VII. évfolyam. 48. szám.

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 8 korona. Félévre . . . . . . . . 4 korona. Negyedévre 2 korona.

E g y e s szám ára ltí t i l lér .

FELELŐS SZERKESZTŐ ::. D r . G A A L E N D R E ,

Megjelenik minden vasarnap. Kéziratok nein adatnak vissza.

SZERKESZTŐSÉG : Or. Gaal Endre lakása, Csíkszereda Mikó-utcai.

KIADÓHIVATAL: Szvoboda József könyvkereskedése, Apafii M.-u. 13.

Hirdetési dijak előre fizetendők.

Csikszereda, 1911. november 26.

P O L I T I K A I , K Ö Z G A Z D A S Á G I ÉS SZÉPIRODALMI V E G Y E S T A R T A L M U H E T I L A P

Átkos jelszavak. Jelszavak korul forog a magyar po-

litika ; jelszavak rabjai — tiszteletre-méltó kivételektől eltekintve — a ma-gyar politikusok. S ha még a (gyakran üres, értelem nélkül való) jelszavak valamiféle belső meggyőződésnek vol-nának a kifejezői! Am e jelszavak leg-többjét politikai divatok dobjak felszínre, s uj politikai divatok arjai mossák ki az emberek fejéből.

A jelszopolitikusok értékesebb fajtá-jából való ugyan, de szerény nézetünk .--zeriut minden izében jelszópolitikusgrof Apponyi Albert. Uj divatoknak es régi divatok elmúlásának mindenkor végze-tes betolyasa volt nézetei kialakulására s egész lelki világára. Nyugtalan, áll-hatatlan müveszlétek levén inkább, inintsem államférfi, ujabbnál ujabb jel -zavak kerítettek elméjét hatalmukba s ragadiák öt magukkal, nem egyszer — az ö lenyével teljeseu ellentétes — partok felé.

Azzal a meghatározásunkkal, hogy Apponyi gróf jelszópolitikus, nem aka-runk levonni semmit sem képességei tündöklő voltából, sem hosszú palyaja erdemeiből. Jelszavak szerint igazodván csaknem minden időben a magyar poli-tika, csak természetes, hogy a vezető politikusok nagy része azokkal az esz-közökkel igyekezett hatni a nemzet képzelődésöre es elhatározására, a me-lyekkel leghamarább célt erlietett. Ritka kivétel az olyan politikus, a minő pél-dául Tisza István, a ki jelszavak után nem indult, népszerűség után uem vá-gyódott, s a ki, pályája, egyik-másik idő-szakában szinte felelemmel gondolt rá, hogy népszerűtlenségének tervszerűen es

gondosan épilgefett épülete egy szép napon mégis csak a fejére dőlhet.

Apponyi gróf pályája ellenben tele van a jelszavak kultuszával. S ha mint a királyok képét a pénzekre, minden jelszóra, a melyet forgalomban hozott, vagy forgalomba hozni segített, — de a forgalomból hamar kivont — Apponyi is ráveretné a maga képmását: e jelszó-moneták nemére, fajtájára és értekére, de főleg keletkezésük időpontjára nézve alig lehetne eligazodni.

A „konzervatív" politika jelszavain kezdve, a „szociális olajcsepp" bismarcki jelszaván folytatva s végezve a közjogi ladikatizmusuak tetszetős jelszavain : Apponyi gróf eze.i a téren széles ivü pályát futott meg. S minél tovább veszi ki részét az aktiv politikából, annál több régebbi jelszavával kerül homlokegye-nest ellentétbe.

Politikai eletének uem volt maka-csabb dogmája a közigazgatási államo-sításnál ; s íme ma bizonyos emfázissal jelentette ki, hogy a mig benne és párt-jaban marad egy szikrányi életerő, küz-deni fognak miudhaláiik — a közigazga tási államosításit ellen

Szegény Grüuwald Béla megfordulna sírjában, ha hajdani vezérének ezt a mai kijelentését hallaná. De nem hall-hatja sem ö. sem Szilágyi Dezső, nagy társa és vetélytársa Appony inak, a „111 or-sókéit (lieuzékiek" vezetósebeu. Ezek az államférfiak s még mások, akik „ázsiaié-nak bélyegezték valamikora megyei köz igazgatast s akik Tisza Kálmánt elmaradt tablabiró politikusnak tartották, amiért az önkormányzatnak sokáig liive ma-radt : ma ugyancsak elálmélkodtak volna az Apponyi grof megváltozott allástog-lalásan.

Bennünket pedig ez a mai kirívó példa felment attól, hogy a jelszavakon való nyargalás vádja külön is be kell-jen bizonyítanunk. Mert lehet-e mással, mint divatos jelszavak mohó felkarolá-sával és divatból kiment jelszavak gyors elejtésével magyarázni azt a körülményt, hogy valaki, egy emberöltőn át vallott meggyőződésével oly élesen kerüljön szembe, mint ahogy azt ma a Kos sulii Ferenc illusztris vezértársa csele-kedte meg.

A közigazgatási államosításának ke-vés oly elszánt harcosa van, amilyen Apponyi gróf volt politikai pályája egy-nehány évtizedéi).'ii. Hatalmas beszédek-ben szállott sikra, az államosítás gon-dolata mellett, s mikor Tisza Kálmán a közigazgatást az önkormányzat alap-ján reformálta, fitymálva nevezte el ezt a törvényhozási munkát (mert az önkormányzat elvén épült fel) „ázsiává javított" közigazgatásnak.

Természetesen, mióta Apponyi Al-bert, a 07 es politika bajnoka, a ki-egyezés megalkotóinak — fiatalon bár —• kartársa, Sennyei Pál báró kon-zervatív világfelfogásának örököse, füg-getlenségi pár i lett, — sok mindenbeu gyökeresen megváltozott a felfogása dol-gokról és emberekről. Am egyetlen kér (lésben sem fordult ugy sarkon (lakép hol hagyván hajdani politikai ideáljait) mint a közigazgatás reformjának a kér-déseben. Ebben a kérdésben a ti7-es korában is volt életének egy pillanata (a liires székelyudvarhelyi pohárkö-szöntő), melyben az államosítás hívének vallotta ugyan még mindig magát, de oly kikötesek mellett, a melyekről ré-gebben nem beszélt.

