Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék

beszámolója

1999-2004

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke az ország egyetlen magyar jogtörténeti tanszéke. A jogtörténet önálló tanszékét 1850-ben állították föl a pesti jogi karon, ekkor még egy tanszék gondozta az egyetemes és magyar jogtörténetet is. Régebb óta világtörténetet hallgattak a jogi fakultás hallgatói, 1855-ben Német Birodalmi jogtörténetként jelent meg a joghistória oktatása, majd 1860-tól általános európai jogtörténetként állandósult a tantervben a stúdium. 1867-től a magyar alkotmány- és jogtörténet már állandó eleme a tananyagnak, de -jóllehet a jogtörténet professzorai elsősorban a magyar jogtörténet tudományának művelőiként váltak elismertté- első ízben csupán 1917-ben létesített önálló katedrát a Kar a magyar jogtörténetnek. A jogi oktatás reformja kapcsán 1949-ben intézményesítették az „Általános jogtörténet” mellyel egy időben a két jogtörténet külön tanszékre telepítése is megtörtént A tanszék professzorai voltak a Karon: Eckhart Ferenc, Hajnik Imre, Illés József, Király János, Kovács Kálmán, Révész T. Mihály, Székely György, Timon Ákos, Wenzel Gusztáv, magántanárként Persz Adolf és Schiller Bódog. Miután jogtörténeti kutatások kizárólag egyetemeken folynak, a tanszék nem egyszerűen oktatási-szervezeti egység, hanem a hazai jogtörténeti kutatások egyik központja. Itt működik a Magyar Tudományos Akadémia – ELTE Jogtörténeti Kutatócsoportja, mely a tudományos munkálkodás egyik koordinációs lehetőségét biztosítja.

I. Oktatás

A magyar állam- és jogtörténet stúdiumának a képzési rendszerben kijelölt helye egy propadeutikus státuszt határoz meg a tanszék számára. A kötelező tananyag első éven, az első két szemeszterben kerül oktatásra, olyan hallgatók számára, akik semmiféle jogi ismerettel nem rendelkeznek, s még az egyetemi képzés is idegen számukra. Ennek megfelelően a tanszék a tananyagot másfél évtizede az erős történelmi ismerettel rendelkező (mert 2004-ig legalábbis ebből felvételi vizsgát tevő) hallgatói körre tekintettel először a magyar alkotmánytörténetet, majd ezt követően a második (tavaszi) szemeszterben a magyar jogtörténetet adja elő. Évtizedes tapasztalat alapján állítható, hogy a

változtatás bevált: az inkább politikatörténetet és köztörténetet ismerő hallgatóság tudásának folyamatos átállítása a jogi gondolkodásra célravezető. A tárgy alapozó jellegénél fogva különös figyelemmel van az oktatott tételes tárgyakra, s lehetőségeihez mérten a tanszék megkísérli egyrészről a hallgatók felkészítését terminológiai vonatkozásokban, másfelől pedig a legfontosabb jogintézmények magyarországi történetének fejlődési ívét illetően. A jogtörténet nem propadeutikus, jogi kultúrát és tradicionális értékeket képviselő funkcióit a felsőbb évesek számára hirdetett fakultatív előadások keretében kísérli meg teljesíteni a tanszék. Miután a politológia képzés részévé vált a magyar alkotmány- és jogtörténet, értelemszerűen a politológus hallgatók is ugyanazokon az előadásokon vesznek részt.

Amióta a másoddiplomás képzés kiegészült a levelező képzéssel, a tanszéknek számolnia kell azzal, hogy az ezen tagozaton tanuló hallgatók történelmi ismeretei jelentősen csekélyebbek. (Statisztikai adatok igazolják, hogy az évfolyamok jelentős hányada reáldiplomákkal rendelkezők köréből kerül ki.) Ennek megfelelően a Kar vezetése biztosította, hogy a csonka történelmi tudással rendelkező másoddiplomás évfolyamok számára heti egy órával megemelt keretben szélesebb történeti ismereteket közvetítsen a tanszék.

Az eltérő készültségre, a más típusú párhuzamos tárgyakra tekintettel (melyek közül hiányoznak a római jog és a jogi alaptan) a politológus hallgatóknak a tanszék külön repetitóriumot hirdet, melynek fő feladata az esetleges egyenetlenségek kiküszöbölése. Hagyományosan nagy az érdeklődés a politológus hallgatók körében a tanszék fakultatív előadásai iránt.

A Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék a jogászképzésben a magyar állam- és jogtörténet stúdiumát nappali, esti és levelező tagozaton kötelező előadások formájában közvetíti; a nappali tagozatos hallgatók számára szemináriumi foglalkozást tart. A kiegészítő ismereteket tartalmazó fakultatív előadásokat mindegyik szak és tagozat számára hirdeti. Ennek megfelelően az oktatási feladatok a következőképpen alakulnak:

Magyar alkotmánytörténet (első szemeszter) nappali tagozaton heti két óra előadás és heti két óra szeminárium (összesen: 48 óra). Esti és levelező tagozaton heti 3 óra (összesen: 6 óra)

Magyar jogtörténet (második szemeszter) nappali tagozaton heti két óra előadás és heti két óra szeminárium (összesen: 48 óra). Esti és levelező tagozaton heti 3 óra (összesen: 6 óra)

A fakultatív előadásokat a magyar alkotmány- és magyar jogtörténet speciális területéről szemeszterenként 15 témában hirdet a tanszék (összesen: 30 óra).

A Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék a politológus képzésben a magyar állam- és jogtörténet stúdiumát a jogász hallgatókkal azonos feltételek és

2

körülmények között oktatja. A nappali politológus képzés önálló tantervi tárgyaként jegyzi a tanszék az európai alkotmány- és parlamentarizmustörténetet. A politológus hallgatók számára szemináriumi foglalkozásokat külön nem hirdet, fakultatív formában viszont a szeminárium pótlására az érdeklődőknek alkotmánytörténeti és jogtörténeti repetitóriumot biztosít. Miután a tanszék a kiegészítő ismereteket tartalmazó fakultatív előadásokat valamennyi szak- és tagozat számára hirdeti, mindegyik fakultatív előadását megnyitotta a politológus hallgatók előtt is. Ennek megfelelően az oktatási feladatok a következőképpen alakulnak:

Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet (első és második szemeszter) heti 2 óra előadás (összesen: 4 óra).

Jogtörténeti repetitórium politológusoknak (első és második szemeszter) heti 2 x 2 óra (összesen: 4 óra).

(A magyar állam- és jogtörténet és az európai parlamentarizmustörténet kötelező előadásainak és fakultatív kurzusainak ez évi tematikáját lásd az 1. sz. mellékletben.)

A tanszék a kötelező előadásait az első évfolyamon, fakultatív előadásait pedig I-V. évfolyamon hirdeti és tartja. Az első évfolyamos létszám (különösen az őszi szemeszterben) eléri az ezret. Emellett a fakultatív előadások 40-50 hallgatóval dolgoznak (azaz 700-800 fővel).

A magyar állam- és jogtörténet írott tananyaga az elmúlt tíz esztendőben megújult. Részben a tanszék kollektívája, részben kari oktatótársak, részben pedig társkarok oktatói részvételével elkészültek a tantervi képzésnek megfelelően a Magyar alkotmánytörténet és a Magyar jogtörténet c. tankönyvek. Rendelkezésre áll az új felfogáshoz igazodó szemelvénygyűjtemény: a Magyar jogtörténet forrásai. A tanszék közzétette a jogtörténeti atlaszt tansegédletként, miként a másoddiplomás joghallgatók számára egy magyar történeti vázlatot. Elkészült az Európai alkotmány- és parlamentarizmus-történet címmel a politológus hallgatóknak oktatott stúdium írott tananyaga is. A tanszék munkatársai megkezdték a fakultatív előadások jegyzetanyagának kimunkálását is. Ezek közül már megjelent a koncepciós perekre vonatkozó jegyzet, sajtó alatt van a magyarországi ügyészség történeti fejlődésére, az Erdélyi Fejedelemség jogának kialakulására; előkészületben a magyarországi pénzügyek és pénzügyi jog történetére, a hivatali írásbeliség históriájára vonatkozó írott tananyag. (A magyar állam- és jogtörténeti tanszék írott tananyagának pontos adatait lásd a 2. sz. mellékletben. )

A magyar állam- és jogtörténet teljes tananyaga alapvizsgával zárul a második szemeszter végén, az alkotmánytörténeti stúdium kreditjének megszerzéséhez kollokvium szükséges. A szeminárium (mely elsősorban forrásfeldolgozó és forráselemző kiscsoportos foglalkozás) vizsgaértékű beszámolóval zárul. Ennek megfelelően a nappali tagozaton kiveendő vizsgák

3

száma a fakultatív órákat és a vizsgaismétléseket nem számolva szemeszterenként átlagosan 1500 fő. Miután a tanszék oktatási zónája többnyire a már kredites évfolyamokra terjed ki, ez azt jelenti, hogy a kredit megszerzése érdekében valamennyi oktatási formában vizsgával, illetve vizsga értékű beszámolóval kell zárni. Ez a fakultatív előadások vonatkozásában újabb 700-800 vizsgaalkalmat jelent.

A tanszék változatlanul kedvelt célpontja az évfolyamdolgozat- és záródolgozat íróknak, jól lehet messze nem olyan mértékben, mint a rendszerváltás előtti időkben, amikor a történeti-jogtörténeti kérdések egy része tabunak számított és izgalmas kaland volt felderítésük; továbbá amikor a tőkés gazdaság és jog egyes kérdéseivel jogtörténeti aspektusból lehetett foglalkozni. Ez a korszak elmúlt, ami normalizálta a tanszéki lehetőségek iránti érdeklődést. Évfolyam- és szakdolgozatokat most elsősorban azok írnak a tanszékhez, akiket történelmi elkötelezettségük erre predesztinál. Ez érzékelhető minőségjavulást eredményezett. A tanszék oktatói saját kutatási területükhöz igazodó tematikai javaslatot tesznek közzé minden évben. A tanszékhez írott évfolyamdolgozatok száma évente meghaladja a 100-at, záródolgozatot 20-25-öt védenek a hallgatók. (Az évfolyamdolgozati tematikát és az 1999-2003. között megvédett szakdolgozatok listáját lásd a 3. sz. mellékletet.)

A tanszék és az általa oktatott tárgy helye tradicionálisan az első évfolyam, feladata, mint látható volt, az előkészítő-alapozó funkció teljesítése. Reálisan ennek megváltoztatása aligha várható. A jogtörténet igazi értékét természetesen akkor lehetne kibontani, ha a jogfejlődés legfontosabb törvényszerűségeit (vagy akár cizellált specialitásait) már a tételes jogi terminológia és a jogágak ismeretében lévő hallgatóknak oktathatnánk. Ez azonban a jelenlegi helyzetben kizártnak látszik. Egyelőre a tanszék ezt a célt részben fakultatív előadások keretében, részben pedig a doktori képzés során tudja realizálni.

A tanszék az oktatási tevékenységben változtatást jelenleg nem tervez, hiszen most zárta le azt az évtizedes reformperiódust, melynek során átalakította a tárgy képzési struktúráját, kialakította jelenlegi szerkezetét (a kötelező előadások – szemináriumok – fakultatív előadások) összképében, s elkészítette a programhoz igazodó írott tananyagot. Az elmúlt esztendőben lezárult Apertus alapítványi pályázati program keretében a tanszék kollektívája irányításával a magyar jogtörténészek kísérletet tettek egy e-tananyag előkészítésére, melynek első változata az interneten hozzáférhető. A jövőben a tanszék ezt a programot kívánja továbbfejleszteni, oktatásra alkalmassá tenni. Folytatja továbbá a fakultatív előadások megalapozását szolgáló jegyzetsorozat előkészítését.

4

II. Az oktatás személyi feltételei

A tanszék jelenlegi összetétele az elmúlt évtizedben alakult ki. A tanszéki közalkalmazotti állomány jelenleg három első főfoglalkozású közalkalmazotti viszonyban álló, és négy részfoglalkozású oktatóból áll. A főfoglalkozásúak beosztása: egy egyetemi tanár, egy egyetemi adjunktus és egy egyetemi tanársegéd. A nem teljes munkaidőben további közalkalmazotti jogviszonyban álló munkatársak beosztása: három egyetemi docens és egy egyetemi tanársegéd. (A további közalkalmazotti jogviszonyban álló munkatársak korábban valamennyien a tanszék teljes főfoglalkozású oktatói voltak.)

A tanszék humánpolitikai és oktatási koncepciójának megfelelően a közalkalmazotti jogviszonyban lévő munkatársak köré egy „holdudvart” alakított ki azokból, akik elkötelezettek a jogtörténet iránt, s vagy kutatási tevékenységükkel, vagy oktatói segítségükkel közreműködnek a tanszék működésében. Ennek egyik jele, hogy a tanszéknek három tiszteletbeli tanára van. Az oktatásban, illetve kutatásban résztvevő külső partnerek, mint meghívott előadók többnyire ingyen vesznek részt a munkában; néhányukat a Kar által rendelkezésre bocsátott csekély óraadói összegből alkalmanként honorálja a tanszék. Részvételük az oktatásban többségükben természetesen nem rendszeres. Az ő segítségükkel tudja a tanszék zökkenőmentesen teljesíteni a fakultatív előadások kapcsán kialakított programját (a tanszék oktatóinak és külső munkatársainak listáját lásd a 4. sz. mellékletben).

A tanszéken dolgozik egy főállású előadó, aki egyben az MTA ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport ügyeit is intézi, valamint közreműködik a tanszéki kiadványsorozatok számítógépes előkészítésében. A tizenötezer kötetet is meghaladó könyvtár rendezését, gyarapítását részfoglalkozású könyvtáros végzi. Ő kezeli a tanszéki könyvtár kézirattárát és a CD-DVD gyűjteményt is.

A tanszéken a három főfoglalkozású munkatárs egyike rendelkezik tudományos fokozattal (Mezey Barna, CSc), Beliznai Kinga és Völgyesi Levente Ph.D-értekezésükön dolgoznak. A korábban tanszéken teljes állásban dolgozó és a tanszéken tudományos fokozatot szerzett kollegák (Máthé Gábor, CSc, Révész Tamás CSc, Horváth Attila Ph.D.) ugyan jelenleg első főfoglalkozásban társkarokon tevékenykednek, de részfoglalkozású docensként továbbra is közreműködnek. A munkahelyi védésen túl, a doktori eljárás kezdetén áll Képes György részfoglalkozású egyetemi tanársegéd is. Korábbi PhD-hallgatóink közül ketten (Albert Albert és Bakonyi Péter) a közeljövőben lezárja kutatásait és vitára bocsátja értekezését. Ennek megfelelően a tanszéknek a szakmai utánpótlással problémája nincsen. A tanszék –ismerve az egyetem és a Kar financiális helyzetét - a jelenlegihez képest lényeges változtatásokat nem tervez(het), de a változások nyilvánvaló függvényei az esetleges egyetemi humánpolitikai döntéseknek, melyet az egyetem vezetése most készít elő a

5

másodállásban foglalkoztatottak vonatkozásában. Amennyiben e téren lényeges módosításokat tesznek, át kell gondolni a további humánpolitikai elképzeléseket.

A tanszék oktatói korfája hagyományosan jónak mondható. Ezt bizonyos értelemben megörökölte a jelenlegi tanszékvezető elődeitől: még Kovács Kálmán professzor elgondolásai érzékelhetőek a jelenlegi állomány életkori összetételén is. Máthé Gábor egyetemi docens (63), Révész T. Mihály egyetemi docens (58), Mezey Barna tanszékvezető egyetemi tanár (51), Horváth Attila egyetemi docens (45), Bódiné Beliznai Kinga egyetemi adjunktus (38), Völgyesi Levente egyetemi tanársegéd (32), Képes György egyetemi tanársegéd (31)

III. Az oktatás tárgyi feltételei

A tanszék oktatási helyiségei megfelelőek az oktató munka ellátásához és igazodnak a Kar által megfogalmazott kritériumokhoz (vezető oktató: önálló szoba, részfoglalkozású oktató, tanársegéd, adjunktus: párosával egy szoba, s külön helyiség a tanszéki adminisztrációnak). A tanszék jelenleg ennek megfelelően öt dolgozószobával rendelkezik. Hagyományosan szerencsés helyzetben van a tanszék az által, hogy saját szemináriumi helyiséggel rendelkezik. Ebben a szemináriumi helyiségben nyert elhelyezést a tanszéki könyvtár nagyobbik hányada, itt dolgoznak és tanulnak a Ph.D-hallgatók és a tanszéki demonstrátorok.

A tanszék számítógépes ellátottsága teljesnek mondható, a számítógépes hálózati hozzáférés a kari hálózatépítés óta zavartalan. A tanszék OTKA-pályázatának és az MTA kutatási támogatásának köszönhetően rendelkezik beolvasóval, fax készülékkel és fénymásolóval. A technikai ellátottság jelenlegi állapotában kielégítő.

A Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék könyvtára a Kar egyik legjelentősebb gyűjteménye. A tanszék, miután jelentős könyvtárt örökölt korábbi professzorainak köszönhetően, mindig különleges figyelmet fordított a gyűjtemény gondozására. A tanszék gyarapodása részben egykori professzorainak magánkönyvtárával (Eckhart Ferenc, Csizmadia Andor), részben partnereink adományaiból, részben pedig a különféle pályázatok dologi rovatainak jóvoltából, illetve az MTA ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport révén megszerzett akadémiai támogatásokból lehetséges. Ez a többfajta forrás teszi lehetővé a könyvtár szisztematikus bővítését. Újabban néhány algyűjteménnyel gyarapodott a könyvtár, így a CD és DVD tárral, valamint a kézirattárral, melynek kezelője értelemszerűen a könyvtáros. A tanszéki gyűjtemény nem kölcsönkönyvtár, helyben olvashatók a művek. A kari könyvtáron keresztül egyes munkák kivételével hozzáférhetők a könyvek, továbbá értelemszerűen a

6

tanszék munkatársai használhatják épületen kívül is kutatásaikhoz és az oktatáshoz. Jelentős problémája a könyvtárnak, hogy a kari kollegák évtizedek során gyakran tekintették „örökös kölcsönnek” a néhány napos kölcsönvétet. Érzékeny kárt okozott a könyvtári állománynak a nyolcvanas évek végén végrehajtott könyvtárrendezés alkalmával elkövetett lopássorozat, melynek következményeit jelentős részben orvosoltuk mára.

A Kar által a tanszék rendelkezésére bocsátott dologi keret legnagyobb részét a tanszék telefonszámla-kiegyenlítésére költötte, amely summa évről-évre látványos összegekkel emelkedett (ahogyan az előfizetési díjak). Az e felett megmaradó néhány tízezer forint alapvetően újságelőfizetésre, könyvvásárlásra, illetőleg fénymásoló javítására és festékdoboz-cserére fizetődött. Néhányszor volt lehetőség „nagyberuházásra”, mint pl. a 2000. és 2001. év reluxáinak fölszerelése, mely összesen 19.250 + 45.200 Ft volt. Ebben a keretben jelennek meg a postaköltség, kulcsmásolás, névtábla-készítés. A tanszék dologi kerete – hasonlatosan a többi tanszékéhez – elégtelen, lényegében a telefonköltségek fedezésére és az infrastrukturális technikák kisebb-nagyobb javítgatására elegendő. Mint már említettük, a tanszék működőképességét az OTKA- pályázat dologi rovatai és az MTA ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport financiális támogatása biztosította.

IV. Tudományos tevékenység

A tanszék munkatársai rendszeres tudományos publikációs tevékenységét bizonyítja a Kar szakirodalmi munkásságát bemutató, Takács Péter szerkesztette kötet. A publikációk tartalmi irányultsága a személyes kutatási területen kívül értelemszerűen igazodik a tanszéki elnyert pályázatok tematikájához, illetve a jogtörténészek számára előadási lehetőséget biztosító konferenciák témáihoz. (A tanszék munkatársainak publikációs tevékenységét lásd az 5. sz. mellékletben.) A tanszék nem csupán publikál, hanem publikációs szervező tevékenységet is végez. Mindmáig élő kiadványsorozata a Kovács Kálmán alapította Jogtörténeti Értekezések, melyben tanulmánykötetek, monográfiák és kismonográfiák látnak napvilágot. A tanszéken működő MTA ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport kiadványsorozata a részben hazai, részben hazánkban előadásokat tartó külhoni jogtörténész professzorok előadásait bocsátja közre (Rechtsgeschichtliche Vorträge). 15. füzetéig jutott az Állam- és Jogtörténeti Bibliográfiák sorozata, mely csupán azért szakadt meg, mert a tanszék egy általános magyar állam- és jogtörténeti bibliográfia összeállításán és közzétételén dolgozik. A győri és a miskolci jogtörténeti műhelyekkel közösen indította útjára a tanszék a megújult Jogtörténeti Szemlét, mely immáron harmadik évébe lépve bizonyítja életképességét és tükrözi a magyar jogtörténet-tudomány legfontosabb

7

eredményeit. (A tanszék által gondozott sorozatok felsorolását vö. a 6 sz. mellékletben.)

A tanszék hét fő- és részfoglalkozású oktatójából négyen rendelkeznek tudományos fokozattal (három CSc, egy Ph.D.), egyikük a doktori eljárást már kezdeményezte, s ketten dolgoznak az értekezésükön.

A tanszék kutatási programját a többszínűség jellemzi. A nyertes pályázatokat megalapozó tematikák egyfelől a büntetőjog-történethez (és ezen belül a büntetés-végrehajtás történethez [Mezey Barna, Máthé Gábor, Beliznai Kinga]), másfelől a parlamentarizmus 19. századi történetéhez (Mezey Barna, Szente Zoltán, Képes György) igazodnak. Ezt a fő irányt egészítik ki egyfelől a magánjogtörténeti kutatások (Horváth Attila, Völgyesi Levente, Kun Tibor), illetve a Révész Tamás személyéhez köthető sajtó és médiajog-történeti tudományos munkák. Ezen kutatások eredményeképpen is formálódott a tanszéki írott tananyag, s több monográfia is napvilágot látott. Szintúgy érzékelhető a kutatások orientálódása a tanszéki témák irányában a Ph.D-hallgatók körében.

A tanszék tudományos tevékenységéhez köthetők a tanszék pályázati tevékenysége is, melyek közül a sikeres, elnyert pályázatok nem csupán a szakmai előrelépés és a kutatás szolgálatában állnak, hanem a tanszék működőképességének biztosításához is hozzájárulnak. A beszámolási időszakban a tanszéknek három sikeres OTKA-pályázata, egy FKFP-pályázata, egy Pro Renovanda-pályázata, két NKÖM-pályázata és egy Apertus Közalapítvány pályázata volt. (A pályázatok felsorolását lásd a 7.sz. mellékletben) Néhány pályázatban (Pro Renovanda és OTKA) nem pályázóként, hanem résztvevőként is szerepelt a tanszék néhány munkatársa. A tanszéki kutatásokat természetesen nem csak a kollektív pályázatok, hanem az egyéni ösztöndíjak is segítették. Ilyenre pályázott sikerrel Mezey Barna (Széchenyi Professzori Ösztöndíj 1998-2001), Horváth Attila (MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 1999), Völgyesi Levente (Universitas Győr Alapítvány Kutatási Ösztöndíj 1998-1999 és Soros Alapítvány Belföldi Kutatási Ösztöndíj 2000)

A tanszék, mint a jogtörténet-tudományi kutatások egyik központja nagy figyelmet fordít a tudományos konferenciák, kerekasztalok, szemináriumok szervezésére. A beszámolási időszakban nagy jelentőségűnek mondható az a nemzetközi konferencia, melyet 2000 novemberében osztrák, német, svájci, észt és természetesen magyar jogtörténészek részvételével szervezett a tanszék a büntetőjog-történet kutatásának állásáról. (Strafrechtsgeschichte an der Grenze des nächten Jahrtausendes) Magyar nyelvű, országos jelentőségű tanácskozás volt a 2003. szeptember 27-28-án megtartott Deák-konferencia, melynek szervezésében részt vett a Rubicon Történelmi Magazin Szerkesztősége is, s melynek előadásait a folyóirat a konferenciát követően közzé is tette. ( 8.sz. melléklet)

A tanszék néhány nagyszabású konferencia szervezésében is részt vett, mint

8

1999. május 7-én Csemegi Károly elhunytának 100. évfordulója alkalmából a Legfelsőbb Bíróságon tartott tudományos megemlékezés, a Nagyszombati Egyetem Budára költözésének és a politico-cameralis tudományok oktatásának 225. évfordulóján az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Városházán rendezett konferencia-sorozat esetében.

A Magyar állam-és jogtörténeti tanszéknek hagyományosan jó nemzetközi kapcsolatai tették lehetővé a rendszeressé váló német-magyar szemináriumok szervezését. Ilyenre került sor a Baseli Egyetemmel 2001. június 17-22. között, a Frauenchiemsee-n (Geschichte und Zukunft der Freiheitsstrafe) és 2003. március 25-29-én Budapesten (Strafrecht der Aufklärung). A jénai egyetemmel immáron az ötödik közös programra készül a tanszék. 2001. július 5-7. Rothenburg o.d.T. (Der peinliche Strafprozeß in Europa. Seine historischen Grundlagen und die Kritika m peinlichen Strafrecht aus deutscher und ungarischer Perspektive); 2002. július 12-14. Csopak (Strafrechtliche Sanktionen und Strafvollzug in der deutschen und ungarischen Rechtsgeschichte. Die Entwicklung des Strafensystems und der Straftheorie in Europa); 2003. július 10-13. Rothenburg o.d.T. (Rechte und Juristen – Facetten aus der Strafrechtsgeschichte); 2004. július 8-11. Pécs (Diktaturen in den europäischen Jahrhunderten – verfassungsrechtliche und strafrechtliche Aspekte) Ezek a konferenciák kiváló alkalmat biztosítanak a tudományos eszmecserére, a fiatal kollégák, doktorandusok kutatási eredményeinek ismertetésére, s a legkiválóbb hallgatók szárnypróbálgatására.

A tanszék munkatársai rendszeresen részt vesznek a jogtörténet nagy seregszemléin, a Hazai Jogtörténészek Találkozóin, a jogtörténeti tanácskozásokon, történettudományi konferenciákon, a Deutscher Rechtshistorikertag kétéves és az I.C.H.R.P.I. éves rendezvényein, számos alkalommal előadásokkal, korreferátumokkal.

A Budapesti Nyári Egyetem ötlete egy évtizede a Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéken fogant, s az első rendezvények szervezője is a tanszék volt. Azóta is minden esztendőben (minthogy az oktatási program egyik oszlopa a magyar alkotmány- és jogtörténet) részt veszünk előadóként a nyári egyetem programjában.

V. Kapcsolatok

A hallgatókkal a tanszéknek hagyományosan jó a kapcsolata, melyet rendkívül fontosnak ítél. Miután azon tanszékek egyike, amelyik az első éves hallgatókkal belépésük után azonnal találkozik, a hallgatói benyomások alapján meghatározó a szerepe egyetem és hallgatója viszonyának majdani alakulásában. A tanszék mellett jelentős létszámú tudományos diákkör működik. A rendszeresen 40-50 fő részvételével megtartott üléseken a hallgatókat érdeklő szakmai kérdésekről

9

tartanak előadást a tanszék oktatói és meghívott előadók, a tavaszi szemeszterben pedig már a hallgatói előadásokra is sor kerül. A magyar jogtörténeti tudományos diákkör egyik komoly problémája, hogy az első éves lelkesedés után a felsőbb éveken oktatásba bekapcsolódó tanszékek (amúgy teljesen természetes módon) elcsábítják a korábban még lelkes diákköröst. Így a diákkör mindenkori bázisa az első és második évfolyam, s néhány hallgató tart ki a képzés végéig. Ezek közül kerülnek ki a tanszék által demonstrátori megbízásra javasoltak. A hallgatókkal történő kapcsolattartás egyik legfontosabb csatornája a demonstrátor, aki a hallgatói szakmai tevékenység mellett jelentősen segíti a tanszék szervező munkáját is. A tudományos diákkör saját újságot ad ki TDK Híradó néven (immáron harmincadik esztendeje), ennek szerkesztésében és a cikkek írásában értelemszerűen részt vesznek a demonstrátorok is. A demonstrátorok közül kerülnek ki majd a tanszék ösztöndíjra javasolt Ph.D-hallgatói is, ennél fogva végső soron a tanszéki utánpótlás bázisát képezik.Kiváló kapcsolatot alakított ki az ELTE magyar jogtörténeti tanszéke a társegyetemek jogtörténeti műhelyeivel. Ennek világos bizonyítéka számos együttműködés, mely oktatás és kutatás terén egyaránt kialakult. Így például vendégelőadások tartása alapképzésben és Ph.D-képzésben egyaránt (Győr, Miskolc, Pécs és a pesti karok) vagy közös oktatási tananyag kimunkálása (Magyar JogtörtéNET, mely a budapesti, győri, miskolci és pécsi műhelyek összefogásával készült). A Jogtörténeti Szemlét, mely korábban a tanszék folyóirata volt, úgy sikerült életre kelteni, hogy a budapesti, a győri és a miskolci tanszékek összefogásával megteremtettük a biztos megjelenés alapjait. Kitűnő bizonyítéka az együttműködésnek, hogy azóta valamennyi jogtörténeti tanszék csatlakozott a folyóirat finanszírozásához (s természetesen szellemi tartalommal történő feltöltéséhez). Az ELTE magyar jogtörténeti tanszék célul tűzte ki a magyar jogtörténet-tudomány nemzetközi népszerűsítését, így évről-évre német és angol nyelvű tanulmánykötetet szervezett és adott ki az ország jeles joghistorikusainak részvételével. A Rubicon történelmi magazinnal közösen szervezett történelemtanári továbbképzések (Mesterkurzusok) résztvevői közé a tanszék javaslata alapján rendre meghívják a társtanszékek oktatóit. A Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtörténeti Kutatócsoportja is a tanszéken működik, mely egyértelműsíti az MTA kapcsolatokat. A jogtörténeti kutatócsoport költségvetésén keresztül, továbbá a kutatócsoport számára megnyíló egyéb lehetőségek útján a tanszék jelentős támogatást kap infrastruktúrája fejlesztéséhez. A tanszék részt vesz jogtörténeti vonatkozású MTA-programokban, így a Deák Emlékév MTA megemlékezésének szervezésében, az akadémiai tudományos emlékülés tartalmi lebonyolításában, s az eseményt követő publikációs tevékenységben. Átmeneti jelentőségű ugyan, de számos szempontból igen hasznos, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának jogtörténeti albizottsága jelenlegi elnökét és alelnökét is a tanszék adja.

10

A Magyar Országos Levéltár és a tanszék kapcsolata régre nyúlik vissza. Természetes szakmai igény a hallgatóság részéről megismerkedni a hivatali írásbeliség múltjával. Rendszeresek a levéltárlátogatások, a levéltár több munkatársa tartott előadásokat (alkalmanként fakultatív előadás-sorozatot a tanszéken). A MOL és a tanszék közös pályázatán elnyert támogatás tette lehetővé a Magyarország évszázadai című kiadvány megjelentetését. Jelenleg nyomdában van a MOL és a tanszék közös gondozásában Trócsányi Zsolt posztumusz kéziratának könyvformátuma.A Szemere Bertalan Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság megkeresésére a tanszék munkatársai részt vesznek a társaság munkájában, előadásokkal és referátumokkal szerepelnek a társaság konferenciáin, nyári egyetemein és publikálnak kiadványaiban. A rendvédelem-történet fogalmáról közös kerekasztalt szervezett a társaság és a tanszék. A tanszék kollektívája részt vett a Magyar rendvédelem-történet című tankönyv anyagának kimunkálásában, s a társaság segítségével, tagjai előadásai mellett megindult a rendvédelem-történet oktatása a tanszék fakultatív kínálatának keretében. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával több közös programot bonyolított a tanszék. Így részt vett az országos börtönügyi kiállítás megszervezésében, az anyag összeállításában. Az Országos Parancsnokság publikációs lehetőséget biztosít a tanszéki kutatók számára büntetőjog-történeti tárgyú tanulmányaik publikálására. Hallgatóink előtt megnyílt a lehetőség, hogy a börtönügy történetét taglaló fakultatív előadás szemléltetéseként a 19. században épült, s ma is működő büntetés-végrehajtási intézetekben tanulmányozhassák a hallgatók a végrehajtási rezsim építészeti körülményeit. A tanszék és az Országos Parancsnokság több alkalommal szervezett közös tanulmányutat.A Rubicon Történelmi Magazinnal kialakított kari kapcsolat részeként a tanszék nagy szerepet vállal a jogtörténet „népszerűsítésében”. Munkatársai részt vesznek a Rubicon által szervezett tudományos konferenciákon, mesterkurzusokon, tanári továbbképzéseken (korábban diákoknak tartott tanfolyamokon). A Rubicon több alkalommal teljes számát a jogtörténetnek szentelte, melyet a tanszék szervezésében töltött föl a szerkesztőség cikkekkel, tanulmányokkal (Büntetések; Államformák; Alkotmánytörténet).A vajai Vay Ádám Múzeum szervezésében évek óta zajlanak elsősorban Rákóczi kori tudományos konferenciák és kerekasztal-beszélgetések, melyek elmaradhatatlan résztvevője a tanszék több munkatársa. Kollegáink előadásai rendre megjelennek a múzeum kiadványaiban.A tanszék nemzetközi kapcsolatait a 90-es évek első felében építette ki, s ezek az első kezdeményezések az ezredfordulóra értek be. Kiváló kapcsolatot alakítottunk ki a hamburgi egyetemmel (Prof. Dr. Michael Köhler, Prof. Dr. Kurt Seelmann), akikkel több alkalommal előadót cseréltünk, s öt büntetőjog-történeti kerekasztalt szerveztünk. A tanszék professzorai több alkalommal blokk-szemináriumot tartottak Budapesten. Sajnálatos módon az elmúlt évben a hamburgi egyetem felmondta az ELTE-vel kötött együttműködési

11

megállapodását. Magánerőből a tanszék nem volt képes továbbvinni a kapcsolatot. Seelmann professzor a kilencvenes évek végén Svájcba költözött és a Baseli Egyetemen kapott katedrát. A jó kontaktus folytatásaképpen a Baseli Egyetemmel hasonló együttműködést tudtunk létrehozni, melynek leglátványosabb gyümölcse volt a már említett két svájci-magyar német nyelvű büntetőjog-történeti szeminárium. Jelenleg a tanszék Jogtörténeti értekezésének sorozatában megjelenés előtt áll Paolo Becchi és Kurt Seelmann professzorok Filangieri kismonográfiája. A Jénai Egyetem jogtörténeti tanszékével, Günter Jerouschek professzorral együtt pályáztunk több alkalommal különféle kutatásokra, s a rothenburgi Kriminalmuseum támogatásával életre hívtuk a német-magyar büntetőjog-történeti szemináriumot, melyet felváltva tartunk nyaranta hol Németországban, hol Magyarországon. Az együttműködés keretében rendeztük sajtó alá Hinrich Rüping és Günter Jerouschek professzorok német büntetőjog-történetéről írott esszéjét. A Jénai Egyetem több, a tanszék által küldött hallgatót fogadott részképzésre, miként német hallgatói is járt már hasonlóképpen Budapesten. A korábban Wolfgang Sellert professzorral kialakult szívélyes viszony eredményeként Sellert professzor emeritálása után is fennmaradt a Göttingeni Egyetemmel az Erasmus-kapcsolat: évente két-három hallgatót küldhet a tanszék a német egyetemvárosba. Jóllehet korábban a bécsi egyetem jogi karával nem volt élénk kontaktusunk, az utóbbi években Werner Ogris és Wilhelm Brauneder professzorokkal megerősítettük az együttműködést. Ogris professzor díszelőadást tartott az egyetemen, több tanulmánya a tanszék kiadványaiban látott napvilágot. Brauneder professzor blokk-szemináriumot tartott a tanszék német tudó hallgatóinak, német nyelvű csere-szeminárium létrehozását határoztuk el. Brauneder professzor rendszeres előadója és vendége a Karnak. Izgalmas kapcsolata a tanszéknek az észt Peeter Järvelaid professzor felajánlotta lehetőség az észt-magyar kutatásokban való részvételre. Ennek jóvoltából vett részt a tanszék küldöttsége a 2003. évi észt-magyar jogtörténeti konferencián.A tanszék munkatársai aktívan részt vesznek a szakmai-közéleti szervezetek munkájában. Ennek megfelelően számos társaság tagjai. (Mezey Barna: Magyar Történelmi Társulat, Magyar Kriminológiai Társaság, Magyar Börtönügyi Társaság, a Szemere Bertalan Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottság, Jogtörténeti Albizottsága, a Politikatudományi Társaság, az Európai Jogakadémia, a Magyar Kánonjogi Társaság tagja. Máthé Gábor: MTA Jogtörténeti Bizottsága, MTA Közigazgatás-tudományi Bizottságának, MTA Jogi Bizottsága Jogtörténeti Albizottsága, Magyar Jogász Egylet, a Felsőoktatási Tudományos Tanács; Révész Tamás: a Magyar Tudományos Akadémia Köztestülete, a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Jogászegylet, a Magyar Közgazdasági Társaság, az MTA Jogtörténeti Albizottsága; Bódiné Beliznai Kinga: Magyar Börtönügyi Társaság, Szemere Bertalan Rendvédelem-történeti Társaság; Horváth Attila: Magyar Jogász Egylet, Országos Széchenyi Kör )

12

A tanszék tagjai több nemzetközi szervezet munkájában is részt vesznek. Így Mezey Barna International Commission for the History of Representative and Parliamentary Institutions, a genfi központú Tortúraellenes Bizottság tagja,. Révész Tamás pedig az International Commission for the History of Representative and Parliamentary Institutions alelnöke.

A tanszék munkatársai számos szervezetben tisztséget töltenek be. Mezey Barna: Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottság, Jogtörténeti Albizottsága tagja 1996-tól, titkára 1996-1999, elnöke 2002-; az Európai Jogakadémia alapító tagja és a fegyelmi bizottság elnöke 1999-; az OTKA (Országos Kutatási Alapprogramok) Társadalomtudományi Kollégiumának tagja 2001-2004, Magyar Börtönügyi Társaság elnökségének tagja 1991-2001, alelnöke 2001-, Történeti Szekciójának elnöke 1991-2001. Máthé Gábor: az MTA Jogi bizottsága állam- és jogtörténeti albizottsága elnöke 1999-ig, a Magyar Jogász Egylet elnöke, a Magyar Akkreditációs Bizottság jogi szakbizottságának társelnöke. Révész Tamás: az MTA Jogtörténeti Albizottságának alelnökke, az International Commission for the History of Representative and Parliamentary Institutions alelnöke. Horváth Attila: Magyar Jogász Egylet Jogtörténeti Szakosztályának titkára, Országos Széchenyi Kör elnökségi tagjaSzerkesztőségekben vállalt feladatok révén a tanszéki kollegák több folyóirat, szakmai hírlap tartalmi formálásában működnek közre. Mezey Barna: Jogtörténeti Szemle, Börtönügyi Szemle, Rendészeti Szemle, Rubicon Történelmi Magazin és az Osiris Kiadó jogi szerkesztősége. Máthé Gábor: Jogtörténeti Szemle, Magyar Jog, Révész Tamás: Jogtörténeti Szemle, Horváth Attila: Széchenyi Fórum

Budapest, 2004. október 30.

