Gábor Dénes Főiskola

DR. KOVÁCS MAGDA

TANÁCSOK

MŰSZAKI DIPLOMAMUNKA

KÉSZÍTÉSÉHEZ

Készült a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támo-gatásával ISBN 963 577 200 9 Kiadó: LSI Oktatóközpont Felelős vezető: Dr. Kovács Magda Témafelelős: Flier István

Dr. Kovács Magda

TANÁCSOK

MŰSZAKI DIPLOMAMUNKA

KÉSZÍTÉSÉHEZ

Nyitott rendszerű képzés - Távoktatás - Oktatási segédlete

Felsőoktatási tankönyv

LSI Oktatóközpont A Mikroelektronika Alkalmazásának

Kultúrájáért Alapítvány

4

LEKTOROK, ALKOTÓI KÖZREMŰKÖDŐK: Dr. Bíró Gábor Németh Pál Dr. Horváth Mátyás Dr. Szász Gábor Dr. Kun István Dr. Szelezsán János

OKTATÓFILMBEN KÖZREMŰKÖDŐK: Dr. Bíró Gábor Dr. Kun István Dr. Domonkos Sándor Dr. Pálinkás Jenő Dr. Jedlovszky Pál Dr. Szász Gábor

OKTATÓFILM KÉSZÍTŐK: Hanák Tibor Oláh Tibor Kozák László

LEKTORÁLTA: Márkus Orsolya

SZERKESZTŐ: Holop Lászlóné

FÜGGELÉKEK KÉSZÍTŐI: Kaszap István Dr. Komarik J. Györgyné Káposztássy Gábor Surányiné Benedikt Vera

5

MELLÉKLETEK KÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZTVEVŐK: Dr. Horváth András Orosz Lajosné Dr. Kun István

TECHNIKAI SZERKESZTŐ: Flier István Tóth István

6

TARTALOMJEGYZÉK

oldalszám

Függelékek jegyzéke ............................................................................................ 9 Mellékletek jegyzéke .......................................................................................... 10

I. BEVEZETÉS ................................................................................................... 11 1. Útmutató a diplomamunka készítéséhez .................................................... 11 2. A diplomamunka tervezés célja és szervezeti keretei................................. 12 3. Diplomakiosztási ünnep.............................................................................. 15

II. A TÉMAVÁLASZTÁSSAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK ......................... 17 1. A diplomamunka témája ............................................................................ 17 2. Témaválasztás............................................................................................ 17

2.1. A téma jellegének meghatározása ...................................................... 18 2.2. Szempontok a téma kiválasztásához .................................................. 19 2.3. Mikor válasszak diplomatémát?........................................................... 20 2.4. Hivatalos témaválasztás...................................................................... 21 2.5. Diplomamunka-terv űrlap .................................................................... 22

III. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK ................................................................... 23 1. A diplomamunka általános tartalmi követelményei ..................................... 23 2. A tartalmi követelmények biztosításához szükséges

eszköz és ismeretanyag-bázis megteremtés....................................... .......34

7

IV. A DIPLOMAMUNKA KÉSZÍTÉSÉNEK FÁZISAI........................................ ..25 1. Javasolt lépéssor a diplomamunka kidolgozáshoz ..................................... 25 2. Formai megvalósításra vonatkozó javaslatok, előírások ............................ 28 3. Kidolgozási terv .......................................................................................... 29

3.1. Témaválasztási szempontok indokolása ............................................. 30 3.2. A diplomamunka kidolgozási stratégiája ............................................. 30 3.3. Mennyi idő kell a kidolgozáshoz? ........................................................ 31 3.4. A kidolgozási terv beadása ................................................................. 32

4. A tartalomjegyzék kidolgozása ................................................................... 33 5. A bevezetés................................................................................................ 34

5.1. Előszó ................................................................................................. 34 5.2. A bevezetés feladata........................................................................... 35 5.3. Köszönetnyilvánítás ............................................................................ 35

6. A téma feldolgozása ................................................................................... 36 6.1. A téma részletes kidolgozásának menetrendje ................................... 37 6.2. A diplomamunka formába öntése........................................................ 38 6.3. Diplomamunka stílusa ......................................................................... 39

7. Formai követelmények ............................................................................... 40 7.1. Szerkesztési kérdések ........................................................................ 40 7.2. Grafikai ajánlások................................................................................ 41 7.3. Szövegszerkesztés ............................................................................. 43 7.4. A végleges szövegváltozat megírása .................................................. 43 7.5. Mit lehet mellékletként csatolni?.......................................................... 44 7.6. Táblázatok........................................................................................... 45 7.7. Rajzokra vonatkozó előírások ............................................................. 45 7.8. Tanácsok a táblázatok és ábrák készítéséhez.................................... 47 7.9. Befejezés ............................................................................................ 47 7.10. A diplomamunka bekötése ................................................................ 47

8. Még egyszer összefoglalva, milyen legyen a diplomamunka szerkezete? .................................................................................................... 48

8.1. Általános felépítés ............................................................................... 48 8.2. A diplomamunka szerkezeti arányai.................................................... 49 8.3. Tanácsok a kimunkálásra.................................................................... 49

8

9. A diplomamunka beadása .......................................................................... 51 9.1. A beadás módja................................................................................... 51 9.2. Rendelkezések .................................................................................... 52 9.3. Az adatlapok, űrlapok a záróvizsgához ............................................... 52

V. HOGYAN TOVÁBB? ..................................................................................... 53 1. A munkáról szerzett tapasztalatok .............................................................. 53 2. Publikációs lehetőség ................................................................................. 53 3. A munka öröm forrása ................................................................................ 53 4. Hogyan hasznosítsuk a diplomamunkát diplomavédés után? .................... 54

9

FÜGGELÉKEK JEGYZÉKE

1. A szakirodalom feldolgozása

2. Információkutatás számítógépes eszközökkel

10

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. Hogyan kell az irodalomjegyzéket összeállítani

2. Idézetek, hivatkozások

11

I. BEVEZETÉS

Tisztelt Hallgató!

Főiskolai tanulmányainak befejeztéhez közeledve Önnek egy olyan új feladattal kell szembenéznie, melynek elvégzésekor az eddig tanultakat összefoglalva és a gyakorlatban szerzett tapasz-talataival ötvözve a diplomamunka (szakdolgozat) készítése során az alkotás hímes mezejére lép. Most következik az az utolsó előtti munkafázis, amely a diploma megszerzéséhez vezet. A diploma-munka-készítés egy Ön által választott tématerületbe enged elmé-lyedést, ami lehet, hogy egy életre meghatározza az Ön pályáját.

1. Útmutató a diplomamunka készítéséhez

Ez a jegyzet - MINT TANÁCSADÓ - segítségére lesz munkája előkészítésében, a megalapozó anyagok gyűjtésében, a formai kimunkálásban, ugyanakkor a tartalmat az eddigi elképzelései so-rán kialakított, elérendő céljaihoz igazítva Önnek kell meghatároz-nia. Arra, hogy az Ön által kiválasztott témát hogyan kell feldol-gozni, vezérfonalat a témavezetője ad. Vagyis ez a jegyzet nem fogja elmondani, hogy hogyan kell speciális programozói, tervezői, fejlesztői vagy tudományos munkáját elvégezni, hiszen az min-denkinek az egyéni kibontakozási lehetősége. Ugyanakkor el-mondja a jegyzet, hogyan találhatjuk meg egyszerűen a lehető legteljesebb bázist, amelyen elindulhatunk munkánkban és azt, hogy miként juthatunk el a törvény által előírt módon a Záróvizsga Bizottságig.

12

Ebben a munkában a műszaki szakirányokon, szakokon készí-tendő diplomamunkákkal kapcsolatos tudnivalókat dolgozzuk fel, elsősorban a Gábor Dénes Főiskola előírásaihoz kapcsolódóan.

Igen zsúfolt tanulási időszaknak néznek hát elébe a hallgatók. Reméljük, hogy a diplomamunka készítésében eltöltött gazdag felkészülési periódus után megkapják a jól megérdemelt diplomát, és ezzel megkezdődik új életük a műszaki értelmiség széles tábo-rában.

Ebben a munkában ismertetni kívánjuk:

− mi a diplomamunka célja,

− hogyan válasszák ki a kidolgozandó témát, melyek a tar-talmi követelmények,

− hogyan dolgozzák fel a fellelhető irodalmi anyagot,

− hogyan végezzenek piackutatást, és hogyan hasznosítsák

annak eredményeit,

− hogyan kell rendszerezni a szakirodalmi anyagokat, kataló-guslapokat, melyeket a kidolgozáshoz felhasználunk,

− hogyan végezzünk gazdasági és prognosztikai értékelést,

− melyek a formai előírások,

− hogyan lehet feltárni az elért eredmények hasznosítási le-hetőségeit,

− milyen legyen a kidolgozott diplomamunka utóélete.

2. A diplomamunka-tervezés célja és szervezeti keretei

Diploma elnyeréséhez a törvények értelmében a hallgatónak diplomamunkát kell készítenie.

13

A diplomamunka készítésének célja a mérnökjelölt elméleti és gyakorlati ismereteinek rendszerezése, megszilárdítása és az is-meretek alkalmazási készségének bizonyítása. A mérnökjelölt a diplomamunka elkészítésével és megvédésével bizonyítja, hogy képes mérnöki, ill. mérnök-menedzseri feladatok önálló megoldá-sára.

A diplomamunka készítéséhez a feladatok, külső intézményi, vagy belső tanszéki kutatási, fejlesztési, tervezési feladatok, illetve részfeladatok, így a diplomamunka kidolgozásába fektetett munka hasznosításának lehetősége adva van.

A diplomamunka minőségének fontos jellemzője a hasznosítás, illetve a hasznosíthatóság, amely a gyakorlati adottságokhoz és körülményekhez igazodó, magas műszaki színvonalú, gazdasá-gos megoldással biztosítható.

A témát érdemes annál az intézménynél kérni, kidolgozni, ahol Ön már esetleg bekapcsolódott egy szakmaspecifikus, konkrét munkába.

A diplomamunka terjedelme általában 80-200 oldal, amelyet szövegszerkesztővel kell elkészíteni.

Tartalmi vonatkozásban a diplomamunka azon tudományágat érintő kérdésekkel foglalkozik, amelyből a hallgató diplomát kíván szerezni.

Diplomamunka készítésének elkezdésére hivatalosan akkor ke-rülhet sor, ha a hallgató az ötödik szemesztert befejezte, vagyis az ötödik szemeszter végéig minden vizsgakötelezettségének eleget tett.

A diplomamunka megvédésére akkor kerülhet sor, miután a hallgató az összes vizsgakötelezettségének eleget tett.

A diplomamunka minőségét a készítés során a konzulensek felügyelik, az elkészült anyagot opponens bírálja el. Ha az oppo-nens a dolgozatot elfogadásra javasolja megfelelő érdemjegyi mi-nősítéssel, akkor a jelölt szóban megvédheti az írásban kifejtett elképzeléseit, ennek alapján születik meg a Záróvizsga Bizottság minősítése.

14

A szóbeli védés során két tantárgyból kell szóbeli vizsgát tenni, melynek alapján a tanulmányok közben szerzett tudásanyagról is informálódhat a Záróvizsga Bizottság.

A diploma minősítését a szigorlati eredmények, a záróvizsga-tételekre kapott érdemjegyek, és a diplomamunka értékelése alap-ján kapott érdemjegy együttesen határozza meg.

A diplomamunka ritkán tükrözi a hallgató teljes érettségének ál-lapotát, csak kivételes tehetségű hallgató tollából születnek olyan művek, amelyek a későbbiekben kidolgozásra kerülő tudományos, fejlesztő munkának előfutárai lehetnek.

A diplomamunka munkahelyi vagy tanszéki indíttatás alapján lehet kutatás eredménye, alkalmazói programkészítés, rendszer-tervezési feladat kidolgozása, vagy esszé jellegű kiértékelése egy-egy témának. A kutatáson alapuló témák kidolgozása munkaigé-nyesebb, fáradságosabb, ugyanakkor esetleg olyan új eredmé-nyekre is vezethet, mint például a mikroprocesszor alapgondola-tának feltalálása, aminek alapötlete egy diplomamunka kidolgozá-sa során született meg.

