tanmenetjavaslat radóczné bálint ildikó – virág gyuláné...

TANMENETJAVASLAT

Radóczné Bálint Ildikó – Virág Gyuláné: Irodalom 5 tankönyv az 5. Évfolyam számára Megjegyzés: a tanmenetjavaslatot heti 2, évi 72 órára készítettem. Az óraszámoknál zárójelben az az ütemezés szerepel, amely heti 2 és fél, évi

90 irodalomórával számol.

Rövidítések feloldása: Tk.: irodalomkönyv; Mf.: irodalom munkafüzet, If.: irodalom feladatlapok

Óra Témakör

Tananyag

Fogalmak, ismere-

tek

Készség-és képességfejlesz-

tési célok

Ajánlott tevékenységformák

Módszertani javaslatok

Megjegyzés,

kapcsolódási pontok

1-2.

(1-

3.)

ÉV ELEJI ISMÉT-

LÉS, ISMERKE-

DÉS, FELMÉRÉS

Ismerkedés a tanesz-

közökkel. Nyári ol-

vasmányélmények.

Tájékozódás a tudás,

a képességek és

készségek szintjén.

Válogatás a feladatok

között a tanulók ké-

pességeinek megfele-

lően: Mf. 4–5. oldal

Az 1–4. évfolyamon

tanult művek és mű-

fajok fő jellegzetes-

ségei.

Rendszerezés, összehasonlí-

tás, összefüggések felismeré-

se.

A taneszközök használatának

megismerése. A kötelező és

ajánlott olvasmányok bemutatá-

sa.

Az 1-4. évfolyamon tanultak

rendszerezése, ismétlése, alkal-

mazása.

Az eddig tanult irodalmi ismere-

tek felidézése különböző munka-

formákban.

Az észlelt hiányosságok pótlásá-

ra irányuló gyakorlások egyéni,

páros és/vagy csoportmunkában.

A 4. osztályos kom-

petenciamérés ered-

ményeire és feladatai-

ra érdemes támasz-

kodni, és visszautalni

az év eleji ismerke-

dés, ismétlés, felmé-

rés során.

Időtől függően az év

eleji szövegértés meg-

íratása:

Kolozsvári Grandpi-

erre Emil A tíz buta

legény című meséje.

Feladatlap az If.-ben.

A helyi tanterv időke-

retéből felhasználha-

tó órák.

fo-

lya-

ma-

to-

san

Diagnosztizáló méré-

sek folyamatosan:

különböző műfajú

szövegek hangos és

néma olvasása, érté-

se.

A hangos olvasás

értékelési szempont-

jainak ismerete: tem-

pó, folyamatosság,

kifejezőség vagy

egyhangúság, hibaté-

vesztés, írásjelek ér-

zékeltetése, hallható-

ság.

A helyes és jól formált be-

széd, a kiejtési képesség fej-

lesztése.

A hangos olvasási képesség

és a szövegértési képesség

fejlesztése.

A hangos, kifejező olvasás és a

néma, értő olvasás gyakorlása és

ellenőrzése.

A helyes beszédlégzés, a szünet,

az artikuláció, a hanglejtés,

hangsúly, hangerő, beszédtempó

gyakorlása folyamatosan, min-

den tanítási órán, tréningszerűen.

Hangformáló gyakorlatok vé-

geztetése: a Mf. 121-122. oldala-

in lévő szövegekből és a tan-

könyv szemelvényeiből való

válogatás.

Ajánlatos minden

gyereknek mérőlapot

készíteni egész évre

pl. a kézikönyvben

található minta alap-

ján.

3.

(4.)

A KÖNYVEK VA-

RÁZSA

Michael Ende: Előszó

helyett: szigorúan

véve,

Petőcz András: Inter-

net-vers

Tk. 5-8. oldal

Olvasás.

A szövegelemzésben való

jártasság elmélyítésével a

szövegértő képesség fejlesz-

tése, az irodalmi élmények

iránti fogékonyság erősítése.

Annak felismertetése, hogy

az olvasás jelentős szerepet

játszik a személyiség

formálásában, a képzelet, a

szövegalkotás, a szövegértés

fejlesztésében. Az olvasási

kedv erősítése. A számító-

gép-használat előnyei és ká-

ros hatásai.

Érvek és ellenérvek meg-

fogalmazása adott témában.

A címadás gyakorlása.

A cselekmény felidézése, tömör

összefoglalása.

Önálló szövegfeldolgozás

kérdések alapján. A tanulócso-

port olvasási szokásainak meg-

beszélése.

Mf. 8-9. oldal

A tankönyv felépíté-

sének, a Feladatok,

kérdések és a Kapcso-

lódó szerepének a

megismertetése az

első órákon kiemelt

feladatunk.

Dráma és tánc: kife-

jező beszéd, törté-

netmondás.

Óra Témakör

Tananyag

Fogalmak, ismere-

tek


tési célok

Ajánlott tevékenységformák,

módszertani javaslatok

Megjegyzés,


4.