Mezey Barnatanszékvezető egyetemi tanár

13

1. sz. melléklet

KÖTELEZŐ ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA

MAGYAR ALKOTMÁNYTÖRTÉNET(Őszi szemeszter, hetente két óra)

1. Bevezetés a magyar alkotmánytörténetbe. A jogi oktatás története, a jogtörténet-tudomány (Magyar alkotmánytörténet és magyar jogtörténet * A magyar állam- és jogtörténet tárgya, viszonya a többi stúdiumhoz * A magyar állam- és jogtörténet tudománya * A jog oktatásának története; praxis, egyetem, jogakadémia * A jogtörténet oktatásának históriája * Alapfogalmak * Alkotmány, állam, jog * Alkotmányosság, alkotmányos törvények, sarkalatos jogok)

2. A magyar feudális állammodellek (A magyarság politikai szerveződése az államalapítás előtt * A nemzetségi szervezet kora * A fegyveres demokrácia kora * Az állami szerveződés kezdetei * Feudális állammodellek * Megkésettség, periféria, modernizáció * A patrimoniális monarchia * A rendi-képviseleti monarchia * Az abszolút monarchia)

3. Rendi képviselet - rendi országgyűlés (Az országgyűlés az államgépezetben * A magyar országgyűlés előzményei * Az országgyűlési képviselet * A diéták szervezete * Az országgyűlések tanácskozásai)

4. Az államfő a monarchiában; (A király * A hatalom megszerzése: trónbetöltés * A koronázás * Koronázási jelvények * A király helyettesítése * Az Erdélyi Fejedelem *)

5. A királyi tanács és a rendi kormányzat(A királyi udvartartás * A királyi tanács * A magyar tanács * A helytartótanács * Országos és udvari méltóságok * Központi kormányszervek)

6. Feudális önkormányzatok és helyi igazgatás (Királyi vármegyék * Nemesi vármegyék * Kiváltságos kerületek * Székek * Szabad királyi városok * Mezővárosok * Falvak, községek * Parasztvármegye * A hódoltság közigazgatása * Erdély speciális közigazgatása)

7. A bíráskodási szervezet alakulása 1848 előtt (A király ítélkezése * Udvari bíráskodás * Központi bíróságok a Habsburg-érában * Vármegyei bíráskodás * Úriszék * Városi bíráskodás * Bányabíráskodás, Ügyvédek, Ügyészek, Közjegyzői szervezet)

8. Polgári állammodellek Magyar-országon, polgári alkotmányosság (Az átmenet kora * Pártok, körök * Az alkotmányos forradalom * 1848 alkotmánya * A polgári szabadságjogok alapvetése * Különleges kormányforma - kísérletek * Parlamentáris monarchia * Király nélküli királyság)

9. Köztársasági kísérletek a Magyar alkotmánytörténetben(A köztársaság fogalma * Köztársasági gondolat kezdetei a 18. században * 1849 republikánus kísérlete * Az 1918. évi Magyar Népköztársaság * Demokratikus remények 1946: ban köztársaság 1946-1949 )

14

10. Parlament, választójog a polgári korban (A képviselet tartalmának megváltozása * A választójog * Szervezet és működés * Egy kamara – több kamra * Felsőház, Főrendiház, Nemzetgyűlés * Parlamentarizmus *Az állami ellenőrzés) 11. Az államfő: király és kormányzó; köztársasági elnök(Király és köztársasági elnök *Az államfő kérdése a neoabszolutizmusban * A dualizmus királya * A parlamentáris monarchia államfőjének jogosítványai * A jogfolytonosság állama: a trianoni Magyarország * Királyság király nélkül * A kormányzó jogköre)

12. A polgári kormányzat (kormány, állami közigazgatás) (A független felelős magyar minisztérium * Kormány a monarchiában * Minisztériumok * A kormány működésének elvei * Miniszteri felelősség * Pártok és kormányok)

13. Szakközigazgatás, önkormányzatok(Törvényhatóságok * Vármegye * Törvényhatósági jogú város * Budapest székesfőváros * A község (kisközség, nagyközség, rendezett tanácsú város) * Testületi önkormányzatok)

14. A polgári igazságszolgáltatási szervezet kialakulása (Bíróságok * Rendes bíróságok * Különös bíróságok * Ügyészi szervezet * Ügyvédség * Közjegyzőség * Telekkönyvi szervezet)

15. A 20. század diktatórikus modelljei Magyarországon (Párt és pártállam * A nyilas hungarista munkaállam * A szovjet típusú állam Magyarországon * A köztársaságtól a proletárdiktatúráig)

MAGYAR JOGTÖRTÉNET(tavaszi szemeszterhetente két óra)

1. A magyar feudális jogrendszer jellemzői. Jogalkotás és jogképződés. (A magyar jog kialakulása * A jog történetének korszakai * A jogforrások)

2. Magánjogi jellegű intézmények a hűbéri és a rendi korszak jogában (Szabadok és szolgák - Személyek * A földbirtok * Az ingó és ingatlan javak * Dologi jogi jellegű intézmények * Szerződések [Kötelmi jogi intézmények] * Örökjog * Jog és jogérvényesítés)

3. Házasság és család a magyar jogtörténetben (Család * Házasság * Gyámság * Gondnokság)

4. Bűnök és büntetések a feudális Magyarországon (A középkori büntetőjog keretei * Elvek a büntetőjogban * Bűncselekmények tipizálása * A büntetések * A középkori büntetés-végrehajtás általános vonásai * A büntetések végrehajtásának gyakorlata)

5. Eljárásjogi intézmények a feudális Magyarországon (A feudális perjog általános vonásai * A per személyei * A per dinamikája * Accusatorius és inquisitorius processus * Polgári perek és büntető perek differenciálódása)

6. A polgári átalakulás hatása a jogrendszerre: a modern jog sajátosságai (A polgári tartalmú jogrendszer kialakulása *. Közjogi és magánjogi kodifikáció *A polgári átalakulás jogi környezete * A negyvennyolcas reformtörvényektől a modern jogi szabályozásig)

15

7. A modern magánjogi intézmények kialakulása a magyar jogban(A magánjog fogalma és alapelvei * a magyar polgári magánjog fejlődésének fő szakaszai * A magyar magánjog forrásai)

8. A magánjog alapintézményei(Általános fogalmak * Személyek joga * Dologi jog * Kötelmi jog Öröklési jog )

9. A polgári házasság és a modern családjog(Egyházpolitikai törvényhozás Magyarországon - Polgári házasság és anyakönyvezés *A család * A rokonság * Gondokság * Gyámság)

10. A kereskedelmi jog kialakulása és fejlődése 1945-ig(A kereskedelmi jog fogalma és kialakulása * a jog reagálása a gazdasági változásokra * a magyar kereskedelmi törvény * a kereskedelemi ügylet, a kereskedő * A kereskedelmi társaságok )

11. A csődjog és az értékpapírok története(A csődjog története * az értékpapírok fogalma * váltó * csekk * kötvény * záloglevél * részvény * A tőzsde)

12. A modern büntetőjog kialakulása; a Csemegi-kódex(A büntetőjog-történet forrásai * Az első büntetőtörvény-javaslatok * Az 1843. évi javaslat * Az átmenet kora (1844-1978) * A Csemegi-kódex)

13. A reformirányzatok a büntetőjogban - a századforduló újdonságai; (A büntetőjogi iskolák * Az I. és a II. büntetőnovella * A dologházi törvény * A magyar börtönügy jogszabályi keretei * A büntetés-végrehajtás feltételei)

14. Büntetőperes és polgári peres eljárás a polgári Magyarországon (Jogszabályi háttér * A vegyes eljárási rendszer alapelvei * A per személyei * Az eljárás dinamikája)

15. A szovjet típusú jogÚj fogalom: a polgári jog * A szocialista család és joga * A büntető jogalkotás és jogalkalmazás a szovjet diktatúra alatt. * A „szocialista „ büntetés-végrehajtás alapjai)

EURÓPAI ALKOTMÁNY- ÉS PARLAMENTARIZMUSTÖRTÉNET I.

(Őszi szemeszter, hetente két óra)

1. Állam, jog, alkotmány– az alkotmány- és a parlamentarizmustörténet alapfogalmai (Szokás-szabály-jog * Vérségi igazgatás, család, nemzetség * Politikai szerveződés, törzs, törzsszövetség * Államfogalom, államszervezet * Alkotmány és alkotmányosság )

2. Az átmenet modellje: barbár államok alkotmányai(A germán törzsi állammodell * A katonai demokrácia és a thing * A kuning és a herzog * statikus és dinamikus elemek a germán alkotmányban * király, kíséret, kíséreti hűség)

3. A kora középkor modellje: a Frank Birodalom. (A Frank Birodalom története * A frank társadalom * A frank alkotmány jellegzetességei * államszervezet helyett hűbéri kapcsolatok hierarchiája)

16

4. A frank birodalom utódállamai I. (A francia alkotmány * A francia területek fejlődési tendenciái * A francia királyság * A stéforgácsolódás és központosítás szerepe a francia politikában * zárt rendiség)

5. A frank birodalom utódállamai II. (A német királyságtól a Német Nemzet Római Szent Birodalmáig * A német társadalom és a birodalom szerkezete * Birodalmi és territoriális alkotmány * hadipajzsrendszer)

6. A hűbériség „javított” kiadása (Az angol alkotmány * Előzmények és történelmi háttér * Az angol társadalom * A középkori angol alkotmány)

7. Európa régiói – észak(A skandináv periféria államai * Társadalom, államalakulatok, alkotmányok * európai hatások – sajátos fejlődés)

8. A déli régió (A mediterráneum alkotmányfejlődése * Itália politikai környezete, társadalma és alkotmányfejlődése * Az Ibériai-félsziget társadalma és alkotmánya * A Balkán-félsziget)

9. Kelet-Közép-Európa(Államalakulatok * A régió sajátosságai és társadalma * A kelet-közép-európai államok alkotmánya)

10. Túl Európa politikai határain (Bizánc és perifériái * Bizánc és a keleti szláv fejedelemségek alkotmányos fejlődése * Államszerveződés)

11. A középkori alkotmány(A középkori alkotmány elemei: ház, család, rokonság; földbirtok és falu; város és céh; egyház; király * Alkotmányos teóriák)

12. A képviselet kezdetei és korai formái (Személyes demokrácia, követek és képviselők * A rendi képviselettől a népképviseletig * A képviseleti elv a polgári alkotmányokban)

13. A modernkormányzat kezdetei(Elméleti előzmények * Központosítás * Szisztematikus közigazgatás * Rendszeres adóztatás * Állandó hadsereg)

14. Az igazságszolgáltatás(A bíráskodás jelentősége * A bíró fogalma * A konfliktusfeloldástól az igazságkeresésig * A törvénykezési szervezet fejlődésének tendenciái * A peres eljárás fejlődésének jellegzetes vonásai * Bíráskodás és végrehajtó hatalom)

15. A helyi hatalom(A lakóközösségi igazgatás * autonómiák és munkaszervezetek * A hűbériség és a földesúri hatalom képletei * A rendi autonómiák * Szabadságok kis körei. Rendi önkormányzatok – szabad városok* Különleges jogállású települések. )

17

EURÓPAI ALKOTMÁNY- ÉS PARLAMENTARIZMUSTÖRTÉNET II.

(Tavaszi szemeszter,hetente két órában)

1. A modern állam teóriája – Az abszolutizmus(Nyugat-Európa abszolutizmusai * Közép-európai abszolutizmusok * a felvilágosult modell * Keleti despotizmus * Az abszolutizmus válsága)

2. Polgári forradalmak és alkotmányozás(A polgári átalakulások modelljei * A társadalmi forradalom előzményei * Polgárháborúk és forradalmak * Alkotmány és győzedelmes forradalom * Angol tradicionális „alkotmányozás”-francia forradalmi alkotmányozás)

3. Alkotmány, alkotmányfogalom, alkotmányos állam (Az alkotmány fogalma * Történeti csoportosítások * Íratlan és írott alkotmányok * Történeti alkotmány, chartális alkotmány * Az alkotmány-fogalom megújulása a polgári forradalmak idején)

4. A hatalommegosztás elméletének és gyakorlatának történeti alakváltozásai(A hatalommegosztás teóriája * Elméleti előzmények * Az abszolutizmus kritikája * Francia bírálat Angliáról: Montesquieu * A hatalmi ágak * Az elválasztás kísérletei * Eredmények és sikertelenség)

5. A parlamentáris kormányzati rendszer kifejlődése(Alkotmányos monarchia és képviseleti alkotmány. Parlamentáris kormányzat Angliában és a kontinensen * Anglia alkotmánytörténete 1603-1688 * Az angol parlamentarizmus kialakulása és működése az 1832. évi választójogi reformig * A parlamentarizmus kísérletei Európában)

6. A forradalmi hullámok alkotmányai(Francia restauráció * Belga alkotmány 1831-ben * A júliusi monarchia rendszere * A német kísérlet * Az olasz helyzet)

7. Regionális modellek(Északi és keleti periféria * Skandináv parlamentarizmus * Az osztrák képlet * A magyar modell)

8. A választójog fejlődése(A választójog történeti útja * Előzmények és fejlődés * Választási rendszerek történeti modelljei *Az általános választójog kialakulása * A választójog és a cenzusok)

9. A pártok kialakulása(Az angol modell * Európai pártok * Honorácior pártok, elit pártok, tömegpártok * Liberális, konzervatív, keresztény és szocialista pártok * Változások * Modern párttipológia)

10. Parlamentek(Parlamentek fogalma és funkciói * A parlamenti jog * A parlamentek szervezete és működésük főbb szabályai * A parlamenti képviselők jogállása és a parlamenti függetlenség intézményei * A parlament eszközei, a kormány parlamentáris felelősségre vonásának érvényesítése)

11. Kormányzat(Kormányzati rendszerek * Kormányformák * A végrehajtó hatalom önállósulása * A történeti és a modern kormányformák * Demokratikus és autokratikus kormányformák)

12. A nem parlamentáris alternatívák(Az amerikai modell * A kollegiális képviseleti modell )

18

13. Európai peremmodellek(Oroszország * Törökország)

14. Tekintélyelvű kormányzás(Európa új államai a 19. században * Alkotmánytörténet az első világháború után * Átmenet a demokráciából a diktatúrába * Ausztria és Magyarország * Lengyelország és a Baltikum * A Balkán)

15. A totalitarizmus államai(Bolsevik forradalom és sztálini diktatúra * Az olasz fasizmus és a korporatív állam * Nemzeti szocialista állam Németországban)

19

FAKULTATÍV ELŐADÁSOK TEMATIKÁJAFAKULTATÍV ELŐADÁSOK

(Őszi vagy tavaszi szemeszter, hetente két órában)

Magyar rendvédelem-történet(A rend- és a közrendvédelem fogalma, kezdeti formái * Rendfenntartás a középkori magyar államban * Törekvések a saját rendvédelem megteremtésére * Habsburg rendvédelmi szervezet (zsandárság) a neoabszolutizmusban * Csendőrség, rendőrség a polgári Magyarországon * Vörös Őrség a szovjet diktatúra idején * A bűnügyi rendőrség kialakulása és fejlődése * Európai modellek és magyar minták * Egyenruha- és fegyverzettörténet)Kötelező tananyag:Parádi József-Őri Károly (szerk.) A magyar rendvédelem története, Bp., 1995.Ajánlott irodalom: Concha Győző: A rendőrség természete és állása szabad államban, Bp., 1901.; Katona Géza: Közbiztonságvédelem Magyarországon 1914-ig, Bp., 1976.; Osváth Pál: Közbiztonságunk múltja és pandúrkorom emlékei, Bp., 1905.; Parádi József: Magyar rendvédelemtörténet a dualizmus időszakában, Bp., 1990.; Rektor Béla: A Magyar Királyi Csendőrség oknyomozó története, Cleveland, Ohio, én.

XX. századi politikai perek, különös tekintettel a sztálinista diktatúrákra(Sztálinista előzmények * “Független bíráskodás” * “Párt-ítéletek” * A politikai rendőrség története * Kiemelkedő perek)Kötelező tananyag: Szakács Sándor-Zinner Tibor: A háború „megváltozott természete” – Adatok és adalékok, tények és összefüggések – 1944-1948, Bp., 1997.; Zinner Tibor: Törvénytelen szocializmus (A tényfeltáró bizottság jelentése) Bp., 1991.Ajánlott irodalom: Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez I-V. Bp., 1992-1996. (szerk.: Horváth Ibolya, Solt Pál, Szabó Győző, Zanathy János, Zinner Tibor); Zinner Tibor: Az igazságszolgáltatás irányítása és az 1956-1963 közötti büntető igazságszolgáltatás, Bp., 1996.; Zinner Tibor: Sortüzek 1956 (Sortüzek, megtorlás, menekülés) III. Jelentés (IM tényfeltáró bizottság) Lakitelek, 1996.

Szovjet típusú diktatúrák Magyarországon(A szovjet állammodell sajátosságai * A szovjet modell "exportja" a 20. század első felében. Forradalmak és bolsevik diktatúrák Európában * A magyarországi bolsevik állam: A Tanácsköztársaság * A II. világháború hagyatéka: a szovjet expanzió Közép-Európában * Szovjet berendezkedés - kommunista hatalmi mechanizmus Magyarországon 1945-1956 * A szocialista jog - szocialista alkotmány * A bolsevik típusú párt * A szocialista választójog - szocialista országgyűlés * Az államfői jogkör a szovjet típusú államban - az Elnöki Tanács * A kormány * A bíróságok, ügyészségek és az ügyvédség * A rendőrség és az ÁVO (ÁVH) * Az emberi jogok a szovjet típusú szocializmusban * A koncepciós perek anatómiája)Kötelező tananyag: Gratz Gusztáv: A forradalmak kora. Magyarország története 1918-1920, Bp., 1935., Hankiss Elemér: Kelet-európai alternatívák, Bp., 1989.; Zinner Tibor: XX. századi politikai perek, Bp., 1999.Ajánlott irodalom: Bihari Mihály: Demokratikus út a szabadsághoz, Bp., 1990., Dunai Pál: A kormány felelősségének alkotmányjogi és politikai alapjai az európai szocialista országokban, Bp., 1988., Fejtő Ferenc: A népi demokrációk története, Bp., 1991., Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez, I. k. Bp., 1992., II. k. Bp., 1993., III. k. Bp., 1994., Gratz Gusztáv (szerk.) A bolsevizmus Magyarországon, Bp., 1921., Hubai László és Tombor László (szerk.): A magyar parlament 1944-1949, Bp., 1991., Mészáros István: Kimaradt tananyag, Bp., 1994., I-II. k.

Európai parlamentarizmustörténet(Az európai állam korszakai (patrimonialitás, hűbériség, rendiség) * A barbár államok alkotmányai * A koraközépkor modellje: a frank birodalom * A frank birodalom utódállamai * Kelet-Közép-Európa sajátos fejlődése * Alkotmányos teóriák * Középkori alkotmány * A képviselet formái és fejlődése * Az angol, a francia és a német képviselet kezdetei * A parlamentáris kormányzati rendszer kifejlődése * Alkotmányos monarchia és képviseleti alkotmány * Parlamentáris kormányzat Angliában és kialakulása a kontinensen * A magyar képviselet kezdetei – a parlamentum generale, a diéta)Kötelező tananyag: Mezey Barna- Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet, Bp., 2003.

20

A magyar ügyészség évszázadai(Királyi ügyek igazgatója * Királyi ügyész, feladatai * Vármegyei, városi tiszti ügyészség megjelenése * Tiszti ügyész hatásköre * Uradalmi ügyészek * Ügyészek, mint jogtudósok * Ügyész a polgári perekben * Ügyész a rögtönbírósági eljárásban)Kötelező irodalom: Szendrei Géza: A magyar ügyészség kezdetei. Jogtörténeti Szemle 2004/2.Ajánlott irodalom: Tomcsányi Móric: Magyarország közjoga, Bp., 1932.; Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen: Magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye, Bp., 1885-1904. I-IV. kötet; Ökröss Bálint: Általános Magyar Törvénykezési Eljárás, Pest, 1863.

Alkotmánytörténeti repetitórium politológus hallgatók számáraKötelező irodalom: Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet, Bp., 2004. 5. átdolg. kiadás, Osiris Kiadó; Mezey Barna (szerk.): A magyar állam- és jogtörténet forrásai, Bp., 2002., Osiris Kiadó; Horváth Attila-Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz, Bp., 1999. Rejtjel KiadóAjánlott irodalom: Mezey Barna (szerk.): Magyar jogtörténet Bp., 2004. Osiris Kiadó

Magyar pénz- és pénzügytörténet (Az ezüst dénártól az ezüst kétszázasig * Terményadó - pénzjáradék * Modern adózás és pénzügypolitika)Ajánlott irodalom: Rádóczy Gyula: A legújabbkori magyar pénzek 1892-1981-ig, Bp., 1984.; Sára János: Habsburg uralkodók kora és pénzverése Magyarországon 1526-1918-ig, Bp., 1991. MÉE

Az európai médiajog fejlődéstörténete(A kezdetek * A nyomtatás megjelenése és hatása * A médiumok joga * Média és szabályozás * A megengedő szabályozás * A 19. századi kommunikáció és jogfejlődése * Médiajog a 20. század első felében * Médiajog a II. világháborúban * A 80-90-es évek európai médiajoga * Napjaink médiajoga és médiakörnyezete * Az Európai Unió médiapolitikája és médiajoga)Kötelező irodalom: Kovács András Péter: Médiakonvergencia anno 1906-1927. In: Eckhart Ferenc emlékkönyv, Bp., 2004. Gondolat KiadóAjánlott irodalom: Kelly Askew, Richard R. Wilk: The Anthropology of Media. Oxford, Blackwell Publishers, 2002.; Asa Briggs, Peter Burke: A Social Hisrory of the Media from Gutemberg to the Internet. Cambridge, Polity Press, 2002.; Kenneth E. Olson: The History Makers: The Press of Europe from Its Beginnings through 1965. Baton Rouge, Louisiana State University Press, 1966.; Lucian W. Pye (szerk.): Communications and Political Development. Princeton, New Jersey, Princeton University Press, 1963.; Tóth István György: Literacy and Written Culture in Early Modern Central Europe. Budapest, Central EuropeanUniversity Press, 1996.

„Amerikai álom” és alkotmánytörténet(Az amerikai államok függetlensége, az alkotmányozás időszaka * Az amerikai alkotmány rendszere, az amerikai szövetségi állam rendezőelvei * Az USA alkotmányos alapintézményei * Az amerikai jogi és politikai gondolkodás magyarországi hatásai)Kötelező irodalom: Képes György: A tökéletesebb Unió: az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya, Bp., 2003.Ajánlott irodalom: Nagyné Szegvári Katalin: Fejezetek az amerikai alkotmányfejlődés történetéből, Bp., 2002.

Az állami egyházjog története és intézményrendszere I.(Ius ecclesiasticum * Ius canonicum * Teokratikus állameszme * Gregoriánus reform * Egyházszervezet * Püspökségek, plébániák, szerzetesség * Állam és egyház viszonya * Királyi főkegyúri jog * Királyi egyházkormányzati jogok * Felekezetek, egyházak)Kötelező irodalom:Az előadó által írt és az előadáson kiosztott jegyzet.Ajánlott irodalom:Erdő Péter: Egyházjog, Bp., 2003.; Erdő Péter: Az egyházjog teológiája, Bp., é.n.; Erdő Péter: Az egyházjog forrásai, Budapest, 1998.; Schanda Balázs: Magyar állami egyházjog, Budapest, 2000.; Szuromi Szabolcs Anzelm: Bevezetés a katolikus hit rendszerébe, Budapest, 2004.

A felvilágosodás hatása a tűzvédelmi igazgatás fejlődésére

21

(A tűzvédelem helyzete a XVII-XVIII. század fordulóján * III. Károly intézkedései a tűzvédelem fejlesztésére * A királyi helytartótanács szerepe a tűzvédelmi szabályozás területén * Törekvések a tűzrendészet rendezésére Mária Terézia korában * A vármegyei tűzrendészeti szabályzatok * A városi tűzrendészeti szabályzatok * II. József Tűzrendészeti Pátense)

Kötelező irodalom: II. József Tűzrendészeti PátenseAjánlott irodalom: Szilágyi János – Szabó Károly: A tűzrendészet fejlődése az őskortól a modern időkig, Bp., 1986.

A magyar műemlékvédelem múltja és jövője(Műemlékek és régészeti leletek jogi sorsa * Alternatív műemléki megoldások a történelemben * Magyar épületek az Európai Unióban * A szakigazgatási szervek rendszere * Műemléki eljárások * Precedens értékű jogesetek)Kötelező irodalom: Tamási Judit: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Bp., 2001.; Császár László: Hasznos tudnivalók műemlékekről, Bp., 2002.Ajánlott irodalom: Gerő László: Magyar műemléki ABC, Bp., 1984.

Titkosszolgálati eszközök a bűnüldözésben(Különleges titkosszolgálati eszközök fogalmának ismertetése, törvényi meghatározásuk * Titkosszolgálati eszközök alkalmazásának emberi jogi aggályai * Államvédelmi osztályok, Államvédelmi Hatóság 1945-1956 tevékenysége, különleges eszközök alkalmazása a feladataik végrehajtása során * Politikai Nyomozó Főosztályok 1956-1962 * BM III/III 1962-1990 * 1990. után a titkosszolgálati eszközök bűnüldözési alkalmzásának törvényi szabályozása)Kötelező irodalom: Zinner Tibor (szerk.) Törvénytelen szocializmus (A tényfeltáró bizottság jelentése), Bp., 1991., Zrínyi Kiadó; Zinner Tibor: A kádári megtorlás rendszere, Bp., 2001., Hamvas Intézet

Kalandozások a média birodalmában (beszélgetéssorozat a magyar médiapolitika alakítóival)(Médiapolitika – médiapolitikák * Az ORTT hatásköre * A Műsorszolgáltatási Alap * A közszolgálati és a kereskedelmi műsorszolgáltatás * A magyar médiapolitika fejlődése történeti keretben * Az Európai Unió és Magyarország médiapolitikája)Kötelező irodalom: Zöldi László (szerk.): Médiafüzetek 2004/1. (Médiapolitika). Bp., ENAMIKÉAjánlott irodalom: P. Bajomi-Lázár: A magyarországi médiaháború. Bp., 2001., Új Mandátum Könyvkiadó; G. Cseh – M Sükösd: Médiajog és médiapolitika Magyarországon I., Médiajog. Bp., 1999., Új Mandátum Könyvkiadó; P. Mancini: The Public Sphere and the Use of News in a Coalition System of Government. In: Dahlgreen, P./Sparks, C. (eds.): Communication and Citizenship. Routledge, London & New York, 1991.; M. Oreja: Report from the High Level Group on Audiovisual Policy., 1998.; http://europa.eu.int/comm/ avpolicy/ legis/key_doc/hlg_en.htm; T. Terestyéni (szerk.): Közszolgálatiság a médiában. Bp., 1995., Osiris Kiadó/MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport

Alkotmánytörténeti évfolyamdolgozat-előkészítő szeminárium(Metodológiai szakszeminárium)A kötelező irodalom meghatározására a hallgatók témaválasztását követően az első egyéni konzultáció folyamán kerül sor.Ajánlott irodalom: A stilisztikai előírások tekintetében: Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve, Osiris kézikönyvek, Bp., 2000.

A házassági jog története(A házasság intézményének előzményei – nőrablás, nővétel * Az eljegyzés * Az egyházi házasságkötés * Házassági akadályok * A házasságtörés és büntetése * A házasságkötéshez kapcsolódó népszokások * A házasság felbontása * Házassági vagyonjog)Kötelező irodalom: Kováts Gyula: A házasságkötés Magyarországon egyházi és polgári jog szerint, tekintettel a törvényhozás feladataira, Bp., 1883.Ajánlott irodalom: Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI-XVII. században, Bp., 1895.; Grosschmid Béni: Házasságjogi törvény, Bp., 1908.

22

A kereskedelmi jog fejlődésének története a Kereskedelmi törvény tükrében(Az újkori kereskedelmi jog meghatározása és európai fejlődésmenete * A magyar kereskedelmi jog kialakulása a kereskedők jogától a reformkorig * A reformkori kereskedelmi és hiteljog létrejötte, az 1839-40. évi jogalkotás, a Váltótörvény szerepe * Az egységes kereskedelmi kódex (Kt.) * A kereskedelmi társaságok és az egységes cégjegyzék * A kereskedelmi törvény átfogó revíziójának kérdése a XIX. század végétől az 1930. évi V. tc (Kftc.) megalkotásáig)Kötelező irodalom: Mezey Barna (szerk.): Magyar jogtörténet, Bp., 2004., Osiris Kiadó; Gróf Széchenyi István: Hitel, Bp., 1979., KJK (hasonmás kiadás) 108-230.o; Mezey Barna (szerk.): Eckhart Ferenc emlékkönyv, Bp., 2004., Gondolat Kiadó, 216-242.oAjánlott irodalom: Kun Tibor (szerk.): A társasági törvény, Bp., 1988., Láng Kiadó; Plósz Sándor: A magyar váltójog kézikönyve, Bp., 1889., TÉBE Könyvkiadó Vállalata; Keresztes Gyula: Magyar értékpapírjog, Bp., 1932.; Petrik Ferenc (szerk.): Bankjog, Bp., 2003., HVG-Orac

Österreichisch-ungarischer Ausgleich von 1867(Der monarchische Einheitstaat * Verfassungswirklichkeit: Neoabsolutismus * Von der Reichsverfassung bis zur Sistierungsepoche * Verfassung 1867 * Ausbau des Rechtsstaates * Wahlrechtsreform 1873 * Der „Ausglaich 1867 und seine Ergänzungen * Dis Österreichisch- Ungarische Gesamtmonarchie)Kötelező irodalom: Wilhelm Brauneder – F. Lachmayer: Österreichische Verfassungsgeschichte, Wien, 1983, Mainz VerlagAjánlott irodalom: Wilhelm Brauneder: Entwicklung des Öffentlichen Rechts II., Frankfurt am Main,Wien, etc. 2002, Peter Lang; Hermann Baltl – Gernot Kocher: österreichische Rechtsgeschichte, Graz, 1997, Leykam,

Diktaturen und totaliäre Staaten in Mittel-Europa im 20. Jh.(Die Entwicklung in die DDR * Die Entwicklung in Ungarn * Die Justiz in politischen System * Staatsleben und Gesellschaftsleben in der stalinistischen Staaten * Das stalinistische Staatssystem * Die kommunistische Partei * Politische Polizei * Politische Strafjustiz * Die Verfolgung der Funktionärskriminalität * Probleme des SystemvergleichsKötelező irodalom: Hinrich Rüping – Günther Jerouschek: Grundriß der Strafrechtsgeschichte München, 2002, Verlag C.H.BeckAjánlott irodalom: Wagner: Hilde Benjamin und die Stalinizierung der DDR –Justiz, Berlin, 1999

Einführung in die deutsche Strafrechts- und Strafprozeß-rechtsgeschichte(Die Anfänge peinlichen Strafrechts * Rechtsgang und Gerischtverfassung in der germanisch-frankische Zeit * Gottesurteile * Kirchliche und weltliche Starfverfolgung im hohen und späten Mittelater * Sanktionen * Rezeption in Deutschland * Materielles Recht – Verfahrensrecht – Strafvollstreckung und endlicher Rechtstag * Einzelne Straftaten * Naturrecht und Aufklärung * Vom Partikularrecht zum Reichsrecht ) Kötelező irodalom: Hinrich Rüping – Günther Jerouschek: Grundriß der Strafrechtsgeschichte München, 2002, Verlag C.H.BeckAjánlott irodalom:Gustav Radbruch – Heinrich Gwinner: Geschichte des Verbrechens, Frankfurt am Main , 1991, Eichborn Verlag; Rudolf His: Das Strafrechts des deutschen Mittelalters 1-2, Aalen, 1964, Scientia Verlag

Magyar büntető eljárásjog története(A peres eljárás kialakulása * A feudális büntető processus jellegzetességei * A klasszikus polgári korszak bűnvádi perjoga * A szovjet típusú büntető eljárás évtizedei * Napjaink büntetőeljárási rendszerei)Kötelező irodalom: Bónis Gy.-Degré A.-Varga E.: A magyar bírósági szervezet és perjog története, Bp., 1962.; Vinkler J.: A magyar igazságszolgáltatási szervezet és eljárásjog a mohácsi vésztől 1848-ig, I-II., Pécs, 1927.;Ajánlott irodalom: Hajnik I.: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyes-házi királyok alatt, Bp., 1899.

A műsorszolgáltatási jog történeti, elvi és gyakorlati kérdései(Programismertetés, a stúdium tárgya, helye a médijogon belül * A Broadcasting law az angolszász jogrendszerekben * Az Európai Unió és a médiaszabályozás aktuális kérdései * Reklámszabályozás Magyarországon)Kötelező irodalom: Médiakönyv 1998., 1999. Szerk.: Cseh Gabriella, Enyedi Nagy Mihály, Solténszky Tibor Bp., 1998. 199.;Ajánlott irodalom: Zsolt Péter: Médiaháromszög, Vác 2000.

23

Szimbólumok a jogtörténetben(Színek * Állatok * Hatalmi felségjelvények * Kivégzési rituálék * Jelképek a címertanban)Ajánlott irodalom: Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia, Pest, 1854

Kereskedelmi társaságok története(A kereskedelmi társaságok kialakulása, közös jellemzői * Közkereseti társaság * Betéti társaság * Részvénytársaság * Korlátolt felelősségű társaság * Csendes társaság)Ajánlott irodalom: Bozóky G.: Magyar kereskedelmi jog I-II., Budapest, 1928.; Fehérváry J.: Kereskedelmi jog, Budapest, 1944.; Kuncz Ödön: A részvény és a részvényes, Budapest, 1941.; Nagy F.: A kereskedelmi társaságok jogi természete, különös tekintettel a főbb európai törvényhozásokra, Budapest, 1878.

Képviselőház és képviselői mentalitás(Képviselőválasztások és politikai attitüdök * Kormánypártiság és ellenzékiség a polgári államban * A képviselők jogai és kötelezettségei * Képviselőházi eljárások * Nevezetesebb ügyek a parlamentben)Ajánlott irodalom: Balla Antal (szerk.): A magyar országgyűlés története, Bp., 1931.; Dolmányos István: A magyar parlamenti ellenzék történetéből, Bp., 1963.; A képviselőház házszabályai

24

2. sz. melléklet

ÍROTT TANAGYAGOK

MAGYAR ALKOTMÁNYTÖRTÉNET

Kötelező tananyag:Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet, Bp., 2004. 5. átdolg. kiadás, Osiris Kiadó; Mezey Barna (szerk.): A magyar állam- és jogtörténet forrásai, Bp., 2002., Osiris Kiadó;Horváth Attila-Völgyesi Levente: Jogtörténeti Atlasz, Bp., 1999. Rejtjel Kiadó

Ajánlott irodalom:Béli Gábor: Magyar jogtörténet, Budapest-Pécs 2002Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Bp., 2000. Osiris Kiadó; Stipta István: Magyar bírósági szervezet története, Debrecen, 1998., Dup (Universitas Press) Kiadó,

MAGYAR JOGTÖRTÉNET

Kötelező tananyag:Magyar jogtörténet (szerk.: Mezey Barna), Budapest, 2004. (3. átdolgozott kiadás) Osiris Kiadó; A magyar jogtörténet forrásai (szerk.: Mezey Barna), Budapest, 2002. Osiris Kiadó; Horváth Attila-Völgyesi Levente: Jogtörténeti atlasz, Budapest, 1999. Rejtjel Kiadó

Ajánlott irodalom:Mezey Barna (szerk.): Magyar JogtörtéNETt e-tananyag, Budapest, 2003. Apertus KözalapítványEckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Budapest, 2000.; Osiris KiadóBéli Gábor: Magyar jogtörténet, Budapest-Pécs, 2002. Dialóg-Campus kiadó

EURÓPAI ALKOTMÁNY-ÉS PARLAMENTARIZMUSTÖRTÉNET

Kötelező tananyag:Mezey Barna-Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet, Bp., 2003. Osiris Kiadó

Ajánlott irodalom:Szente Zoltán: Bevezetés a parlamenti jogba, Budapest, 1998. Atlantisz Kiadó

25

3. sz. melléklet

ÉVFOLYAMDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

A tanszék oktatói évfolyamdolgozatokat az alábbi témakörökben fogadnak el:

Bódiné Beliznai Kinga:Büntetőjogi kodifikációk * Az erdélyi fejedelemség büntetőjoga * A házassági jog története * További témák előzetes konzultáció után

Képes György:Az államfő * A dualista állam * A központi és helyi közigazgatás szervei és tisztségei * A polgári kormányformák Magyarországon * Kossuth alkotmány-tervei

Horváth Attila:Kereskedelmi jogunk fejlődése * Tőzsde, értékpapírjog * Gazdasági társaságok joga * Nemzetiségi jog * Szocializmus, emberi jogok, koncepciós perek

Máthé Gábor:Kihágási büntetőbíráskodás * A közigazgatás-történet egyes kérdései

Mezey Barna:Az országgyűlés fejlődése * Az európai parlamentarizmus * A börtönügy történetének fejezetei * Büntetés-végrehajtás a középkorban

Révész T. Mihály:A sajtójog története a 18. századtól napjainkig * Az elektronikus sajtó jogi szabályozása a múlt század Magyarországán * A gyülekezési jog története 1848-1948 * Az Állami Számvevőszék működésének jogi keretei Magyarországon 1870-től * A büntetőjogi irodalom kezdetei a Pesti Jogi Karon 1877-1948 * Összehasonlító európai médiajog

Völgyesi Levente:Az állam és egyház kapcsolatának alakulása a történelem folyamán * „Vatikán” mint a nemzetközi jog alanya * Városi bíráskodás és jogalkotás Magyarországon * Kiváltságos kerületek igazgatása * A műemlékvédelmi jog alakulása * Egyházi intézménytörténet

Témaválasztás

Jelentkezni személyesen lehet a Dékáni Hivatal által kibocsátott nyomtatvány birtokában, az oktatónál. A dolgozat leadásának határidejét a Dékáni Hivatal határozza meg. A tanszék legalább két konzultációt megkövetel a dolgozat készítése során.

26

Az évfolyamdolgozatok értékelése

Az évfolyamdolgozatok értékelésénél a bírálók formai és tartalmi kritériumokat vesznek figyelembe. A formai követelmények a tudományos elvárásoknak megfelelő jegyzetapparátus, a pontos és kimerítő irodalomjegyzék, az előírt minimális terjedelem (a jegyzetapparátuson és az irodalomjegyzéken kívül 1 ív, azaz 24 gépelt oldal) teljesítése. Tartalmi szempontok: A feldolgozás alkotmánytörténeti és jogtörténeti mondanivalójának aránya és súlya, a téma megszerkesztettsége és áttekinthetősége, az elemzés érthetősége, a feldolgozott tudományos irodalom terjedelme, a munka lényegi tartalmának és mondanivalójának összefoglalása, az írás stílusa. Az évfolyamdolgozatok értékelése 1-5 érdemjeggyel történik. A jegy vizsgajeggyel egyenértékű.

ÉVFOLYAMDOLGOZATOK A TANSZÉKEN 1999-2003

1999.

