tippek, trükkök - msts.uw.humsts.uw.hu/az_objektum_v2.pdf · tippek, trükkök kezdőknek és...

Az objektum rejtelmeiavagy

��

tippek, trükkökkezdőknek és haladóknak

Ver 2.00

Összeállította: Iván Zoltán(Zsivány)

2

Tartalomjegyzék

1. Az objektum .................................................................................................................................... 4

1.1. A textúra fájl (.ACE) .................................................................................................................. 4

1.2. A shape fájl (.S) .......................................................................................................................... 5

1.3. A shape data fájl (.SD) ............................................................................................................... 7

1.4. Összegzés ................................................................................................................................... 8

1.5. Javaslat ...................................................................................................................................... 8

1.6. Képek ......................................................................................................................................... 9

2. A pálya objektumai ....................................................................................................................... 18

2.1. Statikus objektumok ................................................................................................................. 18

2.2. Speciális pályaobjektumok ...................................................................................................... 18

2.3. Sín- és útobjektumok ................................................................................................................ 20

2.4. A pályaobjektumok pályába integrálása (.REF) ...................................................................... 21

3. A pályaobjektumok beállításai ..................................................................................................... 22

3.1. Speciális pályaobjektumok ....................................................................................................... 22

3.2. Sín- és útelemek beállításai ...................................................................................................... 24

4. Sínen mozgó objektumok ............................................................................................................. 25

5. A járművek beállításai .................................................................................................................. 25

5.1. A vontatott jármű (.WAG) ........................................................................................................ 25

5.2. A vontató jármű – a mozdony (.ENG) ...................................................................................... 32

5.3. A járművek kiegészítő beállításai – a kabinnézet (.CVF) ............................................... tervezett

6. A hangosítás rejtelmei (.SMS) ....................................................................................... tervezett

6.1. Pálya menti hangforrások .............................................................................................. tervezett

6.2. Menethangok ................................................................................................................ tervezett

6.3. Járművek hangbeállításai .............................................................................................. tervezett

7. A pálya működtetése – Activity-k .................................................................................................. 34

7.1. Az Activity felépítése ................................................................................................................. 34

7.2. Alapbeállítások ......................................................................................................................... 35

7.3. A tevékenység létrehozása – a Service (.SRV) .......................................................................... 35

7.4. A Consist (.CON) ...................................................................................................................... 36

7.5. A nyomvonal – a Path (.PAT) ................................................................................................... 38

7.6. A játékos tevékenysége.............................................................................................................. 43

7.7. Egyéb műveletek ....................................................................................................................... 44

7.8. Hogyan ér véget az activity - hatások ....................................................................................... 45

7.9. Activity-k speciális beállításai – időjárás és veszélyek ............................................................. 48

7.10. Az Activity-k kézi módosítása – az .ACT fájl............................................................................. 48

7.11. Mesterséges intelligenciájú forgalom – az AI-vonatok............................................................. 49

7.12. Javaslat..................................................................................................................................... 50

3

8. Jelzők programozása .................................................................................................................... 51

8.1. A jelzők beállítása – a SIGCFG.DAT fájl ................................................................................. 51

8.2. Jelzőprogramozás – SIGSCR.DAT ........................................................................................... 56

8.3. Néhány példa ............................................................................................................................ 57

8.4. Összegzés .................................................................................................................................. 61

Felhasznált irodalom .................................................................................................................................. 62

Ajánlott irodalom ........................................................................................................................................ 62

(A változtatás jogát fenntartom.)

Megjegyzés: A sötétkék szöveggel azokat a részeket jelöltem, melyek a V1.0-ban még másképp szerepeltek, de

visszajelzések alapján megváltoztattam őket.

4

1. Az objektum (avagy a shape fájl és tartozékai)

1.1. A textúra fájl (.ACE)

A textúra fájl mérete (felbontása) csak 1024x1024, 512x512, 256x256, 128x128, 64x64, 32x32, 16x16, 8x8, 4x4, 2x2,1x1 képpont lehet. (Speciális eseteket kivéve, lásd később.) A 32 képpontos, vagy annál kisebb textúrákat ritkánhasználják, elsősorban csak alapszínek tárolására jók. Arra viszont kíválóak, hiszen teljesen felesleges egyetlen színtnagyobb textúrán – megsokszorozva – tárolni, csökkentve ezzel is a még használható memória nagyságát.Az ACE fájl tulajdonképpen nem csak egy kép, hanem ugyanannak a képnek több, egyre csökkenő felbontásúmásolatainak összessége. Ez utóbbiak a MIP-szintek. Ezek a MIP-szintek a távolság függvényében jelennek meg, atávolság növekedésével egyre kisebbek. Erre a grafikus erőforrások észszerű kihasználása miatt van szükség, pl.:teljesen felesleges egy 1024-es textúra megjelenítése egy, a TS-ben több száz méterre látható objektumnál, hiszen a 3Dgrafikus megjelenítés során a részletek úgyis elvesznek. Ezek a MIP-szintek jól megfigyelhetők a TS-ben vonalsimításiés anizotróp szürési funkciót nem használó beállítás esetén: a sín ágyazatának textúrája a távolban lépcsőzetesenhomályosodik, csíkosodik.

Egyes videókártyáknak nehézséget (jelentős FPS csökkenést) okoz az 1024x1024-es textúrák használata. Ezen aproblémán a textúra 512x512-essé alakításával jelentősen lehet segíteni. Ehhez javasolt a TGATool2 használata:

- Megnyitjuk az 1024x1024-es textúrát.- A TGATool2 meüjéből meghívjuk a képet egy képszerkesztőprogramban (Pl.: PaintShopPro, vagy

PhotoShop).- A kép tartalmát vágólapra tesszük.- Bezárjuk a képszerkesztőt.- Megnyitunk egy tetszőleges 512-es textúrát.- A TGATool2 meüjéből meghívjuk a képet egy képszerkesztőprogramban.- A vágólapról a képet lekicsinyítve beillesztjük az 512-es textúra helyébe. (Paint Shop Pro esetében

lehetőségünk van kijelölésbe illeszteni a vágólapról. Ilyenkor ki kell jelölni a teljes 512-es képet, majd akijelölésbe illeszteni a vágólapon található 1024-es képet. Más programok esetében megoldás lehet avágolapos kép külön beillesztése, majd lekicsinyítése. A lényeg, hogy ilyenkor ezt is be kell illeszteni aTGATool2-vel megnyitott „zagyva” nevű képbe, mert csak így kerül vissza a TGATool2 kezelésébe a kép.)

- Bezárjuk a képszerkesztőt.- Elmentjük az új 512-es képet a TGATool2-vel ACE formátumba, az 1024-es textúrával azonos névre.

Figyelem! A művelet előtt érdemes biztonsági másolatot csinálni az 1024-es textúráról!

Az ACE fájl formátuma is többféle lehet. A TGATool2 szerinti elnevezések:- ACE (no alpha): ez a textúra csak a képet tartalmazza, átlátszó vagy áttetsző felületek nem alakíthatók ki vele.

Mérete általában kisebb.- ACE (alpha): ez a textúra 256 színű (greyscale) alfacsatorna képet is tartalmaz az eredeti kép mellett. Ezen az

alfacsatorna képen lehet megadni, hogy a kép egyes képpontjaiban mennyire legyen átlátszó. A fehér helyennem átlátszó, a feketén teljesen átlátszó.

- ACE (-trans): ez a textúra 2 színű (fekete-fehér) alfacsatorna képet is tartalmaz az eredeti kép mellett. Ezen azalfacsatorna képen lehet megadni, hogy a kép egyes képpontjaiban átlátszó legyen-e vagy sem. A fehér helyennem átlátszó, a feketén teljesen átlátszó.

- ACE (DXT1): ez a textúra egy speciális tömörítési eljárás eredménye. Végeredményben a –trans típusúvalegyezik meg. Valójában a TS számára mégis más, mivel a –trans típusú textúra használata esetén a színekvalamiért foltosodhatnak a TS-ben. Ezen a foltosodáson lehet segíteni a DXT textúrával. (Lásd képek!) Ezekmellett a DXT textúra nagy előnye, hogy mérete sokkal kisebb is, mint a fenti textúráké. A DXT textúrához 2bites alfacsatorna tartozik.

A TGATool2 újabb verzióiban jobb oldalt található 3 pipa.- Compress ACE files: Tömöríti az ACE fájlt. A fájl mérete sokkal kisebb lesz. Cserében feltehetően a textúra

betöltésekor fog többet szöszmötölni a gép, bár személy szerint nem vettem észre jelentős különbséget.- Include MIPMAPs: Ez a funkció a kép minőségét javíthatja főként abban az esetben, ha videókártyának

engedélyezve van a vonalsimítási és anizotróp szűrési eljárások használata (Windows képernyő beállítások,Speciális fül). Ebben az esetben a textúra a TS-ben a távolság függvényében egyenletesebben homályosodikel, nem képződik csíkozás. A MIP-szintek kialakításánál használ speciális eljárást, a TS alapbeállításátólkülönbözőt. Amennyiben a vonalsimítás és anizotróp szűrés nincs engedélyezve, a textúra sokkal hamarabbhomályosodik el, használni ilyenkor ezt nem biztos, hogy érdemes, bár a megjelenést így is javítja. (Ahatásáról lásd a képeket!)

- Use mwdds for DXT: Erre még nem jöttem rá, mire jó.

5

A textúra megjelenését sokban befolyásolhatja a vonalsimítás és anizotróp szűrés használata, mértéke. Természetesenannál kevésbé csíkozott, kevésbé pöttyöző, vibráló lesz a kép, minél nagyobb mértékben engedélyezzük e két funkciót.Ez viszont a számítási műveletek miatt mind az FPS (Frame Per Secundum – megjelenített kép másodpercenként)értékét, mind pedig a kép élességét jelentősen csökkentheti a TS-ben. Személy szerint az éles kép híve vagyok, nemzavar, ha a távolban lévő fák „hangyáznak” (mint a TV szokott adásmentes időben), - sőt ez tekinthető a levelek széláltali vibrálásának is, amely élettelibbé teszi a képet. Akit ez zavar, bekapcsolhatja a vonalsimítás és anizotróp szűrésfunkciókat, de ekkor számítson rá, hogy csökkenni fog az FPS értéke. Talán legjobb megoldás a legkisebb fokú – 2-szeres – vonalsimítás és anizotróp szűrés bekapcsolása. Ez jelentős mértékben csökkentheti a hangyázást, viszont alegkisebb mértékben csökkenti az FPS-t. Gyakran alig látni a 2x-es és a nagyobb 4x-es 8x-os vonalsimítások ésanizotróp szűrések esetén a kép minőségében javulást, viszont az FPS tovább csökken. (Erősebben, mint amekkorajavulás elérhető. Persze akinek van rá processzorkapacitása…)A képminőség élesítését nem csak a textúra javításával és a grafikus beállítások megváltoztatásával, hanem a textúráthasználó shape fájl módosításával is el lehet érni. Új objektum esetén természetesen már a készítéskor oda kell figyelniezekre a dolgokra, de akkor sincs minden veszve, ha például egy, a netről letöltött objektum esetében csak a shape fájláll rendelkezésünkre.

Speciális méretű textúrafájlok

Ilyenek a Cabview összeállítása esetén használt fájlok, és a TS információs ablakaiban megjelenő képek. Ezeket, mivelnem kerülnek 3D objektumokra, nem szükséges optimalizálni. Értelemszerűen nincs szükség a MIP-szintekre, hiszenpéldául egy mozdony vezetőállás háttérképe esetén az fixen mindig a kamera előtt van. Ezeknél a képeknél a MIP-szintek fel nem használása miatt nem szükséges a meghatározott felbontás használata sem.

1.2. A shape fájl (.S)

A shape fájl egy unicode szöveg formátumú, általában letömörített fájl. A ki-/betömörítéshez sok program használható(Route Ritter, Shape File Manager, stb.), de szerintem a legalkalmasabb Okrasha Gia által készített Zipper program. Haa .s kiterjesztéshez hozzárendeljük, akkor csupán egy Enter lenyomására a shape fájl ki- ill. betömörítődik. Ráadásul eza program gyorsabb, mint pl a Route Ritter, illetve jobban összetömöríti a shapet, mint más programok (Pl.: a Gmax-bólkiexportált .s mérete is nagyobb, pedig az is tömörített.)

Első lépés a shape átszerkesztése előtt, hogy kitömörítsük, illetve biztonsági másolatot készítsünk róla.Ezután már bátran ismerkedhetünk shape-ünk rejtelmeivel. Nézzük sorban:

- Esetenként előfordul, hogy az objektum a TS-ben eltűnik, ha a látómező szélére esik. Ez általában a TSM(Train Sim Modeller) modellező program esetében szokott fellépni rendszeresen, de előfordult már Gmaxprogram esetében (kisebb méretű objektumok esetén) is, illetve a ShapeFileManager programnál az eltolásfunkció esetében. Ezen a hibán általában lehet segíteni, ha volumes ( részben a volsphere ( sorokban a vector ()bejegyzés után a zárójelen kívül álló számot min 10 %-kal magasabb értékűre írjuk be, mint a vector ()bejegyzés zárójelén belül álló legmagasabb szám értéke. Az esetek 90 %-ában a +10 %-os emelés segít. Amaradék esetben emeljük próbálgatással még magasabb értékre a számot.

- A shader_names ( részben a felhasznált textúra jellemzőket lehet beállítani. A named_shader ( bejegyzésbentalálható nevek jelentései a következők:

o TexDiff: normál, nem átlátszó textúra; a legtöbb esetben ezt használjuko BlendATexDiff: ezt akkor látjuk ott, ha olyan textúrát is használ az objektum, amely átlátszó vagy

áttetsző (2 vgy 256 bites alfacsatornával rendelkező textúrát használ a kép); a textúra csak abban azesetben lesz átlátszó az alfa csatorna megléte esetén is, ha ez a név van ide beírva

o BlendATex: ez a textúratulajdonság elég érdekes dolgot produkál a TS-ben: a tárgy az TS-beli éjszakabeálltával nem sötétedik el, hanem nappali fényben ragyog. Ez általában hibaként szokott jelentkezni,és a bejegyzés BlendATexDiff-re való átírásával megszüntethető, de tulajdonképpen ennek atulajdonságnak a segítségével sok érdekes objektum állítható elő (Pl.: tábortűz)

o Egyéb, használható, de általam ki nem próbált bejegyzések: Tex, AddATex, AddATexDiff

- A texture_filter_names ( részben a MIP-szintek kezelését (nem biztos, hogy ez a legjobb szó rá) lehetbeállítani. Általában a MipLinear bejegyzés szerepel itt, de egyes objektumok esetében a LinearMipNearestbejegyzés csökkentheti a textúra csíkosodását. Több más bejegyzés is szerepelhet itt, de igazából nagykülönbséget nem tapasztaltam közöttük, így nem sorolnám fel őket.

6

- A points ( egységben az objektumot meghatározó pontok koordinátái vannak felsorolva. A koordinátákértékeit átírva bizonyos mértékig módosíthatjuk a shape fájlt. Pl.: megváltoztathatjuk egy egyszerű felépítésűobjektum méreteit. Ez természetesen csak bizonyos egyszerűségig lehetséges, hiszen meg is kell találni azokata pontokat, amit módosítani szeretnénk. Pl.: Senki ne próbálkozzon egy M62-es középső tengelyecsapágyfedélének átméretezésével, viszont egy 400 poligonos személykocsi tetőmagasságát viszonylagegyszerűen megváltoztathatjuk (legmagasabb Z értékek). Ezen beavatkozás csakis saját felelősségre, az eredetiobjektum elmentésével végezhető. A módosított objektum esetén figyelmbe kell venni a szerzői jogokat! (Nemetikus egy ilyen objektumot saját készítésként kiadni!)

- A pontok számát új készítésű objektum esetében minimalizálni kell! Bizonyos esetekben – túl magas pontszámfelett – a TS nem hajlandó megjeleníteni a modellt a játékban. A pontokat érdemes összevonni, amennyirelehet. Minden pontkoordináta megterhelés a TS számára. Ha egy adott koordinátára több pont is utal, az azerőforrások pazarlása. Ezen segíthet a PolyMaster nevű program Punkte zusammenfassen funkciója, melymegkeresi és összevonja az azonos koordinátájú pontokat. Természetesen jobb, ha már a modell készítésekor amodellező programban megtörténik ez az összevonás.

- A számunkra fontos következő rész az images ( rész, amely azoknak a textúráknak a nevét tartalmazza,amelyeket a shape fájl használ. Ezeket általában átfestések alkalmával kell (illene) átírni.

- A textures ( részben a fenti textúrák tulajdonsága van felsorolva. Az első szám a kép sorszáma. Számunkraigazából a 3. szám a fontos. Ez a szám utal – a Gmax-ban alkalmazott név szerint – a MIP LOD Bias-ra. Ez aszám végeredményben arra utal, hogy az adott textúra milyen távolságban kezdjen el „homályosodni”, azazmilyen távolságban váltson át egy alacsonyabb MIP szintre a megjelenítés során. Konkrétan nem távolságotkell érteni ezen a számon: lehetséges értékei 0, -1, -2, -3 (Mással nem láttam, és nem is próbáltam.). 0 esetén alegrövidebb távolságonként vált, -3 esetén a legnagyobb távolságonként, azaz a legmesszebbre a nagyobbfelbontású képet használja, tehát így lesz legélesebb a kép. (Lásd a képeket!) -3 esetén nagyobb a fent említett„hangyázás”, csíkosodás. Ez viszont finomítható, kiszűrhető az Include MIPMAPs opció (TGATool2)használatával, illetve a vonalsimítás és anizotróp szűrés engedélyezésvel. Igazán jó eredményt csak mindkétmódszer egyszerre alkalmazásával érhetjük el. A MIPmaps-szal elmentett textúra önmagában homályossá teszia látható képet, és csak a vonalsimítás, és anizotróp szűrés bekapcsolása esetén jelenhet meg éles képében atárgy. A -1, -2 érték az arany középút lehet. Mindenkinek a saját ízlése, gépének grafikus adottságai, beállításateszi függővé, melyik a számára legoptimálisabb érték. A TS-ben ezen paramétert tekintve vannakmegkötések. A Dynamic Track és a Forest beépített objektumok esetében a tapasztalat szerint (mivel fizikaishape fájl ezekhez nem csatolható) 0 értékű lehet. Emiatt ezen objektumoknál mindenképpen érdemes az ACE(-trans) típusú textúra használata, különben elég csúnya eredményt kapunk: a fák foltosak lesznek, és csakigazán közelről lesz látható az eredeti textúra (Lásd a képeket!). A másik megkötés inkább egyezményesjellegű: a „normál jellegű” sínelemek tekintetében (TS alapelemek és Xtracks kiadások) a vágányzatágyazatának textúrája -1 értékű. Ez már kevésbé zavaró, de közel sem a legjobb megoldás (szerintem).

- A vtx_states ( részben is van egy fontos jellemző szám, amivel az objektum tulajdonságát befolyásolni lehet.Itt a 3. szám mutatja meg, a felület milyenségét. Itt elsősorban a csillogásra ill. matt felületre gondolok. -5szám esetén az objektum részegységének felülete matt, míg -6 esetén fényesen csillogós lesz. Több szám isszerepelhet ezen a helyen, de leggyakrabban ezt a két számot szokták használni. A felületek csillogása csakrészobjektumonként együtt adható meg, ez függ az objektum kialakításától. Előfordulhat, hogy csak a teljesmodellre vonatkoztatva lehet a csillogást megváltoztatni. Természetesen ezt az értéket is a modellelkészítésekor kell (kellett volna) beállítani.

- Újabb, megjelenést befolyásoló érték található a prim_states ( részben. Itt a prim_state () bejegyzés utolsó ésutolsó előtti előtti (tehát hátulról a harmadik) számának átírásával a textúra más textúrákra gyakorolt hatásátállíthatjuk be. Lehet:

o … 0 0 1): átlátszó úgy, hogy minden átlátszó objektumot kitakaro … 1 0 1): átlátszó úgy, hogy az átlátszó objektumok is látszanak mögötteo … 1 0 3): átlátszó úgy, hogy még a nem átlátszó részein is átlátszik rajta más textúra

Az első az alapeset, alfacsatorna nélküli textúra esetén normálisnak számít, alfacsatornás, átlátszó textúraesetén viszont hiba, igen sokan találkozhattak már vele. Ilyenkor a szögletes, amúgy átlátszó textúra kitakarjapéldául a háttérben álló fákat, vagy például ezért nem látszanak a BDV motorvonat ülései kívülről. Sajnos a TSjelzőfény textúrái is ebbe a kategóriába tartoznak, így a távolról látszódó speciális jelzőfények eseténelőfordulhat, hogy kitakarják például a Forest objektum elemeit.

A második beállítás erre a problémára a megoldás. (Természetesen a beépített TS elemek – Forest, jelzőfények– esetében nem.)

7

A harmadik nagyon fontos beállítás a TS-ben. Ez a beállítás a vágányelemek ágyazatánál használatos az árnyékmegjelenítéshez. A jármű árnyéka tulajdonképpen egy másik objektumnak tekinthető, amely a terepen jelenikmeg. Ahhoz, hogy ez átlátszon az ágyazaton, ennek a beállításnak meg kell lennie. Sajnos ez által páldául egyrosszul elhelyezett alfatextúrás objektum (pl.: gaz) is átlátszik az ilyen objektumokon, így ez sajnos nemmindenhol alkalmazható megoldás, illetve a sín esetében okozhat problémákat az objektumok lehelyezésekor.

- Ugyancsak fontos lehet a LOD távolságok utólagos beállítása is. Ez a lod_controls ( részben tehető meg, adistance_level ( rész dlevel_selection () bejegyzésében. A distance_level ( részben a LOD szinteknekmegfelelő megjelenés van felsorolva, növekvő LOD szintek (általában növekvő távolságok szerint). Adlevel_selection () bejegyzésben a számok métert jelentenek a TS-ben, ezeket kell átírni, lehetőleg növekvősorrendben.

- A shape fájl vége felé az animations ( részben az animációk megadása látható. Ezen általában nem kellváltoztatni, de időnként lehetséges bizonyos módosítás – animáció lejátszási sebesség változtatás (azanimation ( bejegyzés második számjegye az animáció FPS értéke, vagyis ezáltal a sebessége is, feltéve, hogya TS ehhez nem rendelt előre meghatározott időintervallumot; pl.: váltó animácó kb. 1 másodperc hosszú (hanem végezne ennyi idő alatt, akkor levágja a végét), sorompó animációnál Route Editorban állítható érték) –de ez nem mindig hozza meg az elvártakat. Általában csak ellenőrzésre használjuk.

1.3. A shape data fájl (.SD)

Az .SD azaz shapedata fájl a shape fájlhoz kapcsolódó, a TS számára fontos információkat tartalmazza. A TS-ben aliglehet néhány objektum e nélkül a fájl nélkül. Bejegyzései a következők:

- ESD_Bounding_Box ( bejegyzés a shape fájl ütközési méretét adja meg. E nélkül átmegy rajta minden, mintforró kés a vajon. A járműveknél különösen fontos szerepe van az összekapcsolódás miatt:

„Az ENG-ben, ill. WAG-ban található egy Size ( ) sor, ami azért felelős, hogy a kocsik ne 5 méterre legyenekegymástól, amikor össze vannak kapcsolva. Ha pl a hosszúságot 1 méterrel nagyobbra veszitek, akkor a kocsikütközői mindkét oldalon fél-fél méterre lesznek a másik kocsi ütközőjétől. A másik fontos dolog méretügyileg aBounding Box nevű izé, ami arra való, hogy mintegy "körbeölelve" a kocsit ebbe fogunk beleütközni. ABounding Box méretének meg kell egyeznie a kocsi méreteivel ( hossz, magasság, szélesség ), mert különben akövetkező esetek fordulhatnak elő:Ha hosszabb a bounding box, akkor a kocsi a lekapcsolásakor elrúgja magát a szerelvénytől, és ha újra ráakarunk csatlakozni, akkor először a hosszabb bounding boxba csapódunk bele, és nem fogjuk elérni acsavarkapcsot ( mivel a csavarkapocs az ENG-WAG ban megadott ( hossz, szélesség, magasság ) szerinthelyezkedik el.Ha rövidebb a Bounding Box, akkor lekapcsoláskor ugyan nem ugrik el a másik kocsitól a kocsink, viszontrákapcsolódáskor be fog menni a kocsiba addig, míg meg nem találja a bounding boxot, mivel nem a kocsibaütközik bele, hanem ebbe a láthatatlan téglatestbe ( a bounding boxba ). Na ilyenkor pl kiakadhat a TS, mivelhülyét csinál belőle ez a két hosszméret, és azt kiáltja a TS: mi a franc van, hogy van ez?A bounding Boxot elő lehet csalni a CTRL NUM+ billenytűkombinációval, és az SD fájl ESD Bounding Boxsorban lehet beállítani. Itt hat értéket találtok, ami a PIVOT PONT hoz viszonyítva a téglatest ( bounding box )csúcsainak a koordinátái.”

- Az ESD_Alternative_Texture ( részben lehet meghatározni, hogy a játékban beállítható különböző időjárásikörülmények között a TS mely textúrákat használja az adott shape fájlhoz. Az értékei az alábbiak lehetnek:

o 0: mindig csak az alap textúrát használja (Textures könyvtár)o 1: az alaptextúra mellett a havas textúrát is használja (Textures\Snow)o 252: minden évszakban külön textúrát használo 256: az alaptextúra mellett csak az éjszakai textúrát használja (Textures\Night könyvtár)

Figyelem! Ez a beállítás hibás az MSTS-ben. Annak ellenére, hogy nem kellene, a program a Globalkönyvtárban havas textúrkat is keres! Lehetőleeg ne használjuk!!!

o 257:az alaptextúra mellett az éjszakai és a havas textúrákat is használja (Textures\Night ésTexturs\Snow)

- Az ESD_Detail_Level ( bejegyzésben egy 0-10-ig terjedő szám adható meg, mely az adott objektumnál a TS-beli grafikai beállításoktól függően a megjelenését (vagy nem megjelenését) befolyásolhatja. 0 érték aleginkább részletgazdag megjelenést, a 10 a legkevésbé részletgazdag megjelenést jelenti.

8

- Az ESD_Complex ( bejegyzés segítségével bonyolultabb formájú Bounding Boxok is megadhatók. A szám azutána következő ESD_Complex_Box ( bejegyzések száma. Az ESD_Complex_Box ( bejegyzésben azelforgatás szögét (x, y, z), az eltolás mértékét (x, y, z), majd a Bounding Box esetében megszokott hatkoordinátát (a PIVOT ponttól a téglatest kiterjedését) kell megadni.

- Az ESD_Tunnel ( bejegyzésben az alagútkapuknál felmerülő ütközési problémát lehet feloldani. Ha ugyanisalagútkapunál kisiklik a vonat, az nem megy be az alagútba, hanem a talaj vonalát követve felpattog ahegyoldalra. Ezzel a bejegyzéssel „lyukat üthetünk” a hegyen. Az első érték egy hosszérték (sajnos nem értema Kuju techdocs leírását, mire jó), a következő érték az alagútkap falvastagsága, azaz az alagút nyílásánakbelsejétől a falak külső éléig. Ezután az alagút szélessége, magassága, majd az a hosszirányú távolság adandómeg, amely az alagút sínelemhez vezet.Soha nem próbáltam, hogy működik-e ez a funkció, és még soha nem is találkoztam ilyesmivel a gyakorlatban.

1.4. Összegzés

A fenti módszerek nem alkalmasak a shape fájlok nagyobb átalakítására, inkább csak hibajavításra jók. Az eredetimodell nagymértékben nem befolyásolható velük, de alkalmasak apró, néha bosszantó hibák kiküszöbölésére, vagysegítségünkre lehetnek, ha valamit elfelejtettünk, vagy nem jól állítottunk be egy modell elkészítésekor (sok időtmegspórolhatunk, ha egy exportálási művelet helyett csak egy számot kell átírni).A fenti tanácsok nem azt akarják célozni, hogy ezentúl mindenki piszkáljon bele a shape fájlokba! Ha lehet, nerondítsunk bele más munkájába, csakis a javító szándék vezéreljen, és az eredmény is szemmel látható legyen!Tisztelettel kell lenni az eredeti készítő szerzői jogát illetően! Lehetőleg minden nagyobb beavatkozás előtt kérdezzükmeg a készítő véleményét.Minden módosítás előtt készítsünk biztonsági másolatot!A módosításokat mindenki saját felelősségére végezze! Nem teljesen biztos, hogy a fent leírtakkal el lehet érni a kívánthatást!

