1. A jóléti társadalom büntetőpolitikája és válságának okai

A jóléti társadalom klinikai modellje:-        úgy kell bánni a bűnözővel, mint egy klinikai esettel-        a bűnöző: egy boldogtalan orvosi eset-        lehetővé teszik, hogy boldog legyen, csak szakértelem kell hozzá-        fel kell állítani a diagnózist (diagnosis) – azt vizsgálják, hogy milyen mikro- és makrokörülmények hatnak közre abban, hogy az elkövető veszélyessé vált (önveszélyes/közveszélyes)        gyógymód (treatment) – kezelési modell, mellé állítható egy individuális prognózis        prognózis (prognosis)Elterjedt a zárt intézet határozatlan időtartamra-        a századforduló után általános büntetési nem lett-        a társadalom fizikai védelme a veszélyes embertől-        a gyógyítás szakértői modell segítségévelo        gyógyszeres kezelés, iskolázatatás, csoportterápiao        nagyon költségeso        néhány kísérleti börtönben megvalósultNőtt a jólét -> nőtt a bűnözés -> kezelhetetlen állapotokOkok:-        megfosztották a családot a legfontosabb funkcióitól-        hibás szociálpolitikai rendszer: pl. az egyedül nevelő szülő teljes támogatást kap -> törekszenek a házasságra-        nőtt a felelőtlenség, az államra hárítanak mindent

2. A klinikai büntetőmodell alkalmazásának jogpolitikai következményei (a veszélyes és a fiatalkorú bűnözővel szemben határozatlan tartamú szabadságvesztés, börtönnépesség, emberi jogi deficit, a gyakorlat és az elmélet ellentéte)

Bevezetés: az előző tétel végeIntézetből kikerült gyerekek: nőtt az életképtelen, versenyképtelen egyedek (?) száma-        intézetfüggők -> pl. a fiatal lányok képtelen az anyaszerepre-        olyan tömeg szabadul rá a társadalomra, akinek nem volt alkalmazkodóképességeo        életben maradásuk sem volt motivált

Megoldási kísérletek:-        állami felelősségvállalás-        reprodukciót hajtottak végre az intézeteko        abszolút értelemben nőtt a börtönben töltött idő -> nő a börtönlakók száma -> várólista a büntetés végrehajtásárao        a társadalom képtelen a modellnek megfelelő börtönök kialakításárao        a börtön klinikaként való működtetése megvalósíthatatlan        túl költséges        az életet a börtönben modellezni nem lehet-        elbocsátották a fehér köpenyeseket + asszisztenseketo        marad a tömeg, a börtönőrök, a határozatlan időtartam

Társadalmi reakciók:-        vietnámi háború -> hippimozgalom -> generációs ellentétek-        fekete emberjogi mozgalmak (Martin Luther King – a börtönben levők helyzetének elismerése -> példa az egyenlőtlen bánásmódra)-        börtönlázadások a létbizonytalanság, alávetettség miatt-        a jóléti állam terheit az állampolgár nem tudja és nem akarja

viselni-        meghiúsult az akaratérvényesítési modell is-        kábítószer iránti igény (háború)o        30% haszonélvezőjévé válto        sok érdekelt, termelőtől fogyasztóigo        motiváció: a függő mindent meg fog tenni, még bűncselekményt is-        nincs közbiztonság -> szorongás, félelem -> politika rangjára kerül; megjelennek a fatalisták-        végül minden ország eljutott arra a szintre, ahol a legmagasabb a bűnözés

Új válaszok kellenek:-        mindenki felelős a tetteiért, nyitott piac mindenkinek-        a piaci mechanizmusok okozta kiegyenlítési folyamatokból kivonul az állam, csak egyensúlyozó szerepe lesz-        a családot vissza kell állítani eredeti funkciójába-        a beteg menjen vissza a családjába -> csökken a kórházi ellátási idő (nem szociális intézmény) -> csak a professzionális funkciók maradhatnak otto        bolondok házák bezárnako        koldusok nagy része megélhetési bűnözővé is válik-        a szociálpolitikából ki kell venni a gondoskodó szerepeto        csak a legrászorultabbak életben tartására köteles korlátozott ideigo        a kontroll kontrollja a szociálpolitika-        újfajta áldozati kör megjelenéseo        azelőtt az áldozat majdnem oda tartozott, ahová az elkövető -> eddig hallgatotto        a bűnözés kitört a gettóból -> középrétegbeli sértettek -> aktív áldozati kör: követeli az államtól a reparálást

3. A neokonzervatív büntetőpolitika filozófiai alaptételei, a bűnözés és az intézményes reakciók változása (Law and Order társadalom filozófiája, tettarányos felelősség, a sértett megváltozott szerepe)

Bevezetés: az előző tétel onnantól, hogy Új válaszok kellenekAz 1970-es évek végén kettévált a USA és az európai modellUSA-modell alapja: „rend és jog” társadalma-        a piaci társadalom nem enged magára kénysríteni kívülről jövő folyamatokat-      versenyképesség  kiegyenlítés, boldogítás -        munkanélküliség: ő maga felel érte-        nincs társadalomelemzés, max helyzetelemzés-        USA társadalom hiába áll a civilizáció csúcsáno        14% nagyon szegényo        30% nincs társadalombiztosítása-        a nyomornak nincsenek társadalmi okai, egyéni hiba – mondják-        Nead: o        A társadalom feladat a kontrollok biztosításao        A szegény max 5 évig kaphat segélyt, szigorú kontroll alatt -> köteles fizetett átképzésen átesnie-        bűnözéskontrollo        1980 óta kétszer duplázódott meg a börtönlakók számao        a gettóból kitört bűnözés ismét szoruljon vissza odao        vannak halálbüntetéseko        az ügyész által javasolt büntetés kötelező        az ügyész választás alapján nyeri el tisztségéto        börtönprivatizáció

Európa: piac diktálta lehetőségek-        állam – kliens kapcsolat-        kisközösségi kontrollok a munkaerőpiacon áruvá váltak

4. Az USA büntetőpolitikája 1990-től

büntetőpolitika:-        önálló fejlődési tendencia (kultúrafüggő + politikai motívumok)-        globalizációs folyamat-        népek felfogásai, félelmei, politikusok gondolkodása

bűnözéskontrollo        1980 óta kétszer duplázódott meg a börtönlakók számao        a gettóból kitört bűnözés ismét szoruljon vissza odao        vannak halálbüntetéseko        az ügyész által javasolt büntetés kötelező        az ügyész választás alapján nyeri el tisztségéto        börtönprivatizáció

5. A viktimológia tárgya, kialakulása, a kriminológiához való viszonya

Tárgya: Az áldozatok tudományos igényű vizsgálata. Kérdés: milyen szerepet játszik az áldozat a bűnesetben? Andrew Karmen (1990): A sértetté válás tanulmányozása, beleértve a sértett és az elkövető közötti kapcsolatot, a sértett és a büntető igazságszolgáltatás közötti interakciókat (rendőrség, bíróság, börtön), és a kapcsolatot a sértett és más társadalmi csoportok és intézmények között (média, üzleti szféra, stb.)Másik fontos feladat: az „áldozat” meghatározása. új alterület/speciális terület aA viktimológia kriminológiában. Viktimológia az alábbiak tanulmányozását:•        Sértetté válás•        Sértett- elkövető kapcsolata•        A sértett és a büntető igazságszolgáltatás kapcsolata •        A sértett és a média •        A sértett és a bűnözés ára •        A sértett és a szociális mozgalmak, és non-profit szervezetek

Kialakulása: A kriminológia törzsanyagából „hiányzik az áldozat” > viktimológiaAz áldozatokkal való foglalkozás története:

1941: Hans von Hentig cikkea bűncselekmény: az elkövető és az áldozat közötti interakcióturisták által látogatott helyek- vonzzák a bűnözőket

1948: Hentig: A bűnöző és áldozata c. könyve- a viktimológia alapjai

A szó Benjamin Mendelsohn román jogász nevéhez köthető. (Mások szerint F. Wertham találta ki. 1949: Az erőszak megnyilvánulása c. könyvében)

[    A viktimológia fejlődése:1. A mikroviktimológiától a makro-viktimológiáig:nagymintás viktimológiai általánosíthatóság (sértettékutatások válás volumene, sértetti populáció körülhatárolása, a sértettek szocio-demográfiai jellemzői) 2. Az elméleti viktimológiától az alkalmazott viktimológiáig:az erőszak női szimpátiaáldozatai, a szexuális, családi, stb. erőszak

ébresztése a sértettek iránt. kezelési forma: a sértettek segítése, támogatása, sértetti jogok emberi jogi mozgalommá akadémiai tudományból - hagyományos bűncselekmények vizsgálata, amelyeknek konkrét, sérthető áldozatuk van- megerősítette a szemet-szemért, a megtorlási elv megerősödését 3. A viktimológia napjainkban:konszolidálódás adatgyűjtés, jogalkotás, kompenzáció, mediáció, a sértett-segítés. felsőoktatásban tanított kurzusokon nemzetközi folyóirat (International Review of Victimology)Nemzetközi Viktimológiai Társaság    ]

A kriminológiához való viszonya:

Önálló tudomány-e a viktimológia, vagy a kriminológia, esetleg más tudomány része?

Viktimológia és kriminológia:-mindkettőben fontos a statisztika szerepe- sok tekintetben párhuzamos fejlődés: pl. kriminogén tényezők, viktimogén tényezők -Mendelsohn: a kriminalitáshoz vezető tényezők egy része a tetteshez, másik része az áldozathoz kapcsolódik, amelyek elkülöníthetők- a viktimológia önálló tudomány, ami a krimóval párhuzamosan létezik._ Magyaro.: kriminálviktimológiai felfogás: a v. a krimó része, azon belül sajátos státusza van

Más bűnügyi tudományokhoz való viszony:-Viktimológia és kriminalisztika:Egyértelmű a viktimológiai ismeretek hasznosíthatósága a nyomozás során.-Viktimológia és pszichológia: Ellenberger pszichológiai síkon közelítette meg a viktimológiát, a tettes-áldozat viszonyt vizsgálta-Viktimológia és a tágabb értelemben vett büntetőjog: tényállás felállításában lehet jelentősége.

„Eljárási viktimológia”: sértettek jogi pozíciójának erősítése.

6. A főbb viktimológiai irányzatok jellemzői

1. Kriminálviktimológia:         Az áldozatok bűncselekményben való szerepét, jogait, és azt vizsgálja, milyen gondoskodás illeti meg őket

2. Általános viktimológia        A kriminológiától függtlen tudományként kezelik        A társadalom valamennyi áldozatával foglalkozik (pl. természeti katasztrófák)        Kritika: a minden áldozat -> túl széles, túl parttalan

3. Modern viktimológia        A fenti kettő közötti átmenet        A hatalommal való visszaélés és az emberi jogok áldozataiAzokkal az áldozatokkal foglalkozik, akiket megfosztottak az élethez, egészséghez, iztonsághoz, tisztességhez való jogaiktól        Adler-Mueller-Laufer alapján: (talán ezek a legkevésbé fontosak)

4. Életmódelméletek: Hindelang, Gotfredson, GarofaloA szerepek (pl. dolgozó/háztartásbeli) és az időbeosztás függvényében az emberek különböző életstílusokat követnek. Az életstílus befolyásolja az áldozattá válás esélyeit.Rokonságot mutat a rutintevékenység-elmélettel.

5. Ismétlődő viktimizáció: Az ismétlődő viktimizáció elméletei meghatározzák azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak az ismétlődő viktimizációra. Összetett viktimizációs elméleteknek is nevezik őket.Felmérések:-British Crime Survey: a személy és vagyon elleni bcs.-k összes áldozatainak 24-38 százaléka egy éven belül öt vagy több ilyen bcs-nek volt szenvedő alanya (1982-1992 –re vonatkozó adatok.-Texas, 1990-92, gyorséttermek és rendőrségi riasztások: azokban az éttermekben volt legnagyobb a riasztás valószínűsége, ahonnan az előző héten már érkezett bejelentésFontos megismerni az elkövető döntésének indítékait: racionális döntés elmélete.

6. A bűnözés gócpontjai: 1989: Sherman, Gartin, Buerger publikációja:Minnesotában egy évben a címek és a helyszínek 3 százalékáról érkezett a riasztások 50 százaléka.Bizonyos bűncselekményeket specifikus helyeken követnek el. Pl. autólopás„a helyeket változtasd meg, ne az embereket!”

7. A bűncselekmények földrajza: Vannak bizonyos környékek, ahol a bűncselekmények száma magasabb, pl. középiskolák környéke, kocsmák, kikötők.

8. Az elméletek kölcsönös összefüggései: Környezeti kriminológia, racionális döntés elmélete, rutintevékenység-elmélet: tettes és helyszín kapcsolatát vizsgálják. Az utóbbi években megpróbálták ezeket összhangba hozni a viktimológia eredményeivel.

Előadások alapján:

9. Benjamin & Master Háromoldalú Modell: a bűncselekményt generáló feltételek három nagy csoportba oszthatók: (1) előrejelző tényezők: idő, hely(2) gyorsító tényezők: lehetőség, választás, életmód(3) prediszpoziciós tényezők: a sértett szoci-demográfiai tényezői (ffi, fiatal, szegény, kisebbségi, stb.)

10. Cohen & Felson (1979) Rutin-cselekvés Elmélete: a bűncselekmény bárhol előfordulhat, ahol három tényező együttesen jelen van (1) alkalmas cél (2) motivált elkövteő (3) a védelem hiánya

11. Pszicho-patológiai elméletek: Elkövető = mentálisan zavart; alkohol v. drogfüggő, frusztrációját a sértetten vezeti leSértett = mentálisan sérült, közrehat a cselekményben

12. Feminista elméletek: Tettes = a domináns férfi-szerepre épülő társadalom alakítjaSértett = történetileg e szerep-felfogás elfogadására szocializált

13.Tanulási elméletek: Három variáció

(1) az erőszak intergenerációs áthagyományozódása(2) a tanult tehetetlenség(3) az erőszak körforgása               

7. A bűncselekmény áldozataival foglalkozó nemzetközi és hazai dokumentumok

Nemzetközi dokumentumok = Irány a sztenderdizáció!!

ENSZ Deklaráció: „A bűncselekmények és a hatalommal való visszaélés áldozatainak nyújtandó igazságszolgáltatás alapelveiről” a bűncselekmény nem csupán a köz ellen irányuló cselekmény, de kárral, sérüléssel, pszichológiai következményekkel is jár a sértett nyomatékosítja a büntető igazságszolgáltatási szervekszámára. szerepét (különösen a rendőrségét) a sértett helyzetének enyhítésében •        információ•        sértettsegítő szolgáltatások•        állami kártalanítás•        a jelenléthez és a meghallgatáshoz való jog •        méltányos bánásmód

1985. évi ENSZ deklaráció „A bűncselekmények és a hatalommal való visszaélés áldozataival kapcsolatos igazságszolgáltatás alapelvei”- az „áldozatok Magna Chartája”- „áldozat” fogalmi meghatározása:1.-3. pont: bűncselekmények áldozatai, 18. pont: a hatalommal való visszaélés áldozatai8. pont: jóvátétel12. pont: állami kártalanítás az áldozatoknak ill. családtagjaiknak

Európa Tanács; Európai Unió1983.  Európai Konvenció az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kárpótlásáról akkor azHa: más forrásból nem lehet pl.államnak kell helyt állnia erőszakos bűncselekmények áldozatainál és hozzátartozóiknál kompenzáció (legalább: keresetkiesés, az orvosi, kórházi költségek)1985.  ET Ajánlás, az áldozatok büntetőjogi és büntető eljárásjogi mediációs eljárás, az alakszerű büntető eljárás mellőzésehelyzete rendőrség, ügyészség feladatai:•        rendőröket képezni kell, hogy figyeljenek a sértettre•        a rendőrségnek tájékoztatnia kell a sértettet, hogy hova lehet fordulni, illetve az állami kárpótlásról•        hogyan hat a sértett helyzetére

1987. évi ET Ajánlás "Az áldozatoknak nyújtandó segítségről és az áldozattá válás megelőzéséről" Nem kötelező, de javaslatokat tartalmaz•        viktimizációs vizsgálatok•        Kampány (közvélemény érzékenyítése)•        szolgáltatások (védelem, tanács az újabb sértetté válás megelőzésélre, stb.) 2001. EU Kerethatározat: az áldozatok büntetőjogi és büntető eljárásjogi helyzete •        a tagállamnok jogi szabályozással biztosítsák a sértetti jogok érvényesülését az eljárásbanHatáridők: a tagállamoknak kellett ennek eleget tenni2004. március: a sértettek részvétele jogi feltételeinek megteremtése (az eljárás alá vontak jogainak érvényesítéséhez hasonló módon) +

állam által biztosított jogi tanácsadás a sértetteknek, ha nem tudja megfizetni 2006. március: mediáció a büntető eljárásban

Bizonyos sértetti jogok:•        méltóságát tiszteletben tartani, érdekeit figyelembe venni•        meghallgatáshoz való jog•        biztonságát biztosítani kell•        elkülönített váróhelyiség•        a másodlagos viktimizáció elkerülése kötelezettségeket  Tovább megy, mint az ET 1985-ös Ajánlása! is megállapít

Egyre inkább a speciális sértetti csoportokra figyel:gyerekek (szexuális célú kizsákmányolás, pornográfia, gyerekkereskedelem)nők: szexuális kizsákmányolás, emberkereskedelem, nők elleni erőszak, stb.)

USA-ban, UK-ban: •        A korrekt és tiszteletteljes bánásmódhoz való jog, az áldozat méltóságának és magánéletének tiszteletben tartása•        A vádlottól való ésszerű védelemhez való jog •        A bírósági eljárásokról való tájékoztatás joga•        Bírósági tárgyaláson való részvétel joga•        Az államügyésszel való konzultáció joga•        A kártérítéshez való jogAz elkövető bűnösségének kimondásáról, ítéletéről, bebörtönzéséről és szabadulásáról való tájékozódás

Magyarország:

        Büntető eljárási tv.          209/2001. (X.31.) Korm. rendelet à kárenyhítés (Biztonságos Magyarországért Közalapítvány)        BM Áldozatvédelmi irodák        34/2002. (BK.24.) BM sz. utasítás: a családon belüli erőszak áldozatai…        45/2003. (IV.16.) Ogy hat.: a családon belüli erőszak megelőzésére…Kárenyhítés: csak súlyos, erőszakos bűncselekményeknélA kárenyhítés maximált: 400 ezer ft-banKuratórium döntA sértettsegítés viszont hiányzik:

8. A bűncselekménnyel okozott kár jóvátétele

A bűncselekménnyel okozott kár a kriminálpolitika egyik központi témája.

