1

A határokat átlépôtelevíziózásról szólóeurópai egyezmény

és módosító jegyzõkönyve

Official version:European Convention on Transfrontier Television / Convention européenne sur latélévision transfrontière(European Treaty Series, No. 132 / Série des traités européens, n° 132)(bilingual edition, English and French)Strasbourg, Council of Europe, August 1990ISBN 92-871-1715-2

Protocol amending the European Conventionon Transfrontier Television / Protocole portant amendement à la Conventioneuropéenne sur la télévision transfrontière(European Treaty Series, No. 171 / Série des traités européens, n° 171)(bilingual edition, English and French)Strasbourg, Council of Europe, November 1998ISBN 92-871-3760-9

A jelen kiadvány az Egyezmény szövegének a Magyar Közlöny 1998/99. számábankihirdetett hivatalos, és a Módosító jegyzõkönyvnek a Magyar Közlöny 2003/136.számában kihirdetett hiteles magyar nyelvû fordítása.

Második, bõvített kiadás

Kiadja az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központja1055 Budapest, Kossuth tér 1-3.Felelõs kiadó: Pappné Farkas Klára igazgatóNyomdai elõállítás: Printorg Kft.Példányszám: 1000

3

A HATÁROKAT ÁTLÉPÔTELEVÍZIÓZÁSRÓL SZÓLÓ

EURÓPAI EGYEZMÉNYStrasbourg, 1989. május 5.

PREAMBULUM

Az Európa Tanács tagállamai és az Európai KulturálisEgyezményt aláírt államok,

figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjaiközötti egység szorosabbra fûzése, annak érdekében,hogy megôrizzék és megvalósítsák a közös örökségüketalkotó eszméket és elveket,

figyelembe véve, hogy ezeknek az elveknek alapvetôeleme minden egyes ember méltósága és egyenlô értéke,

figyelembe véve, hogy az Emberi Jogok és AlapvetôSzabadságjogok Védelmérôl szóló Egyezmény 10. Cik-kében szereplô szólásszabadság és információs szabad-ság a demokratikus társadalom lényeges elveinek egyi-ke, és minden egyes emberi lény haladásának és fejlôdé-sének egyik alapfeltétele,

megerôsítve az információk és eszmék szabad áramlá-sának és a mûsorszolgáltatók függetlenségének elveiránti elkötelezettségüket, amely elv mûsorpolitikájuknélkülözhetetlen alapját képezi,

4

hangsúlyozva a hírközlés jelentôségét a demokrati-kus csoportosulások pluralizmusának és esélyegyenlô-ségének fenntartásához szükséges feltételek biztosításá-ban a kultúra fejlôdése és a vélemények szabad áramlásaterén,

attól a meggyôzôdéstôl áthatva, hogy az információs éskommunikációs technológia folyamatos fejlôdésének to-vábbra is az információk és az eszmék – eredetüktôl függet-len és határokon átívelô – kifejezéséhez, megismeréséhez,átvételéhez és továbbításához való jogot kell szolgálnia,

attól az óhajtól vezérelve, hogy a közönségnek mindszélesebb skálájú programválasztékot nyújtsanak, s ezál-tal is gazdagítsák az európai örökséget, és fejlesszék azaudiovizuális alkotásokat, továbbá attól a szándéktóláthatva, hogy e kulturális célt a minôségi programokgyártásának és forgalmazásának a fokozására tett erôfe-szítések révén érjék el, s ily módon elégítsék ki a közön-ségnek a politika, az oktatás és a kultúra területén fenn-álló elvárásait,

felismerve annak szükségességét, hogy a szabályozásközös és tág kereteit meg kell erôsíteni,

figyelembe véve a tömegkommunikációs politikávalfoglalkozó Elsô Miniszteri Konferencia által elfogadott2. Számú határozatot és Nyilatkozatot,

attól az óhajtól vezéreltetve, hogy továbbfejlesszék azEurópa Tanács Ajánlásaiban megfogalmazott elveket atelevíziós hirdetésekrôl, a nôk és a férfiak egyenlôségé-

5

rôl a médiában, a mûholdas kapacitások televíziós ésrádiós célú felhasználásáról, valamint európai audiovi-zuális programok készítésének elômozdításáról,

megállapodnak a következôkben:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

Cél és rendeltetés

A jelen Egyezmény a közvetítésben (transzmisszió)megtestesülô mûsorszolgáltatásokra vonatkozik. A célaz, hogy a Felek között könnyebbé lehessen tenni atelevíziós mûsorok határokon átívelô közvetítését(transzmisszió) és továbbközvetítését (retranszmisszió).

2. Cikk

Használt kifejezések

A jelen Egyezményben

a) a közvetítés (transzmisszió) kifejezés jelentése: te-levíziós mûsorszolgáltatások bármely földi adóval,kábellel vagy mûholddal történô eredeti adása kó-

6

dolt, vagy nem kódolt formában a nagyközönségáltal történô vétel céljából. Nem foglalja magábanaz egyéni igény alapján mûködô kommunikációsszolgáltatásokat;

b) a továbbközvetítés (retranszmisszió) a mûsorszol-gáltatók által a nagyközönség számára közvetítetttelevíziós mûsorok egészének vagy egyes részeinekvételét és változatlan formában történô egyidejûtovábbközvetítését jelenti, függetlenül attól, hogye célra milyen technikai eszközöket használnak fel;

c) a mûsorszolgáltató azt a természetes vagy jogi sze-mélyt jelenti, aki, illetve amely a televíziós mûsoro-kat a nagyközönség által történô vétel céljábólösszeállítja és közvetíti, illetve teljes egészében ésváltozatlan formában történô közvetítésüket har-madik féllel végezteti;

d) a mûsorszolgáltatás mindazon mûsorokat jelenti,amelyeket egy adott mûsorszolgáltató egyetlenprogram keretében a fenti bekezdésben leírt mó-don szolgáltat;

e) az európai audiovizuális alkotások azokat a jogal-kotásokat jelentik, amelyeknek gyártása vagy kop-rodukciója európai természetes vagy jogi szemé-lyek irányítása alatt történik;

f) a reklám jelenti mindazon hirdetéseket, amelyek-nek célja elôsegíteni valamely termék vagy szolgál-

7

tatás vételét, eladását vagy bérletét, valamely ügyelômozdítását vagy eszme terjesztését, illetve a hir-detô által kívánatosnak tartott egyéb hatás elérését,és amelyek közvetítésére a hirdetônek díjazás vagymás ellenszolgáltatás fejében adásidôt biztosítottak;

g) a szponzorálás mûsorszolgáltatásban, illetve audi-ovizuális mûvek elôállításában nem érdekelt ter-mészetes vagy jogi személyek közvetett vagy köz-vetlen részvételét jelenti mûsorok finanszírozásá-ban azzal a céllal, hogy nevük, védjegyük vagyarculatuk ismertségét elômozdítsák.

3. Cikk

Alkalmazási területek

A jelen Egyezményt alkalmazni kell minden olyanmûsorszolgáltatásra, amelyet valamely Fél saját illeté-kességi területén intézmények vagy technikai eszközökrévén kábel, földi állomás vagy mûhold útján közvetítvagy továbbközvetít, és amely egy vagy több másik Féláltal közvetlenül vagy közvetve vehetô.

4. Cikk

A vétel és a továbbközvetítés szabadsága

A Felek az Emberi Jogok és Alapvetô SzabadságjogokVédelmérôl szóló Egyezmény 10. Cikkével összhangban

8

biztosítják a szólásszabadságot és az információ szabad-ságát, valamint garantálják a vétel szabadságát és terüle-tükön nem korlátozzák a jelen Egyezmény rendelkezé-seinek megfelelô mûsorok továbbközvetítését.

5. Cikk

A közvetítő Felek kötelességei

1. Mindegyik közvetítô Fél a megfelelô eszközökkelés illetékes szervei révén, saját joghatósági terüle-tén biztosítja, hogy az intézmények által vagy tech-nikai eszközök révén szolgáltatott valamennyi mû-sor a 3. Cikk értelmében megfeleljen a jelen Egyez-mény elôírásainak.

2. A jelen Egyezmény szempontjából közvetítô Fél-nek kell tekinteni

a) földi közvetítések esetén: azt a Felet, amelynél azeredeti adás történik,

b) mûholdas adások esetén:

(i) azt a Felet, amelynél a mûhold felé a földiösszeköttetést mûködtetik,

(ii) azt a Felet, amely biztosítja a frekvenciahasz-nálatot vagy a mûholdkapacitás használatátabban az esetben, amikor a földi összekötte-tés a mûhold felé olyan államban van, amelya jelen Egyezménynek nem tagja,

9

(iii)azt a Felet, amelynél a mûsorszolgáltató szék-helye van abban az esetben, ha az (i)-(ii)bekezdések szerinti felelôsség nem állapítha-tó meg.

3. Ha egy, a jelen Egyezményben nem tag országbóltörténô mûsorszolgáltatás intézmények révén vagy tech-nikai eszközökkel továbbközvetítésre kerül egy tagor-szág területén, akkor a 3. Cikk értelmében ez a tag mintközvetítô Fél a megfelelô eszközökkel és illetékes szerveiáltal biztosítja a jelen Egyezményben foglaltak teljesíté-sét.

6. Cikk

Az információkkal való ellátás

1. A mûsorszolgáltató felelôsségét egyértelmûen ésmegfelelôen meg kell határozni az egyes Felek ille-tékes hatóságai által kibocsátott engedélyben, vagya velük kötött szerzôdésben, illetve egyéb jogi in-tézkedés keretében.

2. Kérésre a mûsorszolgáltatóra vonatkozó informáci-ókat a közvetítô Fél illetékes hatósága rendelkezés-re bocsátja. Az ilyen információnak minimumkénttartalmaznia kell a mûsorszolgáltató nevét vagymegnevezését, székhelyét és státuszát, a jogi képvi-selô nevét, a tôke összetételét, a mûsorszolgáltató

10

által szolgáltatott, illetve szolgáltatni szándékozottmûsorok jellegét, célját és finanszírozási módoza-tait is.

II. Fejezet

MŰSORKÉSZÍTÉS

7. Cikk

A műsorszolgáltató felelőssége

1. A szolgáltatott mûsoroknak formai és tartalmiszempontból egyaránt tiszteletben kell tartaniuk azemberi méltóságot és mások alapvetô jogait.

Így különösen nem hordozhatnak

a) ízléstelen és különösen pornográf,

b) az erôszakot fölöslegesen hangsúlyozó és fajgyû-lölet keltésére alkalmas tartalmakat.

