Pogány-havas kistérség

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

III. kötet: Mellékletek

Készítette: Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht.

Esztergom

2007–2008.

Készítették:

Ocskay Gyula projektvezető

dr. Jankai Norbert

Grafika: Eck András

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. számú melléklet:

A Pogány-havas kistérség gazdaságfejlesztési stratégiájához készült

interjúk írásos anyaga

GYIMESFELSŐLOK

Bodor Piroska, polgármester

9

Antal András vállalkozó

12

GYIMESKÖZÉPLOK Mihók Péter, polgármester

Ambrus Róbert, Kultúrotthon vezető

14

Bilibók Péter

19

GYIMESBÜKK Szőcs László, alpolgármester

21

Berszán András, tanító

24

Deáky András, vállalkozó

26

Sárig Attila vállalkozó, Áldomáspataka

29

CSÍKSZENTMIHÁLY

André Mihály, polgármester

31

Fodor Zoltán, Szentmihály-Ajnád-Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet

33

CSÍKSZÉPVÍZ Ferencz Tibor, polgármester

34

CSÍKSZEREDA

Mátéffy Mária igazgató, Fejlesztési és Gazdasági Programok

Igazgatósága, Hargita Megye Tanácsa

36

Márton András ügyvezető (Megyei Fejlesztési Ügynökség)

39

PÁLFALVA

Gál Attila, alpolgármester

42

CSÍKSOMLYÓ

Molnár Sándor igazgató, Hotel Salvator

43

Az interjúk értékelése 46

3

2. számú melléklet:

„Gyimes a XXI. században” című konferencia egyes előadásainak

anyaga

(hangfelvétel alapján)

1. nap - 2007. szeptember 29.

Rodics Gergely ügyvezető, Pogány-havas Kistérségi Társulás

Téma: a kistérség rövid áttekintése

49

49

Szőcs János (a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum volt igazgatója, Gyimes szülöttje)

Téma: A Gyimes-völgy történetének sarkalatos pontjai

49

Hesz Ágnes tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem Néprajz-Kultúra Antropológia

Tanszék

Téma: Vallási élet a Gyimesben

50

Csonka-Takács Eszter kutató, Európai Folklór Intézet

Téma: Az emberélet fordulópontjai és ünnepei Középlokon

51

Tankó Gyula, nyugdíjas helyi tanító, néprajzkutató

Téma: Egy munkaközpontú népcsoport múltja, jelene és jövője néprajzos szemmel

53

Molnár Zsolt MTA, Budapest

Téma: A Gyimesek mai növényzete

55

Murányi Veronika ELTE, Budapest

Téma: A hulladékkezelés hagyományos és jelenkori gyakorlata Gyimesben

57

Nagy Ildikó vidékszociológus, (MTA Politikai Tudományok Intézete)

Téma: endogén vidékfejlesztés (Christopher Ray brit kutató elmélete nyomán)

59

Letenyei László (Corvinus Egyetem)

Téma: Gyimesi fejlesztések

60

Biczó Gábor – (Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék)

(előadását felolvasta: Ilyés Zoltán)

Téma: Autenticitás és/vagy modernitás

62

Ilyés Zoltán – MTA

Téma: A gyimesi kultúrtáji örökség megőrzése és továbbfejlesztési lehetőségei

62

4

Karátson Gábor

Téma: Gyimes, a Hármas Egy (az írást felolvasta: Kobzos Kis Tamás)

65

Hozzászólás

Bilibók Ágoston, nyugalmazott vasúti tisztviselő

65

Pálfalvi Pál tanár, etnobotanikus

(Téma: Gyimesi csángó parasztkertek termesztett növényei, termesztési hiedelmek és

termésjóslás

65

Csutak István államtitkár, Kommunikációs Minisztérium

Téma: Információs és kommunikációs technológia

67

2. nap – 2007. szeptember 30.

Bíró A. Zoltán (Sapientia Egyetem Társadalomtudományi Intézete, Csíkszereda)

Téma: Adottságok és lehetőségek a térségi fejlesztésben

68

68

Borboly Csaba képviselő (Hargita Megye Tanácsa – Consiliul Judeteau Harghita)

Téma: Megyei fejlesztések

69

Hozzászólás

Korodi Attila (környezetvédelmi miniszter, Környezetvédelmi és Fenntartható

Fejlődés Minisztéruma, Románia)

70

Borboly Csaba képviselő (Hargita Megye Tanácsa – Consiliul Judeteau Harghita)

Tánczos Barna (Közlekedési Minisztérium, államtitkár)

Téma: Közúti fejlesztések

70

Kolumbán Gábor Sapientia Egyetem, Csíkszereda

Téma: Énlaka értékmegőrző programjának tanulságai

71

Ertsey Attila építész, Kós Károly Egyesülés

Téma: Falvak, kistérségek autonóm működése; megújuló energiaforrások,

természetközeli szennyvízkezelés

72

5

Rodics Katalin - KöM

Téma: Genetikailag módosított szervezetek (GMO)

74

Rácz Árpád megyei képviselő, iskolaigazgató Gyimesközéplok, Hidegségi Iskola

Téma: Az oktatás jelen és jövője Gyimesben

76

Samók Gyula polgármester Körösszakál

Téma: A tejtermelés esélyei az Európai Unióban

78

Hozzászólások

Molnár Csaba (Hidegség)

Török Jenő igazgató, Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság

Fekete Endre területi felelős, Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság

Samók Gyula

Rácz Árpád

79

Varga Zsuzsanna

Téma: Tudatos hagyományőrzés a néptánc terén

80

Antalné Tankó Mária

Téma: Néprajz, helytörténet

80

Antal Tibor gyimesközéploki lakos

Téma: Környezetvédelem, hulladékkezelés

80

Mihók György Gyimesközéplok

Téma: Gyimesközéplok, Hagyományőrző Ház

81

Bilibók Ágoston nyugdíjas vasúti tiszt, Gyimesbükk

Téma: Vasúttörténeti gyűjtemény

81

Szász Mária

Téma: Csángó Hagyományőrző Tábor, Gyimesfelsőlok

82

6

3. számú melléklet:

A szakirodalom áttekintése és értékelése

XIX.-XX. századi felhasznált anyagok:

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

84

Kozma Ferenc: A Székelyföld közgazdasági és közmívelődési állapota

84

Szádeczky Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya

84

Jelenkori írások:

Ilyés Zoltán: Az állattartás és rétgazdálkodás hatása a történeti kultúrtáj

mintázottságára és antropogén morfológiai elemeire

84

Ilyés Zoltán: Az ökomuzeális hasznosítás Gyimes hagyományos kultúrtáji képének

megőrzésében

86

Ilyés Zoltán: A szakrális táj történeti szerveződése Gyimesben

87

Letenyei László: Helyhez kötött kapcsolatok. Egy társadalmi kapcsolathálókon

alapuló magyarázat a földrajzi munkamegosztás kialakulására

87

Letenyei László: Innovációs láncok falun. Két falusi esettanulmány a gazdasági

újítások terjedéséről

89

Letenyei László: Regionális társadalmi hálózatok

90

Berkes Katalin: A gyimesi szénamunkáról

91

Frida Balázs: A másik felé…a közeledés és elkülönböződés szimbolikus stratégiái a

gyimesi interetnikus kontaktzónában

93

Fleischer Tamás: Kistérségi fejlődés, közlekedés, fenntarthatóság

94

Ilyés Zoltán: Identitás, kultúrtáj, örökségmenedzsment. Szempontok Gyimes

kistérségi erőforrásainak értékeléséhez

94

7

Biró A. Zoltán – Bodó Julianna – Gagyi József – Oláh Sándor – Túros Endre:

Gazdasági elit a Székelyföldön – 1993

95

Lukovics Miklós: Innovációs képesség: a regionális gazdaságfejlesztés alapja

97

Bíró A. Zoltán – Bodó Julianna – Gagyi József – Túros Endre: A túlélés vonzásában

- helyzetelemző tanulmány a romániai magyar oktatási/nevelési szerkezetről

98

A Kárpát-medence régiói – Székelyföld

98

Összefoglalás 99

8

1. számú melléklet:

A Pogány-havas kistérség gazdaságfejlesztési

stratégiájához készült interjúk írásos anyaga

9

GYIMESFELSŐLOK

Bodor Piroska, polgármester

A községet 12 éve vezető polgármester

asszony elsőként azt említi, amire

büszkék. Ezek: az egyházi tulajdonú

Árpád-házi Szent Erzsébet Római

Katolikus Gimnázium (Líceum), az

egyházi kórus, a tánccsoport, a kaszárnyák

(de mivel a katonasághoz tartozik, ezért

nincs beleszólásuk); az 1902-ben épült

templom1, az új komjáti (komjátszádai)

templom és maga a táj, amely körülveszi

őket. Külön öröm számukra, hogy

bérmáláskor 400 fiatal volt beöltözve.

A Líceum eredetileg közösségi háznak készült. E "Sziklára épített ház" néven ismert

közösségi ház alapkövét 1993 májusában tették le. Az intézmények létrehozásához a

magyar kormány és a nagyobb magyar közalapítványok (Illyés Közalapítvány, Mocsáry

Lajos Alapítvány) nyújtottak jelentős anyagi támogatást. A meglévő épületek

szomszédságában lévő tornaterem és a kollégium építésére szánt telekhez az Apáczai

Közalapítványnál pályáztak támogatásra2.

Az intézmény óvodásokat, elemistákat, felső tagozatosokat és gimnazistákat fogad,

illetve minden évfolyamon párhuzamos osztályok indulnak.

Pénzügyek, támogatás, fejlesztés

A középületeket nagy pénzekből lehetne széppé tenni. Mióta polgármester, csak idén

kaptak először támogatást 50.000 RON összegben a Hargita Megyei Tanácstól (500.000

RON-t pályáztak!). Két iskolában van központi fűtés. A sportcsarnokot a kormány

építette fel (pénzügyi támogatás helyett), de nem úgy tervezték és kivitelezték, ahogy a

helybeliek szerették volna. A vízvezetékre kaptak 2160 RON támogatást (sportcsarnok,

iskola, rendőrség, középületek.) Nagyon kellene a csatornázás. A tájház épülete már

megvan, csak fel kell újítani.

A településen 800 RON támogatást fizetnek minden újszülött után, így nőtt a gyermekek

száma. Nagyon sokan haltak meg azonban idén, mert máshonnan (Kovászna megyéből)

jött kereskedők pancsolt, egészségre ártalmas szeszeket árusítottak feketén a házaknál.

Utak terén idén 1 milliárd régi lejért (10.000 RON) javítottak (nem aszfalt). A falun belül

most lehet közlekedni, de a „fejben” nem. Iskolafelújítás: újrafedés, padlózatjavítás, a

kisiskolákat azonban fel kellene újítani. A kultúrotthont most fedették le újra elölről, de

hátul is kellene. Az önkormányzat melletti klub tetőterét újítanák fel.

1 Egyik építőjét, Bodor Pétert hat évvel később Pro Ecclesia et Pontifice érdemrenddel tüntette ki XIII. Leó

pápa. Forrás: Plichta Adrien, www.ujember.katolikus.hu 2 Forrás: Plichta Adrien, www.ujember.katolikus.hu

10

Költségvetési főösszegek:

Bevételek: Ingatlanadó, épületadó, gépjárműadó, iparűzési adó, helyben maradó szja; az

állam az áfa-ból (TVA) oszt vissza.

Kiadások:

A 2007. évi költségvetés kiadási oldala 33 milliárd régi lej. Ebből:

Oktatás - 22 milliárd

Önkormányzati alkalmazottak fizetése, járuléka - 4 milliárd

Szociális segélyek - 2 milliárd

Könyvtár, kultúrotthon - 1 milliárd

(a kultúrház-igazgató fizetésének megfelelő összeg fedezhető a kultúrház bevételeiből)

Utak fenntartása - 1 milliárd

Közvilágítás - 0,6 milliárd

Szemétszállítás (Csíkszeredába 5 éve) - 0,6 milliárd

Egyéb, vis maior - 0,4 milliárd

Amennyiben fizetési nehézségeik támadnak, a támogatásokból, segélyekből kell

visszafogni, hogy befizethessék a felmerülő díjakat3. A beruházásokra jellemzően állami

támogatást kapnak, kidolgozott projektek alapján (a vízzel kapcsolatos beruházásra 5,3

milliárdot kaptak). Világbanki pénzből jutott az iskola villanykorszerűsítésére,

hajópadlóra, radiátorokra, de például a kazán költségeit az önkormányzatnak kellett

állnia. Az iskolák korszerűsítésére nagyon odafigyelnek. Tavaly is volt az egyik

iskolában felújítás. A tervek szerint minden iskolában központi fűtés lesz.

Az önkormányzat a Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökséggel együttműködve olyan

közhasznú munkásokat (2006-ban 35 fő, 2007-ben 25 fő) foglalkoztat minimálbérért,

akiknek a munkaviszonya a rendszerváltást követő években szűnt meg4. A téli

hónapokban az Ügynökség fizeti az alkalmazottakat, nyáron viszont minimálbérük 30

százalékát a helyi költségvetésből kell fedezni. Ez évente 40 millió lej plusz kiadást jelent

az amúgy is szűkösen gazdálkodó önkormányzat számára.

A foglalkoztatás keretében5 az asszonyok osztovátán abroszt, törölközőt szőnek, vagy

rongyszőnyeget készítenek (a hagyományos gyimesi „szőttemény” a zöldön kívül piros

és fekete színekben is készül). A szőttemények a turisták, a szőnyegek az iskolák,

közintézmények számára készülnek.

A fás szakmákban járatos, közhasznú munkás férfiak készítették el a Kultúrotthon

bútorzatát, a többiek pedig az „erdőlésben” segítenek. Saját lovaikkal fuvaroznak, és

többnyire ők termelik ki s szállítják be az iskolák téli tüzelőanyag-szükségletét6.

Gazdálkodás

15 év múlva a falusi turizmusban látja a falu jövőjét, a biogazdálkodással (állattartás,

tej, tejtermékek és hús termelése, feldolgozása terén) együtt.

3 Ilyen például a szemétszállítás díja, de 2007. júliusában – a bérek kifizetése után, átmenetileg – az állam felé

járó illetékek, adó befizetésére nem futotta. A mintegy százezer lejes tartozás csődközeli állapotot idézett elő.

A helyzet megoldása érdekében olyan javaslat született, hogy azok a személyek, akik a hivatalon keresztül

jutnak támogatáshoz, csak akkor kapnak pénzügyi támogatást, ha már befizették adójukat. 4 A foglalkoztatásukra vonatkozó 76-os számú törvény alapján „hetvenhatosoknak" mondják őket.

5 Az ilyen módon történő foglalkoztatás a polgármester ötlete volt.

6 Kristó Tibor, Hargita Népe, 2006. 02. 22.

11

Jelenleg sokan mennek dolgozni, főleg Németországba (Magyarországra már nem

nagyon éri meg kimenni). Néhány hónap alatt annyi keresnek, mint otthon egy év alatt.

Ha ezek az emberek visszajönnek, általában már nem gazdálkodnak.

Az 1250 családból kb. 700 gazdálkodó. Körülbelül 10 fiatal család gazdálkodik, akiknek

sok állata van (ketten társultak 200 db feletti juhállománnyal). Négy családnak van

panziója, két család épít panziót, 15-20 család falusi szállásadó.

Nagyobb vállalkozók a településen: Antal András (fafeldolgozás, szállítás), Bodor

Imre, aki fa- és húsfeldolgozással foglalkozik, Tankó József, aki eddig fával

foglalkozott, de most négy panziót épít pályázati pénzből, és ide sorolható Tankó Tibor

villanyszerelő. A Piposz Kft. pékséggel és juhtartással foglalkozik.

A nem idevalósiak közül Szász Mária és a férje vettek épületeket, melyeket eredeti

helyükön lebontottak és Borospatakán (Gyimesi Csángó Hagyományőrző Tábor) újra

felépítették. Az épületekben turistákat lehet elszállásolni. Sajnos e jó példa ellenére az új

jellegű épületek terjedése a jellemző, mert régi stílusú házat már kevesen építenek.

A kézművesség (főleg ruhakészítés) jól jövedelmező munka lenne, de megalapozásához

kendert és lent kell vetni. Ásványvíz előállításához, forgalmazásához is befektető

kellene. Amennyiben a minisztériumtól visszakapnák a katonai épületeket7, nemzetközi

táborozási lehetőséget alakítanának ki bennük.

Testvérkapcsolatok

A falu testvértelepülései: Tiszakécske8 (Bács-Kiskun megye, 1993), Nemesdéd (Somogy

megye, 2002), Karád (Somogy megye, 2003) és Deáki9 (Nyitra kerület, Szlovákia 2007).

A legújabb testvértelepülés Bácsbokod (Bács-Kiskun megye) lesz.

Legutóbb Deákiban 26 fő volt a faluból (Keszice tánccsoport, önkormányzati

alkalmazottak, 3-4 helyi család), ahová Karád új polgármester asszonya is elkísérte őket.

A cserekapcsolatok jegyében itteni gyermekek tanulhatnak Tiszakécskén, a

szakközépiskolában. A gyerekek közül eddig csak egy nem jött vissza Gyimesbe.

Bútorzatot kaptak az iskola részére, árvízkor és az új templom építéséhez pénzt, a

katolikus gimnázium évzáró ballagására bort10

, az orvosi rendelőhöz felszerelést és

gyógyszert. A gyerekek balatoni körutazáson vehettek részt. A falubeliek

viszonzásképpen anyaországbeli gyermekeket fogadtak nyaralásra.

2007 márciusában Stájerországban jártak, ahol sok pénzt költenek arra, hogy olyan

országokba vigyék a helyi embereket, ahol követendő fejlesztési példák láthatók.

Eredetileg az ottaniak sem akartak semmit, de mentalitásváltással sikerült elérni náluk a

fejlesztéseket! Azóta szinte mindent helyben állítanak elő, és a multinacionális

vállalatokat nem engedik be.

A stájerországi út jó példa volt arra, hogy célzottan kell utaztatni a helyieket.

7 A katonai épületeket az 1940-es visszacsatolást követően tervezte Kós Károly. Az 1950-es években kb.

200 munkást foglalkoztató bútorgyári részleg működött egy részükben, de két év után felszámolták, átadva

az egész épületet egy javítóintézetnek, majd végül a hadseregnek. 8 Bodor Piroska polgármester 2004-ben megkapta a „Tiszakécske Városért” díjat.

9 E legutóbbi együttműködési megállapodást 2007. augusztus 25-én írták alá Deákiban, az ünnepi

képviselő-testületi ülésen. 10

Ezen kívül Tiszakécske önkormányzata minden évben elkészítteti a Líceumból ballagó diákok és

tanáraik nevét tartalmazó díszszegeket, melyeket a diákok a ballagási ünnepség keretében beleütnek a

zászlórúdba (forrás: Plichta Adrien, www.ujember.katolikus.hu)

12

Véleményformálók a faluban

A papra, mint mindenhol, itt is hallgatnak az emberek. Berszán Lajos címzetes

kanonok11

(aki egyébként nem csángó, de már 33 éve a Gyimesben él) a Líceum kapcsán

csak besegít, mert időközben nyugdíjba vonult. Az iskola új igazgatója Ambrus István.

Antal Tibor is ismert, ő vezeti a kórust, saját lemeze is készült. További befolyásos

személyek a tanács képviselői (13 fő), a nagyobb vállalkozók, idősebb emberek, és a

média.

Civil szervezetek, alapítványok, együttműködés

Ilyen a „Lépések Színekben és Formákban Művészetért” Alapítvány (szakmai

tanácsadójuk: Antal Imre képzőművész, elnök: Tímár Károly grafikusművész), a Szent

Erzsébet Alapítvány (gimnázium); Szent Ferenc Alapítvány és az Alapítvány

Gyimesfelsőlok Hagyományőrzéséért, amely még bejegyzés alatt áll.

A civilek pénzért jönnek segíteni. Nem kezdeményeznek rendezvényeket, a Líceum saját

rendezvényeire csak a szülők szoktak eljárni. Nyáron nem szívesen jönnek, mert munka

van, télen viszont egy-egy színdarabra ellátogatnak. A tanárok sem járnak

rendezvényekre.

A vállalkozók között gyakorlatilag semmiféle együttműködés nincs. Nem vesznek részt

nagyobb szövetségekben, nem szívesen adnak pénzt, inkább természetben támogatnak

(pl. a focicsapatnak, de mivel megbüntették őket, ezért abbahagyták).

A Piposz Kft., amely az iskolai büfét üzemelteti, az iskolának szokott adni támogatást.

GYIMESFELSŐLOK

Antal András vállalkozó

Termékei a tömbösített, ragasztott tartó

(egyenes és íves), valamint polcok, (hajó-)

padló. Fejleszteni önerőből és banki kölcsönből

szokott. Pályázati lehetőségeket még nem

használt ki. Korábban 80-90%-ban

dolgozott exportra, most ez 50-60%

(Ausztria, Olaszország, Magyarország). Az

osztrák értékesítő cég viszi ki a termékeket.

Egyéb faipari vállalkozókkal nincs

kooperáció, mindenki a saját szakállára

üzletel. A kapcsolat kimerül a

beszélgetésekben, egyes tapasztalatok átadásában. Volt egy csíki szervezet

(alakulófélben), amelynek a tevékenysége a faipari szervezetek összehangolására

irányult, de mindenről beszéltek, csak arról nem, amiről szerinte kellett volna, így két

alkalom után már nem is ment el a találkozókra.

11

Húsz évig volt felsõloki plébános, majd néhány évig a katolikus gimnázium igazgatója. Munkájáért

2004. június 26-án Magyar Örökség-díjat kapott.

13

Eddig a fűrészpor hegyekben állt, de most van piaca (ráadásul ma már nincs annyi

fűrészpor, mint régebben), ő például a saját hőközpontját látja el vele. Nyáron egy kicsi

tartalék összegyűlik, de télen mindet elhasználja.

Mindig személyesen felügyeli a munkát, mert az irodából nem lehet intézni szinte

semmit. Gumicsizmát kell húzni és fel kel menni a hegyre, oda kell menni a

rönkszállítóhoz, a liciteken részt kell venni, az eladásoknál ott lenni. „Mit csináltál, mit

kérsz érte, megadták, nem adták…”- nem lehet másra bízni. „Szerintem, ahol ketten

voltak a fában, ott is szétváltak. Csak egy tudja.”. Ha nincs ott a szeme, vagy elmegy külföldre, akkor az emberei eladnak „a másodiknak,

harmadiknak” a háta mögött egy kocsi fát és abból két hónapig megélnek. De az erdőbeli

munkára nem található bárki, csak aki „azon a szinten van” és tőle nem várható el, hogy a

legőszintébb legyen.

Sok civil szervezet keresi meg támogatási céllal. Általában 2 millió régi lejt szokott adni

vagy több alkalommal fát. A helyi tanáccsal, politikusokkal jó a kapcsolata, ha

megkeresik, általában segít.

A vállalkozók közül Csillag Péter, Bilibók Péter, Bodor Imre van előtte. Feldolgozást

egyedül ő végez!

Úgy látja, hogy a vállalkozások számának csökkenése mögött nem a tönkremenés áll,

hanem, mert „keveset fektettek vissza”. Ő sokat fektetett be, de megéri többet adni a

liciteken, mert ez a feldolgozáskor kompenzálódik. Ahol kevesen vannak, ott a nyári

időben minden munkás a maga kis otthoni műhelyében dolgozik, de ősszel ismét

munkába állnak. Ott, ahol több mint 50 emberrel dolgoztatnak, nyáron sem zárnak be

(Csillagnál, Bilibóknál biztosan nem).

Az illegális termelés nagyon lecsökkent, mivel csak addig működött, amíg állami

tulajdon volt, de mióta minden erdőnek tulajdonosa van (közbirtokosság,

magánszemély), jobban őriztetik őket (a törvény bizonyos hektárszámhoz köti az „őrző-

védő” (magán)erdészet létrehozását, melyek akár elvállalják, hogy őrzik másét is).

Az már nem fordul elő „a mi Gyimesünkben”, hogy egész hegyoldalakat tarolnak le

illegálisan (bár Palánka környékén araboknak ez sikerült – kapcsolatok révén), az viszont

igen, hogy valaki a lovával kimegy az erdőre és hazavisz egy fát. Régebben a csíkieknek

(Szentmiklós stb.) volt területük a Gyimesben, és aki tudta ezt igazolni, az – a

közbirtokosságon keresztül – vissza is igényelhette.

14

GYIMESKÖZÉPLOK

Mihók Péter, polgármester

Ambrus Róbert, Kultúrotthon vezető

Amire leginkább szükség van, az a hosszú

távú stratégia, hogy a lépéseket előre

lehessen látni. A megvalósításhoz

marketing kell.

A szeméten kívül mindenre büszkék: az

emberekre, a tájra, a helyiek

vendégszeretetére, az élő hagyományokra.

Az itteni gazdálkodási szokások mások

számára érdekesek. A munka maga is

érték.

A kalibázást fent kellene tartani, sőt

fejleszteni kell, mert e nélkül a háztáji

gazdálkodás nem érdekes („érdekes a

turistának, de nehéz a helybelinek”). Bánpatakán például lebontottak kalibákat, mert nem

éri meg fenntartani őket. Erdőtarolás ma már nincs (a büntetések visszatartják az

embereket). Ahol volt, ott a kivágott erdő helyén sokszor málna, csipke, áfonya terem

(gyümölcsfeldolgozási lehetőség). A gyepet és az erdőt váltógazdálkodással lehetne

használni (kiserdő kialakítása, megtartása, ahonnan időnként kivágnak és a helyét

gyepnek hasznosítják). Két gáter (fafeldolgozó) maradt, pedig régen több mint tíz gátert

„futtattak”.

A fát helyben kellene feldolgozni, ehhez viszont asztalosműhely kell. Ugyancsak

helyben kellene feldolgozni az élelmiszer-alapanyagokat: biotermékként a húst (erős

hústeheneket tartanak), tejet, tejtermékeket. A kereskedők olyan olcsón vásárolnak fel,

hogy „az ember szinte eldobja az állatot”. Régen a lakodalom előtt eladtak egy hízlalt

bikát és abból a lakodalmat „kiállták, ” futotta belőle az összes költségre. A házépítéshez

két-három hízlalt bikát adtak el.

Jó lenne, ha helyben épülne egy tejfeldolgozó, amely gyimesi tejet állítana elő, gyimesi

címkével. Többen megpróbálták, hogy a tehenet nem hajtják ki a legelőre, hanem bent

tartják, mert akkor nagyobb a tőgye, több tejet ad.

Vagy helyben készült gyimesi kolbász, gyimesi orda is lehetne.

Az életmód maradjon meg, mert márkajegy lehetne a „Gyimesi”. A helyi termékeknek

eddig nem volt jellegzetes csomagolása (ha a bácsika megcsinálta a sajtját, abból csinált

túrót, levitte Palánkára, kirakta az asztalra , és ha megtetszett valakinek, megvette, kész;

vagy levitték a Regátba, Moldvába; vagy elcseréltek pityókát szőlőre12

).

Összességében ökoturizmus kellene: agrárturizmus, a helyi termékek felfuttatása.

A változásokhoz fejlesztéssel foglalkozó egyesület kell létrehozni, illetve a

szállásadóknak kell kialakítania ajánlatot, persze ehhez honlap is kell. A szállásolás,

vendéglátás terén oda kell figyelni az engedélyekre, egyéb feltételekre (egészségügyi,

környezetvédelmi, vízügyi engedély, kötelező a vízöblítéses WC, minősítést kell

szerezni, a főzéshez engedélyes szakács kell stb.). A csatornázottság az egyik nehéz

12

Ez a gyimesi „pityókabor” eredete: moldvai bort pityókára cserélnek.

15

feltétele az engedélyeknek. Amely vizek Moldva felé folynak, azok használatával

kapcsolatban az ottaniak beleegyezése is kell.

A szállásadóknak adót is kellene fizetni, de ez még nem kialakult. Idegenforgalmi adó

külön nincsen.

A szállásadás eddig nem jellemző13

. Azt, hogy hányan foglalkoznak szállásadással

Középlokon, nem lehet tudni. A vendégek közül általában az ismerősök jönnek vissza és

hoznak magukkal másokat. Szállásadók közül elsősorban a Nyika, Csillag, Csángó

panzió, és Molnár Béla kempingje említhető. A Hidegségen lévő szállások a Gyilkos-tó

felől is megközelíthetőek, de a növekvő számú autó miatt a falu egyre inkább gondban

van. Nem szeretnék, ha a forgalom átterelődne a Hidegségre. Egy olyan terv is

felmerült központi részről, hogy a teherforgalom a Békás-szorosból átterelődne feléjük.

Nem akarják!

Eltérő színvonalú, de egymást kiegészítő szolgáltatásokat kínáló szálláshelyek

(a Molnár kemping Bükkhavaspatakán és a Csángó panzió Hidegségen)

A szállásokra alapozva idehozható az extrém turizmus is. A nagyobb cégek azonban

szállás szintjén minőségi hátteret várnak el.

Gazdaság

A vasútállomáson lévő bútorgyárban régen három műszakban ezer ember dolgozott, ma

jó, ha hetvenen-nyolcvanan vannak. Régen leginkább külföldre dolgoztak.

A vállalkozók felé erős az ellenőrzés, a kicsik ki tudnak bújni alóla, a nagyok nehezen

működnek.

Minimálbéren dolgoznak az alkalmazottak. Sokan vannak munka nélkül, bár megélnek a

magángazdálkodásból: nincs viszont társadalombiztosítási ellátásuk, ezért sokat kell

fizetni a kórházban, ha valaki odakerül. Ha azonban az önkormányzat ad szociális

segélyt, és erről igazolás is van, akkor ingyenes a kezelés. Egyébként már minden

szociális segélyt az önkormányzat fizet ki (nem az állam).

13

Az emberek idegenkednek tőle, mert nincs elég pénzük színvonalas ellátást adni.

16

A középloki bútorüzem

A legtöbb vállalkozás kereskedelmi jellegű: megveszik a terméket Csíkban, ide hozzák és

haszonnal eladják. Az üzletek már szinte egymást érik. A faipari vállalkozások főként

exportra dolgoznak (Kuvaitba például). A gömbfaexportot már betiltották. Az kellene,

hogy deszkát se engedjenek kivinni, csak készterméket. Egy német cég például korszerű

(számítógép vezérelte) gépeket hozott ide, s amíg piaca (haszna) volt, addig kitermelt,

majd eladta a faanyagot. A gépeket itt hagyta.

Van egy-két vállalkozó (a kisebbek), akikre lehet számítani. A nagyobbak (akik kinőtték

magukat) csak a nyereséggel foglalkoznak („Fizetem az adót, különben hagyjanak

békén!”). Leginkább egymás vetélytársai.

A településen élők szinte mindegyike tart kisebb-nagyobb állatot (a papnak is van

disznója, a tanároknak meg tehene). Sok családi és egyéni vállalkozó van.

Adókedvezményt még nem kínálnak az idetelepülő vállalkozásoknak.

Civil szervezetek

- Gyimesközéploki Ordasok Hagyományőrző Néptáncegyüttes (elnök: László Jeremiás-

Miklós, alelnök: Ambrus Róbert): az együttes fő célja a gyimesi csángó tánchagyomány

ápolása, továbbadása, a Csángó Ifjak Középloki Közösségével partnerséget vállalva

közös rendezvények szervezése.