A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésének (kompenzáció) lehetséges formái: Ld. nemzetközi dokumentumok is        -bűnelkövető általi jóvátétel        -állam általi kártalanítás        -önkéntes áldozatsegítő szervek által felkínált lehetőségek        - biztosítási alapon történő kártérítés

Történeti előzmények:        -bosszú

-kompozíciós (megváltási) rendszer: ált. magánszemély élete v. testi épsége ellen elkövetett bcs-k esetén, nagysága függött a sértett osztályhelyzetétől, nemétől, korától- állami büntetőjog megjelenése után-hanyatlás-1950-es évek:M. Fry –büntetőjogi reformer- áldozat és tettes „kibékítése”-1960-as évektől megindul az állami áldozatkártalanítási rendszerek kiépítése

Jóvátétel módjai:

1.        Mediáció: tettes-áldozat egyezség, önkéntes megállapodás, mindkét fél számára elfogadható módon a tettes jóváteszi, így részben, vagy teljesen mentesül az egyébként szokásos felelősségrevonás alól.        -közvetítő- mediátorElemei: jóvátételi szándék, az érintettek önkéntes vállalkozása, a tettes által elismert bűnösség, az egyezség tartalmának korlátozhatatlanságaA sikeres mediáció jogi következménye lehet: nyomozás megszüntetése, vádemeléstől való eltekintés, eljárás megszüntetése, próbára bocsátás.Alkalmazási kör: általában kisebb súlyú vagyon és testi épség elleni cselekményekTágabb megközelítés: a tettes nem saját áldozatával, hanem hasonló bcs-k sértettjeivel szembesül.A mediáció úgy is felfogható, mint a büntető útról elterelés (diverzió) egyik formája

2.        Polgári jogi igény érvényesítése a büntetőeljárás során: Mo.: adhéziós eljárás

-fő érv mellette a pergazdaságosság-elvileg van lehetőség a kártérítésre kötelezésre, a gyakorlatban azonban ez alig érvényesül-a sértett mint magánfél a büntetőeljárás során a terhelttel szemben azt a polgári jogi igényt érvényesítheti, amely a bűncselekmény vagy szabálysértés folytán keletkezett

3.        Kompenzációra kötelezés: önálló szankció Angliában és Walesben, előnyt élvez a pénzbüntetéssel szemben-kiegészítő jelleggel is alkalmazhatják-más országokban- feltételes elítéléshez kapcsolódó kiegészítő jogkövetkezmény

Jóvátétel: minden országban figyelembe veszik enyhítő körülményként, gyakran alkalmazzák kiegészítő jelleggelSzimbolikus jóvátétel: bocsánatkérés, kibékülés, közösségi munkavégzés, karitatív célok, de lehet akár közérdekű munka is

4.        Az állam általi kártalanítás:A különböző országokban különbség van:-        azon bűncselekmények körében, amelyekre a kártalanítás kiterjed-        a sérelem mértékének figyelembevételének-        hatóságokkal való együttműködési kötelezettségek tekintetében-        az áldozat viselkedésének értékelésében (aktív résztvevő-e, van- e közvetett szerepe, volt-e részes vmely cselekményben, jelleme, elkövetővel való kapcsolata)

Nagy-Britannia: tarifarendszer: a hasonló sérülésekért azonos kártalanítás, 25 tarifaszint, 1000-250000 font, igényelhető az orvosi kezelések költsége is, és egy speciális hatóság bírálja el az igényeket

9. Az erõszak, az erõszakos bûnözés biológiai, pszichológiai, társadalmi természete (Inotai)

az erõszakos bûnözés kutatásainak indokai:        - erõszak: az emberi viselkedés része Þ klasszikus kriminológiai kutatási terület        - kicsi a különbség jogellenes és hõsies erõszakos cselekmény között        - a békés körülmények között meglévõ erõszakos bûncselekmények száma nõ

az erõszak büntetőjogi és kriminológiai fogalma:- büntetőjog: az az erõszakos cselekmény, amely a bünetőjog által védett jogtárgy ellen irányul = bûncselelekmény        -nem feltétlenül személy, hanem dolog ellen is irányulhat- kriminológia: más ember pszichikai v. fizikai sérelme (embertõl eredõ és közvetlenül emberre irányuló olyan szándékos cselekményt feltételez, amely fizikai vagy pszichikai erõszakban nyilvánul meg)- tehát az erõszakos bűncselekmény: szándékos, a sértett személye ellen irányuló magatartás, a sértettnek kényszerhelyzetet teremt;                 - az erõszak lehet:- eszközcselekmény: rablás, zsarolás, erõszakos közösülés -> tehát az erőszak a cselekmény második részének eredményességéhez kell- a tv-i tényállás eleme: a tv-i tényállás megvalósítása már önmagában személy elleni erõszakot tételez fel (pl. emberölés)        - az erõszakos bûncseekményekl típusai:- szükségletkielégítõ bûncselekmény (rablás, erõszakos közösülés, nyereségvágyból elkövetett emberölés), jellemző: csoportos, városokban jellemzõ, nagyszámú alkalom- konfliktusfeloldó bûncselekmény, jellemző: személyközi viszonyok, erõs felindulás, alkohol hatása, alkalmi szituáció        - az erõszakos bûncselekmények 4 fő  jellemzője:                1. szándékos bûncselekmény                2. a sértett személye ellen irányul az erõszak                3. az erõszak a sértett számára kényszerhelyzetet teremt, akaratát/ellenállását megtöri                4. az erõszak eszközcselekmény vagy a tv-i tényállás eleme

az erõszakos bûncselekmények büntetõpolitikája és megelõzése        - USA, Ny-Európa: szigorodó büntetések, Mo: humanizálódás        - általános tendencia: mellékbüntetések egyre fontosabbak, szabadságvesztés visszaszorul        - fontos: elõrejelzés, szituációk csökkentése; egyéni és társadalmi szintû megelõzés

az erõszakos bûncselekményekre vonatkozó elméletek:

az egyéni viselkedés alapján:                - bio-pszicho sajátosságok alapján (Lorenz, Freud):                        - az agresszió veleszületett tulajdonság, nem rendellenes                        - emberi és állati erõszak között:

- hasonlóság: az erõszak nem ösztön, hanem viselkedés, amely összefügg a szükségletkielégítéssel, a létfenntartással- különbség: az állatvilágban az erõszak mögött nincs érzelem, az embereknél már nem racionális eszközcsel, hiszen érzelemmel párosul                - frusztráció-agresszió elmélet (a behaviorista irányzaton belül, pl. Dollard)                        - a feszültség vezet az agresszivitáshoz                        - minden kitûzött cél lehetetlenülése erõszakot eredményez- az agresszivitást növeli: elidegenedés, társ-i sûrûség, anonimitás (ezek oka: az életforma megváltozása) Þ kommunikációs zavar (a konfliktusfeloldó erõszak is az)                - szociális elv (Bandura): az agresszív magatartás tanulható

szociológiai szempontok szerint- Durkheim: társ-i-kulturális tényezõk magyarázzák az agressziót; Merton: anómiaelmélet (az egyensúly hiánya devianciát eredményez)                - szubkultúra elmélet (Wolfgang, Ferracutti; a chicagói iskolán belül)                        - az olasz normavilág továbbélését vizsgálták Amerikában a 60-as években- az olasz bevándorlók 2. generációjánál a maffiakultúra eszközei az érvényesülés eszközeiként jelennek meg; az eredetileg összetartó elemek az amerikai ellenállás miatt erõszakossá válnak (az egyéni fejlõdés során az egyéni értékrend részévé válik az erõszak, mivel a környezet eltûri és várja az erõszakos reakciót)- minél északabbról jön, annál gyengébb a hozott kultúra erõszak elemeinek felerõsödése; minél délebbrõl, annál erõszakosabb módon próbál beilleszkedni- az elsõ generációs olasz bevándorlók az olasz tradicionális kultúra felhasználásával alkalmazkodni próbáltak és kifelé nem alkalmaztak erõszakot- interakciós megközelítés: kapcsolatrendszereket vizsgál, személyt és szituációt (agresszió: egymással különleges helyzetben kapcsolatba került személyek között kialakult viszony)- szimbolikus interakció: társadalmi csoportok egymásra vonatkoztatott reakciói, magatartások félreértelmezése- szociokulturális magyarázat (Gelles, Gil): a társ strukturális tényezõi felelõsek az erõszakért (agresszió: az arra adott válasz)- a kontroll elmélet erõszakkutatása: a közösségi szálak lazulásával, a közösségi kontroll csökkenésével nõ az erõszak (kontroll: a cselekmények következményeinek mérlegelése)- szegregációs elmélet: a társadalomban nõ a csupán fogyasztóként jelentkezõ rétegek száma és mennyisége, e rétegekre nincs szükség, mint munkaerõ Þ nem éri meg ezekbe befektetni, a társ célja ezek féken tartása Þ e rétegek nem tudnak civilizáltan érvényesülni Þ vagy az erõszak alkalmazásával sikeresek lesznek v. a mindennapi szükségletek kielégítése érdekében alkalmaznak erõszakot- a lakosság elszigetelése az erõszak ellen: a javakat védeni lehet a technika segítségével Þ önmagunk börtönbe zárása = elszigetelõdés a többséggel szemben; a túlzott védelem miatt az erõszak célja áttevõdött a személyekre

10. Az erõszakos bûnözés változása Magyarországon a társadalmi, politikai, gazdasági rendszerváltás után (Inotai)

- 70-es évek: fõleg konfliktus feloldó erõszak, elsõsorban az életmódhoz kapcsolódó falusi erõszak (szándékos súlyos testi sértés)

        - ált. szoros ismerettségi körbõl kerül ki a sértett, alap: érzelmi, személyes konfliktusok- 80-as évek:        - aktív erõszakos bûnözés        - elkövetõk: alacsony iskolai végzettség, nincs szakképzettség        - ugrásszerû emelkedés: városi rablás, fiatalkorúak által elkövetett garázdaság

Történelmi jellemző, hogy az erőszakos cselekmények és a bűnözés az átmeneti társadalmakban indulnak növekedésnek, amikor jelentős társadalmi változások zajlanak -> Magyarországon ilyen volt a rendszerváltozás- 90-es évek:- idegen sértettek ellen elkövetett bûncselekmények száma duplázódik (szükségletkielégítés a cél)- súlyos testi sértés: alkalmi vagy tartós konfliktusok oldására- nõ a szándékos súlyos testi sértések száma is (de jellemző a garázdaság és a rablás is)        - nõ a fiatalkorú elkövetõk száma- az erõszakos bûncselekmények száma nõ, de az elkövetõk száma csökken (ok: halmozottak,  visszaesõk, de egyesek okként jelölik meg a felderítés alacsony hatékonyságát is) - 91-tõl: az élet elleni cselekmények 90%-kal nõnek

csökken az erõszakos bûncselekmények aránya is (10-rõl 7%-ra)- a konfliktusfeloldó erõszak nagysága változatlan (városokban inkább konfliktus nélküli), de a mikrotársadalmi problémák hatására nõ az erõszak:                        - többségében támadó                        - idegen sértettek                        - nincs konfliktus                        - cél: anyagi javak megszerzése

az erőszakos bűncselekmények jellemzői a rendszerváltás óta:-        elsősorban a városokba tevődik az erőszak (szemben a 60-as évek faluival), oka: a városi integrációból kiszorultak bûncselekményei, őka perifériára kerültek, ezért bűnöznek-        a kisebbségek fogalmához is kapcsolódik (szubkultúra, elõítélet miatt, valamint a reálisan rosszabb szociális, gazdasági és társadalmi helyzetük miatt), de a sértettek is nagyobb  valószínûséggel kerülnek ki onnan-        túlsúlyban a fiatal férfi elkövetõk- nők: jellemző a férfi társ elleni erőszak, vagy a gyermek elleni (gyermekölés)-        fegyveres bûncselekmények: 1%; USA: 37%-az arány a fegyverviselést korlátozó rendelkezéseknek köszönhető (USA nincs!)-ez csak a lőfegyverre igaz, a szúró-, vágóeszközök használata már jellemző-        fõleg családtagok, rokonok ellen:                - élet elleni: 50-60%                        - testi épség elleni: 30-40%-        erõs korreláció alkohol, drog és erõszak között-az alkohol szerepe magas a hozzátartozó elleni cselekményeknél-az erőszakos cselkményt elkövetők közel fele alkohol hatása alatt volt az elkövetéskor-        az erõszakos bûnözés az összbûnözés növekedését nem követi

probléma: a felderítés hatékonysága csökken

- átfogó Btk. reform kell:        - alternatív büntetésekhez szükséges infrastruktúra (pl. hajléktalanok szállása)        - pártfogó felügyelet fejlesztése        - büntetőjogi reform és kodifikáció (gyakrabban alkalmazandó a próbára bocsátás)        - a pénzbüntetés meg nem fizetésével kapcsolatos jelenlegi szabályozás megváltoztatása

11. Melyek a vagyon elleni bcs-k kriminológiai szempontból?Az amatőr és profi tolvajok jellemzői. Az autóbiztosítással kapcs. leggyakoribb visszaélések

Btk. 18. fejezetében szereplő bcs-kA bcs-eken belül a legmagasabb arányt képviselik- 2001: 68%Ezen belül is a lopás a legtöbb: vagyon elleni bcs-k háromnegyede, összes ismertté vált bcs feleNyolcvanas évektől érzékelhető ez az erős dominancia

Kriminológiai szempontból:

Szűk értelemben: nem erőszakos vagyon elleni bcs-kTág értelemben:-nem erőszakos vagyon elleni bcs-k-gazdasági bcs-k ( de fehérgalléros bűnözés: külön típus)-számítógépes bűnözés-a hagyományos vagyon elleni bcs-ek: lopás; csalás (megtévesztéssel, hamisítással, hitelkártyával…´); betörés (nem feltétlenül jár együtt lopással), gyújtogatás (emberi életet is veszélyeztet!); orgazdaság

A nem erőszakos vagyon elleni bcs-ek

1.LopásA legelterjedtebb bcs típusA lopás fogalmi elemei: jogtalan elvétele és elvitele olyan személyi tulajdonnak (ingó dolognak), amely vki máshoz tartozik, azzal a szándékkal, hogy a tulajdonost végleges érvénnyel megfosszák a tulajdonától        -jogtalan: az elkövetőnek nincs felhatalmazása vagy engedélye a dolog elvételére        -elvétel: az elkövetőnek hatalmába kell vonni a dolgot        -elvitel: a legkisebb elmozdítással is megvalósul (pl áru levétele a polcról)                common law        -máshoz tartozik: az illetőnek joga van a dolog birtoklásához                                szerint!

Tárgya szerint:-bolti lopás: kis érték, magas szám, magas látencia, technika korlátozhatja, jellemzően amatőr tolvajok, kevés haszon származik belőle, a legelterjedtebb típus-betöréses lopás: évente kb. 35000, egyharmada Bp-en, főleg lakótelepeken; ált. profi, szervezett bűnbandák

Az amatőr és profi tolvajok jellemzői ( Sutherland):Amatőrök:                                                                               -alkalmi bűnelkövetés, gyakran csak egyszer követik el                                                 -kevés kockázattal járó lopásokat követnek el

-kifinomult végrehajtás hiánya, nem túl ügyesen hajtják végre-tervszerűség hiánya-ált. anyagi kényszerből lopnak, krízishelyzetben-jellemzően tizenéves elkövetők, felnőttkorban már nem jellemző- nem válnak rendszeres bűnelkövetőkké, konvencionális életet folytatnakProfik:-fejlett technikai készségek-magas státus a bűnözői szubkultúrában-konszenzuskényszer: osztoznak a zsákmányon- általában többen követnek el bcs-t-tanulnak egymástól, védik egymást-szervezettek-specializálódás: pl. gépkocsi, műkincs, hamisítás, betörészsebtolvajok: a két kategória között, de inkább profikgépkocsilopás: egyik része a szervezett bűnözés fogalmába tartozik, mindkét tolvajréteg megtalálható, a gyártók aktívan próbálkoznak a megelőzésselműkincslopás: itt a legmagasabb a profik aránya, nagy haszonnal kecsegtet, a tárgyak általában nem kerülnek elő, sok közülük magángyűjteményben köt ki, nagy specializációs készséget (műértés) feltételez a tervezés

2. CsalásEgy másik személy tulajdonának megszerzése becsapással vagy megtévesztésselVagyonszerzés megtévesztéssel: az áldozatot vmilyen feltételezett ténnyel kapcsolatos hamis állítással veszik rá, hogy önként váljon meg tulajdonátólBizalommal való visszaélésCsekkhamisítás, hitelkártyacsalásBetegbiztosítási csalás

Autóbizosítási csalás: a következő visszaélések tartoznak ide-színlelt kárigény (eltávolítanak egyes alkatrészeket, majd bejelentik a lopást, később vissza lehet helyezni)-autó piacra dobása: bejelentik a lopást, és közben alkatrészenként eladják-jármű elhagyása (a tulajdonos az autót egy veszélyes környéken hagyja, majd bejelenti a lopást)- színlelt baleset (nincs ütközés, de berendezik a helyszínt, pl. törött szélvédő)-szándékosan előidézett baleset (nincs összejátszás a felek között, az elkövető elintézi, hogy a kocsijába rohanjanak)Gyakori még a tömegközlekedéssel is kapcsolatos hamis egészségbiztosítási igény, melyből mind a „sérült”, mind az orvos is jól járhat

3. Orgazdaság: lopásból származó dolgok adásvétele anyagi haszon érdekében; titkos csatornákon keresztül folyik; nagy a kockázat, de nagy a haszon is

