TDK-dolgozat

Kiss Gergely

BA

2011.

Térségi foglalkoztatási különbségek elemzése, különös tekintettel

Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerőpiacára

The regional employment change

in the county of Borsod-Abaúj-Zemplén

Kézirat lezárása: 2011. november 11.

REZÜMÉ

Térségi foglalkoztatási különbségek elemzése, különös tekintettel

Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerőpiacára

Dolgozatom a Borsod-Abaúj Zemplén megyei munkaerőpiaci folyamatok be-

mutatásával foglalkozik különös tekintettel a regionális különbségek által kialakí-

tott helyzettel. A regionális magyar foglalkoztatás változása, a munkapiac szerke-

zete és jellege vizsgálódásával mutatom be a térségben végbe menő változásokat.

A rendszerváltozást követően konzerválódtak a területi különbséget kiváltó

okok, újabb és újabb tényezők erősítették és árnyalták a magyar munkaerőpiac

területi heterogenitását. A régiót sújtó kedvezőtlen döntések a mai társadalmi, gaz-

dasági életünkre is hatással vannak. Ezért szeretném bemutatni a kor gazdasági

viszonyait egyes statisztikai kutatások segítségével, mindezt kiegészítve a saját

vizsgálataimmal is. A munkaerőforrás változása, a törvények módosulása, a pénz-

ügyi lehetőségek mind változással szolgálnak a terület fejlődésére.

Dolgozatom szerves részét képezi a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei aktuális

munkaerő megoszlása a demográfiai folyamatok elemzése. Például a fiatalok hely-

zete a 15-35 éves korosztályban, a választási lehetőségeik vizsgálata alapján. Ezen

összehasonlító vizsgálatok mellett a különböző gazdaságpolitikai kérdések és

irányzatok bemutatásával is szeretném színesíteni a munkámat.

Kutatásom lezárásaként nagy hangsúlyt fektetek a gazdasági nehézségek

megoldását célzó javaslatokra, illetve azokra az alkalmazkodási folyamatokra,

amelyek segíthetik a régió gazdaságának talpra állását.

RÉSUMÉ

The regional employment change

in the county of Borsod-Abaúj-Zemplén

My work is about labour market processes in Borsod-Abaúj-Zemplén county

especially outlines the situations of the regional differences. I introduce the

changes going on in fields of changing regional Hungarian employment, the struc-

ture and feature of labour force.

The reasons leading to territorial differences stayed unremained after the com-

munist era, newer and newer factors strengthened and characterised the Hungarian

labour force territorial heterogeneity. Unpleasant decisions have influences on our

current social and economic life. I would like to show the economic situation

through statistical research to add my own investigation. Labour resource change,

modified laws, financial possibilities indicate the changes in territorial develop-

ment.

The main part of my work are the actual decision of labour force and analyse of

demographical processes in Borsod-Abaúj-Zemplén county. The youngsters situa-

tion between 15-35 via their opportunities in alternatives. A part from comparative

examinations I would like to do my work more interesting by the introduction of

different economic political issues and alternatives.

As a closing part I would stress for suggestions economic difficulties and those

adjusting processes which help to start the development in the economy.

TARTALOMJEGYZÉK

I. A MAGYAR MUNKAERŐPIACI FOLYAMATOK

BEMUTATÁSAKÜLÖNÖS TEKINTETTEL A REGIONÁLIS

KÜLÖNBSÉGEKKIALAKÍTÁSÁRA ............................................................................ 1

1.1. Munkaerőpiac a XX. század elején ................................................................... 1

1.2. A változás éve után ............................................................................................ 2

1.3. A rendszerváltás korában................................................................................... 3

1.4. Munkaerő helyzet a’90-es évektől ..................................................................... 5

1.5. Régiók fejlettségének változása – régiók összehasonlítása ............................... 7

1.6. Kistérségi összehasonlítás ............................................................................... 15

1.7. Bodrogköz........................................................................................................ 19

II. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE AKTUÁLIS MUNKAERŐ

MEGOSZLÁSA A DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK TÜKRÉBEN ....................... 26

2.1. A magyar oktatási rendszer ............................................................................. 26

2.2. Pályaválasztás megyénkben............................................................................. 31

III. ÖSSZEFOGLALALÁS ........................................................................................ 36

IRODALOMJEGYZÉK.................................................................................................. 37

MELLÉKLETEK ............................................................................................................ 39

ÁBRAJEGYZÉK

1. ábra Bankók az utcán ....................................................................................................... 1

2. ábra: A foglalkoztatottak száma nemek szerint Észak-Magyarországon......................... 2

3. ábra: Helyzetkép a privatizációról ................................................................................... 4

4. ábra: Magyarország régiói ............................................................................................... 7

5. ábra: Régiók közötti GDP megoszlás .............................................................................. 8

6. ábra: A magyar egy főre jutó GDP megoszlása régiónként ........................................... 14

7. ábra: Magyarország kistérségei...................................................................................... 16

8. ábra: A magyar kistérségek fejlettségi szintjei .............................................................. 17

9. ábra: Magyarország legelmaradottabb kistérségei ......................................................... 18

10. ábra: Bodrogköz elhelyezkedése .................................................................................. 19

11. ábra: Bodrogköz népességének alakulása .................................................................... 20

12. ábra: Bodrogköz munkanélküliségi aránya .................................................................. 22

13. ábra: A magyar oktatási rendszer felépítése ................................................................ 27

14. ábra: Képzési struktúra ................................................................................................. 29

15. ábra: Tanulmányi átlagok megoszlása ......................................................................... 32

TÁBLÁZATJEGYZÉK

1. táblázat: A gazdasági fejlettség néhány mutatója 1968-ban 9

2. táblázat: A gazdasági fejlettség néhány mutatója 2007-ben 12

3. táblázat: SWOT – analízis a Bodrogközi kistérség értékelésére 24

1

I. A MAGYAR MUNKAERŐPIACI FOLYAMATOK

BEMUTATÁSAKÜLÖNÖS TEKINTETTEL A REGIONÁLIS

KÜLÖNBSÉGEKKIALAKÍTÁSÁRA

1.1. Munkaerőpiac a XX. század elején

A II. világháborút követően a klasszikus szocializmus és a teljes foglalkoztatottság jel-

lemző fogalmak voltak. Az újjáépítésekből eredően nagy, á llami beruházások jöttek létre.

A XX. század első felében a magyar lakosság túlnyomó része eltartott volt. Az 1949. év-

re, a gazdasági passzívak száma elérte az 53%-os értéket. Az 1960-as évek elejéig létre

jöttek a nagy, állami vállalatok, melyekben a munkanélküliség helyzete átalakult.

1946. január 1-jétől az államosítási hullámnak köszönhetően állami tulajdonba kerültek a

bányák; az év végén pedig a négy legjelentősebb nehézipari vállalat (Rimamurányi Vas-

mű, Weiss Manfréd Művek, Ganz Vállalatok, Magyar Vagon- és Gépgyár). Az államosí-

tást segítette az államosítási törvények, melyek rendelkeztek a villamosművek, távvezeté-

kek, bankok, egyházi iskolák, bérházak és a száz munkásnál többet foglalkoztató ipari

vállalatok állami kézbe való integrálásáról. Így jött létre az önálló magyar ipar.

Forrás:http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0e/Inflaci%C3%B3_utan_194

6.jpg (2011. november 11-én)

1. ábra Bankók az utcán

2

Megemlítendő az 1945-46. évi hiperinfláció is, melynek hatására az eddig fizetőeszközt a

pengőt felváltotta a forint. 1960-ban a magántulajdon erőszakos elkobzásával létre hozták

a termelőszövetkezeteket, közismertebb nevén a TSZ-eket és az állami gazdaságokat.

1.2. A változás éve után

1968 a változás éve. Új politikai vezető kerül a Szovjetunió élére: Sztálin helyett Hrus-

csov lett az első számú vezető. Emellett, ekkor volt a Mexikóban a XIX. nyári olimpiai

játékok, ahol hazánk is képviseltette magát 167 fő személyében 15 sportágban. Erre az

évre jellemzőek a diákmegmozdulások az egész világon.

Az állami nagyvállalatok működésük során nem a vállalati nyereség maximalizálására

törekedtek hatékony gazdálkodással, hanem a számukra legkedvezőbb alkupozícióra

igyekeztek jutni az állammal szemben. Ez a helyzet nem volt sokáig tartható. Megjelentek

a közgazdasági gondolkodást képviselő szakemberek és a nyereség utáni igény is felütötte

fejét. Elkezdett kialakulni a jövedelempolitika.

Megfigyelhető, hogy a nyugati országokban a munkanélküliség fenyegetett, míg Magyar-

országon az alacsony bérszínvonal volt jellemző. A keresők hányada elérte a történelmi

csúcsot hazánk történelmében: közel 70%-os volt a foglalkoztatási ráta, mely köszönhető

a nők munkába állásának. Összehasonlításként 1949-ben 1,2 millió nő dolgozott, ami az

1970-es évek közepére 2,2 millió volt.

2. ábra: A foglalkoztatottak száma nemek szerint Észak-Magyarországon

Forrás: KSH MI [2006.]

3

Az ábráról kiderül, hogy a Észak-Magyarországi régióban is megfigyelhető az országos

növekedési tendencia a vizsgált (1968-87) időszakban.

A gazdaság is változásokon ment keresztül. Megjelent a jövedelem kiegészítés legális

formája a kettős gazdaságban. Az 1980-as években a fő munkatevékenységek mellett az

emberek szabadidejükben melléktevékenységeket folyathattak. Például: háztáji és kiegé-

szítő mezőgazdálkodási feladatok lelátásában.

1.3. A rendszerváltás korában

Az 1987-1990 között időszakban végbe ment a rendszerváltozás folyamata, melynek kö-

vetkeztében a gazdasági liberalizáció is megtörtént. A privatizációk folyamata lekezdő-

dött, amelynek első jele a radikális tulajdonviszonyok megváltozása szinte minden téren,

ahol állami tulajdon volt. A nem hatékonyan működő, elavult technológiával dolgozó,

összességében veszteséges szervezetek felszámolásra voltak ítélve.

4

Forrás: Tardos [1998.]

Az ábrából kiderül, hogy az 1990. évi döntésnek megfelelően 1859 állami szervezetből,

ami közel 1670 milliárd Ft értéket képviselt, 392 társaság az Állami Privatizációs és Va-

gyonkezelő Részvénytársasághoz (rövidítve: ÁPV Rt.) tulajdonába került. 1299 társaság

átalakuláson ment keresztül, melyek közül 175 darab felszámolás sorsára jutott. Megfi-

gyelhető, hogy közel fele az állami szervezeteknek eladásra került, tehát 915 vállalatnál

100%-os privatizációról beszélhetünk.

3. ábra: Helyzetkép a privatizációról

5

Ebben az időben alakultak ki a munkaközvetítő hálózatok, melyek kiépítése gyorsan meg-

történt az új igényekhez mérten. Elkezdődtek a regisztrált állást keresők feltérképezése.

