Szabó Gábor Dénes 2013. május 3.

Szabó Gábor Dénes

A bioenergetika helye a vidékfejlesztésben

– MAKE konferencia 2013 –

Szabó Gábor Dénes

PhD hallgató,BCE – Agrárközgazdasági és

Vidékfejlesztési Tsz.szabogabord@gmail.com

Budapest, 2013. május 5.

3

Tartalom

Szabó Gábor Dénes

1) Témaválasztás indoklása

2) Kapcsolódó tanulmány bemutatása

3) Aktualitás

4) Szemléletváltás a bioenergetikában

5) A tanulmány eredményeinek ismertetése

6) (további/eredeti tervek)

4

A kapcsolódó tanulmány

Szabó Gábor Dénes

Cím:

The future landscapes of bioeconomy – Hungary

Szerzők:Barta Zsolt Gyalai-Korpos MiklósMolnár András Szabó Gábor Dénes

Megrendelő:Climate KIC (EIT)

Várható megjelenés:BEsustainable Magazine – 2013/2. félév (www.besustainablemagazine.com)

5

A tanulmány felépítése

Szabó Gábor Dénes

1. Bevezetés és általános áttekintés Ösztönzők bemutatása A kínálati oldal áttekintése A keresleti oldal áttekintése: átalakítási formák és piaci lehetőségek

2. A Climate KIC és a „bioeconomy platform” bemutatása

3. Magyarország és a „bioeconomy” A kérdőív bemutatása Kapcsolódó nemzeti stratégiák bemutatása Kínálati oldal elemzése: potenciál-elemzés Keresleti oldali elemzése: a jelenlegi felhasználás és a K+F elemzése

piaci csoportosulások (klaszterek) és a hiányosságok/lehetőségek

4. További lépések és konklúziók

5. A készített kérdőív eredményei

6

A téma aktualitása – Megújuló energiák

Szabó Gábor Dénes

A 3 legfontosabb ösztönző-csoport: Környezeti és klimatikus ösztönzők

globális felmelegedés növekvő környezeti terhelés

Gazdasági ösztönzők növekvő energiaigény + dráguló energia + kiszolgáltatottság új lehetőségek: K+F, befektetés, hitelezés decentralizált energiatermelés: foglalkoztatás, vidékfejlesztés

Irányelvek és vállalások (EU) energiahatékonyság javítása és CO2-kibocsátás-csökkentés

beruházás- és kutatás-ösztönzés + források vidékfejlesztés és versenyképes mezőgazdaság

Forrás: IEA – World Energy Outlook 2012

Prognosztizált energiaigény-növekedés 2010-2035 közöttA fontosabb fűtőanyagok magyarországi árának és az inflációnak

az éves alakulása 1996-2011 között (Ft/MJ)

19961997

19981999

20002001

20022003

20042005

20062007

20082009

20102011

2012 -

0.50

1.00

1.50

2.00

2.50

3.00

3.50

4.00

4.50

0.0

3.0

6.0

9.0

12.0

15.0

18.0

21.0

24.0

Brikett Egys. fűrészelt tűzifa Vezetékes gáz Éves infláció értéke (%) - Jobb. T.

Forrás: KSH adatok – saját szerkesztésForrás: Rob Wile (2012): IT'S OVER: Why Everyone Is Losing Hope For Green Energy

7

A téma aktualitása – Magyarország

Szabó Gábor Dénes

Megújuló források hatékony kiaknázása (nap, szél, biomassza) 2020-ig 14,65 %-os megújuló energia-részarány 20 %-os CO2 kibocsátás-csökkentés 20 %-os energiahatékonyság-javítás 10 % bioüzemanyag részarány

Kapcsolódó dokumentumok Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve Nemzeti Energia Stratégia 2030 Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia Nemzeti Vidékstratégia – Darányi IgnácTerv Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Startégia 2020 Új Széchenyi Terv

Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft.

8

Szemléletváltás szükségessége

Szabó Gábor Dénes

Első generációs technológiák (meglévő technológiák):

Egy fajta végtermék + „célorientált” alapanyag alacsony hatásfok

• hő- és/vagy villamos energia (eltüzelés, pirolízis- vagy biogáz)

• bioüzemanyagok

Második generációs bioüzemanyagok (újabb technológiák)

Kombinált output + széles alapanyag-kör magasabb hatásfok

Új anyagok hasznosítása új piaci / értékesítési lehetőségek

Alapanyagok: Erdészeti és mezőgazdasági fő- és melléktermékek, hulladékok Fa- és élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok Szerves eredetű egyéb (emberi) hulladékok Energianövények