2. A mûsorszolgáltatás olyan részei, amelyek alkalma-sak gyermekek és serdülôkorúak fizikai, szellemivagy erkölcsi fejlôdésének kedvezôtlen befolyáso-lására, nem közvetíthetôk olyan idôpontban, ami-kor a gyermekek és serdülôkorúak azt feltehetôenmegnézhetik.

11

3. A mûsorszolgáltató biztosítja, hogy a hírek korrektmódon mutassák be a tényeket és eseményeket,valamint ösztönzi a szabad véleményformálást.

8. Cikk

A válaszadás joga

1. Minden egyes közvetítô Fél biztosítja, hogy bár-mely természetes vagy jogi személynek – nemzetihovatartozásától vagy székhelyétôl függetlenül –módja legyen válaszadási jogát gyakorolnia, illetvemás hasonló törvényes vagy igazgatási úton jogor-voslatért folyamodnia azokkal a mûsorokkal kap-csolatban, amelyek intézmények révén vagy tech-nikai eszközök által a saját jogfennhatósági terüle-tén a 3. Cikk értelmezésében közvetítésre vagy to-vábbközvetítésre kerülnek. Így különösen biztosít-ja, hogy a válaszadási jog gyakorlásának ideje ésmás körülményei olyanok legyenek, hogy ezt ajogot hatékonyan, ténylegesen gyakorolni lehes-sen. E jog tényleges gyakorlásához, illetve másösszehasonlítható törvényes vagy igazgatási jogor-voslat igénybevételéhez biztosítani kell a megfele-lô idôpontokat és körülményeket.

2. E célból a mûsorért felelôs mûsorszolgáltató nevéta megfelelô eszközökkel rendszeres idôközökbenazonosíthatóvá kell tenni.

12

9. Cikk

A közönség hozzáférése a nagyobb eseményekhez

A Felek megvizsgálják azokat a törvényes intézkedé-seket, amelyekkel elkerülhetô, hogy a közönség – 3.Cikkben foglalt – információhoz való jogát csorbítsa aza körülmény, hogy a közönséget különösen érdeklôegyes események közvetítésének és továbbközvetítésé-nek kizárólagos jogaival egy adott mûsorszolgáltatórendelkezik, aminek következtében egy vagy több má-sik országban a közönség jelentôs része elveszíti azadott esemény televízión keresztüli figyelemmel kísé-résének lehetôségét.

10. Cikk

Kulturális célok

1. Minden egyes mûsorszolgáltató Fél lehetôsége sze-rint és a megfelelô eszközök alkalmazásával bizto-sítja, hogy a mûsorszolgáltatók – a hírek, sportese-mények, vetélkedôk, hirdetések és teletext-szolgál-tatások részére fenntartott idôn túli – adásidejüknagyobb részét európai mûveknek tartsák fenn. Eztaz arányt fokozatosan kell elérni, megfelelô kritéri-umok alapján és a mûsorszolgáltatónak a nézôkö-zönségével szemben fennálló információs, oktatási,kulturális és szórakoztatási felelôssége figyelembe-vételével.

13

2. Amennyiben a vevô Fél és a közvetítô Fél közöttnézeteltérés merülne fel az elôzô bekezdés alkalma-zása tekintetében, a Felek egyikének kérésére kere-set nyújtható be az Állandó Bizottsághoz abból acélból, hogy nyilvánítson tanácsadói véleményt akérdésrôl. Az ilyen nézeteltérés esetében nem fo-lyamodnak a 26. Cikkben elôirányzott döntôbíró-sági eljáráshoz.

3. A Felek vállalják, hogy együtt keresik meg a leg-megfelelôbb eszközöket és eljárásokat annak érde-kében, hogy a mûsorszolgáltatók közötti minden-nemû megkülönböztetés nélkül támogathassák azeurópai gyártási tevékenységet és annak fejleszté-sét, különösen a csekély audiovizuális gyártási ka-pacitással rendelkezô, illetve korlátozott nyelvte-rületû országokban.

4. A Felek a jelen Egyezményt átható együttmûködésés kölcsönös segítségnyújtás szellemében arra töre-kednek, hogy a 3. Cikk értelmében a területükön,intézmények által vagy technikai eszközök révénközvetített, vagy továbbközvetített mûsorok ne ve-szélyeztessék a sajtó pluralizmusát és a filmiparfejlôdését. Ezért ezen szolgáltatások keretébenfilmmûvészeti alkotásokat nem sugároznak a mo-zikban történt elsô bemutatásukat követô két év – amûsorszolgáltató részvételével készült koproduk-ciós alkotások esetében egy év – letelte elôtt, kivé-ve, ha a jogtulajdonosok és a mûsorszolgáltató ettôleltérôen állapodnak meg.

14

III. Fejezet

REKLÁM

11. Cikk

Általános szabályok

1. Minden reklámnak korrektnek és tisztességesnekkell lennie.

2. A reklám nem tévesztheti meg a fogyasztót, és nemsértheti a fogyasztók érdekeit.

3. A gyermekekhez szóló vagy a részvételükkel készí-tett hirdetések nem tartalmazhatnak olyasmit, amisértheti a gyermekek érdekeit, és tekintettel kelllenniük a gyermekek különleges érzékenységére. Ahirdetô nem gyakorolhat semmiféle szerkesztôi be-folyást a mûsorok tartalmára.

12. Cikk

Időtartam

1. A hirdetések és reklám idôtartama nem haladhatjameg a napi adásidô 15%-át. Mindazonáltal ez az arány20%-ra növelhetô, ha a közönségnek szóló termékekeladására, vételére, bérletére vagy szolgáltatásoknyújtására irányuló közvetlen ajánlatokat tartalmazó

15

hirdetéseket foglal magában, feltéve, hogy a spot-hirdetések aránya nem haladja meg a 15%-ot.

2. A spot-hirdetések aránya egy adott órán belül nemhaladhatja meg a 20%-ot.

3. A közönségnek szóló termékek eladására, vételére,bérletére vagy szolgáltatások nyújtására irányulóközvetlen ajánlatokat tartalmazó hirdetések arányanem haladhatja meg a napi egy óra idôtartamot.

13. Cikk

Forma és bemutatás

1. A hirdetéseket optikai vagy akusztikus eszközök-kel világosan felismerhetôvé kell tenni, és egyértel-mûen el kell különíteni a mûsor többi részétôl.Elvben a reklámot külön blokkokban kell közvetí-teni.

2. Az ingerküszöb alatti (szubliminális) hirdetéseknem megengedettek.

3. Bújtatott hirdetés nem engedhetô meg, így különö-sen nem engedhetô meg termékek vagy szolgáltatá-sok hirdetési célú bemutatása mûsorokban.

4. A hirdetésekben nem jelenhetnek meg, illetve nemszólalhatnak meg azok a személyek, akik rendsze-resen szerepelnek híradásokban és más közszolgá-lati mûsorokban.

16

14. Cikk

A hirdetések beiktatása

1. A hirdetéseket a mûsorok közé kell iktatni.Amennyiben a jelen cikk 2-5. bekezdéseiben foglaltfeltételeknek megfelelnek, a hirdetéseket a mûso-rokba is be lehet iktatni, de csak oly módon, hogy aszóban forgó mûsorok integritása és értéke, valaminta jogtulajdonosok jogai ne szenvedjenek csorbát.

2. Az elkülönülô részekbôl álló mûsorokba, a sport-közvetítésekbe és a hasonló szerkezetû események-be és elôadásokba, amelyekben szünetek vannak, ahirdetéseket csak az egyes részek közé vagy a szü-netekbe szabad beiktatni.

3. A negyvenöt percnél hosszabb idôtartamú audiovi-zuális alkotások – pl. mûvészfilmek és tévéfilmek (asorozatok, a könnyû szórakoztató mûsorok és doku-mentumfilmek kivételével) – közvetítése minden tel-jes negyvenöt perces idôszak eltelte után megszakít-ható. További megszakítás megengedhetô, amennyi-ben idôtartamuk legalább húsz perccel hosszabb,mint két vagy több teljes negyvenöt perces idôszak.

4. Ha a 2. bekezdésben foglaltak között nem szereplômûsorokat szakítanak meg hirdetésekkel, akkor amûsoron belüli minden egyes hirdetési célú meg-szakítás között legalább húszperces idôszaknakkell eltelnie.

17

5. Hirdetés nem iktatható be semmiféle vallási ese-mény közvetítésébe. A híreket, közérdekû, doku-mentum-, vallási és gyermekmûsorokat – amennyi-ben ezek idôtartama kevesebb, mint harminc perc –nem szabad hirdetésekkel megszakítani. Amennyi-ben harminc percig vagy ennél hosszabb ideigtartanak, úgy az elôzô bekezdésben foglalt rendel-kezéseket kell alkalmazni.

15. Cikk

Különleges termékek reklámozása

1. Dohányáruk hirdetése nem engedhetô meg.

2. A bármilyen fajtájú szeszes italokról szóló hirdeté-sek meg kell hogy feleljenek az alábbi szabályok-nak:

a) nem szólhatnak kiskorúakhoz, és a hirdetések-ben a szeszes italok fogyasztásával összefüggésbehozható egyetlen személy sem nézhet ki úgy,mintha kiskorú lenne,

b) az alkohol fogyasztása nem hozható kapcsolatbaa fizikai teljesítménnyel vagy az autóvezetéssel,

c) a hirdetés nem állíthatja, hogy az alkoholnakgyógyító tulajdonságai vannak, hogy élénkítôvagy nyugtató szer, illetve hogy a személyesproblémák megoldásának eszköze lehet,

18

d) nem ösztönözhet az alkohol mértéktelen fo-gyasztására, és nem mutathatja be negatív meg-világításban a szeszes italoktól való tartózkodástvagy azok mértékletes fogyasztását,

e) nem hangsúlyozhatja indokolatlanul az italokszesztartalmát.

3. Nem engedhetôk meg az olyan gyógyszerekrôlvagy gyógykezelésekrôl szóló hirdetések, amelye-ket csak orvosi receptre lehet kapni a közvetítô Félországában.

4. Az összes egyéb gyógyszerekrôl, az orvosi kezelé-sekrôl szóló hirdetések egyértelmûen felismerhetô-ek kell hogy legyenek, tisztességeseknek, valóság-hûeknek és ellenôrizhetôeknek kell lenniük, to-vábbá az is követelmény velük szemben, hogy meg-védjék az egyént mindennemû káros hatástól.

