökök

tájékoztatásával ismerhetik meg a következő tanévben választható tantárgyakat,

foglalkozásokat; – a részvétellel kapcsolatos igényeiket írásban, az iskola által biztosított űrlap

kitöltésével minden év május 15-ig jelenthetik be az osztályfőnöknek.

Pedagógusválasztásra intézményünkben nincs lehetőség.

3.8. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő

ellenőrzése és értékelése

Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés követelményei és formái

A tanév során lehetőséget kell biztosítani a tanulók számára, hogy mind írásbeli, mind szóbeli

számonkérés formájában számot adjanak tudásukról. A beszámoltatás a tanulók életkori

sajátosságainak figyelembe vételével történik (feladattípusok, terjedelem), tükrözi az osztályok

és az egyes tanulók esetében is a differenciálás elvét. Az értékelésnek pozitívumokat kiemelő,

segítő hatásúnak kell lennie. Oda kell figyelni arra, hogy az írásbeli beszámoltatások ne

kerüljenek túlsúlyba a szóbeli beszámoltatások rovására. Különösen fontos ez azoknál a

tantárgyaknál, amelyeknél ezt a tantárgy jellege megköveteli (magyar, történelem, idegen

nyelvek). A dysgraphiás tanulóknak biztosítani kell a szóbeli beszámolás lehetőségét, illetve az

ő írásbeli munkájukat egyénileg kell értékelni. A beszámoltatás és számonkérés feladatait az

alábbi szempontok figyelembevételével kell összeállítani: változatosság, egyértelműség, a

tanult ismeretekre való épülés, érdeklődés felkeltése. A beszámoltatás és számonkérés során a

begyakorolt, kifejlesztett készségeket kell számon kérni.


35

Tantárgytól függetlenül fontosnak tartjuk a szép, helyes magyar beszéd tanítását, a

kifejezőkészség és az előadói készség fejlesztését.

A beszámoltatások célja, hogy hiteles, átfogó képet adjon a tanulók ismereteiről, jártasságaik

és készségeik kialakulásának mértékéről; tegyék lehetővé ezek szaktanári értékelését, igazolják

vissza a tanulót érintő pedagógiai folyamat eredményét vagy eredménytelenségét, alapozzák

meg az esetleg szükséges kiigazításokat. A rendszeres értékelés rendkívül fontos, ugyanis tanár

és a diák számára egyaránt visszajelzést ad a végzett munkáról. Tanulóinktól az iskola helyi

tantervében elfogadott tananyagot kell megkövetelni. A követelmények megállapításánál

figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, a tanuló képességeit és a tanuláshoz való

hozzáállását.

Pedagógusaink a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az e-naplóba,

az e- ellenőrzőbe /tanuló tájékoztató füzetében is bejegyeznek.

A számonkérés gyakoriságának összhangban kell lennie a heti óraszámmal. A tanórákon

szóban és írásban számolnak be a tanulók tudásukról. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben

tanult, de a tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

A pedagógusoknak figyelniük kell arra, hogy:

a tantárgyi és tanórai követelmények legyenek egyértelműek és teljesíthetőek,

a tanév elején közölt elvárások ne változzanak a tanév során, a tanuló érezze a

következetességet és a kiszámíthatóságot.

Szóbeli számonkérések:

szóbeli felelet: az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres

ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján,

óraközi munka: az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés

minősége, önálló kiselőadás: egy adott téma önálló feldolgozása és előadása.

Írásbeli számonkérések:

Az iskolában íratott bármely típusú dolgozatot két héten belül a pedagógusnak ki

kell javítania, a kijavított dolgozatot a tanulóknak be kell mutatni. A tanuló egy nap

legfeljebb két témazáró dolgozatot írhat.

Az iskolai dolgozatok formái az alábbiak:

• írásbeli felelet az adott óra vagy maximálisan az utolsó három

óra tananyagából:

o érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét,

o előzetes bejelentése nem kötelező,

• tudáspróba, témaközi dolgozat háromnál több óra anyagából:

o érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét,

o bejelentése legalább két nappal korábban kell, hogy megtörténjék,

• témazáró dolgozat egy vagy több átfogó témakör anyagából:

o az osztály egészét érinti,


36

o előzetes bejelentése a dolgozat íratását megelőzően legalább egy héttel korábban

kell, hogy megtörténjék.

A számonkérés más formáját is alkalmazzuk bizonyos tantárgyak esetében:

önállóan végzett gyűjtőmunkák,

bemutatók készítése.

3.8.1. A tanulói teljesítmény értékelésének követelményei és formái

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi

munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az iskolában ötfokozatú érdemjegyet,

osztályzatot használunk (jeles/5, jó/4, közepes/3, elégséges/2 és elégtelen/1). A szülők

tájékoztatása a tanulók tanulmányi előmeneteléről történhet szóban tartandó hivatalos

fogadóórán, telefonon, személyes találkozáson, illetve írásban az e –naplóban, a tájékoztató

füzetben, de levélben is. Az iskolai témazáró dolgozatokat a tanárok megőrzik, az adott

tanévben szülői kérésre be kell azokat mutatni.

A bukásra álló tanulók szüleit az I. félév, illetve a II. félév vége előtt legalább egy hónappal

értesíteni kell.

Írásbeli szöveges minősítést alkalmazunk a második idegen nyelv illetve etika/hit- és erkölcstan

tantárgyakból. ( kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, gyenge, nem felelt meg) Az

ötfokozatú osztályozásnak mindenkor meg kell felelnie az objektivitás, megbízhatóság és

összehasonlíthatóság követelményeinek.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az e-

ellenőrzőn – igény szerint a tájékoztató füzeten - keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az

osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

Minden nagyobb tanítási egység után értékelni kell a tanulók munkáját, ez történhet szóban,

történhet írásban (dolgozatok, és egyéb írásos munkák). Témakörökön belül is van lehetősége

a tanulónak, hogy tájékoztatást kérjen és kapjon nevelőjétől arról, hogy tanulmányi eredménye

milyen fokra ért. Érdemjegyet lehet kapni otthoni és órai munkára is. Ez az érdemjegy

vonatkozhat egyszeri teljesítményre, de többször ismétlődő kisebb feladat összegzéséből is

születhet. Érdemjegyet lehet kapni továbbá különféle egyéb teljesítményre is, így

versenyfeladatokra, versenyeredményekre, szereplésekre és alkotásokra.

A számonkérések diagnosztikus és szummatív jellegűek. A fejlesztő célú számonkéréseket

(felmérések) nem minősítjük osztályzattal.

A külföldön élő magántanulók félévkor és a szorgalmi időszak vége előtt vizsgabizottság előtt

vizsgáznak.

A második évfolyam - nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi

bizonyítványban a helyi tanterv óratervében szereplő tantárgyakból elért eredmények kerülnek

minősítésre.


37

A tanulók megfelelő értékeléséhez, a félévi és év végi osztályzatok reális megállapításához az

alábbiak szerint kell eljárni: félévenként, tantárgyanként legalább három érdemjegy megléte

szükséges.

A szakvélemény alapján egyes tantárgyak osztályozása alól felmentett tanulók teljesítményét

az adott tantárgyból szövegesen kell értékelni. Az értékelés nem kerül be a bizonyítványba.

Az osztályzás alól felmentett tanuló az órákon részt vesz, mindent ugyanúgy teljesít, mint a

társai (dolgozat, felelés, házi feladat stb.).

A második évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyammal bezáróan hagyományos

módon értékelünk: minden tantárgyból évközi érdemjegyeket, a félévek végén pedig

osztályzatokat kapnak a tanulók teljesítményükre.

0,5 ponttól felfelé kell kerekíteni az érdemjegy és az osztályzat megállapításakor.

Az alsó tagozat értékelése

Az első évfolyamon a tanulók tanévközi teljesítménye – elsősorban motiváló jelleggel – az

ötfokozatú érdemjegy alkalmazásával is minősíthető, de itt szöveges értékelést alkalmazunk.

