Összefoglaló diplomás pályakövetési rendszer (dpr ...¡nyok/tÁmop_kiadv2.pdf4 tisztelt...
TRANSCRIPT
Összefoglaló
Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) felméréseiről
2011 - 2012. május
II. kötet
TÁMOP -4.1.1. A-10/1/KONV
MISKOLCI EGYETEM
3515 Miskolc-Egyetemváros
2012
2
Szerkesztette:
Prof. Dr. Szintay István
Ligetvári Éva
Marciniak Róbert
Készítette:
Ligetvári Éva
Marciniak Róbert
Prof. Dr. Szintay István
Várföldi Krisztián
3
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS ÉS GÓLYATÁBORI FELMÉRÉS 2011. 5
2. KIMENŐ MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS 2011. DECEMBER 7
3. DPR A felmérés FSZ képzés - A 2010-ben végzett hallgatók eredményeinek
elemzése 9
4. DPR A felmérés SZT képzés - A 2010-ben végzett hallgatók eredményeinek
elemzése 10
5. DPR A felmérés PhD képzés - A 2010-ben végzett hallgatók eredményeinek
elemzése 12
6. 2011-ben végzés előtt állók motivációs felmérése – FSZ és SZT képzés (2011) 13
7. 2011-ben 1. éves hallgatók motivációs felmérése – PhD képzés (2011) 14
8. 2011-ben 1. éves hallgatók motivációs felmérése – SZT képzés (2011) 15
9. Végzett PhD DPR (A) hallgatói felmérés (a végzést követő 1 éven belül) 16
10. Végzett PhD DPR (B) hallgatói felmérés (a végzést követő 3 éven belül) 16
11. Végzett PhD DPR (C) hallgatói felmérés (a végzést követő 5 éven belül) 19
12. Végzett SZT DPR (A) hallgatói felmérés (a végzést követő 1 éven belül) 20
13. Végzett SZT DPR (B) hallgatói felmérés (a végzést követő 3 éven belül) 23
14. Végzett SZT DPR (C) hallgatói felmérés (a végzést követő 5 éven belül) 25
15. Végzett FSZ DPR (A) hallgatói felmérés (a végzést követő 1 éven belül) 27
16. Kimenő motivációs (a végzés előtt állók) felmérése FSZ és SZT képzés 29
17. Közbülső motivációs felmérés SZT képzés (az 1. éves hallgatók felmérése) 31
18. Közbülső motivációs felmérés PhD képzés (az 1. éves hallgatók felmérése) 32
4
Tisztelt Olvasó!
A Miskolci Egyetem közel 10 éve jelentős feladatokat lát el a felsőoktatás
minőségfejlesztése, annak módszertani és intézményi megvalósítása tekintetében. Ennek
egyik jelentős állomása volt a minőségfejlesztési HEFOP program, amely eredményeként
konzorcium vezetőként irányította a Magyar Felsőoktatási Intézmények UNI-EFQM
kidolgozását és 2008-ban ennek eredményeként elsőként nyerte el a Felsőoktatási Minőség
Díjat.
A TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0016 és a TÁMOP-4.1.1.A-10/1/KONV programok keretében a
DPR vizsgálatok és a Motivációs elemzések módszertanának teljes körű kifejlesztése és a
Miskolci Egyetem minőségbiztosítási rendszerébe való integrálása történt meg. Jelen
kiadványban a DPR és motivációs vizsgálatok 2011 - 2012.május időtartamra eső
eredményeiről adunk összefoglalást.
Kérjük, és kívánjuk minden partnerünknek, olvasónknak, hogy a tényadatok és elemző
megállapítások tekintetében továbbra is segítsék munkaerő-piaci kapcsolataink és a képzés
színvonalának emelését szolgáló akcióinkat.
Az együttműködés erősítésében bízva
Üdvözli Önt
Dr. Szintay István s.k.
a Minőségbiztosítási Bizottság elnöke
5
1. BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS ÉS GÓLYATÁBORI FELMÉRÉS 2011.
1.1 Kapcsolódás az intézményhez
A kérdőívet 848 fő töltötte ki, 462 hölgy adott választ (55,3%). 76,1% BA/BSc, 14%
MA/MSc, 10% egységes és osztatlan képzési formában, 68,2% nappali, 31,4% levelező
tagozaton, 39,6% költségtérítéses finanszírozási formában tanul. A kari válaszadási
hajlandóságok százalékát a következő táblázat tartalmazza:
1. táblázat: Válaszadók kari megoszlása
Kar Válaszadási hajlandóság %-
ban
ÁJK 19,1
BTK 12,9
BBZI 1,4
CFK 0,9
EK 6,6
GÉIK 26,3
GTK 21,9
MAK 4,0
MFK 6,8
1.2 Pályaválasztás
A válaszadók lakhelyük szerint 69,2 százalékuk Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, ráadásul
ebből 25,5% miskolci lakos. Középiskolai végzettségük tekintetében a megkérdezettek
között nagyobb arányban voltak a gimnazisták (61,3%) és kisebb részben a
szakközépiskolások (38,7%).
Középiskolai tanulmány vonatkozásában elmondható, hogy a diákok majdnem fele (48,9%-
a) nem vett részt semmilyen speciális képzésben. Műszaki ismeretei 15,3%-nak vannak,
kéttan-nyelvű oktatásban részesült 14,2% és 14% rendelkezik közgazdasági
előtanulmányokkal. Csekély arányban jelenik meg a kereskedelmi és idegenforgalmi-
vendéglátóipari és művészeti előképzettség (4,7-4,5-6,1%).
A hallgatók közel fele (49,3%) a válaszadás évében érettségizett és felsőoktatási
tanulmányait a Miskolci Egyetem kezdte meg, ugyanakkor 26,8% több, mint öt éve. 32,9%
már tanult korábban felsőoktatási intézmény, és a 276 fő közül 127 már korábban is a
Miskolci Egyetemen.
6
Fontos adat, hogy a fiatalok közel egyharmada már az általános iskolai tanulmányai végén
elkezd gondolkodni későbbi szakmájáról, ugyanakkor a maradék kétharmaduk csak
középiskolás évei során foglalkozik először ezzel a kérdéssel. Első információikat a
kortársak, osztálytársak, barátoktól (55,3) szerzik, csak őket követik a tanárok (49,8%), a
szülők (48,6%), a felvételi tájékoztató (48,2%) és az internet (43%). (A nyomtatott sajtó,
valamint a TV, rádió 10% alatti hányadot ért el ebben a kérdésben.)
A pályaválasztás mellett a válaszadók több mint fele (52,1%) azért döntött, mert a szakma
elismertsége vonzó. De fontos szempont a szakma anyagi megbecsülése (41,3%), és a szinte
ugyanekkora százalékban jelenik meg a saját korábbi élmény. A családi minta alapján
kevesebb, mint a válaszadók negyede (22,2%) hozta meg a döntését. A válaszadók több,
mint fele (53%) a pályaválasztáskor, továbbtanuláskor céltudatos volt, és 31,4 százaléknak a
megszerzett információk segítettek a döntésben.
1.3 Felsőoktatási intézmény-választás és motiváció
A kari nyíltnapon a kitöltők közel 66%-a nem vett részt.
A Karról kialakult képet leginkább a Miskolci Egyetemre járó vagy az egyetemen végzett
hallgató(k) véleménye és az egyetemi rendezvények befolyásolják, de az átlagértékek nem
mondhatóak magasnak, 3,3-2,8. Legkevésbé van véleményformáló hatása a „Kutatók
éjszakája” kari rendezvényeinek, a pályaválasztási kiállítások és börzéknek, valamint a
középiskolai kari tájékoztatóknak (2,1-2,4-2,4).
A Kar választására elsősorban a képzés jó híre és minősége (39,3%), másodsorban földrajzi
közelsége (24,9%), harmadsorban a szakirány választás biztos lehetősége miatt esett a
választás (20,9%). A válaszadók 37,2%-a tervez külföldi képzésben való részvételt a
tanulmányai során, míg a további tanulmányok tervét 47,9% jelölte meg, ami főleg
MA/MsC-s képzési szintet (79,4%) és 16,8%-ban PhD képzést takar. (3,8% posztgraduális
képzésben gondolkodik a további tanulmányait illetően.)
A válaszadók ötös skálán 3,7-re minősítették annak a valószínűségét, hogy a végzés után egy
éven belül képzettségüknek megfelelően fognak tudni elhelyezkedni. Leginkább a
versenyszférában 44,6%, közigazgatási szférában, 13,5% és államigazgatási szférában 10,6%
való elhelyezkedésben gondolkodnak. 84,2% teljes munkaidős, 9,8% pedig saját
alkalmazásban szeretne dolgozni. A külföldi munkavállalás gondolata a válaszadók több
mint felénél felmerül, 52,6%-nak megfordult a fejében.
A diplomás léttől leginkább a következő előnyöket remélik:
magasabb jövedelem: 77%
jobb életszínvonal: 97,3%
könnyebb munkaszerzés: 36%
Korábban, a szakterületéhez kapcsolódó munkát még a kitöltők 67,6 %-a nem végzett. A
szakterület anyagi és társadalmi elismertségét közel azonosra minősítették a hallgatók, a
megbecsültnél kicsit pozitívabb minősítést, 3,4-3,5 átlagértékeket mutat.
Álláshoz jutásnál a leginkább befolyásoló tényezőknek a képzettséget-diplomát,
kapcsolatokat-ismertséget, nyelvismeretet, szakmai gyakorlatot-tapasztalatot sorolták fel.
7
1.4 Gólyatábori elégedettség vizsgálat
A kari gólyatáborban a válaszadók több, mint egyharmada vett részt (38,5%). Leginkább
elégedettek a gólyatábori szabadidős tevékenységekkel, a Gólyatábor helyszínével,
időpontjával, a és a Gólyatábor és a Karról kialakult kép befolyásával voltak a részt vevők,
ezek a válaszok 4,7-4,4 átlagértékeket mutatnak. Legkevésbé elégedettek az ellátással,
szakmai programokkal, valamint az egyetem bemutatásával, és a kari tájékoztató
előadásokkal voltak a gólyák, de ennek ellenére ezen válaszok eredményei is jónak
minősíthetőek, 4-4,1 skálán mozognak. A gólyatáborral kapcsolatban beérkezett javaslatok
és észrevételek elsősorban a programok sűrítését szorgalmazzák. A befizetett összeggel
arányosnak találta a válaszadók 84,6%-a a szolgáltatásokat.
2. KIMENŐ MOTIVÁCIÓS FELMÉRÉS 2011. DECEMBER
2.1 BA/BSc, MA/MSc, Hagyományos képzés
A hagyományos, BA, MA képzés esetében 340-en töltötték ki a kérdőívet, ami 31%-os
válaszadási aránynak felel meg. A válaszadók 56%-a férfi, és körülbelül ilyen arányban van
a valamilyen típusú gimnáziumból érkezettek aránya is.