- CSIKK (Csángó Ifjak Középloki Közössége Ifjúsági Szervezet14

, alapítás: 2001): az

információhoz jutást szeretnék segíteni (lapjuk: Gyimesközéploki Tudósító). Egyik első

célkitűzésük a Teleház létrehozása volt. 2006-ban a „Legeredményesebb Ifjúsági

Szervezet” II. díját nyerték el a Hargita Megyei Tanácstól.

- Teleház: 2002-ben jegyezték be. Két számítógéppel indultak, azóta jól felszerelt és

hasznosan működik (önkormányzati segítség nélkül15

). Felszereltségükhöz tartozik 15

14

Ami Romániában ifjúsági szervezet, az Magyarországon egyesületi forma. 15

Támogatóik: Illyés Közalapítvány, Hargita Megyei Tanács, magyar polgári kormány. A közeljövőben

további pályázati támogatás várható a központi fűtés kiépítésére.

17

számítógép, Internet (ADSL) csatlakozás, fóliázógép, spirálozógép, projektor,

fényképezőgép (kaptak Kanadából egy gépet, de a 110 volt miatt nem tudták használni).

-Képzések, programok: ingyenes számítógép-kezelői tanfolyam ősszel és tavasszal (télen

is lehet), pályázatíró-képzés, „Házhoz megy a Mikulás”, karácsonyfa-díszítő verseny,

szemétgyűjtés (patakok takarítása, Fügés-tető megtisztítása).

Probléma, hogy a kultúrházak 6-7 hónapig „állnak”, mert nem lehet kifűteni őket („ha

kétszer megrakom (a hordókályhát) olyan meleg van…, félóra múlva olyan hideg!”).

2007. végén várhatóan lesz állami pénz központi fűtésre.

- az egyhetes tánctábornak társszervezői (Tiszta Forrás Alapítvány, Csíkszereda, Szalai

Zoltán, és két társa találta ki). A tánctábort Középlokon kitalálták, majd elkerült

Felsőlokra, és csak nagy nehezen került vissza).

- a Tatros forrásánál Csángó fesztivál van minden második évben.

- a palackgyűjtést egy ideig csinálták, de „bebukott”.

- CSTIT (Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, 1989):

Tagjai16

:

- 50 különböző ifjúsági szervezetet és alapítvány (jelentős részük 1999 augusztusa után

alakult).

-66 helyi ifjú közméltóság (helyi tanácsos és egy megyei tanácsos), akiknek küldetése,

hogy a különböző helyi döntéshozó testületekben kiemelten képviseljék az ifjúság

érdekeit.

-„Itthon, fiatalon” nevezetű mozgalom, amely két ifjúsági tanácsot is magába foglal

(Gyergyó Terület és Udvarhelyszék). A mozgalom célja a hatékony és eredményes

közéleti szereplés, amely elsősorban a vidéki ifjúság számára kíván otthonmaradási és

fejlődési lehetőséget teremteni, illetve felkarolja az alulról való országos ifjúsági

építkezést.

- Gyimesi Gyerekekért –az iskola mellett működik

- Gyimesközéplokért Társaság: 1992-ben alapították, sok magyarországi tagja van,

viszont a helyieknek nincs szavuk; a Társaság nem tud éves mérleget leadni, így nem is

pályázhatnak.

- Marhatartók Szövetsége: a 90-es évek közepén alakult, de nem csináltak semmi

érdekvédelmi tevékenységet, csak két-három marhabált (kosaras-bált) szerveztek

(„megválasztották a falu bikáját és ennyi”). Molnár Csaba újat alapított, szűkebb

körben.

Ma már leginkább a Teleház és a Tánctábor maradt meg. Van pályázat és humán

erőforrás is hozzá.

Civil szervezetek együttműködése: Közösségfejlesztő hétvége a Gyilkos-tónál a gyimesi

szervezeteknek (eddig háromszor volt). Itt vállalnak fel éves szinten feladatokat.

Külső kapcsolatok: Gyimesi Zenészek Egyesülete (Felsőlok) - ebben Ambrus Róbert

alelnök (évente zenésztalálkozó)

Igazi érdekszövetség nincs a településen! Nagyon messze laknak egymástól. A

tanügyiek közül elsősorban a fiatalokra lehet számítani. Támogatás terén a vállalkozók

szoktak kisebb összegeket adni civil akciókhoz (max. 100 RON-t), de néha a

16

Forrás: www.cstit.ro

18

természetben adott támogatás (deszka pl.) nagyobb értékű. Csak akkor keresik meg a

vállalkozókat, ha nagyon meg vannak szorulva!

Magyarországi civil szervezeti kapcsolat nem létezik!

Véleményformálók

Tankó Gyula néprajzkutató, továbbá a helyi pap, akire, mint máshol, itt is sokan

hallgatnak. Egyéb véleményvezérek patakonként akadnak. A képviselők

véleményformáló ereje nem egyértelmű (15 fős a testület, ebből 3 tanár, 7 vállalkozó, a

többi fiatalabb, aki egyéb munkába jár). Az újságcikkekkel tudnak még hatást elérni.

Testvértelepülések

- Vaskút (Bács-Kiskun megye, 1991): kitelepített bukovinai székelyek is laknak ott. Most

új polgármester van, akivel nem a legjobb a kapcsolat („Ha hívnak, megyünk, ha hívjuk,

nem jönnek!”)

Nem testvértelepülések, de van kapcsolatuk:

- Zagyvarékas (2004): kulturális jellegű kapcsolat (előadások, a Csángó Fesztivál idején

szokták hívni őket).

-Tordas: az ottani iskolával van a hidegségi iskolának kapcsolata (pl. a Föld Napján

(kirándulások, táborok)

Kisebb segítséget, adományt kaptak már (számítógép stb.). Több testvértelepülést is

szeretnének, de nem győzik pénzzel!

Pénzügyek, költségvetés

Éves bevétel: kb. 36 milliárd régi lej.

Bevételi források: Iparűzési adó (a forgalom után kell fizetni), a jövedelemadóból (22%;

a megye oszt vissza költségvetési kiegészítésként év végén), épületadó (törvény szabja

meg a maximumot és a minimumot), járműadó, területadó, illetékek, büntetések

(közlekedési pl.).

Éves főbb kiadások különösen:

Kultúrház 1,14 Md

Könyvtár 2,73 Md

Szociális segély: 8,87 Md

Fejlesztés: 2,42 Md

Tanügy: (két iskolaközpont: Megálló + Hidegség) 1,8 Md

Sport: 1,65 Md

Általában elmondható, hogy a költségvetés 80%-a megy el fenntartásra, a maradékból

lehet kisebb fejlesztéseket megvalósítani. A visszakapott adóbevétel nem arra a területre

fordítódik, ahonnan származik.

Az új házasoknak (első házasoknak) jár 3 millió régi lej (300 RON) és a megszületett

gyermek után pelenkapénz (150 RON).

Fejlesztési tervek 2007-2013 között

Csatornázás („kanalizálás”), kultúrházak modernizálása, tornaterem építése (a

kormányprogram csak szabványos építési tervre ad támogatást!), faluközpont

kialakításához terv, kivitelezés.

19

Egyre kevesebben mennek külföldre dolgozni, mert „itthon is megkapja ugyanazt a

pénzt, ha szeret dolgozni” (nagyobb pénzért távolabb, pl. Bukarestbe mennek). Spárgát

szoktak szedni néhány hónapig Vaskúton (kb. 80-an szoktak együtt menni), de erre az

idénymunkára most már egyre kevesebben mennek ki.

A környező települések közül Gyimesbükkel lehetne kissé jobb a viszonyuk. Ennek oka

talán a más megyéhez tartozás s ezáltal a másfajta mentalitás.

GYIMESKÖZÉPLOK

Bilibók Péter

Könyvelőnek tanult a középiskolában,

majd alkalmazottként a kereskedelemben

dolgozott 1975-1993 között. Jelenleg

vállalkozó, mely tevékenységen belül

1994-ben nyitott fűrészüzemet, és 2001-

ben indított pékséget üzemeltet.

Fűrészüzemében építkezésekhez

szükséges fűrészárut állít elő. A régi

külker állami cégből kinőtt bukaresti

cégen keresztül szállítanak arab

országokba, kb. 30 % (Jordánia,

Marokkó, Szíria, Szaúd-Arábia). 35 %

megy Magyarországra (Baján lerakata

van). Ma két gáterük van egy telepen belül.

Másoktól is vásárol fát, ő maga is kitermel. Évente 4-6.000 köbméter fát vágnak ki a

környéken (jelenleg Szépvíz-Csügés közbirtokosságról). Szakember és gépek hiánya

miatt nem dolgozza fel a fát. (A szakemberek inkább maguknak dolgoznak: asztalosok,

ácsok.) A legtöbb hasznot a fűrészüzem hozza.

A fafeldolgozó üzem („gáter”)részlete

„Nem lehetett tudni, hogy a fával mi lesz”, ezért 2001-ben kezdték a pékséget egy

kemencével, most kettővel dolgoznak. 7-800 (vagy akár 1000 db) 1 kg-os kenyér is

elmegy naponta. A fűrészüzemben és a pékségben összesen 52 alkalmazottja van

20

(helyiek, a völgyből). Egy cégben működnek (Unio Lunca s.r.l.). Berettyóújfaluból,

Békéscsabáról és Regátból szereznek lisztet (egy brassói cég hozza Regátból). Minden

faluban van egy-egy pékség, egymás konkurenciái. Minőségi kenyeret sütnek,

javítószerek nélkül, fehéret és krumplisat is. Az árat nem hangolják össze, mindenki úgy

árulja, ahogy gondolja. Pályázni szeretnének egy esetleges bővítés érdekében. 20-30 helyi üzletnek szállítanak,

de csak Felsőloktól a Tatros völgyében, Palánkán át Ágasig. Nőtt a megrendelés ebben az

évben. Van hitelállományuk (a pékségnél).

A turizmusba a több lábon állás miatt vágtak bele. A gyerekek közül a fiú venné át a

pékséget, a lány pedig a turizmust. A szállásokon 35 főnek tudnak szállást adni. Egyelőre

Interneten hirdetik, és csak csoportokat fogadnak.

Idén készültek el. Tavaly ősszel fogadták az első csoportot. 2-3 ágyas szobák (6+9

szoba), külön fürdőszobával. Azóta még csak kevesen voltak (tavasszal Nyíregyházáról

13-an, Eger környékéről kb. 15-en, Győr környékéről 9-en, Miskolc mellől 9-en).

A panziók

A vízellátást forrásvíz levezetésével („eséssel”) oldják meg, mely vizet a derítőbe

engedik. Az engedélyezés nagyon bonyolult és másfél éve folyik. (Többféle engedély

létezik a fogadóméret szerint, pl. a tűzoltóságtól még várnak egy engedélyt; a konyha

nagyobb, mint az étterem, mert nagyon szigorúak az EU-s előírások).

A szállás mellett régi kemencét építenének, szövőszéket indítanának külön épületben (a

felesége öt évvel ezelőtt még szőtt). Helyi mesterségeket mutatnának be, vagy

programokat szerveznének a moldvai kolostorokhoz, a Gyilkos-tóhoz. Kulturális

programot is szervez: a középloki Tücsök zenekar (1998) jár hozzájuk. Kéthektárnyi

földjük van, teniszpályát szívesen építenének rajta.

Együttműködések

Kezdetben jobban egymásra szorultak a vállalkozók, most már nem tartják egymással a

kapcsolatot. Régebben, ha nem volt rönkszállítója, kölcsönkért és kapott, vagy ha faxolni

akart, akkor elment a másik vállalkozóhoz.

A kisvállalkozók ma is megélnek, de 1-5 évi keresetből még nem tudnak venni

rönkszállítót. Sokat kell dolgozni, hogy a profit megmaradjon. Régen volt hova leadni a

tejet, volt szerződés bikaborjúra és volt olyan gazda, hogy annyi borjút adott le egy

évben, hogy tudott venni belőle egy Daciát. De ezek az emberek mára megöregedtek,

kaszálni sem tudnak, betegbiztosításuk sem volt, nyugdíjuk sincs, elszegényedtek – pedig

21

régen módosak voltak. Nekik a legnehezebb! „Magyarba azok mennek, akik itt sem érnek

semmit, ott sem érnek semmit!” Pedig a Gyimesben meg lehet élni! Az élelmiszer ára itt

ugyan magasabb, mint Magyarországon, de a bérek alacsonyabbak. 550 lej a minimálbér,

ennél 10%-kal többet ad, valamint étkezést (1378 lej a bruttó átlagbér). Helyben

megbízható munkaerőt nehéz találni, főleg erdőre a kitermelésez (a szállításnál meg kell

fogni a lovat, le kell vezetni, visszavezetni és ezt naponta 10-szer, 20-szor – nagyon

nehéz munka. Ezek az emberek 8-900 ezer régi lejt kapnak kézhez).

Aki „itallal nem foglalkozott”, azoknak ma is összejött, ha nem is olyan mértékben, mint

a nagyoknak. A legnagyobb vállalkozók között van Bodor Imre, aki a harmadik nagy

fafeldolgozó, vágóhídja is van. Csillag Péter közvetlenül szállít Kuvaitba (közvetítők

nélkül), saját kikötőt bérel Conştanţában. Többet termel ki, mint a többi három összesen.

Jó a kapcsolat az önkormányzattal, támogatják a helyi rendezvényeket kenyérrel,

pékáruval, az önkormányzat meg vendéget küld hozzájuk. Fát szállít a helyi orvosnak

télire, az egyházi épületek építéséhez fával járult hozzá.

A völgyben, tudomásuk szerint nincs „idegen” vállalkozó, csak helybeliek. Talán egy

magyarországi vállalkozó van.

Taníttatja az alkalmazottait. A pékségbelieket és a fakitermelésben dolgozók egy részét

is (láncfűrészesek) tanfolyamra küldi. Lojálisak hozzá az alkalmazottak, néha ugyan

elvisznek fát, vagy üzemanyagot, de ez nem jellemző.

GYIMESBÜKK

Szőcs László, alpolgármester

Gyimesbükk meghatározó téyezője,

hogy az ötvenes évek elején átcsatolták

Bákó (Bacău) megyéhez17

. 1991-ben

3000 aláírást vittek be a parlamentbe,

hogy csatolják vissza a községet Hargita

megyéhez (Deáky is felszólalt), de nem

jártak sikerrel.

A település büszkeségei, nevezetességei:

a műemlékké nyilvánított Rákóczi-vár,

Antal Mária Csángó-múzeuma, a

színjátszó csoport, a szép táj, határkövek

(amit még nem robbantottak ki),

vasútállomás, vasúti emlékház a

gyűjteménnyel18

(tavasszal tervezik felújítani a kisállomást, oda kerülne a gyűjtemény).

A tánccsoportok tagjai közül sokan elmentek, így a csoportok most nem működnek.

Jövőkép

Az erdőgazdálkodás jelentősége csökkenni fog, erősödik a turizmus és megmarad az

állattartás. A falusi turizmus keretein belül mutatják be a kalibázást19

(hegyvidéki

17

Az átcsatolást követően (mely átcsatolásról Nagy Szilveszter írt könyvet) a 40 km-re lévő Csíkszereda

helyett a 100 km-re lévő Bákóba járnak az emberek hivatalos ügyeket intézni. 18

Bilibók Ágoston, nyugdíjas vasúti műszaki tiszt önerőből létrehozott vasúttörténeti gyűjteménye.

22

pásztorkodás), tejbegyűjtést és adnak el biotermékeket („eléggé bírós a vidék”,

műtrágyát 18 éve nem használnak!). Sokan méhészkednek a faluban (de maguk is

értékesítik) és nagyon tiszta mézet készítenek (bizonyos növényből nagyon értékes

alkotórészeket szednek ki a méhek). Van már olyan is, aki erdei gyümölcs készítésével

foglalkozik (Ráduly István). A lovasturizmussal és érdemes foglalkozni.

Kézművesség: a szövés korábban saját szükségletre történt, de ma már jut eladásra is.

A Rákóczi-várnál a Sárig-fiú „próbából” árusít. Új lehetőség a sárkányrepülés és

vadásztatás, ez utóbbira új céget hoznának létre (van már földjük hozzá). Az utakat le kell aszfaltozni a hat kicsi faluban, az esővizet összegyűjteni, nehogy

elvigye az ár a házakat. Karácsonykő felé 6 km-es aszfaltútra van projektjük, így a

Gyilkos-tóhoz 20-30 perc alatt lehet majd eljutni.

A vízvezeték kiépítéséhez 42 milliárd lejt nyertek SAPARD-pénzből, így a községhez

tartozó hat faluban meg lesz oldva a vízkérdés (van még egy utolsó licitáció (árverés) és

utána kezdenek hozzá az építéshez). Másik pályázatból („román” SAPARD) három nagy

(25 méteres fesztávolságú, támfalas) betonhíd készül (a Tatroson egy és a Tarhavason

kettő - az előző hidakat elmosta az ár). Bálványoson elkészült egy betonhíd (8 év után), a

kultúrotthont felújították. Saját útgyalujuk, bulldózerük van, 16 tonnás billencs,

polgármesteri autó.

Sajnos kevés a vállalkozó kedv. Kudarcélmények miatt nem nagyon fejlesztenek a

vállalkozók.

Termelői szövetségek nincsenek. A Bákói Központi Mezőgazdasági Hivatal részéről

történt egy szóbeli kezdeményezés a helyi gazdák szervezésére. Ez jelenleg alakulófélben

van. Szemétszállítás terén közös szervezetbe tömörültek más településekkel.

Gazdálkodás

Aki helyben dolgozik, az a tanügyben és a kereskedelemben van (ez néhány gyenge üzlet

(„bódé”) ami az Unióban már nem maradhat meg). Régebben 15 gáter volt, mára csak

kettő maradt. Régen nagyon sokan jártak Csíkszeredába dolgozni, ma már (a

nagyüzemek leállása miatt) csak kevés az ingázó, azok is inkább Bákó megye felé

mennek. A fiatalok közül, aki bírja a magyar nyelvet, az megy. A fiatalok 70%-a nem itt

keresi a kenyerét! Az öregek itt maradnak! Korábban volt biztos havi pénz. Ha volt a háznál állat, abból is származott mellékes.

Nemigen terem itt meg semmi, a pityókán kívül.

Maga is próbálkozott egy autószerelő műhellyel (pályázat), de az elbírálók még válaszra

sem méltatták.

A falu területe 19.000 hektár, ebből 2400 ha magánerdő, 7000 ha önkormányzati erdő,

2157 ha szántó; 3714 ha legelő, 3200 ha kaszáló. Hétezer hektár erdőt, mint községi

19

A kaliba egy ideiglenes szálláshely a pásztorok és állataik számára. Itt tartózkodnak, itt legeltetnek kora

tavasztól, amikor az első fű kisarjad, egészen a kemény téli fagyok beálltáig, amíg a talaj tartósan át nem

fagy, mert ekkor már értéktelenné válik a jószág számára a legelő füve. A gazdák több tíz hektáros területet

kerítenek be családjuk hegyi legelőin, s ide építik fel a pásztor vagy pásztorok szálláshelyét, a kalibát,

melynek elmaradhatatlan része a kalibakutya. Czéher György: Kalibakutyák közelről. www.kutya.hu.

23

vagyont visszavett a tanács20

, és települési szervezésű erdőgazdálkodó céggel működteti. Van belőle bevételük: ebből építették az új községházát, és felújítják az összes iskolát.

A polgármesternek van egy panziója (Ezüst Fenyő), a Rákóczi-várnál is van egy panzió

(magyar tulajdonossal), Deáky-panzió, kempingek, családi vállalkozások; komoly

parkolóhelyet terveznek a Rákóczi-vár alá, mert nagy a forgalom (főként a csíksomlyói

búcsú után jönnek ki sokan az ezeréves határhoz).

A településen építkezési cég (Xilopal) működik.

A bükki polgármester „Ezüst Fenyő” elnevezésű panziója

Költségvetés

A falu költségvetése kb. 41 milliárd lej, ebből 4 milliárd (kb. 10 %) jön be a helyi

adókból. A legnagyobb kiadási tétel a tanügy.

Rendezvények

- Gyimesi Falunapok: eddig 3-szor volt, de különösebben nem híresztelik (kevés a

támogatás, a tanácsosok, mint vállalkozók, és a csíkszeredai rádió segíti őket, illetve

Antal Tibor, mint bükki születésű szokott eljönni hozzájuk). A rendezvény eredetileg 3

napos volt (augusztus 15-e körül), most azonban már csak 2 napos (augusztus 15-e utáni

szombaton-vasárnap), mert mindenki el van foglalva. Az állami kulturális támogatásból

(„számlából”) 25 millió lejt tudnak évente felhasználni.

- Agroturisztikai Fesztivál - állat- és termékbemutatóval (az idén a bákóiak szervezték).

20

A község tanács 15 fős (5 RMDSZ, 4 liberális, 3 konzervatív, 2 szocdem., 1 független). Többségben

vállalkozók, de van köztük katolikus kántor, 2 tanügyér (egyikük a román iskola igazgatónője). A

tanácsnokok kb. fele-fele magyar és román.

24

Civil szervezetek

- Csángó Gyermekekért Egyesület

- Antal Mária egyesülete

- Tăbăcaru Egyesület (román tánccsoport, a gyimesi táncokat tanítják, a magyar

népdalokat lefordítják románra, úgy éneklik; Erdély felé nem mennek).

- Focicsapat: IV. osztályban szerepel.

Testvértelepülésük nincsen! Próbálkoztak Magyarországon Bugyi településsel, voltak is

egymásnál, de „nem jött össze” a kapcsolat.

Indítottak korábban egy kétnyelvű újságot, de nem vette meg senki, így csődbe ment.

Az Associaţia Nord-Est térség a Tatros mentén újjáalakult, s ennek kapcsán

megkeresték Gyimesbükköt. A település jelenleg a Pogány-havas kistérség tagja, és

idén újból fizeti a tagdíjat.

GYIMESBÜKK

Berszán András, tanító

Az iskolai rendszer Gyimesbükkön az alábbiak szerint

alakult:

Központi iskola: 1-8. román + 1-8. magyar szekció

Tarhavas: 1-8. román

Bálványos: 1-4. román

Rakottyás: 1-4. román

Felsőbükk: 1-4. párhuzamos, összevont osztályokkal (1-

3, 2-4.): román nyelvű tanítás

Nagygyimes: 1-8. magyar (Dani Gergely iskola, óvoda)

Nagygyimes: 1-4. román

A gyerekeknek nagyon korán kezdődik a napjuk.

Hajnali 5-kor kelnek, ellátják az állatokat. 9-kor

kezdődik az oktatás (Rakottyásról másfél óra bejutni a felső tagozatba). Az iskolában

nincs étkeztetés!

Délután fél négykor indulnak haza a gyerekek az iskolából, fél öt-öt óra körül érnek haza.

Otthon dolgoznak, kicsit tanulnak, majd lefekszenek aludni. Iskolabusszal hozzák-viszik

őket.

A fiatalok, ha tehetik, elmennek Beszterce felé, illetve Nyugatra (Németország,

Magyarország, Olaszország, Belgium) mennek dolgozni. Kint élnek néhány évet, majd

hazajönnek. Itthon befektetnek, házat, autót vásárolnak.

Internet még nincs (próbálkoztak vele, de még nem kötötték be). Kábeltévé viszont van,

de a szerződés ellenére nem alakítottak ki publikus helyeket, ahol internetezni is lehetne.

Számítógép 16 db van, hálózatba csatolva, ehhez kapcsolódó óra is van az iskolában.

Mezőgazdasági képzések

Az előcsatlakozási alapból 60 %-os (föld alapú) támogatás indult el 2005-ben, de helyben

nem nagyon foglalkoztak vele. A megyétől volt néhány ember, aki a gépárusítást intézte,

de egy karácsonkői cégtől hozták, ami túl bonyolult volt.

25

Az ügyet végül Bersan Victor, a helyi benzinkutas karolta fel (felesége a tanügynél van),

ő már viszont nem Neamţból hozta a szecskázó- és kaszálógépeket. Hirtelen több mint

300 igénylő lett, a gépmennyiség nem is volt elég.

Ekkor vált fontossá, hogy használni is tudják a gépeket, valamint megjelentek a német

fajta tehenek (melyek több tejet adtak). Viszont ahhoz, hogy valaki ilyen állatot

tenyészthessen, annak végzettséget kellett szereznie.

Két képzés indult tehát 2006 őszén, 3 hónapos képzéssel: állattenyésztési és

növénytermesztés tagozattal. A tagozatok hallgatóiból 76-an végeztek. Ezt követte az

agroturisztikai (3 hónapos, 40 gyakorlati órás) képzés, melynek során a hallgatók, mint

szervezők hoztak létre egy agrokiállítást 2007. július 27-29. között. Több mint 100 ember

vett részt a képzésen, így ennek köszönhetően további két kurzust indítottak 2007.

október 1-jétől, 40-40 fős osztályokkal (4 hónap alatt jött össze ez a létszám!). Újabb

kurzusok is indulhatnak a jelentkezők számától függően. A képzések végén a hallgatók

szakértői papírt kaptak/kapnak.

A településről továbbá 8 fő Palánkára (Palanca) jár pisztránghalászati képzésre.

Jászvásáron (Iaşi) a Mezőgazdasági Egyetemen 16 ember vett részt állattenyésztési

képzésen (38 millió lejbe került volna egy főnek a képzés (10 napos oktatás, utazás,

ellátás), de ezt az összeget az egyetem SAPARD-pénzből állta. További 20 fő ment

ökogazdálkodási tanfolyamra. Eredményes képzés esetén agroturisztikai oklevelet

kapnak. A képzések ingyenesek.

Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatal a megyében csak Bákóban (Bacău), kirendeltségei

Onyesten (Oneşti) és Gyimesbükkön vannak (az új önkormányzati épületben lesz az

iroda).

Az önkormányzat a képzés után mezőgazdasági klubot alapított (Információs

Centrum), helye az új önkormányzati központ (Néptanács) hátsó udvara. Kaptak egy

székhelyet Tarhavason is. Ilyen kirendeltség lenne minden falurészben.

15 fővel Agro-Ghimeşana szövetkezetet hoztak létre két hete. Az alapítók sikeres, illetve

gyakorlott termelők, akiknek legelője vagy kaszálója (kezdők (fiatalok) több állattal) és

irányítók.

A szervezet nyitott, ahhoz bárki kapcsolódhat a községből. A tervek között szerepel, hogy

a szövetkezet 150 ha legelőjén kecskét tenyésszenek és kecsketejet adjanak el. Kereslet

mutatkozik rózsasziromra (brassói cég vinné), gombára és áfonyára (kokojsza). Felvevőpiac van, szaktanácsadói támogatás van. Az értékesítést a szövetkezet menedzseli

a tagok számára.

Fentiek mellett a környezetvédelmi szempontok érvényesítése alapvető szövetkezeti cél.

A közeljövőben agroturisztikai szakmai konferenciát szerveznek a Nagyvölgyben.

Idejönnek a gazdák ötletekkel, mely ötleteket (pl. pisztráng tenyésztése) szakértők

segítségével elemeznek. Bersan vezeti a helyi szakértőket. Görbe Vilmos polgármester jelentős mértékben

támogatta a kezdeményezést.

Új távlatokat nyithat, hogy a mezőgazdasági pályázatoknál a jövőben nem kell az önerőt

bankkal igazoltatni, elég személyesen garanciát vállalni. A különböző szakosodási

(kecske, juh, lenolaj stb.) törekvéseket ugyanakkor a szövetkezetek létrehozásáról

rendelkező 565. számú törvény is engedi.

A közeljövőben pályázatokat készítenek elő: csatornázás és útépítés terén. Fontos, hogy

ezeket a fejlesztéseket összefüggésükben kezeljék.

26

2007. november 1-jétől agroturisztikai hálózat létrehozása kezdődik egy

közvéleménykutatással. Felmérik, hogy ki akar agroturizmusban részt venni, majd ezt

követően egy szakértővel egyenként elmennek a jelentkezőkhöz, akiket minősítenek,

hogy megfelel-e a követelményeknek és segítik őket a fejlesztés irányának kijelölésében.

GYIMESBÜKK

Deáky András, vállalkozó

A Gyimesek vonzereje: a táj, a történelem, a

csángó kultúra.

A csángó betelepülés két irányból történt:

egyrészt Csík felől, másrészt Mádéfalva

után21

sokan kimenekültek Moldvába

(Pusztina), később onnan visszaköltöztek a

Gyimesig.

Saját életéről néhány szóban. Magyar-német

szakos tanár, a kolozsvári Babeş-Bolyai

Tudományegyetem filológia szakán szerzett

diplomát. Visszatérve falujába,

Gyimesbükkön tanított. 1990 februárjától ő

indította újra a magyar nyelvű oktatást három bükki iskolában, miután „sikerült az

embereket felrázni zsibbadtságukból” és ahol igény volt a szülők részéről (előtte 7-8 évig

a magyar nyelv fakultatív tárgy volt). Iskolaigazgatóként ment nyugdíjba. Több mint

1000 tagú RMDSZ-alapszervezetet hozott létre a faluban (Hargita megyéhez

kapcsolódtak). 10 évig elnöke is volt a szervezetnek. A szatmári kongresszus után

kiábrándult, és lemondott minden politikai funkciójáról. Jelenleg turizmussal foglalkozik.

Családoknál kezdte az elszállásolást megoldani 1989 körül. Kiválasztotta a megfelelő

komfortfokozatú lakásokkal rendelkező családokat, de a vendégek közül nem

mindenkinek tetszett a színvonal (ágynemű, fürdőszoba stb.), ezért csángó házat vásárolt,

lebontotta, majd szinte új anyagból (tiszteletben tartva a csángó hagyományokat)

újjáépítette.

Eleinte egy kis háza volt, aminek a tetőterét (4 emeletes ágyon 8 férőhellyel) beépítette,

mert azt mondták a vendégek: „Csinálj valamit, hogy itt maradjunk!” Aztán jobbá tette a

környezetet és minden profitját visszaforgatva bővített. A következő ház négyszobás volt,

fürdővel, majd a többi épület szobáihoz is fürdőt épített. Jelenleg 22 szobája van, 57

férőhellyel.

Soha nem pályázott, pedig biztos abban, hogy nyert volna, hiszen volt már mit

felmutatnia. Kölcsönt sem vett fel. „Idegenkedtem attól, hogy bárki felé lekötelezzem

magam”.

21

1764-ben Bukow, Mária Terézia zsoldosvezére és Siskovics osztrák tábornok 400 embert mészárolt le a

katonáskodást megtagadó székelyek közül. A történelem ezt a vérfürdőt „siculicidium” (székelyirtás) néven

tartja számon.

27

Ma már egy autóbusznyi vendéget tud elszállásolni. A turisztikai minisztériumtól is

rendelkezik engedéllyel. Ehhez a munkához képesítés is kell, ezért menedzserképző

iskolát végzett.

Látkép a Deáky-panzióbóll

Turistaprogramja a következő:

1. Csángó népi mulató program

Érkezéskor zenés, táncos fogadás köményessel (több mint 35 féle táncot tartalmaz a helyi

táncrend); előétel (orda, juhsajt, füstölt házimalac-szalonna, kőrözött - zöldhagymával,

paprika nélkül, zöldhagyma, paradicsom) és korlátlan italfogyasztás (köményes pálinka,

szilvapálinka, száraz vörös és fehér hordósbor: Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc – a

Regátból, (alkoholmentes) sör); Nyisztor Ilona (moldvai, pusztinai származású) énekel a

vendégeknek; túrós puliszka (a lánya főzi, aki Pesten végzett pszichopedagógiát; jelenleg

Szeredában egy cigány iskolában tanít, de hétvégén segít neki); séta az ezeréves határhoz,

ott rendhagyó történelemóra.