Az első évben félévkor és tanév végén illetve a második évfolyam első félévében szöveges

minősítést (értékelést) kell kapnia a tanulónak. Ennek a szöveges minősítésnek kell kifejeznie,

hogy a tanuló: kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített-e, esetleg felzárkóztatásra szorul. A

tanulók teljesítményét szövegesen kell értékelni, ugyanakkor a tanulók év közbeni

teljesítményét elsősorban motiváló jelleggel, osztályzattal is lehet minősíteni. A tanulók %-os

teljesítményének rögzítésére az e-naplóban, e- ellenőrzőben /tájékoztató füzetben nyílik mód.

Amennyiben a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő

bevonásával:

értékelni kell a tanuló teljesítményét,

fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket,

javaslatot kell tenni a szükséges intézkedésekre.

Az iskolának a szülőt tájékoztatnia kell azokról a lehetőségekről is, amelyekkel segítséget tud

nyújtani a tanuló eredményes felkészítéséhez.

Az év végi osztályzat megállapításakor a félévi osztályzatot egy érdemjegyként kell figyelembe

venni.

Írásbeli feladatok értékelése, dokumentálása:

Az alábbi felméréseket egységesen kék színnel jelöljük.

év eleji, félévi és év végi felmérések – e-napló, e- ellenőrző, tájékoztató füzet

tudáspróbák, témaközi dolgozatok – e-napló, e- ellenőrző, tájékoztató füzet

írásbeli feleletek – e-napló, e- ellenőrző, tájékoztató füzet

témazáró dolgozatok – e-napló, e- ellenőrző, tájékoztató füzet

szorgalmi feladat, gyűjtő munka – e-napló, e- ellenőrző, tájékoztató füzet


38

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a témazáró

dolgozatok értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a

következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény Érdemjegy

0-39 % elégtelen (1)

40-59% elégséges (2)

60-79 % közepes (3)

80-92 % jó (4)

93-100 % jeles (5)

Az írásbeli feleletek esetében a fenti százalékhatároktól való eltérés a számon kért tananyag

nehézségi fokának és az értékelés pedagógusi szabadságának megfelelően változhat.

Szóbeli feladatok értékelése, dokumentálása:

órai szóbeli felelet – e-napló, e-ellenőrző, tájékoztató füzet (kék jegy),

beszámolók, kiselőadások – e-napló, e-ellenőrző, tájékoztató füzet (zöld jegy)

A felső tagozat értékelése

Írásbeli feladatok értékelése, dokumentálása:

írásbeli feletek, írásbeli röpdolgozatok, írásbeli dolgozatok – e-napló, e-ellenőrző,

tájékoztató füzet (kék jegy)

írásbeli témazáró dolgozatok – e-napló, e-ellenőrző, tájékoztató füzet (piros jegy)

témaközi dolgozatok – e-napló, e-ellenőrző, tájékoztató füzet (kék jegy)

házi dolgozatok – e-napló, e-ellenőrző, tájékoztató füzet (kék jegy)

gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok – e-napló, e-ellenőrző, tájékoztató füzet (zöld jegy)

év eleji, félévi és év végi felmérések – e - napló, e-ellenőrző, tájékoztató füzet (piros jegy),

tudáspróbák – e-napló, e-ellenőrző, tájékoztató füzet (kék jegy).

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a témazáró

dolgozatok értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a

következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény Érdemjegy

0-39 % elégtelen (1)

40-54% elégséges (2)

55-75 % közepes (3)

76-90 % jó (4)

91-100 % jeles (5)


39

Az írásbeli feleletek esetében a fenti százalékhatároktól való eltérés a számon kért tananyag

nehézségi fokának és az értékelés pedagógusi szabadságának megfelelően változhat.

Szóbeli feladatok értékelése, dokumentálása:

órai szóbeli felelet – e- napló, e-ellenőrző, tájékozató füzet (kék jegy),

beszámolók, kiselőadások – e-napló, e-ellenőrző, tájékozató füzet (zöld jegy)

órai munka – e-napló, e-ellenőrző, tájékozató füzet (kék jegy).

Az érdemjegyek súlyozása:

piros jegy 2x szorzó,

kék jegy 1x szorzó,

zöld jegy 0,75x szorzó.

A tanév végi osztályzat megállapítása a tanév során szerzett érdemjegyek figyelembe vételével

történik.

A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetőségei

Meg kell adni a lehetőséget a tanulónak (pl. témazáró, felmérő) pótlására, esetleges javítására

akkor, ha a tanuló indokolt hiányzás miatt nem adott számot tudásáról. A kialakult helyzet kellő

mérlegelése után a szaktanárnak – indokolt esetben –lehetőséget kell adnia a pótlásra, illetve a

javításra.

Az érdemjegy, a minősítés pótlására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell.

Konkrétan meg kell mondani a javítás, pótlás: idejét, formáját, módját. Az eredményről a

tanulót és a szülőt is tájékoztatni kell.

3.9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok (házi feladat)

meghatározásának elvei és korlátai

A tananyag megtanulásának, elsajátításának az iskolai, tanórai tevékenység a fő terepe, ehhez

kapcsolódik, ezt egészíti ki az otthoni (napközi és tanulószobai) tanulás, amelyet szóbeli és

írásbeli feladatok segítenek, erősítenek vagy mélyítenek el.

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó

gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek

megszilárdítása. A házi feladatok pozitívan befolyásolják a tanulói teljesítményt, általuk nő a

tanulók kötelességtudata, önfegyelme és az önálló feladatmegoldás képessége is. A házi

feladatok tantárgyi specifikumait az egyes tantárgyak kerettantervei tartalmazzák. A házi

feladat lehet: írásbeli és szóbeli.


40

A megvalósítás elvei:

A házi feladat kapcsolódjon az adott tananyaghoz, és nyújtson lehetőséget az órán

tanultak átismétléséhez, bevéséséhez és megerősítéséhez.

Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó szóbeli tanulnivalók, és írásbeli feladatok

mennyisége legyen megfelelő arányban.

Az írásbeli feladatok adjanak lehetőséget bizonyos témakörök begyakorlásához. (pl.:

matematikából az alapműveletek tanulásánál, nyelvtanból a különböző helyesírási

ismereteknél, idegen nyelvnél szavak begyakorlására).

Készítsék elő a következő óra munkáját.

Késztesse a tanulókat kutatómunkára, könyvek és a multimédia eszközeinek

használatára, megfigyelések elvégzésére, következtetések levonására.

A megvalósítás korlátai:

A különböző képességekkel rendelkező gyermekeknek megfelelően differenciált

feladatokat kell adni. (Legyen sikerélménye mindenkinek a feladatok elvégzése

közben.)

A házi feladat mennyiségét úgy kell megszabni, hogy a tanulókat ne terhelje meg

túlságosan. Legyen ideje a szóbeli és az írásbeli rész elvégzésére is.

A szóbeli és írásbeli házi feladat mennyisége az életkori sajátosságból adódó korlátokat

ne lépje át.

A kutatómunkákra, megfigyelések elvégzésére kellő hosszúságú időt kell hagyni, és

lehetőség szerint előre megállapodni a határidőkben.

A tanév közbeni szünetekre (őszi, téli, tavaszi) feladott házi feladat mennyisége ne

legyen több, mint az egyik óráról a másikra feladott szokásos mennyiség.

Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell

tenni a mulasztás okai szerint:

o Nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak

alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad.

o Meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján

kívül (igazolt betegség) mulasztotta el azt.

o Hosszabb hiányzás esetén a pótlás mikéntjét a tanulónak felszólítás nélkül a

szaktanárral egyeztetni kell.

Hétvégére a tantárgy jellegétől függően csökkentett mennyiségű házi feladat adható.

Az évközi szünetekre csak indokolt esetben adható házi feladat.

Ha a tanuló az otthoni feladatait rendszeresen nem készíti el, illetve hanyagul végzi,

elmarasztalásban részesül. Az e-naplón, e- ellenőrzőn / tájékoztató füzeten keresztül

értesíteni kell a szülőt gyermeke hiányos feladatvégzéséről. A szaktanár által jelölt

időpontig a tanuló pótolni köteles hiányosságait. Ellenkező esetben a tanuló a

Házirendben foglaltak alapján szaktanári figyelmeztetésbe részesül.