A kérdéscsoportokra képzett globális indexek a közepestől kedvezőbb értékeket mutatnak,
3,4- 3,7 ahol 3,4 értéket a hallgatói és szolgáltatói infrastruktúra, kulturális, sportolási és
ösztöndíj lehetőségek kapta, míg 3,7 az intézmény külső megítélése. Ez alól kivételt a
munkaerő piaci kivezetést támogató kérdések csoportja képez, amelyet negatívabban ítélnek
meg a válaszadók, átlagosan 2,7-re értékelték.
Az egyetem minden karáról érkezett válasz, igaz több esetben is csupán néhány fő válaszolt,
feltételezhetően ezen karok esetében nem indult keresztféléves képzés. ÁJK: 4 fő, BTK: 47
fő, BBZI, CFK: 1-1 fő, EK: 3 fő, GÉIK: 138 fő, GTK: 92 fő, MAK: 34 fő, MFK: 19 fő.
A válaszadók 75,1%-a BA/BSc, 13,4%-a MA/MSc, 5,9%-a egyetemi hagyományos képzési
formában tanul. 82,3% nappali, 17,1% levelező tagozaton illetve 1-1 fő esti és távoktatásban.
Az államilag támogatott formában tanulók aránya 72,6%.
45,3% 2008-ban kezdte meg tanulmányait az érintett szakon, 18,3% 2007-ben, további 10%
pedig 2010-ben, de 2002-ig előfordul a képzés évének megjelölése. A közepesen illetve jól
teljesítők aránya közel azonos, több mint 40 %, kiváló teljesítménnyel a válaszadók 10%-a
büszkélkedik. További, mesterképzésben történő részvételt 41% tervez ehhez a szakhoz
kapcsolódóan, míg több mint 10 % jelenleg is részt vesz, vagy másik szakhoz kapcsolódóan
tervez.
27 fő tanul párhuzamosan másik szakon is, 105 főnek van felsőfokú végzettsége, amit
elsősorban (71,4%-ban) BA/BSc illetve főiskolai vagy egyetemi hagyományos képzésben
szerzett. (15,2% - 8,6%).
A válaszadók nyelvtudása angol nyelvből 3,4-es, német nyelvből 2,3-as átlagértéket kapott,
mindkét esetben több mint 300 fő válaszolt. A többi idegen nyelv még kevésbé ismert a
kitöltők között. Felsőfokú tanulmányai 10 fő tanult külföldön, többségében egy szemesztert.
8
A válaszadók közel 40%-a dolgozik jelenleg is, a képzési tagozatok figyelembevétele alapján
elmondható, hogy a nappali tagozatosok több mint negyede dolgozik, feltehetően ők jelölték
meg a diákmunka, gyakornoki munka kategóriát a munkaviszonyra vonatkozó kérdés
válaszaként. 57 fő rendelkezik állandó jellegű és határozatlan időtartamú munkaviszonnyal.
A dolgozók 68,4-a főfoglalkozású dolgozónak tekinti magát, aki tanul is. A válaszadók által
végzett munkának legjobban a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok
felelnek meg az esetek több mint felében.
A kitöltők 80%-ának családjában nincs olyan személy, aki hasonló szakterületen szerzett
volna végzettséget, vagy dolgozna.
Az oktatáshoz-tanuláshoz szükséges erőforrások rendelkezésre állása, hozzáférhetősége
kérdéscsoportban (átlagértéke 3,6) a számítógéppel való ellátottság, illetve a tantermek
felszereltsége kapott gyengébb minősítést (3,3-3,4), míg a könyvtárak színvonalát, illetve az
épületek megközelíthetőségét, a felújítások ellenére is jóra értékelték a kitöltők.
A hallgatói és szolgáltatói infrastruktúra, kulturális, sportolási és ösztöndíj lehetőségek
kérdések között gyengébben szerepelt a szociális alapú támogatások rendszerének
igazságossága, a hallgatói önkormányzat tevékenysége, és a hallgatói önkormányzat szociális
juttatások és egyéb hallgatói szolgáltatások terén nyújtott tevékenysége, ezek még a közepes
értékelést sem érték el. (2,5 – 2,8). Ugyanakkor az intézményen belüli sportolási, szórakozási
és étkezési lehetőségeket jónak tartják a válaszadók. (4 – 3,8).
Az intézmény külső megítélésére vonatkozó kérdések közül a legelégedettebbek hallgatóink
az egyetemi légkörrel (4,1), az egyetem színvonalával, szívesen visszajönnének tanulni és
úgy érzik, hogy az egyetem igyekszik a regionális igényeket is kielégíteni (3,9), de az
intézményi demokrácia fejlettsége már csak 3,3-es átlagértéket mutat.
Ami az egyetemi évek, továbbképzésre vonatkozó kérdéseket illeti, a válaszadók elégedettek
az oktatók többségének szakmai felkészültségével (4,1), a választott szakma iránti
érdeklődésre is pozitívan hatott az egyetemi képzés (3,8), de a hallgató-centrikus, rugalmas
ügyintézésen (3) és az adminisztrátorok segítőkészségén (3,3) még lehetne javítani,
fejleszteni. A válaszokban az mutatkozik meg, hogy a hallgatók szerint az egyetem nem,
csak részben teremtett megfelelő feltételeket a szakma műveléséhez szükséges idegen nyelv
elsajátításához. A kitöltők 65%-a tervez iskolarendszerű tanulást a közeljövőben, közel 80%
mesterképzésben, lehetőleg (72,8%) államilag finanszírozott formában. 90% újra a Miskolci
Egyetemet választaná, és újra azt a kart, amin most végez.
A munkaerő-piaci kivezetést támogató kérdésekről az mondható el, hogy a válaszadók
keveslik az egyetem segítségét az elhelyezkedésben, illetve a képzés alatti munkalehetőségek
biztosításában (2,8 – 2,7). A válaszadók 80%-a végzést követő fél évben kíván
elhelyezkedni. A válaszadók több mint fele érezte szükségét annak, hogy az
elhelyezkedésben segítséget kapjon elsősorban cégelőadások, gyárlátogatások (29%),
állásközvetítés (~28%) formájában. Végzős hallgatóként pedig a munkaerő-közvetítés
(56,5%), tájékoztatás a továbbképzésről (47,4%) és a konferenciák, találkozók (40%)
szolgáltatásokat vennék szívesen igénybe a későbbiekben.
A nappali és levelező tagozatosok válaszaiban nincs olyan jellegű eltérés, amely ne a képzés
jellegéből adódna (pl.: levelezős – többen dolgoznak) és szignifikáns lenne, azonban az
egyetemi adatszolgáltatás kérdéseire elmondható, hogy a levelező tagozatosok minden
esetben pozitívabban értékeltek egy-két tizeddel.
9
2.2 FSZ-SZT képzés
A FSZ-SZT képzés esetében 12 kérdőív került kitöltésre, ami 33%-os válaszadási
hajlandóságnak felel meg. A kérdéscsoportokra képzett globális indexek kedvező értékeket
mutatnak, 3,5- 4,2 ahol 3,5 értéket a munkaerő-piaci kivezetést támogató kérdések kapták,
míg 4,2 az intézmény külső megítélése, valamint az egyetemi évek, továbbképzés
megítélésének értékelése.
Az oktatás tárgyi feltételeit, a szociális alapú támogatások rendszerék igazságosságát, egyéni
szakmai érdeklődés kielégítésének lehetőségét, a képzés alatti munkalehetőségek biztosítását
gyengébbnek érzik a kitöltők, 3,5-3,8, de a leginkább elégedetlenek a szakma műveléséhez
szükséges idegen nyelv elsajátítási lehetőségével (2), illetve az egyetem segítségével a
végzős hallgatók elhelyezkedését illetően (3,3).
A válaszadók megoszlása a következő: 7 fő ÁJK, 4 fő BTK, 1 fő GTK. 9 fő nő, 3 fő férfi. A
kitöltők háromnegyede szakközépiskolából érkezett. A válaszadók fele 2011-ben kezdte meg
tanulmányait, 1 fő 2009-ben, a többiek 2010-ben. 8 fő jó átlagos tanulmányi eredménnyel, 2-
2 fő közepes és kiváló eredménnyel végzi a szakot. A válaszadók negyede nem tervez
mesterképzésbe történő bekapcsolódást. A válaszadók fele hagyományos főiskolai képzésben
szerezte legmagasabb szintű végzettségét.
Ami a nyelvtudást illeti, a válaszadók elégséges szintre ítélik tudásukat (2,3) angol nyelvből,
német nyelvből pedig még kevesebbre, csupán 1,5-re. Érdekes, hogy egyéb nyelvnek 4 fő is
a jelnyelvet írta, amelyből tudásukat közepesre értékelték. Külföldön egyikük sem tanult.
8 fő dolgozik jelenleg.
2.3 PhD képzés
A PhD képzésre vonatkozóan mindösszesen egyetlen kérdőív került kitöltésre, így ennek
elemzése nem kerül bemutatásra, mivel az adatok nem relevánsak, nem lehet
következtetéseket levonni.
3. DPR A felmérés FSZ képzés - A 2010-ben végzett hallgatók
eredményeinek elemzése
A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) felméréseinket 2011. év tavaszán, Evasys rendszer
segítségével online módon kérdeztük le a Miskolci Egyetemen, jelen felmérés a 2010-ben
végzett felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók eredményeit mutatja be. A
megkereséshez a hallgatók által megadott Neptun tanulmányi rendszerben szereplő email
címeket használtuk. Mivel a kérdőív egyetlen egy kérdése sem volt kötelezően
megválaszolandó, ezért a válaszadók száma kérdésenként eltérően alakult.
10
1. ábra: Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a karon?
A GTK és BTK hallgatók nyilatkozata alapján a GTK-s hallgatók 100%-a nappali tagozaton
végzett. BTK-s válaszadóink 40%-a levelezőn, maradék 60%-uk pedig szintén nappali
tagozaton fejezte be tanulmányait.
Megkérdezett válaszadóink 100%-a államilag támogatott képzésben vett részt.
A válaszok alapján elmondható, hogy a BTK és a GTK karon lévő hallgatók eredménye
közel azonos volt a többi hallgatóval, csak kevés BTK-s diák mondhatja el, hogy szerinte
sokkal jobban teljesített, mint évfolyamtársai.
A válaszadó GTK hallgatók 100%-ban, és a BTK hallgatók 75%-ban szerezték meg a
diplomájukat az abszolutórium után. A megkérdezett hallgatók fele igen, másik fele pedig
nem kezdett el dolgozni a diplomája nélkül. Továbbá elmondhatjuk, hogy az a tapasztalat,
hogy a diploma hiánya nem feltétlenül okoz problémát a munkaerőpiacon az
érvényesülésben.
Valamennyi GTK hallgató tisztában van az egyetem alumni, öregdiák szervezetének
fennállásával, BTK-s válaszadóink 40%-a viszont nem tud annak működéséről. Az alumni,
öregdiák szervezet azonban nem mondható népszerűnek az egyetemi hallgatók körében, sem
a válaszadó BTK hallgatói, sem a GTK hallgatói között.