2. Gyalogtúra idegenvezetővel (Bilibók Ágoston - Guszti bácsi) az ezeréves határ

mentén, 6 km – 30 km.

3. Moldvai csángó túra (Szeret Klézse Alapítvány): Pusztinára (Pustiana) és Klézsára

(Cleja) egynapos túra, este újra itt alszanak22

.

Április közepétől szeptember közepéig tart nyitva, ekkor 15 embert foglalkoztat (nincs

fűtése, de nem is igen jönnek szezonon kívül, ha meg jönnek, valahogy megoldja, hogy

fogadhassa őket). Háziasszonyok takarítanak, mosnak, szolgálnak fel, segítenek be a

főzésbe. Csak előjegyzett vendégeknek főz, akik legalább 24 órával előtte bejelentkeztek.

Két mindenes férfiembere van, 4 táncospár és 2+4 zenész (így Zerkula János, Vak

Zoltán, Tímár Viktor, Antal Tibor, Bodor Tibor).

Hússal és sajttal a Gyimes nem tudja ellátni a vállalkozását, ezért Kászonból hozzák a

sajtot. Csíkszeredából a csont nélküli nyakas karajt (disznó tarját), amit itthon

kipotyolnak (kiklopfolnak) és tízesével lefagyaszt. Bükkön 6-8 gazdával áll kapcsolatban,

akik ordát, sajtot szállítanak neki.

22

Keserűen jegyzi meg, hogy „a legtöbb turista a templomot kívülről nézi meg s a korcsmát belülről”.

28

Összes vendégének 95 %-a anyaországbeli magyar, akik átlagosan 3 napig maradnak

(a buszosok 1-2 napig, akik helybeli és moldvai („moldvai csángó világ”) programra

jönnek, Moldvában legközelebb Pusztináig, legmesszebb Klézsáig mennek. Vannak

azonban, akik 10 napig is itt maradnak (ők saját autóval jönnek). Vendégei között egyre

több az erdélyi magyar és a román vendégek száma, akik közül az utóbbiak már moldvai

csángó-mulatós programot is kértek! A románok szívesen hozzák ide külföldi

vendégeiket. A szállóvendégek terén 40 %-os a kihasználtsága és ez jónak számít, de

összesen kb. 3500-4000 vendége volt 2007-ben, egy kicsit kevesebb, mint tavaly.

Érződik a magyarországi vendégeken az otthoni megszorítás, pl. már meggondolják,

hogy külön programokon részt vegyenek.

Az Interneten mindenütt jelen van a gyimesi programok között (bár elmondása szerint

ezért semmit sem tett!). Jó viszonyt tart fenn a bákói turisztikai hivatalokkal (egészen

Bukarestig) és magyarországi utazási irodákkal.

A Hargitai Turisztikai Egyesület alelnöke (Mátéffy Győző az elnök), az ANTREC

(romániai agroturisztikai szervezetek szövetsége) fizető tagja. E tagságok haszna, hogy

kapcsolatokat épít, reklámozzák, és viszik anyagait a bel-külföldi vásárokra.

Együttműködések

Többször is tartott előadást a turizmusról a Gyimesben. Ismeri a turisztikai

vállalkozókat, de úgy ítéli meg, hogy többségük között nincs igazán kapcsolat, és eddig

nem tudatosult bennük, hogy egymás kiegészítőjeként kellene működni. Megítélése szerint a jövő a közös turisztikai iroda. Mindenki csinálja azt, amihez a

legjobban ért, vagy saját mondása szerint „Aki a lóhoz ért , maradjon a ló segginél”. Úgy

gondolja, hogy sokan nem értenek a vendéglátáshoz, csak meggazdagodási lehetőséget

látnak benne.

Jó példával elöl járva kölcsönösen ajánlják egymást a Rákóczi-kempinggel (Bükk),

Csángó-panzióval (Középlok) és a Kinga-házzal (Felsőlok), távolabb a zetelakiakkal,

rákosiakkal. Több szállodával is együttműködik (Fenyő szálloda: Csíkszereda, Küküllő

szálloda: Székelyudvarhely), ahonnan már több száz vendéget küldtek hozzá, mert

tudják, hogy a vendégnek programokat kell biztosítani. Tudomása szerint többen

mozgolódnak turisztikai téren, így például: Antal Mária fia az Áldomás-patakán épített

két-három házat, Salamás-patakán (Hidegség) csángó jellegű mulatós szokott lenni, a

Csángó panzió szervez programokat és Csillag Péter is épített szállodát Középlokon,

mert látja, hogy a „fának lassan vége van”.

Nagyon hasznosnak tartja Rodics Gergő menedzser munkáját, mellyel megmutatta a

polgármestereknek, vállalkozóknak, hogy a világban máshol, hozzájuk hasonló adottságú

területen, mitől sikeres a gazdaság és a turizmus (Vulkano Land)

Többször támogatott helyi tevékenységeket (pl. a Pogány-havas kistérség egyik bükki

megbeszélését, a helyi önkormányzatot, a Falunapokra pl. saját autóján 16 táncospárt

hozott zenekarral együtt, és meg is vendégelte őket).

29

GYIMESBÜKK

Sárig Attila vállalkozó, Áldomáspataka

Erdészeti líceumot végzett, de jelenleg

irodaházak külső tisztítását végzi alpinista

technikával. Néhány éve kisebb boltot nyitott

a Rákóczi-vár közelében, ahol

„próbajelleggel” különböző emlék-, illetve

ajándéktárgyakat árusít. Termékeinek

jelentős része nem a Gyimes völgyéből

származik (Korond), de saját maga is készít

néhány terméket, így például faragott

túrabotokat, melyek igen kelendőek a turisták

körében.

Ismeri a bükki agroturisztikai kurzusokat.

Szerinte azért van sikerük, mert az emberek rájöttek, hogy a tanfolyamok jók lehetnek

valamire. Régebben tanult gyimesi táncokat (10-et), de nem tudta, hogy több mint 30

van. Azóta elfelejtette a táncokat. Amikor az ezeréves határhoz gyimesi ruhában áll ki, a

barátai röhögnek rajta. Talán most már kicsit megszokták, de azért még mindig

megmosolyogják. Úgy látja, hogy a csángók nem ismerik saját múltjukat. Élik az életüket, lesz, ahogy

lesz…! Akik a helybeliek közül újba fognak, azoknál a fából nyert haszon az alap

(induló tőke). Bükkben több mint kettő gáter van, és az udvarokban kis műhelyek. A

géppel való feldolgozáshoz pénz kell, 20-30 ezer euró, ami padlót készít, ahhoz pedig

szárító kell, amelyből szintén 20 ezer euró a legkisebb. Más vállalkozás a „fiataloktól”

nincs a faluban. Az a fiatal, akinek van egy kis esze, 50%-ban itthon marad. Sokan

mennek el, leginkább Magyarországra, ott erdőben, mezőgazdaságban, „építkezésben”

dolgoznak.

A maga szálláshelyének még intézi a papírjait, engedélyeit. Bükkön már vannak

egyébként legális szálláshelyek (Ezüst Fenyő, kemping pl.). Kapcsolat nemigen van a

bükki vendéglátók között, de hiányzik az együttműködés a lakosság között is.

Emlékszik, hogy régen még voltak padok a házak előtt, ahol összegyűltek az emberek

beszélgetni. A széthúzás egyik oka lehet, hogy régen mindenki egyformán élt, nem volt Amerikából

ruha és külön „Csánglia” ruha. Most ez megváltozott, különbségek vannak az emberek

helyzete, megélhetése között.

Sportolóként (siklóernyő) sokat utazott, és így alakult, hogy eltávolodott saját

korosztályától, akik úgy gondolták, hogy „más szintre került”, lenézi őket, mert

megjelent az újságban is23

.

23

Sárig Attilának a repülés a hobbija. A sportág előzményei: a csíkszeredai sportrepülés története két

fejezetre osztható: az 1981–1994 közötti, ún. sárkányrepülés korszakára, valamint az azt követő és jelenleg

is tartó siklóernyős periódusra. Ebben a sportágban, a 90-es évek végétől a Turbulencia SE-ben (www-

turbulencia.ro) versenyez három Sárig-testvér (István Attila, Zoltán) magassági és helyi távolsági

rekordokat felállítva.

30

Úgy érzi, hogy az elmúlt évek és a mostani konferencia hatására olyanba is belevágna,

amivel eddig nem foglalkozott. Eddig a repülés volt az élete, de lehet, hogy változtatni

fog. Biztos benne, hogy „szuper jól” csinálná, de az a kérdés, hogy ezzel kell-e

foglalkoznia. Még nem merte felvállalni, mert ha van egy hetes versenye, akkor inkább

elmegy és félbehagy mindent. Lenne két-három ember (osztálytársak), akik

csatlakoznának, de az indulásban még bizonytalan. Most nem az a lényeg, hogy sok pénzt

keressen!

A Sárig-féle magánházból kialakított turisztikai szállás

Pünkösd után nyitott, azóta már több vendége volt, akiknek a 90%-át maga küldte! A

magyar turistákról az a tapasztalata, hogy „félősek”, hátha akit megszólítanak, nem

beszél magyarul.

A harmadik szezonját tölti a boltban, ami sajnos a falu végén van, ezért néhányszor

megpróbáltak oda betörni. Nem lakattal zárja (amit könnyű levágni), hanem más

zárakkal. Nem is alkalmaz senkit, mert nem bírnának a bonyolult zárakkal. Nincs

villanya, nem tud riasztót felszerelni.

Amit a boltban árul, annak egy része az édesanyja által szőtt törölközők, nagymama által

szőtt kézimunkák, gyimesi cég által készített „rég” veretek (Rákóczi-váras plakettek stb.),

régi képeslapok a Guszti bácsi gyűjteményéből, csángós ruha. Nem teljesen büszke

A sportág támogató rendszere nagyon változékony: az első években Csíkszereda és a sportigazgatóság

támogatta őket, de ez a rendszer időközben megszűnt, felszerelésük tönkrement és újabbakra nem volt

pénz. Tavalytól magáncégek karolták fel tevékenységüket.

31

minden ajándéktárgyára, de legalább van. Szerinte csak gyimesi tárgyakból nem lehet

megélni. Akart egy múzeumot a határnál, de nem mert belevágni. Azóta sajnálja, hogy nem hozta

létre. Ugyancsak nem volt merész ahhoz, hogy a Szermászón boltot nyisson, amit most

egy magyar ember (Letenyei) vitt végbe „helyette”.

CSÍKSZENTMIHÁLY

André Mihály, polgármester

A település és vonzáskörzete büszkeségei, nevezetes eseményei: román hagyományőrző

csoport (Lóvész); Arany János Általános Iskola hagyományőrző csoportja (Szentmihály);

Búzavirág csoport (Vacsárcsi); megyei szintű focicsapat; székely népviselet (harisnya,

fehér ing, mellény) hordása ünnepeken; szüreti bál (vásárolt szőlővel, lóháton végigjárják

a szomszéd községeket és meghívják őket), határkerülés, búzaszentelés tavasszal,

ételszentelés húsvét hajnalban (erre mindenki visz valamit: bárányhúst, pálinkát,

házikenyeret, főtt tojást), szentmihályi templom, fogadó (műemlék); Biális kúria (most

posta van benne); Vacsárcsiban a Sándor-kúria romjai; működőképes vízimalom

(Szentmihály). Lóvész település környezete a karakói völgyhíd24

felől.

Gazdaság

Ajnádon már van egy panzió, Lóvészen25

kettő panzió és falusi szállásadók.

Nagyrákosban halastó és panzió kialakítás kezdődött meg. Vacsárcsiban is vannak

szállásadók. (Csíkrákos jó példát mutat a környéken a falusi turizmusra. Az oda érkező

sokbusznyi vendég közül sokat Vacsárcsiban helyeznek el. Fíliája26

Rákosnak).

A legfontosabb a falusi turizmus. Jelenleg állattenyésztéssel foglalkoznak, több mint

1400 szarvasmarha van a községben, és több mint 400 ló. Több állatot kellene tartania a

gazdáknak, hogy megérje. El is indult ez a tendencia, de a tej átvétele körül sok a

bizonytalanság (megkövetelik a minőséget!). Egy-két helyen már fejőgép, kaszálógép is

van, és kellene saját községi tejcsarnok. (Erdélyben van rá példa.) A szarvasmarhatartók

egyesület is létrejött.

Az induláshoz tőke kellene és jó volna pénzt szerezni tanulmányutakra.

Sok a munkanélküli (kb. 10 %) és sokan ingáznak („navétáznak”). Egy-két maszek gáter

működik (4-5 alkalmazottal). Szabók is vannak (ruhaipar esélye). Az ipartelepítésnél

szóba jöhető épületek (volt TSZ-épületek) nagy része már magánkézbe került, az

önkormányzatnak pedig nincsen ilyen. Kaszálót is vásárolnak magánemberek, akár 50

ha-t is.

Nagyobb vállalkozók: Vacsárcsiban Szécsi Imre Com., Szentmihályon Szőcs Ferenc,

Pici Fenyő (cég), Axa, Aktív GSM, Radix (péksége van Mádéfalván): panziója is van

Ajnádon. Aktív vállalkozók, a rendezvényekhez pénzt is szoktak adni (valamint kenyeret

és üdítőt).

24

A viadukt és általában a vasút építésén, amely „összeköti Moldvát Erdéllyel”, olaszok és franciák is

dolgoztak, a polgármester őse is francia. 25

550 lakosa szinte mind román, csak egy kis településrészének, Ré vagy Nagyrákos nevűnek alsó része

magyar. 26

Lelki vezető nélküli település, melyre más település plébánosa jár ki misézni.

32

Testvértelepülések

Enese (Győr-Moson-Sopron, 2002. év), Bős (Gabčíkovo, Szlovákia, 1991. év). Minden

második évben egy-egy busznyi vendéget szoktak fogadni, akik már a szokott családhoz

jönnek a falvakba.

Enese, Bős: évente kulturális jellegű találkozó. Enese: Zuk tűzoltóautót adtak, de nincs

hozzá fecskendő, így nem tudják használni. Iskolapadok, székek jöttek (jó állapotban),

könyvek, sportfelszerelés; számítógépek Bősből. Bős: szept. 1. falunapok. A focicsapat

ment ki. Pünkösdkor egy hétre jöttek bősiek.

Fejlesztések

Most vezetik be a vizet Szépvíz felől, készül a csatornázás terve, új utat építettek Ajnád

tetejéig, és felújítják a szépvízi utat. Óvoda-rehabilitáció volt, a lóvészi iskola fejlesztése

most következik. Új lámpatestek lettek kihelyezve a négy faluban. Létezik egy műemlék-

felújítási program is a megyénél, mellyel 100-150 millió lejt lehet nyerni évente egy-egy

projektre.

A zsákutca jelleg miatt (Lóvésznél véget ér a megyei út) nincs nagy forgalom, csendes a

vidék, ezért Szeredából sokan költöznek ki (főleg Vacsárcsiba). Lóvészen leginkább

rendőrök vásárolnak telket.

A Huron cég szállítja a szemetet a falvakból (minden házban van kuka). Illegális lerakó,

„dugihely” egyre kevesebb van.

Költségvetés

A négy falu költségvetése összesen 11 milliárd lej, melynek több mint a fele a tanügyre

megy el (ebben a számításban nincs benne a 10 milliárd lej összegű, vízvezetékre kapott

támogatás).

Négy iskola tartozik hozzájuk: Szentmihályon van a központi iskola: 1-8. osztály,

Vacsárcsi, Ajnád 1-4.; Lóvész: 1-8. osztályos román. Mindenhol van egy-egy óvoda.

Lóvész: 42 gyermek az 1-8. osztályban, 15 óvodás, 6 tanár.

Szentmihály: 109 gyerek, 36 óvodás, 9 tanár.

Ajnád: 23 gyermek, 31 óvodás, 4 tanár.

Vacsárcsi: 23 gyermek, 23 óvodás 3 tanár.

Minden falunak külön kultúrháza van. 2004-től minden évben felújítottak egy

kultúrházat, idén Ajnád, jövőre Lóvész következik.

Szervezetek

SZAVISZ (Fodor Zoltán), RMDSZ (Fodor Zoltán), Sportegyesület (Törekvés),

Szarvasmarhatartó Gazdák Egyesülete

Fejlesztés 2007-2013 között

Víz mindenhol bevezetés alatt, a gáz szintén elindult, csatornázás lesz, a községi utak

kiépítése megtörténik. Községközpont, faluközpontok parkosítása. Lóvészre új kultúrház

kerül. Az iskolák fejlesztése: vizesblokkok, világításkorszerűsítés, bútorok cseréje. A

polgármesteri hivatal teljes felújítása, valamint tetőtér-beépítés. A tanács saját panziót

szeretne építeni, ahova egy busznyi vendéget el tud szállásolni. A Biális-kúria teljes

felújítása. Tájház kialakítása a műemlék épületben (jelenleg kiskocsma).

A nagy volumenű fejlesztéshez ipari létesítmények, befektetők kellenének.

33

CSÍKSZENTMIHÁLY

Fodor Zoltán, SZAVISZ

A SZAVISZ (Szentmihály-Ajnád-

Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet) eredete,

bázisa a Vacsárcsi Színjátszó Csoport

(kb. 30 tagja volt, ma is működik, de

jóval kevesebben vannak.)

Két éve vezeti a SZAVISZ-t, amely

2002-ben alakult Borboly

kezdeményezésére (akkori vezetője

Izsák Lóránt volt), valamint nemrég óta

a helyi RMDSZ vezetője is. A SZAVISZ

a korábban már létrejött szerveződések

számára biztosított jogi kereteket, s

ezáltal pályázati lehetőséget. A

vezetőségben a három falu képviselteti magát, illetve van egy Ellenőrző Bizottságuk. Az

előző elnök (I. L.) időközben iskolaigazgató lett, és létrehozta a Szentmihály Százada

nevű szervezetet, melynek azonban nem olyan jelentős a tevékenysége, mint a

SZAVISZ-é.

Majdnem minden csíki faluban van ifjúsági szervezet, de egy részük nem működik.

Vagy egyszemélyi, vagy nem tudta az embereket megmozgatni. 2002-ben még

mindhárom falunak volt színjátszó csoportja, ma Ajnádnak nincs.

A SZAVISZ egyik fő célja volt a Teleházak lérehozása - 2005-ben Szentmihályon

(mostanában átköltözik az iskolába, és korszerűsítik), 2006-ban Vacsárcsiban, 2007-ben

Ajnádon. Utóbbi kettőben 5 számítógép, 1 multifunkcionális nyomtató, fényképezőgép,

kamera, Internet-elérhetőség van. Felhasználók: fiatalok és idősek egyaránt, de csak

télen, mert nyáron sok a munka. Pályázatot írnak, iskolai dolgozatokhoz segíteni anyagot

gyűjteni. A vállalkozók internetezni szoktak (alkatrészt keresnek, hirdetni akarnak).

Képzésekre nincs elegendő igény.

A SZAVISZ további tevékenysége a Falunapok szervezése mindhárom faluban. Ifjúsági

színjátszó-találkozó (országos szintre emelkedett: Szilágy megyéből volt a legtávolabbi

csoport, tavaly Bihar megyéből, azelőtt Bukarestből, Vásárhelyről). Idén 6 versenyző

volt, főleg Csíkból jönnek. Minden költséget állnak. A költségek nagy részét pályázati

pénzből, kisebb részét támogatásból fedezik. Helyi, megyei és magyar (Illyés Alapítvány,

Mobilitas – a Szülőföld Alap a rendezvény kis mérete miatt otthonról nem támogatta

őket) támogatások vannak. A Szülőföld Alap „kis rendezvényes” pénzét az Eurotrans

Alapítvány osztja szét Romániában.

Minden évben van ifjúsági nap: kétnapos (mindhárom települést érinti). Az ifjúsági

focistákat támogatják. Szemeteseket helyeztek ki, és virágokat ültettek a központi

épületeknél. Iskolásokkal sikeresen szedtek szemetet több alkalommal is. Elzárták az

illegális lerakóhelyeket, és be lett vezetve a szemétszállítás (havonta 1 alkalommal, 10

lejért). Az emberek nem szeretik, mert fizetni kell érte (10 lej/havi 1 alkalom) de lassan

megtanulják, hogy törődni kell a környezetükkel.

A SZAVISZ-beli tevékenységet jellemzően társadalmi munkában látják el. A színjátszó

találkozón, pl. 50 önkéntes volt, 5 fő állandó adminisztrációs személyzet. 20-25 éves az

34

átlagéletkor és van egy-két 14-16 éves tag is. Az általuk betartott max. „ifjúsági” életkor

35 év. Romániában adóra és személyi bérekre nehéz pályázati pénzt szerezni.

A tagok általában csak addig maradnak a szervezet aktív tagjai, amíg el nem mennek

távolabbi iskolákba (pl. a kolozsvári egyetemre, és öt év után már nemigen jönnek

vissza).

Egyéb ifjúsági szervezetek közül a csíkszentmiklósiakkal van kapcsolatuk (András Imre

a vezető, aki egyébként jegyző) Csíkborzsován is (BORISZ, van teleházuk is, a vezető

Kovács Károly, kultúrház-igazgató). Szépvízen tudomása szerint nem működik.

Az ernyőszervezeteken keresztül van csak kapcsolatuk egymással. Segítséget kapnak a

politikusoktól is.

A helyi vállalkozók szokták támogatni őket természetben, pénzben (pl. falunapokra). A

helyi közbirtokosság nagyobb összegeket is szokott adni (10 millió lej, vállalkozók 5

millió).

A SZAVISZ tavalyi költségvetése 0,5 milliárd lej (50 ezer RON, közel 4 millió forint).

Van egy havilapjuk (A/5 formátumban) 2002. októberétől, a neve: „Szevasz Szavisz”, a

szervezet híreivel. Kiadását (nyomdai költségeit) a Communitas Alapítvány támogatja,

1000 pld-ban (nem éri meg fénymásolni!). A terjesztését gyerekek végzik. Néha egy-két

szám kimarad. Honlapjuk: www.szavisz.ro, melyet ő szerkeszt, informatikus végzettsége

lévén.

Nincs étterem, cukrászda, nincs közösségi tér. Virágosítás, parkosítás kellene. Tervezik a

faluközpontokat, szeretnének pályázni. Kevés a szórakozási lehetőség.

Közmunkára el szoktak menni, ha meghirdetik (pl. művelődési otthon újrafedése,

takarítás stb.). Rendszeresen visszatérő munka az éves legelőtakarítás.

Megfiatalodott a tanács. Az 50-60 éves tanácsosok helyébe 20-30 évesek kerültek. Érték

őket csalódások a fiatal képviselők részéről (ő maga nem tanácsos, mert 23 év a

korhatár). 11 tanácstag közül 4 román.

CSÍKSZÉPVÍZ

Ferencz Tibor, polgármester

A település erőssége elsősorban a

turizmus: táj, épített örökség (vannak még

ma is örmények27

, régi örmény boltok,

kirakatok: kulturális turizmus), népi

mesterségek bemutatása, bakancsos

turizmus, lovasturizmus, továbbá a

kisvállalkozások: famunka,

mezőgazdaság, kisipar, fémmegmunkálás,

építkezés, szolgáltatások. Sokan

ingáznak, de mellette jellemző a

gazdálkodás. Mentalitásbeli változás

kellene.

27

A település az erdélyi örménység négy legfontosabb központja (Szamosújvár, Gyergyószentmiklós,

Csíkszépvíz, Erzsébetváros) között található.

35

A vállalkozások jelentős része az elmúlt 3 évben megszűnt, és visszamentek dolgozni (az

iskolázottabbak hivatalba kerültek, „aktát tologatni”). Pedig éppen a vállalkozó szellem

a legfontosabb. Ötletek, jó példák kellenének. „Itt az emberek általában le akarják

másolni a szomszédot”. Az emberek menjenek és lássanak jól működő térségeket! EU-konform vágóhíd lehetősége: annyi a szabály, hogy nincs ember, aki eleget tenne

nekik. A Regátban működik, Gyergyóban (57 km) működik, náluk miért nem működhet?

Pénzügyek, tanügy

40 Md lej az éves költségvetés, saját bevétel: 2 Md lej (adó), a többi állami támogatás,

pályázatok. 2006-ban a bevétel 47%-a a SAPARD-programra kapott támogatás volt,

32%-a visszaosztott ÁFA, 8%-a hitel, míg a kiadás 61%-a falugazdálkodás, 21%-a

tanügy, 11%-a pedig a Hivatal fenntartása. Két iskolaigazgatóság van, az egyiknél: 1-8.

osztály, óvoda; a másiknál: kettő 1-4. osztály, egy 5-8. osztály.

A közbirtokosság az iskolákat támogatja. Akkor is segített, amikor az önkormányzat

borvízfürdőt épített28

.

Civil szervezetek

Szarvasmarhatartók Szövetsége, Pityókatermesztők Szövetsége (eddig érdemi eredmény

nélkül, érdekvédelmi jelleg), iskola melletti alapítvány, de ezeken kívül nemigen van

önszerveződő erő.

Testvértelepülések

Csíkszépvíz: Újkígyós (1990), Kutas (Somogy) (1996), Bázakerettye (Zala, 2000),

Lakitelek talán a jövőben. A kapcsolatok kimerültek a vezetőség cserelátogatásaiban,

illetve Újkígyós adott egyszer számítógépet, és apróbb tételben könyveket az iskolának.

A kapcsolat szűk maradt.

Az utóbbi 4 év történései

Vízvezeték, csatornahálózat három faluban (saját szennyvíztisztító-állomás), községháza

felújítása, útépítés, tornaterem épült Szépvízen, iskolák felújítása (fűtésrendszerek),

patakmeder-szabályozás (folyamatban).

Fejlesztési tervek 2007-2013

Utak, terek, szabadidőközpont (több épületből álló) építése; kiállítások, író-olvasó

találkozó, koncert, sport (a tornaterem is része lesz), felnőttképzés; lovasturizmus

fejlesztése (vállalkozót kell hozzá bevonni, de községi szinten szeretné átfogni)

(térrendezés részei: Szent László domb, kő és kút), Szentmihályon van Szent László

freskó, de ott nincs Szent László-kultusz, a tér rendezésére már létezik beadott pályázat –

közterület-rendezés).

28

Az 1896-ban épült, a hűléses betegek által közkedvelt borvízfürdő a századfordulót követően

tönkrement.

36

Az új tornaterem Szépvízen

Gazdaság

Vállalkozások: 5-6 gáter (némelyik külföldre is üzletel, az ügyesebb a szerbek felé),

asztalosműhelyek (5-15 alkalmazottal), a műanyag-feldolgozó válságba került (olasz

érdekeltség, úgy tűnik, hogy megy Moldáviába), tésztagyár (26 alkalmazottal), a szeredai

húsfeldolgozó lerakata (3 fő). A kissé távolabb fekvő, 150 fős Bükklokának29

nincs

tanácsosa, mert nem jön ki a létszám (fele magyar, fele román).

Fiatal sok van, mert nincs hova menniük! Ha a helyiek dolgoznak, munkalehetőség

inkább a vállalkozóknál van.

CSÍKSZEREDA

Mátéffy Mária igazgató, Fejlesztési és Gazdasági Programok Igazgatósága, Hargita

Megye Tanácsa

A Pogány-havas kistérség területére is

vonatkozó, megyei szintű, középtávú

stratégia operatív programja még nem

készült el. Meg van a helyzetelemzés, de

2001-2003. év közötti, ezért az már nem

teljesen időszerű. A főbb vonalakat

lefektette a stratégia, de a kistérség

területére max. 3 elképzelés jött be.

A polgármesterek jellemzően

infrastruktúra-orientáltak, ami ugyan

alapja mindenfajta fejlesztésnek, de ez az

irányvonal teljesen leköti őket, így más

fejlesztési szempontok eddig nemigen

kerültek szóba.

29

Külterületi lakott helyeinek egyike. További ilyen helyek: Csügés, Gyepecze, Kóstelek, Pricskető.

37

A ROP első intézkedésére már benyújtották a pályázatot (infrastruktúra: útépítés). Ez a

Strukturális Alapok egyetlen tengelye, amely meg van nyitva. Kevés a pénz, nem biztos,

hogy minden megyének jut belőle a Közép-Régióban, ezért nem érdemes az összes

projektet kidolgozni, hanem inkább a projekteket kell előkészíteni: tulajdoni viszonyok

rendezése, közterületté nyilvánítás, megvalósíthatósági tanulmány, kiviteli tervek

elkészítése. Kb. 450-500 projekt gyűlt össze, nagyrészt ötletszinten, ebből 160-170

körüli, aminek tervezési szintje megfelel a pályázati feltételeknek. Csíksomlyónak nincs önálló közigazgatása. Egy főt küldhet a városi tanácsba, akinek

részvételi és véleményezési joga van. Ahol a törvény a „községek közötti” szerveződésről

beszél, ott csak önálló közigazgatással rendelkező települések vehetnek részt

szerveződésekben, ahol ilyen kizáró ok nincs, vagy csak Leader-jellegű, ott részt vehet.

Eddig tőlük öt (Leader) térség nyújtott be felkészítő szakaszra pályázatot (belga-francia

szervezetek lennének a felkészítők). Románul pályáztak és lobbizni kellett. Két képzésen

az öt térség öt emberét készítették fel eddig. Országos szinten kb. 80 térség pályázott és

az első három évben kb. 40-nek van esélye támogatáshoz jutni. Mindenhonnan az első

három jut be, így tőlük legalább három Leader-térségnek – közöttük várhatóan a Pogány-

havas kistérségnek – van elméletileg esélye bejutni.

A Csíksomlyó Egyesület tevékenységéhez kapcsolódik, hogy 2000-ben kijött az új

földtörvény, mely szerint pl. a vissza nem igényelt területek tulajdonjoga megszerezhető.

Az Egyesület elsődleges célja e közös vagyon visszaszerzése volt, a kulturális és

fejlesztési célok mellett.

A helyzetet nehezítette, hogy az elmúlt 40 évben tudatosan sértették meg a kegyhelyéről

híres városrészt: fertőző kórházat (melynek épületét azóta 90 évre visszaadták papíron a

római katolikus egyháznak30

) telepítettek a templom mellé közvetlenül; az iskolában

pszichés problémájú, szellemi fogyatékos gyerekek tanultak, illetve átmenetileg

tüdőbeteg gyerekek is; több mint 400 gyereknek biztosítottak helyet az otthonban (ez

azóta megszűnt), a Lázár-kastély egyik részében (Asszonyok Háza) istálló volt.

További, a helyreállítást, illetve fejlődést akadályozó körülmény volt, hogy az ún. „834-

es törvény” szerint állami vagy magáncégek, valamint gazdaságok, amennyiben hosszabb

idejű ott tartózkodásukkal „kivívott” jogaikat a szomszédok nem cáfolták, az általuk

használt ingatlant megszerezhették. Így egy 1968 óta anyaglerakatot működtető állami

cég akarta megszerezni az Egyesület jelenlegi székhelyét, de az Egyesület tagjai közül

többen nem nyugodtak ebbe bele, és sikerült visszaszerezniük az épületet. Az

önkormányzat 20 évre az Egyesületnek adta. Az épület állagát most javítják.

Egyik első tevékenységük volt a somlyói (rendház mögötti) Barátok Feredője

helyreállítása, ott is a kaláka szervezésében (150 magyarországi és 50 helyi fővel) és

lebonyolításában való részvétel.

