217/2005./05.19. A határozati javaslat elfogadásáhozegyszerű többség szükséges.

ELŐTERJESZTÉSA Képviselő-testület 2005. május 19-i ülésére

Esztergom Város Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciójának elfogadása

Tisztelt Képviselő-testület !

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Sztv.) 92. § (3) bekezdése alapján Esztergom Város Önkormányzatának a szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatásszervezési koncepciót kell készítenie.

Az Sztv. 92. § (4) bekezdése a következőkről rendelkezik:

„ A koncepció tartalmazza különösen

a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket,

b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról,

c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit,

d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák , szolgáltatások szükségességét.

A koncepciónak illeszkednie kell a megyei koncepcióhoz. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat szociális szolgáltatásszervezési koncepcióját 2003. év végén elkészítette, melyet figyelembe vettünk a városi koncepció elkészítésekor.

Az Sztv. 92. § (7) bekezdése alapján a tervezetet véleményezetni kell az intézményvezetőkkel, a kisebbségi önkormányzatokkal. Valamennyi érintettnek és a helyi civil szervezetek képviselőinek a koncepció tervezetét megküldtük, az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság kibővített ülésére (2005. április 5-ére) meghívót küldtünk, ahol mindenki véleményét, javaslatát elmondhatta, melyet a Képviselő-testület elé kerülő változatba beépítettünk.

Az Sztv. 92. § (8) bekezdése alapján a koncepciót véleményeztettük a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal, melynek véleményét szintén beépítettük a koncepcióba.

Esztergom Város Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciója 9 fejezetből, valamint függelékből áll. A függelék a teljesség igényére törekedve tartalmazza a szociális és gyermekvédelem területén tevékenykedő civil szervezeteket, ezzel is segítve és népszerűsítve munkájukat.

Tekintettel az anyag terjedelmére CD lemezen küldjük meg a Tisztelt Képviselők részére. (Amennyiben a koncepció számítógépes adathordozón történő eljuttatásával kapcsolatban az anyag megismerése problémát jelent, úgy a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Osztályán

számítógépes hozzáférést biztosítanak, valamint a beszámoló anyaga írásos formában a Közjóléti Irodán a képviselő-testületi ülésig megtekinthető.)

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy Esztergom Város Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepcióját fogadja el.

Határozati javaslat:………/2005.(V.19.) esztergomi öh.

1. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Esztergom Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepcióját – a határozat mellékletét képező tartalommal -elfogadja.

2. A koncepció végrehajtásához szükséges pénzügyi forrásokról a Képviselő-testület külön határozatban dönt.

Felelős: Meggyes Tamás polgármesterHatáridő: 1. pont esetén: azonnal

2. pont esetén: folyamatos

Esztergom, 2005. május 10.Meggyes Tamás polgármester

Az előterjesztés (határozati javaslat) melléklete: - Esztergom Város Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciója

Az előterjesztést készítette:

Bártfainé Borz Gyöngyi irodavezető

Törvényességi záradék:

Dr. Csomor Sándorjegyző

Az előterjesztés véleményezésére az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság illetékes.

Az előterjesztés megtárgyalásához a jogszabályi előírásokon túl, tanácskozási joggal Lakner Zoltán szakértőt kívánom meghívni.

2

2

ESZTERGOM VÁROS

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

2005. január

Készítették: Bártfainé Borz GyöngyiLakner Zoltán

3

Szerkesztette: Lakner Zoltán

TARTALOMJEGYZÉK

I.A koncepció elvi alapjai 3I.1. A jövőkép meghatározása 3I.2. Alapelvek meghatározása 6I.3. Értékek meghatározása 7I.4. A szociális szolgáltatástervezési koncepció célja 7I.5. A szociális szolgáltatástervezései koncepció feladata 8I.6. Célterületek 8I.7. Célcsoportok 9

II. Helyzetkép 9II.1. Általános adatok 9II.2. Demográfiai adatok 11II.3. Foglalkoztatottság helyzete, jövedelmi viszonyok 14II.4. Jövedelmi viszonyok 19

III. Szociális ellátórendszer 22III.1. Jogszabályi alapok 22III.2. Pénzbeli és természetbeni ellátások (jelenleg hatályos jogi szabályozás alapján) 24III.3. Szociális szolgáltatások 31III.4. Szolgáltatástervezési koncepció 33III.5. Szociálpolitikai kerekasztal 34

IV. Esztergom város szociális alapszolgáltatása- és szakellátása 34 IV.1. Szociális alapellátás esztergomi helyzete 36

IV.2. A Nappali szakellátás városi helyzete 40V. SWOT-elemzés 43VI. Feladatok, fejlesztési irányok a szolgáltatások biztosításának egyes szintjein

43VI.1. Az önkormányzat szabályozási körében 43VI.2. Önkormányzati ellátási szintű feladatok 44VI.3 Intézményi szintű feladatok 45VI.4. Konkrét fejlesztési javaslatok 45VI.5. Időtábla 48VII. Költségelemzési tábla 49VIII. Közreműködők az előkészítés, a végrehajtás és az ellenőrzés

szakaszaiban 50

4

4

IX. A várt eredmények 51

Függelék:Esztergomi Civil Szervezetek 52

Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció

I. A koncepció elvi alapjaiI.1. A jövőkép meghatározása

A város általános jellemzői:

Esztergom, a nagy múltú királyi város, első a magyar települések sorában. Egy időre a történelem mégis a perifériára sodorta. Szent István király és az Árpádok városát határszéli helyzete és az egyházhoz fűződő immár ezer esztendős múltja miatt szándékosan elhanyagolták a baloldali diktatúra évtizedeiben. Ma az ország legkisebb megyéjében, Komárom-Esztergom megyében található, a megye hét kistérsége egyikének központja. Az Esztergomi Kistérségben él a megye lakosságának 17,6 %-a, azaz 55 594 személy. A kistérség népességének számát 1990 óta mérsékelt, de folyamatos csökkenés, jellemezte a legutóbbi évekig. Esztergom város lakosságának száma a közigazgatásilag hozzátartozó Pilisszentlélekkel együtt 2004. decemberében 30 004 fő. Ez 1990-hez képest 3 % növekedést jelent.

A város földrajzi fekvése kedvező és egyben ellentmondásos. Nincs a közvetlen közelében sem autópálya, sem pedig nagy forgalmú vasútvonal. Ugyanakkor jelentős hajózási útvonalat és fontos átkelőhelyet jelent számára a Duna. A közelmúltban újjáépült Mária Valéria híd nem csupán Párkány városával köti újra össze, hanem gazdasági és szimbolikus jelentőségét is megnövelte a településnek. Már egyre több gyakorlati együttműködési lehetőség sejlik föl a határon átnyúló térségi kapcsolatokban.

A város és a kistérség foglalkoztatási helyzetére jelenős hatást gyakorol egyrészt Budapest közelsége, másrészt pedig az a tény, hogy a kilencvenes évektől erőteljesen megélénkült a gazdaság, elsősorban a külföldi tőkebefektetéseknek és az ipari parkok kialakításának köszönhetően. A városban elsősorban az autó- és elektronikai iparban találnak munkát a munkavállalók. Sőt Esztergom már jelentős munkaerőt képes mozgósítani és foglalkoztatni a határon túlról, Párkány körzetéből is.

A községek munkaerőhelyzetét a földrajzi elhelyezkedésük határozza meg. A mezőgazdaság kényszerű visszaszorulásával a helyi kényszervállalkozásokban és Esztergom szolgáltatóiparában talál munkát a vidéki munkavállaló, illetve sokan választják a budapesti munkahelyekre történő ingázást. A kistérség alapértékei közé tartozik azonban a sok természeti kincs és a műemlékekben gazdag épített környezet, valamint a városnak a magyar egyház életében és a

5

művelődéstörténetében betöltött kiemelkedő szerepe. Mindennek gazdasági kiaknázására még számos lehetőség mutatkozik.

6

6

A város demográfiai jellemzői:

A jellemzés alapja a természetes szaporodás és a népességvándorlási adatok.

Az 1000 lakosra jutó élve születések száma 7.1. . Ez a megyei és az országos átlagtól is jóval alacsonyabb (országos átlag: 9,7)

1970 – 79 1980 – 89 1990 – 2001Élve

születések 4958 4032 3498Halálozás 3386 3849 4287

Természetes fogyás/

gyarapodás1572 180 -789

Vándorlási különbözet 779 -1212 400

1970 1980 1990 2001 2004

Lakosságszám 28 519 30 870 29 841 29 452 30 004

Az élve születések csökkenő adatai tendenciájukban megegyeznek az ország egészében tapasztaltakkal, bár annak aránya annál valamivel rosszabb. A halandóság Esztergomban a 70-es és a 80-as években is alacsonyabb volt a születések számánál, a 90-es évekre azonban a tendencia megfordult, aminek a következménye összességében már népességvesztés volt. A tendencia ráadásul folytatódni látszik. A születések folyamatos csökkenése mellett a halálozások további növekedésével lehet számolni, mivel a korstruktúra jelentős öregedési tendenciát mutat A folyamat szerény javulása csak az utóbbi években – ingadozásokkal – tapasztalható, de radikális fordulatra csak abban az esetben számíthatunk, ha tudati, értékválasztási szinten is pozitív változásokat sikerül elindítani. Bár a város utóbbi években tapasztalt lendületes fejlődése magával hozta a népesség folyamatos növekedését, és 2004 végén Esztergom népesség növekedésének száma átlépte a 30 000 fős lélektani határt, szükség lenne arra is, hogy a mindenkori kormányzat családpolitikája is stabilitást, kiszámíthatóságot mutasson.

Külön is kiemelkedő jelentőségű az esztergomi önkormányzat egyedülálló kezdeményezése, a Szent Miklós program, amelynek kedvező hatásaival már a közeljövőben is számíthatunk.

Esztergom lakónépessségének alakulása

7

A népesség-vándorlás hatása: a lakosság számának alakulását, a születés -halálozás hatásai mellett pozitívan befolyásolhatja a népesség bevándorlása. Ez Esztergom térségére csak igen csekély mértékben jellemző, bár az utóbbi években a tendencia erősödése tapasztalható. A 80-as évek pangó szocializmusának időszakában 1212 fős vándorlási veszteség érte a várost. Ezzel szemben 2001-re már újra – 400 fős – javulás következett be.

Nemek szerinti megoszlás: A város és térség lakossága e szempontból nem különbözik az országos és a megyei átlagtól: A nők 4 %-kal többen vannak, mintegy 52 % az arányuk a férfiak 48 %-ával szemben.

Életkor szerinti jellemzők.

Esztergomban az öregedési index 7,1 (az idős népesség a gyermeknépesség %-ában) Az idős korúak (65 év feletti népesség) aránya tartósan magasabb, mint a megye átlaga, és lassan növekvő, jelenleg 14,1 százalék. A gyermek népesség (15 évnél fiatalabb korosztály) az elmúlt időszakban csökkent. A 16,4 százalékos jelenlegi érték egy százalékkal alatta van a megye átlagának. Az aktív korosztály – 20.445 személy - (foglalkoztatható népesség 15-64 év között) aránya jelenleg a megyei átlagon van (69,4%). A folyamatok az idős lakosság növekedését és a gyermekkorúak csökkenését mutatják. Ezzel együtt mind a gyermekkorúak, mind az idősek eltartottsági rátája emelkedett.

8

8

Esztergom térségét az a veszély fenyegeti, hogy a gyermeknépességből kilépők alacsony, az aktív korból kilépők magas hányada miatt csökken a munkaképes korú lakosok száma, és növekszik az eltartásban lévő időseké. Ez a szociális ellátás terén fog növekvő igényeket generálni.

Összességében megállapítható, hogy a gyermek népesség arányának gyors ütemű csökkenése előrevetíti a gazdaságilag aktív népesség számának visszaesését. A jelenleginél alacsonyabb létszámú gazdaságilag aktív népességgel párhuzamosan a nagyobb létszámú időskorú (gazdaságilag inaktív) népességgel kell számolni.

Az esztergomi kistérségben 2823 fő fogyatékos ember él. Ez a klasszikus fogyatékosságokat, azaz a mozgás-, látás-, hallás-, értelmi sérült és a halmozottan sérülteket foglalja magában az alábbi arányokkal:

Össz. Férfi Nő 0-14 év 15-29 30-39 40-49 50-59 60-x2823 1470 1353 158 271 179 370 573 1272

Össz Mozgássérült Hallássérült Látássérült Ért. Fogy. Halm.fogy.2823 1090 282 446 261 695

A 2823 fogyatékos közül 2150 él saját háztartásban, míg 312 fő részesül intézeti ellátásban. Nem szerepel a számok között a megváltozott munkaképességűek nagy tábora, akik között magas az aktív korú, inaktivitásban élők száma. A demográfiai mutatók mellett a kistérségben élő fogyatékosok száma meghatározó elem a szolgáltatástervezési koncepcióban. Az inaktív, az aktív korú, megváltozott munkaképességűek újra munkába állítása könnyíthet a jövőbeni szociális ellátórendszer terheltségén.

I.2. Alapelvek meghatározása

Az alapelvek meghatározásánál figyelembe kell vennünk az - emberi jogok univerzális, európai uniós és hazai dokumentumait:

Az Emberi Jogok Egyetemes NyilatkozatátA Polgári és Politikai Jogok EgyezségokmányátA Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok EgyezségokmányátA Helsinki Záróokmányt

Az EmberiJogok Európai EgyezményétAz Európai Szociális ChartátAz Unió Alapjogi ChartájátA keresztény szociális tanítás dokumentumait

A Magyar Köztársaság Alkotmányát

- a szociális ellátásokról, a gyermekek jogairól, az esélyegyenlőségről, az antidiszkriminációról, szóló hazai törvényeket és rendeleteket.

Szociális biztonság Testi-lelki egészség

9

Szociális- és egészségügyi segítség Családvédelem Keresztény humanitás Emberi méltóság Szolidaritás Panasztétel és jogorvoslat Gyermekek- és fiatalkorúak védelme Magántitok védelme Nemek közötti egyenlőség Diszkrimináció tilalma Esélyegyenlőség elve Önrendelkezés joga Egyenlő hozzáférés joga Szükségletorientált szolgáltatások Kistérségi ellátás-szervezés Erőforrások egyesítése

A koncepció ezen elvei a szociális szolgáltatást végző minden szervezetre vonatkoznak. Az önkormányzat együttműködve a kistérség többi önkormányzatával a szolgáltatást végzők között koordinációs feladatot is felvállal, melynek során ezen alapelvek érvényesülését elvárja.