4. DPR A felmérés SZT képzés - A 2010-ben végzett hallgatók
eredményeinek elemzése
A szakirányú továbbképzés keretein beül a hallgatók jellemzően a levelezős tagozaton való
továbbképzést választották. A távoktatás formájú továbbképzéssel csak elenyészően éltek. Ez
több mint valószínű a képzési tagozat újszerűségének tudható be. Egyedül a BBZI hallgatói
végeztek esti tagozaton, ami a kar speciális voltának köszönhető.
0 20 40 60 80 100 120
Nappali
Esti
Levelező
Távoktatás
GTK
BTK
11
ú 2. ábra: Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a karon?
A Gazdaságtudományi Kar kivételével az összes karon a költségtérítéses képzési formát
választották a hallgatók. A gazdaságtudományi végzettségűek 12,5 %-a használt fel állami
támogatásttanulmányai során.
A válaszadó hallgatók alapján, az összes karon egy szinte mindenki kiváló vagy jó minősítést
szerzett tanulmányai befejezésével. Míg a Bölcsésztudományi és az Egészségügyi Karon
főleg a jelesek dominálnak, addig a Gazdaságtudományi Karon és a Műszaki Földtudományi
Karon a Jó minősítéssel büszkélkedhetők vannak túlsúlyban. A BBZI esetén kiegyenlített ez
az arány. A végzett hallgatók legalább olyan jónak tartják tanulmányi eredményüket, mint az
átlag vagy annál jobbnak. A Bölcsésztudományi és a Gazdaságtudományi Kar esetén
árnyalódik ez a kép. A BTK esetén a hallgatók közel kétharmada gondolja úgy hogy jobban
teljesített mint az átlag, míg a GTK esetén a hallgatók 75 százaléka gondolja ugyanezt.
Az Egészségügy Karon és a Műszaki Földtudományi Karon kívül minden kar összes végzős
hallgatója megszerezte a diplomáját az abszolutórium után, azonban a két kivétel esetében is
20% alatti azoknak a száma, akiknek nem sikerült ezt megtennie, ezekben az esetekben 7-12
hónap volt a várakozási idő. A diplomaátvétel csúszása az Egészségügyi Karon az összes
érintett esetében a nyelvvizsga hiánya volt, addig a Műszaki Földtudományi Karon a
hallgatók egyéb okokra hivatkoztak.
A válaszadók többsége tisztában van azzal, hogy működik az egyetemen alumni rendszer
vagy öregdiák szervezet. Egyedül a Bölcsésztudományi Karon vannak túlsúlyban azok, akik
nem ismerik ezeket a szervezeteket. Azonban elenyésző azon hallgatók száma, akik tagok is.
Az összes szakirányú továbbképzésben résztvett hallgató rendelkezett már legalább egy
felsőfokú végzettséggel, amit túlnyomó többségben vagy főiskolai, vagy egyetemi
hagyományos képzésben szereztek.
Arra a kérdésre, hogy a végzett hallgatók terveznek-e részt venni MA/MSc képzésben
többnyire kiegyenlítetten válaszoltak szinte minden karon. Ez azt jelenti, hogy kisebb-
nagyobb eltérésekkel ugyan, de a válaszadók fele tervezi azt, míg a másik fele nem. Egyedül
az Egészségügyi Kar esetén dominál az Igenek aránya.
0
100
83,3
87,5
71,4
0
0
16,7
12,5
28,6
0 20 40 60 80 100 120
BBZI
BTK
EK-EFK
GTK
MFK
Távoktatás
Levelező
Esti
Nappali
12
A hallgatók vagy rendelkeztek már állással a továbbképzés megkezdésénél vagy a
tanulmányaik során szereztek állást. A végzésnél az összes hallgató rendelkezett főállású
munkaviszonnyal. Esetükben a leghatékonyabb munkakeresési módszer az álláshírdetésen
keresztüli jelentkezés, a munkáltatónál való jelentkeés és a személyes ismeretség
kihasználása bizonyult.
A válaszadók többsége úgy gondolja, hogy a szakmájának megfelelő munkahelyen
helyezkedett el. Azonban a gazdaságtudományi, az egészségügyi és a bölcsésztudományi
végzettségűek jelentős része kénytelen volt a szakmájától eltérő állást választania. A BBZI
speciális volta miatt, hallgatóinak 100 százaléka nyilatkozta azt, hogy a szakmájában tudott
elhelyezkednie.
A diplomák megszerzése után széles körben vettek részt különböző képzéseken a volt
hallgatók. Legnépszerűbb az önképzés volt, de gyakori volt a másoddiploma megszerzésére
irányuló tanulmányok, illetve a nyelvi képzés is. Sokan választottak szakirányú
továbbképzést, de a posztgraduális képzéseken való részvétel sem elhanyagolható.
A megkérdezett MFK-s hallgatók közel 90%-a döntött úgy, hogy a továbbiakban
nyelvkészségét fejleszti. Az EK-EFK-s hallgatók körében is tervbe vett cél a nyelvi képzés,
az önképzés és a másoddiploma mellett.
Sokan úgy vélik, hogy az egyetemi képzés alatt kevés volt a szakmai gyakorlaton történő
részvételi lehetőség, egyébként az ezen túlmutató hiányosságok, gyengeségek
elhanyagolhatóak.
BBZI-s volt hallgatóink úgy vélik, hogy az egyetemi képzés számukra a gyakorlatban jól
használható ismereteket és szakmai gondolkodásmódot adot. BTK-s hallgatóink is
elégedettek a szakmai szemlélettel, amit az intézmény nyújtott számukra. GTK-s és MFK-s
megkérdezett volt hallgatóink véleménye szerint, a képzésnek nincs kiemelkedőn erőssége.
5. DPR A felmérés PhD képzés - A 2010-ben végzett hallgatók
eredményeinek elemzése
A válaszadók az AJK és a GTK hallgatói közül kerültek ki, mindannyian nappali tagozaton,
államilag finanszírozott formában fejezték be tanulmányaikat.
Átlagosan az AJK hallgatók fele jeles eredménnyel, még a GTK valamennyi diákja jó
eredménnyel végezte el az egyetemet. A megkérdezett GTK hallgatók nagy része úgy véli,
hogy körülbelül azonos, vagy jobb eredménnyel folytatta tanulmányait társainál, míg a
választ adó AJK hallgatók jobban teljesítettek, mint évfolyamtársaik.
A kérdőívet kitöltő GTK hallgatók egy része igen, más része viszont nem szerezte meg
diplomáját az abszolutórium után. Az AJK-n végzett diákok többsége viszont az
abszolutórium után közvetlenül diplomájukhoz jutottak. A megkérdezett AJK hallgatók
diploma nélkül is a munkaerő piacra kerültek, még a GTK hallgatók csak a diplomájuk
megszerzése után kezdtek dolgozni.
Választ adó AJK és GTK hallgatóink tervezik, hogy részt vesznek a továbbiakban MA/MSC
képzésben is.
13
Kötelező szakmai gyakorlaton a kitöltő GTK hallgatók 40%-a nem vett részt egyetemi évei
alatt, az ÁJK esetében minden hallgató teljesítette ez irányú kötelezettségét. Ez
összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy a későbbiekben a szakmai gyakorlat helyén, a
megkérdezett GTK hallgatóinkat nem, AJK-s diákjainkat viszont alkalmazták.
Az abszolutórium megszerzésekor a GTK hallgatók 50 %-a rendelkezett főállású
munkaviszonnyal, másik felük viszont nem. Az AJK hallgatók 100%-a rendelkezett főállású
munkaviszonnyal.
6. 2011-ben végzés előtt állók motivációs felmérése – FSZ és SZT képzés
(2011)
A megkeresett 230 főből 46 válaszadó töltötte ki a kérdőívet. A válaszadók karonkénti
megoszlása látható az alábbi ábrán.
3. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő)
Mivel a kérdőív egyetlen egy kérdése sem volt kötelezően megválaszolandó, ezért a
válaszadók száma kérdésenként természetesen eltérően alakult.
Ahogy a felméréseink nagy részére is igaz, itt is a női válaszadók voltak többen. A kérdőívet
kitöltők 58,7%-a nő volt.
A legtöbb válaszadó levelezős képzésben vett részt, nappali FSZ képzés valójában nincs is
minden karon, a BBZI esetében pedig még esti képzés is előfordult.
Az előző, a tagozatot firtató kérdésnek megfelelően az államilag támogatott képzésben
résztvevők voltak kisebbségben szinte minden kar esetében a válaszadó végzős hallgatók
között. Egyedül a CTFK tanulók jelölték be az államilag támogatott formát.
Általánosságban elmondható a szak végzésének tanulmányi eredményéről, hogy minden
válaszadó karon a jó vagy jeles osztályzat volt a domináns. A karok többségében más
osztályzat nem is fordult elő, kivéve a GEIK-et és a GTK-t, ahol a közepes osztályzatot is
0
5
10
15
20
BBZI BTK CTFK EK GEIK GTK MFK
1
4
12
4 3
19
3
Válaszadók (fő)
14
megadtak a válaszadók. Elégséges eredményre csak az ÁJK, a BTK, GEIK és a GTK
hallgatói emlékeznek.
Sajnos a jelenlegi FSZ, SZT végzősök körében sem népszerű a külföldi tanulmányok
folytatása. Egyedül a BTK, az EK és GTK hallgatói között fordult ilyen elő, ezekben az
esetekben azonban vegyes a finanszírozási összetétel.
Nem jobb a helyzet a külföldi munkavállalással kapcsolatban sem, csak a BTK, a GTK és az
MFK hallgatói számoltak be ilyen irányú tapasztalatokról. Persze az FSZ képzésben
résztvevőktől talán nem is várható el tömeges külföldi munkavégzés, de az SZT
válaszadásokat is figyelembe véve sem túl magas az igenek aránya.
A jelenleg dolgozik Ön kérdésere minden kar wesetében érkezett igen válasz.
A válaszadók túlnyomó része ismét a Miskolci Egyetemet választaná, ha pályaválasztás előtt
állna. A 100%-os statisztikát csak a CTFK és GTK válaszadói árnyékolják be, de ez sem
jelentős (40% alatti).
Hasonló a karok megítélése is az intézményéhez. Csak a BTK, CTFK és GTK hallgatói
választanának más kart, ha újra felvételiznének.
Nem ilyen rózsás a helyzet a hallgatók megítélése szerint az elhelyezkedés támogatásában. A
válaszadók fele mindenhol elégtelennek minősítette az intézmény támogatását ebben a
kérdéskörben. A Miskolci Egyetem végzős FSZ, SZT hallgatói leginkább tájékoztatást
várnak a továbbképzésekről, szakestek szervezését, munkaerőközvetítést és karrier
tanácsadást.