(5-

6.)

MESÉK BŰVÖLE-

TÉBEN

A mesékről,

A valós mese,

Az okos lány

Tk. 9-13. oldal

Népmese és műmese.

Verses és prózai for-

ma.

Mesegyűjtők.

Valós mese.

Elbeszélői nézőpont.

A meglévő tudás mozgósítá-

sa, felelevenítése,

új szempontok szerinti ren-

dezése.

A hangos, kifejező olvasás

képességének fejlesztése a

mese feldolgozása során.

Az alsó tagozatban megismert

mesefajták műfaji sajátosságai-

nak felismerése tanári irányítás-

sal vagy önállóan.

A különböző korok meséinek

megismerése egyéni és csopor-

tos munkaformában, a tapasztal-

tak összevetése frontálisan.

A hangos olvasás gyakorlása

szereposztásban.

A Magyar értelmező kéziszótár,

a Sző, fon, nem takács. Mi az?

című könyvek használata.

Mf. 10-12. oldal

Célszerű a Tk. felada-

tai közül néhányat

előzetesen feladni.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek:

történetekben a valós

és a fiktív elemek

megkülönböztetése.

5.

(7.)

A Nap gyermekei

Tk. 14-16. oldal

Próza.

A kultúrák közötti különbsé-

gek felismerése, átélése és

elfogadása.

A hangos olvasás gyakorlása

szereposztásban.

A mese „pilléreinek” táblázatba

foglalása: szereplők, helyszín,

alaphelyzet, események, követ-

kezmények tanulság.

A mesék csoportosítása koopera-

tív technikával.

Mf. 13. oldal

6.

(8-

9.)

Az állatmese - Egy

téma négyféle feldol-

gozása,

Heltai Gáspár:

A hollóról és a róká-

ról,

La Fontaine:

A holló meg a róka,

Romhányi József:

A róka és a holló

Tk. 17-21. oldal

Állatmese, fabula.

Verses mese,

verses szöveg.

Az elemző képesség fejlesz-

tése a különböző nyelválla-

potú mesék olvasása során.



mesék feldolgozása során.

A mesék korábbi nyelvállapotot

tükröző kifejezéseinek felfede-

zése és értelmezése szótárak,

lexikonok segítségével.

Gyakorlatok a mai és a korábbi

nyelvállapot különbségeinek

felismerésére.




gyakorlása.

Mf. 14-15. oldal

Célszerű egy vagy

több mesét előzetes

olvasásra feladni.

7.

(10.)

A tréfás mese,

A bolond falu

Tk. 22-24. oldal

Tréfás mese.

Túlzás.

A kifejezőképesség fejleszté-

se a dramatizálás során.

Tájnyelvi szavak magyarázata.

Meserészletek eljátszása.

Mf. 16. oldal


jező beszéd, mese-

mondás.

8.

(11.)

A csalimese,

Gyűszű, Fésű, Hadd -

el,

Hazug mese

Tk. 25-26. oldal

Csalimese, hazug-

ságmese.

A meglévő tudás mozgósítá-

sa, felelevenítése, új szem-

pont szerinti rendezése.

Az alsó tagozatban olvasott me-

sék felidézése.

A hangos olvasás gyakorlása.

Közmondások gyűjtése.

A humor szerepének érzékelése

a különféle mesékben.

Mf. 17. oldal

9-

10.

(12-

13.)

A tündérmese,

Tündérszép Ilona és

Árgyélus

Tk. 27-34. oldal

Tündérmese (va-

rázsmese).

Mesék a klasszikus

magyar irodalomból.

Mesei jellemzők,

motívumok, mese-

formulák

A rendszerezés, a csoportosí-

tás képességének fejlesztése

a mesefajták és a szerkezeti

sajátosságok szintetizálása

során.

A mese cselekményének

összefoglalása.

A helyszínek változásának meg-

figyelése.

Rendszerezés (a tankönyvi táb-

lázat segítségével).

A címadás gyakorlása. Dramati-


jező beszéd, mese-

mondás.

Óravázlat a tantárgyi

programban.

(pl.: mesekezdet, me-

sezárás, állandó kife-

jezések, meseszámok,

átváltozások, eszkö-

zök, tárgyak, ismét-

lődő tettek, cseleke-

detek, szereplők, sze-

repkörök, helyszí-

nek).

Beszélő név.

A szövegalkotó és szövegér-

tő képesség fejlesztése a me-

sei elemekhez kapcsolódó

feladatok során.

A rendszerező, összehasonlí-

tó és elemző képesség fej-

lesztése.

zálás.

A beszélő név jellemzőinek

megismerése, beszélő név kitalá-

lása mesei szereplőknek.

A mesei jellemzők megismerése,

megfigyelése az alsó tagozatban

tanultak felhasználásával. A

mesei motívumok táblázatba

foglalása.

Mf. 18-19. oldal

Óra

Témakör

Tananyag

Fogalmak, ismere-

tek


tési célok. Követelmények



Megjegyzés,


11.