I.3. Értékek meghatározása

Adekvát (szükségletorientált) helyi szabályozási rendszer Szociális biztonság Relatív biztonság Családi funkciót erősítő szolgáltatások fejlesztése Gyermekek és fiatalok védelmét szolgáló fejlesztések Differenciált, egyénre szabott szolgáltatások A kirekesztés kockázatának csökkentése (preventív jellegű ellátások) Magas szintű szakmai munka (szociális képzések és továbbképzések) „Kliensközeli” szolgáltatás (az ellátott saját környezetében) A forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való

hozzáférés megkönnyítése Társadalmi integrációt szolgáló fejlesztések Szektorsemlegesség Feladatmegosztás, társadalmasítás Regionalitás

I.4. A szociális szolgáltatástervezési koncepció célja

A fent megjelölt alapelvek és értékek mentén megvalósítható szolgáltatások biztosítása, a szabályozási, döntési és megvalósítási folyamatok elősegítése.

- meghatározni azokat az alapelveket, irányokat, célokat, amelyeket a település a szociális szolgáltatások biztosítása, felkészítése során követ, illetve

10

10

amelyekkel orientálni kívánja a szociális szolgáltatások fejlesztésének további szereplőit.

- A döntéshozók részére készüljön egy olyan alapdokumentum, amely átfogó képet ad a település ellátási kötelezettségének helyzetéről, a szociális szükségletekről, a rendelkezésre álló lehetőségekről, a szolgáltatások fejlesztésének várható irányairól, és a feladatokról az önkormányzat szabályozási hatáskörében, az ellátási kötelezettség szintjén és az intézményi szinteken.

- Megszüntetni azokat a hiányokat, melyeket a szociális szolgáltató rendszer nem képes kezelni.

- Elősegíteni a szociális szolgáltató rendszer új típusú ellátást nyújtó szolgáltatásainak bevezetését.

- Elősegíteni egy minőségi, de egyben differenciált szolgáltatásrendszer létrejöttét, amelynek középpontjában egyszerre áll az egyén és a közösség.

- A többszereplős szolgáltató rendszer koordinált, a teljes szociális szükségletet lefedő szolgáltatási spektrum megvalósítása.

I.5. A szociális szolgáltatástervezései koncepció feladata:

- Világítson rá a jelenleg működő szociális ellátórendszer hiányosságaira.- Adjon segítséget egy szükségletorientált, a teljes lefedettségre törekvő

szociális háló kialakításához.- Biztosítson információkat más fejlesztési programok (területfejlesztési,

rekonstrukciós, rehabilitációs foglalkoztatási) és tervek kidolgozásához.- Nyújtson információkat a döntéshozóknak, hogy a törvényi

kötelezettségeknek megfelelő, szociális szolgáltató politika kialakításáról dönthessenek.

- Adjon kellő alapot a szociális szolgáltatások fejlesztésének operatív programjához.

- Egymásra épülő, lépcsőzetes szolgáltatásrendszer kialakításának elősegítése.

I.6. Célterületek

Az önkormányzat szabályozási hatáskörében:

- Az alapelveknek és a megfogalmazott értékeknek megfelelő, minden szociális jellegű ellátás és juttatás kritériumait, jellemzőit tartalmazó szabályozás kidolgozása.

- Koordinációs feladatok meghatározása: szolgáltatásokban ne alakulhassanak ki párhuzamosságok, a humán erőforrások megosztásának lehetősége, minőségi követelmények rögzítése, intézményi kapcsolatrendszer, szolgáltatók közötti kooperáció és koordináció.

- Fenntartói, működtetői szabályok, eljárások.

Az önkormányzati ellátási szintű feladatok:

- Intézményi struktúra felülvizsgálata, fejlesztése.- Szolgáltatási körzetek meghatározása.- Együttműködési szintek meghatározása más humán szolgáltatókkal.- Humán- és pénzügyi erőforrás-fejlesztés.

11

Intézményi szintű feladatok:

- információkezelés- áramlás, kapcsolatok a lakossággal,- egyénre szóló ellátások,- innovativitás (önkéntes segítő hálózat fejlesztése)- minőség a szolgáltatásokban (kontinuitás az eü. Rehabilitáció

vonatkozásában),- hatékonyság, hatásosság ( foglalkozási, kulturális rehabilitáció elősegítése) ,- komplex rehabilitációs szolgáltatások fejlesztése.

I.7. Célcsoportok

- Gyermekek, család: a családi, családsegítő funkciók erősítése, a családi nevelés alapvető feltételeinek biztosítása.

- Időskorúak, egyedülállók: alapvető megélhetési feltételek, gondozási feladatok megoldása, alternatív lehetőségek biztosítása.

- Marginalizálódott csoportok: krízishelyzetben lévő családok, csonka családok korrekciós lehetőségének biztosítása (hajléktalan személyek, nők, szenvedélybetegek), valamint a helyi cigány kisebbség peremhelyzetbe sodródott csoportjai hátrányos helyzetének mérséklése, felemelkedési esélyeik növelése.

- Fogyatékos személyek: a társadalmi integráció erősítése, a normalizációs elveknek megfelelő élet feltételeinek biztosítása a közszolgáltatások és az épített környezet akadálymentesítésével, a személyi segítés feltételeinek kialakításával.

- Inaktív személyek és családjaik társadalmi kirekesztődésének megelőzése.

II. Helyzetkép

II.1. Általános adatok

A szolgáltatásszervezési koncepció Esztergom város területén élők érdekében készült, de – amint azt már a bevezető részben is tettük – sajátos szerepkörénél fogva a kistérségtől mindez nem vonatkoztatható el, azzal szerves egységet alkot. E szerepkör nem csupán az önkormányzat hivatala által ellátott különféle hatósági (gyámhivatali, építésügyi, okmányirodai) tevékenységben fejeződik ki, hanem az önkormányzatok alapellátási feladatainak ellátásában is (Pl.: családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, idősgondozás egészségügyi ellátás.)

A kistérség szellemi, kulturális, oktatási és ipari - kereskedelmi központja Esztergom. A régies hangulatú kisváros, természetes forrásaival, a Duna, a Duna-kanyar és a pilisi hegyek nyújtotta lehetőségekkel, a királyi várral, a Bazilikával, a történelmi egyházi szerepköréből eredő tekintélyével és vonzásával, műemlék épületeivel igencsak vonzó idegenforgalmi központ.

A város állandó élénk határforgalmat bonyolít le a szomszédos – egyébként testvérváros – Párkány településsel. A híd újjáépítése és az Uniós csatlakozás óta a kapcsolatok mindennapossá és magától értetődővé váltak.

12

12

A 90-es évektől folyamatosan betelepülő külföldi beruházók enyhítettek a gazdasági szerkezetváltás következtében meglendülő munkanélküliségen, sőt felszabadult munkaerő ismételt foglalkoztatását jelentős mértékben meg is oldották.

A kistérséghez (Esztergomon kívül) az alábbi 8 település tartozik, népességi adataik bemutatásával:

Település 20031. Bajót 14942. Dömös 11203. Lábatlan 53864. Mogyorósbánya 877 5. Nyergesújfalu 76766. Pilismarót 19967. Süttő 20118. Tát 5678

13

II.2. Demográfiai adatok

Térségünk a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik. E három megye ( Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém) népessége – népszámlálási adatok alapján – 1,7-szeresére emelkedett a századelőhöz képest. A növekedés a század első felében egyenletes volt, a II. világháború okozta veszteséget is csak stagnálás jelezte, az 1949.évi népszámláláskor. Ettől kezdve 1980-ig lendületes növekedés, majd pedig lassú fogyás következett.

A régió fiatalabb korösszetételéből adódóan a főbb demográfiai mutatók – születési, halálozási arányszám – az elmúlt évtizedben az országosnál kedvezőbben alakultak. Az 1993-2000-es éveket már itt is fogyás jellemezte, bár ennek mértéke az országosnál mérsékeltebb volt.

Népmozgalom, 2000Közép-Dunántúl

Megnevezés Fejér K-Egom Veszprém Összesen Országos megye

Ezer lakosra jutó:élveszületés 9,3 9,5 8,7 9,2 9,7halálozás 11,3 12,8 12,3 12,1 13,5természetes szapo-rodás, fogyás - 2,0 -3,3 -3,6 -2,9 -3,8vándorlási különb. 6,0 3,3 -0,1 3,2 -

14

14

Esztergom város általános demográfiai jellemzőit az előző fejezetben bemutattuk. A régióra jellemző tendenciákat vessük össze a városunk konkrét adataival.

Esztergom város polgárai, népmozgalmi adatai

Polgárok száma 1980 1990 2001 2004 30 870 29 841 29 452 30 004

* Élve születés 1990 – 2001 3498 * Halálozás 1990 – 2001 4287 *Természetes szaporodás,

illetve fogyás 1990 – 2001 -789 * Vándorlási különbség 1990 – 2001 400

Az 1980-as évektől jellemző lassú és folyamatos fogyást követően ugyancsak lassú növekedést tapasztalhatunk. Esztergomban viszonylag magas a szülő-korban lévők aránya, ezért a következő években kb. 8,6 – 9 ezrelékes, és a közelmúltban bevezetett Szent Miklós program nyomán pedig további növekedésre lehet számítani az élve születési arányok és az abszolút számok tekintetében is. A halálozási arányszám a régió megyéihez képest rosszabb, de az országos átlag alatti. A vándorlási különbségek évről-évre változnak, tendenciájában növekedés tapasztalható.

Közép-Dunántúli lakónépesség nem és életkor szerint:

15

Gyermekek, felnőttek és idősek aránya 2000. év elején

Kor, év Közép-Dunántúl Esztergom város Ország……% Gyermekkorúak 17,4 16,4 17,115-59 éves 64,4 64.5 63,260 éves és idősebb 18,2 19,1 19,7

Megjegyzés: az Esztergom városi adatok 2004. október 1-jén.

Korosztályos megoszlás 2004. 10. 01.

Esztergom+Pilisszentlélek Esztergom-Kertváros Összesen

0-6 éves 1 499 494 993 7-14 éves 1 879 735 2 61415-18 éves 1 066 374 1 44019-60 éves 13 941 3 946 17 887 61 fölött 4 735 969 6 704

Összesen: 29638

A fenti összevetésből kitűnik, hogy a gyermekkorúak számaránya alacsonyabb az átlagosnál, ugyanakkor az aktív munkaképes korosztály hozzávetőleg megfelel annak. A nyugdíjas korúak számarányában viszont az országos és a regionális átlag közötti – egyébként kedvezőtlen – adatokat találunk.Más metszetben pedig azt látjuk, hogy 100 felnőttre 26 gyermek, illetve 30 időskorú személy jut. Ez a helyzet nyilvánvaló feladatokat jelöl ki számunkra mind az idősek, mind pedig a gyermekek ellátásának tervezésénél.

A 30-59 év közötti népességnél a tízévenkénti születések aránya alig különbözik egymástól: 3700-4200 fős korcsoportok 13-14 %-kal részesednek. Ezt az átlagot meghaladja a 15-29 éves korosztály népessége – 7087 fő -, amely a város polgárainak 24 %-át jelenti. E korosztály többsége középiskolás tanuló, főiskolás vagy egyetemi hallgató, illetve a pályakezdés, egzisztencia-teremtés, a családalapítás napi gondjaival küzdő fiatal. Annál aggasztóbb a 0-14 évesek adata, mármint az, hogy 15 év alatt kevesebben születtek, mint a 30-60 éves korosztályon belül 10 évente. Ez valójában 25-30%-os csökkenés, s az ifjúkorúakhoz viszonyítva 36 %-kal kevesebb ez a korosztály! A 60 év felettiek száma Esztergomban is egyre magasabb.

16

16

Az alábbi grafikon hűen kifejezi e tendenciát.

A város népességi adatainál még érdemes időzni. Vizsgáljuk meg a férfiak és a nők számát! A gyermekkorú népességnél szerény 148 fős többlet van. Mindez tart a 39 éves korig, összesen 505 férfival több lakosunk van a női nemnél. Ez az „előny” a következő két évtizedben „elfogy”, s valójában a 40 éves kortól minden korcsoportban „nő” többlet van: összességében 1198 fő a különbség. Az 50-59 és a 65-69 életkorban számottevően kisebb a férfiak száma. Mindez a magyar férfi-halandósággal egyező Esztergomban is. A születéskor várható átlagos élettartam (2000. évi adat) Magyarországon 67,1 ( férfi) és 75,6 (nő). Esztergomi adatunk nincs erről, de az elmúlt évi adatokból megállapítható, hogy a 75 év feletti korosztály városunkban 1749 fő, s ez a népesség 5,9 %-át teszi ki.

II.3. Foglalkoztatottság helyzete, jövedelmi viszonyok

A Munkaügyi Központ Esztergom és a kistérség 8 községének foglalkoztatási problémáival, adataival rendelkezik. A kistérség lakónépessége 55 876 fő, amely Komárom-Esztergom Megyén belül 17,6 %-os részarányt képvisel.

Az Esztergomi Térség lakónépessége 67,6 %-ban (37598 fő), Esztergom városé pedig 69,4 %-ban (20445 fő) munkaképes korú, míg 41,6 %-a (23165 fő), illetve 40,6 % (12008 fő) gazdaságilag aktív.

17

A népesség számának változása gazdasági aktivitás szerint

A rendszerváltást közvetlenül megelőző, majd követő évek radikális társadalmi-gazdasági változásai (a piacgazdaság kiépítésének a folyamata, az állami vállalatok fokozatos átalakulása, megszűnése) a kistérséget sem kerülték el.

A munkanélküliségi ráta régiónként, 2001.

18

18

2001. és 2002. évben – az előző években tapasztalt – dinamikus csökkenés megtorpant, elsősorban a meghatározó felvevőpiacnak számító multinacionális munkáltatókat ért recesszió következtében végrehajtott létszámcsökkentések, felvételi zárlatok következtében, de egyéb – térségen belüli – munkáltatók is hajtottak végre komoly nagyságrendű létszámcsökkentéseket.

A Munkaügyi Központ Esztergom és a kistérség 8 községének foglalkoztatási problémáival, adataival rendelkezik. A kistérség lakónépessége 55 876 fő, amely Komárom-Esztergom Megyén belül 17,6 %-os részarányt képvisel.

Az Esztergomi Térség lakónépessége 67,6 %-ban (37598 fő), Esztergom városé pedig 69,4 %-ban (20445 fő) munkaképes korú, míg 41,6 %-a (23165 fő), illetve 40,6 % (12008 fő) gazdaságilag aktív.

Komárom-Esztergom megye munkaerő-piaci helyzete 2004. október.