7. 2011-ben 1. éves hallgatók motivációs felmérése – PhD képzés (2011)
A megkeresett 26 főből 8 válaszadó töltötte ki a kérdőívet. A válaszadók karonkénti
megoszlása látható az alábbi ábrán.
4. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő)
Mivel a kérdőív egyetlen egy kérdése sem volt kötelezően megválaszolandó, ezért a
válaszadók száma kérdésenként természetesen eltérően alakult.
0
2
4
6
8
GEIK GTK
7
1
Válaszadók (fő)
15
A többi felmérésünkhöz hasonlóan itt is a férfiak voltak kevesebben. A válaszadók 54,5%-a
nő.
A kérdőívet kitöltők hogy minden válaszadó karon a jó vagy jeles osztályzattal végezték el a
szakjukat. Ez az eredmény a doktori képzésben nem tűnik túlzónak, hiszen az itt tanuló
hallgatók valóban jó eredményeket érnek el a tanulmányokban.
A GTK válaszadója levelezős képzésből került ki, a GEIK válaszadói viszont inkább a
nappali tagozatos képzésből (57%-ban).
Az előző, a tagozatot firtató kérdésnek megfelelően költségtérítéses képzésben vett részt a
GTK válaszadója és az államilag finanszírozott képzésben vettek részt a GEIK-en.
Sajnos a PhD hallgatók körében sem népszerű a külföldi tanulmányok folytatása. A
válaszadók közül senkinek sem volt ilyen tapaszatalata. Azonban a munkavállalás
tekintetében már rendelkeznek külföldi tapasztalatokkal a kérdőív kitöltői.
Mindkét kar esetében jellemző a munakvégzés, amibe természetesen az oktatói és kutatói
projekteket kell elsősorban beleérteni.
Arra a kérdésre, hogy a fokozoat megszerzése után hol szeretnének dolgozni, a legtöbben a
kutatószférát jelölték meg. A GTK-n egyértelműen ez a cél, a GEIK-en vegyesebb a kép.
Egyöntetűen mindenki visszatérne a doktori iskolájába, ha újra pályaválasztás előtt állna.
8. 2011-ben 1. éves hallgatók motivációs felmérése – SZT képzés (2011)
A megkeresett 44 főből 11 válaszadó töltötte ki a kérdőívet. A válaszadók karonkénti
megoszlásáról az mondható el, hogy 6 fő a BTK, 5fő a GTK hallgatói közül került ki.
Mivel a kérdőív egyetlen egy kérdése sem volt kötelezően megválaszolandó, ezért a
válaszadók száma kérdésenként természetesen eltérően alakult.
A többi felmérésünkhöz hasonlóan itt is a férfiak voltak kevesebben. A válaszadók 80%-a
nő.
A kérdőívet kitöltők átlagos osztályzatainak tekintetében elmondható, hogy minden karon a
jó osztályzat volt a domináns. Elégséges eredményre a válaszadó hallgatók nem emlékeznek.
A válaszadók mindkét kar esetében levelezős képzésre járnak. A költségtérítéses képzésben
résztvevők voltak többségben mindkét kar esetében a válaszadók között.
Sajnos a jelenlegi szakirányú továbbképzéses hallgatók körében sem népszerű a külföldi
tanulmányok folytatása. A válaszadók között csak a BTK-n volt ilyen tapaszatalata a
hallgatóknak. Kicsivel jobb a helyzet a külföldi munkavállalással kapcsolatban. Szintén csak
egy kar hallgatói válaszoltak igennel, jelen esetben a GTK hallgatói, de az arányuk némileg
jobb, minden ötödik hallgató dolgozott már külföldön.
A hallgatók nagytöbbsége már jelenleg is dolgozik. Bár ez a szakirányú továbbképzéses
hallgatók esetében valójában elvárható, és levelezős képzést folytatnak.
16
Arra a kérdésre kapott válaszok alapján, hogy pályaválasztás esetén ismét ezt az intézményt
választanák-e a hallgatók kellő magabiztossággal állíthatjuk, hogy a többség visszajönne.
Kicsivel rosszabb a kari választás aránya, de még itt is a többség a korábban választott karra
irattkozna be ismételten.
A 2012. évben is a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) felméréseinket Evasys rendszer
segítségével online módon kérdeztük le a Miskolci Egyetemen. A megkereséshez a hallgatók
által megadott Neptun tanulmányi rendszerben szereplő email címeket használtuk. Mivel a
kérdőív egyetlen egy kérdése sem volt kötelezően megválaszolandó, ezért a válaszadók
száma kérdésenként eltérően alakult. Minden esetben a kar specifikus kérdések kiértékelése a
kari feladat-, és hatáskörbe tartozik.
9. Végzett PhD DPR (A) hallgatói felmérés (a végzést követő 1 éven
belül)
A megkeresett 5 főből másfél hónap alatt csupán egy fő válaszolt a kérdőív kérdéseire, ami
ugyan 20%-os válaszadási hajlandóságot mutat, de a reprezentativitás erősen
megkérdőjelezhető, így nagyvonalakban ismertetjük az eredményeket.
A válaszadó az ÁJK-n, nappali tagozaton, államilag támogatott képzésben végzett, jeles,
kiváló eredménnyel folytatta tanulmányait. Az abszolutórium után közvetlenül nem szerezte
meg a diplomáját, ami a képzés jellegét tekintve nem meglepő.
Az egyetemen működő öregdiák szervezetről tud, de nem tagja. Jelenleg nem vesz részt
felsőfokú képzésben, és nincsenek továbbtanulási tervei, szándékai jelenleg. Ami a
nyelvtudását illeti, az angol nyelvet nagyon jól ismeri. Részt vett kötelező szakmai
gyakorlaton, de gyakorlati helyén nem alkalmazták a későbbiekben. Jelenleg 10 hónapja
munkanélküli, munkát keres, és még sose dolgozott.
A személyes adatokból kiderül, hogy a válaszadó személyében egy egyedülálló hölgyet
tisztelhetünk.
Az egyetemen nem érezte szükségét annak, hogy segítséget kapjon az elhelyezkedéshez, így
nem is kapott.
A tanulmányok kérdéscsoport válaszai esetében az 5-fokú skála minden értéke minden értéke
megjelenik. Egyáltalán nem találta nehéznek a doktori képzés publikációs követelményeit és
a doktori fokozatszerzésnél a külföldi tapasztalatot, valamint nem találta nehéznek az
abszolutórium megszerzését, és nem találja jónak a doktori szigorlat rendszerét.
A Doktori Iskola publikációs követelményrendszerét teljes mértékben szakmailag
relevánsnak tartja, valamint a munkahelyi vita mai rendszerét is. A doktori Iskola presztízsét,
oktatói szakmai felkészültségét és ismeret átadását mind-mind kiválóra minősítette.
10. Végzett PhD DPR (B) hallgatói felmérés (a végzést követő 3 éven
belül)
A megkeresett 32 főből 10-en válaszoltak a kérdőív kérdéseire, ami 31%-os válaszadási
hajlandóságot mutat. A válaszadók karonkénti megoszlása: 2-2 fő az ÁJK és GTK hallgatói
17
közül, 6 fő, pedig a BTK végzett hallgatói közül került ki. A választ adók 70%-a levelező
tagozaton tanult, 4 fő államilag támogatott képzésben.
5. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő)
Az átlagos eredményüket tekintve ugyanannyian jelölték meg a jó minősítést, mint a jeles,
kiváló tanulmányi eredményt, ami a válaszok 70%-ánál ugyanolyan teljesítményt mutat,
mint a többieké. Az abszolutórium után közvetlenül egyetlen fő sem szerezte meg a
diplomáját, ami a képzés jellegét tekintve nem meglepő.
Az egyetemen működő öregdiák szervezetről csak két fő nem tud, azonban a 8 igennel
válaszoló közül csak egy fő a tagja.
7 fő egyetemi hagyományos képzésben szerezte a diplomáját. Jelenleg egyikük sem vesz
részt felsőfokú képzésben és mindössze egy fő tervez továbbképzést, doktori képzés
formájában.
A választ adók nyelvtudása angol nyelvből a jóhoz közelít, míg német nyelvből elégséges.
Egy-egy fő megjelölte a francia illetve az orosz nyelvet, de itt ezek esetében a nyelvtudás
nem éri el az elégséges szintet.
A tanulmányai alatt egy fő tanult külföldön egy szemesztert Tempus/Erasmus program
keretében. Kötelező szakmai gyakorlaton is egy álaszadó vett részt, akit utána alkalmaztak is
a gyakorlati helyén.
Mindannyian végeztek, végeznek a tanulmányaikhoz kapcsolódó munkát, de 60% esetében
megjelenik a nem szakmai munkavégzés is.
Az abszolutórium megszerzésekor 6 fő rendelkezett főállású munkaviszonnyal, ez 83,3%-
ban állandó jellegű és határozatlan idejű volt. Ehhez a munkához a válaszadók fele a
munkáltatónál történő jelentkezést jelölte be, de megjelent az álláshirdetésre történő
jelentkezés, intézményi karrieriroda, állásbörze illetve korábbi munkatapasztalat révén
történő elhelyezkedés. A legjobban a munkának a saját és a kapcsolódó szakterületek
felelnek meg,
Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül hárman kerestek munkát, a többiek már
dolgoztak. Ketten azonnal, egy hónapon belül találtak munkát, míg egy kitöltő a keresés után
választ adta. Ehhez a munkához ketten egyéb személyes ismertség révén jutottak, míg egy fő
álláshirdetésre jelentkezett. Ezen munkák és a végzett tanulmányok viszonya nagyon
különböző.
0
1
2
3
4
5
6
ÁJK BTK GTK
2
6
2 Válaszadók (fő)
18
A végzettség megszerzése óta 7 főnek egy munkahelye, 2 főnek két munkahelye, míg egy
főnek 4 munkahelye volt. Hárman voltak regisztrált munkanélküli státuszban.
A válaszadók egy fő kivételével, aki GYES-en, GYED-en van, alkalmazottak. A választ
adók közel 80%-a beosztottként dolgozik. Jelenleg azonban két fő nem dolgozik. A
munkahelyek tekintetében 7 főnél az állami/önkormányzati és teljes mértékben magyar
tulajdonú vállalat jelenik meg, és 5 fő esetében ez az oktatás ágazatából kerül ki. Érdekes,
hogy a választ adók fele 40-50 órát dolgozik, míg két-két fő, csupán részmunkaidősnek
minősíthető a 20-29, illetve 30-39 órai munkavégzéssel. Egy fő rendelkezik mellékállással,
ami 6000,- Ft bevételt jelent neki.
A főállású munkával történő elégedettség vizsgálata 4-fokú skálán történt, a szakmai tartalmi
rész értékelés 3,3 értéket kapott, a szakmai előremenetel kicsit jobbat az átlagostól 2,3-et, a
jövedelem, juttatások szempontja szintén. A munka presztízse, társadalmi megbecsültsége
jónak mondható (2,8), mint ahogy a munka személyi, tárgyi körülményeivel és
összességében történő megítélése is ezt mutatja.
