A történeti megismerés sajátosságai 2. Horváth Ákos

Római kori emlékek Szombathelyen

Tanulmányi utunkat 2011. október 9-10-én tettük meg Szombathelyre és környékére.

A kiránduláson többek között Szombathelyen tekintettünk meg római kori emlékeket, illetve

hallgattuk róluk a fontos tudnivalókat. A Járdányi-Paulovics István Romkertben (Püspökkert)

töltöttünk el több időt, ahol sokat megtudtunk Szombathely római kori történetéből.

A város alapítását Claudius (i.sz. 41-54)

császár uralkodásának idejére tehetjük, körülbelül i.sz.

50-re, mert ekkor következtek be a Dunántúl katonai

megszállását szükségessé tevő külpolitikai események.

Ennél korábbi régészeti leletek nem kerültek elő a

környékről, így csak annyi feltételezhető, hogy

Savaria is katonai tábor lehetett, mivel a Borostyánkő

út mentén helyezkedik el, amely katonai jelentőséggel is bírt.1

Nevét valószínűleg a várost nyugatról határoló Perint-patakról kapta, hiszen a római korban a

településeket gyakran a folyóvízről nevezték el. A v betűvel írt név a város eredeti névalakja,

de a császárkorban ez gyakran b betűre változott, így szerepelhet a IX. századi oklevelekben,

illetve a magyar középkorban Sabaria néven.2

Savaria területén a Flavius-császárok uralkodásáig kevés régészetileg feltárható település

mutatható ki. Az előkerült érmék és egyéb leletek mutatják csak a környék lakottságát.

Savariában két fennmaradt márványfelirat sejteti, hogy a városban jelentős építkezés indult

meg Domitianus (i.sz. 81-96) császár uralkodása idején,

hiszen mindkét felirat az ő nevét tartalmazza.

Mindkettőt i.sz. 82-ben faragták. Az eredeti

építmények, amiken a feliratok szerepeltek valószínűleg

jelentős középületek voltak.3

A II-III. század fordulóján városrekonstrukcióról

árulkodnak a régészeti leletek. Ide köthetők azok a nagy

építkezések, melynek a részei azok a 6 méter magas és 85 centiméter átmérőjű

1 Kiss G. − Tóth − Zágorhidi Czigány 1998: 16.2 Kiss G. − Tóth − Zágorhidi Czigány 1998: 10.3 Kiss G. − Tóth − Zágorhidi Czigány 1998: 17-18.

1

A történeti megismerés sajátosságai 2. Horváth Ákos

gránitoszlopok, melyek több helyen is előkerültek. Az oszlopokhoz tartozó épületeket nem

tudjuk meghatározni, kivétel az Iseum.4

A város lakóiról keveset tudunk viszonylag, de előkerült rengeteg olyan kőbe, fémbe vésett

felirat, mely révén Savaria több száz lakosának nevét ismerhetjük. A lakosság valószínűleg

mezőgazdasággal és fazekasiparral foglalkozott, utóbbira onnan lehet következtetni, hogy a

város nyugati részén edényégető kemencék működtek.5 A kézműipari műhelyek a

külvárosban működtek, itt rengeteg cserépedény-égető kemencét tártak fel. A késő római

időkben itt mázas kerámiák készültek. A város nyugati és északi körzetében kerültek elő

edényégető kemencék, melyek a város intenzív fazekas tevékenységét bizonyítják.6

Sok olyan kőből és bronzból készült felirat, istenszobor került elő, melyek rengeteg dolgot

elárulnak a vallási életről. Viszont a lakosság vallásosságáról és hiedelemvilágáról keveset

tudunk, mert kevés tárgyi lelet maradt fenn ezzel

kapcsolatosan. Az államvallásossághoz köthető

tárgyi leletek közül a fogadalmi oltárok maradtak

meg legnagyobb számban. Ezek az oltárok

kisebb-nagyobb, felirattal ellátott, hasáb alakú

kőfaragványok, felül párkánnyal, alul lábazati

kiképzéssel. A felirat az istennek címzett ajánlást

és az ajánlót tartalmazta, nagy részüket Jupiternek

emelték. Savariában is emeltek szentélyt és monumentális szobrot a három főistennek

(Jupiter, Juno, Minerva), Jupiter és Minerva szobrainak maradványai elő is kerültek. A korban

a gyenge tájékozódási lehetőségek miatt, a római utak és útkereszteződések istennői nagy

szerepet kaptak a helyi hiedelemvilágban is. Két oltár is előkerült, melyet „Az utazás és

mindkét út isteneinek”, azaz Itunusnak és Itunának állítottak.7

Szombathely legjelentősebb római kori emléke

kétségkívül a Járdányi-Paulovics István Romkert. Az

első szervezett ásatást Géfin Gyula vezette, Járdányi-

Paulovics István szakmai segítségével. 1938-tól

védőépületet húztak az előkerült leletek fölé, innentől

vált láthatóvá a közönség számára is. 1960-tól

folyamatosan zajlik a romok restaurációja és az azokat szolgáló feltárások.8

4 Kiss G. − Tóth − Zágorhidi Czigány 1998: 20.5 Kiss G. − Tóth − Zágorhidi Czigány 1998: 31-35.6 Kiss G. − Tóth − Zágorhidi Czigány 1998: 47.7 Kiss G. − Tóth − Zágorhidi Czigány 1998: 35-39.8 Kiss P. 2002