1.5. Javaslat

Az általam legmegfelelőbbnek talált beállítások:

Kisebb teljesítményű gépek esetében:- Grafikus beállításoknál anizotróp szűrés és vonalsimítás kikapcsolva – ezáltal nem terheljük a processzort, az

FPS a lehető legnagyobb lesz- MIP LOD Bias -3 (lásd shape fájl, textures ( rész) – a lehető legélesebb textúrák, nincsenek foltos tárgyak- Include MIPMAPs opció (TGATool2) nélküli textúrák – a lehető legélesebb textúrák érdekében; a Forest

objektumok textúráinál kimondottan célszerű a DXT textúrák ACE (-trans) típusú textúrára konvertálása.- A textúrák mérete lehetőleg 512x512 vagy az alatt – videókártya és alaplapi memória kímélése céljából; egyes

videókártyák az 1024-es textúráktól jelentős lassulást szenvednek

Közepes teljesítményű gépek esetén: (2 GHz feletti Celeron P4)- Grafikus beállításoknál anizotróp szűrés és vonalsimítás bekapcsolva a legkisebb fokozatra (2x) – kis mértéken

terhelhető processzor- MIP LOD Bias -3 (lásd shape fájl, textures ( rész) – lehető legélesebb textúrák- Include MIPMAPs opcióval (TGATool2) optimalizálva mentett textúrák – a fenti -3as érték miatti csíkozás,

vibrálás megszüntetésére- Lehetőleg 512x512 vagy az alatti méretű textúrák, videókártyától függően akár 1024x1024-es textúrák –

memóriától és videókártyától függő beállítás; 1024-es textúrás objektumok sokkal élesebb képet mutatnak

Nagyteljesítményű gépek esetén: (2 GHz feletti Pentium 4)- Grafikus beállításoknál anizotróp szűrés és vonalsimítás bekapcsolva (akár maximumra)- MIP LOD Bias -3 (lásd shape fájl, textures ( rész)- Include MIPMAPs opcióval (TGATool2) optimalizálva mentett textúrák- 1024x1024-es textúrák is nyugodtan szerepelhetnek

Mindezen beállítások természetesen az egyedi gépektől, a felhasználók ízlésétől, igényeitől is függenek (zavaró-e avibrálás, vagy sem, inkább szebb grafika legyen, inkább gyorsabb grafika legyen, stb.). Nincs egyetemleges megoldás,mindenkinek magának kell beállítani a lehetőségeket, illetve az objektumgyártáskor törekedni rá, hogy a lehető legjobbminőségű shape és textúra fájlokat készítse el.

9

1.6. Képek

A következőkben néhány képpel illusztrálnám a fent leírtakat. Mindenki maga döntse el, melyik beállítást használja.

Forest objektum DXT1 típusú textúrával, MIPmaps (és tömörítés) nélkülVonalsimítás és anizotróp szűrés kikapcsolva

Forest objektum DXT1 típusú textúrával, MIPmaps (és tömörítés) nélkül2-szeres vonalsimítás és 2-szeres anizotróp szűrés mellett

10

Forest objektum DXT1 típusú textúrával, MIPmaps (és tömörítés) nélkül8-szoros vonalsimítás és 8-szoros anizotróp szűrés mellett

Forest objektum -trans típusú textúrával, MIPmaps-szal és tömörítéssel2-szeres vonalsimítás és 2-szeres anizotróp szűrés mellett

11

Forest objektum -trans típusú textúrával, MIPmaps-szal és tömörítéssel8-szoros vonalsimítás és 8-szoros anizotróp szűrés mellett

Forest objektum -trans típusú textúrával, MIPmaps nélkül és tömörítésselVonalsimítás és anizotróp szűrés kikapcsolva

12

Normál objektum No Alpha típusú textúrával, tömörítéssel, MIPmaps nélkül ill. MIPmaps-szalA MIP LOD Bias értéke: 0

Vonalsimítás és anizotróp szűrés kikapcsolva


2-szeres vonalsimítás és 2-szeres anizotróp szűrés mellett


8-szoros vonalsimítás és 8-szoros anizotróp szűrés mellett

13

Normál objektum No Alpha típusú textúrával, tömörítéssel, MIPmaps nélkül ill. MIPmaps-szalA MIP LOD Bias értéke: -1






14







15

Különböző Terrtex textúrák nagy távolságbólVonalsimítás és anizotróp szűrés kikapcsolva

Különböző Terrtex textúrák nagy távolságból8-szoros vonalsimítás és 8-szoros anizotróp szűrés mellett

16

MIPmaps nélküli os MIPmaps-szal elátott textúrák különbségeVonalsimítás és anizotróp szűrés kikapcsolva

MIPmaps nélküli os MIPmaps-szal elátott textúrák különbsége2-szeres vonalsimítás és 2-szeres anizotróp szűrés mellett

MIPmaps nélküli os MIPmaps-szal elátott textúrák különbsége8-szoros vonalsimítás és 8-szoros anizotróp szűrés mellett

No Alpha és DXT textúrák különbsége8-szoros vonalsimítás és 8-szoros anizotróp szűrés mellett

17

ACE –trans típusú textúra a jármű elején (foltosodás!!!)Vonalsimítás és anizotróp szűrés kikapcsolva

DXT1 textúra a jármű elejénVonalsimítás és anizotróp szűrés kikapcsolva

18

2. A pálya objektumai

Az MSTS alapvetően mindent az objektumokkal csinál. Objektum a sín, az út, a vonat, a fák, épületek, egyszóvalminden. Az előző fejezetben megismerhettük egy meglévő objektum szerkezetét. Most a fajtaspecifikus részletekreszeretnék kitérni.

2.1. Statikus objektumok

A statikus objektumokat a pályákon használjuk, mint tereptárgyakat. Szerkezetük általában nagyon egyszerű, esetenkéntanimációt tartalmazhatnak, mely ciklikusan ismétlődve játszódik le, amennyiben a Route Editorban bekapcsoljuk azanimációjukat.Nagyon lényeges egy 3D objektum elkészítésénél a megfelelő PIVOT pont megadása, mivel ez lesz a TS-ben abeillesztés pontja. Ez általában a tárgy aljának közepe (pl.: ház, fa) szokott lenni, de hosszú objektumoknál (pl.: kerítés)érdemes az egyik végpont aljához illeszteni a PIVOT pontot. Ez akkor jó, ha több elemet akarunk lerakni egymás után –akár egy nyomvonal, pl.: vasút mentén –, mert ilyenkor az első elem lerakása és beforgatása után a második elemetkönnyedén az első végéhez illeszthetjük, és forgathatjuk a helyes irányba.Fontos a PIVOT pont iránya is. Mivel a PIVOT nem csak egy pont, hanem tulajdonképpen objektumunk koordinátarendszerének középpontja, így azt is megadja, hogy melyik irányban van az X, Y, Z kiterjedés. A TS ez alapján helyeziel az objektumot a térben. (Előfordulhat, hogy a Gmax-ban jól áll a tárgy, de a TS-ben eldőlve, vagy akár fejjel lefeléjelenik meg a beillesztéskor.)

2.2. Speciális pályaobjektumok

A normál statikus objektumok mellett a TS pályákon szerepelhetnek funkcióval ellátott objektumok is. Ilyenek példáula sorompók, jelzők, „mászkálók”, vételező helyek, sebességkorlátozók, felsővezetéktartó oszlopok, erdők, talajtextúrák,távíró póznák, egyéb beépített objektumok.

Sorompók (Level Crossing)

A sorompó objektum kialakításánál fontos, hogy tartalmazzon legalább egy GATE<szám> nevű animált rész-objektumot. Ez lesz a felnyíló sorompó karja. Programozása igen sok funkciós, és a Route Editoron belül asorompó objektum lerakásakor beállítható. A Level Crossing objektum nem csak közúti sorompó lehet. Ez azobjektum tulajdonképpen a közeledő vonat hatására animál, majd a vonat elhaladása után visszaáll alaphelyzetbe.Ezen tulajdonsága miatt alkalmas vágányzáró sorompók, kapuk, stb. kialakítására is. A LevelCrossing sín- ésútfüggő objektum. (Route Editor-beli jele: narancs kocka) Figyelem! Ha több mint négy vágány keresztezi az utat,gondok lehetnek a működésével!

Jelzők (Signal)

A jelző objektum kialakításánál szintén fontos, hogy megfelelő részobjektumokat tartalmazzon. A legfontosabb,hogy legalább egy HEAD<szám> részobjektumot tartalmazzon. Ez lehet animált is (karos jelzők), de animációnélkül is meg kell lennie (fény jelzők). A jelzőobjektum a programozás révén akár több animációt is végezhet(részobjektumonként egy HEAD állapotváltozása), illetve tetszőleges számú fényforrás jelenhet meg rajta.Programozása a sigcfg.dat és sigscr.dat fájlokban történik (lásd egy későbbi külön fejezetben). A Signal sínfüggőobjektum. (Route Editor-beli jele: piros gúla) Ez az objetum a REF fájlba történő bejegyzés nélkül szerepel azobjektumok listájában (Track Objekts csoportban).

„Mászkálók” (Hazard)

A „mászkáló” objektumok olyan aktív objektumok, melyek nem statikusan vannak jelen a pályán, számuk azactivitykben szabályozható. Ráadásul animáció révén képesek mozgásra is, illetve, aktivizálódnak a vonatközeledtére, vagy a mozdony kürtjének bekapcsolására. Két fajtája van: állat (Animals) és ember (People).Működésük jelenleg még számomra nem teljesen ismert, a TS-ben mindössze két ilyen típusú objektummaltalálkoztam. A Hazard sínfüggő objektum. (Route Editor-beli jele: színes oktaéder)

Vételező helyek (Pickup)

A vételező helyek olyan animációval is ellátott objektumok, melyek a járművek feltöltésére használhatók.Elsősorban gőzmozdonyok víz- és szénvételezéséhez, illetve dízelmozdonyok üzemanyaggal való feltöltéséhezhasználhatók. Amennyiben a járművel megállunk mellettük, és megnyomjuk a T gombot, az esetleges animáció

19

végrehajtódik, és a jármű tartálya elkezd feltelni. Az objektum alapját BASE-nek, az animáló részobjektumotARM-nak kell elnevezni (és a TS dokumentációja szerint az alap PIVOT pontját a – például – kiforduló karvégállapota alá kell helyezni; személy szerint nem igazán értem, miért?) Működésük bonyolultsága miatt ezekközül is csak az eredeti elemek léteznek, nem sokan kisérleteztek átalakításukkal. A Pickup sínfüggő objektum.(Route Editor-beli jele: sárga kocka)

Sebességkorlátozók (Speedpost)

A sebességkorlátozók statikus táblák, kijelző funkcióval ellátva. A következő pályaszakasz sebességének illetve apálya szelvényszámának (távolság értékének) kijelzésére szolgálnak. Hasznos tulajdonságuk, hogy egy textúrafájlban megadott karakterkészletből válogatva számok irathatók ki rájuk. Programozásuk két részből áll: azalaptulajdonságok (használandó shape fájl, karakterkészlet textúra, betüméret, stb.) megadása a speedpost.datfájlban, míg az egyes lehelyezett objektumok számértékének, tulajdonságának beállítása a Route Editorban történik(lásd egy későbbi külön fejezetben). A Speedpost sínfüggő objektum. (Route Editor-beli jele: színes oktaéder) Ezaz objetum a .REF fájlba történő bejegyzés nélkül szerepel az objektumok listájában (Speed Limits csoportban).

Felsővezetéktartó objektumok (Gantry)

A felsővezetéktartó objektumok tulajdonképpen programozottan a pályára – a vágányokra, ill. mellé – lerakottstatikus objektumok. A programozás a gantry.dat fájlban történik (lásd egy későbbi külön fejezetben). Előnye aGantry típusú objektumoknak, hogy a pálya vonalában egyenletes kiosztással helyezhető le sok objektum, illetve alehelyezés után mindez – az első mentésig – visszavonható. A lehelyezés tile-onként történik. Az objektumokszempontjából fontos a PIVOT pont helye az objektumban. A lehelyezésnek két módozata van: vagy a pályaközépvonalában, vagy a szélső vágányok mellé mindkét oldalra. Ehhez kell, hogy méreteiben is illeszkedjen aPIVOT pont helye: középvonalba helyezés esetén kapuszerű objektumnál középre, a két oldali elhelyezésnél pedigúgy, hogy az objektum a vágánytól kellő távolságra kerüljön. Az objektum neve félrevezető, ugyanis nem csakfelsővezetéktartó oszlopok helyezhetők le vele, hanem bármely más statikus objektum is (pl.: szelvénykő, távíróoszlop, akár bokrok is). A Gantry nem sínfüggő objektum, de az automatikus lehelyezése csak sín mellé történhet.Ez az objetum a .REF fájlba történő bejegyzés nélkül szerepel a Route Editor menüjében.

Erdők (Forest)

Az erdő objektum a TS-be félig beépített objektum. Tulajdonképpen csak minimális mértékben tudjukprogramozni, illetve a használt textúrát kell megadnunk. Ez az objektum egy egyszerű (két egymásra merőlegeskétoldalúan textúrázott lap) objektum „véletlenszerű” megsokszorozását jelenti egy változtatható méretű téglalaponbelül. A fák (az objektumok) méretének megadása a forest.dat fájlban történik, míg egy sűrűségi tényező megadásaa Route Editorban. A fák megjelenését tekintve a „véletlenszerű” szó azért van idézőjelben, mert látszólag ugyanössze-vissza rakja le a fákat, viszont ezt valamiféle logika alapján teszi, mivel azonos mérteű téglalap esetén azonossűrűség mellett ugyanoda kerülnek a fák. A véletlenszerűséget nagyban rontja, hogy a fák mindig azonos iránybanállnak. Előnye viszont, hogy a fák talpa a talajra kerül, bármilyen változatos formájú is az. A Forest objektumtúlzott használatát kerülni kell, mivel elég jelentős lassulást (FPS csökkenést) okozhat a játék számára. Mintminden más objektum a TS-ben, ez sem csak fák lehelyezésére szolgálhat, bár a fix shape erősen korlátozza alehetőségeket. (Route Editor-beli jele: három zöld kocka) Ez az objetum a .REF fájlba történő bejegyzés nélkülszerepel az objektumok listájában (Track Objekts csoportban).

Talajtextúra (Transfer)

A talaj kinézete a Route Editorban egyrészt a talajtextúra megváltoztatásával, másrészt kisebb felületek eseténTransfer objektum lehelyezésével változtatható meg. Ez az objektum is egy beépített objektum, melytulajdonképpen nincs is. Az általunk megadott textúrát ugyanis a talajra fekteti rá a megadott méretben. Maximálismérete 500x500 m lehet. A programozása a Route Editorban történik a méretek megadásával. (Route Editor beli-jele: zöld gúla)

Távíró pózna (Telepole)

Egy speciális objektumlehelyezési módszer, ha a tárgyat, mint távírópóznák sorát helyezzük le. Ilyenkor egyvonalban, adott távolságra helyezi el ugyanazon objektumot a lehelyezéskor a TS. Beállítása külön fájlban történik(lásd egy későbbi külön fejezetben). Sajnos a Route Editor fogyatékossága miatt ez az elem elég nehezenkezelhető, ráadásul bizonyos esetekben az első és utolsó elem nem abban az irányban áll, mint a többi, ami miatt

20

nem szívesen alkalmazzuk. Ez az objetum a .REF fájlba történő bejegyzés nélkül szerepel az objektumoklistájában.

Beépített interaktív objektumok

A beépített interaktív objektumoknak csak funkciójuk van, a vizuális megjelenítésben nincs szerepük. Láthatóformájuk is csak a Route Editorban van, sem shape, sem textúra fájl nem tartozik hozzájuk. Az alábbi fajtákléteznek:

- Siding (két sárga gúla, köztük vonal); a vágányok megnevezésére szolgál, activitykben van jelentősége- Platform (két zöld gúla, köztük vonal); a peronok megnevezésére szolgál, activitykben van jelentősége- Yard definition (lila kocka); rendezőpályaudvarok megjelölésére szolgál, ahol alkalmazható egy speciális

kameranézet. Ez az objetum a REF fájlba történő bejegyzés nélkül szerepel az objektumok listájában(Track Objekts csoportban).

- Sound source (sárga oszlop); hangforrás helye (lásd egy későbbi fejezetben). Ez az objetum a .REF fájlbatörténő bejegyzés nélkül szerepel az objektumok listájában (Sound Source csoportban).

- Sound region (négy darab ságra gúla nyílszerű objektumként); pályamenti menethang változás helye (lásdegy későbbi fejezetben). Ez az objetum a REF fájlba történő bejegyzés nélkül szerepel az objektumoklistájában (Sound Regions csoportban).

- CarSpawner (két kék gúla, köztük kék-fehér színben változó vonal); az utakra telepíthető veleautóforgalom (lásd egy későbbi fejezetben). Beállítása külön fájlban történik.

2.3. A sín- és útelemek

Speciális kategóriába tartoznak a sín- és útelemek. Ezen elemeket szintén megszabott formában kell létrehozni ahhoz,hogy jól illeszkedjenek az eddigi elemekhez. A sínelemek tekintetében egyrészről az eredeti elemeket, és az azokhozkapcsolódó XTracks kiadásokat tekinthetjük alapnak, de egyre nagyobb teret hódítanak a tsection.dat (lásd később)egységesítésével más rendszerű, részben az eredeti elemekhez kapcsolódó újabb sínelemek. Ilyenek például azYTracks, az MTracks, vagy a UK Fine Scale sínelemek. Hazai viszonyok között az eredeti elemek az XTracks-szalkiegészítve bőven elegedőek pályaépítéshez. A többi sínelem gyűjtemény nagyon szép elemeket tartalmaz, delényegesen több – időnként túlzottan is sok – poligon felhasználásával készültek, így nem biztos, hogy használatukkifizetődik (FPS tekintetében). A következő részben elsősorban az alapelemek, és az XTracks kiadású elemek –Okrasha Gia – által felügyelt szabványosítási jellemzőit írom le.A sínelemek shapeje két részből áll: az ágyazatot jelképező alaplapból és a ráhelyezett két téglatestből, mely a síntábrázolja. Az alap – egyenes elemet tekintve – egy 2 poligonos lap, melynek csak a teteje van letextúrázva azACleanTrack1.ace nevű transzparens (BlendATexDiff) textúrával. Nagyon fontos, hogy ezt a textúranevet használja,hiszen csak így lehet kompatibilis sínelem. Az egyenletes talpfakiosztás érdekében egy 5 méteres egyenes sínelemrekell a textúrát egyszer ráfektetni, és többszörözve nyújtani annak függvényében, hogy mennyiszer hosszabb az adottsínelemünk (pl.: egy 15 méteres egyenes elemre 3-szor van a textúra ráillesztve). A sínek nem átlátszó (TexDiff)ACleanTrack2.ace textúrával vannak bevonva, úgy, hogy a tetejükre a sín fejét, két oldalukra a sín oldalát ábrázoló részvan beillesztve. A sínek téglatestjeinek végeit, illetve aljának poligonjait törölték. A sín textúrázásánál nem lényeges atöbbszörözés mértéke, mégis jobb, ha a rövidebb elemeknél csak egyszer, teljes hosszában fektetjük rá a textúrát a kellőrészre. Az ágyazat MIP LOD Bias-a -1, a sínfejé 0 kell, hogy legyen – egyezmények alapján. Így biztosítható, hogyegyes sínelemek ne lógjanak ki a sorból. (Természetesen így is akad néhány elem, amely nem az egyezményes elvekalapján készült és más látványt mutat a játékban.) Nagyon fontos még, hogy az ágyazat esetén ne felejtsük el beállítaniaz árnyék átlátszóságát biztosító beállítást (lásd a shape fájlnál). Nem normál nyomtávolságú elemek esetén a textúrákneve eltérhet a fentiektől.Az útelemek tekintetében nincs ilyen mértékű szabványosodás. Az alapelemeken kívül létezik még a NewRoads nevűfolyamatosan fejlesztett csomag, mely igen sok elemet tartalmaz – talán túl sokat is – és kompatibilis az XTrackstsection.dat fájljával. Speciális követelmény az útelemeknél nemigen van, a NewRoads csomag is különtextúracsomaggal rendelkezik, csak részben használja az eredeti elemeket.Ezek az objetumok a .REF fájlba történő bejegyzés nélkül szerepelnek az objektumok listájában (Track Sections illetveRoad Sections csoportban).A sínelemek között is van beépített elem, a dinamikus vágány (Dynamic Track), mely nevét a méreteinekbeállíthatóságáról kapta. Beépítettsége miatt shape fájl nem tartozik hozzá, textúraként pedig az alapelemek textúrájáthasználja. Csak normál nyomtávolságú vágány formájában létezik. Beállítása a Route Editorban a pályára helyezéskortörténik.

21

2.4. A pályaobjektumok pályába integrálása (.REF)

Ahhoz, hogy egy objektumot egy TS pályába be tudjunk építeni a fentieken kívül sok fontos dolgot kell elvégeznünk:Először is másoljuk a shape (.S) és shape data (.SD) fájlt a pálya Shapes könyvtárába. Ezután másoljuk a textúra fájlt(.ACE) a Textures könyvtárba, illetve ha a shape különböző körülmények között több textúrát is használ (lásd .SD fájlESD_Alternative_Texture ( bejegyzését), úgy a megfelelő könyvtárakba szintén tegyük meg a megfelelő textúra fájlokbemásolását. Ahhoz, hogy a TS tudjon az objektumunkról, tegyünk egy bejegyzést a .REF fájlba. Ez a fájl a pályakönyvtárában kell, hogy legyen a Route Editor beli építés alatt (a játék folyamán már nincs szükség rá). A .REF fájlbanszereplő bejegyzés neve mondja meg a TS-nek, hogy milyen fajta objektumról van szó:

- A Static ( bejegyzés statikus objektumra utal. Alapesetben ezt használjuk.- A CollideObject ( bejegyzés olyan statikus objektumra utal, amelybe a vonat beleütközhet. Ehhez

természetesen az .SD fájlban az ESD_Bounding_Box ( bejegyzésnek kikell töltve lennie.- A LevelCr ( bejegyzés sorompó objektumra utal.- A Hazard ( bejegyzés „mászkálókra” utal.- A Transfer ( bejegyzés talajtextúra objektumra utal.- A Pickup ( bejegyzés a vételező hely objektumra utal.- A Siding ( bejegyzés a vágány megnevezésére szolgáló beépített objektumra utal.- A Platform ( bejegyzés a peron megnevezésére szolgáló beépített objektumra utal.- A CarSpawner ( bejegyzés az utakra telepíthető autóforgalom megadására szolgáló beépített objek-tumra

utal.- A Dyntrack ( bejegyzés a beépített dinamikus vágányra utal.

Ezek közül a utóbbi négynek csak egyszer kell szerepelnie a .REF fájlban, és módosítani sem sokat lehet (szabad)rajtuk.Ezen bejegyzéseken belüli bejegyzések szinte minden objektumtípusnál azonosak:

- A Class ( bejegyzésben azt a nevet adhatjuk meg, amelyik csoportba az adott objektum kerül. Érdemes –lehetőleg nem túl sok – csoportba besorolni az objektumokat, hogy könnyebben megtalálhassuk őket apályaépítés folyamán. Ha a csoport neve szóközt tartalmaz, mindenképpen „” jelek közé írjuk!

- A Filename ( bejegyzésben a shape fájl nevét tudjuk megadni. Kivételek:o Hazard: a .HAZ fájl nevét kell megadnio Dyntrack: a DYNTRACK szó kell, hogy ott szerepeljeno Platform, Siding, CarSpawner esetén nincs ilyen bejegyzéso Transfer: a textúra (.ACE) nevét kell megadni

- A Description ( bejegyzésben a listában megjelenő nevet adhatjuk meg. Ez minden elemnél szabadonváltoztatható. Ha a név szóközt tartalmaz, mindenképpen „” jelek közé írjuk!

- Az Align ( bejegyzés nem tudom mire való. J A neve alapján igazítás lenne, de hogy mit és mihez igazít, nemsikerült rájönnöm.

- A Shadow ( bejegyzésben az árnyék típusát tudjuk megadni. Itt azokat a beállításokat lehet megadni, amit aRoute Editorban is. Előnye, hogy ettől fogva a beillesztéskor ez lesz az alapértelmezett árnyék. Lehetségesállapotai: None, Rect, Round, Dynamic.

- A StoreMatrix () üres bejegyzés szintén nem tudom mire való. Ez a bejegyzés csak a Siding, Platform, ésCarSpawner objektumoknál fordul elő. Szerintem ne piszkáljuk.

- A PickupType ( bejegyzésben a Pickup objektum típusát adhatjuk meg. Lehetséges állapotai:_FUEL_DIESEL, _FUEL_COAL, _FUEL_WATER. Bővebb részletezés még kisérletezést kíván. Ez a témasok érdekességet kínál, így a későbbiekben visszatérek még rá. (Zárójelben jegyezném meg, hogy az ehhez afunkcióhoz kapcsolódó, a .WAG fájlban szereplő IntakePoint ( bejegyzésnél az egyik leírás szerint máslehetséges értékek is szerepelnek, úgy mint: FreightGrain, FreightCoal, FreightGravel, FreightSand,SpecialMail is!)

- Az Anim ( ) bejegyzés az animáció alapra bekapcsolt állapotát jelöli. Ezt – mint a többi tulajdonságot is – aRoute Editorban lehet ki-/bekapcsolni.

A .REF fájl szerkesztése lehetséges átlátható táblázatos formában is a Route Riter programmal.

22

3. A pályaobjektumok beállításai

3.1. Speciális pályaobjektumok

A statikus objektumok beállítást nem igényelnek, a .REF fájlba történő bejegyzés után szabadon használhatókpályaépítésre.A további beállítást igénylő objektumok az előző fejezetben felsorolt speciális objektumok. Ezen fejezetben az ezekhezkapcsolódó, Route Editoron kívüli beállításokat írom le. (A Route Editoron belüli beállításokkal Ptrmarci pályaépítésileírása foglalkozik. http://marci.triak.hu) Az alább megnevezett fájlok mind a pálya könyvtárában találhatóak.

Jelzők (Signal) – SIGCFG.DAT és SIGSCR.DAT fájlok

A jelzők beállítása igen sokrétű, bonyolult rendszerű művelet, így erről később egy külön fejezetben, vagy egykülön dokumentumban írnék.

„Mászkálók” (Hazard) – DEER.HAZ és SPOTTER.HAZ fájlok

A Hazard objektumoknak két fajtája van: ember (People) és állat (Animals). Az első a SPOTTER.HAZ a másodika DEER.HAZ fájlban programozható. Elvileg ezeknek más név is megadható, és valószínűleg (bár ez közel sembiztos) több mint két fajta Hazard objektum is telepíthető a pályára. (A REF fájlba bejegyzés megengedett, viszontaz Activity Editor beállításai között csak ez a két típus szerepel.)

A .HAZ fájl bejegyzései:- Tr_Worldfile ( bejegyzés foglalja magába az összes többit.- A FileName ( bejegyzés a shape fájl nevét mutatja meg. Ennek vagy a pálya Shapes könyvtárában, vagy a

Global\Shapes könyvtárban kell lennie.- A Workers ( bejegyzésben egy másik shape fájl adható meg. Amennyiben egy activityben úgy jelölünk ki

egy ideiglenes lassan bejárandó pályarészt (temporary reduced speed zone), hogy a pályára elhelyezettHazard objektum ezen szakaszon belülre esik, úgy nem az első, hanem ez az objektum fog megjelenni ajátékban.

- A Distance ( bejegyzésben szereplő szám azt a távolságot adja meg méterben, amekkora távolságra aHazard objektum elmozdul aktivizálódása után.

- A Speed ( bejegyzésben a „mászkáló” aktivizálódás utáni haladási sebessége adható meg m/smértékegységben.

- Az Idle_Key ( ill. Idle_Key2 ( bejegyzésben az alapmozgás animációjának kezdő- és végkockája adhatómeg. Ezt a shape fájl elkészítésekor kell meghatározni. A két beállított animáció véletlenszerűenváltakozva játszódik le.

- A Surprise_Key_Left ( és Surprise_Key_Right ( bejegyzésben a minimális távolságnál lejátszódóanimáció kezdő- és végkockája adható meg. Ezt a shape fájl elkészítésekor kell meghatározni. Az egyik ajobbról, a másik a balról érkező vonat esetén indul el.

- A Success_Scarper_Key ( bejegyzésben a Hazardhoz 160 méternél közelebb érkező illetve a 200 méterenbelül kürtölő vonat hatására aktivizált Hazard animációjának kezdő- és végkockája adható meg. Ezt ashape fájl elkészítésekor kell meghatározni.

Autóforgalom (Car spawner) – CARSPAWN.DAT fájl

A CARSPAWN.DAT fájlban a Route Editorban telepített útvonalon közlekedő autókat tudjuk megadni, a shapefájljaik felsorolásával. Fontos, hogy a bejegyzéssorozat a bejegyzéssorok számával kezdődjön. Minden sorba aCarSpawnerItem ( bejegyzés kerül, idézőjelben („”) az autó shapefájljának neve, majd egy számérték, mely asorompónál felsorakozó autók egymástól való távolságával arányos (nem a köztük lévő távolságot jelenti!). Mindensor végére bezáró zárójel kerül, majd a legutolsó sor után még egy. A TS hibája, hogy az utolsó autó sosem jelenikmeg a pályán, így oda érdemes egy másolatot készíteni valamelyik sorról.

