szÁmviteli politikafiles.mezgazd-tokaj.webnode.hu/200001593-252b42621f/5.sz... · web viewa...

Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Számviteli Politika

5. számú függelék

TOKAJI MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

SZÁMVITELI POLITIKA

2 0 1 3

1. oldal, összesen: 49


TARTALOMJEGYZÉKBEVEZETÉS...........................................................................................................................................................3I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK.............................................................................................................................5

I. 1. A számviteli politika kidolgozásának jogszabályi háttere.............................................................................5I.1.1. Törvények, rendeletek..............................................................................................................................5I.1.2. Belső szabályozók....................................................................................................................................5

I. 2. A TMSZI bemutatása.....................................................................................................................................6I. 3. A TMSZI számviteli szabályozási rendje....................................................................................................13

I.3.1. Írásba foglalt számviteli politika (számvitel-politikai szabályzat)........................................................13I.3.2. A számlarend, és a bizonylati szabályzat helye és szerepe a számviteli szabályozásban......................14I.3.3. A selejtezési szabályzat helye a számviteli szabályozásban...................................................................14I.3.4. A számviteli szabályzatok módosítása, értékelési elvek megváltoztatása..............................................15

II. A SZÁMVITELI ALAPELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE................................................................................16III. A KASZK MIT TEKINT LÉNYEGESNEK, NEM LÉNYEGESNEK, TOVÁBBÁ JELENTŐS ÖSSZEGŰNEK, NEM JELENTŐS ÖSSZEGŰNEK.......................................................................................18IV. PÉNZFORGALMI TERVEZÉS, BESZÁMOLÁSI- ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG....21

IV.1. A költségvetés összeállításával kapcsolatos feladatok..............................................................................21IV.1.1. Az előzetes költségvetési javaslat elkészítése......................................................................................21IV.1.2. A végleges költségvetés tervezése........................................................................................................24

IV.2. Költségvetési előirányzatok évközi módosításával kapcsolatos feladatok................................................24IV.3. Beszámolási és könyvvezetési feladatok...................................................................................................25

IV.3.1. Éves költségvetési beszámoló..............................................................................................................26IV.3.2. Féléves költségvetési beszámoló.........................................................................................................26IV.3.3. Pénzügyi információs rendszer...........................................................................................................27

IV. 4. A mérleg tételeinek tartalma, értékelésének általános szabályai..............................................................29IV. 4. 1. Eszközök............................................................................................................................................29IV. 4. 2. Források............................................................................................................................................32IV. 4. 3. A mérlegtételek alátámasztása leltárral............................................................................................34IV. 4. 4. A mérlegtételek értékelésének szabályai...........................................................................................34IV. 4. 5. A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése.....................................................................35

IV. 5. A pénzforgalmi jelentés, előirányzat-maradvány tagolása, valamint tartalma.........................................35IV. 6. Könyvviteli egyeztetési és zárlati feladatok.............................................................................................39

V. IMMATERIÁLIS JAVAK, TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT ESZKÖZÖK ÜZEMBE HELYEZÉSE, DOKUMENTÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI.................42VI. A MINŐSÍTÉSEK SZABÁLYAI..................................................................................................................43VII. IMMATERIÁLIS JAVAK, TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKCSÖKKENÉSÉNEK ELSZÁMOLÁSA..................................................................................................................................................44

VII. 1. Tervszerinti értékcsökkenési leírás..........................................................................................................44VII. 2. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása, annak visszaírása......................................................45VII. 3. Értékhelyesbítés.......................................................................................................................................46VII. 4. Értékvesztés elszámolása, annak visszaírása...........................................................................................46

VIII. KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁSA....................................................48IX. BIZONYLATI ELV, BIZONYLATI FEGYELEM, BELSŐ ELLENŐRZÉS.........................................49X. ZÁRÓ RENDELKEZÉS.................................................................................................................................50



BEVEZETÉS

A Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Tokaj (a továbbiakban: TMSZI) számviteli politikáját a számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.), valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000.(XII.24.) Korm.rendelet (továbbiakban: Áhsz.) előírásainak megfelelően kell szabályozni.

A TMSZI Számviteli politikája és a kapcsolódó szabályzatok hatálya kiterjed az intézményre azzal, hogy a szabályzatban foglaltak maradéktalan végrehajtásáért és betartásáért adott intézmény vezetője felelős.A számviteli politika mint szabályzat elkészítését úgy a Szt., mint az Áhsz. kötelező jelleggel írja elő, abból a megfontolásból, hogy ezen jogszabályok nem tartalmaznak minden területre kiterjedő részletes szabályokat, hanem több helyen a megoldandó feladathoz választási lehetőséget kínálnak.

Ezért ebben a szabályzatban kerültek megfogalmazásra azok a feladatok, eljárási módszerek, melyeket alkalmaznia kell a TMSZI-nak, illetve a választási lehetőségeknél megjelölésre kerültek az általa alkalmazottak.

A számviteli politika megalkotásával, írásba foglalásával kapcsolatban az alábbi célok fogalmazhatók meg:

– Megteremti a lehetőséget az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény XII. az államháztartás számviteléről szóló fejezetében szabályozott egységes számviteli rendszerhez illeszkedő, saját számviteli elszámolási rend kiépítésére, amely a TMSZI központi költségvetési szerv gazdálkodásának irányítását, értékelését, ellenőrzését, hatékony működését és vagyonának védelmét egységes számviteli renddel szolgálja, kielégítve az államháztartás, és a fejezet információs igényét.

– Megalapozza a TMSZI tevékenységének legjobban megfelelő számviteli rendszer kialakítását, működését.

– Megteremti a kereteket ahhoz, hogy a számviteli rendszerből nyerhető információk megbízható és valós képet, tájékoztatást adjanak a TMSZI vagyoni, pénzügyi helyzetéről és azok alakulásáról.

– Megfogalmazza mindazon számviteli elveket, általános szabályokat, értékelési módokat, gyakorlati eljárásokat, melyeket a beszámoló összeállítása és a könyvvezetés során alkalmaznak.

– Kijelöli a belső szabályozás elvi alapját és kereteit.

– Teljesíti a számviteli törvény, aktualizálásra vonatkozó előírásait.

– Megteremti az összhangot a számviteli törvényben, ill. számviteli rendeletben rögzített alapelvek és értékelési előírások ill. a központi költségvetési szerv számvitele, könyvvezetése és beszámolási kötelezettsége során alkalmazandó



eljárások között, figyelemmel a fejezet elvárásaira, a TMSZI működésének speciális szabályaira és elszámolásának sajátosságaira

A számviteli politika a számviteli alapelvek, értékelési szabályok alapján úgy került kialakításra, hogy az a TMSZI adottságainak, körülményeinek legjobban megfeleljen.

Fontos rögzíteni, hogy a számviteli politika nem tartalmazza a jogszabályok tételes előírásait. Azokat a jogszabály erejénél fogva a hivatal a számviteli és pénzügyi munkájában - a könyvvezetése rendjének kialakításánál, a főkönyvi és analitikus elszámolásaiban, a pénzügyi rendszere működtetésében, a leltározás és leltárkészítés során, valamint a beszámolás rendje körében - alkalmazza.

A szabályzatban tehát a rendelet előírásai jellemzően nem kerülnek megismétlésre. Azokban az esetekben azonban, amelyeknél a szabályzat komplexitása azt megköveteli, avagy a szabályzat gyakorlati alkalmazása szükségessé teszi, részben hivatkozással, részben idézetként, beemelésre kerülnek a jogszabályi előírások.

A beszámolás és könyvvezetés során a jogszabályok és a számviteli politika előírásai együttesen kerülnek alkalmazásra.

Felelősségi szabályok:

A számviteli politika – valamint a hozzá kapcsolódó gazdálkodást érintő szabályzatok – főbb irányainak meghatározásáért a TMSZI igazgatója felel.A szabályzatban foglaltak végrehajtásáért:- a TMSZI esetében a igazgató felelősA jelen szabályzat elkészítéséért, valamint aktualizálásáért a TMSZI gazdasági vezetője a felelős, kiegészítve azzal, hogy amennyiben a TMSZI intézménynél olyan eset merül fel, amely a szabályzat tartalmának aktualizálását, kiegészítését vonja maga után, azt a TMSZI gazdasági vezetője felé az intézmény vezetője köteles jelezni.Az egyes gazdálkodást érintő szabályzatok elkészítéséért és aktualizálásáért való felelősség:

A Számviteli Politika, a Számlakeret-tükör, a Számlarend, a Eszközök- és Források Értékelési Szabályzata, a Pénzkezelési- és a Bizonylati Szabályzat, a Bizonylati Album, és a Leltározási- és Leltárkészítési Szabályzat elkészítése a TMSZI gazdasági vezetőjének a feladata.



I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

I. 1. A számviteli politika kidolgozásának jogszabályi háttereA TMSZI számviteli politikája az alábbi, kiemelt fontosságú jogszabályok 2013. augusztus 1-én hatályos előírásain alapul:

I.1.1. Törvények, rendeletek

– az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi. XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.),

– a számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.),

– a Magyar Köztársaság 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Kvtv.),

– az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.),

– az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011.(XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.),

– az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. Törvény (továbbiakban: Áfa tv.),

– a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet (továbbiakban: Ber.),

– 36/1999.(XII. 27.) PM rendelet a kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről,

– a közpénzek felhasználásával és a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. Törvény (továbbiakban: Üvegzseb tv)

Az Szt. 14. § (8) bekezdése szerint: törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül a TMSZI-nak a Számviteli politikáján keresztül kell vezetnie.

I.1.2. Belső szabályozók

– TMSZI Alapító Okirata

– TMSZI Szervezeti és Működési Szabályzata

– Számviteli Politikához tartozó „részszabályzatok”

- Pénzkezelési szabályzat

- Értékelési szabályzat



- Leltárkészítési és leltározási szabályzat

- Önköltség számítási szabályzat

- Kötelezettségvállalási szabályzat

I. 2. A TMSZI bemutatásaA Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

– Az intézmény hivatalos neve: Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

– Székhelye és levelezési címe: 3910 Tokaj, Tarcali út 52.

– Az intézmény telefonszáma: 06-47/552-005

– Az intézmény típusa: közös igazgatású, többcélú közoktatási intézmény, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján létrejött térségi integrált szakképző központ, amely szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú közoktatási intézmények feladatait látja el, és amelynek tagintézményei önálló nevelő-oktató munkát folytatnak.

– Alapító szerve: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

– Az intézmény törvényességi felügyeleti szerve:

a) a TMSZI tekintetében: fővárosi főjegyző

– Alapító okirat kelte, száma: KGF/1172/2/2013., 2013 július 25

– Gazdálkodási formája: önállóan gazdálkodó az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv, amelynek tagintézményei részjogkörű költségvetési egységek, amelyek az egyes előirányzatok felett a belső szabályzatokban foglaltak szerint rendelkeznek.