Bódi Csaba IV/2.: A nemzetfelfogás a magyar politikai gondolkodásban a XIX. század első felébenFabók Zoltán III/11.: Rendiség és rendi ellenállás Magyarországon a bécsi béke előttFirneisz Miklós IV/20.: A középkori perjog történeteFluck Ákos IV/21.: Az árutőzsde története egykor és maGyulai Gábor IV/22.: II. József igazgatási reformjai MagyarországonHambach Bea III/10.: Pócspetri perKálmán Katalin III/16.: Az eljegyzési jog kialakulása és fejlődése a középkortól az 1894. évi XXXI. törvényigKránitz Judit III/31.: A tőzsdeKuti Tamás IV/5.: A nemzetiségi kérdés Magyarországon 1848-1867 közöttMohos Viktória III/36.: A magyar tőzsde történeteNagy Krisztina III/10.: A tőzsde szervezete. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde 1897-es és a Budapesti Értékpapír-tőzsde 1997-es alapszabályának összehasonlításaNagy Zoltán III/17.: A Budapesti Értéktőzsde szervezete 1864-1990Rábel Noémi Ilona IV/17.: Közigazgatásunk története 1867-1890-ig, különös tekintettel Győr megyéreRajnai József IV/11.: A halálbüntetésről Simon Attila IV/9.: Az 1848. évi áprilisi törvényekSylvester Nóra III/19.: Az aranybulla ellenállási záradékaSzabó Brigitta III/14.: Csemegi Károly élete és munkássága az 1878. évi V. törvényTóth Eszter Zsófia III/12.: 1956 utáni sztahanovista perekTóth Tibor III/20.: A Szent Korona-tan kialakulása és fejlődéseVargha András III/13.: A vallásszabadság a magyar alkotmányfejlődés tükrében

27

2000.

Alexy Miklós József: A szlovák nemzetiség anyanyelvhasználatának jogi keretei és főbb jellemzői az iskolákban a 19. Sz. végén és a 20. sz. elején Andrelli Szilvia (III. évf.): Házassági bontó okok alakulása a századfordulós Magyarországon Augusztinyi Krisztina: Tőzsde, értékpapírjog Bánfi Zsuzsanna: Testi büntetések a XVI-XVII. századi Erdélyben Bánszegi Ádám: A tőzsde fejlődése Magyarországon Barabás Judit: A magyar büntetőjog fejlődése Bicsák Krisztina: A politikai jogok érvényesülése a szovjet típusú államberendezkedés idején Magyarországon Bíró György: Szocializmus, emberi jogok, koncepciós perek, különös tekintettel a Mindszenthy-perre Blaskó Judit: A magyar polgári házasság Bognár Szabina: A népi jogélet kutatása a századelőn: Mattyasovszky Miklós és Baross János gyűjtése Bokor Andrea: Miskolc város bíráskodása a XVIII. század végéig Borovics Péter: A tőzsde Magyarországon Borvölgyi Katalin: Az 1868-as nemzetiségi törvény és a nemzetiségi kérdés a polgárosodó Magyarországon Botka János: A jászkun kerület igazgatása a redemptiótól 1848-ig Bögi Viktor: A házassági jog történet 1894 előtt Börcsök Imre: A magyar királyság városainak bírói szervezete, jogorvoslati rendje és azok XVIII. századi változásai Butsy Krisztina: A szabadságvesztés büntetés végrehajtására rendelt intézmények fogalmi fejlődése a kiegyezéstől a Csemegi-kódexig Csik Bernadett: A börtönügy történetének fejezetei Csipán Ágnes: A börtönügy történetének fejezetei, különös tekintettel a fiatalkorúakra Dolf Krisztina: A kereskedelmi társaságok kialakulása és típusai Magyarországon, különös tekintettel az 1875. évi kereskedelmi törvényre Dombainé Fodor Nóra: A tőzsde és szabályozása hazánkban Dominek Diána: A magyar országgyűlés fejlődése a rendszerváltozást követő változások 1990-2001 Dr. Bartáné Molnár Edit: A magyar börtönügy fejezetei 1830-1870. Jász-Nagykun-Szolnok megyében Dr. Csécsyné Drótos Edina: Gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai Dr. Kondor Bálintné: A házassági jog története Dr. Szabady Balázs: A XX. századi magyarországi zsidótörvények Dreska Hajnalka: Székesfehérvár szerepe az Árpád-házi királyok jogainak gyakorlásában Dudaszeg József: Boszorkányperek Dulai Gábor: A kincstári vagyon szabályozásának története 1945-től napjainkig Erdélyi Vanda: A büntetés-végrehajtás a középkorban Estefán Géza: A nemzetiségi kérdés a 19. Században, az 1868. évi 44. tc.-ig Facsar Mihály: A fogházjavító mozgalom Farsang Lilla: A váltó Fehér Csaba: A népbírósági perek és a népbírósági jog (1945-1950) Fehérné Kovács Ildikó: A polgári házassági törvény és előzményei Fekete János: Büntetés-végrehajtás a középkorban, különös tekintettel a bűvölés, varázslás és boszorkányság elkövetőivel szemben alkalmazott büntetésekre

28

Freisleben András: Az erdélyi fejedelemség büntetőjoga Garicsák Anita: A kánonjog hatása a magyar jogéletre, különös tekintettel a házasság kánonjogi szabályaira Gidai Viktória: A magyar nemzeti bank tevékenysége 1924-1948 között Gubuczné Tomor Mária: Büntetés-végrehajtás a középkorban Gutper Ildikó: Legitimitás és Legitimáció a Szentkorona-eszmén keresztül Hajasné Szentmiklósi Rita: Az istenítéletek nyomában Hegedüs Anett: A kettős honfoglalás az érvek és ellenérvek kereszttűzében Hegedüsné Körmendi Rita: A régi magyar házassági vagyonjog Horváth Eszter: A magyar országgyűlés munkája 1848-1867 Hutkai Mária: Városi bíráskodás Magyarországon Jankóné Mogyorós Gabriella: A részvénytársaság szabályozására tett reformkísérlet az 1930-as években Juhász Attila: A tőzsde megalakulása Kabai Éva: A magyarországi koncepciós perek háttere és történelmi előzmények Kálmán Ágnes: Változatos büntetési nemek a középkorban Kalocsai Péter: Az elektronikus média jogi szabályozása Magyarországon a XX. sz. második felében Káposztás Zoltán: Boszorkányságok és boszorkányperek Háromszéken a 17-18. században Kaszás Tamás: Az erdélyi büntetőjogi szabályozás és jogalkalmazás néhány összefüggése a XVII. sz. első felében Kátai-Urbán Lajos: Veszélyes üzem üzembentartója objektív felelősségének kialakulása a magyar kártérítési jogban Katonáné Turai Erika: Magyar büntetőjogi kodifikációk a kezdetektől 1795-ig Kerekes Anna: Az 1956-os forradalmat követő megtorlások, koncepciós perek Király Árpád: Az értékpapírokkal kapcsolatos szabályok a kereskedelmi törvényben Kissné Nagy Helga: A házassági jog története Korsósné Demeter Dóra: A börtönügy történetének fejezetei Kovács Andrea: A szerzetesrendek kialakulásának gyökerei és jellemzőik Kovács Dénes: A városi bíráskodás Magyarországon a feudális rendszertől való függetlenedés tükrében Kovács Melinda Márta: A szentkorona Kovács Zita: A reformkor börtöne Kovács Zoltán: Szocializmus, emberi jogok, koncepciós perek Lestár Éva: Az országgyűlés fejlődése (Működése az első házszabályok tükrében 1848-1900 Márványné Zolnai Krisztina: A szabadságvesztés büntetés végrehajtása és célja Mikus Gábor: A telekkönyvi rendtartás bevezetése Magyarországon Molnár László: Az állam elleni bűncselekmények kodifikációja, története a XX. századig a magyar jogtörténetben Mondovics Napsugár (III.évf.): Magyar városfejlődés Mráz Judit: A börtönügy történetének fejezetei Nádas Valéria Ágnes: Közoktatási rendszerünk kialakulásának néhány kérdése Nagy Krisztina: A hazai tőzsde története az alapítástól az 1948-as bezárásig Nagy Mónika: A javító célzatú büntetés-végrehajtás kezdetei Nagy Péter: Kiváltságos kerületek igazgatása Nagyné Molnár Ágnes: A társasági jog nemzetközi intézménytörténete és hazai szabályozásának története, különös tekintettel a részvénytársaságokra Németh Csilla: A magyar vámrendszer kialakulása, a középkori vámjog fejlődése Novák János: A népbíróságok országos tanácsa a levéltári források tükrében Pák Viktória: Koncepciós perek Magyarországon (1945-1989)

29

Pál Katalin: A hatalom központosításának állomásai Mátyás király uralkodása alatt Páll Kinga Ágnes: A vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat megszületése és parlamenti vitáiPéntek Tímea Ilona: A házassági jog története Pikó Tünde: Büntetés-végrehajtás a középkorban Pogonyiné Fenyvesi Emese: ”Pellengéren” Pozvai Ferenc: A pesti áru- és értéktőzsde létrejötte, szervezete és szokásai az első világháborúig Preier Zsuzsanna: Az egyházi társadalom a középkori Magyarországon Reichert Péter: A tőzsde kialakulása és fejlődése Magyarországon Répás József: Az erdélyi fejedelemség büntetőjoga 16-17. században Schwarz Kornél: Tőzsdebíróság a budapesti áru- és értéktőzsdén a kezdetektől 1914-ig Sipos Ottó (III. évf.): Büntetőjogi kodifikációk Strausz Evelin: Házassági akadályok a régi magyar jogban Szabó Andrea Anikó: A televíziózás felelőssége (A nemzetközi összehasonlítás eredménye, főbb következtetések) Szabó Erzsébet: Büntetés-végrehajtás a középkorban. Halálbüntetés Szelepcsényi György: Az özvegyi jog kialakulása és történeteSzőke Mihály: Az Erdélyi Fejedelemség büntetőjoga Szűcs Réka: Az Erdélyi Fejedelemség büntetőjoga 1540-1848/49 Takács Piroska Julianna: A középkor büntetési nemei a városi bíráskodás gyakorlatában Takácsné Lakinger Viktória: A házassági jog története Tar Miklós: Az első magyar szabadalmi törvény Tárnoki Györgyi: Hadjáratok, békekötések a kalandozások és az Árpádkori királyok korából Tóthfalussy Zsuzsanna: A pesti áru- és értéktőzsde története és működése 1864-1914-ig Udvarhelyiné Deák Ildikó: A házassági jog története Urbán Tamás: A szabad hajdúvárosok igazgatása Urbán Zsuzsanna: A gyermekvédelem 100 éve Vargáné Krupa Rozália: Büntetőjogi kodifikációs törekvések 1790 és 1878 között Vass Imréné: Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok joga Zsámboki Beatrix: A házasság és a büntetőjog kapcsolata Zsigó Anikó: Az írott sajtó joga: az 1986. évi II. törvény

2001.

Adorján Gábor: Középkori büntetések Árvay László: Büntetőbíráskodás a középkori Magyarországon Balogh Zsuzsanna: Büntetés-végrehajtás a középkorban Bohus Ágnes: A törvénytelen gyermekek jogi helyzete a magyar történelem során Busz Emese: A házasság magyarországi intézménytörténete a XVI. Századig, különös tekintettel a germán és a római jog hatásaira Csendes Attila: Az Európai Parlament részvétele az Európai Unió döntéshozatalában Dányi Péter László: Az 1843. Évi büntetőjogi javaslat Deák Ivett: A magyar kereskedelmi jog fejlődésének vázlata, különös tekintettel a magyar kereskedelmi törvényre Dénes Krisztina: A magyar börtönügy kezdetei, története 1844-ig Dr. Balsai Tamás: A mágnások és nemesek életének alakulása a középkori Magyarországon, különös tekintettel a birtoköröklésre és leánynegyedre

30

Dr. Tomisa Béla: A parlamenti választójog 1848-tól napjainkig Fullér Sára: A gyámság és gondnokság szabályozása a XIX. század végénGál Károly: Csendőrségi jogszabályok II.Gulácsiné Hoffmann Gyöngyi: Az állam és a katolikus egyház viszonya – Papi békemozgalmak (1945-50) Hajnal Balázs: A népbírósági eljárás jogi helyzete az átmenet időszakában (1945-1947)Hegedűsné Körmendi Rita: A régi magyar házassági vagyonjog Horváth Anikó: A tőzsde kialakulása Magyarországon Kállai Ernő: A cigányság múltja és jelene. Kísérletek a cigányság helyzetének jobbítása érdekében az elmúlt ötven évben Kékesi Tibor: Az önkormányzati törvény 10 éve Kevi Péter: Középkori házassági jog Királyházi Csaba: A magyar országgyűlés fejlődése a XX. század második felében Kovács Dóra: A házasság jogi szabályozásának folyamata a honfoglalástól a polgári házasság intézményének kialakulásáig Lányi Zoltán: A diktatórikus szovjet szocialista típusú rendszer alternatívája: A ”Kádárizmus” Magyarországon László Boglárka: a bontójog történeti fejlődése az 1894. évi XXXI. törvényigLosits Ferenc: Választási rendszerváltás a választási rendszer kialakításának vázlata 1989Madarász László: Székesfehérvár és Fejér vármegye közigazgatása a provizóriumot követően a kiegyezésig (1865-1867) Mikó Sándor: A magyar büntetőjog fejlődése 1843-ig (Deák Ferenc-féle javaslatig) Molnár Gábor: Az országgyűlési képviselőválasztások jogi szabályozása Magyarországon 1945-1989 Mucsy Márton: Az értékpapírok típusai, kialakulásuk Nánási Tibor: A pesti tőzsde történeti 1948-ig Németh György: Lelkiismeret- és vallásszabadság a szocializmusban a katonai szolgálat megtagadásának szemszögéből a 70-es évek elejétől a rendszerváltásig Németh László: Feltétlen és feltételes házassági bontó okok az 1894. évi XXXI. törvényben Ormai László Csaba: a tőzsdefejlődés történetének áttekintése, különös tekintettel Magyarországra Orosházi Zsanett: A házassági jog európai áttekintése 10-18. Századig (különösen II. József 1786. évi pátensek vonatkozó szakaszai alapján) Papp Gyula: A válási jog II. József nyílt parancsa alapján Pardaviné Antal Mária: Házassági akadályok intézményrendszere (a kezdetektől az 1894:31.tc. házassági törvénnyel bezárólag) Repóth Adrienn: A tőzsde és az értékpapírok története Schönviszky Anna: A különböző felekezetek bontó okainak hatása az 1894-es házassági törvényre Schwertnerné Botyánszky Beatrix: A 19. század büntető-igazságszolgáltatása Simicskó István: Bűnösök, bűnök, büntetések Erdély fénykorában Szalkai Brigitta: Eljegyzés és házasságkötés a katolikus egyházban, különös tekintettel a Ne temere decretum szabályozásaira Szekanecz Noémi: A bűnözés és a büntetés-végrehajtás alakulása a XVIII. sz. második felében Szetmár István: A kánonjog hatása a magyar jogéletre Szőke Szabolcs: Jogakadémiákról általában, különös tekintettel a két világháború közötti időszakra Szűcs Annamária: A Csemegi-kódex. Az első büntetőjogi kodifikációnk jellemzése és bírálataTáborossyné Morvai Zsuzsa: A gazdasági társaságok joga

31

Takács Zoltán: A csődjog magyarországi története 1945-ig Tikászné Pál Mercédesz: A XVIII. századi Magyarország bűntetteiről és büntetéseiről Váczi Árpád: Az atyai hatalom gyakorlásának szabályozása Magyarországon az 1800-as évek végénVárkonyi István Sándor: A magyar börtönügy története a két világháború között Várnai Ágnes Rita: Házassági perek Magyarországon a polgári korban Vértes Tünde: Birtoköröklés és a leánynegyed jogintézményének története Zsigovicsné Szakács Krisztina: A börtönügy történetének fejezetei

2002.

Ajtony Tímea IV/1.: A válás megjelenése Budapesten Al Ghaoui Noura III/15.: A nemzetiségi jogokért folytatott harc MagyarországonAncsin Ágnes lev. IV.: A házassági jog története – A házassági akadályok és a házasság érvénytelenségének szabályozása az 1894. 31. tc. alapjánAntal Péter lev. IV.: A gazdasági társaságok jogszabályi háttereÁrokszállási Zsanett IV/15.: A választójog története 1945-től napjainkigArtim Anita lev. II.: Erdélyi Fejedelemség büntetőjogaBajnok Sarolta lev. IV.: A házasság megszűnése és eljárásjogi vonatkozásai az 1894. évi 31.tc. szabályozása tükrébenBalla Tibor lev. II.: A jászkun kerület igazgatásaBánfalvi Dóra Éva lev. IV.: Az ellenzék a parlamentben a két világháború közöttBartáné Katona Zsuzsa lev. II.: Városi bíráskodás MagyarországonBauer József lev. IV.: A csendes társaság, mint sajátos társasági forma bevezetése a magyar jogrendszerbeBéda László IV/16.: A jogi informatika szerepe a jogászképzésbenBocsó Erika lev. IV.: A válás intézményének megjelenése és fejlődése a hazai joggyakorlatban, különös tekintettel az 1894. 31. tc-reBőhm Emőke lev. II.: Szociális jogok alakulása a magyar jogtörténetben, különös tekintettel az 1867 és 1944 közötti időszakraCsapó Mónika lev. II.: ”Legyen éber a nemzet, hogy a felkelő nap alva ne találja” Kossuth Lajos emigrációs politikája 1866-banCseh Zoltán lev. IV.: A műemlékvédelem szabályozásának kezdeteiCsépai Gabriella lev. II.: A budapesti értéktőzsde szervezete és működése egykor és maCsige Zoltán IV/11.: Mindszenty József esztergomi érsek pere – egy koncepciós per anatómiájaCsiki Anett lev. IV.: A dualizmus korának kiemelkedően fontos szabadságjogaiCsiszér Kata lev. II.: A magyar katolikus egyház helyzete a szocializmus alattCsizmazia Adrienn lev. IV.: Csempészet és vámorgazdaság történeteCsobánczy Péter lev. II.: Forgalmi adó jogunk rövid története (1920-1993)Csomorné Orbán Krisztina lev. II.: Tőzsde és értékpapírjogCsóvári Andrea lev. II.: Az általános tankötelezettség törvénye Dávid Nikoletta lev. II.: A házassági jog történeteDavidovics Krisztina IV/11.: Az 1843. évi börtönügyi javaslatDékány Miklós lev. II.: Értékpapírok és a tőzsdeDonáth Tibor lev. II.: Adalékok a médiaháborúk történetéhez a politikai évkönyv tükrébenDoszpolyné Mészáros Melinda lev. II.: A magyar honvédség létrejöttének, valamint a honvédségi ágazat irányításának fejlődéstörténete 1848-tól az 1970-es évekigDudinszky Olga lev. II.: A közúti közlekedés szabályozása a törvényalkotásbanErdei Mónika lev. II.: A tanyai közigazgatás az 1940-es évekigFarkas Cecília IV/2.: Alternative zur Freiheitstrafe

32

Fenyőné Morvai Anikó lev. II.: Totalitarizmus és koncepciós perekFinta Barbara lev. IV.: Házassági népszokások, különös tekintettel az eljegyzésreFirniksz Judit lev. II.: A versenyszabályozás szerepe a piacgazdaság átalakulási folyamataibanFodor Edit lev. II.: A szocializmus és erőszakszervezeteiFodorné Lempert Rita lev. II.: Szocializmus. Emberi jogokGaál Ágnes lev. II.: A Helytartótanács 1723-1848Gombár Zsolt IV/11.: A jövedéki áruk történeteGombócz Márta IV/13.: Adalék a tőzsde történetéhez (5)Gombos Attila lev. II.: Az 1875. évi 37. tc. Részvénytársaságokra vonatkozó szabályozásának bemutatásaGosztonyi Gergely IV/11.: A médiaszabályozás elvei, a médiahatóságok és az erre a területre vonatkozó magyar szabályozásGyörei Péter lev. IV.: A budapesti detektívtestület története 1906-1924Győry Judit lev. II.: A Horthy-korszak sajtórendelkezéseiGyűdi István IV/17.: A szovjet jog érvényesülése az 1945 utáni MagyarországonHajdu Koppány lev. IV.: A műsorszolgáltatás és műsorelosztás jogi szabályozása a médiatörvénybenHalász Károly lev. IV.: A közigazgatás tevékenységének törvényi szabályozása a tanácsrendszer idejénHarmat Júlia lev. II.: Boszorkányperektől a koncepciós perekigHonosi Krisztina lev. IV.: A részvénytársaságok kialakulása és fontosabb szabályaiHorváth Gabriella lev. IV.: Betekintés a hazai értékpapírok fajtáiba, előállításába, forgalombahozatalába, valamint átruházásábaHorváth Marcell lev. IV.: A részvénytársaság egyes rendelkezéseinek vizsgálata az 1875 évi 37. tv. és az 1997. évi CXLIV. tv. alapjánHorváth Ottília lev. IV.: A közjegyzőség történeteHorváth Péter lev. IV.: A KT szabályainak alkalmazása a XX. Század végénHuppert Emese lev. II.: A vajdasági magyarság helyzete 1918 és 1941 közöttIlku Lívia lev. IV.: A házassági jog története 1952-igIllés Zsuzsanna lev. IV.: A magyar alkotmány fejlődéseImre Eszter lev. II.: A házassági jog története 1894 előttIpacs László lev. IV.: A budapesti tőzsde történeteJánosiné Kovács Kinga lev. IV.: Lelki gondozás a fegyházakban. BörtönlelkészségJármi Hilda lev. II.: Miért volt szükség a II. sajtótörvényre?Járvás Diána lev. IV.: A magyarországi börtönügy fejlődése a reformkorbanJávorné Korbély Melinda lev. IV.: A részvénytársaságok történeteJuszku Kálmán lev. II.: A köztársasági elnöki intézmény, különös tekintettel Tildy Zoltán elnökségéreKádas Angelika IV/15.: A magyar szentkorona eszme története kezdetektől napjainkig Káposztássy Zsuzsa lev. IV.: Erdélyi Fejedelemség büntetőjogaKaraszi Andrea lev. II.: A politikai sajtó helyzete a kiegyezés utánKasza Regina lev. II.: Iskolafenntartás és anyanyelvi oktatás az 1848. évi elemi oktatásról szóló törvényjavaslatbanKatona Károly lev. II.: A jászkun kerület igazgatása a kezdetektől 1848-igKatonáné Venguszt Beatrix lev. II.: A házassági jog története az 1894. évi 31. törvénycikkigKelemen Zsolt lev. IV.: A magyar nyugdíjrendszer reformjának jogtörténete a rendszerváltást követőenKenyeressy Viktória Rita lev. II.: a részvénytársaság jogi szabályozása az 1875. évi 37. tv. Alapján, különös tekintettel a részvényesek jogviszonyaira összehasonlítva korunk vonatkozó jogszabályaival

33

Kerekes Sugárka III/22.: A duális médiarendszer létrejötte Magyarországon 1990-1999Kerékgyártó Judit lev. IV .: Az egészségügyi közigazgatás kialakulása MagyarországonKerémi Beáta lev. IV.: Börtönügy helyzete MagyarországonKerényi Viktor lev. II.: A Mindszenty-per előzményei, lefolyása és utóhatásaKereszty Marcell lev. II.: A magyar védjegyjog kialakulása és fejlődéseKirály Beatrix lev. IV.: Erdély központi kormányzataKiss Gergely lev. IV.: ”Itt élned, halnod kell.” Az 1956 utáni koncepciós perekről, mint a szovjet koncepciós perek folytatásárólKiss Szabolcs lev. II.: A budapesti értéktőzsde történeteKonkoly Marianna 21.: ”… hisz minden áldozat fáj valakinek” Ami a koncepciós perek áldozatainak családtagjaival történtKóródi Irén lev. IV.: Az 1869. évi 4. tc. A bírói hatalom gyakorlásáról, különös tekintettel a szakmai vitákraKósi Brigitta lev. II.: A gyámság alakulása a kezdetektől 1848-igKovács Angeta Patrícia IV/7.: A kiadói szerződés és a könyvkiadás jogaKovács Gábor lev. II.: Nyelvi jogok a FelvidékenKovács Györgyi Krisztina lev. IV.: Házassági kötelék a középkori jogalkotás tükrébenKovács Zoltán lev. IV.: A Csemegi-kódex Köblös András lev. IV.: A büntető eljrásjog alapelvei és azok alkalmazása 1945 és 1956 között MagyarországonKrénusz Gyuláné lev. II.: A magyar házassági vagyonjog története, különös tekintettel a hitbér intézményéreKretz Zsuzsa lev. II.: A polgári házasságKun József lev. IV.: Boszorkányhit Magyarországon a 16-18. századbanLukács Lajos lev. II.: A közigazgatás-történet egyes kérdései – az 1777-es Ratio Educationis tanügyigazgatási rendszereMadlena Erika lev. IV.: a váltó története és a magyar váltójogi szabályozásMagyar András lev. II.: A börtönügy történetének fejezetei (A magyar börtönügy a dualizmus első évtizedében)Major Anikó lev. III.: Emberi jogok a koncepciós perek kapcsán Magyarországon 1945-1950 közöttMandik Enikő lev. IV.: Médiapolitika – MédiaegyensúlyMészáros Tamás III/23.: A Kádár-korszak nemzetiségi politikájaMészáros Zsolt lev. II.: A sajtójog története a 18. századtól napjainkigMisky Gergely lev. II.: A Matáv Rt. Privatizációja és annak jogi környezeteMolnár Anna lev. IV.: Bontó és tiltó akadályok a polgári házasságbanMolnár Gábor IV/10.: A hódoltsági területek adóztatási és gazdasági viszonyaiMolnár Péter III/23.: Mindszenty József bíboros koncepciós pereMucsi Albertina lev. IV.: A halálbüntetés eltörlése és az életfogytig tartó szabadságvesztésNagy Andrea lev. II.: A váltó történeteNagy Dániel lev. II.: Az erdővel kapcsolatos (erdészeti) jogalkotás az államalapítástól a második világháborúigNagy Erzsébet lev. II.: Emberi jogokNagy Gábor lev. II.: A tőzsde története 1864-től napjainkig (papír)Nagy Katalin 21.: ”Volt egyszer egy bíboros, akit letartóztattak és perbe fogtak”Ódor Gabriellea IV/22.: A boszorkányperekOraveczné Paulik Anikó lev. II.: A Márianosztrai Fegyház és BörtönOsztafin Krisztina lev. II.: A közigazgatási bíráskodás történetePallagi Katalin lev. II.: A magyar kereskedelmi jog történetePálos Annamária lev. II.: A közös ügyek intézményrendszere az Osztrák-Magyar

34

MonarchiábanPapp Réka Márta IV/22.: Az erdélyi fejedelemségPaszler Noémi lev. II.: A magyar börtönügy a 19. század fordulójánPecz Péter lev. IV.: Protestáns egyházak Magyarországon XVII-XVIII. SzázadbanPetres Veronika lev. IV.: Az örökbefogadás intézményének fejlődésePolgár Nikoletta lev. II.: A házassági jog egyházi szabályozása a polgári korszakbanPonta Rajmund lev. II.: A házassági jog történetePóra András IV/16.: Az I. világháború és az 1931-es hitelválság hatása a magyar bankrendszerreReisz T. Csaba lev. II.: A kiváltságos jászkun hármas kerületRózsavölgyiné Simon Katalin lev. IV.: A magyar nemzeti bank története az alapítástól 1948-igSalacz Balázs lev. II.: A korlátolt felelősségű társaság: törzstőke, törzsbetét és üzletrészSánta Albert Csaba lev. II.: Az adó története Magyarországon a dualizmus koráigSári Csaba III/9.: Az egyházi és a polgári házasságkötés viszonya Schleisz-Bognár Péter lev. II.: Szántai János 1951-es koncepciós pereSchremné Tóth Katalin lev. IV.: A halálbüntetés abolíciójaSebestyén István lev. II.: A jogi személy kialakulásának története hazánkbanSipos Mónika lev. II.: A hóhér a későközépkori jogéletbenSipos Ottó lev. IV.: A polgári házasság intézményének megteremtése MagyarországonSirkó Ivett Anna lev. II.: A házassági jog története 1894-igSmahulya György lev. IV.: A csődön kívüli kényszeregyezség, a 4.070/1915. ME rendelet és az 1916. évi V. Tc. alapjánSzabó Angéla III/3.: A reklám jogi szabályozása, különös tekintettel az uniós jogharmonizációraSzabó Imre lev. II.: A hazai csődjog szabályozásának alakulásaSzabó Orsolya lev. II.: Kisebbségi önkormányzatokSzakács Eszter III/4.: A média szabályozásának lehetséges útjai a XXI. századbanSzakács István lev.: A horvát-magyar kiegyezés és hatásaiSzakáll Gábor lev. II.: Spekuláció a tőzsdénSzatmári Judit Anna IV/7.: A vegyes házasságok egyházjogi és államjogi szabályozása, különös tekintettel a 19. sz. második feléreSzécsényi-Nagy Kristóf IV/7. A recski internálótábor elszámolásának második szakaszaSzékyné Sztrémi Melinda lev. IV.: A gyermekvédelem története MagyarországonSzele Tamás III/22.: Magyar sajtótörvények (1848-1938)Szigethy Szilvia Erika lev. II.: Az 1938-as sajtórendészeti novellaSzigeti Nóra lev. IV.: Gazdasági társaságok joga: a korlátolt felelősségű társasági forma MagyarországonSzilágyi Viktória III/5.: A szerzői jog története MagyarországonSzita Erika lev. IV.: Koncepciós perek MagyarországonSzontagh Pál lev. II.: A városi bíróság fellebbviteli fórumai a Mohács előtti MagyarországonSzurgyi Rita lev. II.: Eljárásjogi alapelvek és alkalmazásuk a koncepciós perek bírói gyakorlatábanSzűcs József lev. II.: Bűncselekmények az állam ellenTakáts Erika lev. IV.: Az 1868. évi XLIV. Tc. Történeti, elméleti előzményei, előkészítő munkálatai és parlamenti vitájaTárnoky Csaba lev. II.: A köztársasági elnök intézményének fejlődése MagyarországonThürmer Andrea lev. IV.: A magyar büntetés-végrehajtás fejlődése a II. Világháború utánTolner Dániel lev. IV.: A kiegyezés utáni jogtörténetírás és előzményeiTomasószki Tamás lev. IV.: Erdélyi Fejedelemség büntetőjogi szabályai

35

Tóth Ágnes lev. IV.: A házassági jog intézményrendszerének alakulása a polgári korbanTóth Andrea lev. IV.: A kisajátítás története igazgatási jogi nézőpontbólTóth Árpád lev. II.: Koncepciós perek a szocializmusbanTóth Ferenc lev. IV.: váltó szerepe a gazdaságban régen és maTóth Gabriella lev. IV.: Büntetőjogi kodifikációk: A bűncselekmények csoportosítása, különös tekintettel az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekményekre a 19-20. századbanTóth István lev. IV.: A közoktatás szabályozásának változatai a XIX. századbanTörök Lajos lev. IV.: Út a kiegyezéshezTurcsány Edina lev. II.: A polgári házassági jogUdvardi Henrietta lev. II.: A magyar házassági jog történeteUrbán Judit lev. II.: Kiváltságos kerületek igazgatásaVágó Csaba lev. II.: Sajtószabadság és kultúrpolitika az ”ötvenes évek” MagyarországánVántsa Botond Zoltán lev. II.: Nemzetiségi jogVarga Erika lev. II.: A részvénytársaságVarga László István lev. IV.: A községek gazdálkodása 1871-1945-igVarga Norbert lev. II.: Halálbüntetés Magyarországon a 18. századtól, a halálbüntetés megszüntetéseVarga Tímea lev. II.: Az 1872-75. évi országgyűlés bizottsági munkálataiVásárhelyi Árpád lev. II.: A házszabály kialakulása és módosulásai 1848-1878Vincze Orsolya Júlia III/12.: A tiszaeszlári perVirág Ágota lev. IV.: A budapesti értéktőzsde kereskedésének szabályaiVizi János lev.: Szankciók a székely falutörvényekbenVodicska Edit lev. II.: A fuvarozási és szállítmányozási jog kialakulásaWandraschek Zsoltné lev. IV.: Magyarországi fegyintézetek hálózatának kialakulásaWeninger András IV/23.: Az Államvédelmi Hatóság kialakulása, szervezete és működése Magyarországon 1945 és 1956 között

2003.

Aklan György lev. II.: A koncepciós perek általában és a Mindszenty perAlexy Miklós József IV.: A szlovák nemzetiség anyanyelvű oktatásának helyzete Magyarországon a két világháború között (1918-1938) Altner Edit II.: Az államfő Andrelli Szilvia lev. IV.: A házasság felbontása a kánonjog szerint, különös tekintettel Magyarországra a polgári kor előtt Angel Attila lev. II.: A börtönügy történetének fejezetei Auner Tamás IV.: A magyarországi zsidóság helyzete az 1939. évi IV. tc. tükrében Balog Péter II/19.: Gazdasági társaságok joga a részvénytársaság szervezetének jogi szabályozása alapjánBalogi Zsófia II/22.: A nem létező házasság, a házassági akadályok és a házasság felbontását eredményező bontó okok szabályozása a házassági jogról szóló 1894:31. tc-ben Bánfi Zsuzsanna IV.: ”Boszorkányok pedig nincsenek” – Fejezetek a magyarországi boszorkányperek történetéből Bánky Szilvia II/20.: A kádári diktatúra állambiztonsági rendszere és áldozataiBarabás Judit IV.: A Csemegi-kódex keletkezése és törvényi rendelkezései Baranyi Gábor II/22.: Első magyar kereskedelmi törvénykönyvünk különös tekintettel a részvénytársaságokra

36

Barla-Szabó Tamás lev. IV.: A magyar polgári igazságszolgáltatás történeti vázlata Bátonyi Péter: II./16. Állami függetlenség és annak korlátai az Erdélyi Fejedelemségben Bencsik Csilla II.: A Bárdossy-per jogtörténeti feldolgozása és a történelmi körülmények Benkő Szabolcs II.: Az elektronikus sajtó jogi szabályozása a múlt század Magyarországán Bicsák Krisztina IV.: Gazdasági, szociális és kulturális jogok érvényesülése a szovjet típusú államberendezkedés idején Magyarországon Bilonka Judit II: Házassági akadályok Bojtár Balázs lev. II.: A szocializmus elméleti előzményei, ellentmondásai Botka János IV.: A jászkun kerület közigazgatása 1848-tól a kiegyezésig Budai Zsanett II/22.: A magyarországi koncepciós perekBukovits Mónika II.: A tűzrendészet szabályozási- és szankcionálási rendszerének fejlődése a városi bíráskodás – 17-19. sz. között – tükrében Busznyák Éva: II./4. Házasság a középkori MagyarországonCzuczku Enikő: II./23. Sajtóperek 1881-1885 között – hitfelekezetek és nemzetiségek elleni izgatás, felségsértés témáiban Cseh Györgyike II.: A házassági jogról szóló 1894.31. tc. Elemzése és a házasság vagyonjogi hatásai Csirszka Erika lev. IV.: A házassági vagyonjog alakulása a magyar jogalkotásban az Árpádok korától 1945-ig Csizmadia Judit: II./4. Boszorkányság Magyarországon a kezdetektől a 19. századig, különös tekintettel a megvádolás okairaCsordás Nagy Katalin III.: A börtönügy története, börtönrendszerek, különös tekintettel a magyar vonatkozásokra Csörgő Szonja II/19.: A házassági jog mint a házasságkötéseket befolyásoló társadalmi tényezők egyike Magyarországon a kötelező polgári házasság bevezetéséig Dobos Éva II/1.: Börtönügyi viták a reformkorban Dobos Vadim lev. II.: A részvénytársaság intézményének kialakulása és fejlődése Magyarországon a kezdetektől a 20. század közepéig Dominek Diána IV.: Az adóztatás története hazánkban az adóztatás és a társadalmi, gazdasági fejlettség kapcsolata Dr. Balsai Tamás lev. IV.: Bepillantás az önálló Erdélyi Fejedelemség büntetőjogába Dr. Bartáné Molnár Edit IV.: A magyar börtönügy fejezete a 18-19. században – a büntetés-végrehajtási intézetek fejlődése a századfordulón Dr. Freisleben András lev. IV.: A női nemhez kapcsolódó egyes házassági vagyonjogi és öröklési jogi jogintézmények a XIX. sz. előtti Magyarországon Dr. Katonáné Turai Erika IV.: Az 1998-as magyar választás arányossága Dr. Tomisa Béla lev. IV.: A polgári demokrácia megteremtésének kísérlete és kurdarca 1944-1949 Dr. Zsoldosné Tárnoki Györgyi IV.: Városi bíráskodás Magyarországon Dudaszeg József IV.. Halálbüntetések a középkorban Dula Borbála lev. II.: A bor minőség- és eredetvédelme régen és ma, a bortörvények tükrében Ehrenberger Róbert IV.: Gyomorrontásért: kötés általi halál (A tatai orvosper a koncepciós eljárások sorában) Erdélyi Vanda IV.: A polgári börtönügy Facsar Mihály IV.: Börtönügyi reform a kiegyezés után Farkas Barbara II/22. Eljegyzés és házasság a középkori Mo-n Farkas Edina: II./8. A népbíróságok működése 1945 és 1950 között Magyarországon, A Szálasi-per Farkas Gábor esti III.: Az országgyűlés bizottságainak jogállása Farkas Jánosné lev. II.: A házassági jog története – középkor

37

Fecz Dóra: II./4. Az erdélyi büntetések a XVI-XVII. századbanFehér Csaba IV.: Sztójay Döme politikai pere a Budapesti Népbíróságon Fehérné Kovács Ildikó IV.: A középkori házasság Galambos Eszter II/7.: Koncepciós perek a Mindszenty- és a Rajk-perGidai Viktória IV.: A Magyar Nemzeti Bank alapításának előtörténete Gresz Orsolya II/1.: A korai Árpád-kor büntetőtörvényei Gubuczné Tomor Mária IV.: Kunsági boszorkányok – Nagykunsági boszorkányperek a 18. században Gyetkó László Csaba II.: Középkori büntetés-végrehajtás, különös tekintettel a varázslás, bűvölés és boszorkányság elkövetőivel szemben alkalmazott büntetésekre Hajasné Szentmiklósi Rita IV.: A magyar válási jog története – különös tekintettel a polgári korra Halász Viktória II/6.: A tanszabadság és tankötelezettség megvalósulása Mo-n Hegedüsné Körmendi Rita IV.: A 19. századi magyar házassági vagyonjog Hernádi Júlia II/20.: A sajtójog története az 1986. évi II. Tv. Hatálybalépése óta Hóbár Éva II/1.: Boszorkányüldözés és boszorkányperek a középkori Mo-n Honfi János lev. II.: A csőd és a csődeljárás fejlődésének megközelítése Magyarországon a reformkortól a II. Világháborúig, ezen időszak jogalkotási tevékenységén keresztül Horváth Ádám István: II./11. A dualista állam és annak válsága Horváth Eszter IV.: A nemzetiségi kérdés a magyar országgyűlésen 1848 és 1867 között Horváth Rita II/22.: Az erdélyi büntetőjog története Hőrcsik Lajos Kálmán IV.: A libertinusság Magyarországon 1848-ig Hutkai Mária IV.: A tokai bor a törvényhozás történeti tükrében Jakabné Szalai Krisztina lev. II.: Az erdélyi büntetőjog a 16-18. században Juhászné Izsoó Mónika II.: Magyar címertan Kálmán Ágnes IV.: Tömlöcügy Magyarországon a 16-18. században Kalocsai Péter IV.: Az elektronikus média jogi szabályozása az alkotmánybírósági határozatainak tükrében Káposztás Zoltán IV.: Az erdélyi fejedelemség büntetőjoga Károlyiné Plóza Melinda lev. IV.: A középkori házassági vagyonjog Katona Olga lev. II.: Kereszténység és szexualitás, különös tekintettel a homoszexualitásra Kelemen István II.: Az 1843/44. évi országgyűlés vallási kérdése, különös tekintettel a reverzálisokra Kéri Erika IV/9.: A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény és módosításának parlamenti vitája Kis Katalin: II./18. Az erdélyi szászok törvénye öt évszázad tükrében Kiss Attila Balázs: II./5. Az elektronikus sajtó jogi szabályozása a múlt század Magyarországán Bánky Szilvia: II./20. A kánoni házasság anyagi jogának fejlődése az 1917-es CIC-től napjainkigKiss Ferenc lev. IV.: A börtönügy kialakulása és magyarországi története Kiss Zsuzsanna II.: A magyar nők jogai a középkorban Kondor Bálintné dr. IV.: A polgári házasság története Korondi Vanda lev. IV.: A környezetjog és a hulladékgazdálkodás szabályozásának története Magyarországon Korsósné Demeter Dóra IV.: a börtönügy helyzete Magyarországon a 19. századtól a 20. század 80-as évéig (Reformtörekvések a 20-21. század fordulóján) Kovács Attila: II./2. Az Árpád-kori büntetőjog elvei Kovács Krisztina lev. IV.: A médiatörvény módosításának kapujában Kozma György Zsolt II.: A nemzeti eszme, illetve nemzetiségi jog koncepciója Kemény Zsigmond életében, munkásságában, Világos után írt esszéiben