Sebességkorlátozók (Speedpost) – SPEEDPOST.DAT fájl

A bejegyzések a Speedpost_Set ( bejegyzésen belül találhatók. Ebből elvileg több is létezhet különböző neveken,de ekkor a Route Editor kilépéskor lefagy, levelezni akar. Az alábbi bejegyzések adhatók meg:

23

- A Name ( bejegyzésben a neve adható meg. Ez mint jelző jelenik meg a Route Editor listájában a SpeedSign (lassan bejárandó pályarész eleje), Speed Warning Sign (előjelzés lassan bejárandó pályarészre),Speed Resume Sign (lassan bejárandó pályarész vége) előtt.

- A Speed_Sign_Shape ( bejegyzésben a – lassan bejárandó pályarész eleje – tábla shape fájljának neve,majd a feliratok darabszáma után a beillesztendő szöveg beillesztési koordinátái adhatók meg az objektumPIVOT pontjához képest, három szám formájában. Az utolsó érték az elforgatás szögénekmeghatározására szolgál. Amennyiben több felirat kerül a tárgyra, úgy minden felirathoz tartozik 4 szám(3 db helypozíció és egy forgatás).

- A Speed_Warning_Sign_Shape ( bejegyzésben a – lassan bejárandó pályarész előjelzője – tábla adhatómeg a fentiekhez hasonló formában (lásd: Speed_Sign_Shape).

- A Speed_Resume_Sign_Shape ( bejegyzésben a – lassan bejárandó pályarész vége – tábla adható meg afentiekhez hasonló formában (lásd: Speed_Sign_Shape)

- A Speed_Digit_Tex ( bejegyzésben az a textúra adható meg, amelynek részeit, mint számjegyeket használa TS a lassan bejárandó pályarész sebességének kiírásához. Ez a textúra képzeletben 4x4 részre vanosztva. A bal felső sarokból indulva jobbra a részek jelentései: az első sorban a számok 0-3-ig, amásodikban 4-7-ig, a harmadikban 8, 9, a személy és tehervonatokra vonatkozó előjelek, majd az utolsósorban a tizedespont szerepel.

- A Speed_Text_Size ( bejegyzésben a sebességjelzés számainak mérete adható meg. Az első szám a méretértéke, a második és harmadik, pedig a vizszintes és függőleges betütávolság értéke.

- A Restricted_Shape ( bejegyzésben az Activity Editorban bejelölhető ideiglenes lassan bejárandópályarész kezdő táblája adható meg a fentiekhez hasonló formában (lásd: Speed_Sign_Shape).

- Az End_Restricted_Shape ( bejegyzésben az Activity Editorban bejelölhető ideiglenes lassan bejárandópályarész vége táblája adható meg a fentiekhez hasonló formában (lásd: Speed_Sign_Shape).

- A Milepost_Shape ( bejegyzésben a szelvényezést jelző tábla (kilométer kő) adható meg a fentiekhezhasonló formában (lásd: Speed_Sign_Shape).

- A Milepost_Digit_Tex ( bejegyzésben az a textúra adható meg, amelynek részeit, mint számjegyekethasznál a TS a szelvényezés kiírásához. Ez a textúra ugyanolyan felépítésű, mint a Speed_Digit_Tex (bejegyzésben hivatkozott textúra.

- A Milepost_Text_Size ( bejegyzésben a szelvényezés számainak mérete adható meg. Az első szám a méretértéke, a második és harmadik, pedig a vizszintes és függőleges betütávolság értéke.

Felsővezetéktartó objektumok (Gantry) – GANTRY.DAT fájl

A bejegyzések a Tr_GantryFile ( bejegyzésben szerepelnek. (Ne felejtsük a végén a bezáró zárójelet kitenni.)Ezen belül található a GantrySets ( bejegyzés, melyben elsőkét a GantrySet ( bejegyzések számát kell megadni.Ezután történik a GantrySet ( bejegyzésben az egyes beállítások megadása:

- A Name ( bejegyzésben a neve adható meg, szóköz használata esetén mindenképpen tegyük ki azidézőjeleket („”).

- A Style ( bejegyzésben a stílusa adható meg. A 00000001 a vágány szélére egymással szembefordítvatelepített objektumokat, míg a 00000002 a vágány(ok) közepére elhelyezett objektumokat jelenti.

- A Separation ( bejegyzésben a lehelyezési távolságot kell meghatározni.- Ezután lehet meghatározni, hogy adott vágányszélesség (értsd: a párhuzamosan futó, egymástól nagyon el

nem távolodó vágányoknál a két szélső vágány külső széle közti távolság) esetén milyen objektumkerüljön lehelyezésre. Ez elsősorban a 2-es típus esetén érdekes, ott ugyanis például egy keresztgerendásfelsővezetéktartó esetén nem mindegy, hogy milyen hosszúságú keresztgerendás shape kerül lehelyezésre.A GantryTable ( bejegyzés után a GantryTableEntry ( bejegyzések számát, majd magukat aGantryTableEntry ( bejegyzéseket kell elhelyezni.

- A GantryTableEntry ( bejegyzésbe először a Filename ( kerül, ahol a shape fájl nevét kell megadni(lehetőleg idézőjelben), majd a Distance ( bejegyzésben azt a szélességet, amely alatt ez a shape kerüljönlehelyezésre.

Erdők (Forest) – FORESTS.DAT fájl

A CARSPAWN.DAT fájlhoz hasonlóan itt is először a Forest ( bejegyzések számát kell megadni. Ezutánkövetkeznek az egyes Forest ( bejegyzések, ahol először a nevét (ez jelenik majd meg a Route Editor listájábanmint Forest - <név>), majd a használandó textúra nevét kell magadni. Ezek után jön a magassági majd szélességiértékek megadása. A következő két szám valamiféle különbségi tényező szerepét tölti be: ennyivel lesznekvéletlenszerűen másabbak a méretek az előzőleg megadott méretekhez képest. Mind a négy szám mögé „f” betütkell írni (talán mint mértékegységet?).

24

Hangforrás (Sound Source) – SSOURCE.DAT fájl

Ez a fájl a hangforrások neveinek és a nevekhez tartozó .SMS fájlok felsorolására szolgál.Itt csupán a Sound ( bejegyzések szerepelnek, melyeken belül található egy Name ( bejegyzés, melybe a hangforráslistában megjelenő nevét kell írni idézőjelekbe („”), illetve egy Filename ( bejegyzés melybe az .SMS fájl nevétkell beírni, szintén idézőjelekbe. Itt kivételesen nem kell megadni a Sound ( bejegyzések számát.

Pálya menethang (Sound Region) – TTYPE.DAT fájl

A pályamenti menethangok megadása történik itt. Először az összes TrackType ( bejegyzés számát kell megadni.Ezután történik a TrackType ( bejegyzések felsorolása. Itt kell megjegyezni, hogy ez esetben nagyon fontosszerepe van a sorrendiségnek is! A hivatkozott .SMS fájlokban ugyanis meg kell adni majd a TrackType-ok értékétis, ami tulajdonképpen ebben a listában lévő pozícióját adja meg az .SMS fájlnak. Ha ez a két dolog (a pozíció aTTYPE.DAT-ban és a megadása az .SMS fájlban) nem egyezik meg, nem fog megszólalni a hang. Az első sorbanszereplő .SMS fájlba a 0 értéket, a második sorban lévőbe az 1-es értéket, stb. kell megadni!A TrackType ( bejegyzésbe három szöveges értéket kell beírni:

- A menethang nevét; ez jelenik majd meg a Route Editor listájában, mint név.- A bent (beállítástól függően – vezetőfülkében, utasnézetben) hallható .SMS fájl nevét.- A kint (beállítástól függően – külső nézetben) hallható .SMS fájl nevét. Ez utóbbit még nem sikerült soha

megszólaltatni, feltehetően a TS hibájából.Ezeket az .SMS fájlokat a TS először a Global\Sound könyvtárban keresi. Amennyiben a pálya Sound könyvtárábatesszük őket, érdemes ezt megadni a fájl neve előtt: „../../Routes/pályaneve/Sound/akármi.sms”.

Távíró pózna (Telepole) – TELEPOLE.DAT

A TPoleConfigData ( bejegyzésben a TPoleConfig ( bejegyzések számát kell megadni. (Én egynél többet mégnem láttam, és csak tippem van, hogyan lehetne többet beilleszteni belőlük egy pályára.)A TpoleConfig ( bejegyzésen belül az alábbi bejegyzéseket tehetjük meg:

- A Filename ( bejegyzésben a shape fájl nevét adhatjuk meg.- A Shadow ( bejegyzésben egy külön objektumot adhatunk meg árnyéknak (!). Ez teljesen úgy viselkedik,

mint az árnyék, vagyis forog a Nappal, és nyúlik is a Nap állásának megfelelően. Bár nagyon egyszerű, despeciális objektumnak tűnik. Megérne néhány óra kutakodást. A TS-hez mellékelt eredeti objektum neveteleshad.s.

- A Separation ( bejegyzésben a beillesztési távolságokat adhatjuk meg.- A Wire ( bejegyzésben pedig elvileg az elemek közé behúzandó – kábelt jelképező – vonal helyét adhatjuk

meg, akár több Wire ( bejegyzést is tehetünk. Nekem sajnos ezeket a kábeleket még nem sikerültelőcsalogatnom.

3.2. Sín- és útelemek beállításai

A sín- és útelemek beillesztése nem egyszerű dolog a TS-be. Saját sín- és útelemek építése csak a megszállottak-nakjavasolt, az is csak akkor, ha teljesen speciális elemekre van szükségük! A beillesztéshez a Global könyvtár tsection.datfájljának módosítására van szükség. Állj! Mielőtt bárki is nekiesne, tudnia kell bizonyos dolgokról. A tsection.dat fájlmódosítása a különböző pályák tönkretételével járhat! A tsection.dat fájlban minden egyes sín- illetve útelem shapefájljához rendelünk egy számot. Ezek alapján a számok alapján van nyilvántartva az egyes pályákon, hogy milyenelemekből épülnek fel. Amennyiben mi ezeket a hivatkozási számokat megváltoztatjuk a tsection.dat fájlban, úgy máspályák összeomolhatnak, mivel majd nem találják, illetve más elem jelenik meg az egyes hivatkozási számok helyén.Jó, erre lehetne mondani azt is, hogy majd új számok helyére illesszük be az új elemeket. Igen ám, de akkor későbbtörténhet baj, ugyanis a tsection.dat fájlt folyamatosan frissítik. Akinek mégis ilyen célú ambíciói lennének, akövetkezőket tudom ajánlani:

- Először is, készítse el az elemeket. Érdemes nem 1-2 darabot csinálni, hanem akár többet is, egész készletet.- Vegye fel a kapcsolatot Steven Masters-szal ([email protected]). Ő vette ugyanis vállára a tsection.dat

fájl karbantartását. Vele kell megbeszélni, tőle kell kérni, hogy integrálja az új pályaelemeket a következőtsection.dat verzióba, tőle kell „kérni” olyan helyszámokat, melyek még nem használatosak, és más semgyártja új elemeit ezekre a helyekre. Ezután – például – a következő XTracks kiadásakor megjelenő legújabbtsection.dat fájlban már benne lesznek a saját elemeinkre a hivatkozási számok.

A tsection.dat verzióját az első megjegyzés sora ( _INFO ( ) mutatja „Build <ötjegyű szám>” formában. A legfrissebbverzió a fent említett honlapon megtalálható.

25

A TSECTION.DAT bejegyzései a következők:

- Az _INFO ( vagy _Skip ( bejegyzésekben információs, szöveges adatok szerepelnek.- A TrackSections ( bejegyzésen belül szerepelnek az elemek méreteinek megadása. Először a bejegyzések

száma szerepel, majd a TrackSection ( bejegyzések.- A TrackSection ( bejegyzésen belül vannak az egyes elemek méretei. A bejegyzés után álló szám a bejegyzés

sorszáma.- A SectionSize ( bejegyzésben az elem méretei szerepelnek: az első szám a nyomtáv, míg a második a hossza

egyenes elem esetén (íves elem esetén a hossz nulla).- A SectionCurve ( bejegyzésben az íves elem méretét adhatjuk meg: az első szám az ívsugár méterben, a

második a szöge fokban.- A TrackShapes ( bejegyzésben a TrackShape ( bejegyzések sora található, ahol az egyes geometriai

méretekhez történik a shape fájlok hozzárendelése. A TrackShapes ( bejegyzés után a TrackShape (bejegyzések száma szerepel.

- A TrackShape ( bejegyzésben az egyes elemek definiciója van megadva. Az első szám az adott shapehivatkozási száma.

- A Filename ( bejegyzésben a shape fájl neve van megadva.- A NumPaths ( bejegyzésben a lehetséges útvonalak száma van megadva. (Pl.: kétvágányú pályán ez 2.)- A MainRoute ( bejegyzésben az elsődleges útvonal hivatkozási száma van megadva.- A CleareanceDist ( bejegyzés a foglaltságérzékelésnél a foglaltságérzékelés távolságát adja meg. Elsősorban

váltóknál fontos a nem használt irányban. (A nyomvonal egy pontban válik szét, de a vágányok egy darabigegymásba fonódva, illetve egymáshoz közel futnak. Ha itt vonat állna, ütközés történne, ezért a megadotttávolságig, ott is figyeli a foglaltságot.)

- A SectionIdx ( bejegyzésekben bal oldalitól kiindulva jobbra történik egy-egy útvonal leírása, amely az adottshapehez tartozik. A SectionIdx ( bejegyzésen belül először a felhasználandó TrackSection-számokdarabszámát, majd a shape PIVOT pontjától való eltolás (x, y, z), majd pedig az esetleges elforgatás értékétkell megadni, ezután pedig felsorolni a TrackSections ( részben beállított méretek hivatkozási számát sorbanegymás után.

- A TunnelShape ( ) bejegyzés alagút objektumra utal.- A RoadShape ( ) bejegyzés útobjektumra utal.- Az XoverPt ( bejegyzés az egymást keresztező nyomvonalak keresztezési pontja a PIVOT ponttól számítva.- A ManualJunctionShape ( ) bejegyzés a kézzel állítható váltóra utal. (Activitykben van jeletősége.)

Akinek túl macerás a fenti eljárás (kapcsolatfelvétel Steven Masters-szal), vagy csak néhány, nem annyira speciális sín-és útelemre van szüksége, annak a következő módszer is segíthet:

- A módszer lényege, hogy egy meglévő sínelem helyére illesztünk másikat a kész pályán. A kiválasztott,kicserélendő elemnek megfelelő méretű új objektumot kell ilyenkor legyártanunk, hogy az pontosanilleszkedjen a régi helyébe. Tulajdonképpen a TS geometriai, logikai sínfelépítését nem piszkáljuk, csupán azelem megjelenését változtatjuk meg. Fontos, hogy az új elem PIVOT pontja megegyezzen a régi elemével.

- A régi elem helypozícióját gondosan feljegyezzük, majd a megfelelő tile World (.W) fájljában megkeressük ahelypozíció alapján a kiválasztott elemet.

- Ezután a megkeresett sín-(vagy út-)elemnél a Filename ( bejegyzésben átírjuk a shape fájl nevét az általunkkészítettre. Ekkor az új shape-et a Global\Shapes könyvtárba kellene másolnunk. Viszont, hogy elkerüljük aGlobal\Shapes könyvtár „elszemetesedését”, mivel csak ez az egy pálya használja majd ezt a shape fájlt,inkább másoljuk a pálya Shapes könyvtárába, és a Filename ( bejegyzésbe írjunk elérési utat a következőmódon: „../../Routes/pályaneve/Shapes/shapeneve.s”

Ez ugyan sok elem esetén szöszmötölős módszer, de megfelelő gondosság mellett ugyanaz az eredmény érhető el vele,mint a fenti módszerrel, mégis elkerüljük a hosszabbtávú levelezés és kiadás fáradalmait.

FIGYELEM! A TSECTION.DAT módosítása nem ajánlott olyanok számára, akik nemrendelkeznek kellő tapasztalattal! Csak és kizárólag saját felelősségre, és lehetőleg NEM aTSECTION.DAT fájl új generációját elindítva építs pályát! Sok ember sok munkája fekszikaz EGYSÉGES TSECTION.DAT létrehozásában! Az új elemek létrehozása nem tiltott, csakaz egységesítés és a problémák elkerülése érdekében megszabott eljárás lefolytatásáhozkötött!

26

4. Sínen mozgó objektumok

A sínen mozgó objektumok – a járművek működtetéséhez speciális kiegészítő adatok is szükségesek, melyek aszimuláció során „életet” adnak a járműnek. Ezek az adatok a .WAG és .ENG fájlokban vannak leírva (lásd 5. fejezet).Emellett a helyes működéshez a shape fájl kialakításának is vannak követelményei. Ezeket sorolnám fel az alábbiakban:

- Ahhoz, hogy a kerekek forogjanak a kerekeket el kell választani a mozdonytól és legalább tengelyenként egy-egy WHEELS<szám> nevű részobjektumba kell őket sorolni. Figyelni kell a PIVOT pont megfelelőbeállítására, mert ennek egyik tengelye lesz a forgáspont. A WHEELS részobjektum mozdonyokhűtőventillátorának animálására is felhasználható.

- A forgóvázak elfordulásához, azokat le kell választani a mozdonytól és mint alárendelt BOGIE<szám>részobjektumot kell belőle létrehozni. A PIVOT pont a forgóváz forgási pontja lesz. A kerekek a forgóvázalárendelt részobjektumai kell, hogy legyenek, hiszen csak így tudnak a forgóvázzal együtt elfordulni.

- Lehetőség van áramszedő animációjára, mely a P gomb egyszeri megnyomására a másik állapotba, majd újbólimegnyomására az alapállapotba kerül a játék során. Ehhez az áramszedő karjait PANTOGRAPTOP<szám>,PANTOGRAPMID<szám>, és PANTOGRAPBOTTOM<szám> névvel kell elnevezni, és a megfelelőalárendeltségi viszonyban részobjektumozni. Ez a módszer más animációk (pl.: ajtónyitás) kialakítására is jó(persze csak feltételekkel: csak villamos járműnél, ill. a művelet együtt jár a jármű „kikapcsolásával”).

- Amennyiben a jármű csatlórudakkal, illetve gőzmozdony esetén rudazattal rendelkezik, úgy azokat azelemeket is külön-külön, ROD<szám> elnevezéssel alárendelt részobjektumokká kell alakítani.

- A járműre ki-/be kapcsolható alternáló mozgást végző animáció kerülhet, amelyet leginkább az ablaktörlőmegformálására használnak fel. Az ablaktörlő nyelét WIPERARMLEFT<szám> ill.WIPERARMRIGHT<szám>, a törlő lapátot WIPERBLADELEFT<szám> ill. WIPERBLADERIGHT<szám> elnevezésű alárendelt részobjektumnak kell beállítani.

Az így kialakított jármű alapszükséglete a későbbi beállítások helyes működésének.

5. A járművek beállításai

A következő részben nem egy teljes részletességű, mindenre kiterjedő leírást lehet majd olvasni. A célom elsősorban alegfontosabb beállítások leírása, azoknál is néhány tévhit eloszlatása, illetve véleménykifejtés. A nagy szakértők biztosjót vitatkoznak majd velem ezen a fejezeten. A lent leírtak részben saját tapasztalatok, részben más szerzők írásainak(lásd: Felhasznált irodalom) lefordítása alapján íródtak.

5.1. A vontatott jármű (.WAG)

A .WAG fájl a nem mozdonyként üzemelő, saját vonóerővel nem rendelkező járművek, a kocsik adatait tartalmazza. Alegfontosabb bejegyzések a .WAG fájlokban:

- Minden .WAG (és .ENG) fájl Wagon ( bejegyzéssel kezdődik (eltekintve a TS-ben szokásos SIMISA...sortól), mely után a jármű TS-beli hivatkozási neve áll. Ez nem az a név, amely az Activity Editorban aszerelvény összeállításánál megjelenik. Ezt a nevet, a Consist (.CON) fájlokban lehet megtalálni, minthivatkozást egy járműre, illetve az .ENG fájlokban lesz jelentősége (lásd később).

- Minden járművet kategóriába kell sorolni. Ezt a Type ( bejegyzésnél lehet megtenni. Lehetséges változatai:o Mozdony esetében: Engineo Teherkocsi esetében: Freighto Személykocsi esetében: Carriageo Gőzmozdony szerkocsi esetében: Tendero És – mint nem dokumentált elem – hajtány, kisgép: Draisine

Ezeket a neveket használja a kategorizáláshoz az Activity Editor és a ConBuilder program is.

- A jármű neve a Name ( bejegyzésben adható meg, kettős macskakörmök között, lehetőleg hosszú Ő és Ű betűnélkül. Ez a név fog a játékban (AE. CB is) megjelenni.

- A WagonShape ( bejegyzés szolgál a jármű shape fájljának megadására.

- A következő a már korábban is (ESD_Bounding_Box esetén) említett Size ( bejegyzés. Itt a kocsi méreteit kellmegadni, szélesség, magasság, hossz sorrendben, méter mértékegységgel.

- Az előzőhöz hasonló, de attól némileg eltérő jelentésű az InertiaTensor ( bejegyzés jelentése. Míg a Size ( akocsik egymástól való távolságát adja meg, addig az InertiaTensor ( némiképp az .SD fájl

27

ESD_Bounding_Box ( bejegyzésére hasonlít. Egyes források szerint érdemes az InertiaTensor ( és azESD_Bounding_Box ( hosszméret értékeit 5-10 cm-rel kisebbre venni, mint a Size ( hosszméret értéke – akocsik könnyebb összekapcsolódása érdekében. Ez javítja a mozdony elejével való kapcsolódást is. A Size (hosszértéke soha ne legyen kisebb, mint a másik két bejegyyzésben szereplő hosszérték! (lásd .SD fájl)

- A Mass ( bejegyzésben a jármű tömege adható meg tonna mértékegységben. Egy shape fájlhoz érdemes több.WAG fájlt is készíteni, hiszen például egy teherkocsi is lehet üres (~20-30t) vagy rakott (~60-80t).

- A WheelRadius ( bejegyzésben a kerék méreteit lehet megadni, pontosabban a sugarát, métermértékegységben (számunkra talán ez megfelelőbb, mint az inch).

- Létezik egy nem dokumentált Thumbnail ( bejegyzés is, ahol a TS átal használt kis infókép nevét lehetmegadni. Alapvetően ez a loco.ace fájl. (Ezzel például a VMW „sok mozdony egy könyvtárban” elvűrendszerében megoldható minden mozdonyhoz külön kép csatolása.)

- A következő, a Coupling ( , egy nagyobb bejegyzés, több bejegyzés is tartozik alá. Ezen belül lehet megadni akapcsolókészülék tulajdonságait.

o A Type ( bejegyzésben a típusát. Lehet Chain (azaz csavarkapocs), Automatic (azaz központi ütköző-vonó készülék), vagy Bar (azaz fix kapcsolat). Nálunk érdemes a Chain teljeskörű használata(eltekintve néhány motorkocsitól), mivel a különböző kapcsolókészülékű járművek egymással nemképesek kapcsolódni. Egy járműnél két kapcsolókészülék típus is megadható, az első lesz a hátsó, amásodik az első kapcsolókészülék.

o A Spring ( bejegyzésen belül a rugó beállításait lehet megadni:§ Stiffness ( – rugóellenállás – mértékegysége N/m§ Damping (– csillapítás ? – mértékegysége N/m/s (és nem N/m, ahogy az az eredeti TS

járműveknél szerepel!!!)§ Break ( – törés, szakadás – mértékegysége N (Newton)§ r0 (– a rugó nyúlási hossza – mértékegysége m (méter, de elképzelhető, hogy a cm is

használható)A Stifness, Damping, Break bejegyzéseknél nem szabad második értéknek nullát (0) használni, mertproblémákat okozhat, jobb, ha az első paramétert írjuk a második helyre is.A fenti esetekben a <szám>e<szám> formátumú számmegadás nem egészet, törtalakot jelent, hanemexponenciális tényezős megadást. Azaz: 5e6N = 5x106 N =5000000N =5000kN!

o A Velocity ( bejegyzés arra a maximális sebességkülönbségre utal, amelynél a kocsik mégösszekapcsolódnak. Mértékegysége m/s.

o A CouplingHasRigidConnection ( 1 ) bejegyzéssel a rugó „nemlétét”, a kapcsolat merev voltátfejezhetjük ki.

Ismert hibák, melyeket nem lehet kijavítani:o A mozdony első kapcsolókészüléke nehezen kapcsolódik.o A mozdony elejére kapcsolt kocsikat nehezebb elvontatni a nagyobb ellenálás miatt (a fék nem, vagy

csak részben old fel?)A fenti értékekre nem hiszem, hogy akad képlet, mellyel könnyedén kiszámíthatók, mindenképpen érdemestapasztalati úton meghatározni őket. A Break tényezőt főként azért nehéz megállapítani, mert ha túl kicsirevesszük, akkor egy MSTS hiba miatt könnyedén, indokolatlanul szétszakadhat a vonat. Ez a hiba a váltók köztitúl nagy (8-10 km-nél is több) távolság. Ilyenkor a szerelvény a túlsó, másodikként érintett váltónál –valamiféle helypozíciós számítás korigálása képpen – nagyot rándul, minek hatására a kis törési erőre –helyesen – beállított kapcsolókészülék elszakad. Ez a hiba csak a pályaszakaszok hibatűrő megépítéséveljavítható, akár utólagosan is: két egymással szembefordított A1tPnt1m.s váltóval „láthatatlan” váltó illeszthetőa túl hosszú szakasz közepébe. A két váltó ilyen módon beépítése váltóállítást nem igényel, kisiklást nem okoz.Amennyiban a kapcsolókészülék törési erejét túl nagyra vesszük, nem lesz reális a kocsik viselkedése, példáula siklott kocsik nem akarják elengedni egymást.

- A Buffers ( bejegyzés az ütközőkre vonatkozna, amennyiben működőképes lenne, de ez a beállítás hatástalan.

- Az Adhesion ( bejegyzés a tapadási tényezőkre vonatkozik, nem érdemes piszkálni, a beállított ( 0.2 0.4 2 0 )értékek tökéletesen megfelelnek.

- A DerailRailHeight ( értéke feletti pályahiba esetén kisiklik a vonat (amennyiben a TS opciói között aDerailment be van jelölve!). Értéke 4 cm, bár egyes források szerint jobb ha 10 cm-re vesszük. Mindez csak ahasznált pálya megépítésének minőségétől függ.

28

- A DerailRailForce ( azt az (oldaliráyú) erőt jelenti, melynek hatására a jármű elhagyja a pályát. Ezzel azerővel határozható meg a jármű ívben haladásakor a kisiklás határa. Különböző források szerint ez az érték2.5kN tonnánként. Az alkalmazása viszont elég sok helyen szerintem hamis. A bejegyzéseknél ugyanis pl.: (2.5*100t ) szerepel, amit szerintem a TS nem tud értelmezni, hiszen a mértékegység nem tonna, hanemNewton (vagy kN). Vagyis érdemesebb kiszámolni: 250kN. Egyesek szerint ez kis érték, szerintem, még talánsok is (én a 2x-es szorzót használom). Mindenesetre csak olyan pályákon használható, melyek a pályaívek és amegengedett sebesség tekintetében a valóságos értékekhez közelítenek. Az alappályák egyike sem, de sok másegyéb pálya sem tartozik ezek közé. Siklás csak úgy következik be, amennyiben a TS opciói között aDerailment be van jelölve! (Egy írás szerint ez az opció csak a megengedett pályasebesség túllépése eseténkapcsolódik be, és csak akkor történik siklás. ???)

- A DerailBufferForce ( a ütközőkre ható erő esetén mondja meg a siklási határértéket. Bizonyos forrásokszerint ez a jármű tömege kN-ban (ha úgy tetszik: tizes szorzó), azaz egy 80t-s jármű esetén 800kN. Ezszerintem megint sok egy kicsit (az 5x-ös szorzó híve vagyok), de ez már ízlés kérdése. Siklás csak úgykövetkezik be, amennyiben a TS opciói között a Derailment be van jelölve!

- A NumWheels ( bejegyzés a .WAG fájlban egyszer, míg az .ENG fájlokban kétszer szerepel. Itt most aWaggon ( bejegyzésen belüliről lesz szó. Ez az érték elvileg a kerekek számát határozná meg. A véleményekviszont nem egyezőek: egyes források szerint semmi hatása nincs ennek a bejegyzésnek, mások szerint a kocsifékerejének számításakor, mint szorzó szerepel. Megint mások szerint a mozdony végsebességét határozzameg. Személy szerint nem tapasztaltam befolyásoló hatást.

- A Friction ( bejegyzés a jármű menetellenállási tényezőit mondja meg. Ezek a tényezők határozzák meg egyguruló kocsi mindenféle (súrlódási-, gördülési-, ívben haladási-, lég-, csapágysúrlódási-) ellenállásból valólassulását. Kiszámítása a Friction Calculator nevű programmal lehetséges. A bejegyzésen belül 10 számjegytalálható. Az első öt az alapellenállások, a második öt az ívellenállások kiszámítására alkalmas, illetve ezutóbbi csak lenne, mivel ezekkel a TS nem számol (egyes források szerint). Csak csendben jegyezném meg,hogy a második (0), harmadik (1 mph) és ötödik (1.8) tényező zárójelben megadott értéke kis hibávalelfogadható minden kocsihoz. Az első érték a tömeg 15-30-szorosa N/m/s-ban, a negyedik pedig egy akocsifajtától függő érték 1 és 4 N/m/s között. Természetesen ezek csak nagyjábóli határértékek, pontos értéketa képletek, illetve a FrictionCalculator ad.