4. Gyújtogatás: ingatlantulajdont veszi célba; itt esély van az emberélet veszélyeztetésére is; gyakran gyermekek az elkövetők, náluk pszichológiai okok is fennállnak; változatos elkövetői motívációk léteznek (bosszú, haszon, zsarolás, figyelemfelkeltés, más bcs leplezése, vandalizmus…)

12. A számítógépes bűnözés típusai

„high-tech” bűnözés: az arra irányuló kísérlet, hogyfejlett elektronikus médiával folytassanak illegális tevékenységet (PC, mobiltelefon, digitális technikák…)az áldozatok már nincsenek közvetlen, fizikai kapcsolatban az elkövetővela vagyontárgy nem közvetlen és kézzelfogható általában, valamint az elkövetés lelepleződésének ideje is általában hosszabb, mint más vagyoni bcs-eknéla haszon és áldozatok köre is sokkal nagyobb, mint más esetekbenkönnyen elkerülhető a lelepleződés, a bűnüldözés ezen a területen még kevésbé fejlett, valamint az elkövetés földrajza is gyakorlatilag határtalan (Afganisztánból is lehet egy USA bank elleni bcs-t elkövetni)az elkövetők nagyon komplex tudással rendelkeznek, és folyamatosan új bcs-eket találnak kikönnyen átlépik a határokat, transznacionális bcs-ekké válnak

Típusai:- számítógépes hálózatok feltörése        -hacking: inkább csínytevés, nincs haszon, max. információszerzés        -illegális tevékenységek: hitelkártyaszámok lopása, adatszerzés, vandalizmus (pl fájltörlés, vírus)-ipari kémkedés (a versenytárs titkos információinak begyűjtése)- szoftverkalózkodás (illegális másolt szoftverek eladása, másolása; a gyártók igyekeznek védekezni)-gyerekpornó (nehéz a felderítés, általában transznacionális)-elektronikus levélbomba (olyan programok, melyek utasítják a gépet, hogy árasszanak el más gépeket információkkal, e-mailekkel; képesek gépeket és hálózatokat megbénítani)-jelszószimatolók (képesek ezek a programok mások felhasznalónevt és jelszavát lenyomozni)-hitelkártyacsalás (lehet kártyaszámot lopni, és így az internetes vásárlás csalással is megvalósulhat)

Elkövetők:-alacsony átlagéletkor (14-19 év, általában fiúk)-magas IQ-középosztálybeli fiatalok-visszahúzódó természetűek- „ellenkulturális” cselekmények elkövetése: pl fogyasztói társadalom ellen lázadás – internetes vásárlási rendszerek tönkretétele

Inotai:- számítógépes bûncsel-k: technika fejlõdésével, ezen belül (Btk hiányos)        - számítógépes csalás        - számítógép-kikémlelés (behatolás, olvasás, felhasználás)        - szoftver lopás        - számítógépes szabotázs (programok megváltoztatása, hackerek        - gépidõlopás        - számítógépes okirathamisítás

13. A vagyon elleni bűncselekmények morfológiai és oksági jellemzői az elmúlt évtizedekben Magyarországon:

Miért követnek el vagyon elleni bcs-ket?- megélhetési/önfenntartó bűnözés-anyagi haszonszerzés-alkalmi bűnelkövetés

A vagyon elleni bűnözés által okozott kár folyamatosan nő, 1985-től 1997-ig a kár összege 55szörösére (!) nőtt        1985: ~1,5 milliárd ft.                1997: ~78milliárd ft.

A bűnelkövetők kb 40%-a büntett előéletű, 15% a visszaesőKb. 50% az elkövetőknek bűnismétlő, 20% a visszaeső a vagyoni bűncselekmények körében->a vagyoni bűncselekményeknél az elkövetők között magasabb a bűnismétlő és a visszaesők száma, mint az összes bűnelkövető esetében, sőt itt a legmagasabb az ismétlés/visszaesés

( 2002:         52% lopás20% betöréses lopás9% csalás1,2% (1998)szerzői ill. szomszédos jogok megsértése6% rongálás )

Területi különbségek: minél gazdagabb egy régió, annál több a lopás( 100 E lakosra jutó gyakoriság (2001)1. Budapest2. Somogy megye3. Pest megye....        18. BAZ megye19. Szabolcs20. Nógrád )Tehát a nagyobb területeken, főleg a nagyvárosokban nagyobb a kriminalitásAz ismertté vált elkövetők tekintetében a rangsor fordított.

Az áldozat életstílusa is kedvezhet a bűnelkövetésnek: a lopás/betörés nagyvárosokban, külvárosi területeken, kevéssé őrzött részeken, este a leggyakoribb, főleg, ha a célobjektumok nincs speciálisan védve (riasztó…)        Az áldozat segítő magatartása: lehúzott redőnyök, folyamatos sötétítés, felhalmozódott levelekAz áldozatok 25%-a kevéssé volt óvatos, 12% pedig hanyag figyelmetlenség ->alkalomteremtő         magatartások

Jelentős ok a rendszerváltás:-        az erkölcsi, gazdasági válság és a társadalmi lemaradás miatt a jellemző a szükséglet szülte bűnözés -> a válság miatt globálisan jellemző ok a valós szegénység szülte bűnözés-        az elkövetők harmada munkanélküli, további 10% segélyben részesül csak        a munkanélküliség a vagyon elleni bűncselekmények leggyakoribb faktora, és a munkanélküliség, és a vagyon elleni bűncselekmények száma között szoros arányossági kapcsolat áll fenn (Warner – Kleek – Winslow)-        a jóléti bűnözés modern elmélete        a szociális egyenlőtlenséggel magyarázható a vagyon elleni bűnözés növekedése -> a jólét növeli a jövedelmeket, de a szükségletek gyorsabban nőnek a lehetőségeknélMásik ok a bűnözői életforma újratermelődése, és a szubkultúrák jelenléte:-        erre példa a magas visszaesői arány, mert ebben a körben a legnagyobb a látencia és legkisebb a lebukás esélye, de jellemzőek még a hibás minták, attitűdök rögzülése

-        a vagyon elleni bűnözés nemzedékről-nemzedékre átöröklődik, mert        a körülmények folyamatosan újratermelődnek        szerepet játszik a szubkultúra jelenségeÖsztönző szerepük van az elkövetési alkalmaknak és a céltárgyak viktimizációs hatásainak:-        ellenőrzés hiánya, laza fegyelem, raktározási hiányosságok, a tulajdonosi érdekeltség hiánya-        szocializmus: az alapvető és tartós fogyasztási cikek hiányaTovábbi okok: nemzetközi migráció, nagyszámú vendégmunkás…

14. A fiatalkori bűnözés kezelőrendszerének kialakulása

Szemléletváltás a fiatalkori bűnözés kezelésében

USA (XIX.szd. első harmada):ØA fiatalokkal való törődés NEM kizárólag a család, hanem a közösség és az állam kötelessége is; az újabb bűnelkövetés megelőzése a cél

EURÓPA (XX.szd.eleje)  elvetette a klasszikus iskola megtorlásra építő elveit  helyette: tettesek osztályozása + megelőzés

Mi indította el?1. A büntetőjogon KÍVÜLI tényezők: –A fiatalkor sajátos, átmeneti társadalmi helyzet –Bűnözés korabeli növekedése–Pozitivizmus eszmerendszere–Szociológia fejlődése2. A büntetőjogon BELÜLI tényezők:–Speciális prevenciót preferáló kriminálpolitika–Beavatkozás célja: a fiatal problémáinak megoldása–Bűncselekmény = probléma-tünet

Kialakult a fiatalkorúak önálló kezelő rendszere:Enyhébb büntetőjogi, eljárásjogi és végrehajtási szabályok –életkori határok (és/vagy) erkölcsi fejlettségIgazságügyi szervek feladata –felelősség érvényesítése–megelőzés –reszocializációSpeciális intézetekFk. ig.szolg rendszer (viszonylagos vagy teljes önállóság) a büntetőjog további humanizálása

Enyhébb büntetőjogi, eljárásjogi és végrehajtási szabályok 1943. évi büntető tv. javaslat = Deák-féle (nincs külön fk.szabályozás)1878.Csemegi kódex: Fk.= kicsi felnőttAz fk. Külön kezelésére  még nem volt szükség: 1908.évi XXXVI. Tc. -- I. büntetőnovellaMás, enyhébb büntetőjogi cél = megmentés, nevelés szabályok 16-ról 18-ra emelteFeltételhez kötött bűnösség = értelmi, erkölcsi fejlettségIgazságügyi szervek feladata = felelősség érvényesítése ++ megelőzés és a reszocializációban közreműködésRövid tartamú szabadságvesztés helyett = intézkedésFk. hozzájárultig.szolg rendszer: viszonylagos vagy teljes önállóság a kiegészült a nevelésibüntetőjog további humanizálásához céllal

1908:XXXVI. tc. - I. Bn.•        Szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; •        feltételhez kötött bűnösség; •        halálbüntetés, fegyházbüntetés: NEM•        Individualizáció•        A Bn törekedett a bűntetőjogi intézményrendszer és a szoc.pol és a gyermekvédelmi intézményrendszer összekapcsolására! 1913:VII.tc. = Fk bíróság felállítása•        patronázs egyesületek, pártfogó tisztviselők1951:34.tvr. •        alapgondolata = az fk. büntetőjog csak viszonylagosan önálló, hiszen a büntetőjog általános elvei az fk-ra is érvényesek•        BÁR: a nevelő intézkedések vannak továbbra is a központban•        fk =  egyetlen kritérium a kor1954:23.tvr.•        2 kategória: 12-14; 14-18 (ez utóbbinál: főszabály = büntetés, SŐT: halál is lehetett)•        az fk bíróság nem különült el a bírósági szervezettől a bíróságnak CSAK igazságszolgáltatási funkciója volt, szoc.pol. feladatokkal nem rendelkezett1961:V.tv. •        MEGSZŰNT az fk. büntetőjog viszonylagos önállósága •        büntethetőség alsó korhatára = 14 év•        rendszerint nevelő intézkedés•        Pozitívuma = nem tette lehetővé a halálbüntetés alkalmazását1978:IV.tv.•        a VII. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni•        különös szabály megelőzi az általános rendelkezéseket•        büntetés célja: az fk. helyes irányba fejlődjék és a társadalom hasznos tagjává váljon

azaz  Magyarország az alábbi utat járta be (eddig):fejlődés iránya:                 1.  jóléti modell                  2. igazságügyi modell                  3. módosított büntető modell

- DE!! Egyik modell sem létezett (létezik) kizárólagosan megvalósuló formájában. - Világszerte az a törekvés (néhány kivételtől eltekintve) , hogy a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerében valamilyen módon oldják a büntető modell zordságát, átvéve elemeket a jóléti modellből. - Az összevegyített rendszer elemei újra és újra átértékelődnek, hogy az adott helyzetnek, kornak és kultúrának megfelelő egyensúly alakuljon ki.

Három irányzat a jelenlegi reformtörekvésekben:Nyugat-Európa: –erősíteni az fk. rendszer különállását –erősíteni a nevelő intézmények hatását–nagyobb differenciálási lehetőségek2.USA: –megkérdőjeleződik az fk. rendszer különállását–Megkérdőjeleződik az fk. bíróságok szükségességét; egyesíteni a felnőtt korúak rendszerével3.Új-Zéland, Ausztrália:–Kárhelyreállító igazságszolgáltatás, jóvátétel, elterelés, mediáció

A legtöbb európai országban az alsó korhatár: 14 év DE!: legtöbbször nem automatikus büntetőjogi felelősség fennállását hanem: plusz feltételek isjelenti kellenek, mint: értelmi, erkölcsi vagy akarati feltétel vizsgálata ill. ítélőképesség vagy belátási képességAz fk-n belüli további tagozódás egyes európai országokban: külön: 14-16; 16-18 évesek csoportjaMegjelent az „idősebb fk”-ra vonatkozóan a felnőttkori szabályok alkalmazásának igénye is: pl. Hollandia

Magyarország:-        14-18 (és: NINCS egyéb pontosabban afeltétel beszámítási képesség hiánya, mint bármely más elkövetőnél felmerülhet)-        A 14-18-on belül NINCS további tagozódás (bár halvány előrelépés, hogy a közérdekű munka kiszabására akkor is sor kerülhet, ha az fk. az eljárás alatt betöltötte a 18.életévét)-        nincs fiatal-felnőtt kategória (18-21) SOK európai országban VAN!)-        Az elmúlt 20 évben = az alsó életkori határok megemelése a jellemző: 13-raIzrael: 9-ről 12-reKanada: 7-ről Argentína: 16-ra14-ről 15-reNorvégia: 14-ről

A gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer és az fk  büntető igazságszolgáltatás közötti kapcsolata.) ÁTJÁRHATÓSÁG: ez döntőena büntetőjogszabályok és más jogterületek között attól függ, hogy jóléti vagy büntető megközelítésű-e az adott ország fk. rendszereátjárhatóság a gyámügy és a gyermekvédelem felé: b.) nulla tolerancia:         gyermek-kijárási tilalom (10 éven aluli gyermekeknél – pl. UK) polgári eljárási szabályokgyermekbiztonsági határozat szerintszülő felelősségre vonása a gyermek bcs elkövetése miatt

15. A fiatalkori bűnözéskezelését meghatározó nemzetközi dokumentumok

ENSZ-dokumentumok:

Az elítéltek kezelésével kapcsolatos minimum szabályok (The Standard Minimum Rules for the Treatment of Prisoners, (1955) = fiatalkorúakat el kell különíteni a felnőtt korúaktól az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartama alattA Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya (The International Covenant on Civil and Political Rights, 1966) Halálbüntetés tilalma: aki 18 életévük előtt követték el a bűncselekményt (Art. 6.5). A 14.4 szakasz kiemeli: „fiatalkorú személy esetében a bírósági eljárásnak olyannak kell lennie, amely tekintetbe veszi a személy korát és a rehabilitáció szükségességét.”ENSZ Gyermekjogi Konvenció (1989)minden 18 év alatti személyre; a 18 év alattiakat egységesen „gyermekként” határozza meg. A fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatásával kapcsolatos konkrét rendelkezések: a konvenció 37 és 40 cikkelyei 43 ország közül, akik eddig jelentettek, 14 az ország alkotmányába illesztette be a konvenció rendelkezéseit. 35 ország új törvényt

alkotott vagy a létezőt módosította, hogy megfeleljen az egyezménynek. Pekingi Szabályok (UN Standard Minimum Rules for the Administration of Juvenile Justice 1985 (the 'Beijing Rules')A fiatalkorúak hatékony igazságszolgáltatási rendszerének elvi kereteit a tisztán büntető intézkedéseket fiatalkorúak esetében el kell kerülni. További szabályok:• az  fk. Büntető igazságszolgáltatásának lényegi eleme a MÁS ELBÁNÁS•        az fk.ig.szolg. célja: a jólét elősegítése és az arányosság elvének érvényesülése•        A kutatások fontossága • A szabadságelvonás „végső eszköz” a fiatalkorúak esetében, és a lehető legrövidebb ideig kell tartson• A szülők, gondozók jelenléte a tárgyaláson•        A proporcionalitás elve a büntetéskiszabásban • A gyermekek bevonása és jogi képviseletének biztosítása• Közösségi szankciók alkalmazása (pl. helyreállítás, felügyelet, elterelések) • A fiatalkorúakkal foglalkozó igazságszolgáltatási szakemberek speciális képzésének szükségessége o        környezettanulmány fontossága!!

Rijadi Elvek (UN Guidelines for the Prevention of Juvenile Delinquency 1990 (Riyadh Guidelines)•        A „gyermekközpontú megközelítés” szükségessége•        a fiatalkori bűnözés megelőzéséért viselt felelősséget – többek között – a családra, az iskolára, a közösségra, a médiára helyezi. Szükségesnek tartja a megfelelő jogi szabályok megalkotását, a kezelési politikák kialakítását és a kutatást. Kormányzati felelősség a családok védelme, beleértve a nagycsaládot is. Tokiói Szabályok (UN Minimum Rules for Non-Custodial Measures 1990 (the Tokyo Rules)Szélesebb közösségi bevonódás szükségessége a büntető igazságszolgáltatás működésébe, különösen az elkövetők kezelésénél, illetve az elkövetők felelősségérzetének felkeltésére. United Nations Rules for the Protection of Juveniles Deprived of their Liberty 1990 (JDLs)Részletes javaslatok a szabadságelvonásban részesülő fiatalok kezelésével kapcsolatosan: Pl.:•        rendszeres látogatás és a kapcsolattartás lehetősége a szülővel, gondozóval•        a testi fenyítés eltiltása, az étkezésmegvonás tilalma•        orvosi ellátás, illetve pszichoszociális vizsgálat •        panaszjog, és a segítség a panasztételhez

16. A fiatalkori bűnözés tendenciái és hazai sajátosságai

A fiatalkori bűnözés hullámai1. hullám: a II. vh. után 2. hullám: az 1970-es évek3. hullám: az 1980-as évek4. hullám: 1985-től fokozódó, 1989-től ugrásszerű növekedés

A bűnözés = korspecifikus jelenségGyakorisági mutatók (100.000 azonos életkorú lakosra számítva):1.Gyerekkorúak:         1999: 25,52.Fiatalkorúak        1999: 225,9.Fiatal felnőttek        1999: 316,1

4.Felnőtt korúak        1999: 151,0ezért: a gyakorisági mutatókkal célszerű operálni = az azonos életkorú népességen belüli arányszámokkal ez sajnos romlik (bár az fk bűnelkövetők abszolút száma csökken)Negatív jelenség == az első elkövetés időpontja egyre korábbra 12-13 életév közétevődik

A.) A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények összetétele

A fiatalkorúak összbűnözésén belül §        Vagyon elleni ~ 70-72 % főként: lopás, betöréses lopásErőszakos, garázda ~ 19-20 %  főként: testi sértés, hivatásos személy elleni erőszak, garázdaság, rablás§        Közlekedési ~ 1-2 % Az elkövetés többnyire csoportos (~ 68-70 %)A gyermek- és fiatalkorúak leggyakrabban vagyon elleni bűncselekményeket követnek el. A fiatalkorúak száma az összes ismertté vált bűnelkövetők számán belül növekszik, és egyre jellemzőbb az erőszakos elkövetés, ezen belül is aggasztó mértékben növekszik részvételi arányuk a rablásoknál (23,8%). Az országban ismertté vált rablás elkövetőinek 25-26%-a fiatalkorú, a fővárosban: 30%.

