Telepítés és tervezés

A szabályos és szabálytalan háló

Miért terveztünk, tervezünk?• Túlnépesedés, földhiány, új termőterületek betelepítése a

közeli vagy távoli térségekben (pl. görög kolonizáció, németek az európai középkorban)

• Feltörekvő társadalmak szakemberszükséglete (pl. felvidéki bányavárosok)

• Hatalom képviselőinek pénzszükséglete („pénz csak a városban terem”, pl. Zähringenek az 13. században)

• Új hatalom új központja körül a „kiszolgáló” népesség letelepítése (pl. ókori keleti birodalmak fővárosai, Brazilia-város)

• Katonai okok, új területek meghódítása és védelmük, (pl. középkori, újkori európai erődvárosok)

• Gyors városnövekedés (pl. 19. századi nagy városszabályozások, város-átalakítások, Budapest, Barcelona)

• Mai, tágabb értelmezés: racionális, funkcionális és hálózati átrendezés is

A tervezés első emlékei

Közel-Kelet? Ókori Egyiptom?

Az Indus völgye, a mai Pakisztán területe?

Az Indus-völgy első városai

Mohenjo Daro-ban (2600-1900 BC) az ásatások feltárták a fellegvárat és az ún. „alsóvárost”. Két egyenes út keresztezi egymást derékszögben. Nem tudjuk azonban, hogy ezek létesültek elő-ször, vagy utólag vágták őket bele egy organikus szövetbe.

Keressük meg Harappa-t és Mohenjo Daro-t !

Az ásatási térkép valóban tervezésre utal?

Ásatások Babilonban …

…és a város rekonstruált falai

Az ókori Babilon – egyenes falak és főutak …

… de a lakóépületek véletlenszerűen állnak az utcák mentén. A főhálózat tervezett beavatkozás eredménye?

Az „Istar kapu” a berlini Altes Museum-ban és reliefek a birodalom hatalmát szimbolizálva. Babilon a szimbolikus város jó példája.

Egy tervezett város születése és pusztulása két generáció alatt

Tell-el-Amarna, Egyiptom

Echnaton (Ach-en-Aton), fáraó és vallási reformer (i.e. 14. század közepe)…

… és a tervezett „lineáris” városa, Tell-el-Amarna a Nílus mentén

Echnaton vonzó felesége: Nefertiti (Nofretete) …

…és fiának, Tutankamon-nak a következő fáraónak halotti maszkja

Az új fáraó vissza kellett térjen a régi vallásra, Amon imádatára. A rákövetkező politikai változások eredményeként az új város néhány év alatt elnéptelenedett és elpusztult.

A palota és a templom-negyed Tell-el-Amarna-ban …

…a várost építő munkások telepe

…és egy gazdag ember házának alaprajza

Várostervezés az ókori Görögországban

Kolonizáció, tervezett városok és városrészek, Hyppodamos, az

„első (?) várostervező”

A görög „home-land”

Az erősen hegyes térségben kevés a megművelhető terület, de a nagyszámú öböllel tagolt part és az Égei tenger szigetei elősegítették a hajózás fejlődését – a „helyi” és „helyzeti” energiák, illetve hiányuk sajátos kombinációja.

A fő célok és eredmények: előbb a megfelelő termőföldek megtalálása, majd fokozatosan kereskedelmi kapcsolatok kiépítése az anyavárossal

Görög városalapítások Szicília szigetén a tengerparton és egyes folyók mentén

A régészeti feltárások, mint a többi kolonizációs városban is, derékszögű hálós úthálózatot, keskeny tömböket tártak fel

Syracuza

Velia (Elea)

Megara Hyblia Itáliában

A térkép jól mutatja a telepített városok úgyszólván minden korra jellemző sajátosságát. Az elsődleges feladat az áttelepülők hajlékainak létrehozása, a „járulékos” elemek – itt az agora, a piactér – később létesülnek. (A téren követhető a korábban folytonos utcahálózat.)

Két tervezett görög város lakóterülete

Olynthos and Priene

Régészeti feltárások Olynthos-ban és Priéne-ben

Olynthos-ban az ásatások geometriája is jól mutatja az egyidejű tervezést, a hálós alaprajzot.