– Jogállása: önálló jogi személyiségű, teljes jogkörrel rendelkező

– Vállalkozási tevékenysége: nincs

– A MÁK-nál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlaszám:

10027006-00333771-00000000

– Az intézmény működési területe: országos

– Felvehető maximális tanulólétszám: 400 fő

– Az intézmény alaptevékenysége:

85.32 Szakmai középfokú oktatás

tagozat: nappali

intézményi forma: szakképzőiskola (9-12/131. évfolyamon) és

szakiskola (9-10. évfolyamon)



célja: általános műveltség megalapozása, szakmacsoportos

alapozás (mindkét intézményi forma esetében), valamint sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása évfolyamok száma: szakiskolai: 2, illetve 3 (felzárkóztató évfolyammal)

01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások (tangazdasági)01.11 Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

01.13 Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumós növény termesztése

01.19 Egyéb, nem évelő növény termesztése

02.10 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység

01.20 Szőlőtermesztés

01.23 Citrusféle termesztése

01.24 Almatermésű, csonthéjas termesztése

01.24 Egyéb gyümölcs, héjas termésű termesztése

01.27 Italgyártási növény termesztése

01.28 Fűszer-, aroma-, narkotikus, gyógynövény termesztése

11.02 Szőlőbor termelése

01.2 Állattenyésztés (tangazdasági)

01.43 Ló, lóféle tenyésztése

01.45 Juh, kecske tenyésztése

01.47 Baromfitenyésztés

01.49 Egyéb állat tenyésztése

01.3 Vegyes gazdálkodás (tangazdasági)

02.10 Erdőgazdálkodás, termék előállítás (tangazdasági)

10 Élelmiszergyártás (tanüzemi termékek feldolgozása)

102 Halfeldolgozás, -tartósítás

104 Növényi, állati olaj gyártása

105 Tejfeldolgozás

107 Pékáru, tésztafélék gyártása

10.71 Kenyér, friss pékáru gyártása

10.72 Tartósított lisztes árú gyártása

10.73 Tésztafélék gyártása

109 Malomipari termék, keményítő gyártása



10.11 Húsfeldolgozás,-tartósítás

10.12 Baromfihús feldolgozása, tartósítása

10.13 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása

10.85 Készétel gyártása

10.89 M. n. s. egyéb élelmiszer gyártása

10.31 Burgonya feldolgozás,-tartósítás

10.32 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása

10.39 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás,- tartósítás

10.81 Cukorgyártás

10.82 Édesség gyártása

10.83 Tea, kávé feldolgozása

10.84 Fűszer, ételízesítő gyártása

10.73 Tésztafélék gyártása

15.91 Desztillált szeszes ital gyártása

11.04 Egyéb nem desztillált szeszes ital gyártása

11.05 Sör gyártása

15.98 Üdítőital gyártása

11 Italgyártás

45.20 Gépjárműjavítás (tangazdasági gépek, berendezések, gépjárművek üzembe helyezése javítása, karbantartása, illetve műszaki vizsgáztatása)

56.29 Egyéb vendéglátás (diákétkeztetés, iskolai büfé, stb.)

56.29 Egyéb szálláshely szolgáltatás (diákotthoni, kollégiumi elhelyezés)

49.39 M. n. s. egyéb szárazföldi személyszállítás (iskolabusz üzemeltetése gyakorlati és egyéb oktatás céljából)

49.41 Közúti áruszállítás (tangazdasági termékek, anyagok, eszközök stb. szállítása)

91.01 Könyvtári, levéltári tevékenység (iskolakönyvtár működtetése)

93.11 Sportlétesítmény működtetése (szabadtéri, illetve fedett pálya működtetése)

– Az intézmény kiegészítő tevékenysége: Az intézmény alapfeladatai ellátása mellett, szabad kapacitása terhére kiegészítő tevékenységet is jogosult végezni a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok szerint.

a) Szabad kapacitása terhére végezhető kiegészítő tevékenységek

01.70 Vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás



01.50 Vegyes gazdálkodás

01.61 Növénytermelési szolgáltatás

01.62 Állattenyésztési szolgáltatás

16.29 Egyéb fa-, parafatermék, fonott áru gyártása

10.32 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása

10.89 Máshova nem sorolható egyéb élelmiszer gyártása

11.01 Desztillált szeszes ital gyártása

11.06 Malátagyártás

16.23 Épületasztalos-ipari termékek gyártása

58.14 Folyóirat, időszaki kiadvány gyártása

18.12 Nyomás (kivéve: napilap)

18.13 Nyomdai előkészítő tevékenység

18 14 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás

18.20 Egyéb sokszorosítás

25.62 Fémmegmunkálás

25.61 Fémfelület-kezelés

25.99 Máshova nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása

28.30 Mezőgazdasági, erdészeti gép gyártása

43.11 Bontás

43.12 Építési terület előkészítése

43.39 Egyéb befejező építés máshova nem sorolt

45.20 Gépjárműjavítás, -karbantartás

46.21 Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme

47.25 Ital-kiskereskedelem

47.29 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem

47.21 Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme

47.61 Könyv-kiskereskedelem

47.62 Újság, papíráru-kiskereskedelem

47.99 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem

55.20 Üdülés, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

55.90 Egyéb szálláshely-szolgáltatás

56.21 Rendezvényi étkeztetés

56.29 Egyéb vendéglátás



49.39 Máshova nem sorolt egyéb szárazföldi személyszállítás

49.40 Közúti áruszállítás

77.11 Személygépjármű kölcsönzése

79.12 Utazásszervezés

79.90 Egyéb foglalás

68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

77.12 Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött)

77.39 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése

77.31 Mezőgazdasági gép kölcsönzése

77.32 Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép)

77.39 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése

77.21 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése

77.22 Videokazetta, lemez kölcsönzése

77.29 Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése

62.01 Számítógépes programozás

62.02 Információ-technológiai szaktanácsadás

62.09 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás

62.03 Számítógép-üzemeltetés

63.11 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás

63.12 Világháló-portál szolgáltatás

62.09 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás

70.21 PR, kommunikáció

70.22 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

74.90 Máshova nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

85.60 Oktatást kiegészítő tevékenység

71.20 Műszaki vizsgálat, elemzés

73.11 Reklámügynöki tevékenység

73.12 Médiareklám

81.21 Általános épülettakarítás

81.22 Egyéb épület-, ipari takarítás

81.29 Egyéb takarítás

59.20 Hangfelvétel készítése, kiadása

63.99 Máshova nem sorolható egyéb információs szolgáltatás



74.10 Divat-, formatervezés

77.40 Immateriális javak kölcsönzése

82.30 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

82.91 Követelésbehajtás

82.99 Máshova nem sorolható egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

79.90Egyéb foglalás

85.51 Sport, szabadidős képzés

93.11 Sportlétesítmény működtetése

93.12 Sportegyesületi tevékenység

93.19 Egyéb sporttevékenység

93.29 Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

96.01 Textil, szőrme mosása, tisztítása

96.09 Máshova nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás

85.51 Sport, szabadidős képzés

85.52 Kulturális képzés

85.59 Máshova nem sorolható egyéb oktatás

b) Az intézmény vállalkozási tevékenységet is folytathat az alaptevékenység és a hozzá kapcsolódó kötelezettségek sérelme nélkül.

A pénzügyi információrendszer adatai:– Szakágazat: 853200

– KSH kód: 15823285-8532-312-05

– Törzsszám: 823281

I. 3. A TMSZI számviteli szabályozási rendjeI.3.1. Írásba foglalt számviteli politika (számvitel-politikai szabályzat)

A számviteli politika tartalmazza mindazon számviteli elveket és általános számvitel-szakmai előírásokat, melyeket a költségvetési szerv a zárszámadás készítési és könyvvezetési kötelezettsége során, a Szvt. és a számviteli rendelet előírásainak keretein belül érvényesít és alkalmaz, ill. a beszámoló készítése és könyvvezetése során alkalmazni elrendel.

Ebbe a körbe tartoznak azok az általános szabályok, amelyek:

a beszámolás rendjére,

a könyvvezetés rendjére,

a letétbe helyezésre és közzétételre,



vonatkoznak.

A számviteli politika tartalmazza továbbá azokat a számvitel körébe tartozó egyéb szakmai témaköröket, amelyek szabályozását a számviteli rendelet ugyan taxatív előírással nem teszi kötelezővé, viszont az Ámr. előírásai szerint az adatszolgáltatás számviteli (könyvviteli) adatokra épül és az adatszolgáltatás felügyeleti hatáskörben, ellenőrzésre kerül, emellett a gyakorlatban az egységes jogalkalmazás igényével felmerülnek.

Ebbe a témakörbe tartoznak:

az Ámr. 145. §-a szerinti mérlegjelentéssel kapcsolatos előírások,

az Ámr. 161. §-a szerinti adatszolgáltatás a tartozás állomány alakulásáról,

a KVI és a KSH részére megküldendő kötelező adatszolgáltatások,

a felügyeleti szerv részéről előírt havi jelentés a befizetési kötelezettségek és a függő tételek alakulásáról

az ellenőrzésre vonatkozó általános előírások,

a számviteli szolgáltatásra vonatkozó előírások.

A számviteli politika kialakításánál a TMSZI a rendeleti számviteli előírásokat kötelezően alkalmazza. Ezeket kiegészíti az intézményre vonatkozó szakmai feladatokkal és sajátosságokkal.

A TMSZI a számviteli politika részeként külön-külön szabályzatként (rész-szabályzatok) készíti el:

a leltározási és leltárkészítési szabályzatot,

az eszközök és források értékelésének szabályozását, azoknál az eszközöknél, illetve forrásoknál, ahol az Sztv. és a számviteli rendelet választási lehetőséget ad, továbbá ahol a TMSZI sajátos eszközei, illetve forrásai indokolják,

az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, azoknál az érvényesítési területeknél, melyeket az önköltség számítási szabályzat nevesít,

a pénzkezelési szabályzatot.

I.3.2. A számlarend, és a bizonylati szabályzat helye és szerepe a számviteli szabályozásban

A Szt. és az Áhsz., a számviteli politikára, valamint a számlarendre, a bizonylati elvre és fegyelemre elkülönült előírásokat tartalmaz. A számlarendről az Áhsz. 49. §-a, a bizonylati elvről és fegyelemről az 51. és 52. § rendelkezik.

A jogszabályi előírásokból következően a számviteli politikának nem része a számlarend, ill. a bizonylatolásra vonatkozó előírásokat sem a számviteli politika tartalmazza.

A számlarendre és a bizonylatolásra vonatkozó belső előírások tehát a számviteli szabályozási rendszer részét képező további önálló szabályzatok.



I.3.3. A selejtezési szabályzat helye a számviteli szabályozásban

A számviteli rendelet 37. § a mérlegtételek leltárral történő alátámasztásáról rendelkezik. Az (5) bekezdése szerint: „ A leltározás és selejtezés részletes szabályait az államháztartás szervezete saját hatáskörben állapítja meg.”

Ebből az előírásból kiindulva, annak ellenére, hogy a jogszabály a számviteli politika részeként készítendő szabályzatok között külön nem nevesíti a selejtezési szabályzatot azt a leltározási szabályzattal összefüggő, rész-szabályzatnak kell tekinteni, és az előírásokat önálló szabályzatba kell foglalni.

I.3.4. A számviteli szabályzatok módosítása, értékelési elvek megváltoztatása

A számviteli politikát, módosítani kell minden olyan jogszabályi előírás változása esetén, amely érinti a hatályos számvitel-politikai szabályzat előírásait, ill. minden olyan esetben, amely a költségvetési szerv sajátosságai, működésének változása alapján indokolttá válik, egyben a jelen szabályzatban rögzített keretelvek alapvető és lényeges megváltoztatását eredményezi.

A jogszabályi előírások változásán túl, kötelező módosítani a számviteli politikát különösen:

az értékelési elvek,

a jelentős, nem jelentős hiba, a megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hiba összeghatárainak,

az eszközök értékelésénél a jelentős összegű eltérések,

megváltoztatása esetén.

A módosításról a döntést a TMSZI gazdasági vezetőjának kezdeményezésére a TMSZI igazgatója hozza meg.

A módosításokat általában, legkésőbb az ok felmerülésétől számított 90 napon belül kell végrehajtani. Ez alól kivételt képez az értékelési elvek változtatása, mely esetben a módosítást olyan időpontban kell végrehajtani, hogy a szabályozás és a költségvetési beszámoló összhangja fennálljon.