2004-ben gyakorlatilag egész évben folytatódott a regisztrált munkanélküliek számának növekedése. Ez történt októberben is, de ennek aránya jelentősen mérséklődött az előző havihoz képest. A hó végi zárónapon a megyei regiszterben 8.673 munkanélküli szerepelt, akiknek száma a szeptember végi-nél 1,4 %-kal (117 fő) mutatott többet.

A munkanélküliség relatív szintje 0,1 százalékponttal emelkedve 6,0 %-ra változott. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva a regisztráltak számában 11,7 %-os (909 fő) növekedés következett be. A munkanélküliségi ráta értéke viszont, a gazdaságilag aktív népesség számában bekövetkezett bővülésnek köszönhetően, csak 0,3 százalékponttal lett magasabb.   A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint a regisztrált munkanélküliek száma országosan is emelkedett, de a megyénkben tapasztaltnál kisebb arányban. Az október végén nyilvántartottak 368.093 fős létszáma az egy évvel korábbit 8,4 %-kal (28.474 fő) haladta meg. A változások miatt a megyék rátája alapján felállított növekvő sorrendben az idei év januárja óta elfoglalt negyedik helyről megyénk eggyel hátrébb csúszott. Így október végén ötödikként a sorban, a Főváros, Pest, Győr-Moson-Sopron, valamint Vas megye után következtünk.   A regisztrált munkanélküliek számának októberi emelkedése kizárólag a munkaviszonyt vesztettek állományát érintette, akiknek létszáma a hónap folyamán 196 fővel (2,6 %) növekedve 7.677 főt ért el. Ezzel szemben a pályakezdők csoportjában kedvező változás következett be, létszámuk 7,3 %-kal (79 fő) csökkent. E réteghez október végén 996 fiatal tartozott, akik a teljes állomány 11,5 %-át adták. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva a pályakezdő munkanélküliek száma hatodával (140 fő), míg a munkaviszonyt vesztetteké 11,1 %-kal (769 fő) lett magasabb.

19

A regisztrált munkanélküliek száma és változása2004. október

  A regisztrált munkanélküliek

Kirendeltség

száma változása az előző hónaphoz viszonyítva

változása az előző év azonos időpontjához viszonyítva

  fő fő % fő %

Dorog 1 247  2  0,2  309  32,9 

Esztergom

1 606  -39  -2,4  59  3,8 

Komárom 1 062  62  6,2  139  15,1 

Oroszlány 708  31  4,6  -26  -3,5 

Tata 1 202  40  3,4  85  7,6 

Tatabánya 2 040  10  0,5  218  12,0 

Kisbér 808  11  1,4  125  18,3 

Összesen 8 673  117  1,4  909  11,7 

A regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma és változása2004. október  

  A regisztrált pályakezdő munkanélküliek

Kirendeltség

száma változása az előző hónaphoz viszonyítva

változása az előző év azonos időpontjához viszonyítva

  fő fő % fő %

Dorog 132   -17   -11,4  17  14,8 

Esztergom

194   -10   -4,9  -27  -12,2 

Komárom 107   -12   -10,1  29  37,2 

Oroszlány 85   -1   -1,2  22  34,9 

Tata 165   10   6,5  40  32,0 

Tatabánya 229   -41   -15,2  45  24,5 

Kisbér 84   -8   -8,7  14  20,0 

Összesen 996   -79   -7,3  140  16,4 

A munkanélküliségi ráta és változása az elmúlt években2004. október

20

20

  A munkanélküliségi ráta [1]

Kirendeltség 2004.október

2003.október 2002.október 2001.október 2000.október

  % % % % %

Dorog 6,8  5,5  5,8  6,6  7,6 

Esztergom 6,4  6,4  6,3  6,8  7,2 

Komárom 5,0  5,0  5,4  5,5  6,1 

Oroszlány 5,8  6,0  6,8  8,6  10,7 

Tata 6,3  6,5  6,8  7,0  7,6 

Tatabánya 5,0  4,7  5,5  5,7  7,5 

Kisbér 9,2  8,0  7,3  7,1  8,2 

Összesen 6,0  5,7  6,0  6,5  7,6 

  Az adatok azt mutatják, hogy Esztergom térségében az előző évhez viszonyított 3,8 %-os regisztrált létszámnövekedés (59 fő) mellett emelkedett a munkanélküliségi ráta 6,4 %-ra. Ez azt jelenti, hogy a 90-es évek végén elkezdődött javuló tendencia megtorpant. Ahhoz, hogy a város a megélhetés szempontjából is biztonságot nyújtónak számíthasson, növekvő foglalkoztatottság mellett 5 % körülire kellene leszorítani a munkanélküliséget.

A város polgárai szempontjából vannak azonban további olyan érdekes foglalkoztatási adatok, amelyek elgondolkoztathatják a városért felelősséget érzőket. A helyben foglalkoztatottak száma 12 581 fő, míg máshol dolgozik 2931 személy. Ezen a számon belül különösen is figyelemre méltó, hogy 1070 nő is más településen kénytelen munkát vállalni, ami a családi funkciók és a gyermeknevelés szempontjából rendkívül kedvezőtlen. További 7629 személy pedig más településekről jár be Esztergomba dolgozni.

főiskolai és egyetemi végzettségűek az összes foglalkoztatott %-ában

(2001)

Tatabánya 18 %Dorog 11 % Esztergom 21,3 %Komárom 14,7 %Nyergesújfalu 11,9 %

Külön is érdemes kiemelni, hogy a megye más városaihoz viszonyítva - beleértve a megyeszékhely Tatabányát is - Esztergom foglalkoztatja a legtöbb főiskolát és egyetemet végzett munkaerőt. Ez nem csupán a város jelene, hanem a jövője szempontjából is kiemelkedő jelentőségű tény.

21

A városunkban élő mintegy 3000-3500 cigány származású lakos munkanélküliségi és iskolázottsági mutatói alapján szükséges a roma közösség munkaerő-piaci jelenlétét segítő programok és lehetőségek feltárása és beindítása.

II.4. Jövedelmi viszonyok

2004 évre vonatkozóan még nem állnak teljes körűen rendelkezésre az adatok, de már tudható, hogy a fogyasztói árak mintegy 7 %-os emelkedése mellett a reálkeresetek stagnálása, illetve 0,1 %-os csökkenése valósult meg. A bruttó átlagkereset 2004-ben meghaladta a 142 ezer Ft-ot, a nettó átlagkeresetek pedig mintegy 95 ezer Ft-ra, 6, 9 %-kal emelkedtek. A 7 %-os infláció, az áremelkedések rendkívül érzékeny területeket érintettek. A háztartási energia összességében és átlagosan közel 15 %-kal, ezen belül pl. a gáz ára 22 %-kal, míg az élelmiszerek kb. 7 %-kal drágultak. Ezek növekedésének üteme kétszeresen meghaladta a 2003-as szintet. Leginkább a gyermekes családok, a bérből fizetésből élők és a nyugdíjasok helyzete romlott, hiszen az ún. nyugdíjas fogyasztói kosár kb. 1% ponttal magasabbra rúgott az átlagnál, ami például a nyugdíjak reálértékét meggyengítette. 2004 tehát újra a megtorpanás, illetve több társadalmi csoport jövedelmi helyzetének a romlása jegyében telt el.

Sajnálatos kísérő jelenség, hogy a foglalkoztatottak száma csökkent mintegy 58 ezer fővel, ami 1,5 %-os veszteséget jelent. Ugyanakkor közel 20 ezer fővel, 5,6 %-ról 6,3 %-ra növekedett a munkanélküliek száma, illetve aránya. A kedvezőtlen folyamatok a Nyugat- és a Közép-Dunántúli régiót egyaránt érintették.

A folyamatok átláthatósága érdekében érdemes azonban áttekinteni az előző év adatait is.Keresetek, havi bruttó és nettó jövedelmek, nyugdíjak nagysága 2003. évben.

2003-ban az országban, alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 137.187 Ft, a nettó pedig 88.751 Ft volt, az egy évvel korábbinál 12, illetve 14,3%-kal magasabb. A reálkereset a fogyasztói árak 4,7 %-os növekedése mellett 9,2%-kal haladta meg a 2002.évit.

Az országosnál alacsonyabb mértékben nőtt és az alatt maradt a megye munkavállalóinak a bruttó átlagkeresete, melynek összege 125.977 Ft-ot tett ki. A versenyszférában a vállalkozásokat országosan jellemzővel azonos mértékben emelkedett az átlagkereset, de összege (120.995 Ft) mégsem érte el azt. A költségvetési szerveknél magasabb volt az emelkedés üteme (a köztisztviselők és a közalkalmazottak béremelése miatt), de ez sem volt elég ahhoz, hogy a megyei átlag (143.018 Ft) felzárkózzon a költségvetési szektorban országosan számított 160.843 Ft-hoz.

A versenyszférában dolgozók tehát –bruttó – 120.995 Ft-ot kerestek átlagosan a megyénkben, ennél 22 ezer forinttal fizettek többet a költségvetési szervek, a non-profit szervezetek pedig 28 ezer forinttal. Ez utóbbi kettőben 20 % feletti keresetnövekedés volt jellemző, míg a vállalkozások 8,9 %-kal emelték munkavállalóik keresetét az elmúlt év folyamán.

A fizikai állománycsoportba tartozók bruttó átlagkeresete a szellemiekének az 54,1 %-át érte el –országosan 47,3 %-át-úgy, hogy keresetük is az egy évvel korábbihoz képest feleakkora mértékben emelkedett, mint a szellemi munkát végzőkének.

22

22

A költségvetési szervekhez képest a versenyszférában dolgozó szellemi foglalkozásúak 30.233 forinttal többet – 193.051 Ft-ot kerestek.2003-ban az adók és járulékok levonása utáni nettó átlagkereset 83.405 Ft volt a megyében, mely a 2002. évihez képest 14,8 %-kal nőtt. A fogyasztói árak – hivatalos – 4,7 %-os emelkedése mellett a reálkeresetek az országosnál kicsit nagyobb mértékben, 9,6 %-kal emelkedtek 2003-ban.

2004-ben viszont már a reálkeresetek csökkenését kellett megtapasztalnunk. Erre kilenc éve már nem volt példa, és az idei, 2005-ös kilátások sem kecsegtetnek jobbal.

Esztergomi adataink nincsenek, de a megyei adatokat elfogadhatjuk sajátunknak is.

A nyugdíjasokról, a nyugdíjak nagyságáról külön kell szólnunk. Helyi adatokkal ugyan nem rendelkezünk, de a megye számarányai jó iránytűként szolgálnak. Az idős népesség eltartottsági rátája 20,2 %, ami Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Fejér után a legkedvezőbb érték a megyék sorában. (Országosan 22,4%)Komárom-Esztergom megyében 2003 januárjában a népesség 27 %-a részesült nyugellátásban! A 86.132 főből 76.657 saját jogon kapta az ellátást. Ez utóbbin belül négyötödének öregségi és öregségi jellegű (korbetöltött rokkantsági, elő-, bányász-, és korengedményes) nyugdíjat, míg a többi, nyugdíjkorhatárt el nem érőnek ( 15.874 fő) rokkantsági nyugdíjat folyósítottak.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezett az öregségi nyugdíjkorhatár mindkét nemet érintő, fokozatos, egyaránt 62 évre történő emeléséről. Ez a rendelkezés ugyancsak befolyással volt az utóbbi évek nyugdíjazotti számának alakulására.

A nyugellátások megyénkénti átlagos összege a teljes ellátás alapján havi 44 ezer és 53 ezer Ft között szóródott, a fővárosban azonban meghaladta az 59 ezret. A megyék közül a legalacsonyabbat Szabolcs-Szatmár-Bereg, a legmagasabb nyugellátást Komárom-Esztergom megyében folyósították. Nálunk a férfiaké 9 ezer Ft-tal haladta meg az átlagot, míg a nőknek folyósított ellátások átlaga a férfiakénak háromnegyedét tette ki.

(forint)

23

Nyugellátás típusa Férfi Nő EgyüttÖregségi és öregségi jellegű nyugdíjas 66.154 49.904 57.259Rokkantsági nyugdíjas 53.592 40.534 48.194Saját jogú nyugdíjasok 64.267 48.490 55.464Özvegyi nyugdíjas 21.503 38.526 37.939Árvaellátásban részesülő 26.086 26.350 26.221Mezőgazdasági, szövetkezeti járadékos 35.893 36.771 36.706

A mára már ismertté vált adatok szerint 2004 – a 13 havi nyugdíj fokozatos bevezetésének kedvező hatásai ellenére – a nyugdíjasok számára nem hozott javulást. A megugró infláció, különösen a háztartási energia és más a lakhatással összefüggő költségek dinamikus emelése miatt a KSH által számolt úgynevezett nyugdíjas fogyasztói kosárhoz rendelt kiadások fölfelé tértek el - kb. 1.0 %-kal - az átlagtól.

Míg 2003-ban a 2 felnőttre és két gyermekre számított (KSH) létminimum érték 136 ezer Ft, azaz 36 ezer Ft/fő volt, addig ez az érték 2004-ben már elérhette a 160 ezer Ft-ot, illetve az egy főre jutó 40 ezer Ft-ot. A nyugdíjasokra számított létminimum érték 2003-ban két tagú háztartás esetén 39 000 Ft/fő, egy személyes háztartás esetén pedig 45 000 Ft-ot tett ki. 2004-ben ezek az értékek azonban jelentősen tovább nőttek. Így a kétszemélyes idős háztartásokban egy főre számítva már körülbelül 43 000 Ft-tal, míg egyedülállóak, többnyire özvegyasszonyok esetén pedig már közel 49 000 Ft-tal kell számolnunk. Ez azt jelenti, hogy Esztergom városában megközelítőleg két és fél ezer nyugdíjas korú személy él a létminimum alatt.

24

24

III. Szociális ellátórendszer

III.1. Jogszabályi alapok

1993. évi III. törvény jól strukturálta a szociális ellátások típusait, törvényi szinten olyan szerkezetet kialakítva (szociális igazgatás szabályai, pénzbeli, természetbeni ellátások, személyes gondoskodást nyújtó ellátások), amely hosszú évekre meghatározta az ellátások fogalomrendszerét, típusait, tartalmát, a hozzájutás feltételeit. Ezek az ellátások mind mennyiségükben, mind tartalmukban változtak, de a törvény főbb szerkezete, az ellátások alapelvei általában megmaradtak.

Főbb változások:1993-1998 közötti időszakban főként a pénzbeli ellátások rendszere bővült (pl.: időskorúak járadéka), majd 2000. májusától a munkanélküliek jövedelem pótló támogatása új megállapításként megszűnt, a szociális segély tartalma átalakult (foglalkoztatási kötelezettség). 1998- tól a rendszer kiegészült (az 1997. évi XXXI. tv. alapján) - a gyermekek sajátos jogaira és érdekeire tekintettel - úgy, hogy különböző támogatások, és szolgáltatások igénybevételével segíti a családot, és védelmet biztosít a családból kiemelt gyermekek számára. A törvény alapján a családok támogatása szervesen kapcsolódik a szociálpolitika egészéhez.

