RÓMAI KORI LÁDIKAVERETEK

Készítette: Nagy Szilvia

Ládika

- Latin neve arca, arcula

- Mérete 28×28×30 cm

-Tárolásra, megőrzésre használták

-Fából készült

-Vas- vagy bronzveretekkel díszítették

-Oldallapokat vasszögek, vaskapcsok és vaspántok tartják össze

-1-3 füle van, ezeknek az anyaga bronz vagy vas. És sima, díszítetlen vagy állatalakos

Ládika

-Teteje nyitható-zárható volt

-Zárszerkezet bronzból, gyűrűskulcs v. állatalakos nyélben végződik, ezek öntöttek és vsz. helyben készültek

-Ládikát valamilyen érték megőrzésére használták

-Magáncélú felhasználás gyakorlati jellegű (ékszer, pénz, piperecikkek, okmány, stb.)

-Hivatali célú felhasználásnál a szimbolikus jelentőség dominál: szövetség, hűség, lojalitás megtestesítője

-Sajátos funkciójú tárolóeszköz a téglatest alakú dobozka, két rekesze van:

- egy négyszög alakú, rendeltetése ismeretlen

- másik kör alakú, ebben festék került elő

Ládika

-Sajátos dobozok másik fajtáját orvosságos és festékes doboznak is használták

-ez vékony bronzlemezből

-tolótetős és skatulya rendszerű változatok vannak

-3-5 rekeszesek

-dupla falak között agyag v. más anyag van

-minden rekeszen külön kis ajtócska van, amit fogantyúval kell kinyitni

-porokat tartottak bennük

-orvosságos dobozkák műszerekkel együtt kerültek elő

-Pannoniában Brigetio, Aquincum, Intercisa

Ládika

-Császárkor elején még egyszerű, díszítetlen, nyitható-zárható tetejű fadoboz, ilyeneket trákiai sírokból, noricumi és pannoniai sírkövekről és sírokból ismerünk

-Kora császárkorban egyszerű geometrikus mintájú vas-, és bronzveretek kerültek az előlapokra

-Késő császárkorban gazdag, figurális ábrázolásokkal ellátott bronzveretsor, ezekből a többi tartományhoz képest sok került elő Pannoniában

-Vsz. állami és magánkézben lévő műhelyek egyaránt készítettek ládikavereteket

Ládikaveretek

-A ládikák előlapját trébelt vas-, bronz-, és ezüstveretek v. faragott csontlemezek díszítették

-Gyakori motívumok: tulipánkehely, gyöngysor, tojássor, csavart kötéltag, levél, szőlőinda, körkörös domborítás

-figurális ábrázolás:

-mitológiai

-hivatalos állami élet propagandaképei: Concordia jelképek v. lojalitás szimbólumai vannak, lovas császár, vadászjelenetek

-ókeresztény szimbólumú: Jópásztor, Mózes vízfakasztása, vak meggyógyítása, Péter és Pál apostolok, Dániel az oroszlánbarlangban, kánai mennyegző, csodás kenyérszaporítás; megjelenési formájuk: metopé, medallion, fríz

Ládikaveretek

-A törékeny, vékony lemezborítás helyhez kötött mesterség, nem nomád lovasnép ipara

-De ők is űzték ezt a mesterséget hazájukban és olyan helyeket, ahol sokat tartózkodtak

Keresztény motívumok

-Nincsenek kizárólagosan csak biblikus jelentű veretekből álló ládikák (Gáspár D.)