38

Kőrösi Katalin: II./16. Németek betelepülése és kiváltságaik a középkori Magyarországon László Zsolt lev. II.: A trianoni békeszerződés hatása a Kárpát-medencében élő kisebbségek helyzetére Lengyel Tímea lev. IV.: A polgári házassági jog Lepuschán Zita II/14.: Szocializmus, emberi jogok, koncepciós perekLesetár Péter lev. II.: A cégformák változásai Madák László III/18.: A magyar médiatörvény európai uniós jogharmonizációja Maholányi Mónika IV.: A részvénytársaság kialakulása, joga Márkus Tímea II/22.: Koncepciós perek 1945 és 1956 közöttMarosi Eszter III/22.: Az osztrák rádiózás és televíziózás szervezeti rendszere és törvényi szabályozása Márványné Zolna Krisztina IV.: Kulákok elleni perek Máté Viktor: III./23. Elképzelések az államfői tisztségről 1944-46 Matuz Tímea Lídia lev. II.: Közép-korban alkalmazott büntetési módok Mihálffy Imre lev. III.: az 1879. évi erdőtörtérvény ismertetése Miklós Árpád II/7.: Mindszenty József koncepciós pereMohácsi Barbara II/15.: Munkáltatás a magyarországi börtönökben a 18-19. századbanMohai László III/6.: Császári és királyi címer és címek Molnár Bence: III./7. Fiatalkorúak büntető anyagi joga a századfordulón Molnár Dóra II/14.: Magyarország a párizsi békekonferencián, a nagyhatalmak Kelet-közép-európai politikája. A trianoni határokMondovics Napsugár lev. IV.: Reformok és kísérletek Mráz Judit IV.: Büntetés-végrehajtás a középkorban Multas András: II./6. A kollektív államfő intézménye a magyar alkotmányszerkezetben Nagy Ilma III.: Michael Kunczik: Média és társadalom Nagy Zsigmond II.: A magyar sport törvényi szabályozásának áttekintése a XX-XXI. században, különösképpen az 1921. évi LIII. és a 2000. évi CXLV. törvényekre tekintettel Nagy Zsolt lev. II.: Koncepciós perek Magyarországon 1945 után Nagyné Molnár Ágnes IV.: Nemzetiségi politika, eszmetörténet és jogi szabályozás a két világháború között Nagyné Takács Veronika lev. II.: A magyar hírszerzés intézménytörténeti vázlata Nánási László lev. II.: Osbstrukció és klotür Németh Éva: II./19. A halálbüntetés megítélése a XIX. századi büntetőjogi kodifikáció folyamatábanNémeth Noémi IV.: Jogos védelem kérdése a büntetőjogi kodifikációkban, hatása a joggyakorlatra Neszmélyi Emil Balázs III.: A házassági jog kialakulásának története Orbán Szilvia II/4.: A kiegyezés Papp Anett IV.: A börtönügy történetének fejezetei Papp Ildikó lev. II.: A sportjog, mint tudomány fejlődése a XX. században Pécsi Ágnes: II./20. Az Országos Rádió és Televízió Testület jogállása és a médiatörvény szankciórendszere Pesti Brigitta II/17.: A házassági jog története a középkorbanPintér Beatrix III/23.: A kánoni házasság hatása a feudális magyar jogéletre Pozvai Ferenc lev. IV.: A Pesti Áru- és Értéktőzsde létrejötte, szervezete és szokásai a második világháborúig Preier Zsuzsanna IV.: Török közigazgatás és jogszolgáltatás Magyarországon a hódoltság idején Puskás Attila lev. II.: A központi hatalom és a területi igazgatás viszonyának történeti áttekintése

39

Ripszky Diána: II./23. A magyar állam és egyház viszonya a középkorban 1001-1526-igRózsa Ibolya II/16.: A középkori büntetésekSámuel Emese Márta II.: A magyar jogtudó értelmiség megjelenése az Árpádházi királyok korában Sándor András III/11.: A háztáji gazdálkodás jogi lehetőségei Magyarországon 1961-1989Sántha Erika II.: Polgári állammodellek a 19. században Schwarcz Kornél IV.: A csendes társaság Sefcsik Orsolya II/19.: Büntetés-végrehajtás a középkorban Seres Péter lev. II.: Kereskedelmi jogunk fejlődése Sinkó Szilvia: II./15. A magyar házassági jog történeteSolymos Ottó lev. II. : A médiatörvény koncepciója és fogadtatása a kortárs közvéleményben Srágli Roland III/22.: Kormányzói jogkörök 1920-1944 Strausz Evelin IV.: Az öröklési jog története Sullay Borbála II/15.: Az egyház térdre kényszerítése a szocialista Mo-n Ordass Lajos perének tükrébenSzabó Angéla IV/3.: Ahogy ma a reklámban versenyzünk Szabó Erzsébet IV. Lev.: A börtönügy történetének fejezetei A szabadságvesztés büntetés a XIX. Században Magyarországon Szabó Ilona: III./7. Büntetések az Árpád-kori magyar törvényekbenSzabó Melinda IV.: Reformkori büntetőbíráskodás Kecskeméten Szalay Erzsébet II/14.: A magyar csődjogi szabályozás a 19 századbanSzedlák Csaba lev. II.: A korlátolt felelősségű társaság intézményének kialakulása és jogtörténeti fejlődése Magyarországon az 1930:5. tc. és az 1988. évi VI. törvény tükrében Szegnerné Vastag Jácinta lev. IV.: Fejezetek a magyar rendőrség történetéből (a kezdetektől 1945-ig) Szilágyi Veronika II/17.: Középkori büntetések és végrehajtásuk Szokoly Magdolna III/3.: Kereskedelmi jogunk fejlődéseSzőke Lívia lev. V.: Boszorkányperek Somogy vármegyében (1695-1760) Szöllősy András: II./13. Országgyűlési bizottságból a végrehajtó hatalom helyettes gyakorlója – a Honvédelmi Bizottmány Szűcs Réka IV.: Boszorkányperek Magyarországon Szűcsné Fertői Kinga II.: Az osztott tulajdoni rendszer a magyar rendi jogban Takács Árpád lev. V.: Cenzúra a két világháború közötti Magyarországon Takács Csilla II.: Büntetőjogi kodifikációkTakácsné Lakinger Viktória IV.: Bünetőjogi kodifikációk Tarr Dávid IV.: Koncepciós perek kialakulása és alkalmazása a magyar szocialista diktatúra idején Tereminé Takács Anikó IV. Bűntettek és büntetések a középkori Magyarországon Tolnai Katalin lev. III.: Az Internet Európai Uniós és hazai szabályozásaTószegi Renáta Zsuzsanna: II./4. A büntetőjogi kodifikáció fejlődése MagyarországonTóth Andrea: II./1. Az istenítéletek története a középkori Magyarországon Tóth Mónika II/3.: A liberális sajtójogalkotás vázlata Tyukodi Katalin II.: A zálogjog története Utassy Viktória: IV./1. Jog és kultúra (Hoo Nom Seelmann professzor előadása) Vámos Adrienn IV.: Az öröklés jogintézményei a feudális Magyarországon, különös tekintettel a városi polgárok örökésére Varga Klára II.: Királyaink állami bevételekkel kapcsolatos jogi intézkedései az Anjou korban Vargáné Krupa Rozália IV.: Szabadságvesztés-büntetés a középkorban Vass Imréné IV.: A magyar betéti társaság jogtörténeti alakulása Vida Enikő II/19.: Szocializmus, emberi jogok, koncepciós perek

40

Vincze Orsolya Júlia: IV./12. A tüzes vastól a pellengérig – a középkori magyar büntetés-végrehajtás történeti szemszögbőlZsámboki Beatrix IV.: A régi magyar házassági jog és a büntetőjog viszonya Zsigó Anikó IV.: A véleménynyilvánítás szabadság és a sajtóhelyreigazítás intézménye Zsitnyányi Árpád lev. IV.: A Váci Börtön és Fegyház története (alapításától 1930-ig)

SZAKDOLGOZATOK A TANSZÉKEN 1999-2003

1999.

Fazekas Milán: Alkotmányjogi változások Magyarországon 1932-1945Lénárd Balázs: Államellenes bűncselekmények az 1921. évi 3. tc. tükrébenSimó Ágnes: Az esküdtbíráskodás története MagyarországonSzabó Eszter: A közvádlói funkció alakulása a kiegyezés utáni katonai büntetőeljárásokbanThuróczy Tamás: A király nélküli királyság megszületése - Államforma és államfő kérdése 1920-21.

2000.

Bódi Csaba: Vázlat a magyar nemzeti mozgalom kialakulásának történetéhez c. szakdolgozatrólBognár Éva: A magyar-német diplomáciai kapcsolatok története 1920-2000Farkas Ildikó: A második királyvisszatérési kísérlet jogi következményeiFirneisz Miklós: A büntető eljárásjog kodifikációja a XIX. században, az 1896-os Bp. és alapelvei c. szakdolgozatárólFluck Ákos: Rabtabellák 1840 körül a DunántúlonHegedüs Zoltán: A kétkamarás parlament visszaállításának előzményei és az 1926-os felsőházi törvény c. szakdolgozatárólKiss-Jakab János: A Jászkunság, mint kiváltságos kerület. 1238-tól az 1876. évi közjogi rendezésigMag Edit: Kormányzó és jogköre a Horthy-korszak Magyarországán c. szakdolgozatrólParádi Viktor: A „parlamenti őrség” létrejötte, feladatkörének és jogállásának változása 1910-től napjainkig c. szakdolgozatról

2001

Bárány Zoltán esti: A magyar büntetőjogban a büntethetőségi akadályok rendszerének fejlődéseCsorba Krisztina esti A jogi személy elméletének fejlődéstörténeteDeme Edit esti : A kihágási (szabálysértési) jog a magyar jogtörténetbenHambach Bea, Majtényi Bea nap. Koncepciós perek Magyarországon – esettanulmányKovács Róbert esti: A tiltott határátlépés és az embercsempészés bűncselekmények szabályozásának története Magyarországon

41

Ragályi József Róbert: A borhamisítás elleni küzdelem hazánk jogtörténetébenTóth Eszter Zsófia nap Válóperek, mint társadalom- és jogtörténeti forrásbázisok

2002

Ambrus Péter esti: Magyar királyi csendőrség szervezete és működése 1881-től 1919-igBerentz Mónika nap..: Éles fegyverünk: az Államvédelmi HatóságBodócs Krisztián lev: A sajtószabadság érvényesülése Magyarorságon a XIX. században Damu Krisztina esti: A magyar önkormányzati közigazgatás fejlődésének bemutatása a főváros tekintetébenDányi Péter László lev: Büntetőjogi kódex-tervezetek és a Csemegi-kódex Fullér Sára lev: A gyámság és gondnokság honi szabályozása a XIX. századtól napjainkig Fülöp Endre Norbert nap..: A hitelszövetkezetek jogi szabályozásának és joggyakorlatának története a II. világháború időszakáigHunyadi Gábor lev: Erdély közigazgatása 1541-1688 Hunyady Dénes nap..: A magyar polgári igazságszolgáltatás történeti vázlataIrimiás Alíz Éva nap..: Választási etikai kódex a médiábanJuhász István nap..: Boszorkányság és boszorkányperek MagyarországonKovács Andrea nap..: Az értéktőzsde Magyarországon (1864-1948)Kovács Dóra lev: Az állam és az egyház magyarországi elválasztási folyamatának egyik legfontosabb láncszeme: a polgári házasságról szóló 1894. évi 31. Törvény Losits Ferenc lev: Választási rendszer-váltás Mészáros Ágota nap.: A biztosítótársaságok jogi szabályozása a II. világháborúig Mikácsy Péter nap.: A polgári földtulajdon születése a törvények tükrében (Jobbágyfelszabadítás, állami földtehermentesítés)Mikó Sándor lev: Hatalom és bíráskodás viszonyáról (1945-1989): különös tekintettel a négy semmisségi törvényreMikó Zsuzsanna nap..: A magyar népbírósági jog (1945-1949)Németh György nap..: Lelkiismereti és vallásszabadság a szocializmusban a katonai szolgálat megtagadásának szemszögéből a 70-es évek elejétől a rendszerváltásigSallay Gábor esti: A magyar gazdaság és annak jogi története 1945-től napjainkigSimicskó István lev: Minősített időszaki jogalkotás a történeti visszatekintés tükrében Szalai Anita nap..: Az ORTT Panaszbizottsága és döntéseiSzalkai Brigitta lev: Eljegyzés és házasságkötés a katolikus egyházban Szekanecz Noémi lev: A Rajk-per előzményekkel és következményekkelSzőke Szabolcs lev: A magyar háborús bűnösök felelősségre vonásának kérdéseTikászné Pál Mercédesz lev: Bűntettek és büntetések Magyarországon a XVIII. századig Várnai Ágnes Rita lev. IV: Házassági perek Magyarországon a polgári korban

2003.

Ajtony Tímea nap.A válás intézménye a magyar jogalkotásbanAndrelli Szilvia lev. : A házasság felbontásának okai MagyarországonBauer József lev.: A korlátolt felelősségű társaság kodifikációja és kialakuló joggyakorlatának főbb kérdései a két világháború közötti MagyarországonBocsó Erika lev. : A válás intézményének kialakulása a polgári korbanFinta Barbara lev. : Házassági népszokásokGalambos Levente nap.: Eskü a magyar jogbanGosztonyi Gergely nap..: A közszolgálati médiafelügyelet Európában és Magyarországon Györei Péter lev. : A Budapesti Detektívtestület története

42

Horváth Gabriella lev.: A sportigazgatás története hazánkban a kezdetektől napjainkigHorváth Péter lev.: A közraktározás jogi szabályozásának történeteHuszák Katalin lev. : A váci egyházmegye kialakulásaIllés Zsuzsanna lev.: E-kereskedelem kialakulásához vezető út jogi szabályozásaIpasz László lev.: A Budapesti Áru- és Értéktőzsde története 1948-igJánosiné Kovács Kinga lev.: Szellemi felkészítés a reszocializációra Járvás Diána lev.: A magyarországi börtönügy fejlődése a reformkorban Károlyiné Plóza Melinda lev. A középkori házassági vagyonjogKelemen Zsolt lev.: A magyar nyugdíjbiztosítási rendszer jogtörténeteKerémi Beáta lev.: A börtönügy helyzete MagyarországonKirály Beatrix lev. Erdélyi országgyűlésekKisházi Viktória nap. A magyar bírósági szervezet és polgári perjog fejlődése 1000-1848 közöttKovács Györgyi Krisztina lev.: Házassági kötelék a középkori és polgári kori jogalkotás tükrébenKovács Zoltán lev. A Csemegi-kódexKöblös András lev.: A büntető igazságszolgáltatás 1945 és 1956 között MagyarországonKrizsán Mónika lev: Az 1865-68-as országgyűlés és a kiegyezés Lengyel Tímea lev.: A házassági jogÓdor Gabriella nap. Báthory Erzsébet: véres kezű szörnyeteg vagy ártatlan áldozat?Rákóczi János lev.: A totalitárius államrend kialakulásának első szakasza Magyarországon a második világháború utánSchremné Tóth Katalin lev.: A halálbüntetés abolíciójaThürmer Andrea lev.: A magyar büntetés-végrehajtás fejlődése a II. világháború utánTóth Gabriella lev.: A bűncselekmények csoportosításának változásai – különös tekintettel az élet, testi épség és egészség elleni bűncselekményekre – a büntetőjogi kodifikáció története soránTörök Lajos esti: KiegyezésVincze Éva Mária lev.: A közbeszerzési törvényWandraschekné Keresztély Rita lev.: Büntetésekről és a magyarországi fegyintézetek hálózatának kialakulásáról általában

43

4. sz. melléklet

A TANSZÉK OKTATÓI

A TANSZÉK ELSŐ- ÉS TOVÁBBI JOGVISZONYBAN ALKALMAZOTT MUNKATÁRSAI

Dr. Mezey Barna tanszékvezető egyetemi tanár (1953)Bódiné dr. Beliznai Kinga egyetemi adjunktus (1966)Dr. Völgyesi Levente egyetemi tanársegéd (1972)

Dr. Máthé Gábor egyetemi docens (1941)Dr. Révész T. Mihály egyetemi docens (1945), 2001-től az Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tanszékről átkerült a tanszék állományába.Dr. Horváth Attila egyetemi docens (1959), 2004-ig teljes közalkalmazotti jogviszonyban egyetemi adjunktus a tanszéken.Dr. Képes György egyetemi tanársegéd (1973)

(Dr. Pomogyi László egyetemi docens (1959), 2001-től az Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tanszék állományába került át.)

Dr. Tóth Béla könyvtáros (1940)Magyariné Horváth Ágnes (1962) tanszéki előadó

AZ MTA – ELTE JOGTÖRTÉNETI KUTATÓCSOPORT MUNKATÁRSA

Dr. Barna Attila tudományos segédmunkatárs

A KAR TISZTELETBELI TANÁRAI A TANSZÉKEN

Dr. Szádeczky-Kardoss Irma a Kar tiszteletbeli tanáraDr. Szente Zoltán, a Kar tiszteletbeli tanáraDr. Zinner Tibor, a Kar tiszteletbeli tanára

A TANSZÉK MEGHÍVOTT ELŐADÓI

Dr. Csapó Csaba egyetemi adjunktusDr. Föglein Gizella egyetemi docensDr. Kállay István egyetemi adjunktusDr. Kocsák István ügyvéd

44

Dr. Kun Tibor ügyvédDr. Lányi Tamás jogtanácsosDr. Őry Károly ny. főiskolai docensDr. Pap András László főiskolai adjunktusDr. Parádi József főiskolai tanárDr. Pandula Attila egyetemi docensDr. Pálvölgyi Balázs egyetemi tanársegédDr. Sáros Péter ügyvédDr. Sipos Balázs tudományos munkatársDr. Szendrei Géza ügyész

A TANSZÉK JELENLEGI PhD HALLGATÓI

Jelenlegi Ph.D-hallgatókDavidovics Krisztina Ph.D-hallgatóGosztonyi Gergely Ph.D-hallgatóKosza Yvett Ph.D-hallgatóTálas József Ph.D-hallgató

A TANSZÉK PhD HALLGATÓI 1999-2004

Albert Albert főiskolai docens, 2004-ig Ph.D-hallgatóDr. Bakonyi Péter jogtanácsos, 2004-ig Ph.D-hallgatóDr. Bognár Barbara jogtanácsos 2003-ig Ph.D-hallgatóDr. Bódi Csaba osztályvezető2002-ig Ph.D-hallgatóDr. Csere Bálint jogtanácsos 2002-ig Ph.D-hallgatóDr. Füzessyné Maglics Tímea ügyvéd 2004-ig Ph.D-hallgatóDr. Kancz Csaba jogi előadó 2004-ig Ph.D-hallgatóDr. Kovács András 2004-ig Ph.D-hallgatóDr. Marosi Krisztina ügyész 2004-ig Ph.D-hallgatóDr. Stauber Péter jogi előadó 2004-ig Ph.D-hallgatóDr. Torda Eszter ügyvéd, 2004-ig Ph.D-hallgató

45

5. sz. melléklet

A TANSZÉK MUNKATÁRSAINAK PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE

BÓDINÉ BELIZNAI KINGA

Tankönyv, jegyzet

Magyar Alkotmánytörténet (szerk. Mezey Barna), Budapest, Osiris, 1995. [2. kiadás: 1996, 3. kiadás: 1999, 4. kiadás 2002] A feudális állam szervei: (Az országgyűlés, A központi közigazgatás szervei [A királyi tanács]); Az igazságszolgáltatás szervei: (Ügyvédek, Közhitelességi szervezet, Földkönyv); Az egyház; A magyar polgári állam szervei: (A törvénykezés szervei).

Magyar Jogtörténet (szerk. Mezey Barna), Budapest, Osiris, 1996. [2. kiadás: 1999, 3. kiadás: 2003]: Jogfejlődés és jogtörténet: Jog, jogrendszer, jogágak a magyar jogfejlődésben (A jogforrások) [társszerzőként]: Család és házasság az 1848 előtti magyar jogban A magyar magánjog története: (A polgári házasság, család, gyámság és gondnokság, A szocialista családjog fejlődése az 1952. évi IV. törvényig) A magyar büntetőjog története: (A büntetőjog alakulása a szovjet típusú államban)

A magyar állam- és jogtörténet forrásai (szerk. Mezey Barna), Budapest, Osiris, 1998, Monarchia király nélkül (1919-1944): A jog forrásai: Jogalkotás és jogélet: közjog, közigazgatás, magánjog, büntetőjog, törvénykezés [társszerzőként]

Modern állam és képviselet – Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 2. (szerk. Mezey Barna), ideiglenes tananyag, Budapest, 1999 Anglia: Az abszolút monarchia és az alkotmányos monarchia harca a hatalom megszerzéséért, A köztársaság, A restauráció, Az alkotmányos monarchia; Spanyolország és Portugália

Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 2. (szerk. Mezey Barna), ideiglenes tananyag, Budapest, 1999. A népképviseleti választójog: Választások és választási bíráskodás: 1848-1945; Az angol parlament a XVII. században; A köztársasági eszme Magyarországon

Egyetemi jegyzetek

Hungarian Legal History in the 19th

century (angol nyelvű egyetemi jegyzet), Budapest, 1993

Sources of Hungarian Legal History (angol nyelvû egyetemi jegyzet), Budapest, 1993

The first Criminal Code in Hungary: the Csemegi-Code (angol nyelvû egyetemi jegyzet), Budapest, 1994

Könyvfejezet:

A magyar országgyűlés történetének képeskönyve (szerk. Mezey Barna), Budapest, Osiris, 1999.

A fejedelmi Erdély országgyűlése; Az országgyűlés szervezete

Folyóiratcikkek, tanulmányok gyűjteményes kötetben

Jelképek és szertartások a középkori igazságszolgáltatásban (nyomdai munkálatok alatt, várható megjelenés 2003. tavasza az Eckhart Ferenc emlékére megjelenõ tanulmánykötetben, szerk. Mezey Barna)

A házasságtörés és büntetése, In.: Ámor, álom és mámor (szerk.: Szentmártoni Szabó Géza) Budapest, 2002. (különlenyomat) 235-241. o.

Horváth Boldizsár és a bírákra vonatkozó jogalkotás, Vasi Honismereti Közlemények, 1999/1. 25-31. o.

46

A Függetlenségi Nyilatkozat, Jogtudományi Közlöny, 1999/4. 153-157. o.

Szabadságvesztés-büntetés a középkori Magyarországon, különös tekintettel a fejedelmi Erdélyre = Tanulmányok a magyar börtönügy történetébõl (szerk. Bódiné Beliznai Kinga) [Közzéteszi az] ELTE Állam- és Jogtudományi Kara, Magyar Állam-és Jogtörténeti Tanszék, Budapest, Akaprint ny., 1998 /Jogtörténeti Értekezések 22./ 40-55. o.

Entwurf des ersten ungarischen Strafgesetzbuches von 1795 = Strafrechtskodifikation im 18. und 19. Jahrhundert, (szerk. Beliznai Kinga) [Közzéteszi az] ELTE Állam- és Jogtudományi Kara, Magyar Állam-és Jogtörténeti Tanszék, Budapest, Akaprint ny., 1997 /Jogtörténeti Értekezések 21./ 98-104. o.

Sajtórendészeti igazgatás a XIX. századi Európában, Magyar Közigazgatás 1998/1. 34-43. o.

Gefängniswesen in Ungarn und Siebenbürgen im 16-18. Jahrhundert, in: Rechtgeschichtliche Vorträge 7., 1997, 3-8. o.

A velencei városállam, Rubicon, 1997/8. 12-13. o.

A tűzhalál, Rubicon, 1996/6. 10-11. o.

Szabadságvesztés-büntetés a feudális Erdélyben, Börtönügyi Szemle 1995/3. 73-89. o.

Szerkesztői munka

A magyar börtönügy forrásai szerk. Bódiné Beliznai Kinga, [Közzéteszi az] ELTE Állam- és Jogtudományi Kara, Magyar Állam-és Jogtörténeti Tanszék, Budapest, Akaprint ny., 2001 /Jogtörténeti Értekezések 23./ [társszerkesztõként]

Corpus Juris Hungarici CD-ROM, a millenniumi kiadás alapján szerkesztette: Pomogyi László, a Függeléket és a Mellékleteket válogatta és összeállította: Bódiné Beliznai Kinga, KJK-Kerszöv, Budapest, 2000 [társszerkesztõként]

Tanulmányok a magyar börtönügy történetébõl, szerk. Bódiné Beliznai Kinga, [Közzéteszi az] ELTE Állam- és Jogtudományi Kara, Magyar Állam-és Jogtörténeti Tanszék, Budapest, Akaprint ny., 1998 /Jogtörténeti Értekezések 22./

Strafrechtskodifikation im 18. und 19. Jahrhundert, szerk. Beliznai Kinga, [Közzéteszi az] ELTE Állam- és Jogtudományi Kara, Magyar Állam-és Jogtörténeti Tanszék, Budapest, Akaprint ny., 1997 /Jogtörténeti Értekezések 21./ [társszerkesztõként]

47

HORVÁTH ATTILA

Önálló kötetek:

Hitel, In.: Gróf Széchenyi István művei. Előadássorozat születésének 200. évfordulója alkalmából Bp., Széchenyi Alap 1991. 24 p

Fejezetek a szovjet típusú szocializmus magyarországi alkotmánytörténetéből; Közzéteszi az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar. Bp., Szorobán K. Bp., 1992. 2. 88, 2 p. In: Magyar alkotmánytörténet 1. A magyar államfejlődés nagy korszakai

társszerzőként - Völgyesi Levente: Jogtörténeti atlasz Bp., Rejtjel, 1999. 64 p.

A magyar magánjog legfontosabb intézményeinek története (megjelenés alatt)

Tanulmányok:

A jog modernizációjának kezdete, Széchenyi István magánjogi reformkoncepciója, In: Jogtörténeti Értekezések 15., Bp. 1986. 133-147.

Eckhart Ferenc Jogtörténeti Szemle, 1986/1. 92-94.

Fejedelmi találkozó Visegrádon, In.: Jogtörténeti Szemle, 1987. 99-101.

Az 1848-as választások, Ítélet, 1989. március 3-5. o.

A gazdaságot szabályozó jog modernizációja Magyarországon, In: Jogtörténeti Előadások., 2. k. szerk.: Mezey Barna, Bp. 1990. 96-108.

Széchenyi István modernizációs programjának hiteljogi vonatkozásai, In: Magyar Jogászegyleti Értekezések, Bp. 1990. 45-58.

Vargyai Gyula előadása a Jogtörténeti Baráti Körben: „Zárszó kísérlet a Matuska-ügyben” címmel. Bp. Jogtörténeti Szemle 1990/3. 120-121.

Bónis György 1914-1985. (Megemlékezés) In: Jogtörténeti Szemle, 1990. 127-129.

Werbőczy István, In. Eseménynaptár 1991/4. 36-51.

Széchenyi István modernizációs programjának hiteljogi vonatkozásai, In: Jogtudományi Közlöny, 1991/1-2. 34-39.

A hitel híja, In: Rubicon, 1991/5. 29-32.

A tőzsde és a spekuláció In: Rubicon, 1991/9. 20-22.

A tőzsdebíróság intézményének megszervezése Magyarországon, In: Jogtörténeti Szemle 1992./2. 29-39.

Gróf Széchenyi Ferenc, In: Széchenyi Fórum, 1994/5. 1-2.

Széchenyi eszmerendszerének kialakulása, In: Széchenyi Fórum, 1994/6. 1-2.

Széchenyi és a „jogásznemzet”, In: Széchenyi Fórum, 1994/7. 1-2.

A magyar magánjog történeti alapjai (1848-1945) In: Előadásvázlatok a magyar jogtörténet köréből, szerk.: Mezey Barna, Bp. 1995. 128-174.

A magyar kereskedelmi jog története, In: Előadásvázlatok a magyar jogtörténet köréből (szerk.: Mezey Barna) Bp. 1995. 175-217.

A közigazgatás, In: Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey Barna) Bp., 1995. 269-299.

A közigazgatás szervei In: Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey Barna) Bp., 1995. 304-328.

A nyilas diktatúra (1944) In: Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey Barna) Bp. 1995. 355-358.

A szovjet típusú államberendezkedés Magyarországon In: Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey Barna) Bp. 1995. 359-371.

A jogtörténetírás és a jogtörténet oktatása In: Magyar jogtörténet (szerk.: Mezey Barna) Bp. 1996. 49-59.

A jogtörténetírás és a jogtörténet oktatása In: Magyar jogtörténet (szerk.: Mezey Barna) Bp. 1996.

48

Magánjogi jellegű intézmények az Árpád-házi királyok korában In: Magyar jogtörténet (szerk.: Mezey Barna) Bp. 1996. 65-72.

A magyar polgári magánjog történeti alapjai (1848-1945) In: Magyar jogtörténet (szerk.: Mezey Barna) Bp. 1996. 111-148.

A kereskedelmi jog története, In: Magyar jogtörténet (szerk.: Mezey Barna) Bp. 1996. 149-183.

A szovjet típusú átalakulás hatása a polgári jogra az 1959. évi IV. törvényig In: Magyar jogtörténet (szerk.: Mezey Barna) Bp. 1996. 192-201.

A polgári eljárások szovjet modellje Magyarországon (1945-1954) In: Magyar jogtörténet (szerk.: Mezey Barna) Bp. 1996. 395-400.

GULAG-ok. A sztálinizmus és a büntetés-végrehajtás, Rubicon, 1996/6. 32-34.

Széchenyi István a pozsonyi országgyűléseken I-II. Széchenyi Fórum, 1996/3-5. 1-2.

Az egyházjog In: Magyar alkotmánytörténet. Szerk.: Mezey Barna, Bp., Osiris 1996. 180-185.

Sztálin és Rákosi állama, Rubikon 1998. 5-8 p.

Magyarország nádora 1848-ban, Széchenyi Fórum 1998/2. 1-2 p.

Széchenyi és az 1848-as áprilisi törvények /Széchenyi Fórum 1998/4-5./ 1-2 p.

Az 1848-as törvények magánjogi reformjai In: Forradalom vagy reform? Tanulmányok az 1848-49-es szabadságharc állam- és jogtörténetéről. Bp. Szent István Társulat, 1999. 139-147.

A magyar magánjog átalakítása 1848-ban. Nemzeti hagyományok és a modernizáció kérdése In: Jogtudományi Közlöny, 1999/6. 253-256.

A trianoni békediktátum In: Ítélet, 2000. június 3-5. o.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc, In: Ítélet, 2000. október 3-5. o.

Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok In: Rubicon, 2001.

Werbőczy István: Tripartitum (Hármaskönyv) In.: Magyar könyvek - Magyar századok, Bp. Tarsoly kiadó 2001. /megjelenés alatt/

Különös ismertetőjelek In: Collega 2001

Szerkesztés

(közreműködőként) Büntető eljárásjogi szemelvénygyűjtemény, I. k. 1819-1867. Összeáll.: Horváth Attila-Mezey Barna (Szerk.: Révész Tamás Mihály) Közzéteszi az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar. Bp. Tankönyvk. soksz. Bp. 1990. 312 p.

(szerkesztőként) Forradalom vagy reform? Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc állam- és jogfejlődéséről. Főszerk.: Horváth Attila. Közreadja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és államtudományi Kara. Bp. Szt. István Társ. 1999. 174 p. /A Pázmány Pódium kiadványai/ Német kiv.

(közreműködőként) Magyar jogtörténet forrásai. Szemelvénygyűjtemény, Szerkesztette: Mezey Barna Bp. Osiris 1997. 712 o.

(közreműködőként) Magyar jogtörténet forrásai. Szemelvénygyűjtemény, Szerkesztette: Mezey Barna Bp. Osiris 2000. 827 o.

Könyvismertetések

Oroszországi törvényhozás X-XX. században, Állam és Jogtudomány, 1987-88/1-2.

Der Szekler wird es Bereuen: György Bözödi: Székely bánja, In: Jogtörténeti Szemle, 1990.

Ladányi Erzsébet: Az önkormányzat intézményei és elméleti alapvetése az európai és hazai városfejlődés korai szakaszában. Bp. 1996. Márton Áron könyvkiadó című könyvéről In:Turul 1998.

49

Bibliográfia

A Magyar Jogászegyleti Értekezések bibliográfiája (1881-1943) Bp. 1984. 44 p. Állam- és jogtörténeti bibliográfiák 11.

50

KÉPES GYÖRGY

Monográfia

A tökéletesebb unió: az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya. Jogtörténeti Értekezések 30. Gondolat Kiadói Kör, Bp. 2003. 176 o.

Tankönyv, jegyzet

(– Mezey Barna – Szente Zoltán): Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet (közreműködőként: USA, Oroszország és Dánia alkotmánytörténetéről szóló fejezetek) Osiris Kiadó, Bp. 2003.

A magyar parlamentarizmus történeti tendenciái. In: Előadásvázlatok a parlamentarizmus-történet köréből, ELTE ÁJK Bp. 1998: 119-127.

Az amerikai modell. In: Előadásvázlatok a parlamentarizmus-történet köréből, ELTE ÁJK Bp. 1998: 129-144.

(– Bódiné Beliznai Kinga – Mezey Barna – Szente Zoltán): Modern állam és népképviselet (Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet 2.) ELTE ÁJK Bp., 2000. 260 o.

Fordítás

INNES, Brian: A kínzás és kínvallatás története. Ford.: Képes György. Canissa Kiadó, Nagykanizsa, 2001.

Tanulmányok:

Az amerikai állammodell – az Egyesült Államok alkotmányának alapelvei. In: Rubicon történelmi folyóirat 8/1997: 38-44.

Az 1848-as forradalom törvényalkotása és a magyar parlamentarizmus. In: Jogtudományi Közlöny 4/1998.

Amerikai hatások Kossuth, valamint az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc alkotmányjogi gondolkodásában. In: Jogtudományi Közlöny 4/1999: 159-163.

A megtévesztő reklám. In: Cég és Jog 4/2000: 28-31.

Közüzemi szolgáltatók esetei a Versenytanáccsal. In: Cég és Jog 11-12/2000: 31-34.

Adalékok az USA Kongresszusának történetéhez és működéséhez. Viták és nyilvánosság a plenáris ülésen. In: Plenáris ülés. 2. r. Országgyűlés Kiadványa, Bp. 2003: 307-317.

Törvények és alkotmányosság az Egyesült Államokban. In: Jogtörténeti Szemle 1/2003: 2-11.

Unió Amerikában – Unió Európában. In: Eckhart Emlékkönyv. Jogtörténeti Értekezések 28. Gondolat Kiadói Kör, Bp. 2003: 161-189.

Amerikai hatások a centralisták politikai és jogi gondolkodásában. In: Jogtörténeti Szemle 2004. (megj. alatt)

Szemlecikk, recenzió

Sári János: A hatalommegosztás (recenzió). In: Jogtudományi Közlöny 4/1997.

Oliver Wendell Holmes, a gyakorló jogász és realista jogfilozófus, Huszonegy kulturális folyóirat, Bp. 4/2001

Jogtörténeti kalandozás a "kitalált" Frank Birodalomban. In: Rubicon történelmi folyóirat, Bp. 5/2003: 35-37.

Die unendliche Geschichte: „Kitalált középkor”. In: Jogtörténeti Szemle 4/2003: 46-47.

Egyéb

Választások és eredmények Magyarországon (1945-47), MTI sajtóközlemények (háttéranyag) 1998.

51

MÁTHÉ GÁBOR

Könyvek, tananyagok, jegyzetek

A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása. 1867-1875. [Kandidátusi értekezés.] Bp. [Gépirat], 1977. 392 p. 74 t. Bibliogr. a jegyzetekben.

Die Entwicklung der städtischen und regionalen Verwaltung in der letzten 100 Jahren in Mittel- und Osteuropa. Internationale Rechtshistoriche Konferenz, Budapest, 1977. September 12-15. Bd. 1. Nationalreferate. Red. Kovács Kálmán. (Mitarb.) Bp. ELTE Soksz. 1978. 302 p. Bibliogr. a fejezetek végén és a jegyzetekben.

Die Entwicklung der städtischen und regionalen Verwaltung in der letzten 100 Jahren in Mittel- und Osteuropa. Internationale Rechtshistoriche Konferenz, Budapest, 1977. September 12-15. Bd. 2-3. Red. Kovács Kálmán. (Mitarb.) Bp. ELTE Soksz. 1979. 419, 354 p. Bibliogr. a fejezetek végén és a jegyzetekben.

Acta Academiae Administrationis Rei Publicae. Tomus 1. [Az Államigazgatási Főiskola actái. 1. köt. Tanulmánykötet.] Szerk. biz. eln. Kelemen Ferenc. (Fel. szerk.) [Közzéteszi az] Államigazgatási Főiskola. Bp. MTA KESZ Soksz. 1981. 264 p. Bibliogr. a jegyzetekben. Orosz és német vagy angol kiv.

- Csizmadia Andor - Nagy Endre: Magyar közigazgatástörténet. [Főiskolai jegyzet.] (Szerk.) [Közzéteszi az] Államigazgatási Főiskola. Bp. Államigazg. Főisk. háziny. [soksz.] 1982. 186 p. Bibliogr. 177-181.

A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása. 1867-1875. Bp. Akad. K. 1982. 239, [2] p. Bibliogr. a jegyzetekben.

Acta Academiae Administrationis Rei Publicae. Tomus 2. [Az Államigazgatási Főiskola actái. 2. köt. Tanulmánykötet.] Szerk. biz. eln. Kelemen Ferenc. (Fel. szerk.) [Közzéteszi az] Államigazgatási Főiskola. Bp. MTA KESZ Soksz. 1983. 288 p. Bibliogr. a jegyzetekben. Orosz és német vagy angol kiv.

A magyar közigazgatási irodalom válogatott bibliográfiája. 1827-1944. Összeáll. Hernádi László Mihály. (Szerk.: - Kovács Kálmán - Hernádi László Mihály) [Közzéteszi a] KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat - MTA Jogtörténeti Kutatócsoport. Bp. Stat. K. [soksz.] 1983. 647 p.

Acta Academiae Administrationis Rei Publicae. Tomus 3. [Az Államigazgatási Főiskola actái. 3. köt. Tanulmánykötet.] Szerk. biz. eln. Kelemen Ferenc. (Fel. szerk.) [Közzéteszi az] Államigazgatási Főiskola. Bp. MTA KESZ Soksz. 1985. Bibliogr. a jegyzetekben. Orosz és német vagy angol kiv.