9

Szemléletváltás megjelenése

Szabó Gábor Dénes

“The bioeconomy […] encompasses the production of renewable biological resources and the conversion of these resources and waste streams into value added products, such as food, feed, bio-based products and bioenergy. Its sectors and industries have strong innovation potential due to their use of a wide range of sciences, enabling and

industrial technologies, along with local and tacit knowledge.” (European Commission: Innovating for Sustainable Growth:

A Bioeconomy for Europe, 2012)

Biomassza energetikai célú hasznosítása = „BIOECONOMY”

Két terület szoros összekapcsolódása: Mezőgazdaság: elsődleges feladata a fenntartható élelmiszertermesztés

Biotechnológia: feladata értékesíthetővé és hasznosíthatóvá tenni a jelenleg kihasználatlan erőforrásokat

10

A biotechnológia

Szabó Gábor Dénes

“green or sustainable chemistry is the design, development and implementation of chemical products and processes that reduce or eliminate the use and

generation of substances hazardous to human health and the environment” (Clark et al. (2012): Green Chemistry, Biofuels, and Biorefinery, Annual Review of

Chemical and Biomolecular Engineering)

(Új)technológiák: Lignocellulóz alapú biofinomítók (cukrok – bioetanol) Biodízel – a glicerol alapú finomítás jövője (új anyagok) Alga alapú eljárások (bioolajok, CO2-megkötés)

Biogáz (SNG) Termokémiai eljárás (pirolízis) – biokoksz, bioolaj és szintézisgáz

11

Magyarország – tanulságok

Szabó Gábor Dénes

Potenciál-elemzés: Számos becslés – számos eredmény

Jelenlegi felhasználás: Néhány nagyobb és több kisebb szereplő Sok elhaló/befejezetlen kezdeményezés Jelentős kihasználatlan kapacitás

K+F: Kevés piaci szereplő, sok oktatási intézmény

Piaci csoportosulások Vannak kezdeményezések, sok átfedéssel

12

Magyarország – kérdőív

Szabó Gábor Dénes

Nem reprezentatív felmérés

13 (24) kérdés, előre megadott választási lehetőségek

Kérdések:a teljes értékesítési lánc mentén felépítve

(kínálat-kereslet-irányok-lehetőségek-hatások-akadályok stb.)

Megkérdezettek: témához értő szakemberek piaci, non-profit és K+F területekről

Megkérdezés módja: közvetlen megkérdezés

22 válaszadó

13

Magyarország – kérdőív eredmények 1.

Szabó Gábor Dénes

90 %: Mo. bioenergetikai potenciálja > 10 % (40 %: > 20 %);

< 20 % tartja fontosnak az energianövényeket;

Az Alföld a legalkalmasabb terület (82 %)

Lignocellulóz alapú (68 %); termokémiai (36 %)

A nagyobb cégek általában jól ismertek

Az új technológiák „termékeit” nem piacképesek, inkább a

hagyományosaka(bioüzemanyag: 82%; hő-/vill.energia: 73 %),

ennek ellenére közvetlen lakossági értékesítés alacsony (22 %)

A szándék megvan, a források hiányoznak a biotechnológiák

terjedésére

14

Magyarország – kérdőív eredmények 2.

Szabó Gábor Dénes

Nem a közvetlen beruházási támogatás a fontos, hanem inkább a

„megkülönböztetés”: adózási/adminisztrációs/termék-kedvezmény

Fontosak a kiépült kapcsolatok és a konferenciák

Mo. hiányossága: financiális (86 %) és szabályozási (55 %)

Mo. adottságai (terület+humán) jók; magas az elfogadottság is

Legfontosabb hatások: munkahelyteremtés (77 %), melléktermékek

piaca (64 %), környezeti tényezők javulása (55 %)

Negatív hatások: növekvő szállítmányozás (72 %)

Anyagi források: EU-s keretprogramok (90 %); állami (65 %), banki

hitelek (60 %)

15

További (eredeti) tervek

Szabó Gábor Dénes

A bioenergetika fejlesztési mivoltának igazolása Vidékfejlettségi index (RDI – Rural Development Index)

Létező módszertan (Michalek, 2012) Hiányos kutatási terület Kb. 130-140 KSH változó faktorelemzés Migrációs egyenlettel való korrigálás Kistérségi és/vagy települési szintű összehasonlítás:

1. Bioenergetikai fejlesztések hatása kimutatható-e?

2. Kis- és nagyüzemek közötti szignifikáns különbségek?

Hiányosságok…

Köszönöm a figyelmet!

Szabó Gábor Dénesszabogabord@gmail.com