- A BrakeEquipmentType ( és a BrakeSystemType ( a fék rendszerét adja meg. Ez mindenképpen azonoslegyen az egyszerre használt járművek esetében, mivel csak így bizosítható, hogy a mozdony fel tudja oldani avonat fékjét, és el tudja vontatni a kocsikat.A BrakeEquipmentType ( általam használt (lásd Bakony Edition) értéke ("Handbrake,Graduate_release_Triple_valve, Auxilary_reservoir"), a BrakeSystemType ( -é ("Air_single_pipe").

- A MaxBrakeForce ( bejegyzés értéke van legnagyobb hatással a járművek fékezésére. Mértékegysége kN. Azérték nagyságában itt sincs teljes egyetértés. A Kuju szerint 10-16%-a a jármű tömegének, más források szerintaz 5-10% is elegendő. Tehát egy 80 tonnás jármű esetében ~60-80-100 kN járműtípustól függően.

- A MaxHandBrakeForce ( a kézifék erejének nagyságát adja meg, értéke jóval kisebb a MaxBrakeForce-énál.

- A TripleValveRatio ( a fékrudazat áttételének (?) arányát adja meg. A 2.5-ös érték megfelelőnek tűnik.

- A MaxRelaseRate( a fék oldásának sebességét adja meg psi/s mértékegységet értve rajta. A Kuju szerintialapbeállítás (20) nagyon nagy érték, a valóságban a fékek sokkal lassabban oldódnak. A valósághű érték 0.5és 2 között mozoghat.

- A MaxAplicationRate( a fék oldásának sebességét adja meg psi/s mértékegységet értve rajta. A Kuju szerintialapbeállítás (20) naagyon nagy érték, a valóságban a fékek sokkal lassabban oldódnak. A valósághű érték 1 és4 között mozoghat.

- A BrakeCylinderPressureForMaxBrakeBrakeForce( a maximális fékerőhöz tartozó levegőnyomást adjameg. Ez hazai viszonyok között ~50 psi.

- A Sound ( bejegyzés a jármű hangzását meghatározó .SMS fájl nevét (és helyét!!!) adja meg. Amennyibennem adunk meg könyvtárat, úgy a jármű Trainset könyvtáron belüli könyvtárában található Sound könyvtárban

29

keresi az .SMS fájlt. Amennyiben az .SMS fájl másik könyvtárban található, úgy a következő formában adjukmeg az elérési utat:Pl.: Sound ( "..\\..\\MAV_Hangok\\nehez\\nehez.sms" )Ilyen esetben ügyeljünk arra, hogy ettől még az .SMS fájlban található hangfájlokat ugyanúgy a jármű Trainsetkönyvtáron belüli könyvtárában található Sound könyvtárban keresi a TS, ezért az .SMS fájl módosítása isajánlott.

- Nagyon fontos bejegyzés, mely a kocsiknál ritkábban szükségeltetik, a jármű lámpáinak fényei beállításáraszolgáló Lights ( bejegyzés. A bejegyzés után meg kell adnunk az alá tartozó Light ( bejegyzések számát.Nagyon fontos a helyes szám beírása, különben a TS lefagy, levelezni akar! Ezután következik a fényekmeghatározása Light ( bejegyzésekkel. A Light ( bejegyzés egy összfoglaló bejegyzés, sok kisebb bejegyzéstartozik alá. Nézzük sorban:

o A Type ( bejegyzés a fény típusát adja meg. A TS-ben két fajta fényt különböztetünk meg:§ A fényforrás a mozdony lámpája előtt látszik. Ebből akár több is lehet egy járművön.

Típusszáma: 0 (nulla)§ A fény-megvilágítás, azaz a mozdony lámpái által megvilágított talaj fényessége. Ebből egy

lámpaállapotban csak egy darab, illetve AI (mesterséges inteligenciájú, azaz Traffic-banközlekedő) járművek esetén – feltehetően valmilyen hiba folytán – egy sem lehet. (Lehet,hogy ez abból adódik, hogy a játékban összesen csak 1 db szerepelhet, mivel lehet, hogy aTS nem képes ezen fények átfedését lekezelni. De ez csak tipp.) Típusszáma: 1 (egy)

A fényforrások száma a TS erőforráshatárai miatt korlátozott. Az egyszerre betöltött tile-ok(területegységek; ~2x2 km/darab) esetében összesen kb. 200 darab fény éghet, beleértve ebbe ajelzők fényeit és a járművek mindkét fénytípusát. Nos ez, ha jól belegondolunk, nem is olyan sokegy akár 6x6 km-es területen. Ez a hiba kétféleképpen szokott megmutatkozni: egyrészt nem akarégni a mozdony lámpája, másrészt sötétek a jelzők. A TS mechanizmusa szerint a folyamat akövetkezőképpen zajlik: Először betölti a pálya aktuális és környező tile-jait a rajtuk szereplőjelzőkkel együtt. Amennyiben már a pályán túl sok jelző szerepel, a később betöltött jelzőknekmár nem marad „hely”, így a fényeik nem égnek. De ettől még működnek a jelzők! Ezután töltibe a TS a memóriába a járműveket. Ha a játék kezdetekor felkapcsoljuk a fényeket, amennyibenmár nem volt „hely” a fények működtetéséhez, úgy azok nem gyulladnak fel. Előfordul az is, ha ahatárérték közelében jár a fények száma, hogy a jármű fényeiből csak néhány gyullad ki. A másikeset, amikor a játék során később érkezünk olyan tile-okra, ahol túl sok a jelzőfény, és ajárművünk lámpáit már korábban felkapcsoltuk, hogy a jelzők közül fog több nem világítani, míga jármű fényei égve maradnak. Ha ugyanide lekapcsolt lámpával érkezünk, előfordulhat, hogyvilágít a jelzők fénye. Bármelyik esetre a megoldás a jelzők számának csökkentése lehet csak.Ezért pályaépítés során igyekezzük elkerülni a túl nagy pályaudvarok építését, illetve a túlzottjelzősítést!

o A Conditions ( bejegyzésen belül azt állíthatjuk be, hogy az adott fény milyen körülmények közöttégjen. Ezt több tényező is befolyásolhatja:

§ A Headlight ( bejegyzés arra utal, hogy mikor kapcsolódik be a fény a játékban a kezeléshatására. A lámpa bekapcsolása a H gombbal, kikapcsolása a Shift+Hbillentyűkombinációval lehetséges két fokozatban. Kivétel a gőzmozdony, mert ott csak egyfokozat van. Lehetséges értékei:

• 0: a fény a kapcsoló állásától függetlenül működik; AI járművek esetén van fontosszerepe (lásd később)

• 1: a fény kikapcsolt állapotban ég• 2: a fény az első fokozatban ég (H gomb egyszeri megnyomására gyullad ki)• 3: a fény a második fokozatban ég (H gomb kétszeri megnyomására gyullad ki)

Szándékosan nem írtam a játék szövege szerinti tompított (dim) és távolsági (bright)szavakat, mivel nem csak kimondottan erre használható a kapcsoló. Egyes járművek(motorkocsik) esetén előfordul, hogy a második pozícióban hátrafelé világít a fényszóró, mígelőre vörös fény ég, így hátrafelé haladáskor is ég a jármű lámpája. Egyes írások szerint –amelyekkel teljesen egyetértek – az 1-es érték kikapcsolt lámpaállásra használata pazarlásnakszámít, főként, hogy összesen három (gőzmozdonyok esetében kettő) állású kapcsolóprogramozhat csak be.

§ A Units ( bejegyzés attól teszi függővé a fény világítását, hogy a jármű hol áll egyszerelvényben. Lehetséges értékei:

• 0: a fény függetlenül világít attól, hogy a jármű szerelvényben áll-e vagy sem

30

• 1: a fény akkor ég, ha a jármű szerelvényben áll (egyes források szerint ez csakakkor igaz, ha nem az első, vagy utolsó helyen áll a jármű)

• 2: a fény akkor világít, ha a jármű a szerelvény elején áll• 3: a fény akkor világít, ha a jármű a szerelvény végén áll

§ A Penality ( bejegyzés a vészfékezéskori világításra utal. Működését jelenleg is homály fedi,még nem láttam használni. Lehetséges értékei:

• 0: a fény függetlenül világít a vészfékezéstől• 1: a fény akkor ég, amikor a jármű még nem állt meg egy vészfékezés folyamán (?)• 2: a jármű megállt egy vészfékezés után

§ A Control ( bejegyzés a játékos jármű feletti uralmának megfelelően szabályozza a fényvilágítását:

• 0: a fény a vezérlési állapottól függetlenül ég• 1: a fény akkor ég, ha a játékosnak nincs befolyása a járműre (pl.: szerelvénybe

sorozott második mozdony), de ide tartozik az AI-vonatok csoportja is• 2: a fény akkor ég, amikor a játékos kezeli a járművet

Ennek az AI vonatok kivilágításánál lesz szerepe (lásd később).§ A Service ( bejegyzés a jármű üzemállapotától függő beállítást jelenti. Lehetséges értékei:

• 0: a fény független az üzemállapottól• 1: a jármű inaktív állapotban van, azaz lekapcsolt jármű a játékos szerelvényéről,

vagy Loose Consist• 2: a jármű aktív állapotban van, azaz a játékos vonata, vagy AI-vonat

§ A TimeOfDay ( bejegyzés a napszaktól teszi függővé a fény világítását:• 0: a fény a napszaktól függetlenül ég• 1: a fény csak nappal ég• 2: a fény csak éjszaka ég

§ A Weather ( bejegyzés az időjárástól teszi függővé a fény világítását:• 0: a fény az időjárástól függetlenül ég• 1: a fény csak napos időben ég• 2: a fény csak esőben ég• 3: a fény csak havazásban ég

§ A Coupling ( bejegyzés a járműre kapcsolt másik járműtől teszi függővé a fény világítását(szinte teljesen ugyan az, mint a Units ( csak más oldalról közelíti meg a kérdést):

• 0: a fény független a kapcsolástól• 1: a fény akkor világít, ha a jármű elejére van másik jármű kapcsolva• 2: a fény akkor világít, ha a jármű végére van másik jármű kapcsolva• 3: a fény akkor világít, ha a jármű mindkét végére jármű van kapcsolva

A Conditions ( bejegyzések alapértelmezése a 0, így ezt nem kell külön bejegyzésbe beírni. Nefelejtsük a Conditions ( bezáró zárójelét kitenni!

o A következő a Cycle ( bejegyzés, mely a különböző fényállapotok váltakozásának módját adja meg.Erre csak akkor van szükség, ha több fény váltakozik folyamatos ciklusban, például: futófény, stb.Vasúti alkalmazása elég ritka, inkább csak speciális esetekben, illetve érdekes dolgok kialakításárahasználható (síncsiszoló, áramszedő szikrázás, stb.) Lehetséges értékei:

§ 0: a fények ciklusa folyamatos (1., 2., 3., 4., 1., 2., 3., 4., 1., stb.)§ 1: a fények ciklusa alternáló (1., 2., 3., 4., 3., 2., 1., 2., stb.)

o A FadeIn ( és FadeOut ( bejegyzésekkel a fények felgyulladásának sebessége állítható be 0 és 1másodperces értékek között. Modern járművek esetében 0.1-0.3, régebbi járművek esetén 0.5-0.75érték lehet helyes választás.

o A States ( bejegyzés a különböző fényállapotokat tartalmazza. A bejegyzés után be kell írni az utánakövetkező State ( bejegyzések számát. Ez a legtöbb esetben 1 lesz, több State ( csak a ciklikusanváltozó fények esetén lehet érdekes. A State ( bejegyzésen belül az alábbi paraméterek adhatók meg:

§ A Duration ( bejegyzés a fény világításának időbeni hosszát adja meg másodpercben. Errecsak a villogó, illetve ciklikusan változó fények esetén van szükség, alapesetben 0 a helyesérték.

§ A LightColour ( a fény színét adja meg. A bejegyzésben szereplő 8 karakterből az első kettőaz átlátszóságot, a további 6 pedig párosával a vörös, zöld és kék színek arányát adja meg. Anégyszer két karakter tulajdonképpen egy kétjegyű hexadecimális (tizenhatos számrendszer-beli) szám. (A tizedhatos számrendszerben 16 db számjegy van: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, A,B, C, D, E, F.) A legkisebb érték a 00, a legnagyobb az FF. Néhány példa a közérthetőségkedvéért:

31

• FFFFFFFF: nem átlátszó fehér fény• 80FF0000: félig áttetsző vörös fény• FF808000: nem átlátszó sárga fény

Fontos a fények beállításánál az élethűségre törekedés. A legtöbben a jármű fényszoróinakfényét teljesen fehérre állítják be, ami szerintem helytelen. A fényforrások – főként az izzók– nem képesek tökéletes fehér fényt adni, fényük kissé a sárgába, narancsba hajlik. A koszosjárművek esetén ez még inkább jelentkezik, hiszen a jármű fényszórója is koszos,rozsdaporos, amitől a fény még inkább elfakul és elsárgul. Néhány új jármű kivételével (pl.:Desiro) nem valósághű a tisztán fehér fény alkalmazása.

§ A Position ( bejegyzésben a fények helyét lehet megadni a jármű PIVOT pontjához(beillesztési pont) képest. A három szám jelentése: a járműhöz képest keresztirányú,magassági és hosszirányú méretek méterben a PIVOT pontól számítva. Itt kell megemlíteninéhány gyakorlati problémát is. Az egyik, amikor két fényforrás fénye van egymás mellett,előfordulhat, hogy az egymást fedő részeken csíkozódás alakul ki. Ezt ki lehet küszöbölni, haaz egyik fényforrás helyét néhány cm-rel előrébb, vagy hátrébb toljuk. A TS nem szereti azazonos helyen található felületeket. A másik probléma lehet, hogy egy beállított fény nemakar megjelenni a járművön. Amennyiben kizárható a korábban leírt „túl sok fényforrás”probléma, úgy előfordulhat, hogy a fényforrás helyét adtuk meg rosszul, például a járműbelsejében helyeztük el. Ekkor természetesen nem világít át a fény a járművön.

§ A Transition ( bejegyzésben a különböző State ( bejegyzésben szereplő fények átmenetétlehet beállítani. 0 érték esetén a váltás villámgyors, míg magasabb értékek esetén egyreelnyúltabb. Ennek a bejegyzésnek is csak a ciklikusan változó fények esetén van jelentősége.

§ A Radius ( bejegyzésben a fényforrás méretét, fénykör sugarát lehet megadni. Kivétel ez alóla fény-megvilágítás (Type ( 1 )), mert itt a megvilágítás hosszát adhatjuk meg így(Tulajdonképpen tényleg a sugarát, mivel a megvilágítás egy körcikk szelet.)

§ Az Angle ( bejegyzés csak a fény-megvilágítás (Type ( 1 )) típus esetén érvényes, és amegvilágítás középvonaltól számított szélességét határozhatjuk meg vele.

§ Az Azimuth ( és Elevation ( bejegyzések a fényforrás irányát (ill. lehatároltságát ?) adjákmeg. Tapasztalatom nem sok van velük, a leírások pedig elég zavarosak. Egy nagyon fontosfeladatuk azért van: a jármű végén található fényforrás megfordítására használhatók, hogy azhátrafelé világítson. (Azimuth ( 0 180 0 ))

Ezzel a States ( bejegyzés végére értünk. Ne felejtsük el a State ( és a States ( bejegyzések bezárózárójeleit kitenni.

Ami még hiányzik a végéről az a Light ( bejegyzés bezáró zárójele, illetve ha nem akarunk megadni több Light( bejegyzést, akkor a Lights ( bejegyzés bezáró zárójelét is ki kell rakni.A Light ( bejegyzésben van néhány a Kuju által nem dokumentált bejegyzés, melyekről senki nem tud semmit,azt sem, hogy működnek-e egyáltalán. Ezek a következők: ActiveCab (, InactiveCab ( és a Taillight (bejegyzések.Ami még ide tartozik, de konkrét példával még nem illusztráltam: az AI-vonatok világítása.A járműkészítők a legtöbb esetben csak azt állítják be a járműveknél, hogy a játékos felkapcsolhassa afényeket, azt már nem, hogy a jármű fényei akkor is világítsanak, amikor AI-vonatként közlekedik. Pedigennek a beállításnak az elvégzése csupán néhány percet vesz csak igénybe:

o A megfelelő Light ( bejegyzésekről csinálunk másolatot, átírjuk a Lights ( bejegyzésben adarabszámot az új értékre, a Comment ( sorba lehetőleg beírjuk, hogy itt majd AI fényekről lesz szó.

o A Conditions ( bejegyzésben a Headlight ( sort töröljük – mivel ez a fényszóró kapcsolójánakállapotára utal – és az alábbi bejegyzéseket tesszük meg:Control ( 1 ) – a fény akkor ég, amikor nem a játékos kezeli a járművetService ( 2 ) – a fény akkor ég, amikor a jármű aktív AI-vonat (vagyis nem Loose consist)

o Ezen kívül még további bejegyzéseket is tehetünk, de ez már csak a kialakítástól és az egyéniízlésektől függ. Pl.: Units ( 2 ) – csak a szerelvény elején álló jármű esetén ég, stb.

- Amiről eddig még nem esett szó, de sokszor nagy jelentőségű a FreightAnim ( bejegyzés. Ezzel a bejegyzéssellehetőségünk van a járműhöz egy különálló shape fájl hozzáfűzéséhez. Ezt elsősorban a gőzmozdonyokszerkocsijában található szénhez találták ki. Ezzel a bejegyzéssel ugyanis a TS képes animálni a szén fogyását.A shape fájl neve után beírt két szám közül az első a PIVOT ponttól számított magasságot, a második azanimáció gyorsaságát jelent. Ezt a bejegyzést a gyakorlatban másra is fel lehet használni: rakományelhelyezése teherkocsikon, illetve mozdonyvezető mozdonyra helyezése. A hozzáillesztendő shape fájlhoznincs szükség shape data fájl létrehozására.

32

5.2. A vontató jármű – a mozdony (.ENG fájl)

Az .ENG fájl a vontató járművek tulajdonságait tartalmazza. Lényeges eleme, hogy az .ENG fájl is úgy kezdődik, minta .WAG fájl: Wagon ( bejegyzéssel. Azaz, a fent leírtak ide is ugyanúgy érvényesek. Az .ENG fájl viszont bővebb, minta .WAG fájl, hiszen a vontatás tulajdonságait is tartalmazza. Ezek közül csak a leglényegesebbeket sorolnám fel: (Agőzmozdonyhoz tartozó ezernyi beállítást mellőzném, mivel az nagy szakértelmet kíván.)

- A Type ( bejegyzésben a mozdony típusát tudjuk megadni. Lehet: Diesel, Electric, és Steam attól függően,hogy dízel-, villany- vagy gőzmozdonyról van szó.

- A Wagon ( bejegyzésben a fentebb, fájl elején megadott Wagon ( bejelgyzés utáni nevet kell újra beírni.

- Az Effects ( részben a jármű füstölését lehet megadni dízel- és gőmozdonyok esetén. Dízelmozdony esetén aDieselSpecialEffects ( bejegyzésben kipufogó nyílásonként szerepel egy Exhaust<szám> ( bejegyzés. Ezenbelül a számok jelentése a következő:

o Az első három szám a kipufogás helye a jármű PIVOT pontjához képesto A második három szám az irányra utal (a felfelét a 0 1 0 adja meg)o Az utolsó szám a kipufogás mennyisége: minél kisebb, annál több

- A MaxPower ( a jármű teljesítményét mutatja meg, kW-ban.

- A MaxForce ( a jármű indításkor kifejtendő legnagyobb vonóerejét adja meg kN-ban. Ez a magyar vasútiirodalomban indító vonóerő néven szerepel. Az egyik forrás hoz egy számítási képletet is, amelynekpontosságát nem ismerem (bár pl.: az M40-es sorozat esetén teljesen igaz): MaxForce = a jármű szolgálatitömege / 4 (tengelyszám?) * 10

- A MaxContinousForce ( az állandó vonóerő értékének megadására szolgál. Indításkor a mozdony a maximálisindító vonóerővel képes csak indulni, annak ellenére, hogy a teljesítménye miatt számtanilag akár nagyobb erőkifejtésére is képes lenne. Az oka ennek a tapadás. Túl nagy vonóerő esetén a kerekek elkaparnak. Az indulásezen az úgynevezett „tapadási határon” történik. A tapadási határ vonóerő értéke a sebesség növekedésévelenyhén csökken mindaddig, míg el nem éri a beépített teljesítmény által meghatározott vonóerőt. Ez egy adottsebességnél következik be, az állandó vonóerőhöz tartozó sebességnél, akkor a vonóerő értéke megegyezik azállandó vonóerő értékével, azaz a MaxContinousForce ( bejegyzéshez beírandó értékkel. Az ennél nagyobbsebességeknél már a teljesítmény szab határt a vonóerőnek, általában a vonóerő ilyenkor rohamosan csökennikezd. Amennyiben nincs adatunk erről az értékről, úgy a MaxForce ( értékének 2/3-a jó közelítő értéket ad.

- A MaxVelocity ( bejegyzés a maximális sebesség beállítására használható. Tevékenysége csupán annyi, hogy efelett a sebesség felett a vonóerő értékét rohamosan csökkenti egészen nulláig. Egy jól beállított teljesítményűés vonóerejű mozdonynál ez amúgy is bekövetkezik, tehát ilyen szempontból nem sok értelmét látom ennek abejegyzésnek. Szerepe igazából talán csak a túlsebesség védelem (általában a megengedett sebesség +10%értéknél automatikusan lekapcsolódik a mozdonyoknál a vontatás, esetleg fékezés kezdődik) beálításánál lehet.

- A DieselEngineSpeedOfMaxTractiveEffort ( bejegyzésben az állandó vonóerőhöz tartozó sebesség értékétlehet megadni. (Lásd fent.)

- A NumWheels ( bejegyzés az Engine ( bejegyzés-szakaszban a tengelyterhelés kiszámításával a tapadási erő(hiába van egy mozdonynak a teljesítményéből eredően nagyobb vonóereje, ha nincs elég tömege atapadáshoz, és elkaparnak a kerekek) megállapításához szükséges. Sajnos a Kuju itt több hibát is vétett: előszöris, nem a kerekek, hanem a tengelyek számával számol, másodszor pedig rosszul is számol. Mint azt másírásokban olvastam a beépített képletben a vontatási tömeg kiszámításához a jármű tömegét osztja aNumWheels ( értékével. Mivel hazai (és európai) viszonyok közt tengelyterheléssel számolunk, ide atengelyek száma szükségeltetik. A másik hiba, hogy ide nem az összes, hanem csak a hajtott tengelyek számaszükségeltetne. Viszont így is csak az egy tengelyre eső tapadósúlyt számolja ki, a további számításokhoz(mozdony teljes tapadósúlyának kiszámítása) az összes hajtott tengelyre eső tapadósúly szükségeltetne. Erremég a játék kiadása előtt a Kuju is rájött, mert az eredeti .ENG fájlokban is egy fiktív érték (1 ill. 2) szerepel.Ebből az következne, hogy az 1-es érték akkor szükséges, ha a jármű minden kereke hajtott. A 2-es érték afelezi a jármű tömegéből tapadásra kifejthető tömeg értékét. Tapasztalati úton történő meghatározáskor abefolyásolt tulajdonság a mozdony gyorsulása lett, de nem igazán követhető le számszerűen. Az 1-es értéknagy, a nagyobb értékek lomhább gyorsulást eredményeznek.

33

- A Name ( bejegyzésben ugyanúgy meg kell adni a jármű nevét, mint az a kocsik esetében a Wagon (bejegyzésben történt.

- A Sound ( bejegyzésre szintén a fent leírtak a mérvadóak.

Mivel a többi funkcióban még nem ismerem ki magam teljesen, új információm ezekkel kapcsolatban nincs, ittfélbehagynám ennek a fejezetnek a leírását. A mozdonyok további beállításai nagy szakértelmet és sok óráspróbálkozást jelent. A közeljövőben folytatni fogom.

34

7. A pálya működtetése – Activityk

Kinek ne lett volna az első időszakban olyan érzése, hogy: „Szép ez a pálya, meg ez a vonat, amit vezetek, de egyedülvagyok? Hol van a többi vonat?” Nem elég megépíteni egy pályát, meg is kell azt tölteni élettel! Vagyis készítsünkACTIVITY-ket!

Az activity a játék egy előre programozható menete. Az állandó, programozható tényezők mellett az egyetlen, ami azactivity működését befolyásolhatja, az a játékos vonatvezetése. Minden más tényező fix egy activityben.

7.1. Az Activity felépítése

Az activity több részből áll. A legfontosabb, és minden activitynél szükséges, a játékos tevékenységének beállítása. Ezta Player Service (a játékos tevékenysége) beállításával tehetjük meg. Ez a Service könyvtár .SRV fájljában rögzítődik.A Service létrehozásához egy Consistot és egy útvonalat (Path-t) kell megadnunk. A Path a Paths könyvtár .PATfájljaiban rögzítődik. Személyszállító vonat esetén megadhatjuk, hogy a vonat melyik peron mellett álljon meg. Ezutána menetrendet is ki lehet számíttatni a vonat számára. Ezzel már egy játszható activity kapunk, egy normálvonattovábbítást. Egyéb beállítások ezután történhetnek: activity végfeltételeinek megadása, Loose Consistoklehelyezése, ideiglenes lassan bejárandó pályarészek meghatározása, évszak, időjárás beállítása, stb. Ezen adatok azActivity könyvtárban található .ACT fájlokban kerülnek eltárolásra.Amennyiben AI-vonatokat is közlekedtetni szeretnénk, meg kell adni Traffic-ot, amely a forgalom tevékenységét(Traffic Service) tartalmazza. Ezek ugyanolyan Service-ek, mint a Player Service-ek, tehát ugyanúgy meg kell adni egyszerelvényt és egy nyomvonalat. A különbség annyi, hogy az indulási időket a Trafficban kell megadni, és egy TrafficService többször is szerepelhet (különböző indulási időkkel) egy Trafficon belül. A Traffic adatait a Traffic könyvtár.TRF fájljaiban rögzíti a program.

Az Activity Editor (AE) felépítése a követező részekből áll (részletes ismertetésük később következik):- A bal felső sarokban a főablak (Activity Editor) látható, rajta a pálya vonalas térképével. A térkép a bal

egérgomb lenyomva tartásakor mozgatható, a jobb egérgomb lenyomva tartásakor zoomolható az egérmozgatásával. A térképen a jobb egérgomb lenyomására különböző menük ugranak elő.

- A térkép alatt balra található az activity teszteléshez használatos időskála és kiegészítő gombjai.- A térkép alatt jobbra az activity speciáis beállításai tehetők meg.- A jobb felső sarokban található az Activity nevű rész, ahol az activity neve és információ beállításai tehetők

meg.- Ez alatt a Player rész található, ahol a játékos által vezetett vonat beállításai tehetők meg.- Ez alatt a Conditions and Hazards részben az időjárás és az egyéb veszélyek megjelenése állítható be.- Legalul pedig a Traffic Pattern részben az egyéb vonatok közlekedése adható meg.

35

7.2. Alapbeállítások

Az első lépés az Activity Editor elindítása után, hogy a File menü New parancsával létrehozzunk egy új activity-t. Aprogram először a pálya kiválasztását kéri legördülő menüből. A legördülő menüben csak a Routes könyvtárbantalálható, a TS számára hibátlan – használható – pályák jelennek meg. Ezután egy ablakban az activity nevét kellmegadnunk. Ez lesz a játékban megjelenő neve az activitynknek. Az activity fájlnevét a mentéskor kell megadnunk.Ezután hosszabb-rövidebb idő elteltével megjelenik a pálya rajza a térkép ablakban. Kezdhetjük az activity készítését.Jobbra fent, az Activity részben a Display name részben beírva látjuk az előbb megadott nevet. Ezt bármikormódosíthatjuk. Alatta az activity nehézségi fokát állíthatjuk be könnyű-közepes-nehéz fokozatokban. Mindez csaktájékoztató jellegű a játékosoknak. A Duration két számlálójában az activity időtartamát állíthatjuk be, ez szinténtájékoztató jellegű adat lesz. Az ez alatt található két gomb – Edit Activity description és Edit Activity brief –megnyomására előjön egy-egy ablak, melyekbe tájékoztató szöveget írhatunk. Az első a játékban az activityinformációs ablakában jelenik meg (ez legyen rövid és célratörő), míg a másik az activity indításakor a mozdonybanmegjelenő ablakban lesz olvasható. Ez utóbbi legyen hosszabb, részletesebb leírás. Az ablakok ez esetben az X gombmegnyomásával zárhatók, a szövegek mentése így is megtörténik.Amennyiben ezeket az adatokat nem töltjük ki, az activity nem lesz elmenthető, mentés esetén hibaüzenet ír ki. ("Notall necessary information has been entered, activity may not work.")