A magyar állam szervei. 1944-1950. [1. köt.] A-M. [2. köt.] N-Z. Szerk. biz. eln. Vörös Károly. Főszerk. Boreczky Beátrix. (Szerk. - Müller Veronika - Vass István, G.) Készült az Új Magyar Központi Levéltárban. Bp. Közgazd. és Jogi K. 1985. 503, 507-863. p.

A közigazgatási büntetőbíráskodás fejlődése az utolsó 100 évben. Tanulmánykötet. - Entwicklung der Verwaltungsstrafgerichtsbarkeit in den vergangenen 100 Jahren. Sammelband. (Szerk.: - Révész Tamás) Bp. IM. Bv. Háziny. [soksz.] 1986. [1988.] 483 p. /Igazságügyi Minisztérium Tudományos és Tájékoztatási Főosztály kiadványai 17./ Bibliogr. a jegyzetekben. Váltakozva német, francia és orosz nyelven.

A szabálysértési jog továbbfejlesztésének elméleti megalapozása. (Szerk.: - Szabó András) [Közzéteszi a] Magyar Tudományos Akadémia Államtudományi Kutatások Programirodája. Bp. OMIKK háziny. [soksz.] 1987. 285 p. Bibliogr. a jegyzetekben.

Bittó Márta - Mészáros József-Papp László: Közigazgatási büntetőjog. A büntetőjog alapjai. Szabálysértési jog. Főiskolai tankönyv. (Szerk.) Bp. Tankönyvk. [soksz.] 1988. 524, [4] p.

Csizmadia [Andor] - Nagy [Endre]: Magyar közigazgatástörténet. [Főiskolai jegyzet.] (Szerk.) [Közzéteszi az] Államigazgatási Főiskola. [Utánny.] Bp. Államigazg. Főisk. háziny. [soksz. 1989.] 186 p. Bibliogr. 177-181.

Csizmadia [Andor] - Nagy [Endre]: Magyar közigazgatástörténet. [Főiskolai jegyzet.] (Szerk.) [Közzéteszi az] Államigazgatási Főiskola. Átdolg. kiad. Bp. Államigazg. Főisk. háziny. [soksz.] 1990. [6], 151 p.

Emlékülés gróf Széchényi István születésének évfordulója alkalmából. Budapest, 1990. szept. 3. (Szerk.) Bp. Unió, 1990. 58 p. /Magyar Jogászegyleti értekezések. Ú.F. 2./

Jogrendszerünk a XX. század végén. Siófoki jogász napok. 1990. máj. 4-6. Tanulmánykötet. (Szerk.) Bp. MJE, 1990. 384 p. /Magyar Jogászegyleti értekezések. Ú.F. 1./

52

Szabálysértési jog. Jogszabálygyűjtemény. Összeáll. és jegyz. - Felméry Imre - Mészáros József - Papp László. [Lezárva:] 1991. szept. 30. [Bp.] Unió K. 1991. 349, [2] p.

Freedom of information towards open governments in the new democracies. Speeces from the conference 4-7 May 1992, Budapest. Ed. Péterfalvi Attila. (Ed. of the serial) Publ. School of Public Administration. Bp. ny. n. 1992. 98 p. /Studies on public administration and law 1./ Bibliogr. a jegyzetekben.

Magyar jogászgyűlés. Siófok. 1992. ápr. 24-26. (Szerk.) [Közzéteszi a] Magyar Jogász Egylet. Bp. Bv Kei ny. 1992. 319 p. Bibliogr. a jegyzetekben.

Tanulmányok a kincstári vagyonról és kezeléséről. [Konferencia. Budapest, 1991. nov. 29-30.] Szerk. és előszó Lőrincz Lajos. (Sorozatszerk.) [Közzéteszi az] Államigazgatási Főiskola. Bp. Államigazg. Főisk. Háziny. 1992. 112 p. /Studies on public administration and law 2./ Bibliogr. a jegyzetekben.

Theorie und Institutionsystem der Gewaltentrennung in Europa. Mitteleuropäische Rechtshistorikerrunde. I. Konferenz. Veszprém, 15-18. September 1992. (Hrsg.) [Publ.] Budapest University Association - School of Public Administration. Bp. Államigazg. Főisk. Druck. 1993. 341 p. /Studies on public administration and law 4./ A tanulmányok váltakozva angol és német nyelven.

Szabálysértési jog. Jogszabálygyűjtemény. Összeáll. és jegyz. - Felméry Imre - Mészáros József - Papp László. [Utánny. Lezárva:] 1994. jan. 1. [Bp.] Unió K. 1994. 349, [2] p.

Degré Alajos emlékkönyv. (Szerk. - Zlinszky János) [Bp.] Unió K. 1995. 333 p. Bibliogr. egyes tanulmányok végén és a jegyzetekben.

A magyar közszolgálat. Közigazgatási szakemberképzés a XX. században. [Tanulmánykötet.] (Sorozatszerk.) [Közzéteszi az] Államigazgatási Főiskola. Bp. Államigazg. Főisk. háziny. 1995. [1996.] 157 p. /Studies on public administration and law 3./ Bibliogr. a jegyzetekben.

Die Entwicklung der österreichisch-ungarischen Strafrechtskodifikation im XIX-XX. Jahrhundert. (Hrsg.: - Ogris, Werner) [Bp.] Unió, [1996.] 269 p. Bibliogr. a jegyzetekben.

A magyar jog múltja, európai jogharmonizáció, jogunk modernizálása. Tudományos konferencia a Millecentenárium alkalmából a Parlament kongresszusi termében. 1996. márc. 8. (Szerk.) [Közzéteszi a] Magyar Jogász Egylet. Bp. Duna-Mix ny. 1996. 127 p. /Magyar Jogászegyleti értekezések Ú.F. 3./

Államigazgatási Főiskola. 1977-1997. Összeáll. a Jubileumi Munkabizottság. (Eln.) Titk. Ispán Klára. Bp. Unió K. 1997. 272 p.

Tizedik jogász vándorgyűlés. [Sopron, 1997. máj. 29-30.] (Szerk.) [Közzéteszi a] Magyar Jogász Egylet. Bp. Duna-Mix ny. 1997. 212, [2] p.

Tizenegyedik jogász vándorgyűlés. [Gyula, 1997. okt. 17-18.] Plenáris ülés. Az ombudsman intézménye és működésének tapasztalatai. (Szerk.) Bp. MJE, 1997. 206 p.

Negyedik magyar jogászgyűlés. 1998. (Szerk.) [Közzéteszi a] Magyar Jogász Egylet. Bp. MJE, 1998.

Csizmadia Andor - Nagy Endre: Magyar közigazgatástörténet. [Egyetemi jegyzet.] (Szerk.) [Közzéteszi a] Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Államigazgatási kar. Átdolg. kiad. Utánny. Bp. BKÁE Államigazg. Kar. háziny. [2000.] [6], 151 p.

Die Elemente ungarischen Verfassungsentwicklung. Studien zum Millennium. (Hrsg. - Mezey Barna) [Bp.] ny. n. 2000. 82 p.

The Hungarian state. Thousand years in Europe. (Ed. - Gergely András) Assist. ed. Elsässer Klaudia. Forew. Mádl Ferenc. Bp. Korona Publ. 2000. 576 p. Bibliogr. 481-489.

Közigazgatási tanulmányok. Szerk. Egedy Gergely. (Sorozatszerk.) Kiad. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Karának Tudományos Bizottsága. Bp. BKÁE Államigazg. Kar ny. 2000. 179 p. /Studies on public administration and law 5./ Bibliogr. a jegyzetekben.

Európai integráció – regionális politika. Tanulmányok. „Magyar köztisztviselők felkészítése az EU csatlakozásra.” TEMPUS– 14180 – 1999. (Szerk. és előszó) [Közzéteszi a] Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Államigazgatási Kar. Bp. ny. n. 2001. 203 p.

Közélet és kommunikáció. Közigazgatási tanulmányok. Szerk. Jenei Ágnes. (Sorozatszerk.) Kiad. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Karának Tudományos Bizottsága. Bp. BKÁE Államigazg. Kar ny. 2001. 107 p. /Studies on public administration and law 6./ Bibliogr. az egyes tanulmányok végén.

53

Von den Ständeversammlungen bis zum parlamentarischen Regierungssystem in Ungarn. Studien zur Parlamentarismusgeschichte. (Hrsg. -Mezey Barna) Eötvös Loránd-Universität, Juristische Fakultät – International Commission for the History of Representative and Parliamentary Intitutions Bp. - Graz, ny. n. 2001. 153 p. /Bibliotheca iuridica. Acta congressuum 1./ Bibliogr. szöveg között.

Dezső Márta - Nagyné Szegvári Katalin - Rytkó Emília: A választójog. (Szerk.) [Bp.] Press Publica K. [2002.] 128 p. /Változó világ. Jog 50./ Bibliogr. 127.

Von dem Vormärz bis zum 20. Jahrhundert. Tradition und Erneuerung in der ungarischen Rechtsentwicklung. Studien zu den Reformen in den 19-20. Jahrhunderten. (Hrsg. - Mezey Barna) Eötvös Loránd Universität, Juristische Fakultät - Ungarische Akademie der Wissenschaften, Rechtshistorische Unterkommission. Bp. - Würzburg, ny. n. 2002. 111 p. /Bibliotheca iuridica. Acta congressuum 8./ Bibliogr. szöveg között.

Tanulmányok

A jogegyenlőség és törvény előtti egyenlőség kérdései a reformkorban. In: A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának actái. 10. köt. [A címlapon: Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Tomus 10.] Szerk. a Kar Tudományos és Módszertani Bizottsága. Bp. Tankönyvk. 1968. 341-361. p.

A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869:IV. tc. létrejötte és jelentősége a dualizmus jogrendszerében. In: Gazdaság- és Jogtudomány, 1969. 3. sz. 134-159. p.

A közigazgatás demokratikus átalakulása Fejér megyében 1944-[19]45-ben. In: Állam- és Igazgatás, 1970. 4. sz. 312-317. p.

Székesfehérvár szabad királyi város közigazgatásának kérdései 1848-1849-ben. In: A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának actái. 13. köt. [A címlapon: Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Tomus 13.] Szerk. a Kar Tudományos és Módszertani Bizottsága. Bp. Tankönyvk. 1971. 281-288. p.

A bírói felelősség és a bírákra vonatkozó főbb rendelkezések törvényi szabályozása a dualizmus első éveiben. In: A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának actái. 14. köt. [A címlapon: Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Tomus 14.] Szerk. a Kar Tudományos és Módszertani Bizottsága. Bp. Tankönyvk. 1972. 175-187. p.

Előadások a jogtörténet módszertani kérdéseiről. In: Jogtudományi Közlöny, 1972. 7. sz. 336-338. p.

Révész Tamás: Az esti- és levelező tagozatú oktatás fejlődése az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1945-1970. Bp. ELTE Soksz. 1972. 70 p. /Jogtörténeti értekezések 3./ Angol és német kiv.

Die Fragen der Kompetenzregelung zwischen der Verwaltung und dem Justizwesen in den ersten Jahren des Dualismus in Ungarn. In: Verwaltungshistorische Studien. Bd. 1. Konferenz über Verwaltungsgeschichte. Pécs – Siklós, [18-20] Mai 1972. Pécs, Soksz. 1972. 163-191. p.

A közigazgatás és az igazságszolgáltatás hatásköri rendezésének kérdései a dualizmus első éveiben. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. 5. [köt. Közzéteszi a] Tolna megyei Tanács Levéltára. Szerk. K. Balog István. Szekszárd, Szekszárdi ny. 1974. 353-370. p.

A sajtóesküdtszéki eljárás szabályozása a kiegyezést követően Magyarországon. In: Levéltári Szemle, 1974. 1. sz. 50-60. p.

A szőlőbirtok utáni tartozások megváltására vonatkozó eljárás az ideiglenes vegyesbírósági gyakorlatban. In: A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának actái. 16. köt. [A címlapon: Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Tomus 16.] Szerk. a Kar Tudományos Bizottsága. Bp. Tankönyvk. 1974. 343-355. p.

Verfahren bezüglich der Ablösung der Leistungen nach dem Weingartenbesitz in der Praxis der provisorischen gemischten Gerichtes. In: Rechtsgeschichtliche Studien zum Zivilrecht. Hrsg. Kovács Kálmán. Bp. ELTE Soksz. 1974. 107-133. p. /Jogtörténeti értekezések 6./

Probleme der Katheder für Landwirtschaft-Genossenschaftsrecht. [A XII. magyar-csehszlovák jogtörténeti konferencián - Smolenice, 1971. nov. 2-4. – elhangzott referátum.] In: Acta Facultatis Juridicae Universitas Comeniana. 1975.

Deák Ferenc emlékének törvénybeiktatása. [1876. évi III. tv.] In: Tanulmányok Deák Ferencről. Zalai gyűjtemény. 5. [köt.] Zalaegerszeg, Zalai ny. 1976. 369-378. p.

54

L’enseignement du droit aux cours du soir de l’Université de Budapest. In: Právniczká vzdelanost’ na Slovensku. 1848-1971. Bratislava, Slovenské Pedagogické Nakl. 1976. 113-128. p. /Acta Facultatis Juridicae Universitas Comeniana./

A gazdaság irányításának kormányzati szerve (1945-1949). In: A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának actái. 18. köt. [A címlapon: Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Tomus 18.] Szerk. a Kar Tudományos és Módszertani Bizottsága. Bp. Tankönyvk. 1976. 363-376. p.

Regelung des Schwurgerichtsverfahrens bei Pressedelikten in Ungarn nach dem Ausgleich. In: Etudes d’histoire du droit pénal. Zeszty naukowe Universitetu Jagiellonskiego. No. 411. Pracze prawnicze. Zeszty 73. Warszawa – Kraków, Panstwo Wyd., Naukowe. 1976. 137-159. p.

Regierungsorgan der Wirtschaftslenkung in Ungarn. 1945-1949. In: Vznik a vyvoj socialistického práva. 2. Cast. Ed. By K. Maly. Praha, Vytiskla Severografia, 1976. 251-260. p.

Az ideiglenes vegyesbírósági szervezet (1869-1871.) In: A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának actái. 20. köt. [A címlapon: Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Tomus 20.] Szerk. a Kar Tudományos Bizottsága. Bp. Tankönyvk. 1977. 223-234. p.

A városi és regionális igazgatás fejlődése Közép- és Kelet-Európában. Nemzetközi jogtörténettudományi konferencia. In: Állam- és Jogtudomány, 1978. 3. sz. 453-459. p.

Ausbildung der ungarischen bürgerlichen erstinstanzlichen Gerichtsorganisation. In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio iuridica. Tomus 20. 1978. Red. Commissio scientitae. Bp. Állami ny. 1979. 101-125. p.

A Curia szerepe a törvényelőkészítésben; adalékok a kodifikáció szervezetéhez (1867-1875). In: A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának actái. 21. köt. [A címlapon: Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Tomus 21.] Szerk. a Kar Tudományos Bizottsága. Bp. Tankönyvk. 1979. 283-297. p.

Zur Frage der Aufsicht über die Städte. 1870-1937. In: Die Entwicklung der städtischen und regionalen Verwaltung in der letzten 100 Jahren in Mittel- und Osteuropa. Intenationale Rechtshistoriche Konferenz, Budapest, 1977. September 12-15. Bd. 3. Red. Kovács Kálmán. Mitarb. Máthé Gábor. Bp. ELTE Soksz. 1979. 195-216. p.

A magyar büntetőgyakorlat általános jellemzése. 1861-1878. Hozzász. Degré Alajos azonos c. előadásához. In: A magyar büntető törvényhozás 100. éve c. nemzetközi tudományos konferencia előadásai és hozzászólásai. [Közzéteszi a] Magyar Jogász Szövetség. Bp. IM Bv. Háziny. 1979. 181-186. p. /Jogász szövetségi értekezések 2./

A burzsoá törvénykezési reform változó javaslatai. In: Jogtörténeti tanulmányok. 4. köt. Szerk. Csizmadia Andor. Társszerk. Pecze Ferenc. Bp. Közgazd. és Jogi K. 1980. 201-217. p.

A miniszterelnökségi államtitkári intézmény. In: Jogtörténeti tanulmányok. Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára. Szerk. Ádám Antal - Benedek Ferenc - Szita János. Kiad. a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara. Pécs, Pécsi Szikra ny. 1980. [1981.] 259-271. p. /Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata 95./

Die rechtsgeschichtliche Lehre als theoretisch-politische Grundlage für die Ausbildung sozialistischer Juristen. In: Internationale Konferenz für Rechtsgeschichtswissenschaft. Protokollbd. 1. Red. H. Schröder. Hrsg. Humboldt-Universität zu Berlin, Sektion Rechtswissenschaft. Berlin, 1980. 68-80. p.

A szabálysértésről általában. 1. r. I. fej.: A szabálysértés intézményének kialakulása. In: Szabálysértési jog. [Főiskolai jegyzet. Összeáll.] - Mészáros József - Moldoványi György - Papp László. Szerk. Papp László. [Közzéteszi az] Államigazgatási Főiskola. Bp. Háziny. [soksz.] 1980. 9-19. p.

A szabálysértésről általában. 1. r. II. fej.: Az európai szocialista országok szabálysértési jogalkotásának jellemzői. In: Szabálysértési jog. [Főiskolai jegyzet. Összeáll.] - Mészáros József - Moldoványi György - Papp László. Szerk. Papp László. [Közzéteszi az] Államigazgatási Főiskola. Bp. Háziny. [soksz.] 1980. 20-29. p.

A szabálysértésekre vonatkozó általános szabályok. 2. r. I. fej.: Alapvető rendelkezések. In: Szabálysértési jog. [Főiskolai jegyzet. Összeáll.] - Mészáros József - Moldoványi György-Papp László. Szerk. Papp László. [Közzéteszi az] Államigazgatási Főiskola. Bp. Háziny. [soksz.] 1980. 33-43. p.

A szabálysértésekre vonatkozó általános szabályok. 2. r. II. fej.: A szabálysértési felelősségre vonás akadályai.

55

In: Szabálysértési jog. [Főiskolai jegyzet. Összeáll.] -Mészáros József - Moldoványi György - Papp László. Szerk. Papp László. [Közzéteszi az] Államigazgatási Főiskola. Bp. Háziny. [soksz.] 1980. 43-53. p.

A szabálysértésekre vonatkozó általános szabályok. 2. r. III. fej.: A szabálysértés kifejlődésének szakaszai. In: Szabálysértési jog. [Főiskolai jegyzet. Összeáll.] -Mészáros József - Moldoványi György - Papp László. Szerk. Papp László. [Közzéteszi az] Államigazgatási Főiskola. Bp. Háziny. [soksz.] 1980. 53-54. p.

Szabálysértési jog. [Főiskolai jegyzet. Az egyes fejezeteket írta:] - Mészáros József -Moldoványi György - Papp László. Szerk. Papp László. [Közzéteszi az] Államigazgatási Főiskola. Bp. Háziny. [soksz.] 1980. 315 p.

Bíráskodás a közigazgatásban. In: A magyar politikai és jogi gondolkodás történetéből. XVIII-XIX. század. Szerk. Kovács Kálmán. [Közzéteszi az] Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék. Bp. ELTE Soksz. 1982. 73-86. p. /Jogtörténeti értekezések 12./

Az Igazságügyi Minisztérium történetéből. 1867-1871. 1. [r.] In: Jogpolitika, 1982. 3. sz. 12. p.

Az Igazságügyi Minisztérium történetéből. 1867-1871. 2. [r.] In: Jogpolitika, 1982. 4. sz. 15. p.

Bewertung der minder schweren Handlungen und das gefährdenden Verhaltens (Übertretungen) in der ungarischen bürgerlichen Rechtsentwicklung. In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio iuridica. Tomus 25. 1983. Red. Commissio scientitae. Bp. Állami ny. 1983. [1985.] 115-137. p.

A "bírói hatalom" szervezetének reformtervei. In: Összehasonlító jogtörténet. Bolgár Elek-emlékkönyv. Szerk. Horváth Pál - Révész T[amás] Mihály. Bp. Akad. K. 1983. 137-148. p.

A polgári szociálpolitika és a szociális igazgatás viszonya. In: Az állami és jogintézmények változásai a XX. század első felében Magyarországon. Szerk. Kovács Kálmán. Bp. MTA KESZ Soksz. 1983. 77-87. p. /Az ELTE Magyar Jogtörténeti Tanszékének kiadványai./ /Jogtörténeti értekezések 13./

Die Entwicklung der Rechtsetzung von Übertretungen in Ungarn. In: Hungarian-Finnish Penal Law Seminary on petty offence. Bp. 1984. 4-14. p.

A kihágás megítélése a magyar jogfejlődésben. 1843-1968. In: Magyar-finn büntetőjogi szeminárium a szabálysértésekről. Budapest, 1983. szept. 5-8. Szerk. Fehér Lenke. [Közzéteszi] A közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos vizsgálata c. Országos Kutatási Főirány Koordináló Tanácsa. Bp. ny. n. [soksz.] 1984. 3-11. lev.

Das Verhältnis zwischen der ungarischen bürgerlichen Sozialpolitik un der sozialen Vewaltung. In: Die Entwicklung der rechtlichen Stellung der Arbeitklasse im Kapitalismus Univerzita Karlova Praha, 1984. 153-158. p.

Felhatalmazás és rendeleti kormányzás. 1944-1949. In: A jogalkotás és a jogalkalmazás egyes kérdései Magyarországon. 19-20. század. [Szerk. Kovács Kálmán. Közzéteszi] az ELTE Magyar Jogtörténeti Tanszék. Bp. ELTE Soksz. 1986. [1987.] 161-171. p. /Jogtörténeti értekezések 15./

A magyar jogfejlődés jellemző vonásai. 1944-1949. In: Jogtörténeti Szemle, 1986. 1. sz. 51-55. p.

Szabó András: A szabálysértési jog problémáiról. In: Belügyi Szemle, 1986. 7. sz. 18-23. p.

Szabó András: A szabálysértési jogterület összefoglaló elemzése. In: A szabálysértési jogterület. Tanulmánykötet. Szerk. Nigriny Elemér. [Bp.] IM. Bv. Háziny. [soksz.] 1986. 477-490. p. /Igazságügyi Minisztérium Tudományos és Tájékoztatási Főosztály kiadványai 13./

Von der Übertretung bis zur Ordnungswidrigkeit - Entwicklung des Rechtsinstituts in Ungarn. In: A közigazgatási büntetőbíráskodás fejlődése az utolsó 100 évben. Tanulmánykötet. - Entwicklung der Verwaltungsstrafgerichtsbarkeit in den vergangenen 100 Jahren. Sammelband. (Szerk. - Révész Tamás) Bp. IM. Bv. Háziny. [soksz.] 1986. [1988.] 84-93. p. /Igazságügyi Minisztérium Tudományos és Tájékoztatási Főosztály kiadványai 17./

Characterzüge der ungarischen Rechtsentwicklung. 1944-1949. In: Vznik a vyvoj socialistického státu a práva. Universzita Karlova Praha. 1987. 209-221. p.

Institutionsgeschichte der Gegenwart. In: Zu den gegenwärtigen rechtsgeschichtlichen Forschungen. Internationales Rechthistorisches Kolloquium. [Balatonföldvár, 1986. Oktober 13-16.] Bp. ELTE, 1987. 150-156. p. /Rechtsgeschichtliche Abhandlungen 16./ Az előadások szövege váltakozva angol, német és francia nyelven.

56

Szabó András: A szabálysértési jogterület kodifikálása. - Prekoncepció. In: A szabálysértési jog továbbfejlesztésének elméleti megalapozása. (Szerk. - Szabó András) [Közzéteszi a] Magyar Tudományos Akadémia Államtudományi Kutatások Programirodája. Bp. OMIKK Háziny. [soksz.] 1987. 5-29. p.

A kihágás intézménye. 1. r. In: Állam- és Igazgatás, 1988. 8. sz. 673-683. p.

A kihágás intézménye. 2. r. In: Állam- és Igazgatás, 1988. 9. sz. 804-818. p.

Megoldhatatlan-e a szabálysértési felelősség? In: Ügyészségi Értesítő, 1988. 4. sz. 11-16. p.

Szabó András: A szabálysértési jogterület kodifikálása. Prekoncepció. In: Állam- és Igazgatás, 1988. 10. sz. 865-876. p.

Die Aufteilung des Ius Puniendi in der Kodifikation der bürgerlichen Zeit. In: Velké Kodifikace I. Univerzita Karlova, Praha. 1989. 23-32. p.

Zur Aus- und Weiterbildung von Fachkarden für die staatliche Verwaltung in der Volksrepublik Ungarn. In: Gesellschaftliche Anforderungen an die Aus- und Weiterbildung von Kadern für den sozialistische Staatsapparat. Kollokviums. Protokollbd. 2. Potsdam, 1989. 34-41. p.

Észrevételek az alkotmány szabályozási elveiről. In: Az alkotmány alapelvei. Fel. szerk. Kilényi Géza. Szerk. Hajdók Zsolt - Máté Jánosné. Kiad. az Építésgazdasági és Szervezési Intézet. [Bp.] Pécsi Szikra ny. [1989.] 46-49. p. /Alkotmányjogi füz. 1./

Megoldhatatlan-e a szabálysértési felelősség? In: Belügyi Szemle, 1989. 2. sz. 3-9. p.

Megoldhatatlan-e a szabálysértési felelősség? In: Jogtudományi Közlöny, 1989. 2. sz. 88-94. p.

Ermächtigung und Regierung im Verordnungsweg. 1944-1949. In: Acta Juridica, 1990. 1-2. sz. 27-44. p.

Y a-t-il une solution pour la responsabilité de contravention? In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio iuridica. Tomus 31. 1990. Bp. ELTE Soksz. 1990. [1991.] 117-132. p.

György István: A közigazgatási szakvizsga szabályozási koncepciójához. In: Magyar Közigazgatás, 1991. 10. sz. 954-963. p.

A magyar alkotmányreform és jogállamiság. [Hozzászólások.] In: A magyar alkotmányreform és jogállamiság. Szerk. Donald T. Fox – Andrea Bonime Blanc. Bp. 1991. 39-41. p.

Magyar Nagylexikon. 1-15. köt. A-Sek. Szerk. Barabás Éva [stb. a jogtörténeti címszavakat írta:] Bp. Magyar Nagylexikon K. 1993-2002. 15 db.

Das System der Machtteilung im ungarischen bürgerlichen Staat. In: Theorie und Institutionsystem der Gewaltentrennung in Europa. Mitteleuropäische Rechtshistorikerrunde. I. Konferenz. Veszprém, 15-18. September 1992. (Hrsg.) [Publ.] Budapest University Association - School of Public Administration. Bp. Államigazg. Főisk. Druck. 1993. 87-94. p. /Studies on public administration and law 4./ A tanulmányok váltakozva angol és német nyelven.

A jegyzői jogállás változásai a magyar jogrendszerben. In: Jegyzők 2. országos konferenciája. Siófok, 1994. szept. 1-3. Összeáll. Várszegi Erzsébet. Szerk. Kolber István. [Közzéteszi a] Magyar Közigazgatási Kamara. Bp. Infomark, 1994. 21-25. p.

Die Aufteilung des Ius Puniendi in der Kodifikation der bürgerlichen Zeit. In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio iuridica. Tomus 35. 1994. Bp. ELTE Soksz. 1995. 77-84. p.

Gerichtsbarkeit in der Verwaltung. In: Festschrift für Prof. Karel Maly. Praha, 1995. 264-282. p.

A közigazgatási büntetőjog elmélettörténetéhez. In: Degré Alajos emlékkönyv. (Szerk. - Zlinszky János) [Bp.] Unió K. 1995. 149-159. p.

A magyar közigazgatási képzés történeti modellje. In: A magyar közszolgálat. Közigazgatási szakemberképzés a XX. században. [Tanulmánykötet. Közzéteszi az Államigazgatási Főiskola.] Bp. Államigazg. Főisk. háziny. 1995. [1996.] 117-121. p. /Studies on public administration and law 3./

- Horváth Attila - Mezey Barna: A közigazgatás. A magyar polgári állam szervei. In: Magyar alkotmánytörténet. 2. átdolg. jav. kiad. (Írta: - Beliznay Kinga - Föglein Gizella - Horváth Attila - Mezey Barna - Révész T. Mihály) Szerk. Mezey Barna. Bp. Osiris K. 1996. 317-326. p. /Osiris tankönyvek./

57

Magyar alkotmánytörténet. 2. átdolg. jav. kiad. (Írta: - Beliznay Kinga - Föglein Gizella - Horváth Attila - Mezey Barna - Révész T. Mihály) Szerk. Mezey Barna. Bp. Osiris K. 1996. 433 p. /Osiris tankönyvek./ Bibliogr. fejezetenként.

Magyar jogtörténet. (Írta: - Beliznay Kinga - Horváth Attila - Kabódi Csaba - Király Tibor - Lőrincz József - Mezey Barna - Révész T. Mihály - Zlinszky János) Szerk. Mezey Barna. Bp. Osiris K. 1996. 438 p. /Osiris tankönyvek./ Bibliogr. fejezetenként.

Die Beurteilung der Handlungen von geringem Gewicht und der Überträtungskodex. Gesetz XL des Jahres 1879. In: Die Entwicklung der österreichisch-ungarischen Strafrechtskodifikation im XIX-XX. Jahrhundert. (Hrsg. -Ogris, Werner) [Bp.] Unió, [1996.] 237-246. p.

A kihágás büntető törvénykönyve. 1879:40. tc. In: Magyar jogtörténet. (Írta: - Beliznay Kinga - Horváth Attila - Kabódi Csaba - Király Tibor - Lőrincz József - Mezey Barna -Révész T. Mihály - Zlinszky János) Szerk. Mezey Barna. Bp. Osiris K. 1996. 292-295. p. /Osiris tankönyvek./

Köszöntő. [A Magyar Jogász Egylet főtitkárának köszöntője „A magyar jog múltja…” c. tudományos konferencián]. In: A magyar jog múltja, európai jogharmonizáció, jogunk modernizálása. Tudományos konferencia a Millecentenárium alkalmából a Parlament kongresszusi termében. 1996. márc. 8. (Szerk.) [Közzéteszi a] Magyar Jogász Egylet. Bp. Duna-Mix ny. 1996. 11-15. p.

A közigazgatási szakemberképzés történeti tanulságai. In: A magyar közigazgatás korszerűsítésének elvi és gyakorlati kérdései. Oktatási anyag. Vál. és szerk. Fogarasi József. [Bp.] Unió K. [1996.] 261-263. p.

A közigazgatási szakemberképzés történeti tanulságai. In: A közigazgatás személyi állománya. Tanulmányok a közigazgatás továbbfejlesztéséhez. [Konferencia. Budapest, 1995. okt. 20. Közzéteszi a] Magyar Közigazgatási Kamara - Államigazgatási Főiskola. [Bp.] Unió K. [1996.] 1-13. p. /Párbeszéd elmélet és gyakorlat között 5./

Mezey Barna - Révész T. Mihály: A parlamentáris monarchia. Polgári állammodellek a magyar alkotmánytörténetben. In: Magyar alkotmánytörténet. 2. átdolg. jav. kiad. (Írta: - Beliznay Kinga - Föglein Gizella - Horváth Attila - Mezey Barna - Révész T. Mihály) Szerk. Mezey Barna. Bp. Osiris K. 1996. 217-245. p. /Osiris tankönyvek./

A polgári államszervezet kiépülése Magyarországon. In: Rubicon, 1996. 4-5. sz. 35-38. p.

Mezey Barna: Az átmenet kora. 1844-1878. In: Magyar jogtörténet. (Írta: - Beliznay Kinga - Horváth Attila - Kabódi Csaba - Király Tibor - Lőrincz József - Mezey Barna -Révész T. Mihály - Zlinszky János) Szerk. Mezey Barna. Bp. Osiris K. 1996. 276-281. p. /Osiris tankönyvek./

Mezey Barna: Az 1843. évi [büntetőtörvény] javaslat. In: Magyar jogtörténet. (Írta: -Beliznay Kinga - Horváth Attila - Kabódi Csaba - Király Tibor - Lőrincz József - Mezey Barna - Révész T. Mihály - Zlinszky János) Szerk. Mezey Barna. Bp. Osiris K. 1996. 271-276. p. /Osiris tankönyvek./

A középszint történeti meghatározottsága. In: A városkörnyéki kistérségi igazgatás fejlesztése. Bp. 1997. 9-14. p.

Horváth Attila: A jog forrásai. A Tripartitumtól a szegedi törvényekig. In: A magyar állam- és jogtörténet forrásai. Szöveggyűjtemény. Szerk. Mezey Barna. A fejezeteket összeáll. - Bódiné Beliznay Kinga - Föglein Gizella - Horváth Attila - Mezey Barna -Pomogyi László -Tóth Béla) Bp. Osiris K. 1998. 125-171. p. /Osiris könyvek./

Magyar alkotmánytörténet. 2. átdolg. jav. kiad. [Utánny.] (Írta: - Beliznay Kinga -Föglein Gizella - Horváth Attila - Mezey Barna - Révész T. Mihály) Szerk. Mezey Barna. Bp. Osiris K. 1998. 433 p. /Osiris tankönyvek./ Bibliogr. fejezetenként.

A magyar állam- és jogtörténet forrásai. Szöveggyűjtemény. Szerk. Mezey Barna. A fejezeteket összeáll. - Bódiné Beliznai Kinga - Föglein Gizella - Horváth Attila - Mezey Barna - Pomogyi László -Tóth Béla) Bp. Osiris K. 1998. 732 p. /Osiris könyvek./

Eljárásjog és szankciórendszer. In: Negyedik magyar jogászgyűlés. 1998. (Szerk.) [Közzéteszi a] Magyar Jogász Egylet. Bp. MJE, 1998. 339-347. p.

Jogalkotás és jogélet. A kiegyenlítés kora. 1867-1918. In: A magyar állam- és jogtörténet forrásai. Szöveggyűjtemény. Szerk. Mezey Barna. A fejezeteket összeáll. - Bódiné Beliznai Kinga - Föglein Gizella - Horváth Attila - Mezey Barna - Pomogyi László -Tóth Béla) Bp. Osiris K. 1998. 411-480. p. /Osiris könyvek./

A polgári nemzetállam kialakulásának kora. 1790-1849. In: A magyar állam- és jogtörténet forrásai. Szöveggyűjtemény. Szerk. Mezey Barna. A fejezeteket összeáll. - Bódiné Beliznai Kinga - Föglein Gizella -

58

Horváth Attila - Mezey Barna - Pomogyi László -Tóth Béla) Bp. Osiris K. 1998. 220-297. p.

Jogi lexikon. Főszerk. Lamm Vanda - Peschka Vilmos. [A jogtörténeti címszavakat írta:] Bp. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti K. 1999. VI, [6], 645 p.

Magyar alkotmánytörténet. 3. átdolg. jav. kiad. (Írta: - Bódiné Beliznay Kinga - Föglein Gizella - Horváth Attila - Mezey Barna - Révész T. Mihály - Völgyesi Levente) Szerk. Mezey Barna. Bp. Osiris K. 1999. 445 p. /Osiris tankönyvek./ Bibliogr. fejezetenként.

A bírói hatalom fejlődése. In: A magyar alkotmányosság ezer éve. Tudományos konferencia. Esztergom, 1998. nov. 17. Szerk. Mikolasek Sándor. Kiad. Esztergom Város Önkormányzata. Esztergom, Multi Copy Kft. ny. [1999.] 43-49. p.

Csemegi Károly a közjog művelője. In: Csemegi Károly emlékülés. Komárom, 1999. márc. 19. Komárom, 1999. 9-16. p.

A polgári kori önkormányzatokról. In: A magyar alkotmányosság ezer éve. Tudományos konferencia. Esztergom, 1998. nov. 17. Szerk. Mikolasek Sándor. Kiad. Esztergom Város Önkormányzata. Esztergom, Multi Copy Kft. ny. [1999.] 49-55. p.

Lomnici Zoltán: Az ítélőtáblák elhalasztása és a közigazgatási bíráskodás jövője. (Korreferens: - Maklári Iván) In: Tizennegyedik jogász vándorgyűlés. Pécs, 1999. okt. 14-15. Szerk. Benisné Győrffy Ilona. [Közzéteszi a] Magyar Jogász Egylet. Bp. Duna-mix ny. 2000. 21-46. p.

A magyar jogtörténet forrásai. Szemelvénygyűjtemény. Szerk. Mezey Barna. (A fejezeteket összeáll. - Béli Gábor - Bódiné Beliznai Kinga - Föglein Gizella - Horváth Attila - Mezey Barna - Pomogyi László–Tóth Béla) Bp. Osiris K. 2000. 827 p. /Osiris tankönyvek./

Development of Hungarian penal law. (Part II/4.) In: The Hungarian state. Thousand years in Europe. Ed. - Gergely András. Assist. ed. Elsässer Klaudia. Forew. Mádl Ferenc. Bp. Korona Publ. 2000. 335-342. p.

The dual monarchy. (The Hungarian bourgeois state. 1867-1944. Part II/1/1.) In: The Hungarian state. Thousand years in Europe. Ed. - Gergely András. Assist. ed. Elsässer Klaudia. Forew. Mádl Ferenc. Bp. Korona Publ. 2000. 217-232. p.

„The Federal Hungarian Socialist Soviet Republic” of 1919. (The Hungarian bourgeois state. 1867-1944. Part II/1/4.) In: The Hungarian state. Thousand years in Europe. Ed. - Gergely András. Assist. ed. Elsässer Klaudia. Forew. Mádl Ferenc. Bp. Korona Publ. 2000. 252-256. p.

- Pölöskei Ferenc: The Hungarian bourgeois state. 1867-1944. (Part II/1.) In: The Hungarian state. Thousand years in Europe. Ed. - Gergely András. Assist. ed. Elsässer Klaudia. Forew. Mádl Ferenc. Bp. Korona Publ. 2000. 217-278. p.

A közigazgatási bíráskodásról. In: Magyar Jogász Egylet. Bp. 2000. 38-49. p.

Die Lehre der Ungarischen heiligen Krone. Paraphrase. In: Die Elemente ungarischen Verfassungsentwicklung. Studien zum Millennium. (Hrsg. - Mezey Barna) [Bp.] ny. n. 2000. 9-20. p.

The Michaelmas daisy revolution – „The Hungarian People’s Republic”. (The Hungarian bourgeois state. 1867-1944. Part II/1/3.) In: The Hungarian state. Thousand years in Europe. Ed. - Gergely András. Assist. ed. Elsässer Klaudia. Forew. Mádl Ferenc. Bp. Korona Publ. 2000. 248-252. p.

A model for training professional civil servants in the system of Hungarian higher education. In: Studies on common European administration. Ed. Lőrincz Lajos. Publ. Budapest University of Economic Sciences and Public Administration Faculty of Public Administration. Bp. ny. n. 2000. [2001.] 337-347. p.

Nebenstrafrecht – Ordnungwidrigkeit oder Verwaltungsstrafrecht? In: Strafrechtsgeschichte an der Grenze des nächsten Jahrtausendes. Konferenz. Bp. 2000.

- Pölöskei Ferenc: A public-law interregnum. (The Hungarian bourgeois state. 1867-1944. Part II/1/5.) In: The Hungarian state. Thousand years in Europe. Ed. - Gergely András. Assist. ed. Elsässer Klaudia. Forew. Mádl Ferenc. Bp. Korona Publ. 2000. 257-278. p.

Staatshaushalt – Staatswirtschaft – Privatwirtschaft. In: Staatsfinanzen – Staatsverschuldung – Staatsbankrotte in der europäischen Staaten und Rechtsgeschichte. Hrsg. Lingelbach, Gerhard. Böhlau Verl. Köln – Weimar – Wien, 2000. 237-250. p.