A személyes jellegű kérdésekből megtudhatjuk, hogy a 7 nő töltötte ki a kérdőívet, ugyanez
a szám jelenik meg a házas, illetve élettársi kapcsolatok esetében is, 6 főnek van 18-év alatti
gyermeke, ami az esetek felében egy gyermeket takar.
2 válaszadó él jelenleg külföldön, mindketten Angliában.
A válaszadók 90%-a gimnáziumból érkezett az egyetemre. Az édesapák legmagasabb iskolai
végzettsége az esetek 60%-ában felsőfokú végzettséget mutat, az édesanyák esetében ez a
szám 70%.
A család anyagi helyzetében megítélése a válaszadók 14 éves korában a végzettségekhez
látszik igazodni, 60% esetében az átlagosnál jobb, 30% esetében átlagos, csupán a
fennmaradó 1 fő ítéli úgy, hogy az átlagosnál sokkal rosszabb volt az anyagi helyzetük.
Érdekes azonban, hogy 80% esetében nincs a családban hasonló szakterületen végzett vagy
dolgozó családtag.
Az intézményválasztásnál az átlagosnál (3,5-nél) magasabb befolyásoló erővel az intézmény
jó híre, a gyakorlatorientált oktatás, a jó könyvtári szolgáltatások, a jó tanár-diák viszony, a
képzés költségei, valamint a kereső tevékenység összehangolása a tanulással. Az átlagnál
jóval alacsonyabbra minősítették, így azt mondhatjuk, hogy az intézményválasztást nem
befolyásolja az erős diákönkormányzat, a jó étkezési lehetőségek, megfelelő színvonalú
kollégiumok, valamint a végzett diákokkal való törődés (2,3; 2,2; 2,6; 2,8).
A Miskolci Egyetemre leginkább jellemző az oktatás magas színvonala (4,5), az intézmény
jó híre, jó tanár-diák viszony, jó könyvtári szolgáltatások (4,3). Legkevésbé jellemző az
elhelyezkedést segítő kurzusok, felkészítések, tanácsadások megléte (2,8), kedvező pénzbeli
juttatások (3), jó intézményi ügyintézés (3,2), valamint az erős diákönkormányzat, valamint a
gyakorlatorientált oktatás (3,3). ez utóbbi pedig jelentősen befolyásolja az
intézményválasztást.
A milyen mértékben kapott segítséget az egyetemtől az elhelyezkedéshez kérdés válaszai is
azt erősítik meg, hogy a hallgatók az elhelyezkedéshez nagyobb segítséget várnak az
egyetemtől, az egyetem eddigi teljesítményét ebben a kérdésben az elégségesnél jobbra, 2,5-
re értékelték.
A tanulmányokra vonatkozó kérdések globális indexe 3,7-es értéket mutat. A legmagasabb
értékeket az oktatók többségének szakmai felkészültsége, a tanultak kutatási témához való
felhasználhatósága, az oktatók ismeretátadása, a doktori szigorlat letételének nehézsége,
valamint a Doktori Iskola presztízse kapta (4,5-3,9). Legkevésbé jónak, megfelelőnek a
doktori képzés anyagi presztízsét (2,7), a doktori szigorlat rendszerét,a képzés tanulmányi
19
követelményeit, a publikációs követelményrendszer, valamint az abszolutórium
megszerzésének nehézséget tartják a kérdőív kitöltői.
11. Végzett PhD DPR (C) hallgatói felmérés (a végzést követő 5 éven
belül)
A megkeresett 32 főből másfél hónap alatt is csupán 4-en válaszoltak a kérdőív kérdéseire,
ami 13%-os válaszadási hajlandóságot mutat. Mivel a reprezentativitás erősen
megkérdőjelezhető ilyen alacsony számú válaszadó esetén, így nagyvonalakban ismertetjük
az eredményeket.
A válaszadók karonkénti megoszlása: 1-1 fő az ÁJK és GTK hallgatói közül, 2 fő, pedig a
BTK végzett hallgatói közül került ki. A választ adók 50%-a nappali tagozaton tanult, 2 fő
államilag támogatott képzésben.
6. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő)
Az átlagos eredményüket tekintve mindannyian a jeles, kiváló eredményt jelölték meg, ami a
válaszok 75%-ánál ugyanolyan teljesítményt mutat, mint a többieké. Az abszolutórium után
közvetlenül egyetlen fő sem szerezte meg a diplomáját, ami a képzés jellegét tekintve nem
meglepő.
Az egyetemen működő öregdiák szervezetről csak egy fő nem tud.
Mindannyian egyetemi hagyományos képzésben szerezték a diplomájukat. Jelenleg két fő
vesz részt felsőfokú képzésben és egyiküknek sincsenek továbbtanulási tervei.
A választ adók nyelvtudása angol nyelvből a nagyon jó, míg német nyelvből elégségesestől
egy kicsit jobb. Francia és orosz nyelvből elégséges nyelvtudással rendelkeznek, de az olasz
és spanyol nyelvek ismerete nem éri el az elégséges szintet (1,5-1,3).
A tanulmányai alatt egy fő tanult külföldön két szemesztert. Kötelező szakmai gyakorlaton
ketten vettek részt, azonban egyiküket sem alkalmazták a későbbiekben a gyakorlati
helyükön.
0
1
2
ÁJK BTK GTK
1
2
1
Válaszadók (fő)
20
Az abszolutórium megszerzésekor a válaszadók fele rendelkezett főállású munkaviszonnyal
A végzettség megszerzése óta a válaszadók egyike sem volt munkanélküli, jelenleg is
mindannyian alkalmazotti munkaerő-piaci státuszban vannak, egyikük felső vezető, a
többiek beosztott diplomásként dolgoznak, mindannyian közszolgálati jogviszonyban.
Elmondhatjuk azt is, hogy a végzettségüknek megfelelő munkát végeznek,
állami/önkormányzati és teljes mértékben magyar tulajdonú vállalatnál. (3-an az oktatás
területén.)
Másodállása, mellékállása, egy főnek nincsen a válaszadók közül.
Érdekes, hogy inkább elégedetlenek a munkájukkal minden szempontból, a válaszok 1,8-2,3-
as átlagértékeket mutatnak, a legalacsonyabb értékeket a jövedelemmel, juttatásokkal
valamint az előmenetellel kapcsolatos kérdések kapták.
A nemek aránya egyenletes a válaszadók között, két férfi és két nő válaszolt a kérdőív
kérdéseire, mindannyian házasok, hármuknak egy gyermeke is van. A válaszadók 75%-ánál
nincs a családban hasonló szakterületen végzett vagy dolgozó családtag.
A magánéletet és a munkájukat általában össze tudják egyeztetni, általában nem voltak
depressziósak, és betegek (ezen állítások a válaszadók 75%-ára helyt állóak), és egy 5-fokú
skálán, ahol az 5-ös érték a nagyon boldogot reprezentálja 4,3 átlagértéket mutat a
boldogságuk összességében. A boldogtalanság inkább az anyagi és munka eredetű.
A kapcsolattartásról elmondható, hogy az oktatókkal, évfolyamtársakkal, hallgatótársakkal
tartják a kapcsolatot, aminek inkább baráti jellege van, mint szakmai. A különböző
szervezetekkel, hallgatói önkormányzattal a kapcsolattartás nem jellemző, inkább nincs is.
Az intézményválasztásnál befolyásoló erővel leginkább a képzés költségei, a kereső
tevékenység tanulással való összehangolása, az oktatás magas színvonala és a jó tanár-diák
viszony bír (4,5-4,3). Míg a legkevésbé rendelkezik befolyásoló erővel az erős
diákönkormányzat (1,8), a jó étkezési lehetőségek, megfelelő színvonalú kollégiumok (2,3).
A Miskolci Egyetemre leginkább jellemző, elégedettek a hallgatók a jó tanár-diák viszonnyal
(4,3) az erős diákönkormányzattal, a megfelelő színvonalú kollégiumokkal, és a képzés
költségeivel, megfelelő művelődési, sportolási, szórakozási lehetőségek (4), azonban ezek
között két olyan tényező is szerepel, ami az intézményválasztásra, nem vagy csak kismértékű
hatást gyakorol. Elégedetlenség mutatkozik meg, a Miskolci Egyetemre kevésbé jellemző
tulajdonságként jelenik meg az intézmény jó híre, kedvező pénzbeli juttatások (2,8-2,8)
valamint a végzett diákokkal való törődés (2).
A tanulmányokra vonatkozó kérdések alapján az eredményeket úgy foglalhatjuk össze, hogy
a válaszok alapvetően közepes és jó értékeket mutatnak, elégedettséget jelenítenek meg.
Ettől eltérés az abszolutórium megszerzését, a doktori képzés tanulmányi és publikációs
követelményeinek megítélésében van, de egyik sem elmarasztalást mutat, hanem arra utal,
hogy ezeket nem volt nehéz teljesíteni. Kiemelkedően pozitív a tudományos kutatás
munkahelyen történő folytatása és a külföldi tapasztalatszerzés.
12. Végzett SZT DPR (A) hallgatói felmérés (a végzést követő 1 éven
belül)
A megkeresett 163 főből 37-en válaszoltak a kérdőív kérdéseire, ami 23%-os válaszadási
hajlandóságot mutat. A válaszadók karonkénti megoszlását a következő ábra mutatja:
21
7. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő)
A válaszadók 86,5%-a levelező tagozaton, 78,4% költségtérítéses formában tanult.
Az átlagos eredményüket tekintve ugyanannyian jelölték meg a jó eredményt, mint a jeles,
kiválót, 46%-46%, a fennmaradó néhány százalék közepes osztályzattal végezte a szakot.
Feltehetően a közepes osztályzatúak érezték úgy, hogy teljesítményük a többiekétől
valamivel rosszabb volt, 58% pedig úgy ítéli meg, hogy valamivel jobban teljesített a
többieknél. Egy fő kivételével az abszolutórium után közvetlenül a diplomájukat is
megszerezték. Az egy fő az abszolutórium megszerzése után 4-6 hónappal később szerezte
meg a diplomáját, de már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott.
Az egyetemen működő öregdiák szervezetről a válaszadók 81%-ának van tudomása, azonban
csak 8 fő a tagja.
A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor egy fő kivételével mindannyian
rendelkeztek felsőfokú végzettséggel, amely a doktori képzés kivételével mindenféle képzési
formát magába foglal, 37% egyetemi hagyományos képzésben, közel 26% főiskolai
hagyományos képzésben és 14% BA/BSC képzésben szerzett képesítést, hogy néhányat
említsünk.
A képzés megkezdése óta közel 20% szerzett egyéb felsőfokú végzettséget, amelyet
elsősorban MA/MSc valamint szakirányú továbbképzés (2-2 fő) és felsőfokú szakképzés (1
fő) formájában szereztek.