16. Cikk

A kifejezetten az egyik Felet megcélzó hirdetések

1. Annak érdekében, hogy a verseny során el lehessenkerülni a torzulásokat és valamely adott Fél televí-ziós rendszerének veszélyeztetését, a mûsorszol-gáltató Fél a kifejezetten és bizonyos gyakorisággalegy másik Fél közönségéhez szóló hirdetésekbennem hagyhatja figyelmen kívül az illetô Félnélérvényes tévéhirdetési szabályokat.

19

2. Az elôzô bekezdésben foglalt rendelkezéseket nemkell alkalmazni akkor,

a) ha a szóban forgó szabályok diszkriminációt va-lósítanának meg az említett Fél jogfennhatóságiterületén belül intézmények által vagy technikaieszközök révén közvetített hirdetések és a vala-mely másik Fél jogfennhatósági területén intéz-mények vagy technikai eszközök révén közvetí-tett hirdetések között, vagy

b) ha az érintett Felek két- vagy többoldalú megál-lapodásokat kötöttek a szóban forgó területrevonatkozóan.

IV. Fejezet

SZPONZORÁLÁS

17. Cikk

Általános szabályok

1. Amikor egy mûsort vagy mûsorsorozatot részbenvagy teljes egészében szponzorálnak, úgy azt amûsor elején és/vagy végén világosan és érthetôenközölni kell.

2. A szponzorált mûsorok tartalmát és ütemtervét aszponzor semmilyen körülmények között nem be-

20

folyásolhatja oly módon, hogy ez a mûsorszolgálta-tónak a mûsorokkal kapcsolatban fennálló felelôs-ségét és szerkesztôi függetlenségét érintse.

3. A szponzorált programok nem ösztönözhetnek aszponzor vagy valamely harmadik fél termékeinekvagy szolgáltatásainak eladására, vásárlására vagybérletére, különösen nem úgy, hogy a szóban forgómûsorokban reklámszerûen hivatkoznak e termé-kekre vagy szolgáltatásokra.

18. Cikk

Tiltott szponzorálás

1. A mûsorokat nem szponzorálhatják az olyan termé-szetes vagy jogi személyek, akiknek/amelyeknek fôtevékenységi köre olyan termékek gyártása vagyeladása, illetve olyan szolgáltatások nyújtása, ame-lyek reklámozása a 15. Cikk értelmében tilos.

2. A hit- és közszolgálati mûsorok szponzorálása nemengedélyezhetô.

21

V. Fejezet

KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

19. Cikk

A Felek közötti együttműködés

1. A Felek kötelezik magukat, hogy kölcsönösen se-gítséget nyújtanak egymásnak a jelen Egyezményvégrehajtása érdekében.

2. E célból:

a) minden egyes Szerzôdô Fél kijelöl egy vagy többhatóságot, amelynek nevét és címét közli az Eu-rópa Tanács fôtitkárával a megerôsítô okmányletétbe helyezése, az elfogadás, a jóváhagyásvagy a csatlakozás idôpontjában;

b) minden egyes Szerzôdô Fél, amely egynél többhatóságot jelölt meg, az a) pont szerinti közlemé-nyében közelebbrôl is meghatározza mindenegyes megjelölt hatóság jogkörét, illetve illeté-kességét.

3. Az egyes Felek által kijelölt hatóságok feladatai akövetkezôk:

a) biztosítani a jelen Egyezmény 6. Cikk 2. bekez-désében elôirányzott információkat,

b) a valamely más Fél által kinevezett hatóság kéré-sére tájékoztatást adni a jelen Egyezmény által

22

felölelt területeken alkalmazott belföldi jogról ésgyakorlatról,

c) együttmûködni a többi Fél által kinevezett ható-ságokkal minden olyan esetben, amikor ez hasz-nosnak ítélhetô és különösen, amikor javíthatjaa jelen Egyezmény végrehajtása érdekében ho-zott intézkedések hatékonyságát,

d) tanulmányozni mindazon nehézségeket, ame-lyek a jelen Egyezmény alkalmazásából adódnakés amelyekre a valamely másik Fél által kijelölthatóság hívja fel a figyelmét.

VI. Fejezet

ÁLLANDÓ BIZOTTSÁG

20. Cikk

Az Állandó Bizottság

1. Jelen Egyezmény céljaira Állandó Bizottságot kelllétrehozni.

2. Mindegyik Fél egy vagy több küldöttel képviseltet-heti magát az Állandó Bizottságban. Mindegyikküldöttségnek egy szavazata van. A hatáskörébetartozó kérdésekben az Európai Gazdasági Közös-

23

ség szavazati jogot gyakorol és annyi szavazattalrendelkezik, ahány tagállama részt vesz a jelenEgyezményben; az Európai Gazdasági Közösségnem gyakorolja szavazati jogát azokban az esetek-ben, amikor az érintett tagállamok gyakorolják ejogukat, és megfordítva.

3. Az Állandó Bizottságban egy megfigyelôvel képvi-seltetheti magát minden egyes – a 29. Cikk 1. bekez-désben említett – olyan állam, amely nem tagja ajelen Egyezménynek.

4. Az Állandó Bizottság funkciói ellátásához szakértô-ket vehet igénybe. Nemzetközi vagy nemzeti, kor-mányzati vagy nem kormányzati, a jelen Egyez-mény által felölelt területeken megfelelô technikaiminôsítéssel rendelkezô testületek képviselôit – sa-ját kezdeményezésbôl, vagy az illetô testületek kéré-sére – meghívhatja, hogy megfigyelôként vegyenekrészt egy-egy ülésén vagy egy-egy ülésének vala-mely részén. Az e szakértôk vagy testületek meghí-vására vonatkozó döntéseket az Állandó Bizottságtagjai háromnegyedes többséggel hozzák meg.

5. Az Állandó Bizottságot az Európa Tanács fôtitkárahívja össze. Elsô ülését az Egyezmény hatálybalé-pésének napjától számított hat hónapon belül kellmegtartania. Ezt követôen akkor ül össze, ha aFelek egyharmada vagy az Európa Tanács Minisz-teri Bizottsága kéri, illetve, ha az Európa Tanácsfôtitkára a 23. Cikk 2. bekezdésben foglaltakkal

24

összhangban kezdeményezi, továbbá, ha egy vagytöbb Fél a 21. Cikk c) pontjában és a 25. Cikk 2.bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhang-ban kéri.

6. Az Állandó Bizottság határozatképes ülésénekmegtartásához a Felek többsége szükséges.

7. A 4. bekezdésben és a 23. Cikk 3. bekezdésébenfoglalt rendelkezéseknek megfelelôen, az ÁllandóBizottság döntéseit a jelen lévô tagok háromnegye-des többségével hozza.

8. A jelen Egyezményben foglalt rendelkezéseknekmegfelelôen az Állandó Bizottság maga készíti elsaját Ügyrendjét.

21. Cikk

Az Állandó Bizottság tevékenységi köre

Az Állandó Bizottság felelôs a jelen Egyezmény alkal-mazásának figyelemmel kíséréséért. Ennek során:

a) ajánlásokat fogalmazhat meg a Felek számára azEgyezmény alkalmazásával összefüggô kérdések-rôl;

b) javasolhatja az Egyezmény bármely szükséges mó-dosítását és megvizsgálhatja a 23. Cikkben foglaltrendelkezésekkel összhangban elôterjesztett ilyenirányú javaslatokat;

25

c) egy vagy több Fél kérésére megvizsgálhatja azEgyezmény értelmezésével kapcsolatos kérdéseket;

d) legjobb tudása szerint törekedhet arra, hogy elô-mozdítsa minden tudomására jutott nehézség bará-ti rendezését a 25. Cikkben foglalt rendelkezések-kel összhangban;

e) ajánlásokat tehet a Miniszteri Bizottságnak arranézve, hogy mely – a 29. Cikk 1. bekezdésébenfelsoroltak között nem szereplô – államokat kérjenfel a jelen Egyezményhez való csatlakozásra.

22. Cikk

Az Állandó Bizottság jelentései

Az Állandó Bizottság minden egyes ülése után az ottlezajlott vitáról és az elfogadott döntésekrôl jelentéstküld a Feleknek és az Európa Tanács Miniszteri Bizottsá-gának.

26

VII. Fejezet

MÓDOSÍTÁSOK

23. Cikk

Módosítások

1. Bármely Fél javasolhatja a jelen Egyezmény módo-sítását.

2. Minden módosítási javaslatot az Európa Tanácsfôtitkárához kell benyújtani, aki azt eljuttatja azEurópa Tanács tagállamaihoz, az Európai Kulturá-lis Egyezményben és az Európai Gazdasági Közös-ségben részt vevô más államokhoz, valamint azösszes olyan nem-tagállamhoz, amely a 30. Cikkbenfoglalt rendelkezésekkel összhangban a jelenEgyezményhez csatlakozott, vagy a csatlakozásrafelkérést kapott. Az Európa Tanács fôtitkára az Ál-landó Bizottságot legkorábban a javaslat beterjesz-tését követô két hónap elteltével hívja össze.

3. Az Állandó Bizottság megvizsgálja a javasolt mó-dosításokat, és az Állandó Bizottság tagjainak há-romnegyedes többségével elfogadott szöveget jó-váhagyás céljából a Miniszteri Bizottság elé terjesz-ti. A jóváhagyását követôen a szöveget elfogadáscéljából a Felekhez továbbítja.

4. A módosítás harminc nappal azután lép hatályba,miután valamennyi Fél tájékoztatta a fôtitkárt ar-ról, hogy a módosítást elfogadta.

27

VIII. Fejezet

A JELEN EGYEZMÉNY VÉLELMEZETT

MEGSÉRTÉSE

24. Cikk

A jelen Egyezmény vélelmezett megsértése

1. Ha valamely Fél a jelen Egyezmény megsértésétvélelmezi, errôl tájékoztatja a közvetítô Felet, és akét Fél mindent elkövet annak érdekében, hogy aproblémát a 19., 25-26. Cikkekben foglaltak alapjánrendezze.

2. Ha a vélelmezett megsértés nyílt, komoly és súlyostermészetû, fontos közérdekû témákkal függ összeés a 7. Cikknek az 1. bekezdését, vagy a 2. Cikknek,a 12. Cikknek és a 13. Cikknek az 1. bekezdése elsômondatát, vagy a 14. Cikknek és a 15. Cikknek az 1.vagy 3. bekezdését érinti, továbbá, ha a tájékoztatástkövetô két hét elteltével továbbra is változatlanulfennáll, a vevô Fél ideiglenesen felfüggesztheti akifogásolt mûsorszolgáltatás továbbközvetítését.