A városrész megújításához elméletileg a ROP-on belüli komplex városfejlesztést lehetne

igénybe venni, de a szükséges hátrányos szempontok (felhagyott ipari terület, szociális

problémák) ebben az esetben nem érvényesülnek. A cél a központ rendezési tervének

elkészítése lehet, melyhez Makovecz Imre elvállalta a rendezési terv elkészítésének

30

2005-ben az egyházzal megállapodást kötöttek, hogy újabb öt évig, tehát 2010-ig maradhat az épületben

az egészségügyi intézmény. A tavalyi év decemberében aláírt együttműködési nyilatkozat alapján azonban

új épületet építenek a nagykórház mellé, melyet a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Fertőző és

Tüdőgyógyászati Osztálya használhat. Forrás: www.figyelo.ro

38

szakmai felügyeletét (mindezt az általa megbízott helybeli műépítész csoporton keresztül,

akik javaslatok készítenek, így pl. Tövisi Zsolt (ő tervezte a legtöbb somlyói épületet),

Bogus Ernő, Esztán Győző, és mások).

Sok az özvegyasszony, akik számára kézműves foglalkozások (szövés pl.) kialakítása a

cél, hogy ne legyen bóvlikkal teli a Somlyó búcsúkor (a munkához két szövőszéket

adományként kaptak, hatot megvásároltak - többek között személyes hozzájárulás révén).

Ennek megoldásában segíthet az Alter Alapítvány „céhes” forma kialakításával. A cél:

megszervezni a vásárt (hol, ki, mit árusíthat), megszűrni a résztvevőket, egységes

sátrakat kialakítani, tagsági igazolványokat adni. Ha sétálóutca lesz ugyanis, azonnal

megjelennek mindenfelől a kereskedők.

Az ilyen elképzelésekhez pályázati források kellenének, de pályázatírásra nincs elég és

megfelelő képzettségű ember.

Civil tevékenység és szervezetek

Saját tapasztalata alapján (4 évig vezette a civil szférát31

) mondja, hogy régebben

nagyobb tudású, hatékonyabb szervezetek voltak a civil szférában, mint a közszférában,

az önkormányzatnál. Akkor, ami pénz volt, az leginkább a civil szférába ment. Ezt

központi szinten észrevették, és karhatalommal elrendelték, hogy civil referens státuszt

hozzanak létre minden megyei önkormányzatnál. A velük való kapcsolat során aztán

ellenállásba ütköztek. Ma is igaz, hogy a kistérségeket leszámítva, a civil szervezetek

nemigen működnek együtt. Az ifjúsági szervezetek azonban összetartóak. A kulturális szervezeteket a kulturális intézmények próbálják összetartani, mivel nem

annyira önkormányzati szervezetek, hanem inkább mellettük kialakult kulturális

intézmények. Ilyenek: a régi Kulturális Központ (Szereda), Hagyományőrző

Forrásközpont (Udvarhely), Lázár-kastélybeli kulturális központ és Művészeti Központ

(Gyergyószárhegy), Polgártárs Alapítvány.

A megyei tanács részéről éves támogatás keretében 40-60 kulturális intézményt,

rendezvényt, monográfiák kiadását stb. tudnak anyagilag támogatni. Ezen kívül van

információátadás és tanácsadás.

A Csíksomlyó Egyesületnek nincs technikai háttere, ennek oka, hogy a felújítás még nem

fejeződött be. A Pogány-havas kistérségnek korábban a legjobb (Pentium-I-es) gépet

vették, de négy év után már az is elavult. Pedig, ha nincsen infrastruktúra, akkor nehéz

működni. A tagság nagy részének azonban van olyan eszköze, hogy megoldják a

géphiányt.

A kistérséggel volt egy közös pályázat egy közösségi helyre (Teleházra), de felső szinten

nem támogatták. A kistérség irodájában ma még nincs fűtés, mosdó. Két éve van víz az

épületben a közbirtokosság közreműködésével.

Nagyobb somlyói turisztikai vállalkozások:

- Jakab Antal Tanulmányház

- panziók (Székely Fogadó, Nárcisz Panzió)

- a Fodor-ház mögött SAPARD-ból épül egy újabb turisztikai egység

31

A megyei tanács kistérségekért felelős vezetője volt.

39

- magánházaknál bejelentett szállások (amíg volt lehetőség 10 éves adómentességre

(1997-től), addig volt kulcsos házuk, azóta ez a rendszer megszűnt). Ha van is működő

magánszállás, az engedélyeket 3 évente meg kell újítani (margarétás minősítési

osztályok).

CSÍKSZEREDA

Márton András ügyvezető (Megyei Fejlesztési Ügynökség)

Az önkormányzatok - privát szféra - civil

szféra háromszöget próbálja katalizálni az

Ügynökség. Jelenleg a megyei

költségvetésből élnek, de a cél a temesvári

példa32

követése, ahol már a saját lábukra

álltak. Az ügynökség a vállalkozónak

kiajánl pályázatíró cégeket, ezen belül is

olyanokat, amelyek nem csak megírják a

pályázatot és beszedik a pénzt, hanem

érdekeltek a pályázat sikerében is.

Az Ügynökség tavaly szeptemberben

alakult33

, de először senki sem akarta

elvállalni a vezetését és alkalmazott sem volt – viszont volt pénz! Innen indultak. A

második év költségvetésével bajok voltak, nem futotta minden tevékenységre.

Az Ügynökség jelenlegi székhelye belülről…

32

Temes megyei Gazdaságfejlesztő Ügynökség (ADETIM) - Temes Megye Tanácsa és a helyi gazdasági

fejlesztésben kulcsszerepet játszó intézmények (Temesvár Polgármesteri Hivatala, Temesvári

Kereskedelmi és Ipar Kamara) hozták létre partnerségben (az Észak-Westfáliai Renanból átvett minta

alapján) 1995-ben, mint közszolgálati típusú non-profit szervezetet. Célja: Temes megye gazdasági-

szociális fejlődésének, vállalkozásainak támogatása, kis és középvállalkozások fejlesztése, külső

befektetések vonzása. Forrás: www.lda.ro (Local Development Agent) 33

Az Ügynökség hamarosan Csíksomlyóra költözik egy új multifunkcionális irodaházba.

40

…és épülő új, somlyói székhelye

(multifunkcionális irodaháza) kívülről

Heten kezdték, jelenleg tizenegyen vannak. A csapat zöme magáncégektől jött át, ezért

nehéz volt elfogadniuk, hogy szinte minden közbeszerzés alapján szerezhető be s hogy

„mindenhez papír kell” (pl. 5000 euró alatti beszerzésnél is szükséges piackutatás, hogy

voltak itt és itt, ezt találták a legjobbnak).

Elindítottak egy Fejlesztési Hírmondót (havonta, két nyelven), melyhez nyertek

Szülőföld Alap-támogatást, 4 havi megjelenésre. Struktúrája: polgármesterek véleménye,

eseménysorozatok, jogi sarok (közlönyszám és jogszabályhely utalásokkal),

sikertörténetek, pályázati kiírások. „Rohamdossziét” alakított ki: főbb céges

dokumentumok, 3 nyelvre fordítva, kötelező mellékletként várva a pályázatokhoz

csatolásra.

Hargita megyében nincs integrált városfejlesztési elképzelés, mert hiányoznak a

stratégiák, miközben kemény pénzek vannak az ehhez tartozó kiírásokban. Szereda pl.

készíti a Mikó-vár rehabilitációját, de a turizmushoz tették be és nem az integrált

fejlesztéshez. Persze utóbbinak feltételei is vannak (munkanélküliség csökkentése pl.),

ezért most szakértőket hívnak, hogy mindezt átbeszéljék, hiszen 9 várost érinthet náluk.

Gyakorlattá vált, hogy aki az ügynökségtől képzésen volt, az a munkatársainak bemutatót

tart, s ez kettős haszonnal jár: a többi megtudja, hogy hol volt és hol tart, ő meg

gyakorolja az előadást.

Képzések, adatgyűjtés alapján információt szednek össze (főleg pályázatokról), ezt a

megyei tanács statisztikai adataival egyeztetik és ebből alakul ki egy kiadvány, amely

Hargita megye helyzetleírásával foglalkozik. Ezt követik a képzések kistérségi szinten.

A kistérségeknek nincs igazából mentoruk (a pályázatmenedzsment osztály vezetője volt

régebben, akihez a kistérségek fordulhattak). Levelezőlistát hoztak létre a kooperációhoz.

Tartottak közös képzést a Pogány-Havassal, falusi turizmus és pályázati menedzsment

témában. De napi szintű kapcsolattartás azóta sincs.

A Gyimes egyik lehetősége, hogy ki kell használni a helyi adottságokat. A ROP-ban

nemigen van esély, de a LEADER segíthet pl. az ifjak otthontartásában (a

Mezőgazdasági Minisztérium fogja kezelni majd a mezőgazdasági és vidékfejlesztési

41

alapot). Ehhez már szakértőket is kerestek, akik szívesen eljönnének tanácsot adni. Jó

példa volt a stájerországi tanulmányút, hogy túl kell lépni az önfenntartó gazdálkodáson

és helyi terméket kell értékesíteni a turistáknak.

Hat megye, köztük Hargita megye hegyvidékeire komplex programot (turisztikai

ösvényektől- sípályán át minden) készítene egy olasz szakértő cég, mely program

költségének 30 százalékát kellene önrészként fizetni. Ehhez egyesületi formát készítenek

elő, melynek már készítik a Statútumát (állítólag Maros megyében van már egy ilyen

Hegyvidékek Egyesülete).

Úgy tűnik, hogy a turizmus lesz a menekvés, de a biogazdálkodással együtt (Székelyderzsen működik az első erdélyi biofarm – biotej-gyár, ahol egy kiló sajt 50 €

körül van34

). Jöjjenek és vigyék a dán, holland kamionok az árut, de fizessenek is érte!A

biogazdálkodás egyelőre csak kis körben fejlődik, a nagygazdák keményen

vegyszereznek.

Itt helyben nagy érték a fa, amelyet feldolgozva kellene eladni. Jó példa a németektől

egy olyan vízimalom-gyártó cég, amely három típust gyárt: tiszta fából, vasból és

kombinálva. A Gyimesben fából lehetne, és a németek hoznák a technológiát.

Patakokra telepítve fűrészmalom és áramtermelés működhetne.

Ehhez munkaerő is kellene, de sokan külföldre menekülnek, miközben itthon is

megfizetnék őket. Addig fajult a dolog, hogy szakemberhiány van ácsokból,

hegesztőkből stb. Cégeket kellene alapítani.

A Gyimesben kevés magasan képzett ember maradt, de már az önkormányzatoknál is

hiány van a kvalifikált emberekből, mivel túl alacsony a fizetés. Megoldás lehet, hogy

az önkormányzatok létrehoznak saját céget, ahol alkalmazni tudják a szürkeállományt. Csalogató lehet, hogy közpénzből működnének, így ha lassan is, de biztosan megkapnák

a pénzüket.

Volt egy projektjük, melynek keretében Pest testvérmegyével közösen kiadtak egy

füzetet: Befektetési lehetőségek Hargita megyében címmel. Kérdőív is volt hozzá, de

nemigen válaszoltak. Az ezzel kapcsolatos interjú során derült ki, hogy készruhagyár

indult volna a Gyimesekben, de az egyik tulajdonos autóbalesetben meghalt, és mivel

személyfüggő volt a projekt, félbemaradt az egész.

Személyes kapcsolatokat is kihasználva ide kell hozni a potenciális befektetőket. Olasz

közvetítéssel ausztrál befektető maradt már így itt. Infrastruktúrát kell fejleszteni a

befektetők érdekében (akár belterületté nyilvánítás útján, amikor az önkormányzatnak

valamilyen szinten kötelessége az infrastruktúra létesítése), telkeket egyesíteni, hogy

legyen ipari területnek hely.

Pozitív kampány: mindenki vigyen magával anyagokat, ha valahová megy.

Szakvásárokon kell részt venni, akár képviselő szervezet – pl. ügynökség – útján, pl.

Hargita megyei standdal. Olcsóbb és szakemberek révén hatékonyabb módszer.

34

Székelyderzsen egy unitárius tiszteletes házaspár kívánja megakadályozni az elvándorlást azzal, hogy a

hagyományos tejtermelést és sajtfeldolgozást kívánja átállítani ökotermelésre, így teremtve egy biztosabb

megélhetést a székely őslakosság számára. Forrás: www.biokultura.org

42

PÁLFALVA

Gál Attila, alpolgármester

A település nevezetességei: műemléktemplom

(Delne). Színjátszó csoportok működnek

Pálfalván és Delnén, de hagyományőrző,

népviseletbe öltözött csoportok, szervezetek

nem léteznek.

A település jövőképének részei az utak

modernizálása, a csatornázás befejezése,

zöldövezet, egy sportcsarnok, tisztaság és

rend kialakítása (rendszeresen előfordul,

hogy kiborítják a szemetet az erdő szélén,

pedig a szemetet elszállítják; köztéri kuka

kellene, hogy a szemetet ne dobják el; a

gyermekeket kellene ránevelni, jó példa, hogy évente egyszer az iskolások körbejárják a

községet, és összeszedik a szemetet).

Gazdaság

A mezőgazdaságban kis földterületek vannak, nem tudnak megélni a gazdák.

Szövetkezet kellene. A munkavállalóknak legalább fele Szeredában dolgozik. A fiatalok

egy része nem nagyon megy dolgozni („nem fér el a munka a nyakán”), inkább elmegy

munkanélküli segélyre.

Csomortánban működik már panzió (magyar cég, pünkösdkor szoktak szobát kiadni). A

turizmus azonban még nincs beindulva.

Van egy magán-kőbánya, amely Szeredához tartozik. Bányaadót fizetnek, és Delnének

munkát adnak. A bánya – szerződés alapján – minden évben 600 tonna zúzalékot ad a

községnek az útjavításokra. Van negatív oldala: nagy a por, tönkreteszik az utat, a nehéz

autóktól és robbantásoktól megrepednek a házak, az eső lehordja a törmeléket és megtölti

a sáncokat. „Inkább ne lenne”.

Pénzt szoktak adni rendezvényekre, 500 RON-t maximum.

Oktatás

Minden faluban van iskola. Pálfalván: 1-8., Delne, Csomortán: 1-4., de sok gyerek jár

Szeredába az első osztálytól kezdve. Képesített tanárokkal dolgoznak.

Fejlesztési elépzelések, 2007-2013

Az ivóvíz-hálózat felújítása már megtörtént Pálfalván, de Csomortánban és Delnén is

tervezik. Közvilágítást szeretnének a két falu közé. Utakat aszfaltozni. Új tanácsépület

kellene. Kultúrház újjáépítése (Csomortán), iskoláknál apróbb javítások (ablakok

kicserélése, WC, mosdók) Sportcsarnok építése (Pálfalván). Faluközpontok rendezése.

Örülnének a befektetőknek (fűrészüzem, egyéb faipari tevékenység), mert

foglalkoztatnák a helybelieket, s ezáltal csökkenne a munkanélküliség (ez most 10 %

körül van). Jelenleg van egy kötélgyár (Szeredából költözött ki), melyet szeredaiak

üzemeltetnek (20 embert foglalkoztatnak). A községben 4 gáter van, egy gáterosnál

működik asztalosműhely(feldolgozás).

A településnek nincs fejlesztési terve.

43

Testvértelepülés

Rád (Pest megye, Magyarország), Baks (Csongrád megye, Magyarország). Falunapokon

kölcsönös a jelenlét. Könyveket kaptak Baksról.

Költségvetés

Éves költségvetés 2.450.000 RON

Ebből a fejlesztésekre jut: 982.000 RON (állami pénz csatornára, iskolára,

kultúrházra - kormányrendelet alapján kapták)

Saját bevétel. 376.000 RON

Önkormányzat

A testület összetétele: 11 tanácsos, Csomortán (2), Delne (5), Pálfalva (4).

CSÍKSOMLYÓ

Molnár Sándor igazgató, Hotel Salvator

2006 novemberében vette át a hotel

vezetését a nyugdíjba ment igazgatótól.

Katolikus teológiát végzett, a Fodor-ház

vonatkozásában van 5-6 éves tapasztalata.

Az egyházmegye megkeresésére jött

Somlyóba, vállalva két évre a szálló

vezetését (a két év oka, hogy a feleségét,

aki német evangélikus lelkész, a kápláni

időszak után Romániába küldték

tapasztalatcserére, és a szerződése

hamarosan lejár).

10 éves az épület, amely eredetileg

tanulmányi háznak készült. Az intézmény

első igazgatója egy pap volt (az egyházmegye gazdasági igazgatója, jelenleg az osztrák

Caritasnál dolgozik Linzben).

Szellemi központ lett volna a lelki központ mellett, olyan rendezvényekkel, melyek

egyházi témaköröket dolgoznak fel. Magas a fenntartási költsége, ezért csak a központi

rendezvények jönnek ide. A szellemi és lelki központ között nem alakult ki

együttműködés.

Egy időben ez volt az egyetlen színvonalas szállás a városban, sőt az egész országban („Nagyváradtól Bukarestig keresték a házat”). Modern volt, és nem volt más ilyen

(konferenciateremszerű) hely az országban. Időközben hasonló célú, de színvonalasabb

egyházi központok épültek ki, és csökkeni kezdett a forgalom. A román törvények megkövetelték az intézmény turisztikai „bekategorizálását”. Az egyik

első intézkedés volt a külső jegyek (információs táblák, névváltoztatás stb.). Az

alkalmazottaknak nehezen megy az átállás (pl. a telefonon új néven történő

bemutatkozás), és eleinte zavart okozott pl. a szálláshely több neve (Jakab Antal

Tanulmányház, Hotel Salvator). Jelenleg két táblán szerepel az intézmény neve, de

44

legalább nem hármon! A román nyelvterületre kiküldött szóróanyagon csak Hotel

Salvator lesz, ez már egy fejlődési pont!

A Hotel Salvator épülete

Az egyházmegye turisztikai helyeinek (Gyergyó, Vásárhely, Kolozsvár, Szereda)

„group”-ba kellene tömörülnie, egységes láncba, egységes arculattal.

A ház keresi az identitását, miközben folyamatosan veszteséges, ezért az egyháznak

folyamatosan pumpálni kell bele a pénzt (2-3 évvel ezelőtt vált veszteségessé a ház,

mióta a szektások többet nem jöttek. A katolikusok 10 %-kal vannak jelen a ház

forgalmában).

Ahhoz, hogy ne legyen veszteséges, fejleszteni kell. Ha saját pénz nincs, akkor tőkeerős

társat kell keresni! Üzleti terv korábban nem volt! Javasolt egy bizottságot, hogy

átvilágítsák az intézményt.

A zarándok nem igazán tudja, hogy mi ez az intézmény. Az, hogy a templom mellett áll,

csak 1-2 százalékot jelent a forgalomban!

Megoldások:

A. változat: A zarándokok fél órát szoktak Somlyón tölteni. Ahhoz, hogy maradjanak,

program + propaganda kell: templomnézés, kolostornézés (bevonni a Klarisszákat),

múzeum kialakítása, borvízforrás – megnyújtani a fél órát 2-3 órára.

B. változat: legalább egynapos programot kialakítani, és ekkor még nyereség sincs!

Nemrég jött ide egy egyetemi lelkész, tárgyal a ferencesekkel is, hogy 2008. tavaszig

felkészüljenek. Nyáron zarándokházként üzemelnének, télen konferenciaturizmust

(közepes, illetve kisebb konferenciákra) szerveznének (csak az utóbbira alapozva

azonban 3 év alatt tönkremennének). A két szolgáltatás eltérő színvonala, igénye miatt

az emeletek különböző színvonalúak lennének (háromcsillagos szinttel pl.). Járt itt a

MOL, Bukarestből is voltak, tehát van érdeklődés.

45

Szezonban kb. 30 fő, azon kívül 22-24 fő alkalmazottja (recepciós, kapus, könyvelő,

pincér, szobalány, konyhások) van a háznak. 20-on alul nem lehet üzemeltetni a házat, de

jelenleg is vannak elbocsátások.

Tendenciák a Csíksomlyó körül:

Nőtt a magyar turisták száma, leginkább a zarándokturizmusból. Helyi fizetőképes

kereslet nem nagyon létezik (pl. mint Németországban volt eddig, hogy egy réteg

rendszeresen járt évekig vendéglőbe), valami speciális kell, hogy kijöjjenek a városból.

Jönnek Bukarestből is. Somlyóban gazdag emberek laknak. Nyitni kell a helyiek felé,

akik elől a ház eddig el volt zárva. Csökkent az erdélyi körutak hossza, bár a körutak lényege Somlyó. Népszerűvé vált a

magyarok körében a falusi turizmus, szállóvendégek nem nagyon vannak. A főutca

mentén sok kis szállóhely (panzió) van, de mégsem konkurenciák, mert a ház számára a

nagyobb csoportok a célcsoport. A falusi turizmus sem versenytárs, hanem a kínálat

kiegészítője. A kegytárgy-árusító hely bent van, ahol a vendég, vevő nemigen találja meg, pedig a

templom ösztönözné a vásárlást. Légi felvételt rendelt, hogy látni lehessen, milyen közel

van a szálló a templomhoz. Ebből készítenének tájékoztató táblákat. A ferencesek közül

sokan félnek a túlzott „kommercializálástól”. Van nyitottság a részükről, de nem

tudják, hogy merre (Máriapócsra mennének, jó példát látni és szakembert keresni).

Számukra nem olyan élet-halál kérdés a turizmus sikere, mint a hotelnak, de érzik,

hogy több kell…

Brassóban repülőtér épül, Bákó is szóba jöhet (100 km), Vásárhely már 270 km-re van.

Kevés a nyugati vendég, mert Somlyó nagyon messze van. Előfordulnak németek,

franciák, olaszok, akiket elsősorban az erődtemplomok, várak érdekelnek. A természeti

látnivalók vonzhatnák még a turistákat. Kalandtúrákról egyeztetett egy német utaztatóval,

de annak feltétele volt a nem kiépített hely és útvonal. Székelyföldön viszonylag ritkák az

épített emlékek, Somlyónak nagyobb szerepe lehetne akár Románia-szinten is, de „nem

tudták még megfogni”.

Elsősorban Csíksomlyóban gondolkodik, és pl. nem kistérségben, de fontosnak tartja,

hogy a kistérség tevékenységében pozícionálva legyen a ház.

A hely szellemisége kissé beszűkíti a lehetséges vendégek körét (nem fér bele pl. egy

motorostalálkozó értékrendje).

Fejlesztések

Összehangolva a város(rész) rendezési tervével. Az épület egyes részei felújításra

szorulnak. 2009-re történne meg a templom környékének rendezése.

Együttműködés

A térségben még az a mentalitás, hogy „mindenki konkurencia”. Próbált kapcsolatot

kiépíteni (lovas-konferencia, illetve körbetelefonált, hogy össze kellene fogni, hotelekkel

kapcsolatépítő beszélgetések, turisztikai kiállítások), de elég nehézkesen működik. A

gyimesiekkel (Deákyval) van kapcsolatuk. Saját utazási irodája van a cégnek, amely

azonban mindennel foglalkozott, csak a ház ”eladásával” nem.

46

Először fejleszteni kell, utána jöhet a marketing. Miért reklámozzon, ha nincs normális

út, amelyen megközelíthető a Ház, ha nincs lámpa, és csak bebotorkál a vendég, ha csak

pokróccal lehet takarózni, és csak műanyag szék van).

Az interjúk értékelése

A beszélgetések anyagából, illetve a célzott kérdésekre adott válaszokból egyértelműen

kiderül, hogy a helyi önkormányzatok és vállalkozók külön utakon járnak, leginkább

azért, mert a polgármesterek infrastruktúra-szemlélete és intézményfenntartó szerepköre

szöges ellentétben áll a vállalkozók új utakat, kreatív megoldásokat kereső

gondolkodásával.

Úgy tűnik, hogy a községek vezetőinek törekvése a településnek való megfelelés, ennek

rendelve alá a fejlesztési elképzeléseket, melyek leginkább településközpontúak és nem

gazdaságorientáltak. A vállalkozókkal való kapcsolat az együttműködési formák

megtalálása helyett abban merül ki, hogy a településhez kötődő vállalkozók lehetőleg

minél jobban segítsék a falu életét, rendezvényeit. Sehol sem hangzik el, hogy a település

– kölcsönös előnyök felkínálásával – aktívan bevonná a gazdálkodókat a helyi gazdaság

fejlesztésébe.

A vállalkozók ugyanakkor maguktól nem kezdeményeznek együttműködést, mert azt

gondolják, hogy ez az önkormányzat dolga és felelőssége, ahogy a vállalkozásukhoz

szükséges infrastruktúra fejlesztése is. Kialakult az a szemlélet, hogy befizetik az adót, de

azon túl „hagyják őket békén”. Nincsen tehát kialakult kommunikációs csatorna a két

szféra között, nincs párbeszéd.

A civil szervezetek – s ezt a kérdőíves felmérések is megerősítik – valamiféle köztes

szereplőként őrlődnek az önkormányzat és a vállalkozók között. Elsősorban anyagilag

függnek tőlük, főleg az önkormányzatoktól, melyek a civil szervezet költségvetésének

50-80%-át biztosítják, míg a vállalkozóktól kapott 10-50%-os támogatás az esetek

többségében az adott rendezvények színvonalát befolyásolhatja.

A visszajelzések szerint a települési fejlesztési programokban (már ha vannak!) ma még

nem vesznek részt aktívan a civil szervezetek és vállalkozók (az önkormányzati szint

átugrásával azonban a kistérségi fejlesztésekben, például a kistérségi társulás

létrehozásában már igen!). Az alap pedig a községi együttműködés, és ha az

együtttervezés települési szinten nem valósul meg, akkor a településfejlesztési program

sohasem fogja valós célját elérni.

Ennek elérése érdekében alapvető, hogy az önkormányzati-gazdasági-civil szféra elemei

egymást erősítsék, hiszen a végrehajtás széles körű összefogást, helyi partnerséget

igényel. Ehhez azonban el kell fogadnia a gazdaság szereplőinek, hogy nem minden

fejlesztési cél tartozik a helyi önkormányzat kompetenciájába, hiszen más helyi szereplők

felelőssége is kimutatható abban, hogy a helyi közösség által elfogadott terv valóra válik-

e vagy sem.

A fejlesztési tervek megvalósításának partnerségen és kölcsönös ösztönzésen kell

alapulnia, melyben az önkormányzaton kívül szerepet kell kapnia a gazdaság

szereplőinek, a kulturális és vallási élet képviselőinek, a civil szervezeteknek és a

lakosságnak. Ezért különösen fontos, hogy a fejlesztés céljai, prioritásai és

47

megvalósításának tervezett eszközei minél szélesebb körben legyenek megismerhetők és

elfogadhatók.

48

2. számú melléklet:

„Gyimes a XXI. században” című

konferencia egyes előadásainak anyaga

(hangfelvétel alapján)

49

1. nap - 2007. szeptember 29.

Rodics Gergely ügyvezető, Pogány-havas Kistérségi Társulás

Téma: a kistérség rövid áttekintése

Az 1999-ben alapított Pogány-havas kistérségnek 23.000 fős a lakossága, ennek 60 %-a

gyimesi csángó.

A településszerkezet nagyon sajátos (hosszú patakvölgyek), s ez lehetetlenné teszi a

szabványos megoldások alkalmazását (pl. a közművesítés, és a tejleadás időben történő

leadása, lehűtése).

A tervezett fejlesztés a községek együttműködésén alapul és a helyi lakosság

életminőségét szeretné javítani.

Speciális közigazgatási helyzetben van a kistérség: Kóstelek, Háromkút közigazgatásilag

nem ide tartozik, de az iskola középloki, és a választási körzet szempontjából is hozzájuk

tartozik. 1968-ban megyésítés történt Romániában, melynek során a Magyar Autonóm

Tartomány határai megváltoztak és egy részük Bákó megyéhez lett átsorolva.

Szőcs János (a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum volt igazgatója, Gyimes szülöttje)

Téma: A Gyimes-völgy történetének sarkalatos pontjai

Több mint 40 patak szabdalja fel a Gyimes völgyét, a falvak később alakultak ki, mint a

Csíki-medencében.

305 éve (1702 óta) van a Tatros felső szakaszának bizonyíthatóan állandó lakója. Rab

(Ambrus) János zsellér nyilatkozott, hogy az említett megye havasi lakója. Tatár

fogságáról és szabadulásáról ismert monda született. Az1703-as adóösszeírás kóborló

pásztorokat említ. A hely valószínűleg Kostelek környéke lehetett. 1716-ban (tilalmas

erdőket vágó, tilalmas erdőkben makkoltató) oláh és magyar zselléreket említenek

Gyimesből, akikkel a csíkiek perlekedtek. 1736-ban említik Bilibók Mártont (akinek

juhait a Comanes-iek elhajtották). 1748. április 15-én egy ferences pap Tankó Péter és

Tankó Katalin leányát, Erzsébetet keresztelte meg - valószínűleg Gyimesen, ahol akkor

még nem volt templom. 1748-ból Boros Ferenctől maradt fenn egy panaszlevél

zselléreinek kiszabadítása ügyében (tőle ered a Borospataka név).

Származás

Az itt élőkről Orbán Balázs és Horger Antal azt tartotta, hogy csíki székelyek, a

nyomukban többen is így gondolták és gondolják (Kósa László, Magyar Zoltán és

mások). Balassa József és Erdélyi Lajos nyelvészek moldvai származásúaknak tartották

őket.

1646: Bandini (a moldvai csángók katolikus püspöke) névösszeírást végzett Ebben

számos gyimesi név szerepel: (Bilibókok az északi csángók között, Szabófalva

környékén, Domafalván; Fikó, Főci – Bákó; Kozsokár - Moldvabánya; (Rob) Rab -

Huszváros, Jászvásár; Tankó, mint a leggyakoribb név - Bákó, Bogdánfalva; Turguly -

Bákó).

50

A XVIII. sz. második felében. „Ghymeslokán lakó moldovai magyar”-ként említ egy

egyházi irat némely személyt. Máskor is előfordul forrófalvi, lujzikalagori származású

emberekről való említés. Keresztelési anyakönyvekben „moldovenses” titulussal írták be

a gyermekek szüleit. 1790 körül egy ferences szerzetes (Rostainer Leonárd) szerint is

Moldvából jöttek.

A székelyek és gyimesi csángók között nem volt gyakori a házasság, melynek oka nagy

valószínűséggel, hogy a székelyek a feudális társadalom alacsonyabb fokán állónak

tarthatták, ezért lenézték a csángókat.

1772-ben levél említi, hogy a Hegyes-Havast (régi neve Nimiti (Németi) 30 éve bérbe

adták, évi 12 forintért a Lonkán lakó magyaroknak (Zöld Péter levele az 1. székely

határőrezred parancsnokához).

XVIII. sz. végén Zöld Péter a moldvai csángó magyarokat jellemzi könyvében (1783,

Pozsony): sokan a Csíkfelsőszékhez tartozó havasokban laknak; mind római katolikusok,

s mivel nem szánthatnak, marhát tartanak és kukoricát termesztenek.

Maga a csángó elnevezés arra utal, hogy Moldvából jöttek vissza az első lakosok.

A csángó nevet hun eredetűnek tartják magyar és román nyelvészek (székelyek

használták). Nagy kérdés, miért hagyták el a Szeret völgyét és kezdtek kóborolni,

vándorolni. Egyik oka lehet, hogy Moldva 1672-től hadszíntérré változott (Szent Liga,

lengyel-török háború). 1750-ben országos összeírás volt, melynek során említik a „vagi”-

kat (latin eredet, jelentése: vándorlók, kóborlók). Teleki Domokos gróf szerint a csángó

név eredete a lakhely gyakori változtatása miatt alakult ki (a székelyek hívták őket így).