Jelenleg 7 fő vesz részt felsőfokú képzésben 4-en MA/MSc, egy fő pedig felsőfokú
szakképzés formájában folytat tanulmányokat.
Megfigyelhetőek a továbbtanulási tervek a válaszadók körében, 15-20% képzési formától
függően gondolkodik valamilyen képzés elvégzésén, jellemzően a Miskolci Egyetemen.
A válaszadók nyelvismerete angol nyelvből a legjobb erős közepes átlagértékkel (3,6), míg
német nyelvből elégségesestől egy kicsit jobb (2,4). A többi nyelvek ismerete nem éri el az
elégséges szintet. Külföldön egy fő tanult tanulmányai alatt. Kötelező szakmai gyakorlaton
16-an vettek részt, hetüket alkalmazták a későbbiekben a gyakorlati helyükön. A
tanulmányai alatt 78% végzett tanulmányaihoz kapcsolódó szakmai munkát, 50%-os
arányban megfigyelhető a nem szakmai munka végzése is, továbbá 4 fő dolgozott külföldön.
0
2
4
6
8
10
12
14
ÁJK BTK EK GEIK GTK MFK
7 7 6
1
14
2
Válaszadók (fő)
22
Az abszolutórium megszerzésekor a válaszadók 86% rendelkezett főállású munkaviszonnyal,
92% főfoglalkozású dolgozónak tekintette magát a tanulmányai alatt, ami a képzés jellegét
tekintve nem meglepő.
A fent említett munkához elsősorban álláshirdetésre történő jelentkezéssel, (válaszadók közel
30%-a) munkáltatónál történő önéletrajz leadással szerezték (válaszadók negyede), valamint
13% egyéb személyes ismertség révén helyezkedett el. A munkájuknak a saját és a
kapcsolódó szakterületekhez kapcsolódnak, 80% állandó és határozatlan idejű
munkaviszonnyal rendelkezik. 4 fő az abszolutórium után közvetlenül munkát keresett (72%
már akkor is dolgozott), közülük egy fő keresés után, személyes ismertség révén
helyezkedett el, 3 fő pedig még nem talált munkahelyet.
A válaszadók közül ketten voltak regisztrált munkanélküliek. A külföldi tanulmányok
folytatása, illetve a külföldi munkavégzés csupán egy-két főt érint. A kérdőívet kitöltők
83%-a beosztott státuszban, beosztott diplomásként dolgozik, egy fő munkanélküli, egy fő
nappali tagozaton tanuló diák, egy fő Gyes-en, Gyed-en van, további egy fő pedig
háztartásbeli. Közel 73%-knak állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonya van. A
válaszadók fele közszolgálati jogviszonyban áll (közalkalmazott, köztisztviselő, vagy valami
állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja), és teljes mértékben állami/ önkormányzati
tulajdonú vállalatnál dolgozik. 15% teljes mértékben külföldi tulajdonú vállalat által
foglalkoztatott. Munkájukhoz a képzés során megszerzett tudást, ismereteket közepes
mértékben használják. 90% esetében a saját és kapcsolódó szakterületek felelnek meg a
munkájuknak leginkább. A válaszadók 40%-a 250 főnél többet foglalkoztató cégnél
dolgozik, ami pedig a munkahelyek ágazati megoszlását illeti, elsősorban humán-
egészségügyi, oktatás és közigazgatási területeken találjuk végzettjeinket. (20% ugyan az
egyéb kategóriát jelölte meg, de ezek többsége egyértelműen besorolható a fent említett
ágazatok valamelyikébe.)
Az átlagfizetés 174 ezer forint körül mozog, de van akinek a fizetése 50 ezer forint, míg a
430 ezer forintos fizetés is megjelenik az önbevallás során.
5 fő rendelkezik mellékállással, ami számukra 20-150 ezer forint többletjövedelmet
eredményez.
Érdekes, hogy inkább elégedetlenek a munkájukkal minden szempontból, a válaszok 2,2-3,1-
es átlagértékeket mutatnak, a legalacsonyabb értékeket a jövedelemmel, juttatásokkal
valamint az előmenetellel kapcsolatos kérdések kapták.
A nemek arányának megoszlása a válaszadók között, 70:30, kétszer több nő töltötte ki a
kérdőívet, mint férfi. 60% házas, vagy élettársi kapcsolatban él, a válaszadók egy harmada
azonban egyedülálló, két fő pedig elvált. Hat főnek van gyermeke.
A szülők legmagasabb iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy összességében az
anyák magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint az édesapák. A válaszadók 80%-
ánál nincs a családban hasonló szakterületen végzett vagy dolgozó családtag.
A diploma átvételekor a válaszadók fontosnak érezték saját továbbképzésüket, azóta a
továbbképzések minden fajtáján részt is vettek, a legnépszerűbb az önképzés, szakmai
tanfolyam, szakirányú továbbképzés, valamint a nyelvi képzés. A jövőben is ilyen jellegű
képzéseket terveznek, elsősorban nyelvi képességeiket szeretnék fejleszteni, illetve szakmai
tanfolyamokon kívánnak részt venni.
A tanulmányokra vonatkozó kérdések globális indexe 3,6-es értéket mutat, ami jónak
minősíthető. A legmagasabb értékeket az oktatók többségének szakmai felkészültsége, az
oktatók ismeretátadása, valamint a szakmai tárgyak megalapozottsága kapta (4,4-4), míg a
23
legalacsonyabb értékeket a szakma anyagi presztízse, az idegen nyelvtudás szintje kapta.
(2,8-3,2)
A képzés legnagyobb erősségének a szakmai szemléletet és gondolkodásmódot jelölte meg a
válaszadók 45%-a, míg gyengeségként, a nincs kiemelhető gyengeség, illetve a kevés
szakmai gyakorlati lehetőség került megjelölésre. Egyértelműen az idegen nyelv
ismeretekből nyújtott az Egyetem kevesebbet a szükségesnél.
A specifikus kérdések globális indexe 3,5- es értéket mutat. A képzést megfelelően
specializáltnak ítélték a kitöltők, azonban az elsajátított ismeretek hasznosulását, csak
közepes mértékben érzik az elvégzendő feladatok jellegében.
13. Végzett SZT DPR (B) hallgatói felmérés (a végzést követő 3 éven
belül)
A megkeresett 73 főből 16-en válaszoltak a kérdőív kérdéseire, ami 22%-os válaszadási
hajlandóságot mutat. A válaszadók karonkénti megoszlását a következő ábra mutatja:
8. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő)
A válaszadók mindegyike levelező tagozaton, költségtérítéses formában végezte a képzést.
Az átlagos eredményüket tekintve ugyanannyian jelölték meg a jó eredményt, mint a jeles,
kiválót, 46%-46%, a fennmaradó néhány százalék közepes osztályzattal végezte a szakot.
Egy fő kivételével az abszolutórium után közvetlenül a diplomájukat is megszerezték. Az
egy fő az abszolutórium megszerzése után 4-6 hónappal később szerezte meg a diplomáját,
de már az abszolutórium megszerzésekor is dolgozott.
Az egyetemen működő öregdiák szervezetről a válaszadók közel 94%-ának van tudomása,
azonban csak 2 fő a tagja.
A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor mindannyian rendelkeztek felsőfokú
végzettséggel, amely a doktori képzés és a mester képzés kivételével mindenféle képzési
formát magába foglal, közel 44% főiskolai hagyományos képzésben, 37% egyetemi
hagyományos képzésben szerzett képesítést, hogy néhányat említsünk.
A képzés megkezdése óta több mint 30% szerzett egyéb felsőfokú végzettséget, amelyet
elsősorban szakirányú továbbképzés (3 fő) és kiegészítő diplomás képzés, egyéb (2 fő)
formájában szereztek.
0
2
4
6
8
10
ÁJK BTK GTK
4 3
9
Válaszadók (fő)
24
Jelenleg egyikőjük sem vesz részt felsőfokú képzésben, és továbbtanulási tervek sem
jellemzőek, egy fő jelölte meg, hogy lennének szakirányú továbbképzési igényei, de más
felsőoktatási intézményben folytatna tanulmányokat.
A válaszadók nyelvismerete angol nyelvből a legjobb közepes átlagértékkel (3,1), míg német
nyelvből elégségesestől egy kicsit jobb (2,3). A többi nyelvek ismerete nem éri el az
elégséges szintet. Külföldön egy fő sem tanult a képzés alatt. Kötelező szakmai gyakorlaton
5-en vettek részt, de egyiküket sem alkalmazták a későbbiekben a gyakorlati helyükön. A
tanulmányai alatt közel 70% végzett tanulmányaihoz kapcsolódó szakmai munkát, 87%-os
arányban megfigyelhető a nem szakmai munka végzése is, továbbá 1 fő dolgozott külföldön.
Az abszolutórium megszerzésekor a válaszadók mindegyike rendelkezett főállású
munkaviszonnyal, mindannyian foglalkozású dolgozónak tekintette magukat a tanulmányai
alatt, ami a képzés jellegét tekintve nem meglepő.
A fent említett munkához elsősorban korábbi munkakapcsolatok révén (40%), álláshirdetésre
történő jelentkezéssel, (válaszadók közel 27%-a) valamint 20% egyéb személyes ismertség
révén helyezkedett el. A munkájuknak a saját és a kapcsolódó szakterületekhez
kapcsolódnak, a válaszadók állandó és határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkeznek.
A válaszadók közül ketten voltak regisztrált munkanélküliek a végzettség megszerzése óta..
A külföldi tanulmányok folytatása, illetve a külföldi munkavégzés csupán egy-két főt érint.
A kérdőívet kitöltők 93%-a beosztott státuszban, 71% beosztott diplomásként dolgozik,
Közel 87%-knak állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonya van. A válaszadók
60%-a közszolgálati jogviszonyban áll (közalkalmazott, köztisztviselő, vagy valami állami,
önkormányzati vállalat alkalmazottja). 53% teljes mértékben magántulajdonú vállalatnál
dolgozik, és 20% teljes mértékben külföldi tulajdonú vállalat által foglalkoztatott.
Munkájukhoz a képzés során megszerzett tudást, ismereteket közepesnél nagyobb (3,5)
mértékben használják. 87% esetében a saját és kapcsolódó szakterületek felelnek meg a
munkájuknak leginkább. A válaszadók 46%-a 250 főnél többet foglalkoztató cégnél
dolgozik, ami pedig a munkahelyek ágazati megoszlását illeti, elsősorban oktatás és
közigazgatás, egyéb szolgáltatás területeken találjuk végzettjeinket.
Az átlagfizetés 190 ezer forint körül mozog, de van akinek a fizetése 86 ezer forint, míg a
300 ezer forintos fizetés is megjelenik az önbevallás során.
4 fő rendelkezik mellékállással, ami számukra 20-100 ezer forint többletjövedelmet
eredményez.