Azokban az esetekben, ha a jogszabály(ok) olyan mértékben változnak, hogy az a szabályzat számos és jelentős előírásának módosítását vonná maga után a könnyebb kezelhetőség érdekében a szabályzatot egységes szerkezetben, kell átdolgozni. Erről a döntést a gazdasági vezető kezdeményezésére a igazgató hozza meg.

Az értékelési elvek megváltoztatása



Az előző költségvetési év mérlegkészítésénél alkalmazott, a hatályos jogszabályok alapján a számviteli politikákban rögzített értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan - legalább egy éven túl - jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Ez esetben a változtatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben részletezni kell.

II. A SZÁMVITELI ALAPELVEK ÉRVÉNYESÜLÉSE

A TMSZI számviteli politikájának kialakítása során mindenekelőtt az Szt. 15. §-ban, valamint az Áhsz. 9. §-ban meghatározott alapelvekből indult ki, melyek a TMSZI esetében a következőképpen érvényesülnek:

A vállalkozás folytatásának elve úgy érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe vesszük a költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat is. A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez.

A teljesség elve úgy érvényesül, hogy a tárgyévben felmerült és teljesült gazdasági eseményeket a beszámoló fordulónapjáig a pénzforgalmi adatok tartalmazzák. A főkönyvi könyvelésben csak a pénzforgalmilag realizált gazdasági események jelennek meg. Figyelembe kell venni, hogy a költségvetés naptári évre készül.

A valódiság elve a mérleg adatainak megbízható, leltárral alátámasztott elkészítésén alapszik. A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelni a törvényben rögzített értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.

A világosság elvének érvényesülését a beszámoló és annak mellékletei tiszta, világos elkészítésével kell biztosítani. A főkönyvi könyvelésnek és az analitikus nyilvántartásnak áttekinthetően kell kapcsolódni egymáshoz. A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthetően, az Áhsz.-ben foglaltaknak megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.

A következetesség elvét a költségvetés, az éves (féléves) beszámoló közötti összehasonlíthatóság biztosításával lehet érvényesíteni. A beszámoló tartalma és formája azonos az elemi költségvetéssel.

A folytonosság elvének érvényesülésénél az év nyitó adatainak meg kell egyezni az előző év megfelelő záró adataival. Az egyezőséget az értékelés azonosságával is biztosítani kell. Vonatkozik ez a vagyonértékelésre is.

Az összemérés elve a pénzforgalmi szemlélet miatt úgy érvényesül, hogy egy-egy feladat tárgyévi ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket a tárgyévi kiadásokkal kell összemérni, és ezek különbözete alapján az előirányzat-maradványt megállapítani.



Az óvatosság elve abban nyilvánul meg, hogy a vásárolt eszközök a beszerzési árnál, a saját előállítású eszközök a ráfordítási költségeknél magasabb értéken nem vehetők fel a mérlegben. Az előírások szerinti értékcsökkenést minden esetben el kell számolni. Állományba vételkor a kerekítés minden esetben lefelé történik. A behajthatatlan követelést a tőkeváltozással szemben le kell írni. A készleteknél az értékvesztést el kell számolni.

A bruttó elszámolás elve úgy érvényesül, hogy a tartozásokat és követeléseket, illetve a bevételeket és kiadásokat térítményezés címén egymással szemben nem számoljuk el, kivéve a függő, átfutó, kiegyenlítő tételeknél, ahol viszont a halmozódás elkerülése érdekében szükséges a nettó jellegű rendezés. Az év végi zárási feladatoknál a továbbadási (lebonyolítási) célú, valamint finanszírozási bevételek, kiadások nettósítása is megtörténik.

Egyedi értékelés elve alapján az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Egyedi értékelésnek minősül a különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is.

A lényegesség elve úgy érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének szöveges indoklásánál be kell mutatni minden olyan információt, körülményt, amelynek elhagyása befolyásolja a költségvetési gazdálkodásról a megbízható és valós összkép kialakítását.

A költség-haszon összevetésének elve alkalmazásánál az információk hasznosítása és az előállításukkal kapcsolatos kiadások egybevetésénél nem lehet figyelembe venni azon információk előállításának kiadásait, amelynek szolgáltatását törvények és kormányrendeletek szabályozzák. Közvetetten érvényre jut a könyvvezetésben, amikor a behajthatatlan követelést le kell írni abban az esetben, ha egyértelműen bizonyítható, hogy az adós fizetésképtelensége miatt a behajtást szolgáló intézkedések várható költségei meghaladnák a követelés könyv szerinti értékét.

A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve úgy érvényesül, hogy a beszámolóban, annak mellékleteiben, a beszámolót szabályozó számvitelben, analitikában elsődleges szempont az adatok tartalmi követelményének megismerése, függetlenül a formai megjelenéstől, a kötelező információ igény betartása mellett.

Az Szt., illetve a végrehajtására kiadott kormányrendeletek (Áhsz., Ámr.) nem nevesítik ugyan, de a megbízható és valós kép kialakításához hozzátartozik még néhány elv érvényesítése. Ezek a következők:

a hasznosíthatóság,

az időszerűség,

a semlegesség,

a megbízhatóság, valamint



a helytállóság.

– A hasznosíthatóság követelménye azt jelenti, hogy az információ a felhasználó részére hasznosan legyen alkalmazható a döntéshozatalnál.

– Az időszerűség követelménye azt jelenti, hogy az információ hírértéke ne avuljon el.

– A semlegesség követelménye azt jelenti, hogy az éves (féléves) beszámolónak tárgyilagosnak kell lenni.

– A megbízhatóság követelménye azt jelenti, hogy a számviteli információnak tévedésmentesnek kell lenni annak érdekében, hogy hasznosítható legyen.

– A helytállóság követelménye azt jelenti, hogy a számviteli információnak a teljes körűség, a hiánytalanság, a komplettség szempontjának megfelelően kell biztosítani a felhasználhatóságot.

A TMSZI az időbeli elhatárolás számviteli alapelvét – könyvvezetési sajátosságaiból adódóan – nem alkalmazza.

III. A TMSZI MIT TEKINT LÉNYEGESNEK, NEM LÉNYEGESNEK, TOVÁBBÁ JELENTŐS ÖSSZEGŰNEK, NEM

JELENTŐS ÖSSZEGŰNEK

Az Áhsz. 8. § (5) bekezdése szerint "A számviteli politika keretében kell továbbá szabályozni azt, hogy a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából az államháztartás szervezete mit tekint lényegesnek, nem lényegesnek, továbbá jelentős összegnek, nem jelentős összegnek."

Az előző bekezdés alapján figyelembe veendő szempontoknak tekintendőek a következők:

A TMSZI esetében jelentős összegű eltérésnek kell tekinteni:

– ha az immateriális javak, a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök Szt. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenése meghaladja az Áhsz. 30. § (2)-(6) bekezdése alapján meghatározott éves terv szerinti értékcsökkenést vagy a 100 000 forintot,

– ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a 100 000 forintot.

– ha a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, az előlegként adott összegeket) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a



nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy az Áht. 108. §-a szerinti kis összeg értékét.

A megbízható és valós kép kialakítását befolyásoló információk tekintetében az a TMSZI lényegesnek tekinti azt, hogy az információ tartalmazza a vagyoni, pénzügyi helyzetét.

Nem tekinthetők lényeges információnak azok az adatok, amelyeknek nincs hatása a TMSZI megítélésében.

Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha annak nagyságrendje a saját tőke és tartalék együttes összegét lényegesen megváltoztatja, emiatt a már közzétett vagyoni, pénzügyi adatok megtévesztőek. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a hiba megállapításának évét megelőző év mérlegében kimutatott saját tőke és tartalék együttes összege 10%-kal nő vagy csökken.

A mérleg valódiságának megállapításánál jelentős összegű a hiba, ha a hiba megállapításának évében az ellenőrzések során megállapított hibák, hibahatárok saját tőke és tartalékot növelő-csökkentő értékének együttes összege meghaladja az ellenőrzött mérlegfőösszeg 2 %-át, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 %-a meghaladja a 100 millió Ft-ot, akkor 100 millió Ft.

Amennyiben a hiba mértéke az előző mértékhatárokat nem haladja meg, úgy nem tekinthető jelentős összegű hibának.

A kis értékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítésénél abból a szempontból, hogy éven belül elhasználódónak, vagy éven túl elhasználódónak minősíti a szervezet, lényeges szempontnak tekintjük, hogy melyik elszámolási rendszernél biztosított jobban a tulajdon védelme a nyilvántartás zártabb rendszere mellett.

A döntésnél nem tekintjük lényegesnek az eszköz egyedi beszerzési értékét.

Jelentős összegnek tekintjük viszont, ha az eszköz egyedi beszerzési értéke meghaladja a 100.000 Ft-ot, nem tekintjük jelentős összegnek, ha az eszköz egyedi értéke nem éri el a 100.000 Ft-ot.

A terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében lényeges szempontnak kell tekinteni, hogy az immateriális jószág, ingatlan, gép-, berendezés, jármű, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszköz a mérlegben a valós használatnak megfelelő értéken kerüljön bemutatásra. Amennyiben ezen érték megállapítására a terv szerint elszámolt értékcsökkenés nem alkalmas, úgy terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni.

Nem tekinthető lényeges szempontnak, hogy a valós érték bemutatását a fizikai elhasználódás, az erkölcsi elavulás, a piaci érték, vagy használati jog időtartama eredményezi, ezek a lényeges szempontot figyelembe véve lényegtelen szempontnak tekinthetőek.

A terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál jelentős arányt jelent, ha a terven felüli értékcsökkenés az évi terv szerinti értékcsökkenés mértékét meghaladja, vagy eléri a 100.000 Ft-ot. Nem tekinthető jelentős összegnek, ha a terven felüli



értékcsökkenés az évi terv szerinti értékcsökkenés mértékét nem éri el, vagy nem haladja meg a 100.000 Ft-ot.

Az előlegek, vásárolt készletek, hosszú lejáratú-, rövid lejáratú követelések értékvesztésének elszámolásánál lényeges szempontnak kell tekinteni azt a tényezőt, hogy az előlegek, követelések visszafizetése, elszámolása bizonytalanná váltak.

Nem tekinthető lényeges szempontnak, ha a fent felsoroltak értéke, megítélése változik, de nem állandó jelleggel.

Az értékvesztés elszámolásánál jelentős összegnek tekinthető, ha az eszközök értéke, hasznosítása, használhatósága meghaladja a nyilvántartási érték 20 %-át.

Vevőkkel, adósokkal, hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követelések értékvesztése a 20 %-ot, vagy a 100.000 Ft-ot meghaladja, úgy jelentős összegűnek tekinthető.

Nem tekinthető jelentős összegnek, ha ennek mértéke nem haladja meg a 20 %-ot, illetve az előbbi értékhatárokat nem éri el.

Kis összegű követelés: az adott költségvetési évre vonatkozóan az Áht. 108. § (4) bekezdése szerint meghatározott követelés értékhatára.

Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás és korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes része az eredetitől eltér, megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli.

A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti.

Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a kiadások nagyságától.

Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.



IV. PÉNZFORGALMI TERVEZÉS, BESZÁMOLÁSI- ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

IV.1. A költségvetés összeállításával kapcsolatos feladatokA TMSZI az éves pénzforgalmi előirányzatait az Áht. 92., 100. §-aiban foglaltak, valamint az Ámr. előírásai szerint tervezi meg.