1999. évtől a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (jelenleg szociális szolgáltatások) is jelentős változásokon mentek keresztül.

2003-tól új ellátási formaként lépett be az adósságkezelési szolgáltatás (támogatás és tanácsadás), valamint a támogató szolgálat.

2005-től a szociális törvény fokozatos életbeléptetéssel számos jelentős – főleg ellátás szervezési – változást fogalmazott meg.

25

Az elfogadott törvénymódosítási javaslat jogalkotói céljai:

A szegénység visszaszorítása elleni küzdelem részeként rövidtávú intézkedések meghozatala.

A szociális alapellátás rendszerének megerősítése, és a szakosított ellátás egyes kérdéseinek rendezése, azaz az ellátás-szervezés átalakítása.

A segélyezési rendszer egyes elemeinek korszerűsítése, a hozzáférés elősegítése.

A szociális és gyámügyi igazgatás korszerűsítése.

Az átalakítás konkrét intézkedései

Az időskorúak járadéka.

Bevezeti az időskorúak járadékának emelt összegű változatát a 75 év feletti egyedülállók esetében a nyugdíjminimum 130 %-ában.

A rendszeres szociális segély kiterjesztése

Bevezetik az ún. szerződéskötés intézményét, amely a beilleszkedési program elfogadásával együttműködésre készteti a munkajövedelem nélküli rászorulót a munkaügyi szervezettel. Továbbá egyéves időtartamra teszi lehetővé a közcélú foglalkoztatást.A segély ezentúl adható lesz azoknak is, akik pl. a Gyes lejárta után közvetlenül nem szereztek jövedelmet biztosító állást, vagy munkanélküli ellátást.

Ápolási díj

Új kategóriaként bevezeti a súlyosan fogyatékos személyek esetében az emelt szintű ápolási díjat 30 %-kal emelt összegben.

Adósságkezelési szolgáltatás

A jelenlegi 200 ezerről 400 ezer Ft-ra emelkedik az adható támogatás legmagasabb összege, és az időtartam 60 hónapra növekedik. Esztergom városa 2005 május 1-jétől lépteti hatályba az adósságkezelési szolgáltatásról szóló rendeletét.

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

Jelenleg a jogosultsági feltételek tekintetében az egy főre eső jövedelemhatár a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj, a támogatás mértéke a nyugdíjminimum 22 %-a.

26

26

2006. január 1-jétől a támogatásra való jogosultság jövedelemhatára egyedülálló szülő esetében 10 %-kal emelkedik és a támogatás mértéke az ő esetükben a nyugdíjminimum 30 %-ában kerül megállapításra.

Gyermekétkeztetés

Jelenleg a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő bölcsődés és óvodás gyermekek étkeztetése 100 %-ban ingyenes.

Az alapellátás elnevezés alapszolgáltatásra változik

- falugondnoki szolgálat, szociális információs szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások.

Az ún. ellátási piramis átalakítása

Minden településen: szociális információs szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás.2000 fő fölött: családsegítés3000 fő fölött: alapszolgáltatások és nappali ellátás10 000 fő fölött: …+ támogató szolgálat, jelzőrendszer közösségi ellátások, idősek átmeneti elhelyezése30 000 fő felett: …+ átmeneti ellátások50 000 fő felett: …+ utcai szociális munka

Kialakításra kerülnek a Közigazgatási Hivatalok szervezeti egységeként a Megyei Szociális és Gyámhivatalok.

A központi finanszírozású (90 %-ban) normatív ellátások ezentúl a képviselőtestülettől a jegyzőhöz kerülnek telepítésre.

A javaslat törvényi szinten kimondja a gyermekbántalmazás tilalmát.

Ezek alapján a városi helyi ellátó és szolgáltató rendszer kiigazítására is sort kell keríteni!

III.2. Pénzbeli és természetbeni ellátások (jelenleg hatályos jogi szabályozás alapján)

Időskorúak járadéka

Az ellátási formában azok a nyugdíjkorhatárt betöltött idős emberek részesülhetnek, akiknek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %-át. A járadék összege megegyezik a mindenkori öregségi

27

nyugdíj összegének 80 %-ával, egyedülálló esetén 95 %-ával, illetve erre az összegre kiegészíti a jövedelmet.A járadékban részesülők száma városunkban igen alacsony, jelenleg 7 fő. Az időskorúak egyéb jogcímen általában nyugellátásban részesülnek.

Rendszeres szociális segély

Rendszeres szociális segélyben részesül az, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, munkaképességét 67 %-ban elvesztette, vagy vakok személyi

járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül, ha megélhetése más módon nem biztosított.

E segélyezettek száma is viszonylag alacsony jelenleg 11 fő mivel legtöbben nyugdíjjogosultságot szereznek.

Az előzőekben említetteken kívül 2000. május 1-től az aktív korú nem foglalkoztatott is jogosult rendszeres szociális

segélyre, amennyiben legalább 30 napig az önkormányzat által szervezett

foglalkoztatásban részt vesz. A közcélú foglalkoztatás keretében leggyakrabban szakképzettséget nem igénylő idényjellegű munkákat (parkfenntartás, patakmeder tisztítás, közterületek tisztántartása) végeznek. A támogatás folyósításának feltételeként előírt együttműködési kötelezettség célja a munkára való ösztönzés erősítése. Nagy számban vannak azért olyanok is, akik a felajánlott munkát annak ellenére sem fogadják el, hogy így a segély összegétől elesnek. Tapasztalataink alapján azonban az együttműködést vállalók száma folyamatosan növekszik.

A segély összege az aktív korú nem foglalkoztatottak esetén az öregségi nyugdíjminimum 70 %-a. A korábban említett munkaképesség csökkent és fogyatékos személyek esetén az öregségi nyugdíjminimum 80 %-a.Jelenleg ilyen típusú ellátásban városunkban 160 fő részesül.

Ápolási díj

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személyek otthoni ápolását ellátó hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Meg kell állapítani, ha az ápolt súlyosan fogyatékos, vagy tizennyolc év alatti tartósan beteg. Méltányosságból állapítható meg, ha az ápolt tizennyolc év feletti tartósan beteg. A méltányosságból megállapítható ápolási díj igénybevételének feltételeit a helyi szabályozás tartalmazza.Az ápolási díj mértéke a súlyosan fogyatékos és tizennyolcadik életévét be nem töltött tartósan beteg személyek ápolása esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél kevesebb nem lehet. Ez az összeg a tizennyolc év feletti tartósan beteg ápolása esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ánál kevesebb nem lehet.Esztergomban a jelenleg érvényben lévő helyi rendelet alapján a 18 év alattiak esetében 120%, a többi esetben 110%, amely kedvezőbb a szociális törvény által meghatározott minimumokhoz képest.Jelenleg ápolási díjban normatív alapon részesül 21 fő, méltányosságból 34 fő.

28

28

Átmeneti segély

A Képviselő-testület döntése szerint erre az ellátási formára jogosultak egyrészről azok a személyek, akik létfenntartásukat veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe kerültek és önmaguk, illetve családjuk fenntartásáról másféle formában képtelenek gondoskodni. Másrészről átmeneti segélyt kérhetnek azok is, akiket alkalmanként ér egy-egy nagyobb kiadás, így például elemi kár, tartós betegség stb. esetén.

Tapasztalataink alapján a törvény, illetve a helyi rendelet által biztosított segélyt azok az emberek igénylik elsősorban, akik folyamatosan rossz szociális körülmények között élnek, nem pedig alkalmanként kerülnek rendkívüli élethelyzetbe.Emiatt gyakran nehézséget okoz a rászorultság elvének igazságos és következetes érvényesítése és szétaprózódik a felhasznált pénzeszköz.

Az adósságkezelési szolgáltatás 2005. évi tényleges bevezetése enyhíthet ezeken a gondokon.

Az igazságos elosztás érdekében szoros együttműködés alakult ki a családsegítő szolgálatot átvevő Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, és az egészségügyi szakszolgálatokkal.

Lakásfenntartási támogatás

A támogatás többnyire közüzemi díjak fizetéséhez nyújtott ellátás, amely hozzájárul a lakhatás feltételeinek megőrzéséhez. A támogatás odaítélésének feltételeit, normatív támogatásnál a szociális törvény, egyéb esetekben az önkormányzat helyi rendelete szabályozza. A támogatás egy évre, vagy egy fűtési szezonra szól, a kérelmet évente meg kell újítani.

Álláspontunk szerint a támogatási forma segítséget nyújt a rászorulók részére lakhatásuk fenntartása érdekében, azonban hathatósabb segítségre lenne szükség.

Temetési segély, köztemetés

Halálesettel kapcsolatosan két támogatási forma alkalmazására kerülhet sor, a temetési segély megállapítására és a köztemetésre.

Aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, de a temetési költségek viselése létfenntartását veszélyezteti, temetési segélyben részesíthető. A segély összege, a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 20 %-a.

Az elhunyt köztemetéséről akkor kell gondoskodni, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, illetőleg az eltemetésről nem gondoskodik. A köztemetés költségeit teljes mértékben az önkormányzat viseli.

29

Városunkban jelenleg a köztemetések száma az elmúlt évekhez viszonyítva emelkedik, azért mert a hozzátartozóknak a temetés költségei olyan többletterhet jelentenek, amelyet már nem képesek megfizetni.

Közgyógyellátás

Azok a személyek, akik közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkeznek térítésmentesen jogosultak a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozási eszközökre, ideértve az utóbbiak javításának költségeit, valamint a járóbeteg szakellátás keretében gyógyfürdőben nyújtott fizikoterápiás kezelés igénybevételére.

Ez a támogatási forma az igénylők egy részének alanyi jogon (pl.: I.II. csoportú rokkant, magasabb összegű családi pótlékra jogosultak) másik részüknek normatív alapon jár (rendszeres gyógyszerköltség az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át meghaladja, egy főre jutó havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150 %-át), de lehetőség van a támogatás méltányossági alapon történő megítélésére is.

A közgyógyellátás méltányossági alapon történő megállapítására van lehetőség abban az esetben, ha az érintett személy szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

Esztergomban a méltányosságból kiadott közgyógyellátási igazolványok száma egyre nő, mivel a jelenlegi gyógyszerárak, illetve gyógyászati segédeszközök térítési díja olyan magas, hogy a betegek már saját jövedelmükből nem képesek megfizetni.

Adósságkezelési szolgáltatás

A települési önkormányzat lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesítheti azt a családot vagy személyt, aki a törvényben, valamint az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel. Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult adósságkezelési tanácsadásban és adósságcsökkentési támogatásban részesül, amelyet az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani. A települési önkormányzat adósságkezelési szolgáltatást akkor nyújthat, ha arról önkormányzati rendeletet alkot, adósságkezelési tanácsadást működtet, továbbá az adósságcsökkentési támogatás nyújtásához saját forrást különít el.

Az új ellátási forma működtetésére az önkormányzat szerződést köt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Családsegítő Szolgálat és Hajléktalanok nappali Melegedője intézménnyel.

30

30

PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK I.

Ellátások

2000 2001 2002 2003 2004Igénybe vevők száma

Igénybe vevők száma

Igénybe vevők száma

Igénybe vevők száma

Igénybe vevők száma

Rendszeresszociálissegély

101 117 101 142 164

Lakásfenn-tartási támogatás

2.015 1.481 2.015 1.345 799

ÁtmenetiSegély 1.516 1.498 1.516 1.283 1.187Temetési segélyKöztemetés

197

16

77

10

197

16

165

14

158

19Ápolási díj 42 41 42 44 55Közgyógy-ellátásiigazolvány

810 797 810 843 648

IdőskorúakJáradéka

7 7 7 7 4

Összesen 4.704 4.028 4.704 3.843 3.034

A rendszeres szociális segély konstrukciójában bekövetkezett – a központi kormányzat által kezdeményezett – változások miatt (pl. a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának megszüntetése) az erre a célra fordított források annak ellenére csökkentek, hogy a támogatásban részesültek száma jelentősen nőtt.

31

A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma a jelzett időszakban megfeleződött, miközben a lakhatással kapcsolatos lakossági díjhátralékok növekedtek.

A jövőben érdemesnek mutatkozik egy városi szükségletfelmérés elvégzése, de már most látszik, hogy például az ápolási díjban részesülők vonatkozásában bővíteni célszerű a támogatottak körét.

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS

ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLT

CSALÁDOKGYERMEKEK

pénzben természetben pénzben természetben2000. 1358 335 2042 12062001. 1168 337 2091 12112002. 1261 298 1941 11762003. 982 89 1767 3532004. 1036 98 1741 296

RENDKÍVÜLI GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS

ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLTCSALÁDOK GYERMEKEK

Pénzben természetben pénzben természetben2000. 970 224 1587 6042001. 811 172 1805 6012002. 871 174 1892 6192003. 875 180 1968 6422004. 814 196 1727 617

Városunkban a gyermekek, illetve gyermekes családok központi szabályozás szerinti támogatása az országos tendenciáknak megfelelően csökkenést mutat, ami a lakosság szociális kondícióinak 1999 és 2003 között tapasztalt javulásának köszönhető. Az előzetes információk szerint ez a tendencia 2004-ben lelassult, illetve megállt. Jelentősen, mintegy 10 %-kal csökkent a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesített családok száma, viszont az érintett gyermekek száma dinamikusan emelkedett. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a kevesebb rászoruló családban növekedett a szegénynek minősülő

32

32

gyermekek köre. Ezen közben a felhasználásra kerülő források növekedése a támogatás célzottságát növelte.

33

Étkezési támogatásban részesülők:

ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLT

Gyermekek száma

esetszám

2000. 1913 43942001. 2856 75392002. 2889 74942003. 2072 54502004. 901 2982

Étkeztetésben részesülő kiskorúak 2004-ben:

Étkeztetésben részesülő

gyermekek száma

Teljes díjat fizet 84350 %-os díjat fizet 975100 %-os kedvezményre jogosult 279

Összesen: 2097

A fenti két táblázatot figyelembe véve megállapítható, hogy az étkezési támogatásban részesülő gyermekek száma csökkent, mivel központi kormányzati intézkedések miatt jelentősen növekedett az ingyenes, illetve 50 %-os térítési díjkedvezményben részesülők száma.A csökkenés mértéke azzal is indokolható, hogy a napközis ellátást kérők száma egyre csökken.