A munkájukkal elégedettnek mondhatóak, igaz a válaszok 2,3-3,2-es átlagértékeket
mutatnak, a legalacsonyabb értékeket a jövedelemmel, juttatásokkal valamint az
előmenetellel és a munka megbecsültségével kapcsolatos kérdések kapták.
A nemek arányának megoszlása a válaszadók között, 67:33, kétszer több nő töltötte ki a
kérdőívet, mint férfi. A válaszadók több mint fele házas, további 20% élettársi kapcsolatban
él. Hat főnek van 18 év alatti gyermeke.
A szülők legmagasabb iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy az édesapák 20%
rendelkezik egyetemmel, tudományos fokozattal, míg ez édesanyáknak ez 6,7%. Azonban
érdekes, hogy ugyanezek a százalékos arányok figyelhetőek meg, csak fordítottan a
gimnáziumi végzettség esetében.
A válaszadóknál nincs a családban hasonló szakterületen végzett vagy dolgozó családtag.
A társadalmi szerepvállalásról elmondható, hogy vallási-egyházi közösségnek a válaszadók
több mint negyede tagja, érdekképviseleti, szakmai, egészségügyi-szociális szervezeteknek
25
pedig a válaszadók ötöde. Párt, környezetvédelmi, közrendvédelmi tagság nem figyelhető
meg a kitöltők esetében.
Az intézményválasztásnál befolyásoló erővel leginkább a képzés költségei (4,7), az oktatás
magas színvonala (4,6) és az intézmény jó híre (4,4) bír. Míg a legkevésbé rendelkezik
befolyásoló erővel az erős diákönkormányzat (1,9), a jó étkezési lehetőségek (2,5), megfelelő
színvonalú kollégiumok (2,8).
A Miskolci Egyetemre leginkább jellemző, elégedettek a hallgatók az intézmény jó hírével
(4,4), a megfelelő színvonalú kollégiumokkal (4,4), valamint az oktatás magas színvonalával
(4,2). Inkább elégedetlenek azonban az elhelyezkedést segítő kurzusok, felkészítések,
tanácsadások meglétével (2), - (Ezt érdekesnek találjuk abból a szempontból, hogy
mindannyian a munka világából érkeztek, munkahellyel rendelkeznek.) – a kedvező pénzbeli
juttatásokkal (2,3), valamint a jó intézményi ügyintézéssel (2,9).
A diploma átvételekor a válaszadók fontosnak érezték saját továbbképzésüket, azóta a
továbbképzések minden fajtáján részt is vettek, a legnépszerűbb, a szakmai tanfolyam, az
önképzés, szakirányú továbbképzés, valamint a vállalati képzés. A jövőben is ilyen jellegű
képzéseket terveznek, elsősorban önképzés, nyelvi képzés és szakmai tanfolyam áll a lista
élén. (Valamennyit a kitöltők legalább 40%-a megjelölte.)
A tanulmányokra vonatkozó kérdések globális indexe 3,5-es értéket mutat, ami jónak
minősíthető. A legmagasabb értékeket az oktatók többségének szakmai felkészültsége, az
oktatók ismeretátadása, valamint az intézmény presztízse kapta (4,5-4,2), míg a
legalacsonyabb értékeket a szakma anyagi presztízse, erkölcsi elismertsége és az idegen
nyelvtudás szintje kapta. (2,9-3,1)
A képzés legnagyobb erősségének a szakmai szemléletet és gondolkodásmódot jelölte meg a
válaszadók 73%-a, míg gyengeségként, a nincs kiemelhető gyengeség, illetve olyan
ismereteket adott, amelyeket a gyakorlatban nem tudnak használni. A szükségesnél kevesebb
ismeretet nyújtott a képzés a gazdasági, jogi, idegen nyelv, informatikai, műszaki és
menedzsment ismeretekből (18,8%- 12,5%). Ez vélhetően abból adódik, hogy a kitöltők
más-más területen dolgoznak és a munkavégzésükhöz eltérő ismeretekre van szükségük és ez
alapján ítélik meg a hiányosságokat.
A specifikus kérdések globális indexe 3,5- es értéket mutat. A képzést megfelelően
megfelelő mélységűnek és ismerettartalmúnak ítélték a kitöltők, azonban az elsajátított
ismeretek hasznosulását, szakmai karrier elősegítését csak közepes mértékűnek érzik.
14. Végzett SZT DPR (C) hallgatói felmérés (a végzést követő 5 éven
belül)
A megkeresett 68 főből másfél hónap alatt csupán 8 fő válaszolt a kérdőív kérdéseire, ami
12%-os válaszadási hajlandóságot mutat, így a reprezentativitás erősen megkérdőjelezhető,
és ezért csak nagyvonalakban ismertetjük az eredményeket.
26
9. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő)
Egy fő kivételével, - aki nappali tagozaton és mindkét finanszírozási formában tanult –
mindannyian levelező tagozaton, költségtérítéses formában végezték el a képzést.
Az átlagos eredményüket tekintve jó eredményt a válaszadók fele, míg a közepes és jeles
eredményeket a válaszadók 25-25%-a jelölte meg. Az abszolutórium után közvetlenül
mindannyian a diplomájukat is megszerezték. Az egyetemen működő öregdiák szervezetről
mindannyian tudnak, de egyikük sem a tagja.
Egy fő kivételével minden válaszadó rendelkezett felsőfokú végzettséggel, amit 57%
főiskolai - hagyományos képzés, 43% egyetemi – hagyományos képzés formájában szerzett
meg. A képzés befejezése óta ketten vettek részt egyéb végzettség elsajátításában, ami
szakirányú továbbképzést, valamint kiegészítő diplomás képzést takar.
Jelenleg egyetlen válaszadó sem tanul, de vannak továbbtanulási terveik, melyek a doktori
képzés kivételével minden képzési formát magukba foglalnak, és inkább más felsőoktatási
intézmény választása mutatkozik meg.
A kitöltők nyelvtudása angol nyelvből a legjobb, közepesnek mondható (3,4), míg német és
francia nyelvből elégséges. A tanulmányai alatt egy fő tanult külföldön két szemesztert.
Kötelező szakmai gyakorlaton hárman vettek részt, kettőjüket alkalmazták is a későbbiekben
a gyakorlati helyükön.
Az abszolutórium megszerzésekor a válaszadók háromnegyede rendelkezett főállású
munkaviszonnyal. Ehhez a munkához elsősorban munkáltatói jelentkezés, korábbi
munkakapcsolat illetve álláshirdetésre történő jelentkezés útján jutottak.
A végzettség megszerzése óta a válaszadók egyike sem volt munkanélküli, jelenleg is
alkalmazotti (beosztott diplomás), illetve egy fő vállalkozói munkaerő-piaci státuszban van.
Elmondható, hogy a végzettségüknek (végzettségeiknek) megfelelő munkát végeznek,
elsősorban (70%) állami/önkormányzati és teljes mértékben magyar tulajdonú vállalatnál.
Az átlagfizetés 161 ezer forint körül mozog, de van akinek a fizetése 105 ezer forint, míg a
240 ezer forintos fizetés is megjelenik az önbevallás során.
0
1
2
3
4
5
6
BTK GTK
2
6
Válaszadók (fő)
27
2 fő rendelkezik mellékállással, ami számukra 66-200 ezer forint többletjövedelmet
eredményez.
Érdekes, hogy inkább elégedetlenek a munkájukkal minden szempontból, a válaszok 2,1-3,1
skálán mozognak, a legalacsonyabb értékeket a munka tárgyi és személyi körülményei
kapták, majd a munka társadalmi megbecsültsége, és csak ezek után következett a
jövedelemmel, juttatásokkal kapcsolatos elégedetlenség (2,1-2,6).
A kérdésekre 5 nő és három férfi válaszolt. A kitöltők közül egy fő egyedülálló a többiek
házasak, vagy élettársi kapcsolatban élnek. Két főnek van 18 év alatti gyermeke.
A válaszadók 87,5%-ánál nincs a családban hasonló szakterületen végzett vagy dolgozó
családtag.
A magánéletet és a munkájukat általában össze tudják egyeztetni, általában nem voltak
depressziósak, és betegek (ezen állítások a válaszadók 75%-ára helyt állóak), és egy 5-fokú
skálán, ahol az 5-ös érték a nagyon boldogot reprezentálja 3,9 átlagértéket mutat a
boldogságuk összességében. A boldogtalanság inkább az anyagi és életforma eredetű.
A kapcsolattartásról elmondható, hogy évfolyamtársakkal tartják a kapcsolatot, aminek
inkább baráti jellege van, mint szakmai. A különböző szervezetekkel, hallgatói
önkormányzattal a kapcsolattartás nem jellemző, inkább nincs is. Az egyetemen működő
alumni szervezetről heten tudnak, de egyikük sem tagja.
A munkaerő-piaci érvényesülésre vonatkozó kérdések a jó eredményhez közelítenek. A
munkaerőpiacon a végzettség jól ismert, hárman folytatni kívánják tanulmányaikat is. A
munkahelyen az ismeretek jól hasznosíthatóak (4,3), és az SZT képzés mélysége,
ismerettartalma is megfelelő (3,5).
15. Végzett FSZ DPR (A) hallgatói felmérés (a végzést követő 1 éven
belül)
A megkeresett 164 főből másfél hónap alatt csupán 24 fő válaszolt a kérdőív kérdéseire, ami
14%-os válaszadási hajlandóságot mutat, így a reprezentativitás erősen megkérdőjelezhető,
és ezért csak nagyvonalakban ismertetjük az eredményeket.
A válaszadók karonkénti megoszlása a következő ábrán látható:
10. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő)
0
2
4
6
8
ÁJK BTK CFK GTK
8 8
4 4
Válaszadók (fő)
28
Ahogy a felméréseink nagy részére is igaz, itt is a női válaszadók voltak többen. A kérdőívet
kitöltők 82,6%-a nő volt.
A válaszadók közül a legtöbben 1990-es születésűek voltak (25%-a), jelentős még az 1987-
es, 1991-es és az 1989-es születésű aránya. A legfiatalabb 1991-es, a legidősebb válaszadó
pedig 1960-as születésű volt.
Általánosságban elmondható, hogy minden karon a jó és jeles osztályzat volt a domináns,
egyedül a CFK-n emlékeztek elégséges osztályzatra.
11. ábra: Milyen tagozatos képzésre jár/járt?
A fenti ábráról az olvasható le, hogy a válaszadók a legtöbb karon túlnyomórészben nappali
tagozaton tanulnak, a GTK-n csak ilyen válaszadó volt.
Az előző, a tagozatot firtató kérdésnek megfelelően az államilag támogatott képzésben
résztvevők voltak többségben szinte minden kar esetében a válaszadó végzős hallgatók
között, kívéve a BTK-t, ahol többségben voltak a költségtérítésesek. Mindkét finanszírozási
formára egyetlen válasz sem érkezett.
12. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte?