Kutatáson alapuló dolgozatot csak megfelelő kutatóintézeti, tanszéki háttér segítségével lehet megírni. Ha valaki úgy készíti a diplomamunkáját, hogy annak megírása közben a munkáját vala-milyen intézményben végzi, az inspirálja arra, hogy élő témát vá-lasszon diplomamunkának. Ez a diplomamunka minőségét sok esetben alapvetően határozza meg.

A kiértékelő jellegű diplomamunkák kisebb kockázattal járnak, rövidebb idő alatt elkészíthetőek, de az értékelés során esetleg nem érnek el olyan szintet, mint egy akár kezdetleges kutatáson vagy szellemes alkalmazástechnikai megoldáson alapuló diplo-mamunka. Azt is meg kell fontolni, hogy mire vagyunk képesek, hiszen egy kutatási vagy programkészítési téma kidolgozása, vé-dése sok esetben embert próbáló feladat, amelyre az vállalkozzék, aki érez magában a feladatnak megfelelő tehetséget, szorgalmat.

A diplomamunka-készítés olyan képességet bontakoztathat ki a hallgatóban, amelynek segítségével átlátja azt a tudatos, megfon-tolt folyamatot, amellyel a probléma felismerésétől el lehet jutni a

15

módszeres megoldásig. Ezeket a tapasztalatokat a diploma meg-szerzése után jól lehet kamatoztatni.

A hallgatót a diplomamunka kidolgozásában konzulens irányít-ja, de ez az irányítás nem korlátozza a jelölt önállóságát. A konzu-lens ellenőrzi az időbeosztást, igyekszik biztosítani az önálló mun-ka feltételeit. Segít a szakirodalom és a műszaki dokumentációk használatának megismerésében, rávilágít az esetleges helytelen elvi kiindulások következményeire, vagy esetleg a terv aránytalan-ságaira. A konzulens pontosítja azokat a megoldandó feladatokat, amelyeket a feladat kiválasztásakor még nem lehetett egyértel-műen látni.

A konzulens a megjegyzéseit a konzulensi lapra vezeti rá. Min-den bejegyzést dátumozni kell és alá kell írni. Ilyen megjegyzések lehetnek: a részfeladatok pontosítása, konkretizálása; a változta-tások indokolása és igazolása stb.

A konzulens a jóváhagyott feladat, illetve részfeladat lényegét nem változtathatja meg, de indokolt esetben módosítási javaslatot tehet a tanszékvezetőnek. A konzulens a „beadható” rovatot akkor írhatja alá, ha a szigorló az összes feladatpontot kellő mélységben kidolgozta és a diplomamunka szerkezete és formája az ismerte-tésre kerülő követelményeknek megfelel.

3. Diplomakiosztási ünnepség

A diplomakiosztás minden egyetem és főiskola egyik legszebb ünnepi eseménye.

Az az igazság, hogy mindig azt kellene legjobban ünnepelnünk, ami egy ember életében egy nehéz munka lezárása után tovább-lépést jelent. Vagyis jogos az ünnep, jogos a boldog mosoly, amely nem csak a hallgatók - bocsánat, a volt hallgatók - arcán, szemében tükröződik, hanem nagy örömünnepe ez a szülőknek, nagyszülőknek, feleségeknek, férjeknek, gyerekeknek, barátok- nak, szerelmeknek, vagyis mindenkinek, aki az ember életében fontos szerepet tölt be.

16

Igen, ez egy örömünnep, amit minden főiskola/egyetem vezeté-se igyekszik minél szebbé, emlékezetesebbé tenni.

Ha valami az életünkben megérdemli az ünneplést, az az okle-vél, amit sok munka, öröm, fáradtság, igyekezet, áldozathozatal eredményeképpen szereztünk meg. Természetesen azt is tudnunk kell, hogy olyan szakmát választottunk, - és már az informatika hatására is a legtöbb tudományág ilyen - amely igényli a folyama-tos tanulást, önképzést egészen addig, amíg hasznosítani akarjuk önmagunkat, vagyis az egyre növekvő szellemi tőkénket. Ennek a nemes, önmagunknak és környezetünknek örömet szerző tevé-kenységnek nem kell véget érnie, előre léphetünk tanulmányaink-ban (egyetem, PhD) és valami fantasztikus új alkotás gyakorlati megvalósításával, amire a legtöbb fiatal mérnök vágyik.

A tanulmányaink során megszerzett ismeretek közül legalapve-tőbbnek fogjuk érezni a diplomamunka kidolgozása során az alap-ismereteket, amelyre a „várat” építhetjük, utána jön a felépítmény, a programozási és a rendszertechnikai ismeretek felhasználása. Nagyon fontos az is, hogy a műszaki elképzeléseinket mindig gazdasági számításokkal támasszuk alá. Tanulmányaink során megismertük a műszaki alkotások gazdaságosságának jelentősé-gét, a piac, illetőleg a verseny követelményrendszerét, amelyhez az igazodás alapvető fontosságú a gyakorlati életben, de még a kutatásban is. Egy mérnök számára munkája során elsőrendűen fontos tényező, hogy számoljon a gazdasági siker reményével, mert nélküle a műszaki siker nem ér semmit.

Tantervünket és azon belül a tudásanyag-csokrokat úgy állítot-tuk össze, hogy főiskolánkról Önök naprakész /up-to-date/ tudás-anyaggal felvértezve mérnöki diplomával kerüljenek ki a gyakorlati életbe. Számoljanak azzal, hogy egy jó mérnök elsősorban nem a könyvtárnak készíti munkáit, hanem mint névadónk, példaképünk Gábor Dénes, mindig arra törekszik, hogy az elméleti kutatási eredmények a gyakorlatban is megvalósuljanak az emberiség ja-vára.

II. A TÉMAVÁLASZTÁSSAL KAP-CSOLATOS TUDNIVALÓK

17

1. A diplomamunka témája A diplomamunka témája olyan szakmai feladat, amelynek alap-

problémája a szak területére esik, és amelynek megoldása lehető-vé teszi a főiskolai képzési célokban megfogalmazott szakmai kö-vetelményeknek (az ismeretek elsajátításának és önálló, alkotó alkalmazási képességének) az ellenőrzését.

2. Témaválasztás A témaválasztás többnyire akkor bizonyul igazán sikeresnek, ha

a jelölt maga hozza a témát, esetleg abból az intézményből ahol dolgozik, és a gyakorlat számára friss, hasznos munkát tud vé-gezni. Természetesen a főiskola is javasol témaköröket, konkrét témákat, amelyek hasonló sikerhez vezethetnek, hiszen a hallga-tók egy része így találhat rá olyan témára, amely felkészültségé-nek megfelelő szintű, és esetleg későbbi életcélként is elképzel-hető. Témaválasztásnál az egyik legfontosabb tényező, hogy ma-ga a téma megfeleljen a hallgató tehetségének és elképzelt céljai-nak.

Az informatikus mérnökjelöltek számára a témalehetőség meg-számlálhatatlanul sok. A hallgatók a témakijelöléshez segítséget kaphatnak:

− a tanszékek által meghirdetett témákból,

− a tantárgyi programokban szereplő anyagokból, előadások-ból,

− a gyakorlatokon szerzett tapasztalatok alapján,

− olyan hallgatók, akiknek munkahelyük vagy szerződéses munkaviszonyuk van, onnan választhatnak érdekes, mé-lyebb feldolgozást igénylő, gyakorlatban közvetlenül haszno-sítható témát,

− a korábbi szakdolgozatok is szolgálhatnak segítségül a kivá-lasztáshoz.

18

Fontos szerepet játszik a konzulens és a tutori munkát vállaló tanár, aki a hallgató munkáját bizonyos fokig irányítja egészen a diplomamunka beadásáig.

A jó választáshoz célszerű elgondolkodni a következőkön: milyen

− a téma aktualitása, gyakorlati hasznossága,

− a szakirodalom fellelhetősége,

− a nemzetközi témafigyelés lehetősége (1 2., Függelék),

− a témakör világviszonylatban tapasztalt feldolgozottsága (2. Függelék),

− a piackutatás, prognózis lehetősége,

− a hasznosítás esélye,

− a főiskola által az adott szakmai területre megfogalmazott, a főiskola honlapján megtalálható bírálati követelmények.

2.1. A téma jellegének meghatározása Első lépés a pontos téma meghatározása, ami azt jelenti, hogy

egy olyan szűk, de alapvetően fontos tématerületet választunk, amelynek kidolgozása lelkesít, ugyanakkor nem haladja meg túl-ságosan egy diplomamunka kereteit. Amennyiben mégis olyan téma kidolgozására vállalkoztunk, amely évekig tartó kutatási munkát igényel, akkor egy részfeladatot kell feldolgozni, benyújta-ni diplomamunkaként.

Ha esszé jellegű dolgozatot készítünk, a kimunkáláshoz célsze-rű olvasmányjegyzéket készíteni. Az olvasmányjegyzék a követ-kezőkből áll: irodalomjegyzék, könyvek vagy cikkek tartalmának rövid összefoglalása, idézetek.

Aki beiratkozik egy főiskolára/egyetemre - vagyis egy felsőokta-tási intézménybe - van reménye arra, hogy tudományos munkával foglalkozzék, ill. tudományos eredményeket érjen el.

19

Ha egy kutatási témát választunk, akkor a fellelhető összes ed-digi kutatási eredményt át kell nézni az adott témakörben ahhoz, hogy újszerű dolgot tudjunk alkotni. Minden eddig elért eredmény fontos lehet számunkra.

Kutatási téma vezethet új oktatástechnológiai eredményekre, vagy pl. a statisztikai alapon történő összehasonlítások végzése alapján történő felfedezésekre is. Számos betegség okát tudták kideríteni különféle statisztikai vizsgálatokkal, illetve földrajzi ada-tok összehasonlításával. A statisztikai jellegű kutatásoknál fontos, hogy hogyan kapjuk meg a kidolgozáshoz szükséges adatokat.

A munka megkezdése előtt célszerű minden fellelhető irodalmi anyagot áttekinteni, különös tekintettel a főiskolákon/egyeteme-ken készült diplomamunkákra, disszertációkra. A diplomamunkát úgy kell kidolgozni, hogy látszódjék a szakterület alapos ismerete.

Diplomamunkát írni nem más, mint saját gondolataink, valamint a forrásokból összegyűjtött anyagok egyetlen egységbe történő rendezése.

2.2. Szempontok a téma kiválasztá- sához

A szakmai terület ismeretében törekedjünk egy konkrét megha-tározott témára szűkíteni a dolgozatot. Kerüljük a minél több do-logról szóló, szerteágazó, nagy tudományterület feldolgozását, mely rutinos szakemberek számára is komoly kihívás. Egy átfogó témájú diplomamunka biztosan nem tud minden területet érinteni, hiányosságai lesznek. Így a diplomamunka bírálója a hiánylista miatt óhatatlanul gyengébb eredményt fog javasolni. Ha esetleg több témakört is érintünk, csakis egy bizonyos témát dolgozzunk ki részletesen.

Alapelv: minél szűkebb a téma, annál hatékonyabban, jobban és könnyebben tudunk dolgozni. Az ily módon megírásra javasolt

20

ún. „monográfus” diplomamunka többet ér, mint egy nagy terüle-tet, de hiányosan elemző, átfogó témájú anyag.

Kiválasztási szempontok: − Az informatikában elsőrendű szempont, hogy a kiválasztás

előtt megismerjem a téma korszerűségét bizonyító adato-kat; az elavulási sebességet; nehogy mielőtt elkészülök a munkával, már az elavult kategóriába kerüljön.

− Rendelkezésre állnak-e a feldolgozáshoz szükséges szak-katalógusok, szakkönyvek, információs csatornák?

− Hogyan állok önmagam a saját szakmai ismeretemmel, nyelvtudásommal?

− Beleillik-e az érdeklődési körömbe, illetve a választott téma kidolgozása megfelel-e az intézmény érdekének, ahol a munkámat végzem?

− Hol fogják alkalmazni gazdasági haszonnal a munkám eredményét?

− Mennyi idő alatt lehet elkészíteni a munkát?