(14.)

Varázslatos történe-

tek - írók, költők me-

séi,

Hans Christian An-

dersen: A teáskanna

Tk. 35-37. oldal

Műmese.




A mese értő, értelmező felolva-

sása a szereplő jellemének érzé-

keltetésével.

Mf. 20. oldal

12.

(15.)

Boldizsár Ildikó:

A Nap és a Hold ta-

lálkozása

Tk. 38-40. oldal

Műmese.




Jóslás, a mese megismerése ré-

szenként.

A mese értő, értelmező felolva-

sása a szereplők jellemének ér-

zékeltetésével.

Mf. 21. oldal

13.

(16-

17.)

J. K. Rowling:

Harry Potter és a

bölcsek köve

Tk. 41-45. oldal

Meseregény. A rendszerező, összehasonlí-

tó és elemző képesség fej-

lesztése.

A Roxfort négy házának, a tan-

órák hangulatának jellemzése.

Mf. 22-23. oldal

Célszerű a Tk. felada-

tai közül néhányat

előzetesen feladni.

14.

(18-

19.)

A mesékről –

Összefoglalás

Tk. 46-48. oldal

A rendszerezés, a csoportosí-

tás képességének fejlesztése

a mesefajták és a szerkezeti

sajátosságok szintetizálása

során.


se a memoriterekkel.

Kutatómunka (Milyen mesét tűz

műsorára a televízió és a rádió?).

Dramatizálás, bábok, rajzok ké-

szítése.

A jegyzetelés és a vázlatkészítés

gyakorlása.

Meserészletek szöveghű ismere-

te, kifejező előadása.

Mf. 24-29. oldal

Válogatás a Tk. és a

Mf. feladataiból.

Memoriterek hangoz-

tatása (A bolond falu

részletei, egy állatme-

se).

15.

(20.)

Számonkérés Feladatlap az If.-ben.

16-

17.

(21-

22.)

Az 1. irodalmi dolgo-

zat írása: mese

Az elbeszélő fogal-

mazás jellemzői.

Az írásbeli kifejezőkészség

fejlesztése.

A szövegalkotási képesség

fejlesztése.

Mese írása mesei motívumok

felhasználásával legalább egy-

másfél oldal terjedelemben.

Javítás nyelvtanórán.

18-

19.

(23-

24.)

Kuckó – Olvassunk

együtt!

A népdalokról,

Szerelmi dalok,

Bujdosóénekek,

A népköltészet hatása

Petőfi Sándor versei-

ben, Megy a juhász

szamáron…

Tk. 49-52. oldal

A népdalok jellem-

zői.

A szókincs bővítése, árnyalá-

sa, a kifejezőképesség fej-

lesztése az olvasott szöveg-

ben található új kifejezések

felhasználásával.

A már ismert népdalok felidézé-

se, zenehallgatás.

Kutatómunka a lakóhely nép-

szokásairól.

A már ismert Petőfi-művek fel-

idézése előzetes feladatként.

A megbeszéléskor a tanulók

tanári irányítással összevetik

ismereteiket, tapasztalataikat.

Mf. 30-32. oldal



tó órák.

Óra Témakör

Tananyag

Fogalmak, ismere-

tek


tési célok



Megjegyzés,


20.

PETŐFI SÁNDOR:

JÁNOS VITÉZ

A régió, a lakóhely

Az irodalmi mű, mint a kul-

turális emlékezet szereplőjé-

A lakóhely és Petőfi kapcsolatá-

nak felkutatására gyűjtőmunka

Ajánlott mű: Fekete

Sándor: Így élt a sza-

(25.)

Mozaikok Petőfi

Sándor életéből

Tk. 53-56. oldal

irodalmi emlékei. nek és közvetítőjének elmé-

lyült befogadása, egyéni,

csoportos és közös munkára

épülő feldolgozása.

végzése.

Térképhasználat.

Mf. 33-36. oldal

badságharc költője.

21-

22.

(26-

27.)

Kalauz a János vitéz

megismeréséhez,

János vitéz 1- 4. rész,

A János vitéz nyelve-

zete

Tk. 57-64. oldal

Az epikus művek

szerkezeti egységei

(előkészítés, bonyo-

dalom) és jellemzőik.

Az idő és a tér az

elbeszélő művekben.

A mű nyelvezete.

Az irodalmi értékek iránti

fogékonyság erősítése az

alkotást méltató szövegek

megismertetésével.

A tér- és időészlelés képes-

sége.

Képesség a szóhasználat, a

kiejtés, a testbeszéd össze-

hangolására különféle be-

szédhelyzetekben.


se a memoriterek ritmikus

hangoztatásával.

Az alkotást méltató szövegek

felkutatása, megismerése.

Az epikus művek szerkezeti

egységeinek felfedezése, meg-

ismerése, megnevezése. A hely-

színek változásának nyomon

követése.

Memoriterek tanulása, ritmikus

hangoztatása.