41

3.10. A tanuló jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési

elvei

A minősítés eljárásrendje:

A tanulók magatartását és szorgalmát szöveges minősítéssel értékeljük (példás, jó,

változó rossz/hanyag).

Az osztályfőnök az általa gyűjtött információk alapján havonta értékeli a tanuló

magatartását és szorgalmát, és ezt figyelembe véve a félévi, illetve az év végi osztályozó

értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók minősítési fokozatára.

A minősítések kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban tanító tanárok

véleményére, és a minősítést megvitatja az osztályközösséggel, valamint az érintett

tanulóval.

A végleges minősítés a nevelőtestület döntése alapján alakul ki az osztályozó

értekezleten.

Az első félév végén az adott időszakban (félévben), a tanév végén az egész tanévben

nyújtott magatartást és szorgalmat értékeljük.

A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

Az értékelés alapelveit, az egyes minősítések feltételeit az osztályfőnök a tanulókkal az

év elejei első osztályfőnöki órákon, a szülőkkel a tanév első szülői értekezletén

ismerteti.

A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanulók magatartásának, szorgalmának értékeléséhez,

minősítéséhez kapcsolódó elvek a következők.

3.10.1. A magatartás értékelésének elvei

A magatartás osztályzásakor elsődlegesen tekintettel kell lenni a tanuló személyiségére, a

magatartását befolyásoló körülményekre. Ha a tanulónak jutalmazó és fegyelmező bejegyzései

is vannak, magatartás érdemjegyét feltétlenül mérlegeljük az osztályozó értekezleten!

Példás a tanuló magatartása akkor, ha munkájával, jó kezdeményezéseivel hozzájárul

a közösség előre haladásához. Magatartásával, kulturált viselkedésével jó példát mutat.

Jó a tanuló magatartása akkor, ha a rábízott feladatokat kifogástalanul látja el, ő maga

azonban felkérés nélkül nem vállal feladatokat. Iskolai viselkedése általában

kifogástalan.

Változó a tanuló magatartása akkor, ha a házirendben leírtakat nem mindig tartja be,

magatartásával zavarja az órákat.

Rossz a tanuló magatartása akkor, ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat a

társainak. Többször kapott osztályfőnöki intőt, megrovást, intézményvezetői

megrovást.


42

3.10.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei

Példás annak tanulónak a szorgalma, akinek a tanítási órákra való felkészültsége

képességeihez képest kifogástalan, továbbá a tanórákon aktív.

Jó annak a tanulónak a szorgalma, aki iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait

elvégzi.

Változó annak a tanulónak a szorgalma, aki a munkájában csak időnként tanúsít

törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti.

Hanyag annak a tanulónak a szorgalma, aki képességeihez mérten keveset tesz a

tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában

megbízhatatlan.

A magatartás és szorgalom megítélésekor mindig figyelembe kell venni a gyermek

életkörülményeit és képességszintjét.

A tanulók egyéb jutalmazásának formáit és elveit a Házirend, illetve az SZMSZ tartalmazza.

3.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk a következő tantárgyakat: az idegen nyelvet 3. osztálytól

(megengedett létszámtól függően), az informatikát 6-8. osztálytól, a matematikát a 7-8.

évfolyamon. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs

készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Hisszük, hogy a csoportbontással

ezek a tantárgyak érthetővé és élvezhetővé válhatnak a gyengébb képességű gyerekek számára

is, ugyanakkor szárnyalni engedi a felfedezés örömét kereső tehetséges tanulóinkat. Így a

felzárkóztatás illetve a tehetséggondozás biztosításához fokozottabban tudjuk alkalmazni a

differenciált osztálymunkát.

Idegen nyelv oktatása iskolánkban első évfolyamtól történik. A negyedik osztály végén a

tanulókkal szintfelmérő tesztet íratunk. Ennek eredménye, valamint az egész évben nyújtott

teljesítményük alapján osztjuk be őket csoportokba. Az emelt óraszámú csoportba (tagozatra)

való bekerülés feltétele az év végi jeles osztályzat, a szintfelmérő teszt legalább 80%-os

megírása, a tantárgyhoz való pozitív hozzáállás, lelkesedés és érdeklődés. Így a tehetséges

tanulók magasabb színvonalon tanulhatják felső tagozaton az idegen nyelvet. A többi tanuló a

NAT által előírt óraszámban, heti három órában tanulhat tovább. A csoportok természetesen

mindkét irányban átjárhatóak. Így a későn érő, de tehetséges tanulóknak is lehetőségük van

arra, hogy bekerüljenek az emelt óraszámú csoportba.

A matematika alapozó tantárgy. Több természettudományos tárgy tanítását is előkészíti. Ezért

főleg a 7-8. évfolyam matematika anyagát nagyon alaposan kell megtanítani, és ez a

csoportbontás segítségével sokkal hatékonyabban tehető meg. Az egyes osztályokban lévő

diákok képességeikben, motiváltságukban, érdeklődésükben nagyon különböző szinten

állhatnak. Ennek kiküszöbölésére vezettük be a 7-8. évfolyamon a csoportbontást matematika

órákon évfolyamonként minimum 4 csoportban. Az osztályok, illetve az évfolyamon tanulók

létszámától függően határozzuk meg a csoportok számát. Célja mindenekelőtt az, hogy az


43

órákon minden diák optimálisan fejlődhessen. Mindenképpen figyelemmel kell kísérni, és

ismerni kell a tanulók képességét, motiváltsági fokát, külön figyelmet fordítva az egyéni

különbségekre, a tanulók egyéni fejlődési ütemére.

A csoportbontás kritériumai:

A 7. osztály elején a 6. évfolyamos matematika szaktanárok alapos, feltáró, elemző munkájának

javaslatára, illetve a tanulók 6. osztályos év végi matematika osztályzatának figyelembe vétele

alapján alakítunk ki olyan matematikacsoportokat, amelyekben közel azonos képességű,

adottságú gyerekek vannak. Így minden tanuló a számára legmegfelelőbb ütemben haladhat, az

általa megtanulható maximumot tanulhatja olyan munkaformában, és olyan módszerrel, ami

egyéniségének leginkább megfelel.

A 7. osztályos tanulók matematika csoportnévsorát mindig az aktuális tanév első napján tesszük

közzé, ahol a közel azonos képességet mutató tanulók huzamosabb ideig (félév, év, esetleg két

évig) egy csoportban dolgoznak.

Természetesen a csoport tagjainak képességéhez mérten figyelembe vesszük a létszámot is a

jobb munka érdekében. A 7. osztály kezdetén szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket

gyermekük csoportba sorolásáról és a csoportbontás kritériumairól.

A csoportokat nem szabad lezártnak tekinteni, mindig kell lehetőséget hagyni a csoportok

közötti átjárásra. Ha a tanuló nem felel meg a választott csoport elvárásainak, a szaktanárok

javaslatot tehetnek az áthelyezésre. Megalapozott indoklás után az áthelyezés szülő kérésére is

történhet. Az áthelyezésről minden esetben a szaktanárok bevonásával az intézményvezető

dönt.

Az egyes csoportoknál úgy jelentkezik a differenciálás, hogy minden csoportban a törzsanyagot

tanítjuk, csak az anyag mélysége, az elsajátítás minősége különbözik. Egyik csoportnál

megállunk az egyszerű alkalmazás szintjén, míg a másiknál az alkotó alkalmazást kívánjuk

meg, s tanítjuk a kiegészítő tananyagot is.

Minden csoportnál a pedagógus legfontosabb feladata az, hogy a tanulókat képességeikhez

mérten, a lehető legmagasabb szintre juttassa el, függetlenül attól, hogy milyen csoportba

kerülnek.

A nívócsoportok előnyei:

Az egyes csoportokban a tananyagot alaposabban tudjuk gyakoroltatni.