3. Minden egyéb vélelmezett megsértés esetében – a 4.bekezdésben szereplôk kivételével – a vevô Fél atájékoztatást követô nyolc hónapig ideiglenesenfelfüggesztheti a kifogásolt mûsorszolgáltatás to-vábbközvetítését, ha a vélelmezett megsértés to-vábbra is fennáll.

28

A továbbközvetítés ideiglenes felfüggesztése nem en-gedélyezhetô a 7. Cikk 3., 8., 9. vagy 10. bekezdés vélel-mezett megsértése esetén.

IX. Fejezet

VITÁK RENDEZÉSE

25. Cikk

Egyeztetés

1. Ha a jelen Egyezmény alkalmazásával kapcsolat-ban nehézség merül fel, az érintett Felek barátirendezésre törekednek.

2. Hacsak az érintett Felek valamelyike nem ellenzi,az Állandó Bizottság megvizsgálhatja a kérdést, ésaz érintett Felek rendelkezésére állhat abban, hogya lehetô leggyorsabban kielégítô megoldást találja-nak, továbbá adott esetben tanácsadói véleménytnyilváníthat a kérdésrôl.

3. Az érintett Felek kötelezik magukat, hogy az Állan-dó Bizottság rendelkezésére bocsátják mindazoninformációkat és lehetôségeket, amelyek az elôzôbekezdésben foglalt funkcióinak ellátásához szük-ségesek.

29

26. Cikk

Döntőbíráskodás

1. Ha az érintett Felek nem tudják vitájukat a 25.Cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangbanrendezni, akkor közös megegyezéssel döntôbírás-kodáshoz folyamodhatnak; errôl az eljárásról a je-len Egyezmény függeléke rendelkezik. Ha e meg-egyezésre az egyeztetési eljárás megkezdésére irá-nyuló elsô kérelmet követô hat hónapon belül nemkerül sor, a vitát a Felek egyikének kérelmére dön-tôbíróság elé lehet vinni.

2. Bármely Fél bármikor kijelentheti, hogy ipso facto– és valamely, ugyanezt a kötelezettséget elfogadómásik Féllel való különleges megállapodás nélkül– kötelezônek fogadja el a jelen Egyezmény függe-lékében szereplô döntôbíráskodási eljárás alkalma-zását.

30

X. Fejezet

MÁS NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

ÉS A FELEK SAJÁT JOGRENDJE

27. Cikk

Más nemzetközi megállapodások vagy egyezmények

1. Egymás közti kapcsolataikban azok a Felek, ame-lyek az Európai Gazdasági Közösség tagjai, a Kö-zösség szabályait alkalmazzák, következésképpen ajelen Egyezménybôl adódó szabályokat nem alkal-mazzák, kivéve azokat az eseteket, amikor olyanpartikuláris kérdésekrôl van szó, amelyekre vonat-kozóan nincs közösségi szabály.

2. A jelen Egyezmény nem korlátozza a Feleket ab-ban, hogy olyan nemzetközi megállapodásokatkössenek, amelyek kiegészítik vagy továbbfejlesz-tik annak rendelkezéseit, illetve kibôvítik alkalma-zási területét.

3. Kétoldalú megállapodások esetén a jelen Egyez-mény nem változtathatja meg a Feleknek az ilyenmegállapodásokból adódó jogait és kötelezettsége-it, és azokat, amelyek nem érintik más Feleknek ajelen Egyezmény értelmében fennálló jogait vagykötelezettségeit.

31

28. Cikk

Az Egyezmény és a Felek belső joga közötti kapcsolat

A jelen Egyezményben semmi sem korlátozza a Fele-ket abban, hogy a jelen Egyezményben szereplô rendel-kezéseknél szigorúbb vagy részletesebb szabályokat al-kalmazzanak olyan programszolgáltatásokra, melyeketintézmények által vagy technikai eszközök révén sajátjogfennhatóságuk területén, a 3. Cikkben foglaltaknakmegfelelôen közvetítenek.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. Cikk

Aláírás és hatálybalépés

1. Jelen Egyezmény aláírásra készen áll az Európa Ta-nács tagállamai és az Európai Kulturális Egyezmény-ben részt vevô más államok elôtt, továbbá az EurópaiGazdasági Közösség elôtt. Az Egyezményt megerôsí-teni, elfogadni, vagy jóváhagyni lehet. A megerôsítô,elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat az EurópaTanács fôtitkáránál kell letétbe helyezni.

2. A jelen Egyezmény hatálybalépésének napja azEgyezménynek az elôzô paragrafusok szerinti, hét

32

állam – köztük legalább öt Európa Tanácsi tagállam– általi elfogadásától eltelt három hónapot követônaptári hónap elsô napja.

3. Bármely állam az aláíráskor vagy azt követôen bármi-kor mindaddig, amíg az Egyezmény az illetô államranézve hatályba nem lép, kinyilváníthatja, hogy azEgyezményt ideiglenesen kívánja alkalmazni.

4. A jelen Egyezményhez a késôbbiekben csatlakozó,az 1. bekezdésben említett bármely államra, illetveaz Európai Gazdasági Közösségre nézve az Egyez-mény a megerôsítô, elfogadási vagy jóváhagyásiokmányok letétbe helyezésének napjától számítotthárom hónapos idôszakot követô naptári hónapelsô napján lép hatályba.

30. Cikk

A nem-tagállamok csatlakozása

1. A jelen Egyezmény hatálybalépését követôen, azEurópa Tanács Miniszteri Bizottsága, a SzerzôdôÁllamokkal folytatott konzultációt követôen, bár-mely más államot meghívhat, hogy csatlakozzék ajelen Egyezményhez, az Európa Tanács Alapszabá-lyának 20. d) Cikkében elôírt többséggel elfogadottdöntéssel, és a Bizottságban helyet foglaló Szerzô-dô Államok képviselôinek egyhangú szavazataalapán.

33

2. A jelen Egyezmény minden csatlakozó államranézve a csatlakozási okmánynak az Európa Tanácsfôtitkáránál történt letétbe helyezésétôl eltelt há-rom hónapot követô naptári hónap elsô napján léphatályba.

3. A két elôzô bekezdés szerint tett bármely nyilatko-zat az illetô nyilatkozatban meghatározott bármi-lyen területen visszavonható a fôtitkárhoz intézettbejelentéssel. A visszavonás a bejelentésnek a fôtit-kár általi átvételétôl számított hat hónapos idôsza-kot követô naptári hónap elsô napján lép hatályba.

31. Cikk

Területi alkalmazás

1. Bármely állam az aláírás, vagy a megerôsítô, elfoga-dási vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése-kor meghatározhatja azt a területet vagy területe-ket, melyek vonatkozásában a jelen Egyezménytalkalmazni fogja.

2. Bármely állam, bármely késôbbi idôpontban az Eu-rópa Tanács fôtitkárához intézett nyilatkozatábankiterjesztheti az Egyezmény alkalmazását a nyilat-kozatban meghatározott más területre. Az ilyenterület tekintetében az Egyezmény a nyilatkozat-nak a fôtitkár általi kézhezvételét követô háromhónapos idôtartam lejártát követô hónap elsô nap-ján fog hatályba lépni.

34

3. Az elôzô két bekezdés alapján tett bármely, a nyilat-kozatban meghatározott terület tekintetében fennállónyilatkozatot a fôtitkárhoz intézett értesítéssel visszalehet vonni. A visszavonás a fôtitkárhoz eljuttatottnyilatkozat kézhezvételét követô hat hónapos idôtar-tam lejártát követô hónap elsô napján lép hatályba.

32. Cikk

Fenntartások

1. Az aláíráskor vagy a ratifikációs, elfogadási vagycsatlakozási okmányok letétbe helyezésekor

a) bármely állam kijelentheti, hogy fenntartja ma-gának a jogot a jelen Egyezmény 15. Cikk 2.bekezdésében szabályozott szeszesital-reklámo-kat tartalmazó mûsorszolgáltatások saját terüle-tén történô továbbközvetítésének korlátozására,amennyiben azok nem felelnek meg belföldijogszabályainak;

b) az Egyesült Királyság kinyilatkoztathatja, hogyfenntartja magának a jogot, hogy a területén földieszközökkel a Független Mûsorszolgáltató Ható-ság által közvetített szivar- és pipadohány-hirde-tések esetében nem tesz eleget a 15. Cikk 1. bekez-désében foglalt, a dohánytermékek reklámozásá-nak tilalmára vonatkozó kötelezettségnek.

Más fenntartás nem köthetô ki.

35

2. Az elôzô bekezdésben kikötött fenntartás nem lehetkifogás tárgya.

3. Minden Szerzôdô Állam, amely az 1. bekezdés sze-rinti fenntartást kötött ki, azt az Európa Tanácsfôtitkárának tett bejelentéssel részben vagy teljesegészében visszavonhatja. A visszavonás a bejelen-tésnek a fôtitkár által történt átvétele napján léphatályba.

4. Az a Fél, amely a jelen Egyezmény valamelyikrendelkezésével kapcsolatban fenntartással élt, atöbbi Féltôl nem követelheti meg a szóban forgórendelkezés alkalmazását; azonban, ha részérôl afenntartás részleges vagy feltételes, akkor a szóbanforgó rendelkezés olyan mértékû alkalmazását kér-heti, amilyen mértékben azt saját maga is elfogadta.

33. Cikk

Felmondás

1. Bármely Fél bármikor felmondhatja a jelen Egyez-ményt az Európa Tanács fôtitkárának tett bejelen-téssel.

2. A felmondás a bejelentésnek az Európa Tanácsfôtitkára általi átvétele napjától számított hat hó-nap elteltét követô naptári hónap elsô napján léphatályba.

36

34. Cikk

Tájékoztatás

Az Európa Tanács fôtitkára a Tanács tagállamait, azEurópai Kulturális Egyezményben részt vevô többi álla-mot, az Európai Gazdasági Közösséget és minden olyanállamot, amely csatlakozott a jelen Egyezményhez, vagyamelyet felkértek arra, hogy csatlakozzék hozzá, tájékoz-tatja:

a) minden aláírásról,

b) megerôsítô, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlako-zási okmány letétbe helyezésérôl,

c) a jelen Egyezmény hatálybalépésének dátumáról, a29., 30. és 31. Cikkben foglaltakkal összhangban,

d) a 22. Cikkben elôírt jelentések elkészítésérôl,

e) a jelen Egyezménnyel összefüggô minden egyébaktusról, nyilatkozatról, tájékoztatásról és bejelen-tésrôl.