Priéne romjai a hegy lábánál

Olynthos tervezett városrészének lakóterülete

A tömbök és a telkek is azonos méretűek a hálós utcarendszerben. Az épületek igen hasonló alaprajzi rendje arra utal, hogy nem csak telekosztás történt, hanem „típus” épületek létesültek. (Korabeli „ingatlan-fejlesztő” működött?)

A házak feltételezett „eredeti” alaprajzai

… és a későbbi „konverziók”

A házak sokféle átalakuláson mehettek keresztül: Például a szomszédos épület és telke felének megvásárlása után „elegáns” perisztil udvar létesítése a megmaradó rész „andron”-ná „férfi-lakássá” (szállodává?) alakítása

Egy „andron” rekonstrukciója

„Nőknek belépni tilos” – az ókori görög kultúra „maszkulin” jellegének megfelelően

Priene

Priene központja, az agóra

Az agóra és a középületek – beleértve a különböző templomkerületeket - a négyzetes lakótömbök egészét vagy azok részeit foglalják el. Az agórát a kereskedelmet szolgáló sztoák veszik körül. Kérdés, hogy a város központja egy időben vagy egymás utáni ütemekben épült-e ki. (Ld. Athén és Miletos példáját később.)

A tömb és a keskeny telkek beépítése az Olynthos-ban megismert modell variációja.

Priéne egy tipikus lakótömbje

Rekonstrukciós rajzok Priene

Olynthos

Mindkét esetben figyelemreméltó a házak déli irányú tájolása és a felső (háló) szintek déli nappal szembeni védelme

Miletos, az archetipikus ókori görög tervezett város (i.e. 5. század)

Miletoszi Hyppodamos (498-408 BC), a város tervezője

Őt tartják az ókori görög várostervezés megalapítójának. Arisztotelész szerint azt állította, hogy hibás az a szemlélet, hogy a magán előnyök mindig a közösséget is gazdagítják. (Ld. A. Smith-t és a modern közgazdaságtant)

Miletos központja

Kikötő, agórák és középületek

A város központja nagyszámú négyzete lakótömb helyét foglalja el. De az agórák és a középületek különböző korszakokban létesültek:

Fekete klasszikus, kék: hellenisztikus, sárga: római kor

Néhány tanulság az ókori görögöktől

• A tervezés igénye egyaránt felmerül új városok létesítésénél, és meglévő városok jelentős arányú bővítésénél

• A hálós tervezésnek és megvalósításnak különböző szintjei lehetnek: utca-háló és tömb, telek, beépítés („típusházak – telepszerűség”)

• Az egyszerű háló „adaptív”, a későbbi magán és közösségi igények, változások befogadására alkalmas

• A megfelelően „tájolt” háló alkalmas a környezeti és higiénés szempontok megfelelő érvényesítésére (vízelvezetés, benapozás, átszellőzés, napvédelem stb.)

A világbirodalom modell-városa

Ókori római tervezés és a castrum

Egy római város tervezett bővítése

Pompei

Vezuv

A vulkán, ami elpusztította a várost i.u. 79-ben

Egy haldokló Pompei-ben

A vulkánból kicsapó mérges gáz miatt fulladt meg, majd betemette a vulkáni hamu. A „testet”, sok más emberével együtt egy üregben találták meg a régészek, miután azt folyékony gipsszel feltöltötték.

A pompei-i ásatások madártávlati képe

A közel párhuzamos utcák jelzik, hogy a város régebbi magját övező falakon kívül tervezés történt. (Ld. a következő térképeket)

Pompei

A régi oszk és szamnisz város és a későbbi, északkeleti irányú bővítés térképei

Via Abondanza –Pompei egyik főutcája

Egy pékség maradványai és rekonstrukciója Pompei-ben

Pompei tervezett városrésze 10 tömb-jének telekrendszere és beépítése

A lakótömbök szélessége nagyjából azonos, de a telkek mérete erősen különböző. (Hasonlítsuk azokat Oynthos és Priéne telekrendszeréhez.)