A közel azonos érdeklődés és tudásszint miatt a haladási ütem gyorsabb, a feladatok

szintje azonos.

A tanulók jobban tudják egymás gondolatmenetét követni, jobban tudnak egymásnak

segíteni.

Lehetőséget nyújt a felzárkóztatás tökéletesebb megvalósítására.

A tehetséggondozást, a tanulmányi versenyekre való felkészítést megkönnyíti.


44

A választható tantárgyak esetében választásukat a szülők aláírásukkal megerősítik, és

tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés

tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

3.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges

módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: az iskolaorvosi

vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel illetve a testnevelési órákon.

A tanulók fizikai állapotának mérésével, ellenőrzésével megállapítjuk a pillanatnyi

teljesítményt (diagnózis, ami nélkülözhetetlen kiindulópont a kondicionális képességek,

képesség-együttesek fokozatos fejlesztéséhez), ugyanakkor az ismételt mérések esetén nyomon

követhetjük a változás, fejlődés irányát (prognosztika).

A tanulók fizikai állapotának mérésére alsó tagozaton az iskolai lehetőségeknek megfelelően

kialakított teszteket alkalmazzuk. A mérést minden osztályban évente két alkalommal (ősszel

és tavasszal) kell elvégezni.

A tesztek:

12 perc futás (m),

felülés térdérintéssel (db),

60 m futás (s),

karhajlítás - nyújtás fekvőtámaszban (db),

négyütemű fekvőtámasz (db),

helyből távolugrás,

kislabdahajítás.

A felső tagozaton a 2014-15. tanévtől a NETFIT mérést alkalmazzuk. A mérést januártól

májusig kell elvégezni, a tanév rendje rendeletben meghatározottak szerint. A felmérések a

tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A

felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez

képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelőtanárok

kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának

követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres

vezetésének ellenőrzése a testnevelési referens feladatkörébe tartozik.

Az iskolai sportkör foglalkozásai:

Sokrétű programkínálattal tesszük lehetővé a tanulók rendszeres testmozgását. A heti 5

testnevelésórán felül továbbra is törekszünk a tanórán kívüli testmozgás biztosítására.

A Diákolimpián minden olyan sportágban indulunk, amelyben vannak tehetséges

versenyzőink.


45

Igény esetén minden tanévben az alábbi alaptevékenységként biztosított sportolási lehetőségek

megszervezésére törekszünk:

labdarúgás,

kézilabda,

kosárlabda,

sakk,

relaxáció,

természetjárás.

Elvárt tanári kompetenciák (6.)

3.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki

órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás

alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket:

a stresszkezelés,

az önismeret, önbecsülés megerősítése,

a célok megfogalmazása és kivitelezése,

a konfliktuskezelés,

a problémamegoldás, a döntéshozás,

a kortárscsoport nyomásának kezelése,

a segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése,

az elutasítási készségek fejlesztése.

Az egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi

érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése, és olyan környezeti

körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészséges életmód feltételeinek létrejöttét. Az

egészségkultúra összetevői, amelyre nevelő munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk:

az egészséges táplálkozás,

a rendszeres testmozgás,

a higiénés magatartás,

tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától.

A helyes táplálkozás ismérveit szem előtt tartva nagy gondot fordítunk a megfelelő

mennyiségű és minőségű gyümölcsfogyasztásra, valamint a megfelelő étkezési körülmények

biztosítására.

A rendszeres testmozgás az egészséges embereknek is elengedhetetlenül fontos, elsősorban

kedvező élettani hatásai miatt. Fontos szerepe van a megfelelő erőnlét, mentális

kiegyensúlyozottság, fittség megteremtésében, és nem utolsósorban kiváló szórakozás,


46

hasznos időtöltés is. Ezeket az elveket tantestületünk magáénak vallja, és a napi rendszeres

testmozgást igyekszik biztosítani diákjaink számára.

A higiéniás magatartás fogalma nagyon széleskörű. Az iskolai egészségfejlesztésben a

legfontosabbnak tartott területei a személyi-, környezet-, szexuál- és mentálhigiénia. A

személyi higiénia területét a biológia tantárgy oktatása során többször hangsúlyozzuk, a

tanulók ismereteit fokozatosan bővítjük. Az iskolai védőnő egészségmegőrző órákat tart e

témakörben. A rendszeres kézmosás feltételeinek biztosításáért a takarítószemélyzet felelős,

folyékony szappanok, WC papír illetve automata kézszárító minden diákunk számára elérhető.

A tevékenység megelőző jellegében szerepet játszik az évenkénti iskolafogászati szűrés is. A

szexuálhigiénia és mentálhigiénia témájával a diákok biológiaórákon, osztályfőnöki órákon az

ifjúsági védőnő segítségével találkoznak: az ismeretek bővítése folyamatos, minden

évfolyamon foglalkozunk a témával.

Az egészségkultúra lényeges eleme a tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe

juttatásától. A véletlenszerű mérgezéseket az iskolában kizárja a konyhai dolgozók pontos és

jól átgondolt, a szabályoknak mindenben megfelelő működése, valamint a vegyszert is

tartalmazó szertárak zárhatósága, és a személyi felelősök rendszere. Kiemelt figyelmet

fordítunk a napjainkban könnyen és olcsón elérhető szintetikus drogok veszélyességének és

kiszámíthatatlanságának megtanítására, valamint arra, hogy diákjaink képesek legyenek

felismerni a drogok hatása alatt álló embert, valamint megtenni a legszükségesebb és a

legsürgetőbb teendőket az adott helyzet kezelésére. Hasonló módon járunk el az

alkoholfogyasztás és a dohányzás veszélyeinek megismertetésével kapcsolatban is.

Prevenciós órákat tartunk mind osztályfőnöki, mind biológiaórán, a tantestület pedig pozitív

mintát ad a kérdésben, amely rendkívül fontos eleme egészségnevelési elveinknek.

A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései az alábbiak:

szemléletformálás és ezzel együtt a környezettudatos gondolkodás kialakítása,

ismeretközvetítés és ezzel együtt az aktív állampolgárrá nevelés,

helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi környezeti

értékek megismertetése és az aktív megóvás,

fenntartható fejlődés előmozdítása.

Környezeti nevelésünk szempontjai az alábbiak:

Legyen egész életen át tartó intézményes és nem-intézményes formában

Legyen interdiszciplináris (tudomány- és tantárgyközi megközelítés).

Legyen egyszerre „lokális” és „globális”.

Legyen egyszerre „aktuális” és „jövő orientált”.

Legyen rendszerszemléletű.

Neveljen együttműködésre- a teljes iskolai munkán végigvonul a kooperációra nevelés.

Fontos értéknek tekinti tantestületünk a problémamegoldó gondolkodásra való

orientáltságot.


47

3.14. Projektoktatás

A projektmódszer alkalmazásával kilépünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi

keretekből. Az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon történik. Nem

a pedagógus adja át az ismereteket, hanem a tanulók szerzik meg azokat a tevékenységek

során. Tanítás, ismeretátadás, ismeretfelhalmozás helyett a tanulás, az ismeretszerzés, és a

képességfejlesztés kerül előtérbe. A projekt megvalósítása során a hangsúly az együttes

munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák

elsajátításán van. Ha ez valóban sikerül, akkor érvényesülhet a projekt didaktikai hármas

alapelve: átélés – ismeretszerzés – megértés.

A projektoktatás során kölcsönösen pozitív irányba változik a diák-tanár viszony. A közös

tevékenységre való utalás az oktatás nem projekt szakaszaiban növeli a személyes

érintettségből adódó motiváltságot. Az életkori sajátosságok döntően meghatározzák a

projektoktatás módját, a választott témát, a vele való foglalkozás időtartamát.

Kiemelt intézményi projektek:

Győr megismerése – 1-8. évfolyam,

Október 23-i projektnap (5-8. évfolyam)

Erdei iskola,*

Témahetek: Pénz7 projektnap, Digitális projektnap, Környezettudatosság

projektnap,

Ökoiskolai programok

a „Határtalanul” pályázatunk*.