Ennek hiteléül a kellô meghatalmazással rendelkezôalulírottak aláírásukkal látták el a jelen Egyezményt.

Készült Strasbourgban, 1989. május 5-én angol és fran-cia nyelven, melyek mindegyike egyaránt hiteles, egyet-len példányban, melyet az Európa Tanács levéltárábankell elhelyezni. Az Európa Tanács fôtitkára hiteles máso-latot küld az Európa Tanács minden egyes tagállamá-nak, az Európai Kulturális Egyezményhez csatlakozott

37

további államoknak, az Európai Gazdasági Közösség-nek, valamint minden olyan államnak, amely felkéréstkapott a jelen Egyezményhez történô csatlakozásra.

FÜGGELÉK

Döntőbíráskodás

1. Minden döntôbíráskodás iránti keresetrôl értesíte-ni kell az Európa Tanács fôtitkárát. Az értesítésnektartalmaznia kell a vitában részt vevô másik Félnevét és a vita tárgyát. Az ily módon szerzett infor-mációkról a fôtitkár tájékoztatja valamennyi, azEgyezményben részt vevô Felet.

2. Abban az esetben, ha a vita két olyan, (az Egyez-ményben részt vevô) Fél között áll fenn, amelyekközül az egyik az Európai Gazdasági Közösség –amely maga is (az Egyezményben részt vevô) Fél –Tagállama, a döntôbíráskodás iránti keresetet egyi-dejûleg ehhez a Tagállamhoz és a Közösséghez iskell címezni, s ôk a kereset kézhezvételétôl számí-tott egy hónapos határidôn belül közösen értesítikerrôl a fôtitkárt, ha a vitában részt vevô egyik Felet aTagállam vagy a Közösség, illetve a Tagállam és aKözösség együtt adja. A fent említett határidônbelüli értesítés elmaradása esetén a Tagállam és aKözösség a döntôbíróság megválasztását és eljárás-módját szabályozó rendelkezések alkalmazása

38

szempontjából egyugyanazon, vagyis egyetlen Fél-nek minôsül. Ugyanez a helyzet akkor is, ha aTagállam és a Közösség együttesen adja a vitábanrészt vevô egyik Felet. A jelen bekezdés által feltéte-lezett esetben az alább következô 4. bekezdés elsômondatában elôírt egy hónapos határidô két hóna-posra változik.

3. A döntôbíróság három tagból áll: a vitában résztvevô Felek mindegyike kinevez egy-egy bírót, azily módon kinevezett két bíró közös megegyezésseljelöli ki a harmadik bírót, aki egyúttal a bíróságelnökének tisztét is betölti. Ez a személy nem leheta Felek valamelyikének állampolgára, rendes lak-helye nem lehet a Felek valamelyikének területén,és végül nem lehet olyan személy sem, aki máscímen korábban már foglalkozott az üggyel.

4. Ha a keresetnek az Európa Tanács fôtitkára általtörtént bejelentésétôl számított egy hónapos határ-idôn belül a Felek valamelyike nem nevezett ki egybírót, akkor az Emberi Jogok Európai Bíróságánakelnöke a másik Fél kérésére további egy hónaposhatáridôvel a kinevezést elvégzi. A Bíróság elnöké-nek akadályoztatása esetén, illetve akkor, ha azelnök a vitában részt vevô Felek valamelyikénekállampolgára, a kinevezést a Bíróság alelnöke végziel, vagy a Bíróság rendelkezésre álló legrégebbiolyan tagjára hárul e feladat, aki a vitában résztvevô Felek egyikének sem állampolgára. Ugyaneh-

39

hez az eljáráshoz kell folyamodni abban az esetbenis, ha a második bíró kinevezésétôl számított egyhónapos határidô elteltével nem került sor a bíró-ság elnökének a kijelölésére.

5. A 3-4. bekezdésben foglalt rendelkezések alkalma-zásához kell folyamodni az esetleges megüresedé-sek betöltése céljából is.

6. Ha két vagy több Fél abban állapodik meg, hogyközös ügyet indít, akkor közösen nevezhetnek kiegy bírót.

7. A vitában részt vevô Felek és az Állandó Bizottságbiztosítja a döntôbíróság számára mindazokat afeltételeket, amelyek az eljárás hatékony lefolytatá-sához szükségesek.

8. A döntôbíróság maga állapítja meg saját eljárásiszabályait. Határozatait tagjai szavazattöbbségévelhozza. Ítélete végleges és kötelezô.

9. A döntôbíróság ítéletét közli az Európa Tanácsfôtitkárával, aki arról tájékoztatja valamennyi, azEgyezményben részt vevô Felet.

10. A vitában részt vevô Felek mindegyike maga viselia saját maga által kinevezett bíró költségeit, a har-madik bíró költségeit, valamint a döntôbíráskodás-sal kapcsolatban felmerült egyéb költségeket a Fe-lek egyenlô arányban közösen viselik.

40

41

JEGYZÕKÖNYVA HATÁROKAT ÁTLÉPÕ

TELEVÍZIÓZÁSRÓL SZÓLÓEURÓPAI EGYEZMÉNY

MÓDOSÍTÁSÁRÓLStrasbourg, 1998. október 1.

Az Európa Tanács tagállamai és az 1989. május 5-én,Strasbourgban elfogadásra megnyitott határokat átlépõtelevíziózásról szóló európai egyezményben (a további-akban: „az Egyezmény”) részes többi Fél,

üdvözölve, hogy az Európa Tanács 1989 óta történtbõvítése az Egyezmény által elõirányzott páneurópai szin-tû jogi keret fejlõdését és végrehajtását eredményezte,

figyelembe véve az Egyezmény 1989-es elfogadása ótaaz európai televíziós mûsorszolgáltatásban végbementnagymértékû mûszaki és gazdasági fejlõdést és az újkommunikációs szolgáltatások megjelenését,

tudomásul véve, hogy ez a fejlõdés az Egyezményrendelkezéseinek felülvizsgálatát teszi szükségessé,

szem elõtt tartva ebben a tekintetben az Európai Par-lament és a Tanács 1997. június 19-i, a Tanácsnak atelevíziós mûsorszolgáltatási tevékenységek folytatásáravonatkozó, a tagállamok egyes törvényi, rendeleti vagyközigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló

42

89/552/EGK irányelvének módosításáról szóló 97/36/EKirányelvének Európai Közösség általi megalkotását,

figyelembe véve, hogy sürgõsen szükség van azEgyezmény egyes rendelkezéseinek a módosítására an-nak érdekében, hogy ennek az okmánynak és az irány-elvnek koherens megközelítése alakuljon ki a határokatátlépõ televíziózást illetõen, amint ezt hangsúlyozza aMédia a demokratikus társadalomban címû nyilatkozat,amelyet a Médiapolitikáról rendezett 4. Európai Minisz-teri Konferencián (Prága, 1994. december 7-8.) részt vevõállamok miniszterei fogadtak el, valamint az 5. EurópaiMiniszteri Konferencián (Thessaloniki, 1997. december11-12.) kibocsátott politikai nyilatkozat,

azzal az óhajjal, hogy továbbfejlesszék az EurópaTanács ajánlásaiban megfogalmazott azon alapelveket,melyek tárgya a dohányzás-, az alkohol- és a kábítószer-függõségnek a véleményformálók és a média együttmû-ködésével történõ leküzdésére szolgáló stratégia kidol-gozása, valamint azon jelentõs eseményekrõl való rövidtudósítás joga, amelyek kizárólagos televíziós közvetíté-si jogát „határokat átlépõ viszonylatban” megszerezték,valamint az erõszak ábrázolása az elektronikus médiá-ban, és amelyeket az Európa Tanács keretében az Egyez-mény elfogadása óta fogadtak el,

a következõkben állapodtak meg:

43

1. Cikk

A francia szövegben a 8. Cikk (1) bekezdésében és a 16.Cikk (2) bekezdésének a) pontjában a „juridiction” szóhelyébe a „compétence” szó lép.

2. Cikk

Az angol szövegben a 15. Cikk (3) és (4) bekezdésébenaz „advertisements” szó helyébe az „advertising” lép.

3. Cikk

A 2. Cikk c) pontjában a mûsorszolgáltató fogalmahelyébe a következõ meghatározás lép:

„c) „Mûsorszolgáltató”: az a természetes vagy jogiszemély, aki vagy amely szerkesztõi felelõsséget visel anyilvánosság általi vételre szánt televízió mûsor össze-állításáért, és azokat közvetíti, vagy teljes terjedelembenés változtatás nélkül harmadik féllel közvetítteti;”

4. Cikk

A 2. Cikk f) pontjában a reklám fogalma helyébe akövetkezõ meghatározás lép:

„f) „Reklámozás”: ellenérték vagy más hasonló ellen-szolgáltatás fejében, illetõleg önreklámozás céljából

44

közzétett nyilvános hirdetés, amely valamely termékvagy szolgáltatás értékesítését, megvásárlását vagy bér-beadását célozza, valamely ügyet vagy elképzelést támo-gat, illetve más, a reklámozó vagy maga a mûsorszolgál-tató által elérni kívánt hatás kiváltására törekszik;”

5. Cikk

A 2. Cikk a következõ g) ponttal egészül ki:

„g) „Televíziós vásárlás”: valamely áru vagy szolgálta-tás - ideértve az ingatlant is -, jog és kötelezettség ellenér-ték fejében történõ megszerzésére vonatkozó, a nyilvá-nossághoz közvetített közvetlen ajánlat;”

6. Cikk

A 2. Cikk g) pontjának jelölése a 2. Cikk h) pontjáraváltozik.

7. Cikk

Az 5. Cikk helyébe a következõ rendelkezés lép:

„5. Cikk

A közvetítő Felek kötelezettségei

1. Minden közvetítõ Fél biztosítja, hogy a joghatósá-ga alá tartozó mûsorszolgáltatók által közvetített

45

mûsorok megfeleljenek az Egyezmény rendelkezé-seinek.

2. Az Egyezmény alkalmazásában a Fél joghatóságaalá tartozó mûsorszolgáltató:

– az a mûsorszolgáltató, akit a 3. bekezdés értelmé-ben a Fél területén letelepedettnek kell tekinte-ni;

– az a mûsorszolgáltató, akire a 4. bekezdést kellalkalmazni.