Az 1980-as évek második felében még nincs hivatalos munkanélküliség Magyarországon,

így a szakirodalmakban a kapun belüli munkanélküliség fogalmával szükséges megismer-

kednünk. Eszerint az állományban lévők bizonyos része alacsony hatékonyságú munkát

végeznek. A politikai fordulatok változását eredményezte, hogy jelentősen lecsökkentek a

munkahelyek számai. Az állami intézmények tulajdonváltásából eredően megváltozo ttak

a tulajdonosi szerkezetek és a társasági formák is. Az életbemaradásért végzett átalakítá-

sok és az átszervezések mellett nagy szerepet játszottak a költségek csökkentése is. Ezen

változások összességében leginkább a munkaerő csökkenésére hatottak. A munkaerőpiaci

változások során több korábbi munkavállalót kiszorulást kapott a fehérgazdaságból. Meg-

jelentek a szürke- és feketegazdaságok.

Feketegazdaságnak azon gazdasági tevekénységeket nevezhetjük, melyek a jólétet nem

növelik, főleg illegális üzleteket kötődnek és bűnözés jellegű, haszonszerző tevékenysé g-

nek minősülnek. Ezzel szemben a szürkegazdaság olyan gazdasági cselekvések, melyek

nem kifejezetten titkosak, viszont a személyi jövedelemadó (SZJA) bejelentési kötelezett-

sége miatt nem legálisak. Értéket termel, de a társadalom tagja inak jólétét nem növeli.

1.4. Munkaerő helyzet a’90-es évektől

Az 1990-es évektől negatív tendenciát figyelhetünk meg a munkaerőpiacon. Több mint 1

millió munkahely szűnt meg és tömeges munkanélküliségről beszélhetünk. A magyar

munkaerőpiaci helyzetet jellemzi ebben az időben, a munkanélküliség ugrásszerű növe-

kedése, a foglalkoztatási és a gazdasági aktív tagjainak drasztikus csökkenése. Az állásta-

lanok száma 126 ezerről 484 ezer főre növekedett. A gazdaságilag aktívak száma 4 millió

653 ezer főről 3 millió 969 ezer főre csökkent. Ez a szám közel 25 %-os csökkenést jelen-

tett a magyar foglalkoztatásban. 1993-ra összesen 1,4 millió munkahely szűnt meg, ezá l-

tal a munkanélküliség 12 %-ra nőtt. 600 000 ember nem talált munkát ebben az időszak-

ban. 1996-ban 3,5 millió fő folyatott kereső tevékenységet hazánkban. Másfél-két évtize-

des összehasonlításban 1,6 milliós, a 6 évvel korábbi állapothoz képest 1 millió fős fo-

gyás vehető észre. Sok munkanélküli sorsra jutó ember a korkedvezményes nyugdíj lehe-

tőségét és a rokkant nyugdíjazást választotta. Ezen alacsony dolgozói létszám együttesen

kevesebb volt az 1949. évi átlagtól és az 1930-as évek szintjét sem érte el.

6

Átrendeződésnek indult a munkaerő eloszlása a gazdasági szektorok és a vállalati szinten

történő átrendeződés végett. A mezőgazdaságban 1997-ben az 1990-es létszám 40 %-a

dolgozott, míg a nehézipar, textil- és élelmiszeripar és az építőipar a foglalkoztatottai

mértékének 65 %-ára zuhant vissza. A szo lgáltatási területben a pénzügyi szektor viszont

növekedett a korábbi 47 %-ról 59 %-ra a mezőgazdaság és az ipar hátrányára.

A kezdeti strukturális munkanélküliséget felváltotta a globális munkanélküliség. Megje-

lent a nyílt munkanélküliség és a területi egyenlőtlenségek nagyobb mértékben növekedni

kezdtek. A szociál- és családpolitikai irányú intézkedések miatt a családoknak nehéz

anyagi helyzettel kellett számolniuk. Ennek a hatására több nő a gyermekgondozási díj

(gyed) eltörlése után választották az azonnali, hamarabbi munkába állást. Ekkortájt nőttek

a felsőoktatási intézményekben a felvételi férőhelyek száma, így lassú fejlődés következ-

hetett a 2000-es években. Csökkenő munkanélküliségről és lassan növekvő foglalkoztatá-

si mutatókról számolhatok be. Egyszerre jelentkezik a munkaerőpiacon a szakmákból a

hiány és a felesleg.

A nagyszabású befektetések és építkezések következtében új munkahelyek létesültek. A

gazdasági aktivitás szintje megállt, nem romlott tovább, így 1997-2003 közötti időszak-

ban 1,3 %-kal dinamikuson növekedett. Míg 1993-as munkanélküliségi arány 12,1 % -os

és 519 ezer fős volt, addig a 2001-es évi arány 5,7 %-ot és 234 ezer főt jelentett. Ez szép

szám sajnálatosan a 2004. évre már növekedett ismételten, viszont nem jellemzően drá-

maian 350 ezer főre, ami a foglalkoztatottak 8,1 %-a volt. A hátrányos helyzetű térségek

munkaerőpiaci viszonya nem állt meg. Az Észak-magyarországi és az Észak-Alföldön

aggasztó jelenség figyelhető meg. Az inaktív keresők aránya magasabb volt, mint a fog-

lalkoztatottak arány. Ebből következtethető a régiók kedvezőtlen munkaerőpiaci besoro-

lása és a munkahely lehetőségek kevés száma.

A 2004-2008 közötti időszakban a gazdasági konjunktúra az Európai Unióhoz való csa t-

lakozás új lendületet adott a magyar gazdaságnak, melynek köszönhetően a foglalkozatási

ráta 60,5 %-os volt. Elemezve ezt a számot elmondhatjuk, hogy az uniós átlagot még

mindig nem éri el, viszont a hazai számokkal összehasonlítva elmondhatjuk, hogy lassú

javulás vehető észre. Növekedni kezdett a magyar mobilitási hajlandóság, mely az erősö-

dő kettős egyensúlytalansághoz vezetett. Az egyensúlytalanság kialakulása a szakmahiá-

nyok és az „egészségtelen szerkezetű munkanélküliségből” eredne. A munkanélküliség

7

növekedése folyamatossá vált. Észrevehető, hogy növekedni kezdett a központiasodás a

főváros és a közép-magyarországi régióban. A csatalakozáskor a foglalkoztatottsági poli-

tika lényege az új munkahelyek létesítése és a meglévő álláshelyek fenntartása, bővítése.

1.5. Régiók fejlettségének változása – régiók összehasonlítása

Ahhoz, hogy megfelelő összehasonlítást tudjak prezentálni, szeretném bemutatni a régiós

felbontását Magyarországnak, melynek alapján vizsgálódok.

Forrás:

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/40/HU_NUTS_2.png/400px-

HU_NUTS_2.png

(letöltve: 2011. november 11-én)

Magyarországot hét tervezési-statisztikai régióra sorolhatjuk az 1999. évi XCII. törvény

alapján. A besorolásnak fontos szerepe van az Európai Uniós támogatási rendszer műkö-

déséhez.

A régiók nagyságát különböző ismérvek alapján állapíthatjuk meg: például területi, lélek-

szám, népsűrűség és GDP nagyság alapján.

4. ábra: Magyarország régiói

8

Területi szempontból legnagyobbnak számít a Dél-dunántúli régió (Baranya, Somogy,

Tolna megye), legkisebbnek Közép-magyarországi régió (Pest megye és Budapest).

Bruttó hazai termék (GDP) nagyságát elmondhatjuk, hogy az országos átlagot magasan

felülmúlja az Észak-alföldi régió nagysága 68,2 %-kal, míg a legkisebb bruttó hazai össz-

termékkel rendelkező régió, Közép-Dunántúl az országos átlagát nem éri el.

Forrás: saját szerkesztés

5. ábra: Régiók közötti GDP megoszlás

9

A gazdasági fejlettség néhány mutatója 1968-ban

1. táblázat

Mutató

Közé

p-M

agyaro

rszá

g

Közé

p-D

un

án

túl

Nyu

gat-

Magyaro

rszá

g

Dél

-Du

nán

túl

Ész

ak

-Magyaro

rszá

g

Ész

ak

-Alf

öld

Dél

-Alf

öld

Szocialista iparban

foglalkoztattak 10000

lakosra (fő)

2 531 1 729 1 554 1 148 1 612 844 1 170

Szocialista iparban

havi átlagkereset (Ft) 1 754 2 022 1 637 1 827 1 921 1 557 1 509

Tsz-ben egy hold föld

termelési értéke (Ft) 1 79832 6 920 5 981 6 045 5 074 6 007 7 141

Tsz-tagok évi jöve-

delme (Ft) 1 177902 21 510 17 469 16 974 15 475 18 074 19 292

Iparcikkforgalom egy

lakosra 6 552 4 871 5 186 5 346 4 555 4 698 5 519

Lakásépítés 1000 la-

kosra (Ft) 6 7 7 7 6 7 6

Vízvezeték 100 lakos-

ra (m) ˙ 209 122 208 138 125 205

Csatorna 100 lakosra

(m) ˙ 58 50 47 61 28 27

Kórházi ágyak

10 000 lakosra (m) 63 39 41 38 44 38 42

Középiskolások 1000

lakosra (fő) 25 21 26 19 209 21 20

Színházi látogatók

1000 lakosra (fő) 1 045 323 382 376 277 307 383

Összegezve 22 32 44 52 54 58 46

Forrás: Stark [2009.]

1 megyék átlaga

2 csak Pest megye

10

A táblázatból nyert elemzési mutatók alapján szeretném bemutatni a régiók közötti kü-

lönbségeket az 1968. évi mutatók összehasonlítása segítségével.

A szocialista iparban foglalkoztattak számát tekintve láthatjuk, hogy a Közép-

magyarországi régió áll kimagasló helyen, míg az utolsó helyen az Észak-alföldi régió

tartózkodik. Az országos összehasonlítást nézve az első helyzet a rangsorban 78%-os

nagysággal áll elöl, amíg az utolsó a rangsorban 17%-kal kevesebb foglalkoztatottal ren-

delkezik. A foglalkoztatottak számához szorosan kapcsolódik a bérezés is, amely nagy

meglepetésre nem a fővárosban a legmagasabb, hanem a Közép-dunántúli régióban, ahol

átlagosan 2 022 Ft-ot vitt haza a dolgozó. Legkevesebbet a Dél-alföldi megyében kerestek

az itt élő emberek.

A termelőszövetkezetekben megmunkálásra kerülő földek termelési értékét tekintve e l-

mondható, hogy Pest megyében a legmagasabb ez a mutató is, a közép mezőnyt erősíti a

Dél-dunántúli régió, ahol az országos átlaghoz viszonyított értékét 4 %-kal múlja alul. A

rangsort utolsóként az Észak-magyarországi régió zárja 5 074 Ft-tal. A tsz-tagok által

haza vitt fizetés a Közép-dunántúli régióban a legnagyobb, a legkevesebb Észak-

Magyarországon. Iparcikkforgalmat tekintve elmondhatjuk, hogy a fővárosban az orszá-

gos átlagot körülbelül 20%-kal többen vásárolhatnak, mint az északi régióban, ahol a la-

kosok 4 555 Ft-ot költhetnek.