Szólás-mondás: ha elveszett vagy félrement egy labda, a csíki gyermekek azt mondták,

hogy „elcsángált”.

Kulcsszavak, javaslatok

- állattartás fontossága;

- falusi turizmus kialakítása;

- a patakvölgyek főbb útjainak leaszfaltozása;

- erdősítés,

- felkészíteni a lakosságot a változásra

Hesz Ágnes tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem Néprajz-Kultúra Antropológia

Tanszék

Téma: Vallási élet a Gyimesben

Pócs Éva35

vezetésével 2002 óta folyik Pécsett Gyimes-kutatás (két OTKA-program

keretében). Főként Középlokot (Hidegséget) kutatják, de egy kutatójuk (Jankus Kinga)

Bükkön is dolgozik. Kutatásaik célja a gyimesi vallási élet komplex feldolgozása.

Tradicionálisan el szokták választani a népi vallásosságot a keresztény

hagyományoktól36

. Kutatásuk sajátossága, hogy nem választják szét fentieket: „helyi

35

A PTE professzora, egyetemi tanár.

51

vallásként” kezelik őket, valamint hosszabb időtartamú terepmunkákat végeznek. A

közös értelmezés logikája: mindkét terület együtt alkotja egy-egy ember világképét, és

együtt szabályozza egy-egy ember viselkedését.

A kutatás tartalma: mi a vallás társadalmi szerepe; a helyi vallás és a keresztény vallás

kölcsönhatása, a változások rendszere, szöveganyagok lejegyzése.

Az élők és holtak kapcsolata kölcsönösségen alapul, mely csereviszony is egyúttal:

spirituális (imádkozhatnak egymásért), és materiális (az élők a halottak adósai; azoknak

tartoznak, akiktől örököltek, vagy akik pl. felnevelték őket). Az adósság lerovásának

formái a tisztességes temetés, mise a halott lelki üdvéért, alamizsna adása, rendszeres

imádkozás. Ha mindez nem történik meg, a halottak megjelennek az élőknek, zavarják

nyugalmukat, betegséget okozhatnak.

Fenti kölcsönösség a gyimesi társadalom alapelvként működő kölcsönösségét jeleníti

meg (mindennapi szívességek, munkaerő csere-kaláka stb.). Ez a viszony egyúttal

meghatározza az üzleti viszonyokat is, mely kifelé konfliktusokat okozhatnak (a

cserekapcsolatok sajátos etikája – adás-viszonzás időbeli elválasztódása – miatt is37

).

Nincsenek egyezségek, hogy mit, mikor adnak vissza, nem illik visszakérni a segítséget,

vagyis nyílt kapcsolatról van szó, mely bizalmon alapul, de bizonytalansági tényezői is

vannak (pl. milyen mértékű lesz a viszonzás). Gyakorlati példája a földbérlés, amikor

nem határozták meg előre a bérlet árát/díját, hanem a szezon végén dőlt el, hogy a

bérlőnek milyen haszna származott (lett-e haszna egyáltalán) belőle, vagy bérmunkát

vállaltak el, a díj előzetes meghatározása nélkül.

A gyimesiek nagyobbrészt ugyanezen elveket követik a turistákkal való kapcsolatokban

is (a turistáknak nem szolgáltatnak, hanem szívességet nyújtanak). Ennek egyik

következménye volt, hogy a szállóvendég „elfelejtette” fizetni, a házigazda pedig

„szégyellte” elkérni a szállás árát.

Kulcsszavak, javaslatok

- kölcsönösségi viszonyok a magánéletben és

üzleti életben;

- nyílt kapcsolatok;

- szívességnyújtás↔szolgáltatás

Csonka-Takács Eszter kutató, Európai Folklór Intézet

Téma: Az emberélet fordulópontjai és ünnepei Középlokon

Vizsgálatának célja: fordulópontok, ünnepek funkcionális vizsgálata; a közösség

viszonya egyéni életfordulókhoz, az életfordulók szabályrendszere, változásaik

36

A néprajz klasszikusan különbséget tesz népi vallás (a keresztény vallás jelenségeivel együttesen értve)

és néphit (pl. babona) kutatása között. 37

Pierre Gautier foglalkozott ezzel a területtel mélyebben.

52

folyamata; a közösség szerepe az egyén biológiai-társadalmi életszakaszaiban; az egyén

hatása a közösség kapcsolatrendszerére.

Kutatási terület és időtartam: Hidegség és kisebb részben Barackospataka , 3 hónap.

Kutatási célcsoportok: többségében 20-35 év közötti fiatalasszonyok és idősebb nők,

valamint férfiak, leánygyermekek és további fiatalok.

A Gyimesben a hiedelmek, rítusok a mai napig szerves részei a mindennapoknak. Ennek

is köszönhető a kialakult átmeneti állapot: a hagyományokhoz kötődés mellett a

megújulás iránt nagyfokú érdeklődés.

Kiemelkedő („megélt és megült”) események

Keresztelő és asszonyavatás (szülés után legalább 6 héttel); keresztelői ebéd (radina);

elsőáldozás (9. életév után); bérmálkozás (14. életév után); kicsengetés (ballagás a 8.

osztályból, illetve középiskolai ballagás); maturandus (nagykorúsítás polgármesteri

köszöntővel és bállal); csőszködés; szüreti felvonulás és bál (a 19. életévüket betöltött

fiúk számára, akik már megkapták a katonai behívót-ez megszűnik, de a szokás továbbél,

vagyis elvált az eredeti funkciójától és a nagykorúvá válás, illetve ügyességük,

rátermettségük jelképévé vált); regruta (katona) vacsora (ez megszűnik, mert az uniós

belépéssel - 2007. január 1-től - Romániában is megszűnt a sorkötelezettség); esküvő és

lakodalom; 40, 50, 60, 70 évesek kortárs találkozója házassági évfordulók, temetés.

Az események részben egyházi alkalmak (szentségek felvétele), részben intézményesített

szokások (egy-egy korszak lezárása, a továbblépés megteremtése; egy-egy korcsoporthoz

tartozás kifejezése). Az utóbbi 20-25 évben erősödtek meg a korszakváltó szokások,

melyek jellemzően családon kívül zajlanak és generációs összetartozást erősítenek. Ezek

kívülről jöttek, külső kezdeményezésre érték el a Gyimest.

Az egyházi, vallási események kötelező jellegűek, míg a kívülről jött ünnepi alkalmak

szélesebb körűek és nagyobbrészt választhatók. Erős a kötődés a szokásokhoz, de új

szokásokat is befogadnak s magukénak tekintenek (szüreti bál=csőszfelvonulás38

, kortárs

találkozások). Ezek az új szokások nem szorítanak ki más szokásokat, hanem – az

esemény/szokásrendszer életképességét bizonyítva - beépülnek abba. Az ünnepi alkalmak

fontosak mind az egyén, mind a közösség számára, de egyre komolyabb anyagi vonzattal

járnak, és ez sokszor negatív hatást eredményez.

Az életfordulókat misével kísérik.

Az egyes események nem válnak el élesen egymástól. A helyiek saját szavaival: „A

szokások közötti különbség: azzal kezded, hogy visznek (keresztelő), és azzal végzed,

hogy visznek (temetés).”

38

Fontos szereplője a csőszbíró, aki felelős az egész eseményért és fontos része a csőszmise. A

csőszbíróság komolyságát bizonyítják a beszerzendő pecsétes papírok és a leteendő biztosíték, hogy

zökkenőmentesen fog lebonyolódni a szüreti bál. Az esemény egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy az

elköltözött rokonok hazatérjenek és együtt ünnepeljenek.

53

Az események közvetlen hatást nem gyakorolnak a térségfejlesztésre, de jelentős a

közösség megtartó ereje, a csángó viselet hordásának lehetősége, a táncélet

fennmaradása, vallási élet visszatérő alkalmainak gyakorlása.

Kulcsszavak, javaslatok

- a rítusok a mindennapi élet részei;

- egyházi események és intézményesített

szokások egysége;

- kívülről jött ünnepi alkalmak a rendszer

részeivé válnak;

- egyes események új jelentéstartalmat kapnak;

- közösségmegtartó erő;

Tankó Gyula, nyugdíjas helyi tanító, néprajzkutató

Téma: Egy munkaközpontú népcsoport múltja, jelene és jövője néprajzos szemmel

Munkássága során 40 tanulmányt, 3 önálló kötetet adott ki, 4 műnek társszerzője.

Elsősorban életvitel és életmód, valamint szellemi néprajz volt a kutatási területe. A

szellemi néprajz az emberi lelket térképezi fel és a múlthoz kötődik.

Hármas tagozódásban lehet vizsgálni a Gyimest: a múlt (hagyományok), a jelen (a

modernizáció egyes elemei), a globalizáció (a helyi hagyományos gazdálkodás

összeférhetetlensége/összeférhetősége az uniós szabályozással; pozitív és negatív sokkok;

az ismeretlen jövő, amihez fel kell nőni: pályázatok stb.).

Munkaközpontúság: a gyimesiek folyton munkát kerestek, nem pénzt. (Munkamániások!)

1900-tól az1950-es, 60-as évekig: a gyimesiek nem jártak el otthonról dolgozni; nem

voltak köztük tanult, művelt szakemberek. A lányokat tiltották a szolgálástól, ezért a

lányok nem tanultak meg kiválóan főzni, viszont tejből vagy 16-féle ételt tudtak

készíteni. Tudásuk fejlesztésére a 40-es években Magyarországról jöttek ide főzést tanító

asszonyok.

A gyengén termő földek miatt rengeteget kellett dolgozni a megélhetésért (az egyik fő

munka a nyári kaszálás, vagyis a nagydolog idő volt), e mellett fizetni kellett az árendát

(haszonbért) a csíki közbirtokosok felé, mely földeket később megvásároltak (amikor az

utolsó állatukat is el kellett adni, hogy megvásárolhassák a földeket, akkor néhányszor

„csórén” hagyták a családot).

A Gyimes gazdasági erejének két pillére: az állattartás és az erdő.

Az állatnak központi szerepe volt, ebből tudtak pénzhez jutni (lakodalom, építkezés,

földvásárlás). Ide jártak a háromszékiek juhot vásárolni, a jobb gazdák csak a százon

felüli juhot adták el. Esténként imádkoztak az állataikért („Édes, jó Istenem, tartsd meg a

marháimat!”).

54

A családokban mindenkinek meg volt a maga feladata. Ahol nagy létszámú volt a család,

ott gazdasági erő is volt: a sok munkához sok munkáskéz kellett. Ma megszólják a

sokgyermekes családokat.

Nem sokat költöttek magukra, illetve ételre, ruhára, és ez az életforma nem változott az

1960-as évekig. Ettől kezdve - nyugdíj reményében - a városba jártak segédmunkára

(kapusnak, vagont rakni, sáncot ásni), hiszen nem voltak köztük mesterek, iskolázott

emberek). Később megváltozott a mentalitás: elkezdtek tanulni, de ugyanakkor

„elfojdították” a földmíves fiatalokat és romlani kezdett a munkamorál (régen azt

mondták: „Napozz fiam, de olyan helyt, hogy nehogy megtudják, semmit se csinálsz”).

Munkával kapcsolatos szólás: „A munkából meggazdagodni nem lehet, csak

elfélszegedni.” Jellemző, munkával kapcsolatos szemlélet: „Ellátom a bajt” (megyek az

istállóba dolgozni).

Bár időközben megjelentek a gépek, a fiatal munkaerő nem lát biztos megélhetést az

állatállományban és elmegy máshová dolgozni. Nagyon kevesen élnek ma

gazdálkodásból. Az igazi munkahelyteremtő vállalkozások ma még vérszegények és

ötletekben hiányosak.

A nehéz megélhetés és a munkahelyek hiányában a gyimesiek az erdőhöz fordultak

segítségért (Így születetett „Az erdő a gyimesiek életében” című dolgozat).

A fa, megélhetési forráspótlás. A zsidók alapították az első gátereket (egy csángó is

próbálkozott vele). Vízhajtású fűrészmalmokat is építettek (Ugrán, Boroson pl.). A

falopás is ebben az időben terjedt el („Ha nem vót pénzem, éjjel hoztam egy szán fát a

szépvízi közbirtokosságéról és bévittem a zsidóhoz. Reggelre pénzem vót.”, öreg

adatközlő, 1995 táján). A pénz fontossá vált a XX. Században!

A zsidók és örmények civilizációs elemként jelentek meg a térségben (elismerően

szólnak az örmény kereskedőkről). A hangyaszövetkezetek felvásárolták a tejterméket,

bőrt, gyapjat, így segítették az itt élőket. Ma ilyen nincs!

Nagyon gyorsan fogynak az erdők, egyes becslések szerint már csak 7 év van hátra, hogy

csupaszok legyenek a hegyoldalak.

Összességében

Javult az iskolázottsági szint, sokan végeznek egyetemet, de nem jönnek vissza, mert

nincs hova, és mire hazajönni. Újra divat a csángó tánc, sőt rájöttek, hogy értékes.

Falunapok indultak, közösségteremtő kezdeményezések történtek, faluházakat építenek

(mesterségek bemutatása).

Tej-, húsfeldolgozás helyben kellene, mert a nyersanyagot most elviszik. A környékben

csak négy vállalkozás van, amely helyben dolgozza fel a faanyagot

(munkahelyteremtés!), a többi fát elszállítják. Az idegen tőke hiányzik a Gyimesből és a

Gyimesért lobbizók sem tolonganak!

55

Kulcsszavak, javaslatok

- munkaközpontúság;

- nincs hagyománya az iskolázottságnak;

- gazdasági pillérek: állattartás és erdő;

- a fa, mint forráspótló jövedelem;

- külső gazdaságélénkítő tevékenység;

- munkahelyteremtő kezdeményezések;

- nyersanyag helyben való feldolgozása;

- tőkebehozatal, lobbitevékenység;

Hozzászólások

Van már olyan település (Felsőlok), ahol adókedvezményt adnak a régi faluképet

védő épületfelújítások, kivitelezési megoldások esetében;

A moldvai fejedelemség megalakulásáig (1467-ig, moldvabányai ütközet) a

magyar gyepű (a magyar királyság határa) a Kárpátok keleti lábainál volt. Nagy

Lajos idején jelentős számú magyar települt a Szeret mellékére, vagyis a

legjobban termő területekre (települések láncolata alakult ki), valószínűleg a

tatárok elűzése után (Lükő elmélete). Az ütközet után Nagy István és Mátyás

király úgy egyezett meg, hogy a határ a vízválasztókkal egyezik meg. A Tatros

folyó már Moldvához tartozott.

Molnár Zsolt MTA, Budapest

Téma: A Gyimesek mai növényzete

A Gyimes jövőjét rövid, közép és hosszútávon kell elemezni, s mindegyik szakasz másról

kell, hogy szóljon. Egyik figyelembe veendő szempont lehet, hogy a világban és így az

Unióban egyre inkább csökken azon területi egységek száma, ahol az emberek

élelmiszert tudnak maguknak termelni39

. Ha élelmiszerválság lesz, láncreakciót fog

elindítani!

Gazdaság

Visszaszorulóban lévő gazdálkodási mód, korlátozott mértékben intenzifikálható. Külső

környezet-függővé válik (munkahely, Unió), de gazdasági (élelmiszer)válság esetén a

Székelyfölddel együtt önellátó lehetne.

Társadalom

Tájban felnőtt társadalom, komoly természeti ismerettel. Az emberek a tájból élnek és

nagyon sok mindenhez kénytelenek érteni.

Természet

Legtöbb a gyep, kevesebb az erdő, még kevesebb a szántó. A három gyimesi településnek

nincsen gabonatermő övezete. Jelentősen átalakított, egyedi tájról van szó – az emberi

39

Egy idős ember mondta: a világ jelenlegi fejlődése az első gyomorkordulásig tart!

56

beavatkozás miatt NAGYON NEM természetes táj, de természetesebb, mint más tájak. A

határváltozások előtt természetes állapota 99%-a fenyő és bükk volt, illetve 1% gyep.

Azóta ez az arány lényegesen megfordult!

Rengeteg erdőt kiirtottak, de az erdő (luc, illetve vörösfenyő) önmagától is megújul. A

talaj szörcsésedik (karsztosodik), s ez rontja a gyepeket (irreverzibilis folyamatként). Az

erdők csökkenésével nőtt az erózió. A talajvízszint csökkent, így a vizek lejjebb folynak a

völgyekben.

A felhúzódó legelők/kaszálók helyén régen sűrű fenyvesek álltak

A táj 90%-a 100 éve működik (Nyugat-Európában 99%-a nem működik, csak

erdőgazdálkodás útján).

Közel teljes a tájban termelődő biomassza felhasználása (az emberek hasznosítják), ezért

kevés a tájidegen faj! NINCS parlagfű40

és szúnyog! VAN növekvő szemét és szennyvíz

(ez utóbbi lassan terjed, de egyszer majd eléri a patakot)!

Ami meg van és eladható: gyep, lejtő (sípálya), tájszépség (a turistáknak a legjobban a

vegyes tájkép tetszik: gyep + erdő), tér, házak, ember! Tömegturizmus (Rákóczi-vár).

Megvalósítható modell

Az alpesi modell hozható át. Az ottani gazda bevételeinek forrása: 1/3 gazdálkodás + 1/3

EU-támogatás + 1/3 turizmus.

40

A vasútállomásokon már van! (Murányi Veronika)

57

Jövőkép

Biogazdálkodás (gyep): helyben feldolgozott tej és marhahús, turizmus, tájvédelem,

márkanév. Ésszerű gépesítésre (kaszálás) szükség van, de a hagyományos kézimunkát

meg kell tartani, aminek helyben is lenne piaca.

A Gyimesek nem tartozik a NATURA 2000-es kategóriába, de vannak korlátozások,

amelyek nem befolyásolnák a fejlesztéseket

Biogazdálkodás-turizmus-táj(természet)védelem egysége kell!

Kulcsszavak, javaslatok

- nem természetes táj;

- kevés tájidegen faj;

- szemét és szennyvíz;

- piacosítható elemek;

- alpesi modell;

- nyersanyag helybeli feldolgozása;

- biogazdálkodás-turizmus-természetvédelem

egysége;

Murányi Veronika ELTE, Budapest

Téma: A hulladékkezelés hagyományos és jelenkori gyakorlata Gyimesben

A hulladékkezelés új tárgyak, illetve tárgyak korlátozás nélküli felhasználásának

megjelenése (modernizáció), mely szempontok nem illeszthetőek bele a korábbi

szisztémába. A nyugati lineáris struktúra kiveti az életéből a hulladékot (és nem

szembesül vele, hogy összességében mennyit „termelt”), míg a tradicionális kultúrák

visszaforgatják, újrahasznosítják azt (miközben látják, hogy pl. egy év alatt három zsák,

elégetni való szemetet termeltek).

A Gyimesben a szerves hulladék visszaforgatása (ahol a hagyományos gazdálkodás még

létezik!) ma is folyamatos (trágyaként vagy hamuként visszajutva), míg a szervetlen vagy

hosszú idő alatt lebomló hulladékot eltávolítják. Jellemző szerves hulladék gyűjtő a

szennyveder (tartalma pl. kávézacc, mely kikerül a trágyadombra) és a moslékos veder

(tartalma pl. krumplihaj, tojáshéj).

A rendszerváltás óta megjelentek a szintetikus vagy nehezen elbomló hulladékok (előtte

is volt: nejlonabrosz, művirág, cipő, lavór, fogkefe, pohár).

Régebben a műanyag doboznak értéke volt, vigyáztak rá (könnyű, sok mindenre

használható). A helyiek ugyanúgy bánnak az újfajta hulladékkal, mint a korábbiakkal:

58

elégetik41

, patakba dobják42

. A patak egyébként is hagyományos helye a belsőségek

mosásának és ruha-, szőnyegmosásnak.

A veszélyes hulladék (festékes vödrök, gyógyszermaradványok) fogalmát, tartalmát nem

ismerik (az elhullott állatot azonban veszélyesnek tartják). A fel nem használható

hulladék jellemző eltávolítási módja:

- folyó vízbe dobás;

- a kert végében („olyan félre való helyre”) gödröt ásnak, azt évközben feltöltik

(üvegdarabbal, fémmel és minden mással, ami nem ég el), majd év végén betemetik („az

onnan nem kerül ki soha többé”);

- a patak partján, illetve sparhertben elégetik;

- szárazelem esetében: „fúrok az ujjammal egy lyukat a földbe és éppen belefér”.

A gyimesiek viszonyát a tárgyakhoz, illetve anyagokhoz mértékletesség és takarékosság

jellemzi. Ami jó lesz még valamire, azt félreteszik (pl. Sötétpatakán a forrásnál

fémdobozból készült ivóedény, használt villanyvezetékből kosár). Ez a magatartásforma

találkozik a nyugatias pazarló hulladékkezelési szemlélettel!

Probléma, hogy a Gyimesben nehéz megfelelő hulladék-lerakóhelyet találni (pl. ne

legyen vízjárta hely, körbekeríthetőségi, lezárhatósági szempontok). Olyan lerakóhely

található pl. Barackoson, melyen rendszeresen tehenek legelnek.

Változik az emberek mentalitása. Kihal az a korosztály, amely újrahasznosítja a

hulladékot (szépnek tartja és/vagy sajnálja kidobni). Rövid ideig egy helyi fiatalember is

szelektíven gyűjtötte a műanyag palackokat az istállóban (leadási céllal), de aztán

abbamaradt ez a kezdeményezés (az üzemanyag ára térült csak meg, egy évig bírta

anyagilag és fizikailag).

Üvegvisszaváltás nehézségei; a helyi termékek kevésbé pazarlóak, mert nincs

csomagolásuk ráadásul finomabbak is, mégis bolti terméket vesznek az emberek (Pl.

gyimesi vaj-bolti margarin);

Újabban (két hete) minden patakán van kitéve konténer, illetve a kuka („bödöny”),

melyeket hetente fognak üríteni.

Fontos a tájékoztatás és erre helyi tanárokat lenne érdemes képezni (pl. a szelektív

hulladékgyűjtésre már jogszabály is kötelez, de erről kevesen tudnak).

Kiegészítés

Civil szervezet kezdeményezésére kezdték önkéntes munkával tisztítani a patakokat,

szekérrel hordva belőlük a szemetet. Svédországi adományból kaptak szemétpréselőt, de

az csak bizonyos hőfokon dolgozott, így 6-7 hónapig nem tudták működtetni. Ennek

következtében felgyülemlett a szemét és nem volt már rá energia: nagy volt a falu, sok a

patak, és pénz sehol.

41

Hagyományos szemlélet: a hamu trágyázza a földet. 42

Gyimesi asszony mondta: „A más szemetet elviszi (értsd.: a víz), de ezt nem. A nejlon fent lebeg a vízen,

mint az angyalok”

59

Kulcsszavak, javaslatok

- új tárgyak, felhasználási módok;

- lineáris↔körforgásszerű hasznosítás;

- veszélyes hulladék hagyományos módon

történő kezelése;

- mértékletesség, takarékosság↔pazarlás;

- hulladék-lerakóhely hiánya;

- mentalitás változása;

- elhaló jó kezdeményezések;

- tájékoztatás, képzés hiánya;

Nagy Ildikó vidékszociológus, (MTA Politikai Tudományok Intézete)

Téma: endogén vidékfejlesztés (Christopher Ray brit kutató elmélete nyomán)

A kiindulási pont a belső potenciál feltárása és felhasználása.

A vidékfejlesztés e modelljének három forrása:

1. Eszméje: Regionalizmus – alulról induló területszervezés, jellemzői a területi kötődés,

területi identitás. A regionalizáció ezzel ellentétben a középszintű területszervezés

felülről irányított folyamata.

2. Kerete: az EU vidékfejlesztési politikája – a közös agrárpolitika második pillére, a

vidéki területek komplex megközelítése lett egy idő után a cél, egyik fontos eleme a

LEADER-program, mint a vidékfejlesztés laboratóriuma. A vidékfejlesztést és a

regionalizációt az EU integráció emelte be a politikai folyamatokba. Romániában

törvényi szintre nem emelték a kistérségeket, de a helyi fejlesztési szervezetek (települési

szövetségek) létrehozása a 2006. évi közigazgatási törvény reformja alapján már

lehetséges.

3. Társadalmi jelensége: Posztmodern fogyasztói magatartás – A korábban megváltozott

fogyasztói magatartás főbb tendenciája volt, hogy leértékelődött a helyi tudás, és azt a

normatív rendszer váltotta fel. A posztmoder válasz: vágyakozás az autentikus után,

felértékelődik az ezt előteremtő helyi tudás43

.

A 70-es években indul el a kulturális (tárgyi) örökség UNESCO-szintű védése (2003-tól a

nem anyagi örökség is védelmet kap). E kulturális folyamatok következménye, hogy a

gyimesi csángóság politikai és kulturális folyamatok része lett Magyarországon. Beindult

43

A tudomány, majd a gazdaság is felfigyelt erre és megjelennek a helyi értékekkel kapcsolatos elméleti

alapvetések. Főbb jelszavaik egyike: Never underestimate the importance of local knowledgement.

60

a Gyimes-turizmus, határturizmus. A Gyimesi-szoros újra szerves egységet keres a

székelységgel, a kistérség pedig közvetítői szerepet vállal a központi források és helyi

szereplők között. Úgy tűnik, hogy a Gyimes a premodern-modern-posztmodern láncban

átugrotta a középső láncszemet!

A kultúra és a gazdaság összekapcsolódása

A helyi erőforrások, termékek (kultúra pl.) piacra kerülnek, belső piac jön létre és térségi

önellátás. Fontos társadalmi kérdés származik ebből: hogyan és mennyire kapcsolódik be

a helyi lakosság, milyen együttműködések alakulnak ki (horizontális együttműködés)

milyen a kapcsolat a fogyasztókkal, kell-e közvetítő (vertikális együttműködés) és nem

utolsósorban milyen a helyi szereplők tudata saját magukról?

Úgy tűnik, hogy a helyiek ismerik a területi repertoárt, vagyis, hogy miből származhat a

gazdasági haszonszerzés. A fiatalok elszakadtak saját kultúrájuktól (külső érdeklődés)

más a viszonyuk saját kultúrájukhoz. A kulturális érdeklődés, örökségesítés kiváltója a

magyarországi kereslet! A kultúra piacosításra kerül!

Kulcsszavak, javaslatok

- belső potenciál, mint a vidékfejlesztés motorja;

- regionalizmus-regionalizáció;

- Leader-program: a vidékfejlesztés alapja;

- premodern-(modern)-posztmodern;

- kultúra-gazdaság kapcsolat;

- vertikális és horizontális együttműködés;

Letenyei László (Corvinus Egyetem)

Téma: Gyimesi fejlesztések

PHARE-program keretében 1996-ban készített munkatársaival egy stratégiai anyagot

Gyimes alapkérdéseiről. Személyes vonatkozás, hogy a Fügés-tetőn vállalkozást

üzemeltet.

Gyimes gazdasági sajátosságának három eleme (nem háttérbe nyomva a nyelvet és más

értékeket)

- Határ jelleg (kutatásaik alapján a szoros jelentősége várhatóan növekedni fog)

- Tehéntartás

- Erdő és fa (megszűnt, mint pótlólagos jövedelemforrás)

A gyimesi háztartásoknak több jövedelemforrása volt (erdő-falopás, tehéntartás-csökkenő

számban), melyet a gazdasági környezet befolyásolt.

61

Lehetséges kitörési pontok

1. Átmenő forgalom – moldvai idegenforgalom, ház előtt történő árusítás (?): a gyimesi

ember nincs rá felkészítve, hogy vendégszerető, vendéglátó emberből szolgáltatóvá

lépjen elő

2. Logisztika

3. Idegenforgalom – nemcsak a Magyarországról, hanem Moldáviából érkező forgalom;

4. Síelés – egy helyszín alkalmas lenne, de több mint 300 tulajdonosa van,

5. Bioélelmiszer termelés – egye uniós országok ideiglenes felmentést kaptak jellegzetes

helyben készített termékek további előállításához, forgalmazásához; de ezk csak helyben

fogyaszthatók! Legyen egy biobolt a Gyimesben és majd kiderülnek a lehetőségei

6. Házi-, kézműipar – minden 40 év feletti nő, asszony tud a Gyimesben otthon szőni,

férfiemberek speciális tudása a bőr kikészítése, varrása, a termék legyen helyben

elkészíthető (pl. női fejkendő, gyimesi kalap - Udvarhelyen készítik újból), helyi érdekű

termék legyen, amit helyben is fogyasztanak, külföldi vásárokra kiutazás, turistapiac

keresletére is alapozzanak.

Saját példája a Fügés-tetőn 2006-ban épített, Görbepatakáról származó csángó faház,

amelyben különböző hagyományos termékeket árusít üzleti alapon (jelenleg még nincs

elég helyi terméke, de a cél: 10 éve múlva 90% gyimesi, 10 % egyéb termék). A hasznot

ugyanebbe az üzletbe forgatja vissza. Cél: helyi piac megteremtése, jövedelemforrás a

gyimesi emberek számára, de ez nem fő megélhetés lesz, hanem közel 100 asszonynak

jelent majd kiegészítő jövedelmet.

A Fügés-tetői üzlet csángó faháza

A Gyimesi-hágó stratégiai jelentőségű hely (mint a Királyhágó). Nem mindegy, hogy

kinek a kezébe kerül!

62

Kulcsszavak, javaslatok

- átmenő forgalom

- logisztika

- idegenforgalom

- síelés

- bio-élelmiszer

- házi/kézműipar

Biczó Gábor – (Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék)

(előadását felolvasta: Ilyés Zoltán)

Téma: Autenticitás és/vagy modernitás

1988 tavaszán járt először a Gyimesben (az „Elveszett Paradicsomban”), amikor még

működő hagyományos parasztközösséggel találkozott. A hagyományos életforma

felszámolásának azonban már mutatkoztak a jelei, amely elsősorban a kulturális identitás

válságaként jelent meg.

Két lényeges kérdéskör a helyzet elemzéséhez:

1. humán kultúra – a saját kultúra iránti elkötelezettség az alapja, megközelítése az

oktatáson, kulturális tevékenységeken keresztül, elsősorban az ifjúság élményszerű

befolyásolása útján;

2. Tájkultúra – a helyiek természeti környezethez való kötődése; a mindennapi munka és

megélhetés színtere; az erdővagyon felélése jelenleg a fő megélhetési mód.

Kulcsszavak, javaslatok

- a kulturális identitás válsága;

- a fejlesztés alapelemei: humán és tájkultúra;

Ilyés Zoltán – MTA

Téma: A gyimesi kultúrtáji örökség megőrzése és továbbfejlesztési lehetőségei

Fenntartható, posztmodern fejlődési utat kell keresni.

A (régebben burzsoá áltudománynak tartott) kultúrtáj értelmezési kérdései. A Gyimes e

kérdéskörhöz kapcsolódó előnye, hogy nem történt kollektivizálás, tagosítás, hanem

63

megmaradt az ökológiailag is fontos, alábbiakban részletezett mikroszerkezet, amely a táj

jellegzetességit adja.