7.3. Tevékenység létrehozása – a Service (.SRV)

A játékos feladatának beállítása minden activityben kötelezően elvégzendő feladat. Ezt a Player részben tehetjük meg:- A Player service legördülő listában jelennek meg a már létező tevékenységek.- A New gombbal új tevékenység hozható létre- Az Edit gombbal a listából kiválasztott meglévő tevékenység szerkeszthető át- A Use as template gombbal a listából kiválasztott tevékenység szerkeszthető át, de új nevet lehet neki adni, így

egy korábbi tevékenység szolgálhat egy újabb alapjául (a régi változatlan marad, az új pedig új néven kerülelmentésre)

- A Delete gombbal végérvényesen törölhető a tevékenység. Csak olyat töröljünk, amelyikről tudjuk, hogy másactivity nem használja, különben hibaüzenetet kapunk.

- Az Edit timetable gomb megnyomására felugró ablakban majd a peronoknál megálló vonatunk menetrendjétszámolhatjuk ki.

- A View Work order gomb megnyomására felugró ablakban a feladatlista látható (hol melyik kocsit kell fel-,vagy leakasztanunk, stb.).

- A Fuel status résznél a három üzemanyag (szén, víz, és gázolaj) kezdeti mennyisége adható meg a csúszkáksegítségével.

- A Start time számlálóknál az activity kezdési időpontját kellmegadni.

Hozzunk létre egy új tevékenységet: klikkeljünk a New gombra. Ekkormegjelenik a képen látható ablak:

- A Name sorban a fájlnevet adjuk meg.- A Display name sorban a játékban megjelenő nevet kell megadnunk.

A két névnek célszerű közös szót beírni, így egyszerűbbeneligazodunk a fájlok közt.

- Az Expected player performance (Default performace – AI-vonatesetén) számlálóval a nehézségi fok határozható meg. A menetrendszámításakor ennek megfelelően számít lazább, vagy szorosabbmenerendet. AI-vonatok esetében mellőzzük a használatát (egyesforrások szerint hibát okozhat – személy szerint erről nem vagyokmeggyőződve, de az ördög nem alszik).

- A Start speed és End speed számlálókban a tevékenység kezdeti ésvégsebességét adhatjuk meg. Ez elsősorban AI-vonatok eseténhasználható, de a játékos tevékenysége esetén is működik. Tehátpéldául van arra lehetőség, hogy a vonat haladása közben„csöppenjünk” a vezetőállásba. A végsebeség beállításának ilyenkornincs sok értelme, mivel azt már mi szabályozzuk, a sebességelérést,mint feltételt pedig nem itt kell meghatározni. (AI-vonat esetén vanértelme, hiszen menet közben is végetérhet az AI-vonat futása, nemkell szükségszerűen megállnia.)

- A Consist legördülő listából a meglévő szerelvényeket választhatjuk

36

ki. A New, Edit, Use as template, és Delete gombok segítségével hozhatunk létre, módosíthatunk, vagytörölhetünk consistokat. A gombok működése megegyezik a fentebb leírtakkal.

- A Path legördülő listából a meglévő nyomvonalak között válogathatunk. A New, Edit, Use as template, ésDelete gombok segítségével hozhatunk létre, módosíthatunk, vagy törölhetünk nyomvonalakat. A gombokműködése megegyezik a fentebb leírtakkal.

- A Stops listában azok a peronok (Platform) fognak megjelenni, amely mellett a nyomvonal elhalad.Amennyiben azt szeretnénk, hogy a vonatnak ott meg kelljen állnia, pipáljuk be a kis kockát a peron neve előtt.Később ez alapján számíttathatunk menetrendet a programmal.

De először is hozzunk létre egy szerelvényt, amit majd a játékos vezet az activityben, illetve egy nyomvonalat, amelyena játékosnak haladnia kell.

7.4. A consist (.CON)

Adott egy pálya a Routes könyvtárban, és adott a járművek halmaza a Trainset könyvtárban. Ahhoz, hogy ajárművekből vonatok álljanak össze, meg kell ismerkednünk a CONSIST fogalmával.

A Consist egy szerelvény összeállítását adja meg. A .CON fájlok a Trains\Consists könyvtárban találhatók. Az MSTSindításakor a program leellenőrzi az összes Consist fájlt, hogy meg van-e a bennük hivatkozott jármű, és amennyibennincs, hibaüzenetet ír ki. Ezt elkerülendő, érdemes a Consist fájlokat rendszeresen karbantartani. Consist fájl készítéselehetséges az Activity Editoron belül (lásd később), vagy a ConBuilder segédprogrammal. Ez utóbbi használatajavasolt, mivel nem csak a Consist összeállítására képes, hanem több más kényelmi funkciója mellett a Consistok,járművek hibáinak kiszűrésére is alkalmas.

Az Activity Editorba beépített Consist Editor elindításkor megjelenik a fenti ablak, melynek részei a következők:- Name: a Consist fájl neve- Display name: a szerelvény neve a játékban- Rolling stock types: a jármű típusa. A legördülő listából a típus kiválasztása után csak a kiválasztott fajtájú

járművek jelennek meg az alatta lévő Rolling stock listában.- Selected: a kijelölt jármű neve (.ENG/.WAG fájl-beli hivatkozási neve)

37

- Rolling stock: a járművek listája a nevükkel, fékrendszerükkel és a kapcsolókészülék típusával. A Namegombra klikkelve a nevek szerint lehet sorbarendezni őket. Alapállapotban a legutóbb használtak leszneklegelöl.

- Length: információ a jármű hosszáról.- Mass: információ a jármű tömegéről.- Consist durability: információ a szerelvény tűrőképességéről. Az ez alatt lévő csuszka segítségével

érzékenyebbé tehetjük a szerelvényt szakadásra, siklásokra.- Brakes: információ a fék típusáról. Fontos, hogy egy szerelvényben csak egyféle fékrendszerű jármű legyen.- Couplings: információ a kapcsolókészülék típusáról. Fontos, hogy csak azonos típusú kapcsoló-készülékkel

rendelkező járművek tudnak összekapcsolódni.- Preview: előnézet kép a jármű shape-jéről.- A nagy ablakban állítható össze a szerelvény a listából való lehúzással. A járműre való dupla klikkelésre a

jármű iránya megfordul a szerelvényhez képest. A jármű a szerelvényben szabadon áthelyezhető az egérrelvaló húzással.

- A bal oldali kis ikon (a Coupling felirat alatt) a jármű törlésére alkalmas. A lenti nagy ablakból a kis ikonrahúzva a jármű törölhető a szerelvényből.

- A szerelvény mentése és kilépés a Save & Exit gomb lenyomásával lehetséges.

Természetesen a Consist fájlok nem csak ezekkel a programokkal módosíthatók, akár kézzel is át tudjuk írnitartalmukat, mint az összes többi TS konfigurációs fájl esetén. Lássuk hát, mit is tartalmaznak a Consist fájlok:

- A bejegyzések a Train ( bejegyzésen belül találhatók.- A TrainCfg ( bejegyzés tartalmazza a részletes adatokat. A bejegyzés után a szerelvény hivatkozási neve áll.

Ezen a néven fog majd a szerelvény az activitykben szerepelni.- A Name ( bejegyzésben a képernyőre kiirandó név szerepel. Szóköz használata esetén mindig tegyük ki az

idézőjeleket („”)! A név megadásakor kerüljük a hosszú Ű és Ő betüket (Általános érvényű szabály a TS-ben!).- A Serial ( bejegyzés jelentését nem tudom.- A MaxVelocity ( bejegyzésben a szerelvény sebességét határozhatjuk meg. Ez a játékos által vezetett vonatra

nem érvényes, csak a számítógép által vezetett (AI- azaz mesterséges inteligenciájú) vonatok esetén vanjelentősége. Az első szám a vonat sebessége mérföld/óra mértékegységgel, a második szám a sebességvéletlenszerűségét megadó tényező. Az AI-vonatok a pályán – amennyiben jelző, vagy Speedpost elemsebességkorlátozó hatása nem érvényesül – ezzel a sebességgel fognak haladni. Amennyiben itt 1-es értékszerepel a sebesség értéke nem változik. Amennyiben viszont ide kisebb értéket írunk be, úgy az AI-vonatsebessége egy intervallumon belül változhat, melynek minimális értéke a második szám szorzata a megadottsebességgel, a maximális értéke pedig a megadott sebesség. (Pl.: a két megadott szám ( 40 0.5 ), akkor az AI-vonat sebessége 20 és 40 mp/h között változhat.)

- A NextWagonUID ( értéke a következő, még nem használt UiD ( bejegyzés értéke a Wagon ( vagy Engine (bejegyzésen belül. (Lásd lent.)

- A Durability ( bejegyzés a vonat terhelhetőségét mondja meg. 1-es érték esetén a járműveknél beállítottértékeket alkalmazza, ennél kisebb értéknél csökken a terhelhetőség mértéke (könnyebben siklik ki,könnyebben szakad szét a vonat.) Sohasem használtam.

- Ezután következik a szerelvény egyes járműveinek felsorolása. Mozdony esetén Engine (, kocsi esetén Wagon( bejegyzésnek kell szerepelnie. Mindkét fajta bejegyzésen belül az alábbi bejegyzések találhatók:

- Az UiD ( az adott jármű száma. Ez általában 0-tól kezdődő számozás a vonat elejétől, de össze-vissza is lehet aszámozás. A lényeg, hogy azonos szám két kocsinál egyszerre nem szerepelhet.

- A WagonData ( illetve EngineData ( bejegyzésen belül a jármű neve és a konfigurációs fájljának (.WAGilletve .ENG) helye (könytár neve a Trainset könyvtáron belül) szerepel. A név a .WAG illetve .ENG fájlban aWagon ( bejegyzésben megadott hivatkozási név, nem a fájl neve!

- A Flip () bejegyzés menetirányhoz ellentétes irányba fordítja a járművet.

Mozdony nélküli Consistot is készíthetünk, de ez a játékban nem jelenik meg a kiválasztható vonatok listájában. Ezeketaz activitykben szokták alkalmazni.Az activityben a Consistokat többféle funkcióra is felhasználhatjuk:

- Játékos szerelvénye: ez lesz az a vonat, amelyet a játékos vezethet.- AI-vonat szerelvénye: ezek azok a vonatok, amelyek a számítógép által vezérelve közlekednek a pályán.- Loose Consistok: ezek azok a szerelvények, amelyek mozdulatlanul állnak a pályán. Ezeket a járműveket

felkapcsolhatja a játékos a vonatára.

38

7.5. A nyomvonal – a Path (.PAT)

A nyomvonal létrehozása előtt meg kell adnunk a fájlnevet, majd a hivatkozási nevét. Ez utóbbi az Activity egyébfájljaiban jelenik majd meg. A megjelenő segédablakban a következőket láthatjuk:

- A Path display name sorban az előbb beírt hivatkozási nevet.- A Starting és Ending location sorokba írjuk be a nyomvonal kezdő és

célpontjának egy tetszőleges szöveget. Ez mint tájékoztató szöveg fogmegjelenni a játékban.

- A Player drivable path pipa csak az AI-vonatok tevékenységénél aktív, haez nincs bepipálva, a játékos számára láthatatlan lesz a nyomvonal.

- A Leave path editor gomb megnyomásával kiléphetünk a nyomvonalszerkesztőből.

- A Higlight gomb megnyomására megnézhetjük nyomvonalunk egyesszakaszait pirossal kiemelve.

- A .prev és .next gombokal a szakaszok közt lépegethetünk előre-hátra- A Mouse pipa az egér számára is megengedi a fenti funkciót (még nem

használtam)- A Broken gomb megnyomására az eltörött nyomvonal törési helyéhez ugrik

a térkép.

A pályát a térképen láthatjuk. A fekete vonal a vágányokat, a fekete pontok a váltókatjelölik. Amennyiben a View menüben be van pipálva, más objektumokat is láthatunk:

- Zöld ferde vonal a Siding vége (egy Siding-hez kettő tartozik)- Kék ferde vonal a Platform vége (egy Platform-hoz kettő tartozik)- Piros (teszt közben zöld) pont a pálya mellett kis szárral: jelző. A jelzők a pálya bal oldalára vannak jelölve,

ellentétesen a magyar viszonyokkal.- Ezen kívül jelöli még a Milepost-ok, üzemanyagfeltöltő (Pickup) objektumok, ideiglenes lassan bejárandó

pályarészek helyét is, illetve- kiíratható vele a Siding-ek és Platform-ok neve, láthatóvá tehető az AI-vonatok útvonala, az AI-vonatok neve

is.A nyomvonal meghatározása a jobb egérgombra előugró menüből kiválasztott parancsok segítségével lehetséges. Anyomvonal lehelyezéséhez először a kezdőpontját kell meghatározni a Place Start point menüpont kiválasztásával.Ekkor a kurzor helyén a vágányon megjelenik egy kék pont zöld szegéllyel, és tőle egyik irányban elindul egy zöldvonal, mely a váltók egyenes ágán át fut a pálya végpontjáig. A pont a Consistunk végének helye lesz, ezért mindigszámoljuk bele a vonat hosszát is a lehelyezésbe. Amennyiben a zöld vonal az ellentétes irányba indul, mint amerre avonatunkat indítani szeretnénk úgy válasszuk ki a Toggle start direction menüpontot. Ekkor a zöld vonal a másikirányban indul el. Az érintett váltók helye a nyomvonalon zöld ponttal van jelölve. Amennyiben ráállunk erre a pontra,a menüből kiválaszthatjuk a Take other exit menüpontot, melynek hatására a váltó másik ágán fut majd tovább a zöldszínű nyomvonal (feltéve, hogy csúccsal szemben érintett váltónál csináljuk ezt). Amennyiben a vonattal tolatniszeretnénk, válasszuk ki a Place reverse point menüpontot. Ekkor abban a pontban keletkezik egy jel, majd a zöld vonalaz ellenkező irányban folytatja útját. Ez általában nem látszik, hiszen azon a szakaszonmár volt egy zöld vonal. Az első csúccsal szemben álló váltónál viszont a visszafelé futónyomvonalunkat eltéríthetjük. Egy szakaszon sokszor áthaladhat egy nyomvonal, demindig csak a legutolsó mozgást tudjuk szerkeszteni (pl.: Reverse point-ot lerakni vagyváltónál irányt választani). A Place waiting point paranccsal várakozó pontot tudunklehelyezni egy AI-vonat számára. A megadott időtartamra megáll az AI-vonat. Aprobléma csak az vele, hogy a TS az activity AE-be való betöltésekor ennek értékétnullázza, így minden activtity módosításkor újra be kell állítanunk őket. A Begin passingpath paranccsal az AI-vonatok találkozását lehet megoldani. A Begin passing pathparancs csak AI-vonatok esetén működik a játékos útvonalára nincsenek hatással.. Ezt aparancsot csak váltón tudjuk kiadni. Lényegében az AI-vonatok találkozása oldható megvele könnyedén. Működési elve, hogy a kijelölt váltótól, a program a váltó másik ágánkeresztül felépít egy második nyomvonalat, amit az AI-vonat akkor fog használni, ha azelső útvonal egy másik vonat által foglalt lenne. Természetesen ennek akkor van értelme,ha pl. egy állomás másik oldalán a nyomvonal visszatalál az eredeti nyomvonalhoz. Amásodik nyomvonal felépülésekor a váltó másik ágán elindulva, a kitérők egyenes ágánhalad a felépülése. Sajnos emiatt nem biztos, hogy visszatalál az eredeti nyomhoz. Amásodik nyomvonalon viszont váltó átállítására lefagy a TS. Így ezt a funkciót csakegyszerűbb, vagy adott kialakítású vágánygeometria esetén tudjuk használni. A PlaceEnd point paranccsal a nyomvonal végpontját tudjuk megadni. Alapesetben ez a vágány

39

vége, de érdemesebb a végpontot egy normál sínszakaszra áthelyezni, mert esetenkéntprolémák adódhatnak vele. A Mark point as broken és a Delete broken pointparancsokkal a nyomvonal eltörhető, illetve a törött pont törölhető. (Igazából nem tudommi a lényege, főleg az első parancsnak, hiszen a nyomvonal eltörése – lásd később –hiba, rossz dolog. Ki az a hülye, aki magának rosszat akar?) Az Alter waiting timeparanccsal a várakozó pont időtartamát tudjuk megváltoztatni. A Remove start point,Remove end point, Remove waiting point, Remove passing path parancsokkal az adottpontokat tudjuk törölni. Vigyázat! A kezdőpont törlése a nyomvonal törlésével jár! A Return to start point menüpontotmég nem használtam. A .PAT fájl tartalmát nem részletezném, természetesen megtalálhatók benne mindazon adatok,melyet az AE bekér egy nyomvonal elkészítésekor. A szöveges részeken kívül mást nem érdemes átírni benne.

7.5.1. Problémák a nyomvonal körül

A leggyakoribb hiba a nyomvonal törése (Broken path). Ez több esetben is elő szokott fordulni, leggyakrabban akkor,ha a nyomvonal kijelölése után a pályán még módosítás történik. (Vagy egy régi activity-t szeretnénk lejátszni egyújabb, módosított pályán.) A nyomvonal a pálya azonosító pontjait, elsősorban a váltókat, azok sorrendjét tárolja. Ha apályán módosítás történik, akkor a nyomvonal tárolt pályaelem-sorrendje nem fog megegyezni a pályán lévővel, így ahiba helyén eltörik a nyomvonal. Ezt piros pontokkal, és vonallal jelöli az AE. Meg lehet probálni megjavítani anyomvonalat az AE-ben, de a további bonyodalmak elkerülése érdekében szerintem ilyenkor érdemes újrameghatározni az egész nyomvonalat.Eltörik a nyomvonal akkor is, ha két váltó csúcsával szemben túl közel van beépítve a pályába. A váltók csúcsa közöttezért mindig hagyjunk min. 10 méter távolságot! A problémát az okozza, hogy a nyomvonalban tárolt adatok nemkellően részletesek, így összekeveri a túl közel lévő elemeket.Ez a keveredés máshol is megfigyelhető: váltó közelébe soha ne rakjunk Reverse point-ot, mert a közel futó vágányokesetén a TS nem biztos, hogy arra a vágányra tárolja el a fordulópontot, mint amelyikre szeretnénk. Sőt extrém esetben(tapasztalat!) a váltót átállítja a nyomvonalnak megfelelően, de a Reverse point-ot a váltó másik szárára teszi, így hiba(Broken path) ugyan nem lesz, de az activity játszhatatlan lesz, mert a fordulópontot nem tudjuk a vonattal elérni.A TS nyomvonalbeli „melléfogásai” egyébként sok probléma hibaforrása. Előfordul kereszteződések – főleg az 5részből összerakott angolváltó – esetén, hogy a tárolt keresztezési pont (lásd tsection.dat, XoverPt ( bejegyzés) sem amegfelelő helyre kerül a vágányok logikai adathalmazában, így ilyen esetekben gyakran előáll, hogy két vonatközlekedése esetén a TS nem veszi figyelembe az egymást keresztező útvonalakat. (Ellenőrzésre a Track Viewerprogram használható, mely megjeleníti a keresztezési pontok helyét, így láthatóvá válik, hogy hol van probléma akeresztezéssel.)

7.5.2. A nyomvonal és az AI-vonatok

Amennyiben a pályán a játékos vonata mellett más, AI-vonatok is közlekednek, és ezek útvonala keresztezi, vagy fediegymást, nagy gondossággal kell eljárni a nyomvonalak kialakításában. A nyomvonalak felépülése a pályán a vonatindulásának pillanatában történik, és ezek a nyomvonalak nincsenek egymásra tekintettel. A nyomvonalak felépülése astart ponttól kezdődik. A nyomvonal beállítja maga számára a váltókat, de csak azokat, amelyeket más nyomvonal mégnem foglalt le, majd lefoglalja a maga számára. A nyomvonal felépülése vagy a végpontig, vagy egy ilyen lefoglaltváltóig, vagy egy forduló pontig (Reverse point) történik. Itt kell megemlíteni, hogy a TS-ben kétféle váltó létezik:automata és manuális (ez utóbbi neve egy Mnl kiegészítést tartalmaz). A két váltó között az a különbség, hogy míg azautomata váltó mind a játékos, mind az AI-vonatok nyomvonala által állítható (amennyien már nem foglalt a váltó),addig a manuális váltó az AI-vonatok nyomvonala számára csak addig állítható, míg a játékos nyomvonala (vagy ajátékos maga a G gombbal) nem állította át egyszer. A manuális váltó ezen kívül a játékban kézzel is állítható mégakkor is, ha azt egy AI-vonat nyomvonala már lefoglalta. Ezen okból nem mindegy, hogy milyen váltókból épült fel apálya. Az automata váltók a vonattalálkozásokra alkalmas állomásokon szükségesek, míg a manuális váltók arakodóvágányok, rendezőpályaudvarok szükséges eleme.

A másik fontos jelenség a jelzők kezelése. A jelzők a lefoglalt nyomvonal mentén nem állnak egyből szabadra, hanem akonfigurációs fájlukban beállított szakasz-számmal a vonat előtt jelenik csak meg rajtuk a szabad jelzési kép. Amíg nemjelenik meg a lefoglalt nyomvonalon a jelzési kép, addig a játékos nyomvonala (vagy más AI-vonat) „kitúrhatja” az AI-vonat nyomvonalát. Fordítva viszont ez nem igaz. A játékos vonatának elsőbbsége van. A problémánk akkor lép fel, hapont az AI-vonatnak szeretnénk elsőbbséget adni (pl.: megelőzés, stb.).A nyomvonalak kialakításánál ha lehet, kerüljük az egymást keresztező nyomvonalakat, elsősorban azokat, amelyekrészeiben sem közös nyomvonalon futnak (pl.: keresztezés, angolváltón keresztező nyomvonalak). Alkalmazzunkhelyettük olyan nyomvonalakat, melyeknek van közös szakaszuk, így ott a TS számára is egyértelműen csak egy vonattartózkodhat. Kerülendő az egymást nem keresztező, de egymáshoz túl közel futó nyomvonalak használata is (pl.:angolváltó két íves irányának egyidejű használata). A lenti ábrán a nyomvonalak rossz és jó elhelyezése látható. Az ábra

40

csak a nyomvonalak kialakítására vonatkozik, nem az egymás veszélyeztető menetekre! Az alábbi rossznyomvonalkialakítás eredményére a jelzők nem biztos, hogy Megállj! állásba kerülnek a fent leírt okok miatt!

7.5.3. Néhány példa

Adott az ábrán látható állomás mindkét végén egy-egy automata váltóval. Egyik irányból egy AI-vonat, másikból ajátékos közelít. Tételezzük fel, hogy egyszerre érnek oda, és így nincs gond az előrefutó nyomvonallal (lásd később).

Mindkét nyomvonal a túlsó oldali váltóig fut előre, de mivel az a másik nyomvonal által már lefoglalt, automata váltóesetén nem állítja át azt. Bármely vonat elhaladása esetén a váltó lefoglalása megszűnik, a másik nyomvonal átállítjaazt, a jelző szabadra vált, és elhaladhat mindkét vonat. Ez egy elméleti működés, időnként, a vonatok pontosidőzítésével sikerül kialakítani. Az esetek többségében azonban ez nem egy biztos megoldás.A probélmát az okozza, hogy az egyik vonat korábban indul a nyomvonala kezdőpontjából. Így ha a játékos indulelőbb, a nyomvonala végigfut és lefoglalja a fenti állomás mindkét váltóját. Ekkor az AI-vonat nyomvonala már nemképes ezt magának állítani, és – a jelzőktől függően – a nyíltvonalon , vagy az állomás bejárati jelzőjénél néznek majdegymással szembe a vonatok. A játékos a szembejövő vonat miatt nem tud haladni, az pedig nem tudja átállítani aváltót, hogy félreálljon.

A másik lehetőség, hogy az AI-vonat indul előbb. Ekkor az okozza a problémát, ha az AI már oly mértékbenmegközelítette az állomást, hogy számára már a kijárati jelzők is szabadra álltak. Ha csak ekkor indul a játékos, és futelőre a nyomvonala, az AI-vonat által már végérvényesen lefoglalt váltót nem képes állítani, az AI-vonattal anyíltvonalon találkozhat. A legjobb eset, ha az AI egy kicsit korábban érkezik, de ez nem mindig megvalósítható. Amegoldást a problémára később mutatom be.

Más a helyzet manuális váltó esetén. A manuális váltó az AI-nak csak akkor engedelmeskedik, ha a játékos nyomvonalamég nem állította azt át. Így ha a fenti legideálisabb esetet is vesszük figyelembe, legfeljebb csak az állomásra tudbehaladni, a legritkább esetben tud csak kihaladni onnan, mivel a játékos az AI-vonat kijárati váltóját már ellentétesirányba állította. Kihaladni akkor tud, ha a játékos a manuális váltót kézzel visszaállítja, illetve egy, a kritikus kijárativáltóval „szoros kapcsolatban” lévő másik váltót átállít. (Ezen azt értem, hogy a TS nem csak egyenként állítja aváltókat, hanem esetenként – ha a vágánygeometria olyan – egy másik váltót is átállít. Például a fenti ábrán az állomásmindkét váltója átáll, ha az egyik váltót játékosként átállítjuk. A TS nem ismeri a váltófelvágás esetét, a gyökkel érintettváltókat az esetek többségében automatikusan a megfelelő állásba állítja.) A manuális váltós állomáson ezen felül a fentleírt késedelmes indulások itt is ugyanúgy problémát okoznak. („Jó” példa a manuális váltók okozta problémára aBakony pálya (V1.2), mely sajnos manuális váltókkal van megépítve.)

A maunális váltó előnye viszont, hogy olyan esetben is állítható, ha ezt a nyomvonal nem engedné meg. Így például azábrán jelölt rakodóvágányra manuális váltó esetén anélkül lehet kocsikat állítani, hogy a nyomvonalba forduló pontokat(Reverse point) kellene beépíteni. (Ha ez után a művelet után egy AI-vonat jár erre, csak akkor tud majd továbbhaladni,ha a váltót visszaállítottuk egyenesbe!)

41

7.5.4. Trükkök, tippek a nyomvonal kialakításánál

A vonattalálkozások megfelelően lebonyolíthatók néhány trükk segítségével.Az egyik: a dupla fordulópont megoldás. A trükk lényege, hogy a fordulópont megfogja a nyomvonalak felépülését. Anyomvonal csak a fordulópontig fut, majd csak akkor épül tovább – a másik irányba – ha a vonat érintette afordulópontot. A legnagyobb problémát a játékos nyomvonalának előnye jelenti. Emiatt fordulópontokkal térbenlekorlátozzuk a nyomvonal lefoglalását. Azon az állomáson, ahol a játékos vonatát meg akarjuk állítani, a megálláshelyéhez (a megálló vonat eleje és vége közti szakaszra valahova) lehelyezünk egy fordulópontot, majd közvetlenül(viszonylag közel) mögé egy másikat. A vonattalálkozás a fenti ábrán látható állomáson ilyenkor a következőképpenzajlik. A játékos indulásakor a nyomvonala végigfut, beállítja a bejárati váltót, lefoglalja, majd az elsőként lehelyezettfordulópontot elérve megáll, várakozik mindaddig, amíg a játékos a vonatával oda nem ér. Az AI-vonat – mivel a másikoldali váltó szabad – beállítja a maga számára azt, és lefoglalja. Az AI nyomvonala a játékos nyomvonala által lefoglaltváltónál áll meg. Ha az AI-vonat közel ért, a jelzőt is szabadra állítja maga előtt, majd behalad az állomásra. Atalálkozást úgy kell időzíteni, hogy az AI-vonat legkésőbb akkor kerüljön olyan távolságba az állomástól, hogy számáraa bejárati jelző szabadra álljon, mielőtt a játékos vonata megállna az első fodulópont felett. Mivel a jelzőállítási távolság2-3 jelzőtávolság szokott lenni, ez lényegesen nagyobb időintervallumot jelent, mint a korábbi esetben. Jelzőkitűzéstőlfüggően akár 5-10-20 perc idő is eltelhet az AI-vonat bejárati jelzőjének szabadra állásától a megérkezéséig. Ezelegendő idő arra, hogy jól beállítható legyen még nagy tűréssel is a játékos megérkezése (vagy ha tetszik fordítva, azAI megérkezése) anélkül, hogy az AI-vonatnak meg kellene állnia. A játékos megérkezésekor megáll vonatával afordulópont felett. Ekkor az első fordulópont után továbbindul nyomvonala a második fordulóponthoz, itt megáll, majdvárna, de mivel a feltételek adottak – a játékos vonata a fordulópont felett áll – már fut is tovább – újra előre – ésamennyiben teheti, átállítja a váltót, lefoglalja és fut tovább. Mivel ekkorra az AI-vonatnak már – jól beállított esetben –áll a szabad jelzés a bejárati jelzőn, a játékos nyomvonala vár a kijárati váltó felszabadulásáig. Amennyiben túl későnjön az AI (túl korán érkezik a játékos) a játékos megáll az első fordulópont felett, a fent leírt elven továbbfut anyomvonala, és „kitúrja” az AI-vonatot a kijárati váltóról, mivel az még messze jár. Egyes esetekben, ha ilyenkor ajátékos megáll, és a féket behúzva tartja, a vonata nem mozdul meg egy centit sem hátrafelé, folyamat állva maradhat,és megérkezhet az AI anélkül, hogy a játékos „kitúrná” a váltóról. Ez utóbbi esetre viszont megbízhatatlansága miattnem lehet számolni, az AI és a játékos vonatának indulását jól be kell időzíteni. Ugyanezen okra vezethető vissza, ha azAI elhaladása után nem akar szabadra váltani a jelző. Ilyenkor meg kell mozdítani egy picit a vonatot hátrafelé, hogy afolyamat tovább induljon, a hatás azonnali lesz.Ugyanezen elven működik a játékos vonatának megelőztetése az AI-vonattal. Ez esetben arra kell törekedni, hogy ajátékos félreállásakor az AI lehetőleg már jelzőtávolságban mögötte ballagjon, hogy amint felszabadul a játékos mögötta váltó, az AI nyomvonala előrefuthasson, és a játékos előtti váltót lefoglalhassa, majd a jelzőt is szabadra állíthassa amaga számára. Ha a játékos félreállásakor az AI még túl messze jár, előfordulhat, hogy nem engedi előre az AI-t.Ugyanezen módszer alkalmazható AI vonatok esetében is, ha valamilyen okból kifolyólag az AI nyomvonala „túlagresszív” lenne és nem engedné el a játékost. Természetesen ilyenkor az AI nem vár a dupla fordulóponton, csakmegáll, tolat egy kicsit, majd újra elindul előre. (Ez esetenként elég furán nézhet ki, ezért lehetőleg csak olyan helyenhasználjuk, ahol nincs a játékos a közelben.)A másik, kizárólag AI-vonatokhoz alkalmazható megoldás a Passing path (átmenő nyom) alkalmazása. Ezt a Beginpassing path parancs kiválasztásával adhatjuk meg. Lényege, hogy egy kitérőtől a kitérő másik ágán át egy másodrendűútvonalat adhatunk meg. Abban az esetben, ha az első foglalt lenne az AI-vonat a második irányba fog közlekedni. Amásodik nyom felépülése az adott kitérő másik ágából indul és a soron következő váltók egyenes ágán fut tovább,szerencsésebb esetben az eredeti nyomvonalig. Egyszerűbb állomásokon (mint a fenti példa) tökéletes megoldást adhat.Amennyiben nem jön másik vonat, mely foglalná az eredeti nyomvonalat, az AI-vonat az eredeti nyomvonalon halad.Ha viszont érkezik másik vonat addig, amíg szabadra nem áll az adott vágányszakaszt fedező (állomás esetén bejárati)jelző az AI-vonat számára, és a szemből érkező vonat az AI elsődleges útvonalát foglalja le, az AI a másodiknyomvonalon folytatja útját.