B.) Az elkövetés motívumai

a személyben lévő okok pubertás kori zavarok, serdülőkori kíváncsiság felesleges erő levezetésefizikai erő és fölény fitogtatásaa társadalomban lévő okokkortárscsoport hatása, baráti környezetcsaládi háttérbűnelkövetési szituációa családi helyzet 55%-át két szülő nevelte; 27% elvált szülők; 1% nevelőszülő

C.) Az fk. bűnözés demográfiai sajátosságai

nem szerint:• fiú 88,7%, leány: 11,3:%• a lányok aránya emelkedő kor szerint:• a fiatalkorú bűnelkövetők 2/3-a 17-18 évesnél fiatalabb                                                Csökkenő életkor!Több fiatalkorú áldozata van az ismertté vált bűncselekményeknek, mint fiatalkorú elkövetője, és a fiatalkorúak nem csak felnőttek, de kortársaik által elkövetett bűncselekmények áldozatává is válnak. A fiatalkorúak sérelmére elkövetett erőszakos és garázda jellegű cselekmények ismertté vált elkövetőinek 3,2%-a gyermekkorú, 43,4%-a pedig fiatalkorú volt az elmúlt évbenÉrdekes: Budapest lemaradása!valószínűleg: nagy a látencia (mert a nagyvárosban a fiatalkorúak könnyebben követnek el bűncselekményt számukra idegen sértettek terhére)

17. A fiatalkori bűnözés okai

Makro-környezeti hatások:Ø Társadalmi dimenziókØ Intézményrendszer Ø SzociálpolitikaMikrokörnyezeti hatások:ü Családü Iskolaü Foglalkozás és munkaü Társas/baráti kapcsolatok

A fiatalok bűncselekményeinek elkövetését a legtöbbször nem az még kisebbértelem, HANEM: az alkalom és az érzelem irányítják jelentősége van a büntetéssel fenyegetésnek!Ugyanakkor: VAN egy csoport, ahol teljes bizonyossággal prognosztizálható a bűnelkövetés:•        legalább két felmenő generációban van bűnelkövető a családban•        többszörösen hátrányos helyzetű családban nevelkedésDE: ez a kisebb része!A többségnél: nem építették beszocializációs hibák személyiségükbe a közmegegyezésen alapuló társadalmi normákat, és az értékeketa fiatalkorral szükségszerűen együtt járó problémákKortárskapcsolatok túlértékelt helyzete, érzelmi motiváltság, kíváncsiság, stb.

Makro-környezeti hatások:

A) A társadalmi dimenziók:•2/3-uk hátrányos helyzetű rétegből à tömeges dezintegráció•a közösség kulturális és értékteremtő hiányosságai•a felnőtt korosztály feladata a helyes normák és értékek kialakításaB) Az intézményrendszer diszfunkcionális hatásai:•iskolarendszer•állami gondoskodási rendszer• gyermekjóléti; gyermekvédelmi intézményekC) A szociálpolitika dimenziója:• gyermekszegénység• területi szegregáció

Herbert Gans: Mire jók az érdemtelen szegények?17 pontban sorolja fel, az „érdemtelen” szegények „hasznosságát”:Az fk.bűnözés szempontjából a legfontosabb: drog-,kielégítik a felmerülő illegális szükségleteket: fegyverkereskedelem, prostitúció, stb.

A.) Család: –Többségük: nagycsaládból a.) szülők:•családfenntartók 60%-a segédmunkás (= szegény)•                az anyák: 50%-a nem végezte el az általános iskolát; 20%-uk 8 általános iskola; 12%-uk ; 5%-uk ennél magasabb végzettség•a szülők 44%-a alkoholista; 22%-uk büntetett előéletűb.) család-típusokkonfliktus a gyerek születésétől kezdve •                kiegyensúlyozott család, konfliktus csak később•                látszólag rendezett családi háttér ellenére rejtett konfliktusok•csonka család

•                nincs család .) lakásviszonyok:•kb. 50%-uk alacsony komfort fokozatú lakásban lakik •                33%-uk összkomfortos lakásbanB.) Iskola:- Tanári túlterheltség              problémás gyerekek- elavult oktatási/nevelési módszerek- a fiatalkorú bűnelkövetők jegyei: elégséges vagy bukott- az fk. bűnelkövetők 7%-a vesz részt valamilyen szakkörben; 2%-uk sportol- az elkövetők 80%-a a bűncselekmény elkövetése előtt már legalább fél évvel nem járt iskolába

C.) Foglalkozás és munka: az iskolában nem járók többsége próbált munkát keresni képzetlenségük miatt fizikai munka          a bűnelkövetés célja (legtöbbször): a környezetnek való megfelelés; önmaguk elfogadtatása

D.) Társas/baráti kapcsolatok:    sok szabadidő miatt  jelentősebb hatás mivel töltik a szabadidejüket: alkohol/drog fogyasztás és/vagy tétlenség, munkakerülés, „plázázás”, deviáns csoportosulások, galerik szülők nem ismerik a gyerek baráti társaságát

- mikrokörnyezeti hatások között jelentős: társas baráti kapcsolatok (sok szabadidő, könnyebb befolyásolhatóság) + hiányzó szülői nevelés, felügyelet- szubkultúrák: az uralkodó normarendszertől eltérő normákat követő csoportok- Cohen: az alsó társ-i rétegek ifjúsága nem tud státust elérni a hagyományos társ-i intézményekben, ezért elutasítja a közép- és felsőosztály céljait, normáit- Cloward, Ohlin: a szegénység, a perspektíva hiánya, a legális érvényesülés hiánya nonkonformista magatartást eredményez tvszerû lesz a bűncsel-k elkövetése- a szubkultúrák és a fiatalkori bűnözés kapcsolata-        befolyásolható, kiforratlan fiatal személyiség, -        hiányos szocializáció

18. Elméletek a nõi bûnözésrõl (Inotai)

Alacsonyabb számban, mint férfiak, de a rejtett bûnözést nézve már kiegyensúlyozottabb az arány        Szerzők mondják: a nők konzervatívak, apolitikusak, más moralitásúak a férfiakhoz képest       

1. biológiai koncepciók:        - Lombroso, Ferrero: a nõ a fejlõdésben visszamaradt férfi infantilis vonásokkal, jell:                - szervezeti, pszichológiai, lélektani alsóbbrendûség                - a hazugság a nõ organikus vonása, igazságérzete hiányzik                - a nõ fájdalomtoleranciája magasabb                - a nõ kevesebbet gondolkodik, ítélõ ereje gyenge- Lombroso: a született bûnözõk 14%-a nõ, de fontos, hogy milyen férfi befolyása alatt áll v. hogy a prostitúciót választja bûnözés helyett

- foglalkoztak az élettani fázisok jelentőségével is: bûnözési hajlam a mestruáció elõtt, alatt és pár nappal utána a legmagasabb, mások szerint semmilyen kapcsolat nincs közte és a kriminológia között        - Wuffen: a nõi bûnözés a nõi szexualitás megnyilvánulása        - Weininger, Weinberg: a nõ intenzívebb nem, ezért kisebb a bûnözési arány        - Schafer István: az emancipációval nem halad párhuzamosan a kriminalitásuk

2. szociológiai és szociálpszichológiai koncepciók:        - Quetelet: a nõi bûnözés oka a nõ életmódjában és szokásaiban rejlik        - Colajanni: az ok a társadalmi viszonyokban rejlik        - Aschaffenburg: a gyári, üzleti munka kísérõ elemei (alkohol, szórakozás) segítik elõ- Angyal Pál: kevesebb nõi bûnözõ, mert kevesebb szeszt fogyasztanak, mélyebben vallásosak, távol maradnak a gazdasági küzdelmektõl        - Vámbéry Rusztem: a nõknek passzív szerepük van a társ-i életben, a gazd-ban

3. pszichológiai irányzatok:- neofreudizmus: nõk anyák lehetnek Þ nõk jobban szeretik a stabilitást Þ konzervatívok, normakonformak- behaviorista: a társ eltérõ szerepet vár el férfitõl és nõtõl; a btk-k általában a férfiak szocializációja során szerzett negatív viselkedéseket büntetik

4. magyar elméletek:        - Hakker Ervin: - x szituációkban nõni is tud a nõi bûnözés aránya (pl. I VH), ok: társ-i kapillaritás (a társ-ban kialakult szerepek vannak és ezek egyensúlyban állnak egymással; ha az egyensúly megbomlik, egyes szerepekbõl kiesnek és a helyükre mások áramolnak be, ez a társ-i hajszálcsövesség tv-e Þ ha a férfiak harcolnak a fronton, a nõk átveszik a férfi szerepét a családfenntartásban, de az nem csak felelõsség, hanem deviancia-forrás is lesz)        - Raskó Gabriella:                 - a nõk által elkövetett bûncsel-k sajátosságai- túlnyomó többség konfliktusfeloldó (férfiak: fele-fele a szükségletkielégítéssel), általában mély, hosszú konfliktusok- nõk: áldozatok 60%-a családtag (férfiak: 40%)- áldozatok többsége a nõ férje/élettársa (néha az emberölés könnyebben feldolgozható, mint válás)                        - 20% saját v. nevelt gyermek ellen irányul (pánikszerû konfliktusfeloldás)                - az intellektuális bûncsel-k sajátosságai:                        - megfelelõ iskolai végzettség, megjelenés, pozíció kell- többségük közepes pályát futott be, v. pályájuk megtört Þ az elõrelépés lehetetlenné válik                        - nem saját hasznukra bûnöznek, cél vkinek a megtartása (gyerek, férj, élettárs)

A nõi bûnözés kisebb arányának okai: biológiai alapokon, mint fent láthattuk, nem magyarázat- társadalmi kapcsolatok szûkebb köre (amíg nem kerül bele a munkával járó sűrű élet forgatagába, kevesebb alkalma van bűnelkövetésre        - szorosabb társadalmi kontroll a családban

        - intenzívebb függõségi viszony a mikrokörnyezettel (akkor van gáz, ha ez a környezet eleve deviáns)        - a deviáns viselkedés sokkal inkább megbélyegzõ egy nõnek        - speciális kriminális rizikó: gyermekölés, gyermekkitétel, magzatelhajtás                                       

19. Az ismertté vált nõi bûnözés struktúrája, társ-i okai ( Inotai )

- utóbbi 20-25 évben számos országban nõ a nõi kriminalitás aránya Þ nagyobb hasonlóság a férfiak által elkövetett cselekményekkel- No: 1972-90: nõi bûnözés aránya 80%-kal nõtt- USA: 1972-88: letartóztatott nõk aránya 80%-a nõtt; domináns: kis és közepes súlyú vagyon elleni, új: kábszerrel való visszaélés

- Magyarország:        - elkövetõk aránya 1989-94 között 10-13% között- erõszakos bûncselekmények: hozzátartozó ellen irányuló bûncselekmények, felfokozott érzelmi állapot (pl. gyermek elleni testi sértés)- vagyon elleni bûncselekmények dominálnak az elkövetésben: betöréses lopás, rablás (ritka az önálló elkövetés)        - ritka: gazdasági, természetkárosító, politikai bûncselekmények        - jellemző még: férj/élettárs/szeretõ vagy gyermek ellen irányuló élet ellenes cselekmény

- társadalmi okai:        - interakciós konfliktusok a nõknél (család, közvetlen környezet, gyermekszülés, nevelés)- egyes irányzatok szerint: nemi specifikumokkal rendelkezõ szerepek + elvárások, sikerélmények különbözõségei        - társadalmi, gazdasági tényezõk: kockázati tényezõk: nõi emancipáció jogi, társ-i megjelenése, válások magas aránya, terhek- tulajdon elleni bûncselekmények emelkedése a 60-as években:  nõk tömeges munkábaállása -> hasonló lesz a helyzetük a férfiakhoz- erõszakos bûncselekmények: gyakran hosszabb ideig tartó válságállapot előzi meg + áldozat provokatív magatartása, brutalitása Þ hirtelen erõszakos cselekmény + az áldozati státuszból való kiszabadulással elutasítják az áldozati szerepet        szerepcserék: a korábbi agresszor (mondjuk férj) áldozattá válik és fordítva

- a nők sértetté válása átlagosan alacsonyabb, mint a férfiaké (~35%), de egyes bűncselekmény kategóriákban kiemelten magas a számuk (emberölés, nemi erőszak, lopás, csalás)        a családon belüli erőszak, és az erőszakos közösülés kifejezetten tipikus -> de nagy a látencia, nem tesznek feljelentést a trauma, szégyen vagy félelem miatt -> súlyos lelki sérülések is, ezért szükséges az áldozati támogatás

20. A maffia eredete, az amerikai maffia bűnözés kialakulás és jellemzői

A szervezett bűnözés legismertebb formájaKezdetei a Dél-Olaszországból induló kivándorlási hullámra az USA felé

nyúlik vissza (1875-1920)        -többségük az évezredek óta ellenséges és szeparált Szicíliából érkezettA hagyományos szicíliai család nagycsalád vagy klán; egyenes ági és az apa oldalági rokonaira épül, ameddig csak a vérségi kapcsolatot vissza lehet vezetni (famiglia)        -hierarchikusan szervezett, családfő irányítja, neki minden családtag engedelmességgel és hűséggel tartozik        -idegenekben (állam, egyház) nem szabad megbízni        -az abszolút első a család becsülete, egysége, tekintélyeAz USÁba vándorolt családok éppoly ellenséges környezetet találtak, mint az óhazában        -nagy vagyonokat gyűjtöttek törvénytelenül        -a sziciliaiak szemben találták magukat a német, ír, zsidó klánokkal -> családszerkezetük segítette az   összefogást és az életbenmaradást ebben a környezetben

1920.jan.16 az alkotmány 18.kiegészítése: szesztilalom        -a szesztilalom feloldásának végére már csak sziciliai nevek uralták az alvilágot: Al Capone, Lucky Luciano, Joe Adonis        -a II. vh után a szervezett bűnözés szinonimája már a sziciliai maffia lett

maffia -> arab eredetű, jelentése „menedékhely”-        a sziciliaiak egy 1828-as palermói tömegtüntetésre vezetik vissza a szót, ahol egy megerőszakolt lány francia katona elkövetőjével szemben tüntetteka maffia azon szicíliai családok összessége, amelyek egymással laza kapcsolatban állva működtetik a szervezett bűnözést az USÁban és az óhazában        -1963-as „Valachi-vallomás”: La Cosa Nostra napvilágra kerül

A szervezett bűnözést feltáró vizsgálatok az USÁban (1932, 1950-51, 1956-67, 1986)        -az állam már képtelen az ellenőrzésére        -szerencsejáték, uzsorakölcsön, drog, prostitúció, bérgyilkosságok, orgazdaság monopolizálása        -sok törvényes vállalkozásba is beszivárgott (halászat, húsipar, értékpapír, befektetés)         -spec törvények: az állam igyekezett a maffiát ellenőrzése alá vonni-        az üzérek befolyása alatt működ és a korrupt szervezetekről szóló tv. (1970)-        szövetségi tanúvédelmi program-a bűnözői csoportok felépítése a szicíliai családmodellhez hasonló, hozzájuk örökbefogadott tagok csatlakozhatnak, bár vannak katonai megnevezések is -korábban súlyos klánok közötti leszámolások, manapság létezik egy lazán szerveződő irányító testület (Bizottság), amely felosztotta az országot megegyezések alapján        -a különböző családok fejei határozzák meg a viselkedési szabályokat

1957.nov.14 Apalachi letartóztatások (63 maffiatagot) -> segített a struktúrák feltárásában        -vád alá helyezés, de a tagok hallgattak, a ítéleteket később hatályon kívül is helyezték        -a találkozójuk legfontosabb eredménye az volt, hogy a maffián belül megtiltották a drogkerskedelmet, tehát legalább ezt száműzték

Manapság sokkal kifinomultabb bűncselekményeket visznek véghez, ám nemzetközi méreteket öltött        -ingatlanügyek, értékpapír, tisztára mosott pénzeket fektetnek legális és tiszta területekbe

Más szervezett bűnözői csoportok az USÁban:        -kolumbiaiak        -boliviai, perui, jamaicai családok drogkereskedelme        -motoros bandák (Pokol Angyalai, Banditák) ->katonailag szervezettek, erőszakkedvelők        -kínai bandák, izraeli maffia, orosz-zsidó maffia, yakuzák

21. A szervezett bűnözés kriminológiai ismérvei, értelmezési támpontjai

A hazai életben a hetvenes évek közepétől jellemző a szervezett bűnözés megjelenése-        elsősorban vagyon elleni bűncselekményeknél, ezen belül is betöréses lopásoknál-        később külföldi elemekkel vegyültek (lengyelek)-        megjelentek a „hagyományos” szervezett bűnözési formák: prostitúció, gépkocsilopás…

A szervezett bűnözés fogalma: az adott társadalom bűnözésének sajátos alstruktúrája, amelyet azoknak a hivatásos bűnözőknek a bűncselekményei képeznek, akik vmely bűnöző társulás tagjaként tervszerűen, tagolt munkamegosztás és magas fokú konspiráció mellett valósítják meg bűncselekményeiketHivatásos bűnöző az az elkövető, aki az életviteléhez szükséges anyagi eszközök legalább nagy részét profi szemlélettel, a legkorszerűbb eszközök alkalmazásával, foglalkozásszerűen folytatott bűnös tevékenységével biztosítja