Hangformáló gyakorlatok.

Mf. 37-38. oldal

Vizuális kultúra;

mozgóképkultúra és

médiaismeret: illuszt-

rációk, a János vitéz

rajzfilmen,

hangoskönyvben.

Memoriter: az 1. rész

végig, a 4. rész 8. és

9. versszaka.

23.

(28.)

Hogyan mesél a köl-

tő?

Tk. 65-67. oldal

A próza és a vers

közötti különbség.

Néhány szókép: ha-

sonlat, megszemélye-

sítés, metafora és

jellemzőik. A képiség

megjelenése a mű-

ben.

Az összehasonlító és az

elemző képesség fejlesztése

a prózai és verses forma ösz-

szehasonlítása során.


fejlesztése a hasonlatok, me-

taforák írása során.

A szóképek felismerésének gya-

korlása, hasonlatok, metaforák

írása.

Hasonlatok illusztrálása.

Gyakorlatok a hasonlat, a meg-

személyesítés és a metafora írá-

sára, hangulati hatásuk felisme-

résére.

Mf. 39. oldal

24.

(29-

30.)

János vitéz 5-6. rész,

A leírás

Tk. 68-73. oldal

Az epikus művek

szerkezeti egységei (a

cselekmény kibonta-

kozása) és jellemzői.

A leírás.

Az elbeszélés és a

leírás műfaji jellem-

zői.

A szociális kompetencia fej-

lesztése mások véleményé-

nek türelmes és figyelmes

meghallgatása, szembesítése

során.


fejlesztése adott nézőpontú

leírások megfogalmazásával

és összehasonlításával.

Saját vélemény megfogalmazása

a szereplők erkölcsi választásai-

ról, döntéseiről, és azok megvé-

dése érvek és a szövegből vett

idézetek felhasználásával.

Fogalmazási gyakorlatok: pl. a

szobád leírása valamelyik sarok-

ból elindulva. Azonos tárgyról

különféle nézőpontból (vagy

hangnemben) készített leírások

összevetése.

Mf. 40-42. oldal

Memoriter: 6. rész 6.

versszaka.

25.

(31.)

János vitéz 7-10. rész

Tk. 74-77. oldal

Fordulópont.



Mesei elemek.


sége.

Cselekménymondás, a helyszí-

nek nyomon követése, mesetér-

kép készítése.

Szólásmagyarázatok.

A címadás gyakorlása.

Zenehallgatás (katonadalok).

Mf. 43-45. oldal

Ajánlott mű:

O. Nagy Gábor:

Magyar szólások és

közmondások.

Óra

Témakör

Tananyag

Fogalmak, ismere-

tek


tési célok



Megjegyzés,


26.

(32.)

János vitéz 11-13.

rész

Tk. 78-83. oldal




sége.


tő képesség fejlesztése, pél-

dául a történethez másik be-

fejezés írása, valamint játé-

kos táviratok megfejtése so-

rán.

A csata láthatóvá tételének esz-

közei: hangutánzó és hangulat-

festő szavak, hasonlatok, meta-

forák és megszemélyesítések.

Játékos táviratok és apróhirdeté-

sek írása.

Érvek és ellenérvek gyűjtése

adott témában.

Mf. 46-48. oldal

27.

(33.)

János vitéz 14. rész,

A János vitéz verse-

lése

Tk. 84-87. oldal

Az idő az elbeszélő

művekben.

Ritmus.

Ütemhangsúlyos ver-

selés, sormetszet,

cezúra, négyütemű

felező tizenkettes

sorfajta.

Páros rím.

A múltbeli események meg-

ismerése során az ok és oko-

zat feltárása.

Az ütemhangsúlyos verselés

felismerésében való jártasság

kialakítása.

Ritmikai gyakorlatok.

Az ütemhangsúlyos verselés

felismerésének gyakorlása.

Rímkereső, a verssorok befeje-

zése rímelő szavakkal.

Mf. 49-50. oldal

Ének-zene: ritmusér-

zék fejlesztése, ritmi-

zálás.

28.

(34-

35.)


rész

Tk. 88-93. oldal

Véleményformálás, a szociá-

lis kompetencia fejlesztése.

Jóslás, a részek megismerése

szakaszonként.

Mi kell a boldogsághoz? - érté-

kek rangsorolása.

Mf. 51-57. oldal

Memoriter: 18. rész

11. és 12. versszaka

29-

30.

(36-

37.)


rész,

Nyelvi alakzatok a

János vitézben,

Mesei motívumok a

A szereplők cseleke-

detei, a hős kalandjai,

erkölcsi

választásai.

Nyelvi alakzatok:

megszólítás, felkiál-

tás, kérdés, ismétlés,


lesztése mások véleményé-

nek türelmes és figyelmes

meghallgatása, szembesítése

során.

A szövegalkotó képesség

fejlesztése a nyelvi alakzatok

Vélemény megfogalmazása a

szereplők cselekedeteiről, a

helyzetekről.