Az Önkormányzat a pénzben és természetben nyújtott ellátások biztosítására saját költségvetéséből az alábbi összegeket biztosította:

E Ft.2001. 132.000. -2002. 131.830. -2003. 122.019. -2004. 115.050. -

34

34

Megállapítható, hogy az Önkormányzat által biztosított összegek évről évre kevesebbek. Ennek okai:

- a támogatásra való jogosultság feltételeinek szigorítása,- a központi költségvetésből biztosított visszaigénylések növekedése,- az ellátotti kör átsrukturálódása.

35

III.3. Szociális szolgáltatások

A szociális törvény szabályai alapján a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat (szociális szolgáltatást) kell biztosítani. A törvény nem definiálja a szolgáltatások szempontjából a "rászorultságot". Ebből az alapelvből kiindulva minden olyan személynek szolgáltatást kell biztosítani, aki ezt igényli és egészségügyi állapota, kora, jövedelmi helyzete miatt arra szüksége van. A gyakorlatban az alapellátások főként az időskorúakat érintik, nem jellemző a fogyatékos személyek ellátásának gyakorisága, és szinte egyáltalán nem jelenik meg a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek ellátása.

A 2001. évi törvénymódosítás ellátotti csoportonként nevesítette az alapellátás különböző formáit, hasonlóan a szakosított ellátások típusaihoz. Így a szociális törvény szemléletében és ellátási formáiban egységessé teszi az állapotuk, élethelyzetük vagy szociális helyzetük miatt ellátásra igényt tartók körét és a számukra biztosítható ellátások típusait.

Az ellátásra igényt tartók csoportját, a szolgáltatások szempontjából szociálisan rászorultak körét öt csoportban nevesíti a törvény: idősek, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek. Az ellátást igénylőket sajátos jellemzőjük alapján más-más ellátásban kell részesíteni, bár természetesen vannak közös jellemzőik is. Étkeztetésben ugyanúgy kell részesíteni a hajléktalan személyt, mint az időseket, de a házi segítségnyújtás már nem megoldható a hajléktalanoknál. A számukra biztosított alapellátási forma az utcai gondozás, a nappali melegedő, az étkeztetés, a közvetlen életveszély elhárítása szállás biztosításával.

A szociális törvény 2004. évi módosításával az alapellátás kifejezést fölváltja az alapszolgáltatás elnevezés. Ezek körébe az új szabályozás szerint a szociális információs szolgáltatás - mint új, kötelezően ellátandó szolgáltatás -, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, illetve az ún. közösségi ellátások, továbbá a támogató szolgáltatás az utcai szociális munka és a nappali ellátások. tartoznak.

Étkeztetés

keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étellel való ellátásáról kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, vagy eltartottjuknak nem képesek biztosítani.Az étkeztetés városunkban a hét minden napján biztosított vendéglátóipari egységekben, helyben fogyasztással, házhozszállítással és elvitelre is. A szociális étkeztetésben részesülők száma nem túlságosan jelentős: 68 személy

36

36

Házi segítségnyújtás

keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik önmaguk ellátására nem képesek, és róluk nem gondoskodnak, valamint azokról a

gyermekekről, akik részére intézményben ellátás nem biztosítható (beteg) és a szülők az ellátást nem tudják megoldani.Az önmaga ellátására saját erőből már nem képes személyek gondozása rendszeres, szakszerű feladatellátást igényel, bár a szolgálat nem vállalhat fel rendszeres ápolási feladatokat. A házi segítségnyújtás döntően az időskorúak számára ad segítséget az életvitelük biztosításához, a személyes szükségletek, a ház körüli teendők ellátásával. A gyermekek gondozása a gyakorlatban ritkán előforduló igény a családok részéről. Városunkban házi segítségnyújtásban mindössze 94 személy részesül.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Esztergom városa az idősek otthonában telepített ügyeleti és diszpécserszolgálattal negyedik éve működteti - tehát térségi feladatokat is ellátva – ezt a korszerű szolgáltatást. Jelenleg 52 idős személy számára nyújt biztonságot és figyelmes gondozást.

Családsegítés

Ezen szolgáltatás keretében a veszélyeztetett vagy krízishelyzetbe került személyek, családok részére biztosítanak segítséget. Lényeges fejlesztési irány a családsegítő szolgálatok feladatkörében a közösségi szociális munka erősítése, a helyi lakosság felé nyújtott mind szélesebb körű szolgáltató jellegű tevékenységek fejlesztése, az alapellátási feladatkörök jobb együttműködése és kapcsolatrendszerének javítása. Városunk 2004-től közellátási szerződéssel a feladatot átadta a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. A váltás minden érintett számára megnyugtató módon zajlott és jelentős minőségi javulást eredményezett. A szolgálat által nyilvántartott, illetve gondozott családok száma 208.

Amennyiben az alapellátás keretében nem biztosítható a szociális ellátásra szoruló személy gondozása, a szakosított ellátáshoz való hozzájutásról köteles gondoskodni a települési önkormányzat. A hozzájutás megszervezése nem azt jelenti, hogy az adott településen, a helyi önkormányzatoknak kell biztosítania és működtetnie az egyéb ellátásokat, de a tájékoztatáson túl segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a rászoruló személy igénybe vehesse az egyéb szociális ellátásokat (pl. szociális intézményi elhelyezést).

A szakosított ellátási formák

megszervezéséről már lakosságszámtól függően köteles a települési önkormányzat gondoskodni.

37

Legelterjedtebb ellátási forma az idősek nappali ellátó intézménye (idősek klubja), melyet minden 2000-nél több állandó lakosú településen biztosítani kell. (A Szociális Törvény legújabb módosítása következtében csak 3000 lélek fölött.) Az idősek klubja napközben ad lehetőséget közös együttlétre, beszélgetésre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, étkezésre azoknak az idős személyeknek, akik saját otthonukban élnek, de aktivitásuk, szellemi frissességük megőrzése, kapcsolataik ápolása miatt igényük van a társaságra.

Városunkban két telephelyen működik idősek klubja, amelyek nyitottak az idősek számára. A szabadidős programokba azok is bekapcsolódhatnak, akik nem rendszeres tagjai a klubnak.

Terveink között szerepel legalább az egyik intézményünk átadása a Máltai Szeretetszolgálatnak. Az újra módosított szociális törvény a 50 ezernél több lakosú településen az alapszolgáltatásokon túl, az utcai szociális munka, éjjeli menedékhely, nappali melegedő, idősek átmeneti elhelyezését szolgáló intézmény, valamint nappali ellátást nyújtó formák biztosítását is kötelezővé teszi. A nappali ellátást nyújtó intézményeknek elsődleges célja, hogy elkerülhető legyen a családból történő kiemelés (pl. fogyatékos személyek esetén), vagy az utcán tartózkodó hajléktalan személyek életének, testi épségének védelme (pl. nappali melegedő).Az elsődleges prevenciót a szociális szolgáltatások igénybevétele tekintetében az alap- és nappali ellátások, illetve szolgáltatások tudják leginkább segíteni. Ugyanígy, ezen speciális csoportok esetében a nappali intézményeknek utógondozói szerepe is van. Városunkban a hajléktalanokról való gondoskodás a speciális alapellátási

formákhoz tartozó, un. nappali melegedőben történik, amely szükség esetén, téli időben éjszakai szükségszállásként is működik. A férőhelyek kihasználtsága az említett intézményekben jelenleg teljes körű.

Az értelmi fogyatékosok nappali ellátásának korszerűsítése napirenden van, a jelenlegi feltételek között a működés csak részlegesen megoldott.

Pszichiátriai- és szenvedélybetegek nappali ellátása nem történik. Családok átmeneti otthona nincs. Idősek átmeneti otthona, gondozóháza nincs. A bentlakásos ellátás biztosítása nem kötelező feladata Esztergom

városának, de itt működik három Idősek Otthona is összesen 160 férőhellyel. Ugyancsak megyei fenntartású intézményként városunkban működik az 55 férőhelyes Szent Rita Fogyatékosok Otthona, valamint egy 100 férőhelyes Pszichiátriai Betegek Otthona is.

III.3.1.

Az Esztergom városában élő, a város lakosságának mintegy 10-12 %-át kitevő, négy városrészen ( Ságvári-telep, Töltés utca, KECS-telep és a kertvárosi városrész) koncentrálódó roma kisebbség alacsony iskolázottsági és magas munkanélküliségi mutatói indokolják, az önkormányzat segítő figyelmének szükségességét. A Töltés utcában működő közösségi ház funkciót ellátó teleház program kiemelt figyelmet érdemel.

38

38

III.4. Szolgáltatástervezési koncepció

A szociális törvény 2001. évi módosítása a 2000 főn felüli lakosságszámú települési önkormányzatok, illetve a megyei önkormányzatok, valamint a fővárosi önkormányzat részére kötelezően előírta szolgáltatás tervezési koncepció elkészítését. A koncepció tartalmazza különösen a lakosságszám alakulását, korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, az ellátási kötelezettség helyzetét, ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, az egyes ellátotti csoportok sajátosságaihoz kapcsolódó speciális szolgáltatások biztosításának szükségességét. A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei önkormányzat által elkészített koncepcióhoz, ezért a törvény a megyék számára 2003. december 31., a települések számára 2004. december 31. határidőt jelölt meg az elkészítésre.

A szociális védelem helyi rendszere

III.5. Szociálpolitikai kerekasztal

A szociális törvény 2003. évi módosítása alapján a 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat, illetve a megyei és fővárosi önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre. Feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülésezik. Tagjai: az önkormányzat szakirodájának vezetője, szakmai munkatársai, a város területén szolgáltató intézmények, valamint, civil és egyházi szolgáltatók, és az esztergomi Katolikus Főiskola Szociális Képzési Tanszékének képviselői.A városi szociális kerekasztal mellett célszerű egy térségi, illetve Párkány és környékének bevonásával egy határon átívelő regionális szociális és szakmai egyeztető fórum létrehozása és évenkénti rendszerességgel való működtetése.

IV. ESZTERGOM VÁROS SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSA – ÉS SZAKELLÁTÁSA

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (szociális törvény) a települések számára kötelezően kialakítandó alap – és szakosított ellátások megszervezését és működését írja elő.

„Az alapellátás megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére a saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségügyi állapotukból, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémák megoldásában.”

A szociális alapellátás – új nevén alapszolgáltatás - kialakításának és működésének főbb irányelvei: igazodjon a lakosság szükségleteihez,

39

vállaljon jelentős szerepet a rászorulók szociális helyzetének javításában, egészségük megőrzésében

hozzáférhető legyen az adott területen minden rászoruló számára, közvetlen létszükségleti feladatokat lásson el, a szociális gondoskodás intézményrendszerének részét képezze azzal,

hogy a helyi, a lakossághoz földrajzilag legközelebb eső intézményben nyújtson ellátást.

A szociális alapszolgáltatás formái:

szociális információs szolgáltatás étkeztetés házi segítségnyújtás

jelzőrendszeres házi segítségnyújtás családsegítés speciális alapellátási formák: támogató szolgálatok pszichiátriai közösségi ellátás szenvedélybetegek ellátása utcai segítés

Az Országgyűlés a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény, továbbá a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott gyermeki jogok érvényre juttatása érdekében, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénnyel, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel összhangban gyermekvédelmi törvényt alkotott. (1997. XXXI. Tv.)

A törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.

Ennek megfelelően a települések számára kötelezően kialakítandó alap – és szakosított ellátások megszervezését és működését írja elő.

Gyermekvédelmi alapellátáso gyermekjóléti szolgáltatás

Gyermekjóléti szolgálat

o gyermekek napközbeni ellátása bölcsőde

40

40

családi napközi házi gyermekfelügyelet

o gyermekek átmeneti gondozása helyettes szülő gyermekek átmeneti otthona családok átmeneti otthona

IV.1. Szociális alapellátás esztergomi helyzete

Étkeztetés

Az ellátási forma keretében napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani, annak a személynek, aki egészségügyi és/vagy szociális problémái miatt erre önmaga nem képes. A városban az Egyesített Szociális Intézmény szervezi és biztosítja.Az étkeztetést a lakosság szükségleteinek megfelelően szervezi az intézmény az étel lakásra szállításával.Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás külön- külön és együttesen is biztosítható, amennyiben azt az adott személy szükségletei és körülményei indokolják.

Az étkeztetés igénybevétele az éves adagok számával jellemezhető.

Ezt mutatja a következő táblázat.

Év Adagok* (átlag/hó)

2000 1042001 1052002 1052003 1092004 111

* összesített adat

Házi segítségnyújtás

A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását – szükségleteinek megfelelően – lakásán, lakókörnyezetében biztosítja.A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükségletea) saját környezetében,

41

b) életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően,c) meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésévelbiztosított legyen.

Az otthonukban gondozottak számát az alábbi táblázat szemlélteti (átlag/hó):

Év Házi gondozottak száma

2000 922001 942002 952003 992004 94

A gondozottak számát figyelembe véve több házi segítségnyújtásban dolgozó munkatársra lenne szükség. A jogszabály előírásai szerint további 7 gondozó munkába állítása szükséges.Szükség lenne Esztergom-kertváros és Pilisszentlélek városrészekben helyben foglalkoztatott házigondozókra.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Városunkban a polgári kormány támogatásával megyei szinten az elsők között – 2001-ben – jött létre Esztergom mellett négy település, Tát, Tokod, Tokodaltáró és Mogyorósbánya bevonásával a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Ez a korszerű, emberi és költségkímélő ellátási forma rendkívül megnyugtató és biztonságot adó szolgáltatás az idős emberek számára. Jelenleg 52 személy részesülhet az ellátásban. A hálózat fejlesztése kiemelten kezelendő szociális szolgáltatási feladat.

Az alábbi speciális ellátási formák, mint támogató szolgálatok pszichiátriai közösségi ellátás szenvedélybetegek ellátása jelenleg nem működik a városban.

Családsegítés

Az Szociális törvény szerinti családsegítő szolgáltatást úgy kell szervezni, hogy az a település teljes lakosságára kiterjedjen.

A családsegítő szolgálat családgondozói feladatokat lát el, ellátásokat közvetít és szervezési tevékenységet végez.

A családsegítő szolgálat feladatai körébena) szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében,b) pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez,c) szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját,d) programokat szervez (üdültetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet stb.) a működési területén élő lakosság számára,

42

42

e) segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához,

f) segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését.(3) A családsegítő szolgálat az alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat is nyújthat.Ellátási szerződéssel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat látja el 2004. január 1-től.