2.3. Mikor válasszak diplomatémát? A legcélszerűbb az lenne, ha a tanulmányok megkezdése után

már a második év vége felé választanánk magunknak témát, mert a témaválasztást követően megváltozik az ember érdeklődése az egyes tantárgyak iránt. Minden tárgynál arra fogunk figyelni, hogy mit tudunk hasznosítani majd az első nagy próbán, vagyis a dip-lomamunka elkészítése során. A tanulás ettől kezdve örömteli fo-lyamat lesz, mert a hallgató minden tárgynál kikeresheti a számá-ra legfontosabb témaköröket, és már akkor figyeli, hogy miként tudja alkalmazni, s a gyakorlat számára hogyan tudja hasznossá tenni a főiskolán tanultakat. Arra is kell gondolni, hogy hol van le-hetőség képességeit a legjobban megcsillogtatni.

21

Témát természetesen menetközben bármikor lehet változtatni, a véglegesítés, vagyis a hivatalos bejelentés előtt, de mindig arra kell gondolni, hogy mihez van tehetségem, hogy miben lehetek hasznos a gyakorlat számára, ugyanakkor saját értékem hogyan bizonyíthatom. Fontos szempont, hogy van-e reális eshetőség a témám megvalósítására. Nem kell a diplomamunkában egy új elemi részecske felfedezését célul kitűzni.

A korai témaválasztás nagy hasznunkra van az irodalomgyűj-tésben, az információs bázisok megkeresésében, gondolataink rendszerezésében.

A diplomamunka megírásához szükséges idő függ a témától és a dolgozatot író felkészültségétől, de elmondható, hogy az - inten-zív munkával - három-hat hónapnál semmiképp sem kevesebb.

2.4. Hivatalos témaválasztás

Témát bármikor választhatunk magunknak, de hivatalosan be-jegyeztetni a kiválasztott témát és konzulenst kapni az érvényben levő Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak megfelelően lehet. Dip-lomamunka-védésre általában a 8. félév lezárása után kerül sor. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy mivel a korszerű képzési for-mák nyitott rendszerűek, bárkinek módja van - ha minden vizsga-kötelezettségének eleget tett - korábban is megvédeni diploma-munkáját.

22

2.5. Diplomamunka-terv űrlap

A hallgató választ vagy javasol egy témát, és a diplomamunka-terv űrlapot kitöltve leadja a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak megfelelő módon. Kívánatos azonban, hogy előzőleg keresse meg annak a tanszéknek a vezetőjét, amely tanszékhez kötődően a diplomamunkát el akarja készíteni.

23

III. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK

1. A diplomamunka általános tartalmi követelményei

Az általános tartalmi követelmények a következők:

− valamely aktuális szakmai problémához a műszaki fejlett-ségnek és a szakmai gyakorlat elismert szabályainak megfelelően, korszerű ismeret- és eszközrendszert alkal-mazzon,

− tartalmazza a probléma leírását, elemzését és értékelését,

− tartalmazza a szükséges vizsgálato(ka)t (mérések, adat-feldolgozás stb.), számítás(oka)t, modell(eke)t, programo(ka)t, valamint ábrá(ka)t, rajzo(ka)t, fényké-pe(ke)t és táblázato(ka)t,

− az elvégzett munka alapján tartalmazzon az általános szakmai elvárások szerinti formában megfogalmazott (te-hát pl. műszaki diplomamunka esetében mérnöki jellegű) önálló következtetés(eke)t, javaslato(ka)t,

− a jelöltnek önálló, a képzési szintnek megfelelő szintű munkája legyen (természetesen az adott problémakörben mások által korábban elért eredmények korrekt módon hi-vatkozott felhasználásával),

− ha a dolgozatnak kutatás-fejlesztési, ill. gyakorlati beveze-tési jelentősége van, célszerű - ha az a munka alapján már lehetséges - tudományos prognosztikai analízissel zárni a művet.

24

2. A tartalmi követelmények biztosításá-

hoz szükséges eszköz- és ismeret-anyag-bázis megteremtése A munka eredményes végzésének fontosabb elemei:

− a választott téma pontos meghatározása,

− a hardver illetve szoftver igény műszaki szintjének feltárá-sa,

− a szakirodalmi és piackutatási lehetőségek felkutatása,

− elővizsgálatok végzése a megvalósíthatóságra,

− modellek tervezése; számítások végzése a megvalósítha-tóság vizsgálatához,

− a tématerülethez tartozó programkészítési, mérési, adat-feldolgozási lehetőségek felmérése,

− ábrák, rajzok, táblázatok tervezése, elkészítése, fényké-pek készítése, összegyűjtése.

Az ily módon összeállított ismeretanyag- és technikai bázis rendszerezésének elvégeztével a kidolgozási terv elkészítése.

25

IV. A DIPLOMAMUNKA KÉSZÍTÉSÉ-NEK FÁZISAI

Első lépésként kiválasztottuk a témát és meghatároztuk azt a tartalmi követelményrendszert, amelyet a munka kidolgozása so-rán be kell tartanunk. A témaválasztásunkat követően elkészíthet-jük a kidolgozási (munka)tervet, amelyhez igazodva, határidőzí-téssel eljutunk a diplomamunka teljes kidolgozásához.

1. Javasolt lépéssor a diplomamunka ki-dolgozáshoz: − a téma kiválasztása, pontos behatárolása,

− kidolgozási terv (munkaterv) készítése,

− a mű ideiglenes CÍMÉNEK meghatározása,

− a „Bevezetés” megírása,

− tartalomjegyzék (vázlat) készítése,

− annak felmérése, hogy hasonló témakörben milyen megoldások szokásosak a gyakorlatban,

− könyvtárak használatának megismerése,

− szakirodalom-gyűjtés, feldolgozás, rendszerezés,

− piackutatás, szakkatalógusok átnézése,

− diplomatervek, szakdolgozati munkák átnézése egyete-mi-főiskolai könyvtárakban. Igen hasznos ötleteket lehet meríteni azok kidolgozási menetéből .

− meg kell keresni a gyakorlatban elfogadott, esetleg már kereskedelmi forgalomban kapható - a választott témá-hoz alkalmas - készülékeket, részegységeket, progra-mokat és azokat kell alkalmazni és továbbfejleszteni a konkrét feladat megoldásához. A meglévő lehetőségek

26

felsorolása, kiértékelése az elbírálás szempontjából alapvető jelentőségű.

Mérnöki munkára készülnek: meg kell tanulniuk, hogy ah-hoz, hogy hasznos tevékenységet végezhessenek, első a piackutatás, vagyis, hogy van-e értelme annak, amit most kezdenek tervezni

• műszakilag és

• gazdaságilag egyaránt.

− A forrásokból összegyűjtött anyagok alapján a témát új-ból át kell gondolnunk.

− Gondolatainkat, észrevételeinket, hivatkozásainkat érthe-tően, rendszerben felépítve kell megfogalmazni.

Ezután következik:

− a megoldási lépések lehetőségeinek összefoglalása,

− az optimális változat megkeresése - elméleti bizonyítása vagy gyakorlati kipróbálása -, az eredményeink ellenőr-zése,

− rendszerterv, blokkdiagram (témától függően) kidolgozá-sa,

− az összegyűjtött információk kiértékelése alapján a rend-szermodulok pontos és részletes meghatározása.

Kérdések lehetnek:

− Milyen hardver eszközökre épül a rendszer? Miért?

− Milyen hardver illesztést kíván alkalmazni? (Lehet cél maga az illesztőkártya-kidolgozás)

− Milyen operációs rendszerre épül?

− Milyen alapszoftvert használ?

− Milyen adatbázisokat vesz igénybe?

27

− Hálózati lehetőségek?

− Hogyan használja fel a meglévő, már kidolgozott eszkö-zöket? (Nem kell mindig újra felfedezni a spanyolviaszt!)

− Milyen a felhasználói jogosultság?

− Hogyan teszteli a kész rendszert?

− Hol hasznosítható munkájának eredménye?

− Hasznosítható-e gazdaságosan?

− Milyen továbbfejlesztést lát előnyösnek? Amennyiben a diplomamunka programozási feladatot tartalmaz,

specifikálni kell

− az adatszerkezetet,

− a modulszerkezetet,

− az egyes modulokat,

− a listázási feladatokat. A következő lépés a végleges megoldás kiválasztása, kidolgo-

zása:

− a „Bevezetés”, a „Tartalomjegyzék” és az „Összefog-lalás” véglegesítése,

− stilisztikai ellenőrzés,

− az anyag formába öntése, vagyis szerkesztés, bekötés stb.

Az így elkészült diplomamunkának üzemeltetési tájékoztatót is kell tartalmaznia. Az üzemeltetési tájékoztató a rendszer üzembehelyezésére és folyamatos üzemeltetésére vonatko-zó információkat foglalja össze. A dokumentációban a követ-kezőknek kell szerepelnie:

− a rendszer használatához szükséges hardver és szoftver környezet leírása,

− a program indításának bemutatása,

28

− általános felhasználói tájékoztató (képernyőszerkezet bemutatása, menü, táblázatkezelés és adatbekérés ese-tén, standard billentyűk alkalmazása, teendők hibaüze-netek esetén).

Célszerű, ha az üzemeltetési tájékoztató kiterjed: − a mentések és helyreállítások formájára, rendjére és

gyakoriságára,

− külön installáló program specifikálására,

− környezeti előírásokra.

Összefoglalás: a bevezetés és a téma feldolgozásának, va-lamint a következtetés(ek)nek és a javaslat(ok)nak rövid ösz-szegezése.

Irodalomjegyzék: a felhasznált irodalmi források közlése (1. sz. melléklet).

Melléklet(ek), függelék(ek): mellékletként vagy függelékként kell elhelyezni minden olyan anyagot, ami a téma feldolgozá-sához szükséges, de szövegközi elhelyezés esetén a gyors áttekinthetőséget nehezítené (egy táblázathoz szükséges hosszadalmas számítás részletei, számítógépes program, az A4 méretűnél nagyobb rajzok stb.).

2. A formai megvalósításra vonatkozó javasla-tok, előírások:

A diplomamunka terjedelme az ábrákkal, táblázatokkal és a mellékletekkel együtt 80-200 A4-es oldal; maga a törzsanyag 50-80 oldal terjedelmű legyen.

A diplomamunkát szövegszerkesztővel kell elkészíteni és 2 pél-dányban kell beadni. A diplomamunkát kemény borítóba kell köt-tetni, az első példány elejére a diplomamunka kiírására vonatkozó űrlappal együtt. A kemény fedőlapon a feliratozás arany nyomta-

29

tással készüljön. Miért ne legyen formailag is szép, ha életünk egy fontos korszakának lezárását is jelenti.

Az ábrákat és a táblázatokat úgy kell elkészíteni, hogy önma-gukban is érthetők, sorszámozottak, és címfelirattal ellátottak le-gyenek, és a szöveg között, a megfelelő helyen kell elhelyezni őket. A szövegben utalni kell az ábrákra, ill. táblázatokra.

A felhasznált irodalmi forrásokra a szöveg megfelelő helyén el-sősorban a szögletes zárójelbe tett irodalomjegyzéki sorszámmal, vagy ha nem okozhat félreértést, akkor a szerző(k) nevével mindig hivatkozni kell.

Az irodalomjegyzéket az 1. sz. melléklet szerinti bibliográfiai adatokkal kell összeállítani és betűrendbe sorolni.

Az idézetek közlésére vonatkozó szabályokat a 2. sz. melléklet tartalmazza.

3. Kidolgozási terv A tervezésbe beletartozik a diplomamunka tárgyának meghatá-

rozása; olyan leírás, amely tartalmazza a témát, a témaválasztás okait és a kidolgozás elképzelt módszerét.

A kidolgozási terv azt mutatja meg, hogy mivel akarok foglal-kozni, milyen eszközökkel, módszerekkel, vagyis ebben tervezem meg a diplomamunka kidolgozásának stratégiáját.

A kidolgozási tervnek tartalmaznia kell a tevékenység lépcsőfo-kait, a munkavégzési folyamatban az indulást, az egymást követő, illetve párhuzamos fázisokat és a határidőket. Ekkor tervezzük meg, hogy mennyi időre van szükségünk a diplomamunka kidol-gozásához. A kidolgozás időtartamán kívül számba kell venni a könyvtári és piackutatási tevékenység időigényét is. 3.1. Témaválasztási szempontok

indokolása:

30

− Elsődleges szempont a téma korszerűsége,

− a gyakorlati hasznosság és a gazdaságosság,

− a szakkatalógusok és szakirodalom hozzáférhetősé-

ge,

− hazánkban, ill. világviszonylatban elért eredmények felmérési lehetősége.