A költségvetési tervezés a következő munkaszakaszokat és feladatokat foglalja magában:

a költségvetési irányelvek meghatározását,

a költségvetési javaslat kidolgozását,

a költségvetési törvényjavaslatot,

a költségvetési törvény kiemelt előirányzatainak lebontása a végrehajtásért felelős személyekre és szervekre,

a kincstári költségvetés elkészítését,

az elemi költségvetés elkészítését.

A TMSZI az FVM-mel történt egyeztetés alapján állítja össze az elemi költségvetését. A felügyeleti szerv egyeztetése alapján alakulnak ki a kiadási előirányzat csoportok, kiemelt előirányzatok, feladatellátáshoz szükséges létszám, a saját bevétel és a költségvetési támogatás nagyságrendje.

Az előirányzatokat az előző évi előirányzat korrekciója alapján, vagy az ellátandó feladat kiadás szükséglete alapján állapítja meg. Ennek megfelelően változhat a tervezés lebonyolítási feladata, a megállapítható előirányzatok nagyságrendje.

A költségvetési tervezési nyomtatvány kitöltése, illetve az előirányzatok kialakítása a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett tervezési útmutató szerint történik. A számlatükör, vagyis a főkönyvi könyvelés számlái – az Áhsz. előírásainak figyelembevételével – olyan részletezettségben kerültek meghatározásra, hogy a főkönyvi számlák alapján elkészíthető a pénzforgalmi jelentés, illetve a beszámoló.

IV.1.1. Az előzetes költségvetési javaslat elkészítése

A TMSZI előzetes költségvetési javaslatát a fenntartó által meghatározott határidőre és tartalommal köteles elkészíteni.

Az előzetes költségvetési javaslat elkészítése során figyelembe kell venni a Áht., az Ámr. előírásait, valamint a fenntartó költségvetési koncepcióját.

A kiadási előirányzatok mellett körültekintően számba kell venni mindazon bevételeket, amelyek a TMSZI feladataival, ezen belül vállalkozási tevékenységével kapcsolatosak és

Jogszabályon alapulnak

Szerződésen, megállapodáson alapulnak,



Tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak.

Eseti jelleggel vagy egyébként várhatóak,

Az eszközök hasznosításával függnek össze.

A költségvetési javaslatot úgy kell összeállítani, hogy az külön tartalmazza:

Az alap előirányzatot

És az előirányzati többletet

Alap-előirányzat tartalma

Az alap-előirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatainak a szerkezeti változásokkal és szintre hozásokkal módosított összege.

Szerkezeti változásként kell szerepeltetni a következőket:

Megszűnő feladatok előirányzatainak éves szintű törlését,

A tervévet megelőző évben a fenntartó költségvetés általános és céltartaléka terhére engedélyezett – nem egyszeri jellegű – előirányzatok összegét

A feladat átadás-átvételéből, illetve megszüntetéséből, az intézmény korszerűsítéséből adódó előirányzat-változtatásokat,

A bevételi előirányzat változását,

A kiemelt előirányzatok feladatstruktúra, többletbevétel miatti módosulását.

Nem tekinthető szervezeti változásnak az az előirányzat-változtatás, amelyet:

a fenntartó egyszeri jellegűnek minősített az általános és céltartaléka terhére

egyszeri jelleggel engedélyezett a fenntartó az előző évi pénzmaradványa terhére

Szintre hozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését.

Előirányzati kiadási és bevételi többlet tartalma

A költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésre fordítható előirányzati többlet, amely lehet

egyszeri jellegű vagy

a következő év költségvetésébe beépülő.



Az alap-előirányzat előirányzati többlettel növelt összege a javasolt előirányzat, melyet a következők szerint kell elvégezni:

Előző évi eredeti előirányzat +

Szerkezeti változások ±

Bázis előirányzat +

Szinterhozás ±

Alap-előirányzat +

Előirányzat-többlet +

Tárgyévi javasolt előirányzat +

A javasolt előirányzatok tekintetében ki kell mutatni egyrészt mindazon áthúzódó bevételeket, kiadásokat, amelyek a következő évi költségvetést illetően kötelezettséget jelentenek, továbbá a javasolt előirányzatok következő két évre várható kihatását.

TMSZI költségvetési javaslataA TMSZI előzetes költségvetési javaslatát a gazdasági vezető készíti el.

Tartalmaznia kell a következőket:

Létszám- és bérigényeket, illetve az egyéb változásokat

A feladatok változásait, azok költségvetésre gyakorolt hatását,

A speciális beszerzési igényeket, az elvégzendő karbantartási munkákat

A szervezeti egységek igényeinek számszerűsítése után gondoskodni kell a kiadási előirányzatok közé történő beépítéséről.

A TMSZI gazdasági vezetője összeállítja a TMSZI előzetes költségvetési javaslatát, és továbbítja az FVM felé.

A TMSZI gazdasági vezetője felelős:

A TMSZI költségvetési javaslatának elkészítéséért,

a TMSZI költségvetési javaslatának az FVM részére történő továbbításáért.

IV.1.2. A végleges költségvetés tervezése

A végleges költségvetés összeállításakor a fenntartó által a költségvetési rendeletben az intézményre vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni.

Az elkészített költségvetést a fenntartó által megadott határidőre továbbítani kell annak részére.

A végleges költségvetés összeállításáért és a fenntartó részére történő megküldéséért a TMSZI gazdasági vezetője a felelős.



IV.2. Költségvetési előirányzatok évközi módosításával kapcsolatos feladatokA TMSZI részére jóváhagyott támogatási előirányzat csak alaptevékenységre és azzal összefüggő egyéb kiadásokra használható fel.

A fenntartó által eredeti előirányzatként jóváhagyott

A felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó előirányzat-módosításokat az Ámr. határozza meg. Ezen jogkörbe tartozó előirányzat-módosításoknál a TMSZI -nak az érvényes jogszabályt kell betartani.

Kiemelt költségvetési előirányzatok:

a működési költségvetésen belül: a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások és egyéb működési célú támogatások, kiadások és a kamatfizetések előirányzatai;

a felhalmozási költségvetésen belül: az intézményi beruházások, a felújítás, az egyéb felhalmozási kiadás, a központi beruházás, a lakástámogatás és egyéb fejlesztési beruházás előirányzatai;

a bevételi előirányzatokon belül: általában a működési és felhalmozási költségvetés csoportonkénti megállapítása.

A felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó előirányzat-módosításon felül a felügyeleti szerv és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett a TMSZI saját hatáskörben előirányzat-módosítást az előirányzat-maradvány, valamint a többletbevétel terhére hajthat végre.

A TMSZI előirányzat-módosítást a saját jogkörében – a felügyeleti szerv és a Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett – az elemi költségvetés jóváhagyott összegéhez képest átcsoportosítás hajthat végre:

a működési költségvetés kiemelt előirányzatai között,

a felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között,

a működési és a felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között.

IV.3. Beszámolási és könyvvezetési feladatokA TMSZI a tevékenysége vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a naptári év végével lezár.

A TMSZI beszámolási kötelezettsége:

a költségvetési előirányzatok alakulásának,

az előirányzatok teljesítésének,

a vagyoni helyzetének,

a pénzügyi helyzetének,

a létszámhelyzetének,



a költségvetési feladatmutatóknak,

a normatívák alakulásának,

a költségvetési támogatások felhasználásának

elszámolására terjed ki.

A TMSZI -nál a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a TMSZI intézménye látja el. A TMSZI főkönyvi könyvelése a Központnál és a tagintézményeknél egyaránt a TATIGAZD számítógépes könyvelési programmal történik.

A TMSZI -nak, mint költségvetési szervnek a költségvetési év első feléről június 30-ai fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a költségvetési évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készíteni.

A TMSZI az éves és féléves költségvetési beszámolót, egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központilag előírt nyomtatvány (tájékoztató és űrlapgarnitúra) szerinti formában és tartalommal készíti el. Az Áhsz. mellékleteiben meghatározott és a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központi nyomtatvány helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal. Amennyiben az így előállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza a szerv vezetőjének és a beszámoló elkészítéséért kijelölt személy aláírását (Áhsz. 13. §) is, akkor az azonos értékű a Pénzügyminisztérium honlapjáról letöltött központi nyomtatvány alapján elkészített beszámolóval. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért.

A féléves költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-éig, az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő költségvetési év február 28-áig kell a felügyeleti szervnek megküldeni.

A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt kötelező megbízni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel, illetve a tevékenység ellátására jogosító igazolvánnyal (regisztrált) rendelkezik, valamint részt vesz a kötelező éves továbbképzésen (Szt. 151. §; Áhsz. 45. §).

Az Áhsz. előírásai alapján a mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat értékelni kell, valamint a mérleg valódiságát leltárral kell alátámasztani. A mérlegben szereplő eszközök és források értékelésének és leltározásának szabályait jelen szabályzat III.4.3. és III.4.4. pontjai tartalmazzák.

A jogszabályi előírásoknak megfelelő bizonylatok alapján a féléves, valamint az éves beszámoló szakszerű összeállításáért a TMSZI gazdasági vezetője felelős.



IV.3.1. Éves költségvetési beszámoló

Az éves beszámoló részei:

könyvviteli mérleg,

pénzforgalmi jelentés,

előirányzat-maradvány kimutatása,

kiegészítő melléklet.

A kiegészítő melléklet áll:

számszaki részből (a beszámoló garnitúra részét képező űrlapokból), valamint

szöveges indoklásból (értékelésből).

A szöveges indoklásban kerül bemutatásra a beszámoló készítésének rendje, az amortizációs politika, értékvesztés és visszaírás, eszközök- és források értékelési eljárása, vagyoni helyzet alakulása. A kiegészítő melléklet összeállítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a lényegesség, a világosság, és a költséghaszon összevetésének elvére. A beszámoló részletes adattartalmát az Áhsz., a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett beszámoló- nyomtatvány, illetve az itt közzétett kitöltési útmutató tartalmazza.

A könyvviteli mérlegben az eszközöket és a forrásokat, a pénzforgalmi jelentésben a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell kimutatnunk (kivételt képeznek a mérlegben az immateriális javak és a tárgyi eszközök).

A mérleg készítésének időpontja az FVM által kerül meghatározásra. Eddig az időpontig kell az értékelési feladatokat elvégezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítést végezni.

IV.3.2. Féléves költségvetési beszámoló

A féléves költségvetési beszámoló két fő részből áll, a pénzforgalmi kimutatás (jelentésből) és a kiegészítő melléklet részét képező pénzforgalom egyeztetés űrlapból. A féléves beszámoló csak a költségvetés pénzügyi helyzetét mutatja be.

A féléves beszámoló bizonylati alátámasztásaként kötelező főkönyvi kivonatot készíteni, melynek elkészítéséért, illetve tartalmáért és megalapozottságáért az adott eszközt, vagy forrást nyilvántartó szervezeti egység a felelős. A főkönyvi kivonat elkészítésével, egyeztetésével kapcsolatos feladatok határidejét és felelőseit a Leltározási és Leltárkészítési Szabályzat tartalmazza.

Az Ámr. 145. §-a szerint a TMSZI -nak időközi mérlegjelentést kell készítenie, amelyet a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell az FVM Költségvetési Főosztályához benyújtania.



IV.3.3. Pénzügyi információs rendszer

Adatszolgáltatás a tartozásállomány alakulásáról:

A TMSZI a tartozásállományáról az Ámr. 13. számú melléklete szerinti formában és adattartalommal köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

Az adatszolgáltatást az általa elismert lejárt tartozásállomány tekintetében - nemleges adat esetén is - havonta, a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-éig a Kincstár és az FVM Költségvetési Főosztálya részére teljesíti.