Év A szolg. igénybe vevők száma

A szolgálat forgalma

2001 132 15312002 150 16142003 165 18202004 208 2458

Támogató szolgálat

A Támogató szolgálatok célja a fogyatékos személyek igényeinek megfelelő szolgáltatás, személyi segítségnyújtás annak érdekében, hogy a társadalmi integrációjuk külső segítség igénybevétele mellett minél teljesebb mértékben lakókörnyezetükben valósuljon meg.

A szolgáltatás formái: személyi szállítás információ nyújtás, tájékoztatás és tanácsadás, ügyintézés, kisérés, jogi tanácsadás, jeltolmácsolás.

A szociális törvény előírásainak és a helyi, illetve regionális szükségleteknek megfelelően 2005-ben már két helyi támogató szolgálat is beindította működését.Tervezzük, hogy a feladat ellátását támogatási szerződés keretei között a jelenleginél hatékonyabb és biztonságosabb formában segítjük.

Utcai szociális munka

Az utcai szociális munka célja az ellátatlan, de az intézményes gondozással szemben bizalmatlan, az utcán életvitelszerűen tartózkodó egyének, csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés, megelőzés, integrálás céljából.

Az utcai szociális munka körébe tartozik különösena) a hajléktalan személyek felkutatása, szükség esetén a megfelelő intézménybe juttatása,b) tájékoztatás, információnyújtás,c) ügyintézés,

43

d) szolgáltatás nyújtása,e) szociális munka egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel.

Az utcai szociális munkát végző számára biztosítani kell a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi feltételeket, szükség szerint közlekedési eszközt vagy utazási bérletet, meleg takarót, ruhaneműt, esetenként konzerv és egyéb élelmiszert, valamint készenléti gyógyszert.Esztergomban jelenleg nem működik ilyen szolgáltatás, de mindenképpen eljött az ideje annak, hogy ennek szükségességét megvizsgáljuk.

Gyermekvédelmi Alapellátás

Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.

Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást - lehetőség szerint - a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani.

Gyermekjóléti szolgáltatás

A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.

Gyermekjóléti Szolgálat

A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez.

Tevékenysége körében: a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális

helyzetét, veszélyeztetettségét,b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést,c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét,d) szervezi a - legalább három helyettes szülőt foglalkoztató - helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat,e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,f) felkérésre környezettanulmányt készít,g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit,i) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,

44

44

j) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában,

A gyermekjóléti szolgálat városunkban jelenleg a pedagógiai szakszolgálathoz integráltan működik.

Gyermekek napközbeni ellátásaBölcsőde

A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.

A bölcsőde végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcsődei ellátás keretében szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. (Jelenleg nem működik)

Városunkban egy önkormányzati bölcsőde működik. A 120 %-os kihasználtság miatt az ellátás továbbfejlesztése tovább már nem halasztható. Felvételi kérelmet elutasítaniuk még nem kellett, minden igényt igyekeznek kielégíteni. A pályázati úton elnyert támogatás felhasználásával a rendszer továbbfejlesztése 2005-ben induló beruházás keretében megvalósul.

Korai fejlesztés, családi napközi és házi gyermekfelügyelet nem működik a településen.

Gyermekek átmeneti gondozása

Helyettes szülő

A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását - a működtető által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján - saját háztartásában biztosítja.Helyettes szülő az a huszonnegyedik évet betöltött, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy lehet, aki

a) személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermek átmeneti gondozására, és vállalja, hogy a szükséges ideig a nála elhelyezendő gyermeket gondozza, neveli, feltéve, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok, és

b) a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett.

A 46/2003. ESZCSM. rendelet a helyettes szülők szervezésével, működtetésével a gyermekjóléti szolgálatokat bízza meg.2005. évben alkalmas jelentkezők felvételével célszerű elindítani ezt a gondozási formát. Helyettes szülői hálózat, valamint gyermekek átmeneti otthona és Családok átmeneti otthona nem működik a településen. Pályázati segítséggel ugyan

45

elindult a beruházás, de műszaki okokból az átadás csúszik. Várható átadás és a szolgáltatás beindítása 2005 második félévére tehető.

Esztergom városa 2000-ben a Magyar Máltai Szeretszolgálattal együttműködve létrehozta az úgynevezett Máltai Játszóteret, amely korszerű és igényes segítséget nyújt a gyermekek korai szocializációjához, valamint a családok és a helyi közösség együttműködéséhez.

IV.2. A Nappali ellátás városi helyzete

A nappali ellátást nyújtó intézmények a szociális alapellátáshoz hasonlóan otthonhátterű, nyitott intézmények, napközbeni szolgáltatást nyújtanak az igénybevevők számára. Az intézményben a fizikai - mentális -, egészségügyi – és szociális ellátás területén folyik személyre szabott gondozási munka. A foglalkoztatás, mint gondozási elem, kiemelt hangsúlyt kap a meglevő készségek és egészségi állapot megtartása érdekében.

Nappali ellátási formák: idősek klubja fogyatékos személyek nappali intézménye hajléktalanok nappali melegedője

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény városunkban nem működik.

A Szociális Törvény a 3000 főnél magasabb lélekszámú településeken az idősek klubja mellett valamennyi nappali ellátási forma, a 10.000 lélekszám feletti településeken ezen túlmenően a támogató szolgálat, az idősek átmeneti elhelyezése, a hajléktalanok nappali melegedője, illetve bizonyos közösségi ellátások kötelező megszervezését írja elő.

Mivel a város lélekszáma a közelmúltban meghaladta a 30 000 főt, és a népesedési előrejelzések szerint további növekedés várható, számolni kell azzal a törvényi kötelezettséggel, hogy Esztergomnak az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeket, - úgymint családok átmeneti otthona, gyermekek átmeneti otthona, hajléktalanok átmeneti szállója, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok átmeneti intézménye -. rendre létre kell hozni.

Idősek Klubja

Az idősek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál.Esztergomban 2 idősek klubja – működik összesen 50 férőhellyel.

Fogyatékos Személyek Nappali Intézménye (ÉNO)

46

46

A nappali ellátást biztosító intézmény az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító, közösségi szolgáltatásokat szervez.Nappali ellátás biztosítására az az intézmény alkalmas, amelyik rendelkezik

a) a közösségi együttlétre,b) a pihenésre,c) a személyi tisztálkodásra,d) a személyes ruházat tisztítására,e) az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztásáraszolgáló helyiségekkel.

A fogyatékos személyek nappali intézményében többfunkciós helyiséget kell biztosítani, melyben lehetőség van foglalkoztatás, szabadidős program lebonyolítására.

Esztergomban a létező szükségletek ellenére nem működik ilyen telepített intézmény. Beindítása a meglévő lakossági igények alapján rendkívül indokolt. Terveink között szerepel, hogy ellátási szerződés keretei között civil szervezetre bízzuk a feladat ellátását.

Pszichiátriai betegek nappali intézménye, illetve szenvedélybetegek nappali intézménye sincs a településen.

Hajléktalan ellátás

Nappali melegedőA nappali melegedő lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére

a) a közösségi együttlétre,b) a pihenésre,c) a személyi tisztálkodásra,d) a személyes ruházat tisztítására,e) az étel melegítésére, tálalására, elfogyasztására.

Elhelyezése megfelelő, jól megközelíthető helyen van. További előnyt jelent az utca frontról elhatárolt belső udvar. Így a településrész lakossága számára is elfogadhatóbb a hajléktalan személyek jelenléte.

Hajléktalanok éjjeli menedékhelye

A hajléktalan személyek éjjeli menedékhelyére egy lakószobában van mód, legfeljebb húsz személy helyezhető el.Az éjjeli menedékhely este, illetve éjszaka legalább napi tizennégy órát tart nyitva. Az éjjeli menedékhely az előforduló konfliktushelyzetek megelőzésére, illetve kezelésére a nyitvatartási időben szakképzett munkaerővel ügyeletet biztosít.

Az éjjeli menedékhelyen legalább napi négy órában szociális munkás alkalmazásával szociális munkát kell végezni. A szociális munka körébe tartozik különösen:

a) szociális információk biztosítása,

47

b) az ellátást igénybe vevő jogosultságaira vonatkozó tanácsadás.Az éjjeli menedékhelyre való elhelyezésére ugyanazok vonatkoznak,

amelyek a nappali melegedőnél már említésre kerültek.

Városunkban nincs ilyen önálló intézmény. Válsághelyzetben a nappali melegedő szolgál szükségférőhelyekkel.

V. SWOT –elemzés

Erősségek- szociális ellátás működtetése a

TV. és helyi szabályozások alapján – bázis a fejlesztésre

- megfelelő minőségű humán erőforrás

- pénzbeli támogatások méltányossági alapon

- folyamatos fejlesztés- többszektorú szolgáltatás- kistérségi szerződések- a szociális alapellátás és

gyermekvédelem összhangja

Gyengeségek- differenciált gondozási formák

hiánya- helyi rendeletek teljes

kompatibilitásának hiánya- nem megfelelő mennyiségű

humán erőforrás- hiányzó ellátási formák- forráshiány- más kistérségekkel való

együttműködés elégtelen

Lehetőségek- helyi szabályozás megújítása- új ellátási formák bevezetése- térségi kiterjesztés

megszervezése- adekvát ellátás biztosítása- szakemberek képzése- összhang a több szektor között az

ellátás szervezésében- családok komplex kezelése- az előírt szakmai létszám új

munkalehetőséget teremt a városban

Veszélyek- kiesés a gondozási körből /

túlgondozás- működési engedélyek megvonása- alacsony színvonalú szolgáltatás- finanszírozással a hozzájutás

egyenlőtlenségei is konzerválódnak.

48

48

- pályázati forrás megteremtésemás kistérségekkel való együttműködés.

VI. Feladatok, fejlesztési irányok a szolgáltatások biztosításának egyes szintjein

VI.1. Az önkormányzat szabályozási körében

A szociális rendelet újragondolása, az adósságkezelési szolgáltatásról szóló rendelet és a város kötelezően működtetendő szolgáltatásainak, az ellátotti és ellátandó kör jogosultságának, a kistérségi munkamegosztásnak a viszonylatában.

Fenntartói, irányítási feladatok és struktúrák

Célszerű lenne azokon a területeken térségi feladatokat vállalni, ahol szükséges a képzett szakember az ellátáshoz. (támogató szolgálat és a nagyobb lélekszámhoz kötődő szolgáltatások: nappali szakellátások, átmeneti otthonok) Az ellátási körzetek létrehozásával, a társulási szerződések létrejöttével elkerülhetőek a párhuzamosságok, illetve megvalósul a területi lefedettség. Szorgalmazni kell a szolgáltatások területén a többszektorúság erősítését.

A kliensekről készült adatkezelést az állampolgári jogok védelméről szóló rendelkezések szigorú betartásával végezheti a szolgáltatást nyújtó intézmény (a pénzbeli- és természetbeni ellátásokat, az adósságkezelést, az alapellátást és szakellátást igénybevevők köre.)

Ösztönözni kell az aktív korú, munkaképes vagy megváltozott munkaképességű személyek munkavállalási szándékát a pályázati lehetőségek kiaknázásával, képzésekkel, bevonva a város gazdasági szereplőit.

Egységes együttműködési rendszert kell kiépíteni a háziorvosi szolgálatokkal, a harmadik szektorral a szociális információs rendszer létrehozása és működtetése érdekében.

Célszerűnek mutatkozik a jövőben legalább kétévente elégedettségi méréseket végezni a városban működő szolgáltatók és az ellátást, szolgáltatást igénybe vevők körében.

VI.2. Önkormányzati ellátási szintű feladatok

meglévő ellátások tekintetében

- szükséges a szakemberek létszámát legalább a jogszabályokban előírtaknak megfelelően emelni.

- szükséges az ideiglenes engedéllyel rendelkező szakellátást végző intézményekben a tárgyi feltételeket a jogszabályban előírtaknak megfelelően alakítani.

- A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás gondozási formáját fejleszteni szükséges, - a jelenleginél nagyobb mértékben – a kistérség igényeinek megfelelően.

- továbbképzési és képzési ösztönzők bevezetése és elismerése

49

- minőségbiztosítási rendszer (TQM) kidolgozása- szektorok közötti rendszeres információcsere (az SZMSZ-ben

szabályozott módon)- a tárgyi- technikai feltételek biztosítása- egységes ismertető füzet/honlap, helyi sajtóreklám- szupervízió fejlesztése

létrehozandó intézmények tekintetében:

- a 10.000 lakosságszámhoz kötött szolgáltatások bevezetését újra kell gondolnunk. Például a támogató szolgálatok, a családok átmeneti otthona vagy a gyermekek átmeneti otthona, az idősek átmeneti otthona. Az átmeneti otthonok létrehozásának törvényi határideje már elmúlt, az önkormányzat mulasztásos törvénysértést követ el.

- Korai fejlesztés megvalósítása.- Ösztönözni szükséges az idősek emelt szintű teljes ellátását célzó beruházást

az ellátásra várakozók létszámára tekintettel elsősorban magántőke bevonásával.

VI.3 Intézményi szintű feladatok

Minden intézményi egységben biztosítani szükséges az előírt minimális létszámot. Az előírtnál magasabb létszámszükségletet aktív munkaerőpiaci eszközök igénybevételével szükséges biztosítani.

A dolgozók minőségi munkájának elismerését a költségvetésben biztosítani szükséges.

Meg kell teremteni az ágazatközi és szektorközi együttműködés technikai feltételeit

Szolgáltatástípusonként egységes, szektor-semleges ismertetőt kell készíteni az igénybevevők számára (kérelmekkel, jogosultsági feltételekkel és egyéb mellékletekkel ellátva) – a város honlapján is elérhetővé kell tenni.

VI.4. Konkrét ellátás fejlesztési javaslatok

I. Szociális alapszolgáltatások

1. A szolgáltatásfejlesztés egyes elemeinek áttekintése és pontosítása céljából szükségletfelmérést kell végezni 2005-ben.

Várható költségigény: 300-350 Eft.

2. Szociális kerekasztal létrehozása és működtetése 2005-ben a város, a helyi egyházi és civil szervezetek és más szolgáltatók, képző helyek részételével.

3. Térségi, illetve regionális szociális egyeztető fórum intézményesítése 2005-ben az Esztergomi Kistérség, valamint Párkány és környéke településeinek bevonásával

50

50

Várható éves működési költésigény: 100.000.- FT

4. A Szociális Információs Szolgáltatás intézményesített kereteinek megteremtése: - Információs kiadvány és tájékoztató

szórólap létrehozása Esztergomi Segítő címmel- Elektronikus honlap létrehozása az előbbi címmel

várható költségigény: 600-800.-Eft.

5. A szociális étkeztetés működő formáinak továbbfejlesztése

6. A házi segítségnyújtás szolgáltatásfejlesztése

7. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás programszerű fejlesztése térségi feladatkör bővüléssel.