Birtokstruktúra – kerítésrendszer, amely „ökológiai folyosók rendszere”,

előfeltétele az erdőirtás;

Épített környezet – szer, utcafalu, csordahajtó utak, illetve erdőtelep jellegű

telekhasználat, amely viszonylag stabil; sűrűsödések: templomok, megállók

közelében, másrészt periférikus elhelyezkedése: kalibás területek (és ritkulásuk);

Domborzat (morfológia) – antropogén jellegű, az erdőirtás nyomán, nyiladékok

engedte széltöréses lepusztulások; a „táj, amit olvasni lehet”, mint agrártörténeti

dokumentum (Hendl Stahl román szociológus nyomán), kenderáztató tavak és

csordahajtó utak mélyedései,

Az örökségesítés szempontjai:

- figyelembe veszi a helyiek ismereteit, de a máshonnan érkező turista, kutató is

befolyásolja ezt a folyamatot; „A Gyimes a Székelyföld múzeuma” lett mások szemében;

- a végeken való őrtállás, mely egy tömbszerű magyarságban testesül meg;

- a csángó kultúra hibrid kultúra, amelyben román befolyás is érvényesül;

- az erdőirtás gyakorlata, amely a paraszti gazdaság haszonelvén alapul;

- családi problémák a gyimesi kultúrán belül (pl. turisztikai vonatkozásban)

A kultúrtáji elemek értékelése

van olyan elem, ami csak „van”, de már nem használják (mezsgye: a magashegyi

művelés nyoma) és vannak élő elemek (pl. a kerítések mentén kialakult folyosók);

a tájhasználat csökkenti a lombos fajok diverzitását;

pontszerű elemek a kultúrtájban: kút és környékén vízkedvelő fajok, vizuális

elem: szénavontatási váta, patak-menti csonkolt fűzsor, felületi elem: bükkös

erdőfolt (makkot szolgáltat és magát is újrateremti);

a tájra, annak elemeire és karakterére fel kell hívni az ideérkezők figyelmét;

régi sáncok (olasz fülesbástyás megoldások a XVIII. századi osztrák határőr

katonaság által, közmunkával megerősített helyeken), ágyúállások Palánka felé

nézve szembe a Rákóczi-várral (Deáky tanár úr útmutatása alapján).

64

„A táj, amit olvasni lehet”

Legfontosabb feladatok

maradjon meg a táj sokfélesége;

megőrizni a kalibákat (az életforma változás ellenére is);

hagyományos kerítések, szakrális votív emlékek;

visszafogottság és szabályozottság az építkezésben;

lakosság bevonása;

öko-muzeális hasznosítás (a gazdálkodás, tájhasználat építkezés összhangba

hozása – a tájat értő turizmus megteremtése).

Kulcsszavak, javaslatok

- birtokstruktúra, épített környezet, domborzat;

- hibrid kultúra;

- erdőirtás-haszonelvűség;

- passzív és aktív kultúrtáji elemek;

- sokféleség megőrzése;

- hagyományközeli építkezés;

- társadalmasítás;

- öko-múzeális hasznosítás;

- „tájat értő” turizmus;

65

Karátson Gábor

Téma: Gyimes, a Hármas Egy (az írást felolvasta: Kobzos Kis Tamás)

Értékesítési szövetkezetek kellenének. Nagyvárad: Rencsik Imre. Posticum Alapítvány.

Egy kavicsbánya és egy asztalosműhely biztosítja a hátteret. Szellemi műhely. Vannak

svájci kapcsolataik -> sajtkészítés. (Sankt Gallenben volt plébános).

Óvatosan kell turizmust fejleszteni, ne legyen belőle Disney-land, Korond. Tilos

bevezetni az angol wc-t.

Kulcsszavak, javaslatok

- értékesítési szövetkezet;

- óvatos turizmusfejlesztés;

Hozzászólások

Bilibók Ágoston, nyugalmazott vasúti tisztviselő

3-4 év múlva nem lesz a Rákóczi-várból semmi: megeszi az idő. Talán kevesen tudják,

hogy a vár jelenlegi lépcsőit a vasút építésekor készítették. A határköveket 1900 után

készítették. Ide sokan zarándokolnak manapság is.

A csángó viseletet a 30-as évekig általános volt a Gyimes-völgyében. Az ünnepi viselet

(máshonnan behozott) alapanyaga gyapot volt, a hétköznapi kender, len alapanyagból.

Pálfalvi Pál tanár, etnobotanikus

(Téma: Gyimesi csángó parasztkertek termesztett növényei, termesztési hiedelmek és

termésjóslás

Hidegség völgye volt a tanulóterepe. A kutatás („kútatás”) előfeltétele: érteni a tájat, az

embereket és az életvitelt.

Munkássága: kb. 800 növényfaj azonosítása, 5000 oldal jegyzet, fotótár, 60 tekercs

fekete-fehér film, közlemények.

Andrássfalvy Bertalan szerint a csángó az egyetlen magyar népcsoport, amely hegyek

között lakik. Rendkívül szabadérzelmű, független emberek a gyimesiek. A városi

környezetben nem érzik jól magukat. Ellenkeznek az újjal szemben, mert nem tudják,

miről van szó, féltek és félnek az úriemberektől (úriember volt, aki gatyát hordott a 30-as

években).

A Gyimesben nagyon tiszták a házak (még a kalibák is).

66

Pálfalvi Pál gyűjeményének egy részlete

Sajátos növénykultúra. A mezőgazdasági termelés sosem volt elég (rozsot, pityókát44

,

mákot termesztettek), ezért a vetemények jelentős szereppel bírnak.

In situ (helyben megőrzendő) növények a Gyimesben például a paszulyfajták, borsófélék,

hagymafélék, pityókafélék. Sok növény magját gyűjtötte össze a helyiektől („népi

génbank”), melyek bemutatása fejlesztési, turisztikai szempontból javasolt.

Hiedelmek kapcsolódnak a növények felhasználásához (pl. vetés bizonyos időszakokban,

a vetésnél férfinek kellett jelen lennie, ”menstruáló nő nem szabadott káposztát

eltegyen”).

Az Unió kapcsán tudatosítani kell, hogy nem (elsősorban) a gyimesi létforma

beszűkítéséről (tej, túró eladások regulázásáról) van szó. A fejleszések érdekében

vezetőket kell képezni.

Kulcsszavak, javaslatok

- érteni a tájat, az embert és az életvitelt;

- sajátos növénykultúra;

- a vetemény, mint kiegészítő termelés;

- „népi génbank”;

- sokféleség megőrzése;

- hiedelmek a növénykultúrában;

44

Kifli-pityóka (a legjobb sütnivaló pityókafaj), csángó rózsáspityóka és egyebek.

67

Csutak István államtitkár, Kommunikációs Minisztérium

Téma: Információs és kommunikációs technológia

2001-es adat: az Unióban 100 ember közül 31 főnek van PC-je, Romániában 4 főnek,

Magyarországon 10 főnek. Szélessávú internet használók: EU 15 tagnak: 14 fő, Románia:

3 fő.

Iskolai végzettség: Székelyföldön jellemző az általános iskola vagy a befejezetlen

szakközépiskola. Felmérés alapján úgy látja, hogy a gyermekek „alultervezik a

jövőjüket”.

Versenyképesnek kell lenni (mindenben) és fel kell készülni a tudásalapú információs

társadalomra. Gyimes akkor lesz versenyképes ha általános lesz helyben az Internet és

egyre több fiatal fogja megtanulni használni. Addig „információs szakadék” választja el a

Nyugattól. Kelet-Európa számára az is siker, ha a „szakadék” mélysége és szélessége

nem nő!

A témában (e-gazdaság, korszerű elektronikus közszolgáltatások fejlesztése,

összekapcsolható informatikai rendszerek, e-kormányzat, e-tanulás, egészségügyi

rendszerek) pályázhat elsősorban önkormányzat, önkormányzati egyesület és vállalkozás.

Van, ahol 100 %-os a támogatás, csak be kell nyújtani a pályázatot.

Komolyan kell venni a Leader-kezdeményezést, illetve a helyi akciócsoport létrehozását,

mert e nélkül nem lesz vidékfejlesztés, és nem lesz pénz a közművesítésre, közúti hálózat

fejlesztésre. Az akciócsoport (mint első szűrő) mondja meg, hogy mire kell pályázni és

ha rosszul végzi a munkáját az országos szinte már rosszul megfogalmazott pályázatok

kerülnek.

Csak közösen lehet sikert elérni a pályázatokban (együttműködés, partnerség, melyek

alapfeltételek a pályázatoknál!).

Kulcsszavak, javaslatok

- alacsony iskolázottsági szint;

- alultervezett jövő;

- versenyképesség;

- tudásalapú társadalom;

- információs szakadék;

- pályázati lehetőségek;

- Leader-kezdeményezés;

- együttműködés, partnerség;

68

2. nap – 2007. szeptember 30.

Bíró A. Zoltán (Sapientia Egyetem Társadalomtudományi Intézete, Csíkszereda)

Téma: Adottságok és lehetőségek a térségi fejlesztésben

A szakmai párbeszéd mellett társadalmasítani kell!

Lehetőségek, melyek a stratégiai fejlesztés alapjai lehetnének (még nem azok!):

- társadalmi tőke – kapcsolathálók sűrűsége (rokoni, érdek, stb. szinten);

- helyi tudás – „a faluban mindenki tud mindenkiről mindent”, kooperációs formák

(ünnepek, rendezvények, kalákák);

- kulturális minták – öröklött cselekvési minták élethelyzetek megoldására, akkor is

életben tartja a közösségeket, ha nincs fejlesztés;

- kultúra-gazdasági tartalékok – gazdaságilag hasznosítható kulturális értékek,

jellemzőjük: sokszor el lehet adni őket és mindig megmaradnak (helyi identitás

elemei: településnév, ünnepek, „természeti különösségek”, életformák, családi élet

önellátó jellege és természetközeli jellege stb.)

Helyzetkép

- szétfejlődés – település és kistérség vonatkozásában; sikeres-bizonytalan sorsú-

megszűnés határán álló települések;

- nivellálódás – út, víz, gáz fejlesztések;

- tartalékképződés hiánya – a családi háztartások 80-90 %-a máról holnapra él, pedig a

falusi önellátó háztartások esetében ez nem volt jellemző;

- átlagos helyzet érzése – kívülről nem így van, de a családok így gondolják;

- a fejlesztéshez nincs megfelelő szervezet – Székelyföldi mértékben nem elfogadott,

nincs megfelelő szakmai háttere.

Kulcsszavak, javaslatok

- szakmai párbeszéd és társadalmasítás;

- fejlesztési alapok: társadalmi tőke, helyi

tudás, kulturális minták, kultúra-gazdaság;

- szétfejlődés;

- nivellálódás;

- átlagos helyzet érzése;

- fejlesztési szervezet hiánya

69

Borboly Csaba képviselő (Hargita Megye Tanácsa – Consiliul Judeteau Harghita)

Téma: Megyei fejlesztések

Főbb adatok

Lakosság (2006) közel 15 ezer fő (3 590 Gyimesfelsőlok, 5 366 Gyimesközéplok, 5 430

Gyimesbükk). A csíki terület 15-16%-a él itt. A legfőbb módosítás oka az 1968-as

megyemódosítás, amikor az addig összefüggő területek szétestek.

Háromkút

Megközelítése csak különleges járművekkel. Télen megáll az élet, mert nem lehet

kimenni a faluból. Kb. 150-200 lakos, többség magyar.

Óvoda: 11 fő, iskola: 1-4 osztály: 9 fő. Az iskola tanítója éppen szülni ment, és nehéz

volt megoldani a gyermekek oktatását.

Falugondnoki szolgálat (Gyergyószentmiklósi Caritas) szállítja a gyermekeket

Gyergyóba és Felsőlokra. Távolságok: Gyilkos-tó: 18 km, Középlok: 35 km. Új út

kellene, hogy ne kelljen Neamţ megye felé kerülni.

Nincs egészségügyi ellátás, megalakult a Háromkútért Egyesület, várhatóan műholdas

telefonfülkét fognak odahelyezni (az Informatikai és Távközlési Minisztérium

segítségével).

Kóstelek (még nem járt itt!)

300 lakos, többségében magyar. Szépvízhez közelebb van, mint Ágashoz, utóbbi felé egy

árvízmosta, rossz út vezet.

Lehetőségek, tervek: jogi személy bejegyzése szükséges, Kóstelekért Egyesület

megalakítása. szépvízi út fejlesztése (községi úttá nyilvánítás révén több pénz fordítható

rá), turizmus.

Székelyföld problémája, hogy ugyanúgy megy az élet, mint korábban és a politikum

(megyei önkormányzat, kormány) nem képes változtatni, odahatni. Az információ

terjesztésének, megszerzésének rendszere nem épült ki!

Új program, fejlesztések: közösségi házak, sportpályák kiépítése, patakrendezés.

Szociális infrastruktúra, helyi és regionális vállalkozási környezet fejlesztése, turizmus

fenntartható fejlesztése és népszerűsítése, parkosítási program (Környezetvédelmi

Minisztérium) terén a FROP segíthet (2 % önerő, de a központi régióban összesen 2

projektterv létezik.)

Sok az eladó terület. Javaslat: vegye meg az illetékes önkormányzat (pályázni csak

rendezett területtel lehet).

Kiemelt támogatási lehetőség - csak önkormányzatok hozhatnak létre térségi fejlesztési

társulást („215-ös törvény”). Ezek kaphatnak kiemelt támogatást infrastrukturális

fejlesztésekre.

70

Kulcsszavak, javaslatok

- információs rendszer kiépítése;

- közösségi házak rendszere;

- az eladó területek kerüljenek közösségi

tulajdonba;

Hozzászólás

Korodi Attila (környezetvédelmi miniszter, Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődés

Minisztéruma, Románia)

Fenntarthatóság és vízgazdálkodás szempontjából változás történt! Erdőirtás!

2005: júl. : 160-180 l/m2 eső – árvízi károk – árvízvédelmi eljárás indult, illetve ehhez

pályázat pénz társult!

Új beruházások Bákóban és a Gyimesekben: mederszabályozás (13 + 9 km). 12 M €

Gyimesre (Hargita).

Újraerdősítés – állami és magánérdek, politikai szándék van felülről, pénz lesz rá!

önkormányzati feladat. Az árvizeknél is számít. Erre lesz pénz az EMVA-ban (öko-

mezőgazdasági fejezet, amely illik a Gyimesre). Lesz a Környezetvédelmi

Minisztériumnak is ilyen kiírása.

Kulcsszavak, javaslatok

- újraerdősítés;

- állami és magánérdek találkozása;

- pályázati források nyílnak;

- mederszabályozás

Borboly Csaba képviselő (Hargita Megye Tanácsa – Consiliul Judeteau Harghita)

Következő 7 évre tervezett pénz 92%-a már le van kötve „utas”-projektekkel, ezek között

gyimesi projekt nincs!

Tánczos Barna (Közlekedési Minisztérium, államtitkár)

Téma: Közúti fejlesztések

5 hónapja dolgozik a kormányban

1000 km utat újítanak fel 7 év alatt, ennek 90 %-a Erdélyben található. A Gyimesben

nem lesz autópálya, hanem a jelenlegi út felújítása szerepel az következő 5 évi fejlesztési

tervekben! A Vásárhelyet Iaşi-val összekötő leendő autópálya a Gyergyói-medencén, és a

Kárpátok Gyilkos-tó környéki részén fog áthaladni.

71

Kolumbán Gábor Sapientia Egyetem, Csíkszereda

Téma: Énlaka értékmegőrző programjának tanulságai

A település Székelyudvarhelytől 25-30 km-re található, híres emléke az unitárius

templom kazettás mennyezetén az egyik legrégebbi székely rovásírásos emlék! „Énlaka

fölött a Firtos lován elaludt a Gondviselés.” (Tamási Áron)

Csak annyit fejlesszen az ember, amennyit a saját felelősségére meg tud tenni.

„Jelenléten alapuló fejlesztési modell”, vagyis nem elég egy fórumon részt venni, hanem

oda kell költözni, kockázatot kell vállalni, hogy hiteles legyen.

Az alkalmazott stratégia: „emergens posztmodern fejlesztési stratégia”, vagyis nem

központilag kezdeményezett, hanem külső, belső érdekelt emberek egyedi

kezdeményezései álltak össze stratégiává.

Új honfoglalók: budapestiek (pl. Illés Lajos, egy régészprofesszor); visszatelepülők (akik,

akiknek a rokonai a kommunizmusban kitelepültek, most Keresztúrról, Udvarhelyről

jönnek vissza!).

A „kovász”

- informális vezető (papp, tanító, gépállomás vezetője)

- „honfoglaló”

- városról hazatelepülők

Falurombolásra volt kijelölve, ennek köszönhetően nem lehetett új házakat építeni

(„építési stop”), így megmaradt a régi falukép.

Kapcsolatok, támogatás

- A rombolás elleni, 80-as évekbeli mozgalomnak köszönhetően Énlakának lett egy angol

testvértelepülése (Bodenheim). Többször kaptak támogatást tőlük (pl. az énlakai génbank

létrehozására, vagy turizmus fejlesztésre 80 millió lejt 1998-ban).

- Lipótvárosi értékmentő program (Torockó is benne van): szerződést kötnek a

tulajdonosokkal, hogy támogatást kapnak (miután pontozásos rendszerben a házak értékét

megállapították – „HÁZÉRTÉKELŐ PROGRAM”), és ki kell javítaniuk a régi házakat

(1,5 millió Ft támogatás); egy család régi cserepeket gyárt (hódfarkú, bélyeges, kézzel

készített cserepek)

- Pro Énlaka Alapítvány,

- amerikai testvérgyülekezet (templom kivilágítása);

- organikus vidékfejlesztési iskola (időnként Énlakán tartják megbeszéléseiket)

Termékek

Gyümölcstermesztés és feldolgozás; méhészet; asztalos műhely; kivitt bútorok pótlása;

„Vaskapu-program”

Régi vaskapu eltüntetése, helyette új, székelykapuk építése

72

Összegzés

- Nem a GDP a lényeg, hanem az életminőség! Az esztétika és alacsony GDP-hozamú

gazdálkodás együtt élhet45

!

- Premodern-posztmodern váltás lehetséges!

- Vidéki belső erőforrás újszerű stratégia kialakítására való felhasználása s ezáltal a

globalizáció és EU-integráció kezelése.

- Vidékfejlesztés: alternatív élettér, szabadság.

- A tradicionális termékekbe tudást kell vinni.

- A vidék képes tanulni, ha számára fontos és hasznos, vagyis az egészséges

közösségek védekezni tudnak az életidegen elképzelésekkel szemben.

Kulcsszavak, javaslatok

- Külső, belső egyedi kezdeményezések

összeszervezése;

- Kapcsolatok fejlesztése;

- Helyi termékek kifejlesztése, megőrzése,

tudással való felruházása;

- Premodern-posztmodern;

- Belső erőforrás felhasználása;

- A vidék képes a tanulásra;

Ertsey Attila építész, Kós Károly Egyesülés

Téma: Falvak, kistérségek autonóm működése; megújuló energiaforrások,

természetközeli szennyvízkezelés

Kiindulási pont: tíz éve egy kiállításra felépítettek egy autonóm házat, amely két hónapig

működött.

Egy városi ember naponta 140 liter ivóvizet használ el mindenféle célokra, holott az

esővíz és a használt víz felhasználásával felére lehetne csökkenteni ezt a mennyiséget. Az

ivóvíz szerepe ugyanakkor felértékelődött: Erdélyben megjelentek a tőkések és ivóvíz-

bázisokat szeretnének felvásárolni46

.

Komposztáló szerkezetek (toalett pl.), biológiai (nád) szűrőrendszerek már léteznek

(szennyvízre és fekáliára). Ezek télen és magashegyi körülmények között is dolgoznak és

nem drágák. A kerti árnyékszékek feltételei: friss levegő és cellulóz-apríték kell hozzá.

Talaj-, illetve rétegvizet nem szabad beengedni az aknába. Vonatra is terveztek már ilyen

árnyékszéket.

A Gyimesben a lakosságsűrűségtől függ a tisztítóművek, csatornarendszer

gazdaságossága.

45

Forrás: Fargó László: A jövőalkotás társadalomtecnikája (135-143. o., 150-159. o.) 46

A magyar kormány nem olyan régen viszont liberalizálta (eladhatóvá tette) az ivóvíz-bázisokat.

73

Autonóm kistérség (5 falu, Dörögdi-medence) példája (1999)

Külföldi példákat emeltek át megfelelő módosítással Magyarországra (Burgenland).

A kistérségben a tájhasználat 50 évvel ezelőtt még fenntartható módon működött

(vetésforgó, szükséges létszámú állatállomány, 12 vízimalom a patakon stb.).

A szövetkezetesítéssel monokultúrák alakultak ki, majd hozzá nem értő tevékenységek

sora következett: környezetszennyezés, engedély nélküli gátépítés, tarvágás.

A tájépítészek fejlesztési javaslata volt: a hagyományos rétegződés (erdő, legelő,

gyümölcsös, kiskert, szántók) visszaállítása, valamint a szerves trágyát biztosító kb. 2000

szarvasmarha betelepítése (jelenleg10 szarvasmarha van).

További vizsgálat részét képezte a kistérség energiapotenciáljának, és fogyasztási

igényének feltárása. Az energiát napenergia és biomassza felhasználásával fűtőművek

biztosítanák (távhő), de tettek javaslatot egyedi fűtések (biomassza, fatüzelés)

kivitelezésére is.

Tendencia: külföldi befektetők területeket vesznek és szélerőműveket telepítenek rájuk

(Németországban a gazdálkodók álltak össze szélerőmű-telepek létrehozására s így a

haszon is helyben maradt).

A vizsgálatok alapján a kistérség a megújuló energiával saját igényeinek többszörösét

lenne képes előállítani!

Alpokalja kistérség (2006) projekt

17 településre dolgoztak ki ökológiai programot. Elsősorban a házak energiatakarékos

működésére koncentráltak. Bebizonyították, hogy a meglévő (termelődő) biomasszával

kiválthatóak az energiaültetvények, illetve a kistérség saját szükségletének ötszörösét

lenne képes előállítani, biológiai károsítás nélkül!

Javaslat: a város-vidék együttműködése, vagy autonóm kistérségek hálózata, amely saját

erőből jönne létre (amennyiben a központi politika nem lehetetleníti el őket).

Kulcsszavak, javaslatok

- az autonóm működés lehetséges;

- az ivóvíz felértékelődése;

- biológiai szűrő, tisztítórendszerek;

- külföldi működő példák;

- megújuló energia;

- város-vidék együttműködése;

- autonóm kistérségi hálózat;

74

Rodics Katalin - KöM

Téma: Genetikailag módosított szervezetek (GMO47

)

A GM növények48

eredete: ellenállóvá akarták tenni őket a gyomirtókkal, kártevőkkel

szemben (rovar-rezisztencia, vagyis méreganyag termelés bizonyos rovarrágás

következményeként). Ezek a GM-növények azonban csak bizonyos gyomirtók és

rovarokkal szemben hatásosak!

A legnagyobb GM-termelők: Monsanto, Pioneer (ugyanaz a cég két néven, amerikaiak),

Singenta (svájci). Nagy amerikai nyugdíjalapok pénzük jelentős részét ilyen

részvényekbe fektették, tehát amerikai nemzeti érdekké vált a GM-terjesztés (erős

lobbizás)49

. Az USA-ban ma már nincs nem GM-kukorica és búza, mert megfertőzték

egymást a tövek50

. Minthogy világszinten nagy az ellenállás a GM-növényekkel

szemben, ez nagy pénzügyi veszteség az USA számára.

Néhány évtizedes kifejlesztésük ellenére 2006-ban már 120 millió hektáron termesztettek

ilyen növényeket (káros hatása: Argentína mezőgazdaságának összeomlása; jótékony

hatása: gyógyszerek kifejlesztése).

Az EU-ban íratlan moratórium volt a GM-ellen, de egy tavaly lezárult bírósági pert

követően engedélyezési rendszert volt kénytelen bevezetni. A MON 810 jelű GM-

kukorica (17 fajta) EU-s szinten engedélyezve van (magyar vizsgálatok szerint egy MON

810 1500-2000-szer annyi méreganyagot termel, mint amennyi a permetezéssel a

természetbe kerül, ráadásul tönkreteszi a talajt!)51

.

Engedélyezés alatt áll a burgonya és a repce (Európa a repce génbankja!). A

szójatakarmány is GM-es, illetve a szója már mindenhol génmódosított. Az európaiak 85

%-a elutasítja a GM-növényeket.

47

GMO=genetically modified organism 48

Főleg: szója, kukorica, gyapot, káposztarepce, burgonya, dohány. 49

A 2008. év elején az amerikai Monsanto részvényeinek értéke az elmúlt 18 hónap alatt

megháromszorozódott, míg a legnagyobb konkurensének számító svájci Syngenta részvényei egy év alatt

40%-os emelkedést mutattak.

Így a Monsanto nyeresége egy év alatt megháromszorozódott, míg üzleti forgalma 37%-kal meghaladta a

várt eredményt. Mindez a latin-amerikai piacok fokozódó keresletének (a GMO kukoricák vetőmagjából az

elmúlt évben dupla annyit adtak el ezen országokba, mint 2006-ban), a megnövekedett indiai és kínai

keresletnek, valamint a bioüzemanyagok megjelenésével a szója és a kukorica áremelkedésének tudható be.

Forrás: www.greenpeace.hu 50

Az USA-ban, 2007-ben a kukoricával bevetett területek 73%-n termesztettek GMO-t. Ez a gyapot

esetében 87%, szója esetében, pedig 91% volt. Ez összesen 54,6 millió hektár. A világ 2. legnagyobb GMO

termesztője, 11,5 millió hektárral Argentína. Forrás: www.greenpeace.hu 51

Jó példa! Franciaországban 2007-ben ún. "Grenelle" környezetvédelmi kerekasztal tanácskozás alapján

elkészült a GMO Törvény tervezete, melyet a francia kormány, módosítások nélkül 2007. december 19-én

elfogadott. A Kormány a 2008. január 11-én hozott döntés alapján egyúttal kezdeményezi az EU-nál a

MON810-es kukorica termesztésének betiltásáról szóló védzáradék aktiválását.

Ugyancsak Franciaországban 2007. december 6-án a Mezőgazdasági Minisztérium közzétett egy

rendeletet, melynek értelmében tilos a MON810-es génmódosított kukoricafajta termesztése és

felhasználása. Ezt a tilalmat az új GMO Törvény életbe lépéséig kívánják fenntartani. Mivel a

törvénytervezet valószínűleg csak tavasszal jut el a Nemzetgyűlés szintjére, a kukoricatermesztők 2008-ban

nem vethetnek GMO-t, mivel annak vetési ideje március/áprilisban van! Forrás: www.greenpeace.hu

75

Magyarország hagyományos gazdálkodással 2-4 millió tonna kukoricát termel évente,

főként európai piacra52

.

Nem lehet Románia érdeke sem, hogy ilyen fajtákat termesszen (az EU-csatlakozás előtt

Romániában mindenféle korlátozás nélkül lehetett génmódosított szóját termelni)!

Magyarország 2005. január 20-a óta megtiltotta a termesztésüket. 2007. február 20-án

EU-döntés, mely a magyar diplomácia 30 éven belüli legnagyobb sikere: Magyarország

nem köteles GM-növényeket termeszteni.

GMO-val kapcsolatos magyar szabályozás

A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. Törvény és a végrehajtását

szabályozó 1/1999. (I. 14.) FVM rendelet, valamint a törvényt módosító „koegzisztencia

törvény”. A módosítás célja volt: egyrészt az uniós jogharmonizációs kötelezettségnek

eleget tenni, másrészt az Európai Bizottság 2003-as ajánlására figyelemmel megteremti a

géntechnológiával módosított növények, a hagyományos módon, valamint az ökológiai

gazdálkodással termesztett növények együttélésének, törvényi kereteit.

Javaslat: a gyimesi gazda ne vegyen és ne vessen GM-növényt, hanem maradjon meg a

hagyományos, illetve biogazdálkodás mellett53

. Egyes régiók (pl. Pannon Régió?) GMO-

mentes régióvá minősíthetik magukat, vagy lehet országos szintű tiltás is!

Kulcsszavak, javaslatok

veszély: fertőzés, talajkárosítás;

- az EU-ban már van import GM-növény;

- ne vegyünk, ne vessünk GM-növényt;

- vigyázni a régi növényfajtákra;

- GMO-mentes régió;

52

Európa első számú GMO termesztője, 75.000 hektárral Spanyolország. Forrás: www.greenpeace.hu 53

Ennek azonban veszélye is lehet: amennyiben egy biogazdaság véletlenül megfertőződik, úgy a

biogazdálkodó nemcsak az évi termését veszítheti el, hanem a fertőzött parcellát akár több évre

visszaminősíthetik hagyományos gazdálkodásra alkalmas területté! Poitou-Charentes Régióban a

szarvasmarhatenyésztők (2-300 gazdaság) 2007. szeptember óta (2006. augusztusáig visszamenő hatállyal)

csak akkor juthatnak hozzá a Régió által adott támogatásokhoz, ha aláírnak egy nyilatkozatot arról, hogy

gazdaságukban nem termesztenek GMO-t, illetve állataikkal nem etetnek GMO-t tartalmazó takarmányt.

76

Rácz Árpád megyei képviselő, iskolaigazgató Gyimesközéplok, Hidegségi Iskola

Téma: Az oktatás jelen és jövője Gyimesben

Iskolák

Gyimesbükk

„Nagy betegsége”, hogy Maros Autonóm Magyar Tartomány felszámolása után 1950-

ben Bákóhoz csatolták, 1965/66-ben bezárták a magyar iskolát, de a 90-es években

sikerült újraindítani két magyar iskolát: a (tavalytól) Dani Gergely Általános Iskolát (itt a

szakképzettek/szakképzetlenek aránya alapján „az óvónők és tanítók jól állnak, de a

tanárok még sántítnak”), és a Bükki Általános Iskolát (legutóbbi információja szerint a 3

tanárból 3 szakképzetlen! Diákjai fogynak!). Román nyelvű iskolaközpontok: bükki

szakiskola (9-10 osztály) és a tarhavasi általános iskola. Ezekhez sok kisebb iskola is

tartozik

Gyimesközéplok

Két iskolaközpont: Majláth-iskola (megálló iskola) és a Hidegségi-iskola.

Gyimesfelsőlok

Domonkos Pál Péter Általános Iskola, Árpádházi Szent Erzsébet római katolikus Líceum.

Összesen: 8 iskolaközpont, 25 óvoda, 27 iskola

Iskolaközpontok és iskoláik

A bükki iskolaközponthoz tartozik: a buhai, rakottyási és bálványosi iskola, illetve óvoda.

A tarhavasi központhoz tartozik: 5-8-as iskola, két óvodai csoporttal; felső iskola; román

1-4-es osztályok, akik tanárokkal .

A megállói iskolaközponthoz tartozik: Áldomási, Borospataki, Kápolnapataki,

Sötétpataki iskolák, 6 óvodai csoport, 10 tanító és tanár.

A hidegségi iskolaközpont van a legrosszabb helyzetben (nehezen megközelíthető,

ingázási lehetőség nincs, ezért maradnak a helyiek, akik régebben képesítés nélküli

tanítottak, a tanárok 74%-a szakképzetlen!). Innen a gyermekek 30 %-a nem tanul

tovább!

A felsőloki központhoz tartozik: tatrosi és pöltési iskola (a kaszárnya épületében), román

1-4 iskola, ahol 3 gyermekért fizetnek egy pedagógust, külön osztályban.

Líceumhoz tartozók: Ugra, Görbe és Komjátpataka (mindenki szakképzett, jól

megközelíthető)

Gondot jelent, hogy Hargita és Bákó megye más-más tanügyi rendszerben működik,

mivel az új tanügyi rendszert Hargita megyében kísérletezik ki!