Győr, szűkebb pátriánk megismerése az osztályfőnöki órák, tanulmányi séták, tanórán kívüli

foglalkozások (napközi) keretében valósul meg. Tanítványainkat megismertetjük Győr

nevezetességeivel, városunk híres szülötteivel, ezáltal is erősítve szülőföldjükhöz való

kötődésüket.

Az október 23-i projektnap a tanórai kereteket felbontva valósul meg: évfolyamonként az

életkori sajátosságokat figyelembe véve kapnak feladatokat a tanulók. A játékos, konstruktív

megoldást kívánó feladatok esélyegyenlőséget biztosítanak minden tanuló számára, érdekeltté

teszik őket az aktív részvételben és lehetőséget biztosít a tanulói kompetenciák fejlesztésére.

Nevelő-oktató munkánkban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy gyermekeink közvetlen

közelről tapasztalják meg a természet nagyszerűségét, rácsodálkozzanak a világ szépségeire.

Meggyőződésünk, hogy így lesz az értelem és az érzelem egyensúlyban. Az Erdei iskola

biztosítja a készség - és képességfejlesztésének új módját: az élményközpontú tapasztalást és

ismeretszerzést.

* A jelölt tevékenység megvalósítását pályázati pénzekből tervezzük, tehát nem állandó vállalás az

iskola részéről


48

Intézményünk a témahetek keretében projektnapokat valósít meg az adott témával

kapcsolatosan. Összefüggő tanítási órákat, foglalkozásokat szervezünk a témahetek keretében.

Ökoiskolai programok segítségével kívánjuk kialakítani tanulóinkban, hogy érzékennyé

váljanak a közvetlen környezetünk megóvására, személyes felelősséget érezzenek iránta, és

kapcsolódjanak be értékeink megőrzésébe. Az oktató-nevelő munkánk során arra törekszünk,

hogy az általunk átadott ismeretek összhangba kerüljenek a környezet felé irányuló

magatartásukkal mind egyéni, mind közösségi szinten. Egyfajta környezeti kulturáltságot

szeretnénk kialakítani tanítványainkban, hogy felnőtté válásukkor életformájukkal cselekvő

részesei legyenek Földünk megóvásának.

A Határtalanul pályázat segíti, hogy olyanná neveljük tanulóinkat, akik nyitottak az európai

és a nemzeti értékekre, egészséges énképpel, szociális kompetenciával rendelkeznek, képesek

hatékony önmenedzselésre, kialakul bennük az igény, a hajlandóság, a készség az élethosszig

tartó tanulásra. Iskolánk nevelésfilozófiájában megfogalmazott elvek szerint fontosnak tartjuk

a már meglévő külföldi kapcsolatok ápolását, újabbak keresését. Ezáltal diákjainkat személyes

élményekhez juttatjuk, gyakorolhatják a tanult idegen nyelvet, új barátságokat alakíthatnak ki.

Intézményünk több határon túli kapcsolatot is ápol (Szlovákiával) A fentebb megfogalmazott

elveink fontosságát bizonyítja az a tény, hogy iskolánk a 2014/2015-ös tanévben

megvalósulandó két sikeres pályázatot nyújtott be a „Azok a mesés Felvidéki Tájak címmel”

és „Az Alpoktól a Tátráig”. Az úti cél Felvidék, a kirándulás során meglátogatásra kerül egy

magyar iskola. A személyes találkozásokon keresztül a diákoknak lehetősége nyílik

megismerni egy másik ország kultúráját és hagyományait. Az utazás várható időpontja az adott

tanév tavasza. A projekt lezárása témanappal zárul, melynek keretében tájékoztatjuk

intézményünk tanulóit az utazás élményeiről, tanulságairól.

3.15. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

3.15.1. Intézményünk integráló intézmény

Képesek vagyunk mind a különleges bánásmódot igénylő, mind a hátrányos helyzetű (HH),

ill. halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók integrált nevelésére-oktatására.

Intézményünkben kiemelt figyelmet fordítunk arra hogy érvényesüljön a:

diszkriminációmentesség,

szegregációmentesség,

integráció biztosítása,

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának

támogatása,

minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása.

Diszkriminatívnak tartunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönbözetést, amely

egy személy vagy csoport valós vagy vélt jellemzői (neme, faji hovatartozása, bőrszíne,

nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága,

egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye,


49

szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása) alapján hátrányos

helyzetbe hoz. Elítéljük a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás alkalmazásának minden

formáját.

Iskolánk az oktatás - nevelés során tiszteletben tartja a tanulók és alkalmazottak emberi

értékeit, emberi méltóságát, egyediségét.

Fontos feladatnak tekintjük a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek

megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást.

Kapcsolatot alakítunk ki a szülői szervezetekkel, szolgáltató intézetekkel.

Szakmai-pedagógiai terület célkitűzései:

szülő-iskola kapcsolatok ápolása,

a tehetséggondozás érdekében az országos tanulmányi versenyeken való részvétel

elősegítésének kidolgozása,

az egyenlő bánásmód betartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében.

3.15.2. A tanulók szociális esélyegyenlőségének biztosításával kapcsolatos

intézkedések:

Az iskola különös figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű csoportokba tartozó tanulók

helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti

ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel,

szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében.

Az iskola lehetőség szerint támogatja, hogy hátrányos helyzetű fiatalok oktatásból való

lemorzsolódásának megelőzése érdekében szakmai-módszertani továbbképzésben

részesíti alkalmazottait.

A „Kölcsey Iskoláért” alapítvány célkitűzései között szerepel a nehezebb körülmények

között élő gyerekek segítése. (osztálykirándulások, nyári táborozások költségei)

A szociális hátrányokkal küzdő gyerekeknél kiemelt figyelmet fordítunk a

pályaorientáció, a továbbtanulás kérdésére.

A kulturált viselkedés szabályait minden szinten közvetítjük és megköveteljük

tanulóinktól.

Könyvtárunk szolgáltatásaival, rendhagyó órákkal, városnéző, várost megismerő

programok szervezésével igyekszünk a kulturális hátrányokat csökkenteni.

Figyelemmel kísérjük azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek a támogatásra szoruló

gyermekek segítésére irányulnak.

A gyerekek életkorának megfelelő szinten prevenciós tevékenységet látunk el,

csökkentve a káros szokások kialakulását.

A korszerű és egészséges életvezetéshez nyújtunk ismereteket tanítványainknak.

Reggel fél héttől délután öt óráig biztosítjuk a gyerekek felügyeletét.

Egészségügyi szűrővizsgálatokat, felvilágosító előadásokat, drog- és bűnmegelőzési

programokat szervezünk.


50

A szociális és állampolgári kulcskompetencia fejlesztésével csökkentjük a tanulók között

meglévő szociális hátrányokat.

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatási esélyegyenlőségét megerősítő speciális

intézkedések:

Az iskola a szükséges eszközök, felszerelések folyamatos beszerzésével segít elő az SNI

tanulók képzésekbe való bekapcsolódását, képzésnek folyamatát.

Az iskola lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség

megsértésével kapcsolatos panasztételre. Minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a

panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlőség

megsértésével kapcsolatos minden panasztételről, a panasztételi eljárás lefolytatásába és a

vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartók képviselőjét és a panasztevő felet

bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések

végrehajtásáért az intézményvezető felel.

A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg,

melyet rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől függetlenül

a szülő/gondviselő hatósági (Egyenlő Bánásmód Hatósága) eljárást kezdeményezhet,

amelyhez az intézmény a panasztételei eljárás dokumentációját biztosítja.

Az intézmény biztosítja és évente megvizsgálja, hogy stratégiai dokumentumaiba beépüljenek és

érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és

célkitűzések. Kötelezettséget vállal a képzés során jelentkező, az esélyegyenlőség megsértését

érintő esetek és panasztételek kivizsgálására a panasztevőnek, továbbá, ha szükséges, független

szakértőnek a bevonásával. Az esélyegyenlőség megsértésének megállapítása esetén az intézmény

köteles az esélyegyenlőséget sértő intézkedést, programot vagy állapotot megszüntetni.