A szabálysértési jogról. In: Jogi beszélgetések. 1997-1999. Szerk. Kéki Zoltán - Egerszegi Edit. Kiad. [a] Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata. Kaposvár, Kaposvári ny. 2000. 21-28. p.

59

Az újragondolás lehetősége. In: A vallások és az európai integráció. [A vallások szerepe Magyarország európai integrációjában c. konferencián – Budapest, 2000. máj. 17-18. – elhangzott előadások szerkesztett változata.] 2. köt. Szerk. Glózer Rita - Hamp Gábor - Horányi Özséb. Bp. Balassi K. – Magyar Pax Romana – Országos Főrabbi Hivatala, 2000. 81-83. p. /Pax Romana könyvek./

Államgazdaság - magángazdaság, avagy a kincstári vagyon tárgyai és a kincstári vagyonkezelőség szervezete. In: Juratissimus author. Jogtörténeti tanulmányok Nagyné Szegvári Katalin tiszteletére. Szerk. Rácz Lajos. [Közzéteszi az] ELTE ÁJK Egyetemes állam- és jogtörténeti tanszéke - Szegedi JATE ÁJK Jogtörténeti tanszéke. Bp. Hvg-Orac K. 2001. 23-37. p. /Bibliotheca iuridica. Libri amicorum 2./

Die Bedeutung der Lehre von der Heiligen Stephanskrone für die ungarische Verfassungsentwicklung. In: Ungarn und Europa. Rückblick und Ausblick nach tausend Jahren. Hrsg. Brunner, Georg. Köln - München, Südosteuropa-Gesellschaft, 2001. 49-58. p. /Südosteuropa-Studien 68./ Bibliogr. szöveg között.

Bevezető. In: Magyar Chrestomathia. Komárom, 2001. 7-10. p.

A Közigazgatási Bíróságtól a közigazgatási bíráskodásig – dilemmák. In: Jogtörténeti tanulmányok. 7. [köt.] Szerk. Kajtár István - Szekeres Róbert. [Közzéteszi a] Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar. Pécs, Aguti ny. 2001. 279-292. p. Bibliogr. egyes tanulmányok végén és a jegyzetekben.

Közigazgatási büntetőjog vagy „Janus-arcú” büntetőjog? In: Magyar Közigazgatás, 2001. 6. sz. 321-330. p.

Problems of codification during the Austro-Hungarian dual Monarchy. In: Von den Ständeversammlungen bis zum parlamentarischen Regierungssystem in Ungarn. Studien zur Parlamentarismusgeschichte. (Hrsg. - Mezey Barna) [Hrsg.] Eötvös Loránd-Universität, Juristische Fakultät – International Commission for the History of Representative and Parliamentary Intitutions Bp. - Graz, ny. n. 2001. 25-39. p. /Bibliotheca iuridica. Acta congressuum 1./ Bibliogr. szöveg között.

Somogyvári István: A jogászi pálya átalakulása, a jogásztársadalom rétegződése és a jogászképzés aktuális kérdései. [Korreferens]: - Bánáti János - Gatter László [10-99. p.] In: Tizenhatodik jogász vándorgyűlés. Sopron, 2001. máj. 17-18. Szerk. Benisné Győrffy Ilona. [Közzéteszi a] Magyar Jogász Egylet. Bp. Duna-mix ny. 2001. 52-64. p.

- Horváth Attila - Mezey Barna: A közigazgatás. A magyar polgári állam szervei. In: Magyar alkotmánytörténet. 4. átdolg. jav. kiad. (Írta: - Bódiné Beliznai Kinga - Föglein Gizella - Horváth Attila - Mezey Barna - Révész T. Mihály - Stipta István - Völgyesi Levente) Szerk. Mezey Barna. Bp. Osiris K. 2002. 325-334. p. /Osiris tankönyvek./

Magyar alkotmánytörténet. 4. átdolg. jav. kiad. (Írta: - Bódiné Beliznay Kinga - Föglein Gizella - Horváth Attila - Mezey Barna - Révész T. Mihály - Stipta István - Völgyesi Levente) Szerk. Mezey Barna. Bp. Osiris K. 2002. 443 p. /Osiris tankönyvek./ Bibliogr. részenként.

Die Fragen der Kompetenzregelung zwischen der Verwaltung und dem Justizwesen in den ersten Jahren des Dualismus. In: Von dem Vormärz bis zum 20. Jahrhundert. Tradition und Erneuerung in der ungarischen Rechtsentwicklung. Studien zu den Reformen in den 19-20. Jahrhunderten. (Hrsg. - Mezey Barna) [Hrsg.] Eötvös Loránd-Universität, Juristische Fakultät - Ungarische Akademie der Wissenschaften, Rechtshistorische Unterkommission. Bp. - Würzburg, ny. n. 2002. 29-41. p. /Bibliotheca iuridica. Acta congressuum 8./ Bibliogr. szöveg között.

- Mezey Barna - Révész T. Mihály: A parlamentáris monarchia. Polgári állammodellek a magyar alkotmánytörténetben. In: Magyar alkotmánytörténet. 4. átdolg. jav. kiad. (Írta: - Bódiné Beliznai Kinga - Föglein Gizella - Horváth Attila - Mezey Barna - Révész T. Mihály - Stipta István - Völgyesi Levente) Szerk. Mezey Barna. Bp. Osiris K. 2002. 224-252. p. /Osiris tankönyvek./

A szabálysértési törvény. Korreferens Spitz János-Tiba Zsolt. In: Hatodik Magyar Jogászgyűlés. Balatonfüred, 2002. jún. 6-8. Szerk. Benisné Gyôrffy Ilona. [Közzéteszi a] Magyar Jogász Egylet. Bp. Duna-Mix ny. 2002. 237-252. p. Bibliogr. egyes tanulmányok végén és szöveg között.

- A felsőbírósági reform és a polgári törvénykezési rendtartás Magister artis boni et aequi – Studia in honorem Németh János 2003. Bp. 655-671 pp.

- A jogász továbbképzés problematikája In: A jogászképzés múltja, jelene és jövője. Rejtjel Kiadó Bp. 2003. 351-357 pp.

- Az önállósult közigazgatási szakemberképzés In: A jogászképzés múltja, jelene és jövője. Rejtjel Kiadó Bp., 2003. 103-111 pp.

60

- Államigazgatási Főiskola – BKÁE Államigazgatási Kar In: A jogászképzés múltja, jelene és jövője Rejtjel Kiadó Bp. 2003. 302-313 pp.

- A kodifikáció szervezetének alakulása (Petrik Ferenc emlékkönyv) Bp., 2003. 179-199 pp.

- Problems of codification during the Austro-Hungarian dual monarchy – Society and Economy Bp. 2003. 36-56 pp.

- Nationalversammlung und Rechtsgebung In: Von den Ständeversammlungen bis zu den modernen Parlamenten, Barcelona-Budapest 2003. 28-38 pp.

Lektorálás

Szamel Katalin: A megyerendszer fejlődésének története Magyarországon. [Közzéteszi az] Államigazgatási Szervezési Intézet. Bp. [Házi soksz.] 1981. 194 lev. /A közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos vizsgálata. A helyi-területi igazgatás fejlesztése./ Bibliogr. 185-194.

Kovács Kálmán: Zur Geschichte des ungarischen Strafrechts und Strafprozessrechts. 1000-1918. Kurzer Überblick. Hrsg. Lehrstuhl für Ungarische Staats- und Rechtsgeschchte der Eötvös Loránd-Universität. Bp. MTA KESZ Soksz. 1982. 97 p. Bibliogr. a jegyzetekben.

A közigazgatás fejlesztése és szervezése. Válogatás Magyary Zoltán professzor közigazgatástudományi iskolájának szellemi hagyatékából. Vál. és szerk. Csuth Sándor–Gáspár Mátyás. Kiad. az MTA Államtudományi Kutatások Programirodája. Bp. Franklin ny. 1988. 455 p. /Közigazgatás-szervezési tanulmányok 1./ Bibliogr. a jegyzetekben.

Jogtörténeti előadások. 1. köt. Szerk. Mezey Barna. [Közzéteszi az] ELTE Állam- és Jogtudományi Kar. 2. kiad. [Utánny.] Bp. Tankönyvk. 1991. 190 p. Bibliogr. a tanulmányok végén.

Jogtörténeti előadások. 2. köt. Szerk. Mezey Barna. [Közzéteszi az] ELTE Állam- és Jogtudományi Kar. [Utánny.] Bp. Tankönyvk. 1991. 205 p. Bibliogr. a tanulmányok végén.

Béli Gábor: Magyar jogtörténet. Az államalapítástól 1848-ig. 2. kiad. [Utánny.] Pécs, Sümegi ny. 1996. 170 p. /Institutiones juris./

Bónis György - Degré Alajos - Varga Endre: A magyar bírósági szervezet és perjog története. Kiad. A Zala Megyei Bíróság – Magyar Jogász Egylet Zala Megyei Szervezete. 2. bőv. kiad. Zalaegerszeg, Zalai ny. 1996. 298 p. Bibliogr. a jegyzetekben. Német kiv.

Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Bp. – Pécs, Dialóg Campus K. 1999. 371 p. /Dialóg Campus tankönyvek./ /Institutiones juris./

Horváth Attila - Völgyesi Levente: Jogtörténeti atlasz. Térképvázlatok a magyar alkotmány- és jogtörténet tanulmányozásához. Bp. Rejtjel K. 1999. [64] p.

Egyetemes állam- és jogtörténet. Ókor - feudális kor. Szerk. Rácz Lajos. [Bp.] Hvg-Orac Lap- és Könyvk. 2000 307 p.

Fejezetek a Belügyminisztérium történetéből. - Őry Károly: A Belügyminisztérium és szervei az egypárti diktatúrától az 1956-os forradalomig. 1948-1956. [Bp.] BM K. 2001. 57, [6] p. Bibliogr. a jegyzetekben.

Fejezetek a Belügyminisztérium történetéből. - Forró János: A Kádár-rendszer korszaka 1956. november 1-jétől 1989-ig. A rendőr-minisztérium. [Bp.] BM K. 2001. 91 p. Bibliogr. a jegyzetekben.

Jogi alapismeretek. [Főiskolai jegyzet.] Írta: Gregóczki Etelka - Halmai Gábor -Heimné Szalai Erzsébet - Lenkovics Barnabás - Szalay László. Szerk. Szebellédi István. [Közzéteszi a] Budapesti Gazdasági Főiskola – Finance Oktatási és Kutatási Alapítvány. [Bp.] Unió K. [2001.] 708, [4] p.

Kisteleki Károly - Lővétei István - Nagyné Szegvári Katalin - Pomogyi László - Rácz Lajos: Egyetemes állam- és jogtörténet. Polgári kor. Szerk. Rácz Lajos. [Bp.] Hvg-Orac Lap- és Könyvk. 2002. 515, [2] p. Bibliogr. 505-515.

Előterjesztések, koncepciók

Az állam- és jogtudományi oktatás fejlesztésének koncepciója. Bp. Művelődési Minisztérium. 1983. 16 p.

A központi kormány jelenkori iratainak keletkezése, karbantartása és alkalmazása. /Tézisek, organogramok./

61

Nemzetközi Levéltári Tanács konferenciája. Előterjesztés. Bp. 1984. 26 p.

Az Államigazgatási Főiskola tantervi irányelvei, tanterve. Bp. 1985. 35 p.

A közigazgatási szakemberképzés egyetemi modellje – Tanterv – Tantervi irányelvek. Bp. 1990. máj. 58 p.

Az egyetemi közigazgatási szakértő képzési szak alapítása Budapest, 2002. 550 p.

Cikkek, recenziók, ismertetések

Jubileumi tanulmányok. [Közzéteszi a] Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Tudományos Bizottsága az Universitatis Quinqueeclesiensis alapításának 600. évfordulójára. [1. köt.] A Pécsi Egyetem történetéből. Szerk. Csizmadia Andor. 2. köt. Jubileumi tanulmányok. Szerk. Pap Tibor. Pécs, Tankönyvkiadó [Bp.] 1967. 285, 413 p. 1. kötet - Magyar Tudomány, 1967. 12. sz. 810-812. p.

Jubileumi tudományos ülésszak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. [1967. nov. 15-17.] - Magyar Jog és Külföldi Jogi Szemle, 1968. 3. sz. 184-188. p.

Hajnik Imre: Magyar alkotmány- és jogtörténelem. Első füzet. Bevezetés a magyar alkotmány- és jogtörténelembe. Pest, Heckenast Gusztáv, 1869. 38 p. Jogtudományi Közlöny, 1970. 7. sz. 381-383. p.

Jogtörténeti (közigazgatástörténeti) konferencia. [Pécs – Siklós, 1972. máj. 18-20.]

- Gazdaság- és Jogtudomány, 1972. 3-4. sz. 378-385. p.

Rechtsgeschichtliche (verwaltungsgeschichtliche) Konferenz. [Pécs-Siklós, 18-20. Mai 1972.] - Acta Juridica, 1973. 1-2. sz. 225-231. p.

Csizmadia Andor: Közigazgatástörténeti kutatások. [Közzéteszi az] MTA Állam- és Jogtudományi Intézet. Bp. MTA KESZ Soksz. 1973. 68 p. /A közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos megalapozása. Tervtanulmányok./ - Levéltári Szemle, 1974. 1. sz. 164-169. p.

Csizmadia Andor: Recherches d’histoire de l’administration publique. Publ. Institut des Sciences Juridiques et Politiques de l’Académie des Sciences de Hongrie. Bp. MTA KESZ, 1973. 68 p.– Acta Juridica, 1974. 1-2. sz. 275-280. p.

Nemzetközi büntetőjogi konferencia. [Krakkó, 1973. okt. 16-18.] - Állam- és Jogtudomány, 1974. 1. sz. 138-142. p.

Sójka-Zielinska, Katarzyna: Wielkie kodyfikacje cywilna XIX. Wieku. [A XIX. század nagy polgári törvénykönyvei.] Warszawa, Wyd. Uniwersytetu Warszawskiego. 1973. 222 p.– Magyar Jog, 1974. 2. sz. 117-118. p.

Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Szerk. Bónis György - Degré Alajos. Bp. Közgazd. és Jogi K. 1971 511 p. Bibliogr. a jegyzetekben. - Levéltári Szemle, 1974. 1. sz. 83-85. p.

Jogtörténeti tanulmányok. 3. köt. Szerk. Csizmadia Andor - Pecze Ferenc. Bp. Közgazd. és Jogi Kiadó, 1974. 289 p. - Állam és Igazgatás, 1975. 376-378. p.

Die Entwicklung der städtischen und der regionalen Verwaltung in Mittel- und Osteuropa. [Internationale rechtshistorische Konferenz. Budapest, 12-15. September 1977.] - Acta Juridica, 1979. 3-4. sz. 419-427. p.

Bittó Márta: Kisebb súlyú cselekmények és a közigazgatási büntetőjog. [Munkaértekezlet.] – a vitaülés elnökének – bevezetője, hozzászólása, a vitában elhangzottak összegzése. - Állam és Igazgatás, 1982. 9. sz. 777., 785-786. p.

Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata. 1711-1848. Bp. Akad. K. 1980. 337 p. /A Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 5./ - Századok, 1983. 2. sz. 466-468. p.

In memoriam Degré Alajos. 1909-1984. - Századok, 1984. 3. sz. 616-617. p.

Jelenkori iratok keletkezése és szervezése – európai regionális konferencia. - Levéltári Szemle, 1985. 4. sz.

Konzultáció a szabálysértések elbírálásának várható változásairól. [A konzultáció résztvevői] - Kilényi Géza, László Jenő, Mészáros József, Nagy Károly. A konzultációt vez. Harangi István. - Belügyi Szemle, 1988. 9. sz. 51-54. p.

A sajtószabadság a polgári kori Magyarországon. - Jogpolitika, 1988. 1. sz.

62

Wiener A. Imre: Szabálysértési ügyek a kihágási bíró előtt. [Hozzász.: Megoldhatatlan-e a szabálysértési felelősség? c. cikkéhez. Belügyi Szemle 2/89.] - Belügyi Szemle, 1989. 8. sz. 75-77. p.

Konzultáció a Magyar Jogász Egyletről. [A konzultáció résztvevői:] - Király Tibor, Györgyi Kálmán, Finszter Géza. A konzultációt vez. Harangi István. - Belügyi szemle, 1990. 6. sz. 45-50. p.

Intézménytörténet és jelenkor. - Jogtörténeti Szemle, 1990. 3. sz. 103-105. p.

In memoriam Degré Alajos. 1909-1984. In: Degré Alajos emlékkönyv. (Szerk. -Zlinszky János) [Bp.] Unió K. 1995. 11-13. p.

Pölöskei Ferenc: A köztársasági eszme története Magyarországon. [Tanulmányok.] [Bp.] Cégér K. [1994.] 239 p. - Századok, 1995. 3. sz. 729-732. p.

Jogászképzés - szakvizsgarendszer. Vitafórum, 1995. szept. Máthé Gábor bevezetője, Ficzere Lajos és Zlinszky János előadása, korreferátumok, hozzászólások. - Magyar Jog, 1996. 3. sz. 129-144. p.

Átgondolatlan reformkoncepció helyett magisztrátusi bíróságok. Magyar Nemzet, 1996. szept. 10. p.

Korszakváltás a közigazgatásban. - Ellenőrzési Figyelő, 1998. 4. sz. 7-10. p.

A Szent Korona-tan és az alkotmányfejlődés. - Népszava, 1999. okt. 6. 10. p.

Antal Tamás: A szegedi jogtörténész nap. [Szeged, 2002. máj. 8. Előadások, hozzászólások: - Mezey Barna, Rácz Lajos, Révész T. Mihály, Ruszoly József, Stipta István stb.] - Jogtudományi Közlöny, 2002. 11-12. sz. 511-512. p.

Nemzeti versenyképesség és átlátható államháztartás Bevezető In: Huszadik Jogász Vándorgyűlés Bp. 2003. 6-9 pp.

63

MEZEY BARNA

MonográfiákA Rákóczi-szabadságharc országgyűlései. Jogtörténeti értekezések 11.sz. Budapest 1981. Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Állam-és Jogtörténeti Tanszéke, 86 o.

A büntetőjogi felelősségrevonás intézményi hátterének kialakítása a 18-19. században. A jogi felelősség és szankciórendszer elméleti alapjai 14. Budapest 1990., Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kara,102 o.

A magyar polgári börtönügy kezdetei Budapest, 1995. Századvég kiadó, 229 o.

TankönyvekA magyar rendvédelem története (társszerzőkkel) Budapest, 19951, Szemere Bertalan Rendvédelemtörténeti Tudományos Társaság, 212 o.+ 139 mell.; javított kiadás: 19962., 367 o.

Magyar alkotmánytörténet (társszerzőkkel, szerk) Budapest, 19951., Osiris Kiadó, 406 o., átdolgozott és javított kiadás Budapest, 19962, 433 o., 19993, 445 o., 20034, 516 o.

Magyar jogtörténet (társszerzőkkel,szerk.) Budapest, 19961, Osiris kiadó, 438o., 2. javított kiadás, Budapest 19992,417 o., 20043 , 467 o

Európai alkotmány-és parlamentarizmustörténet (-Szente Zoltán) Budapest, 2003. Osiris Kiadó 631 o.

Egyetemi jegyzetek, tansegédletekA magyar állam története a kezdetektől a polgári átalakulásig (Magyar alkotmánytörténet I/1.) Budapest 1992 1, 19932., Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Állam-és Jogtörténeti Tanszéke, 82 o.

Európai alkotmány-és parlamentarizmustörténet I. Miskolc, 1994. Bíbor kiadó, 213.o.

Előadásvázlatok a magyar jogtörténet köréből (társszerzőkkel, szerk.) Budapest, 1995., Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kara, 265.o.

A büntető rendszer alapfogalmai (-Kabódi Csaba) Budapest , 1997, Jogi Továbbképző Intézet, 225 o

Előadásvázlatok a parlamentarizmus-történet köréből. (- Bódiné Beliznai Kinga - Képes György) Ideiglenes tananyag Budapest 1998, ELTE Magyar Állam-és Jogtörténeti Tanszéke 144 o.

Képviselet és alkotmány a középkori Európában (Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet I.) Budapest, 1998, Rejtjel kiadó 224 o.

Modern állam és népképviselet (Európai alkotmány-és parlamentarizmustörténet 2.) (társszerzőkkel, szerk.) Budapest 1999, 188 o., 2.átdolg.kiadás Budapest 2000, ELTE Magyar Állam-és Jogtörténeti Tanszéke, 260 o.

Fejezetek a büntetések és végrehajtásuk történetéből (-Kabódi Csaba – Lőrincz József):

Budapest, 2002,. ELTE Büntető eljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi Tanszéke, 136 o.

A büntetéstan elméleti és történeti alapjai (-Kabódi Csaba – Lőrincz József) Budapest 2003., ELTE Büntető eljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi Tanszéke,167 o.

A büntetéstani alapfogalmak II. (-Kabódi Csaba – Lőrincz József) Budapest 2004., ELTE Büntető eljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi Tanszéke,175 o.

E-learning tananyagJogtörtéNET. A magyar jogtörténet „e-learning” tananyaga (szerk. és társsszerző) Apertus Közalapítvány 2003

IsmeretterjesztőDemokrácia (-Claus-Peter Hutter) átdolg., magyar fejezetek, Budapest, 1998., Babilon – Tesselhof, 1998, 48 o.

64

Szerkesztések, válogatásokA tudományos diákkörökre vonatkozó jogszabályok, Budapest, 1979., Eötvös Loránd Tudományegyetem, 69. o.

A tudományos diákköri munka múltja és jelene -Tanulmányok a tudományos diákkörökről Tudományos Diákköri Füzetek 7.,Budapest, 1981., Eötvös Loránd Tudományegyetem, 126 o.

Tanulmányok az államról és a jogról ( - Kukorelli István) Tudományos Diákköri Füzetek 10., Budapest, 1982., Eötvös Loránd Tudományegyetem,356 o.

A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban ( - Tauber István, Pomogyi László) Szerk., jegyz., és bev., Budapest, 1986.Kossuth Könyvkiadó 323 o.

Jogtörténeti előadások I. Budapest, 1988, Tankönyvkiadó, 190 o.

Jogtörténeti előadások II. Budapest, Tankönyvkiadó, l990, 205 o.

Büntető eljárásjogtudományi szemelvénygyüjtemény I.,1819-1867, (Összeállította Horváth Attila, Mezey Barna, szerkesztette Révész T. Mihály) Budapest, 1990., Tankönyvkiadó, 502 o.

Az ELTE Állam-és Jogtudományi Kar tájékoztatója 1997/98, Budapest 1997, ELTE Állam-és Jogtudományi Kara, 430 o.

A magyar állam-és jogtörténet forrásai (társszerzőkkel, szerk). Budapest 1998, Osiris Kiadóü, 732 o.

Strafrechtskodifikation in 18. und 19. Jahrhundert. Rechtsgeschichtliche Abandlungen Band 21. Budapest, 1997., ELTE Állam-és Jogtudományi Kar 186 o.

Hatalommegosztás és jogállamiság. Jogtörténeti értekezések 22. Budapest 1998., Osiris Kiadó 353 o.

A magyar országgyűlés történetének képeskönyve [History of the Hungarian Parliament / Geschichte des ungarischen Parlaments] Budapest 1999, Osiris Kiadó, 235 o,

A magyar jogtörténet forrásai. Szemelvénygyűjtemény, Budapest, 2000, Osiris Kiadó, 827 o.

Die Elemente der ungarischen Verfassungsentwicklung. Studien zum Millenium (- Máthé G) Budapest-Jena, 2000 . ELTE Állam-és Jogtudományi Kara,

Tanulmányok a börtönügy történetéből, Jogtörténeti Értekezések 19. Budapest, 1998., ELTE Állam-és Jogtudományi Kara,125 o.

A magyar börtönügy kutatásának alapjai Jogtörténeti Értekezések 20. Budapest 1997(2000). ELTE Állam-és Jogtudományi Kar 199 o.

Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány-és jogtörtémet Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket és az utószót írta Mezey Barna Milleniumi magyar történelem/Historikusok. Budapest 2000., Osiris Könyvkiadó, 482 o.

150 év – A magyar polgári átalakulás alkotmányos forradalma. Jogtörténészek 1848-ról ( – Vörös Imre), Budapest, 2001, Logod Bt Kiadó, 351 o.

Von den Ständeversammlungen bis zum Parlamentarischen Regierungssystem in Ungarn - Studien zur Paralamentraismusgeschichte, (-Máthé Gábor) Graz – Budapest, 2001, ELTE Állam-és Jogtudományi Kara, 153 o

A praxistól a kodifikációig. Csemegi Károly emlékére. Jogtörténeti Értekezések 26. Budapest 2001. Osiris Kiadó, 78 o.

A karcagi választókerület története 1825-től napjainkig (- Tóth Attila Simon) Budapest 2002., Minerva kiadó, 320 o.

Von dem Vormärz bis zum 20. Jahrhundert. Tradition und Erneuerung in der ungarischen Rechtsentwicklung. Studien zu den Reformen in den 19-20. Jahrhunderten. (-Máthé Gáűbor) Würzburg – Budapest, 2002, ELTE Állam-és Jogtudományi Kara,111 o.

Von den Ständeversammlungen bis zu den modernen Parlamenten. Studien über die Geschichte des ungarischen Parlaments.(-Máthé Gábor) Studies presented to the Internatonal Commission for the History of Representatrive and Parliamentary Institutions Volume LXXXI. Barcelona – Budapest, 138 o.

Strafrechtliche Sanktionen und Strafvollzug in der deutschen Rechtsgeschichte. Die Entwicklung des Strafenssystems und Straftheorie in Europa. (Deutsch-ungarische strafrechtsgeschichtliches Seminar I.) Rechtsgeschichtliche Vorträge 12. Budapest , 2003. ELTE Állam-és Jogtudományi Kar 119.o.

65

Strafrechtliche Sanktionen und Strafvollzug in der ungarischen Rechtsgeschichte. Die Entwicklung des Strafenssystems und Straftheorie in Europa. (Deutsch-ungarische strafrechtsgeschichtliches Seminar II.) Rechtsgeschichtliche Vorträge 13. Budapest, 2003, ELTE Állam-és Jogtudományi Kar 86.o.

Strafrechtsgeschichte an der Grenze des nächsten Jahrtausendes. Rechtsgeschichtliche Abhandlungen 27. Budapest, 2003., Gondolat, 286 o.

Degré Alajos: Válogatott jogtörténeti tanulmányok. Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket és az utószót írta Mezey Barna Milleniumi magyar történelem/Historikusok. Budapest 2004., Osiris Könyvkiadó, 487 o.

Eckhart Ferenc emlékkönyv. Jogtöténeti Értekezések 28. szerkesztette Mezey Barna. Budapest, 2004, Gondolat Kiadó, 681 o.

Tanulmányok

Jogforrások a Rákóczi - szabadságharc államában In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, Balassagyarmat, 1976, 24 - 33.o.

Az 1705. évi konföderáció megítélésének jogi problémái In: Budapesti Joghallgatók Dolgozatai III. Budapest 1977, 281 - 319.o.

A Tabula Regni Judiciaria működése 1708-1709. In: Levéltári Szemle 1978/3.sz. 669 - 685.o.

Jogalkalmazás a Rákóczi - szabadságharc államában. A katonai bráskodás. In.: A Rákóczi Emlékév ELTE pályázatán díjnyertes tanulmányok, Budapest, 1977., 5 - 50.o.

Választások Magyarországon.In:Alkotmányjogi előadások, (szerk. Papp Marianna), Budapest, 1979. 131 - 156.o.

A magyar feudális büntetőjogi felelősség a XVIII. század első felében In: Szankció és felelősség, (szerk. Gönczöl Katalin és Asztalos László) Budapest 1980., 24l - 263.o.

Erdély kormányzata Bethlen Gábor korában In.: Bethlen Gábor állama és kora, (szerk. Kovács Kálmán) Budapest, 1980., 19 - 29.o.

II. Rákóczi Ferenc állampolitikai elképzelései In.:A magyar politikai gondolkodás történetéből. Jogtörténeti Értekezések 12.sz. (szerk.Kovács Kálmán) Budapest, 1982., 87 - 102.o.

A magyarországi cigányság helyzetének rendezését célzó jogi szabályozás egyes kérdései (-Tauber István) In: Acta Fac. Pol. et Jur. Tom. XXIII., Budapest, 1980., 211 - 235.o.

II. Rákóczi Ferenc jogi műveltsége. A felkészülés esztendői. In: Acta Fac.Pol.et Jur. Tom. XXIV., Budapest, 1982, 284 - 30l.o.

II. Rákóczi Ferenc erdélyi országgyűlései In.: Fiatal Oktatók Műhelytanulmányai 3., Budapest, 1982., 58 - 77.o.

Rendi konföderáció és erdélyi fejedelemség. Adalékok a Rákóczi szabadságharc erdélyi és magyarországi országgyűléseihez In.: Összehasonlító jogtörténet / Bolgár Elek emlékkönyv, (szerk. Horváth Pál és Révész T.Mihály) Budapest, 1983., 149 - 174.o.

II. Rákóczi Ferenc rehabilitációja (1906) In.: Levéltári Szemle, 1982/2-3., 423 - 434.o.

A "confoederatio" a Rákóczi-szabadságharc szóhasználatában In.: Acta Fac. Pol. et Jur. Tom. XXV., Budapest, 1983., 117 - 123.o.

A határozatlan tartamú szabadságvesztés-büntetés intézményének bevezetése Magyarországon In.: Az állam és jogintézmények változása Magyarországon a XX.század elsô felében - Jogtörténeti Értekezések 13., (szerk. Kovács Kálmán) Budapest, 1983., 89 - 111.o.

Törvényelőkészítés a dualista Magyarországon In.: Jogtörténeti Tanulmányok V., (szerk. Csizmadia Andor) Budapest, 1983, 169 - 181.o.

Cigánybűnözés a feudális Magyarországon In: Fiatal Oktatók Közleményei I.(szerk.Pandula Attila) Budapest, 1983., 190 - 205.o.

Die juristische Bildung von Ferenc Rákóczi II. In.: Annales Univ.Sci.Bp. Sect. Jur. Tom. XXV., Budapest, 1983.,139 - 152.o.

66

A jogakadémiák 1874. évi reformja In.: A jogászképzés a felsőoktatás rendszerében, Jogtörténeti Értekezések 14. sz. (szerk. Kovács Kálmán),Budapest, l985., 103 - 120.o.

A Rákóczi-kor jogi műveltsége In: Acta Fac.Pol.et Jur. Tom. XXVII., Budapest, 1985., 133 - 152.o.

A káromkodás bűncselekménye a feudális büntetőjogban In.: Fiatal Oktatók Műhelytanulmányai 8., Budapest, 1985., 5 - 2l.o.

Büntetési elméletek ( - Kabódi Csaba) In.:Módszertani Füzetek 1985/1.sz., 42 - 55.o.

A büntetés históriája ( - Kabódi Csaba) In.:Módszertani Füzetek 1985/2. sz. 46 - 57.o.

A halálbüntetés diadalútja az ókorban és a középkorban (-Kabódi Csaba) In.:Módszertani Füzetek 1985/3.sz. 40O - 52.o.

Az abolícionizmus kora ( - Kabódi Csaba) In.:Módszertani Füzetek, 1985/4.sz. 53 - 64.o.

A káromkodás (blaszfémia) a XVII-XVIII. század büntető jogszabályaiban In.:Jogtörténeti Szemle l.sz. Budapest 1986.,56 - 65.o.

"Nemzetünknek régi szabadságát elérjük"(Az abszolutizmus berendezkedése és a Rákóczi szabadságharc jogalkotása) - In.:Jogtudományi Közlöny, 1986/8.sz. 383 - 387.o.

A Rákóczi szabadságharc fejedelmi rendeleteinek típusai In: Jogtörténeti Tanulmányok VI. (szerk. Benedek Ferenc - Szita János), Budapest, 1986., 241 - 252.

Die staatspolitischen Vorstellungen von Ferenc Rálóczi II. In.: Acta Juridica Tom. XXVIII. Fasc. 1-2., Budapest, 1986., 163 - 184.o.

Freiheitsstrafe auf unbestimmte Dauer im Ungarn. In.: Entwicklung der Verwaltungsgerichtsbarkeit in den vergangenen 100 Jahren (Hrsg. Máthé Gábor), Budapest, 1986., 327 - 34l.o.

A halálbüntetés jelenkora ( - Kabódi Csaba ) In.:Módszertani Füzetek 1986/1. sz. 52 - 60.o.

A testi büntetések jellege ( - Kabódi Csaba ) In.:Módszertani Füzetek, 1986/2. sz. 48-55. sz.

A testi büntetések Magyarországon ( - Kabódi Csaba) In.:Módszertani Füzetek, 1986/3.sz. 52 - 6l.o.

A szabadságvesztés történelmi előzményei ( - Kabódi Csaba) In.:Módszertani Füzetek 1986/4.sz. 50 - 61.o.

A bűnözés és a büntetésvégrehajtási jog a századfordulón In.: A jogalkotás és a jogalkalmazás egyes kérdései Magyarországon, 19 - 20. század (szerk. Kovács Kálmán ), Budapest, 1986., 113 - 132.o.

A börtönügyi szakirodalom kezdetei Magyarországon In.: Acta Fac. Pol. et Jur. Tom. XXVIII. Budapest 1986. 63 - 84.o.

A szatmári béke jogi vonatkozásai In.: Acta Fac. Pol. et Jur. Tom. XXIX. Budapest, 1987., 97-108.

A cigánykérdés történeti gyökerei In.: Szakszervezeti Szemle 1987/8-9. sz. 61 - 67. o.

A börtönök világa a XVIII-XIX. században ( - Kabódi Csaba) In.:Módszertani Füzetek 1987/1.sz. 53 - 61.o.

A magyar börtönügy históriája ( - Kabódi Csaba ) In.:Módszertani Füzetek 1987/2. sz. 47 - 59.o.

A börtönügy az imperializmus korában ( - Kabódi Csaba ) In.:Módszertani Füzetek 1987/3.sz. 38 - 49.o.

Börtönügy Nyugaton [a második világháborútól a hetvenes évekig] ( - Kabódi Csaba ) In.:Módszertani Füzetek1987/4.sz., 42 - 54.o.

Börtönügy Keleten [Az aurópai szocialista országokban, 19l7-tôl napjainkig] ( - Kabódi Csaba ) In.:Módszertani Füzetek 1988/1.sz., 41 - 56.o.

Az első magyar börtönügyi szakíró: Eötvös József In.: Módszertani Füzetek 1988/4.sz., 29 - 33.o.

A kiegyezés börtönügye a költségvetés tükrében In.: Módszertani füzetek 1989/2.sz., 47 - 54.o.

A börtönügyi reform koncepciója Horvát Boldizsár igazságügyminisztersége idején In.:Jogtudományi Közlöny, 1989/12.sz., 638 - 644.o.

A munka szerepváltozásai a büntetésvégrehajtásban ( - Kabódi Csaba) In.:Börtönügyi Szemle, 1990/1.sz., 49 - 6l.o.

67

Tömlöc és áristom In.:Jogtörténeti Szemle 3.sz., Budapest, 1990.,3 - 30.o.

Előitélet In.:Új Szemle, 1990/ 1-2.sz.,78 - 85. o.

Munkabüntetések a huszadik században ( - Kabódi Csaba) In.: Börtönügyi Szemle, 1990/2.sz., 43 - 55.o.

Vagyonbüntetések históriája ( - Kabódi Csaba ) In.:Börtönügyi Szemle 1990/4.sz., 29 - 4l.o.

Büntetésvégrehajtás a feudalizmusban In: Jogtörténeti elôadások, II.,Budapest, 1990., 128 - 156.o.

A köztársasaági elnök a magyar joghistóriában In.: A köztársasági eszme és mozgalom Magyarországon, szerk. Pölöskei Ferenc, Budapest, 1990, 97-110.o.

Government of th Transylvanian State in the 17th Century (Princely Power during the reign of Gábor Bethlen) Essays of legal history - Publications of the departement of hungarian state and legal history Budapest, 1991.,20 o.

Die Herausbildung des modernen Gefängniswesens in Ungarn Studien für ungarische Rechtsgeschichte - Publikationen des Lehrstuhls für ungarische Staats- und Rechtsgeschichte der ELTE Universitat Budapest, 1991.,11

Die Confoederation im Wortgebrauch des Rákóczi-Freiheitskampfs In.: Annales Univ. Sci. Sect. Jur. Tom. XXXIII. 1991. 65-70.

A börtön természeti kora avagy a börtönépítészet kezdetei In.:Börtönügyi Szemle 1991/2.sz. 51-58.o.

A kereszténység börtönei In.:Börtönügyi Szemle 1991/3. sz. 53-6O.o.

Börtönügyi törvényjavaslat 1843-ban In.: Acta Facultatis Politico et Juridica, Tom. XXXI. Budapest, 1989(1991), 65-94.

A középkori tömlöc In.: Börtönügyi Szemle 1991/4.sz. 34-43.o.

" Deákkal s társaival tartani? - Nem tudok." (Széchenyi István és a börtönügyi kodifikáció ügye) In: Emlékkönyv Széchenyi István születésének a 200 éves évfordulója alkalmából (szerk. Horváth Pál) Budapest, 1991 (1992) 81-100.o.

Az első dologházak kora (A börtönépítészet nagy korszakai) In.: Börtönügyi Szemle 1992/1.sz. 47-55.o.

A köztársasági elnök (Az államfő a magyar joghistóriában 2.) (Magyar alkotmánytörténet III/2) Budapest 1992.,26 o.

Realitás és illúzió - Az 1843.évi börtönügyi törvényjavaslat országgűlési vitái In.:Jogtörténeti Szemle 4.(1992/1) 39-47.o.

Az első csillagig (A börtönépítészet nagy korszakai ) In.:Börtönügyi Szemle 1993/1.sz. 85-93.o.

Die ersten Versuche der Ausgestaltung des bürgerlichen Gefängniswesens in Ungarn In: Annales Univ.Sci. Sect.Jur. Tom.XXXIII.,Budapest, 1992, 141-160.o.

Tömlöctartók In.:Börtönügyi Szemle 1993/4.sz. 51-57.o.

A modern magyar polgári börtönügy alapjainak kialakítása a dualizmus első éveiben In: A dualista Magyarország rendvédelme, Budapest, 1994. 70-86.o.

Nagy tervek kora. Börtönépítészet a 18. és 19. században. In.: Börtönügyi Szemle 1994/1.sz. 103-109.o.

Több évszázad. Börtönépítészet Magyarországon In.:Börtönügyi Szemle 1994/2.sz.77-85.o.

A magyar börtönügyi szakirodalom kezdetei 2. (Az önkényuralom és a dualizmus elsô éveinek börtönügyi tudományossága) In: Acta Facultatis Politico et Juridica. Tom. XXXIII.,Budapest, 1991-92.,[1994] 47-76.o.

Nyitott börtön (A nem-zárt büntetés-végrehajtás múltja és jelene) In.: Börtönügyi Szemle 1995/2.sz. 7-15.o.

Felsőbíráskodás a Rákóczi-szabadságharcban (Egykorú irat a szabadságharc államának fejedelmi táblájáról) In.: Honismeret 1995/2.sz. 78- 80.o.

Új határok között. Büntetés-végrehajtás a két világháború között Magyarországon In.:Börtönügyi Szemle, 1995/3.sz. 95-102.o.

Büntetőjogi töredékek a Hármaskönyvben In: Degré Aljos Emlékkönyv, Budapest 1995., 161-172.o.