Szerintünk, ha nemcsak jelszavak

rabja volt akkor is, most is, tartoznék azzal férlikora legerősebb és legkövet-kezetesebb meggyőződésének, — az ál-lamosításnak — hogy szebben elsiratná, mint ahogy mai rövid beszédében azt elparentálta.

Egy kicsit furcsa hallani, hogy ugyanaz a vezérpolitikus, aki férfikora delén, tehát a politikai kiforrottság tel-jében a függetlenségi párt obstrukcio-jával szemben élethalálra védte a maga meggyőződését a két szakaszos lex Szapáryáua tárgyalásakor, az most ob-strukcióval, végletekig menő szenve-délyes harccal fenyegesse meg mind-azokat, akikben a közigazgatás államo-sítása iránt érzett szeretet, talán éppen az ő régebbi beszédei, pompás érvei, nagyszerű dialektikája, erősítették, táp-láltak, élesztették.

Igaz, Apponyi gróf „szón,oru ta-pasztalatokra hivatkozik, amely ta-pasztalatok kiölték síivéből a közigaz-gatás államosításába vetett hitet éa Saulutból I'aulust csináltak úgyszólván egy csapásra.

Az úgynevezett „nemzeti küzdelem" valóban érdekes bizonyítékokkal szol-gál, — csakhogy a mai vármegyei rendszer tarthatul lansága mellett. A vármegyei ellenállás ez altal nem ál-lott, — mert nein is állhatott — fel adata magaslatán. Nyilt titok, hogy ez az ellenállás letört és csak a kialvó iiHCsnek utolsó lobb.mását produkálta, mikor a koalíció nyeregbe jutott. Ha ez a nyeregbejutás csak hetekkel ké-sik : nem maradt volna t.iláu egyetlen vármegye sem, a mely fel nem lugyolt volna az aktiv és passzív reziszten-ciával.

A Fejérváry-kormány alatt lefolyt

A „SZEKELySEó" TARCAJA. J>l t s e z t e i i a i j e k t Q í e

1. Még ki sem feslett a bimbó, mely et a sza-

badság tavaszának lehelete csalt ki, mert jött a dér, mely lehervasztja, megöli a zsen-dülő eletet.

A hálaimádat lefagyott az ajkakról, a zsol-tár mélabús, monoton dallamát tulcseugte a fegy ver csörgés.

A máskor csöndes trsztenai utcát fölverte a dob es trombitaszó. Szalas tótlegények, kik kéthete még nem is álmodtak, hogy katona sipkát nyomnak fejükbe, készülnek hadba szállani, Komaromba masírozni. Száll terjed a nóta.

Mar Komáromban dobok szólluak A komandánsok komandéroznak Mar a lovakra szállanak És kardjaik villognak ilar a honvédek sorba állanak. A szöszke tótleányok búzakék szeméből

kiszökik a könny. Ki tudja, hányan maradnak el ? Nagy Isten mi lesz ha a Jauó, a Misa vagy a Bálinz nem jön vissza többé soha, soha . . .

A Trsztenában összegyűjtött honvédujon cok megállanik a piacon, vezetőjük egy botra tá-maszkodó üreg százados megszólal.

— Fiuk, ma érke/ik meg a felsőmagyaror-szági sereg, holnap reggel indulunk együtt a szép Magyarország fele. Addig búcsúzzatok el m i n d e n k i t ő l , akit faj sziveteknek elhagyni . . . Most mehettek.

. . . És az nap a szöszke tótleányok sze-

meiből nem apadtak ki a könnyek. Hi.-zen oly jó könnyezni, ha van valaki, aki felesó-kolja . . .

A tiszteletes ur hazaszeretetből prédikált a templomban, a távozó honvédeket Trszteua gyöngyeinek nevezte. Boldogan hallgatta az újonc sereg, komoran a fáradt, kimerült zász-lóalj. Ok már tudtak, hogy a halál elé men-nek. Volt részük kostólóban.

A prédikáció után felsírt az orgona és vé-gig csengett a hófehér templomon, az egyik falról a másikig egy gyönyörű férfihang. A szív megtelt áhítattal a lélek megtalálta a magasba vivő utat. És sirt sírt az zsoltár: Erős varunk nekünk az Isten.

Uujon Richárd, a vezér felkapta fejét. — Látni kell azt, aki énekel, — súgta

rossz magyarsággal segédtisztének. Az istentisztelet végeztével egy sovány,

toinpalábu emberke állt meg (iujou előtt. — Zahoráu János rektor vagyok őrnagy ur

— kezdte beszédét — méltóztatott hivatni ? — Maga énekelte a zsoltárt V kerdezte

esodálkozóan a vezér. — En parancsára. — Nagyon szépen énekel, de uem gondol-

tam. hogy maga az. — Ez az én átkom őrnagy ur. Mert rossz

a lábain, gyenge a testem, nem hiszik el azt sem, hogy a hazámat szeretem, uem vesznek fel a seregbe. Pedig tudom, hogy használnék, segítenék.

A vezér segédtisztje mosolyogva tolmá-csolta az izgatottau, lelkesen mondott szava-kat. Gujon megrázta jobbját.

— Ma itthon a templomba, mi a csatasikon de egyért küzdünk. Isten vele . . .

A trombiták riadót fulytak. A sereg kifej-lődött s megindult komoran előre. A rektor nézett utánuk merőn, fájdalmasan s amikor már a lépések dobbanását sem hallotta többé, odaszorította kezét sovány mellére, melyből majd kiugrott az a kis húsdarab és ment vissza Trsztenaba, ahol mar csak a gyerekek es az öregek maradtak hátra.

11. Harsog a trombita, |>ereg a dob, Isivit a

golyó, bömbölve okádja a halált az ágyu. Fennt a esuesou kihívóan lobog a fekete-sárga zászló. Rohamot roham után ver vissza az ellenség. A legbátrabb szivet is megmarkolja fagyos ke-zével a csüggedés. Csak tiujon nem tétováz. A esuesot el kell foglalni, mert ez az ut ve-zet a fősereghez . . . Es Branyiszkó havas or-mán játszik a szél az osztrák lobogóval.