Várható költségigény: 1000 EFT

8. Szociális (műszaki) Gyorsszolgálat létrehozása. Az új gyakorlatias szolgáltatás létrehozásának célszerűségét indokolja a városunkban élő egyedülálló idős személyek nagy száma és a szolgáltatás iránt körükből jelentkező igények sokasága.Várható költségigény: 500-600.- EFt

9. A roma közösség életminőségét, munkaerő-piaci- és életesélyeit növelő programok továbbfejlesztése céljából roma készségfejlesztő és innovációs inkubátorház létrehozása szükséges. Határidő: 2006 július. Várható Költségigény : 3 millió forint.

II. Szociális szakellátások

1. Szükségletalapú idősellátási helyi részkoncepció kidolgozása 2005 első felében.

2. A fogyatékos, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásának helyi rendszerét áttekintő ellátási részkoncepció kidolgozása, a támogató szolgálat és az akadálymentesítési program elindítása.

III. Gyermekvédelmi alapellátások

1. Átfogó városi és térségi gyermek- és ifjúságvédelmi részkoncepció kidolgozása

2. A már tervbe vett bölcsődei fejlesztés elindítása

3. A gyermekjóléti szolgálat működtetésének felülvizsgálata 2005-ben.

4. Korai fejlesztés: Interaktív családi játéktár létrehozása. Ezen szolgáltatás olyan minőségi szocializációs lehetőséget biztosít kisgyermekes fiatal családok számára, amelyre Magyarországon eddig mindössze 8 helyen született lehetőség.

Várható költségigény: 3,5 millió Ft. A beindítás várható időpontja: 2005

51

5. A családok és a gyermekek átmeneti otthona funkcióinak ellátása céljából legalább egy krízisszoba létrehozása indokolt.

6. Helyettes szülői hálózat létrehozása. Határidő: 2006 első féléve. ( A feladattal összefüggő munkálatok elindultak)

7. Korai fejlesztő központ létrehozása regionális feladatkörrel azon gyermekek számára, akik esetében szocializációs, fejlődési stb. problémák miatt nagy valószínűséggel nem képesek lépést tartani kortársaikkal.

8. Preventív szabadidős és értékközvetítő csoportok – civil, önszerveződő formákban – támogatása.

9. Az ún. Máltai Játszótér program második, serdülőkorú fiatalokat megcélzó programjának bevezetése. 2006 I. negyedév 6000 EFt

10. Szükségletfelmérés alapján 2005-ben döntést kell hozni arról, hogy - a város hozzájárulása mellett – megteremthetők-e a közétkeztetésben való teljes részvétel feltételei minden a közoktatás helyi rendszerében megjelenő esztergomi gyermek és kiskorú számára.

IV. Helyi családpolitikai rendszer

1. Az önkormányzat által elindított Szent Miklós Alap, illetve program működtetése, karbantartása.

2. Házasságkötési támogatás. A programhoz illesztve célszerű az esztergomi bevezetése, amely szerint a városban állandó lakóhellyel rendelkező párok első házasságkötésük alkalmával személyenként 50 – 50 ezer Ft-os egyszeri támogatásban részesülnének. 2006. 17 millió

3. Letelepedési támogatás. A városban 12 éven aluli gyermekkel, (gyermekekkel) letelepedő - állandó lakóhelyet létesítő – párok páronként és gyermekenként egyszeri 100 – 100 ezer Ft-os támogatásban részesülnek.

4. Önszerveződő családközösségi programok létrehozásának ösztönzése és támogatása helyi pályázati rendszerben. A program célja: olyan civil kezdeményezések ösztönzése és támogatása, amelyek öntevékeny módon célul tűzik ki a családok közösségi egybekapcsolódásának élményszerű lehetőségeit, a segítő és önsegítő feladatok ellátását, a generációk közötti kapcsolatok, valamint a családon belüli összetartozás, a családi funkciók erősítését. A kapcsolaterősítő kezdeményezések támogatásán túlmenően ösztönözni szükséges olyan úgynevezett mediációs szolgáltatás létrehozását is, amely segítséget nyújthat a megrendülő kapcsolatok rendezéséhez is.A program működtetésének várható költségigénye: 1 millió Ft.

V. Akadálymentesítés

52

52

Célkitűzésünk, hogy Esztergom legyen az első akadálymentesített települése az országnak.

Ezért szükséges egy városi akadálymentesítési program kialakítása, amely kiterjed a városi köz- és közhasználatú intézményeken túlmenően legalább a városközpont forgalmi tereire is. (jelzett gyalogátkelőhelyek járdáinak lesüllyesztése, rámpák, felhajtók készítése, hangjelzéses jelzőlámpák és braile írással jelzett tájékoztató feliratok stb.)

VI. Kábítószerügyi prevencióEsztergom városa 5 évvel ezelőtt indította el az ország első komplex helyi kábítószer-megelőző programját, amelynek keretében a város valamennyi közoktatási intézményének bevonásával, illetve a Vitéz János Római Katolikus Főiskola szakmai koordinációjával mintegy 200 pedagógus, védőnő és egészségügyi szakember kiképzésére került sor. Ezen program eredményeként a város minden iskolájában útjára indultak kábítószer-megelőző programok, sőt megkezdte működését egy városi civil kábítószerügyi segítő szervezet és egy kábítószerügyi koordinációval foglalkozó munkacsoport is.

1. Az iskolai drogprevenciós programok felújítása, megerősítése és kiterjesztése a város valamennyi közoktatási intézményében.2. Városi drogkonzultációs központ és speciális kezelő részleg létrehozása a Vaszary Kolos Kórházban.3 A kínálati piac visszaszorítása érdekében hatékony program kidolgozása és

működtetése az érintett hatóságok feladatkörén belül. 4 A kábítószer megelőzési bizottság munkájának újjászervezése és aktivizálása.

VII. Tartós munkanélküliek speciális foglalkoztatási és képzési programja:

Hátrányos helyzetű, roma fiatal aktívkorú munkanélküliek számára a munkerőpiacra jutást segítő program kidolgozása és működtetése a városi és megyei munkaügyi szervezet bevonásával a Európai Szociális Alap pályázati lehetőségeinek igénybevételével.

VI. 5. Időtábla

Idő/tevékenység 2005 20061. n. év 2. n. év 3. n. év 4. n. év 1.n. év 2.n. év 3.n. év 4.n.év

Szoc. rendelet szabályozás

Elő-készítés

Elő-készítés

Elő-készítés

Végre-Hajtás

Ellen-őrzés

Kistérségi körzetek, szerződések, kiszerződések

Elő-készítés

Elő-készítés

Elő-készítés

Végre-Hajtás

Végre-hajtás

Ellen-őrzés

Egységes adatkezelés

Elő-készítés

Elő-készítés

Végre-Hajtás

Ellen-őrzés

Ellen-őrzés

Ellen-őrzés

Ellen-őrzés

Önkormányzati sz. Elő- Elő- Végre- Végre- Végre- Végre- Végre- Ellen-

53

ellátás(létrehozandó)

készítés készítés hajtás Hajtás hajtás hajtás hajtás őrzés

Önkormányzati sz. ellátás(tárgyi- személyi feltételek, minőségbiztosítás)

Végre-hajtás

Végre-hajtás

Végre-hajtás

Ellen-őrzés

Intézményi szintű feladatokLétszám-minimum

Elő-készítés

Elő-Készítés

Végre-hajtás

Ellen-Őrzés

Intézményi szintű feladatokTechnikai feltételek

Elő-készítés

Elő-Készítés

Végre-hajtás

Végre-hajtás

Ellen-őrzés

Marketing Elő-készítés

Elő-készítés

Végre-hajtás

Ellen-Őrzés

Ellen-Őrzés

Ellen-őrzés

54

54

VII. KÖLTSÉGELEMZÉSI TÁBLA

Közvetlen kiadás- és költségcsökkenés

Közvetlen kiadás- és költségnövekedés

Jogosultsági feltételek felülvizsgálata A rászorultsági elv érvényesítése a pénzbeli támogatásokkal

Pályázati forrás-bevonás a képzési- és foglalkoztatási rendszerbe

Technikai feltételek megteremtése

Pályázati forrás-bevonás az infrastrukturális beruházásokhoz

Létszám-minimumok biztosítása

Közvetett kiadás- és költségcsökkenés

Közvetett kiadás- és költségnövekedés

A szolgáltatások rendszerszerű, szektortól független működtetése

Hiányzó intézmények létrehozása

Egységes adatkezelés Minőségbiztosítási rendszer bevezetése

Párhuzamos ellátások igénybevételének megelőzése

Támogatói rendszer központi költségvetésből történő finanszírozása

Feladatok kiszerződéssel való ellátása: foglalkoztatás-bővítéssel

55

VIII. Közreműködők az előkészítés, a végrehajtás és az ellenőrzés szakaszaiban:

Idő/tevékenység 2005 20061. n. év

2. n. év 3. n. év 4. n. év 1. n. év 2. n. év 3. n. év 4. n. év

Az önkormányzat szabályozási hatáskörébenSzoc. rendelet szabályozás

Szoc. Bizottság, Jegyző, Közig.és Szerv.. Iroda

Képviselő-testület

Szoc. Biz.Szoc.Pol. Kerekasztal

Kistérségi körzetek, szerződések, kiszerződések

Kistérségi felelős, Szoc. Biz.

Jegyző, Közig.és Szerv.. Iroda

Képviselő-testületek

Szociális BizottságokSzoc.Pol. Kerekasztal

Egységes adatkezelés Jegyző, Közig.és Szerv.. Iroda Jegyző Szoc. Biz.Szoc.Pol. Kerekasztal

Önkormányzati ellátási szintű feladatokÖnkormányzati sz. ellátás(létrehozandó)

Jegyző, Szoc. Biz. Közig.és Szerv.. IrodaFőépítész, intézményvezetők

Képviselő-testület

Szoc. Biz.Szoc.Pol. Kerekasztal

Önkormányzati sz. ellátás(tárgyi- személyi feltételek, minőségbiztosítás)

Képviselő-testületJegyző, Intézményvezető

Szoc. Biz.Szoc.Pol. Kerekasztal

Intézményi szintű feladatokIntézményi szintű feladatokLétszám-minimum

Intézményvezető Szoc. BizSzoc.Pol. Kerekasztal

Intézményi szintű feladatokTechnikai feltételek

Intézményvezető Intézményvezető Szoc. BizSzoc.Pol. Kerekasztal

Marketing Szociális szolgáltatók Id.forg. és kommunikációs ref.

Szociális szolgáltatók Id.forg. és kommunikációs ref.

Szociális szolgáltatókId.forg. és kommunikációs ref.

Szoc. Biz.Szoc.Pol. Kerekasztal

Szoc. Biz.Szoc.Pol. Kerekasztal

Szoc. Biz.Szoc.Pol. Kerekasztal

56

56

Esztergom Város Polgármestere

IX. A várt eredmények:

- Az 1.2 és 1.3. pontban megfogalmazott alapelvek és értékek megvalósulása, - A gyermekek és a gyermekes családok fokozott védelme,- A városhoz való kötődés megerősödése,- A jelenleginél kiterjedtebb és hatékonyabb együttműködés a városi civil és

egyházi szervezetekkel,- A szolgáltatások és szükségletek összhangja, a költségek kiszámíthatósága,- A szociális foglalkoztatás megvalósulása,- Az ágazat minőségi fejlesztése,- A szolgáltatások hatékonyságának növelése,- Az önkormányzat szociálpolitikai kommunikációjának javítása,- A szociális szolgáltatások nyílt rendszerként való működtetése,- A szociális szakma társadalmi presztízsének növekedése,- A helyi jóléti rendszer fenntartható, rugalmas fejlődése,- A szakmai munka színvonalának javulása,- A kistérségi, valamint a határon átívelő együttműködés erősödése,- Általános életminőség-javulás.

Esztergom Város Polgármesteri Hivatala Postafiók: 92 2501 Esztergom, Széchenyi tér 1. (33) 542-000 fax:

(33) 542-099Word/szoc/gyöngyi/előterjesztések/2005.szockoncktelé

Összegzés

Esztergom, mint az ország első városa színvonalas és végrehajtható helyi szociális védelmi és szolgáltatási rendszerrel kell rendelkezzen. Olyan, az emberek önállóságára és aktivitására épülő rendszerrel, amely kiszámítható és megbízható segítséget nyújt a rászorulóknak.

A kialakításra kerülő és az átalakuló, fejlődő ellátások és szolgáltatások erősítsék a társadalmi integrációt, szolgálják egy összetartó helyi társadalom létrejöttét. Az ellátások legyenek személyre szabottak és magas színvonalúak, tükrözzék a minőségi munka követelményeit és a szolgáltatásban dolgozók felkészültségét, tudatosságát és természetesen a szociális segítő ágazatban dolgozók fokozott megbecsülését is.

Ne csupán szociális adminisztráció, hanem az emberek életét, problémáit értékelő, segítő szemléletű és hatékony munka folyjon. Hiszen a szociális szolgáltatás egyszerre igényel professzionális és humán szemléletet, az igénybevevők élethelyzetének javítására való törekvést úgy, hogy közben növelje azok önállóságát, illetve a saját életére vonatkozó kompetencia és felelősség érzését. A koncepcióban meghatározott fejlesztések megvalósulásuk esetén egységes és világos rendszerré formálják Esztergom szociális ellátásait és szolgáltatásit, és érzékletesen mutatják föl egy dinamikusan fejlődő város újító szellemét, jövőképét, benne mindazt az értéket, amit a királyi város megőrzött és amit hozzáadott az örökséghez. Esztergom szociális arca elsősorban a családok és a gyermekek felé fordul, és külön hangsúlyt fektet az idősek támogatására, valamint más elesett csoportok védelmére, életesélyeik növelésére.

Sok munka és erőfeszítés előtt állunk. Létre kell hozni, működtetni kell, és tartalmassá tenni a helyi és a térségi szociális kerekasztalt, valamint új lendületet kell kapjon a kábítószer megelőzési bizottság munkája is, az együtt gondolkodás és a közös felelősség kiteljesedése érdekében. El kell még végezni az egyes részterületeken a pontos szükségletfelmérést, hatékonnyá és célzottá tenni a helyi segélyezési rendszert, megteremteni a forrásokat az újítások bevezetéséhez.

A munka tehát most kezdődik csak igazán. Összefogásra, együttműködésre, újító szellemre van szükség ahhoz, hogy Esztergom továbbra is méltó legyen az emberek bizalmára, és betöltse azt a missziós szerepet, amely erre az érseki és királyi városra vár a helyi és a határon átnyúló térség polgárai, a közösség boldogulása érdekében.