68

Kerker und Arrest (Anfänge der Freiheitsstrafe in Ungarn.) Rechtsgeschichtliche Vorträge Nr. 4. Budapest, 1996. 38 o.

A nemesi képviselettől a polgári képviseletig (A képviselet és a képviselői jogállás tartalmának megváltozása 1848/49-ben) In: A képviselők jogállása [I.rész] Parlamenti dolgozatok IV. szerk. Soltész István, Budapest, 1996., 241-255.o.

Eine Gesetzvorlage über Gefängniswesen im Jahr 1843 in Ungarn In: Die Entwicklung der österreichisch-ungarischen Strafrechtskodifikation im XIX-XX. Jahrhundert (Hrsg. Gábor Máthé, Werner Ogris), Budapest, 1996. 203-219.o.

Rabgondozás. (Segélyezés, patronage-ügy, utógondozás. [A reszocializáció történelmi tendenciái]) In.: Börtönügyi Szemle, 1996.4.sz. 135-146.o.

A köztársaság a magyar alkotmányfejlődésben, In.:Jogtudományi közlöny, 1997.2.sz.68-73.o.

Rabsegélyezés, patronage, utógondozás. (A rabgondozás történelmi tendenciái) In:Kriminológiai Közlemények 55. Budapest, 1997., 173-193.o.

Az obstrukció a magyar jogtörténetben. In.:A plenáris ülés I. rész. Parlamenti dolgozatok VI. Budapest 1997., 307-337.o.

Rendvédelmi jog a két világháború között In: Rendvédelemtörténeti Füzetek 6. Budapest 1994. [1997] 61-63.o.

Wissenschaftliche Begründung der Gefängniswesensreform in Ungarn im 19. Jahrhundert (Fachliteratur des Gefängniswesens im Zeitalter des Ausgleichs) In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis Sectio Juridica Tomus XXXVI, 1995, Budapest, 1997. 81-98.o.

Jogakadémiák és egyetemek (A jogi oktatás kezdetei és fejlődésének tendenciái Magyarországon) In: Az 1000 esztendős magyar jogalkotás. A Győri Tanulmányok jubileumi száma. Győr, 1998, 7-17.o.

Der Kerker in der ungarischen Rechtsgeschichte In: A bonis bona discere. Festgabe für János Zlinszky zum 70, Geburtstag. Herausgegeben von seinen Schülern Orsolya Márta Péter und Béla Szabó. Miskolc, 1998. 385-420.o.

A börtön megnyitása ( A nyitott és félnyitott börtönrezsimről) In.:Collega 1998/4. sz. 4-7.o.

A büntető hatalom és a magyar liberalizmus (A büntető hatalom és a büntető kodifikáció az első liberális nemzedék gondolkodásában In: Hatalommegosztás és jogállamiság, Jogtörténeti Értekezések 19.kötet, Budapest, 1998 27-35.o.

A magyar parlamentarizmus alapjai (Az1 848/49. évi népképviseleti országgyűlés) In: Publicationes Universitatis Miskolciensis Sectio Philosophica III. Miskolci Egyetem Miskolc. 1998, 61-69.o.

Minisztériumot pótló helyettes hatalom (Különleges kormányforma a magyar alkotmányfejlődésben: a Honvédelmi Bizottmány) Jogtudományi Közlöny 1998/11.sz. 400-406 és 150 év – A magyar polgári átalakulás alkotmányos forradalma. Jogtörténészek 1848-ról. Budapest, 2001., 219-230.o.

Cigányok In: Nemzeti és etnikai kisebbségek Budapest 1998., 45-79.o..o.

Deák Ferenc és a büntető perjog reformja 1848-ban In: A Bathhyány-kormány igazságügyi minisztere, szerk. Molnár András, Zalegereszeg, 1998.,159-184.o.

A tömlöcöktől a modern büntetésvégrehajtási intézetekig In: Tanulmányok a Magyar börtönügy történetéből, (szerk Bódiné Beliznai Kinga) Jogtörténeti Értekezések 22. Budapest 1998.9-39.o.

A cigányság rövid története In: Tanulmányok a cigányságtársadalmi helyzete és kultúrája köréből (szerk. Kovalcsik Katalin), Budapest, 1998., 83-92.o.

Reformpolitika és büntető rendszer (Eötvös József és a magyar börtönügy reformja) In: "Képzeljetek embert" Politikaelméleti tanulmányok Schlett István 60. születésnapjára, Budapest, 1999., 31-43.o.

Az 1849. évi megtorlások történetéhez In: Jugtudományi közlöny 1999 11. sz. 457-466.o. és 150 év – A magyar polgári átalakulás alkotmányos forradalma. Jogtörténészek 1848-ról. Budapest, 2001., 323-338.o.

Parlamentáris kormányzat vagy parlamenti reform? A magyar parlamentáris rendszer kialakítása 1848-ban) In: Forradalom vagy Reform? szerk. Horváth Attila, Budapest 1999, 71-83.o.

Werbőczi István In: Nagy képes milleniumi arcképcsarnok -100 portré a magyar történelemből [szerk.. Rácz

69

Árpád] Budapest, 1999., 56-59.o. második kiadás 2001, harmadik, átdolgozott kiadás 2002.

Hajnik Imre. In: Magyar jogtudósok I. [szerk. Hamza Gábor], Budapest 1999., S. 75-96.

Jogfolytonosság és forradalmi törvényhozás. Az április törvények néhány jogtörténeti vonatkozásáról. Collega. 1999/6-7. 5-8.o.

A magyar polgári jogrendszer kialakulása a 19. századi Magyarországon. In: A hosszú tizenkilencedik és a röid huszadik század. tanulmányok Pölöskei Ferenc köszöntésére, szerk. Gergely Jenő, Budapest, 2000.

Der Arbeitseinsatz der Gefangenen in der Geschichte des Strafvollzuges (Über die Vorgeschichte des Zuchthauswesens in Europa - Thesen eines Habilitationsvortrags) In: Annales Universitatis Scientiarium Budapestinensis, Sectio Juridica Tomus XXXVIII, Budapest,2000, 83-.94.o.

Vom consuetudo zum Gesetzesrecht In: Die Elemente der ungarischen Verfassungsentwicklung. Studien zum Millenium (szerk. Máthé G.) Budapest-Jena, 2000, 21-40.o.

Laienrichter in der Ungarischen Rechtsgeschichte In: Zur Erhaltung guter Ordnung. Beiträge zur Geschichte von Recht und Justiz. Festschrift für Wolfgang Sellert zum 65. Geburtstag Hg. Just Hausmann und Thomas Krause. Köln-Weimar-Wien, 2000., 633-668.o.

From dungeons to modern penitentiaries: a historical outline of the hungarian penitentiary system In: The Hungarian State 1000-2000, (szerk. Gergely András és Máthé Gábor) Budapest 2000 343-358.o.

Eckhart Ferenc. In: Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány-és jogtörtémet Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket és az utószót írta Mezey Barna Milleniumi magyar történelem/Historikusok. Budapest 2000., Osiris Könyvkiadó, 407-437 .o.

A polgári börtönügyi tudományosság a XIX-XX. század Magyarországán In: A Magyar börtönügy kutatásának alapjai Jogtörténeti Értekezések 20., Budapest 1997 [2000]5-102.o.

Der Verfasser eines ungarischen Rechtsbuches aus dem16. Jahrhundert: (István Werbőczi ) In: Studien über István Werbőczy. Hrsg. Prof. Gábor Hamza unter Mitwirkung von Ádám Bóc und csongor Buzády. MF Könyvek 21. Budapest 2001., 99-134.o.

Deák Ferenc börtönügyi rendelete 1848-ban. In: Börtönügyi Szemle, 2001/2.sz. 107-116.o.

Jogfejlődésünk tradíciói In: A magyar államiság ezer éve (Szerk. Gergely Jenő, Izsák Lajos) Budapest, 2001, 187-214.o.

Horvát Boldizsár In: Magyar Genius (szerk. Rácz Árpád) Budapest 2001. 104-107.o.

Die Ausgestaltung des parlamentarischen Regierungssystems in Ungarn im Jahr 1848 In: Von dem Ständeversammlungen bis zum Parlamentarischen Regierungssystem in Ungarn- Studien zur Paralamentraismusgeschichte, Budapest – Graz 2001, 41-52.o.

Die Debatten der ungarischen Landesversammlung 1843/44 über Gefängniswesen In: Annales Universitatis Scientiarium Budapestinensis, Sectio Juridica Tomus XXXIX-LX., 1998-1999 Budapest, 2001, red. Pál Horváth . 3-11.o.

A büntetés forradalma és a börtönépítészet (A büntetés- végrehajtás architekturális feltételeinek megváltozása a 18-19. században) In: Jogtörténeti Tanulmányok VII. szerk. Kajtár István, Szekeres Róbert, Pécs 2001., 293-310

Egy jogászkarrier a 19. században (Csemegi Károly 1826-1899) In: A praxistól a kodifikációig (Csemegi Károly emléke), Jogtörténeti értekezések Budapest, 2001, 9-23. o. [Másodközlésben: In: Kodifikáció. Tanulmányok. Szakmai tájékoztató a VII. Budapesti Nyári Egyetem hallgatói számára. Összeállította. Takács Péter. Bibliotecha Iuridica - Miscellanea 6. Budapest 2002, 27-39.o.]

A rendi alkotmányosság és a rendi gyűlések ügye a Rákóczi-szabadságharcban. In: Állam-és közigazgatás Magyarországon az egyes történelmi korokban, szerk. Molnár Sándor Vaja, 2001, 5-20.o.

Wlassics Gyula, a büntetőjog és a bűnvádi perjog professzora. In: Wlassics Gyula és kora 1852-1937, szerk. Kapiller Imre. Zalaegerszegi Füzetek 8. Zalaegerszeg, 2002, 60-68.o.

Büntetőjog és szexualitás (Nemi bűncselekmények a feudális büntetőjogban) In: Ámor, álom és mámor A szerelem a régi magyar irodalomban és a szerelem ezredéves hazai kultúrtörténete" szerk.Szentmártoni Szabó Géza, Budapest 2002. 243-256.o.

70

Traditions of Hungarian Legal Development In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae Scetio Juridica Tomus XLI-XLII, Milleniumi kötet, Budapest 2002, 7-37.o.

Eine Spezielle Regierungsform in der ungarischen Rechtsgeschicte (Lajos Kossuth als Regierungschef im Jahr 1848) In: Von dem Vormärz bis zum 20. Jahrhundert. Tradition und Erneuerung in der ungarischen Rechtsentwicklung . Studien zu den Reformen in den 19-20. Jahrhunderten. Würzburg – Budapest, 2002,

Felvirágzás és válság. A kiegyezéstől a forradalmakig 2. z Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1890-1919, szerk Szögi László, Budapest, 2003.ELTE Eötvös Kiadó, 228-266.o.

Az állatok jogi perszonifikációja (Állatok a bíróság előtt - adalékok a törvénykezés történetéhez) In: „Jöjj el szabadság”. Biohari mihály 60. születésnapjára készült ünneplő kötet. Szerk. Szabó Máté, Pesti Sándor, Budapest 2003, Rejtjel Kiadó, 19-39.o.

A Szamosújvári Fenyítő Intézet 1861-ben In: Börtönügyi Szemle, 2003/1.sz. 87-96.o.

Az amsterdami Rasphuis, In: Jogtörténeti szemle 2003/1.sz. 11-18.o.

Büntetések a Rákóczi szabadságharc jogtörténetében In: Börtönügyi Szemle 2003/2.sz. 55-62.o.

Az előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság történeti előfeltételei Magyarországon In: Magister artis boni et aequi. Studia in honorem Németh János. szerk. Kiss Daisy és Varga István, Budapest 2003 ELTE Eötvös Kiadó, 671—686.o.

Die Ständeversammlungen von Rákóczi Ferenc II., in Siebenbürgen. In: Von den Ständeversammlungen bis zu den modernen Parlamenten. Studien über die Geschichte des ungarischen Parlaments. Studies presented to the Internatonal Commission for the History of Representatrive and Parliamentary Institutions Volume LXXXI. Barcelona – Budapest, 138 o. 38-50.o.

Strafrechtskodifikation in Ungarn im Jahre 1878. In: Strafrechtsgeschichte an der Grenze des nächsten Jahrtausendes. Rechtsgeschichtliche Abhandlungen 27. Budapest, 2003., Gondolat, 151-178.o.

Nagyszombattól Budapestig. (Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kara 1667-2002) In:: A jogászképzés múltja, jelene és jövője. Ünnepi tanulmányok, konferencia-előadások, kerekasztal-beszélgetések. Szerk. Takács Péter. Bibliotecha Iuridca Acta Congresuum 10. Budapest, 2003, ELTE Állam-és Jogtudományi Kara, 139-184.o.

Die Obstruktion in der ungarischen Rechtsgeschichte. In: Parliaments, Estates & Representation./ Paralments, États & Représentation. Volume 23. Edited by Dr. H.J.Cohn Aldershot, Hampshire 2003. Published for the I.C.H.R.P.I, by Ashgate, 97-122.o.

Deák szerepe a börtönügy polgári átalakításában. In: Deák Ferenc Emlékezete (szerk. Szabó András) Budapest 2003., Akadémiai Kiadó 34-46.o.

A Bridewell jelenség. In: Jogtörténeti Szemle 2003/4.sz. 21-27.o.

Jogélet a Rákóczi-szabadságharcban. In: A Rákóczi-szabadságharc és Közép-Európa I.Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulójára (szerk.Tamás Edit) A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 45. Sárospatak 2003 Sárospataki Rákóczi Múzeum, 337-358.o.

Degré Alajos. In: Degré Alajos: Válogatott jogtörténeti tanulmányok. Válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket és az utószót írta Mezey Barna Milleniumi magyar történelem/Historikusok. Budapest 2004., Osiris Könyvkiadó, 447-479 o.

A büntetőjogi kodifikáció kezdetei Magyarországon (Bónis György az első magyar büntető kódex tervezet) In: Jogtörténeti Szemle 2004.1. 55-57.o.

A Rákóczi szabadságharc állama, In: A Rákóczi-szabadságharc (szerkesztette R. Várkonyi Ágnes, Kis Domokos Dániel) Budapest, 2004., Osiris Kiadó 477-481.o.

A szegedi „csillagbörtön megnyitásának előzményei. In: Eckhart Ferenc emlékkönyv. Jogtöténeti Értekezések 28. szerkesztette Mezey Barna. Budapest, 2004, Gondolat Kiadó, 296-324.o.

A Hanza fenyítőházai. In: Jogtörténeti Szemle 2004/2.sz. 1-5.o.

Tendenzen der ungarischen Verfassungsentwicklung im 19. und 20. Jahrhundert - das ungarische Parlamentarismus - In: Annales Universitatis Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Scetio Iuridica Tomus XLIV, Budapest 2004., 83-101.o.

71

Konferenciaelőadások

A magyarországi cigányság történelmérôl és a történetírásról

In.: Cigányoktól, cigányokról. A Somogy Megyei Művelődési Központ Módszertani füzetei III. (szerk. Kovács József.) Kaposvár, 1989., 9 - 23. o.

Die Strafgewalt und der ungarische Liberalismus

In.: Theorie und Institutionssystem der Gewalttrennung in Europa (Mitteleuropäischer Rechtshistorikerrunde) Hrsg. G.Máthé, Budapest, 1993. 193 - 202.o.

A kivételes hatalom

In: Háború, forradalom, Trianon. V. Magyar Rendvédelemtörténeti Tudományos Konferencia. Budapest, 1996, 4-6.o.

Törvényesség és rendvédelem Magyarországon (1945-1949)

In: Háborúból diktatúrába. VII. Magyar rendvédelem-történeti tudományos konferencia, Budapest, 1996., 63-67.o.

Über die Rolle der Kodifikationsbewegung in der ungarischen Rechtsgeschichte

In: Strafrechtskodifikation im 18. und 19. Jahrhundert. Rechtsgeschichtliche Abhandlungen Band 21. Budapest 1997.90-97..o.

A magyar büntetésvégrehajtás történetének csomóponjai – millenniumi visszatekintés, In: Börtönügyi Szemle 2000/4.sz. 70-78.o.

Universitäten und Rechtsakademien (Anfänge und Entwicklungstendenzen der juristischen Ausbildung in Ungarn

In: Die ungarische Universitätsbildung und Europa (red.Márta Font, László Szögi) Pécs, 2001., 187-202.o.

Millenium retrospection Junctions on the road to the modernisation of the Hungarian prison system, In: Millenium Conference of The Hungarian Prison Service Budapest 17-20 October 2000 Hungarian Prison Service Budapest 2001. 19-32.o.

A jogtörténet a budapesti jogi karon In:: A jogászképzés múltja, jelene és jövője. Ünnepi tanulmányok, konferencia-előadások, kerekasztal-beszélgetések. Szerk. Takács Péter. Bibliotecha Iuridca Acta Congresuum 10. Budapest, 2003, ELTE Állam-és Jogtudományi Kara, 78-92.o.

Jog, jogászképzés, egyetemek In: Európai alkotmány – Európai jövőkép Nemzetközi konferencia Budapest, 2003. október 28. Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a Külügyminisztérium kiadása, Budapest, 2003. 202-211.o.

Közigazgatási jog – rendvédelmi jog – A magyar polgári rendvédelem a 19., és 20. században. • (A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület XI. Magyar Történelmi Iskolája) / r. Zürichi Magyar Történelmi Egyesület, Szemere Bertalan rerndvédelem-történeti tudományos Társaság, Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központja • 2003 augusztus 3-9., Budapest. In: A Magyar polgári rendvédelem a 19. és 20. században (magyar csendőrség, rendőrség, büntetés-végrehajtás, határőrség, vám-és pénzügyőrség, koronaőrség) szerk. Boda József Budapest 2004 Szemere Bertalan Magyar rendvédelem-történeti Alapítvány 26-35

Műhelytanulmányok

Bács - Kiskun megye bűnözésének történeti struktúrája (az országos kriminalisztikai és kriminológiai kutatások keretében,az ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék kutatásaihoz kapcsolódva, 1987)

A bűnüldözés itézményrendszerének története Magyarországon (1881-1945) (az országos kiriminalisztikai kutatások keretében, a Rendőrtiszti Főiskola kutatásaihoz kapcsolódva, 1988)

Felelősség és büntetésvégrehajtás. A burzsoa büntetésvégrehajtás gyökerei Magyarországon ( Az ELTE ÁJK OTKA keretében, 1987 - 1989)

A magyar büntetésvégrehajtási jog kezdetei (Az országos büntetés végrehajtási kutatások keretében, a Rendőrtiszti Főiskola kutatásaihoz kapcsolódva 1995 - 1991)

72

Rendi képviselet- polgári képviselet. A kezdetektől a modern polgári parlamentig (Az ELTE ÁJK OTKA keretében 1993)

Preambulumok a joghistória tükrében (A Magyar Köztársaság Országgyűlése Alkotmányelőkészítő Bizottsága részére, 1995)

A mentelmi jog történeti gyökerei (A Magyar Köztársaság Országgyűlése Mentelmi Bizottsága részére, 1999)

Kisebb cikkek, recenziók, ismeretterjesztő írások és interjúk

A városi és regionális közigazgatás fejlődésének egyes kérdései (Nemzetközi jogtörténettudományi Konferencia Budapesten) In: Magyar Jog,1978.4.sz.375-379

Habsburg-abszolutizmus és független magyar állam (A Rákóczi-szabadságharc és Európa, szerk.Benda Kálmán, Budapest, 1980.) Fiatal Oktatók Műhelytanulmányai 1., Budapest, 1981., 236-239. o.

A parancsjog fenomenológiája (A törvényfogalom megváltozása a feudalizmus utolsó századaiban. Hans Schlosser előadása az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán 1981. október 5.) Fiatal oktatók Műhelytanulmányai 2., Budapest, 198l., 223 - 227.o.

Az első magyar igazságügyi minisztérium létrehozása 1848-49-ben (Az Igazságügyi Minisztérium történetéből) Jogpolitika 1982/2.sz., /május/ 11-12.o.

Minisztérium a válságban (1905 - 1913), (Az Igazságügyi Minisztérium történetéből) Jogpolitika, 1982/6.sz., / december/, ll.o.

Egy kísérlet kezdetén - avagy egy új jogászujság felé, Fiatal Oktatók Műhelytanulmányai 4., Budapest, 1983., 49 - 52.o.

Archeográfia, genealogia, heraldika és joghistória (A Történelmi Társulat Történelmi Segédtudományok Szekciójának megalakulására) Fiatal Oktatók Műhelytanulmányai, 4., Budapest, 1983.,148 - 151.o.

Néhány gondolat az állam-és jogtudományi kari felvételi vizsgákról (-B.Kállay István) Jogtudományi Közlöny, 1983/ 1.sz., 3O - 36.o.

Az Országos Tudományos Diákköri Koneferencia jövőjéről (Kötetlen jegyzőkönyv az OTDK Állam-és Jogtudományi Szekciójának vitaplénumáról) Fiatal Oktatók Műhelytanulmányai 5., Budapest, 1983.,114 - 124.o.

Székely jogszokások ( Imreh István: A törvényhozó székely falu, Bukarest, 1983., 545 o.) Fiatal Oktatók Műhelytanulmányai 6, Budapest, 1983., 139 - 145.o.

A magyar állam-és jogtörténet oktatásáról Fiatal Oktatók Műhelytanulmányai 7., Budapest, 1984., 259 - 268.

Pingpong a pontokkal - Egy felvételi tapaszatalatai ( -B.Kállay István) Mozgó Világ, 1985/l.sz., 63 - 68.o.

Javaslatok az állam-és jogtudományi karok felvételi vizsgáihoz (-B.Kállay István) Jogtudományi Közlöny, 1985/2.sz., 293 -299.o.

"...eodem iuguletur gladio" Mozgó Világ, 1985/2.sz., 113 - 115.o.

Előadói konferencia a Kossuth Klubban a Szent István Rend történetéről Levéltári Szemle, 1985/3.sz., 93 - 95.o.

Értekezés a hatalomról ( II.Rákóczi Ferenc politikai és erkölcsi végrendelete, Budapest, 1984.) Jogtudományi Közlöny, 1985/3.sz.,16O - 162.o.

Werbőczi és a Hármaskönyve Élet és tudomány Kalendáriuma 1986., 215 - 221.o.

Ungarischer Herold. Jahrbuch für Quellenpublikation, familiengeschichte und Heraldik Ungarnjahrbuch Bd.14. Jahrgang 1986.München 1986,227-229.o.

Cigányság, kultúra, politika (interjú, Kovács József) Magyar Hirlap, 1987. október 24.

Traktat über die Macht Jogtörténeti Szemle 2., Budapest, 1987., 121 - 125.o.

Cigánytörténet, cigánypolitika ( - Pomogyi László, - Tauber István) In: A bagoly nappal ( Válogatta Győrffy Miklós), Budapest, 1988., 313 - 328.o.

A cigány értelmiség és a kultúra legyen a híd Nők Lapja, 1988/46.sz., 8 - 9.o.

73

Himpellérek, kontárok, kolontárok (interjú, Udvarhelyi András) Vevők vagyunk/a Mai Magazin renkívüli száma, 1988., 32-33.o.

István alkotmányos törvényeiről Képes Hét, 1988/ 21.sz. 21.o.

"A nemesi jog nagyigényű összefoglalása" (interjú, Varsányi Gyula) Népszabadság, 1989. december 2.

A cigányság státuszáról (interjú, Kovács József) Új Szemle, Budapest, 1989. 14 - 19.o.

Valódi képviselet a cigányságnak Magyar Hírlap 1990 július 28.

Választójogi história Magyarország 1990/ 11.sz. 12.o.

Csalások, visszaélések - anno Képes Hét 1990/ll.sz. 29.o.

Hagyománytisztelet? Magyarország 1990/23.sz. (Interjú, Almási B.Csaba)

La culture: un lien qui nous unit In: Revue de Hongrie, 1989/4., sz.105-108.o.

Richard van Dülmen: A rettenet színháza - ítélkezési gyakorlat és büntetőrituálék a kora újkorban (Budapest, 1990) Börtönügyi Szemle 1991/ 3.sz. 62-64.o.

A cigányok megjelenése Magyarországon Románo Nyevipe / Cigányujság 1991.15.sz.6-7.o.

A cigánykérdés a feudális Magyarországon Románo Nyevipe / Cigányujság 1991.l6.sz.6-7.o.

Városfejlődés és autonómia (Kajtár I.: Magyar városi önkormányzatok [1848-1918] Akadémiai kiadó, Budapest, 1992) Jogtörténeti Szemle, 1992/5.sz. 69-70.o.

Istenáromlók,szitkozódók Börtönújság 1993.február 19. (7.sz.) 5.o.

Az őskornak is megvoltak a maga ügyvédei (interjú) Az ügyvéd 1993/1.sz.4-6.

A farkasember Börtönújság 1993.február 26. (8.sz.) 5.o.

Eretnek kakas Börtönújság 1993.március 5.(9.sz.) 5.o.

Boszorkányok Börtönújság 1993 március 19.(10.sz.) 5.o.

Kínpad és kínvallatás Börtönújság 1993 március 26 (12.sz.) 5.o.

A bírói talár Ügyvédek lapja 1993/2.sz. 17-19.o.

Vas-és vízpróba Börtönújság 1993 április 9. (14.sz.) 5.o.

A vádlott a hulla Börtönújság 1993 április 16 (15.sz.) 5.o.

Boszorkányperek Börtönújság 1993 április 23 (16 sz) 5.o.

Egy szadista úrnő a középkorból Börtönújság 1993. április 30 (17.sz) 5.o.

Rossznők Börtönújság, 1993 május 28. (21.sz.) 5.o.

Bestialitás Börtönújság, 1993. július 26 (26.sz) 5.o.

Három jogász Borsod vármegyéből (Ruszoly József: Három borsodi örökhagyó, Miskolc, 1992) In.: Magyar Jog 1994/1 sz. 58.o,

A hóhér Börtönújság 1994.augusztus 6. (31.sz.) 5.o.

Kiengesztelt istenek Börtönujság 1994 február 25 (8.sz.) 7.o.

Tükröző elv Börtönújság 1994 február 18 (7.sz.) 7.o.

Választás, szavazás, képviselet Fejér Megyei Hírlap, 1994 március 4 (53.sz.)

Szavazás, választás Hellászban Napi Délkelet, 1994 március 10.(58.sz.)

Szavazás Hellászban In:Kisalföld 1994 március 11(59.sz.)

Mióta és hogyan választottunk? Fejér megyei Hírlap 1994 március 17. (63.sz.)

Törvénynaptól az országgyűlésig Kisalföld, 1994. április 6, (79.sz.), Zalai Hírlap, 1994 április 8 (81.sz.), Új Dunántúli Napló, 1994 április 22. (93.sz.)

Itallal és furkósbottal szerzett szavazatok Hajdú-Bihari Napló, 1994 április 14.(86.sz.)

74

'48-ban még nyilvános volt a szavazás Zalai Hírlap, 1994 április 16.(88.sz.)

Bizodalom az erős cenzusban Napi Délkelet, 1994 április 21.(92.sz.)

A kékcédulások eldöntik, ki lesz a képviselő Napi Délkelet, 1994 április 28.(98.sz.)

Adalék a magyar büntetőjog kodifikációjának történetéhez (Gál László: Javallat. Az elsô erdélyi magyar nyelvű büntető törvénykönyv-tervezet.1839. Budapest, 1992) Magyar Jog, 1994.5.sz. 314.o.

Ultima ratio vagy barbarzimus? A halálbüntetésről Börtönújság, 1995 március 3.(9.sz.) 3.o.

Hírek, események a Magyar Jogász Egylet életéből Magyar Jog, 1993/7.sz., 447-448., 1993/8.sz., 512.o 1993/12.sz., 766-767.o., 1994/8.sz.512.o.; 1995.2.sz.124-127.o.

Jogalkotás a 16-19. századi Magyarországon, Rubicon , 1996/1-2, 15-17.o.

Hárompólusú kompromisszum. A dualista államkonsrukció Rubicon 1996/4-5., 33-34.o.

A jogtörténet a mához szól (interjú, Winkler Csaba) Győri Stúdium 1996/7.sz. 5.o.

Bűn és büntetés Rubicon 1996/6, 4-5.o.

Vissza a társadalomba. Az amszterdami reszelőház Rubicon 1996/6 23.o.

Börtönügyi Múzeum Börtönügyi Szemle, 1996/3. sz. 93-97.o.

Bűnhődjék érdeme szerint (interjú, Nánási László) Börtönújság 1997 augusztus 8.(32.sz.)32.sz.

A modern állam Rubicon 1997/8-9. 14-16.o.

A hatalommegosztásról (Interjú, Pálfy Gyula) In: Magyar Hírlap 1997 augusztus ?.sz. .o.

Kötelet vagy palotát? "Heverő szívben az ördög fészket ver" (interjú, N. Sélley László) Magyar Nemzet 1997. október 25. 11.o.

Respbublica 1849-ben Rubicon 1998/3. 27-29.o.

A törvénytisztelő reformerek forradalma (Interjú, Nánási László) Magyar Nemzet 1998 március 13.

A tudásszint nem nő, a követelményszint hullámzik (interjú, S.K.) Továbbtanulás 1998 március , 5.o.

Büntetőjog és szexualitás. A nemi bűncselekmények megítélésének változásai (16-19. század) Rubicon 1998/6., 31-32.o.

Fogházjavító mozgalom a 19 században In.: Bűn és bűnhődés. Tudományos könferencia szerk. Bana J., Győr, 1999, 7-8.o.

Illusztrált egyetemtörténet (Album historiale Universitatis Quinque Ecclesiensis, szerk. Kajtár I., Móró Mária A., Pécs, 1997) Magyar jog 1999/7. sz. 447-448.o.Webőczy István Rubicon 1999/7.sz. 15-20.o.

Öreg diákok a jogi karon (Interjú, Varga Sándor) Törökugrató - Budavidéki regionális magazin 1999 december 8., 19.o.

Országgyűlésről országgyűlésre (Interjú. Tamm Barna – Szőcs László) Népszabadság, 2000 augusztus 19.

A Brusznyai-Per. Vitaülés Kahler Frigyes könyvéről – referátum In: Büntetőjogi tanulmányok II.(szerk. Kahler Frigyes) Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi területi bizottsága, Veszprém, 2000 10-14.o.

Sikeres a győri jogászképzés In: Kisalföld, 2001 január 11.

Nincs misztikum, tudatosan kell készülni a felvételire (interjú, Csuka József) In: Eygenes út az egyetemre – A felvételi Információs Szolgálat Lapja, I. évf. 3. sz. 2001. 2.o.

Gróf Károlyi István urbariális szerződése Új-Megyer lakosaival. In: Újpesti Helytörténeti Értesítő, 2001/1-2.sz., 8-10.o.

Miért érdemes az ELTE Jogi karára felvételizni? (interjú, Csuka József) In: Egyenes út az egyetemre , II. évf. 2. sz. 2002. 3.o.

Az Elte Állam-és Jogtudományi Karának Tudományos szakirodalmi munkássága 1990-2000. Előszó. Budapest, 2001., III-V.o.

75

A jogi diploma, és ami mögötte van (inerjú, Oroszlán Éva) In: Egyenes út az egyetemre –II. évf. . sz. 2002. .o.

Bor és jog. A borforgalom jogi szabályozása a Corpous Juris Hungarici tükrében In: Rubicon 2003/1-2, 25-31.o.

A korona-eszme európaisága. Eckhart Ferenc: A szentkorona-eszme története. In: Jogtörténeti Szemle 2003/2.sz. 61-62.o.

A Kar emberek közössége (Interjú, Rabcsánszki Laurta Lúcia[Csinszka] ) Jurátus XXII. Évf. 1.sz. 2003. szeptember 6-7.sz.

Egy szint – két szint (Az emelt szintű érettségi vizsgáról) In: Egyenes út az egyetemre 2003 szeptember, (III.évf. 5.sz.) 2.o.

Sem nem sietett, sem el nem késett. (Deák Ferenc igazi terepe az alkalmas pillanatban a jogszerűség keretei közötti fellépés volt) In: Népszabadság, 2003. október 17. Hétvége Melléklet 2-3.o.

Deák, a kodifikátor In.: Rubicon 2003/9-10., 72-79.o.

Minőség és túlterheltség. Vitaindító. Kerekasztalbeszélgetések a jogászképzés aktuális problémáiról.II. In:: A jogászképzés múltja, jelene és jövője. Ünnepi tanulmányok, konferencia-előadások, kerekasztal-beszélgetések. Szerk. Takács Péter. Bibliotecha Iuridca Acta Congresuum 10. Budapest, 2003, ELTE Állam-és Jogtudományi Kara, 404-409.o.

A negyedik országgyűlés (A szatmári conventus) In: Rubicon 2004/1.sz. .52-55.o.

Börtönügyi kiállítás Szilvásváradon. In: Jogtörténeti Szemle 2004/2., 64-65.o.

Degré Aaljos méltatása In: Jogtörténeti Szemle 2004/2..68-69.o.

76

RÉVÉSZ T. MIHÁLY

Könyvek, monográfiák

(szerk.): A feudális jogtípus fejlődéstörténete (társszerzőkkel) Budapest, 313. o.

A sajtószabadság érvényesülése Magyarországon 1867-1875 Budapest, 1986. 253. o.

Általános jogtörténet II. (társszerzőkkel) Budapest, 1993. 330. o.

Összehasonlító jogtörténet II. Az újabb kori jogfejlődés (társszerzőkkel) Budapest, 1993. 322. o.

Általános jogtörténet I. (társszerzőkkel, szerk.) Budapest, 1994. 502. o.

Magyar alkotmánytörténet (társszerzőkkel) Budapest, 1995. 406. o.

Magyar jogtörténet (társszerzőkkel) Budapest, 1996. 438. o.

Magyar jogtörténet (társszerzőként), Szerk.: Mezey Barna, Budapest, 2003. Osiris.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának története 1667-1997 (társszerzőkkel) Budapest, 1998. 234. o.

Az újabb kori jogfejlődés történetkritikai elemzése (társszerzőkkel) Budapest, 1998. 186. o.

Egyetemes jogtörténet II. (társszerzőkkel) Budapest, 1999. 310. o.

Jogtörténeti Dolgozatok Győr, 2000. 216. o.

Tanulmányok

A büntetőjog oktatása karunkon /1877-1848./ Budapesti joghallgatók dolgozatai I. Budapest, 1970.

A központi állami ellenőrzés szervezetének kialakulása Magyarországon 1867 után. Jogtörténeti értekezések 1. sz. Budapest, 1971.

Die Wirtschaftliche Kontrolltätigkeit des Reichtages und sein Kontrollorgan nach dem Ausgleich. (VerwaltunshistorischeStudien) Pécs, 1972. 361-383. o.

Az esti és levelező tagozatú oktatás fejlődése az Eötvös Loránd Tudományegyetem Álltam- és Jogtudományi Karán. /társszerzővel/. Jogtörténeti Értekezések 1972. Budapest

Le developpement de l’enseignement par correspondance a la Faculté de droit de l’ Université Eötvös Loránd de Budapest (1951-1970). Universitás Comeniana, Acta Facultatis Juridicae, Pravnicka Vzdelanost na Slovensku (1848-1971). Bratislava, 1975. 129-143. o.

A közigazgatás rendezésének egyes kérdései Tolna megyében 1929-ben. Tanulmányok Tolna megye történetéből. V. K. Szekszárd, 1974. 371-398. o.

Jogtörténeti konferencia 1975 őszén Prágában. Jogtudományi Közlöny 1976/7. sz.

Nyekatorie voproszi adminisztratyiv-novo upravlényijá v Vengrii v 1945 gody, udeljáá oszoboe vnyimányie oblasztnoj adminisztratyivnoj gyéjátelnosztyi. Prága, 1976. Vznik A vyvoj socialistickeho Práva T. Cast. 169-177. o.

Adalékok a gyülekezési jog magyarországi fejlődéséhez. Levéltári Szemle 1977. 1. sz. 185. 194. o.

A sajtópolitika egyes kérdései Magyarországon a kiegyezés után. Budapest, 1977. Jogtörténeti értekezések 9. sz. 119. o.

Sajtójog a dualista Magyarország első esztendeiben. Acta Fac. Pol-Jur. Univ Sci. Tom. XIX. Budapest, 1978. 299-314. o.

A dualista álltam sajtórendészete (1867-1875). Levéltári Szemle 1978. 3. sz. 557-590. o.

Die Rechtsmittel des Kampfes gegen die ausländische Presse in Ungarn nach dem Ausgleich. Annales Fac. Iur.-Pol. Univ. Scientiarum etc. Tom. XX. Budapest, 1978. 159-173. o.

A deákpárti kormányzat tájékoztatási politikája. Acta Fac. Pol-Jur. Univ. Sci. Tom. XXII. Budapest, 1978. 399-409. o.

77

A sajtószabadság érvényesülése Magyarországon 1867-1875. Kandidátusi értekezés tézisei. Budapest, 1978. 16. o.

Processz, szvjázannüj sz. presszoj i municipalitétü poszle kompromissza v Vengrii. In: Entwicklung der städtschen und regionalen Verwultung in den letzten 100 Jahren in Mittel- und Orsteuropa. III. K. Budapest, 1979. 275-290. o.

A külföldi sajtó elleni küzdelem jogi eszközei a kiegyezés utáni Magyarországon. Jogtörténeti tanulmányok. Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára. Pécs, 1980. 335-347. o.

Büntetőjogi eszközök alkalmazása Magyarországon az ellenzéki sajtó elleni küzdelemben. (1867-1875). Acta. Fac. Pol-Jur. Univ. Sci. Tom. XXIII. Budapest, 1980. 79-103. o.

Dir Rolle der allgemeinen Rechtgeschichte bei der Entwicklung des ungarishen rechtlichen Historismus. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae, Sectio Iuruduca. Tom. XXIV. 1982. 207-220. o.

A gyülekezési jog polgári-jogi fejlődése Magyarországon. In: Jogtörténeti értekezések. Szerk.: Kovács Kálmán Budapest, 1983. 165-178. o.

A nemzetiségek egyenjogúsága (Fűrész Klárával társszerzőségben). In.: Emberi jogok hazánkban Szerk.: Katonáné Soltész Márta Budapest, 1988. 101-120. o.

Adalékok az Állami Számvevőszék múlt századi történetéhez. In: A számvevőszék Szerk.: Dr. Timoránszky Péter Budapest, 1990. 170-184. o.

Equal rights of nationalities – legal protection of minorities. (coauthored with Klára Fűrész) In: Human Rights In today’s Hungary Budapest, 1990. 230-258. o.

Az Állami Számvevőszék dualizmuskori történetéhez. In: Jogtörténeti előadások II. Szerk.: Mezey Barna Budapest, 1990. 170-184. o.

Freedom of the Press and the papers of the nationalities in Hungary. In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae, Sectio Iuridica Tom. XXX. 1990. 143-150. o.

A jogtörténet jelene és jövője. In: Jogtörténeti Szemle 3. sz. Szerk.: Révész T. Mihály, 1990. 97-102. o.

Parlamentarizmus magyar honban a dualizmus korában. Kritika, 1990. június 26-27. o.

A sajtójogi felelősség kérdése a magyar jogban. In: Jogtörténeti Szemle 4. sz. 1992/1. 48-53. o.

Freedom of the Press: Its idea and Realization in Pre – 1914 Hungary. In: Hungarian Studies Review Vol XX. No. 1-2. (Spring-Fall, 1993)

Zu theoreticshen Wurzeln des Strafrechts am Ende des achtzehnten Jahrhunderts in Ungarn. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatea, Sectio Iuridica Tom. XXXIV. 1993.