A szervezett bűnözés értelmezési támpontjai:1. az adott társadalom összbűnözésének a része (tehát egy önálló struktúrájú és mozgású alrendszer a bűnözésen belül2. társulásos bűnözés (tehát nem maga a bűncselekmény a legfontosabb elem, hanem maga a szervezettség -> nem csupán személyes kapcsolatok, hanem jelen van a tervezés, közös végrehajtás, biztosítás, leplezés; emellett fontos a személyes szolidaritás, hűség -> így jön létre a kemény mag, az elit és a periféria, a holdudvar)3. foglalkozásként űzött, hivatásos bűnözés (rendszeres kereseti forrásnak tekintik, a bűnözés üzlet, a bűnöző üzletember, karrierbűnözés, profizmus)4. vagyonszerző bűnözés (tehát vagyoni haszonnal járó eszközcselekmények, nem pedig konfliktusokat rendező célcselekmények)5. egzisztenciateremtő hatású bűnözés (magas életszínvonalat, luxust teremthet a bűnözés, a szervezett bűnözés kiemelkedő életszínvonal lehetőségét biztosítja; mások által is irigyelt és ezért akár ösztönző hatású is lehet)6. tagolt munkamegosztás, magas konspiráció (óriási tagoltság lehet, a tagok akár nem is ismerik egymást; lelepleződés esetén ezért sem tudnak egymás ellen vallani, főleg a felettes szintek felé nem -> ez a konspiráció)7. legális vállalkozásokba, esetenként közhatalomba behatoló bűnözés (a bűncseleménnyel szerzett vagyon legalizálása; pénzmosás; a

közhatalomba a politikai, közigazgatási és igazságszolgáltatási szféra megvesztegetésével igyekeznek bekerülni, ill. azt semlegesíteni)

A szerveződés szintjei:1. alsó szint:                 - laza szerkezet, horizontális szerveződés                                - változó személyi összetétel                                - nagyobb fokú konspiráció és szerepelosztás                                - az üzleti életbe alig hatol be, nincs kapcsolat a közhatalommal, közélettel2. középső szint:        - viszonylag állandóbb személyi összetétel, kisebb csoportok horizontális szerveződése         - van egy néhány tagból álló mag, jellemző a hivatásos bűnözés        - megjelennek az üzleti életben3. felső szint:        - állandó mag        - vertikális szerveződés is, sőt katonai hierarchikus struktúra is        - üzleti vállalkozások sokasága, erőteljes közéleti kapcsolat, erőszak alkalmazása, erőteljesebb áruk és szolgáltatások (drog, valuta, fegyver, prostitúció)

A szervezett bűnözés területei, megnyilvánulási formái: áruhitelezéssel kapcsolatos csalások, gépjárműlopások és továbbadásuk, rablások, emberrablások, adósságbehajtás, védelmi adó kikényszerítése, prostitúció, idegenforgalommal kapcsolatos szervezett bűnözés, kábítószer-kereskedelem, pénzmosás

A szervezett bűnözés oksági kérdései: 5 támpont segítségével vázolható fel az oksági értelmezési modell1. a törvényi szabályozottság, tilalmazottság hatásai (tehát az alap, hogy valamely árura vagy szolgáltatásra törvényi tilalom áll fenn, ebből következik a további 4 pont)2. a felelősségre vonás és a bűnüldözés rendszerének diszfunkciója (ez megteremti a hosszan tartó, viszonylag kockázatmentes működést)3. egyes társadalmi ellentmondások és tudati tükröződésük (cél-eszköz: szinte jogossá válik a társadalom előtt a bűnös vagyonszerzés egyes formái)4. a gazdaság közvetlen/közvetett inspirációi (ösztönző hatásuk lehet -> pl. változatos pénzmosási modellek)5. egyéni impulzusok a fővárosi szervezett bűnözés kialakulásában (a rendszerváltás után egyesek sikeresen alkalmazkodtak, kihasználták, bűnöző vállalkozások létrehozása)

22. A határokon átnyúló szervezett bűnözés ismérvei az ENSZ Transznacionális Szervezett Bűnözés Elleni Egyezménye alapján

Előzményei:-        Európa Tanács 1990. évi egyezménye a pénzmosás elleni fellépésről-        1994. évi Nápolyi Nyilatkozat (ENSZ)        csoportos szerveződés a bűncselekmény elkövetésére, hierarchia        erőszak, korrupció, félelem alkalmazása profit érdekében        a bevétel tisztára mosása        együttműködés más nemzetközi bűnözői csoportokkal        országhatáron átlépő tevékenységek     => ezek az ismérvei a nemzetközi csoportos  bűnözésnek

ENSZ Transznacionális Szervezett Bűnözés Elleni Egyezménye-        elfogadva 2000. nov. 15-én, akkor lép hatályba, ha a 40. tagállam is ratifikálja (+90 nap)-        Mo.: 228/2000 Korm. határozat -        Az egyezmény szerkezete: 1. anyagi jogi szabályok, fogalmak  2. eljárási jogi szabályok, fogalmak  3. hatálybalépés kérdése-        pl:         joghatóságban való részvétel        szervezett bűncselekménnyé nyílvánítása        pénzmosással kapcsolatos rendelkezések        korrupció        jogi személyek büntetőjogi felelőssége        az igazságszolgáltatás akadályozásának bűncselekménnyé nyilvánítása-        szervezett bűnöző csoport: „bizonyos ideig fennálló, 3 vagy több főből álló struktúrált csoport, amely összehangoltan működik 1 vagy több ebben az egyezményben meghatározott súlyos törvénysértés vagy bűncselekmény elkövetése céljából közvetett vagy közvetlen módon, pénzügyi vagy más anyagi haszon megszerzésére törekedve”        súlyos bűncselekmény: a legalább 4 évi szabadságvesztéssel vagy súlyosabb büntetéssel büntethető cselekmény egyetlen bűncselekményről van        struktúrált csoport: szó, kell állandó tagság, hierarchiaazonnali elkövetés,         alkalmazási terület:•        több mint 1 államban követik el•        1 államban követik el, de jelentős hatással van más államra•        az előkészítés más államban történik•        a csoport több államban folytat ilyen tevékenységet

24. A fehérgalléros bűnözés

Társaságok éppúgy elkövethetik, mint magánszemélyekA vagyon elleni bűnözés sajátos válfaja,cél: a jobb megélhetésElsősorban szervezett keretek között folyikE. Sutherland vezette be a fogalmat: olyan bcs., amelyet foglalkozásuk körében követnek el tiszteletre méltó és magas társadalmi státusú személyek. (1940) (vagy csoportok)A magyar kategóriák alapján 3 bcs-i csoport:-        vagyon elleni bcs-k-        gazdasági bcs-k-        közélet tisztasága elleni bcs-k

valamint ezek eszközcselekményei ( pl. okirat-hamisítás )

A hatalom és bizonyos pozíciók alkalmat teremtenek a bűnelkövetésre- ezekre nem elég a hagyományos igazságszolgáltatási módszerekkel reagálni--- felügyelet és nyilvánosság megteremtése szükséges

A szervezetek által elkövetett bcs-k nagyobb károkat képesek okozni--- megteremtődik a jogi személyek bjogi felelőssége (corporate crimes, szankciók: hirdetés közzététele újságokban, társaság feloszlatása)

A fehérgalléros bűnözés típusai:

I. Egyének által elkövetett bcs-k

Kialakultak a nagy bürokratikus szervezetek, sokféle és sűrű függőségi viszonyok alakultak ki, így többféle visszaélési lehetőség létezik:        -a szervezetek alkalmazottai egyéni haszonszerzése jogosítványaik segítségével, ellenszolgáltatás vagy előny fejében nyújtott kötelességteljesítéssel, pl korrupció        -az alkalmazottak visszaélhetnek a szervezet komplexitásával, pl sikkasztás        - a szervezettel kapcsolatba lépő emberek igyekeznek átverni a szervezetet, abban a hiszemben, hogy ez a vállalatnak kevésbé veszteséges és senkinek sem esik bántódása        -foglalkozás körében elkövetett bűncselekmények, pl. egészségbiztosítási csalás, eladott árucikk gyengébb minőségű áruval való helyettesítése…

1. értékpapírral visszaélés-forgalom manipulálása: brókerek adják-veszik az ügyfél értékpapírjait, és ezért jutalékot kapnak, az  ügyfélnek a forgalomba szinte nincs beleszólása, ezért nehéz ellenbizonyítani-bennfentes kereskedelem: fontos és nem nyilvános pénzügyi információk felhasználása méltánytalan előny szerzése céljából-részvény manipuláció: a brókerek hamis állításokkal befolyásolhatják az ügyfeleket, hogy mesterségesen gerjesszék a keresletet az adott papír iránt- beetetés: tőzsdei manipuláció -> megtévesztéssel rábírnak embereket, hogy gyenge és rosszul finanszírozott társaságok részvényeiből vásároljanak

2. csalárd csőd-ilyenkor a csődtörvény hézagait használják ki az elkövetők bizonyos társaságokkal szemben vagy azok segítségével-valójában nem megy tönkre a vállalat-„hasonló név csalás”: olyan társaságot hoznak létre, melynek a neve hasonlít egy korábban alapított cégére -> olyan, mintha ők lennének az eredeti, ezért gyorsan árut rendelnek, majd eladják őket, közben pénzt és forrást vonnak ki a társaságból, majd öncsődöt jelentenek -> csak az eredetin lehet leverni a port, vagy még rajtuk sem-régi vállalat/új vállalat: mindkétszer az adott céget az alkalmazottak kiforgatják a pénzéből, a forrásokat máshová átmentik, maguk ellen pedig csődeljárást kérnek-sikeres vállalkozás csalás: egy jövedelmező és sikeres cégnél tulajdonosváltás zajlik, majd az új tulajdonosok kiforgatják a vállalat pénzét -> csőd

3. kormányzatot megkárosító csalás pl. versenytárgyaláson való összejátszás-pl tisztviselők korrupciója, hamis igények benyújtása, barátnak adott megrendelések, törvénytelen könyvelés

4. fogyasztók megtévesztése pl. megtévesztő reklám, üzleti lehetőséggel kecsegtető csalás-lakásfelújítási csalás: ezzel az ürüggyel nagy előleget csalnak ki a „vállalkozók”-megtévesztő reklám: az akciós áru már nem kapható, helyette gyengébb minőségűt vagy drágábbat kínálnak-ingatlanvásárlási csalás: értéktelen földeket sóznak hiszékeny vevőkre,  nagy befektetéssel kecsegtetve

5. biztosítási csalás-mind a biztosítottak a biztosítót, mind fordítva, mind harmadik

személyek igyekeznek egymást keresztbe átverni, pl. hamis kárigény-fantom biztosítótársaságok: felveszik a biztosítási összegeket, majd huss, eltűnnek

6. adócsalás-hamis adóbevallás, kibújás az adófizetési kötelezettség alól-pl. kettős könyvvitel (a hamis könyvelés félrevezeti az adóhatóságot)      pénzalapok mozgatása (adókerülők a pénzüket egyik számláról a másikra utalgatják)      bizonylatok hamisítása (hamis számlák, nem létező költségek)

7. gazdasági és politikai korrupció: külön terület-közélet tisztasága elleni bcs-k-polgármesterek, bírák, tisztviselők, cégek

8. bennfentes kapcsolatokra épülő csalás: pl. sikkasztás-sajátjaként kezeli a másét-valaki a pozícióját felhasználva, azzal visszaélve jut nyereséghez, előnyhöz-sikkasztás: az elkövető visszaél azzal a dologgal vagy pénzzel, amit rábíztak vagy amiért felelősséggel tartozik-alkalmazottak által elkövetett lopások-bizalmas információk eladása

II. Szervezetek által elkövetett bűncselekmények: leggyakoribb formája a környezetszennyezésOlyan büntetőjogilag értékelt cselekmények, melyeket a társaság alkalmazottja(i) követ(nek) el, és ezért a társaság büntetőjogilag felelős (már Mo.-n is)A társaság felelősségének elméletei:        -kezdetben úgy gondolták, a társaságoknak nincs felelőssége, az elkövetőnek tudatában kell lennie cselekménye negatívumával -> ez a társaság esetén kizárt        -később: a társaság „jogi személy” amelyre alkalmazni lehet a természetes személyekre vonatkozó törvényeket                -kialakul a vállalatok állami ellenőrzése, polgári jogi és büntetőjogi felelőssége        -a társasági bűncselekmények egyre elterjedtebbek lettek és az emberek is egyre súlyosabban ítélik meg őket, gyakran az egyéni emberi életet veszélyeztető bűncselekmények elé helyezik őket (pl. árak jogellenes rögzítése)        - a környezetszennyezés a leggyakoribb és az egyik legnagyobb sajtót kapó terület; óriási pénzbüntetéssel sújtják a vétkes vállalatokat, de a véletlen is fizet; a szolgáltató szektor még így is a fogyasztón veri le a kapott pénzbüntetését (pl. emelik a gázárat)

25. A korrupció fogalma, fejlődéstörvényei, a korrupciót magyarázó társadalmi gazdasági folyamatok Mo-n a rendszerváltás időszakában (Inotai)

- angolszász felfogás (Sutherland):        - a fehérgalléros bûnözés elkövetõi:                - megbecsült, az állami/gazd-i életben vezetõ szerepet játszók                - befolyással rendelkeznek a jogalkotásban                - öltönyös/nyakkendõs réteghez tartoznak        - az ide tartozó bûncsel-k:                - hivatali korrupció

                - gazdasági bûncselekmények egyes fajtái                - a fenti 2 nagy hasznot hoz, nehezen leplezhetõ le + összefonódik a politikai hatalommal- a német felfogás (kontinentális kriminológiának csak újabban témája az adatok hiánya miatt)- a gazdasági bûncselekmények kemény magja az intellektuális gazd-i bûnözés, ami szinte felderíthetetlen        - korrupciós bûncselekmények: erkölcsi romboló erõ, mert:                - állampolgári bizalom csökken a jogállamiságban- felborítja a piacgazd rendjét (Cibon: pl. az adócsalással megtakarított pénzbõl fejleszt Þ idõvel monopóliuma lehet; Mao: az olajhamisítás miatt felborult az olajpiac egyensúlya)        - a korrupciós bûnözés közel áll a szervezett bûnözéshez

- a korrupciós bûnözés általános sajátosságai (magyar felfogás)        a.) a korrupció szintjei:

- általános: történelmi és társadalmi jelenség, amely megváltoztatja, korrigálja/torzítja az elosztás rendszerét és tisztességtelen másodlagos elosztási rendszert hoz létre         nem anyagi viszonyokban is elosztási-újraelosztási rendszert hoz létre        tömegjelenség: sajátos struktúrával és kapcsolatokkal rendelkezik        sérti az elosztás törvényeit, az alábbi területeken:•        elosztásra kerülő javak•        azok mértéke•        módja•        kedvezményezettek köre        a társadalom nem anyagi viszonyaiban is újraelosztási rendszerként hat közre

- egyedi: az elosztás rendjét a döntésre hivatott személy (passzív vesztegetõ) a kedvezményezett javára megsérti és ezért a kedvezményezettõl (aktív vesztegetõ) ellenszolgáltatást kap Þ mindkét fél elõnyére válik•        passzív: előnyt elfogadó•        aktív: előnyt szolgáltató- a felek között hatalmi erõkülönbség van: a passzív fél van magasabban, döntési jogosultsága miatt- egyezményes és kölcsönösen betartandó szabályok, hathatós együttmûködés -> konspiratív jelleg, így kerülik el a lebukást- nincs közvetlen sértett Þ nincs lehetõség az elhárításra, csak az egész társadalom válik sértetté közvetve anyagilag és erkölcsileg                        - a kapcsolat idõben és térben kiszélesíthetõ

- különös: a korrupciót megvalósító személy társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyéhez kapcsolódnak                        - általános és egyedi szint közötti átmenet, specifikum: alanyok köre                        - meghatározott rétegek vagy homogén csoportok (pl. 19 sz-i magyar dzsentrik)                        - ma: bírák, rendõrök, bv-i dolgozók, politikusok, sportolók

        b.) a  korrupció belsõ tvszerûségei:                - egyes társadalmi szituációkban (pl. válság, változás) ugrásszerûen nõ                - lánreakciószerû tovaterjedés, erős reprodukciós

készség (korrupció korrrupciót szül)                - mindig alkalmazkodó képes (hamar felismeri a joghézagokat)                - jelentõs részben látens: egyes vélemények szerint a legalacsonyabb itt a felderítési arány

- korrupció és büntetőjog        - a büntetőjog mindig a korrupció egy-egy szegmensét üldözi (elõször a töriben: bírák megvesztegetése)

A korrupciós bûnözés okai a volt szocialista rendszerben és a rendszerváltás után

- az ismertté vált korrupciós bűnözés terjedelme tragikusan alacsony, és 25 éve folyamatosan emelkedik- a jellemzőbb a ivatali korrupció a gazdaságival szemben (manapság a kettő karöltve)- Mo: a kultúra részévé vált- a gazd-i korrupció fõ mozgatója: a hiány (szocialista országok: áru, szolg; piaci gazd: fizetõképes kereslet és tõke) Þ a döntési pozícióban lévõ eladó korrumpálása (jatt, csúszó- és kenõpénz, borravaló)- hivatali korrupció fõ mozgatója: a diszkrecionális jogkör- a jogrendszer hézagainak száma:- szocialista rendszerben az állam szinte minden feladatot ellát, ezt nem tudja tisztességesen megoldani + nagyfokú centralizálás - tudatosan alulfizetett egyes szakmák: kalkulált korrupció; magánfunkciók közfunkcióvá váltak, pl. szolgáltatások, kulturális élet, eü                - hagyományosan korrumpálható és korrumpáló rétegek                - az uralkodó elit korrupciója: vezetõk kiválasztásánál kontraszelekció, kéz kezet most- hatalmas bürokratikus rendszer korrupciót szül, kölcsönös bizalmatlanság állam és polgárok közt        - rendszerváltás után: - a pártoknak szakértõ kell, a válogatásban szerepet kap a korrupció Þ nem a legjobb szakértõk kapják meg az állásokat Þ rossz szakmai felkészültség Þ rossz tv-ek Þ joghézagok                - történelmi múlt, tradíció: szocialista idõszak hagyatéka is- új korrupciós célzatok a váltás idõszakában: hatalom szerzése, visszaszerzése, megtartása + jogi/gazd-i rendezetlenség Þ jó táptalaj                - új réteg gazd-i/társ-i hat-hoz jutása: privatizáció során- nemzetközi korrupció: országhatárokon túl (szervezett bûnözés: kábszer, fegyverker, prostitúció), hatékony eszköz a sdzervezett bűnözésnek- a tv-hozás lemaradt a korrupciós bûnözéssel szemben (a korrupciós és gazd-i bûnözés 34 formájából Mo 6-tal még nem foglalkozott Þ nemzetközi korrpució Mo-ra terjed)- statisztika:        - összbûncsel: 1980: 100e, 1994: 400e (ismertté vált elkövetõ: kb 130e/év)                - európai jóléti államok: ált. 5-20%-kal nõ a bûnözés évente        - 1965-80: évente 800 korrpuciós bûncsel Þ kevesebb, mint 1%-a az összbûncsel-nek                - fõleg: hivatali korrupció        - 1980-95: évente 400 korrupciós bûncsel Þ kb 0,1%-        a látens bûncsel-k száma sokkal több