— Hiába minden — rázza fejét Thurénszky kapitány — ha eddig nem sikerült, ezután sem fog. Egyre gyengül a sereg a félelem is ter-jed. Az újoncokat nem is merem tűzbe vinni.

— Velünk a magyarok Istene, győznünk kell — szól a tábori pap. En csodát várok.

A tisztek busán néztek a lázban égő papra. Szegény ember. Mi lesz belőle. Ha még hite bizodalma is megcsalja? . . .

Alig pár lépésnyire a hegy alatt táboro-zott a trsztenai ujonchad. Ket hónapja száll-tak táborba, de még uem kostoltak vért. Most itt volna az ideje, de nem vezetik őket. Valami tompa lemondás fogyasztja a bátorságukat. Mindennek vége . . .

— No Misa — kezdi az egyik mi sem látjuk többé falunkat. Lelő bennünket az a tüzes gép, vagy megfagyunk. Egészen mindegy.

— Minek ís jöttünk ide, — zúgja az egyik

is, másik is, az ördög ellen nem lehet csa-tázni.

És busulnak tovább. Egyszer csak ismerős-hang üti meg fülüket. A rektor hangja. Igen a rektoré. Már itt is van köztük. Hirt hoz fa-lujukról, mátkájukról.

— Fiúcskák mi baj van V Lelóg a fejetek a földre. Bánt a tüzes golyó V Dehogy bánt. Nem talál az emberbe.

— Hagyja el a mókát rektor uram — inti le a legzugolódóbb. — Szomorú a sorsunk. Vágóhidra hoztak bennünket. Itt veszünk el egy szálig. Nézze csak — mutat fel a hegyre, honnan véresen menekül megint a honvéd, az utolsó roham.

A rektor alakja kiemelkedik, szeme kigyúl. — Fiuk I ti tűritek ezt. Trsztenába minden

anya és minden lány fehér ruhát öltött ma fel, mert azt hiszik ma győzünk. A hegy te-tejeról ódalátni a lobogóval ékesített falura. Hej anyök trsztenai anyák, miért szultettek gyáva fiakat. Mért hoztok szégyent apáitokra Rákóczi leghűbb katonáira.

A megroppant alakok kiegyenesedtek, a szemeikben megvillant a tűz. S a kisember beszél tovább.

„Nem vagyunk sokan, de elegen ahhoz, hogy megállásuk a futókat. Kétszázhatvan-négy elszánt fiu. aki faluját akarja látni az oromról! Ki állhatna ellent.V

És felkap egy heverő fegyvert, mankóul használva rohan előre s utána a sereg, mind-megannyi vérszomjas párduc. Ajkukon fel-cseng a zsoltár, tör fel, az égfelé, túlharsogva a csatazajt, az ágyudörgést. Az ellenség gyil-kos golyózással várja. Hasztalan. Sokan el-nyúlnak a bóban, a kiümlő vér síkossá teszi

2-ik oldal. S Z É K E L Y S É G 48. szám.

események az „alkotmány bástyáinak" nemzetvédő hivatásában vetett bizalmát alaposan megrendítették. S iHtvüs tanul-sággal csak abban az irányban szolgál-tak, hogy a nai közigazgatás meg a nemzeti védelem szempontjából is sürgős Cs alapos reformra szorul.

Minden más allamban egészen más konzekvenciákat vontak volna le az államférfiak a varmegyei el enállás si-ralmas fiaskójából, mint a mily követ-keztetést ma Apponyi gróf levon. De hát a külföldön nem nyargalnak ugy jelszavakon a politikusok, mint uáluuk. K boldogabb országokban a logikauak is van valamelyes köze a politikusok elhatározásához. Nálunk rövidéletű jel-szavak es elleujelszavak körül forog a világ.

Az állami tisztviselők és alkal-mazottak drágasági pótléka A pénz-ügyminisztériumban — a mint értesülünk — immár az ez évre visszamenőleg ki-adandó drágasági pótlék ügyében az elő-munkálatok folyamatban vannak ugy, hogy az utalványozásokat a többi szakminisz-tériumok is már a jövő hó elsejével meg-kezdhetik.

A drágasági pótlék mérve beavatott forrásból nyert hir szerint a fizetési osz-tályokba sorozott nőtlen tisztviselők ré-szere az évi fizetés lo százalékában, a nős és családos tisztviselők részére 15 százalékban, az altisztek és szolgasze-mélyzet részére pedig a fizetés 25 szá-zalékban fog megállapittatni.

Értesülésünk szerint továbbá ugyancsak a napidijak 10 és 15 százalékának ará-nyában fognak drágasági segélyben ré-szesülni a nőtlen és nős napidijasok is, állítólag ők is ezt a segélyt a lefolyt évre visszamenőleg fogják alkalmaztatásuk ide-jéhez mérten kapui.

Az 1912. évtől törvényileg megálla-pítandó családi pótlék mérvet illetőleg még végleges niegallupodas nincs, két-ségtelen azonban, hogy az ezt targyazó törvényjavaslat még december hó első felében fog az országgyűlés elé terjesz-tetni s megszavazása es szentesítése rö-vid pár nap alatt megtörténni log, ugy hogy az állami alkalmazottak januáriusi illetményei már végleg magukban fogjak foglalni a drágaság! és családi pótlekot is.

K Ö Z G A Z D A S A G . A racka juhnak frizzel való keresztezese.

E lap folyó évi október hó 29-e:i megje-leut 44-ik számában Fodor Jenó tanár ur ugyané címmel egy közleményt irt a csíksze-redai földmivtsiskola juhászataban előállított

a tühegyesre fagyott havat, de aki elesik, feláll újra, véres arccal, ver/.o kezzel kapasz-kodik fölebb-fölebb. E.ól mint a másvilág szörnyalakja, a rektor puskára támaszkodva, mely potolja rossz lábát. A futamodok össze-ueznek. Az újoncok bátrabbak, mint ók'! Uj rohamra fúvat a vezér, hosszú zaj követi a kis csapatot. Már fenn vannak u tetou, még egyet bömböl az ágyutelep, azutan elhallgat. A tüzérek átszúrva hevernek és felbúg a ta-karodó. A magyar seregé a diadal.