Amennyiben a TMSZI -nak két egymást követő hónapban lejárt, elismert, 30 napot meghaladó, de 60 napot el nem érő tartozásállománya áll fenn, a felügyeletét ellátó szerv - a Kincstár egyidejű értesítése mellett - köteles intézkedni a 60 napot meghaladó tartozásállomány keletkezésének megelőzésére. Ennek formájáról és módjáról saját hatáskörben dönt.

Adatszolgáltatás a pénzkészlet és vevőállomány alakulásáról

A TMSZI a pénzkészlet és vevő állományának alakulásáról tárgyhó 25-i fordulónappal adatszolgáltatást teljesít,

A kötelezettségvállalás bejelentési rendje:

A TMSZI a dologi és a felhalmozási kiadásokat, valamint a működési és felhalmozási célra államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő, a tárgyévi előirányzat vagy az előző év(ek) előirányzat-maradványa terhére vállalt kötelezettségeket köteles egyedileg bejelenteni az Igazgatósághoz az Ámr. 14. számú mellékletében meghatározott formában, a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül, amennyiben az egyedi kötelezettségvállalás összege eléri a bruttó 25 millió forintot.

A bejelentést a kötelezettségvállalásra jogosult és ellenjegyzője írja alá.

Ha a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, az FVM az Ámr. 15. számú, valamint 15/a. számú mellékletében meghatározott formában köteles azt bejelenteni az Igazgatóság részére.

A Kincstár a kiemelt előirányzati szabad keret rendelkezésre állása esetén a kötelezettségvállalást befogadja (visszaigazolja), majd a kötelezettségvállalást nyilvántartásba veszi és a kötelezettségvállalásnak megfelelő kiemelt kiadási előirányzaton az előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét leköti. Amennyiben nem áll rendelkezésre a megfelelő kiemelt előirányzati szabad keret, a Kincstár erről a Pénzügyminisztériumot, a felügyeleti szervet és az FVM-et tájékoztatja.

Az első bekezdésben hivatkozott előirányzatok terhére történő bruttó 25 millió forintot elérő kiadások teljesítésekor a Kincstár megvizsgálja az előzetes bejelentés meglétét, amennyiben a költségvetési szerv a bejelentést elmulasztotta, a Kincstár a fizetési megbízás teljesítését - a bejelentés pótlásáig - megtagadja.

A Kincstár az általa nyilvántartott kötelezettségvállalásokról és az erre történt teljesítésekről a kötelezettségvállaló költségvetési szerveket a számlakivonat



keretében értesíti, továbbá havonta adatszolgáltatást teljesít a honlapján, amelyet a Pénzügyminisztérium, a kötelezettségvállaló FVM és a felügyeleti szerve részére.

A tárgyévet megelőző év előirányzata terhére vállalt, bejelentett, de részben vagy egészben nem teljesülő kötelezettségvállalásokat a tárgyévben - az évnyitás keretében - a Kincstár elővezeti és a megfelelő kiemelt kiadási előirányzaton a tárgyévi előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét ismételten leköti.

A feladatfinanszírozás körébe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzat terhére kiírt pályázatokról, vagy a nem pályázati úton odaítélt támogatások, egyéb más kötelezettségvállalások esetében a kötelezettségvállalásról (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) a felügyeleti szerv az Ámr. 14. számú mellékletében meghatározott formában a pályázati kiírást, illetve a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül köteles adatot szolgáltatni az Igazgatóság részére.

Amennyiben a bejelentett kötelezettségvállalásban változás történik, a felügyeleti szerv az Ámr. 15. számú, valamint 15/a. számú mellékletében meghatározott formában köteles azt bejelenteni az Igazgatóság részére.

A Kincstár a kiemelt előirányzati szabad keret rendelkezésre állása esetén a kötelezettségvállalást befogadja (visszaigazolja), majd a kötelezettségvállalást nyilvántartásba veszi és a kötelezettségvállalásnak megfelelő kiemelt előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét leköti. Amennyiben nem áll rendelkezésre a megfelelő kiemelt előirányzati szabad keret, a Kincstár erről a Pénzügyminisztériumot tájékoztatja.

A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére történő kiadások teljesítésekor a Kincstár megvizsgálja az előzetes bejelentés meglétét, amennyiben a felügyeleti szerv a bejelentést elmulasztotta, az adott kötelezettségre vonatkozóan a Kincstár a fizetési megbízás teljesítését - a bejelentés pótlásáig - megtagadja.

A Kincstár az általa nyilvántartott kötelezettségvállalásokról és az erre történt teljesítésekről a kötelezettségvállaló felügyeleti szerveket a számlakivonat keretében értesíti, továbbá havonta összesített adatszolgáltatást tesz közzé a honlapján, amelyet a Pénzügyminisztérium és a kötelezettségvállaló felügyeleti szerv megtekint és letölt.

A tárgyévet megelőző év előirányzata terhére vállalt, bejelentett, de részben vagy egészben nem teljesülő kötelezettségvállalásokat a tárgyévben - az évnyitás keretében - a Kincstár elővezeti, és a megfelelő kiemelt kiadási előirányzaton a tárgyévi előirányzati szabad keretből a kötelezettségvállalás összegét ismételten leköti.

A feladatfinanszírozás körébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a felügyeleti szerv kötelezettségvállalás-bejelentési kötelezettségét az Ámr. 5. számú melléklete szerinti Szerződés bejelentésen teljesíti a Kincstár részére. A kötelezettségvállalások nyilvántartására, az előirányzatok lekötésére, valamint a kifizetések teljesítésére az Ámr. VII. fejezetének előírásai irányadók.

Az adatszolgáltatást a TMSZI gazdasági vezetője elkészíti az adatszolgáltatását.



Az adatszolgáltatás tartalmáért és elkészítéséért a TMSZI gazdasági vezetője felel.A TMSZI adatszolgáltatásának teljesítéséért, továbbításáért a TMSZI gazdasági vezetője felelős.

IV. 4. A mérleg tételeinek tartalma, értékelésének általános szabályai A TMSZI mérleg-összeállításának alapja az intézmény nyilvántartásaiban szereplő eszközök és források értéke.

A TMSZI által nyilvántartott eszközök és források a jelen szabályzat III.4.1. és III.4.2. pontjaiban meghatározott tartalommal kerülnek a mérlegbe.

IV. 4. 1. Eszközök

A mérlegben eszközként kell kimutatni a TMSZI működését szolgáló befektetett eszközöket és a forgóeszközöket. Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni annak figyelembevételével, hogy az eszköz tartósan – egy éven túl – vagy egy éven belül kerül felhasználásra a működéshez.

Befektetett eszközök

Befektetett eszközök között csak olyan eszközöket szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a TMSZI tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

Ebben a számlaosztályban kell kimutatni

az immateriális javakat,

a tárgyi eszközöket,

a befektetett pénzügyi eszközöket, valamint

az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközöket.

Immateriális javak

Az immateriális javak között kell kimutatni a nem anyagi eszközöket, így az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a vagyoni értékű jogokat – az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével –, a szellemi termékeket, az egyéb immateriális javakat.

Vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licenszek, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó jogok.

A 100 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti (kisértékű) vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket dologi kiadásként egy összegben kell elszámolni. A költségvetési év végéig használatba nem vett (kisértékű) szellemi termékeket aktiválni kell és a mérlegben be kell mutatni.



Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket, (ingatlan, gép, berendezés és felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok) amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a TMSZI tevékenységét, továbbá a beruházásokat.

A 100 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét egy összegben folyó kiadásként kell elszámolni. A költségvetési év végéig használatba nem vett kisértékű tárgyi eszközt a TMSZI -nak a mérlegben a beruházások között kell kimutatni.

A kisértékű – 100 ezer forintérték alatti – tárgyi eszközöket a tulajdon védelme érdekében analitikus nyilvántartás vezetésével, mennyiségben kell nyilvántartani.

Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.

Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg.

Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamos fejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.

Beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett ingatlanok, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét.

Gépek, berendezések és felszerelések között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a TMSZI tevékenységét szolgáló egészségügyi, oktatási, híradástechnikai, környezetvédelmi, számítás- és ügyvitel technikai eszközöket, valamint ezen eszközökön, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat.

Tenyészállatok között kell kimutatni azon állatok állományát, amelyeket vásárlás, növendék állatokból történő átminősítés, illetve egyéb növekedések miatt idesorolt.

Járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, személy- és árú szállító eszközöket, ezen eszközökön, bérbe vett járműveken végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat.

Befektetett pénzügyi eszközök

Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a tartós – éven túli – részesedéseket, továbbá a befektetett pénzügyi eszközöket.



Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök

Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközként kell kimutatni azokat a TMSZI tulajdonában lévő, de nem a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatható tárgyi eszközöket, amelyeket nem a TMSZI üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, működtetését, kezelését más gazdálkodó szervre bízta.

Forgóeszközök

A forgóeszközök csoportjába a könyvviteli mérlegben a készleteket, a tevékenységet nem tartósan szolgáló követeléseket, forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat kell besorolni.

Készletek

A készletek a TMSZI tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök:

amelyek a működés, üzemeltetés, szakmai feladat ellátása, az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során kerülnek felhasználásra (anyagok)

amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkész termék) vagy már feldolgozott elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermék)

amiket a TMSZI értékesítési céllal szerez be, és a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat

A TMSZI -nál a készletek között kell továbbá kimutatni:

használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket – függetlenül azok beszerzési árától, illetve előállítási költségétől –, amelyek a TMSZI tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják (pl. szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha)

azokat az eszközöket, amelyeket követelések fejében (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) értékesítési céllal vettek át

A tárgynegyedévet érintő készletváltozásokat – a főkönyvben legalább készletváltozási jogcímenkénti csoportokban – legkésőbb tárgynegyedévet követő hónap 15-ig kell elszámolni.

A TMSZI a készleteket tényleges beszerzési áron tartja nyilván, a késztermékeket pedig előállítási költségen.

Követelések

Követelésként kell kimutatni a külön jogszabályokban meghatározott, és a TMSZI által előírt befizetéseket, valamint a TMSZI által teljesített és az igénybevevő által jogszerűen elismert termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó – általános forgalmi adót is tartalmazó – fizetési igényeket.

A követelések között kell kimutatni az előzőekben nem nevesített egyéb követeléseket,



így például

a munkavállalókkal szemben előírt különféle követeléseket,

a költségvetéssel szembeni követeléseket,

a követelés fejében átvett más követeléseket,

a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követeléseket,

a tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket,

az egyéb hosszú lejáratú követelésekből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket,

a szabálytalan kifizetés miatti követeléseket,

a különféle egyéb követeléseket.

Pénzeszközök

A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban lévő készpénzállományt, a hitelintézeteknél vezetett bankszámlákon lévő követelések értékét, a Kincstár által vezetett számlákon lévő követeléseket, függetlenül attól, hogy az saját, vagy idegen, illetve forintban, vagy devizában kezelt pénzeszköz, valamint az elektronikus pénzeszközt.

Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

Egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatnunk a könyvviteli mérlegben azokat a függő kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési előirányzat terhére kiadásként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az FVM eseti feladatával összefüggő átfutó kiadásokat, valamint a kiegyenlítő kiadásokat.

IV. 4. 2. Források

A források között kell kimutatni

a saját tőkét,

a tartalékokat, valamint

minden kötelezettséget.

Saját tőke

A TMSZI saját tőkeként mutatja ki azt a tőkerészt, amely – korábbi költségvetési, illetve egyéb felhalmozásból, juttatásból – eszközeinek tartós forrásaként képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered.

A saját tőke: induló tőkéből és tőkeváltozásból tevődik össze.

Induló tőkeként kell a mérlegben kimutatnunk az alapító által rendelkezésre bocsátott, az eszközök forrásául szolgáló tartós források állományát. A mérlegben negatív előjelű



induló tőke nem mutatható ki.