A fenti feladatok összefogását az intézményvezető által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi

felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Család -és Gyermekjóléti Központ

szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más

személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Feladatai közé tartozik az iskola

egészségnevelési programjának segítése.


51

3.15.3. A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban

részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil

szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató

munka feltételeit:

a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai

nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén,

a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók

személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása,

a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek,

tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e

tevékenység támogatása az iskolán kívül,

adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása, egységes, differenciált és egyénre

szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.

3.16. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink

A gyermek- és ifjúságvédelem intézményünk tevékenységrendszerében az alapfeladatok közé

sorolandó. Különösen igaz ez napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb

helyzetbe kerülnek, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak. Egyre több az olyan hátrányos

helyzetű tanuló, akik a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagolttá

válik. Ezek a problémák az iskolában is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek

eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat.

Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos teendőket a gyermek- és

ifjúságvédelmi felelős valamint az osztályfőnökök látják el. Gyermekvédelmi tevékenységünk

három területre terjed ki:

megelőzésére,

feltárására,

megszüntetésére.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink:

Közre kell működni a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében,

feltárásában, megszüntetésében.

A HH, és HHH helyzetű tanulók kiszűrése, nyilvántartása.

Segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések.

Kapcsolattartás a Család – és Gyermekjóléti Központtal és a gyámügyi hatóságokkal.

Szoros kapcsolat kialakítása a Nevelési Tanácsadóval, Pedagógiai Szakszolgálattal.

Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem

szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén a Gyermekjóléti Központ értesítse.

A Gyermekjóléti Központ felkérésére részvétel az esetmegbeszéléseken.


52

A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén annak kezdeményezése, hogy az

intézmény vezetője indítson eljárást az illetékes települési önkormányzat

polgármesteri hivatalánál rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő

nyújtása érdekében.

Az újonnan érkező gyermekek beilleszkedési problémáinak feltárása, beilleszkedésük

segítése.

A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása,

osztályfőnök - tanár - szülő együttműködésével.

A szülők tájékoztatása a támogatási lehetőségekről.

Információk nyújtása a szülők számára, melyek segítségével a jogi, egészségügyi,

szociális és társadalmi problémákat és azok megoldásait jobban megismerhetik.

A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek esetében vizsgálatok kezdeményezése.

Folyamatos ismeretterjesztés a kollégák körében a hátrányos helyzetű gyerekek

támogatását elősegítő programokról, lehetőségekről.

Közreműködés az alapítványi tankönyvtámogatások odaítélésében.

A gyerekkel, a szülőkkel való közvetlen beszélgetés- indokolt esetben

családlátogatáson-, fogadóórán.

A szülő figyelmeztetése, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének

elősegítése érdekében intézkedéseket tartunk szükségesnek.

A gyerekek anyagi támogatásának, kirándulási, táborozási támogatás, étkezési

díjkedvezmények/ ügyintézésében való közreműködés.

Napközis és tanulószobai ellátás biztosításával a helyes tanulási szokások, az értelmes

szabadidő eltöltés igényének alakítása. Ezek segítségével a tanulási kudarcok és a

deviáns magatartás kialakulása csökkenthető.

A tanulók étkezésének figyelemmel kísérése (pl. tízórai, uzsonna).

A gyermekvédelemhez tartozik az is, hogy a tanulók megismerjék a törvényben

megfogalmazott jogaikat, kötelességüket. Fontos, hogy a vonatkozó törvényeket megismerjék

a szülők is. Erre lehetőséget biztosítanak szülői értekezletek, szülői fórumok, osztályfőnöki

órák, a diákönkormányzati megbeszélések.

4. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésére-oktatására kidolgozott

képzési terv

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésére-oktatására kidolgozott képzési terv az emberi

erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete alapján készült.

Intézményünkben az alábbi területeken folyik a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése:

1. látássérült (gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztése,

2. hallássérült (nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztése,

3. az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése,

4. pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése.


53

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére

épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével

történik.

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat:

• a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása

• a pozitív énkép és önértékelés kialakítása

• a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése

• a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társaskapcsolatok kialakítása

• a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.

4.1.Látássérült (gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztése

A látássérült (gyengénlátó) tanulók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben

korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1–0,33). A gyengénlátó tanulók iskolai

nevelésének-oktatásának alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó

kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

Speciális tantervi feladatok

Magyar nyelv és irodalom:

A gyengén látásból fakadó sajátos nehézségek miatt az olvasás-írás tananyagának

elsajátításához az 1. és a 2. évfolyamon – a rehabilitációs célú tanórák keretének terhére

– magasabb óraszám biztosítása javasolt.

Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű olvasmányok (kötelező

olvasmányok) választása indokolt lehet, de a hosszabbművek esetében a

hangos/digitális könyvek olvasása is megvalósítható. Az olvasási tempót, a hangsúlyos

olvasást érintő követelmények meghatározásakor szükséges a látásteljesítmény

figyelembevétele.

Az írás tanításánál törekedni kell az áttekinthető, rendezett, olvasható írásképre, amelyet

a tanuló saját adottságainak megfelelő betűméretben és taneszközökkel teljesít.

Többlet idő biztosítása szükséges a helyesírási szótárak, lexikonok, a könyvtárak

használatának megtanítására, az egyéni szükséglet szerint alkalmazott olvasókészülék,

nagyító használatának begyakorlására.

Kiemelt feladat a gyengén látó tanulók segítése a metakommunikáció értelmezésében,

önálló alkalmazásában.

Idegen nyelvek:

Az idegen nyelvek tanulása a gyengén látó tanulók számára a látó társadalomba való

beilleszkedést és az esélyegyenlőséget is célozza.


54

A tanítás-tanulás folyamatát a hallás utáni tanulás hangsúlya jellemzi, ezért a hallási

figyelem és az emlékezet fejlesztése szükséges.

Matematika:

A gyengén látó tanulók matematika oktatásának is kiemelt területe a biztos számolási

készség kialakítása, hangsúlyt fektetve a fejszámolási készség fejlesztésére, az

ismerethordozók (feladatgyűjtemények, táblázatok, számológépek) használatára.

A tanítás során használt eszközök, módszerek és a követelmények meghatározásakor

kiemelten figyelembe kell venni az alábbiakat:

◦ szemléltetéshez és a tanulói munkához gyakran speciális (adaptált) eszközöket kell

használni (speciális vonalzó, körző stb.)

◦ a követő, alkotó képzelet fejlesztéséhez használt diagramok, grafikonok, ábrák

legyenek könnyen áttekinthetők, kontrasztos színűek

◦ a mérés, szerkesztés jelentősen függ a látássérülés mértékétől, ezért a pontosság

szempontjából szükséges engedményeket tenni.

◦ a geometria tanítása során a vizuális észlelés lehetőség szerinti kiegészítése

tapintásos megismeréssel.

◦ Az értékelés során engedmények tehetők a mérés pontossága, grafikonkészítés,

térbeli építések, írásbeli munkák esztétikuma terén.

Ember és társadalom:

A térben, időben történő tájékozódáshoz szükséges az adaptált történelmi térképek,

használata, a térképjelek ismerete.

Az interneten történő információgyűjtés során szükség esetén optikai segédeszköz,

speciális képernyőnagyító-, olvasó szoftver alkalmazása.

A műveltségi terület tartalmának meghatározásakor az alábbiak beépítése szükséges:

◦ a gyengén látó tanuló ismerje meg a látássérültekre vonatkozó jogi szabályozást

◦ az erkölcstan keretében szerzett speciális ismeretek segítsék hozzá a gyengén látó

tanulót sérülése feldolgozásához is, valamint tanulja meg, hogyan élhet etikusan a

pozitív diszkrimináció lehetőségeivel

◦ ismerje a látássérültek érdekvédelmi szerveződéseit.