A diplomamunka készítése során lépésről-lépésre a javasolt program szerint célszerű a feladatot megoldani, folyamatos kap-csolatot tartva a konzulenssel, „témavezetővel”. A diplomamunka elkészítése feltételezi a megfelelő szakmai hátteret, tapasztalatot, tapasztalatszerzést, amiben elsősorban a konzulens tud a jelölt segítségére lenni.

3.2. A diplomamunka kidolgozásának straté-giája

A stratégia megtervezésének lépései:

− a kiválasztott tématerületek megfogalmazása és a várható eredmény leírása,

− a kidolgozás elméleti és módszertani eszközeinek megha-tározása,

− a szükséges hardver és szoftver eszközök meghatározása,

− az időbeosztás elkészítése, ütemezés.

A kidolgozási terv lényegi kérdések felsorolása, amely néhány oldalon összefoglalva tartalmazza a célokat, a kidolgozáshoz szükséges eszközöket, a várható eredményt és a munkafolyamat ütemezését. Előzetes anyag, amely folyamatosan változik a dip-lomamunka kidolgozása során.

A diplomamunka-készítés időbeosztásához kiinduló követelmé-nyek a következők:

31

− megfelelő témaválasztás,

− felkészülés a szakirodalom- és könyvtárhasználathoz,

− gyári katalógusanyagok hozzáférhetősége, megismerhető-sége, külföldön is,

− piackutatási lehetőségek feltárásának ismerete, külföldön is,

− felmérés a hasonló témakörben készült megoldásokról.

Ez a feladat a piackutatások tárgykörébe is tartozik, ugyanakkor többet jelenthet, mivel esetleg még forgalomba nem kerülő, de már különböző szakmai műhelyekben megismerhető, kidolgozás alatt lévő szoftverek, eszközök sok mindenben segíthetnek.

3.3. Mennyi idő kell a kidolgozáshoz? Az igaz, hogy általában hat hónappal szokás számolni, de ne

feledjük el, hogy amikor azt hisszük, hogy teljesen kész a mű, még egy hónapra van szükség, amikor azt véglegesnek ítéljük meg. Miért? Azért, mert átnézéskor mindig találunk a munkában néhány átalakítandó mondatszerkezetet, kijavítandó elírást. Az tanácsol-ható, hogy mielőtt beköttetjük munkánkat, tegyük félre néhány na-pig, és utána olvassuk el újra. Sok érdekes és fontos változtatást fogunk ezután eszközölni! Néha az ember felsóhajt, hogy „Jézus Mária, ezt én írtam?”

Végül is főiskolánk minden hónapban lehetővé tesz diplomavé-dést, így van idő változtatni a dolgozaton. Kérjük meg barátainkat, évfolyamtársainkat, segítsenek az átolvasásban, lektorálásban, mert sokkal jobban felismeri a hibákat, elírásokat egy „új szem”, mivel mi azt látjuk, aminek a szövegben lenni kellene és nem azt, ami ténylegesen ott van. Arról nem is beszélve, hogy előnyösebb számunkra, ha mi javítunk a dolgozaton, mint ha a bíráló jön rá az esetleges hiányosságokra.

32

3.4. A kidolgozási terv beadása

A kidolgozási terv rövid vázlatát DIPLOMAMUNKA-TERV űrla-pon a II. 2.5. pontban ismertetteknek megfelelően kell beadni, melynek alapján az illetékes tanszékvezető jóváhagyja (vagy át-dolgozásra javasolja) a hallgató által kiválasztott téma kidolgozá-sát.

Összefoglalva: a munka a kidolgozási tervvel, vagyis a munka-tervvel kezdődik.

Mit foglaljon össze vázlatosan a munkatervünk?

− a mű címét,

− a bevezetést,

− a tartalomjegyzéket, vagyis egy előzetes vázlatot,

− a témakört és az azzal kapcsolatos terveinket,

− az előzetes ismeretanyagot, amire építünk,

− a rendelkezésre álló adatokat, és azok elemzését; elegen-dőek-e a kidolgozáshoz?

− a téma kidolgozási menetének tervét, ütemezését,

− a hasznosítási lehetőséget a gyakorlatban,

− gazdaságossági előbecsléseket,

− a perspektivikusság lehetőségeit, vagyis a hosszabb távú fontosságot.

4. A tartalomjegyzék kidolgozása A tartalomjegyzéket célszerű a mű elején elhelyezni, mert így

rögtön tudni lehet, hogy miről szól a mű. A későbbiek során is, ha könyvet írunk, igen fontos rész a tartalomjegyzék, mert első kéz-bevevéskor az érdeklődő nem olvashatja el a könyvet, áttekintése is csak igen felületes lehet, de a tartalomjegyzékből képet alkothat

33

a tartalomról. A tartalomjegyzéknek tükröznie kell a logikai felépí-tést.

A munka során valószínű, hogy többször is át kell dolgozni a tartalomjegyzéket, esetleg meg kell változtatni a címet és beveze-tést is, ennek ellenére az előzetes tervezés nagy fontosságú.

Összefoglalva: a tartalomjegyzék decimális rendszerben - vagy egyéb jelöléssel - adja meg az egyes fejezetek, alfejezetek, sza-kaszok címét és az oldalszámot. Külön részben kell közölni a sor-számozott mellékletek, függelékek címét is.

Példa:

TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezetés

II. Alapfogalmak 1. Félvezetők

1.1. N típusú félvezetők 1.2. P típusú félvezetők

2. Félvezető eszközök 2.1. Dióda 2.2. Tranzisztor 2.3. Ellenállás 2.4. Integrált áramkörök

2.4.1. Monolitikus integrált áramkörök 2.4.2. Rétegtechnológiával készülő integrált áram-

körök

III. Mikroszámítógépek 1. Bevezetés 2. A mikroszámítógép felépítése

34

2.1. Központi egység 2.2. Perifériák 2.3. Háttértárak

IV. Mikroprocesszor

5. A bevezetés A következő lépés a bevezetés vázlatának elkészítése. A beve-

zetés ismerteti a téma jelentőségét, a kitűzött célokat és a megol-dandó feladatokat. A bevezetés vázlata részben a tartalomjegyzék magyarázata is. Bemutatja a diplomamunkát, vagyis azt, hogy mit is akarunk csinálni. A bevezetést úgy kell megírni, mintha a kész művet ismertetnénk vele.

Az eddigiekből is következik, hogy a bevezetést és a tartalom-jegyzéket többször át kell írni, mire a diplomamunka elkészül. A fejlődésünket azzal is lemérhetjük, ha összehasonlítjuk a különbö-ző időpontokban készült „bevezetés” fejezetet. (Gondosan őrizzük meg az egyes változatokat; nem tudhatjuk, hogy a kidolgozás so-rán mikor kell visszatérnünk egy korábbi változathoz.)

5.1. Előszó Előszó nem feltétlenül szükséges a diplomamunkához, csak

akkor írjunk előszót, ha speciális figyelemfelhívó részt kívánunk a műbe iktatni.

5.2. A bevezetés feladata

A bevezetésnek az a feladata, hogy röviden ismertesse: − a diplomamunka tartalmát, vagyis mindazt, ami a kidolgo-

zási tervben benne volt,

35

− a kiválasztott téma jelentőségét, a kitűzött célokat és a megoldandó feladatokat,

− a választott téma korszerűségét, újszerűségét, gyakorlati megvalósíthatóságát és hasznosságát,

− a piackutatás lehetőségeit, vagyis utaljon a témakör legfon-tosabb hazai és külföldi eredményeire,

− a feladatmegoldás módszereit, a munka során elért sikere-ket és az esetleges korlátokat.

5.3. Köszönetnyilvánítás A konzulens tanárnak okvetlenül köszönetet kell mondani. A

munkában segítségünkre levők felsorolásánál (ha az csak felsoro-lás) használhatjuk az ABC sorrendet (így nem sértünk meg sen-kit).

Ki mindenkinek mondjunk köszönetet:

− a baráti bírálóknak,

− a szakmai és statisztikai adatok megszerzésében segítők-nek,

− a munkahelyi tanácsadóknak,

− a fénykép, ábra és táblázat készítésben segítőknek, ötlet-adóknak,

− az irodalom- és piackutatásban tanácsokat adó kollégák-nak,

− a családtagoknak türelmükért. A köszönetnyilvánítás jelzi gondosságunkat, a nagyobb szaktu-

dásra való igényünket; emeli a munka értékét és örömet okoz az édesanyának, édesapának, nagyszülőnek, feleségnek, barátnak, kollégának, hogy segítsége, önfeláldozása írásban is a főiskola könyvtárában megörökítve kifejezésre jutott.

36

A diplomamunka elkészítése mint sok más értékes tevékeny-ség, olyan jellegű, hogy EGYEDÜL NEM MEGY.

6. A téma feldolgozása

A témajavaslatot a hallgató a diplomamunka-tervben nyújtja be, amelyet a főiskola a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban előírt módon hagy jóvá.

A diplomamunka-tervet a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban előírt módon kell benyújtani.

A diplomamunka elkészítéséhez kötelező konzulenst igénybe venni. A konzulens személyére a hallgató és a konzultációs köz-pont vezetője is tehet javaslatot. A döntést a javasolt személy szakmai képesítése és eddigi munkássága alapján az illetékes tanszékvezető hozza, aki szükség esetén maga is kijelölheti a konzulenst.

Az aláírt diplomamunka-terv alapján a hallgató önálló munkával - a konzulens irányításával - elkészíti a diplomamunkát.

A konzultációk számát, ill. időbeli elosztását a felmerülő prob-lémák határozzák meg, de a konzultációt kötelező igénybe venni a munka megkezdésekor, a nyers kézirat elkészültekor és a diplo-materv bekötése előtt. A konzultációk tényét az időpont feltünteté-sével és a konzulens aláírásával a formanyomtatványon minden esetben dokumentálni kell. 6.1. A téma részletes kidolgozásának menet-

rendje Első lépés a téma helyzetével és az azzal kapcsolatos, ill.

szükséges irodalmi források és adatok, biztonsági stb. követelmé-nyek összegyűjtése, elemzése, összehasonlítása, kritikai értéke-lése. Ezután következik a szükséges modell(ek) megalkotása, kí-sérlet(ek), vizsgálat(ok), - mérések, adatfeldolgozás stb. -, számí-

37

tás(ok) elvégzése, szemléltető anyagok - ábrák, rajzok, táblázatok - elkészítése.

Az „alkalmazói” szakdolgozatokban a dokumentálás része a dolgozatnak.

A munkát a következő felépítésben célszerű tárgyalni (bizonyos pontok értelemszerűen kimaradhatnak):

− megvalósítandó algoritmus és alkalmazásának részletes is-mertetése,

− rendszerterv,

− szöveges leírás (algoritmus, protokollok, esetleg memória-térkép részletezése, átvett, ill. átadott paraméterek jegyzéke, paraméterátadás), képernyőtervek,

− folyamatábra (minden címkét tartalmazó részletességgel, utasításjegyzékkel és magyarázatokkal),

− futási idők (pontos vagy becsült értékek, a felhasznált könyv-tári rutinok adatai, a program futásának ellenőrzése példákon bemutatva),

− a program futásának hardver feltételei,

− azokat a képleteket feltétlenül számozni kell, amelyekre hi-vatkozás történik. Ha a dolgozat írása közben nem lehet elő-re tudni, hogy melyik képletre kell majd később hivatkozni, akkor célszerű valamennyi képletet számozni,

− az alkalmazott módszer(eke)t, ill. eljárás(oka)t - ha azok nem jogszabályban vagy szabványban rögzítettek - mindig részle-tesen ismertetni kell a reprodukálhatóság feltételeinek közlé-sével,

− az elvégzett munka alapján kell összefoglalni a következte-tés(ek)et és a javaslat(ok)at a diplomamunka utóéletére vo-natkozóan.

