Őrségi látnivalók, emlékek

Egy éve történt, hogy javaslatommal meggyőzve Horváth Attilát, Magyarországegyik legszebb táján, az Őrségben tartottuk a kihelyezett pályázatimunkabizottsági értekezletet. Erről készítettem egy beszámolót és egy ajánlót azŐrségről.

Kirándulásunk első részéről, a Gébárti tóról érdemes tudni, hogy Zala megyeegyik legszebb, mesterséges kialakítású tározója azalaegerszegi Gébárti tó. Két kisebb patakfelduzzasztásával hozták létre. A 31 hektárosvízfelület különösen napsütésben ragyog csodásanaz erdők rejtekén. Parkosított környezete kellemeskikapcsolódási lehetőséget kínál a fürdőzők, vízisportot kedvelők, valamint a horgászok számára. Ató körüli területen sétautak vezetnek, félszigetén

szabadtéri strand, a vízparton kemping található. Környéke az elmúlt évek soránkedvelt pihenő-és szabadidő övezetté vált, aquapark és termálfürdő várja azidelátogató vendégeket. A tóban fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa.

A gébárti liget egyik nagyon szép látnivalója,melyet meg is csodáltunk, a Boldogasszonykápolna, melyet a neves építész, Makovecz Imrehalála előtt néhány évvel tervezett. Az épület azorganikus építészet jegyeit viseli. A kápolna a fáklombkoronája közül kibukkanó, felfelékeskenyedő, hatszögletű tornyával hívogat.Megcsodáltuk különleges belső terét is, melyetritmikusan ismétlődő pieta-körvonal díszít.

Ezt követően utunkat a szálláshelyünk feléfolytattuk, a hegyhátszentjakabi VADÁSAPANZIÓHOZ. A szobák elfoglalása után sétáttettünk a Vadása tó partján, gyönyörködtünk atáj szépségében. A pihenni vágyó ember részéreitt nagyszerű felüdülést nyújt az Őrség csendje.

Másnap reggeli után az Őrség felfedezésével folytattuk utunkat. Az időjárás iskegyes volt hozzánk, mert eső nem esett, a nap kisütött. Az első célpontunkVELEMÉR volt.

Ez a kis őrségi falu, büszkélkedhet Magyarország egyik legjelentősebb középkoriromán stílusú műemlékével, a Szentháromság-templommal. A templom történetét is megismerhettük a templomidegenvezetőjétől, Szabó Elekné, Ica nénitől, aki a templom leírásáról és a híres freskóiról a következőketmesélte el: A veleméri Szentháromság templomépítésének pontos ideje nem ismert, de feltételezhető,hogy építését – vagy elődjének építését – Szent Istvánrendelte el, hiszen Velemér akkoriban 10 falunak voltközpontja. Stílusa alapján feltételezhető, hogy az 1200-as évek második felében épült. Oklevélben először1360-ban említik, freskóit – a világhírű – Aquila Jánoskészítette 1377–78-ban, aki a templom északi falánönmagát is megörökítette. A katolikus templom a XVII.században református tulajdonba került, ekkor meszelték le díszítéseit is, majdkésőbb újra a katolikusoké lett. A templom kivételes művészi értékeire az 1800-as évek második felében a híres műemlékvédő Rómer Flóris és a helyi tanítóGózon Imre hívták fel a figyelmet.Az egyhajós, egy tornyú épület kőből és téglából épült. Az eredeti fazsindelyt arestauráció során cserépre cserélték. A templom keskeny ablakai tervezetten,meghatározott időpontokban engedik be a napfényt az épület belsejébe.A templom külső falán, a hajó sarkainál három faragott emberfejet láthatunk. Azegyik fejre a nyári napfordulókor süt a nap, télen árnyékban van, míg a másikra atéli napfordulókor süt a nap, a harmadikat pedig a téli napfordulóvégén világítjákmeg a napsugarak.A templombelső falfestményei közül ma már sokhomályosan látható és töredékes, de nagy részük jóállapotban kápráztatja el a látogatót. Az eredetinekmegfelelően a templom őrzi régi képét éshangulatát.A szentélyben az ablak két oldalán az Angyaliüdvözlet jelenetét láthatjuk, fölötte pedig Veronikakendőjén Krisztus arca rajzolódik ki. A boltozatona négy evangélista szimbolikus ábrázolását festette meg a művész, bika, sas,szárnyas oroszlán és szárnyas ifjúképében. Balra a szakállas arc Aquila Jánosönarcképe, mellette a Szent Bölcsesség nőalakja. Az épségben maradt bibliai jelenetek közt figyelemre méltó még az utolsó ítélet