1000 lakosra jutó lakásépítésre a Nyugat-magyarországi régióban futotta ebben az évben.

Legkevesebbet az Észak-magyarországi régióban költö ttek új lakások építésére. A vízve-

zeték és csatorna arányokat összehasonlítva elmondhatjuk, hogy a Közép-dunántúli régi-

óban az újvízvezetékek száma előkelő helyen szerepel, míg csatornázási munkálatok ke-

vesebb valósult meg. A nyugati régióban használhatták ebben az évben a legkevesebben

új vízvezetéküket, míg csatorna állományt a Dél-alföldi régióban építettek. Kórházi lefe-

dettséget mutató számokból kiderül, hogy a főváros és környékén a legjobb az ellátási

lefedettség, míg a Dél-Dunántúlon a legrosszabb. Az oktatási szintet reprezentáló mutató

szerint a nyugati régióban a középiskolás korú tanulók száma magasabb, mint a Dél-

Dunántúlon. Műveltséget és szórakoztatást célzó ismérv alapján elmondható, hogy az

ország központjában a legkedveltebb az ilyen fajta időtöltés, ami mutatja, hogy az orszá-

gos átlagnak több mint a duplája jár színházba, viszont drasztikus, hogy az Északi régió-

ban szintet nagyon alul múlja a mutató, ami körülbelül 50%-os színházba járási hajlandó-

ságot mutat.

11

Összegzésül elmondható, hogy a legfejeltebbnek számító Közép-magyarországi régióban

a földrajzi fekvés, és az infrastruktúra magas színvonala eredményezi a többszörös első

helyezést a rangsorképzésben.

A másodiknak számító Közép-dunántúli régióban a tsz-tagok jövedelme, a lakás és vízve-

zeték-hálózat kiépítése eredményezte a dobogó második helyezését.

A harmadik helyet a nyugati megyék együttese alkotják, ahol a gazdasági és jövedelem-

mutatók nem a legnagyobbak, viszont a lakásépítések szép számát észre lehet venni. To-

vábbá az oktatási színvonalat diktáló régiók közé sorolhatjuk ezt az övezetet.

Negyedik helyezést ért el a Dél-Alföldön elhelyezkedő régió, amit főleg a középmezőny-

be tudok besorolni. Az övezet előnye a mezőgazdaság fejlettsége és a kedvező földterüle-

tek kihasználhatósága. Ezzel szemben az egészségügyi helyzet kedvezőtlenül alakul a

megyékben.

Ötödik az összesített rangsorban a Dél-Dunántúl régiója, ahol a szocialista foglalkoztatot-

tak bérszintje és a vele járó iparcikkforgalma elég magas. Negatív mutatóként értelmezhe-

tő a középiskolások létszáma és a kórházi ellátottság aránya.

Az utolsó előtti helyen az Észak-magyarországi régió áll, ahol kedvezőek az iparban

munkát vállalók száma és a viszonylagosan kedvező kórházi ellátás színvonala. Az infra-

struktúra fejlettsége kedvezőtlen pozíciót eredményez a régiónak az országos viszonyí-

tásban.

A legelmaradottabb régióként értelmezhető Észak-Alföldön, a tsz-tagok magas jövedel-

mezése mellett nem találok más „pozitívumot”. A kedvezőtlenül alakult mutatók háttérbe

szorítják a fejleszthető területeket.

Összehasonlítva elmondható, hogy a régiók közötti GDP-mutatószámok és az 1968. évi

mutatók által képzett rangsor világosan tükrözi a régiók közötti különbségeket.

Az régiók közötti viszonyok elemzéséhez felhasználtam a 2007-es adatokat, ahol a főmu-

tatók: a foglalkoztatottak száma, keresetük, infrastrukturális tényezők megtalálhatóak. A

rendszerváltozást követően a munkanélküliség megjelent, így ennek a mutatónak fontos

szerepe van a 2007. évi adatokban is. A munkanélküliek jövedelmét a segélyezés nagysá-

gával is prezentálni tudom.

12

A gazdasági fejlettség néhány mutatója 2007-ben

2. táblázat

Mutató

Közé

p-

Magyaro

rszá

g

Kö

zép

-Du

nán

túl

Nyu

gat-

Magyaro

rszá

g

Dél

-Du

nán

túl

Ész

ak

-Magyaro

rszá

g

Ész

ak

-Alf

öld

Dél

-Alf

öld

Ors

zágos

Foglalkoztattak

10000 lakosra (fő) 4 311 4 224 4 347 3 492 3 431 3 446 3 712 3 908

Alkalmazottak havi

keresete (Ft) 219,0 166,0 162,9 154,7 155,5 146,3 147,2 179,9

Munkanélküliségi

ráta (%) 4,7 5,0 5,0 10,0 12,3 10,8 7,9 7,4

Segélyezettek száma

10000 lakosra (fő) 43,1 77,6 77,1 295,4 436,1 374,2 197,4 193,6

Szennyvízhálózatba

bekapcsolt lakások

(%)

86,3 75,1 73,8 64,7 61,7 57,2 50,2 69,8

Színházi látogatók

1000 lakosra (fő) 801 180 374 258 210 201 255 402

Bűnelkövetők száma

10000 lakosra (fő) 113,0 112,2 109,9 129,5 106,9 169,5 125,8 134,2

Összegezve 10,0 21,5 14,5 32,0 41,0 44,0 33,0 -

Forrás: Stark [2009.]

A táblázatból kiderül, hogy a foglalkoztatási mutató alapján a Nyugat-magyarországi ré-

gióban dolgoztak a legtöbben legálisan. A gazdaságban a legkevesebb munkavállaló

Észak-Magyarországon volt. A jövedelmeket összehasonlítva elmondhatjuk, hogy a kö z-

ponti régióban kerestek a dolgozók a legjobban és a legkevesebb fizetést az Észak-alföldi

régióban szeretek munkájuk után az alkalmazottak.

A munkanélküliségi ráta bemutatja, hogy a legnagyobb a munkanélküliség állománnyal

rendelkező régió Észak-Magyarországon élt és a legkevesebbet pedig a főváros és Pest

13

megye tudott felmutatni. Észak-Magyarországon az ország lakosságának (10 045 401 fő)

12,3 %-a nem dolgozott, összesen 1 235 585 fő.

Ki szükséges emelnem, hogy lett két ugyanolyan érték, mely szerint a Közép-Dunántúlon

és Nyugat-Magyarországon a munkanélküliség száma egyenlő. Megyei összehasonlítás-

ban elmondható, hogy a Nyugat-magyarországi régió megyéiben élő ember létszáma ösz-

szesen 997 939 fő volt, így valójában a lakosságból 49 897 fő nem vállalat munkát. A

Közép-dunántúli régióban a lakosság (1 104 841 fő) szintén 5 %-a nem volt foglalkoztat-

va, vagyis 55 242 fő.

A segélyezettek számát elemezve tulajdonképpen az előző mutató arányait kapjuk. A fő-

város régiójában a legkisebb a mutatóértéke, míg az északi régióban a legmagasabb az

1 000 főre jutó segélyt kapók száma.

Az infrastrukturális mutatók elemezését felhasználva elmondható, hogy a szennyvízháló-

zat és a színházi látogatások száma mindkét esetben dobogósként üdvözölhető a Közép-

magyarországi régióban. A szennyvíz hálózatának fejlesztésére a 2007. évben a Dél-

alföldi régióban futotta legkevésbé, míg a színház- látogatottsági mutató során a Közép-

Dunántúlon volt a legkevesebb olyan ember, aki eljutott egy színházi műsorszám megte-

kintésére.

A bűnelkövetések száma lényegében kifejezi a megyében folyó közbiztonság rövid ele m-

zését. Ennek értelmében, a nyugati megyékben a legmagasabb. Lehetséges, hogy a 2007.

évben életbe lépő határmódosítások is közre játszottak a bűncselekmények alakulásának,

hiszen ettől az évtől kezdve hazánk is tagja lett a Schengeni-egyezménynek, melynek

értelmében az Európai Unió tagállamai közül elfogadott országokban a szabad határátke-

lés könnyen és gyorsan megtörténhet. Legkevesebb bűnesettel az Észak-Alföldön talál-

kozhatunk. Következtetéseimmel szeretnék utalni a régió népsűrűségére, ami a 2007. év-

ben 86 fő/km2 volt. Az országos népsűrűség 2 863 fő/km2 volt.

A táblázat összefoglalásaként kijelenthető, hogy a Közép-magyarországi régió jár elöl az

elemzést segítő mutatók alapján, viszont a foglalkoztatottak száma és a bűncselekményt

elkövetők számában van még mit javítani.

A második helyzet az összehasonlításban a Nyugati-Dunántúlt képviselő megyék összes-

sége szerezte meg, ahol a munkavállalók száma és a segélyt felvevők száma alacsony.

Lehetséges, az ausztriai munkavállalás miatt alacsonyabb ez a szám.

14

A rangsorképzésben a harmadik helyet a Közép-Dunántúli régió lett, ahol a munkaválla-

lók keresete és a szennyvízhálózat mellett a bűnelkövetések száma is alacsony volt. A

színházi látogatások számán van még mit javítani.

Az összesítésben a negyedik helyre került a Dél-Dunántúli régió, ahol az összehasonlítá-

sok alapján átlagosan az ötödik-hatodik helyre került.

A hatodik helyet az északi megyéket képviselő régió került, ahol a különösen kedvezőtlen

foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi mutatók mellett a segélyben részesülők száma

is elég magas.

Utolsó helyen az Észak-Alföldet képviselő régió került, ahol a műveltséget reprezentáló

mutató közepesnek minősíthető, míg a többi mutató a rangsorok hátsó részében található-

ak.

A régiók közötti elemzést folytatva a regionális GDP mértékével lehetséges.

6. ábra: A magyar egy főre jutó GDP megoszlása régiónként

Forrás: Stark [2009.]

Ennek értélmében is látszik az a kialakult sorrend, amelyet az előző összehasonlításban is

felállítottam a forrás segítségével. Legnagyobb bruttó hazai terméket az oszágos átlaghoz

megfelelően a Közép-Magyarországon állítottak elő, míg legkevesebbet az Észak-

Alföldön tettek hozzá.

15

A régiók fejlettségi szintjének különbségét az autópályák építése, a települések gyorsabb

megközelítése segíti. A negatív tendenciát a szakszerű gazdaság- és társadalompolitikák

segítségével lehetséges, melynek feladata a vidékfejlesztés rohamléptékű, tudatos

ösztönzése.

1.6. Kistérségi összehasonlítás

A következő részben beszeretném azon települések együttműködését mutatni, amely

szoros és együttes munka alapján valósulhat meg.

Jelenleg Magyarország kétharmad része vidéki térségnek felel meg, amelyben a lakosság

több mint a fele él. 2011. január 1-jétől hatályos szabályok alapján 175 kistérségről

beszélhetünk, amelyek a megyei csoportosítás utáni közigazgatási egységek. Hasonlítható

az egykori járásokhoz is.