Ha dolgozatunk kutatás-fejlesztés, ill. gyakorlati jellegű, a piac értékeléséhez tudományos értékű analízist egyszerűen is lehet végezni, amelyet „Az informatika gazdasági és humán aspektu-

38

sai” című tantárgyban tanultunk. Felhasználhatók a házi felada-tokban, dolgozatokban kidolgozott elemzések is. A konkrét ana-lízisekhez szükséges néhány gondolatot, vizsgálatot a függe-lékben közlünk, esetleg önálló témák alapjául is szolgálhatnak; ezek a következők:

− Gondolatok a gazdasági sikeresség bizonyításához

− Prognosztikai kutatási módszerek az informatikában

6.2. A diplomamunka formába öntése A diplomamunka fontos paramétere, hogy közérthető legyen.

Közérthető művet sokkal nehezebb írni, mint egy olyan művet, amelyben a szerző nem tesz világossá minden részletet. A nagy tudósok - pl. Einstein - mindig közérthetően fogalmaztak, így ért-hető, hogy a relativitás elméletéhez sok szakmai műkedvelő is meg tudja érteni.

Egy diplomamunkában a tartalom a meghatározó, ugyanakkor sokat emelhet a mű értékelésénél a stílus és a forma.

Alapvető fogalmakat természetesen a diplomamunkában már nem kell megmagyarázni - pl. ha a mikroszámítógépek valamilyen alkalmazási területéről írunk dolgozatot, nem kell megmagyarázni, hogy mi a mikroszámítógép. Viszont ha a méhészet számítógépe-sítésére alkalmazzuk a mikroszámítógépet, az ott felmerülő fo-galmakat, amit a bíráló vagy a vizsgabizottság nem tudhat - külö-nösen ha idegen szó - magyarázattal kell ellátni, vagyis meg kell határozni minden olyan szakkifejezést, amely a fejtegetés szem-pontjából kulcsfontosságú.

6.3. A diplomamunka stílusa Bernard Shaw-tól megkérdezték, hogy hogyan írja remekműve-

it? Azt válaszolta, hogy egyszerű az egész. Az angol ABC-ben kb.

39

40 betű van, csak azt a sorrendet kell kitalálni, hogy üsse le azo-kat az ember az írógépen.

Az íráshoz lehet jó tanácsokat adni, mert végül is az írás gya-korlat kérdése bizonyos szintig, és ha többször írjuk le a dolgoza-tunkat, akkor kikristályosodik egy olyan forma, stílus, amelyet re-mélhetőleg mások is megfelelőnek találnak.

További jó tanács: ne írjunk hosszú mondatokat, ne legyen sok alárendelt mondat, nem célszerű túl sok idegen szót használni.

Nagyon kell vigyázni a helyesírási szabályok betartására. Ér-demes használni önellenőrzés céljából a modern számítógépes szövegszerkesztők helyesírás-ellenőrző programját, vagy a Ma-gyar Helyesírás Szabályai kötet 1997-es kiadását; hasznos lehet továbbá megkérni a barátokat, kollégákat, rokonokat stb., hogy amikor elkészült, olvassák át a művet bekötés előtt. Higgyék el, nincs keservesebb az olyan diplomamunkánál, amely szakmailag kiváló alkotás, ugyanakkor nyüzsög benne a helyesírási hiba. Ez rendkívül rossz hatással van a bírálókra és a Záróvizsga Bizottság minden tagjára.

Sokszor írjanak - az egyes gondolati egységeknek megfelelően - új bekezdést. Minél tagoltabb a szöveg, annál jobban áttekinthe-tő.

Kérjék meg a konzulensüket, hogy amikor elkészültek egy részanyaggal, nézze át a munkát, ellenőrizze, elsősorban érthető-ségi szempontból. Vegyük tudomásul, hogy egy diplomázásra ké-szülő emberfiának mindenki szívesen segít.

A diplomamunkában mindig akkor kell meghatározni egy fogal-mat, amikor először beszélünk róla. Fontos, hogy az elmagyará-zott és ily módon kiemelt fogalmak, témakörök azonos nagyságú területeket öleljenek át.

7. Formai követelmények A tartalom és a forma egységén belül meghatározó a tartalom.

40

Formai követelmény: a dolgozat tagolása, szerkezete, a hivat-kozások és lábjegyzetek elhelyezési módja, a forrásfelhasználás lehetőségei és etikája.

A diplomamunkát két példányban kell benyújtani. (Egy pld. bel-ső megőrzésre, egy pld. a főiskolai könyvtár számára.)

7.1. Szerkesztési kérdések A szépen megszerkesztett diplomamunka, a didaktikai meg-

gondolások az elkészítésnél sokat segíthetnek a mű megítélésé-ben is.

Mi minden fontos a szép munkához:

− a betűtípus,

− a betű mérete,

− a sortávolság,

− a margó (hogy bekötésre legyen megfelelő hely),

− az új bekezdések egyformák legyenek,

− a cím után 2-3 sort ki kell hagyni,

− a szövegszerkesztés gondossága (ne maradjon ki nagy szünet két szó között) fontos kérdés,

− követelmény, hogy a lapnak csak egyik oldalára írjon a dip-lomamunka készítője és a szöveg legyen könnyen olvasha-tó,

− nagyon fontos az oldalszámozás ellenőrzése,

− a belső utalásoknál figyelni kell, hogy jók-e a fejezet- és ol-dalszámok,

− idézetek esetén mindig be kell tartani az idézetek közlésére vonatkozó előírásokat (2. sz. melléklet),

− az irodalomjegyzéknél ügyelni kell arra, hogy a keresztne-vet ne cseréljük fel a vezetéknévvel (1. sz. melléklet),

41

− mindig újra át kell olvasni a szerkesztett szöveget, és a leg-utolsó javítás után is még egyszer (a szövegszerkesztés néha csodákra képes),

− használjuk a szövegszerkesztő program helyesírás ellenőr-zőjét.

7.2. Grafikai ajánlások

A DIPLOMAMUNKA CÍMÉT Arial CE, 20-as betűnagysággal, vastagítottan célszerű írni.

Minden FEJEZET CÍMET célszerű nagy betűvel írni, (Arial CE, 18-as betűnagysággal) és a fejezet-sorszámot római számmal célszerű megadni, hogy a túl sok alszámozást elkerüljük. A fejezetcímek elhelyezése a margó után baloldalon kezdődjék, utána néhány sor kihagyásával következhet az alcím, majd a szö-vegrész.

Az ALCÍM betűformátumának az Arial CE betűtípus ajánlható, 16-os betűnagysággal.

Az egyes bekezdéseket úgy kell elválasztani az előzőtől, hogy a teljes anyag jól tagolt, jól érthető legyen. A bekezdések szolgálnak arra, hogy láthatóvá tegyük, hogy az előző téma némileg lezárult, és az új szakasszal a dolgozat egy újabb része kezdődik el.

Célszerű arra is gondot fordítani, hogy a betűnagyság megfele-lő legyen és a sortávolság is a jól olvashatóságot szolgálja. A sor-távolság általában célszerűen kettes, vagy másfeles, a betűnagy-ság 12-es (számítani kell arra, hogy a bírálók, a dolgozat olvasói nem tinédzserek).

Fontos kérdés az is, hogy mekkora legyen a margó, hiszen a diplomamunkákat szépen bekötve visszük az „Úr”, avagy az „Úr-nő” színe elé, és ha nem megfelelő nagyságú margót hagyunk a bekötési oldalon, akkor a szöveg esetleg nehezen válik olvasható-vá. A margó baloldalon: 3-4 cm, jobboldalon: 2-2,5 cm.

42

A grafikai követelményeket általában célszerű úgy betartani, mint ahogy az a szakkönyveknél elő van írva.

Ha egy-egy szakkifejezésre fel akarjuk hívni a figyelmet, azt célszerű dőlt betűkkel írni.

Mit írjunk dőlt betűkkel? Ezekre vonatkozóan a tanácsok a következők:

− azokat az idegen szavakat, amelyek nem közhasználatúak; − szakkifejezéseket; − esetleg szövegközi kiemeléseket; − vagy a diplomamunka lényegét tartalmazó kivonatot; − a szöveg közben hivatkozott könyv, folyóirat vagy cikk cí-

met.

Idézőjelek Idézőjeleket akkor használunk, ha egy rövid összetett mondatot

idézünk a szerzőtől, vagy ha egyes szavakat idézünk, illetőleg ha valamilyen terminológiát, vagy szakkifejezést veszünk át más szerzőktől. Ügyeljünk arra, hogy ha idézőjelet nyitunk, azt mindig be kell zárni.

Betűjelek

Minden jelöltnek, aki diplomamunkát ír, javasoljuk, hogy lehető-leg olyan jelölést használjon, amely ma már a számítógépekben is rendelkezésre áll. Ilyen lehet pl. a görög ABC betűkészlete, ill. más a programozásban alkalmazott írásjelek.

Rövidítéseket csak akkor alkalmazzunk, ha valamilyen szó a munkánkban sokszor előfordul, természetesen azok kifejtését az első rövidítéskor vagy a függelékben be kell mutatni. A „betűszók” használatánál igazodni kell a nemzetközi írásformákhoz.

7.3. Szövegszerkesztés

43

A diplomamunka szöveges részét A4 méretű, fehér papírra kell szövegszerkesztővel leírni. Az oldalszámozást fent középen cél-szerű elhelyezni. Az oldalszám felett a lap felső széléig és a szö-veg első sorának megkezdéséig egyforma távolságot kell hagyni, úgy csinos.

A hibákat - alapos ellenőrzés után - géppel kell javítani. Kézi beírások, kisebb javítás, tussal vagy fekete golyóstollal végezhető el. Köttetés előtt célszerű újra ellenőrizni:

− a szöveget, − a melléklet és függelék tartalmát, és az ezekre való hivat-

kozásokat is, − az oldalszámozást, − az idézeteket és a lábjegyzeteket, − a belső utalások oldal- vagy fejezetszámát.

7.4. A végleges szövegváltozat megírása

Egy műszaki diplomamunka készítőjének értenie kell a szöveg-szerkesztéshez és az ábrák számítógépes megszerkesztéséhez. A szövegszerkesztők általában tartalmaznak grafikai utasításokat is.

Feltétlenül szükség van arra, hogy a munkát Önök készítsék el, ügyeljenek a mű grafikai megoldásaira. Így saját ízlésük szerint tudják kialakítani a legszebb és legcélravezetőbb megoldásokat.

A kidolgozás során vegyék igénybe a szövegszerkesztő, a táb-lázatkezelő és a grafikai programokat, valamint a helyesírás- el-lenőrző programot.

Írás közben gyakran érdemes elmenteni a szöveget, mert egy hirtelen áramkimaradás megtréfálhat bennünket. A programok összegyűjtésénél vigyázzunk a számítógép-vírusokra.

44

7.5. Mit lehet mellékletként csatolni?

Mellékletként, esetleg függelékként célszerű csatolni:

− a forrásprogramokat,

− a műszaki rajzokat, esetleg a táblázatokat,

− olyan szövegrészeket, amelyek hasznosak a téma ki-egészítéséhez, de az egységes tárgyalást zavarnák.

Összefoglalva: az olyan programokat, táblázatokat, grafikono-kat, ábrákat, képeket, szövegrészeket tegyük mellékletbe, esetleg függelékbe, amelyek megbontanák a diplomamunka egységessé-gét, vagy formailag, méretük miatt nem férnek el a szöveg között, de a mondanivalójuk értékelésénél hasznos, ha csatoljuk.

Mellékletben lehet közölni az esetleges rövidítések jegyzékét, a fogalomtárat, vagy a matematikai levezetések, bizonyítások ki-munkálását. Minden mellékletnek, függeléknek külön címet és számot kell adni. A tartalomjegyzék után fel kell sorolni a mellékle-tek, függelékek jegyzékét.

7.6. Táblázatok A statisztikai adatokat általában táblázatokban, vagy szemlélte-

tő ábrákkal foglaljuk össze. Ismertetni kell, hogy mi a célja a táblá-zatoknak.

A táblázatokba foglalt adatokat nagyon jól lehet szemléltetni az ábrákkal.

