termeszettudomany kozep irasbeli 1112...a skandináv-félsziget kiemelkedésének fizikai...

Természettudomány középszint — írásbeli vizsga 1112

Név: ........................................................... osztály:......

TERMÉSZETTUDOMÁNY

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

2012. május 24. 14:00

Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

● 2

01

2.

má

jus

24

.

írásbeli vizsga 1112 2 / 16 2012. május 24.

Természettudomány — középszint Név: ........................................................... osztály:......

Fontos tudnivalók

Mielőtt munkához lát, figyelmesen olvassa el ezt a tájékoztatót! A középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldásához 120 perc áll rendelkezésére. A feladatok zárt vagy nyílt végűek. A zárt végű kérdések megoldásaként egy vagy több NAGYBETŰT kell beírnia az üresen hagyott helyre. Ezek a helyes válasz vagy válaszok betűjelei. Ügyeljen arra, hogy a betű egyértelmű legyen, mert kétes esetben nem fogadható el a válasz! Ha javítani kíván, a hibás betűt egyértelműen húzza át, és írja mellé a helyes válasz betűjelét!

A nyílt végű kérdések megoldásaként szakkifejezéseket, egy-két szavas választ, egész mondatot vagy több mondatból álló választ kell alkotnia. A nyílt végű kérdésekre adott válaszokat a pontozott vonalra (……..) írja. Ügyeljen a nyelvhelyességre! Ha válasza nyelvi okból nem egyértelmű vagy értelmetlen – például egy mondatban nem világos, mi az alany –, nem fogadható el akkor sem, ha egyébként tartalmazza a helyes kifejezést. Nem fogadhatók el az ugyanazon kérdésre adott, egymásnak ellentmondó válaszok sem. Fekete vagy kék színű tollal írjon! A szürke hátterű mezőkbe ne írjon!

Jó munkát kívánunk!

A C A D C B D helyes elfogadható nem fogadható el



I. Fehérjék és nukleinsavak 10 pont Hasonlítsa össze a fehérjék és a nukleinsavak fölépítését és tulajdonságait! A megfelelő betűt írja az állítások utáni négyzetbe! A) a fehérjék B) a nukleinsavak C) mindkettő D) egyik sem

1. Egyszerű típusaik csak aminosavakból állnak.

2. Közéjük tartozik az öröklött tulajdonságokat megszabó DNS-molekula.

3. Szerves molekulák.

4. Közéjük tartozik a keményítőmolekula.

5. A mutációk ezen molekulák szerkezetváltozásai.

6. Minden élőlényben előfordulnak.

7. Részei a gének.

8. Emésztés során az emberi szervezetben alapegységeikre bomlanak.

9. Szerkezetük az adott élőlényre (fajra) jellemző.

10. Közéjük tartoznak a sejthártyát alkotó lipidek (zsírban oldódó anyagok).

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. összesen

II. Nyárutó 10 pont „A levegő száraz, mint a téglaégető pora, és nem hallatszik más hang, mint egy-egy ürgefüttyentés, ami figyelmeztetés az ürgevitézeknek, akik ilyenkor »vigyázz«-ba állnak az ürgelyuk szájában, hogy messzebb lássanak. Az ilyen kiállás szép, de egyben veszélyes dolog, mert felülről jön a veszedelem, s lám, egy ilyen vitéz már erősen tornászik egy ölyv markában, nyilván utoljára. A dombháton hideglelősen reszket a levegő, pedig meleg van, az ökörfarkkóró árnyéka reggelt mutat már, a tarlók repedezett hátát gyógyítón vakarja egy-egy eke, és mögötte száll a por, mintha az ökrök füstölnének, ámbár nem szénnel tüzelnek bennük, hanem lucernával. […] A nap a tetőre ért, dél van. Lángol a föld, és mozdulatlan minden, csak a delelő ökrök farka ostorozik, mert az erdőből bögölyrajok zúdulnak ki véres útonállásra. […] Az eke aztán későbben elindul; a bögölyök visszamennek az erdőbe, az árnyékok óramutatója lassan délutánra fordul, és a dombok mögött mintha az alkony vágya sóhajtana.” Fekete István: Nyárutó (részletek)



1. Keressen a szövegből példákat az alábbi ökológiai

kölcsönhatásokra:

• altruizmus (önzetlenség):

……………………………………………………………..