Az országgyűlés 2007. szeptember 10-én fogadta el az önkormányzatok többsélú

kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosítását, ennek eredményeként

jöttek létre azon társulások, amelyek hosszabb távon egységes szabályozó és támogató

rendszerrel működnek az önkormányzatok segítségével. Legtöbbször 30-40 település ta-

lálható egy adott kistérségben, ahol a leghatékonyabb közszolgáltatási feladatok ellátásá-

ban működnek együtt.

A következő térképen láthatjuk a 175 kistérséget, központjaikkal.

16

7. ábra: Magyarország kistérségei

Forrás:

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/thumb/c/cb/Mo_kig_2011.png/500px-Mo_kig_2011.png

(letöltve: 2011. november 11-én)

A képen látható piros árnyalattal rendelkező pontok sűrűségéből láthatjuk, hogy a főváros

környékén a legsűrűbb kistérségi központok száma. Feltűnik, hogy Szabolcs-Szatmár-

Bereg megyében is fokozaton több térségi központ található, mint például Tolna megyé-

ben.

A fejlettségnek megfelelően öt térségtípus alakult ki. Az első a dinamikusan fejlődő tér-

ségek övezete, ahol a gazdasági mutatók zöme több mint 10-kal meghaladja az átlagérté-

keket. A második a fejlődést prezentáló térségek mutatószámai, amelyek a vidéki átlag

felett jelentkeznek, de az eltérés nagysága nem haladja meg a 10 %-ot. A középső részbe

tartoznak azok a felzárkózást sugalló térségek , amelyek a gazdasági-társadalmi mutatók

értékeinek többségében közelítik a vidéki átlagokat és ezáltal is növekedés jegyeit mutat-

ják. A stagnáló térségek az utolsóelőtti helyet foglalják el, amelyek a vidéki áltagtól való

eltérésében a jelzőszámok zömét érik el, illetve közelítik a 10 %-ot. A legelmaradottabb

térségek a jelzőszámok zöménél a vidéki áltagoktól való elmaradás minimum 15%-át

képviselik.

17

8. ábra: A magyar kistérségek fejlettségi szintjei

Forrás:

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/teratlas/i/fejlettseg.gif

(letöltve: 2011. november 11-én)

Az öt térségi besorolásba a lakosság a következő megoszlásban él: a dinamikusan fejlődő

területen Magyarország népességének 59%-a él. A felzárkózó övezetekben a lakosság

21%-a él. A reménytelen helyzettel bíró területeken a mutatók összehasonlítása során a

stagnáló és a lemaradó térségeken élő 12, illetve 8-%-nyi lakos él.

„Az egyes kistérségek közötti fejlettlenségbeli különbségeket gengerációkról

generációkra öröklődő társadalmi igazságtalanságot szülnek. A kistérségben általános

gond a szegénység, a munkanélküliség, a vállalkozások és a közszolgálatatások alacsony

szintű szolgáltatása. A felsorolt problémák jelenleg 33 térséget érintenek, amelyek a

következő képen helyezkednek el.” [http://www.nfu.hu/lhh]

18

Forrás:

http://www.nfu.hu/thumbnail/11668/0x0fill/hatranyos_title2.jpg

(letöltve: 2011. november 11-én)

Az illusztráción kirajzolódik, hogy az Észak-Magyarországi régióban található az

elmaradott kistérségek nagy része. Ahogy a dolgozat előző részeiben is taglaltam nem új

keletű dologgal állunk szemben. Ezért szeretném felhívni a figyelmet a gondok minél

hamarabbi megoldására, illetve csillapítására.

A következő lépések sorozatában szeretném bemutatni Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

található elmaradott kistérségek elemzése segítségvel a kiakalult nehézségeket, amelyeket

szükséges minél hamarabb rendezni.

9. ábra: Magyarország legelmaradottabb kistérségei

19

1.7. Bodrogköz

A hiteles bemutatáshoz szeretném Magyarország négy legelmaradottabb kistérségének az

egyikét, a bodrogközi kistérséget kívánom megismeretetni. A nehéz földrajzi

viszonyokkal rendelkező térség a következő képen helyezkedik el.

10. ábra: Bodrogköz elhelyezkedése

Forrás:

http://www.logsped.hu/ktu.gif

(letöltve: 2011. november 11-én)

A Bodrogköz Magyarország északkeleti részén található, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

legkeletibb sarkában terül el. Három folyó által közrefogott táj: a Tisza, a Bodrog és a

Latorca vize határolja, a Felső-Tiszavidék középtájegység részeként. E földrajzi meghatá-

rozás szerint délnyugati határa Tokaj, északkeleti széle pedig Nagykapos. Az első vilá g-

háború utáni határrendezést követően a vidék Magyarország és Csehszlovákia részévé

vált. Teljes területe 945 km², ennek csaknem kétharmad része a határ magyar oldalán ta-

lálható. A szlovák oldalon is többségében magyarok lakják.

Megközelíthetősége három oldalról lehetséges: Sárospatak, Sátoraljaújhely és Cigánd

felől. Szórtságát tekintve a kis lakossági létszámmal rendelkező és a folyók miatt is az

elzártság figyelhető meg, ami hátra veti a gazdasági fejlődést és a szinten tartást is.

20

Különleges domborzati elrendezését a térség az Északi-középhegység és az Alföld, illetve

az évszázados felszínalakító munkáját végző Tiszának köszönheti. Páratlanságát türközi a

területnek, hogy hazánk egyik legváltozatosabb területe: növényi- és állatvilága egyedi és

példátlanul sokszínű.

A terület két részre tagolódik: Alsó- és Felső-Bodrogközre. Megoszlását tekintve 33 tele-

pülés található a felső részen, míg Alsó-Bodrogközben 22 település lehető fel.

A jobb működés miatt több kistérségről is beszélhetünk, melyet az egyetlen városi

ranggal bíró Cigánd település vezet. Fontos szerepet lát el a kistérséget nem alkotó

Kisvárda, továbbá Sárospatak és Sátoraljaújhely. Ezen városok gondoskodnak a helyi

emberek ellátásáról, például kórházi, igazságszolgáltatási feladatokról.

A lakosság számát nézve elmondható, hogy az országos áltagot követve itt is kevesebb

ember él. A természetes fogyás mellett többen elköltöztek, így a következő képet

kaphatjuk.

Népesség alakulása (fő) 1990-2008

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

3 500

4 000

Alsóberecki

Bod

rogh

alom

Cigánd

Dámóc

Felsőberecki

Kar

csa

Kar

os

Kisrozvágy

Lácacséke

Nagyrozvágy

Pácin

Révleányvár

Ricse

Semjén

Tisza

cser

mely

Tiszakarád

Zemplénagárd

1990

2000

2008

11. ábra: Bodrogköz népességének alakulása

Forrás: Saját szerkesztés

21

Az ábráról könnyedén leolvasható, hogy Cigánd város lakossága a legmagasabb

lélekszámmal bír, míg Kisrozvágy településen a legkevesebben. Stagnálást vehetünk ész-

re Alsóberecki, Bodroghalom, alsó-bodrogközi települések lélekszámában. Növekedést

egyedül Karos településen találhatunk.

1.7.1. A Bodrogköz lakossága

A lakosság iskolai végzettsége alacsony. A fiatalok az elvándorlást választják az itt mara-

dás helyett, mivel nem találnak munkahelyeket. Az idősebbek elköltözése és oktatási

szintje is hasonló. Az idősebb emberek rokonaikhoz vagy szociális intézményekbe, gon-

dozóközpontokba költöznek, hogy ellátásukról gondoskodjanak. A munkaerő összetétele

alapján a műszaki végzettségűek kevesen vannak a területen, míg a humán irányultsággal

rendelkező diplomások száma magasabb.

Etnikai összetételét nézve a térségnek elmondhatjuk, hogy főként magyar lakta terület.

2001-ben a magyar lakosság aránya 91,3 % volt. Az utóbbi években a cigány kisebbség

aránya növekedett, ezt a tényt bizonyítja, hogy a kitértségekben a 17 településből 10 he-

lyen működik roma (cigány) kisebbségi önkormányzat.

1.7.2. .Bodrogköz gazdasága

A kistérség jellemzően homogén, területi különbségek nem mérvadóak. Az elmaradottsá-

got a foglalkoztatási helyzetből és a munkanélküliség nagyságának tulajdonítom. A kis-

térségi településeken szinte mindenhol a negatív munkaerőmérleggel találkozhatunk.

Legsúlyosabb helyzettel Lácacséken rendelkezik, ahol 1996 óta folyamatosan több a

munkanélküliek száma, mint az adóköteles jövedelemmel rendelkező.

A következő ábráról leolvashatjuk, hogy a munkanélküliség aránya hogyan változott

1989-2009 között.

22

Forrás: Saját szerkesztés – http://www.eroforrasterkep.hu alapján

A rendszerváltást követően megnövekedett a munkanélküliség aránya, amikor a nagyobb

állami vállalatok privatizációja történt meg. Az ezredfordulón a gazdaságpolitikai inté z-

kedéseknek követően csökkent a munkanélküliségi ráta. 2001-től folyamatos növekedés

jellemző a térség munkanélküliségére.

Az rendszerváltás előtt a mezőgazdasági nagyüzemek töltötték ki a főtevékenységét a

kistérségnek, amikor az üzemek bezártak, a mezőgazdaság összeomlásához vezetett, hi-

szen a termelőszövetkezetek szerepe szűntek. Az agrárszektor eltartó képessége rohamo-

san csökken, kevesebb emberre van szükség és idényjellegű munkaerőt alkalmaz. A te x-

tilipar kisgyár egységei voltak régebben megtalálhatóak a térségben, amelyet mára szinte

teljes egészében eltűnt.

A vállalkozások ágaztában az idegenforgalomra épülő cégek a falusi turizmusra építkez-

nek. Jelentős turisztikai előnyökkel bíró kistérségben kevés színvonalas kiszolgálóhelysé-

get találunk: kevés a vendéglátóhelyek száma és a kereskedelmi szálláshelyek. A kistér-

ségi összefogásnak köszönhetően próbálják az itt lakók vonzónak feltüntetni lakhelyüket,

így több kiránduló és kikapcsolódni vágyó jut el a Bodrogközbe. Ennek eredménye képen

jöttek létre különböző fesztiválok, hagyományőrző napok, horgász rendezvények. Az

iskoláskorú gyermekeknek erdei iskolában vehetnek részt.

12. ábra: Bodrogköz munkanélküliségi aránya

23

A mezőgazdaságban főként növények termesztésével és állattenyésztéssel foglalkoznak a

helyi gazdák. Új ágazatként a gyógynövények megjelenése ad munkahelyet például Ri-

csén, Tiszacsermelyen és Tiszakarádon.

Kereskedelmi jellegű társaságok elsősorban ruházati cikkek és élelmiszerek kereskedel-

mével foglalkoznak helyi és régiós szinten is.

1.7.3. Bodrogközi foglalkoztatási politika

Nemcsak országos szinten, hanem az elmaradott térségekben, mint például az elemzett

bodrogközi kistérségben az életszínvonal javítása az egyik legfontosabb feladat. Emellett

az ilyenfajta területeken élő munkanélküliek számának csökkentése és a jövedelmek nö-

vekedése a cél.