Nagyon fontos szabály ez esetben, de más esetben is, hogy ne indítsunk úgy AI vonatot a vonalról, ha a közelében máregy másik vonat jelző szabadra állításával olyan váltót foglal le, amit a „ledobott” másiknak állítani kellene. Pl.: adottaz ábrasoron látható helyzet. Mindkét vonat AI-vonat (a jobb oldali lehet a játékos is).

Közeledik jobbról egy vonat.

42

A váltó átáll egyenesbe, lefoglalásra kerül, majd a jelző is szabadra áll. A vonat még 2-3 (jelzőprogramozástól függ)jelzőnyi távolságban van.

Tovább közeledik a vonat.

Ebben a pillanatban elindul egy AI-vonat a nyílt vonalról. A váltó előtti jelző STOP állásba kerül a vonalszakaszfoglaltsága miatt. A jobbról érkező vonat megáll a jelzőnél.

A balról érkező vonat a másik jelzőnél áll meg, mert a váltót a jobbról érkező vonat foglalja, ezért azt átállítani semtudja (még automata váltó esetén sem!), a jelző sem tud szabadra váltani.

Abszolút PATT-helyzet!A megoldás a következő lenne:

A bal oldali AI-vonat korábban megjelenik a vonalon. Mivel korábban indul, messzebbről kell indítani, hogyugyanakkor érjen az állomásra.

Így a váltót kitérőbe állítja, majd lefoglalja, és szabadra állítja a bejárati jelzőt.

A jobb oldali vonat kijárati jelzője nem áll szabadra, mert nem tudja egyenesbe állítani a váltót.

A bal oldali behalad, a váltó felszabadul a jobb oldali egyenesbe állítja, a jelző szabdra vált.

Mindkét vonat folytatja útját.

43

7.5.5. Problémák a fordulóponttal

„Természetesen” a fordulópontnak is van hibája a TS-ben. Amennyiben a játékos mozdonyához Loose consist kocsikatkapcsol a mozdony elejére, úgy adott esetben hátrafelé mozgáskor, a kocsikat húzva sosem sikerül elérni afordulópontot, az egyre nagyobb távolságra tolódik hátrafelé. A problémának csak a létezéséről tudok, kiküszöböléséremegoldást még nem hallottam, nem találtam.A másik probléma a fordulópont rossz elhelyezése egy tolatásnál. A fordulópont úgy aktivizálódik (indul el anyomvonal felépülése a másik irányba), ha két feltétel teljesül: a vonat elérte a fordulópontot, és megállt. Amennyiben afordulópontot túl közel helyezzük ahhoz a váltóhoz melynek az irányváltás után át kell állnia, problémák léphetnek fel.Ha ugyanis egy hosszabb vonat a fordulópontot elérve úgy áll meg, hogy a vonat vége rálóg az állítandó váltóra, anyomvonal továbbépülése a másik irányba megszakad, mert nem tudja átállítani a váltót. A fordulópont eltűnik, a váltónem állt át: a játék folytatása lehetetlen. Amennyiben a vonattal úgy állunk meg közel lerakott fordulópont esetén is,hogy nincs rajta a vonat vége a váltón, nem történik baj. Tehát elvileg ez nem lenne probléma, viszont a játékos ember,és tévedhet, főleg, ha nincs kellőképpen tájékoztatva. A megoldás, hogy vagy olyan messzire visszük a pontot, hogy aztelérve már ne lehessen a vonat a váltón, vagy tájékoztatjuk erről a játékost, és megbízunk benne. Én a biztonságkedvéért az első megoldást szoktam választani.

7.6. A játékos tevékenysége

Vissza a Service Editor ablakba. Létrehoztunk egy szerelvény, és kialakítottunk egy megfelelő nyomvonalat. Mi még ateendőnk?A legfontosabb dolgunk még az activity kezdeti időpontjának beállítása a Player rész Start time számlálóival. Ez leszaz az időpont, amikor a játékos belép a játékba. AI-vonatok természetesen korábban is közlekedhetnek a szimulációkedvéért, azért, hogy előálljon egy időben pontos állapot.Amennyiben személyszállító vonatról van szó, és azt szeretnénk, ha annak kötelező megállásai lennének bizonyosperonoknál, akkor a Stops listában található peronok közül pipával jelöljük ki azokat, ahol a vonatnak meg kell állnia.Amennyiben ezzel végeztünk, klikkeljük az OK gombra. Ezzel a .SRV fájl mentődik a Service könyvtárba.Ezzel létrehoztunk egy tevékenységet. Akár el is menthetnénk, mivel ezígy már működőképes, de még nem teljesen tökéletes. Személyszállítóvonat esetén nincs menetrendünk, ami alapján közlekedhetnénk. Háthozzuk létre: klikkeljünk az Activity Editor jobb oldali Player részébentalálható Edit timetable gombra. A megjelenő ablakban látható azonállomások listája, amelyeket a Service Editor ablakban kiválasztottunk.Mindegyikhez tartozik egy kiválasztó négyzet, egy állomásnév, egyérkezési, egy indulási idő, és egy teljesítményérték. Lent két gombtalálható: Recalculate this és Cancel. Amennyiben raklikkelünk aRecalculate this gombra a TS kiszámolja a menetrendet. A Cancel gombmegszakíthatjuk a számolást. A kilépés az X gomb megnyomásávaltörténik, ekkor is rögzítődnek az adatok. A számolásban időnként nemtökéletes az Activity Editor. Bonyolult, vagy fordulópontokat tartalmazónyomvonalak esetén nem képes normális menetrend kiszámítására.Ekkor nincs más, mint a kézi javítás. Módosíthatjuk is az időadatokat a Timetable ablakban is, de nem túl egyszerűen:

- Klikkeljük az Arrive (érkezés) időadatra annál az állomásnál, ahol változtatni akarunk.- A megjelenő kis ablakba írjuk be az érkezési időt.- Klikkeljük újra az Arrive (érkezés) időadatra annál az állomásnál, ahol változtatni akarunk.- A megjelenő kis ablakba most az indulási időt írjuk be!- Klikkeljük újra még egyszer az Arrive (érkezés) időadatra annál az állomásnál, ahol változtatni akarunk.- A megjelenő kis ablakba írjuk be újra az érkezési időt.

Ez a módszer elég nehézkes, választhatunk másikat is. Mint később látni fogjuk, az időadatot a TS eltárolja az activityfájljaiba. A tárolás módja, hogy az időt másodpercben számlálja. Azaz azt az értéket tárolja időként ahány másodperc 0óra 0 perc 0 másodperctől eltelt. Tehát pl.: 8:20 az ( 8 x 60 x 60 ) + ( 20 x 60 ) = 30000 másodperc lesz. Ezt elvilegkézzel is át lehet írni a megfelelő helyeken, de mindezt elintézi helyettük Ptrmarci által készített Menetrendszerkesztőprogramja is. Használata gyors, átlátható és kényelmes.Ha egyszer már módosítottuk a menetrendet, ne klikkeljünk a Recalculate gombra, de ne is módosítsunk se anyomvonalon, se a tevékenységen, mert akkor a TS nullázza az időadatokat! Érdemes a legvégén megcsinálni amenetrend módosítását.Gőz- illetve dízelmozdonyos szerelvény esetén a Player rész Fuel status csúszkáival beállíthatjuk az activityindulásakor a járművekben található üzemanyag mennyiségét. Így például a fogyatkozó üzemanyag feltölthető lesz azüzemanyagfeladó helyeken, illetve a pazarló üzemanyagfelhasználás az activity sikertelen végét jelentheti.

44

A Player Service (később Traffic Service) ablak OK gombbal bezárásakor a .SRV fájlba elmentődnek a tevékenységadatai. A fájl az alábbi adatokat tartalmazza:

- Az összes bejegyzést a Service_Definition ( bejegyzés foglalja keretbe.- A Serial ( bejegyzés nem tudom, mire való.- A Name ( bejegyzés a tevékenység nevét tartalmazza.- A Train_Config ( bejegyzés a Consist nevét tartalmazza.- A PathID ( a nyomvonal nevét tartalmazza.- A MaxWheelAcceleration ( bejegyzéssel – feltételezem – a jármű maximális gyorsulása adható meg. Sosem

használtam, AE-ből nem állítható.- Az Efficiency ( értéke a menetrend szorosságára utal (lásd: Expected player performance).- A TimeTable ( bejegyzés a nevével ellentétben nem a menetrendet, csak a megállások helyét tartalmazza. A

StartingSpeed (, EndingSpeed ( bejegyzésekkel a korábban megismert indulási- és végsebességek állíthatókbe. A StartInWorld (, EndInWorld ( bejegyzések jelentése számomra rejtély. A StationStop ( bejegyzésben amegállóhelyek adatai láthatók: a PlatformStartID ( a peron kezdetének hivatkozási számát, aDistanceDownPath ( bejegyzés a kezdőponttól mért távolságát tartalmazza. A SkipCount ( egy számláló.

7.7. Egyéb műveletek

A térkép bizonyos pontjaira klikkelve a jobb gombbal különböző lehetőségeket felsorakoztató menü jelenik meg. Avágányon klikkelve a következők a lehetőségeink:

- A Place loose consist menüponttal helyezhetünk a pályára állószerelvényeket. Vigyázzunk, hogy hova helyezzük ezeket, mert ezekugyanúgy foglaltságot okoznak a jelzők számára mint bármely más vonat! Afelugró ablakban megjelenő legördülő menüből választhatunk szerelvényt,illetve a már jól ismert New, Edit, Use as template, Delete gombokkalkezelhetjük azokat. Az OK gomb lenyomására a kiválasztott szerelvénytjelképező lila téglalapok jelennek meg a vágányon. A kocsikat ekkor nemtudjuk szétkapcsolni, a szerelvényt egyben kell mozgatnunk a megfelelő helyre. A téglán lévő karika a járműhátulját szimbolizálja.

- A Place location event menüponttal hely elérésekor aktivizálódó hatás állítható be. A hatásokról későbbrészletesen írok.

- A Define restricted speed zone (start) menüpontokkal kijelölhetjük az ideiglenesen lassan bejárandópályarészek kezdő- és végpontját. A kijelölt helyre piros zászlót tesz, majd az egér mozgatásával a vágánymellé piros vonalat húzhatunk. Újabb klikkelésre rögzítődik a piros vonalvége. Ez lesz az ideiglenesen lassan bejárandó pályaszakasz. Az activityfolyamán ezen a szakaszon a Route Editorban külön meghatározottsebességgel lehet csak haladni.

Egy már lerakott loose consiston klikkelve a következők a lehetőségeink:- A Toggle consist direction menüponttal a szerelvényt meg tudjuk fordítani a vágányon.- A Propeties paranccsal előhívhatjuk a Consist Editor ablakot, és módosíthatjuk azt.- A Delete paranccsal letörölhetjük azt a pályáról.

Egy jelzőn klikkelve a következők a lehetőségeink:- A Toggle signal failed paranccsal a jelző működését felfüggeszthetjük, a Track Monitoron a jelzőt ábrázoló

pont szürke lesz majd, és a jelző meghaladása is csak a TAB gomb lenyomásával lehetséges.Egy peron egyik végén klikkelve a következők a lehetőségeink:

- A Properties paranccsal megnyílik egy ablak, ahol a peronon fel- és leszálló utasok mennyisége állítható be.Az utasok mennyisége alapvetően a Route Editorban a Platform objektum tulajdonságainál szerepel, de ezt ittmegváltoztathatjuk. Az utasmennyiség a vonat kötelező várakozási idejét befolyásolja, így az AI-vonatokhosszabb tartózkodása is beállítható vele (2 utas = kb. 1 sec.)

45

7.7.1. Consist készítése Explore Route módhoz

Amennyiben csak az Explore Route módhoz szeretnénk egy szerelvényt összeállítani (és nem rendelkezünk aConBuilder segédprogrammal) úgy a legegyszerűbb módon így hozhatunk létre szerelvényt:

- Indítsuk el az Activity Editort.- Válasszunk ki egy tetszőleges pályát.- Kezdjünk egy új activityt a File menü New parancsával.- A térkép megjelenése után klikkeljünk jobb gombbal a vágányok valamelyikére,- majd a menüből válasszuk ki a Place loose consist pontot.- A megjelenő ablakban válasszuk a New gombot, majd a korábban leírt módon készítsünk szerelvényt.- A Save & Exit gomb megnyomásával elmentjük a szerelvényt.- A kis ablakból ezután már kiléphetünk a Cancel gomb segítségével, majd az Activity Editort is bezárhatjuk

mentés nélkül.

7.8. Hogyan ér véget a activity – hatások

Az eddigiek folyamán létrehoztuk a szerelvényt, az útvonalat, összefoglaltuk öket a tevékenységben, elvégeztünkszükséges beállításokat. Még egy fontos dolgunk van: meghatározni a feladato(ka)t, hogy mi is legyen a célja azactivitynek. A célokból akár több is lehet: akár több végkifejlet, vagy több, egymásra előfeltételként épülő feladat is.Mindezek beállítása hatások (Event) segítségével lehetséges. Háromféle Event létezik a TS-ben:

- Location Event: A hatás aktivizálója egy hely- Action Event: A hatás aktivizálója egy körülmény- Time Event: A hatás aktivizálója egy időpont

Mindhárom hatás egyformán működik, a beállító ablakuk iscsak a kiváltó ok résznél tér el egymástól.A beállított hatások listája a három típusnak megfelelőenhárom ablakban látható. Ezek alapesetben nincsenek nyitva,de megjeleníthetők a Window menü Action event window, Time event window, Location event window parancsaival.Mindhárom ablakban egy New gombot (közvetlenül a fejléc alatt; Ott van az! Na ugye...) és egy listát lehet látni. Újactivity esetén csupán az Action event ablakában van egy Default event bejegyzés. Mindhárom hatás ezekből azablakokból készíthető, illetve kezelhető. A listában szereplő Event-re klikkeléssel megnyílik az Event properties ablaka(lásd lent).

7.8.1. Hely elérésére aktivizálódó hatás

A Location event lehelyezésekor először is meg kell adni a hatás helyét. Ehhez a vágányra kell klikkelni, aholmegjelenik egy kör és mellette egy szám. A megjelenő Location event propeties ablak legfelső részén a Locationrészben állítható be a hatást kiváltó hely tulajdonságai:

- A Location event number a hely sorszámát adja meg.- A Radius (meters) számlálóban 1-99 méter értékben adhatjuk meg a lehelyezett kör sugarát. Az aktivizálódás

a kör elérésekor következik be.- A Train must stop opció bejelölésével kiköthetjük, hogy a vonat csak akkor aktivizálja a hatást, ha a körön

belül áll meg.

7.8.2. Körülményre aktivizálódó hatás

Action event létrehozásakor szintén meg kell adni a kiváltó okot. Az Action event propeties ablak felső részébenilyenkor egy Action rész látható, benne a következő sorokkal:

- Egy legördülő menü, melyből kiválasztható a kiváltó ok. Ezek az alábbiak lehetnek:o Stop at final station: Megállás az utolsó állomáson. Személyszállító vonatok esetén a Player Service

ablak megállóhelyek listájában utolsónak bepipált állomáson való megállás és az utasok leszállítására(Enter gomb megnyomására) aktivizálódik. A Default event-nek is ez van beállítva.

o Pick up passangers: Utasok felvétele. Ez körülbelül ugyanaz, mint az előző, csak nincs helyhez(utolsó megállóhoz) kötve. Amennyiben a személyszállító vonat megáll, és (Enter megnyomására)utasokat vesz fel, ez a hatás aktivizálódik.

o Make a pickup: Üzemanyagfeltöltés. Feltehetően ez a hatás üzemanyag feltöltéskor aktivizálódik.o Reach speed: Sebesség elérése. A beállított sebesség elérésekor aktivizálódik. Az elérendő sebességet

külön ablakban kell megadni.o Pick up cars: Kocsik felvétele. A pályára helyezett Loose consist szerelvények kiválasztott

kocsijainak a játékos vonatához kapcsolására aktivizálódó hatás.

46

o Drop off cars at location: Kocsik lerakása adott helyen. A pályára helyezett Loose consistszerelvények kiválasztott kocsijainak adott helyen való lekapcsolásakor aktivizálódik a hatás. A helyvagy Siding lesz, vagy egy névtelen vágány. Míg előbbi esetben a program automatikusan beírja anevét, addig a második esetben nekünk kell megadni nevet a vágány számára.

o Assemble train: Vonatösszeállítás. Egy szerelvény kocsijainak megadott sorrendben valóösszeállítására aktivizálódik. A kocsik sorrendjének egyezni kell a megadottal (Work order).

o Assemble train at location: Vonatösszeállítás adott helyen. Egy szerelvény kocsijainak megadottsorrendben, megadott helyen való összeállítására aktivizálódik. A hely vagy Siding lesz, vagy egynévtelen vágány. Míg előbbi esetben a program automatikusan beírja a nevét, addig a másodikesetben nekünk kell megadni nevet a vágány számára. A kocsik sorrendjének egyezni kell amegadottal (Work order).

- A következő sorban az egyes esetekben kötelezően megadandó vágány neve lesz látható.- Az alatta lévő listában az esetenként szükséges Loose consist szerelvények kocsijainak száma, esetenként

kijelölt helye látható.- A listába kocsik az Add gombbal egyenként vehetők fel.- A Delete gomb segítségével törölhetők a kocsik a listából. A listában azonos kocsi kétszer ne szerepeljen, mert

ez a TS fagyását okozhatja!

7.8.3. Időpontban aktivizálódó hatás

Time event létrehozásakor egy időpontot kell megadni a Time event propeties ablak felső Time részében. Az óra, percés másodperc számlálókon nem az aktuális időt, hanem az activity kezdési időpontjától eltelt időpontot kell megadni.Tehát pl.: ha egy activity 10:00-kor kezdődik, és azt szeretnénk, hogy 15 perc múlva aktivizálódjon egy hatás, akkor ide0 óra 15 perc 0 másodpercet kell beírnunk.

7.8.4. Az aktivizált hatás

Míg a hatások különböző kiváltó okokra aktivizálódnak, a kiváltott hatás és beállítása mindhárom esetben ugyanaz.Mindhárom Event propeties ablak a felső részt kivéve azonos tartalmú. Az Event részben a következők állíthatók be:

- Activation level: aktivizálódási szint. Ahhoz hogy egy hatásaktivizálódjon nem csak a kiváltó oknak, hanem az úgynevezettaktivizálódási szintnek is 1 értékűnek kell lennie. Itt ez azaktivizálódási szint állítható más értékre. Ennek később leszjelentősége. (Lásd a következő fejezetet.)

- Triggered text: szöveg aktivizálódott állapot esetén. Az ide beírtszöveg fog megjelenni a végső értékeléskor, ha a hatás aktivizálódott.

- Untriggered text: szöveg nem aktivizálódott állapot esetén. Az idebeírt szöveg fog megjelenni a végső értékeléskor, ha a hatás nemaktivizálódott.

- Notes: megjegyzések. Az activity készítője számára hely jegyzetekbeírására. Az activityben nem jelenik meg.

A kiváltó ok hatást vált ki. A kiváltott hatások száma egytől 4-ig terjedhet (0-3-ig számozva.) A hatások számát a Number of outcomes számlálóbanadhatjuk meg. A hatások ez alatt láthatók, több hatás esetén egymás alatt –ekkor a fülekkel válthatunk köztük. A hatások tartalma a következő:

- Outcome: kimenetel. A legördülő menüből a következő hatásokatválaszthatjuk ki:

o None: nincs kiváltott hatás. Erre is szükség lehet…o Increase an event’s activation level by one: eggyel növeli a

kijelölt hatás aktivizálódási szintjét. Ezzel az opcióval leheta korábban 1 értékről alacsonyabb értékre állított hatásaktivizálódási szintjének 1 egységgel emelését (egyesével,azaz egy hatás eggyel emel) megvalósítani. (Lásd akövetkező fejezetet.)

o Decrease an event’s activation level by one: eggyelcsökkenti a kijelölt hatás aktivizálódási szintjét. Ezzel azopcióval lehet a korábban 1 értékről magasabb értékreállított hatás aktivizálódási szintjének 1 egységgelcsökkentését (egyesével, azaz egy hatás eggyel csökkent)megvalósítani. (Lásd a következő fejezetet.)

47

o Activate an event: 1-re állítja a kijelölt hatás aktivizálódási szintjét. Ezzel az opcióval lehet akorábban 1 értékről magasabb, vagy alacsonyabb értékre állított hatás aktivizálódási szintjének 1-reállítását (egyszere, azaz mindegy mennyi volt, 1 lesz) megvalósítani. (Lásd a következő fejezetet.)

o Restore an activation event level to original value: visszaállítja a kijelölt hatás aktivizálódási szintjétaz eredeti értékre. Ezzel az opcióval lehetséges a játék folyamán módosult aktivizálódási szint eredetiértékre való visszaállítása. (Lásd a következő fejezetet.)

o Display a message: üzenet kiírása a játék során ablakba.o Complete activity sucessfully: activity sikeres befejezése. A hatás aktivizálódására befejeződik az

activity, pozitív eredménnyel.o End activity without sucess: activity sikertelen befejezése. A hatás aktivizálódására befejeződik az

activity, negatív eredménnyel.o Start ignoring speed limits: a hatás feloldja a sebességkorlátozás betartásának kötelezettségét.o Stop ignoring speed limits: a hatás megszünteti a sebességkorlátozás betartásának kötelezettségének

feloldását. A sebességkorlátozást ettől a ponttól újra be kell tartani.- A Reversable pipa kijelölésével amennyiben megszűnik a kiváltó ok, a változások is megszűnnek. Pl.: ha kocsi

felkapcsolása (Pick up cars) okára a hatás emeli egy másik hatás aktivizálódási szintjét eggyel, akkor ha ez azopció be van jelölve, és a kocsit leakasztjuk, a kimenetel is megszűnik, azaz a kijelölt másik hatásaktivizálódási szintje vissza lecsökken eggyel.

- Event: ráhatás valamire. Egyes kimenetelek, hatások esetén meg kell adnunk egy másik hatást, amire az hat.- Edit message gomb segítségével a Display a message kimenetel esetén adhatunk meg a képernyőn a játék

közben ablakban megjelenő maximum 256 karakter hosszú szöveget.

7.8.5. Az aktivizálódási szint – magyarázat

Az aktivizálódási szint egy számérték. Alapesetben 1 az értéke. A játék indulásakor az aktivizálódási szint értékeminden beállított hatás (Event) esetében 1. Amennyiben az egyes Event-eknél az aktivizálódási szintet (Activationlevel) átállítjuk más értékre, úgy a hatás csak akkor aktivizálódik, ha a feltétel teljesülése mellett az aktivizálódásiszintje is visszaállításra kerül 1 értékre. Ez történhet lépésenként fel és le is, és történhet egyszerre is, de lehetőség vanaz eredeti kiindulási érték visszaállítására is.Nézzünk egy egyszerű példát:

A Location0 egy Location Event (hely elérésére aktivizálódó hatás):- Az aktivizálódási szintje: 1- Az egyetlen kimenetele: Display a message – azaz szöveg kiírása a képernyőre. (A váltó után állj meg, tolass

vissza, majd kapcsod a vonathoz az ott álló kocsit. 10 perced van a műveletre.)Az Action0 egy Action Event (körülményre aktivizálódó hatás):

- A kiválasztott ok: Pick up cars – azaz kocsik felvétele. A listába a rakodóvágányon álló kocsit kell felvenni.- Az aktivizálódási szintje: 1- Az 1. kimenetele: Display a message – azaz szöveg kiírása a képernyőre. (Rendben, mehetünk előre.)- A 2. kimenetele: Increase an event’s activation level by one – azaz növelje a megjelölt Event aktivizálódási

szintjét eggyel.- Az megjelölt Event: Location1

A Location1 egy Location Event (hely elérésére aktivizálódó hatás):- Az aktivizálódási szintje: 0 !- Az 1. kimenetele: Display a message – azaz szöveg kiírása a képernyőre. (Sikeresen teljesítetted a feladatot.)- A 2. kimenetele: Complete activity sucessfully – azaz az activity sikeres befejezése.

A Time0 egy Time Event (időre aktivizálódó hatás):- Időbeállítása: 0 óra 10 perc- Az aktivizálódási szintje: 1- Az 1. kimenetele: Display a message – azaz szöveg kiírása a képernyőre. (Nem teljesítetted időben a

feladatot.)- A 2. kimenetele: End activity without sucess – azaz sikertelenül végződik az activity.

A feladat nagyon egyszerű: egy tolatás folyamán a rakodóvágányon álló kocsi felvétele a vonatba adott idő alatt. ALocation0 hatás kiírja számunkra a feladatot. A Location1 hatás még nem aktív, mivel az aktivizálódási szintje 0, így

Location0 Location1

Action0

48

amikor a vonat eléri, nem aktivizálódik. A vonattal a csonkavágányba visszatolatva felkapcsoljuk az ott álló kocsit.Amint ez a kocsi hozzákapcsolódik a szerelvényhez, az Action0 hatás aktivizálódik, mivel a feltétele teljesült, és azaktivizálódási szintje is 1 értékű volt. Az Action0-nak két kimenetele van: kiír egy információt a képernyőre, ésmegemeli eggyel a Location1 hatás aktivizálódási szintjét eggyel, azaz 0-ról 1-re. Ezzel a Location1 hatás is élesedett,és amikor a vonat odaér, aktivizálódik. A Location1 kimenetelei információt írnak ki és sikerrel befejezik az activity-t.Az időkorlátról a Time0 hatás gondoskodik: 10 perc letelte után kiír egy szöveget a képernyőre és sikerteleneredménnyel zárja az activity-t.Amennyiben az Action0 hatásnál bejelöljük a Reversable opciót, úgy a Location1 hatás kimenetelei csak akkorhajtódnak végre, ha a vonat a felkapcsolt kocsival együtt ér a Location1 helyéhez. Amennyiben a kocsit korábban újralekapcsolnánk, a Location1 aktivizálódási szintje újra visszaesne 0 értékre, kikapcsolva ezzel a Location1aktivizálódásának lehetőségét. Ha nincs bejelölve a fenti opció, úgy a kocsi felkapcsolása után akár le iskapcsolhatnánk, a Location1 aktivizálódási szintje visszavonhatatlanul megnőtt eggyel, azaz Location1 élesedett.