Tájékoztatáspolitika a kiegyezés utáni Magyarországon. In: Degré Alajos Emlékkönyv Szerk.: Máthé Gábor és Zlinszky János. Budapest, 1995. 261-278. o.

A magyar jogi historizmus világképének alakítása. In: Összehasonlító Jogtörténeti Tanulmányok. A feudális jogtípus fejlődéstörténete (Összehasonlító jogtörténete) Budapest, 1984. 5-35. o.

Adalékok az anyakönyvvezetés államosításához Magyarországon. In: Magyar Herold. Nr. 1. Szerk.: Kállay István Budapest, 1984. 447-458. o.

Pressevergehen im ungarischen Recht der dualistischen Zeit. In: A közigazgatási büntetőbíráskodás fejlődése az utolsó 100 évben. Budapest, 1986. 227-248. o.

A liberális sajtójogalkotás hazai történetének vázlata. In: Jogtörténeti értekezések Szerk.: Kovács Kálmán Budapest, 1986. 15. sz. 23-37. o.

Freedom of the press and nationality papers in the second half of the nineteenth century in Hungary. In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Iuridica. Tom. XXVII. Budapest, 1986. 186-201. o.

Az eckharti örökség és a jogtörténetírás mai feladatai. Jogtudományi Közlöny. XLI új évf. 7. sz. Budapest, 1986. 342-345. o.

Freedom of the Press and the Papers of the Nationalities (1867-1873). In: Minorities and the Law from 1867 to the present. Editor-in-chief: Peter I. Hidas Montreal, 1987. 23-31. o.

78

The past of the hungarian legal history and its task in the future. In: Rechtsgeschtliche Abhandlungen. Band 16. Red: Kálmán Kovács Budapest, 1987. 258-333. o.

O novom vengerszkom zakone o pecsati. In: Acta Iuridica, Academiae Scientiarum Hungaricae Red: Gyula Eörsi Budapest, 1987. 405-408. o.

A magyar választójog fejlődésének történetéhez. In: Jogtörténeti előadások I. Szerk.: Mezey Barna Budapest, 1988. 124-136. o.

In memoriam – Csizmadia Andor Állam és Igazgatás XXXV. évf. 9. sz. 1985. szeptember 849-850. o.

Horváth Pál: A szocialista jog fejlődése In: Magyar Jog XXXII. évf. 1985. február 181-183. o.

Kállay István: Úriszéki bíráskodás a XVIII-XIX. században. In: Állam- és Jogtudomány XXIX/4. Budapest, 1986. 657-660. o.

Some problems concerning hungarian parliamental history In: Jogtörténeti Szemle 2. (szerk.) 1987. 139-141. o.

Doktori értekezés a harmincas évek magyar hadseregének politikai szerepéről In: Jogtudományi Közlöny XLII. új évfolyam Budapest, 1987. január 53-54. o.

Horváth Pál: Tanszabadság Magyarországon In: Magyar Tudomány 1990. 2. sz. 235-236. o.

Mertanova, Stafania: Ius Tavernicale. The Slovakian Academy of Sciences, In: Acta Juruduca Academiae Scientiarum Hungaricae. 32/3-4/pp. 339-354 (1990) Bratislava, 1985.

A médiatörvény végrehajtása és hatása a társadalomra In: Nemzetstratégia a harmadik évezred küszöbén. Magyarok IV. Világkongresszusa Szerk.: Kurucz Gyula Budapest, 1996. 343-347. o.

A médiatörvény gyakorlati tapasztalatai. In: Tizenegyedik jogász vándorgyűlés Budapest, 1997. 93-100. o.

Jövőkép-országkép. In: Magyarország 2000. A magyarság szellemi erőinek összefogása az ország euroatlanti integrációjának sikeréért Szerk.: Komlós Attila Budapest, 1998. 512-514. o.

Pressevergehen im ungarischen Recht der dualistischen Zeit. In: Die Elemente der ungarischen Verfassungsentwicklung. Studien zum Millenium. Herausgeber: Gábor Máthé-Barna Mezey. Budapest, 2000. 63-70. o.

Sajtószabadság és „médiaegyensúly” Magyarországon 1867 után. In: „Jöjj el szabadság” Bihari Mihály egyetemi tanár 60. születésnapjára készült ünneplő kötet. Szerk.: Szabó Máté, Budapest, 2003. 165 – 196.

Das Parlament und die Finanzielle Kontrolle nach dem Ausgleich in Ungarn. In: Von den Ständeversammlungen bis zu den modernen Parlamenten, Studien über die Geschichte des ungarischen Parlaments. Herausgeber: Gábor Máthé–Barna Mezey. Budapest, 2003. 62 – 71.

Deák Ferenc sajtópolitikája a reformkorban. Jogtörténeti Szemle, 2003 1. sz. 19 – 23.

Küzdelem a sajtó szabadságáért. In: Rubicon 2003/9-10. 24 – 28.

Zu theoretischen Wurzeln des Strafrechts am Ende des achtzehnten Jahrhunderts in Ungarn. In: Strafrechtsgeschichte an der Grenze des nächsten Jahrtausendes, Herausgeben von Barna Mezey. Budapest, 2003. 201- 204.

A Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Karának Állam- és Jogtudományi Intézete / társszerzőkkel / In: A jogászképzés múltja, jelene és jövője. Szerk.: Takács Péter, Budapest, 2003. 249 – 275.

Deák Ferenc időszerű üzenetei. Tekintet 2003/6. 3 – 10.

Deák Ferenc és a szabad sajtó. In: Deák ferenc emlékezete, Szerk.: Szabó András, Budapest, 2003. 77 – 95.

Minorities and the free press in Hungary after 1867 In: Parliaments, Estates and Representation Volume 23. Ed.: H.J. Cohn

Szerkesztések

A feudális jogtípus fejlődéstörténete (összehasonlító jogtörténete) Budapest, 1983. 313. o.

Összehasonlító jogtörténet. Bolgár Elek Emlékkönyv Budapest, 1983. 296. o.

A közigazgatási büntetőbíráskodás fejlődése az utolsó 100 évben Budapest, 1986. 483. o.

Büntető eljárásjog-tudományi szemelvénygyűjtemény I. (1819-1867) Budapest, 1990. 312. o.

79

A világ főbb jogrendszerei (Jogcsoportok) Budapest, 1991. 369. o.

Általános jogtörténet I. Budapest, 1994. 503. o.

Jogtörténeti Szemle (1986-) 1-5. sz.

80

VÖLGYESI LEVENTE

Tankönyvi fejezetrész, jegyzet

[-Révész T. Mihály]: Polgári állammodellek a magyar alkotmánytörténetben: Az alkotmányos monarchia (1848 alkotmánya). In: Magyar alkotmánytörténet. [1999.] 212-219.

[-Horváth Attila]: Jogtörténeti atlasz. Budapest, Rejtjel Kiadó, 1999. 64.

Bevezetés a magyar alkotmány- és jogtörténet tanulmányozásába. Budapest, Rejtjel Kiadó, 2000. 80.

Kelet-Európa és Balkán államai. In: Mezey Barna-Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus – és alkotmánytörténet A klasszikus parlamentarizmus időszaka: Európa a 19. század közepétől 1914-ig, Budapest, 2003. 364-371.

Törökország In: Mezey Barna-Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus – és alkotmánytörténet A klasszikus parlamentarizmus időszaka: Európa a 19. század közepétől 1914-ig, Budapest, 2003. 376-378.

TanulmányA magyar önkormányzati választójog vázlatos története. Collega. 1999/5. 5-8.

Szemelvények Győr város feudális büntetőjogából. = Bűn és bűnhődés. 2000. 215-225.

Győr város szabadságának megváltása püspök földesurától = Jogtörténeti tanulmányok VII. Pécs, 2001. 439-444.

Kassa város választójoga és vallásszabadsága a Rákóczi szabadságharc idején = Állam- és közigazgatás Magyarországon az egyes történelmi korokban, Vaja, 2001. 21-27.

Historische Hintergründe der Arbeit des ungarischen Landtags außerhalb der Plenarsitzungen. In: Von den Ständeversammlungen bis zu den modernen Parlamenten Studien über die Geschichte des ungarischen Parlaments, (Hrsg.: Gábor Máthé-Barna Mezey) Barcelona-Budapest, 2003. 125-133.

Kecskemét mezőváros állami egyházjogi és kisebbségügyi szabályozása a XVIII. és XIX. század fordulóján. = Acta Facultatis Politico-iuridiae Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae, Szerk. Földi András, Budapest, 2003.

A magyar országgyűlés bizottsági rendszerének gyökerei. = Jogtörténeti Szemle 2003. évfolyam 1. szám, Szerk.: Tóth Béla, Budapest, 2003. 29-34.

Győr város alkotmányos helyzetének változásai a feudalizmus évszázadaiban. = Eckhart Ferenc Emlékkötet Szerk. Mezey Barna, Budapest, 2004. 618-635. o.

Recenzió

Szuromi Szabolcs Anzelm: Egyházi intézménytörténet, Budapest, 2003. (recenzió) = Jogtörténeti Szemle, 2003. 52-54.

Válogatás 35 év írásaiból, A 60 éves Blazovich László születésnapjára, In: Jogtörténeti Szemle, 2004. 1. sz. 81-82. o.

Homoki Nagy Mária habilitációs előadásai, In: Jogtörténeti Szemle, 2004. 2. sz. 66. o.

Egyéb

[Egyes szócikkek.] = Enciclopedia Britannica Hungarica. Budapest, 1999.*

[Egyes szócikkek.] = Magyar nagylexikon. 1-11. kötet. Szerk.: Berényi Gábor [et al.] Budapest, Akadémiai, 1993.*

Mi lesz véled, felsőoktatási felvételi eljárás? (Vitaindító gondolatok a 2005. évi változásokról) = Jogtörténeti

81

Szemle, 2003. 35-37.

82

6. sz. melléklet

A TANSZÉK ÁLTAL GONDOZOTT KIADVÁNYOK 1999-2003

JOGTÖRTÉNETI ÉRTEKEZÉSEK

1. Révész Tamás: A központi állami ellenőrzés szervezetének kialakulása Magyarországon 1867 után, Budapest, 19712. Buzás József: Székesfehérvár és Fejér vármegye közigazgatása az 1918-1919. évi polgári demokratikus forradalom idején, Budapest, 19713. Máthé Gábor - Révész Tamás: Az esti- és levelező tagozatú oktatás fejlődése az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (1945-1970) Budapest, 19724. Rácz Lajos: A polgári házasság intézményének megvalósulása Magyarországon, Budapest, 19725. Buzás József: Veszprém vármegye közigazgatása az 1918-1919. évi polgári demokratikus forradalom első két hónapjában, Budapest, 19736. Rechtsgeschichtliche Studien zum Zivilrecht, Studienband, (szerk. és előszó Kovács Kálmán) Budapest, 19747. Nagyné Szegvári Katalin: A jogtörténettudomány kutatási eredményei és perspektívái a felszabadulás után (helyzetelemzés), Budapest, 19758. Degré Alajos: A magyar gyámsági jog kialakulása a dualizmus korának gyámsági kódexéig, Budapest, 19779. Révész T. Mihály: A sajtópolitika egyes kérdései Magyarországon a kiegyezés után, Budapest, 197710. A tanácshatalom jogpolitikája 1919-ben, tanulmánykötet (szerk. és előszó Kovács Kálmán) Budapest, 197911. Mezey Barna: A Rákóczi szabadságharc országgyűlései, Budapest, 198112. A magyar politikai és jogi gondolkodás történetéből, XVIII-XIX. század, tanulmánykötet (szerk. és előszó Kovács Kálmán) Budapest, 198213. Az állami és jogintézmények változásai a XX. század első felében Magyarországon, tanulmánykötet (szerk. és előszó Kovács Kálmán) Budapest, 198314. A jogászképzés a magyar felsőoktatás rendszerében, tanulmánykötet (szerk. és előszó Kovács Kálmán) Budapest, 1984 15. A jogalkotás és a jogalkalmazás egyes kérdései Magyarországon 19-20. század, tanulmánykötet (szerk. és előszó Kovács Kálmán) Budapest, 198616. Zu den gegenwärtigen rechtsgeschichtlichen Forschungen, Studienband, (szerk. és előszó Kovács Kálmán-Révész T. Mihály) Budapest, 198717. Mezey Barna: A magyar polgári börtönügy kezdetei, Budapest, 199518. Pomogyi László: Cigánykérdés és cigányügyi igazgatás a polgári Magyarországon, Budapest, 199519. Hatalommegosztás és jogállamiság, tanulmánykötet (szerk. Mezey Barna) Budapest, 199820. A magyar börtönügy kutatásának alapjai, tanulmánykötet, (szerk. Bódiné Beliznai Kinga-Mezey Barna) Budapest, 1997 (2. kiadás Budapest, 2000.)

83

21. Strafrechtskodifikation im 18. und 19. Jahrhundert, Studienband, (szerk.: Bódiné Beliznai Kinga-Mezey Barna) Budapest, 199722. Tanulmányok a magyar börtönügy történetéből, tanulmánykötet, (szerk. Bódiné Beliznai Kinga) Budapest, 199823. Gönczi Katalin: Magyarok az amerikai Legfelsőbb Bíróság előtt, Budapest, 200024. Pomogyi László: Szegényügy és közösségi illetőség a polgári Magyarországon, Budapest, 200125. Föglein Gizella: Államforma és államfői jogkör Magyarországon 1944–1949, Budapest, 200126. A praxistól a kodifikációig. Csemegi Károly emlékére (1826-1899) (szerk. Mezey Barna) Budapest, 200127. Strafrechtsgeschichte an der Grenze des nächsten Jahrtausendes, Studienband (Red. Barna Mezey) Budapest, 200328. Eckhart Ferenc emlékkönyv (szerk.: Mezey Barna) Budapest, 200329. Hajnal Hugó: Csemegi Károly, Budapest, 200330. Képes György: A tökéletesebb unió: az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya, Budapest, 2003.

RECHTSGESCHICHTLICHE VORTRÄGE

1. Kurt Seelmann: Hegels Versuche einer Legitimation der Strafe in seiner Rechtsphilosophie von 1820, Budapest 19942. Wolfgang Sellert: Der Beweis und die Strafzumessung im Inquisitionprozeß, Budapest 19943. Wilhelm Brauneder: Grundrechtsentwicklung in Österreich, Budapest 19944. Barna Mezey: Kerker und Arrest (Anfänge der Freiheitsstrafe in Ungarn), Budapest 19955. Reiner Schulze: Die Europäische Rechts- und Verfassungsgeschichte – zu den gemeinsamen Grundlagen europäischer Rechtskultur, Budapest 19956. Kurt Seelmann: Feuerbachs Lehre vom "psychologischen Zwang" und ihre Entwicklung aus Vertragsmetaphern des 18. Jahrhunderts, Budapest 19967. Kinga Beliznai: Gefängniswesen in Ungarn und Siebenbürgen im 16-18. Jahrhundert (Angaben und Quellen zur Geschichte des ungarischen Gefängniswesen) Budapest 19978. Michael Köhler: Entwicklungslinien der deutschen Strafrechtsgeschichte, Budapest 19989. Attila Horváth: Die privatrechtliche und strafrechtliche Verantwortung in dem mittelalterlichen Ungarn, Budapest 199810. Allan F. Tatham: Parliamentary Reform 1832-1911 in England, Budapest 199911. Arnd Koch: Schwurgerichte oder Schöffengerichte? C.J.A. Mittermaier und die Laienbeteiligung im Strafverfahren, Budapest 200212. Strafrechtliche Sanktionen und Strafvollzug in der deutschen Rechtsgeschichte Die Entwicklung des Strafsystems und der Straftheorie in Europa Deutsch-ungarisches strafrechtsgeschichtliches Seminar I.13. Strafrechtliche Sanktionen und Strafvollzug in der ungarischen Rechtsgeschichte Die Entwicklung des Strafsystems und der Straftheorie in Europa Deutsch-ungarisches strafrechtsgeschichtliches Seminar II.14. Markus Hirte: Poenae et poenitentiae – Sanktionen im Recht der Kirche des Mittelalters, Budapest 200315. Werner Ogris: W. A. Mozarts Hausstandsgründung, Budapest 200316. Hoo Nam Seelmann: Recht und Kultur, Budapest 2003

84

17. Arnd Koch: Die Abschaffung der Todesstrafe in der DDR, Budapest 200318. Kurt Seelmann: Gaetano Filangieri, Budapest 200319. Elisabeth Koch: Die historische Entwicklung der Kodifikation des Privatrechts, Budapest 200320. András Karácsony: Relationship between state-, political- and legal sciences in education of law, Budapest 200421. Barna Mezey: The history of the harmonisation of law and the legal education in Hungary, Budapest 200422. Gizella Föglein: Conceptions and Ideas about National Minorities in Hungary 1945-1993, Budapest 200423. József Ruszoly: István Csekey und die ungarische Verfassung, Budapest 2004.24. Attila Horváth: Rechtswissenschaft in den sowjetischen Staaten, Budapest 2004.25. Mária Homoki-Nagy: Die Kodifikation des ungarischen Zivilrechts im 19. Jahrhundert, Budapest 2004.26. András Karácsony: On legal culture, Budapest 2004.27. Gernot Kocher, Barna Mezey: Juristenausbildung in der österreichischen und ungarischen Geschichte, Budapest 2004.

JOGTÖRTÉNETI BIBLIOGRÁFIÁK

1. Pál Lajos: Állam- és jogtörténeti tárgyú tanulmányok a magyar jogi folyóiratokban 1945-1979, Budapest, 1981. 26 o.2. Király Miklós: A Rákóczi szabadságharcra vonatkozó közlemények három történettudományi folyóiratban, Budapest, 1982. 10 o.3. Illés Krisztina-Pomogyi László: A “Századok” című folyóiratban megjelent publikációk Állam- és jogtörténeti bibliográfiája (1867-1981), Budapest, 1982. 56 o.4. Pandula Attila: Múzeumi évkönyvek állam- és jogtörténeti bibliográfiája (1945-1981), Budapest, 1982. 35 o.5. Pomogyi László: A magyarországi cigányság történetének válogatott bibliográfiája, Budapest, 1983. 16 o.6. Antall György András: A Levéltári Híradó, Levéltári Szemle és a Levéltári Közlemények állam és jogtörténeti tárgyú cikkei és tanulmányai, Budapest, 1983. 18 o.7. Horváth Béla: A Rákóczi-szabadságharcra vonatkozó források a Századok című folyóiratban, Budapest, 1983. 19 o.8. Ökrös Edit: A tudományegyetemek jogtörténeti kutatóinak és oktatóinak publikációs tevékenysége az egyetemi és kari kiadványok tükrében (1945-1983), Budapest, 1983. 40 o.9. Földi András-Szájer József: A magyar római jogi szakirodalom bibliográfiája 1945-1984 (szerk.: Hamza Gábor) Budapest, 1984. 86 o.10. Szabó Mária: A Magyar Történelmi Tár, a Történelmi Tár, valamint a Történelmi Szemle (1912-1930) jogtörténeti bibliográfiája, Budapest, 1984. 61 o.11. Horváth Attila: A Magyar Jogászegyleti Értekezések bibliográfiája (1881-1943), Budapest, 1984. 44 o.12. Földi András-Szájer József-Fekete Orsolya: A magyar római jogi szakirodalom bibliográfiája 1945-1985, Budapest, 1986. 101 o.13. Stauber Péter: Bónis György jogtörténeti munkássága, Budapest, 2001. 20 o.14. Tala Péterné-Davidovics Krisztina: Degré Alajos jogtörténeti munkássága, Budapest, 2001. 15 o.

85

15. Mezey Barna-Tala Péterné-Tálas József: Eckhart Ferenc jogtörténeti munkássága, Budapest, 2001. 27 o.

EGYÉB KIADVÁNYOK

Kovács Kálmán: A magyar büntetőjog és büntetőeljárási jog története 1848-1944-ig, Budapest, 1971, 93 o.

Bethlen Gábor állama és kora (tanulmányok) (szerk.: Kovács Kálmán) Budapest, 1980, 179 o.

Nagy László: Bethlen Gábor a magyar históriában; Mezey Barna: Erdély kormányzata Bethlen Gábor korában; Tarnóc Márton: Irodalom és művelődés Bethlen államában; Herczegh Géza: Bethlen Gábor külpolitikai törekvései

Kovács Kálmán: A magyar állam és jog fejlődése, Budapest, 1981, 274 o.

A magyar közigazgatási irodalom válogatott bibliográfiája 1827-1944 (Kovács Kálmán-Máthé Gábor-Hernádi L. Mihály), Budapest, 1983. 647 o.

Entwicklung der städtischen und regionalen Verwaltung in den letzten 100 Jahren in Mittel- und Osteuropa I. (Hrsg. Kálmán Kovács) Budapest, 1978., 302 o.

F. Milkova: Dévelopment de la réglementation juridique de la Commune de Sofia durant la période de l’État bourgeois Bulgare;

I. Melzer: Zur Herausbildung und Entwicklung der Rechtsstellung der örtlichenOrgane der Staatsmacht in der DDR;

E. Melichar: Die Entwicklung der städtischen und regionalen Verwaltung in den vergangenen 100 Jahre in Österreich;

J. Senkowski: Die Grundlagen der Organisation der Territorialverwaltung in Polen in den Jahren 1944-1950;

L. Pauli: Die Haupttendenzen der Entwicklung der städtischen und regionalen Verwaltung in Polen in den letzten 100 Jahren;

V. Gionea: Les traits essentiels de l’organisation administrative en Roumanie dans la période d’entre les deux guerres mondiales;

Г. И. ЛитвиновA: Принципы организации и деятельности местных советов(1917-1936 гг.);

K. Maly: Tendenzen der Entwicklung der örtlichen Verwaltung in den böhmischenLändern (1848-1945);

L. Bianchi: Weiterbestand der munizipalen Gauverwaltung auf dem Gebiete der Slowakei in den Jahren 1918-1928;

A. Csizmadia: Entwicklung der regionalen und städtischen Verwaltung in Ungarn; K. Kovács: Haupttendenzen der Entwicklung der städtischen und regionalen

Verwaltung in den letzten 100 Jahren in Mittel- und Osteuropa. (Zusammenfassung auf Grund der Nationalreferate)

Entwicklung der städtischen und regionalen Verwaltung in den letzten 100 Jahren in Mittel- und Osteuropa II. (Hrsg. Kálmán Kovács) Budapest, 1979., 419 o.

K. Baran: L’évolution de l’administration municipale en Angleterre au XIXe siècle et son role pour l’Europe centrale;

A. Degré: Changements dans les fonctons des conseils Villageois de Hongrie

86

entre 1920 et 1945; G. Farkas: Einige Fragen der Verwaltung der Stadt Székesfehérvár 1919-1939; L. Hajdu: Regionale und lokale Verwaltungskonzeption des Josephinismus in

Ungarn; R. Hoke: Zur Verwaltung Wiens im 19. Jahrhundert. Die Demokratisierung

der Wiener Stadtverwaltung 1848-1850; L. E. van Holk: Quelques dévelopements du droit communal des Pays-Bas

depuis 1848;H. Izdebski: Les transformations de la division administrative en Pologne aux

19e et 20e siecles;I. Kállay: Die Tendenzen der regionalen Wirtschaftsverwaltung in Ungarn 1867

-1944;J. Klimko: Nationale Ausschüsse und nationale Räte als Mittel der

sozialistischen Revolution in der Staats- und rechtsgeschichte der Slowakei;

H. Kuntschke: Zur bürgerlichen politischen Umgestaltung der städtischen Institutionen im 19. Jahrhundert;

L. Lysiak: Le démembrement ou l’unité d’administration en Pologne aux temps de la IIe république (1918-1939);

L-T. Maes: Eine vergleichende Übersicht der regionalen und städtischen Behörde Ungarns einerseits, Beligens andererseits von der Regierung Maria-Theresias an bis zum 20. Jahrhundert;

J. Martonyi: Entwicklungsfragen der regionalen und städtischenVerwaltung inUngarn von 1950 bis 1975;

M. Mihoková: Zur Stadtverwaltung von Kosice in den Jahren 1901-1918; H. Schäffer: Die Entwicklung der lokalen und regionalen Planung in Österreich; H. Schröder: Wesen und Funktion der Kreisordnung für die Provinzen Preussen,

Brandenburg, Pommern, Posen, Schleisien und Sachsen vom 13. Dezember 1872 unter besonderer Berücksichtigung der staats- und verwaltungsrechtlichen Anschauungen Rudolf Gneists;

J. Szekeres: Die Entwicklung der Budapester hauptstädtischen Kommunalwerke und deren gesetzliche Regelung (1873-1938);

E. A. Cкрипилев: великая октябрьская Coциалистическая Революция и судьбы бурҗуазного городского caмоуправления в России;

V. Urfus: Die Auffassung der Stadt in der Rechtsentwicklung der böhmischen Länder um die Wende des 19. Jahrhunderts und an der Schwelle zur Gegenwart;

M. Vietor: Die Stellung der ungarischen Komitate in den Jahren 1860-1867; H-J. Ziegler: Das Staat – Bürger – Verhältnis – ein Grundproblem der

Verwaltungsgeschichte

Entwicklung der städtischen und regionalen Verwaltung in den letzten 100 Jahren in Mittel- und Osteuropa (Hrsg. Kálmán Kovács) III. Budapest, 1979., 354 o.

G. Balás: Le dévelopement de siéges en comitats (de districts en départements) en Transylvanie;

Z. Bernáth: Die Entwicklung des Verwaltungswesens im Komitat Szabolcs und in der Stadt Nyíregyháza, bei besonderer Berücksichtigung der letztenhundert Jahre;

W. Brauneder: Das Gutsgebiet (vom monarchisch-ständischen Staatselementzum lokalen Verwaltungssprengel);

J. Ciagwa: L’autonomie de la Voivodie de Silésie (1922-1939); L. Csizmadia: Entwicklung der ungarischen Fremdenverkehrsverwaltung

in Betracht auf die regionale Verwaltung; H. Hofmeister: Pläne und Ansätze zu einer Kreis- (selbst) verwaltung

in der neueren österreichischen Verfassungsgeschichte;

87

P. Horváth: Die kultur- und rechtsgeschichtliche Rolle der hauptstädtischen Frank Bibliothek;

G. Máthé: Zur Frage der Aufsicht über die Städte (1870-1937); S. Mertanova: L’évolution de l’administration municipale et communale

en Slovaquie dans les années 1918-1930; W. Ogris: Die gemischten Bezirksämter (1852) (1855-1868); M. Potemra: Die Fragen der Verwaltung Ungarns in der Politik der

Slowakischen Nationalpartei in den Jahren 1901-1918; T. Révész: presseverwaltung in Verhältnis zwischen der Regierung und

den örtlichen Organen; I. Stipta: Einige Fragen der umorganisierung des Hajdu-Bezirkes zu einem

Komitat 1848-1876; J. Szita: Die regionale Steuerverwaltung in Ungarn in der zweiten Hälfte

des XIX. Jahrhunderts

Kovács Kálmán: Zur Geschichte des ungarischen Strafrechts und Strafprozessrechts 1000-1918, Budapest, 1982, 104 o.

Barna Mezey: Die Herausbildung des modernen Gefängniswesens in Ungarn, Studien für ungarische Rechtsgeschichte – Publikationen des Lehrstuhls für ungarische Staats- und Rechtsgeschichte der Eötvös Loránd Universität Budapest, 1991., 11 o.

Barna Mezey: Government of the Transylvanian State in the 17th Century (Princely Power during the reign of Gábor Bethlen) Essays of Legal History – Publications of the Departement for Hungarian State and Legal History Eötvös Loránd University Budapest, Budapest, 1991., 20 o.

Kinga Beliznay: Development of the Hungarian Criminal Law in the 19th Century, Essays of Legal History - Publications of the Departement for Hungarian State and Legal History Eötvös Loránd University Budapest, 1994., 8 o.

Die Elemente der ungarischen Verfassungsentwicklung (Studien zum Millennium) (Herausgeber: Gábor Máthé-Barna Mezey) Budapest-Jena 2000., 82 o.

Máthé Gábor: Die Lehre der Ungarischen heiligen Krone - Paraphrase; Mezey Barna: Vom consuetudo zum Gesetzesrecht; Rácz Lajos: Beiträge zur Entwicklung der staatsrechtlichen Beziehungen

zwischen Österreich und Ungarn; Ruszoly József: “Eine neue Verfassung für Ungarn” Zur Einfügung

der Institutionen Parlamentarismus und Volksrepräsentation In Ungarn und in dem mit ihm wiedervereinigten Siebenbürgenim Jahr 1848;

Révész Tamás: Pressevergehen im ungarischen Recht der dualistischen Zeit; Nagyné Szegvári Katalin: Die Gesetgebung bezüglich der Lage der stellungslosen

Akademiker in Ungarn während der großen Wirtschaftskrise

Von den Ständeversammlungen bis zum parlamentarischen Regierungssystem in Ungarn (Studien zur Parlamentarismusgeschichte) (Herausgeber: Gábor Máthé-Barna Mezey) Budapest-Graz 2001., 155 o.

Brauneder, W.: Vorwort; Béli G.: Die Versammlung zu Gran 1267 und die Vorereignisse deren ; Kajtár I.: Europäische Rechtskultur im ungarischen Parlament des 19. Jahrhunderts; Máthé G.: Problems of codification during the Austro-Hungarian dual Monarchy; Mezey B.: Die Ausgestaltung des parlamentarischen Regierungssystems in Ungarn im

88

Jahr 1848; Rácz L.: Public-law pact: limitation of the supreme authority at the national assemblies of the principality of Transylvania; Révész T. M.: Der liberalen Presserechtsetzung; Ruszoly J.: Es war das erste seiner Art in Europa; Stipta I.: Vertikale Gewaltentrennung: Die Rolle zum Verfassungsschutz der ungarischen Komitate; Szalma J.: Parlament und Zivilgesetzgebung in Ungarn; Szigeti M.: Das duale Mediensystem in Ungarn und dessen rechtliche Hintergründe

Von dem Vormärz bis zum 20. Jahrhundert. Tradition und Erneuerung in der ungarischen Rechtsentwicklung. Studien zu den Reformen in den 19-20. Jahrhunderten (Herausgeber: Gábor Máthé-Barna Mezey) Würzburg-Budapest 2002., 114 o.

Balogh E: Ein wenig bekannter Strafgesetzentwurf von 1829/30; Kajtár I.: Tradition und Reform (Politische Argumentation in den

Jahrzehnten des ungarischen Reformzeitalters); Máthé G.: Die Fragen der Kompetenzregelung zwischen der Verwaltung

und dem Justizwesen in den ersten Jahren des Dualismus; Mezey B.: Eine spezielle Regierungsform in der ungarischen Rechtsgeschichte; Nagyné Szegvári K.: Feministische und Antifeministische Traditionen

in Ungarn. Der Kampf um das Wahlrecht der Frauen in der erstenHälfte des 20. Jahrhundert;

Révész T. M.: Erläuterungen zur ungarischen Geschichte der Preßpolizei; Ruszoly J.: Verfassung und Volksvertretung Lajos Kossuth über

die öffentlich-rechtlichen Reformen auf den Kolumen der Pesti Hírlap (1841–1843);

Stipta I.: Der Kampf von Lajos Kossuth für das Selbstverwaltungssystem im Jahre 1848

Von den Ständeversammlungen bis zu den modernen Parlamenten. Studien über die Geschichte des ungarischen Parlaments (Herausgeber: Gábor Máthé-Barna Mezey) Barcelona-Budapest 2003., 138 o.

Révész, T. Mihály: VorwortBalogh, elemér: Strafgesetzentwürfe als Ergebnisse der Kodifikationstätigkeit

deputationum regnicolarum (1790–1830)Mária, Homoki-Nagy: Das Schicksal der zivilrechtlichen Gesetzesentwürfe

der Landtage während des ReformzeitaltersMáthé, Gábor: Nationalversammlung und Rechtsgebung (1944-1949)Mezey, Barna: Die Ständeversammlungen von Ferenc Rákóczi II. In

SiebenbürgenRácz, Lajos: Instruments of Governments: Royal Council and National

Assembly during Middle Ages in HungaryRévész, T. Mihály: Das Parlament und die Finanzielle Kontrolle nach dem

Ausgleich In UngarnRuszoly, József: Zensus und Gesellschaft Zur Frage qualificatio in den

ungarischen parlamentarischen Wahlgesetzen von 1848Stipta, István: Die Verfassungskonzeption von Lajos Kossuth aus dem Jahre

1859, mit besonderer Hinsicht auf den ParlamentarismusSzabó, István: Die Auflösung des Parlaments in der Verfassungsentwicklung

Ungarns in der Zeit nach 1848Szente, Zoltán: Ständige (oder Fach-) Ausschüsse im ungarischen Öffentlichen

Recht von den Anfängen bis 1990Völgyesi, Levente: Historische Hintergründe der Arbeit des ungarischen

Landtags außerhalb der Plenarsitzungen

89

Máthé Gábor: Die Problematik der Gewaltentrennung, Budapest, 2004. 290 o.

Nationalstaat – Monarchie – Mitteleuropa – zur Erinnerung an den „Advokaten der Nation”, Ferenc Deák ((Herausgeber: Gábor Máthé-Barna Mezey) Budapest 2004., 147 o.

Király, Tibor: Ferenc DeákBárándy, Péter: Ferenc Deák, der JustizministerKajtár, István: Deák und die Modernisierungsporzesse des 19. Jahrhundert

Mezey, Barna: Ferenc Deák und das ungarische Gefängniswesen gegen Mitte des 19. Jahrhunderts

Rácz, Lajos: Staat und Kirche zur Zeit von Ferenc DeákRévész, T. Mihály: Deák und die freie PresseRuszoly, József: »Vom Standpunkte der Geschichte des ungarischen

öffentlichen Rechts«Stipta, István: Die Selbstverwaltungskonzeption von Ferenc DeákSzabó, András: Die strafrechtlichen Ansichten von Ferenc DeákSzabó, Béla: Deák und das PrivatrechtSzabó, István: Die Vorstellungen von Ferenc Deák von der Regelung der

NationalitätenMáthé, Gábor: Beurteilung des öffentlichrechtlichen Meisterwerks

90

7. sz. melléklet

A TANSZÉK ÁLTAL ELNYERT PÁLYÁZATOK

OTKA

1998-2000A magyar büntetés-végrehajtási jog fejlődése 1945-1963T 026216

2002KonferenciaszervezésSz 041206

2003-2006A jogi műveltség a 18-19. századbanT 043731

OM

FKFP 1999-2001A magyar büntetőjog és Európa (Az európai büntetőjog kölcsönhatásának történeti elemzése)0586/1999

PRO RENOVANDA

Tudomány az oktatásban: A büntető anyagi, eljárási és büntetés-végrehajtási jog történetének illusztrációs oktató anyaga elkészítéseTUDOKT 2002/19.

APERTUS KÖZALAPÍTVÁNY

JogtörtéNETK 2122/2002.

NKÖM

Nemzeti Kulturális Alapprogram Igazgatósága – Levéltári Szakmai Kollégium 2003Magyarország századai c. könyv2231/03030

Deák-pályázat 2003

91

8. sz. melléklet

A TANSZÉK ÁLTAL SZERVEZETT NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA PROGRAMJA

STRAFRECHTSGESCHICHTE AN DER GRENZE DES NÄCHSTEN JAHRTAUSENDES

2000. november 24-25.

A konferencia megnyitása:Prof. Dr. Szabó András, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Bizottságának elnöke, akadémikus

Prof. Dr. Michael Köhler, Universität Hamburg Fachbereich Rechtswissenschaft Seminar für RechtsphilosophieA jelenlegi európai büntetőjog-koordináció története és elvei

Prof. Dr. Bárd Károly, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszék Folytonosság vagy nosztalgia? A magyar büntető igazságszolgáltatás reformja

Prof. Dr. Peeter Järvelaid, TÜ Eraakadeemia Nord – Tallin Lehrstuhl für Rechtsgeschichte und RechtsvergleichungAz észtországi büntetőjog-reform az általános kodifikációs folyamatok tükrében

Prof. Dr. Kajtár István Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti TanszékBüntetőjogi recepció Magyarországon a 19. században

Prof. Dr. Györgyi Kálmán, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi TanszékMittermaier és az 1843-as magyar büntetőtörvény vázlata

Prof. Dr. iur. Dr. phil. Günter Jerouschek, Friedrich Schiller Universität Jena Rechtswissenschafliche Fakultät Lehrstuhl für Geschichte des StrafrechtsHogy bűncselekmény ne maradjon megtorlatlanul: Gondolatok a hatályos büntetőjogról és a jóvátételről

Prof. Dr. Kurt Seelmann Universität Basel Juristische Fakultät Institut für RechtswissenschaftenHegel és a felősségtan

Prof. Dr. Balogh Elemér Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi KarJogtörténeti TanszékStruktúraváltás a büntetőjog-dogmatikában az 1848. márciusi törvények előtt

92

Prof. Dr. jur. Werner Ogris Universität Wien Institut für Österreichische und Europäische RechtsgeschichteA közrendzavarás jelene és története

Dr. Béli Gábor Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti TanszékBüntetőjog-gyakorlat és büntetőjogtudomány a 18. századi Magyarországon

Prof. Dr. Máthé Gábor Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Kar Mellékbüntetések – szabálysértési jog vagy közigazgatási jog?

Prof. Dr. Mezey Barna Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti TanszékBüntetőjogi kodifikáció Magyarországon 1878-ban

Prof. Dr. Wolfgang Sellert Georg-August-Universität Göttingen Juristisches Seminar Abteilung für Deutsche RechtsgeschichteEgy régi probléma: jóvátétel tettes és áldozat között

Prof. Dr. Révész T. Mihály Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Egyetemes Állam- és Jogtörténeti TanszékGondolatok a 18. század végi Magyarország büntetőjogának teoretikus gyökereihez

lic. Iur. Angela Augustin Universität Basel Juristische Fakultät Institut für RechtswissenschaftenHamis eskü

lic. Iur. Jonas Peter Weber Universität Basel Juristische Fakultät Institut für Rechtswissenschaften Elektronikusan ellenőrzött házi őrizet, mint büntetés-végrehajtási alternatíva

Dr. Pálvölgyi Balázs ELTE-Széchenyi István Főiskola Oktatási Intézete Jogtörténeti Tanszék Borhamisítás és bortörvények

Dr. Horváth Attila Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Jogtörténeti TanszékA szocialista államok koncepciós perei 1945 után

Dr. Marosi Krisztina Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti TanszékBüntetőjogkodifikáció a 19. században, út a Csemegi-Kódexig

Dr. Ligeti Katalin Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszék Európai büntetőjog

93

A TANSZÉK ÁLTAL SZERVEZETT ORSZÁGOS KONFERENCIA PROGRAMJA

DEÁK FERENC A POLITIKUS, A JOGÁSZ, AZ EMBER

2003. szeptember 27-28.

Megnyitó

Kosáry Domokos: Deák Ferenc és a kiegyezés

Molnár András: Deák ifjúkori évei

Gergely András: A reformkori politikus

Hermann Róbert: Deák Ferenc 1848-49-ben

Dobszay Tamás: Deák az 1861-es országgyűlésen

Fónagy Zoltán: Deák és a jobbágyfelszabadítás

Mezey Barna: Deák, a kodifikátor

Rácz Lajos: Deák egyházpolitikai koncepciója

Balogh Elemér: Deák Ferenc büntetőjogi tevékenysége

Révész T. Mihály: Az 1843. évi esküdtszéktől a sajtótörvényig

Máthé Gábor: Jogfolytonosság és a kiegyezés közjogi struktúrája Deák életművében

Horváth Attila: Deák Ferenc és a magánjogi törvényalkotás

94