A mi faiunk, a mi falunk — ujjong a honved és latja a kis fészkét lobogó díszben öltözve, a fehérruhás nőket, a Maricát, Kan kát . . .

Dehogy is látták pedig. Messze van a Branyiszkótól. D: vágym olalu/.ta kozil, egesz közel.

Vezetőjük a rektor, ott feküdt békés arc-cal a tetou. Melléből meg szivárgott a ver. Körötte a többiek. Hetvenegy maradt csak elet-ben.

Gujon, akit soha nem látott senki, elérzé-kenyülten sem azelőtt, sem azutan, ket ue-hez könnyet törült ki szemeból. A nyomorék hós testét betakarta a golyói) ukasztotta, té-pett zászlóval s ott temettette el a brauyisz-kói hegytetőn. Sírja fölött hetvenegy honvéd énekelte a zsoltárt: Erós várunk neküuk az Isten I . . .

. . . . Fent a határszéli faluban pedig szószkefejü, buzavirágszemü tótleanyok vár-ták vissza a széphangu rektort kétszazhatvau-négy tótliuval.

fríz + racka keresztezésről. Mivel ide is jár e lap s itt is lévének fríz f racka keresztezések, én magam is foglalkozok ezekkel, sőt ép ez évben egy összehasonlító kísérletet is végez t in, hogy lassúk tisztán a friz juhot, mint r. k. korrektort mennyire válik be, s igy a cikket nagy erdeklödessel olvastam. — Aztán résziut azért, hogy itteni tapasztalataimat a friz + racka keresztezés terén az ottani érde-keltekkel közöljem, részint pedig azért, mert az itteni vegzett összehasonlító kísérletem eredményei nem mindenben egyeznek meg Fo-dor tanar ur közleményével elhatároztam, hogy en is közölni fogom itten a breznóbányai m. ktr. hegyvidéki foldmives iskolánál a tiszta verbeu tenyésztett racka és a friz f racka keresztezésü felvér juhok közt lefolyt össze-hasonlító kiserletein eredményeit, de az ido dragasaga miatt csak dióhéjban tehetem. Hogy pedig cikkemmel ily sokká kestem, annak oka ugy magau, mint hivatalos elfoglaltsá-gom volt.

A friz juhot rackáink keresztezésere min-denek előtt azért kezdtük hasznalni, liogy ez altal a tejelest tokozzuk, rackáink testsúlyát nagyobbítsuk es meg gyapját is finomítsuk. Mind a három követelmeuynek a friz juli ke-resztezéseiben, — miul alább latui lehet, — kivaloan megfelelt.

Mmdeuek előtt a tejelésröl szólva juhaink fejeset mi április 12-eu kezdtük meg s októ-ber hó JO ig fejve okét a fejesi időszak l'Jl napból állott. Kz ido alatt rac Ka juhainak fe-jeukiut atlag 58.10 liter tejet adtak. Ezek kö-zül a legjobli 82.01 liter, a legrosszabb fejes pedig 32.Ü4 litert. Ezzel szemben friz + racka keresztezesü juhaink fejenkint atlag adlak 8Í.02 liter tejei s a legjoob fejős 120.39 litert, a legrosszabb pedig 53.77 liter tejet.

Összehasonlítva tiszta vérben tenyésztett racka es friz + racka keresztezesü juhaink ez evi tejeleset az utóbbiak fejenkint az egesz' fejesi időszak alatt 28.92 liter tejjel adtak toobet, mint tiszta veroeu tenyésztőit rac-kainak.

Vagyis a.uig rackaiak fejenkint es havonta a.ltak 8 mert, a keresztezesüek 12 54 napon kint, pedig, míg ratkaiui» adtak 3.0 deci litert, a keresztezőitek 4 5 litert, mi aü.lgball fejeu-kint es naponta 1.5 deci mer tejtöbbletnek fe-lel meg.

A csíkszeredai foldmives iskola friz ke-resztezesü juhainak tejelesi tóbolete a mi ju-haink mógoit marad s mégis tévésen — mi valószínűleg s.ijto hiba — 1.5 liter fejenkiuti es naponkiuli tejtobbletuek vau említve. Én utauua számoltam s a csíkszeredai tuldiuives iskola juhaszatabau eloallitott friz kereszte-zesü juhoknak fejeukinti es uapoukiiiti teje-lesi többlete Csak l.OÖ deci liter, vagyis a mi keresztezett juhaink csaknem egy fel deci li-terrel adtak a fejesi ido alatt napo»ta töob tejet mint az ottaniak, az egész fejesi idő alatt pedig fejenkint lli.7 literrel.

En tejzsir vizsgalatokat es fajsúly mérése-két is vegeztem s a racka juh teje iniudig zsírosabb volt, vagyis a fejesi időszak alatt amíg racka juliaiuk leje allag 7.89"/u zsírt tartalmazott, a friz keresztezesüek teje csak ü.98u/o-ot mutatott, mi a racka juhok javara 0 91° o zsírtartalom külömbözeluek felel meg.

Tejsulya pedig allandoan a friz kereszte-zesü juhok tejellek volt nagyobb.

A testsúly tekinteteben azoubau a esik szeredal tohlmives iskola juhaszala a mieuket utolérhetetlenül fölülmúlta. Mar a racka juhai is igen szépek lehetnek, mert hisz Fodor ta-nár ur okét 40 -50 kilograuiokuak említi. A friz keresztezesüek pedig melyek alntoiag ÜO—70 kilogramol uyomuuk, s melyek pétiig meg hozza tiatalok, hisz első bárányok volt, tehát meg növekedni, gyarapodni is foguak . . . oly utolérhetetlenül súlyosak, hogy kenytelen vagyuk ebbeu keteikedui es pedig a kővetkező okoknai fogva.