7.9. Activity-k speciális beállításai - időjárás és veszélyek

Az Activity Editor jobb alsó sarkában található Conditions and Hazards részben a következő beállítások közülválogathatunk:

- Season: évszak. Beállítható, hogy nyár, tél vagy ősz legyen.- Weather: időjárás. Beállítható, hogy napos idő, eső, vagy havazás legyen.- Hazard freq: veszély gyakorisága. A két csúszka segítségével beállítható, hogy a két „mászkáló”

objektumfajta milyen valószínűséggel jelenjen meg a pályán. A százalékos érték a letelepített objektumokszázalékos megjelenésére vonatkozik.

7.10. Az activity-k kézi módosítása – az .ACT fájl

Mint korábban említettem az activity is egy szöveges fájlba kerül elmentésre (az Activity könyvtárba), melyetugyanúgy lehet kézzel szerkeszteni, mint bármely más fájlt a TS-ben. Természetesen csak azokat a funkciókat érdemeskézzel átírni (alhúzással jelölve), amit az AE-vel nem tudunk megvalósítani. Az .ACT fájl tartalma a következő:

- A fájl a Tr_Activity ( bejegyzéssel indul.- A Serial ( bejegyzés nem tudom mire vonatkozik.- A Tr_Activity_Header ( bejegyzésben az activity alap- és speciális beállítása vannak felsorolva, úgy mint:

o A RouteID ( bejegyzésben a pálya neve.o A Name ( bejegyzésben az activity neve.o A Desription ( bejegyzésben a leírása.o A Briefing ( bejegyzésben a játék elején megjelenő szöveges információ.o A CompleteActivity ( bejegyzésben feltehetően a befejezhetőségét adhatjuk meg?o A Type ( bejegyzésben a típusát adhatjuk meg (nem tudom mire gondolt itt a Kuju).o A Mode ( bejegyzésben az activity fajtáját adhatjuk meg. A 2 érték játszható activity-re, a 0 érték az

ITR-re (Introductory Train Drive – bemutató jellegű vonatozás) vonatkozik. Csak így lehetséges ITRkészítése (activity készítése, majd a 2 érték átírása 0-ra).

o A StartTime ( bejegyzésben az indulási időt adhatjuk meg. (Feltételezem, hogy ez csak azinformációs jellegű időadat.)

o A Season ( bejegyzésben az évszak adható meg.o A Weather ( bejegyzésben az időjárás adható meg.o A PathID ( bejegyzésben a nyomvonal hivatkozási neve látható.o A StartingSpeed ( bejegyzésben a kezdési sebesség adható meg.o A Duration ( bejyegyzésben az activity időtartama látható.o A Difficulty ( bejegyzésben a nehézségi fok állítható be.o A FuelWater (, FuelCoal (, FuelDiesel ( bejegyzésekben az üzemanyag mennyiségének százalékos

értéke látható.- A Tr_Activity_File ( bejegyzésben az activity egyéb adatai láthatók:

o A Player_Service_Definition ( részben a játékos tevékenysége szerepel. Első adat az indulási idő(másodpercben 0:00-tól). Ez után következik a Player_Traffic_Definition ( részben az egyesmegállási helyek felsorolása. Az ArrivalTime ( az érkezési idő adata, a DepartTime ( az indulási időadat (másodpercben 0:00-tól). A SkipCount ( egy számláló, majd a DistanceDownPath ( bejegyzéskövetkezik, amely a peron helyét adja meg az indulási ponttól méterben. Hasznos lehet menetrendírásánál, ahol fel akarjuk tüntetni a megállók közti távolságokat. A PlatformStartID ( bejegyzés aperon kedőpontjának hivatkozási száma. Ezután a következő megálló hasonló adatai következnek.Ebben a részben – ha szükséges – csak az időadatokat módosítsuk, máshoz ne nyúljunk.

49

o Az UID ( egy hivatkozási szám, feltehetően ez a játékban az F7 gombra megjelennő kocsiszámozáselső száma.

o Az Efficiency ( bejegyzés az egyes megállókhoz megadott nehézsgi fok.o A SkipCount (, DistanceDownPat (, és PlatformStartID ( bejegyzések jelentését lásd fennt.

Lehetőleg ne piszkáljuk őket.- A NextServiceUID ( bejegyzés a következő tevékenység lehetsége hivatkozási száma. (Tudtomma csak egy

lehet, így ennek nem tudom mi értelme van.)- NextActivityObjectUID ( bejegyzés feltehetően a követező lehetséges Loose consist „vonatszámát” adja meg.- Az Events ( részben kerülnek ffelsorolásra a hatások. Nem részletezném, de itt is ugyanazok az információk

találhatók meg, amik az AE-ben is beállíthatók.

7.11. Mesterséges intelligenciájú forgalom – az AI-vonatok

Az AI (artifical intelligence – mesterséges intelligencia) vonatok közlekedését a jobb alsó sarokban található Trafficpattern részben adhatjuk meg. Az AI-vonatokat a számítógép vezeti mindenféle körülmény (nyomvonal, jelzők, stb.)figyelembevételével. Az AI-vonatok egyre nem képesek: kocsikat fel- és lekapcsolni, illetve ezen ok miatt a játékosvonatával egyesülni. Érdekességük, hogy amennyiben a jelzők, vagy más körülmény nem akadályozza meg, képesekegymáson keresztülhajtani, de csak abban az esetben nem fog ez problémát okozni, ha egy olyan tile-on történikmindez, ami épp nincs betöltve a memóriába, vagyis a játékos ettől a helytől messze jár. Amennyiben ez a játékosközelében történik, az activity megszakad, az okot siklásnak megjelölve. (Ez akkor lehet bosszantó, ha nem is látja ajátékos, hogy 1-2 km-rel távolabb két AI-vonat ütközött.) Ezért, és mert egy rosszul beállított AI-vonat az activityjátszhatatlanságát okozhatja, nagy körültekintéssel kell lenni az AI-vonatok beállításánál.A Traffic pattern részben a következő elemeket láthatjuk:

- A legördülő listából kiválasztható a meglévő forgalmak valamelyike- A New, Edit, Use as template, Delete gombok ugyanúgy működnek, mint a korábban megismert esetekben

(csak azt nem tudom, miért cserélték fel a jól megszokott sorrendet).

7.11.1. Forgalom létrehozása

Új forgalom a Traffic pattern részben New gomb megnyomására hozható létre. A gomb megnyomása után két nevetkell megadnunk két ablakban. Az első a fájl neve lesz (a pálya Traffic könyvtárában .TRF kiterjesztéssel), a második aTS-beli hivatkozási név. Ezután a Traffic pattern ablak nyílik meg:

- A Name sorban az előbb beírt fájlnév látható.- A Display name sorban az előbb beírt hivatkozási név látható.- A Select service részben az AI-vonat tevékenysége hozható létre.- A legördülő listából a már létrehozott Service választható ki.- Az ez alatt található New, Edit, Use as template, és Delete gombok a

fent megismert módon használhatók.- Az ezek alatt található Insert selected service gomb segítségével

tudjuk az egyes AI-tevékenységeket az alatta található listábafelvenni. A gomb megnyomásakor meg kell adnunk az AI-tevékenység indulási idejét.

- A listában az Insert selected service gombbal felvett tevékenységekneve és indulási ideje látható. A lista egy elemére kattintva az adottAI-vonat menetrendje látható, a Recalculate this gombbal amenetrendje újraszámolható (a korábban megismert módon.). A listaegy elemére jobb gombbal kattintva egy apró menü jön elő, melynekStart time parancsával az indulási idő módosítható, a Deleteparancsával pedig a kiválasztott elem törölhető a listából.

- A legalsó széles Recalculate all gomb segítségével újraszámolhatóaz összes AI-vonat menetrendje.

AI-vonat közlekedtetéséhez készítsünk új Service-t számára. A New gombra klikkelve ugyanaz az ablak jön fel, mint ajátékos tevékenységének (Player service) létrehozásakor. Tulajdonképpen ugyanúgy kell eljárnunk, mint akkor:szerelvényt és nyomvonala kell készítenünk (választanunk). A tevékenység létrehozásakor válasszuk ki a listából, majdaz Insert selected service gomb megnyomásával az indulási időpont megadása után máris van egy AI-vonatunk. Egytevékenység több időponttal is beilleszthető a játékba, de túl sűrűn ne indítsuk őket. Arra azért legyünk tekintettel, hogyadott vonatnak el kell hagynia a vágányszakaszt ahhoz, hogy a következő megjelenhessen (különben a játékbanhibaüzenetet kapunk). Az sem utolsó szempont, ha hagyunk időt az elsőnek eltávolodni, legalább annyira, hogy legyenmögötte egy jelző, mely fedezi.

50

7.11.2. Az elkészült forgalom tesztelése

Az elkészült forgalom tesztelése a térkép alatti eszközökkel lehetséges:- A Time sorban az aktuális időt láthatjuk.- A Time acceleration legördülő listában az idő múlásának gyorsaságát állíthatjuk be a teszt során. Egy több

órás activity esetén igen hasznos lehet.- A Play gombbal indíthatjuk el a teszt lejátszását. Elindítás után ez a gomb Stop feliratúra változik, ezzel

állíthatjuk meg a teszt futását.- A lenti csúszka is az aktuális időt mutatja, mozgatásával beállítható az idő értéke.

Itt kell megemlítenem a Tools menü Verify Starting State parancsát, mely az időpontot az activity kezdési időpontjáhozállítja, miközben a korábban indított AI-vonatok helyzetét is kiszámítja.A különböző elemek (player service, loose consist, jelzők, AI-vonatok) megjelenítését a View menübenszabályozhatjuk. Ezekre érdemes figyelni, hogy a tesztelés folyamán minden részletet láthassunk.A tesztelés folyamán a vonatok meghatározott sebességgel haladnak, a jelzők szabad és tilos jelzést mutatnak. (Nemlátszik, de használják mind a 8 különböző jelzésfogalmat – lásd később).A tesztelés működésében biztosan ugyanúgy játszódik, mint a TS-ben, viszont a vonatok – főként a játékos vonatának –sebessége nem mindig azonos a játékban lévővel. Hogy ez miből adódik, azt nem tudom biztosan. Mindenesetre azActivity Editorban jó eredményt hozó teszt után mindenképpen a játékban is le kell tesztelni az activityt. Ilyenkorugyanis egy kiélezett helyzetben az AE-ben számított és a játékban megjelenő sebességkülönbségből adódhatnak olyankésések, melyek nagyban befolyásolni tudják egy activity menetét.

Acitivity készítés közben többször mentsünk. A Service, Path és Traffic a beállításablakuk bezárásával mentődik, deahhoz, hogy az Activity is mentve legyen, a File menü Save vagy Save as... parancsát kell használnunk. A Computeand Save parancs hatására képződik egy .ASV kiterjesztésű fájl az Activity könyvtárban, mely a játék számáratartalmaz olyan adatokat, melytől az activity betöltése gyorsabbá válik.

7.12. Javaslat

Kezdőknek javasolnám, hogy csak apránként készítsenek activityket. Nem legyen egyből 100 AI-vonat egyvágányúpályán. Először csak Player service-t csináljanak. Majd ha ezt már értik, készítsenek olyan AI-vonatokat, amelyek nemkeresztezik a játékos útvonalát. Erre alkalmas egy kétvágányú vonal másik vágány a (szembejövő vonatok.). Aztánkésőbb lehet bonyolítani a helyzetet, de mindenképp javasolnám apránként, mert különben nem fogják érteni, mi mitőlnem megy. Csak kitartást tudok kívánni! J

51

8. Jelzők programozása

A jelzők programozása a SIGCFG.DAT és SIGSCR.DAT fájlokban történik. A SIGCFG.DAT fájlban a jelzőkbeállítása, a SIGSCR.DAT fájlban a működésük programja (feltételei), a script található.

8.1. A jelzők beállítása – SIGCFG.DAT fájl

A fájl első bejegyzése a LightTextures ( bejegyzés. Ezen belül adató meg a fények textúrája. A LightTextures (bejegyzés után a LightTex ( bejegyzések számát kell megadni.A LightTex ( bejegyzésben sorrendben a következőket kell megadni:

- Idézőjelben a textúra hivatkozási nevét. Ezt fogjuk később használni.- A használandó textúrafájl nevét.- Négy számjegyet annak meghatározására, hogy az adott textúrafájl melyik darabját használjuk a fényhez. Az

első két szám a bal alsó, a második kettő a jobb felső sarkát adja meg a használandó textúradarabnak 0-1közötti értékben. Ha az egész textúrát használjuk – általában – akkor ide 0 0 1 1 értékeket kell írni.

A LightsTab ( bejegyzésben a fények színeit kell megadnunk. Az összes a későbbiekben használatos színt fel kell ittsorolnunk. A bejegyzésben meg kell adnunk a LightsTabEntry ( bejegyzések számát.A LightsTabEntry ( bejegyzésben az alábbi adatokat kell megadni:

- Idézőjelben a fény nevét. Később ezt használjuk hivatkozásul.- A Colour ( bejegyzést, azon belül négy számot. Az első az átlátszóságot adja meg (255 teljesen látszik, 0

egyáltalán nem látszik), a másik három érték pedig a vörös, zöld és kék színek arányát (255 0 0 – piros,255 255 0 – sárga, stb.). Ügyeljünk rá, hogy itt sem mindegy, milyen típusú textúrát használunk, és a fénymegjelenését befolyásolhatja a számítógép grafikus beállítása is.

Ezután következik az egyes jelzőtípusok beállítása. Egy jelzőhöz a későbbiek folyamán több típus is tartozhat majd,illetve egy típus tartozhat több jelzőhöz is. A SignalTypes ( bejegyzésben a SignalType ( bejegyzések száma után kellfelsorolni a SignalType ( bejegyzéseket, melyek az alábbi adatokat kell, hogy tartalmazzák:

- Idézőjelben a hivatkozási neve.- A SignalFnType ( bejegyzésben a típus funkciója adható meg. Ezek lehetséges értékei: NORMAL, INFO,

DISTANCE, REPEATER, és SHUNTING. Ezek közül a NORMAL típusú jelzési képei jelennek meg aTrack Monitoron és az adott járművek vezetőállásában a jelzőkön. A többi csak programozási feltételektovábbítására használható, a játékban állapotuk nem lesz látható. A Kuju filozófiája alapján ezeket a típusokatelőjelzési, ismétlőjelzési, tolatásjelzési és információs funkciókra szánta felhasználni, de mivel a rendszernyitott, bármire használhatók. (Pl.: a MÁV V2.0 jelzőrendszerben NORMAL típusú minden olyan jelző, melyután a vezetőállásjelző (sátorjelző) jelzési képe megváltozhat, az INFO típusúak a funkcióval nem bíró elemek,illetve a csak helyi funkcióval bíró elemek: a váltók és a fénysorompók, és utóbbi esetben az adott jelzősebességjelzési képének kiválasztása, REPEATER a váltók animációjának működtetése, és DISTANCE avirtuális jelzők működtetésével kapcsolatos funkció – ezekről majd később szólnék). A nem NORMAL típusújelzők esetén van egy bosszantó hibája a TS-nek: amennyiben egy NEM NORMAL típusú jelző elsőkéntérintett egy vágány vége felől, az a TS fagyásához vezet. Az ábrán látható, a helyes és hibás elhelyezkedés.

A narancsszínű vonalak a váltóállásokból adódó lehetséges útvonalakat jelölik.A pálya betöltésekor az összes váltó egyenes állásban van. Ekkor a jobb alsó sarokban elhelyezkedővágányvégnél keletkezik hiba (narancs nyíl). Van olyan eset, mely egy váltó kitérő állásba állításakor jön elő:ez a kék körrel jelölt váltó átállításakor a bal felső sarokban látható hiba. Az összes többi esetben van a nemNORMAL típusú jelző előtt egy másik NORMAL, mely megszünteti a hibalehetőséget (narancs pont). Amegoldás a fagyás elkerülésére, hogy azokba a vágányvégekbe, amelyek miatt a fagyás keletkezik, egy

FAGYÁS!

FAGYÁS!

Nem NORMAL típusokPéldául fénysorompókA többi mind NORMAL típus

NINCS PROBLÉMA!Megoldás:

52

tetszőleges NORMAL típusú jelzőt helyezük. Ez a játékban az állása miatt nem vesz részt, használata nemokoz zavart (a shapejét természetesen illik a föld alá rejteni).

- A SignalFlags ( bejegyzésben a karos (animációval rendelkező) jelzőtípusra hívhatjuk fel a TS figyelmét aSEMAPHORE szöveggel. Lehetséges itt a NO_GANTRY bejegyzés is, de nem tudom, akkor mit csinál.

- A SemaphoreInf ( bejegyzés értéke mindig 1. Csak karos jelzők esetén szükséges.

- A villogó fényeket is tartalmazó jelzőtípusok esetén alkalmazzuk a SigFlashDuration ( bejegyzést, mely avillogó fények világítási és nem világítási időközét adja meg. Az első szám a világítás, a második a nemvilágítás százalékos arányát adja meg 0-1 közötti értékben. Sajnos a felváltva villogás tényét nem ismeri a TS,ezért ezekben a speciális esetekben trükközni kell, de erről egy kicsit később.

- A SignalLightTex ( bejegyzésben idézőjelek között azt a textúranevet kell megadnunk, amelyet már korábbana LightTextures ( bejegyzésben meghatároztunk. Minden jelzőtípusra csak egy alkalmazható. Amennyibenegy adott jelzőhöz több is szükségeltetne, úgy mindenképpen több jelzőtípusból kell a jelzőt összerakni.

- Ezután következik a jelzőn látható fények megjelenésének megadása. A SignalLights ( bejegyzésben aSignalLight ( bejegyzések számát kell megadni, majd az egyes SignalLight ( bejegyzések következnek. ASignalLight ( bejegyzésben a következőket kell felsorolni: a fény hivatkozási számát, a fény színét, pozíciójátés sugarát illetve az esetleges animációt. A fények számozása mindig 0-val kezdődik. A színét idézőjelek köztkell megadni, és olyan nevet kell beírni, amelyet már korábban a LightsTab ( bejegyzésben meghatároztunk. Apozíciót a Position ( bejegyzésben kell megadni három szám felsorolásával, az adott objektum (HEADrészobjektum!!!) PIVOT pontjától számítva. A fény a PIVOT pont irányítottságától függő irányban foglátszani. A sugarát a Radius ( bejegyzésben kell megadni, értéke méterben értendő. Ugyancsak a SignalLight (bejegyzésen belül kell megadni animációval rendelkező alakjelzők esetén az animáció lefuttatását. Ezt aSignalFlags ( SEMAPHORE_CHANGE ) bejegyzéssel tehetjük meg.

- Ezután a jelzési képek megadása történik a SignalDrawStates ( bejegyzésen belül. A szokásos módon itt iselőször a SignalDrawState ( bejegyzések számát kell megadni, majd felsorolni a SignalDrawState (bejegyzéseket. Ezeken belül kell kiválasztani az egyes elnevezett jelzési képekhez tartozó – akár több együttégő – fényt. Először itt is a jelzési kép számát adjuk meg 0-tól kezdve. Ezután egy szabadon választott nevetkell megadni idézőjelek között. Ez lesz később az adott jelzési kép hivatkozási neve. (Személy szerint idelegtöbbször magyar neveket szoktam írni: Megallj, Szabad, Hivo, Tolatas, stb. A Kuju ide is fényneveket írt,ami szerintem megtévesztő lehet. Ez már nem a fényekről szól, hanem a jelzési képekről, amelyeket akár többfénnyel is kifejezhetünk. A nevek használata kötelező, de mint később láthatjuk, a programozásban már nemlesz sok jelentőségük.)Ezután történik a fények felsorolása az adott jelzési képhez a DrawLights ( bejegyzésben. Először ide is azösszes DrawLight ( bejegyzés számát kell írni, majd felsorolni a DrawLight ( bejegyzés(eke)t, amely(ek)be aSignalLights ( részben megadott konkrét pozícióval rendelkező fény sorszáma kerül. Villogó fény esetén asorszám után áll egy SignalFlags ( FLASHING ) bejegyzés is (a DrawLight ( bejegyzés zárójelén belül!),melytől a fény villogni fog a korábban megadott paraméterekkel.Itt kell megemlítenem a korábban ígért trükköt, mellyel rávehető a TS a felváltott villogásra (pl.: MÁVfénysorompó vörös fényei). Mivel a TS felváltott villogást nem ismer, az egyik fényt a normál villogás helyettát kellett alakítani. Míg a másik fény normál villogást produkál, addig az egyiket fix fényűvé alakítottam, ésközvetlenül elé elhelyeztem egy fekete fényt, amely viszont a másik vörössel együtt villog. Így a villogás„világító” fázisában a fekete fény „világítása” eltakarja a mögötte lévő vörös fényt, ekkor csak a másik fénylátszik. A villogás „nem világító” fázisában csak az állandóan világító vörös fény ég. A sötét fény színe nemátlátszó, mivel csak így tudja eltakarni a mögötte lévő másik fényt.A SignalDrawState ( bejegyzésen belül kell elhelyezni a SemaphorePos ( bejegyzést, mely egy számmal utalanimációval rendelkező jelzők esetén az animált részobjektum (HEAD) helyes helyzetére. Fényjelzők eseténés alaphelyzetben ez az érték mindig 0, míg animáció esetén 0 vagy 2 a kar állásától függően.

- A következő lépés a jelzési helyzet meghatározása, azaz a jelzési kép összehozása a jelzésfogalmakkal és azengedélyezett sebességekkel. Ezt a SignalAspects ( részben tehetjük meg, ahol először a SignalAspect (bejegyzések számát, majd azok felsorolását kell elvégezni. A SignalAspect ( bejegyzésen belül a jelzésifogalom nevét, idézőjelben az általunk megadott jelzési kép nevét, majd az ez eseben alkalmazható sebességetkell megadni. A jelzési fogalmak neve fix érték a TS-ben! Lehetséges értékei: STOP,STOP_AND_PROCEED, RESTRICTING, APPROACH_1, APPROACH_2, APPROACH_3, CLEAR_1, ésCLEAR_2 (Gyakorlatilag ezek nem csak neveik alapján, hanem számozásban is élnek, ebben a sorrendben 1-

53

8-ig. Mindemellett létezik a 0 érték is, amely az Activity Editorban kikapcsolt jelzőt jelenti. Ez utóbbinaklehet, hogy van neve, de ez nem ismeretes – illetve még sosem próbáltam a FAILED nevet.) Ezek a jelzésifogalmak határozzák meg a Track Monitoron megjelenő, a jelzőket ábrázoló pontok színét (az első hárompiros, a második három sárga, az utolsó kettő zöld), ezek a nevek jelennek meg (kis módosítással) a TrackMonitor alsó részén, illetve ezek a jelzési fogalmak irányítják a vezetőállásjelzők megjelenését. A jelzésifogalmak neveit, bár – két kivétellel – szinte mindegy milyen jelzési fogalomként használjuk, érdemes azAPPROACH neveket a csökkentett sebességgel való haladáshoz, a CLEAR neveket a sebességcsökkentésnélküli haladáshoz felhasználni. A két kivétel a STOP és a STOP_AND_PROCEED. A STOP fogalmú jelzőmelletti elhaladás az activity végét is jelentheti, ha egy másik vonat a jelző mögött – a következő jelzőig tartó –szakaszban tartózkodik. STOP állású jelző mellett el lehet haladni, a TAB gomb lenyomására, amennyiben akövetkező szakaszban nincs vonat. Hogy van-e vonat, vagy nincs a következő szakaszban, arra a TAB gombmegnyomására megszólaló bemondásból következtethetünk. A STOP_AND_PROCEED jelzésfogalomra azAI-vonatok a jelző előtti megállással, majd lépésben való továbbhaladással reagálnak. (Sajnos ez a MÁV V2.0jelzőrendszer megmaradt hibája, mivel a STOP_AND_PROCEED jelzésfogalom a nem főjelzők esetében akövetkező főjelzőn Megállj! jelzés várható fogalom továbbadására lett felhasználva. Így egy AI-vonat Megállj!állású jelzőhöz közelítve az előző jelzőnél (előjelzőnél) is nem kívánt sebességcsökkentést tesz. A hiba okakiderült, de kijavítása csak a teljes rendszer átírásával lehetséges, így ez majd csak a V3.0-ban fog megjelenni.)A következő lépés a korábban a SignalDrawStates ( bejegyzésben megadott jelzési kép nevének idézőjelekközti beillesztése.NORMAL típusú jelző esetén az alkalmazható sebesség megadása a SpeedKPH ( bejegyzésben tehető meg. Eza bejegyzés el is hagyható, ha a jelzési fogalomhoz nem tartozik sebességcsökkentésre utaló jelzés. Ez asebesség íródik ki a Track Monitorra, illetve a megfelelően kialakított járművek vezetőállásában is ez jelenikmajd meg. Ez a sebesség független a pályasebességtől, és a jelző meghaladásától a következő NORMALtípusú jelzőig tart, illetve annak a jelzőnek a jelzési fogalmához tartozó sebességértékre módosul. Amennyibenegy jelzési fogalomhoz nem írunk SpeedKPH ( bejegyzést, úgy azon jelzési fogalom esetében oldódik az előzőjelző által megkövetelt sebesség. Ha a pályasebesség kisebb, mint a jelző által megadott sebesség, úgy csak apályasebesség lesz az engedélyezett sebesség, addig, amíg a pályán megadott sebesség meg nem haladja ajelzők által kikövetelt sebességet. A mellékelt ábrán látható a végleges sebességgrafikon.Ide beírható egy SignalFlags (ASAP) bejegyzés („as soon as posible” rövidítése), amely valami olyasmitjelent, hogy a vonat a lehető legnagyobb sebeséggel haladhat tovább. Szerintem, ha nem írunk be semmit,akkor is ez történik. De lehet, hogy ilyenkor a Track Monitoron megjelenik ugyan a sebességkorlátozás, denem kell betartani? Az amerikai alappályáknál található ez meg. (Európai szemmel ezt egyáltalán nem értem.)A másik tippem erről a funkcióról, hogy ez esetben csak a jelző melletti elhaladáshoz követeli meg a sebességbetartását, majd lehet gyorsítani, nem szükséges a sebesség tartása a következő jelzőig. Ez csak tipp, ezt afunkciót még tüzetesebben ki kell vizsgálni.

- A jelzési helyzet meghatározása után még van egy fontos bejegyzés, mely működését még mindig kisebbbizonytalanság övezi. Ez lenne a SignalNumClearAhead ( bejegyzés, melybe egy egész számot kell beírni. Eza szám határozza meg egy vonat esetében, hogy hány jelző távolságra előre állítsa a rendszer a jelzőketszabadra a vonat érkezése előtt. A korábban az activityket magyarázó részben leírt vonattalálkozások eseténigen fontos jelentőségű, hogy mennyivel előre állítódnak szabadra a jelzők, hiszen ekkortól fixen lezáródnak aváltók és más vonat ettől fogva nem tudja állítani azokat a vonat elhaladásáig. (Ebből adódik a MÁV V2.0jelzőrendszer esetén az esetlegesen előforduló, „Következő jelzőn Megállj! jelzés várható” jelzésű – egy sárgafényű jelzők jelenléte. Az itt meghatározott jelzők számába ugyanis nem csak a látható főjelzők, hanem a

Sebesség

Pályasebesség

Jelzősebesség

Engedélyezettsebesség (TM)

Megtett út

54

virtuális jelzők is beletartoznak, és adott esetben ezek is korlátozhatják a jelzőállítási távolságot. Eztmegelőzendő a virtuális jelzők nagyobb számmal rendelkeznek.)

Ezzel zárul egy SignalType ( bejegyzés, majd az összes jelzőtípus felsorolása után a SignalTypes ( bejegyzés is. Nefelejtsük kitenni a bezáró zárójeleket!

Ezzel elérkeztünk a legfontosabb dologhoz, a jelzőtípusok shape fájlhoz rendeléséhez. Ezt a SignalShapes (bejegyzésben tehetjük meg, ahol a szokásos forma szerint először a SignalShape ( bejegyzések számát kell megadnunk,majd jöhet a felsorolás. Egy SignalShape ( bejegyzésben az alábbiakat kell megadnunk:

- Elsőként idézőjelben a shape fájl nevét adjuk meg.- Ezután kövezkezik a jelző neve, az a név, ami a Route Editorban megjelenik.- A jelző részobjektumok felsorolása ezután történik a SignalSubObjs ( bejegyzésben a szokásos módon: az

összes SignalSubObj ( bejegyzés száma, majd azok felsorolása következik. A SignalSubObj ( bejegyzés akövetkezőket tartalmazza:

o Egy sorszámot nullától kezdve.o Az adott részobjektum választott nevét. Animált objektumnál ennek meg kell egyezni a shape fájl

részobjektum nevével (?), de mindenképpen javasolt a „szabványos” elnevezések használata.o A következő, idézőjelben szereplő név a Route Editor jelzőbeállítással foglalkozó ablakában jelenik

meg az adott részobjektum sorában.o A SignalSubTyp ( bejegyzésben a típusát lehet megadni. Ennek fix értékei:

§ SIGNAL_HEAD: jelzőfej, azaz a jelzőhöz tartozó programozható funkcionális rész§ NUMBER_PLATE, GRADIENT_PLATE, USER1, USER2, USER3, USER4: nevesített,

illetve nem nevesített olyan opciók, melyek egy állapotot jelölnek, és a programozáson belülmegadva akár más-más hatás vezérlésére használhatók

§ DECOR: csak információs célokat szolgálo A SignalSubSType ( bejegyzésben (nem ugyanaz, mint az előző!) a Signal Type ( bejegyzésekben

megadott nevet kell megadni idézőjelben. A SignalSubSType ( bejegyzés megadása csak aSignalSubTyp ( SIGNAL_HEAD ) értéke esetén szükséges.

o A SignalFlags ( bejegyzésben több lehetséges opció közül választhatunk:§ Az OPTIONAL bejegyzés az adott jelzőrész, vagy opció kiválasztható jellegére utal.