Összes diák

Felsőlok: 726, Középlok: 827, Gyimes: 925.

Összes pedagógus

150 szakképzett, 40 szakképzetlen! Tanárhiány, de eltérő mértékben!

77

A tanítás minőségét mutatja egy statisztikai adat: a Megállónál: 5-8-ban nagyobb a

gyereklétszám, míg Hidegségen: 1-4-ben és az óvodákban. Ha a szülőnek nem tetszik a

tanítás minősége, elviszi a gyerekét.

Működési engedély

Egyedül Gyimesnek van működési engedélye a Gyimesben (az is furcsa, hogy miért,

mert az óvoda és iskola náluk is egy épületben van), és sokáig nem is lesz! Okok: nincs

közművesítés, központi fűtés, az óvoda és iskola egy épületben van!

Fejlesztési cél: épületbővítés, tornaterem építése stb.

Elérhetőségek

A Háromkúti iskolával nincs kapcsolata, megközelíteni csak a Gyilkos-tó felől tudja

(főleg télen). Internet a központi iskolában már van, de az áramingadozás miatt hetekig

nem tudják használni (bérleti díja: 13 euró + ÁFA/hó).

Felszereltség: nincs tornaterem, taneszközök.

Mire tanítsák a gyermekeket?

100 % kötelező kerettanterv (Magyarországon 20 % a pedagógusra van bízva), náluk

hetente csak egy óra választható, amikor a szülőkkel közösen kéne eldönteni, hogy akkor

mit tanítsanak („azt kéne, ami a miénk: népdalokat, néptáncokat, népzenét s erre alapul a

néphagyomány, népszokás”).

Testvériskolájukban (Tordas, Martonvásár mellett) alapfokú művészeti oktatás folyik,

amelyért külön fizetnek. Gyimesben 1-4-ben nem tudnak fizetni, mert benne van a tanító

kötelező óraszámában (!), 5-8-ban nem tudnak rá szakembert alkalmazni, mert

Romániában nincs ilyen elismert oklevél! Másik megoldás: tanmeneten kívüli óraként

hagyományoktatás tanácsi pénzből, de ez szinte reménytelen!

Fontos volna „a köz/közterület, mint sajátunk” fogalom elsajátítása; a környezet

tisztelete; kézműves-oktatás (bőrkikészítés, bundahímzés pl.); fafaragás a gyimesi

szakiskolában van, régebben szerződésük volt a középloki bútorgyárral, de a gyár

„bebukása” után ez megszűnt.

Tervek

Óvoda, három tanári lakás, tanfolyamok pedagógusoknak és igazgatóknak („ha nem

tanították meg rá, nézzük meg, máshol hogy csinálják”).

Civil szervezetekre volna szükség az iskolák mellett: Gyimesi Gyerekekért Egyesület

(Dani Gergely Ált. Isk. mellett) már van.

A lakosságot nem érdekli az iskola, nem tesznek érte semmit.

78

Kulcsszavak, javaslatok

- sok szakképzetlen pedagógus;

- tanárhiány, de eltérő mértékben;

- választható oktatási anyag hiánya;

- gyenge taneszköz felszereltség;

- akadozó kapcsolattartás az iskolák között;

- saját élettér tiszteletének hiánya;

- hagyományos foglalkozások tanítása;

- lakosság, szülők bevonása;

Samók Gyula polgármester Körösszakál

Téma: A tejtermelés esélyei az Európai Unióban

Jelenleg Hargita megye 240 ezer lakosából több mint 27 ezer fő foglalkozik

tehéntartással, tejtermeléssel. Családokkal együtt ez kb. 110 ezer embert érint (a hargita

megyei családok közel felét).

Magyarországon 1997-ben indult a háztáji tej minősítésének megváltozása. A folyamat

következményeként tíz év alatt 68 ezerről 3 ezer alá csökkent a marhatartók száma. A

magyar probléma oka: közömbösség, a politikusok felelőtlensége és a szakemberek

„trehánysága”. Pedig van megoldás!

Kiindulási pont: a tejnek egy más higiénés kezelést kell biztosítani, mint amit helyben

hagyományosan megszoktak: az EU-szabványok szerint az első tőgysugarakat el kell

különíteni, valamint a kifejt tejet 1 órán belül 4 fokos hőmérsékletűre kell lehűteni (a

káros baktériumok elszaporodását gátló természetes anyag ugyanis egy órán belül

elveszíti hatékonyságát!).

Ami nem extra minőségű tej, az osztályon kívüli tej! Az áruk is különböző (2002-ben

Magyarországon az extra tej ára 72 Ft/l volt, az osztályon kívüli tejé 41Ft/l - a haszon a

feldolgozóké lett).

Az új szabályok elfogadtatása pénzbe kerül (el kellene érni, hogy a mezőgazdasági

támogatások között 2008-ra kiemelt helyre kerüljön a tejhűtési eszközök biztosítása).

Egyetlen lehetséges út a Gyimes számára: a minőségi tejtermelés feltételeinek 2008

közepére megfelelni!

Jól működő modell –osztrák példa

Kis tejszállító kocsival gyűjtik össze a tejet, s mindenkinek van a háza előtt egy hűtő,

onnan szívja le a tejszállító. 6-8 gazdára jut egy hűtő (Gyimesben a főutcás rendszer

elősegíti a gyűjtést). A rendszerhez kell egy tejlaboratórium is.

A Gyimesben, illetve a kistérségben nem tejcsarnokokat kell létrehozni, hanem gazdához

kell telepíteni egy kb. 200 literes hűtőt (gazdánként 10 liter tejjel számolva), egy

tejszállítót és mobil labort foglalkoztatni, valamint egy „tejgyűjtő szerveződést”

(egyesületet) működtetni.

79

Hozzászólások

Molnár Csaba (Hidegség)

Van már egyesületük és tejcsarnokot építenek hárman. Nehéz a nagy területről

összegyűjteni a tejet, sok szervezést igényel.

Török Jenő igazgató, Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság

Homoródalmáson és Lövétén elindult a minőségi tej előállítása (6-7000 lej az osztályon

kívüli tej, az extra minőségű 11000 lej + 3000 lej állami prémium).

Van állami támogatás hűtőtank vásárlására, de az csak 500 liternél nagyobb hűtőre

vonatkozik (lobbizni kéne kisebb méretű tartályra).

Kevesebb gazda van a megyében, de az állomány nagysága nem csökkent, csak

koncentrálódott.

Fekete Endre területi felelős, Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság

Szerződés kell a tejtermeléshez a felvásárló és a termelő között, valamint egy szövetség

(de nem mernek tömörülni az emberek). A tejellenőrzés 800 ezer lejbe kerül. A szövetség

kontrollálná a termelőket.

Samók Gyula

Az egyedi vizsgálatokra megoldás kell! Magyarországon 30.000.-Ft-os, megbízható

mérőkészülékkel („Olcsó, nem ráz!”) lehet az össz-csíraszámot ellenőrizni. A felvásárlók

keresik a magyar tejet (kínai kereslet).

Agrár-környezetvédelmi támogatás akkor jár, ha az adott területre előírt mennyiségű állat

megvan (és nem vágják le őket). Magyarországon a gazdák nem tudják lehívni a

támogatást, mert nincs tehenük! Az osztrák gazda legnagyobb bevétele a támogatás!

Rácz Árpád

A Líceumban van esti tagozatos felnőttoktatás (10 osztályos szakiskolával rendelkezők

számára). Középlokon működik a Marhatartók Szövetsége, melynek kötelessége lett

volna a gazdákat tudósítani a változásokról.

Kulcsszavak, javaslatok

- egyértelmű EU-szabvány a minőségi tej

előállítására;

- megfelelni az EU szabályoknak;

- jól működő osztrák példa;

- „tejbegyűjtő szerveződés”;

- a támogatás egyik feltétele az állatállomány

megléte;

- legnagyobb bevétel a támogatás;

- felnőttoktatás;

- gazdák ösztönzése;

80

Varga Zsuzsanna

Téma: Tudatos hagyományőrzés a néptánc terén

Tudatos hagyományőrzés programot indított el az általános iskolákban.

1998 óta tanít néptáncot az egyik iskolában, választható óra keretében. Nagyon népszerű

lett, és a tanítók hívják foglalkozásokat tartani. 2005-re 400 gyerek tanult néptáncot,

éneket, zenét. A gyerekek nagyon sokat dolgoznak otthon. A kikapcsolódás, illetve

szocializáció egyetlen formája, lehetősége a munka és tanulás mellett a tánctanulás.

Minden évben van egy gyermeknapi fesztivál, ahol népviseletben táncolnak.

Kulcsszavak, javaslatok

- tudatos hagyományőrzés;

- a tánctanulás, mint a szocializáció egyedüli

formája;

Antalné Tankó Mária

Téma: Néprajz, helytörténet

1975-től kezdett gyűjteni. Eddig a vendégkönyv tanúsága szerint 45.000 látogatója volt a

tájháznak. 1700 tárgyat gyűjtött össze. Saját egyesülete van (Antal Mária Helyi Kulturális

Értékeket Megőrző Egyesülete). 1999-ben az EMKE-től Bányai János-díjat kapott.

Két további szobát szeretne megjavítani. Az egyik szobában lehetne szövőszéken csángós

ingeket készíteni. Tanfolyamokat tudnának szervezni. Mészárszék múzeummal bővítené

az kiállítást.

114 adatközlőtől gyűjtött népi gyógyászatot. Csángó szakácskönyv (1998). Gyimesi írott

tojások. Hiedelemvilágról is jelent meg írása.

Tánccsoportot is alapított, 6 évig működtek. Színdarabot adtak elő amatőr helyi

színészekkel.

Antal Tibor gyimesközéploki lakos

Téma: Környezetvédelem, hulladékkezelés

Ifjúsági szervezeti keretekben kezdett „zöld palackot” gyűjteni. Több mint fél évig

működött, de anyagi okok miatt elhalt.

Tudatosítani kell az emberekben, hogy mi az a környezetvédelem! A felnőtteket nehéz

már tanítani, ezért a témát be kell vinni az iskolába!

81

Mihók György Gyimesközéplok

Téma: Gyimesközéplok, Hagyományőrző Ház

Csángó Hagyományőrző Ház terve készült Középlokon. A régi községházát szerezték

meg az önkormányzattól a gazdasági épülettel együtt. Mellettük még csángó nyári

konyhát szeretnének létesíteni („tejfeldolgozás csángó módra”), valamint mellette

hagyományos kemencét (hagyományos házi kenyér sütése és kürtös kalács készítése).

Bíznak a segítségben és reméli, hogy 3-4 év múlva ott is meg tudnak tartani egy

konferenciát.

A hagyományőrzés jellege: tájház élő foglalkozásokkal, régi csángó tevékenységek

műhelyeivel (pl. bőrkikészítés, varrás, hímzés, kézműves-foglalkozások). 15 állandó

munkahelyet tudnának biztosítani.

„Kék Szivárvány” (csángó színdarab, csángó szerzővel): több generáció együttes

szerepeltetése volt a cél. Budapesten háromszor, valamint Tatán, Ajkán, Tordason,

Nyíregyházán léptek föl. A fellépésért kapott díjakból kezdték el a ház javítását.

Kulcsszavak, javaslatok

- régi mesterségek felelevenítése, megőrzése;

- generációk közötti együttműködés

megteremtése;

Bilibók Ágoston nyugdíjas vasúti tiszt, Gyimesbükk

Téma: Vasúttörténeti gyűjtemény

Vasúttörténeti gyűjteménye van Bükkön, a vasút által átadott néhai első osztályú

váróteremben (mely gyűjtemény hamarosan átkerül a vasúti őrházba, melyet Deáky

András vállalkozó megvásárolt és hamarosan felújíttat).

Sissy szoba a bükki állomás emeletén (ha véletlenül erre jönne, de nem jött: 1897-ben

adták át a vasutat, Sissyt a következő évben megölték). 1943-ban Imrédy Kálmán

közlekedési miniszter volt az utolsó magyar hivatalosság az épületben.

Az 1920-as békéknek köszönhetően 8.000 km-rel (11 000 km-re) nőtt a román vasutak

hossza.

Pfaff Ferenc tervezte az állomást (Brassó, Arad, Piski, Nagykároly stb.) Vámállomás is

volt egyben. A székelyföldi vasútnál a ’30-as években kétnyelvű táblák voltak. A vasúton

(Szereda-Bükk vonal) 5 viadukt és egy alagút van.

A határnál kellene egy parkolóhely. Nyáron száznál több autó jön el a Rákóczi-várhoz.

Budakesziek ajánlottak fel nagyobb összeget az őrház felújítására. Deáky megvásárolta

egy vasutastól, megjavította a tetőt.

82

Szász Mária

Téma: Csángó Hagyományőrző Tábor, Gyimesfelsőlok

Eredetileg nem gyimesiek. Férje építész, cége építette a felsőloki gimnáziumot, akkor

szerettek bele a tájba és vettek egy nagyobb területet. Bontásra szánt csűrt gyűjtöttek

bútorgyártás céljára, melynek eredményeképpen csűrön kívül házakat és egyéb

berendezési tárgyakat (pl. csikókályhákat) is felajánlottak, amit nem volt szívük eldobni,

feldolgozni, elégetni. Így alakították ki a Csángó Hagyományőrző Tábort.

A Csángó Hagyományőrző Tábor a konferencia egyes részleteivel

Úgy tapasztalata, hogy a falubeli bútorokat már jórészt eladták, kivitték a faluból. A

fenntartási költségek biztosítása érdekében a Tábort bevonták a turizmusba.

Kézműves-foglalkozások terveznek, hogy amíg vannak még hagyományőrző öregek,

adják át a tudást a fiatalasszonyoknak, gyermekeknek!

Kulcsszavak, javaslatok

- megőrizni és bemutatni a hagyományokat;

- bevonnia falubelieket a hagyományőrzésbe;

- kézműves foglalkozások révén a tudás átadása;

83

3. számú melléklet:

A szakirodalom áttekintése és értékelése

84

XIX.-XX. századi felhasznált anyagok

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, Pest, 1868

Kozma Ferenc: A Székelyföld közgazdasági és közmívelődési állapota, Budapest,

Franklin-Társulat Nyomdája 1879

Szádeczky Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya, Budapest 1927.

A szerzők származásuknál vagy a Székelyföldön töltött időnél fogva kötődtek a

térséghez, tehát érthető módon elfogultak voltak, annak ellenére, hogy törekedtek az

objektivitásra. Leírásaik alkalmasak voltak arra, hogy nagyvonalakban érzékeltessék a

térség lakóinak életmódját, történelmi és néprajzi hagyományait, a történelmi fejlődés

sajátosságait, a környezeti feltételeket, valamint a tárgyalt időszakok gazdasági helyzetét.

Jelenkori írások

Ilyés Zoltán: Az állattartás és rétgazdálkodás hatása a történeti kultúrtáj

mintázottságára és antropogén morfológiai elemeire

(Készült az FKFP 002/1997. sz. kutatási program keretében)

Tartalom

A történeti kultúrtáj, mint az aktuális kultúrtáj része, eredeti funkciókat hordozó

elemekből (perzisztens elemek) és korábbi funkcióit elvesztett elemekből (reliktum

elemek) áll. Ezek az elemek határozzák meg a táj hagyományos vagy reliktum jellegét.

A hagyományos táj a települési, gazdálkodási és szociális szerkezet konzervatív jellegét

hordozza, területén nyerstáj maradványok lelhetők fel.

A reliktum jellegű területen már nem hagyományos gazdálkodás folyik, ahol az egyes

tértagoló elemek még a hagyományos tájhasználatra utalnak, vagy áttételesen

(palimpszeszt-szerűen) utalnak a történeti kultúrtáji gazdálkodásra.

Az emberi behatásra létrejött formacsoportok a dolgozat szerint az alábbiak lehetnek:

1. Határjelek

2. Agrárhasznosítási elemek

3. Energianyerési emlékek

4. Közlekedés, szállítás elemek

5. Bányászat

6. Védelem, védekezés (erózió, vadkár ellen)

85

(Birtok)határjelek

A történeti kultúrtáj legkorábbi elemeinek egyike. Ritkább előfordulásuk oka, hogy

kövekből álló határjelek helyett az alapot a tulajdonos falvaktól távolabb a határokat

természetes vízmosások vagy a korlátlanul rendelkezésre álló faanyag biztosítja. Egyéb

határjelek a határkeresztek, kőbe karcolt keresztek, gyepbe vágott jószágőrző jelek.

További határjelző tárgyak a kaszálóterületről összeggyűjtött s határokon felhalmozott

kőhalmok, kerítésként felhalmozva („Kőkert”), de ilyen elválasztók voltak a földkertek,

melyeken az állatok sem tudtak átugrani. Érdekes jelzőeszközök az egy tagban lévő, de

több (rokon) család által használt területegységeket elválasztó hangyabolyok.

Agrárhasznosítás

E csoport elemei közé tartoznak a széltörések nyomai (honcsokosok), a korhadó

csonkoknál képződő buckákból álló hullámosság (csutakosok), a legelőkből kialakított

kaszálók (kőrakások nyomaival), a szántóföldek, kaszálók víztelenítéséből származó

mélyedések, melyek egyúttal az egynyomvonalú utak megtartását is biztosították,

földművelési álteraszok, illetve lépcsős mezsgyék (bolygatatlan gyepcsíkok mentén). A

gyimesi területeken a szántóföldek hálózata helyett a kaszálókon belül szántóföld-foltok

jellemzőek. Az egykor szántott területek beazonosítását szolgálhatja az egyébként alig

észrevehető (eke által okozott) perem (muzsda).

Energianyerés

Helyi vízimalmok duzzasztóművei (dugások – földből, kőből, gerendából) és csatornái,

kenderáztató tavak (eltorlaszolt patakrészek által, többször be nem fagyó források-

taplocák vizét használva).

Közlekedés, szállítás

Szekérutak (az erózió következtében mélyúttá alakulva), harci járművek fordulását segítő

„motorsirülő”, ösvények (a belsőségek és a nyári szállások között), szénavontatási

pályák, sodronypályák (favontatáshoz), vasúti pályamaradványok (töltések,

pillércsonkok, pályajelző kőtuskók).

Bányászat

Mészkőbánya lyukak, kőtermelő helyek, téglavető agyaggödrök, kavicsnyerő gödrök,

festékanyag-nyerő gödrök.

Védelem, védekezés

A határvidéket jelző lövészárok, géppuskafészek.

Összegzés

A dolgozat a hagyományos tájszerkezet elemeit, azok fennmaradásának nyomait

vizsgálja az állattartás és rétgazdálkodás gyimesi példáján keresztül, utalva az elemek

történeti kultúrtájat formáló hatására.

86

Ilyés Zoltán: Az ökomuzeális hasznosítás Gyimes hagyományos kultúrtáji képének

megőrzésében

(A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett

vándorgyűlésének anyagából)

Tartalom

A dolgozat első részében a szerző „Az állattartás és rétgazdálkodás hatása a történeti

kultúrtáj mintázottságára és antropogén morfológiai elemeire” című munkára épülve

elemzi a Gyimesben emberi behatásra létrejött formacsoportokat, hangsúlyozva Gyimes

történeti kultúrtáj szerepét és jelentőségét.

A dolgozat második része a tájelemek és tájvédelem kölcsönhatását vizsgálja, valamint

érinti az ezzel kapcsolatos feladatokat.

A dolgozat szerint a jelzett tájelemek jelentős szerepet játszanak a hagyományos

gazdálkodás elemeit is megőrző tájvédelem (tájjelleg) kialakításában. A tájvédelem

nemcsak természetvédelmi szerepe miatt jelentős, hanem egyúttal a történeti táj

értékeinek megőrzésében és bemutatási lehetőségeinek biztosításában is szerepet játszik.

A gyimesi történeti kultúrtájat fenyegő veszélyek között felsorolásra kerül az erdők

magánkézbe adása, a gépesítés miatti útszélesítés pusztítása, a kalibázás hagyományának

feladása, a legelők gondozásának hiánya, a védelmi elemek feltöltéssel történő

eltüntetése, a hagyományostól eltérő (modern) építési stílusok teret nyerése, valamint a

felelőtlen hulladékkezelés.

E rombolások megelőzése érdekében a dolgozat az alábbi feladatok elvégzését tartja

fontosnak:

- a helyi lakosság figyelmének felhívása a történeti kultúrtáj értékeire,

fontosságukra, a megőrzés és fenntartás folyamatába történő bevonásukra;

- a kultúrtáji biodiverzitás megőrzése (lokális gabonatermesztés, honos állatfajták

tenyésztése, tartása, magasabban fekvő szántók hasznosítása);

- kaliba-rendszer fenntartása;

- nagy faigényű csapos kertek (kopgyilás) létesítésének ösztönzése, elősegítve ezzel

a ritkább lombos fajok térhódítását;

- határjelek megőrzése, fenntartása

- az említett tájelemek tanösvénybe fűzése, bemutatása, ezzel együtt a helyben

maradást is elősegítő, kiegészítő jövedelemtermelésre ösztönöző tevékenységeket.

Összegzés

A dolgozat egy adott alkalomra készült, korábbi kutatásokból építkező áttekintés, ám a

szerző nem elégedett meg ennyivel: továbblépésként kapcsolatot keres a gyimesi történeti

kultúrtáj megőrzése és a tájvédelem szükségessége között, majd konkrét, életszerű

megoldási javaslatokat kínál.

87

Ilyés Zoltán: Ilyés Zoltán: A szakrális táj történeti szerveződése Gyimesben

Székelyföld 2003. május 19 -22.

(Bolyai Ösztöndíj támogatással készült írás)

Tartalom

Az írás a székely népelem és vándorpásztor románság keveredésével létrejött,

kölcsönhatásokkal erősített szakrális táj kialakulását és annak tartalmát elemzi, amely a

katolicizmus és a bizánci kereszténység, Közép- és Kelet- Európa, valamint Erdély és

Moldva egyik határrégiója,.

E térszerkezet működése az írás szerint a kontakthelyzet (jelen esetben két népcsoport

kapcsolata, keveredése), az akkulturáció (egy adott kultúra más kultúrával való

érintkezése nyomán bekövetkező változás) és a szinkretizmus (különböző eredetű

vallások vagy ideológiák keveredése) kulcsfogalmaira épül.

A Gyimes területén élő román és magyar népesség kölcsönösen hatott egymás vallásos

rítusaira, szakrális térhasználatára, sőt a vegyes házasságok révén kialakult erős

szomszédsági-rokonsági kapcsolatok tovább színesítették a szinkretikus elemeket

hordozó vallásgyakorlatot.

Összegzés

Írásával a szerző megerősíti, hogy a Gyimes történeti kultúrtáj eddigi elemzéseiben szereplő

elemek (erdőgazdálkodás, közlekedés, védelmi-stratégiai funkciók stb.) mellett a vallás is

lényeges kultúrtáj formáló tényező.

A hagyományos gazdálkodási elemek továbbélése, és a megkésett modernizáció miatt a

tradicionális kultúrtáj erősen befolyásolhatóvá vált a szakrális térformálás által, ezáltal

Gyimes egy sajátos vallási-kulturális kapcsolati hellyé - a latin és a bizánci kereszténység

szinergikus egymásra hatásának helyévé alakult.

Letenyei László: Helyhez kötött kapcsolatok. Egy társadalmi kapcsolathálókon

alapuló magyarázat a földrajzi munkamegosztás kialakulására

(Közgazdasági Szemle, XLIX. Évfolyam, 2002. október, 875-888. o.)

Tartalom

Napjainkban sincs egységes tudományos álláspont azzal kapcsolatban, hogy miként

jönnek létre és miért maradnak fenn ipari és kereskedelmi központok, illetve miként

alakul ki az egyes régiók közötti és/vagy régiókon belüli munkamegosztás. A modern

gazdaságokban és az archaikus vagy paraszti társadalmakban egyaránt találkozhatunk a

regionális gazdasági koncentráció jelenségével. A különbözi megközelítések különböző

elnevezéssel illetik a kérdést: munkamegosztás (szociológia), regionális gazdasági

rendszerek, központelmélet, agglomerációs gazdaság, térbeli elosztás, vagy

elhelyezkedés-probléma (közgazdaságtan)

88

A munkamegosztás magyarázataként a kortárs antropológia a társadalmi beágyazottság

szerepét hangsúlyozza. Az ősi és/ vagy törzsi, paraszti társadalmi-kulturális csoportok

gazdaságának egyedi jellege, illetve a termékcsere módja az egyén szempontjából nézve

adottság; az egyén az érvényben lévő gazdasági intézményeknek megfelelően fog

viselkedni, ebben az értelemben „beágyazott”, kulturálisan meghatározott módon

cselekszik. A gazdasági célok elválaszthatatlanok más, társadalmi-közösségi jellegű

céloktól, a rendelkezésre álló információk pedig korlátozottak.

A szerző írása az antropológiai és a közgazdasági megközelítések szemléletét ötvözi: a

racionálisan kalkulálható előnyök jelentősége mellett felhívja a figyelmet a társadalmi

kapcsolatok hatására.

Az írás központi fogalma a (műszaki és gazdasági) innováció fogalma, melynek

Schumpeter öt alaptípusát különbözteti meg: új termék, új termelési eljárás, új piac,

beszerzési forrás vagy új szervezet létrehozása, illetve felfedezése.

A gazdaságantropológiai és szociológiai tanulmányok az innovációk terjedését társadalmi

jelenségnek tartják, mely terjedés egy társadalom tagjai között ragadható meg, ezen

egyének közötti érintkezés pedig maga a társadalmi kapcsolatháló. Ez a hálózat határozza

meg, hogy milyen gyorsan terjednek az innovációk, és milyen gyorsan fogadják be őket.

Egyes szerzők szerint a cégek akkor lesznek innovatívak, ha profitrátájuk alacsonyabb a

hüvelykujjszabály alapján vártnál. Még ekkor is két lehetőség áll a cégek előtt, az

innováció és az imitáció, ahol utóbbi a már létező innovációk átvételét, a munkaerő

elszívását vagy a kérdéses tudás kulcselemeinek indirekt megszerzését jelenti.

Az innováció haszna a várható versenyelőny, az imitációé pedig a relatív olcsóság és

kiszámítható eredmény. Az információgyűjtés elkerülésével idő és/vagy költség

takarítható meg, ezek az erőforrások pedig az imitáció révén megszerzett tudás jobb

kihasználására fordíthatók.

Összegzés

Az írás jelentősége, hogy kiemeli: Gyimes a maga tradícióival nem fogható fel

egyértelműen olyan korszerű gazdasági rendszerként, amelyben a racionálisan

kalkulálható komparatív előnyök szerepe kizárólagosan hangsúlyozott. Életszerűbb az a

megközelítés, hogy az archaikusabb, a premodern korból a posztmodern korba “átugró”

Gyimes gazdasági fejlődése egy társadalmi diffúziós folyamat eredménye. A szerző által

tárgyalt (személyes tapasztalatokkal is alátámasztott) esettanulmányok alapján nagy

valószínűséggel állítható, hogy a Gyimes gazdasági fejlődésében a hasonló profilú (lsd.

faipari, szolgáltatói) vállalkozások jelentős részének egymásra gyakorolt hatása, valamint

a vállalkozók közötti személyes kapcsolatok igen nagy szerepet játszanak.

A gazdasági fejlesztések tehát nem szükségszerűen innovatívak, az imitáció következhet

az akut tőke- és szaktudáshiányból, valamint az információgyűjtésre, marketingre

fordítható idő és költségmegtakarítás céljából is.

A komparatív versenyelőnyök azonban fenti tényezők mellett sem nélkülözhetőek –

nélkülük a fejlesztési folyamat hamar véget érne, ezért a társadalmi kapcsolatháló

egyfajta specializált gazdaságfejlesztési alternatíva a komparatív előnyök hagyományos

közgazdasági megközelítése mellett

89

Letenyei László: Innovációs láncok falun. Két falusi esettanulmány a gazdasági

újítások terjedéséről

Tartalom

A dolgozat az előző írás antropológiai elméleteinek végkicsengéséből, az innováció és

társadalmi kapcsolatháló közötti gazdaságfejlesztő összefüggésekből indul ki.

Az írás hipotézise, hogy a falusi gazdasági újítások terjedése és az ezzel együtt járó

gazdagodás, a nagy áttérés a paraszti életformából a vállalkozói létbe (végső soron a

piacgazdaság elemeinek előretörése) nem feltétlenül rombolja le a hagyományosnak

tekinthető közösségi kapcsolatokat, sőt, sok esetben éppen megerősödésükhöz vezet.

Ennek mélyén két, egymástól eltérő vállalkozói viselkedés húzódik meg (innovátori,

illetve mintakövető magatartás).

Egy falusi társadalom tagjai többnyire a társadalomba erős kötésekkel beágyazott

gazdasági szereplők, ezért esetükben a mintakövető magatartás valószínűbb. A magasabb

társadalmi presztízzsel bíró falusiak lehetnek gazdasági példaképek, tehát az ő újításaikat

igyekszik ellesni a közösség. Másfelől pedig a sikeres emberekre komoly nyomás

nehezedik, hogy szűkebb környezetüket legalább gazdasági tanáccsal segítsék, ami

megint csak a minták megismétléséhez vezet. Ha a minta éppen egy vállalkozás

megnyitását jelenti, akkor a kapcsolatban álló aktorok is vállalkozókká válnak - de nem

feltétlenül lesznek innovátorok.

A dolgozat az innovációk terjedését leíró modellek (Thomas Valente szerinti) négy nagy

csoportját (strukturális diffúzió hálózatok, kapcsolati diffúziós hálózatok, küszöb-

modellek és kritikus tömeg modellek) tekinti át.

A strukturális diffúzió hálózat a gyenge kapcsolatokkal rendelkező személyeket tekinti

alkalmasnak az egyes társadalmi csoportok közötti közvetítésre, végső soron tehát az

innovációk átvételére és továbbadására is.

A kapcsolati diffúziós hálózatok modellje szerint a társadalom tagjainak személyes

kapcsolatai befolyásolják az innovációk terjedésének sebességét. Négy alcsoportja: a

véleményvezetői, a csoporttagsági, a személyes hálózati sűrűségen alapuló és a

személyes érintettségi modell.

A véleményirányítói modell a "két lépcsős terjedés hipotézisén" alapul, feltételezve, hogy

a nyilvánosnak szánt információk is az adott közösség - egyesületi, szervezeti tagsággal

beazonosítható - véleményformáló személyein keresztül jutnak el a társadalom többi

tagjához.

A csoporttagsági modell azt feltételezi, hogy egy újítás az egymással kapcsolatban álló

közösség tagjai között egyforma gyorsasággal terjed.

Személyes hálózati sűrűség alatt egy közösség egy tagjának kapcsolatait értjük. A

modell szerint a nagyobb hálózati sűrűségű személyeknek van nagyobb esélye egy

innováció megszimatolására és/vagy átvételére.

A személyes érintettség modell az újítást még el nem fogadó személyekre fókuszál.

Személyesen érintett az egyén egy innováció terjedésében, ha személyes

kapcsolathálójában már van olyan személy, aki azt használja.

90

A küszöb-modellek és a kritikus tömeg modellek tulajdonképpen ugyanabból a

gondolatból erednek. Egy újítás átvételi küszöb az egyén számára az újítást használóknak

azt az arányát jelenti, amely mellett az egyén már hajlandó maga is átvenni az innovációt.

A kritikus tömeg azt számolja, hogy legalább hány újítást elfogadó tagra van szükség egy

hálózatban ahhoz, hogy az innováció terjedésének folyamata meg ne szakadjon.