Ember és természet:

A tanulók vizuális megfigyelőképességének fejlesztésével, széles tapasztalati bázis

biztosításával (hallás, szaglás, tapintás kiegészítő szerepe) érhető el a tervszerű

megfigyelés elsajátítása.

Az IKT lehetőségeinek kihasználása: pl. kísérletek követése lassítási-nagyítási, gyors

megismétlési lehetőséget biztosító videókkal.


55

A teljes látást igénylő jelenségek megismertetése csak az ismeret szintjén szükséges

(egyes fizikai, kémiai, biológiai jelenségek, pl. fénytan).

A tananyagba szükséges beépíteni a gyengén látással kapcsolatos fizikai és biológiai

ismereteket, valamint lehetőséget kell adni a tanári és a tanulói kísérletekben való aktív

részvételre. A fizikai és kémiai műveltségtartalmak feldolgozása során gyakran

szükséges a kísérletek adaptálása, gyengén látó tanulók által követhetővé tétele

(láthatóvá tétel, védőszemüvegek használata), önálló vizsgálódások, megfigyelések

egyéni segítése.

A követelmények tekintetében – a balesetek elkerülése érdekében – a tanulói

kísérleteknél egyéni elbírálásra van szükség.

Földünk és környezetünk:

Filmek, fotók bemutatásához besötétíthető terem szükséges.

A követelményeknek ismeretanyag szempontjából teljes körűen, de a gyengén látó

tanulók által használt eszközzel kell eleget tenni.

Művészetek:

A gyengén látó tanuló az élet minden területén több nehézséggel küzd, mint az ép társai, ezért

a készségek, képességek fejlesztése mellett kiemelten fontos a művészetek

személyiségformáló hatása.

Az ének-zene ismeretanyagában a hallásos tanulás kerül előtérbe.

A dráma és tánc a tanulók térbeli tájékozódásának, mozgásuk harmóniájának

kialakításában, alkotó- és kapcsolatteremtő képességük, kommunikációjuk

fejlesztésében kiemelt szerepet kap. A tánc hozzájárul a látássérült tanulók

mozgásbiztonságának növeléséhez, a látás-mozgás koordinációjának fejlődéséhez.

Kívánatos a drámajáték, a tánc és a dramatizálás során a játékbátorság növelése, a

közönség előtti megszólalás lehetőségeinek biztosítása.

Fokozottan szükséges az erős kontrasztos hatást elérő, a jó minőségű eszközök

biztosítása a látássérült gyermekszámára megfelelő vizuális élmény megszerzéséhez.

A szerkesztési feladatoknál a pontosság terén engedményeket kell tenni.

Informatika:

A szabályos gépírás tanítása a gyengén látó tanulók esetében kiemelten fontos annak

érdekében, hogy a mindennapi életben adódó írásbeli feladataikat (dolgozat, önéletrajz

stb.) esztétikus külalakban készíthessék el.

A könyvtárhasználat az iskolai könyvtár használatán túl segíti a tanulókat, hogy

megtanuljanak ismeretlen könyvtárban segítséget kérni és ezúton tájékozódni.


56

Életvitel és gyakorlat:

A műveltségi terület alapját a NAT-ban megfogalmazottak jelentik, fokozottabb hangsúlyt

kapnak azonban a személyiségállapothoz igazított életviteli technikák.

A műveltségi terület tartalmába mindazon ismeretek beépülnek, melyek a gyengén látó

tanulók mindennapi életvezetéséhez, mind teljesebb önálló életviteléhez szükségesek,

illetve alakítják későbbi pályaválasztásukat.

A gyengén látó tanulók pályaorientációja szempontjából fontos, hogy hatékony

fejlesztést kapjanak technikai jellegű munkafolyamatok tervezéséhez, kivitelezéséhez,

munkakultúrájuk megalapozásához.

Időtöbblet biztosítására van szükség a különböző anyagok többoldalú érzékleti

megismerésére, az adaptált eszközökkel történő mérésre az egyéni igényeknek

megfelelően.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a balesetmentes szerszámhasználatra, a látássérült

emberek életvitelét segítő speciális eszközök használatára (beszélő mérleg, adaptált

tűbefűző, mérőszalag stb.).

Speciális tartalmakkal egészül ki a közlekedési ismeretek, a háztartáskultúra témaköre.

Testnevelés és sport:

A gyengén látó tanulók az állapotuknak megfelelő speciális mozgásnevelésben vesznek részt.

A rendszeres fizikai aktivitás kiemelt cél.

A követelmények meghatározása mindig a gyermek egyéni állapotától függ, a

látásteljesítmény, a szembetegség kihatásai és a társuló mozgásszervi betegség

figyelemvételével.

4.2.Hallássérült (nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztése

A hallássérült tanulónál a szokásostól eltérhet a nyelvi kommunikáció (beszédértés, szövegértő

olvasás szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.) fejlettsége, ennek

következtében a megismerő tevékenység és a teljes személyiség fejlődése is megváltozhat. A

tanuló nyelvi kommunikációja intenzív fejlesztést igényel, mert ennek szintje általában nem

korrelál életkorával, hallásállapotával – melytől pozitív és negatív irányú eltérés is lehet. A

hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül

gyógypedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg.

A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és

eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák

meg. A többségi iskolában történő együttnevelés a szülő/gyógypedagógus/pedagógus közös

döntését igényli az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembe

vételével. Az iskola a tanítási programokkal, a befogadó pedagógiai szemlélettel és

felkészültséggel, a szervezéssel, a tárgyi és személyi feltételekkel igazodik a gyermek speciális

szükségleteihez.


57

Speciális tantervi feladatok:

Magyar nyelv és irodalom

• Komplex nyelvi fejlesztésre van szükség, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi

kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításának céljából.

Idegen nyelvek

• A hallássérült (nagyothalló) tanulók oktatásában jelentős hangsúlyt kap az írásos forma.

• Kívánatos a korszerű idegennyelv tanítási módszerek alkalmazása, a köznapi

helyzetekben történő kommunikációfejlesztés.

Matematika

• A matematika eredményes oktatásának feltétele a fogalmi, gondolkodásbeli

megalapozottság. Ennek további feltétele, hogy a nyelvi kommunikációs szint

megfelelő alapokat biztosítson a gondolkodási műveletek elsajátításához.

Ember és társadalom

• A műveltségi terület speciális fejlesztési tartalmát képezi a tér-idő viszonylatok

kialakítása, a tájékozódási képesség, a történésekből, folyamatokból a tendenciák

felismertetése.

• Segítséget nyújt a hallássérült embernek sajátos problémái miatti akadályozott

helyzetében a társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához.

Ember a természetben. Földünk és környezetünk

• A beszédkommunikációjukban és megismerő tevékenységükben akadályozott,

nagyothalló tanulókat gyakorlati tevékenykedtetéssel, multiszenzoros

tapasztalatszerzéssel lehetséges olyan alkalmazható ismeretek birtokába juttatni,

melyek konvertálhatók a természeti környezet, a viszonylatok, összefüggések

felismeréséhez.

Művészetek

• Az önkifejezés, az információszerzés széles skálája teremthető meg e műveltségi terület

tartalmain keresztül.

• A kreativitás fejlesztése szempontjából megkülönböztetett jelentőséggel bír a vizuális

kultúra fejlesztése, a különböző manuális technikák megismertetése és sokoldalú

művelése.

Informatika

• A hallássérült tanulóknak az információszerzésben és kommunikációban meglévő

akadályozottságuk következtében alapvető szükségük van a vizuális információszerzés,

feldolgozás és átadás legkorszerűbb technikáinak ismeretére és ezek alkalmazására.


58

• Megkülönböztetett jelentősége van az írásos kommunikációnak. Ezért a lehető

legkorábbi életkortól kell tanítani a gyermekeket a számítógép helyes használatára,

illetve az internet által kínált kommunikációs lehetőségek tudatos, kulturált

elsajátítására.

Életvitel és gyakorlat

• Megkülönböztetett jelentősége a hallássérültek oktatásában abban áll, hogy lehetőséget

biztosít a manuális készségek magas fokú fejlesztésére, a mozgássorok

összerendezettségének fokozására, az önálló életvitel megalapozására.