• élősködés:

………………………………………………………………

• zsákmányszerzés:

…………………………………………………… (3 pont)

2. „…reszket a levegő, pedig meleg van”. A törésmutató (fénytörés) fogalmának segítségével magyarázza meg, miért látjuk reszketni a napsütötte domb fölött a levegőt! (2 pont)

………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………….

3. „…mintha az ökrök füstölnének, ámbár nem szénnel tüzelnek bennük, hanem lucernával.” Nevezzen meg két hasonlóságot és egy fontos különbséget az ökrök sejtjeiben és a széntüzelésű gépekben zajló kémiai folyamatok között! (3 pont)

Hasonlóságok:

• ………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

• ………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

Különbség:

…………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………….. 4. „…az ökörfarkkóró árnyéka reggelt mutat már, […] az árnyékok óramutatója lassan

délutánra fordul.” Fogalmazza meg, hogyan változik az árnyékok hossza napkeltétől napnyugtáig! Melyik égtáj irányába mutat a legrövidebb árnyék (az északi félgömbön)? (2 pont)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

1. 2. 3. 4. összesen



III. Fűtőérték és légszennyezés 11 pont

Egy technikai múzeumban a diákok a tüzelőanyagokat bemutató vitrinben az alábbi adatokat olvasták:

Tüzelőanyag neve: kőszén fűtőolaj földgáz keményfa

1 kWh energia előállításához elégetendő tüzelőanyag-mennyiség

140 g 84 g 70 g 200 g

Az ennek során felszabaduló szén-dioxid tömege

342 g 270 g 198 g 0 g

Gazdasági szempontból fontos szám a fűtőérték, ami azt mutatja meg, hogy egységnyi tömegű (1 kg) tüzelőanyag égetése során mennyi energia szabadul fel. Környezetvédelmi szempontból lényegesebb, hogy ugyanennyi tüzelőanyag égetése során mennyi szén-dioxid kerül a levegőbe. 1. A táblázat adatai alapján melyik tüzelőanyag felhasználása a legelőnyösebb és a leg-

kevésbé előnyös, ha a fűtőértéket vesszük figyelembe? (2 pont) legelőnyösebb: …………………. legkevésbé előnyös: ………………………..

2. A táblázat adatai alapján melyik tüzelőanyag felhasználása a legelőnyösebb és a legkevésbé előnyös, ha az égés során fölszabaduló szén-dioxid mennyiségét vesszük figyelembe? (2 pont)

legelőnyösebb: …………………. legkevésbé előnyös: …………………………

3. A táblázat adata szerint a fatüzelés széndioxid-kibocsátása közelítőleg nulla. Mire alapozhatták ezt az állítást a kiállítás rendezői? Tételezzük fel, hogy az adott területen az erdőtelepítések és a fakitermelés üteme azonos, ezért az erdők fatömege a vizsgált időszakban nem változik.

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………... 4. Igazuk volt-e az előző pontban a táblázat összeállítóinak, ha figyelembe vesszük, hogy a

tűzifát általában távolról, teherautóval szállítják házhoz? Indokolja állítását! …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………...

5. Egy anyag fűtőértéke az az energiamennyiség, amely 1 kg tüzelőanyagból kinyerhető, ha a füstgázzal együtt távozó víz gőz halmazállapotban hagyja el a berendezést. Az égéshő pedig az a energiamennyiség, amely a tökéletesen száraz tüzelőanyag égése során szabadul fel. Kisebb vagy nagyobb egy víztartalmú tüzelőanyag fűtőértéke az illető anyag égéshőjénél? Indokolja állítását!

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



6. A fűtőolaj és a földgáz kémiai összetétele hasonló. A szerves vegyületek mely csoportjába tartoznak alkotóik?

………………………………………………………………………………………………… 7. Mi a különbség a földgáz és a fűtőolaj molekuláinak felépítése között? …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

8. A földgáz égetése során akkor is keletkezik vízgőz, ha maga a földgáz teljesen vízmentes volt. Igazolja ezt az állítást egy tetszőleges, földgázt alkotó molekula égésének egyenletével!

………………………………………………………………………………………………… 9. A felsorolt tüzelőanyagok fűtőértéke teljes egészében fölhasználható a lakások

melegítésére, de csak kis hányadukat tudjuk gépek mozgatására (például erőművekben áramtermelésre) hasznosítani. Fogalmazza meg, miért!