A munkaerőpiaci kereslet és kínálat oldalainak találkozására kell törekednünk, hogy mi-

nél hatékonyabban lehessen a kialakult problémákat orvosolni.

Ennek eszközei lehetnek azok a programok, juttatási rendszerek, amelyeket a legális esz-

közök segítségével a foglalkoztatást növelik. Ilyen fajta összefogásra van szükség, hogy a

helyi kisebbségek és segítséggel élők is jövedelemhez jussanak munka által és ne a jelen-

legi segélyezési rendszer alapján. Jelenleg a mélyszegénységben élő munkanélküliek.

A foglalkoztatást a következő tényezők hátráltatják:

Fejlesztési intézmények együttműködésének hiánya

Kistérségen belüli fejlettségi különbségek

Gyenge társadalmi-gazdasági összefogás

Nem versenyképes a munkaerő-piac szereplőinek tudása

Ellátatlanok, szociális segélyben részesülők magas aránya

Alacsony iskolázottsági szint

Motiváció hiánya – alacsony munkavállalási hajlandóság

A megoldási kísérletek az utóbbi években a negatív tényezőkre irányultak és azok me g-

szűntetésére törekednek. Ennek eredménye képen növekedtek a vá llalkozások száma is,

amely a 2007-ről 2008-ra nagy lépésben, 313 %-kal való növekedést jelent. Az Európai

Uniós pályázatokat választva több vállalatnál is részmunkaidős foglalkoztatással próbá l-

ják csökkenteni a szegénységet.

24

A rossz közlekedés miatt nehéz a mobilitás megvalósulása, ezért különböző infrastruktu-

rális pályázatot kívánnak a helyiek igénybe venni. Az iskolázottsági színvonal csökkenté-

se érdekében a munkaügyi központok segítségével munkaerőpiaci képzések és átképzések

valósulnak meg, hogy a hiányszakmáknak megfelelő munkavállalók lehessenek a jelenle-

gi munkanélküliekből.

1.7.4. Kistérségi elemzés

Az elemzett kistérség problémáit és fejleszthető területeit összefoglaltam a következő

SWOT-analízisben.

SWOT – analízis a Bodrogközi kistérség értékelésére

2. táblázat

Belső tényezők

Erősségek:

vonzó, változatos természeti környezet

Természetvédelmi területek, tájvédel-

mi körzetek magas aránya

turizmus, falusi turizmus kibontakozá-

sa

közösségi összefogás

Gyengeségek:

alulképzett munkaerő magas száma

tőke hiánya

alacsony oktatási színvonal

szálláshelyek és vendéglátóegységek

hiányosságai

Külső tényezők

Lehetőségek:

hosszútávon bővülő piacok felkutatása

terjeszkedési lehetőség külföldi pia-

cokra

gyógynövény termesztése nagyobb

mértékben

kézműipar fejlesztése

Veszélyek:

új törvények következményei

szigorítások bevezetése

elvándorlás magas száma

az élővilág nagymértékű károsodása

Forrás: Saját szerkesztés

25

Az ábra készítésekor törekedtem lényegre törő gondolatokat tenni a jelenlegi és a jövőbeli

feladatokhoz. Az új irányt képviselő programok a megújulást hirdetnek. Ennek következ-

tében valósult meg, hogy a térségi önkormányzatok felismerték az összefogás és a felada-

tok megosztásának gyakorlatát. Törekszenek közmunkaprogramok elindításában, ame-

lyekre folyamatosan pályáznak.

Összegezve a leírtakat remélem, hogy az a tendencia, amely 2008-tól jellemzően bonta-

kozik ki a Bodrogközben nem áll meg és az a gazdasági körforgás, melynek keretén belül

javulni tud az itt élők életszínvonala.

26

II. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE AKTUÁLIS MUNKA-

ERŐ MEGOSZLÁSA A DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK

TÜKRÉBEN

A dolgozatom következő részében a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő fiatalok

munkaerőpiaci vizsgálatát és értékelését kívánom elemezni. Az alapállításom az lenne,

hogy a fiatalok kevés munkaerőpiaci tudás birtokában divatszakmákat választanak, pé l-

dául: gazdálkodási, kommunikációs ismereteket, kiemelt figyelmet szentelnek a turizmus-

ra és sokan választják az informatikát. A választás során nem mérik fel a munkaerőpiac

keresleti és kínálati oldalait, nagy számban választanak a népszerű szakokból és elhanya-

golják a hiányszakmákat. Többen már előre tudják, hogy a jövőben a tanulmányaik befe-

jezése után külföldön szeretnének dolgozni és letelepedni. Nagy szerepet szánnak a fize-

téseknek és kevesebbet a morális megbecsüléseknek.

2.1. A magyar oktatási rendszer

Magyarországon az oktatás, valamint az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolata jelentős

változásokon ment keresztül a rendszerváltás óta. Ahogy a munkanélküliség megjelenése

új fogalomként jelentkezett úgy a magasabb végzettséggel rendelkező emberek számára is

megnőtt a kereslet. A szükséglet kielégítésre a munkaerőpiac kínálata fáziskéséssel vála-

szolva próbált alkalmazkodni.

Az alkalmazkodás olyan „jól” sikeredett, mely során túlképzések, alulképzések és hiány-

szakmák alakultak ki.

A magyar oktatási rendszer ismertetése céljából a következő ábrát szeretném bemutatni.

27

13. ábra: A magyar oktatási rendszer felépítése

Forrás:

http://www.nefmi.gov.hu/letolt/migrans/a_magyar_oktatasi_rendszer_felepitese.pdf

(letöltve: 2011. november 11-én)

Az ábra segítségével „könnyen” átláthatjuk a magyar oktatási rendszert, amely az óvodai

képzéssel kezdődik, majd az alapozó általános iskolai képzés segíti a pályaválasztást.

Előszöri döntéshelyzetbe a családok a 8. tanévben találkozhatnak, amikor a gyermek sza-

kosodott oktatásáról kell döntést hozni. Ennek értelmében lehetőség nyílik rá, hogy a

gyermekek gimnáziumba, szakközépiskolába és szakképző iskolákba járjon.

A gimnáziumban különböző tagozatok közül lehet választani, például általános képzés,

emelt óraszámú érettségi tantárgyakat (magyar, matematika, történelem) megcélzó vagy

közismereti tárgyak (fizika, kémia, biológia) osztályok közül. Külön megemlítem azokat

a képzéseket, amelyek két tanítási nyelvvel rendelkeznek. A gimnázium évei során az

érettségi vizsga és továbbtanulás fontos szerepe az iskolába járásnak.

A szakközépiskolai választás mellett szólhatnak azon szakok, amelyeket a fiatal diák vá-

lasztási lehetőségét növelik. A választását a különböző szakismereten alapuló képzések

egyikéből választhatja, például: közgazdasági, építőipari, közlekedési. A szakismereti

képzésbe bekapcsolódtak a gimnáziumokhoz hasonló kéttannyelvű osztályok munkái is,

ahol a nyelvi képzés mellett az oktatási intézmény főprofilja is nagy hangsúlyt kap. A

tanulmányokat itt is az érettségi vizsga letétele jelenti, ami a kötelező tantárgyakon kívül

a szakismereten alapuló képzés sajátosságaival kiegészül a képzési ágnak megfelelő vizs-

28

gával. Lehetőség szerint lehet választani olyan tárgyakat, amelyben a tanuló számot tud

adni az elsajátított tudásáról.

Mindkét oktatási egységben lehetőség van több nyelv elsajátítására, amelyet világunk

„előír”. Számos versenyen és egyéb iskolai rendezvényeken bővíthetik a tanulók a tudá-

sukat a pedagógusok és az őket segítő tanácsadók, pszichológusok segítségével.

A szakmunkásképző oktatást felváltó szakiskolák, szakképző iskolák elterjedése, átalak u-

lása fontos eleme társadalmunknak véleményem szerint. Ezért is fontos, hogy ezen okta-

tási szektorban is legyen magas képzési színvonal, ahol minőségi szakok, szakképzések

működnek főként ügyelve a gyakorlatorientált ismeretek elsajátítására. Számottevően

népszerűsíthetők az iskolákban a különböző szakmák, hiányszakmák, illetve az általuk

nyert ösztöndíj lehetőségek is. A szakiskolai tanulmányok során szakképesítésre tesznek

szert a tanulók, amit követhet választásuk szerint az érettségi vizsga letétele is.

Az oktatási rendszerben nagy hangsúlyt fektetünk az érettségi vizsgára, hiszen a mai nap-

ra életünk egyik olyan időszaka, amely meghatározza a jövőnket. Számot kell eddig tudá-

sunkról adunk és egy új, nagyobb és komolyabb élet felé kísér el kék fedeles kisköny-

vünk. Az új felsőoktatási felvételi rendszerben az érettségi vizsga felváltotta a régebbi

felvételi rendet, ami leegyszerűsítette, viszont megnehezítette a jelentkezők sorsát. Be-

szélhetünk közép- és emeltszintű vizsgákról. A mai tendenciát nézve, ha valaki egyetemi

vagy főiskolai képzésre szeretne járni előirányzott emeltszinttel rendelkező érettségi vizs-

gával kell rendelkezni, hogy felvételt nyerjen a kiszemelt szakra. Így valósulha t meg,

hogy az orvostudományi képzésekre a két emeltszintű vizsga letétele kötelező.

Visszakanyarodva az érettségi vizsga utáni állapotba a diák több alternatíva közül vá-

laszthat, hogy hogyan is szeretné fiatal éveit eltölteni. Lehetősége van tanulni vagy pedig

a nagybetűs életben kipróbálnia magát és munkavállalásra adni fejét.

Ha tovább kíván tanulni akkor is több opciót kínálnak számára a képzőintézmények. El-

kezdheti az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) nyilvántartott képzések egyikét és így

szerez szakképesítést, vagy felsőfokú szakképzést. Az utóbbi képzést megteheti középis-

kolai és felsőoktatási intézmények keretén belül is. Harmadik lehetősége az „érett” fiata l-

nak, hogy felsőoktatási intézménybe jelentkezzen.

29

Az említett felsőfokú intézményekbe választhat különböző tudományágak közül. Az ér-

vényes jelentkezéshez mindösszesen sikeres és teljes érettségi bizonyítvánnyal kell re n-

delkeznie. Az 1999-ben Magyarország által is ratifikált bolognai szerződés az osztott

képzési rendszert honosították meg. Ennek következtében a Bachelor (BA, Bsc) képzések

váltották fel a főiskolai végzettséget és alapdiplomát adnak a 6, illetve 7 félévet végig

tanuló hallgatók számára. Ha a hallgató az alapoklevél után nem akar továbbtanulni akkor

kiléphet a munkaerőpiac világára, mint frissdiplomás. Ha viszont még szeretné magát

tanulni, akkor megteheti a Master (MA, Msc) képzések egyikén, ami 2 évet vesz igénybe

és a hagyományos képzési rendszernek megfelelően egye temi oklevéllel ruházza fel a

hallgatót. Rugalmasságát tekintve a bolognai rendszernek köszönhetően számos párosítási

variáció történhet meg. Előfordulhat, hogy szociológus alapdiplomával közgazdász mes-

tervégzettségű diplomások leszünk.