Fontos, hogy a táblázatnak legyen azonosítási helye, száma és címe. A formai megjelenítés szempontjából szépen kidolgozott ábrák jelentősége nagy fontosságú, mert ezekkel áttekinthetőbbé, élvezhetőbbé lehet tenni a diplomamunkát.

45

7.7. Rajzokra vonatkozó előírások Ha a hallgató a saját munkahelyén választ (kap) diplomamun-

ka-témát, akkor a rajzokon a rajzszámozást célszerű az adott in-tézményi rendszer szerint végezni.

A rajzokat lehetőleg A4 méretben a mellékletben kell elhelyezni. Nagy segítséget nyújthatnak a táblázatkezelő programok a külön-böző diagramok előállításában. A táblázat adatait ábrázolva sok-kal érzékletesebben tudjuk bemutatni a vonatkozó adatok változá-sait.

A folyamatábrák a dolgozatok kimunkálása során kiemelkedő jelentőségűek, mert azokkal a fejlesztési, programozási, ill. gazda-sági folyamatokat be lehet mutatni.

46

Milyen legyen egy folyamatábra?

47

7.8. Tanácsok a táblázatok és ábrák készíté-séhez:

A táblázatok és az ábrák, ha a főszövegben vannak:

− legyenek minél közelebb azon szövegrészhez, amelyhez tartoznak, amelyet magyaráznak,

− legyenek egyszerűek, célszerűek, áttekinthetők, szépek, ér-telmezhetőek, színesek,

− a folyamatábra legyen kifejező, a célnak megfelelő,

− mindig fel kell tüntetni az ábrázolt mennyiség megnevezé-sét és mértékegységét,

− a táblázatban „kövér” betűkkel kell kiemelni a legfontosabb adatokat, ezzel áttekinthetőbbé válik alkotásunk.

7.9. Befejezés Legyen rövid, velős, tömör, tartalmazza a dolgozat mondaniva-

lóját, összegezze a dolgozat lényegét. Ismertesse az alapvető kö-vetkeztetéseket, az eredmények gyakorlati hasznosságát. Tartal-mazzon javaslatot a gyakorlati hasznosításra, ill. a továbbfejlesz-tési lehetőségekre.

7.10. A diplomamunka bekötése A diplomamunka teljes anyagát egy kötetben kell beadni. A kö-

tés kemény táblájú, fekete, műbőr kötés, aranyszínű betűkkel fel-iratozva. 8. Még egyszer összefoglalva,

48

milyen legyen a diplomamunka szerke-zete

8.1. Általános felépítés − A külső borító műbőr fedőlap.

− A belső címoldal.

− Diplomamunka-terv (eredeti példány).

− Konzulensi lap /eredeti/.

− Tartalomjegyzék, a mellékletek és függelékek jegyzéke (ha vannak ilyenek).

Mellékletben, függelékben:

• ábrák, táblázatok jegyzéke,

• írásos mellékletek, programok,

• a szöveges rész előtt ajánlatos a jelölések jegyzékét közölni.

− Előszó, köszönetnyilvánítás.

− Bevezetés.

− Tárgyalás: A feladat kidolgozása, a végén az elért eredmények összefoglalása, a kidolgozott megoldás ér-tékelése.

− Befejezés .

− Irodalomjegyzék (1. sz. melléklet).

− Függelékek.

− Mellékletek.

8.2. A diplomamunka szerkezeti

49

arányai

A diplomamunka felépítése során célszerűen betartandó ará-nyok:

Előszó 1 - 2 oldal Köszönetnyilvánítás max. 1 oldal Bevezetés 10-15 % Tárgyalás 75-80 % Befejezés 10 %

8.3. Tanácsok a kimunkálásra A diplomamunka fejezetei a feladat kidolgozandó kérdéseit kö-

vessék, de ugyanakkor célszerű mélyebben tagolni a művet logi-kusan bontott alfejezetekre.

A címek, alcímek jelölhetők római számokkal, arab számokkal, nagybetűkkel, kisbetűkkel, görög ábécével. Ajánlott a címfokoza-tonként ponttal tagolt arab számozás, pl.:

elsőfokú cím 1. 10. másodfokú cím 1.1 2.2 harmadfokú cím 1.1.1 2.2.1

A képletekben, de általában az egész diplomamunkában a jelö-lések legyenek következetesek. Fontos, hogy a számadatok mellé megadjuk a mértékegységet. Például, ha a diplomamunkában több képlettel dolgozunk, ajánlatos a képleteket megszámozni, szokásosan a képlettel egy sorban a jobb oldalon zárójelbe tett arab számmal. A szövegben a képletre ezzel a számmal hivatkoz-hatunk, pl.: „behelyettesítve a (18) összefüggésbe...”.

50

Példa az egyenletekre való hivatkozás mód-szerére

Egy nevezetes trigonometriai összefüggés ( sin cos2 2 1α α+ = ) levezetése

Az ábrán látható derékszögű háromszögre írjuk fel Pitagorasz tételét: a b c2 2 2+ = (1) A szögfüggvények értelmezése alapján:

sinα =ac

, (2)

cosα =bc. (3)

Fejezzük ki a (2) egyenletből a-t: a c= sinα , (4) hasonlóképpen a (3) egyenletből b-t: b c= cosα . (5) Emeljük négyzetre a (4) és az (5) egyenlet mindkét oldalát: a c2 2 2= sin α , (4a) b c2 2 2= cos α . (5a) Adjuk össze a (4a) és az (5a) egyenleteket:

a b c2 2 2 2 2+ = +(sin cos )α α . (6) Az (1) és a (6) egyenlet összehasonlításából adódik a bizonyítan-dó összefüggés:

sin cos2 2 1α α+ = .

c

β

α

a

b

51

A diplomamunka ábrái rajzolhatók papírra, pauszra; esetleg bera-gaszthatók, például a fényképek.

A rajzok és táblázatok, fényképek elhelyezhetők a szöveges részben, szerves egységben a róluk szóló résszel; mellékletként a szöveges rész végén, de azzal egybekötve, ha A4 méretnél nem nagyobbak és mennyiségük nem zavarja az alapvető gondolat-menetet. Ha az ábrák nem feltétlenül szükségesek a gondolatme-net követéséhez, mellékletben vagy külön tasakban kell azokat elhelyezni, különösen akkor, ha méreteik miatt nem köttethetők egybe az A4-es lapokkal.

Az ábrákat, táblázatokat számozással és címmel kell ellátni. Legegyszerűbb a folytonos sorszámozás, de alkalmazható egyéb megoldás is. Például:

1. sz. ábra 10. táblázat 12. 1. sz. ábra 12.1-1. táblázat

Az ábraszám helye az ábra alatt van, ezt az ábra címe követi nagybetűvel kezdve. A táblázatszám a táblázat fölött jobbra, a táb-lázatcím tőle függetlenül középre helyezendő el.

Miután a kidolgozás elkészült, a bevezetést még egyszer át kell nézni, véglegesíteni. Egy jó bevezető nagyon előnyös, hiszen a bíráló a tartalomjegyzék után közvetlenül azt olvassa el.

9. A diplomamunka beadása

9.1. A beadás módja A diplomamunkát három példányban kell beadni, de ha a dip-

lomamunkából bármely céllal (intézményi felhasználás, pályázat stb.) több példány is készült, a főiskolára az eredetit kell beadni. A beadhatóságot érdemben a konzulens állapítja meg, amit a konzulensi lap megfelelő rovatának aláírásával tanúsít.

52

A diplomamunkát a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban előírt módon kell beadni. A diplomamunka átvételének formai feltételei:

− a konzulensi vélemény „Beadható” aláírással,

− kitöltött adatlap,

− kitöltött könyvtári kartonok, mivel a védés után a diploma-munka a főiskola könyvtárába kerül, ahol bármikor megte-kinthető.

Záróvizsgát általában havonta lehet tenni, minden hónap utolsó hetében.

9.2. Rendelkezések A tanulmányok lezárására, a diplomamunkára, a záróvizsgára

és az oklevélre vonatkozó rendelkezéseket a Tanulmányi és Vizs-gaszabályzat tartalmazza.

9.3. Adatlapok, űrlapok a záróvizsgához A vonatkozó űrlapok a záróvizsga szervezéséhez szükséges in-

formációkat tartalmazzák. Letölthetők a főiskola honlapjáról.

53

V. HOGYAN TOVÁBB?

1. A munkáról szerzett tapasztalatok

Az egyik legfontosabb eredménye a diplomamunka elkészíté-sének, amikor a jelölt rájön, képes arra, hogy az eddigi tudását kamatoztassa, és esetleg új alkotást hozzon létre. Sokszor ez le-het az alapja további alkotómunkájának. Ne felejtsük el, hogy ma-gát a mikroprocesszort egy amerikai diák találta fel, amikor azt a feladatot kapta, hogy tervezzen olyan eszközt, amely célszerűen tudja kezelni a memóriákat. Vagyis minden diplomázónak a zse-bében van a marsallbot. A legfontosabb az, hogy a témánk az ér-deklődési körünkből kerüljön ki, igazodjon a felkészültségünkhöz és a források hozzáférhetőek és kezelhetőek legyenek a későbbi-ek során is.

2. Publikációs lehetőség Ha a szerző készít 1-2 oldalas összefoglaló kivonatot, amely-

ben kiemeli a téma aktualitását, a mondanivaló lényegét, az alap-vető következtetéseket és az újszerű eredményeket, a diplomavé-dés után - megfelelően jó minősítés esetén - a Főiskola a PC World folyóirat mellékleteként publikálja azt.

3. A munka öröm forrása A diplomamunka-írás jó szórakozás is lehet. Nagyon fontos,

hogy a dolgokat kedvvel csináljuk, de ez csak akkor sikerülhet, ha olyan témát választunk, amely érdekel minket. Akkor játéknak te-kinthető a munka, akkor elmondhatjuk, hogy „jó mulatság, férfi-munka volt”.

54

Lehet, hogy a diplomamunka készítése során rájövünk, hogy elhivatottságot érzünk a kutatásra. Ekkor a munka nem csak dip-lomaszerzésre készül, hanem érzékelni fogjuk, hogy egy lépéssel előbbre jutottunk az alkotás irányába.

Természetesen munka közben arra is rájövünk, hogy a tanulást folytatni kell. Ma divatos az a kifejezés, hogy „lifelong” képzés, vagyis „életfogytiglan” kell tanulni, amit már a jó magyar közmon-dások régóta tartalmaznak, vagyis „a jó pap holtig tanul”.

4. Hogyan hasznosítsuk a diplomamun-kát diplomavédés után?

Amikor diplomamunkát írunk, megtanuljuk, hogyan kell rendet tenni saját gondolataink között, hogyan kell rendszerezni azokat az adatokat, amelyeket felleltünk különböző gyakorlati ismeretek alapján, vagy irodalmi forrásból; hogyan kell tapasztalatot szerezni a rendszeres munkáról, és létrehozni egy olyan eredményt, amely másnak is hasznára válik. Rá fogunk jönni arra, hogy nem feltétle-nül a téma a fontos, hanem az, hogy megtanuljuk hogyan kell egy feladatot kidolgozni, egy munkát színvonalasan elvégezni.

A diplomamunka-készítés a következőket tanítja meg nekünk:

− egy téma pontos körülhatárolását,

− össze kell gyűjtenünk a meglévő szakirodalmat, a mérnöki szakmát illetően, elsősorban a legfrissebb katalógusokat,

− össze kell gyűjtenünk a piaci információkat, beleértendő a szoftver- és a hardver-piac egyaránt. Ezen a területen a leg-fontosabb információbázisunk a nemzetközi vásárokon és szakkiállításokon szerzett tapasztalatok, illetőleg a gyártó és kereskedelmi vállalatok témához kapcsolódó adatai,

− az így összegyűjtött adatokat rendszerezni kell. Fontos, hogy ne olyan téma kidolgozásába kezdjünk bele, amelyet már tíz évvel ezelőtt akár szoftver akár hardver vonalon kitaláltak (sajnos van ilyen!),

55

− azt, hogy az összegyűjtött információkat észrevételezzük, melynek alapján az információs alapot formába önthetjük,

− azt, hogy a feldolgozott információt mindenki számára hasz-nossá kell tenni, méghozzá közérthetően, mert csak ily mó-don jutunk az eddigieknél nagyobb sebességgel előre.