A mi lriz + racka keresztezesü juhaink b-iuteu szépek, színien szemre is uugyobtjak-1 .utszauak, es súlyosabbak IS, de csak at-lag es fejenkint 3.5 kilogramului. A Fodor ur cikkebeu pedig tejeuklui 20 kilogrammal voi-nauak suiyosaboak, leveuek a rackák atlag 45 kilograinosok, a keresztezeltek pedig atlag 05 kilogramo.sok.

Ez egy kicsit sok. Nekünk is szépek am a juliaiuk, hanem azért ilyen rekordot nem er-tünk el, mert addig csak egyetlen egy fríz f racka keresztezesü juliuuk erte el jZ 50 kilo-grammot is.

Sőt a kassai gazdaság akadémiánál — pe-dig legszebb juhászata neki van — a tiszta vérben tenyésztett friz öreg anyák csak 50—55 kilógramosak s az öreg kosok is csak 05-00 kilógramosok, tehát meg ezek sem érték el azt a nagy testsúlyt, mit Fodor tanár ur em-lített cikkeben közöl.

Igy beláthatja s megbocsáthat érte, ha ké-telkedek benne, de föltétlenül valami hibának kell lenni. Taláu a merleg m >rt hibásan V I

A breznóbányai foldmives iskolánál ponto-san mérve le, a racka bárányok elválasztási súlyának átlaga 13 kilogram volt a kereszte-zettek 15 kilógramjával szemben s inig a racka bárányok közül a legsúlyosabb 14 kilogramul nyomott, addig a keresztezettek közül többen a 1« kilogrammot is elertek, sót volt idei bárányunk, mely elválasztáskor 27 kilógra-mos volt.

Nagyobb a suly külömbözet az egy éves anyák között, amennyiben a keresztezettek atlag 34 kilógramosak, a rackák pedig 30 kilógramosak voltak, sot van egy eves tnz f racka keresztezésü felver juhunk mely mar a 40 kilogram élősúlyt is elérte.

A fejős lriz keresztezesü anyák átlagos élősúlya 38 4 kilógramm volt, inig e racka anyak csak 34.9 kilogrammot nyomtak. Sot keresztezett anyaink közi vau több, melyek 45 kilogrammot is elertek, eddig pedig egy, mely ep egy fel mazsat nyomott.

Ezek utaa pedig a sulykülöinbözet a friz + racka keresztezesü juhok javara elválasztás-kor 2 kilogramm, egy eves korban 4 kilogramm, ket eves korban pedig 3.5 kilogramm volt át-lagban és fejenkint.

A friz juh aztan még, mivel rackáink gyap-jánal sokkal értekesebb, erőteljes oszló gyap-jút szolgáltát, mely kiváló fésűs anyag, rac-kaiakat keresztezve a g) apju javítására is előnyösen haszualható. Nagyon megjavítja a pehely es felszór közötti arányt, mely rac-káinknál eléggé rossz es eldurvult s a pehely szazalek vegtelen csekély.

A friz -I- racka keresztezesüek amellett még, hogy gyapjúk sokkal ertekesebb, még a gyapjú haszon menny iseget is elöayösen belolyasolja. Chi l i s míg racka juhaink atiug fejenkint 1.88 kilogramm zsirbau nyírt gyapjút termel-tek a friz keresztezesüek 2.13 kilogramm s igy a lriz f racka keresztezesüek javara a gyapjú külömbözet 0.25 kilogramm. Nem sok, de ez is valami.

Mindezeket, miket fentebb említettem fríz keresztezesü juhaiukat el lehet érni es semmi-nemű tekiuletbeu sem lesznek igéuyesebbekké. 'felen ugyanazt a takarmányt kapja, mint rackank, de csak akkor, ha a hó mar ellepte a hatart, mert addig ugy itthou, mint hava-sunkon legel ez is, az is — együtt.

A jövedelem reszletes kiszamitasával nem akarok hosszabban foglalkozni. Azonban meg-említem, hogy friz T racka kersztezesü teher juliaiuk tisztán tejtöbbletükkel fejenkint 8.10 korouaval hoztak nagyobb jövedelmet, mint rackáink s ha a bárauyozást, súlytöbble-tek, es több gyapjuhaszon értékét is hozza szamitanank a fríz keresztezesü juhokkal fe-jenkint 10 kor. jövedelmi többletet köuuyen ellehet érni.

Brezuobauya, 1911. november l(i-áu. llirschíeld József.

*

Fenti replikában Hirsehfeld József gazd. gyakornok ur közleményemben foglaltak valo-dis.igat ktítsegbe vonja, aajtohibaval, rossz mú-zsával csipkedni ollajt s adatokkal akarja be-bizonyitau:, hogy mily nagy valutlausagokat állítva vezetem felre a gazdakat.

Sohasem/ szereltein az ok nélküli harcot, most az egyszer mégis kenytelen vagyok al-laspoutomat uiegvedelmezve, közleményemben megjelent adatok valödisaga mellett sikra szál laui es kijelenteni, hogy bar örömmel telt el Gyakornok urnák Ugybuzgósága, mégis fel kell hívjam szíves figyelmét, hogy máskor alaposabban járjon utauua annak, amit calolui akar, mert az hogy Brezuóbányan 35 kilogramm a jun atlag nem zárja ki azt, hogy itt 45 kilogramm ne lehessen.

Ha cikkemnek menetet figy elemmel kisérte, eszru vehette volua, hogy az nem tauuhnáuy-uak vau szanva, hanem kis gazdaknak a figyelmet akartam felhívni egy olyan juh faj-iara, a mely hivatva van a juh tenyésztés jövedelmezőséget fokozni, s hogy a friz erre a célra alkalmas Gyakornok ur is meg-erősíti.

Kétségbe vonja, hogy racka öreg anyak 40 — 50 kilogrammosak, ezen igazán csodál-kozom, hiszen akármelyik tankönyvet vegye elé, abban is 40—50 kilógramm átlag súlyt talál. Mondjuk ez csak papíron van s nem érv, de az már érv kell legyen, hogy nallunk 45 kilogrammon alul egy anya siucs, de 58 kilo-grammos is van, sót ha parancsolja egesz nyáj juhot szedek össze, a melyiknek mindegyike felül van az 50 kilón.