A mesterdiploma megszerzését követően ismét válaszút elé kerülünk: mit csináljunk kö-

rülbelül 24-25 éves korunkban? Dolgozzunk, vagy pedig még tanuljunk? Lehetőség van

mindkettőre. Tudományos tevékenységet folytathatunk, és doktori iskolába, PhD-

képzésre jelentkezhetünk, ahol doktoranduszként szolgálhatjuk a tudomány fejlődését.

Amennyiben nem ezt választjuk akkor a szakirányú képzésre is jelentkezhetünk. Népsze-

rűek a posztgraduális képzési lehetőségek is.

14. ábra: Képzési struktúra

Forrás:

http://felveteli.elte.hu/file/image002.gif

(letöltve: 2011. november 11-én)

30

A fenti ábra szeretné prezentálni a leírtakat, hogy milyen lehetőségekben lehet gondo l-

kozni jelenleg. Az ábrán is látható, hogy a képzések egyre specializálód nak és keveseb-

ben jutnak el a piramis csúcsára a tudományos doktori fokozat megszerzéséhez.

Az osztott képzések után az osztatlan szakokról is szót szükséges ejtenem, amelyek az

orvosi és jogász szakokat jelentik. A dr. végződést megszerző, osztatlan képzésben tanuló

általános orvosi, állatorvosi, fogorvosi és jogászképzésben tanuló hallgató a hagyomá-

nyokhoz híven nem jelentkezik kétszer felsőoktatási intézménybe, ha egyetemi diplomát

szeretne.

Az aktuális oktatási viszonyok között az osztatlan képzésekhez kívánja a jelenlegi tör-

vényalkotók a tanári képzést is bevonni. Tudni szükséges, hogy a Bolognai rendszernek

köszönhetően, azon a hallgatók, akik valamilyen tanári képzést elkezdenek, az alapdip-

loma után el kell végezniük a mesterképzést is, hiszen akkor lesznek jogosultak, hogy

tanítsák az elkövetkezendő generációkat.

Ahogy a modell elemzéséből is láthatjuk elég összetett és szerteágazó választási csokorral

találja szembe magát a tanulni vágyó ember. Annak hogy a megfelelő kompetenciáinknak

és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő ismereteket sajátítsunk, elkérhetünk segítséget,

pályaválasztási tanácsadóktól.

Az oktatási rendszer lezárása képen szeretnék néhány szót szólni a képzések intézményi

hátteréről. A gyermekkorban lévőket a nem kötelező, viszont választható bölcsődei fel-

ügyelet, majd az óvodák alkalmazottai várják. Az idősebb korosztályt az általános iskolák

várják, amely utána középiskolák csoportja következik. Három nagyobb típust különböz-

tet meg a rendszer: gimnáziumot, ami lehet 4, 6, 8 és 12 osztályos; szakközépiskolát, ami

4, illetve 5 évfolyamos képzésből álló osztályokkal rendelkezik. Ezen felül a szakképesítő

osztályok, mint ötödévek jelennek meg. Harmadik típus a szakképző iskolák, ahol a tanu-

lók 3 éves képzésben vesznek részt.

Az oktatási intézmények között még találunk alapfokú művészetoktatási intézményt és

zeneiskolákat. Speciális igényű gyermekek tanításával foglalkozó neve lőintézmények

szolgáltatásainak igénybevételére is lehetőség van. Összességében a középoktatás így

31

épül fel. Felsőoktatási intézmények közé tartoznak az egyetemek, tudományegyetemek és

a főiskolai intézmények.

Az iskolák pedagógusai és nevelői mellett iskolapszichológusok, ifjúságvédelmi felelő-

sök, szabadidő-szervező munkatársak és az említett pályaválasztási tanácsadók segítik az

iskolákban a mindennapos munkát.

Az oktatási intézményeket tovább bonthatjuk tulajdonosi, finanszírozási sajátosságok

alapján. Így beszélhetünk önkormányzati, állami és egyházi fenntartású nevelési, oktatási

intézményekről.

2.2. Pályaválasztás megyénkben

Kutatásom célja, hogy megismerjem és elemzem a környezetemben élő fiatalok döntéseit.

Ennek segítségére kérdőívet szerkesztettem és felkeresetem két oktatási intézményt.

Szeretném megköszönni a Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola és a Kossuth

Lajos Evangélikus Gimnázium végzős tanulóinak segítségét, akik kitöltötték a kérdőíve-

met.

A megkérdezés során primer kutatást végeztem, papír alapú kérdőívek segítségével. A

mellékletben (2. és 3. számú mellékletek) megtalálhatóak az általános iskolai és a közép-

iskolai tanulók részére készített kérdőívek. A kérdőívek 30 kérdést tartalmaznak. Tartal-

milag hasonlóak: a megfelelő korosztályi kérdések aktualizálásra kerültek. A kérdőív

kérdései zárt, nyitott, feleletválasztós és skálás kérdéseket tartalmaznak. Létszámát te-

kintve a két csoport 25-25 főt tesz ki, tehát 50 fő a kitöltők száma.

2.2.1. A kérdőívek elemzése

A demográfiai kérdések a következők voltak. A nemek szerinti arány alakulása a követ-

kező volt. Az általános iskolai kérdőív kitöltői közül 12 fiú és 13 leány töltötte ki, míg

középiskolában 5 fiú és 20 leány írta meg a kérdőívet. Összegezve 17 fiú és 33 lány tö l-

tötte ki a kérdéssort. A korosztályok átlagosan 14 és 18 éves korra tehetők. Az általános

iskolai tanulók nem tagozatosak, általános képzésben vesznek részt, míg a gimnazisták

nyelvi osztályba járnak. Az angol és német nyelvet tanulók száma 15:10 arányban írható

32

le. A kitöltők többsége miskolci lakos, az általános iskolai kitöltők 16 %-a, a középiskolai

tanulók 52 %-a nem miskolci, vidéki lakos.

A tanulmányi kérdések csoportjában először az előző tanévben megszerzett tanulmányi

átlagok alakulásáról kérdezetem a kitöltőket, amelyet a következő ábra szemléltet.

15. ábra: Tanulmányi átlagok megoszlása

Forrás: Saját szerkesztés

Az ábráról könnyen leolvasható, hogy a az osztályok minősítése szerint az átlagnál

jobbak. A középiskolai tanulók eredményeik az előző félévben nem voltak rosszabbak

hármastól, míg az általános iskolában 2 főnek volt rosszabb tanulmányi átlaga. Két

esetben is fej-fej mellett van a két csoport: a 3,1-3,5 áltaggal rendelkezők száma és a 4,1-

4,5 közötti általános iskolai létszám megfelel a középiskolás 4,51 feletti átlaggal

rendelkezők számának.

Próbáltam olyan kérdéseket feltenni, melyek az iskolai elégedettséget is mérik. Így

tudtam meg, hogy az általános iskolában többen vettek részt iskolai-táradalmi

célúmunkában, ami lehetett a diákönkormányzatban való részvéte l, vagy tanulmányi

versenyek. Középiskolában már a tanulók kisebb aktivitást mutatnak.

Az általános iskolában a diákok teljesmértékben egyetértenek, hogy megvannak elégedve

a tanáraikkal, míg a középiskolában 20-an megvannak elégedve, viszont 20 % nincs

megelégedve a pedagógusokkal. A sikeres vizsgák letételéről kérdeztem a kitöltőket.

33

Milyen segítséget kapnak az iskolától a sikeres felvételi és érettségi vizsgák eléréséhez?

Az általános iskolások főként különórákat vehet igénybe az egyes tárgyakból, míg a

középiskolások fakultációs alkalmakon mélyíti tudását. Nyelvtanulás szintjén mindkét

helyen az angol vezet. Emelett a tanulók németül, görögül. olaszul tanulnak. A

középiskolában az megkérdezettek 32 %-ának van középfokú nyelvvizsgája.

A jövőre vonatkozólag kérdezetem a diákokat, hogy milyen oktatási intézményt

választanak. A fiatalabb iskolások a következő rangsort állították fel: gimnázium,

szakközépiskola és szakképző iskola. A középiskolában a diákok háromnegyede

választotta az egyetem és főiskola választási lehetőséget.

Képzési területnek az általános iskolában az általános és nyelvi osztályokat jelölték meg

szép számban, majd a kötelező érettségi tárgyakat tanító osztályok és a közismereti

tantárgyak tagozatait választják a tanulók. Válaszuk indoklása során többen, azért

választják ezeket a képzéseket, mert ez érdekli őket, vagy ezekből a tárgyakból

erősebbek. A gimnazisták változátos szakterület kínálatból válaszhattak többet is. Ennek

következtében kerültek a népszerűbb ágazatok közé az egészségügy, a gépészet, a

gazdasági, a vendéglátás-idegenforgalom és az egyéb szolgáltatások ágai. Indoklásuk

alapján hasonlóságot vélhetünk felfedezni az általános iskolai véleményekkel, amelyek a

következőekkel egészültek ki: szülők tanácsára és többen nem tudják, hogy mit

választanak, illetve miért választanak.

Megkérdeztem a válaszadókat, hogy hol fognak dolgozni 10, illetve 15 év múlva. Az

középiskolások, mivel ők idősebbek kisebb intervallummal rendelkező kérdést kaptak.

Mindkét csoport a külfödi munkavállalást jelezte nagyobb számban. Meglepő

eredmények, hogy többen összhangban vannak véleményükkel és tudatosan a szaknak

megfelelő válaszokat írtak ki. Az egyik kitöltő például egészségügyi területen szeretne

tanulni és egy vidéki rendelőben szeretne háziorvosi szolgálatot ellátani.

Szakmaelemzésekre kértem a következő kérdések során a diákokat. Ennek alapján

alakultak ki a következő álláspontok. Többen úgy látják, hogy a hiányszakmákat kellene

erősíteni például: villanyszerelő, asztalos, mentős alkalmazott. Többen a mérnöki,

gazdasági pályán diplomát szerzőknek mondanak több lehetőséget a jövőben. A rendőri

szakág megjelenése sok helyen feltűnt. Azzal indokolták válaszukat, hogy mindig kell

majd rendőr, hogy biztosítsa a rendet és ez egy biztos, állami feladat.

34

Erősen érezhető az érettség jele, hogy a középiskolások nagyobb számban tudták

elmondani, hogy mivel is szeretnének foglalkozni a jövőben. Ennek megfelelően ismerik

is, hogy milyen végzettségre van szükségük. Az általános iskolások nagyobb része még

nem tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni.

Érezhető a döntőképesség mérése során jellemző a család, a barátok és az ismerősök

gyakrolonak nagyobb hatást a pályaválasztások során a diákokra. Az általános

iskolásoknál ez a szám magasabb, mint a középiskolásoknál. Itt meg is jelent a saját

vélemény és a saját döntés lehetősége, mint fiatal felnőtteknél.