-Csak keresztény ábrázolás a kisebb töredékeken jön elő, nagyon valószínű, hogy a sértetlen vereteken legalább egy klasszikus mitologikus jelenet van

- Jópásztor, Mózes vízfakasztása, vak megygógyítása, Péter és Pál apostolok, Dániel az oroszlánbarlangban, kánai mennyegző, csodás kenyérszaporítás

Keresztény motívumok

-„XP”:

-a betűpár használata nem csak 323 után és csak keresztény közegben van jelen

-feltűnik Tarianus (249-251) érmein is, aki a keresztényüldözők közé tartozott: vsz. propagandaeszközként használta, hogy saját keresztény katonáit biztosítsa

-tehát keresztény és pogány közegben is ugyanúgy alkalmazták

Keresztény ábrázolásos veretek

Dunaújváros

-nagyon kicsi töredék maradt meg

-ládika teteje

-a látható rész a lemez pereme „tojásfűzérrel” díszítve

-feltehetőleg Péter és Pál képe lehetett rajta

-a ládikát feltehetőleg tömjén tárolására használták

Dunaújváros

-1912-ben került elő

-szélessége 4,8 cm

-a metopén látható jelenet: kánai mennyegző, kétszer a Jópásztor, vakon született meggyógyítása

Dunaújváros

-1949-ben került elő

-Mózes-Jézus ábrázolás

-felirat: ZESU

Ságvár

-Lázár feltámasztása

-XP

-Krisztus alak

Pogány és keresztény motívum együttes alkalmazása

Császár-1. sír

-ábrázolás: a Jópásztor, Dániel az oroszlánbarlangban, Ábrahám áldozata medallionokban

-a medallionok mellett delfin, csillagok és egy kis körben mellkép

-szerepelnek rajta a hét napjainak védőistenei: Saturnus, Sol, Luna, Mars, Mercurius, Iupiter, Venus

-a ládika díszítését bacchikus jelenetek és állatfríz egészíti ki

Dunaújváros

-négyszögletes gyöngyszegélyben egy lovon ülő császár alakja

-vágtató ló alatt egy kutya és egy őz

-a jelenet felett egy korsó két delfinnel

-felirat: VIVAS VINC

Dunaújváros

-A feltételezett rekonstrukció alapján a láda szélét egy derékszögű szegély keretezi

-háromszor Mars, kétszer Mercurius, kétszer Iupiter, egyszer Minerva

-2 medallion egymás alatt, benne ülő Orpheus

-medallionokon kívül XP jel és egy galamb látható

-Orpheus jelent alatt: Lázár feltámasztása, Jópásztor, Jónás a cetben, vízfakasztó Mózes, Mózes az égő csipkebokornál, vak meggyógyítása

-a jelenetek között keresztezett szalagszerű dísz

Dunaújváros

-jelenetek vízszintesen sávozott részben vannak

-futó állatok sora, alatta medallionokban egy medúzafej, egy női arckép, Péter és Pál arckép

-utána egy biblikus jelenetsor: Dániel az oroszlánbarlangban, Mózes vízfakasztása, kánai mennyegző

-medallionok közötti rész delfin, gyík, méh, madár ábrázolással van kitöltve

Kisárpás

-Paulovics István ásatásán került elő ismeretlen körülmények között

-a veret erősen töredezett, ezért nehéz a képek értelmezése

-férfialakot Mózesnek értelmezik

-hozzátartozik egy állatfríz és 2 medúzafej

Szentendre

-állatfrízben kutya és szarvas

-nagyobbik medallionban Iupiter ül Victoriával a jobbon

-sas lábában diadalkoszorú

-hátuk mögött, trón mellett egy lándzsa ovális pajzzsal

-a fősor alatt egy villám ábrázolás

-a hullámvonallal keretezett szögletes lemezen mindkét medallionban Dániel és halottfeltámasztás, ill csodálatos kenyérszaporítás és egy szakállas Hercules alak látható

-felirat: INVICTO CONSTANTINO FELIC..ATI

Felhasznált irodalom

-Gáspár, Dorottya: Spätrömische Kästchenbeschläge in Pannonien, Szeged, 1971.

-Mócsy András: Pannonia régészeti kézikönyve, Bp, 1990.

-Gáspár Dorottya: Pannonia régészete, Debrecen, 2006.

-Hampel József: Császári sírleletek III., ArchÉrt. 1902.

-Paulovics István: Későrómai és koranépvándorláskori ládikaveretek, ArchÉrt. 1940.

-Nagy Lajos: Keresztény-római ládaveretek Szentendréről, Pannonia 1936