3. Az Egyezmény alkalmazásában a mûsorszolgáltatótaz alábbi esetekben kell a Fél (a továbbiakban: a„közvetítõ Fél”) területén letelepedettnek tekinte-ni:

a) ha a mûsorszolgáltató székhelye a Fél területénvan, és a mûsorra vonatkozó szerkesztõi döntése-ket a Fél területén hozzák;

b) ha a mûsorszolgáltató székhelye az egyik Félterületén van, de a mûsorra vonatkozó szerkesz-tõi döntéseket egy másik Fél területén hozzák, amûsorszolgáltatót annak a Félnek a területénletelepedettnek kell tekinteni, ahol a televíziósmûsorszolgáltatásban közremûködõ munkaerõjelentõs része tevékenykedik; ha a televíziósmûsorszolgáltatásban közremûködõ munkaerõjelentõs része mindkét Fél területén tevékenyke-dik, a mûsorszolgáltatót annak a Félnek a terüle-

46

tén letelepedettnek kell tekinteni, ahol a székhe-lye van; ha a televíziós mûsorszolgáltatásbanközremûködõ munkaerõ jelentõs része egyik Félterületén sem tevékenykedik, a mûsorszolgálta-tót annak a Félnek a területén letelepedettnekkell tekinteni, amelynek területén mûsorszolgál-tatási tevékenységét megkezdte a Fél jogrendsze-rével összhangban, feltéve, hogy ez utóbbi Félgazdaságához ténylegesen és szilárdan kötõdik;

c) ha a mûsorszolgáltató székhelye valamely Félterületén van, de a mûsorra vonatkozó szerkesz-tõi döntéseket olyan államban hozzák, amelynem részese az Egyezménynek, vagy ennek for-dított esete áll fönn, akkor az érintett Fél terüle-tén letelepedettnek kell tekinteni, feltéve, hogy atelevíziós mûsorszolgáltatásban közremûködõmunkaerõ jelentõs része ennek a Félnek a terüle-tén tevékenykedik;

d) abban az esetben, ha az Európa Parlament és aTanács 1997. június 19-i, a Tanácsnak a televíziósmûsorszolgáltatási tevékenységek folytatásáravonatkozó, a tagállamok egyes törvényi, rende-leti vagy közigazgatási rendelkezéseinek össze-hangolásáról szóló 89/552/EGK irányelvénekmódosításáról szóló 97/36/EK irányelvének 2.Cikk (3) bekezdésében foglalt kritériumok alkal-mazásával a mûsorszolgáltatót az Európai Kö-zösség egy tagállamában letelepedettnek kell te-

47

kinteni, az Egyezmény alkalmazásában is ebbenaz államban letelepedettnek kell tekinteni.

4. Azt a mûsorszolgáltatót, akire a 3. bekezdés rendel-kezései nem alkalmazhatók, a Fél - az úgynevezettközvetítõ Fél - joghatósága alá tartozónak kell te-kinteni a következõ esetekben:

a) a Fél által kijelölt frekvenciát vesz igénybe;

b) nem vesz igénybe a Fél által kijelölt frekvenciát,de a Fél rendelkezési jogába tartozó mûhold-kapacitást használ;

c) nem vesz igénybe a Fél által kijelölt frekvenciát,és nem használ a Fél rendelkezési jogába tartozómûhold-kapacitást sem, de egy a Fél területénelhelyezett, a mûsornak mûholdra történõ fellö-véséhez szükséges berendezést vesz igénybe.

5. Ha a közvetítõ Felet nem lehet a 4. bekezdés szerintmeghatározni, az Állandó Bizottság a Fél meghatá-rozása érdekében a kérdést az Egyezmény 21. Cikk1. bekezdése a) pontjának megfelelõen ítéli meg.

6. Az Egyezmény nem vonatkozik arra a televíziósmûsorra, amelyet kizárólag valamely, az Egyez-ményben nem részes állam területén történõ vétel-re szántak, és amelynek közvetlen vagy közvetettnyilvános vétele egyik Fél területén sem lehetsé-ges.”

48

8. Cikk

A 8. Cikk helyébe a következõ rendelkezés lép:

„8. Cikk

A válaszadás joga

1. Minden közvetítõ Fél biztosítja, hogy az 5. Cikkértelmében joghatósága alá tartozó mûsorszolgálta-tó által közvetített mûsorral kapcsolatban bármelytermészetes vagy jogi személy - állampolgárságátólés lakóhelyétõl függetlenül - lehetõséget kapjon aválaszadás jogának gyakorlására, vagy más, hason-ló jogi vagy közigazgatási jogorvoslatra. A válasz-adás jogának hatékony gyakorlása érdekében gon-doskodik annak megfelelõ idõzítésérõl és egyébszükséges intézkedésekrõl. A válaszadás jogának,továbbá más hasonló jogi és közigazgatási jogor-voslatoknak hatékony gyakorlását mind az idõzí-tés, mind pedig a feltételek tekintetében biztosítanikell.

2. E célból a mûsor vagy az azért felelõs mûsorszolgál-tató nevének magában a mûsorban rendszeres idõ-közönként, megfelelõ módon azonosíthatónak kelllennie.”

49

9. Cikk

A 9. Cikk helyébe a következõ rendelkezés lép:

„9. Cikk

A közönség információhoz való hozzáférése

Minden Fél megvizsgálja és szükség esetén olyan jogiintézkedéseket tesz, mint amilyen a közönség részérõlnagy érdeklõdésre számot tartó események rövid tudósí-tásához való jogának a bevezetése, annak érdekében,hogy a mûsorszolgáltató által kizárólagos joggal - a 3.Cikk értelmében - közvetített, illetve közvetíttetett, aközönség részérõl nagy érdeklõdésre számot tartó ese-mény közvetítése kapcsán a közönség információhozvaló joga ne sérüljön.”

10. Cikk

Az Egyezmény a következõ 9/a Cikkel egészül ki:

„9/a Cikk

A nyilvánosság hozzáférése nagy jelentőségűeseményekhez

1. Minden Fél fenntartja magának a jogot, hogy intéz-kedéseket foganatosítson annak biztosítása érdeké-ben, hogy a joghatósága alá tartozó mûsorszolgálta-tó ne közvetítsen kizárólagos joggal a Fél által atársadalom számára nagy jelentõségûnek ítélt ese-

50

ményeket oly módon, hogy ezáltal kizárja a Félterületén lakó közönség meghatározó részét annaklehetõségébõl, hogy ezeket az eseményeket a nemfeltételes hozzáférésû televízión élõ tudósítás útjánvagy felvételrõl figyelemmel kísérje. Ennek érde-kében a Fél listát állíthat össze azokról a kijelölteseményekrõl, amelyeket a társadalom számáranagy jelentõségûnek tart.

2. A Felek megfelelõ eszközökkel biztosítják - tiszte-letben tartva az emberi jogok és alapvetõ szabadsá-gok védelmérõl szóló Egyezmény által nyújtottjogi garanciákat, valamint szükség szerint a nemze-ti alkotmányt -, hogy a joghatóságuk alá tartozómûsorszolgáltatók a határokat átlépõ televíziózás-ról szóló európai egyezményt módosító jegyzõ-könyv hatálybalépését követõen szerzett kizáróla-gos közvetítési jogaikat ne gyakorolják oly módon,hogy a másik Fél közönségének meghatározó részétkizárják e másik Fél által a társadalom számáranagy jelentõségûnek ítélt események - teljes egé-szükben vagy részlegesen, élõ tudósítás útján, ille-tõleg ha az a köz érdekében szükséges vagy helyén-való, teljes egészükben vagy részlegesen, felvétel-rõl történõ - nyomon követésétõl a nem feltételeshozzáférésû televízión, ahogyan azokat a másik Félaz (1) bekezdés alapján megjelölte, és egyben akövetkezõ feltételeket tiszteletben tartva:

51

a) az (1) bekezdésben említett intézkedéseket vég-rehajtó Fél listát készít azokról a nemzeti és nemnemzeti eseményekrõl, amelyeket a társadalomszámára nagy jelentõségûnek tart;

b) a Fél világos és átlátható módon teszi ezt meg,megfelelõ és célravezetõ idõn belül;

c) a Fél meghatározza, hogy ezek az események,teljes egészükben vagy részlegesen, élõ tudósításrévén váljanak hozzáférhetõvé, vagy - ha az aköz érdekében objektív okokból szükséges, illet-ve megfelelõ - teljes egészükben vagy részlege-sen, felvételrõl;

d) a listát összeállító Fél intézkedéseinek arányos-nak és olyan részletesnek kell lenniük, hogyazok alapján a többi Fél megtehesse az e bekez-désben említett intézkedéseket;

e) a listát összeállító Fél a listáról és a hozzá kapcso-lódó intézkedésekrõl értesíti az Állandó Bizott-ságot, amely értesítés határidejét az Állandó Bi-zottság határozza meg;

f) a listát összeállító Fél intézkedései nem ütköz-hetnek az Állandó Bizottság (3) bekezdésbenemlített iránymutatásaiba, és azokat végrehajta-ni csak az Állandó Bizottság elõzetes pozitívvéleménye esetén lehet.

52

Az e bekezdésen alapuló intézkedések csak azokra azeseményekre vonatkoznak, amelyek szerepelnek az Ál-landó Bizottság 3. bekezdésben említett éves listáján, ésazokra a kizárólagos jogokra, amelyeket e módosítójegyzõkönyv hatálybalépését követõen szereztek.

3. Az Állandó Bizottság évente egyszer:

a) közzéteszi a listára felvett események és a kapcsoló-dó intézkedések összesített jegyzékét, amelyekrõl aFelek a 2. bekezdés e) pontjának megfelelõen értesí-tették;

b) a 2. bekezdés a)-e) pontjaiban foglaltakon túl irány-mutatásokat dolgoz ki és fogad el tagjai háromne-gyedes többségével annak érdekében, hogy elke-rülje az e cikk és a vonatkozó európai közösségirendelkezések végrehajtása közötti eltéréseket.”

11. Cikk

A 10. Cikk 1. bekezdése helyébe a következõ szöveg-rész lép:

„1. Minden közvetítõ Fél - amennyire lehetséges és amegfelelõ eszközökkel - biztosítja, hogy a jogható-sága alá tartozó mûsorszolgáltatók a hírek, sport-események, játékok, reklámozás, teletext-szolgálta-tások és televíziós vásárlás nélkül számított mûsor-idejük nagyobb részét európai mûvek számára tart-sák fenn. Ezt az arányt - tekintettel a mûsorszolgál-

53

tatónak a nézõi felé viselt információs, oktatási,kulturális és szórakoztatási felelõsségére -, megfele-lõ kritériumok alapján, fokozatosan kell elérni.”