26. Az alkoholizálás és a bűnözés összefüggései

Alkohol: szociálisan elfogadott, legális élvezeti szer  (csak a muszlimoknál, hinduknál nem)Mértéktelen alkoholfogyasztás: deviancia, tragédiák forrása

Alkohológiai alapfogalmak és elméleti kérdések: alkohol: etil-alkohol, etanol

Alkoholfogyasztással kapcsolatos magatartás típusai:1. Absztinensek -alkoholt nem fogyasztanak2. Szociális ivók- mértékletesen isznak, nem részegednek le, de ittasság előfordul3. Excesszív ivók: nagy mennyiségű ital fogyasztása, gyakori lerészegedés-közülük sokan válnak alkoholbeteggé4. Alkoholbetegek- függő viszonyba kerültek az alkohollal (addikció) 5. Krónikus alkoholbetegek: akik testileg vagy lelkileg károsodtak az alkoholtól

2.-5. csoport tagjai nem különíthetők el élesen egymástól4.-5. alkoholbetegek, manapság kerülik az „alkoholista” kifejezést: egészségügyi ellátásra szoruló rendszeres ivók, akik ennek következtében sérültek személyileg, társadalmilag, magatartásilag, alkoholfüggők, szomatikusan is károsodtakAlkoholbetegség: folyamatosan alakul ki- „alkoholista karrier”

Az alkoholmérgezés fázisai:1.        fázis: véralkohol szint 0, 5-1, 5 ezrelék –bcs. elkövetése szempontjából a legveszélyesebb- gátlástalanság, agresszióTovábbi fázisok: az áldozattá válás szempontjából veszélyesek inkább. Kóros részegség: v. patológiás részegség- kis mennyiségű alkohol is agressziót vált kiVeszélyes ivás- ami munkával, életmóddal ütközik (pl. autóvezetés), vagy ha kis mennyiségben is károsító hatásúKulcsfogalom: mértékletes/mértéktelen ivás: mennyiség, minőség, elfogyasztás eloszlásaAlkoholizmus: az egyén és a közösség károsodásához is vezet

Az alkoholizmus és a bűnözés összefüggésének kriminológiai kérdései

Az alkohol és a kriminalitás kapcsolata:-Közvetlen kapcsolat: alkohol gátlásoldó hatása- jobbára erőszakos bcs-k + ittas vezetés -> az alkohol a kultúrkörünkben nem tiltott, hanem legális élvezeti szerEmiatt bizonyos tevékenységek folytatása alkoholos befolyásoltság állapotában tilos, és egyes helyeken tiltott az alkoholfogyasztásNöveli az agresszivitást, csökkenti a következményekre vonatkozó belátási képességet-Közvetett kapcsolat: az elkövető italozó életmódja vezet bizonyos bűncselekményekhez

Alkoholizmus és bűnözés egymásra hatása:-alkoholfogyasztás és bűnözői típus: alkalmi bűntettesek (kik nem tervezték előre a bcs-t): az elkövetés napján ált. a szokásosnál több alkoholt fogyasztanak- USA, 1988-felmérés: az erőszakos bcs-k elkövetőinek kb. fele fogyasztott alkoholt

Az alkoholizmus és a bűnözés összefüggése Magyarországon:

Mo-n ma kb. 1 millió alkoholista van, a számuk folyamatosan emelkedikÉvi egy főre jutó átlagos alkoholfogyasztás: 10-11 liter, magas Májzsugorodásban meghaltak száma is magas

1997: A bcs-k kb. 20%-át követik el alkoholos befolyásoltság alatt –ezek egyharmada erőszakos és garázda bűncselekmény , az erőszakos és garázda bcs-t elkövetők 34 %-a alkohol hatása alatt állt- szoros a kapcsolat

Bár a büntetőjog nem tilalmazza az alkoholfogyasztást, a szabálysértési jog pénzbírsággal fenyeget bizonyos alkohollal összefüggő cselekményeket, és a bűncselekmény elkövetője sem mentesül a büntetőjogi felelősswég alól (sőt, egyes esetekben súlyosító körülmény) –Btk. 25.§, 188§ (gépjárművezetés), 189.§ (a veze4tés alkoholos személynek átengedése)-        75.§ -> alkoholisták kényszergyógyítása, de ezt egyre ritkábban rendelik el

Hazai kutatások1. Csonka - Vavró: 1958-67 között jogerősen elítéltek adatai alapján:- bcs-k kb. 20%-a állt kapcsolatban az alkohollal- férfiaknál ez arány 25%, nőknél 4%- fiataloknál magasabb az arány (21-24 év)- fizikai dolgozóknál nagyobb arány- magasabb az arány az indulati bűncselekményeknél.

2. ELTE-ÁJK oktatói, 1968-69: az erőszakos bűncselekményeket vizsgálták- erőszakos bcs-k fele kötődik az alkoholhoz- bcs-t megelőző konfliktus kialakításában a tettes aktívabban működik közre, ha alkohol hatása alatt áll- a vegyes jellegű erőszakos cselekmények esetében legnagyobb az alkoholos befolyás hatása

3. Ferencz Zoltán tanulmánya: miért lesz valaki alkoholista, majd alkoholista bűnelkövető?- személyiség, családi háttér, mikro- és makrokörnyezet, társadalmi folyamatok  Bűnmegelőzési következtetések:

Alkohológiai intézményrendszer fejlesztése, alkoholisták kényszergyógykezelésének fejlesztéseVeszélyes ivás eseteire fenn kell tartani a büntetőjogi következményeket

25. Mire való az elkövetői tipológia? Mi a lényege? (Inotai)

- a tipológia kidolgozója: Franz von Liszt és Hammel        - racionális alapon típusokat alkotnak a tett és a személyiség figyelembevételével- a tipológia célja:        - támpontot nyújt az ítélkezési gyakorlat számára a megfelelõ büntetés kiszabásához- a büntetés nem objketív alapú: a tett mellett a személyiséget is vizsgálni kell Þ cél: szubjektív alapú büntetés = individualizáció Þ valóban büntetésként élje meg az ítéletet

- a személyiség értékelése megfelelõ védelmet nyújt a társ. számára is, biztosíthatja a racionális társ-i integrációt

- a szándékos bûncselekmény elkövetõinek tipológiája        - alkalmi elkövetõ: büntetlen elõélet, minden elõzmény hiányzik- a cselekmény oldaláról lehet: alkalmi bûncselekmény (szokásaitól idegen, alkalom szülte)               konfliktusos bűncselekmény (fontos a sértetti közrehatás)                        - a személyiség oldaláról: indulati bûncselekmény (vmi apróság indulatot vált ki)        - szokásszerû elkövetõ                - szükségleteit rendszeresen bûncsel-nyel elégíti ki (megélhetést biztosít)                - a bûncsel + az elítélés az életvezetés szokásszerû részévé válik- nem célszerû a végrehajtandó szabveszt kiszabása, alternatív büntetések kellenek (megrovás, próbára bocsátás, közügyektõl/jármûvezetéstõl/foglalkozástól eltiltás)        - bûnismétlõk                - homogén pályafutás: rendszeresen súlyos bûncselekményeket követnek el, sok elítélés                        - van értelme a végrehajtandó szabadságvesztésnek                - heterogén pályafutás: erőszakosan indul, az életkor előrehaladtával vagyon ellenivé szelídül

26. A karrierbûnöző fogalma és típusai (Inotai)

- def: egy életszakaszra vagy életszakaszokra kiterjedõ bûnözõi aktivitás (a vizsgálat tárgya: a társadalmi elvárásokkal szemben megnyilvánuló sorozatos kudarc)        - legfeltûnõbb egyedei: azok a bukott személyek, akik életük legjelentõsebb részét a börtönben töltik- nem = visszatérõ bûnözés, mert utóbbi nem az elkövetõ életszakaszára, hanem az elkövetések és elítélések idõpontjához kötött kombinációjára koncentrál

- karrierbûnözés kezdete (a "belépés" életkora)- van, aki azt mondja, minél korábban kezdődik, annál tovább tart -> gyors fizikai érés, amit nem követ társadalmi beépülés -> ha az életkorral kialakult fizikai képességet nem hasznosítják a társadalmi integráción keresztül és így elmarad a konformitás Þ nõ az életkornak a bûnözésre gyakorolt hatása        - van olyan fiatalkori karrierbûnözés is, ami még fiatalkorban megszakad, ez gyakran jellemző        ez nem jelenti az önálló, fiatalkori karrierbűnözés létét        gyakran a fiatalkori bűnözést felváltja a felnőttkorban a társadalmi beilleszkedés igénye•        ekkor vagy egész életben, vagy hosszú évekig nem jellemző az egyéni bűnözés

- a bûnözõ karrier, mint életciklus- Shannon: a korai életkorban bekövetkezõ elkövetések egyenes következménye a késõbbi elkövetések gyakorisága és egyre súlyosabb bûncselekmények elkövetése        annál súlyosabb, minél korábban kezdődik fiatalkorban a karrier

        - Wolfgang: az életkor korrelációban van a bekövetkezõ testi sértések súlyosságával        a karrierbûnözés görbéje a csúcs elérése után x életkorban (általában 50 körül) meredeken zuhanni kezd- Magyarországi kutatások: 14. életkorig 98-99% a büntetlen előélet, aztán 45-49 éves korig folyamatosan nő a büntett előélet százalékos aránya, utána csökken

- a karrierbûnözés vége, a kilépés életkora        - magas kilépési arány az idõsebb korosztályban (de elõfordul fiatal korban is, elég nagy számban)        - hazai karrierbûnözõk közül:-        az erõszakos visszaesõk átlagkora 32, a vagyon elleni visszaesõké 34 év-        ok: korán belépnek, rövid karrier, a középkor elérésével kilépnek- a kilépés okai: „kiöregedés” a „szakmából”; biológiai és szociális öregedés is        - 2 csoportjuk:        - büntetésben még nem részesült                - milyen hosszú ideig tartott a bûncselekmények sorozata                - homogén (hasonlóság, oksági összefüggés) vagy heterogén bûnözõi karrier (közös vonások?)                - elõbb súlyosabb aztán enyhébb bûncselekmények vagy fordítva                - volt-e okozati összefüggés        - büntetésben már részesült                - vizsgálják a fentieket + miért volt sikertelen + utógondozás

27. A kábítószer-bűnözés típusai

Drognak nevezünk minden olyan anyagot, amelynek bevétele a WHO 1997-es ajánlás szerint biológiai ingerhez vezet, fogyasztása tiltott, vagy fogyasztása veszélyes, visszaélésre alkalmas vagy deviáns

A kábítószer, mint probléma, egészen az ókor óta datálódik, de a XIX. sz. óta figyelnek fel függőséget okozó tulajdonságaira        -XIX. sz. terjed az ópium és a morfium        -1898 Heroin (németországi Bayer gyár)        -1860 kokain1988-as kábítószer-visszaélés elleni tv. (Anti-Drug Abuse Act); az Egyesült Államok törvénykönyve 21. fejezete is a kábítószer-törvények összefoglalója

A leggyakoribb kábítószer a marihuána, a legtöbb problémát a kokain okozza, legterjedőbbek a szintetikus drogok

A „kábítószer-probléma” körébe tartozó jelenségek alapvetően két részre oszlanak:

1.        Kínálati oldali: orvosilag indokolatlan és jogellenes fogyasztást szolgáló drogtermelés, illegális drogkereskedelemből származó hasznok tisztára mosása, szállítás, értékesítés, forgalmazás, valamint az ezekre vonatkozó kontroll intézményei pl. jogszabályok, hatóságok

2.        Keresleti oldali problémák: drogok orvosilag indokolatlan, illetve helytelen használata, fogyasztása, és az ezzel szorosan összefüggő kérdések

Visszaélés fogalma (WHO):Drog-olyan anyag, ami az élő szervezetbe kerülve annak egy vagy több funkcióját módosítjaVisszaélés: orvosilag nem indokolt, mértéktelen használatViselkedésváltozáshoz vezethet, a hozzászokás után emelni kell az adagot

WHO- droghasználók kategorizálása:

1.        kísérletezők (elsősorban kíváncsiság ill. a kortárs csoport normáinak követése)2.        alkalmi fogyasztók (bizonyos eseményekhez kötődik a fogyasztás, max. lelki függőség)3.        rendszeres fogyasztók- ezen belül külön csoport: függők (szomatikus függés is)

Kínálati oldal szereplői:1.        importőrök (ők ritkán visszaélők)2.        hivatásos nagykereskedők (ők is)3.        kiskereskedők- dealereka.        utcai árusokb.        „pusherek”- saját adagjukra kell a pénz, ezért árusítanak maguk is szertKriminológiai szempontok:-élettani-normatív

Mo-n előforduló drogok csoportosítása:1.        Kábítószerek: „klasszikus kábítószerek”: ópiátok, stimulánsok, hallucinogének2.        Gyógyszerek- egymással vagy alkohollal kombinálva3.        Szippantással használatos anyagok: pl. ragasztók, hígítók stb.4.        Egyéb, ritkán előforduló anyagok

A kábítószer-bűnözés kriminológiája:Kínálati oldal: jellemzően a szervezett bűnözés területe, a fogyasztók ellátásaKeresleti oldal: jellemzően áldozat nélküli bűncselekmények, vagy hagyományos bűnözés1. Direkt kábítószer-bűnözés: törvényi tényállásba ütköző cselekmények2.Indirekt kábítószer-bűnözés: a drog megszerzése érdekében elkövetett bcs-k a. beszerző bűnözés: pl. recepthamisításb.  jövedelemszerző bűnözés: pl. pusherekc. követkeménybűnözés: kábítószer hatása alatt, vagy az életmód következménye, de ide tartozik az áldozattá válás is

A kábítószer elleni humánus küzdelem:Kezelés-        többféle program keretében (terápiás közösség, metadonprogram) igyekeznek a már droggal kapcsolatba kerülteket, függőket leszoktatni, gyakran minimális állami kényszer vagy megfélemlítés eszközével isFelvilágosítás

-        megelőzni próbálja, hogy az emberek kábszerhez forduljanak-        eszközök: távoltartás és elrettentés a tények segítségével-        hátránya a szkepticizmus és az omnipotencia érzése (én úgysem leszek függő…), plusz már sokan tapasztalatokból rendelkezhetnek megfelelő információkkalLegalizáció        - lásd Hollandia

23-24. A pönológiai gondolkodás jellemzői. Az európai pönológia tendenciái.                (bocs, de az előadás alapján nem tudtam kettéválasztani a tételt)

A pönológia önálló tudomány is lehetne, de a kriminológia része, mivel kriminológiai kutatásokon alapulVizsgálja:        1. hogyan büntet egy társadalom                2. ez nem feltétlenül büntetőjogi szankció (pedagógiai, konfliktuskezelés, erkölcsi…)-        kutatási területe tehát a szociálpszichológusoknak, pedagógusoknak is

Jogi szankció: ultima ratio -> ott, ahol már kimerültek az emberi kapcsolatokban rejlő lehetőségek (jutalmazás, büntetés), a kényszer területére érünk-        szankciók: munkajogi , polgári jogi, családjogi, államigazgatási jogi, büntetőjogi (ultima ratio)-        nem válik el élesen az erkölcsi, vallási, jogi szankció

A büntetés értelme: a rosszra rosszal reagálunk-        megtorlás: a bűncselekmény súlyával arányos büntetéssel védi a társadalmat-        elrettentés: a büntetés súlyosabb, mint a bűncselekménnyel elérhető előny -> ez rettent elo        egyedi o        általános-        megelőzés: az elkövetés megelőzéseo        speciális prevencióo        generális prevenció-        rehabilitáció: a bűnelkövetés az elkövető egyéb problémáinak következménye, és segítik a bűnelkövetőt magatartása megváltoztatásábano        visszaszorulásának okai: költséges volt, érzéketlen az elkövető emberi jogai iránt, és továbbra is nőtt a bűncselekmények száma-        igazság helyreállítása

A börtön válik a hierarchia csúcsán álló intézményes reakcióvá -> a társadalmat védeni kell a bűnözőktől-        betegség pl. nem mentesít a büntetőjogi felelősség alólA motívumok mércéje: aki a rosszat választotta, annak bűnhődnie kell-        eljárási technikák:o        szembesítés tettei következményeivel        a sértettel pl. le is ülhet (pl egy város a sértett város képviselőivel)o        rábírni törekednek, hogy tegye jóvá a bűnétBibó: „minden bűncselekmény dráma, amelynek legalább két szereplője van”-        ez egy érzelmileg színezett esemény – drámai feszültség-        megszerzési vágy <-> megalázottság

A pönológia célja: mindig arra kell törekedni, hogy feloldják az ítéletben a feszültséget -> érzelmileg szolgáltatni kell a sértett számára-        szembesítés a tett következményeivel (ezzel próbálják sokkoltatni a elkövetőt)-        közösség bevonása a büntetésbeo        börtönlátogatás, civil csoportok delegálása, mindig van civil kontroll Nyugatono        figyelnek a bánásmódraFiatalkorúak elkövetése esetében Európában már automatikusan vizsgálják a szülők felelősségét-        a szülők nem merítik-e ki a fiatalkorúak veszélyeztetése bűncselekményét-        szociális szolgálat segít ebbenKevés helyen lett alkotmányos a tényleges életfogytiglan alkalmazásaAz európai büntetőjog költség-haszon elemző-        mennyibe kerül? – eléri-e a célját?-        Elv: nem lehet drágább a büntetés, mint a bűncselekménnyel okozott kár-        Helyesebb az erkölcsi oldalról közelíteni, a közösségben mit lehet érte tenni