56

1. Függelék A szakirodalom feldolgozása

1. Elsődleges, másodlagos források

Elsődleges források az eredeti kiadású szakkönyvek, vagy a

kérdéses mű egyik kritikai kiadása, kéziratok, hiteles doku-

mentumok.

Másodlagos forrás az intézményekben szerzett tapasztalatok,

adatok, amelyekre a kidolgozandó feladatot alapozni kell.

Ezek azért döntő fontosságúak, mert a főiskolán megtanuljuk

a számítógép használatát, alkalmazását a gyakorlatban és az

azokat alkalmazó intézményekben jutunk el azokhoz a tapasz-

talataikhoz, amelyek a számítógépes rendszerek gyakorlati

hasznosítását, alkalmazását jelentik. Egy ilyen diplomamunka

értéke önmagáért beszél.

Képet kaphatunk a másodlagos forrásokból a gyakorlatban

már elfogadott feladatmegoldásokra is.

Első lépés: szerző, cím, kiadó, kiadási idő és hely szerinti ku-

tatás.

A kutatómunka első lépése: a források szelektálása.

2. Könyvek, szakkatalógusok, konferencia kiadványok

57

Milyen jellegű szakirodalmi anyagokat, könyveket keressünk a

diplomamunka kidolgozásához?

− A kézikönyv egy tématerületet összefoglaló mű.

− A monográfiák egyetlen témakört tárgyalnak részletesen.

− A szakkatalógusok - ú.n. termékkatalógusok - részletesen

tárgyalják egy-egy intézmény termékeit.

Az újdonságot jelentő termékek (pl. integrált áramkörök, mik-

roprocesszorok) katalógusai.

− Konferencia kiadványok, hiszen a konferencián elhangzó

előadások a lehető legkorszerűbb technológiai lépéseket

igyekeznek a hallgatóság elé tárni.

− A fentieken túlmenően jó hasznát vehetjük a lexikonoknak,

enciklopédiáknak, szótáraknak, statisztikai kimutatásoknak,

évkönyveknek, jogszabály-gyűjteményeknek.

A könyvekkel, egyetemi jegyzetekkel kapcsolatban megje-

gyezzük, hogy érdemes figyelmesen áttekinteni azok iroda-

lomjegyzékeit is, mert azok a témában vagy a témához közeli

tárgykörökben jelenthetnek eligazítást, áttekintést a fellelhető

szakirodalomban. Vagyis a szakkönyvek végén található név-

és tárgymutató, és bibliográfiai felsorolás jól használható to-

vábbi irodalom keresésére.

Minden nagy könyvtárban igénybe lehet venni

− a belföldi-, a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzést;

− Az MTA és az egyetemek könyvtáraiban tájékozódni lehet

az akadémiai, doktori és kandidátusi értekezésekről;

58

− Értékes szakfolyóiratokat, statisztikai könyveket egyetlen

könyvtár sem kölcsönöz;

− Készségesen rendelkezésre állnak a reprográfiai szolgálta-

tások tekintetében.

3. Diplomamunkák, szakdolgozatok, diploma-tervek

A legfontosabb szakirodalmi anyagaink a diplomamunka ké-

szítéséhez azok, amelyeket nem publikálnak széles körben;

doktori, kandidátusi, PhD értekezések, a már elkészült disz-

szertációk és habilitációs munkák, konferencia anyagok, nem

publikált tanulmányok stb.

A már elkészült dolgozatok adhatják a legtöbb jó ötletet arra,

hogyan tudjuk minél alaposabbá, kulturáltabbá, szebbé tenni

dolgozatunkat. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy diplomamun-

kák fellelhetők az intézmények tanszéki könyvtáraiban is.

A szakirodalom gyűjtés a könyvtáraknál a legelőnyösebb; meg

kell jegyeznünk, hogy aki még nem tapasztalta, meg fog le-

pődni azon, hogy a könyvtárosok milyen lelkiismeretes, mesz-

szemenő önzetlen segítséget nyújtanak bárkinek, akinek prob-

lémája adódik a szükséges szakirodalom keresésében. A

könyvtárakban számítógépes kölcsönzéshez igénybe lehet

venni a nemzetközi hálózatokat is, amelyek sokszor ingyene-

sen állnak az érdeklődök rendelkezésére és várják az érdekes

témakörök felvetését.

59

Katalógusok általában témakör, illetve szerző szerint készül-

nek. A nagy budapesti könyvtárakkal Főiskolánk hallgatói

bármikor, bárhonnan Magyarországon felvehetik a kapcsola-

tot.

A szakirodalom-lánc követése azt jelenti, hogy elindul egy ösz-

szefoglaló mű bibliográfiája, illetve hivatkozásai alapján és az

ott hivatkozott művek bibliográfiái nyomán halad tovább.

Témafigyelést, fordítást, referáló anyagokat, könyvtárközi köl-

csönzés útján külföldről is lehet kérni.

4. Elsődleges fontosságú tényező témaköreinkben,

hogy mikor írták a művet! Meg kell vizsgálni szakmánkban,

vagyis az informatikában, hogy: − ne legyen 5 évnél idősebb a témaspecifikus szakmai iro-

dalom,

− szaksajtóból 2-3 évfolyam áttekintése lehet érdekes, új öt-

letet adó,

− fontos lehet a társszakterülethez tartozó témakörökről írt

művek áttanulmányozása is,

− az elméleti előzmények szakirodalma lehet régebbi.

5. CD-ROM-on elérhető feldolgozások:

− külföldi szakirodalom,

− külföldi folyóirat katalógus,

60

− magyar szabványok, jogszabályok, bibliográfiai adatai,

− újságok és kézikönyvek stb.

A katalógusok formailag lehetnek: cédula-katalógus,

mikrohordozóra vitt katalógus, számítógépes adattárak.

6. Statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása

Rendkívül fontos az, hogy a statisztikai adatokkal is igazoljuk

a mondanivalónkat. Általában a következő adattípusok ismer-

tek:

− számszerűsíthető, mérhető adatok,

− becsült adatok,

− rangsorolható adatok,

− arányszámok,

− statisztikai következtetések, trendek.

A statisztikai adatok gyűjtése teszi lehetővé törvényszerűsé-

gek feltárását, a hipotézisek bizonyítását. Ki kell értékelni,

hogy milyen mértékben szükséges statisztikai kutatásokkal

alátámasztani a megfigyelésünket.

7. Tanácsok a könyvtárak használatához

Előzetes kutatásokat a könyvtárban kell végezni. Nagyon fon-

tos, hogy rendelkezzünk irodalomjegyzékkel, amikor a könyv-

tárba betérünk és vizsgáljuk meg, hogy egy-egy adott könyvtár

61

mit tud a számunkra biztosítani. Előfordul azonban az is, hogy

épp azért megyünk a könyvtárba, hogy előkerítsük az iroda-

lomjegyzéket az adott témában, amire szükségünk van a

szakdolgozat megírásához.

Az irodalomjegyzék elkészítése azt jelenti, hogy meg kell ke-

resnünk azokat a műveket, amelyeknek még nem tudunk a lé-

tezéséről. Az a jó kutató, aki képes arra, hogy amikor kilép a

könyvtárból, a kiválasztott témájáról többet tudjon, mint amikor

belépett.

A könyvtárak általában nagyon szívesen segítenek a kutatók-

nak a könyvek kikeresésében, megtanítják a katalógus hasz-

nálatra a hallgatókat, először is a téma szerinti katalógust is-

mertetik.

Nagyon fontos tudnivaló, hogy a hallgató tudja azt, hogy mi-

lyen címszó szerint kell keresni, vagyis tanulmányozni kell a

könyvtár működését, hogy megfelelő döntéseket hozhassunk.

Minden könyvtárban van szabadpolcos olvasóterem, ahol a fo-

lyóiratokat tárolják, a legfrissebb információkhoz a folyóiratok

cikkein keresztül juthatunk. A korszerű könyvtárakban a folyó-

iratok cikkeit ma már többnyire hálózaton közlik. A hálózatok

lekérdezésével lehet kiválasztani a minket érdeklő anyagokat,

amelyekről másolatot kaphatunk. Témafigyelésre is van lehe-

tőség, természetesen ez külön költséget jelent az érdeklődő-

nek.

62

Fontos terület egy-egy tudományágban a kézikönyv-

gyűjtemény, melyekből a legtöbb bibliográfiai adatot megkap-

hatjuk.

Ügyelni kell a kikereséskor a címszavakra, mert kis hazánk-

ban is előfordult, hogy a Vírusok a matematikában c. könyvet

tévesen az egészségügyi könyvekhez sorolták be.

A könyvtárost úgy kell tekinteni, mint jó barátot, aki gyakran

biztos tanácsot tud adni munkánkhoz, amivel sok időt takarít-

hatunk meg. A könyvtárosokat általában boldoggá teszi, ha

kérdéssel - különösen ha nehéz könyvtár-szakmai kérdéssel -

fordulunk hozzájuk, mert akkor van lehetőségük tudásuk ka-

matoztatására.

Nagyon fontos momentum a könyvtárközi kölcsönzés, melyre

hazánkban több intézményen keresztül - elsősorban az Or-

szágos Műszaki Informatikai Központ és Könyvtáron keresztül

- van lehetőségünk. (A könyvtárközi kölcsönzések számítógé-

pes katalógusok segítségével történnek, melyre széles körű

lehetőség mutatkozik.)

Van néhány olyan szakkönyv, amely számítógép segítségével

a központi memóriához kapcsolódik, így néhány másodperc

alatt meg lehet tudni, hogy egy könyv fellelhető-e, és ha igen,

hol. Az operátor betáplálja a gépbe az éppen keresendő könyv

címét és néhány pillanat múlva megjelenik a képernyőn a kér-

déses könyvkatalógus cédulája. A kutatást végezhetjük a

63

könyv címe, a szerző neve, a téma, a gyűjteményes kiadás, a

kiadó, a megjelenés éve, stb. adatok alapján.

A nagyobb könyvtárak általában tagjai az országos vagy nem-

zetközi könyvtárközi kölcsönzési hálózatnak.

A diplomamunka fontos része az irodalomjegyzék. Minél pon-

tosabb irodalomjegyzéket készítünk, annál inkább alkalmas

lesz későbbi kutatáshoz.

64

2. Függelék

Információkutatás számítógépes eszkö-zökkel

Az INTERNET lehetővé teszi a hazai és a külföldi nagy könyvtá-

rak katalógusainak, lexikonjainak, kézikönyveinek és néhány

nemzetközi adatbázisnak az elérését. Keresőprogramok a Mozaik,

a Netscape és a Microsoft Explorer stb. Például a Budapesti Mű-

szaki Egyetem Központi Könyvtárának ALEPH rendszere a Főis-

kolánkról is elérhető. Olyan Telnettel kell elindítani, amelyik ismeri

a VT-220-as típust. Ilyen pl. a QVT/Net. A világháló olyan informá-

ciókhoz juttatja a diplomamunkát készítőt, amelyek más módon

nem érhetők el. E-mailen keresztül a szaklapok szerkesztőségét is

el lehet érni, ahol cikkeket lehet kérni elektronikus úton.

Az INTERNET nem pótolja a könyvtárat, de kiegészítő szerepet

játszik. A keresőprogramok nem érnek el minden adatot, mert

vannak titkosított adatok, amelyek csak bizonyos előfizetők szá-

mára hozzáférhetők. Ennek ellenére előfordul, hogy a találatok

száma olyan nagy, hogy képtelenek vagyunk kiválasztani a szá-

munkra értékes anyagokat.

Jobb megoldás az adatbázisok használata, melyekben katalógus-

lapok vannak és minden katalóguslap mögött megtaláljuk a hivat-

65

kozott cikk teljes vagy kivonatos szövegét. Az adatbázisok temati-

kailag specializálódtak.

A katalóguslapok között programok segítségével kereshetünk,

amelyeknek megfelelő gondossággal történő kiválasztása jó

eredményt biztosíthat. Alapvető forrásmunkát minden keresőprog-

ram megtalál. A témánkat a lehető legtöbb keresővel érdemes

kutatni.

A diplomázó - ha már témát választott - tudja, hogy miről szeretne

dolgozatot írni, ezért azt a néhány jellemző szót könnyen ki tudja

emelni, amely köré információkat akar gyűjteni.