12. Cikk

A 10. Cikk (4) bekezdése helyébe a következõ rendel-kezés lép:

„4.A Felek biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozómûsorszolgáltatók ne közvetítsenek filmszínházialkotásokat azokon az idõszakokon kívül, amelyek-ben a jogosultakkal megállapodtak.”

13. Cikk

Az Egyezmény a következõ 10/a Cikkel egészül ki:

„10/a Cikk

Média-pluralizmus

A Felek az Egyezmény alapját képezõ együttmûködésés kölcsönös segítségnyújtás szellemében vállalják,hogy törekedni fognak annak elkerülésére, hogy a jog-hatóságuk alá tartozó mûsorszolgáltatók, illetõleg bár-mely más jogi vagy természetes személy által közvetítettvagy továbbközvetített mûsorok veszélyeztessék a mé-dia-pluralizmust.”

54

14. Cikk

A III. Fejezet címe a következõképpen módosul:

„Reklámozás és televíziós vásárlás”

15. Cikk

A 11. Cikk helyébe a következõ rendelkezés lép:

„11. Cikk

1. A reklámozásnak és a televíziós vásárlásnak tisztes-ségesnek és valósnak kell lennie.

2. A reklámozás és a televíziós vásárlás nem lehetfélrevezetõ és nem sértheti a fogyasztók érdekeit.

3. A gyermekeknek szóló vagy gyermekeket felhasz-náló reklámozásnak és televíziós vásárlásnak tar-tózkodnia kell mindentõl, ami sértheti a gyerme-kek érdekeit, és tekintettel kell lennie különlegesfogékonyságukra.

3. A televíziós vásárlás nem ösztönözheti a kiskorúa-kat áruk és szolgáltatások vásárlására és bérletéreirányuló szerzõdések megkötésére.

A reklámozó nem gyakorolhat szerkesztõi befolyást amûsorszámok tartalmára.”

55

16. Cikk

A 12. Cikk helyébe a következõ rendelkezés lép:

„12. Cikk

Időtartam

1. A televíziós vásárlás, a reklám és a reklámozás másformáinak - a (3) bekezdés szerinti televíziós vásár-lási mûsorablak kivételével - aránya nem haladhat-ja meg a napi mûsoridõ 20%-át. A reklámozás idõ-tartama nem haladhatja meg a napi mûsoridõ 15%-át.

2. A reklámozás és a televíziós vásárlás együttes idõ-tartama a mûsoridõ egy adott óráján belül nemhaladhatja meg a 20%-ot.

3. A nem kizárólag televíziós vásárlásra szakosítottmûsorokban sugárzott televíziós vásárlási mûsor-ablakoknak megszakítás nélkül legalább tizenötperces idõtartamúnak kell lenniük. Az ablakok ma-ximális száma napi nyolc. Teljes idõtartamuk nemhaladhatja meg a napi három órát. Az ablakoknakoptikai és akusztikus eszközökkel félreérthetetle-nül azonosíthatónak kell lenniük.

56

4. E cikk alkalmazásában nem tartoznak a reklámozáskörébe:

– a mûsorszolgáltatónak saját mûsorszámaival és aközvetlenül azokból származó, kapcsolódó ter-mékekkel kapcsolatos bejelentései;

– a térítésmentesen sugárzott közérdekû közlemé-nyek és jótékonysági felhívások.”

17. Cikk

A 13. Cikk helyébe a következõ rendelkezés lép:

„13. Cikk

Forma és bemutatás

1. A reklámozásnak és a televíziós vásárlásnak világo-san megkülönböztethetõnek kell lennie és optikai,illetve akusztikai eszközök segítségével felismerhe-tõen el kell különülnie a mûsor többi elemétõl. Areklámozást és a televíziós vásárlást alapvetõenblokkokban kell közzétenni.

2. A reklámozásban és a televíziós vásárlásban nemalkalmazhatók tudatosan nem észlelhetõ techni-kák.

3. Tilos a burkolt reklámozás és televíziós vásárlás,így különösen a termékek és szolgáltatások mûsor-számokon belüli, reklámozási célú bemutatása.

57

4. A reklámozásban és a televíziós vásárlásban semképen, sem hangjukkal nem szerepelhetnek olyanszemélyek, akik rendszeresen szerepelnek hírolva-só bemondóként vagy idõszerû eseményekkel fog-lalkozó mûsorszámokban.”

18. Cikk

A 14. Cikk helyébe a következõ rendelkezés lép:

„14. Cikk

A reklámozás és a televíziós vásárlás beillesztése

1. Reklámozás és televíziós vásárlás csak mûsorszá-mok között tehetõ közzé. A 2-5. bekezdésekbenfoglalt feltételek szerint mûsorszámon belül is köz-zétehetõ reklámozás és televíziós vásárlás úgy,hogy az ne sértse a mûsorszám értékét, egységét,valamint a mûsorszám jogosultjainak jogait.

2. Az önálló részekbõl álló mûsorszámokban, a sport-és a hasonlóan szerkesztett, szünetet tartalmazóeseményeket, elõadásokat bemutató mûsorszámok-ban reklámozás és televíziós vásárlás csak a részekközött vagy a szünetekben tehetõ közzé.

3. Az audiovizuális mûvek, mint például a játékfil-mek és a tévéfilmek (a többrészes alkotások, a soro-zatok, a szórakoztató mûsorok és a dokumentumfil-mek kivételével) közvetítése - feltéve, hogy idõtar-

58

tamuk negyvenöt percnél hosszabb - negyvenötperces idõszakonként egyszer szakítható meg. To-vábbi megszakítás akkor engedélyezett, ha idõtar-tamuk legalább húsz perccel hosszabb, mint kettõvagy több teljes, negyvenöt perces rész.

4. A 2. bekezdésben leírtaktól eltérõ mûsorszámokreklámozással vagy televíziós vásárlással történõmegszakítása esetén az egyes megszakítások közöttlegalább húsz percnek kell eltelnie.

5. Vallási szertartás közvetítése nem szakítható megreklámmal, illetve televíziós vásárlással. A híreket,az idõszerû eseményekkel foglalkozó mûsorszámo-kat, a dokumentumfilmeket, a vallási és a gyermek-mûsorszámokat, ha idõtartamuk harminc percnélrövidebb, nem lehet reklámozással vagy televíziósvásárlással megszakítani. Ha idõtartamuk harmincperc vagy annál hosszabb, az elõzõ bekezdésekrendelkezéseit kell alkalmazni.”

19. Cikk

A 15. Cikk címe, valamint (1) bekezdése és (2) bekezdé-sének a) pontja helyébe a következõ rendelkezések lép-nek:

59

„15. Cikk

Egyes termékek reklámozása és televíziós vásárlása

1. Dohánytermékek reklámozása és televíziós vásárlá-sa tilos.

2. Az alkoholtartalmú italok bármely fajtájának reklá-mozása és a televíziós vásárlása csak az alábbi felté-telekkel lehetséges:

a) nem szólhatnak kifejezetten kiskorúaknak, és areklámozásban vagy a televíziós vásárlásban al-koholtartalmú italok fogyasztásával összekap-csolható személy nem tûnhet kiskorúnak;”

20. Cikk

A francia szövegben a 15. Cikk 2. bekezdésének b)-e)pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„b) ils ne doivent pas associer la consommation del’alcool à des performances physiques ou à laconduite automobile;

c) ils ne doivent pas suggérer que les boissonsalcoolisées sont dotées de propriétésthérapeutiques ou qu’elles ont un effet stimulant,sédatif, ou qu’elles peuvent résoudre desproblèmes personnels;

60

d) ils ne doivent pas encourager la consommationimmodérée de boissons alcoolisées ou donner uneimage négative de l’abstinence ou de la sobriété;

e) ils ne doivent pas souligner indument la teneur enalcool des boissons.”

21. Cikk

A 15. Cikk a következõ 5. bekezdéssel egészül ki:

„5. Gyógyszertermékek és gyógykezelés televíziós vá-sárlása tilos.”

22. Cikk

A 16. Cikk helyébe a következõ rendelkezés lép:

„16. Cikk

Egy meghatározott Fél területére irányuló reklámozásés televíziós vásárlás

1. A verseny torzításának és a Fél televíziós rendszereveszélyeztetésének elkerülése érdekében a kifeje-zetten és valamilyen frekvencián a közvetítõ Féltõlkülönbözõ Fél közönségéhez irányított reklámozásés televíziós vásárlás nem célozhatja ez utóbbi Félreklámozásra és televíziós vásárlásra vonatkozószabályainak kijátszását.

61

2. Az elõzõ bekezdés rendelkezései nem alkalmazha-tók, ha:

a) az érintett szabályok indokolatlanul különbsé-get tesznek ez utóbbi Fél joghatósága alá tartozómûsorszolgáltató által közvetített reklámozás éstelevíziós vásárlás, és valamely másik Fél jogha-tósága alá tartozó mûsorszolgáltató, illetve másjogi vagy természetes személy által közvetítettreklámozás és televíziós vásárlás között; vagy

b) az érintett Felek kétoldalú vagy többoldalú meg-állapodást kötöttek ezen a területen.”

23. Cikk

A 18. Cikk 1. bekezdése helyébe az alábbi rendelkezéslép:

„1.A mûsorszámokat nem támogathatják olyan termé-szetes vagy jogi személyek, akiknek fõ tevékenysé-ge olyan termékek elõállítása vagy értékesítése, il-letve olyan szolgáltatások nyújtása, amelyeknek areklámozása és televíziós vásárlása a 15. Cikk értel-mében tilos.”

62

24. Cikk

A 18. Cikk a következõ 2. bekezdéssel egészül ki:

„2.Azok a vállalatok, amelyek tevékenységi körébetartozik többek között gyógyszertermékek ésgyógykezelések elõállítása vagy értékesítése, sajátnevük, védjegyük, arculatuk vagy tevékenységüknépszerûsítésével támogathatnak mûsorszámokat,azonban nem utalhatnak olyan gyógyszertermékre,illetve meghatározott gyógykezelésre, amelyek aközvetítõ Fél területén csak vény ellenében vehe-tõk igénybe.”

25. Cikk

A 18. Cikk (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésreváltozik.