Tőkeváltozásként kell kimutatnunk az eszközök finanszírozására szolgáló, alapítás után képződött tartós forrásokat, valamint forrás-csökkenéseket. A mérlegben a pozitív előjelű tőkeváltozás a megállapított saját tőkéhez viszonyított növekedést, negatív előjelű tőkeváltozás pedig a saját tőke csökkenését mutatja.

A saját tőke növekedhet:

a folyó évi költségvetés, az előirányzat-maradvány, befektetett eszközök állományát növelő - ideértve a bérbevett eszközökön végzett beruházások és felújítások miatti értéknövekedést is - kiadásokból,

központi beruházásból,

az eszközök tartós forrásának növelésére felhasznált egyéb idegen pénzeszközből, illetve az ebből képződött jóváhagyott előirányzat terhére,

a készletek, a követelések és a kötelezettségek állományának változásából,

a saját kivitelezésű beruházás, felújítás miatt,

az elszámolt értékvesztés visszaírásából,

az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása miatt,

az ajándékként, az adományként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, a követelés fejében átvett eszközök nyilvántartásba vételéből.

A tőke növekedéseként kell kimutatni az előző bekezdésben foglaltakon kívül a költségvetési feladatok ellátása érdekében térítésmentesen átvett eszközök és térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott javak tartós forrását, valamint az FVM által vállalt kötelezettségek leírását (törlését).

A saját tőke csökkenhet:

a befektetett eszközök értékcsökkenése, értékvesztése, selejtezése, más gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása,

a készletek felhasználása, selejtezése, gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása, kötelezettségek állományváltozása,

a befektetett eszközök és készletek értékesítése,

a TMSZI másokkal szemben támasztott követelésének állományváltozása, továbbá leírása (törlése), a követelés jogcímére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével,

az immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél elszámolt terven felüli értékcsökkenés miatt,

a készletek, követelések értékvesztése miatt,

a leltárhiány, a kötelezettség fejében átadott eszközök kivezetése miatt.



Tartalékok

Szintén a források között kell kimutatnunk a költségvetési tartalékokat. Tartalék képezhető az előirányzat-maradványból.

A tárgyév költségvetési tartalékaként kell kimutatni az előirányzat-maradványt, amely a módosított előirányzatok és azok teljesítésének különbözete.

Kötelezettségek

A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak lehetnek. Az TMSZI -nak hosszúlejáratú kötelezettségként kell kimutatni az egy évnél hosszabb lejáratra kapott fejlesztési célú hiteleket, támogatási kölcsönöket, ideiglenesen átvett pénzeszközök és egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeket.

Az egy éven túli kötelezettségeket úgy kell kimutatnunk, hogy év végén a mérleg készítésekor – a mérlegben szereplő adatok valódisága érdekében – az egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek összegéből ki kell emelni a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések összegét. Ezen összeget azonban nem kell más számlacsoportba átvezetni, csak a TMSZI -nak gondoskodni kell arról, hogy a mérleg összeállításakor ezek az összegek a rövid lejáratú kötelezettségek sorában kerüljenek kimutatásra.

Rövidlejáratú kötelezettségként kell a mérlegben kimutatnunk az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott működési célú és egyéb hiteleket, kölcsönöket, az ideiglenesen átvett pénzeszközöket, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó – általános forgalmi adót is tartalmazó – kötelezettséget, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket.

Költségvetéssel szembeni kötelezettségként a TMSZI csak olyan (be)fizetési kötelezettségeket mutathat ki, amelyeknek az esedékességi ideje a tárgyév végéig lejárt. Nem mutatható ki költségvetéssel szembeni kötelezettségként a központi költségvetésből kapott állami hozzájárulások, támogatások év végi elszámolása során az előirányzatmaradvány-kimutatásban a korrekciós tételek között kimutatott visszafizetési kötelezettség. A nettó finanszírozás körébe tartozó államháztartás szervezetei ugyancsak nem mutathatnak ki adóhatóssággal szembeni (szja, tb-járulék, munkaadói, munkavállalói járulék stb.) kötelezettségeket, és nem vehető fel munkavállalókkal szembeni kötelezettségként a mérlegbe a december hónapra járó, de a következő költségvetési évben esedékes személyi juttatás összege sem.

Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

Költségvetési egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő bevételeket, amelyek az adott időszakban nem számolhatóak el véglegesen költségvetési bevételként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de a TMSZI eseti feladatával összefüggő átfutó, valamint kiegyenlítő bevételeket.



IV. 4. 3. A mérlegtételek alátámasztása leltárral

A mérlegben kimutatott eszközök és források értékét leltárral kell alátámasztani. A leltározás alapján készített leltárnak tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon az eszközöket mennyiségben és értékben, a forrásokat értékben.

Az eszközök – kivéve az immateriális javakat, követeléseket (ideértve kölcsönöket, beruházási előlegeket, aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

A TMSZI mérlegének leltárral való alátámasztása két részből tevődik össze:

egyrészt a TMSZI Leltározási- és Leltárkészítési Szabályzata alapján nyilvántartott eszközök és források leltározásának bizonylataiból, valamint

A leltározás – ideértve a selejtezés – részletes szabályait a Számviteli politika mellékletét képező Leltározási-, Leltárkészítési és Selejtezési Szabályzata tartalmazza.

IV. 4. 4. A mérlegtételek értékelésének szabályai

A mérlegtételek értékelésénél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulnunk. Az előző évi mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változást előidéző tényezők tartósan - legalább egy éven túl - jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül.

A mérlegtételek értékelésének alapját képezik:

egyrészt a TMSZI Eszközök és Források Értékelési Szabályzata alapján a TMSZI Központ által nyilvántartott eszközök és források értékelése alapján kiállított bizonylatai.

A könyvviteli mérlegben kimutatott tőkeváltozás meghatározásakor figyelembe kell venni minden olyan értékcsökkenést, terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést, az elszámolt értékvesztés és a terven felüli értékcsökkenés visszaírását, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.

IV. 4. 5. A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése

A mérlegben szereplő eszközök és források értékelésének részletes szabályait a Számviteli politika mellékletét képező Eszközök és források értékelési szabályzata tartalmazza.

IV. 5. A pénzforgalmi jelentés, előirányzat-maradvány tagolása, valamint tartalmaA pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben - tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen



teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként.

Az éves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentése év végén kiegészül következő tájékoztató adatokkal:

munkáltatót terhelő betegszabadsággal összefüggő kifizetések összege és a pénzbeli juttatásban részesített dolgozók száma,

a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, személyi jövedelemadó összege,

a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, munkavállalót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege,

a munkáltató által levont és a magánnyugdíjpénztárnak átutalt munkavállalót terhelő magán-nyugdíjpénztári tagdíj összegét,

a társadalombiztosítási kifizetőhely által folyósított

o családi pótlék,

o táppénz,

o egyéb társadalombiztosítási ellátás összege,

a társadalombiztosítási kifizetőhely által az ellátások után kapott térítés összege,

a munkáltató által levont munkavállalói járulék,

a személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és kamatkiadásokra vonatkozó költségszámításhoz szükséges kiegészítő adatok,

bevételként elszámolt árfolyamnyereség, kiadásként elszámolt árfolyamveszteség,

a dologi kiadásokból:

o 5%-os kulcsú áfa-adóalap összege,

o 18 %-os kulcsú áfa-adóalap összege,

o 27%-os kulcsú áfa-adóalap összege,

a devizaszámlán lévő deviza mérleg-fordulónapi értékelésekor – az egyéb dologi kiadások között – elszámolt árfolyamvesztesége, illetve – az egyéb bevételek között – elszámolt árfolyamnyeresége,

a tárgyévben behajthatatlan követelésként leírt összeg,

tárgyévben elengedett követelések értéke.

Ténylegesen teljesített bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált összegeket kell figyelembe venni.

Pénzforgalom nélküli bevétel a költségvetési évet megelőző évben (években) teljesített bevétel maradványából a költségvetési évben igénybe vett összeg, amely származhat költségvetési tartalékból.

Az előirányzat-maradvány kimutatás tartalmazza azokat a módosító tételeket, amelyek figyelembevétele után állapítható meg a költségvetési tartalék.



A záró pénzkészlet (házipénztár, elektronikus pénzeszköz, költségvetési bankszámlákon, előirányzat-felhasználási keretszámlákon, maradvány-elszámolási számlákon levő követelés) az FVM valamennyi pénzeszközének – az Szt-ben lévő értékelésre vonatkozó szabályoknak megfelelő – állományát tartalmazó összeg. Az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a záró pénzkészletet módosítják.

A tárgyidőszakot megelőző időszakokban képzett tartalék fel nem használt része a záró pénzkészletben szerepel. A tárgyévi pénzmaradvány megállapításánál az előző évekből származó tartalékot le kell vonni.

IV.6. Kiegészítő mellékletA kiegészítő melléklet elkészítésének célja – az Szt.-ben foglaltakon túlmenően –, hogy az alaptevékenységként meghatározott feladatok ellátásánál az államháztartás részére az állami pénzek felhasználását, valamint az eszközök nagyságát és összetételét részletesen, a valóságos helyzetet tükrözően bemutassa.

A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indoklásból (értékelésből) áll. A kiegészítő mellékletben akár számszerű adatok, akár szöveges magyarázatok formájában minden olyan információnak meg kell jelennie, amely szükséges ahhoz, hogy a beszámoló érthető, világos és hasznosítható információkat szolgáltasson az érdekeltek számára.

Az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének számszerű kimutatásai: Költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése.

Az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása.

A TMSZI létszáma és személyi juttatásai.

A feladatmutatók állományának alakulása.

A normatív, a normatív kötött felhasználású állami hozzájárulás, a cél- és címzett támogatás, a központosított előirányzatok elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók állományának alakulása.

A központi költségvetésből és egyéb forrásból folyósított ellátások részletezése.

A követelések és a kötelezettségek állományának alakulása.

A befektetett eszközök, követelések, készletek értékvesztésének alakulása.

A kötelezettségvállalások állományának alakulása.

Szöveges indoklás

Felépítése:

Az éves beszámolóra utaló általános

A mérleghez, valamint a pénzforgalmi kimutatáshoz kapcsolódó specifikus és



Tájékoztató

részekre tagolva kell elkészíteni.

Az általános rész szerkezete, tartalma:

A TMSZI tevékenységének rövid bemutatása

A Számviteli politika rövid ismertetése

Vagyoni, pénzügyi helyzet bemutatása, értékelése

- vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet

- eszközök összetétele

- saját tőke és a kötelezettség aránya

- likviditás és fizetőképesség

A specifikus rész szerkezete, tartalma:

Vagyoni, pénzügyi jövedelmezőségi mutatók

Kiegészítő adatok a mérlegsorokhoz: ebben a részben a mérlegtételekhez szükséges indoklásokat, magyarázatokat kell rögzíteni a következők szerint:

- az össze nem hasonlítható előző évi adatok indoklása,

- befektetett eszközök változásainak bemutatása,

- hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztések bemutatása,

- 5 évnél hosszabb futamidejű, valamint a zálogjoggal biztosított kötelezettségek

Kiegészítés a mérlegben nem szereplő tételekhez: a vagyoni helyzet megítéléséhez szükséges bemutatni azokat a tételeket is, melyek előfordulnak a TMSZI -nál, de a mérlegben nem szerepelnek. Ezek a következőkben foglalhatók össze:

- érték nélkül nyilvántartott vagyontárgyak bemutatása,

- immobil készletek nagysága, összetétele,

- nyilvántartott követelésekkel kapcsolatos tájékoztató adatok (pl. adó-, díjhátralékok)

Az értékcsökkenési leírás megváltoztatásának hatása

Programokra kapott támogatások felhasználásának alakulása

A jóváhagyott előirányzatok és teljesítések alakulása

A személyi juttatások és létszám alakulása

A tájékoztató rész

Ebben a részben minden olyan lényeges körülményt és adatot be kell mutatni, ami a megbízható és valós kép kialakításához szükséges és nem kapcsolódik sem a



mérleghez, sem pedig a pénzügyi kimutatáshoz. Ennek keretében a következőkre kell kitérni:

azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek a pénzügyi értékelés szempontjából jelentőséggel bírnak, de amelyek a mérlegben még nem jelennek meg (pl. megrendelt, szerződéssel lekötött munkák, stb.), azaz a kötelezettségvállalásokat,

a pénzügyi befektetéseket típusonként,

a kiegyenlítő, átfutó, függő kiadásokat és bevételeket részletesen,

a szociális juttatások teljesítése, az igénybevevők számának alakulása,

az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásban részesülők száma stb.

egyéb.