2

A történeti megismerés sajátosságai 2. Horváth Ákos

Elsőként egy nagyméretű, apszissal záródó, mozaikpadlóval ellátott terem került elő a

feltárásokon, melyet Quirinus püspök bazilikájaként azonosítottak, de később kiderült, hogy

ez a mozaikpadlós terem egy palotakomplexum része volt, melyet valószínűleg a III-IV.

század fordulóján építettek. A palotát

Constantinus (i.sz. 306-337) császár uralkodása

idején kibővítették, ekkor épülhetett az uralkodói

fogadóteremnek tekinthető csarnok. A legnagyobb

feltárt pannóniai terem padlóját akantuszindával

szegélyezett, geometrikus motívumokkal illetve

növényi és állati ábrázolásokkal díszített mozaik

fedte. A palotaegyüttes létesítésekor több épületet megszüntettek. Az épület részeként emeltek

egy a fűtési rendszere és szigetelése alapján magánfürdőnek tartott oktogonális épületet. A

palota bővítése egyetlen épületet nem érintett, mégpedig a Mercurius-szentélyt, melyben

számos Jupiternek és Mercuriusnak szentelt oltárt, szobrocskát és egyéb ólomból készült

fogadalmi tárgyakat találtak. 9

A szentélytől nyugatra található a város védőfala, melynek egyik négyszögletes tornya is

előkerült. Egy nagyfelületű útkereszteződés délkeleti sarkában állt a vámház. A korábban

előkerült feliratok alapján sejteni lehetett, hogy Savariában vámállomás működött, a pontos

helyét a városfal nyugati oldalán előkerült rendkívül ritka vámbélyegző mutatta meg.10

A Borostyánkő út fontos szerepet játszott mind hadi mind kereskedelmi szempontból, hiszen

rajta keresztül el lehetett jutni Arrabona, Aquincum és Sopianae felé is. Több helyen is

előkerültek részei a mai Szombathelyen. Látható egy része a Romkertben, egy része a Fő

téren és legújabban a Rákóczi utcával

párhuzamosan is egy részlete a mai Képtárig. A

Borostyánkő út a külvárosban 12 méter, míg a déli

városkapun belül 6,6 méter, ez jól mutatja mennyire

nem volt egységes a savariai utak szélessége. Egy

savariai városi utca 5-6 méter széles. A

Borostyánkő utat bazaltkővel burkolták, melyhez a

nyersanyagot a közeli Ság hegyi bazaltbányából

szerezték.11

9 Kiss P. 200210 Kiss P. 200211 Kiss G. − Tóth − Zágorhidi Czigány 1998: 40.

3

A történeti megismerés sajátosságai 2. Horváth Ákos

A savariai Iseum létezéséről már a XVIII. Században tudtak Szily János püspök révén. 1955-

ben tárták fel Szentléleky Tihamér vezetésével, majd Hajnóczy István tervei alapján

rekonstruálták.12 Ezt a díszes csarnokot 6 méter magas gránitoszlopok tartották, melyek

előkerüléséről már írtam. A pillérek két hajóra osztották a

csarnokot, mely a belső udvar és a szentély felé nyitott volt.

Az Iseum központi szentélyének márványból és mészkőből

faragott domborműves díszítése egyiptomi és római isteneket

ábrázol, mely jól kifejezi az egyiptomi vallásosság római

istenvilágba történt befogadását.13

Az bizonyos, hogy Savariat városfal vette körbe, több kapuval. Ezeket Szent Quirinus

szenvedéstörténetéből és egy 374-es esemény elbeszéléséből ismerjük. Ma a városfalak és a

városkapuk kutatása nagyon a kezdeteknél tart, ezért sem pontos helyük, sem az építési idejük

nem határozható meg.14

A dolgozatomban említett tárgyi emlékeket sajnos nem láthattuk a múzeumokban, de

így is rengeteg információval gazdagodhattunk a Romkertben az idegenvezető által

elmondottakból. Láthattuk élőben a Borostyánkő utat, illetve a teljesen rekonstruált Iseumot

is, melyekről oktatóink és kísérőink segítségével még többet megtudhattunk. Véleményem

szerint, bárkinek, aki érdeklődik a

történelem iránt, a hideg fut végig a

hátán, amikor belegondol, hogy ezek az

építmények már több mint másfél

évezrede is ott voltak és éltek itt,

ugyanúgy léptek a Borostyánkő útra, mint mi. Szombathely egy római kori emlékekben

kifejezetten gazdag város és egy hatalmas élmény volt megtekinteni ezeket az eddig csak

képen látott objektumokat.

12 Kiss P. 200213 Kiss G. − Tóth − Zágorhidi Czigány 1998: 44.14 Kiss G. − Tóth − Zágorhidi Czigány 1998: 47-48.

4

A történeti megismerés sajátosságai 2. Horváth Ákos

Felhasznált irodalom Kiss Gábor − Tóth Endre − Zágorhidi Czigány Balázs 1998: Savaria − Szombathely

története (A város alapításától 1526-ig)

Szombathely, 10-48.

Kiss Péter 2002: A római kori Szombathelyt bemutató kiállítóhelyek

http://ookor.freeweb.hu/archive/cikk/2002_1_kiss.html

Letöltés dátuma: 2011. október 6.

5