- 58 -

Függelék:

Civil szervezetek, alapítványok Esztergomban

"Alkony " Szociális Otthoni Alapítvány Feladatai: Az intézményi formában ellátott idõskorúak gondozása. Az idõskorúak gondozása körében a gondozási-ápolási munka, a mûködési feltételek javítása, az ellátáshoz szükséges tárgyi eszközök fejlesztése. Az idõsek életminõségének javítása.

Székhely: 2500. Esztergom, Simor János u. 128. A szervezet kapcsolattartója: Balázs Éva elnök, (33) 411-410

"Aranyhíd" Alapítvány

Feladatai: A pszichiátriai betegek teljes körû intézményes /Pszichiátriai Betegek Otthona/ ellátása, mely magában foglalja az ápolást, mentálhygiénés gondozást, a szabadidõ hasznos, szórakoztató kitöltését.

Székhely: 2500. Esztergom, Dobogókői út 8. A szervezet kapcsolattartói: Kolozsváry-Kissné Leel-Őssy Lilla

Csodaország Alapítvány Feladatai: Az esztergomi „Zöld Óvoda” óvodás korú gyermekeinek sokoldalú fejlesztéséhez szükséges eszközök, feltételek biztosítása, ezen belül kiemelten az egészségük megõrzése, egészséges életmód kialakítása, testedzés, mozgáskultúra fejlesztése.

Székhely: 2500. Esztergom, Deák Ferenc u. 48. A szervezet kapcsolattartói: Hamvas Gyuláné vezető (33) 312-741, Bors Zoltánné

titkár

Életút Egyesület a Sérült Fiatalokért

Feladatai: Az egyesület értelmi fogyatékos fiatalok részére érdekvédelmi, esélyegyenlõségi támogatást nyújt, lakóotthont és napközi otthont mûködtet, szervez rehabilitációs foglalkoztatásokat. Nyergesújfalu, Sátori u. 1. alatt 2001. óta mûködik a nappali ellátást biztosító lakóotthon. Esztergomban a Relabor Kft. területén újabb otthon létrehozását és mûködtetését tervezik.

Székhely: 2500. Esztergom, Öntöde u. 56. A szervezet kapcsolattartói: Németh György elnök (20) 222 9654, Nyári Julianna

titkár (33) 400-096, Németh Éva ügyintéző (33) 403-551

Esztergomi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Kulturális Egyesülete (ENÉKE)

- 59 -

Feladatai: A tagok jogait és kötelmeit érintõ érdekek védelme. Információgyûjtés és szolgáltatás. Érdeklõdési körben felmerülõ rendezvények szervezése. Elõadások, kirándulások, fórumok. Információszolgálat, ingyenes jogsegély. Kiemelkedõ rendezvény a városi nyugdíjas nap.

Székhely: 2500. Esztergom, Bástya sétány 1. A szervezet kapcsolattartói: Erős Miklós elnök, (33) 313-343, Galambosi Lajosné

vezetőségi tag

Esztergom és Környéke SM Egyesület

Feladatai: az egyesület az Esztergomban és környékén élõ sclerozis multiplexben szenvedõ betegek érdekképviseletét látja el.

Székhely: 2500. Esztergom, Aradi tér 1. A szervezet kapcsolattartói: Karácsonyné Suhajda Erzsébet elnök (+36/33) 316-

551, Váradi Gusztávné titkár (+36/33) 402-159, Tamásné Kovács Margit (+36/70) 249-8330

Esztergomi Belvárosi Plébánia Nyugdíjas Klub Levelezés: 2500. Esztergom, IV. Béla király u. 3.

Esztergomi Cukorbetegek Klubja (KEMCE) Feladatai: A szervezet legfontosabb tevékenysége a betegek helyes életmódra való oktatása, havonta egy alkalommal van klubfoglalkozás.

Székhely: 2500. Esztergom, Vasas út 8. A szervezet kapcsolattartói: dr. Mersány Gézáné klubvezető, Koller Ferencné

gazdasági vezető (33) 415-460

Esztergomi Játszva Megelõzni Alapítvány

Feladatai: Alapítványuk célja a hátrányos helyzetû gyerekek, fiatalok számára "Máltai módszer" szerint játszótér mûködtetése, kulturális, szabadidõs, sportrendezvények mellett prevenciós programok szervezése és megvalósítása kortárs csoportok bevonásával.

Székhely: 2500. Esztergom, Kőrösi u. („Máltai játszótér”) A szervezet kapcsolattartói: Morva Emília vezető (33) 478-541

Esztergomi Kolping Család Egyesület Feladatai: Keresztény szellemiségû családok összefogása, szabadidejük kulturált eltöltésének szervezése, városi és egyházi rendezvényeken való közös részvétel stb.

- 60 -

Székhely: 2500. Esztergom, Prímás-sziget, Nagy-Duna sétány 1-2. A szervezet kapcsolattartói: Ivanov Mihály elnök (33) 313-625, Juhász Ferencné

titkár (33) 412-644

Esztergomi Mentálhigiénés és Szociális Egyesület Feladatai: Pszichoszociális válságjelenségek felismerése, prevenció, interdiszciplináris kapcsolatok. A mentálhigiénés és szociális jellegû tevékenységet folytató intézmények és szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósítása.

Székhely: 2500. Esztergom, Simor János u. 122. A szervezet kapcsolattartói: Tóth Jánosné elnök (33) 311-447, Kőhalmi Ferencné

elnökhelyettes, Tóth Györgyné bizottsági tag (33) 542-000

"Fokról-Fokra" a Fogyatékos gyermekek Neveléséért és Oktatásáért Alapítvány ("Fokról-Fokra" Alapítvány) Feladatai: az esztergomi Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola értelmi fogyatékos- és halmozottan sérült tanulóinak segítése: az iskolában folyó óvodai nevelõmunka-, a speciális tantervû általános iskolában folyó nevelõ- oktató munka-, a szakképzõ iskolában folyó szakképzõ tevékenység támogatása. Iskolai és iskolán kívüli szabadidõs tevékenységi formák, szülõsegítõ szolgáltatások biztosítása. A fogyatékos gyermekek hátrányos helyzetének és társadalmi izolációjának megszüntetése.

Székhely: 2500. Esztergom, Dobogókői út 29. A szervezet kapcsolattartója: Batyikné Csőke Ágnes (+36/33) 403-509

Gyermek Kert Szociális és Kulturális Alapítvány Esztergomi Ifjúsági Információs Iroda és Teleház Feladatai: általános iskolás-korú szociális okokból lemaradó gyermekek felzárkóztatása, számítógépes szakkörök, tudós klub létrehozása, szabadidõs gyermek programok szervezése, városi teleház mûködtetése.

Székhely: 2500 Esztergom, Vörösmarty u. A szervezet kapcsolattartói: Karsa Andrea kuratóriumi elnök

Határtalan Szív Alapítvány

Feladatai: Alapítványuk célja a halmozottan hátrányos helyzetû, veszélyeztetett, valamint roma gyermek- és fiatalkorúak esélyegyenlõségének elõsegítése, életminõségük javítása; családsegítés, nevelés oktatás; gyermek- és ifjúságvédelem; képességfejlesztés,

- 61 -

ismeretterjesztés; etnikai kisebbségekkel kapcsolatos tevékenység. A Töltés utcában a „Mi házunk”- ban folynak a programok.

Levelezés: 2500. Esztergom, Töltés u. 2. A szervezet kapcsolattartói: Mateo Luis González Cerdán kuratóriumi elnök

(+36/33) 403-771 Romanek Etelka (+36/20) 493-2310

Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Esztergom Területi Szervezete (MIVK)

Feladatai: fiatalokat tömörítõ szervezet, nem csak fiatalokat érintõ programokkal, elsõsegély-nyújtási, véradásszervezési és egészségfejlesztési képzések lebonyolítása és versenyek rendezése. Hátrányos helyzetû fiatalok felkutatása, támogatásra szoruló családok és idõs emberek segítése.

Székhely: 2500. Esztergom, Basa u. 19. A szervezet kapcsolattartói: Tarján Linda Eszter területi elnök (30) 352-6097,

Steiner Zsanett területi titkár (20) 800-9219, Tarján Istvánné pénzügyi ellenőr (30) 576-3107

Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) Esztergomi Csoportja

Feladatai: Adományok gyûjtése, szétosztása, betegek látogatása, gondozása, szociális ügyintézés, szociális javító szolgálat (lakáskarbantartás), börtönmisszió, ifjúsági programok szervezése - támogatása, egyedülállók idõsek felkutatása, segítése, egészségügyi biztosítás megszervezése, nagyobb rendezvényeken. Ingyen ebédek, élelmiszercsomagok osztása, nagy értékû gyógyászati eszközök ingyenes kölcsönzése, jótékonysági estek, koncertek szervezése, intézmények iskolák támogatása, nagycsaládok segítése.

Székhely: 2500. Esztergom, Széchenyi tér 10. A szervezet kapcsolattartói: Tóth László csoportvezető (+36/70) 515-5354,

Czifráné Hidas Ágnes (+36/33) 412-614, Michels Antal lelki vezető (+36/33) 413-791

Magyar Vöröskereszt Esztergom Területi Szervezete (MVK)

Feladatai: Elsõsegélynyújtó és csecsemõápolási versenyek általános és középiskolásoknak, szûrõvizsgálatok, alapvetõ egészségügyi oktatások. Karácsonyi csomagosztás, gyerektáborok egészségkárosodott és hátrányos helyzetû gyermekek számára.

Székhely: 2500. Esztergom, Kaán u. 5/a. A szervezet kapcsolattartói: Tarján Istvánné titkár

Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Esztergom (NOE)

Feladatai:. A helyi csoport fõ tevékenységi területe a város nagycsaládosainak közösségekké alakítása. A rászorulók támogatását is feladatuknak tartják.

• Levelezés: 2500. Esztergom, Irinyi u. 4/a.

- 62 -

• A szervezet kapcsolattartói: Tamásné Kollár Magdolna képviselõ (+36/33) 400-170

Sport és Szocializáció Alapítvány

Feladatai: Értelmi fogyatékos gyermekek és fiatalok komplex nevelési, oktatási, elsõsorban egészséges életmóddal és társadalmi szocializációs programokkal összefüggõ tevékenységeinek támogatása.

Székhely: 2500. Esztergom, Lippert József u. 7. A szervezet kapcsolattartói: Bodrogai Mária elnök (33) 311-947, Schiller-Kertész

Judit alapító (33) 316-293

Szentgyörgymezõi Nyugdíjas Klub

Feladatai: Szabadidõ hasznos eltöltése, érdeklõdési körbe tartozó elõadások szervezése. Családias jellegû rendezvények, olvasókör rendezvényein részvétel.

Székhely: 2500. Esztergom, Andrássy u. 23. A szervezet kapcsolattartója: Rácz Tiborné vezető (+36/33) 400-124

Esztergomi Otthon Segítünk Alapítvány Feladatuk: az Otthon Segítünk Szolgálat egy országos hálózat, amely kisgyermekes családoknak nyújt baráti támaszt és gyakorlati segítséget ingyenesen, preventív jelleggel, felkészített önkéntesek által a családok megerősítése érdekében.

Székhely: 2500 Esztergom, Vár köz 8. Kapcsolattartó: Tamás Balázsné

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza, Támogató Szolgálat Feladatuk:segítséget adni a hallássérült, látássérült, mozgáskorlátozott, enyhén értelmi fogyatékkal élő gyerekek, felnőttek, idősek számára, hogy minél könnyebben be tudjanak kapcsolódni a társadalom életébe.

Székhely:2500 Esztergom, Kőrösi u. 9. Kapcsolattartó: Tóth László

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Gondviselés Háza és Hajléktalanok Nappali Melegedője Feladatuk: a hajléktalanok nappali ellátása, segítségnyújtás.

Székhely:2500 Esztergom, Baross G. u. 3. Kapcsolattartó: Czifráné Hidas Ágnes

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Gondviselés Háza Családsegítő Szolgálat Feladatuk: családoknak , családban élő vagy egyedülálló személyeknek nyújtott professzionális segítés, támogatás ahhoz, hogy életüket emberi módon élhessék. A családgondozók szociális, egzisztenciális, mentálhigiénés problémák megoldásához nyújtanak segítséget.

Székhely:2500 Esztergom, Baross G. u. 3. Kapcsolattartó: Czifráné Hidas Ágnes

- 63 -

Komárom-Esztergom Megyei Esélyegyenlőség Koordinációs Iroda Esztergomi Esélyek HázaFeladatuk: a fogyatékkal élő személyek társadalmi beilleszkedésének, életvezetésének megkönnyítése,a romák társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációjának elősegítése, az idősek szociális, mentálhigiénés problémáira megoldás keresése, társas kapcsolataik erősítése, a gyermekek - különös tekintettel a hátrányos helyzetű gyermekekre - esélyeinek növelése.”

Székhely: 2500 Esztergom, Petõfi .S.u. 21. Kapcsolattartó: Dr. Sinka Iván

“Veled-Érted Egyesület” Esztergomi Támogató Szolgálat

Feladatuk: Segíteni, támogatni a különbözõ fogyatékkal, sérüléssel élõ személyek önálló életvitelének kialakítását, életük minõségének javítását, elõsegíteni a társadalomban való egyenlõ részvételüket. Fõ tevékenységi körök: szállítószolgálat, személyi segítés, tanácsadás.

Székhely: 2500 Esztergom, Petõfi S.u.21. Kapcsolattartó: Dr. Sinka Iván

“ A gyermek mindannyiunké “ Bölcsődei Alapítvány

Feladatuk: a kisgyermekek napközbeni gondozása, korai fejlsztése, gondozási, nevelési szolgáltatások biztosítása, a Bölcsöde keretein belül.

Székhely: 2500 Esztergom, Budai N. A.u. 34. Kapcsolattartó: Werni Emma

Esztergomi Szent Jakab Alapítvány Prevenciós Iroda, Fény Központ

Feladatuk: Információ, tanácsadás, egyéni esetkezelés, pszichiáter, addiktológus rendelés, önsegítő csoportok, kortárssegítő képzés, elterelés, önismereti csoportok, szabadidős programok szervezése.

Székhely: 2500 Esztergom, Deák F. u. 8. Kapcsolattartó: Hentes Ildikó

Egyéb iskolai és óvodai, bölcsődei és szociális alapítványok:,, Berzeviczy Gergely Alapítvány a Közgazdászképzésért"Szent István Gimnázium Szent István Alma Mater AlapítványPeter Cserny Alapítvány (az újszülöttek ellátására)Szent Vitus Alapítvány ( Szent Rita Fogyatékosok Otthona)

- 64 -

- 65 -