A szöveges indoklás tartalmazza azokat a tényezőket, körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök alakulására hatással voltak, befolyásolták az ellátott tevékenységeket és az előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását.

A szöveges magyarázatban kell ismertetni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a tárgyidőszakban ellátott alaptevékenységet, az előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását. Be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket, vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak, és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismertek, illetve pénzügyileg nem kerültek rendezésre.

Indokolni kell továbbá a teljes kötelezettségállomány alakulását befolyásoló tényezőket.

Amennyiben az ellenőrzés az előző költségvetési év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a kiegészítő melléklet szöveges részében részletesen, a könyvviteli mérleg és az előirányzat-maradvány minden érintett tételéhez kapcsolódóan, az előző év adatainak feltüntetése mellett be kell mutatni. Az előző év(ek)et érintő hibákat függetlenül attól, hogy azok jelentős összegűek, vagy sem, a hiba megállapításának évében kell a folyó évi könyvelésben elszámolni.

Szöveges értékelést kell készíteni a külön kormányrendeletek alapján összeállított adatszolgáltatásban bemutatott az Európai Uniós támogatási programok, a világbanki és egyéb támogatási programok, segélyprogramok keretében beérkezett pénz- és egyéb eszközök, továbbá azokkal kapcsolatban felhasznált saját költségvetési források alakulásáról. Az értékelésnek tartalmaznia kell az előirányzatok teljesítését befolyásoló tényezőket is.

A szöveges indoklásban részletesen fel kell sorolni a közalapítványok, az alapítványok által ellátott feladatokra – az Áht. 94. §-a (3) bekezdésében foglaltak



figyelembevételével – teljesített kifizetéseket, illetve a térítésmentesen juttatott eszközök értékét.

A kiegészítő mellékletben kell bemutatnunk a költségvetésben jóváhagyott előirányzatokat, az előirányzatokban bekövetkezett változásokat a módosításra jogosult hatásköri tagolásban, a módosított előirányzatokat és az előirányzatok teljesítését.

A kiegészítő melléklet szöveges részében – a könyvviteli mérlegben kimutatott illetékkövetelésekből – be kell mutatni a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott megoszlási arányok alapján a központi költségvetést megillető összegeket, valamint ezeknek a tőkeváltozásra gyakorolt hatását.

IV. 7. Könyvviteli egyeztetési és zárlati feladatok

A zárlati feladatok végrehajtása előtt az analitikus nyilvántartásokat a főkönyvi könyveléssel egyeztetni kell.

Az egyeztetéseket havonta, negyedévente, illetve éves szinten kell végrehajtani.

Az egyeztetések elvégzéséért az intézmény gazdasági vezetője a felelős.

Havi zárlati feladatokA havi zárlati feladatok a következők:

a bankszámlák egyenlegeinek egyeztetése a havi utolsó bankszámlakivonat adataival,

a havi áfa bevallás adatainak egyeztetése a tényleges befizetésekkel,

a pénztárjelentés adatainak egyeztetése a főkönyvi pénztárszámla adataival

a hó végi főkönyvi kivonat alapján az 1-5. számlaosztályban könyvelt kiadások egyeztetése a 6-7. számlaosztályban elszámolt kiadásokkal,

a különböző pénzforgalmi számlákon könyvelt bevételek és kiadások egyeztetése az átvezetési számlákon elszámolt bevételekkel és kiadásokkal,

a havi pénzforgalom egyeztetése (pénz- és bankszámlák nyitó egyenlege (+) havi pénzforgalmi bevételek (-) havi pénzforgalmi kiadások = pénz- és bankszámlák hó végi záró egyenlege).

Negyedéves zárlati feladatokA saját, illetve a más szervezethez rendelt eszközök és források alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásaiból összeállított mérleg-jelentést kell készíteni.



A negyedéves zárlat egyeztetési feladatai a havi zárási feladatokon túlmenően a következők:

a függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek és kiadások forgalmának egyeztetése az analitikus nyilvántartásokkal, a rendezendő tételek lekönyvelése.

Könyvelési feladatok: (a könyvelési tételek az egyes számlaosztályokban illetve az év végi zárlati feladatoknál bemutatva)

A könyvelést a tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig kell elvégezni.

a befejezetlen beruházások állományváltozásának könyvelése,

a tárgynegyedévben üzembe helyezett beruházások és felújítások könyvelése a megfelelő főkönyvi állományi számlákra,

a befektetett pénzügyi eszközök állományában bekövetkezett változások könyvelése:

– Részesedések állományváltozása,

– Tartós kölcsönök állományváltozása (az analitikus nyilvántartásból készített összesítő kimutatás (feladás) alapján),

üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök állományváltozásának könyvelése,

Értékcsökkenések elszámolása, lekönyvelése,

Készletek állományváltozásának könyvelése. Ezt a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készletváltozási jogcímenként készített összesítő bizonylat (feladás) alapján kell elvégezni. A beszerzéseket, a térítésmentes átvételeket tőkenövekedésként, a felhasználást, értékesítést tőkecsökkenésként kell könyvelni a megfelelő készletszámlával szemben

Rövid lejáratú támogatási kölcsönök állományváltozásának könyvelése (az analitikus nyilvántartásból készített összesítő kimutatás /feladás/ alapján)

Követelések állományváltozásának könyvelése. Ezt a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból a követelés változásának jogcíme szerint készítetett összesítő bizonylat (feladás) alapján kell elvégezni.

Az előírt követelések (általános forgalmi adót is tartalmazó) összegét növekedésként, a pénzügyileg rendezett követelések étékét csökkenésként kell figyelembe venni a megfelelő tőkeváltozás számlával szemben.

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek állományváltozásának könyvelése.

Rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozásának könyvelése.

Ezt a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból változási jogcímenként készítetett összesítő bizonylat (feladás) alapján kell elvégezni.

A kötelezettségvállalások lekönyvelése a 0. számlaosztályban az analitikus nyilvántartásokból készült összesítő bizonylat alapján.



Féléves zárlati feladatokA féléves zárlati feladatok a negyedéves zárlati és a havi zárási feladatokon túlmenően a következők:

A közvetett kiadások szakfeladatra történő felosztása,

Előirányzat-módosítások egyeztetése,

Főkönyvi kivonat készítése az I. féléves beszámoló elkészítéséhez.

Éves zárlati feladatok

Az év végi zárási feladatok magukba foglalják a havi, negyedéves, féléves munkálatokat.

Ezeken kívül speciális év végi zárlati feladatok is jelentkeznek, melyek a következők:

A leltározási feladatokat el kell végezni és össze kell állítani a letárt amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza az eszközöket, forrásokat mennyiségben és értékben,

Az el nem ismert követelések állományát a zárlati tételek elszámolása során át kell vezetni a 0. számlaosztályba,

A leltározást követően meg kell állapítani a hiányt és többletet, majd a leltárt értékelni kell, hogy a könyvviteli mérlegben megfelelő értékben szerepeljenek,

Valamennyi, az év végén meglévő, bankszámla december 31.-ei számlakivonatát egyezetni kell a megfelelő főkönyvi számlával,

Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások és bevételek forgalmi számláinak egyeztetése a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokkal.

Össze kell gyűjteni azokat az információkat, melyek alapján az alábbi feladatok elvégezhetők:

Terven felüli értékcsökkenések elszámolása, visszaírása,

Értékvesztések elszámolása, visszaírása,

Devizaszámla záró-értékének megállapítása.

A zárlati feladatok befejezését követően kell elvégezni az éves szintű zárlati könyvviteli feladatokat.



V. IMMATERIÁLIS JAVAK, TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉS ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT ESZKÖZÖK

ÜZEMBE HELYEZÉSE, DOKUMENTÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

Az immateriális javak, tárgyi eszközök állománynövekedése:

más gazdálkodótól, szervezettől vásárolt, beszerzett, vagy egyéb módon származó (pl. térítés nélkül átvett, fellelt, stb.),

saját előállítás következtében történő eszköz bővülés eredményeképpen történhet.

Az immateriális javak és tárgyi eszközök állománynövekedését követően az eszközt az TMSZI üzembe helyezi. Ezen üzembe helyezés dokumentuma az Üzembe helyezési jegyzőkönyv, vagy az Üzembe helyezési okmány.

Az üzembe helyezési okmány az alábbi adatokat tartalmazza:

az iktatószámot,

az üzembe helyezési okmány sorszámát,

az üzembe helyezendő eszköz pontos megnevezését, azonosító számát,

az eszközzel együtt üzembe helyezett tartozékok részletes jegyzékét,

az üzembe helyezés időpontját,

az üzembe helyezéskor szükséges hatósági igazolásokat,

az üzembe helyezett eszköz aktivált értékét,

a terv szerinti értékcsökkenés számításának kezdő időpontját,

az üzembe helyezésért felelős személy megnevezését.

A TMSZI által beszerzett, üzembe helyezett immateriális javak és tárgyi eszközök állományba vételének, illetve az üzembe helyezést követően az értékcsökkenés elszámolásának nem feltétele az, hogy az adott eszköz beszerzéséről a beruházási szállító által kiállított és megküldött számlát akár részben, akár egészben az FVM kiegyenlítse. Az állományba vétel feltétele az, hogy az adott eszközt rendeltetésszerűen használatba vegyék, üzembe helyezzék.

Az üzembe helyezést követően mindenképpen meg kell kezdeni a tervszerinti értékcsökkenés elszámolását.

VI. A MINŐSÍTÉSEK SZABÁLYAI

A TMSZI feladatkörébe tartozik az eszközök besorolása a befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé annak figyelembevételével, hogy a tevékenységet tartósan – egy éven túl – vagy egy éven belül szolgálja.



A befektetett eszközök között csak olyan immateriális javakat és tárgyi eszközöket szabad kimutatni, amelynek rendeltetése, hogy a TMSZI tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

Immateriális javak között kell kimutatni a vagyoni értékű jogokat – az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével – a szellemi termékeket, az immateriális javakra adott előlegeket.

Tárgyi eszközök között kell kimutatni azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket, amelyek tartósan szolgálják a TMSZI tevékenységét.

A forgóeszközök között kell kimutatni mindazon eszközöket, amelyek nem tartósan szolgálják a TMSZI tevékenységét, vagyis egy éven belül elhasználódnak, vagy egy éven belül elkerülnek tőle.

Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, akkor azok besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt átsoroljuk a forgóeszközök közé vagy fordítva.

A 100 ezer forint egyedi bekerülési érték alatti vagyoni jogokat és szellemi termékeket a beszerzéskor dologi kiadásként kell elszámolni, csak analitikus nyilvántartásba tartja nyilván a TMSZI. A 100 ezer forintos értékhatár valamennyi aktiválandó kiadással együtt értendők.