A bűnismétlők esetében fontos pönológiai kérdés: lehet-e a büntető igazságszolgáltatást a szerint minősíteni, hogy rossz volt a szankció, mert az elkövető újabb bűncselekményt követett el, vagyis nem érte el a büntetés a célját?-        válasz: ez feltehetően nem az igazságszolgáltatás hibája-        a bűnismétlésnek rengeteg más oka lehet-        a sértettek körében is lehetnek visszaésők: ismételten sértetté váltako        nem fokozta az önvédelmet, van még vagyontárgya, családon belüli erőszak esetén gyakorio        újabb bűncselekmények: benzinkutak, éjjelnappalik, diszkriminációs támadásokBűnismétlők esetén milyen bűnmegelőzési stratégiák léteznek?-        börtönbüntetés esetén fontos:o        a társadalomba való integráció fokozásao        munkáltatás, foglalkoztatáso        lehetőséget teremteni a gyógyulásrao        lehetőség a tanulásrao        szembesülhessen tettei következményeivelo        fizikai erejét le tudja vezetni-        szabadulás után fontos:o        segíteni a családi kapcsolatok visszaépítésébeno        lebontani a börtönmechanizmusokat-        fontos intézmény a pártfogó felügyelet, mely nemcsak az elkövetőt, hanem az igazságszolgáltató szerveket is segíti (pl. információkkal az individualizáció elősegítésére)o        individualizáció célja: tipológia megteremtése, olyan szempontok számbavétele, hogy az adott bűncselekmény, amely megítélés tárgyát kell képezze az adott eljárásban, az milyen módón kapcsolódik be az illető életmódjába-        a pártfogó szállítja az individualizációhoz szükséges infókato        vizsgálja, hogy az elkövetett cselekmény szükségszerű velejárója-e az életmódjának, vagy véletlenszerű, balesetszerű-        modern dologházak: hétköznap egy zárt rendszerű intézménybe zárják, ott gyógyíthatják iso        cél a rendszeres életmódra, munkára szoktatás

28. Melyek a kábítószerrel visszaélés és a bűnözés kapcsolatára vonatkozó kutatások főbb megállapításai?

Btk: kábítószer minden olyan anyag, amelyet a jogszabály annak nyilvánítA kábítószerrel visszaélés okai szinte minden érintettnél más, de elsősorban életformákhoz kötődik, az életformák pedig anyagokhozHeroin:            - az életmódot a rossz egészségi állapot, a bűnözés, a bebörtönzés és a segítő programok jellemzik- súlyos probléma az injekciós tű útján terjedő AIDS        Marihána:  - életmódjuk a középosztálybeli lázadó fiatalokra jellemző; deviáns magatartásuk kihívás a  társadalom ellenKokain:                - a legtehetősebb rétegek kábítószere- a devianciára legkevésbé hajló réteg szórakozása: orvosok, mérnökök, brókerek- életkoruk 20-30 között általábanCrack:                - a belvárosi középréteg kis tételben olcsó drogja, gyorsabban hat a kokainnál

Hogyan befolyásolja egymást a kábítószerrel visszaélés és a bűnözés, és milyen tartalmú a kapcsolat?Előbbi jellegét tekintve lehet1.        Közvetlen: a drog farmakológiai hatása vezet a bcs. elkövetéséhez2.        Közvetett: a.        A drogfogyasztás okozza a bűnözést, vagy a bűnözés a drogfogyasztást?b.        Milyen társadalmi tényezők hatására lesz vki a drogpiac szereplője vásárlóként v kereskedőként?c.        Miért válik a visszaélők egy része bűnelkövetővé?

Kapcsolat tartalma: több különböző típusú kapcsolat, amelyek függnek:-        a kábszerellenes tv-ektől-        a kábszer típusától-        a visszaélők egyéni jellemzőitőlA visszaélések a kezdeti egyéni vagyon elleni bűncselekményektől eltolódtak egészen a csoportos erőszakig (drogháborúk)

Szakirodalom: amik a fenti problémakörrel foglalkoznak és kutatnak

1.        Morfológiai jellegű munkák: kábítószer-bűnözés egésze, ill. egy területe, a bcs-k típusainak jellemzői, kábítószer-bűnözés tendenciái (kriminálstatisztikai adatok és igazságszolgáltatási dokumentumok felhasználása)2.        Kábítószerrel visszaélés és a bűnözés kapcsolatát vizsgáló munkák: empirikus megfigyelések, a két deviancia egymásra hatásának kutatása

Módszertani szempontok:-        „kapuk” kiválasztása: azok az intézmények, amelyek révén a kutatók kapcsolatba kerülhetnek a kábítószeresekkel-        A mintavétel tekintetében a kutatások két csoportja:1.        a hivatalosan kábszeresek v. bűnözők körében végzett kutatások (pl. rehabilitációs intézetekben, végrehajtási intézetekben történő kutatások, de ez a fajta mintavétel megkérdőjelezhető2.        fiatalok körében végzett kutatások

Főbb, általánosan elfogadott eredmények:-        a visszaélő és bűnöző embereknél a bűnözés általában megelőzi a kábszerfogyasztást

-        a bűnözés és a kábszerfogyasztás is deviancia, ezért azok érintettek leginkább mindkettőben, akik hajlamosak a devianciára-        egy fiatalkorú csoportban annál nagyobb a kábszeresek aránya, minél több a bűnöző, vagy beilleszkedési zavarokkal küzdő személy-        legnagyobb valószínűséggel azok ellen indul eljárás kábszerrel visszaélés miatt, akik büntetett előéletűek, vagy volt már dolguk a rendőrséggel-        - a visszaélők által elkövetett bcs-k sokkal tipikusabban jellemzik a teljes populációt, mint általában a kábszereseket-        a bűnelkövetés nem módosítja a kábszerfogyasztást, viszont a kábszerfogyasztás megváltoztatja a bűnelkövetési szokásokat-        a kábszerrel visszaélés NEM oka a bűnözésnek, de erősítőleg hat rá

A kábszerrel visszaélésnek csak a bcs-k bizonyos formáival van kapcsolata: elsősorban a vagyon elleni bcs-ekkelA drogok elenyésző részének van közvetlen hatása a bűnelkövetésre (kivéve a gondatlan bcs-ket)A legdurvábbak az amfetaminok- agressziót váltanak ki- erőszakos bűnözés

A kábítószer-probléma kialakulása és jellemzői Magyarországon:

5 szakasz:1.        hatvanas évek közepe-vége: drogprobléma megjelenése2.        hetvenes évek eleje: budapesti fiatalok körében: gyógyszer+ alkohol, terjednek a modern drogok (Parkán)3.        1973- nyolcvanas évek eleje: vidéken is terjed a drog, jellemző a „szipuzás”, népszerűek a gyógyszerek4.        nyolcvanas évek elejétől: terjed a drogozás, csökken az életkor, nő a nők aránya, szélesedik a drogok köre, kemény drogok megjelenése, kínálati oldali problémák erősödése5.        rendszerváltástól napjainkig: a nyugati típusú kábítószer-bűnözés megjelenése

Növekvő kereslet: tranzitországból célországgá váltunk

Btk. 282.§ „visszaélés kábítószerrel” -> bűncselekmény, a fogyasztó vétséget követ el-        az állam igyekszik a megelőzésre helyezni a hangsúlyt: speciális: pl. vádemelés elhalasztása, generális: felvilágosító tanfolyamok-        1991-ig a direkt kábszer-bűnözés elenyésző volt, többséget fogyasztás miatt kapták el, az indirekt is viszonylag alacsony -> nem beszélhetünk ekkor a bűnözés és a kábszerrel visszaélés kapcsolatáról-        1991-től terjed a kínálati (illegális kábszerkereskedelem) bűnözés terjedo        nő a külföldiek száma: kapcsolat a nemzetközi kábszerkereskedelemmelo        nő a lefoglalt kábszer mennyisége iso        megjelenik a szervezettség, de ez még nem túl vészes o        jellemző a kábszer mellet még az alkoholizmus és az öngyilkosság (kísérlete)o        kettéoszlik a fogyasztók köre: fiatalok klasszikus drog (divatból), felnőttek inkább gyógyszero        legjellemzőbb bűncselekmény az okirathamisítás és a gyógyszertár-betöréso        a visszaélők 60%-a azonban nem követ el bűncselekményt, csak fogyaszt és kész

27. Az alternatív szankciók büntetési filozófiája. Az alternatív szankciók elhelyezkedése a büntetőjog szankciórendszerében, céljuk és szerepük

A büntetés céljai általában lehetnek:-        megtorlás: a bűncselekmény súlyával arányos büntetéssel védi a társadalmat-        elrettentés: a büntetés súlyosabb, mint a bűncselekménnyel elérhető előny -> ez rettent elo        egyedi o        általános-        megelőzés: az elkövetés megelőzéseo        speciális prevencióo        generális prevenció-        rehabilitáció: a bűnelkövetés az elkövető egyéb problémáinak következménye, és segítik a bűnelkövetőt magatartása megváltoztatásábano        visszaszorulásának okai: költséges volt, érzéketlen az elkövető emberi jogai iránt, és továbbra is nőtt a bűncselekmények számaAz igazságszolgáltatás tehermentesítésére kidolgozták:-        a diverziót: a büntető igazságszolgáltatás rendszerén kívüli alternatíváko        fiatalkorúak kezelése (pl. vádemelés elhalasztása, 1995:XLI tv.)o        sértett és elkövető közötti mediációo        sértettnek nyújtott jóvátétel (kompenzáció)-        alternatív szankciók: a büntető igazságszolgáltatás rendszerén belüli alternatíváko        a börtönzsúfoltság megoldására kívánták a szabadságvesztéssel nem járó szankciókat + költségcsökkentéso        elsősorban a represszív funkciójuk domborodott ki eleinte: intenzív felügyeleti formák, házi őrizet, kombinált szankció (pártfogó felügyelet + közérdekű munka)kialakult a „kétnyomú reakciókészlet”:        -a súlyos bűnelkövetőkkel szemben a büntetőjog és súlyos büntetések        -a kisebb súlyúak esetében garanciális és célszerűségi elvek, tettarányosság (tehát a fentiek)

Az alternatív szankciók a közösségben végrehajtott és különböző szintű szabadságkorlátozással kombinált felügyeletet jelentenek, amelyek a reintágrációhoz szükséges támogatást is nyújtják az elkövetőnek-        céljuk a társadalom védelme, az újabb bűnelkövetés megelőzése: a pártfogó  szolgálat segíti az elkövető reintegrációját-        mindig ott áll a szabadságvesztésre átváltoztathatóság!!!!! -> ez is elrettentő, megelőző-        Európában először: patronázs, pénzbüntetés, majd közérdekű munka, felfüggesztett, pártfogó felügyelet, jóvátétel, házi őrizet-        Az alternatív szankciók filozófiáját és tartalmát mindig az aktuális büntetőpolitika határozza mego        Európa: a megérdemelt büntetés politikája: az alternatív szankciók a szankciórendszer részei, de segítséget is nyújt (ez a lényege) az elkövetőnek; világos és átlátható szabályok rendezik a végrehajtásukat-        Európában megkívánják az elkövető beleegyezését is, ennek hiányában a bíróság más szankciót alkalmaz (az elkövetőnek van

rendelkezési joga)o        Civil önkéntes segítő szervezetek: lényeg, hogy az elkövető nemcsak elszenvedi a szankciót, hanem aktívan közreműködik, teljesíti a vállalt pluszkötelezettségeit

Szabadságelvonással nem járó szankciók Magyarországon: (ezek nem alternatív szankciók, mert nincs meg bennük a támogató elem) -> a magyar rendszer nincs tekintettel az elkövető szándékaira, nincs rendelkezési joga-        pénzbüntetés, közérdekű munka (főbüntetések)o        még a közérdekű munkában sincs itthon jelen a támogató szándék, mert hiányzik belőle a jóvátételi elem-        mellékbüntetéseko        ezeket sem az alternatív szankciók európai ideológiája vezérli, hanem a hazai jogszolgáltatsi rendszer válságjelenségei (azokkal szemben elrettentő és megtorló, akikkel szemben felesleges a börtön ill. pénzt nem tudnak fizetni, stb...)

Az alternatív büntetések helye a szankciórendszerben-        Európa: a szabadságvesztés és a pénzbüntetés között közbenső szankcióként helyezkednek elo        Anglia, Wales: vagyon elleni és közlekedési bűncselekmények esetében a leggyakoribbo        A büntetés és az intézkedés jegyeit is magán viseli (van arányosítás a tetthez, de van individuális mérlegelés és támogató szándék is)-        Magyarországon is kéne váltsák a börtönbüntetésto        Költséges (3000e ft./fő/nap), és csekély a nevelő-javító jellegeo        Általában a társadalom nagyobb költségeket visel eltartásukra, mint amilyen kárt ők okoztako        Megelőző szándék, de nem feltétlenül: maradna a börtön a súlyosabb bűncselekményekkor

Az alternatív szankciók típusai:-        felügyeleti típusú szankciók (~pártfogó felügyelet)-        munkavégzési típusú szankciók (~közérdekű munka)

28. A pártfogó felügyelet intézménye és a hivatásos pártfogó feladatai

Célja, hogy védelmet nyújtson a társadalomnak; biztosítsa az elkövető reintegrációját; megelőzésTartama 1-3 év (Európa: 6 hónap-3 év), és a próbárabocsátás, felfüggesztés, feltételes szabadságra helyezés tartamához igazodik-        nem lehet lerövidíteni az időtartamot (Euban igen, a magatartásra, körülményekrre figyelemmel)Szigorát meghatározzák a bíróság által elrendelt magatartási szabályok-        a pártfogó sehol nem állapíthat meg új szabályt, nem módosíthatja az időtartamát sem-        ha módosítás szükséges, a pártfogó a bíróság előtt kezdeményezi

Magatartási szabályok-        általános magatartási szabályok mindenkire vonatkoznak: kapcsolattartás, információadás, munkavégzés, tisztességes életmód-        különös magatartási szabályokat példálózóan adja meg a magyar törvény (meghatározott helyek látogatásának tilalma,

lakóhelyváltoztatás-bejelentés…)-        kapcsolattartás: ellenőrzés, gyakorisága mutatja a szigoráto        külföldön a próbaidő első harmadában heti, másodikban kétheti, harmadikban havi-        pártfogói foglalkoztató: Európao        olyan mint a noném alkoholisták klubja, meg ilyenek… körben ülnek és dumcsiznak-        meghatározott helyen tartózkodás kötelessége-        meghatározott tevékenység végzésének kötelessége: lehet akár iskolalátogatási kötelezettség is fiatalkorúnalo        van, hogy vmitől tartózkodnia kell: focimeccs látogatásának tilalma (Anglia… szegények, nem irigylem őket…)-        pszichológusi/pszichiáteri kezelés-        alkoholbetegség/kábítószerfüggőség kezelése-        sértetti jóvátétel, kompenzáció: nagyon sikeres Európábano        pénz vagy munkavégzéso        ezzel téríti meg az általa okozott kárt, de kell a beleegyezéseo        csökkenti az elkövetővel szembeni közösségi ellenérzést

Fokozott pártfogói felügyelet: a pártfogó felügyelet intenzív formái (próbára bocsátás, feltételes szabadságra bocsátás alternatívájaként)-        ekkor a bíróság kombináltan alkalmazhat több magatartási szabályt-        egyes szabályok szigorúbbak ezekben az esetekben-        az első harmadban kötelező lenne a pártfogó foglalkoztatás látogatása-        a bíróság előírhatna kijelölt szálláshelyen tartózkodást (~házi őrizet?)

A közérdekű munka is alternatív szankció Ny-Euban, ez is folyhat pártfogó felügyelő ellenőrzése alatt, vagy a kettő kombinálva is előfordul

A hivatásos pártfogó és a pártfogó szolgálatok:

A bűnözés kezelésében a pártfogó helye a büntetőpolitika és a szociálpolitika határán állA pártfogó által alkalmazható kontrolleszközöket meghatározzák:-        jogszabályok-        bírósági határozat-        szakmai követelményekA pártfogó a szociális problémák megoldására igyekszik önkéntes, nonprofit szervezeteket is bevonniHatékony működésük feltételei:-        a pártfogó tevékenységének a büntetőeljárásba való beépítése-        a bíróság is rendelkezik a szabályok kiszabásához szükséges infókkal-        megfelelő infrastruktúraPártfogói vélemény (Anglia): Magyarországon nincs ilyen, de kéne-        a bűncselekmény leírása-        elkövető jellemzése, háttere, személyes körülményei-        konklúzió: a pártfogó ajánlásai a bíróságnak, lehetséges magatartási szabályok

A pártfogó szolgálatok professzionalizálódtak-        beszerzik a szükséges forrásokato        területi szükségleti mutatók (elítéltek, munkanélküliek, lakások száma…)o        és a pártfogó szolgálat munkaterhét jelző mutatók ( a

pártfogók és felügyeletük alá helyezettek száma…) alapján kell meghatározniMo-n a fiatalkorúak pártfogói a megyei gyámhivatalokhoz, a felnőttkorúak pártfogói a bírósági rendszerhez tartoznakMo-n hiányoznak a megfelelő források és feltételek, ezért bizonytalan az alternatív szankciórendszer alkalmazása itthonSzakmai követelmények:-        hatékonyságuk a szabadságelvonással nem járó szankciók alkalmazási hatékonyságával mérhető-        hazai pártfogók többsége pedagógus, de van jogász, óvónő, mérnök is-        igazságügyi szociális munkás: igazságszolgáltatást alaposan ismerő speciálisan képzett szakember-        a legfontosabb szempont: megtalálni az egyensúlyt a felügyelet és gondozás között

29. Az áldozat szerepe a bűnözésben. A helyreállító igazságszolgáltatás lényege és formái

Áldozat (viktimológia) = passzív alany (büntetőjog) = sértett (büntető eljárásjog)-        passzív alany: a bűncselekmény elkövetési tárgya, ha az személy-        sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette-        a sértetti fogalom tágabb körű, ahol az elkövetés tárgya természetes személy, ott passzív alany = sértett-        léteznek bűncselekmények, melyeknek sértettje van, de nincs passzív alanya (pl. környezetszennyezés)o        egyszerű sértett, aki sem a vádat nem képviseli, sem polgári jogi igénnyel nem élAz áldozat fogalma szélesebb, mint a sértett fogalma-        ENSZ Deklaráció „A bűncselekmények és a hatalommal való visszaélés áldozatainak nyújtandó igazságszolgáltatás alapelveiről” tartalmazza az áldozat fogalmáto        Bűncselekmény áldozata: sérelmet szenvedett, beleértve a mentális és fizikai sérülést is, érzelmi, gazdasági veszteséget, alapvető jogai korlátozását, melyek sértik a tagállamok hatályos büntetőjogi normáito        Hatalommal való visszaélés áldozata:  nem jelentik a cselekmények a büntetőjog megsértését, de sértik az emberi jogokra vonatkozó nemzetközileg elismert normákatÁldozat lehet:-        természetes/jogi személy-        közvetlen/közvetett áldozat-        specifikus/nem specifikus áldozat-        potenciális áldozatNincs áldozat: tiltott javak vásárlása, cseréjeÁldozat = tettes: kábítószerrel visszaélés, magzatelhajtás

Áldozati tipológiák: Hentig 11 áldozati csoportja:        1.Fiatal        7.Kapzsi        2.Nő        8.Szemérmetlen        3.Idős        9.Magányos és kiábrándult        4.Értelmi fogyatékos vagy mentálisan zavart        10.Zsarnok        5.Bevándorlók, kisebbségiek        11.Gátolt, ellenszegülő        6.DepressziósMendelsohn: az áldozat és a bűnelkövető közötti kapcsolat alapján -> Schäfer István:

        1. A teljesen ártatlan áldozat: ideális áldozat, jellemzően gyerekek        2. Az áldozat kevésbé bűnös: a nő, aki előidézi az elvetélést, és ebbe belehal        3. Önkéntes áldozat: pl. eutanázia esetén        4. Az áldozat bűnösebb, mint az elkövető: provokáló áldozat        5. Kizárólagosan bűnös áldozat: a jogos védelmi helyzet áldozata        6. Képzelt/színlelő áldozat: paranoiás, hisztérikus, félrevezetik az igazságszolgáltatást

Helyreállító igazságszolgáltatás?