A következőkben rákérdeztem, hogy milyen tényezők befolyásolják a korosztályok

választási lehetőségeit. Az általános iskolákban kitöltők között a tapasztalatok és a saját

benyomás által keltett érzések mellett az oktatási intézmények hírnevei is mérvadóak.

A középiskolások válaszánál szintén a saját benyomás és a tapasztalatok mellett a

felvételi ponthatárok meghatározóak. Érvényesülnek a távolsági ismérvek és a

finanszírozási formák is.

Skálamérési technikát alkalmazva ugyanazokat a kérdéseket tettem fel a csoportoknak.

Ennek következtében mértem, hogy hogyan is érzik a regionális különbségeket az egyes

korosztályok. Az általános iskolások véleménye alapján 2,24-es besorolásban, tehát nem

annyira jellemző, hogy segítséget vegyenek igénybe pályaválasztási szakemberektől, míg

középiskolások is hasonló állásponton vannak.

Arra az állításra, hogy a kiválasztott foglalkozásokban dolgozók emberek munkáját

ismerik közepes, 3-as erejű választ kaptam. A régió különbségekből eredő okok miatt

több állás lehetőséget kínáló Nyugat-magyarországi régióban több munka lehetőség van,

mint az északi vidéken. Erre az állításra 3-as körüli értékeket kaptam, ami a jellemző

kategóriának felel meg. A kompetenciák és képességek mérése során a tanulók kitartását

mértem, ahol a tanulók elhivatottsága volt a mérvadó. Ennek a lehetőségnek az értéke a

hármas érték felett helyezkedik el mindkét esetben, így jellemzően tudják.

Arra az állításra, hogy a Miskolci Egyetemet átalában a helyiek választják és anyagi

megfontolásból jellemzően 2,5-ös átlag alaklult ki, ami a jellemzőség határát jelenti.

Munkaerőpiaci kérdéseim során a jövedelem helyzetet és azokat a tényezőket vizsgáltam,

amelyet a családi helyzettel magyarázhatunk. Az általános iskolások többsége nem kap

zsebpénzt és a középiskolások rendszeresen nem vállalnak diákmunkát. Jövedelmeiket,

megtakarításukat főleg szórakozási lehetőségeknek szentelik a fiatalok. A válaszadók

35

között voltak olyanok, aki ruházati cikkek és ajándékok vásárlására költik pénzüket. Az

ötven megkérdezett tanuló közül összesen 4 %, azaz két fő vallotta magát valamilyen

káros szenvedély áldozatának, ami a dohányzás vagy a drogok egyike lehet.

Arra a kérdésre, hogy a szüleik dolgoznak-e mindenki válaszolt és ennek eredménye

képen kiderül, hogy a tanulók közül 4 gyermek szülei nem rendelkeznek munkával. Azon

szülők, akik dolgoznak jellemzően beoszottak valamilyen munkáltatónál.

2.2.2. Választási lehetőségek

Az eredmények értélése után a következő következtettéseket tudom levonni. A vizsgált

csoportok a kitöltések során együttműködést tapasztaltam és örülök, hogy a válaszaikkal a

kitöltők megtiszteltek. Reményeim szerint a válaszok a kérésemnek megfelelőek és nincs

benne torzítás. A válaszadáskor tapasztaltam bizonytalanságot és önbizalomhiányt.

Többen megfelelő kommunikációs képességekkel rednelkeztek, akik megtiszteltek a

kitöltéssel.

Véleményem szerint jól tükrözi a kezdeti álláspontomat, hogy a jelen generáció főleg

divatszakmákat választ munkaerőpiaci ismeretek nélkül. Támogatásra és segítségre

szükség van ezért erősíteném a végzős osztályokban a fejlesztő órák tartását szakemberek

által.

A téma további elemzéséhez a mellékletben található kutatási tervet csatolom (1. számú

melléklet), melyben az állítás mélyülését lehetőség szerint meg lehet valósítani. Állításom

alapján a borsodi régióban kevesebben maradnak és elvándorolnak, mint a nyugatabbra

lévő megyékben, régiókban. A trendnek, a barátok igényeinek megfelelően választanak a

mai fiatalok szakmákat, igaz még a szülői ráhatás mindig jellemző. A mai miskolci

oktatási reformokból, átszereződésekkel teli időszakban a diákok választásának

stratégiája változó. Vannak akik a biztosra mennek és vannak, akik a kockázatos,

extravagáns szakmákkal szeretnének teret hódítani. Az elemzésből kimaradt, viszont

érdekes lehet a jövőből egy visszatekintési vizsgálatot egy osztálytalálkozó keretén belül

lefolytatni, hogy mire is jutottak a válaszadók. Mennyire tetszett és nyerte meg őket a

kiválasztott szakok.

36

III. ÖSSZEFOGLALALÁS

A rendszerváltás után végbemenő gazdasági folyamatok, a privatizáció és az új politikai

irányzatok nagy mértékben hatottak a társadalomra és a magyar munkaerőpiacra.

Megjelent a munkanélküliek és az ellátásra szoruló személyek nagy hányada, akik a

mamut állami vállalatokban „háttérszereplőként” éltek évtiezedeken keresztül. Az ország

lemaradását gyorsan kellett behozni, amelyet a fejlődésnek köszönhetően részben sikerült

megvalósítani.

Azon regionális különbségek, amelyek kialakultak a ’90-es évek előtt még mindig hatást

gyakorolnank ránk. Ilyen például a borsodi foglalkoztatási helyzetben a kohászatok,

amelyek nagy létszámmal foglalkoztattak, nagy árbevétel mellett, viszont ma már

egyetlen munkavállalóval sem rendelkeznek.

A jövő feladata, hogy változtassunk azokon a stratégiákon, programokon, amelyek

vakvágányokra vezetnek bennünket. Célszerű lenne egy új oktatási koncepcióval sarkalni

tudatosan a munkaerőpiac új szereplőit, hogy igen is a hiányszakmáknak megfelelő

hivatást válasszák maguknak. Hatásos lenne, hogyha a kutatás-fejlesztés nemcsak a

fővárosban, hanem a vidéki nagyvárosokban is megvalósulhatna, ezzel munkahelyeket

teremthetnénk. A környezetvédelembe csoportosítható közmunkaprogramok segítsgével

kitakaríthatnánk a koszosnak tűnő városainkat, településeinket.

Az összefogás és az „életen át tartó tanulás” fontossága az elsődleges céljának kell lennie

minden magyar embernek, illetve azoknak a személyeknek is, akik itt tervezik a jövőt.

Közös ügyünk, hogy a gazdasági problémák megoldódjanak és magasabb életszínvonalon

éljük. Ennek elengedhetetlen része a tanulás és a becsületes munkavállalás.

37

IRODALOMJEGYZÉK

1. Bodrogköz honlapja

http://www.bodrogkoz.com/ (Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11-én)

2. Dr. Dabasi Halász Zsuzsanna [2011]: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika,

Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 173-196. o.

3. Foglalkoztatás és munkanélküliség című KSH kötet

elérhető:

http://konyvtar.ksh.hu/kiadvanyok/Foglalkoztatottsag_es_munkanelkuliseg/ofa1/

main.html (Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11.)

4. Dr. Kapros Tiborné [2006.]: A foglalkoztatás és a munkanélülsiég területi

különbségei az elmúlt 55 évben, KSH Házinyomda, Miskolc, 4-25. o.

elérhető: http://mek.niif.hu/06200/06259/06259.pdf (Utoljára ellenőrizve: 2011.

november 11-én)

5. Karácsony Péter-Varga Mária: Regionális különbségek a hazai

munkaerőpiacon, Munkaügyi Szemle, 2010. IV. szám, 86-90. o.

6. Központi Statisztikai Hivatal honlapja és adattáblái

http://www.ksh.hu (Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11-én)

7. Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. honlapja

http://www.vati.hu (Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11-én)

8. MTA Közgazdaságtudományi Intézetének honlapja és erőforrás térképei

http://econ.core.hu/ és http://www.eroforrasterkep.hu/ (Utoljára ellenőrizve: 2011.

november 11-én)

9. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja

http://www.nfu.hu/lhh (Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11-én)

38

10. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapja

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=full_afsz_statisztika_kistersegi (Utoljára el-

lenőrizve: 2011. november 11-én)

11. NORDA - Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség honlapja

http://www.norda.hu/emop/regionalis-operativ-program/eszak-magyarorszagi-

operativ-program/63/ (Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11-én)

12. Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja és statisztikai kimuta-

tásai

www.felvi.hu (Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11-én)

13. Siskáné Dr. Szilasi B. – Molnár J. – Tiner T.- Kulla M. – Dická J. [2008.]: A

Bodrogköz társadalma, Településhálózat, Élet és folyó között, Miskolc 109-120. o.

elérhető: http://www.uni-miskolc.hu/~ecomojud/publika/infrastrukt_interreg07.pdf

(Utoljára ellenőrizve: 2011. november 11-én)

14. Stark Antal [2009.]: Rögös úton – Nemzetgazdaságunk renszerváltás előtti és

utáni két évtizede, Akadémiai Kiadó, Budapest, 82-96. o.

15. Tardos Márton [1998.]: Sikeres-e a privatizáció? – Magyarországi

tapasztalatok (1990-1997), Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. április (317—

332. o.), Gazdaságunk félmúltjából

39

IV. MELLÉKLETEK

1. számú mellélet

KUTATÁSI TERV

Kérdőíves primer kutatás a pályaválasztással kapcsolatban

A kutatás helyszíne: Miskolc oktatási intézményei (általános és középiskolák)

A kutatás időtartama: 2011. november – 2011. augusztus

Kutatás célja:

A kutatás célja, hogy felmérjük a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő fiatalok pályavá-

lasztási szokásai, választásai és stratégiáinak elemzése alapján.

Hipotézis:

Megítélésem szerint a fiatalok kevés munkaerőpiaci tudás birtokában divatszakmákat

választanak, például: gazdálkodási, kommunikációs ismereteket, kiemelt figyelmet sze n-

telnek a turizmusra és sokan választják az informatikát.

A kutatási terv megvalósítása:

- alkalmazott módszerek:

résztvevő megfigyelés

kérdőíves lekérdezés

félig strukturált interjú

- a kutatás egységei:

miskolci oktatási intézmények tanulói

40

A munkavégzés fázisai:

- 1 hónap:

előkészítés,

részvétel,

szakirodalom olvasása,

kérdőívek készítése és próbamérés

- 4 hónap:

résztvevő megfigyelés

interjúk készítése

kérdőívek lekérdezése

- 1 hónap:

adatok feldolgozása

- 2 hónap:

eredmények ellenőrzése a helyszínen

- 2 hónap:

tanulmány megírása

A kutatás várható eredményei:

Szinte minden iskolában van valamilyen kiemelkedő sajátosság, amire építve elérhetővé

válna kisebb-nagyobb mértékű fejlődés. Általánosságban azonban az mondható el, hogy

az iskolákban nem megfelelően használják ki meglévő lehetőségeiket a tanulók. Nincse-

nek tisztában a munkaerőpiaci lehetőségekkel, hiányosak az ismereteik. Az esetek nagy

41

részében még a mindennapi problémák orvoslása is meghaladja a képességeiket, és ha

mégis adódik valamilyen lehetőség, a lehetséges kockázatoktól tartva inkább nem próbá l-

koznak változtatással, nehogy tovább rontsák a már így sem túlkedvező helyzetet. Továb-

bi problémát jelent az egyre növekvő létszámú - főleg roma (cigány) nemzetiségű – szak-

képzetlen lakosság.