Pompei: „Casa dei Vettii” 1. atrium, 4. peristilium, 6. triclinium (étkező), 7. nők helyisége

Pompei, „Casa del Fauno” – két atrium, két peristílium, a telek mérete közel egy hektár

A pompei-i fórum és a város középületei

Kétszintes portikusz a fórum oldalain a bazilika előtt

Római alapítású városok a Nagy-Brittanniában

A „chester” vagy „cister” végződésű nevű városok római alapításúak. A név-végződés a castrum szóból ered.

Timgad, tervezett római város romjai egy algériai város előtt

Timgad térképe…

… a két főutcája:

a „cardo” és a

„decumanus”

a fórumnál talál-koznak

A négyzetes, téglány alaprajzú római várostípus eredete:

a római légiók „kaszárnya-városából” középen a parancsnoki épülettel és a gyakorlótérrel, vagy …

… a tervezett etruszk városból, ami egymást keresztező szélesebb főutakkal rendelkezett:

Marzabotto, etruszk város – az ásatások térképe

Egy római földmérő

A falak és az utak kijelölése kultikus szertartás keretében történt.

Ókori római lakótelep

Ostia

Telepítés és tervezés az európai középkorban

Témák és településtípusok

• Városjogok és terjedésük• Tervezett városbővítések (Altstadt és Neustadt) • Telepes városok – új települések és telepítések

nőtt városszövetben (Prága, Krakkó, Ceske Budejovice)

• Királyi, hercegi telepítések (Zähringen városok)• Erődvárosok (francia bastide-k, német lovagrend

városai, wales-i erődvárosok, itáliai terre muratak

• Amerikai telepes városok

Német telepítések és késő-középkori tervezés Prágában

Havelské Mesto és Malastranské Namesti, IV. Luxemburgi Károly

Prága a 12. szd. végén

A város a Vltava két partján, két vár között kisebb települési egységek összenövésével fejlődik. A Stare Mesto-ban egy „királyi piactér” alakult ki.

Telepítések Prágában a 13. és 14. században

A cseh királyok magdeburgi városjog szerint élő németeket telepítenek az Óváros szegélyére (Havelské Mesto) és a „Kis-Oldalra” (Malastranské Namesti)

Prága

A régi metszeten jól felismerhető a Havelské Mesto két utcája az Óvárosi piactértől délre. (A középen lévő épület kereskedelmi funkciót tölthetett be. )

Barokk kolostor és katedrális a Malastranske Mamesti-n

Prága a 14. század végén

Luxemburgi (IV.) Károly idején „rendezési terv” készül a Nové Mesto-ra, az új falak összekapcsolják a várost a Visehrad-dal.

A Vencel tér a 19. század elején

Egy városépítő család

A Zähringenek

A Zähringenek és városaik

• A grófi család a 10.században tűnik fel, rokonság a Hohenstauf császári dinasztiával

• Kiterjedt feudális földbirtokok (Svábföld, Karintia, Burgundia) császároktól a dinasztikus harcokban kapott támogatásért

• A jövedelmek városalapításba való befektetése: 10 város, köztük Freiburg in Breisgau (III. Berchtold, 1120.), Bern (V. Berchtold, 1191.)

• „Grófi városok”, a szélesebb polgárjogok megszerzése csak a 14. században

• Városok fizikai jellemzője: nincsen piactér, helyette széles piacutca

V. Berchtold, Bern alapítója

Freiburg in Breisgau – a város alapításkori és 17. századi alaprajza

Bern, Svájc

Bern a 18. században

Falak:

1152 (Nydegg)

1191

1263

1343

1622-1644

Az első alapítása a Nydegg-től, egy császári vártól indult, széles piacutcával. A későbbi növekedés jórészt követte az eredeti mintát. A katedrális és több középület elhelyezkedése periferikus, az alapításkori fő cél az érkezők lete-lepítése és a piacutca megnyitása volt – a város grófi bevételeinek biztosítása.

A középkori tervezés a mai város-képeken is érzékelhető.