30. A bűnmegelőzés fogalma és modelljei

Mi a bűnmegelőzés? ->minden olyan intézkedés és beavatkozás, amely         a bűnözés mennyiségi csökkentését,         az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítását célozza        a bűnalkalmak csökkentésével         a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével         a sértetté válás megelőzésével

Inotai:- a bûnmegelõzés modellje        - 3 szint a cselekvési lehetõség és a címzettek szempontjából:                - elkövetõi szint                - sértetti szint                - alkalmi szint        - a fenti 3-on belül a veszélyeztetettség szempontjából újabb 3 szint:                - elsõdleges megelõzési modell- a lakosság biztonságérzetének növelése, az társadalmi integrációs esélyek javítása, a devianciák reprodukciójának fékezése                        - csavargás, szökés, alkoholista szokások- korlátozott lehetõség, csupán segítõ jelleg: politikai, intézményi megoldások, szabályzatok alkotása, felvilágosítás                - másodlagos megelõzési modell                        - elkülönül az elkövetõvel és a sértettel kapcsolatos stratégia                        - nem büntetõ jellegû intézkedések                        - veszélyzóna: kábszerfüggõk, alkoholisták, bûnözõ családban nevelkedettek- erre akkor kerül sor, ha alapos a gyanú, hogy a kedvezõ alkalom bekövetkeztekor a bûncsel megtörténik                        - megoldás: bûnalkalmak csökkentése (figyelõ szolgálat, járõrözés)                        - a bûnözés közvetlen, konkrét kihívásaira adott válaszok                - harmadlagos megelõzési modell- a megtörtént bûncsel-ekre való intézményes reakciók az elkövetõkre és a sértettekre vonatkozón                        - legveszélyesebb (hot spot) zónákban közvetlenül elhárító mechanizmusok                        - a büntetõ igszolg hagyományos

tartományaiban                        - nyomozati szervek munkájának fejlesztése                        - a felelõsségre vonás belátható idõn belül kövesse a nyomozási szakaszt                        - törvényes, igazságos, reálisan végrehajtható szankció

- intézményes eszközök:        -nincs állami szervezet, csak társadalmi szervezetek        - rendõrség szerepe: 1989-tõl Bûnmegelõzési Osztály        - helyi ök: családsegítõ központok        - lakosság szerepe:                - önvédelmi szervezetek                - 1990 óta Országos Polgárõr Szövetség- önkormányzatok támogatják (őrszoba, jármű, benzin)- Btk. kiemelt védelemben részesíti őket- öntevékeny önvédelmi csoportok koordinálása                        - járõrözés, õrzõ-védõ szolgáltatások                - Szomszédok Egymásért Mozgalom                        - az ORFK és az OPSZ hozta létre                        - cél: lakosság érdekeinek védelme- egyéni szervezetek: pl. Magyar Kriminológiai Társaság, Magyar Jogászegylet Kriminológiai és Kriminalisztikai Szakosztálya- öntevékeny egyletek: konkrét gyakorlati feladatok (Humanitás Szervezet: elkövetõk társ-i beilleszkedésének segítése; Fehér Gyûrû Egyesület: áldozatok segítése)

- politikai tevékenység a megelõzés érdekében:         - fékezni az egyenlõtlenséget        - beavatkozni az iskolapolitikába        - növelni a devianciákat kezelõ intézmények fogadóképességét        - gyermek-, ifjúságvédelmi politika        - konkrét program nélkülözõ gyermekek segítésére        - támogatás szakképzetlen, munkanélküli fiatalok részére        - családsegítõ szolgálatok        - hajléktalanok segítése

- fiatalkorúaknál:- szignalizáció elve szerint: fel kell deríteni az elkövetést lehetõvé tévõ okokat és körülményeket, az eredményt az érintett intézménnyel közölni kell +  az intézmények kötelesek a megelõzõ intézkedéseket megtenni és fél éven belül visszajelezni        - ügyész feladata                - a büntetés célja a fiatalkorú helyes irányba nevelése Þ minél hamarabb befejezni az elj-t                - megrovás jelentõsége: elkerülhetõ a bírósági eljárás + rövidebb eljárás, nevelõ hatás- vitatható az elõzetes letartóztatás; megoldás: idejének maximalizálása, ideiglenes javítónevelõi intézeti elhelyezés, óvadék        - a bíróság feladata- pozitív felelõsségre vonás elve szerint: cél a helyes viselkedési formák kijelölése és a normakövetés ösztönzése (nem a tiltás), szabadlábon hagyás és elgondolkodásra ösztönzés                - 88% bír elé kerül                - önálló intézkedések: megrovás, próbára bocsátás, pénzmellékbüntetés, elkobzás                - csökken a végrehajtandó szabadságvesztések száma, nõ a felfüggesztetteké

                - próbára bocsátások száma nõ, javítónevelõi intézeti elhelyezés csökken annak hátrányai miatt- mellékbüntetések (számuk csökken, mert nem célszerû + nincs visszatartó ereje): közügyektõl eltiltás, foglalkozástól eltiltás, jármûvezetéstõl eltiltás, kitiltás        - a megelõzés speciális eszközei: család és iskolai nevelés (anya szerepe kiemelkedõ) + társ-i megelõzés        - feladat a jövõben: ifjúságpolitikai reform, fokozottabb törõdés az alacsonyabb társadalmi rétegekkel, nevelõintézeti rendszer átalakítása, ifjúság jogai mellett köt-ek hangsúlyozása- a megelõzés szervezõdése: 1988-as ET ajánlás: "bûnmegelõzés szervezete"- a tagállamok kormányainak feladata a bûnözés kontrolljának megteremtése, x szervezetek felállítása, melyek feladata:                - hiteles adatok gyûjtése, kutatások                - prevenciós program megszervezése                - koordináció rendõrség és más bûnüldözõ szervek között                - társadalmii mobilizálás a hatékony bûnmegelõzésre                - tömegkommunikációs hálózat kialakítása- Mo. 1995 óta Tárcaközi Koordinációs Bûnmegelõzési Tanács

31.A hatékony bűnmegelőzés feltételrendszere. Bűnmegelőzés az Európai Unióban

A bűnmegelőzés „tízparancsolata”

1.) LEGYEN A KORMÁNYNAK KINYILVÁNÍTOTT POLITIKAI AKARATA A KÖZBIZTONSÁGOT ILLETŐEN        az élet-minőség javítása és a társadalmi szolidaritás (a közbiztonság érzetének javítása)        a városi és a helyi közösségek bevonása (felelősség-megosztás és társadalmi szolidaritás)        a bűnözés és a biztonságérzet hiányának csökkentésére törekvés        a közbiztonság javítása (az embereknek és tárgyaknak, a bűnözés és az erőszak elleni biztonságosabb védelme)        a kirekesztés elleni küzdelem és a az ifjúság integrációjának szorgalmazása        erőforrások átcsoportosítása a bűnüldözés területéről a társadalmi célok támogatására

2.) ORSZÁGOS BŰNMEGELŐZÉSI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA        formája: koordinációs központ        feladatai:        A nemzeti cselekvési terv elkészítése        A partnerek közötti együttműködés szervezése        A bűnmegelőzési projektek anyagi támogatása és eredményességük publikálása        Széles körű ismeretterjesztés3.) STRATÉGIAI ELEMZÉSEK KÉSZÍTESE        több forrásból származó bűnözési adatgyűjtés (hivatalos bűnözési statisztika, sértett-vizsgálatok)        a bűnözési trendek és az azokhoz kapcsolódó társadalmi problémák, a rizikó-faktorok és az élet-minőség-indikátorok megnevezése        politika-elemzés

        erőforrás-elemzés        prioritások megnevezése: speciális területek és bűnmegelőzési célcsoportok        a beavatkozás során várható “erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek” elemzése (SWOT)        a nemzetközi szakismeret alkalmazása (“legsikeresebb projektek”)

4.) NEMZETI BŰNMEGELŐZÉSI STRATÉGIA ELKÉSZÍTÉSE         hosszú-távú elképzelések, közép-távú stratégiák és rövid-távú taktikák megfogalmazása        a prioritások megfogalmazása, mindhárom idősávban        a célok pro-aktív megközelítésének érvényesítése, a megelőzés és a kontoll-eszközök kiegyensúlyozása (társadalomfejlesztő eszközök; a bűnelkövetési lehetőségek csökkentése)        a rizikó-faktorok megcélzása        a jogszabályi feltételek megteremtése        nemzeti bűnmegelőzési szervezeti rendszer kialakítása (központi és helyi szintű)5.) ERŐFORRÁS BIZTOSÍTÁSA A TEVÉKENYSÉGEK ÉS A KÍSÉRLETI PROGRAMOK SZÁMÁRA        erőforrás-decentralizáció         erőforrás-átcsoportosítás        a bűnmegelőzés minimális költségeinek meghatározása

6.) NEMZETI MOBILIZÁCIÓS STRATÉGIA KIDOLGOZÁSA        a tevékenységek sztenderdizálása        a tisztségviselők, a bűnmegelőzési koordinátorok és a lakosság képzése        közvélemény-formálás        a felelősség-megosztás érzetének felkeltése

7.) A MINISZTÉRIUM-KÖZI KOORDINÁCIÓ BIZTOSÍTÁSÁRA ÁLLANDÓ TESTÜLET FELÁLLÍTÁSA        Az érintett minisztériumok bevonása        Egyéb partnerek bevonása, a különböző szintek, szektorok és ágazatok részéről        valamennyi érintett szervezet bevonása az információ-áramlásba

8.) A HELYI KEZDEMÉNYEZÉSEKET TÁMOGATÓ KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE        helyi közösségre (is) figyelő jogi környezet megteremtése        a döntési folyamatok decentralizációja        a központi és a helyi közbiztonsági tervek harmonizációja        folyamatos kooperáció a központi és a helyi szintek között

9.) A MEGVALÓSÍTÁS MONITOROZÁSA ÉS KIÉRTÉKELÉSE        monitorozási mechanizmus kialakítása        a kiértékelés szempontrendszerének kidolgozása (folyamat-kiértékelés; hatás-kiértékelés)        költség-haszon elemzés, költség-hatékonyság elemzés10.) AZ  AKCIÓK ÉS AZ EREDMÉNYEK KOMMUNIKÁLÁSA        visszajelzés a partnerek számára (fő szempont: a nyilvánosság és az átláthatóság)        PR-terv készítése (kommunikációs stratégia)

EUKét fő csoportra osztja a kriminális jelenségeket, és a teendőket:

1.        Egyik csoport (à belügy)         a hagyományos bűncselekmények         a kevésbé súlyos, de gyakran előforduló bűncselekmények        a különböző közösségekben, helyszíneken előforduló erőszakos cselekmények        olyan antiszociális magatartások, amelyek feszültséget keltenek egy közösségben, csökkentik az emberek biztonságérzetét.2.        Másik csoport (à nemzetközi együttműködés)        a szervezett, a határokon átlépő és a bűnözés új formái elleni küzdelem, nemzetközi szervezett bűnözésAz EU bűnmegelőzési célkitűzései        A bűnalkalmak csökkentése, a bűnelkövetési kockázat növelése,  a bűnelkövetés haszonszerzési lehetőségeinek redukálása.        A bűnelkövetéshez vezető környezeti tényezők hatásának csökkentése         Az áldozattá válás kockázatának csökkentése        Az emberek biztonságérzetének növelése        A jogkövetés kultúrájának erősítése, a konfliktusok erőszakmentes kezelésének ösztönzése        A jó kormányzás (good governance) előmozdítása; a korrupció megelőzése; a bűnözők beszivárgásának megelőzése a gazdasági, a társadalmi és a politikai struktúrába

Európai Unió Bűnmegelőzési Hálózata (EUCPN)2001. május 28: a tagállamok közötti bűnmegelőzési célú együttműködés erősítésére à az Unió Tanácsa határozatot fogadott el az Európai Bűnmegelőzési Hálózat felállításáról A bűnmegelőzés prioritásai az EU-ban1.        A fiatalkori bűnözés  2.        A városi bűnözés  3.        A kábítószerrel kapcsolatos cselekmények elleni küzdelem Cél: az életminőség javításaHogyan?        A szituációs bűnmegelőzéssel        A bűnokokat gerjesztő folyamatok befolyásolásával        Az áldozattá válás megelőzésével

32.A magyar bűnmegelőzés stratégiai elvei, prioritásai és intézményrendszere

1995: Országos Bűnmegelőzési Tanács1040/1995.Korm.hat.         a bűnmegelőzéssel összefüggő döntés-előkészítő, érdekegyeztető, javaslattevő szerv

Feladata:         Elemzi és értékeli a gazdasági-társadalmi folyamatok bűnözésre gyakorolt hatását        Kezdeményezi bűnmegelőzési intézkedések bevezetését        Gondoskodik a hazai/nemzetközi tapasztalatok hasznosításáról        1136/1997 Korm.hat. à az OBmT által készített Országos Bűnmegelőzési Programot ajánlásként nyilvánosságra hozta        Bűnmegelőzés elvei:        Komplex társ-i fellépést igényel        Együttműködések        A bűnmegelőzés letéteményesei: (1) önkorm. (2) kormány, + rendőrség, + civil szervezetek        1075/1999. (VII. 7.) Korm.hat. à három új feladatkör

(korrupció-megelőzése; sértettekkel kapcsolatos megelőzési feladatok koordinálása; kábítószer-fogyasztás megelőzése)          1002/2003 (I.8.) Korm.hat. à átalakította az OBmT-t                         OBmB (Orsz. Bűnmegelőzési Bizottság)                        elnöke: az IM miniszteri biztosa,                         társelnökei: a belügyminiszter és az igazságügy-miniszter

Biztonságos Magyarországért Közalapítvány (BMK)(jogelődje: Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány /OKBK/)        1998: OKBK à SZEM Mozgalom + áldozatvédelem2001: BMK à bűnmegelőzés + áldozatvédelem + kárenyhítés + katasztrófavédelem

BM Áldozatvédelmi Irodaa belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szerveknél         az áldozatvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtása és koordinálása,         az érintett társadalmi szervezetekkel történő együttműködés

A bűnmegelőzés céljai

        a bűnelkövetővé/bűnismétlővé válás veszélyének mérséklése         a sértetté válás esélyének csökkentése         a közösség biztonságának növelése, az életminőség javítása        az emberi jogok érvényesülésének erősítése

A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája115/2003. (X.28.) sz. Ogy határozat Cselekvési program: 1009/2004. (II.26.) sz. korm. hat.

A hazai Bűnmegelőzési Stratégia prioritásai1.        A gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése                                                                                                                                                                                                                                                              2.        A városok biztonságának fokozása3.        A családi erőszak megelőzése4.        A sértetté válás megelőzése,  áldozatvédelem5.        A bűnismétlés megelőzése

A bűnmegelőzés elveiA bűnmegelőzés alkotmányos követelményei        A „megbélyegzés” elkerülése         Az arányosság elvének érvényesítése         A kirekesztés elkerülése         A bűnmegelőzés nem a büntető igazságszolgáltatásban valósul meg         A társadalmi bűnmegelőzési rendszer működtetése kormányzati felelősség         A helyi bűnmegelőzés helyi közügy         A társadalom együttműködése a jobb közbiztonság érdekében                                                                                                                                                                                                                                               A társadalmi  bűnmegelőzés folyamatjellegű tevékenység

Önkormányzatok

Ötv. 8.§ (1) bek. = önkormányzati feladat a helyi közbiztonságról történő gondoskodás        DE! normatíva nincs mellé…        az önkorm. és a rendőrség „bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottságokat” hozhat létre         3130 településen csak 61, (2,1%) hozott létre bűnmegelőzési bizottságot

Rendőrség        A rendőrs. specializált bűnmegelőzési szerveinek létrehozása 1989-90-es években indult meg        BÁR: „nehézkessége” ama tényleges helyzet leképeződéséből is adódik, hogy „más urat szolgál” a rendőrség         rendőrség = központi        önkormányzat = helyi

A szemléletmód különbözikRendőrség: mi történt?- reaktívÖnk.: mi történik?- pro-aktív

Civil szervezetek:Polgárőrség:

Üzleti szféra:Őrző-védő vállalkozások 1998.évi IV.tv. a személy-és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységről                 szakmai kamarák felállítása                ellenőrzésüket: a rendőrség végzi1998: kb. 50 ezer alkalmazott2002: 104 ezer alkalmazott