Amennyiben ezt nem írjuk ide, a felhasználó nem tud választani, az értéke fix érték lesz.§ A DEFAULT bejegyzés az adott opció kiválasztott állapotára utal, azaz ilyenkor az értéke

bekapcsolt, ha nincs beírva, akkor kikapcsolt állapotú lesz.§ A JN_LINK bejegyzés a Link gombot teszi aktívvá, és szükségessé teszi a Route Editorban

egy útirány kiválasztását. Ez azt jelenti, hogy ezzel egy adott útirányhoz tehetünk függővéműködési funkciókat a jelzőnél. (Pl.: sebességcsökkentésre utaló jelzés használatánakkiválasztása, stb.) A linkelés (útirány kiválasztás) a TS korlátai miatt csak 4 db váltótávolságra összesen 16 irányban lehetséges, így emiatt nem érdemes túl bonyolultvágányhálózatot felépíteni. A linkelésnél nem kötelező az utolsó váltó utáni (összes) iránymegadása, elegendő egy olyan váltó egyik ágának kiválasztása, amely után a feltételek márazonosak.

§ A BACK_FACING bejegyzés a jelző alapesethez képest megfordított állapotára utal. Ez ajelzőrész a jelzőnek háttal álló vonatokra érvényes („hátsó” jelzőfej iker jelzők esetében)

Ezekből a feltételekből szóközzel elválasztva akár mind a négy is szerepelhet a bejegyzésben. Pl.: (OPTIONAL DEFAULT ): kiválasztható, de alapra bekapcsolt; ( OPTIONAL JN_LINK ) bekapcsolás esetén meg kell adni a linkelést; stb.

o A SigSubJnLinkIf ( bejegyzésben a a jelzőfejhez csatolhatjuk a többi részelem linkelését, így egymásik elemről átvihető az információ az adott jelzőfejre. A bejegyzésbe a lehetséges linkelésekszámát, majd azoknak a SignalSubObj ( bejegyzéseknek a sorszámát kell beírni, amelyben szerepel aSignalFlags ( bejegyzésben a JN_LINK beírás.

Ezzel szinte véget is ért a SIGCFG.DAT fájl. Ne felejtsük el kitenni minden SignalSubOj ( , SignalSubObjs ( ,SignalShape ( , és SignalShapes ( bejegyzés bezáró zárójelét.A SignalShapes ( bejegyzés bezárása után már csak egy formális bejegyzésre van szükség, a script fájl megadására. Eza ScriptFiles ( bejegyzésben tehető meg, a ScriptFile ( bejegyzésbe beírt sigscr.dat névvel. Elvileg más nevet is lehetnea script fájlnak adni, de ezt még senki sem próbálta, (és lehet, hogy a TS-nek sem tetszene,) ezért maradjunk aSIGSCR.DAT elnevezésnél.

Nem baj, ha nem érted, nem vagy egyedül! J

55

A jelzőprogramozás nem egyszerű feladat. Kicsit összefoglalom a lényeget:- Add meg a lehetséges textúrákat (Pl.: üveg optika)- Add meg a lehetséges színeket (Pl.: vörös és zöld)- A jelző típusában add meg, hogy egy-egy fénynek milyen a textúrája, színe, pozíciója, mérete (pl.: a felső fény

vörös, és 6 cm sugarú, az alsó zöld és 6 cm sugarú); mely fények alkotják a jelzési képeket (pl.: a Megállj!-tegy vörös fény, a Szabadot egy zöld fény), és ezekhez a jelzési képekhez milyen jelzésfogalom kapcsolódik(pl.: a vörös fény a TS-ben STOP-ot jelent, a zöld CLEAR_1-t).

- Majd add meg, hogy a fent összeállított jelzőtípus milyen shape-eken jelenjen meg. (A fenti típus legyen a kétfényű jelző shape-jén).

Ez még csak a jelzők összeállítása volt. Nagyon fontos, hogy a TS ezeknek az adatoknak egy részét a jelző pályárahelyezésekor beépíti a pálya adatbázisába, így a jelzők lehelyezése után lehetőleg NE módosítsd a SIGCFG.DAT fájlt!Amennyiben cserélni akarod, szedj le minden jelzőt a pályáról, cseréld a SIGCFG.DAT fájlt, és telepítsd le az újjelzőket. (Adott jelzőcsomag – például a MÁV V2.0 – frissítései esetén ez nem szükséges, illetve a jelzőcsomagkészítője ad erről utasítást.) Amennyiben nem így jársz el, a pályába beépített jelzők hivatkozási nevei miatt keresnifogja a TS a SIGCFG.DAT fájlban az adatokat, de mivel nem találja, le fog fagyni! A jelzők törlésénél is fontos azóvatosság! NEM SZABAD egyszerre egy tile-nál többről a jelzőket mentés nélkül törölni!!! Amennyiben törölsz egyjelzőt, mentsd el a pályát, mielőtt az adott tile-ról „elrepülnél”, illetve mielőtt az a távolodás miatt eltűnne a RouteEditorban a látható tile-ok közül! A TS bizonyos adatokat csak a mentéskor aktualizál, de csak a betöltött tile-okeseténben. Ekkor előfordulhat (elég nagy valószínűséggel), hogy a jelző látszólag törlésre került a pályán, de egyesműködő részei mégis bennmaradnak a TS pálya adati között, és a játék során nemkívánt jelzőműködést okozhatnak!

Jó módszerek a szemét kiszűrésére:- Ptrmarci által készített Statisztika programmal jelzőstatisztikát kell végeztetni, majd meg kell nézni, hogy

nincs-e listában olyan jelző, vagy jelző-rész, amely a pályánkon nem látszik. Ugyancsak érdemes figyelni rá,hogy egy jelző minden részobjektuma azonos koordinátákra essen. Amennyiben egy jelző helyére –környezetébe – több helykoordinátát is kiad a Statisztika program, úgy azt a jelzőt törölni kell, ésújratelepíteni, ügyelve arra, hogy a törlés ténylegesen megtörténjen (újabb elenőrzés a Statisztikával).

- Ha a Statisztika program sem hoz ki semmi hibát, és mégis hibás, megmagyarázhatatlan működést vélünkfelfedezni a jól beállított jelzők között, úgy még lehet egy esélyünk a tényleges hiba kiszűrésére. Ez csak akkorlehetséges, ha a „szemét” jelzőobjektumrészből másik nem található a pályán. Ilyenkor ugyanis a ScriptOptimalizáló program lefuttatása után ha a TS hibával indul, biztosak lehetünk, hogy a pálya nem kívánatosjelzőelemet tartalmaz.

A fent nevezett Script Optimalizáló program használata más okból hasznos, alapvetően nem is hibakeresésre, hanemmint a nevében is adott, optimalizálásra szolgál. A TS ugyanis a játék indításakor betölti a Routes könyvtárban találhatópályákat, azok jelzőprogramozásával együtt. Mivel egy-egy nem általunk készített jelzőcsomag több olyan jelzőt istartalmazhat, melyet fel sem használtunk a pályánkon, ezért a jelzőscript betöltése felesleges időpocsékolás. Azoptimalizáló program végignézi a pályát majd kigyűjti a használt jelzők listáját. Ezek után a jelzőprogram fájlokat veszikezelésbe és törli belőle azokat a bejegyzéseket, melyek a pályán fel nem használt jelzőkre vonatkoznak. Ettől ezek afájlok akár lényegesen meg is rövidülhetnek, gyorsabbá téve ezzel egy pálya betöltését. Használata nagyon egyszerű, ésmindenképp kívánatos.

56

8.2. Jelzőprogramozás – SIGSCR.DAT

Nincs más hátra, ruházzuk fel jelzőnket tulajdonságokkal. Ez egy egyszerű programnyelv segítségével történik. A scriptfájl több hosszabb-rövidebb programot tartalmazhat. Fő formai követelmény, hogy minden program SCRIPT szóval, ésutána a jelzőtípus neve (lásd SignalType ( bejegyzés, vagy a SignalShape ( - SignalSubObj ( bejegyzésen belül aSigSubSType ( bejegyzésben megadott név ). A scriptben feltételeket adhatunk meg az

if (<feltétel>) { <akkor> } else { <egyébként> }függvénnyel. Ha a <feltétel> igaznak bizonyul, akkor az <akkor> parancs hajtódik végre, ha nem akkor az<egyébként> parancs. A kapcsos zárójelek több végehajtandó parancs kiadásakor kellenek. Az else kifejezés utánrögtön álhat újabb if parancs is:

if (<feltétel>) { <akkor> } else if (<feltétel>) { <akkor> } else { <egyébként> }Elvileg még a következő parancsok használhatók: for (ciklus), while (ciklus), do while (ciklus), break (kilépés aciklusból), continue, return. Ezeket soha senki nem használta.

A feltételek csak rögzített változókhoz adható meg, ezek a következők:

- enabled; Az enabled függvény értéke igaz, ha a jelző mellett elhalad a nyomvonal. A !enabled függvényjelentése ellentétes, akkor lesz igaz az értéke, ha nem megy el a nyomvonal a jelző mellett.

- block_state (); A block_state () függvény a következő jelzőig tartó szakasz vonat által foglaltsági állapotátmondja meg. A block_state ()-nek három értéke lehet:

o block_state () ==# BLOCK_CLEAR; a szakasz szabad, ott vonat nem tartózkodiko block_state () ==# BLOCK_OCCUPIED; a szakasz foglalt, ott vonat tartózkodiko block_state () ==# BLOCK_JN_OBSTRUCTED; a szakaszban nem áll a váltó, ott valamilyen okból

nem nekünk áll a váltó.Természetesen itt is lehetséges a negatív hozzárendelés:

o block_state () !=# BLOCK_CLEAR; a szakasz nem szabad, ott vonat tartózkodiko block_state () !=# BLOCK_OCCUPIED; a szakasz nem foglalt, ott vonat nem tartózkodiko block_state () !=# BLOCK_JN_OBSTRUCTED; a szakaszban áll a váltó, ott nekünk áll a váltó.

- route_set (); A route_set () függvény a beállított linkelésre utal, és értéke igaz, ha van legalább egy beállítottlinkelés az adott jelzőnél. Értéke hamis, ha nincs egyetlen egy linkelt útvonal sem (választható linkelésnél vanértelme használni).

- sig_feature (); A sig_feature () függvény a SignalSubType ( bejegyzésben megadott állapotot jelölő opciókértékének beolvasására szolgál. Ezek a fenti bejegyzésnek megfelelően: sig_feature(SIGFEAT_NUMBER_PLATE), sig_feature (SIGFEAT_GRADIENT_PLATE), sig_feature(SIGFEAT_USER1), sig_feature (SIGFEAT_USER2), sig_feature (SIGFEAT_USER3), és sig_feature(SIGFEAT_USER4). Ezen opciók bepipált értéke igaz, nem bejelölt értéke hamis érték. (akkor is beolvasható,ha a DEFAULT megjelöléssel fixált értékről van szó!)

- next_sig_lr (); A következő jelző legkevésbé engedélyező (?) jelzési képét adja vissza. A zárójelen belülre ajelző típusát kell megadni, ennek is fix értékei vannak.: next_sig_lr (SIGFN_NORMAL), next_sig_lr(SIGFN_DISTANCE), next_sig_lr (SIGFN_INFO), next_sig_lr (SIGFN_REPEATER), és next_sig_lr(SIGFN_SHUNTING). A függvény eredménye egy jelzési fogalom: SIGASP_STOP,SIGASP_STOP_AND_PROCEED, SIGASP_RESTRICTING, SIGASP_APPROACH_1,SIGASP_APPROACH_2, SIGASP_APPROACH_3, SIGASP_CLEAR_1, SIGASP_CLEAR2. Pl.:next_sig_lr (SIGFN_NORMAL) ==# SIGASP_CLEAR_1 feltétel akkor igaz, ha a következő NORMALtípusú jelzőn CLEAR_1 jelzési fogalom van.

- this_sig_lr (); Ez a függvény az előző függvényhez hasonlóan, de jelen jelző egyéb részelemeinek legkevésbéengedélyező (?) jelzési képét adja vissza.

- opp_sig_lr (); Ez a függvény az előző függvényekhez hasonlóan, de a szemközt háttal álló (?) jelző egyébrészelemeinek legkevésbé engedélyező (?) jelzési képét adja vissza. Sosem láttam használni. Szívesen veszekolyan scripteket, amelyekben a gyakorlatban használva van.

- next_sig_mr (); Ez a függvény az előző függvényekhez hasonlóan, de a következő jelző egyéb részelemeinekleginkább engedélyező (?) jelzési képét adja vissza. Sosem láttam használni. Szívesen veszek olyan scripteket,amelyekben a gyakorlatban használva van.

- this_sig_mr (); Ez a függvény az előző függvényekhez hasonlóan, de jelen jelző egyéb részelemeinekleginkább engedélyező (?) jelzési képét adja vissza. Sosem láttam használni. Szívesen veszek olyan scripteket,amelyekben a gyakorlatban használva van.

- opp_sig_mr (); Ez a függvény az előző függvényekhez hasonlóan, de szemben háttal álló jelző egyébrészelemeinek leginkább engedélyező (?) jelzési képét adja vissza. Sosem láttam használni. Szívesen veszekolyan scripteket, amelyekben a gyakorlatban használva van.

57

- dist_multi_sig_lr (); Ez a függvény az előző függvényekhez hasonlóan, de a következő megadható típusú jelzőegyéb részelemeinek legkevésbé engedélyező (?) jelzési képét adja vissza. Elvileg alkalmas lenne több jelzőtávolságában egy adott típusú jelzőnél meglévő másik jelzőtípus állapotának beolvasására. (Pl.: a következőNORMAL jelzőnél, amelyik rendelkezik DISTANCE résszel, beolvassa annak állapotát.) Sosem láttamhasználni. Szívesen veszek olyan scripteket, amelyekben a gyakorlatban használva van.

- def_draw_state (); Visszaadja a draw_state; bejegyzés számára a SIGCFG.DAT fájlban beállított alapvetőjelzési képet. Ennek használatával elegendő megadni a jelzésfogalmat, a jelzési kép az előre beprogramozottlesz. (draw_state = def_draw_state ( state );)

- state; A jelzési fogalom határozható meg vele. state = SIGASP_<jelzési fogalom>; (SIGASP_STOP,SIGASP_STOP_AND_PROCEED, SIGASP_RESTRICTING, SIGASP_APPROACH_1,SIGASP_APPROACH_2, SIGASP_APPROACH_3, SIGASP_CLEAR_1, SIGASP_CLEAR2.)

- draw_state; A jelző jelzési képe adható meg vele. Itt vagy a def_draw_state (); függvény alkalmazásával azeredetileg beállított értéket adjuk meg, vagy akár bármely a SIGCFG.DAT fájlban a SignalDrawState (bejegyzésekben megadott jelzési képek sorszáma is megadható. A jelzés teljes kivezérléséhez mind a state;,mind a draw_state; függvény szükséges.

- debug_header (); Hibakeresésre használható. Ez a logfájlba írás kezdősora. Valószínűleg ez irja ki azidőpontot is.

- debug_out (); A debug_header (); sor után ezekben a sorokban lehet megadni a kívánt paraméterekállapotának kiíratását. Pl.: debug_out ( block_state () ); kiírja a foglaltsági állapot változását. Kicsit nehézkes akövetése, de egyszerű fejlesztéseknél, egyszerű példákban a hibakeresésre, a működés megértésére hasznoslehet.

Ezeket a függvényeket minden scriptben a használat előtt „elő kell jegyezni”. Ezen azt értem, hogy mielőtt az if-elsefeltételeket leírnánk, minden egyes függvényt egy extern float bejegyzéssel meg kell hívni, különben nem fogjaértelmezni a scriptünket. Pl.: extern float enabled; használhatóvá teszi az enabled függvényt.Más, külső változókat is bevezethetünk a scriptbe. Ennek csak a gépelés leegyszerűsítése a célja. Ilyenkor egy floatsorral kell bevezetni az új változó nevét. Pl.: float next_state; ezután elnevezhetjük az új függvényünket: next_state =next_state_lr (SIGFN_NORMAL); ezután a next_state_lr (SIGFN_NORMAL); függvény értelme a next_state;-ben islehívható, tehát pl.: if ( next_state ==# SIGASP_CLEAR ) …A dupla perjel (//) lehetővé teszi kommentárok hozzáírását.

8.3. Néhány példa

Az első példa egy nagyon egyszerű jelzőt mutat. Ez mindössze csak azt mondja meg, hogy elhaladhatunk-e a jelzőmellett vagy sem. Ezt két tényező vizsgálatával végzi: egyrészt, hogy a nyomvonal egyáltalán elmegy-e a jelző mellett,másrészt, hogy a következő jelzőig a nyomvonalnak megfelelően állnak-e a váltók. Ha ezen feltételek nem teljesülnekSTOP lesz az eredmény, ha nem , akkor CLEAR jelzés.

SCRIPT ELSOPELDA

extern float block_state (); // vágányfoglaltsági függvény meghívásaextern float state; // jelzésfogalom függvény meghívásaextern float draw_state; // jelzéskép függvény meghívásaextern float enabled; // „nyomvonal elhalad a jelző mellett” függvény meghívása

if (!enabled || block_state() ==# BLOCK_JN_OBSTRUCTED ) // ha nem megy a jelző mellett a nyomvonal, vagy nemáll a váltó a következő szakaszon

{state = SIGASP_STOP; // akkor STOP jelzésdraw_state = 1; // és 1-es jelzési kép (vörös fény)

}else // egyébként{

state = SIGASP_CLEAR_1; // CLEAR_1 jelzési képdraw_state = 0; // és 0-s jelzési kép

}

A második példa az első példánál annyival tud többet, hogy a szabad jelzési képet a következő jelzőtől teszi függővé. Ascript elején itt is megtalálható a fenti feltétel, de ennek megléte után továbbvizsgál: szabad-e a térköz. Ha ott vonat van

58

szintén STOP lesz az eredmény. Ezután megvizsgálja a következő NORMAL jelző állapotát, és attól teszi függővé asaját állapotát és jelzési képét.

SCRIPT MASODIKPELDA

extern float block_state ();extern float next_sig_lr ();extern float state;extern float draw_state;extern float enabled;extern float sig_feature();

if (!enabled || block_state() ==# BLOCK_JN_OBSTRUCTED ) // Ha a nyomvonal nem halad el a jelzőmellett vagy nem áll a váltó.

{state = SIGASP_STOP;draw_state = 0; // Akkor megállj!

}else if (block_state() !=# BLOCK_CLEAR) // Ha foglalt a térköz{

state = SIGASP_STOP;draw_state = 0; // Akkor megállj!

}else if (next_sig_lr (SIGFN_NORMAL) ==# SIGASP_CLEAR_1) // Ha a következő CLEAR_1{

state = SIGASP_CLEAR_1; // Akkor CLEAR_1draw_state = 4; // és egy zöld fény

}else if (next_sig_lr (SIGFN_NORMAL) ==# SIGASP_CLEAR_2) // Ha a következő CLEAR_2{

state = SIGASP_CLEAR_1; // Akkor CLEAR_1draw_state = 4; // és egy zöld fény

}else if (next_sig_lr (SIGFN_NORMAL) ==# SIGASP_APPROACH_1) // Ha a következő APPROACH_1{

state = SIGASP_CLEAR_1; // Akkor CLEAR_1draw_state = 3; // és egy villogó zöld fény


state = SIGASP_CLEAR_1; // Akkor CLEAR_1draw_state = 3; // és egy villogó zöld fény


state = SIGASP_CLEAR_1; // Akkor CLEAR_1draw_state = 2; // és egy villogó sárga fény

}else if (next_sig_lr (SIGFN_NORMAL) ==# SIGASP_RESTRICTING) // Ha …{

state = SIGASP_CLEAR_1;draw_state = 1; // Egy sárga fény

}else if (next_sig_lr (SIGFN_NORMAL) ==# SIGASP_STOP_AND_PROCEED){

state = SIGASP_CLEAR_1;draw_state = 1; // Egy sárga fény

}else if (next_sig_lr (SIGFN_NORMAL) ==# SIGASP_STOP){

state = SIGASP_CLEAR_1;

59

draw_state = 1; // Egy sárga fény}else //Egyébként értelmetlen{

state = SIGASP_STOP_AND_PROCEED;draw_state = 0; // Vörös fény

}

A harmadik példa a linkelés megvalósítására hoz egy példát. Az elején hozzá kell tenni, hogy ez a jelző tartalmaz egyvagy több INFO_MAX, INFO_SHUNT, és INFO_HIVO INFO típusú részt is, amelyek mindegyike linkelhető egyútirányhoz. Ez az útirány akkor vagy maximális sebességgel lesz járható, vagy tolatásjelzést vált ki, vagy Hívó-jelzésjelenik meg.A scriptben a szokásos (de nem kötelező!) feltétel után azt vizsgálja, hogy a nyomvonal olyan irányban halad-e, ahovalinkelés van beállítva. Ha nem (route_set () = igaz), akkor a következő szakasz foglaltságától teszi függővé, hogymegállj, vagy szabad jelzés jelenjen-e meg. Ha a nyomvonal linkelt irányban halad tovább, akkor megvizsgálja az INFOtípus értékét, és ettől teszi függővé a jelzési képet. Mivel az INFO-ban is szerepelnek ugyanazok a feltételek, ezért ha azINFO linkelt állapotban mégis STOP állapotban lenne, a legutolsó feltétellel jelezzük a hiba meglétét. (Pl.: jelző TS-beliszétesése, vagy programozási hiba: nem megfelelő INFO részek kapcsolása a jelzőhöz.)

SCRIPT HARMADIKPELDA

extern float block_state ();extern float route_set ();extern float next_sig_lr ();extern float this_sig_lr ();extern float state;extern float draw_state;extern float enabled;extern float sig_feature();float this_state;

this_state = this_sig_lr (SIGFN_INFO);

if (!enabled || block_state() ==# BLOCK_JN_OBSTRUCTED ) // Ha a nyomvonal nem halad el a jelzőmellett vagy nem áll a váltó.

{state = SIGASP_STOP;draw_state = 0; // Akkor megállj!

}else if ( route_set() ) // Ha nincs linkelés útvonalra{ // Akkor

if (block_state() !=# BLOCK_CLEAR) // Ha foglalt a térköz{

state = SIGASP_STOP;draw_state = 0; // Akkor megállj!

}else{

state = SIGASP_CLEAR_1;draw_state = 1; // Egyébként szabad

}}else // Ha van linkelve valamilyen útvonal{

if (this_state ==# SIGASP_CLEAR_1 && block_state() ==# BLOCK_CLEAR ) // Ha valamely helyi INFOtípus CLEAR_1 azaz INFO_MAXlinkelt

{state = SIGASP_CLEAR_1;draw_state = 1; // zöld fény

60

}else if (this_state ==# SIGASP_RESTRICTING) // Ha vmely h. INFO típ. RESTRICTING azaz

INFO_SHUNT linkelt{

state = SIGASP_RESTRICTING;draw_state = 3; // fehér fény (Szabad a tolatás)

}else if (this_state ==# SIGASP_STOP_AND_PROCEED) // Ha vmely h. INFO típ. STOP_AND_PROCEED

azaz INFO_HIVO linkelt{

state = SIGASP_STOP_AND_PROCEED; draw_state = 2; // vörös fény + villogó fehér (Hívó-jelzés)

}else // Hiba van{

state = SIGASP_STOP_AND_PROCEED;draw_state = 0; // Vörös fény

}}

SCRIPT INFO_Max

extern float block_state ();extern float route_set ();extern float state;extern float enabled;

if (!enabled || block_state() !=# BLOCK_CLEAR || !route_set() ) // Ha nyomvonal nem megy el a jelző mellett vagynem szabad a térköz, vagy ha nincs útvonal linkelve.

{state = SIGASP_STOP; // Akkor STOP állapot

}else{

state = SIGASP_CLEAR_1; // Egyébként CLEAR_1 állapot}

SCRIPT INFO_SHUNT



}else{

state = SIGASP_RESTRICTING;}

SCRIPT INFO_HIVO



}else{

state = SIGASP_STOP_AND_PROCEED;}

61

A feltételek természetesen szabadon változtathatók. A logiaki felépítés is lehet sokféle. Ezt mindenki szabadonprogramozhatja. A valósághű működéshez ismerni kell az alapokat, a megfelelő működéshez a jól kell tudniprogramozni.

8.4. Összegzés

A jelzők programozása igen bonyolult, sok türelmet és figyelmet igénylő dolog. Előny ha a fejlesztő már jártas másprogramozási nyelvekben. Csak olyanok álljanak neki, akik nagy kitartással rendelkeznek, és a megvalósítandószakterületben is jártasak. Én személy szerint hónapokat töltöttem el vele, mire sikerült egy nagyjából hibamentes, aMÁV jelzési rendszerét nagyrészt hűen megvalósító jelzőcsomag leprogramozása. Ez még sajnos ma sem tökéletes.Remélhetőleg az újabb verzió kiküszöböli a jelenleg is fennálló problémákat.

Magyar jelzőrendszerek - történeti áttekintés:- V1.0; Shapeket készítette: Magyar Szabolcs, programozta: Magyar Szabolcs. A leglényegesebb

fényjelzőtípusokat tartalmazza. Az előjelzők, tolatásjelzők, ismétlőjelzők a korábban említett fagyásiproblémát okozzák. Működése ezen kívül megbízható. Funkcióiban viszont nem túl fejlett (különbözősebességgel járható vágányutak száma csekély). Akkoriban örültünk, hogy volt valami.

- V1.5; Shapeket készítette: Magyar Szabolcs, programozta: Iván Zoltán. A leglényegesebb fényjelzőtípusokattartalmazza. Az előjelzők, tolatásjelzők, ismétlőjelzők a korábban említett fagyási problémát okozzák.Működése ezen kívül megbízható. Funkcióiban továbbfejlesztett,de továbbra sem túl fejlett (a V1.0-hoz késestjobban kezeli a tolatásjelzővel egyesített főjelzők tolatási jelzését).

- V2.0; Shapeket készítette: Németh Csaba, programozta: Iván Zoltán. A csomag a jelzők széles skálájáttartalmazza. Megtalálhatók már az alakjelzők mellett a váltójelzők, fénysorompók és a vágányzáró sorompó is.Mellékelve félcsapórudas sorompót is tartalmaz. A jelzők programozhatósága sokrétű, a különböző útvonalakszáma az előzőekhez képest bővült.

- V2.05; Hibajavítás a V2.0-hoz.- V2.10; Távolról látható jelzőfények megjelenése- Tervezet: V3.0; Shapeket készíti: ???, programozza Iván Zoltán. A csomag kiküszöböli a V2.0

rendszertechnikai hibáit, feltehetően kijavításra kerül a váltójelzők animációs problémája, illetve megjelenneka jelzőhídra helyezhető jelzők, illetve kibővítésre kerül az ikerjelzők választéka. Nagy valószínűséggeltartalmazni fog egy, a V3.0-val kompatíbilis, egyszerűsített jelzőscriptet, mely a tolatási mozgásokkihagyásával, leegyszerűsíti a pályaépítők jelzőbeállítási műveleteit.

62

Felhasznált irodalom

- Kuju: Techdocs- Rudolf Richter: Manual for .eng- and .wag-files of the MSTS 1.0 Ver 2.0e- Herbert Maggale: Wag-file Beispiel Tutorial- Herbert Maggale: Eng-file Beispiel Tutorial- Martin ’Tinting’ Söchting: Licht-Tutorial für den MSTS- Jürgen Herzog: Das Lichtsystem im Train Simulator- Hint and Tips for MSTS at Steam4me Site- HFL ill. VMW tutorialok- Forum: MSTS Activity Design at www.trainsim.com- Richard Garber: Activity Editor basic tutorial for MSTS- Jim "Sniper" Ward: Activity Editor - The Idiot's Guide- How to edit signal configuration and scripting files- A marci.triak.hu oldal MSTS-Fórumában (ill. annak előd-fórumában az index.hu-n) megjelent hozzászólásokés még sok más weboldal, ahonnan az apró információkat, trükköket összecsipegetve összeállt ez a leírás.

Köszönöm mindenkinek a segítségét az információk összegyűjtésében.

Ajánlott irodalom

Ptrmarci: MSTS Pályaépítési leírás (http://marci.triak.hu)

Copyright

Használjátok egészséggel!Pénzért árusítani szigorúan tilos!Az esetlegesen előforduló hibákért előre is elnézést kérek.Javaslatokkal, hibajavítással, véleménykülönbséggel a http://marci.triak.hu/msts MSTS fórumban jelentkezzetek.

tippek, trükkök - msts.uw.humsts.uw.hu/az_objektum_v2.pdf · tippek, trükkök kezdőknek és...

Documents