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. összesen

IV. Áradás 7 pont

A vízrendezési munkálatok egyes hatásait mutatja az alábbi két ábra egy közép-szakasz jellegű folyó kör-nyezetében a középkorban, illetve napjainkban. 1. Mit jelent az ábrán

szereplő „Á” betű? ………………………………

………………………………



2. Az ábrán a „T” betű a felszín alatti vizek egyik formáját jelöli, melynek fölhalmozódása a

vízzáró rétegek elhelyezkedésétől is függ. Mit jelöl a „T”? ………………………………

3. Hogyan és milyen emberi hatásra változott meg a folyómeder mélysége napjainkra? …………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………… 4. Hogyan változtatta meg a vízrendezés az árhullámok levonulását? …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

„Ezt a magas vízállást, de főleg a belvizek kiterjedését nem lehet pusztán azzal magyaráz-nunk, hogy a vízgyűjtő területeken lehullott csapadék és hóolvadék korunkban egyre rövidebb idő alatt éri el a folyókat, és így a korábban időben elhúzódó lefolyás most összetorlódik. Ennek oka az, hogy fogynak a hegyeket borító és a vizeket visszatartó erdők, és egyre na-gyobb a vizet be nem fogadó beépített, útburkolattal ellátott terület. A kisebb patakok, vízfolyások útját is lerövidítették, és sok esetben betonágyba kényszerítették. A veszély továbbra is csak növekedni fog, ezért a gátak magasítását tervezik. Minél magasabbak lesznek a gátak, annál nagyobb gondot jelent majd a belvizek és a kisebb vízfolyások vizének áteme-lése a folyómederbe.” Andrásfalvy Bertalan: A Duna mente népének ártéri gazdálkodása 5. A „vízfolyások útját is lerövidítették”. Középszakasz jellegű folyók esetén mit jelent ez az

állítás? ……………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………. 6. Mit jelent a „belvíz” kifejezés? A helyes válasz betűjelével válaszoljon!

A) Tavaktól elrekesztett öblöt. B) Felszínre emelkedő, a laposokban hosszabb-rövidebb időre összegyűlő talajvizet. C) A folyóvölgyek oldalát párhuzamosan kísérő tavakat. D) Rétegvizet. E) Talajnedvességet.

7. A „gátak magasítását tervezik”. Hogyan függ össze a vízgyűjtő területen tapasztalt erózió

a folyókat kísérő gátak magasításával? ……………………………………………………………………………………………….

……………………………………………………………………………………………….

……………………………………………………………………………………………….

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. összesen



V. Füstköd Londonban 10 pont A londoniak számára a füstköd (szmog) nem ismeretlen jelenség – már a középkor óta folyamatos problémát jelentett a városban. Az 1952-es decemberi szmog azonban minden korábban tapasztalatnál súlyosabbnak bizonyult. A „Nagy Szmog” idején a város különböző pontjain végeztek méréseket. Ezekből az adatokból válogattunk néhányat a következő táblázatokba. Mérési helyszín és távolság Charing Crosstól* (mérföldben)

átlag-érték 1952. XII.

Kéndioxid-koncentráció mg/m3-ben, 1952. dec. 02 - dec.10. dec. 02.

dec. 03.

dec. 04.

dec. 05.

dec. 06.

dec. 07.

dec. 08.

dec. 09.

dec. 10.

Lambeth (0,5) 0,22 0,16 0,22 0,14 0,75 0,86 1,34 1,34 0,47 0,47 City (2,0) 0,17 0,12 0,19 0,19 0,62 0,72 0,80 1,22 1,21 0,22 Twickenham (15,5) 0,07 0,66 0,21 0,23 0,32 0,89 0,57 0,57 0,14 0,02 *A Charing Cross London belvárosában helyezkedik el. 1. A táblázat alapján készítsen grafikont a kéndioxid-koncentráció időbeli változásairól

Lambeth adatainak felhasználásával! Az üres téglalapokba írja be, hogy mit mutatnak az egyes tengelyek (mértékegységgel)! (3 pont)

2. A táblázat adatai alapján állapítsa meg, hogy 1952 decemberében általában hogyan

változott a kén-dioxid koncentrációja Charing Crosstól távolodva! ………………………………………………………………………………………………….. 3. A levegőbe kerülő kén-dioxid többek között a csapadék savassá tételével károsít. Írja fel

egyenlettel, hogy a kén-dioxidból keletkező kénessav (H2SO3) hogyan reagál az esőcsep-pekben található vízzel! (A reakciót fölírhatja két lépésben vagy egyetlen lépésben is.)