Gyakorlatok a nyelvi alakzatok

keresésére.


programban.

költeményben

Tk. 94-99. oldal

felsorolás, párhuzam,

ellentét.

értelmezése és írása során.

Az összehasonlító képesség

fejlesztése a mesei elemek

megkeresése során.

Mesei motívumok keresése.

Leírás készítése Óriásországról.

Koncentráció: az olvasott mesék

óriásainak felidézése, tulajdon-

ságaik számbavétele.

Mf. 58-60. oldal

31.

(38.)


rész

Tk. 100-103. oldal

A mesei motívumok.

A meseszerű és a

valós az elbeszélő

költeményben.

A mű részleteinek

dramatikus feldolgo-

zása.


elemző képesség fejlesztése

a meseszerű és a valós ele-

mek érzékelése során.

A szövegalkotó képesség

fejlesztése vers írása során.

A meseszerű és a reális elemek

keresése a szövegben egyéni és

csoportos munkában, a tapaszta-

latok megbeszélése frontálisan.

A mesék és a János vitéz motí-

vumainak összehasonlítása.

A mű részleteinek dramatizálá-

sa. A szóhasználat, a kiejtés,

a testbeszéd összehangolása kü-

lönféle beszédhelyzetekben.

Varázsige írása.

Mf. 61-62. oldal


15. versszaka


programban.

32.

(39-

40.)


rész,

A János vitéz műfaja

Tk. 104-108. oldal

Tetőpont, megoldás.

Elbeszélő költemény.

Az elemző képesség fejlesz-

tése az a mű szerkezetének

vizsgálata során.


sége.

Írassunk a műhöz egy másik

befejezést! Válasszuk ki közülük

érvek meghallgatása után a leg-

jobbnak tűnőt!

Feladatok a különböző műfaji

ismertetőjegyek felismerésére, a

jellemzők egyéni vagy csoportos

táblázatba foglalása, a megoldá-

sok összevetése.

Mf. 63-65. oldal


1. versszaka,

27. rész 6. és 11.

versszaka

33- Összefoglalás Az epikai művek A rendszerezés képességének Az epikus művek szerkezeti Célszerű előzetesen

34.

(41-

42.)

Tk. 109-110. oldal

szerkezeti felépítése.



fejlesztése a szerkezeti egy-

ségek felismerése során.


se a memoriterek hangozta-

tásával.


sége.

Az összehasonlító képesség

fejlesztése a film és a mű

elemeinek érzékelése során.

elemeinek ismerete. A tetőpont,

a fordulópontok, a kitérők érzé-

kelése.

A versszak és a nagyobb szerke-

zeti egységek viszonyának ér-

telmezése.

Feladatok az idő és a tér megál-

lapítására. Rajzok készítése a

helyszínekről, az alkotások ösz-

szehasonlítása, megbeszélése.

Jankovics Marcell János vitéz

című rajzfilmének megnézése és

a művel való összehasonlítása.

kiadni néhány felada-

tot, és azok egy részét

csoportmunkában

megoldani.

Erkölcstan: társas

kapcsolatok, segítő

kapcsolatok, felnőtté

válás, beavatás.

35.

(43.)

Témazáró dolgozat

írása


36-

37.

(44-

45.)

A 2. irodalmi dolgo-

zat írása: elbeszélés

leírással

Nyelvileg és tartalmilag egy-

aránt jól formált elbeszélés írása

leíró résszel kb. egy-másfél oldal

terjedelemben.

Javítás nyelvtanórán

Óra

Témakör

Tananyag

Fogalmak, ismere-

tek


tési célok



Megjegyzés,


38.

(46.)

MÚLTUNK A MÍ-

TOSZOKBAN

A görög mítoszok,

Prométheusz

Tk. 111-115. oldal

A mítoszok és a mito-

lógia fogalmának,

néhány ismertetője-

gyének az ismerete.

Néhány mítosz isme-

rete.

A meglévő tudás felelevení-

tése, új szempontok szerinti

rendezése.

Koncentráció: a történelemórá-

kon tanultak felidézése.

A mítoszok jellemzőinek feltárá-

sa projektmunkában vagy

kooperatív technikával.

Rajzok készítése a görög-római

istenekről.

A történelemórákon tanultak

Ajánlott mű:

Trencsényi-Waldapfel

Imre: Görög regék.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: ókori gö-

felidézése, képek keresése iste-

nekről és ókori épületekről.

Mf. 71-73. oldal

rög istenek, hősök.

Ének-zene; vizuális

kultúra: mitológiai

témák a zenében, a

képzőművészetben.

Erkölcstan: család,

kapcsolatok.

39-

40.

(47-

49.)

Parisz ítélete,

Daidalosz és Ikarosz,

Összefoglalás

Tk. 116-120. oldal

Néhány mítosz isme-

rete.

A mítoszok és a me-

sék különbségei.


tő képesség fejlesztése.


elemző képesség fejlesztése.