Ilyen sulyu anyákra 85 kilógrammos friz kost eresztve — (mert ha csoda is, de ilyen nehéz volt a kassai gazdasági Akadémiától beszerzett kosunk, miről Grasseli Miklós gaz-dasagi szaktanitouó kepzöintézeti igazgató ur is kenytelen volt meggyőződni) — könnyen elérhető a 00 — 70 kilógramm testsúly. Ezek után beláthatja, hogy nem nagyítottam, meg-jegyezni óhajtom, eu a testsúlyt teljesen ki-fejteit anyukra értettem, ugy vau az a racka val szembe aliitva, hogy u gazdak elerhetó eredmeuyt lassúnak.

S hogy helyesen atlapitottam meg az elér-hető suly atlagokat kitűnik abból, hogy Breznó-banyau az egy eves li'lez f racka anya 34 kilogramm, nálunk 48 kilogramm. Idei bá-rányok között vau mar 34 kilogrammos, ho lolt Brezuobanyan az egy eves 34 kilogramm. Az elohasi auyak naiuiik 52—54 kilogramo-sak s igy a 3 evesek a 00 s a 4—5 evesek a 05—70 kilogrammot könnyen elerbetik.

Ülődik bekezdeseben a Gyakornok ur azt irja, hogy a csíkszeredai tejeles a brezuóbu-nyai megett marad „s mégis tevesen — iui valószínűleg sajtóhiba - 1 5 liter a fejenkénti s naponkénti tejtöbblet a frízek javára." Ez nem valószínűleg, hanem teuyleg sajtóhiba s a liter helyett deciliter erteudo, amit a Gya-kornok urnák miut szakembernek azonnal eszre kellett volua veuui s nem fenakadni lajta. A 1.5 deciliter pedig kikerekített összeg, de hi-szem, hogy ketszerese is elérhető.

A fejesi atlagok között levő eltérés is csak onnan szármázhat, mert mi 100, ott pedig 191 napig fejtek s hu az ottani tejesi eredmény-nek csak 100 napját számítjuk, előny a mi javunkra dol el, különben azon, hogy kie a palma, mi hiaba vitázunk.

Mar ugy is igen hosszura nyúlt válaszo-mat — melyet ugye meg kellelt tennem — ezzel befejezem, de felkerem Gy akornok urat, hogy sajat szemeivel való meggyözödhetés szempontjából jójjöu el ide, vagy mivel nálunk most eppeu üresedes is van, kerjeu áthelye-zést s akkor lesz alkalma a valóról meggyő-ződni.

Ezzel reszemról a meddő vitat bezárom. Fodor Jenő,

kir. gazd. tanár.

H Í R E K . — Az uj alelnök. A képviselőház

megválasztotta második alelnökét. A le-adott 162 szavazat közül 143 Jankovich Bélára eset s igy Jankovich lett a Ház második alelnöke.

— Halálozás. Pototzky Andorné szü-letett Szultán Zelma folyó hó 24-én el-hunyt.

— A csiksomlyoi főgimnázium elne-vezése. Az erdely i róm. kath. status gyülese kimondotta, hogy ezután a csiksomlyoi főgimná-ziumot csíkszeredai főgimnázium elnevezéssel jelöli meg.

— Égés Csiktaploczán. Folyó hó 21-én volt Csiktaptoczán egy halálozás iolytán megüresedett törvényhatósági tag helyének betöltése, a melyen Csedö Im-rét választotta meg a község többsége. Ellenségei azonban csakhamar keserűvé akarták tenni neki a dicsőséget, mert még az nap este csűrét felgyújtották. A csűr-ben mintegy 40 szekér széna és takar-mány volt. A kár meghaladja a 3.000 koronát. Biztosítva csak az épület volt.

Erdövetel. A Libáui Faipar r.-t. Buda-pesten, megvásárolta Márton Lajostól, annak Somlyópatakban (Putna) levő 080 hold fenyő-erdejét és ott egy gözfürészt fog felállítani.

— Hamis milliók. A román határ-szélén elfogtak egy Miselovics nevü em-bert kinek uti táskájában több millió ér-tékű magyar, orosz, román hamis bank jegyeket találtak.

— Figyolmoztetos. Folyó évi december ho 1-en a postai csomag kezelésben változás all be amennyiben a

48. szam. S Z É K E L Y S É G 3-ik oldal.

Hál (100 franc, 100 márka) kisebb értéknyil-vánitással feladott azok a csomagok, amelyek készpénzt, ékszert, zsebórát, arany vagy ezüst tárgyat tartalmaznak. — ha terjedelmüknél vagy sulyaknál fogva betét darabként nem kezelhetők. kézi darabként kezelendők. Min-den egyes kézi darabhoz külün-külön szállító-levél állítandó ki. Kz a rendelkezés a hatósá-gok es a hivatalok által feladott kézi dara-bokra is kiterjed. Azokat a kézi darabokat, melyeknek ertnke liiKl koronánál kisebb és az ezekhez tartozó szállítóleveleket a felvételnél egy-egy darab .V* jelzővel (293. sz. nyomt.l, azokat pedig, melyeknek ertéke tiOO K vagy ennél több s ezeknek szállítóleveleit két-két darab „v- jelzővel kell ellátni. A ..V» illetve „VV* jelzőket ugy a csomagon, mint a szál-lítólevelet! a ragszám melle kell ragasztani. A jegyzékkel való feladásnál a kézi daraboknak minősülő csomagok a közönséges csomagoktól elkülönítve külön jegyzékbe foglalandók. Atlól a jegyzekes feladótól aki ehhez nem alkal-mazkodik. a jegyzekkel való feladás kedvez menye megvonható. A kézi csomagok mérle-gelésé és a suly feljegyzése a postahivatal teendője akkor is, ha a feladás jegyzekkel történik.

— Csikjenöfalva. A község 101184 m» fenyóhaszonfaját 50.912 koronáért Dobál Antal (íyimesközéplokon. vette meg.