A keresőprogram bemutatja a találatok címét, esetleg néhány első

szavát. A találatok szövegként lementhetők és irodalmi forrásként

kezelhetők.

Az adatbázisok szolgáltatása rendezett; lehet kérni információt:

− témafigyelési lehetőségekről,

− tartalmi kivonatokról,

− cikkekről,

− folyóiratokról (mikrofilmek),

− könyvekről, kutatási gyűjteményekről,

− disszertációkról, diplomamunkákról.

Az adatfeldolgozó cégek a megrendelő kívánságát a lehető leg-

gyorsabban teljesítik, amihez minden lehetséges továbbító esz-

közt és módszert igénybe vesznek.

66

A CD-ROM adatbázisok széles körben elterjedtek, megvásárolha-

tók:

− teljes könyvek szövege,

− tartalmi kivonatok, szakcikkek gyűjteménye,

− szótárak,

− törvénytárak,

− disszertációk, diplomamunkák,

− folyóiratok,

− műszaki leírások,

− katalógusok,

− termékismertetők,

− reprint könyvek,

− stb.

Ha on-line adatbázisban keresünk, tudnunk kell, hogy az on-line

adatbázis rekordokra tagolódik, ahol a rekord önálló dokumentu-

mot takar. A rekordok mezőkből állnak, amelyek a tématerülethez

tartozó információkat tartalmaznak.

Vannak speciális fórumok is az INTERNET-en, melyek az azonos

érdeklődésű emberek gyors kapcsolattartását teszik lehetővé.

Ezeken keresztül, de közvetlenül is informális kapcsolatot teremt-

het a diplomázó a számára fontos szakterület szakértőivel, akik

hasznos útmutatást adhatnak feladata megoldásához.

Hogyan hivatkozzunk az INTERNET forrásokra?

67

Meg kell jelölni a forrás helyét, a szerző nevét, az elektronikus le-

vélcímet, ahol kérdéseket tehetünk fel.

A szakkönyvek, a szaklapok, a gyári katalógusok adatai általában

megbízhatóak. Az INTERNET-en elérhető adatok hitelessége nem

garantált.

68

1. Melléklet HOGYAN KELL AZ IRODALOMJEGYZÉKET ÖSSZEÁLLÍTANI

A./ Az egyes források bibliográfiai adatainak közlése a következő példák szerint történjen:

1. Könyv (jegyzet):

(1) A. Einstein: Hogyan látom a világot? Budapest, Gladiá-

tor Kiadó, 1994.

(2) Dennis Gabor: Innovations Scientific Technological and

Social. London, Oxford University Press, 1970.

[Tehát a szerő(k) tudományos fokozatát (pl. dr.,) vagy be-

sorolását (pl. főosztályvezető) nem kell megadni!]

2. Testületi szerző:

Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár: Véde-

kezés ipari katasztrófák ellen.

Gyakorlati kézikönyv. Budapest, OMIKK, 1990.

3. Közlemény a könyvben:

KINDLER J.: A kockázat döntéselméleti megközelítése. In:

Kockázat és társadalom. Szerk.: VÁRI A. Budapest, Aka-

démiai Kiadó, 1987. p. 13-24.

4. Időszaki kiadványok cikkei (pl. folyóiratban megjelent

cikk):

69

IZSÓ L.: Az ember-gép rendszerek megbízhatóságának

meghatározására szolgáló módszerek áttekintése. In: Er-

gonómia, 1982. XV. évf. 4. sz., p. 220-228.

5. Szabvány: pl.

MSZ ISO 690: 1994. Bibliográfiai hivatkozások

B./ Adathiány esetén a következő rövidítéseket kell alkalmazni:

1. Megjelenési hely ismeretlen: H.n. (azaz ”hely nélkül”, vagy

s.l., azaz sine loco)

2. Kiadó ismeretlen: l.k. (azaz ”ismeretlen kiadó)

3. Megjelenési év ismeretlen: É.n. (azaz év nélkül, vagy s.a.

azaz sine anno)

C./ Amikor valamelyik bibliográfiai adat nem szerepel a címlapon,

de a kiadvány egy másik részén megtalálható, akkor ezt az

adatot szögletes zárójelben (azaz [] jelekkel) kell megadni.

D./ A tételek rendezésekor (betűrendbe soroláskor) a névelőt nem

kell figyelembe venni.

E./ Példák a szövegközbeni hivatkozásra:

1. „Az elkészült program alapján az adatbiztonsági előírásokat

[19] túlzottnak tartom, míg más szerzők [10, 11, 17] előírá-

sát célszerű betartani a rendszer jó működése érdekében.”

70

2. „Az elvégzett méréssorozat alapján az érvényes biztonsági

követelményt [MSZ 172-1: 1986] túlzottnak tartom, míg

más szerzők [FALUSSY J.; FERENCZ K.; GAÁL N.;

SCHMIED L.] elfogadják ezt a követelményt.”

Irodalomjegyzék ne legyen több 2-3 oldalnál

A külföldi források használata, hivatkozás a külföldi eredmények

ismeretére növeli a diplomamunka értékét.

71

2. Melléklet IDÉZETEK, HIVATKOZÁSOK Összeállította: Dr. Komarik Józsefné

Egy diplomamunkában általában több szerzőtől vett idézet szere-

pelhet. Az idézeteket két célból szoktuk saját munkánkba bele-

venni:

− azért idézünk egy szöveget, hogy azzal értelmezzük,

− vagy pedig azt saját okfejtéseink alátámasztására használ-

juk.

Nehéz eldönteni, hogy bőséges legyen-e az idézetek száma dol-

gozatunkban vagy pedig bánjunk velük mértékletesen. Ez termé-

szetesen, elsősorban a diplomamunka jellegétől függ. Az is kér-

dés, hogy magának az adott idézetnek milyen legyen a hossza.

Röviden idézzek, majd azt elemezzem, hosszan idézzek, rábízva

ezzel a gondolatsort az idézett alkotóra. Figyelem! Az indokolat-

lanul hosszú idézetek kényelmességre utalhatnak. Csökkentik

munkánk értékét. Segítségül ismertetünk néhány, az idézet alkal-

mazására vonatkozó szabályt.

− Az értelmezendő részleteket megfelelő hosszúságban kell

idézni.

72

− A szakirodalom idézése csak akkor szakszerű, ha az saját

megállapításunk alátámasztását, igazolását szolgálja.

Itt szeretnénk tanácsolni, hogy az idézett szöveg ez alka-

lommal ne legyen túl hosszú (1/2 oldal már annak számít),

amelyet már igen nehéz, esetleg nem is lehet pontról

pontra elemezni, kommentálni.

Ha tehát a szöveg fontos, az jelentős mértékben alátá-

masztja állításunkat, de ha túl hosszú, tanácsosabb, ha

azt a függelékben hozzák, az adott fejezetben pedig csak

néhány mondatot idéznek belőle.

− Ha idézetünk előtt vagy után nem végzünk kritikai elemzést,

az azt jelenti, hogy osztjuk a szerző nézeteit.

− Minden idézet forrását pontosan, világosan meg kell jelölni.

Mindig hozzáférhetőnek és szavahihetőnek kell lenni.

Ezért hivatkozásaink legyenek rendkívül pontosak és ellen-

őrizhetőek. Ezt a Szerzői Jogi Törvény (Szabad felhaszná-

lás: Szjt. 16-21§) is szabályozza.

Az idézés a szabad felhasználás kategóriába esik. A fel-

használás díjtalan, ahhoz a szerző hozzájárulása nem

szükséges.

A nyilvánosságra hozott mű részletét az átvevő mű jelle-

géhez és célja által indokolt terjedelemben az eredetihez

híven (az nem rövidíthető, bővíthető, másítható!) a for-

rásmunka megjelölésével (szerző, esetleg szerkesztő ne-

ve, mű/cikk címe, kiadó neve helye, kiadás sorszáma és

73

évszáma, a mű oldalszáma) közöljük. Ezen hivatkozás tör-

ténhet lábjegyzetként az adott oldalon, feltüntethető köz-

vetlenül az idézet után zárójelben, de saját munkánk leg-

végén az irodalomjegyzékben is.

− Amennyiben külföldi szerzőt idézünk, célszerű az idézeteket

eredeti nyelven is közölni. Ez esetben az idézet fordítását is

meg kell adni a 4. pontban említett hivatkozások mellett!

− Ha az idézet hossza nem haladja meg a 2-3 sort, akkor az

adott bekezdésen belül idézőjelbe tehetjük.

Amennyiben az hosszabb, tanácsos azt kisebb sorközzel,

új bekezdésbe írni. (Hasznos gyakorlati jó tanács: betűtí-

pus, sortávolság váltásával emeljük ki az idézetet).

− Az idézeteknek hiteleseknek kell lennie. Túl az említetteken,

hogy azok nem rövidíthetők az idéző által, nem bővíthetők,

semmi módon meg nem változtathatók, az idézetet alkalma-

zó köteles az idézetben az eredeti forrás bekezdéseit is be-

tartani.

Idézett szövegben közbeszúrás nem alkalmazható! Min-

den kommentárt, felvilágosítást, részletezést szögletes zá-

rójelbe kell tenni.

Amennyiben valamilyen okból kifolyólag szükséges, hogy

az idézett szöveg egy részét kihagyjuk, azt három pont je-

lölésével oldhatjuk meg.

74

− Amikor rátérnek olvasmánycéduláik, lapjaik alapján diplo-

mamunkájuk megfogalmazására, ügyeljenek rá, és bizonyo-

sodjanak meg, hogy saját gondolataikat másolják-e át, vagy

pedig más szerzők gondolatait, idézeteit építik-e be munká-

jukba.

Előfordulhat, hogy előkészületi munkálataik során, téve-

désből, mulasz-tásból nem jelölték, tették idézőjelbe a

szöveget. Ha erre nem ügyelnek, plágiumot követnek el.

Ezt azon túl, hogy jogsértés, a diplomamunkánkat bíráló

szakemberek észreveszik és negatívan ítélik meg.

Tehát nyilvánvaló amit már korábban is említettünk, hogy

a könyvtár- használat, az előkészületi munka időszaká-

ban a cédulázás, a munkalapok vezetése, jegyzetelése-

ink nagy precizitással kell, hogy történjenek. A hiányossá-

gokat, pontatlanságokat esetleg már nem lesz módunk pó-

tolni, javítani, mivel az adott forrásmunkához nem tudunk

újból hozzájutni.

Az idézetek rendszere

Célszerű a munkában idézett műveket az irodalomjegyzékben

felsorakoztatni, a művet lezáró irodalomjegyzék megfelelő infor-

mációt tartalmaz ahhoz, hogy más is jó hasznát vegye, ha hasonló

jellegű művet akar készíteni.

75

Az irodalomjegyzéket mindig az eredeti nyelven kell ismertetni,

annak lefordítására a jegyzékben nincs szükség és nem is szoká-

sos. Egy szögletes zárójelben lévő arab számmal jelöljük az idé-

zett művet az irodalomjegyzékben, és ugyanezzel a számmal hi-

vatkozzunk rá a diplomamunkában is.

Ha a diplomamunka kutatási témaköröket tartalmaz, az széles

körű szakirodalom-jegyzéket igényel, hiszen a tudományterületek

művelői egyes műveik kidolgozása során építenek egymás ered-

ményeire.

Lábjegyzetek Műszaki diplomamunkában ritkán használunk lábjegyzeteket. Ha

arra mégis szükség mutatkozik, akkor a lábjegyzet a következő

célokra használható:

− az idézetek forrásának megjelölésére;

− a téma más irodalmi hivatkozással történő megerősítésére;

− olyan külső és belső utalásokra hatnak, amelyek a szöveg

közben zavarhatnák az érthetőséget;

− esetleg fogalmi magyarázatokra;

− egy idegen szó vagy fogalomkör magyar változatának a

megadására ;

− arra is, hogy bővebben kifejtsük egy szerzőre vagy műre tör-

ténő hivatkozásunkat, akitől az információt kölcsönöztük.

76

A lábjegyzet soha nem túl hosszú, és a túl sok lábjegyzet is zava-

ró lehet. Ha szükség van túl sok magyarázatra, azt inkább a füg-

gelékben közöljük.