Az irodalom folytonosságá-

nak és változó jellegének

felismerése.

A hangos olvasás gyakorlása.

A cselekménymondás, a vázlat-

írás, az összehasonlítás, a jel-

lemzés gyakorlása.

A mítoszok és a mesék jellemző-

inek megfigyelése, összehasonlí-

tása tanári irányítással. A tanu-

lást segítő grafikus módszerek

alkalmazása: például két külön-

böző műfajú és rendeltetésű

szövegtípus összehasonlítása,

a tapasztalatok ábrázolása

Venn-diagram segítségével.

Egy-egy mítoszhoz kapcsolódó,

különféle korokban született

képzőművészeti és/vagy zenei

alkotások gyűjtése és összeveté-

se csoportmunkában, majd a

munkák bemutatása osztályszin-

ten.

Rendszerezés, összegzés.

Kiscsoportos tablók készítése

A mítoszok közül

egyet célszerű előze-

tes olvasásra feladni.


kapcsolatok.

Ének-zene; vizuális

kultúra: mitológiai

témák a zenében, a


Egy-egy téma megjelenítése

más művészeti ágakban.

Képesség a történetek dra-

matikus feldolgozására

egy-egy ismert görög mítosz

szereplőiről/cselekményéről.

Egy-egy mítosz történetének

egyéni vagy csoportos átültetése

a mai viszonyok közé, a külön-

féle megoldások megbeszélése,

a helyzetek átélése, dramatikus

megjelenítése az empátia fejlesz-

tésére.

Mf. 74-79. oldal

41.

(50.)


Célszerű a magyarázó

szöveget vagy egy

bibliai történetet elő-

zetes olvasásra felad-

ni.

(51.)

Félévi szövegértés


Korábban is meg le-

het íratni, idő hiányá-

ban elhagyható.

42.

(52.)

A BIBLIA VILÁGA

A Bibliáról,

Az Ószövetség,

A világ teremtése

Tk. 121 -126. oldal

Biblia, Ószövetség,

Újszövetség, szálló-

ige.

A meglévő ismeretek felele-

venítése, új szempontok sze-

rinti rendezése.

A hangos olvasási képesség

és a szövegértés fejlesztése.

Gyakorlatok a meglévő ismere-

tek felelevenítésére.

Feladatok a lényegkiemelésre.

A hangos, kifejező olvasás és a

néma, értő olvasás gyakorlása és

ellenőrzése.


az artikuláció, a hanglejtés, a

hangsúly, a hangerő és a beszéd-

tempó - gyakorlás folyamatosan,

Ajánlott mű:

Csizmadia Károly:

Bibliai eredetű szálló-

igék, szólásmondások,

közmondások.

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek: ó- és új-

szövetségi történetek.

minden tanítási órán, tréningsze-

rűen.

Mf. 80-82. oldal

Óra Témakör

Tananyag

Fogalmak, ismere-

tek


tési célok



Megjegyzés

43.

(53.)

A vízözön története

Tk. 127- 130. oldal

Könyv- és könyvtár-

használat.


sége.

Könyvtári tájékozódás,

a különböző információhor-

dozók használatának és az

internet kereső programjának

a felhasználásával.

A digitális kompetencia fej-

lesztése.

A térképhasználat során a bibliai

helyszínek megkeresése.

Az önálló feladatvégzés, az is-

meretszerzés gyakorlása.

Az anyaggyűjtés és az anyag

elrendezésének gyakorlása.

Mf. 83. oldal


kapcsolatok.

Óra Témakör

Tananyag

Fogalmak, ismere-

tek


tési célok

Ajánlott tevékenységformák.


Megjegyzés, kapcso-

lódási pontok

44.

(54-

55.)

Az Újszövetség,

Jézus, az ember fia

Tk. 131-135. oldal

Evangélium.

Az elbeszélés néző-

pontja, az elbeszélő

személye, az elbeszé-

lő és a szereplők.

A történeti és az erkölcsi

érzék fejlesztése bibliai tör-

ténetek olvasása és feldolgo-

zása során.

A kulturális és történeti tá-

volság felfedezése, megérté-

se és elfogadása.

A kulturális és történeti külön-

bözőség egy-egy példájának

megfigyelése és megbeszélése

az életmód, a tárgyi kultúra stb.

kapcsán.

Munkácsy-képek elemzése.

Az elbeszélő személyének meg-

állapítása, a nézőpontváltásos

történetmondás gyakorlása rövid

elbeszélő szövegek feldolgozása

és újraírása során.

Mf. 84-87. oldal


programban.

45. Összefoglalás A történeti és erkölcsi érzék Feladatok az idő és a tér megál- Ének-zene; vizuális

(56.)

Tk. 136-138. oldal fejlesztése bibliai történetek

olvasása és feldolgozása so-

rán.

A kulturális és történeti tá-

volság felfedezése, megérté-

se és elfogadása.

lapítására, rajzok készítése a

helyszínekről, az alkotások ösz-

szevetése, megbeszélése.