• Feladata, hogy direkt módon alapozza meg a munkavégzésre történő felkészülést is.

• Jelentős szerepe van a halló személyekkel, közösségekkel való szociális érintkezésnek.

• A közlekedés és a magas szintű technika világában való részvételre történő felkészítés

hangsúlyos szerepet kap az oktatásban, mivel a hallássérült gyermek és felnőtt a

baleseteknek, veszélyhelyzeteknek fokozottabban van kitéve.

Testnevelés

• Speciális szerepe többirányú.

• A fejlesztésnek figyelembe kell vennie a tanulók adottságait, az átlagosnál gyakrabban

előforduló mozgáskoordinációs zavarokat, testi fejlődési rendellenességeket, térbeli

orientációs zavarokat.

• Feladata a fizikai munkavégzésre történő testi és pszichikai felkészítés, a motoros

képességek fejlesztése, fizikai kondíció növelése, egészséges életre nevelés,

mozgásigény kialakítása, a halló gyermekekkel való kapcsolatok kiépítése.

4.3. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése

Az autizmusspektrum zavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett

ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának

következményei. Az autizmusspektrum zavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs

és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési

tünetekben nyilvánul meg. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulóra legjellemzőbb a

kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási

képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció,

a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen

képességprofil.

A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak akkor

indokolt, ha egyértelműen a gyermek javát szolgálja.. Az integrált gyermek legyen elégedett az

iskolai élettel, fontos, hogy jól érezze magát.

Speciális tantervi követelmények

Anyanyelvi kommunikáció


59

• A fejlesztés fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás,

valamint az információcsere eszköze.

• Minden autisztikus gyermeknél elsődleges cél az egyén képességszintjének megfelelő

kommunikatív kompetencia megteremtése.

Idegen nyelvi kommunikáció

• Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulóknál hiányozhat az idegen nyelv rugalmas,

a kommunikatív partnerhez alkalmazkodó használata, a fogalmak, gondolatok, érzések,

tények és vélemények valódi megértése és kifejezése, annak ellenére, hogy a nyelv

mechanikus elsajátítása megtörténhet. Így esetükben különösen nagy hangsúlyt kap az

idegen nyelv funkcionális használatának fejlesztése.

Matematikai kompetencia

• Kiemelkedő jelentőségű a megismerési képességek fejlesztése, az önellenőrzés tanítása,

az ismeretek önálló, gyakorlati alkalmazásának segítése, a problémamegoldás

menetének tanítása.

• Különös hangsúlyt kap az oktatás szemléletes és konkrét jellege, a cselekvéses tanulás

alkalmazása.

Természettudományos és technikai kompetencia

• A természettudományos ismeretek elsajátítása tartozhat az autizmus spektrum zavarral

küzdő tanulók erősségei közé, többlettámogatást igényelhetnek azonban az ismeretek

gyakorlati alkalmazása terén.

• E területen nagy hangsúlyt kap a közvetlen tapasztalás.

Digitális kompetencia

• Az IKT eszközök lehetőséget nyújtanak az élő nyelv és a szociális közvetítés

helyettesítésére, a kölcsönös kommunikáció segítésére, az önálló ismeretszerzésre.

• Az IKT alkalmazása egyedülálló lehetőséget jelent az autizmussal élő tanulók számára,

a kommunikációs akadálymentesítés, a tanulás és későbbi munkalehetőségek

tekintetében egyaránt. Az érintett tanulók esetében azonban kiemelten fontos a

lehetséges veszélyek megelőzése.

Szociális és állampolgári kompetencia:

• Előtérbe kerül az önismeret és a közvetlen szociális környezet megismerése, a társas

viselkedés szabályainak ismerete, betartása.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

• Az autizmusban azonosított kognitív sérülések jellege miatt (végrehajtó működések

zavara, naiv tudatelméleti sérülés) e kompetencia fejlesztésekor általában sokféle

képesség, készség célzott, egyénre szabott, intenzív fejlesztésére van szükség.


60

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

• A műveltségi területen megjelenő valamennyi fejlesztési cél fontos terápiás lehetőséget

jelent. A művészeti tevékenységek a szabadidő tartalmas eltöltésében is jelentős

szerepet játszanak.

A hatékony, önálló tanulás

• Az önállóság elősegítésének egyik fontos módszertani eszköze az élő nyelv és a

szociális közvetítés helyettesítése, kiegészítése egyénre szabott vizuális környezeti

támpontokkal. Az informatikai eszközök egyénre szabott alkalmazása elősegíti a

fejlődést.

4.4.Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai

teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális

képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni

sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést,

gyógypedagógiai segítséget igényelnek.

Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz: diszlexia, diszkalkúlia,

diszgráfia, a fentiek együtt járása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; hiperaktivitás és

figyelemzavar; továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy

mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató

magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés,

valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg.

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság

szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik

figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik.

Speciális tantervi feladatok:

Magyar nyelv és irodalom

• Kiemelt fejlesztési feladat a beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és

emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése.

Idegen nyelvek

• A nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt.

Ember és társadalom

• Kiemelt feladat az önismeret, a reális önértékelés kialakítása, a kommunikáció

fejlesztése.

Művészetek


61

• A komplex művészeti terápiának, a drámapedagógiának, az akusztikus és vizuális

észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van.

Testnevelés és sport

• Szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása javasolt.

Matematika

• A kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes

fejlesztést.

5 .Legitimációs záradék

A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata, módosítása

Iskolánk nevelői közössége a dokumentumot az Útmutató az intézményi dokumentumok

felülvizsgálatához c. Oktatási Hivatal által kiadott minta alapján átdolgozta. A módosítások

bevezetése 2017. év szeptember hónap 15. napjától történik.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: a dokumentumot a fenntartó székhelyén, az

iskola könyvtárában, az intézményvezetői irodában lehet elolvasni, valamint megtekinthető az

iskola honlapján és a Köznevelés Információs Rendszerének elektronikus felületén.

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület

folyamatosan vizsgálja. A tanévzáró értekezleten értékeli, hogy a pedagógiai programban

megfogalmazott általános célokat, valamint a tantárgyi célokat és követelményeket sikerült-e

megvalósítani.

Az iskola életében, tevékenységében bekövetkező változások eredményezhetik a pedagógiai

program módosításának szükségességét. A felülvizsgálatra javaslatot tehetnek:

az iskolai vezetőség testületileg,

a nevelőtestület 50 %- a + 1 fő,

a szakmai munkaközösségek közül legalább egy,

a szülői szervezet.

Ha módosításra vonatkozó jelzés érkezik az iskolavezetéshez, akkor gondoskodniuk kell a

megfelelő fórum összehívásáról, az érdekegyeztetésről, a döntés-előkészítésről.


62

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK


63


64

4. Mellékletek

5.1. Az 1-4. osztály tantárgyi helyi tantervei

5.1.1. Magyar nyelv és irodalom

5.1.2. Matematika

5.1.3. Erkölcstan

5.1.4. Környezetismeret

5.1.5. Ének-zene

5.1.6. Vizuális kultúra

5.1.7. Életvitel és gyakorlat

5.1.8. Testnevelés és sport

5.2. Az 5-8. osztály tantárgyi helyi tantervei

5.2.1. Magyar nyelv és irodalom

5.2.2. Angol nyelv, Német nyelv (1-8.o.)

5.2.3. Matematika

5.2.4. Erkölcstan

5.2.5. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

5.2.6. Természetismeret

5.2.7. Fizika

5.2.8. Kémia

5.2.9. Biológia-egészségtan

5.2.10. Földrajz

5.2.11. Ének-zene

5.2.12. Hon- és népismeret

5.2.13. Vizuális kultúra

5.2.14. Informatika

5.2.15. Technika, életvitel és gyakorlat

5.2.16. Testnevelés és sport

5.2.17. Osztályfőnöki

pedagÓgiai programkolcsey-gyor.sulinet.hu/wp-content/uploads/2017/10/pedagógiai-program.pdf ·...

Documents