ábrázolása az üdvözült és a kárhozott lelkekkel, ill. a hajó bal oldali falántalálható Szent Miklós legenda ábrázolása.Minden bizonnyal ősi hagyomány a naptiszteletre lehetőséget adó alaprajz.Megfigyelték, hogy a téli napforduló hajnalán besütő nap a Madonna ölébenlátható gyermek Jézust világítja meg. Ennek nyomán két csoportkülönböztethető meg; az "égi"jellegűek, illetve az alsó képek a teremtett világrendjét közvetítik. Ez a zodiákust, és a négy elem rendszerét jelenti. Egyes képekazonosíthatók a Tejút csillagképeinek főbb csoportjaival, másrészt utalás láthatóa magyar történelem folyamatára, folytonosságára is.A nyári napforduló idején az első fény a Madonna köpenye alatt bújó bűnösöketvilágítja meg - jelezve, hogy ekkor számukra is van kegyelem. A mozgófénysugár később a küszöbön áll meg, kijelöli a templom hosszát, az utolsó pediga szentély és a diadalív sarkában fogy el. Napéjegyenlőség idején az utolsósugarak egyszerre világítják meg Szent Lászlót és a megfeszített Krisztust. A téli napforduló idején a fény végig az északi falra esik. A legkeletibb ablakonbejutó sugarak délben a hajó és a szentély határán érik a padlót, és végül aszentségházban halnak el.

Ebben a gyönyörű környezetben egy egész napot is el lehetne tölteni, de az időnkrövidsége miatt további látnivalók után indultunk.

A következő állomásunk a Szalafő-Pityerszer volt:

Az Őrségi Népi Műemlék együttes a Felsőszegitanösvény mellett található. A Tájegységrejellemző építészeti sajátosságok mellett múzeum,szatócsbolt és büfé várja az idelátogatókat.A hét,jellegzetes őrségi településből, szerből álló SzalafőPityerszer névre hallgató része egy kicsi skanzen.Különlegességét az adja, hogy más skanzenekkelellentétben itt az épületek máig az eredetihelyükön vannak. Az Őrségi Népi Műemlék együttes épületei az

1700-as évekbeli állapotot őrizték meg. Az épületek ma is az eredetikörnyezetükben, korhű berendezéssel állnak a látogatók rendelkezésére.A pityerszeri szabadtéri múzeum legrégebbi épülete az egyszerű, zsúpfedelesboronaház, a Csordás-ház. Ez a fajta épület az első háztípusok egyike, ahonfoglalás kori jurtákat váltotta fel. A meglehetősen kezdetleges épület egyetlenhelyiségből áll, és itt alakították ki a kémény nélküli tűzhelyet, mai szemmelnézve nehezen képzelhető el az élet ebben a füstölt, döngölt padlójú, bútornélküli házikóban.

A skanzen nevezetességei közé tartozik még a„kerített ház” és az „emeletes kástu”. Ezek azországban csak itt találhatók. A kerített házak az1800-as években terjedtek el, az udvart azépületek három oldalról, U alakban vették körül,elöl pedig zárható kerítést helyeztek el.A kástu jellegzetes őrségi épület, a háztólkülönálló éléskamra, amely lehetett emeletes ésföldszintes. pityerszeren mindkettő típusmegtalálható. A fából készült, zsúppal fedett építmény az emberek és állatokélelmének és a vetőmagoknak a tárolására szolgált. Ebben helyezték el a családegész évi élelmiszerkészletét.A kástu mellett látható az úgynevezett tóka, az őrségi parasztporták jellegzetestartozéka. Ez tulajdonképpen egy, az agyagos talajba ásott, vízzel teli gödör;amely az állatok számára szükséges itatóvíz gyűjtésére és tárolására szolgált. Haa szükség úgy kívánta, a vizét főzésre, vagy mosásra is felhasználták.Ismét gazdagabbak lettünk egy fantasztikus élménnyel.