Mf. 88. oldal

kultúra: biblikus té-

mák a zenében, a


46.

(57.)

Számonkérés

EZ A FÖLD A MI

HAZÁNK

A szülőföldről

Tk. 139-140. oldal

47.

(58.)

Keresztury Dezső:

Két szülőföldem

Tk. 141-142. oldal

Téma. Motívum. A térészlelés képessége.

A térképhasználat során a szö-

vegben olvasott helyszínek

megkeresése.

Szómagyarázatok készítése.

Feladatok annak felismertetésé-

re, hogy vannak gyakori témák,

motívumok az irodalomban.

Mf. 89. oldal

Természetismeret: az

olvasott művek

topológiája.

48-

49.

(59-

60.)

Petőfi Sándor:

Az alföld

Tk. 143-145. oldal

Tájleíró költemény.

Képesség a művekben meg-

jelenített téma, motívum,

gondolat, érzelem, hangulat

azonosítására.

A verbális és nem verbális

kapcsolata, együttes értelme-

zésük.

A vers felépítése és a költői esz-

közök (táblázat).

Illusztráció készítése a műhöz.

Memoriterek tanulása, ritmikus

hangoztatása.

Mf. 90-91. oldal

Memoriter.

50.

Petőfi Sándor: Úti

levelek, Úti jegyzetek

Úti levél, útleírás. Képesség a műfaji

sajátosságok felismerésére.

Gyakorlatok a műfaji sajátossá-

gok felismerésére.

Célszerű az egyik

művet előzetes olva-

(61.)

Tk. 145-147. oldal

Mf. 92-95. oldal

sásra feladni.

Informatika: tájéko-

zódás,

információgyűjtés

tájakról, városokról.

51.

(62.)

Rockenbauer Pál:

Gyalogszerrel a Bük-

ki Nemzeti Parkban

Tk. 148-149. oldal

A térészlelés képessége.

A Bükk domborzati térképének

az elkészítése.

Alkotó, kreatív feladatok a Bükk

ritka nevezetességeinek a bemu-

tatására.

Mf. 96-97. oldal

52-

53.

(63-

64.)

A régió megismerése.

Tk. 150-151. oldal

Régió, hagyomány,

emlékhely, irodalmi

emlékhely.

Könyvtári tájékozódás,

a különböző információhor-

dozók használatának és az

internet kereső programjának

a felhasználásával.

A digitális kompetencia

fejlesztése.

A szociális kompetencia

fejlesztése.

Kutatómunka, könyvtárlátoga-

tás, beszámoló készítése annak

érdekében, hogy a tanuló meg-

ismerjen valamely kulturális,

irodalmi, népi hagyományt la-

kóhelye (tájegység/település/

kerület) vagy iskolája vonatko-

zásában

(pl. felkeresnek egy irodalmi

emlékhelyet, emléktáblát, szob-

rot).

Ismerkedik jelenének hagyomá-

nyaival (pl. nemzetiségi iroda-

lom, folklór, múzeum, színház),

az ide kötődő/kapcsolódó szerző

legalább egy irodalmi művével;

gyűjtőmunkája eredményekép-

pen (internet-használattal is) az

anyagból valamely prezentációt

készít.

Hon és népismeret:

hazai táj; az én város-

om, falum.

Informatika: tájéko-

zódás,

információgyűjtés

tájakról, városokról.

54-

58.

(65-

72.)

Molnár Ferenc:

A Pál utcai fiúk

Tk. 152-161. oldal

Regény, ifjúsági re-

gény.

Konfliktus (összeüt-

közés).

Cselekmény, tér- és

időviszonyok, szer-

kezet, elbeszélői né-

zőpont.

Képesség a téma, a hangnem,

a hangulat megállapítására.


sége.

A szövegértés és a szövegal-

kotási készség fejlesztése.

Az önálló munka és a cso-

portos kooperáció alapvető

műveleteinek megtapasztalá-

sa.

A szövegalkotás fejlesztése

jellemzés során.

Az epikus művek felépítésének

megfigyelése.

A művek közös és önálló olva-

sása, értelmezése, közös megbe-

szélése.

Gyakorlatok az olvasmányélmé-

nyek rövid megfogalmazására

különféle szóbeli és írásos műfa-

jokban.

A szövegekhez kapcsolódó il-

lusztrációk megfigyelése, rajzok

készítése.

Kreatív gyakorlatok (pl. szereplő

jellemzése egy másik szereplő

szempontjából, egy szereplő

feltételezhető gondolatainak

megfogalmazása stb.).

A regényből készült film, vagy

abból részletek megtekintése.

A regény és a film összehasonlí-

tása a kifejezőeszközök, a befo-

gadói élmény és a jelentés

szempontjából.

Mf. 98-104. oldal

Házi dolgozat (levél)

írása.

Erkölcstan: jó és

rossz, bűn és erény, a

lelkiismeret.

Dráma és tánc: elbe-

szélő szöveg egy-egy

jelenetének dramati-

zált megjelenítése.