Az egy évnél rövidebb ideig használatos szoftverek bekerülési értéke – értékhatártól függetlenül – dologi kiadásként számolandó el.

A TMSZI a befektetett eszközök esetében (irodai, sokszorosítási, kommunikációs, számítástechnikai, egyéb gépek berendezések, bútorok) a bruttó 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti úgynevezett kisértékű tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét folyó kiadásként egy összegben számolja el.

A kisértékű tárgyi eszközökkel kapcsolatban - a tulajdon védelme érdekében - az FVM mennyiségi nyilvántartást vezet.

Az eszközök és források minősítésével, illetve értékelésével kapcsolatos részletes előírásokat az FVM Eszközök és Források Értékelési Szabályzata tartalmazza.

VII. IMMATERIÁLIS JAVAK, TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKCSÖKKENÉSÉNEK ELSZÁMOLÁSA

VII. 1. Tervszerinti értékcsökkenési leírás

Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök után évente az Áhsz.-ben meghatározott leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelően terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni, az éves szintű leírási kulcsok alapján számított összegben.



A TMSZI által alkalmazandó tervszerinti értékcsökkenés leírás kulcsai a következők:

alapítás-átszervezés aktivált értéke 20 %

vagyoni értékű jogok 16 %

szellemi termékek 33 %

épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2 %

építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3 %

gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 14,5 %

számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 33 %

járművek 20 %

A tenyészállatok értékcsökkenését a bekerülési (beszerzési, előállítási) érték alapulvételével, - figyelembe véve a tenyészidőt, tartási időt – az alábbi lineáris kulcsok alkalmazásával állapítja meg a TMSZI:

Szarvasmarha 20 %

Ló 33 %

Sertés 33 %

Juh 20 %

Baromfi 100 %

Lehetőség van arra, hogy az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása során alkalmazott terv szerinti leírási kulcsot saját hatáskörében –kisebb mértékben – állapítja meg, amennyiben a várható használati idő hosszabb, mint az Áhsz. által meghatározott leírási kulcsok figyelembevételével számított használati idő.

Immateriális javak esetében, ahol a szerződés más időtartamot jelöl meg, mint a leírási kulcsok alapján számított használat, ott a várható használati időt a szerződés szerint kell meghatározni, ennek megfelelően kell a leírási kulcsot megállapítani.

Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek bekerülési értéke után, az üzembe nem helyezett beruházásoknál, a képzőművészeti alkotásoknál, az állami készleteknél, tartalékoknál, illetve az olyan egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.

A TMSZI az Alapító Okirat szerint vállalkozási tevékenységet is folytathat az alaptevékenység és a hozzá kapcsolódó kötelezettségek sérelme nélkül.

VII. 2. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása, annak visszaírása



Immateriális javak, tárgyi eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök után terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni:

az immateriális javak, tárgyi eszközök (ide nem értve a beruházást, a beruházásra adott előleget) könyv szerinti (nettó érték) értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci értéke,

a szellemi termékek, a tárgyi eszközök (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termékek, a tárgyi eszközök feleslegessé váltak, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használhatók, illetve használhatatlanok,

a vagyoni értékű jogok csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthetők,

értékesítés céljából a tárgyi eszközt átsorolják a készletek közé.

A TMSZI 2013-ban úgy döntött, hogy az immateriális javakat, tárgyi eszközöket a tervszerinti értékcsökkenési kulcsok alapján számított tényleges időtartam alatt használni fogja, ezért a piaci érték változás miatt terven felüli értékcsökkenést nem kell elszámolnia.

A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor az eszköz könyv szerinti értékét olyan mértékben kell csökkenteni, hogy az a beszámoló készítésekor érvényes piaci értéken szerepeljen. Ha a terven felüli értékcsökkenést használhatatlanság vagy készletek közé átsorolás miatt kell elszámolni, úgy ezt követően a ténylegesen leírt eszközt az állományból ki kell vezetni.

Amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolása a könyvszerinti érték és a piaci érték különbözet miatt történt, és a következő évben, években a könyv szerinti érték (nettó) alacsonyabb, mint a piaci érték, úgy ezen a jogcímen elszámolt terven felüli értékcsökkenést a piaci értékig, legfeljebb a korábban leírt összeghatárig vissza kell írni. A visszaírás összegét a tőkeváltozás számlával szemben kell elszámolni.

Nem lehet terven felüli értékcsökkenést elszámolni:

– már nullára leírt eszközök után (ezeket az eszközöket – hasonlóan az előző évi elszámoláshoz – a 0-ig leírt főkönyvi számlákon kell kimutatni),

– felügyeleti szervi döntés alapján, ha az eszköz könyv szerinti értéke magasabb a piaci értékénél, akkor a TMSZI nem él az értékhelyesbítéssel,

– abban az esetben, ha a nyilvántartott nettó érték kevesebb, mint az egy évi terv szerinti értékcsökkenés összege (saját döntéstől függően).

Részletes előírást az Eszközök és Források Értékelési Szabályzata tartalmazza.

VII. 3. Értékhelyesbítés

A TMSZI a befektetett eszközök év végi piaci értéken történő értékelési lehetőségével nem él.



VII. 4. Értékvesztés elszámolása, annak visszaírásaÉrtékvesztés számolandó el:

– tartósan adott kölcsönöknél,

– egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeknél,

– vásárolt készleteknél,

– rövid lejáratú támogatási kölcsönöknél,

– követeléseknél,

– munkabér előlegnél, utólagos elszámolásra adott előlegnél.

Tartósan adott kölcsönöknél, egyéb hosszúlejáratú követeléseknél a kölcsön, a követelés visszafizetése az adós fizetési készsége eredményeképpen bizonytalanná válik.

Rövid lejáratú támogatási kölcsön esetében a kölcsön visszafizetése időben nem történt meg, a visszafizetés bizonytalanná vált.

Követelések (adósok, vevők, munkavállalókkal szembeni, egyéb) esetében a követelés megfizetésének határideje lejárt, a követelés bizonytalanná vált.

A követeléseket az értékelési szabályzatban meghatározottak szerint kell egyedileg, követeléstípusonként értékelni.

Amennyiben a TMSZI a követelést behajthatatlanná nyilvánította, azt a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni, kivéve a munkabérelőleg és az elszámolásra adott előleg értékvesztését, amit végleges kiadásként kell elszámolni.

Behajthatatlan követelés az a követelés,

– amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,

– amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

– a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,

– amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

– amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell, melynek alapján a TMSZI háromszori eredménytelen felszólítás után behajthatatlanná nyilvánítja a követelés. A



behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht. 108. § (4) bekezdése szerinti követelés elengedésének.

Tartósan adott kölcsönnél, egyéb hosszúlejáratú követelésnél, rövidlejáratú támogatási kölcsönnél, követelésnél az értékvesztés akkor tekinthető tartósnak, ha az előírt teljesítés időpontjától félévet meghaladóan nem rendeződött, nem került elszámolásra az előleg, a kölcsön, a követelés.

Amennyiben a tartósan adott kölcsönnél, egyéb hosszúlejáratú követelésnél, vásárolt készletnél, rövid lejáratú támogatási kölcsönnél, követeléseknél az értékvesztés feltételei csak részben, vagy egyáltalán nem állnak fenn, úgy az elszámolt értékvesztést legfeljebb az elszámolás összegéig vissza kell írni.

VIII. KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK KÖNYVVITELI ELSZÁMOLÁSA

A TMSZI bevételeiBevételként kell elszámolni a rendeltetésszerű működéssel összefüggésben beszedett saját (működési) bevételt, a nyújtott szolgáltatások, befektetések, értékesítések és egyéb teljesítmények ellenértékeként jóváírt összegeket, valamint a támogatásértékű bevételeket, illetve államháztartáson kívülről működési és felhalmozási célra átvett pénzeszközöket.

A TMSZI Kincstári finanszírozási rendje az Ámr. 109. §-ában előírtak szerint történik.

A bevételek elszámolása a 4. és a 9. számlaosztályban történik, a következő jogcímek szerint:

Alaptevékenység bevételei:– hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési feladatok bevételei.

Egyéb sajátos bevételek:– dolgozók kártérítése,

– kötbér, bírság, egyéb kártérítés,

– rendbírság, egyéb kártérítésből származó bevétel.

Kamatbevételek:– államháztartáson belülről származó kamatbevételek,

– államháztartáson kívülről származó kamatbevételek.

Általános forgalmi adó bevételek, visszatérülések:– kiszámlázott termékek és szolgáltatások áfája,

– áfa visszatérítés,



– értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak áfája.

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek:– tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése,

– állami készletek, tartalékok értékesítése.

Pénzforgalom nélküli bevételek:– előző évi előirányzat-maradvány igénybevétele.

Bevételek funkcionális osztályozás szerinti elszámolása:A TMSZI valamennyi bevétele funkcionálisan az alaptevékenység bevételeként kerül elszámolásra, mivel vállalkozási tevékenységet jelenleg nem végez.

A TMSZI kiadásaiA kiadások elsődlegesen az 5-ös számlaosztályban könyvelendőek, másodlagosan a 6-7. számlaosztályban kell azokat elszámolni,a számlarendben foglaltaknak megfelelően.

IX. BIZONYLATI ELV, BIZONYLATI FEGYELEM, BELSŐ ELLENŐRZÉS

A bizonylati elvre és bizonylati fegyelemre vonatkozóan a számviteli törvény alaptételként rögzíti, hogy minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát, vagy összetételét megváltoztatja bizonylatot kell kiállítani (készíteni) a gazdasági esemény megtörténtekor, illetve a gazdasági intézkedés megtételének, végrehajtásának időpontjában. A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

Számviteli bizonylat minden olyan a TMSZI által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik az Szt.-ben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel.

A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.

A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők.



A számviteli bizonylatot – az előző bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják – idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek - a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően - belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni.

A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatot bejegyezni.

Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a rögzítendő adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

A pénzforgalmat érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, bankszámla, előirányzat-felhasználási keretszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor a könyvekben rögzíteni kell.

Az egyéb gazdasági események, műveletek bizonylatainak adatait a gazdasági művelet, esemény megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 10-ig a könyvekben rögzíteni.

A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.

A TMSZI által használt bizonylatokat, azok csoportosításának, felhasználásának, megőrzésének, tárolásának, szállításának szabályait a Bizonylati Szabályzat és a hozzá kapcsolódó Bizonylati Album részletesen tartalmazza.

Belső ellenőrzés

A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet (továbbiakban: Ber.) előírásai részletesen – és kötelező jelleggel – szabályozzák a közszférára vonatkozó belső ellenőrzési feladatokat, azok megoldásának módszertanát, valamint lebonyolításának menetét és lehetőségeit. A rendelet előírásainak alapján a belső ellenőrzés keretében kell többek között vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát. A TMSZI tevékenységére vonatkozóan a Ber. szerinti függetlenített belső ellenőrzést mind a tagintézmények, mind pedig a központ esetében a főigazgató közvetlen irányítása alatt álló belső ellenőr látja el.



X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSA jelen szabályzat 2013. augusztus 1-jével – visszamenőleges érvénnyel – lép hatályba. A tárgyra vonatkozó minden korábbi szabályozás hatályát veszti.

Kelt: Tokaj, 2013. augusztus 1.

Jóváhagyja és hatályba lépteti:

………………………………………

Kecskés János

igazgató


szÁmviteli politikafiles.mezgazd-tokaj.webnode.hu/200001593-252b42621f/5.sz... · web viewa...

Documents