A kis csapat a sok látnivaló után nagyon megéhezett, így betértünk a Bognárétterembe.Ez az étterem az Őrség központjában, Őriszentpéteren, a falu központjától 700méterre található, mely nyugodt, családias hangulatú étterem. Üde színfolt azéttermet körülvevő zöldövezet, a muskátlis ablakok, a gyerekek számárakialakított kis játszótér, kerthelyiség. Az étlapon megtalálható a hagyományosmagyar konyhaművészet elemei, illetve az Őrségre jellemző, helyi tájjellegiételkülönlegességek, mint az Őrségi gombaleves, Pejsli, hajdinás vargányaleves,vasi paprikás pecsenye, szarvas pörkölt dödöllével, őrségi tökös-mákos rétes. Vansvédasztalos lehetőség is.

Utunkat folytatva Magyarszombatfára érkeztünk aCzúg Dezső emlékházhoz, ahol nagy szeretettel éspálinkával fogadott a keramikus lánya Mária és vejeErnő. A Czúg emlékszobát Czúg János lánya, Mária ésveje Fullár Ernő hozták létre. Mária elmesélteMagyarszombatfa és a Czúg család történetét.Magyarszombatfa az Őrség déli csücskébentalálható, a Welemer völgyben.A település szerkezete részben utcára épült házakból,részben e házak melletti sikátoron át megközelíthetőegy vagy több ház összességéből áll.

A keveset termő, sovány földek mellett az agyag nagyon sok családnak nyújtottezen a tájon megélhetést. Több mint 700 éves hagyomány itt a fazekasság, elsőokleveles említése 1366-ból való. Az itt lakó gerencsérek valaha megrakottszekereikkel messzi vidékeket is felkerestek, hogy az általuk készítettcserépedényeket gabonára cseréljék. Az árban úgy szoktak megegyezni, hogy avevő kétszer, háromszor teleöntötte a megvásárolni kívánt edényt búzával. Agerencsérek mindig könnyen eladták a portékájukat és tele szekérrel jöttekhazafelé.

Ha sétára indulunk a faluban, ma is tapasztalhatjuk,mennyire él a régi hagyomány. Lépten-nyomonszemünkbe tűnnek a fazekas műhelyek cégérei, régifazekas dinasztiák adják tovább generációról generációraa hagyományos tudást. Kis műhelyekben, polc-sorralellátott üzlethelyiségekben kínálják a mai kor igényeiszerint elkészült mázas és máztalan edényeket:korsókat, tálakat, tárolókat, tartókat, amelyekbe aztántetszés szerint tehetünk tejet, tojást, hagymát, krumplit,szűrhetünk tésztát, de akár használhatjuk tolltartónak,virágedénynek is. A község kézműves tevékenységétmutatja be a Fő út 52. szám alatt található Fazekasház. A múlt századi,három helyiségből álló szegényparaszti házat 1974-ben állították helyre, majd1996-ban újították fel. A népi műemlék lakóház az itt élő gerencsér családmindennapjaiba enged bepillantást. Czúg János és testvére Dezső a gerencsérmesterséget felmenőiktől sajátították el. A népművészet mesterei lettek, emellettTófejen az ipari kerámiagyártásban is számos újítást vezettek be.

Másnap Lenti volt a következő úti célunk, hogymegnézzük és elutazzunk a csömödéri kisvasúttal,amely a göcseji táj egyik különlegessége. Errőlérdemes tudni,hogy a CsömödériÁllami ErdeiVasúté a leghosszabb

kisvasúti hálózat Magyarországon. A Zala megyében találhatórendszer109 kilométer hosszan kanyarog a zalai dombok

között. Vonalai hangulatos településeken áthaladnak, számos turisztikai látnivalót kínál.

Énekeltünk, sokat nevettünk, és csodáltuk atermészetet, a madarakat, a vadakat és a festői zalai tájat. Egy kis őzikének isintegettünk.

A kanyargó kisvasúton, Lenti-Mumor-Zajda-Doboskert-Nyúldomb-Csömödér utaztunk. A csömödéri vasútállomáson leszálltunk és a büfébenfelfrissítettük magunkat, majd visszaindultunk Lentibe a kiindulási pontunkra.

Az élményt leírni nem lehet, ezt át kell élni.

Az erdei jó levegő meghozta a csapat étvágyát, így felkerestük Lenti hegylegjobb éttermét a HUBERTUS FOGADÓT. Az ételek nagyon finomakháziasak voltak, a kiszolgálás gyors és figyelmes volt.

E festői tájegységek melyeket a három nap folyamán láttunk és átéltünk eszavakkal zártuk:

„ Ezek azok a helyek ahová mindig visszavágyunk!”

Mogyorós Jánosné Éva