— Városok küldöttsége a minisz-terelnöknél. A magyar városok országos kongresszussának állandó bizottsága ülé-sén elhatározta, hogy Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnököt mint belügy-minisztert küldöttségileg felkeresik, hogy a belügyi költségvetés során terjessze be a városok állami segélyezésére vonatkozó törvényjavaslatot, hogy ily módon a vá-rosok államsegélye még a fegyver szü-net keretén belül kiutalható legyen. — A küldöttség nyomban az ülés után tisz-telgett Bolly Brollv Tivadar pozsonyi pol-gármester vezetésével Kuhen-Héderváry Károly gróf ininiszterelnö tnél, aki a kül-döttséget a képviselőházban miniszterel-nöki fogadóterembe fogadta.

Csikszereda potadója Csíkszereda varos tanácsa az 1912. évbeni szükségletek fe-dezesére 03°/, pótadót vet ki. Marosvásárhely Széchenyi-tér 47.

Székely és Réti butorgyárosok E Hl S Ő IS -A. ssr C3- XT

IsZLXOSTT^ B I T T O E T E P . M E I a n. e. közönség rendelkezésére allanak. Saját kárpitos műhelyeinkben készült:

A N G O L B Ő R B C T O R O K továbbá

AMERIKAI RENDSZERŰ IRODABERENDEZESEK rendkívül jutányos árban. HITELKÉPES EGYÉNEKNEK

RESZLETFIZETESRE ARFELEMELES NELKUL. M E N Y A S S Z O N Y I K E L E I v G Y E K

szenzációs kiállítású és óriási választékban. Rendelések ugy a saját, mint adott rajzok után is elfogadtatnak.

Vidéki meghívásra bemutatjuk gazdag m i n t a g y ü j t e m é n y ü n k e t .

TELEFON 214. TELEFON 214. — Az oltaregyesület felolvasasa. A

csíkszeredai oltáregyesület szép es dieseretes eszmet valósított meg. Havonkent ének, sza-valat és zenével összekötött felolvasást rendez, melyeknek célja a valláserkölcsi életet táplálni és előmozdítani. A felolvasások rendezése Császár Jolán polg. leányiskolái igazgató és dr. Szekeres József agilis plébánosunk erdeme, kik nehez feladatukat a legnagyobb odaadás-sal teljesítik. Sikerült szervezni az oltaregye-sület kebeleben egy noi ennekkart is, melynek tagjai társadalmunk intelligens sze|i leanyai, mintegy 20-an. Az énekkar a templomban is közreműködik. Az első felolvasás f. lló 19-én d. u. ti órakor volt a polgári leányiskola nagy-termében, mely ez alkalomra zsúfolásig meg-telt varosunk intelligens közönsegevel. Az ének-kar szerepelt ket igen szép dallal, melyet a közönség elismeréssel és hálásán fogadott, kedves jelenseg volt Martonffy Klárika, ki egy hatásos szavalattal mutatkozott be közönsé-günknek. Nagy

4-ik oldal S Z É K E L Y S É G 48. szám.

P E Z S Ó Ö B O R ^ y Á R

B e l a t i n y Aj t t îHî r Velencze (Fejervarmegye)

K:i.:;ionli iroda: BUDAPEST. Ülléi-nt 60. szám. I'EZSGÖHOROK:

Casino -demi sec". Casino „sec". Belatiny „brut*. Belatiny „exrra dry. Belatiny „sec". Belatiny .demi see". E. K. E. „demi see* az Erdélyi Kárpát Egyesület pezs-gője, 5'V, az egyesület javára.

Hunnia .demi sec". A párisi v i l a g k i a l l i t a s o n arany eremmel kitüntetve. Velenezei gyáramból szállítva, csomagolás 30 és 00 üveget tar-

talmazó ládákban. 52—

[b; feüilSj fgjaiai ÍEÍBlg! iiSiâlă. felelal fglalffi fal

A V A S L Á B I M Á R V Á N Y B Á N Y A

E 3 M É S Z I P ' . A . I S K . T . máT-vá.xiy a n y a g á t és l í i fü .n .5 EciELCségü. m e s z é t a j á n l j a . Az alabástrom fehérségű mész, mely különösen m e s z e l é s r e k i v á l ó a n a I k a I m a s, a elepen s z e k é r s z á m r a is kapható. 9—

Köhögés, rekedtseg es hurut ellen niDcs j bb a

R é t h y - f e l e pemetefű czukorkáküál! Vásárlásánál azonban v i g y á z z u n k és határozottan Rethy-felet kérjünk, mivel sok haszontalan utanzata van. Az erede-tinek minden egyes darabkáján rajta van

a ..Rethy* név. . — 1 doboz ára 60 lllér. :: ;: Mindenütt kaptató. Csak HÉTHY-felet fogadjanak el!

Sz 699 — 1911. vlitó. Arveresi hirdetmeny

Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. tc. 102. §-a értelmében ezennel kózairré teszi, hogy a budapesti kir. járásbíróság-nak lOllCevi Sp XI 95ö;3 számú végze.-e ké-vetkeztehen dr. Kaiselü r Róbert ügyvéd által képviselt (ioldsdo'T Karoly kutváhalat huila pesti ceg javára öl korona 23 fillér s jár. erejéig llni'.l november 1-en foganatosítóit ki-elégítési végrehajtás utján le és felü.foglalt es 050 koronára becsült következő ingóságok, úgymint: házi I uturok és egyéb ingóságok nyilvános árverésén eladatnak

Mely árverésnek a csikszeiitmártoni kir. ja r ás bíróság 1910. V. :î27,7. sz. vegzese folytan 2 korona 45 fillér tőkekövetelés, az egész tö-kének IH09. évi dec. hó 1 napjától járó 5"/° kamatai, es eddig összesen 02 K. 27 f. I i roilag már megállapított költségek erejéig, K á s z o n a I t i z községben végrehajtást szén vedo lakásán leendő megtartására Í911. evi november ho 28-ik napjanak delelötti 9 oraja b a t á r i d ő ü l k i t ü z e t i k és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly meg-jegyzéssel hivatnák me_r. bogy az érintett in-góságok áZ 1881. évi LX. te. 107 és 108. g-ai ertelmeben készpenztizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el-fognak adatni.

Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. tc. 120. §-a értelmében ezek javara is elrendeltetik.

Kelt Csikszmárton, 1911. évi november hó 15-ik napjau. Ambrus Lajos,

kir. bir. végrehajtó.

M e n e t r e n d , é r v é n y e s 1 9 1 1 . é v i o k t ó b e r h ó 1 - t ő l .

Oda Székelykocsárd—Madéfalva—Brassó

Szv. i Szv. 80 l(i 8002 I—III. 1—III.

Szv. 1 Szv. i Szv. j Szv. 8004 8006 8008 8010 1—III. 1—III. III. I—III.

5-25 5-31

~ 5 39 5 4l>

h' 5 55 608

205 200 800,

1051 220 226 232 238 246 257

935 015 — 1220 64« 832 8:*) 836 842 84« 856 907

1154 120(1 1206 1212 1220 1231

9 3 0 1 1 5

700 705 458

Szv. Szv. 8003 8009 I III. I—111.

Szv. Szv. 8007 8005 I—III. I—III

ind. Budapest k. p. u. (N.-Váradon ind. Budapest k. p.tt. (Aradon ál 12 ind. Kolozsvár (126) . .

at 126) crk. ,153) crk.

. érk. 26.

335 341 340 451 ; 459 410

832 83Ş 844 850 85« 9«i

1004 224 £ Indul Budapest

nţugoti p. u.-ról 600 1217

ind. Székelykocsárd 126, 130 • Marosnagylak 2. sz. őrház Vajdaság 4. sz. őrház . Maroscsúcs 6. sz. őrház . Maroskecze

crk. Marosludas (I29i . . . érk. Besztercze (129) . . . crk. Borgó'oesztcrcze . . . ind. Borgóbesztercze . . . ind. Besztercze (129) . . .

150 955 9ŞŞ 125 725 935 545

420 | 1256 125& 755 10 »7 749 1041 743 1036 737 1030 730 1023 718 1011

érk. 1240 1240 1234 1228

.. 1221 ind. 1209

720

544 212" 206 200 154 147 135

Vissza

Szv. I Szv. 8001 8015 I—III. 1—111.

730 1230 959 6W 6Ş1. 646 640 633 622

10-55 10-49 10-42 10-36 10 28 10 15

ind. ind. crk. crk.

224 1004

f Érkezik Bpest nţugoti p. u -ra

1217 600

609 615 6-22 6-35 6-45 6-54 701 7-20 7 35

Szv. 8014 1—111.

627 633 ' 646 710 , 730 I 739 i 748 757 802 |

300 305 3M. 321. 329 336 342 359 4]2 442 450 503 5 i l 519 526 535 Ó-Ö 545 555 605 613 627 640 655 706 723 729 744 753 829 840 853 910 924 932

1000 1006 1017 1040 1059 1107 1116 1125 1130

c,09 914 920 930 939 946 952

1009 1022 1052 1100 1113 1122 1129 1136 1145 1151 1155 1205 1215 1223 12 6 1247

104 115 132 138 152 203 934 245 258 313 326 334 354 400 411 432 452 500 509 518 523

1233 1239 1245 1255

104 111 117 133 146 206 214 227 235 243 250 259 305 309 314 324 333 346 359 414 425 442 448 503 512 555 606 6li 638 6=1 6Ş9 7l>.i 7S /36 757 815 823 832 841 846

413 418 4-4 434 449 456

534 6 0 7 615 628 636 644 651 700 7Ü6 77Ö 7I8 728 737 750 8 0 4 816 828 845 851 905 914 942 953

1007 1024 1037 1045 érk.

Szv. 8012 I—III.

910 915 9?1 931 939 946 952

1009 1022 érk.

ind.

érk. ind.

érk. ind.

crk. ind.

— érk.

Marosludas (129) . . Marosbogát . . . . Kutyfalva 16. sz. őrház Radnót Maroscsapó . . . . Marosugra 24. sz. őrház Kerclőszentpál . . . Nyárádtő Marosvásárhely . . . Marosvásárhely . . . Marosvásárhely felsőváros Nagyernye 43. sz. őrház Sáromberke . . . . Gernyeszeg . . . . Kőrtvélyfája 49. sz. őrház Petele 51. sz. őrház Radnótfája 52. sz. őrház Szászrégen . . . . Szászrégen . . . . ldecsíürdő Marosvécs Magyaró Déda megálló . . , . Déda Ratosnya Szalárd 82. sz. őrház . Palotailva Bánflyháza Gödemesterháza . . . Maroshcviz (Borszékfürdő) Galóczás Várhegy Ditró Szárhegy

Gyergyószentmiklós . Gyergyószentmiklós . Tekcröpalak . . . . Vasláb Marosfő Csikszentdotnokos . . Karcfalva Csikmadaras . . . . Csikrákos Madéfalva >136) . .

crk.

ind. érk.

ind. crk.

130 200

708 740

— crk. Gyimes (136 crk. Palanca (136'

820 909 916 924 930 943 952

1005 1020 1031 1046 1054 1107 1116 1125 405

11-40 11-47 11-58 1208 1219 12-42 1-00

730 1230 159 348 920

1143 1255

104 115 123 133 144 206 218 231 245 256 310 319 329 744

4-00 407 4-18 4-28 4-39 502 5-20

533 550 557 605 611 619 629 640 651 701 714 721 732 740 748

856 908 crk.

420 433 440 448 454 501 510 518 528 539 552 600 613 621 629

ind. Madéfalva Csikszereda Zsögödfürdö Csikszentkirály Csikszentimre 35. sz. őrház Csikszentsimon Csikverebes Tusnád Tusnádfürdő Sepsibükszád-Bálványosfüred Málnásfürdő Málnás Sepsibodok Sepsikőröspatak-Gidófalva .

érk. Sepsiszentgyörgy (134) . . 10-23 crk. Bercczk (134)

808 815 8-26 8-35 8-46 908 9-26

O a N — O O •í tat H— C

640 640 125 725 125

612 . 612 814 _

6-47 6-55 7 06 716 7-29 7-52 8.10

12-19 700

ind. Sepsiszentgyörgy