0,0%
20,0%
40,0%
60,0%
80,0%
100,0%
ÁJK BTK CFK GTK
62,5% 62,5% 75,0%
100,0%
37,5% 37,5% 25,0%
Levelezős
Nappali
0%
20%
40%
60%
80%
100%
ÁJK BTK CFK GTK
37,5%
62,5% 50,0%
75,0%
62,5%
37,5% 50,0%
25,0%
nem
igen
29
Az ÁJK kivételéve a többi kar hallgatóinak többsége az abszolutórium után közvetlenül a
diplomáját is megszerezte.
Aki nem kapta meg közvetlenül a diplomáját az abszolutóriummal egyidőbben, azok
többsége még egy évvel később sem rendelkezett a diplomával.
Sajnos a jelenlegi végzősök körében sem népszerű a külföldi tanulmányok folytatása. A
válaszadók között csak a GTK-n volt a válaszadók között a tanulmányukat külföldön
folytató.
Az FSZ képzésben hallgatók körében nem jellemző, hogy rendelkeznének főállású
munkaviszonnyal a képzés végén. Bár minden karon voltak ilyen válaszadók, ez egyedül a
GTK-n volt jelentős.
Aki már az abszolutórium megszerzésekor el tudott helyezkedni, az vagy álláshirdetésre
jelentkezett vagy egyéb személyes ismertség útján jutott álláshoz.
Azon hallgatók, akik nem rendelkeztek még munkahellyel általában munkát kerestek
közvetlenül az abszolutórium megszerzése után és csak kis részük tanult tovább vagy egyéb
okból nem keresett munkát. Ez inkább a CFK-n és az ÁJK-n volt jellemző.
A legtöbb kar esetében a válaszadó hallgatók nagy többsége keresés után talált munkát. Ettől
csak a CFK hallgatói térnek el, ott a válaszadók még nem találtak megfelelő munkát.
Azon válaszadók, akik találtak munkát leginkább álláshírdetésen keresztül, vagy egy
munkáltatónál való jelentkezéssel tudtak elhelyezkedni. Az ÁJK esetében az egyéb
személyes ismertség is jelentős volt.
A válaszadók túlnyomó többsége alkalmazott státuszban van a munkaerőpiacon. A CFK a
volt hallgatók egy része továbbtanult, másik része még munkát keres. Az ÁJK-n és a GTK
jelentős az önfoglalkoztatók száma.
A legtöbb válaszadó elégedett a főállású munkahelyével szakmai tartalmi szempontból. A
BTK végzettjei között nagy a szórás ebben a kérdésben, a CFK végzettjei teljesen
elégedetlenek, míg némi elégedetlenség a GTK-n is tapasztalható.
A szakmai előremenetel és a karrierépítés szempontjából már nagyobb az elégedetlenség a
karokon. A ÁJK-n a legjobb a helyzet, ott kiszámíthatónak és elfogadhatónak ítélik a
karierrutat, mít a legrosszabb a megítélés a BTK-n végzetteknél van, de a GTK-n is elég
vegyes a kép.
A jövedelem szempontjából hasonlóan alacsonyabb az elégedettség a válaszadó végzettek
körében. A legmagasabb az ÁJK-n, itt mindenki többet várna el, míg a CFK hallgatói a
legelégedettebbek, az ő elvárásaik nagyjából teljesülnek.
16. Kimenő motivációs (a végzés előtt állók) felmérése FSZ és SZT
képzés
A megkeresett 230 főből 46 fő válaszolt a kérdőív kérdéseire, ami 20%-os válaszadási
hajlandóságot mutat. A válaszadók karonkénti megoszlása a következő ábrán látható:
30
13. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő)
Mivel a kérdőív egyetlen egy kérdése sem volt kötelezően megválaszolandó, ezért a
válaszadók száma kérdésenként természetesen eltérően alakult.
A többi felmérésünkkel ellentétben itt a férfi válaszadók voltak többen. A kérdőívet kitöltők
42,9%-a nő volt.
Általánosságban elmondható, hogy minden válaszadó karon a jó vagy jeles osztályzat volt a
domináns. A karok többségében más osztályzat nem is fordult elő, kivéve az MFK-t és a
GTK-t, ahol a közepes osztályzatot is megadtak a válaszadók.
A legtöbb válaszadó levelezős képzésben vett részt, nappali FSZ képzés valójában nincs is
minden karon, BTK és MFK esetében pedig néhány nappalis hallgató válasza is előfordult.
Az előző, a tagozatot firtató kérdésnek megfelelően a költségtérítéses képzésben résztvevők
voltak többségben szinte minden kar esetében a válaszadó végzős hallgatók között. Egyedül
a CFK tanulók esetében volt az arány egyenlő államilag támogatott formát.
Sajnos a jelenlegi FSZ, SZT végzősök körében sem népszerű a külföldi tanulmányok
folytatása. Egyedül a BTK hallgatói között fordult ilyen elő.
Jobb a helyzet a külföldi munkavállalással kapcsolatban, csak a GEIK és a CFK hallgatói
nem dolgoztak külföldön. Persze az FSZ képzésben résztvevőktől talán nem is várható el
tömeges külföldi munkavégzés, de az SZT válaszadásokat is figyelembe véve nem túl magas
az igenek aránya.
Minden kar hallgatói dolgoznak már Az EK-n, CFK-n fele-fele arányban vannak a dolgozók
és nem dolgozók aránya, míg a BTK esetében ez az arány kicsit rosszabb 68-32%.
A válaszadók túlnyomó része ismét a Miskolci Egyetemet választaná, ha újra pályaválasztás
előtt állna. A 100%-os statisztikát csak a CFK és GTK válaszadói árnyékolják be, de ez sem
jelentős.
Hasonló a karok megítélése is az intézményéhez. Csak a BTK és MFK hallgatói
választanának más kart, ha újra felvételiznének.
Nem ilyen rózsás a helyzet a hallgatók megítélése szerint az elhelyezkedés támogatásában. A
válaszadók nagyon megosztottak az intézményi támogatást illetően.
A Miskolci Egyetem végzős FSZ, SZT hallgatói leginkább tájékoztatást várnak a
továbbképzésekről, szakestek szervezését, munkaerőközvetítést és karrier tanácsadást.
0
5
10
15
20
BTK CFK EK GEIK GTK MFK
9
4 2
1
5
17
Válaszadók (fő)
31
17. Közbülső motivációs felmérés SZT képzés (az 1. éves hallgatók
felmérése)
A megkeresett 92 főből 44 fő válaszolt a kérdőív kérdéseire, ami 47%-os válaszadási
hajlandóságot mutat. A válaszadók karonkénti megoszlása a következő ábrán látható:
14. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő)
A többi felmérésünkhöz hasonlóan itt is a férfiak voltak kevesebben. A válaszadók 68%-a
nő.
Általánosságban elmondható, hogy a kitöltők között a jó osztályzat volt a domináns, a GTK-
n és a MAK-on a közepes dominál, az MFK-n a jó és közepes egyensúlyban van. Elégséges
eredményt a válaszadó hallgatók között csak a MAK hallgatói jelöltek meg.
A válaszadók túlnyomórészt levelezős képzésre járnak, egyedül az AJK-n vannak enyhe
többségben a nappalisok.
Az előző, a tagozatot firtató kérdésnek megfelelően az költségtérítéses képzésben résztvevők
voltak többségben a legtöbb kar esetében, kivéve az AJK-n ahol mindenki államilag
támogatott képzésre jár és a BTK-n ahol némileg többségben vannak az államilag
támogatottak. Mindkét finanszírozási formára egyetlen válasz sem érkezett.
Sajnos a jelenlegi szakirányú továbbképzéses hallgatók körében sem népszerű a külföldi
tanulmányok folytatása. A válaszadók között csak a GTK-n és a MAK-on volt ilyen
tapaszatalata a hallgatóknak.
Kicsivel sem jobb a helyzet a külföldi munkavállalással kapcsolatban. Szintén két kar
hallgatói válaszoltak igennel, a GTK-n és az ÁJK-n tanulók dolgoztak már külföldön.
A hallgatók egy jelentős része már jelenleg is dolgozik. Bár ez a szakirányú továbbképzéses
hallgatók esetében valójában elvárható, hiszen nagy többségük levelezősként tanul.
Arra a kérdésre kapott válaszok alapján, hogy pályaválasztás esetén ismét ezt az intézményt
választanák-e a hallgatók kellő magabiztossággal állíthatjuk, hogy a többség visszajönne.
Egyedül a GTK-n érezhető némi bizonytalanság, ott a hallgatók fele nem ezt az intézményt
választaná.
Hasonló a kari választás aránya, de itt is a többség a korábban választott karra irattkozna be
ismételten.
0
5
10
15
20
AJK BTK GTK MAK MFK
11
19
6 6
2
32
18. Közbülső motivációs felmérés PhD képzés (az 1. éves hallgatók
felmérése)
A megkeresett 218 főből 148 fő válaszolt a kérdőív kérdéseire, ami 67%-os válaszadási
hajlandóságot mutat. A válaszadók karonkénti megoszlása a következő ábrán látható:
15. ábra: Válaszadók karonkénti megoszlása (fő)
A többi felmérésünktől eltérően itt a férfiak voltak többen. A válaszadók 39,1%-a volt nő.
Általánosságban elmondható, hogy minden válaszadó karon a jó vagy jeles osztályzat volt a
domináns. Ez az eredmény a doktori képzésben nem tűnik túlzónak, hiszen az itt tanuló
hallgatók valóban jó eredményeket érnek el a tanulmányokban.
Többségében nappali tagozatosok adtak választ, a GTK esetében előforduló távoktatásos
hallgató is valószínüleg levelezős képzésre jár.
Az előző, a tagozatot firtató kérdésnek megfelelően az államilag finanszírozott képzésben
lévők hallgatók adtak válaszokat.
Sajnos a PhD hallgatók körében sem elég népszerű a külföldi tanulmányok folytatása. A
válaszadók között általában kisebbségben voltak az ebben résztvevők.
A külföldi tanulmányokat a hallgatók a fogadó intézmény saját ösztöndíjából,
Tempus/Erasmus ösztöndíjakból és egyéb pályázatból fedezték.
Rosszabb a helyzet a külföldi munkavállalással kapcsolatban. Csak a GTK és GEIK hallgatói
között voltak ilyenek, közöttük a GEIK-n jobb a helyzet, mint a GTK-en.
Minden kar hallgatói dolgoznak már, itt természetesen az oktatói és kutatói projekteket kell
elsősorban beleérteni.
Arra a kérdésre, hogy a fokozoat megszerzése után hol szeretnének dolgozni, a legtöbben a
kutatószférát jelölték meg. A GTK-n volt a legvegyesebb a kép, az MFK-n a
legegyértelműbb.
Többség visszatérne a doktori iskolájába, ha újra pályaválasztás előtt állna, a MAK-on a
legnagyobb a bizonytalanság.
0
2
4
6
8
10
GEIK GTK MAK MFK
5
10
4
2
Válaszadók (fő)