59.

(73-

74.)

Összefoglalás

Tk. 162-163. oldal

A rendszerezés képességének

fejlesztése. A kifejezőképes-

ség fejlesztése a memoriterek

hangoztatásával.


Mf. 105-106. oldal

Az Összefoglalást a

Kuckó utánra is ter-

vezhetjük.

60.


(75.)

61.

(76.)

Kuckó – Olvassunk

együtt!

Petőfi Sándor: Szülő-

földemen,

Weöres Sándor: Táj-

kép

Tk. 164-166. oldal


se a vers ritmusának érzékel-

tetésével.



szélése.

Mf. 107-108. oldal



tó óra.

62-

63.

(77-

78.)

AZ EMBER VILÁ-

GA

Az életünkről,

Arany János:

Családi kör,

Kormos István:

Eltűntek az égen

Tk. 167-174. oldal

Életkép.

A közösség néhány

jellemző élethelyze-

tének, konfliktusának

megjelenítése az iro-

dalomban.

A szövegértés fejlesztése, az

irodalmi értékek iránti fogé-

konyság erősítése.

Képesség a műfaji sajátossá-

gok felismerésére.


se a vers ritmusának érzékel-

tetésével.

Gyakorlatok a vers szerkezeti

felépítésének és képeinek meg-

ismerésére.

Az epikus és lírai érzéseket kife-

jező részek megkeresése, hangu-

lati hatásuk megbeszélése.

Az epikus és lírai érzéseket kife-

jező részek megkeresése, hangu-

lati hatásuk megbeszélése.

A memoriter tanulása, ritmikus

hangoztatása.

Mf. 109-111. oldal

Memoriter.


programban.

64.

(79-

80.)

Fekete István:

Február

Tk. 174-179. oldal

Novella. A hangos olvasás fejlesztése

különböző műfajú szövegek-

kel.

A szövegalkotási készség

fejlesztése.




gyakorlása.

Cselekménymondás, cselek-

ménytömörítés.

Fekete István műveinek felele-

venítése.



szélése.

Mf. 112-113. oldal

65.

(81.)

Nógrádi Gábor:

PetePite

Tk. 180-182. oldal


lesztése.

Milyen lenne más helyében?

Érvek és ellenérvek megfogal-

mazása a témában.

Irodalmi alkotások gyűjtése a

szerepcseréről.

Mf. 114. oldal

66-

67.

(82-

83.)

Móricz Zsigmond:

Fillentő

Tk. 183-188. oldal

Elbeszélés. A műfaji sajátosságok felis-

merésének képessége.


lesztése.



szélése.

Mf. 115. oldal

68.

(84.)

Mark Twain: Tom

Sawyer kalandjai

Tk. 194-195. oldal

A szövegértés fejlesztése, az

irodalmi értékek iránti fogé-

konyság erősítése.

A munka és a szórakozás értel-

mezése. A regényrészlet közös

megbeszélése, a szereplők jel-

lemzése.

Mf. 116. oldal

Előzetes olvasásra is

feladhatjuk a művet.

69.

(85.)

Összefoglalás

Tk. 183-188. oldal

A rendszerezés képességének

fejlesztése. A kifejezőképes-

ség fejlesztése a memoriterek

hangoztatásával.


Mf. 118. oldal


barátság, kapcsolatok.

Az Összefoglalást a

Kuckó utánra is ter-

vezhetjük.

70.

(86.)

Számonkérés


71.

(87.)

Petőfi Sándor: Egy

estém otthon,

Bálint Ágnes: Szele-

burdi család

Tk. 196-200. oldal

Képesség a művekben meg-

jelenített téma, motívum,

gondolat, érzelem, hangulat

azonosítására.

A családi kapcsolatok tükröző-

dése az irodalmi alkotásokban.

A család és a szomszédok konf-

liktusai, az okok a megbeszélé-

se.

Mf. 117. oldal



tó óra.

72. (88-

90.)

Év végi ismétlés

Tk. 201-205. oldal

Az 5. osztályban ta-

nult ismeretek rend-

szerezése.

A szövegértés és

a szövegalkotás gya-

korlása különböző

szövegtípusokon.

A nyelvhasználati, szövegal-

kotási és szövegértő képes-

ség komplex fejlesztése.

Rendszerező, ismereteket

alkalmazó és tudatosan hasz-

náló kommunikációs képes-

ség fejlesztése.

A tanult ismeretek alkalmazása

az év végi összefoglaló felada-

tokban. A tapasztalt hiányossá-

gok pótlására irányuló gyakorla-

tok.

Az összefoglalás sajátosságainak

és szerepének megismerése és

megértése különböző munka-

formákban és feladattípusokkal.

Mf. 119-120. oldal

Időtől függően az

év végi felmérés meg-

íratása:


Időtől függően az

év végi szövegértés

megíratása:




tó óra.

tanmenetjavaslat radóczné bálint ildikó – virág gyuláné...

Documents