63

26. Cikk

Az Egyezmény a következõ IV/a Fejezettel egészül ki:

„IV/A Fejezet

KIZÁRÓLAG ÖNREKLÁMOZÁSRAVAGY TELEVÍZIÓS VÁSÁRLÁSRA

SZAKOSÍTOTT MŰSOROK

18/a Cikk

Kizárólag önreklámozásra szakosított műsorok

1. Az Egyezmény rendelkezéseit a kizárólag önreklá-mozásra szakosított mûsorra is megfelelõen alkal-mazni kell.

2. Ezekben a mûsorokban más reklámozási formák a12. Cikk 1. és 2. bekezdésében foglalt korlátozások-kal megengedettek.

18/b Cikk

Kizárólag televíziós vásárlásra szakosított mûsorok

1. Az Egyezmény rendelkezéseit a kizárólag televízi-ós vásárlásra szakosított mûsorra is megfelelõenalkalmazni kell.

2. Ezekben a mûsorokban a reklámozás a 12. Cikk 1.bekezdésében foglalt korlátozásokkal megenge-dett. A 12. Cikk 2. bekezdése nem alkalmazható.”

64

27. Cikk

A 20. Cikk 4. bekezdésének utolsó mondata hatályátveszti, és a 20. Cikk 7. bekezdése helyébe a következõrendelkezés lép:

„7.A 9/a Cikk 3. bekezdésének b) pontjában és a 23.Cikk 3. bekezdésében foglalt rendelkezéseknekmegfelelõen az Állandó Bizottság döntéseit a jelenlévõ tagok háromnegyedes többségével hozzameg.”

28. Cikk

A 21. Cikk az alábbi f) ponttal, illetve egy új 2. bekez-déssel egészül ki:

„f) véleményt nyilvánít a 24/a Cikk (2) bekezdésének c)pontjában foglalt jogokkal való visszaélésrõl.

2. Ezenkívül az Állandó Bizottság:

a) kidolgozza a 9/a Cikk 3. bekezdésének b) pontjá-ban említett iránymutatásokat annak érdekében,hogy elkerüljék az Egyezménynek a társadalomszámára nagy jelentõségû eseményekhez valóhozzáférést szabályozó rendelkezéseinek és azEurópai Közösség vonatkozó rendelkezéseinekvégrehajtása közötti eltéréseket;

b) véleményt nyilvánít azok által a Felek által meg-tett intézkedésekrõl, amelyek összeállították az

65

általuk a társadalom számára nagy jelentõségû-nek ítélt nemzeti vagy nem nemzeti eseményeklistáját a 9/a Cikk 2. bekezdésével összhangban;

c) évente egyszer közzéteszi a Felek által a 9/a Cikk2. bekezdése e) pontjának megfelelõen bejelen-tett, a felsorolt eseményeket és a kapcsolódó in-tézkedéseket tartalmazó összesített listáját.”

29. Cikk

A 23. Cikk a következõ 5. és 6. bekezdésekkel egészülki:

„5.Mindazonáltal a Miniszteri Bizottság az ÁllandóBizottsággal folytatott tanácskozást követõen úgydönthet, hogy egy adott módosítás az elfogadásáratörtént megnyitástól számított kétéves idõszak le-jártával lép hatályba, kivéve, ha valamelyik Fél azEurópa Tanács Fõtitkárát a hatálybalépés ellenikifogásáról értesíti. Amennyiben ilyen kifogásrólérkezik bejelentés, a módosítás azt a napot követõhónap elsõ napján lép hatályba, amelyen a kifogástbejelentõ, az Egyezményben részes Fél elfogadásiokmányát az Európa Tanács Fõtitkáránál letétbehelyezi.

6. Ha a módosítást a Miniszteri Bizottság jóváhagyja,de az még nem lépett hatályba a (4) vagy (5) bekez-désnek megfelelõen, a módosítás egyidejû elfoga-

66

dása nélkül egy állam és az Európai Közösség semadhatja hozzájárulását ahhoz, hogy az Egyezménykötelezze.”

30. Cikk

Az Egyezmény a következõ 24/a Cikkel egészül ki:

„24/a Cikk

Az Egyezmény által biztosítottjogokkal

való vélelmezett visszaélés

1. Joggal való visszaélésnek minõsül, ha a mûsorszol-gáltató mûsora teljesen vagy többnyire a felettejoghatósággal rendelkezõ Fél területétõl eltérõ Fél(„a fogadó Fél”) területére irányul, és a mûsorszol-gáltató azzal a céllal telepedett le, hogy kikerüljeazokat az Egyezmény által szabályozott területekenirányadó jogszabályokat, amelyek akkor vonatkoz-nának rá, ha a fogadó Fél joghatósága alá tartozna.

2. Ha egy Fél joggal való visszaélésre hivatkozik, akövetkezõ eljárást kell alkalmazni:

a) az érintett Felek békés rendezésre kell, hogytörekedjenek;

67

b) amennyiben ez három hónapon belül nem sike-rül, a fogadó Fél az ügyet az Állandó Bizottságelé utalja;

c) miután meghallgatta az érintett Felek álláspont-jait, az Állandó Bizottság az ügy elé terjesztésétõlszámított hat hónapon belül véleményt nyilvá-nít arról, hogy történt-e jogsértés, és ennek meg-felelõen tájékoztatja az érintett Feleket.

3. Amennyiben az Állandó Bizottság arra a végkövet-keztetésre jut, hogy joggal való visszaélés történt,az a Fél, amely joghatósága alá tartozónak a mûsor-szolgáltatót tekinteni kell, a joggal való visszaélésorvoslása érdekében megteszi a megfelelõ intézke-déseket, és ezekrõl az Állandó Bizottságot értesíti.

4. Amennyiben az a Fél, amely joghatósága alá tarto-zónak a mûsorszolgáltatót tekinteni kell, hat hóna-pon belül nem hozza meg a 3. bekezdésben megha-tározott intézkedéseket, az érintett Felek lefolytat-ják a 26. Cikk 2. bekezdésben és az Egyezményfüggelékében meghatározott döntõbíráskodási el-járást.

5. A döntõbíráskodási eljárás befejezéséig a fogadóFél semmilyen intézkedést nem tehet az érintettmûsor ellen.

4. Az e cikk alapján javasolt vagy megtett intézkedé-seknek meg kell felelniük az emberi jogok és alap-

68

vetõ szabadságok védelmérõl szóló Egyezmény 10.Cikkének.”

31. Cikk

A 28. Cikk helyébe a következõ rendelkezés lép:

„28. Cikk

Az Egyezmény és a Felek belső jogaközötti kapcsolatok

Az Egyezményben semmi sem zárja ki, hogy a Felekszigorúbb vagy részletesebb szabályokat alkalmazzanakazoknál, mint amelyeket az Egyezmény az 5. Cikk értel-mében a Felek joghatósága alá tartozó mûsorszolgálta-tók által továbbított mûsorok tekintetében elõír.”

32. Cikk

A 32. Cikk 1. bekezdése helyébe a következõ rendelke-zés lép:

„1.Az Egyezmény aláírásakor vagy a megerõsítési, el-fogadási, jóváhagyási okmány letétbe helyezésé-nek idõpontjában vagy csatlakozáskor bármely ál-lam nyilatkozhat arról, hogy fenntartja magánakazt a jogot, hogy területén korlátozza az olyanmûsorok továbbközvetítését, amelyek az Egyez-mény 15. Cikkének 2. bekezdése szerinti alkohol-

69

tartalmú italreklámot tartalmaznak, kizárólagannyiban, amennyiben nem felelnek meg a hazaijognak.

Egyéb fenntartás nem tehetõ.”

33. Cikk

A 20. Cikk 2. bekezdésében, a 23. Cikk 2. bekezdésé-ben, a 27. Cikk 1. bekezdésében, a 29. Cikk 1. és 4.bekezdésében, a 34. Cikkben és a záró formulában az„Európai Gazdasági Közösség” szavak helyébe az „Euró-pai Közösség” szavak lépnek.

34. Cikk

A jegyzõkönyv az Egyezményben részes Felek számá-ra áll nyitva elfogadásra. Fenntartás nem tehetõ.

35. Cikk

1. A jegyzõkönyv azt a napot követõ hónap elsõ nap-ján lép hatályba, amikor az utolsó, Egyezménybenrészes Fél is letétbe helyezte elfogadási okmányátaz Európa Tanács Fõtitkáránál.

2. Mindazonáltal a jegyzõkönyv az elfogadására tör-tént megnyitás idõpontját követõ kétéves idõszakelteltével hatályba lép, kivéve, ha valamely, az

70

Egyezményben részes Fél a hatálybalépés ellenikifogásról értesíti az Európa Tanács Fõtitkárát. Akifogás joga az Európai Közösséget és az államokatakkor illeti meg, ha ennek a jegyzõkönyvnek azelfogadásra történt megnyitását követõ három hó-nap letelte elõtt kifejezték hozzájárulásukat ahhoz,hogy az Egyezmény kötelezze õket.

3. Amennyiben ilyen kifogásról érkezik bejelentés, ajegyzõkönyv azt a napot követõ hónap elsõ napjánlép hatályba, hogy a kifogást bejelentõ, az Egyez-ményben részes Fél letétbe helyezte elfogadási ok-mányát az Európa Tanács Fõtitkáránál.

4. Az Egyezményben részes bármelyik Fél bármikorúgy nyilatkozhat, hogy a jegyzõkönyvet átmenetijelleggel alkalmazza.

36. Cikk

Az Európa Tanács Fõtitkára az Európa Tanács tagálla-mait, az Egyezményben részes többi Felet és az EurópaiKözösséget értesíti:

a) bármely elfogadási okmány letétbe helyezésérõl;

b) bármely arra vonatkozó nyilatkozatról, hogy ajegyzõkönyvet a 35. Cikk 4. bekezdésének megfele-lõen átmeneti jelleggel alkalmazzák;

71

c) a jegyzõkönyv bármely, a 35. Cikk 1-3. bekezdéseszerinti hatálybalépésérõl;

d) bármely más, a jegyzõkönyvvel kapcsolatos aktus-ról, értesítésrõl vagy közlésrõl.

Kelt Strasbourgban, 1998. szeptember 9. napján, angolés francia nyelven, és elfogadásra megnyitották 1998.október 1. napján. Mindkét szöveg egyaránt hiteles,amelyeket egy példányban az Európa Tanács irattárábankell letétbe helyezni. Az Európa Tanács Fõtitkára hitelesmásolatot juttat el az Európa Tanács mindegyik tagálla-ma, az Egyezményben részes többi Fél és az EurópaiKözösség részére.