Az innovációk terjedése kapcsán nagyon fontos kérdés, hogy milyen lesz az innovációk

eredményeként átalakuló társadalom, hiszen az életformaváltás habitus-változásával jár

együtt. A falusi kapcsolathálók azonban éppen stabilitásuk és erőforrás-kímélésük miatt

érdemelnek figyelmet. Az életformaváltás bekövetkezik, de az adott falusi hálózatban

résztvevő szereplők társadalmi beágyazottsága alig változik, azaz sikerül magát a

változást is beilleszteni a már meglévő keretek közé.

Az esettanulmányok tapasztalatai szerint a falusi társadalom kisebb csoportokból,

közösségekből áll: rokoni, baráti körökből, tulajdonosi hálókból, partneri kapcsolatokból.

Az új ötletek gyorsan terjednek egy-egy ilyen hálózaton belül, de nehézkesen jutnak át

egyik kapcsolathálóból a másikba. Az átjárhatósághoz többnyire gyenge kapcsolatokra

van szükség, melyen keresztül a leggondosabban őrzött innováció is előbb-utóbb

átszivárog.

Összegzés

A dolgozat arra hívja fel a figyelmet, hogy az áttérés a paraszti életformából a vállalkozói

létbe (végső soron a piacgazdaság elemeinek helyi szintű előretörése) nem feltétlenül

rombolja le a hagyományosnak tekinthető közösségi kapcsolatokat, sőt, sok esetben

éppen megerősödésükhöz vezet.

Ennek két, egymástól eltérő vállalkozói viselkedés (innovátor, illetve mintakövető

magatartás) az oka. A mintakövető magatartású szereplők akkor lesznek vállalkozók, ha

az egyéni kapcsolathálójukban részt vevő személyek egy része már vállalkozni kezdett.

Az innováció átadása és a minta átvétele falusi környezetben - a kalákához hasonlóan - a

már meglévő társadalmi kapcsolathálók szimbolikus megerősítéséhez vezet.

Letenyei László: Regionális társadalmi hálózatok

(Falu, város, régió 2000/6)

Tartalom

A szerző a kapcsolatháló elemzés (network analysis) lehetőségeit vázolja fel két

magyarországi példán keresztül, bemutatva egyúttal az elmélet három kulcselemét (új

típusú adatok gyűjtése; új elemzési kérdések; új elemzési módszerek).

Új típusú adat (relációs ismérv)

A „relációs ismérv” kifejezés eltér az analitikus és kontextuális ismérvektől. Az

analitikus ismérv a megvizsgált egyedhez elválaszthatatlanul hozzá tartozó információ, a

kontextuális adatok a környezetre, a relációs adatok pedig a környezettel való kapcsolatra

vonatkoznak, utóbbiak egyszerre legalább két szereplő közötti kapcsolatot jellemezve.

91

Új elemzési kérdések (kapcsolatok)

Ennek során nemcsak egy régió vagy kistérség helyzete, hanem régiók, kistérségek,

illetve települések kapcsolatai kerülnek elemzésre. A kapcsolatok két szinten

vizsgálhatók: makroszinten az egész hálózatra vonatkozóan (elég sűrű-e a hálózat, hol

vannak sűrűsödések, hol vannak közvetítő szerepek, milyen hosszúak az elérési utak

stb.), vagy mikroszinten egy-egy konkrét szereplő (pont) egyéni hálójára vonatkozóan

(kiterjedtség, mintázat, rétegzettség stb.).

Új elemzési módszerek (mátrix és gráfelmélet a számítástechnikában)

A megszokott statisztikai programcsomagok – például Excel vagy SPSS – nem végeznek

hálózatelemzési műveleteket, Ezért a kapcsolatháló elemzők többsége a számításokhoz

speciális programokat, szoftvereket használ. Ezek a programok akár egy kistérség

gazdasági és társadalmi kapcsolatainak feltárásához is sikerrel alkalmazhatóak

(közösségen belüli mikroközösségek, gazdaságfejlesztő vagy innovációs pontok

beazonosítása stb.).

Összegzés

A helyi, akár kistérségi gazdasági hálózatok kiépítésénél, a kis- és középvállalkozások

helyzetbe hozásánál, az egyik legfontosabb mozzanat a gazdasági hálózat értékelése és

elemzése. A kapcsolatháló elemzés ilyen feladatok megoldásával foglalkozik. A Gyimes

kapcsán is felmerülő kérdések (a kistérség gazdasági kiterjedtsége, valódi központja,

érdekszövetségei) a fejlesztési munkához adhatnak támpontot, a hálózatok matematikai-

statisztikai feldolgozása révén.

Berkes Katalin: A gyimesi szénamunkáról

(A Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegség-patakán 1997 és 1998 augusztusában végzett 1-

1 hetes megfigyelés, valamint szakirodalom alapján összeállítva)

Tartalom

Gyimesben a megélhetés alapja hagyományosan a fakitermelés, a juh- és

szarvasmarhatartás volt, az ezt kiegészítő egyéb gazdasági ágakkal, mint például a kádár-

és ácsmesterség, vagy gyapjú-, len- és kenderfeldolgozás. A gyimesiek gazdálkodása és

életmódja a magyar nyelvterület egészét tekintve sajátos helyzetű, vagy az Európa-szerte

elterjedt magas hegyi övezetek típusváltozatáról alpi vagy havasi gazdálkodásnak

nevezhető. Jellegzetessége, hogy üzemegységei több, egymástól távol eső darabban

fekszenek. A nagyobb kaszálók a völgyi lakótelepüléstől távolabb, a hegyek lábánál

kezdődnek, s felnyúlnak az erdők széléig, illetve a havasi legelőövezetig. A havasi

legelők szintén több tagban helyezkednek el, használatuk évszakonként változó. S bár

telelőnek nevezett legelőterület is van, a jószág igazi teleltetése a völgyben, a

lakótelepülés körül történik, a nyáron begyűjtött takarmányon.

Döntően az állattartó életmóddal függ össze a gyimesiek szállásain (akár az ideiglenes

szállásokon, akár a lakótelepüléseken) megfigyelhető megosztottság, melynek lényege,

hogy elválasztja, megkülönbözteti az ember és állat életterét.

92

S bár az 1960-as évektől kezd jelentősebb mértéket ölteni a településen kívüli

munkavállalás, az „ingázás”, melynek leggyakoribb célpontja Csíkszereda, a

gyimesközéploki bútorgyár, valamint a környező patakok kisebb fűrészüzemei, sok

család számára azonban még a szarvasmarhatartó gazdálkodás a megélhetés alapja. S ha

nem is ez a legfontosabb jövedelemforrás, azért mindenhol foglalkoznak vele valamilyen

mértékben. Éppen ezért a szénacsinálás a nyáron végzendő munkák egyik

legfontosabbika.

Ennek során (is) élő gyakorlat a kalákában, vagy szerre dolgozás. Mindkettő a kölcsönös

segítség intézménye (az előbbi kötetlenebb, nem alapul előzetes közös

megállapodásokon, hogy kik, mikor vesznek részt a közös munkában). A gyimesi

kalákarendszerről írt munkákból csaknem húszféle kalákában végzett munkaalkalom

ismert.

A kaszálókalákát mindig vasárnap reggelre szervezték. Ma már a legtöbbször rokonok, s

még gyakrabban a munkatársak kalákázzák meg egymást visszasegítés alapján, mert

mindenki kötelességének érzi a visszasegítést. Amikor szerre végeznek valamilyen

munkát, akkor előre megállapodnak a munkában résztvevők, hogy mikor, kinek a részét

végzik el. A lényeg, hogy amikor el kell végezni a munkát, legyen elég ember.

Kaszálás után széthintve szárítják a rendet. A kaszásoknak reggelit vivő asszony (s

esetleg a vele együtt érkező gyermek) gereblyével (a szénamunkáknál legtöbbet használt

eszközzel) pallja, teríti szét a levágott füvet. A megszáradt széna összegyűjtését az

archaikusabb, hegyvidékeken jellemző takarásos technikával, vagyis gereblyével történő

összeveréssel végzik. Ugyanúgy gereblyével végzik a majdnem kész boglya

meghegyezését, s oldalának megvakargatását, melyre a szálak egy irányba rendezése, s

ezáltal a nem várt eső gyors levezetése érdekében van szükség.

A takarás munkafolyamatával a széna rövidebb-hosszabb ideig való tárolását szolgáló

mezei szénacsomókat hoznak létre. Az így kialakított boglyákat lombos ágon vontatják

fedett helyre a lehető leghamarabb (az elszállításig lehetőség szerint még hetek sem

telnek el). A rudas, vontató méretű (második szint) boglyákkal is találkozhatunk

Gyimesben. Ez a ház körüli sík területeken jellemző méret, ahol a közeli csűrbe szállítást

kézben, rudakon végzik.

A téli takarmány begyűjtésének utolsó mozzanata a betakarított széna fedett helyre

(csűrbe vagy szénatároló épületbe) szállítása. Ha nagyobb távolságról van szó, általában

a kaszáló oldal tetején nyári szállást építenek, és/vagy rakásban, vagy épületben,

szállásban tárolják a szénát. A házakhoz szállított széna tárolóhelyisége a munkatérként,

takarmánytárolóként és nagyállattartásra egyaránt szolgáló csűr, amely a

patakvölgyekben elhelyezkedő gazdasági udvar fontos épülete.

Összegzés

Gyimes történeti kultúrtáj mindennapi életéhez tartozó tevékenységet mutat be a szerző.

Az anyag jól jelzi, hogy a havasi gazdálkodás, illetve a takarmánygyűjtés olyan

hagyományos életmód része, mely sajátossága miatt megőrzésre és bemutatásra érdemes.

Az írás szakszerűen aprólékos leírása e bemutatás módszerének kidolgozásában segíthet.

93

Frida Balázs: A másik felé…a közeledés és elkülönböződés szimbolikus stratégiái a

gyimesi interetnikus kontaktzónában

(Az MTA – Kisebbségkutató Intézet által rendezett, „Változások a Kárpát-medence

etnikai tér- és identitásszerkezeteiben” című konferencián, 2002. május 31-én elhangzott

előadás átszerkesztett szövege)

Tartalom

A gyimesi csángók életvilága egy sokdimenziós kapcsolati zónaként értékelhető,

amelyben a „csángóság” etnikai önmeghatározása több irányban is megnyilvánul

miközben a környező etnikumok több irányból jelentkező hullámait kénytelen befogadni.

Vagyis Gyimes egyfajta ütközőzóna.

A Gyimesi-szoros történelme során nemcsak kereskedelmi útvonal, hanem kulturális

kapcsolatteremtő lehetőség is volt egyben. Határtérség, amelynek élete az elzártság-

lezáródás és a nyitottság-feltárulkozás kettős mozzanatában ragadható meg.

Mai megfigyelések szerint a gyimesiek egyszerre reprezentálják önmagukat a csíki

székelység, a magyarság, és a katolicizmus irányában – az élményközösség és az

összetartozás jegyeit hangsúlyozva – valamint az elkülönböződés, az idegenség jegyeit

kiemelve Moldva (Regát, Ó-Románia, Balkán), tehát az ortodoxia, a románság és az

„elrománosodott” moldvai népesség felé.

Ezzel egy időben Csík felől sokszor „oláhok”-nak tekintik őket mondván, hogy„a féja

nem étel, a csángó nem magyar” vagy „ne kérj attól tanácsot, aki kiereszti az ingit” .

A gyimesi csángók etnikai identitása több tényező miatt is bizonytalan. Egyrészt

összefüggő és viszonylag homogén etnikai térségből (Erdélyből, pontosabban

Székelyföldből: Felcsík, Gergyó) váltak ki, és önkéntelenül is elhatárolódtak a stabil

önmeghatározás talajáról. Kapcsolatuk megritkult az egykori otthonukkal, s csak azt

tudják, hogy szép lassan „békerültek”, „bécsánkáltak” a Gyimes-völgybe.

Másik bizonytalanságuk abból fakad, hogy látszólag semmiben nem különböznek a csíki

székelyektől, hacsak nem a terület miatt, ahol laknak, és ugyanez a helyzet a moldvai

csángókkal.

A románokkal szemben megfigyelhető attitűdök kísértetiesen idézik a romákkal szemben

alkalmazott elutasítást (diszkriminatív viszonyt), amely sokszor tudatos vagy tudattalan

egybemosás, hiszen közöttük, ahogy gyakran mondják, a különbség „kevesebb, mint egy

betű.

A moldvai magyarokkal szemben (akiket „tyár” magyaroknak neveznek) a helyzet kissé

árnyaltabb, de őket is lenézik, elrománosodott magyaroknak tartják õket, amit általában

elintéznek azzal, hogy még csak magyarul sem tudnak.

Vallásföldrajzilag Gyimes az egyik legkeletibb római az anyaország, a magyarság és a

katolicizmus büszke (nyílt vagy rejtett) felvállalásával. Pontosan ezzel egy időben nőtt a

magyar etnográfiai érdeklődés a térség felé, mely által Gyimes egyfajta etno-turisztikai

célpont lett, s passzív tárgya lett a hagyományok „tömegtermelésének” és eszköze az

önálló nemzeti létért vívott politikai harcoknak.

94

Összegzés

A csángó identitás meglehetősen ingoványos talajon áll, mely elbizonytalaníthatja az

egyén és közösség önértékelését. Vizsgálata különösen fontos jelen helyzetben, hiszen a

gyimesi csángók önértékelési zavara negatívan hathat a velük szerves kapcsolatban álló

kistérség identitására, pozitív önmeghatározására. A belső szervezettség így kialakuló

hiánya a gazdaságfejlesztés hatékonyságára is káros hatással lehet.

Fleischer Tamás: Kistérségi fejlődés, közlekedés, fenntarthatóság

(Közlekedéstudományi Szemle, LIV. évfolyam, 7. szám, pp. 242-252)

Összegzés

A térségi kapcsolatrendszerek korábban főleg a központ jó elérhetőségére épültek, de ez

a felfogás lassan átértékelődik és új sokfunkciós hálózatok kezdenek kialakulni, melyek

több pilléren állnak.

Alapvetően a gazdaság, a társadalom és a környezet szempontjait kell összehangolni a

térben ahhoz, hogy egyes térségek tartós, fenntartható fejlődési pályán legyenek képesek

biztosítani lakóik minőségi életlehetőségeit. A fenntartható közlekedés megteremtésére

irányuló tennivalók átgondolásához negyedik és ötödik pillérként számításba kell venni a

hálózatokkal és a technológiával kapcsolatos trendeket. A hálózatokkal kapcsolatban új

felismerésről van szó: a természetben és a társadalomban nagyon hatékony

mikrohálózatok találhatók, melyek tapasztalatok, információ, innováció átvitekére is

képesek - például kistérségi hálózatok szervezésénél. Az ötödik pillér az

infokommunikációs technológia, amely például az igények összehangolásában, majd a

tényleges igények szervezett kiszolgálásában jelentkezik.

Az általános trendek mellett mindig értékelni kell a helyi viszonyokat s ezekből

állapíthatók meg az adott rendszerre vonatkozó alapelvek, melyek érvényesítésében

kulcsszerepe van a térségi intézményhálózatoknak,

Ilyés Zoltán: Identitás, kultúrtáj, örökségmenedzsment. Szempontok Gyimes

kistérségi erőforrásainak értékeléséhez (Magyarlakta kistérségek és kisebbségi identitások a Kárpát-medencében, Budapest,

Gondolat Kiadó, 2006)

Tartalom

A szerző egy régóta meglévő félreértést/szándékos félreértelmezést igazít helyre, amikor

a történetileg Csíkszék, Csík megyéhez tartozó; határközelisége miatt moldvai kulturális

hatással is érintett, történeti-kulturális hovatartozása miatt jelenleg a Pogány-havas

kistérség részét képező, egyes szerzők által ökológiai niche-ként értelmezett Gyimest

kistérségi összefüggésben, a csíki területek szerves részeként érti és értelmezi. Ezt teszi,

amikor kistérségi kapcsolatrendszereit társadalmi, szociológiai, gazdasági szempontból

hasonlítja össze.

95

Másik, nem kevésbé fontos helyreigazítása a Gyimesi-szoros és az „ezeréves határ”, mint

nemzeti emlékhely tekintetében kialakított „kulturálisan homogén tömbmagyar terület”

vélelmezés górcső alá vétele. A szerző a terület földrajzi, történeti előzményeit, hatását

vizsgálja és megállapítja, hogy a határképzet a természetföldrajzi, tájökológiai szemlélet

alapján nem tartható, mivel a történelmi államhatár „tájban” és nem tájhatáron fut,

valamint nem választhatók el radikálisan eltérő körzetek sem, mivel Székelyföld és

Moldva felé egyaránt hasonló ökológiai adottságú területek találhatók.

Következtetéseinek egyike, hogy a korábbi határ- és örökségszemlélet szelektív és

önkényes: a helyi értelmiség mellett jórészt turisztikai irodák, idegenvezetők, Erdély-

rajongó honlapgazdák vesznek részt e határkép megalkotásában. Ez a kép a gyimesi

csángóságot kulturálisan megőrző, nemzetpolitikailag őrálló, gyepűőri szerepben

ábrázolja, s észre nem véve a térség etnikai sokszínűségét, magyar identitást vár el és lát

ott, ahol ez nem feltétlenül várható el, nem látható és soha nem is teljesült

maradéktalanul.

Úgy véli, hogy a székelyek/csángók és a románok között nem elszigetelt kulturális-

etnikai határvonalról, hanem egy szélesebb kapcsolódási pontról van szó, egyfajta kettős

identitásról, melyet egyes ideológiák a határ mindkét oldalán egyneműsíteni igyekeznek.

Összegzés

A kistérség gazdaságfejlesztésének egyik alapkérdése Gyimes kistérségi hovatartozása,

mely kérdés helyes megválaszolását Gyimes etnikailag, politikailag önálló tömbként való

értelmezése, s ez által a Pogány-havas kistérséggel való etnikai-kultúrális kapcsolatának

háttérbe szorítása, illetve a Kárpátokon-túli területekkel való szerves gazdasági

kapcsolatának el nem fogadása befolyásol. A kérdés helyes megvilágításában segít a

szerző, amikor a csíki területek statisztikai adataival egy rendszerben értelmezi Gyimest,

valamint objektív megközelítési támpontokat ad Gyimes „ezeréves” határának helyes

értelmezéséhez.

Biró A. Zoltán – Bodó Julianna – Gagyi József – Oláh Sándor – Túros Endre:

Gazdasági elit a Székelyföldön – 1993

(A tanulmány a Centre de Recherche sur les Sociétés Post-Communistes (Párizs)

felkérésére készült 1993-ban. Megjelent a Szociológiai Szemle 1995.1l-es számában)

Tartalom

A gazdasági elit Székelyföldön nem tesz eleget azoknak a formális kritériumoknak,

amelyek a gazdasági elit cím elnyeréséhez általában szükségesek. Itteni elitnek tekinthető

az a kb. 10-12 százaléknyi réteg, amely (többé-kevésbé sikeresen) gazdasági

vállalkozással foglalkozik. A tényleges elit ebből a mai, kísérletező, szélesebb rétegből

fog kialakulni. A kvázi-elit elemzése révén megválaszolható az a kérdés, hogy kikből,

hogyan fog kialakulni a tényleges gazdasági elit.

Székelyföldön a sajátos történeti utat bejárt faluközösségek (határőrség, önszerveződési

kiváltságok) nem termeltek ki saját gazdasági elitet, azt azok az „idegenek” jelentették,

akik a faluban kereskedtek, vagy néhány embert foglalkoztató kisüzemeket működtettek.

96

Ezek az idegenek zsidók, örmények, vagy távolról érkező, itt szerencsét próbáló

vállalkozók voltak, illetve az adminisztratív elit.

Az 1945 utáni időszakban az addig létező idegen gazdasági elit eltűnt, és az

adminisztratív elit került hatalomra. Sajátnak érzett elit csak 1968 után alakult ki,

körülbelül 10 évig maradt hatalmon, majd fokozatosan román vezetőkkel cserélődött ki.

Az elitszerep gyakorlása során el kell különíteni egymástól a falusi társadalomban és a

kisvárosi társadalomban működő típusokat. Az egyes típusok vizsgálati szempontjai: 1. a

típus megjelölése, formális jellemzői; 2. az előző pályafutás rövid jellemzése; 3. mai

szerepének jellemzése; 4. nominális társadalmi súlya; 5. szimbolikus társadalmi súlya,

„kisugárzása”; 6. várható pályája és társadalmi szerepe (várható nominális és

szimbolikus- társadalmi súlya); 7. rövid értelmezés.

Falun megjelenő elittípusok: agrárvállalkozó, nagyvállalkozó, fiatalok, kísérletezők.

Városban megjelenő elittípusok: régi elit független szerepben, régi elit függő szerepben,

30–40 év közti műszaki értelmiségiek, fiatalok, kísérletezők.

A falun megjelenő elittípusok részletezése

Agrárvállalkozó

Olyan személy, aki a falusi mérce szerint szokatlan méretben vásárol mezőgazdasági

épületeket (a volt téesz-ek vagyonának árverésein), állatokat (elsősorban juhokat),

mezőgazdasági gépeket, földterületeket. Nem bérel, hanem tulajdonba vesz. Az egész

család idejét, munkaerejét, anyagi erőforrását erre a célra mozgósítja. Ebbe a típusba 50

és 60 év közötti férfiak tartoznak. A vállalkozó vezetékneve fogalommá válik.

Fiatal vállalkozók falun

Szinte kivétel nélkül huszonévesek. Sajátos megnevezésük nincs, teljes személynevük

válik fokozatosan emblémává, ami már nemcsak személyüket, hanem foglalkozásukat,

státuszukat is jelöli.

A kísérletezők

Falusi családok, amelyek falun üzletet nyitnak, vagy üzlet nélkül kereskedelemmel

foglalkoznak, s ezt nem főtevékenységként, hanem mellékfoglalkozásként teszik.

Középkorúak, 35-50 év közöttiek. Az egész család nem áll rá erre a foglalkozásra, az

egész vagyont nem fektetik be, a család más tevékenységeiről teljesen nem mondanak le.

A falu üzletelőknek nevezi őket.

Betelepülő (potenciális típus)

Egyelőre ritka, szinte semmit sem tudni róla. Ez a típus a faluba máshonnan betelepülő,

helyi erőforrásokra építő igazi vállalkozó. Megjelenésére akkor kell számítani, ha a

termelő jellegű vállalkozások fölfutása megkezdődik.

Összegzés

Székelyföld kvázi-archaikus társadalma olyan fázisában van, ahol a gazdasági

folyamatok és kulturális minták, a külső-belső hatások keverednek egymással. A

közvélemény az új gazdasági elitnek csak kis részét fogadja el, s azt is az ismert mentális

97

sémákba igyekszik belehelyezni. Az új gazdasági elit érzékeli az „idegenséget”, s nem

törekszik jelentős közéleti szerepre, hanem az egyéni gazdálkodásra koncentrál.

A gazdasági elit és a szélesebb társadalom viszonya nem mellékes jelenség, ugyanis ez

magyarázza többek között a formálódó új elittel szembeni idegenkedést, de az elithez

való tartozástól való idegenkedést is. Gazdasági elithez tartozni – a szélesebb társadalom

szemében – mindig gyanús dolgot jelentett Ezek a történetileg kialakult értelmezések és

magatartásminták befolyásolják a mai folyamatokat, s ha nem is fogják vissza

közvetlenül a gazdasági próbálkozásokat, de azokra hatással vannak.

Lukovics Miklós: Innovációs képesség: a regionális gazdaságfejlesztés alapja

(Tudásmenedzsment és tudásalapú gazdaságfejlesztés. SZTE Gazdaságtudományi Kar

Közleményei 2005. JATEPress, Szeged, 74-86. o.)

Tartalom

Az innováció, mint alaptényező, egyre inkább a modern gazdaságok versenyelőnyeinek

legfontosabb forrása.

Az innovációs képesség változó: manapság egyre inkább a nem számszerűsíthető

tényezők, a láthatatlan vagyonelemek (kapcsolati tőke, bizalom, tudás stb.) határozzák

meg hatékonyságát. Különösen igaz ez akkor, amikor lerövidül a termékek életciklusa, és

fel kell gyorsítani a folyamatokat s vele együtt fejleszteni kell a kutatást, oktatást.

Az innovációs képesség azonban egyebek mellett vállalati teljesítőképességet is jelent,

vagyis felkészült, innovatív kis- és közepes vállalkozásokat új piaci szektorokban,

fellendülő üzletágakban.

Az innováció kétféleképpen hat egy térség jólétére: egyrészt a kutatás és technológiai

fejlesztés révén közvetlenül javítja a térség versenyképességét, míg az innovációs kultúra

meglétével mindehhez közvetetten járul hozzá. Innovációs kultúra, készség szükséges

ahhoz, hogy bármilyen műszaki, üzleti, környezeti stb. változásra a területi egység

megfelelő adaptációs stratégiával válaszolhasson, és képes legyen az innovációs

kihívásokat a maga javára fordítani.

A relatíve fejletlen térségekben jelentős vállalati K+F tevékenység nem folyik.

Amennyiben egy térségben nincs kutatóhely, amely a technológiai felzárkózáshoz

szükséges tudást rendelkezésre bocsátaná, előtérbe kerül a technológia átvétele, vagyis a

technológiatranszfer.

A termelő régiók egyik jellegzetessége éppen a technológia-transzfer, beleértve a jelen

lévő vállalatokon keresztül a térségbe kerülő technológiát is. Az innováció ezen

térségekben a költségek minimalizálására és a termelékenység növelésére fókuszál, szinte

teljesen hiányzik a termékfejlesztés.

Az innovatív szektorok kulcstényezőit, a tudásteremtést és a tanulást a lokális környezet

erőteljesen befolyásolja. A lokális környezetben optimális esetben kialakul az innovációs

élethelyzet, mely hozzájárul az innovációs folyamatok terjesztéséhez és felgyorsításához,

növelve ezáltal a versenyképességet.

98

Összegzés

Napjainkban a gazdasági környezetet az egyre erősödő globalizációs folyamatok, a nem

anyagi erőforrások felértékelődése, és a gyorsuló technológiai váltások jellemzik. Ebben

a viszonylatban a vállalatok és a régiók versenyképessége egyre inkább a tudás és az

információ előállításának, megszerzésének, illetve adaptálásának képességétől függ. Az

innováció egyre dominánsabb szerephez jut a regionális, de egyéb térségi

versenyképességet befolyásoló tényezők és faktorok között. A tudás napjaink információs

társadalmában a gazdasági fejlődés mozgatórugójává vált.

Sikeres példák mutatják, hogy a helyi összefogás, illetve a szereplők közötti gyakori

párbeszéd fejlődést generálhat. A térségi egyetemen folyó kutatási eredmények helyi

gazdaságba való átültetésével, az egyetem vállalkozó jellegének erősítésével lehetőség

lenne a dinamikusan növekvő térség irányába való elmozdulásra. Az együttműködésnek

erőteljesen meg kell jelennie a helyi gazdaságfejlesztés meghatározó szereplői (helyi

önkormányzatok, gazdasági érdekképviseletek, technológia transzfer szervezetek és a

helyi fejlesztési ügynökségek) között is.

Bíró A. Zoltán – Bodó Julianna – Gagyi József – Túros Endre: A túlélés vonzásában

- helyzetelemző tanulmány a romániai magyar oktatási/nevelési szerkezetről (Csíkszereda, 1994. május-július)

Tartalom

A helyzetelemző tanulmány a Collegium Transsylvanicum Alapítvány felkérésére készült

az 1994. május – július közti időszakban. Tárgya a romániai magyar oktatási/nevelési

szerkezet komponenseinek, működési módozatainak elemzése volt, nem titkoltan egy

stratégiai jellegű fejlesztési koncepció számára fölhasználható jelleggel készítve.

Összegzés

Mivel a kistérség oktatási helyzetképe erősen kötődik a romániai (magyar) oktatási

rendszer kérdésköréhez, a gazdaságfejlesztés alapelemeit képező szakképzett munkaerő,

illetve vezetőréteg kiműveléséhez a tanulmány figyelemreméltó alapvetéseket

fogalmazott meg.

A Kárpát-medence régiói – Székelyföld

(Szerk.: Horváth Gyula, MTA RKK, Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2003.)

Tartalom

A kutatás kettős feladatot vállalt: az egyik annak vizsgálata, hogy a Kárpát-medence

európai gazdasági nagytérséggé integrálódhat-e, előnyére fordítva a történelmi régiók

közötti elhelyezkedését; a másik pedig a regionális tudomány módszereinek és

alkalmazásának elterjesztése a határon túli magyar tudományosság körében.

Az eredményes székelyföldi regionális integráció elsősorban a helyi érdekeltségen, a

gazdasági-vállalkozói szféra érdekeltségén alapul – vagyis nem (elsősorban) az állami

99

akciókon múlik. A kezdeményezés, a fejlesztés, az együttműködés szervezése az üzleti

szféráé, de a régióépítés fontos szereplői a civil szervezetek is. A helyi (területi)

önkormányzatok szerepe is fontos, hiszen közvetlenül vesznek részt a település- és

területfejlesztésben. A központi kormányzatok feladata a keretek megadása: törvényi

szabályozással, pénzügyi források decentralizációjával segíteni a regionális integrációt.

Összegzés

A Székelyföldet több szempontból vizsgáló munka nagyobb kitekintésű keretbe engedte

foglalni a vizsgált kistérség fejlődési lehetőségeit. Nyilvánvalóvá vált, hogy regionális

(jelenleg a Központi Régióhoz, de sejtetésszerűen egy jövőbeli Székelyföld Régióhoz

történő) kötődés és összhang nélkül a kistérség fejlesztési elképzelései nem lehetnek

életképesek.

Összefoglalás

A fejlesztési tanulmánnyal érintett szakirodalom felkutatásának célja a Pogány-havas

kistérség történeti, kulturális, gazdasági hátterének megismerése, tudományos szempontú

elemzéseinek feltárása volt.

Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a szakirodalom jelentős része kistérségi szintű

elemzéssel nem foglalkozik. A klasszikus értelmű, jelenkori szakirodalom nagy része

Gyimesre koncentrálódik, annak néprajzi, történeti kultúrtáj szerepét vizsgálva (Ilyés

Zoltán egyik dolgozatában tűnik csak fel egy fejezetnyi összehasonlítás a csíki és gyimesi

terület viszonylatában).

Gazdasági vonatkozású, használható helyi anyag csak a Pogány-havas kistérség által

készített helyzetfeltárásban található, a megyei statisztikai hivatalok adataiból és

személyes gyűjtésből származva. A gazdaság szélesebb körét megyei, régiós, országos

elemzések vizsgálják, mint például az MTA RKK Kárpát-medence régióin belül –

Székelyfölddel foglalkozó kötete, illetve hasonló tartalmú cikkek, interjúk statisztikai

adattáblával kiegészítve.

Úgy tűnik, hogy a gazdaságelemzés potenciális szerzői a többségében magyar

nemzetiségű kistérség lehetőségeinek megítélését nem tartják lehetségesnek racionális

gazdasági mutatókkal elemezni, magyarázni.

A vidékfejlesztés LEADER-jellegű kezdeményezéseire figyelemmel a források

kutatásánál további cél volt a hasonló adottságú területek, innovációs és

közösségfejlesztő témájú tanulmányainak elérése, vizsgálata. A magyar nyelvű források e

két téma közül elsősorban a közösségi kapcsolatokra, kapcsolathálókra koncentrálódnak,

talán Gyimes archaikus társadalmi jellegzetességeiből is következően.