H2SO3 + …. H2O = …………………………………….



4. Az 1. ábra grafikonja alapján becsülje meg, hány ember halálát okozhatta 1952. december 5. és 1952. december 10. között Londonban a szmog! Tételezzük föl, hogy a december 5. előtti értékek a Londonra jellemző átlagot mutatták. Gondolatmenetét indokolja! (2 pont)

……………………………

…………………….……..

……………………………

……………………………

….………………………..

....…………………………

…….……………………. .

……………………………

……………………………

……………………………

……………………………

5. A londoni típusú füstköd jellemzően a téli hónapokban jelent meg. Mivel magyarázható

ez? ……………………………………………………………………………………………… 6. Szmog észlelése esetén egy város vezetői szmogriadót rendelhetnek el. Nevezzen meg két

lehetséges intézkedést, amelyekkel ebben az esetben a károkat mérsékelni lehet! (2 pont) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

1. 2. 3. 4. 5. 6. összesen

napok, 1952 decemberében

kén-

diox

id m

enny

iség

ppb

halá

lozá

s, fő

/nap

1. ábra



VI. Visszahúzódó jégtakaró 9 pont A jégtakaró munkájáról a negyedidőszakban eljegesedett, később (részben) jégmentessé vált területek sokat elárulnak. Számos bizonyíték szól amellett, hogy a jég viszonylag gyors olva-dása miatt a Skandináv-félsziget középső területe az elmúlt 10000 évben 300 métert emelke-dett, ahogyan ezt az 1./a ábra mutatja. Az azonos mértékben emelkedő területeket folytonos vonal köti össze, a szaggatott vonal a feltételezett emelkedést jelöli. A 1./b térkép az emelke-dés sebességét mutatja (mm/év) a napjainkban mért adatok szerint. (A negatív számok a süllyedő területeket jelölik.)

1. Számolja ki az 1./b ábra adatai alapján, hogy Skandinávia leggyorsabban mozgó belső

területe hány métert emelkedett volna az elmúlt 10000 évben, ha kiemelkedése a jelenlegi sebességgel zajlott volna!

2. Az előző pontban kiszámolt értéket vesse össze az 1/a. ábra térképi adatával, és vonjon le

egy természetföldrajzi szempontból megalapozott következtetést! …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

A Skandináv-félsziget kiemelkedésének fizikai magyarázatát George Airy (1801–1892) angol királyi csillagász igyekezett elsőként megadni. (A bélyeg annak állít emléket, hogy Airy úttörő szerepet vállalt a Greenwichen áthaladó 0. hosszúsági kör bevezetésében is.)

1. ábra



Airy szerint a hegységek úgy viselkednek, mint a jég-hegyek a tenger vizében. Alkalmazható rájuk az Arkhimédész-törvény: a hegységekre az általuk kiszorított köpenyanyag súlyának megfelelő felhajtó-erő hat. (2. ábra) Egészítse ki a szöveget a megadott szavak közül az

odaillőkkel!

kisebb, nagyobb, vékonyabb, vastagabb, előrenyomulásának, visszahúzódásának

A földkéreg a (3) ………..………… sűrűségű és képlékeny földköpeny anyagában úszik.

A kéreg az óceánok alatt (4) ……………………….., mint a hegységek alatt. A későbbi

mérések igazolták, hogy a földkéregre ható felhajtóerő – a földtani folyamatok szempontjából

– az egyik legnagyobb jelentőségű erő. A földkéreg köpenyből kiemelkedő mozgásának

magyarázata közelebb vitte a geológusokat a tengerek (5) ………….…….……. megértéséhez.

A jégtakaró visszahúzódása után alakultak ki a jégárak teknővölgyeinek alsó szakaszában a 3. ábrán látható hosszú, keskeny, mély tengeröblök.