A kutatási terv indoklása:

A rendszerváltást követően a regionális különbségeken alapuló területi különbséget kivá l-

tó okok nem szűntek meg, hanem újabb és újabb tényezők erősítették és árnyalták a ma-

gyar munkaerőpiac területi heterogenitását. Az ország egyik legelmaradottabb részévé

vált megyénk, s ha tovább folytatódik az elnéptelenedés, a térség perifériára szorulása,

drasztikus szintre csökkenhet a térség népességmegtartó ereje, eltűnhetnek a vidékre je l-

lemző kulturális sajátosságok.

A cél, hogy a térséget fel lehessen zárkóztatni az ország fejlettebb régióihoz.

42

2. számú melléklet

KÉR DŐ Í V ÁLT ALÁNOS IS KO LÁS O K S ZÁM ÁR A

Térségi foglalkoztatási különbségek elemzése,

különös tekintettel Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerőpiacára című

TDK-dolgozat kutatásához

Demográfiai kérdések

1. Nem: a.) férfi b.) nő

2. Életkor: ….…….

3. Milyen tagozaton tanulsz?

……………………..………………………………………….

4. Hol laksz?

……………………………………………………………..………………………

…….

Tanulmányi kérdések

5. Hány évig jártál óvodába?.............................

6. Mekkora volt az előző tanévben a tanulmányi átlagod?

a.) 3,0 alatt b.) 3,1 és 3,5 között

c.) 3,51 és 4,0 között d.) 4,1 és 4,5 között

d.) 4,51 felett

7. Vettél már részt iskolai- társadalmi célú munkában?

a.) igen b.) nem

Ha igen, milyenben?

……………………………………………………………………….……

8. Meg vagy elégedve intézményed pedagógusaival?

a.) igen b.) nem

9. Milyen segítséget kapsz a sikeres felvételi letételéhez?

a.) fakultáció b.) szakkör c.) különóra

d.) egyéb: …………………………………………………………………………..

10. Milyen nyelve(ke)t tanulsz?

a.) angol b.) német c.) francia

d.) latin e.) egyéb: ……………………………..…….

Jövőre vonatkozó kérdések

11. Milyen oktatási intézménybe szeretnél továbbtanulni?

a.) gimnázium b.) szakközépiskola

c.) szakképző iskola

43

12. Milyen szakterületen fogod megtenni?

(Többet is megjelölhetsz)

a.) általános b.) emelt szintű nyelvi

c.) emelt szintű kötelező érettségi tárgyi (magyar, matematika, történelem)

d.) informatikai nyelvi előkészítő osztály

e.) szakmai alapozó képzés f.) szakismereti

13. Miért ezt a terület(ek)et választottad?

………………………………………………………………………………………………………………………………………………….………………………..…

…………………………………………….. 14. 15 év múlva hol szeretnél dolgozni?

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………….………………………..………………………………………………….

15. Milyen okokból választottad ezt a szakterületet?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………….………………………..……

……………………………………………… 16. Véleményed szerint mely szakmáknak van jövője? Miért?

………………………………………………………………………………………

……………………………………………………….………………………..……………………………………………………

17. Mi szeretnél lenni? Miért? ………………………………………………………………………………………………………………………………………………….………………………..…

……………………………………………….

18. Milyen iskolát kell elvégezned a fenti pálya megvalósításához? ………………………………………………………………………………………………………………………………………………….………………………..…

……………………………………………… 19. Kik segítik döntésedet a pályaválasztás során?

(Többet is megjelölhetsz)

a.) család b.) barátaim, ismerőseim c.) tanáraim d.) senki, egyedül döntök

20. Mely okokat veszed figyelembe az iskola megválasztásakor?

(Többet is megjelölhetsz)

a.) távolság b.) tapasztalatok c.) saját benyomás

d.) az iskola hírneve e.) felvételi rangsor f.) aktuális ponthatárok

g.) egyéb:..…………………………………………….

44

A következő állítások közül jelöld, hogy melyik jellemző szerinted!

1 – nem jellemző, 4 – nagyon jellemző

Állítás Jellemző

21. A pályaválasztás során segítséget kérek

szakember(ek)től. 1 2 3 4

22. Ismerem a választott pályán dolgozó embe-

rek munkáját. 1 2 3 4

23. Nyugat-Magyarországon több munkalehe-

tőség van, mint Észak-Magyarországon. 1 2 3 4

24. A kiválasztott szak elvégzéséhez megvan-

nak bennem az adott foglalkozás eredmé-

nyes elvégzéséhez szükséges képességek.

1 2 3 4

25. A miskolci középiskolákat sokan választ-

ják, mert többen anyagilag nem engedhetik

meg, hogy máshova járjanak.

1 2 3 4

Munkaerőpiaci kérdések

26. Szoktál zsebpénzt kapni?

a.) rendszeresen

b.) csak ajándékba (születésnap, névnap karácsony)

c.) alkalmanként

d.) nem

27. Megszerzett jövedelmedet mire használod fel?

(Többet is megjelölhetsz)

a.) ruházkodás b.) szórakozási lehetőségek

c.) élelmiszervásárlás d.) egyéb:……………………………................

28. Van káros szenvedélyed? (dohányzás, alkohol, kábítószer)

a.) igen b.) nem

29. Jelenleg a szüleid dolgoznak?

a.) igen b.) nem

30. Ha dolgoznak, milyen beosztásban?

a.) beosztott b.) vezető c.) egyéni vállalkozó/őstermelő

KÖS ZÖN ÖM S ZÉPEN S EGÍTS ÉGED ET!

45

3. számú melléklet

K É R D Ő Í V K Ö ZÉ P I S K O L Á S O K S ZÁ M Á R A

Térségi foglalkoztatási különbségek elemzése,

különös tekintettel Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerőpiacára című

TDK-dolgozat kutatásához

Demográfiai kérdések

1. Nem: a.) férfi b.) nő

2. Életkor:….…….

3. Milyen tagozaton tanulsz?

……………………..………………………………………….

4. Hol laksz?

……………………………………………………………..………………………

…….

Tanulmányi kérdések

5. Mekkora volt az előző tanévben a tanulmányi átlagod?

a. a.) 3,0 alatt b.) 3,1 és 3,5 között

c.) 3,51 és 4,0 között d.) 4,1 és 4,5 között

d.) 4,51 felett

6. Vettél már részt iskolai- társadalmi célú munkában?

a.) igen b.) nem

Ha igen, milyenben?

……………………………………………………………………….……

7. Meg vagy elégedve intézményed pedagógusaival?

a.)igen b.) nem

8. Milyen segítséget kapsz a sikeres érettségi vizsga eléréséhez?

a.) fakultáció b.) szakkör c.) különóra

d.) egyéb: …………………………………………………………………………..

9. Milyen nyelve(ke)t tanulsz?

a.) angol b.) német c.) francia

d.) latin e.) egyéb: ……………………………..…….

10. Rendelkezel nyelvvizsgával?

a.) igen b.) nem

Ha igen, melyik nyelvből, milyen szintű és típusú?

…………………………………………………………………………………

Jövőre vonatkozó kérdések

11. Érettségi vizsga után mit szeretnél csinálni?

a.) dolgozni b.) szakmát tanulni

c.) OKJ-s képzésen részt venni d.) főiskola vagy egyetem hallgatni

46

12. Ha tovább tanulsz, milyen szakterületen fogod megtenni?

(Többet is megjelölhetsz)

a.) egészségügy b.) oktatás c.) gépészet d.) informatika

e.) építészet f.) könnyűipar g.) környezetvédelem-vízgazdálkodás

h.) gazdaság i.) ügyvitel j.) vendéglátás- idegenforgalom

k.) mezőgazdaág l.) egyéb szolgáltatások m.) nem tudom még

13. Miért ezen a terület(ek)et választottad? ………………………………………………………………………………………

………………………………………………………….………………………..………………………………………………..

14. 10 év múlva hol szeretnél dolgozni?

………………………………………………………………………………………………………………………………………………….………………………..…

………………………………………………. 15. Milyen okokból választottad ezt a szakterületet?

………………………………………………………………………………………

……………………………………………………….………………………..……………………………………………………

16. Véleményed szerint mely szakmáknak van jövője? Miért? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….………………………..……

……………………………………………… 17. Mi szeretnél lenni? Miért?

………………………………………………………………………………………………………………………………………………….………………………..………………………………………………….

18. Milyen iskolát kell elvégezned a fenti pálya megvalósításához?

………………………………………………………………………………………………………………………………………………….………………………..…………………………………………………

19. Kik segítik döntésedet a pályaválasztás során? (Többet is megjelölhetsz)

a.)család b.) barátaim, ismerőseim

c.)tanáraim d.) senki, egyedül döntök 20. Mely okokat veszel figyelembe az iskola megválasztásakor?

(Többet is megjelölhetsz)

a.) távolság b.) tapasztalatok c.) saját benyomás

d.) az iskola hírneve e.) felvételi rangsor f.) aktuális ponthatárok g.) finanszíro-

zási formák f.) egyéb:..…………………………………………….

47

A következő állítások közül kérlek jelöld, hogy melyik jellemző rád!

1 – nem jellemző, 4 – nagyon jellemző

Állítás Jellemző

21. A pályaválasztás során segítséget kérek

szakember(ek)től. 1 2 3 4

22. Ismerem a választott pályán dolgozó em-

berek munkáját? 1 2 3 4

23. Nyugat-Magyarországon több munkale-

hetőség van, mint Észak-

Magyarországon.

1 2 3 4

24. A kiválasztott szak elvégzéséhez meg-

vannak bennem az adott foglalkozás

eredményes elvégzéséhez szükséges ké-

pességek?

1 2 3 4

25. A Miskolci Egyetemet sokan választják,

mert többen anyagilag nem engedhetik

meg, hogy máshova járjanak.

1 2 3 4

Munkaerőpiaci kérdések

26. Iskolai tanulmányaid mellett dolgozol-e valahol?

a.) rendszeresen b.) csak szünidőben

.) alkalmanként d.) nem

27. Megszerzett jövedelmedet mire használod fel?

(Többet is megjelölhetsz)

a. a.) ruházkodás b.) szórakozási lehetőségek

b. c.) élelmiszervásárlás d.)

egyéb:……………………………................

28. Van káros szenvedélyed? (dohányzás, alkohol, kábítószer)

a.) igen b.) nem

29. Jelenleg dolgoznak szüleid?

a.) igen b.) nem

30. Ha dolgoznak, milyen beosztásban?

a.) beosztott b.) vezető c.) egyéni vállalkozó/őstermelő

KÖS ZÖN ÖM S ZÉPEN S EGÍ TS ÉGED ET!