A tömböket azonos szélességű telkekre osztották, az árkád létesítés bizonyára szigorú építésügyi előírás volt.

A szakember – a lokátor• Középkori „vállalkozó”, telepítések tervezője, megszer-

vezője, feudális úr, földesúr megbízására dolgozik – a teljes tevékenységi kört ellátja

• Telepítés főként újonnan feltárandó mezőgazdasági területeken - városok és falvak egyaránt

• Járulékos vonzerő: az áttelepülők elhagyott hazájuk jog-rendje és életmódja szerint élhetnek

• A lokátor az új helyen bírói feladatot kap, biztosítja a földesúri szolgáltatások behajtását, de maga egy ideig adómentes, földje örökletes, szabad halászat, vadászat

• Ipari tevékenységek végzésének joga: malomjog, sör-főzés, mészárszék stb.

• A magyar területeken neve „soltész” a német Schulteiss (bíró) szóból, Erdélyben: „geréb (településnévben: „vágása”, „lehota”),”

„Drang nach Osten”

Tervezett német városok, városrészek Közép-kelet

Európában

Ceske Budejovice

Wroclaw (Breslau) Lengyelországban

Két elkülönülő telepítés négyzetes terek, mint tervezett „magok” körül

Gdansk, Lengyelország – a 2. világháború után újjáépített városmag

Krakkó

Wawel

Kazimierz és Krakkó – a zsidóváros önálló városfallal övezve

Krakkó, a német telepes-város a lengyel királyi vártól és városrésztől északra

Krakkó, a Rynek, a piactér a posztócsarnokkal - és turizmussal

1944 - Kik ezek az urak?

… és Buda

a 13. századi tervezett város

Pest-Buda a 18. században

Buda polgárvárosát „hospesek” telepítették a tatárdúlás után a királyi vártól északra. (Pest polgárait is részben e jól védhető helyre telepítették át. )

Buda – polgárváros

A tervezettséget igazoló fő elemek:

- a hegy szegélyét követő utca, ami délen piac-utcában végződik (ld. Bern)

- a dél-nyugati szegélyt követő oldali utcával párhu-zamos három utca, három tér

- eredetileg azonos széles-ségű telkek, a hosszú tömböket átvágó sikátorok

Körmöcbánya (Kremnice, Szlovákia) ahol az euro érméket verik

Középkori erődvárosok

Miért és hol létesültek?• Hűbérurak közötti konfliktusok (pl. toulouse-i

grófok és a francia király között - „bastides”)• Hódítás, térítés és telepítés (pl. Német

Lovagrend a Baltikumban, I. Edward Wales-ben)

• Városok, városállamok közötti konfliktusok – elővárosok (pl. „terre murata”-k Itáliában)

Aigues Mortes – a legkülönösebb francia erődváros, amit Szt. Lajos épített a Szentföldre induló keresztes lovagok behajózás előtti tartózkodására.

Aigues Mortes – a „bastide” képét a falak uralják

A Német Lovagrend erődvárosai a Baltikumban

Elbing, Malbork, Marienburg, Chelmno

Malbork (Marienburg) – a lovagrendi vár mai képe

Thorn, a lovagrendi város mai képe

Chelmno – a város mai képe és a vár egy középkori őrtornya

Visby

Két egymás ellen épült erődváros

Castelfranco Veneto and Cittadella Észak-Itáliában

A két „terre murate” Padova és Treviso katonai „elővárosaként” működött

Cittadella, Padova – a város építését 1220-ban kezdték

Castelfranco Veneto

Treviso „outpost”-ja – építését 1211-ben kezdték

Emlékeztetőül…

Reneszánsz és barokk erődvárosok

a 16. és 17. században

Ideálos városok, mint erődvárosok

Az elsődleges cél az ostromlók ágyúinak lehető legnagyobb távolságban tartása a város belső részeitől

Palma Nuova

Amsterdam tervezett növekedése a három új, széles csatornával

Egy klasszicista tervezett város

Helsinki

Helsinki – az első városterv, hálós alaprajz a mozgalmas terepen

Egy késő-középkori német lakótelep

A Fuggerei Augsburgban