6. Mi a neve e felszínformának?

……………………………

3. ábra

a kéreg sűrűsége: 2670 kg/m3

a köpeny sűrűsége: 3270 kg/m3

2. ábra



7. Számolja ki a 2. ábra adatai alapján, hogy mekkora a tömege egy feltételezett, 1 km3

térfogatú hegynek, és milyen nagyságú felhajtóerő hat rá! (Induljon ki abból, hogy volt elegendő idő az egyensúly kialakulásához, tehát a felhajtóerő azonos a hegy súlyával. A hegy teljes anyagának sűrűsége azonos a kéreg sűrűségével.) (2 pont)

8. Az előző pontban szereplő hegynek hányad része merül a köpeny anyagába? Rögzítse a számítás menetét is!

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. összesen

VII. Ég és Föld 10 pont A földközéppontú (geocentrikus) világkép szerint a mozdulatlan Föld áll a világ középpontjában, körülötte kering a Nap és az összes csillag is. 1. Hogyan magyarázta a geocentrikus világkép azt, hogy a csillagok közül egynek – az

Északi Sarkcsillagnak – helyzete közelítőleg mozdulatlan az égen? …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



2. Az ókori csillagászok megfigye-léseit egy mai fénykép szem-lélteti. Ez úgy készült, hogy hosszú ideig tartó felvételt ké-szítettek az éjszakai égboltról. Ezen minden csillag útja fényes körívként jelenik meg, például a képen „A” betűvel jelölt csillagé is. Az ábra alapján álla-pítsa meg, hogy közelítőleg mennyi ideig készült a felvétel! (Egy csillag 24 óra alatt tesz meg egy teljes kört, de nappal a Nap fénye miatt nem látszik.)

(2 pont)

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

3. A geocentrikus világképet a XVI. századtól fokozatosan a napközéppontú (heliocentrikus)

világleírás váltotta föl. Nevezze meg e világkép egy híres képviselőjét, és fogalmazza meg lényegét! (2 pont)

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………......

4. Hogyan magyarázza a heliocentrikus világkép a nappalok és éjszakák váltakozását,

valamint a csillagok égi körforgását? …………………………………………………………………………………………………..

22,5º

A



5. Hogyan magyarázza a heliocentrikus világkép az Északi Sarkcsillag helyzetének közelítő

állandóságát? …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

A csillagászati jelenségek szoros összefüggésben állnak a földi változásokkal. Nevezze meg a felsorolt földi jelenségek csillagászati okát, a Föld, illetve a Hold mozgása alapján! 6. Alvás-ébrenlét ciklus:

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

7. Az évszakok váltakozása:

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

8. Tengerjárás (apály és dagály):

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………….

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. összesen



VIII. Vérkeringés és légzőmozgás 8 pont A rajzon erősen egyszerűsítve a tüdő légzőfelületét és az itt zajló gázcserét ábrázoltuk.

1. Melyik vérkör részletét mutatja a rajz?

……………………………………………………..

2. Elsősorban mely izmok működése okozza a levegő beáramlását? A helyes válaszok betűjeleit írja a négyzetekbe!

2 pont) A) szívizom B) rekeszizom C) bordaközti izmok D) hasizmok E) hátizmok 3. Mely gázok cseréjének útját mutatja az ábrán az „A” és a „B” jelű nyíl? (2 pont) „A” nyíl: …………………………….. „B”nyíl: ……………………………………… 4. Mi a neve annak a folyamatnak, mely az „A” és a „B” nyíllal jelölt gázok cseréjét

biztosítja? A megfelelő betűjellel válaszoljon! A) ozmózis B) felszívás C) diffúzió D) oxidáció E) redukció

5. A szív melyik részéből áramlik a vér a tüdőbe? A) a bal pitvarból B) a jobb pitvarból C) a bal kamrából D) a jobb kamrából 6. Mi a tüdőben fölfrissült vér útjának első állomása? A) az agy B) a rekeszizom C) a szív bal kamrája D) a szív bal pitvara E) a szív jobb pitvara

1. 2. 3. 4. 5. 6. összesen

A B

a belégzett levegő útja

a véráram iránya



Maximális pontszám

Elért pontszám

I. Fehérjék és nukleinsavak 10 II. Nyárutó 10 III. Fűtőérték és légszennyezés 11 IV. Áradás 7 V. Füstköd Londonban 10 VI. Visszahúzódó jégtakaró 9 VII. Ég és Föld 10 VIII. Vérkeringés és légzőmozgás 8 Az írásbeli vizsgarész pontszáma 75 javító tanár

Dátum __________________________________________________________________________

elért pontszám

egész számra

kerekítve

programba beírt egész pontszám

Feladatsor (az írásbeli vizsgarész pontszáma)

javító tanár jegyző Dátum: ...................................... Dátum: ..........................................

termeszettudomany kozep irasbeli 1112...a skandináv-félsziget kiemelkedésének fizikai...

Documents