tőkés gyöngyvér: a kutatás módszertana a kommunikációtudományokban

TŐKÉS GYÖNGYVÉR

A KUTATÁS MÓDSZERTANA

A KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYOKBAN

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEMMŰSZAKI ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR, MAROSVÁSÁRHELYHUMÁN TANSZÉK

TŐKÉS GYÖNGYVÉR

A KUTATÁS MÓDSZERTANA A KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYOKBAN

Scientia KiadóKolozsvár · 2011

Első magyar nyelvű kiadás: 2011© Sapientia 2011Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a RomânieiTÖKÉS GYÖNGYVÉR A kutatás módszertana a kommunikációtudományokban / Tőkés Gyöngyvér. - Cluj-Napoca : Scientia, 2011 Bibliogr. ISBN 978-973-1970-35-6

316.77.

A kiadvány megjelenését támogatta:

Lektor:

Hamp Gábor (Budapest)

Sorozatborító:

Miklósi Dénes

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17A kommunikációtudományok tudományrendszeri helye . . . . . . . 17A jegyzet szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

1. A tudományos megismerés természete és sajátosságai . . . . . . . . . . 211.1. A megismerés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211.2. A megismerés formái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221.3. A tudomány sajátosságai és szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281.4. Az elméleti és az empirikus kutatás viszonya . . . . . . . . . . . . . 311.5. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321.6. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321.7. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

2. A kutatás előkészítése, a kutatási terv elkészítése és a kutatás folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

2.1. A kutatások indítéka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332.2. A kutatások célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352.3. A kutatások időtartama . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372.4. A kutatás előkészítése és megtervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382.5. A kutatási folyamat lépései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 392.6. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 472.7. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482.8. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

3. A mintavétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493.1. A mintavétel alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493.2. A valószínűségi (véletlen) mintavétel elmélete . . . . . . . . . . . . 523.3. A mintavétel módszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553.4. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 623.5. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 633.6. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

4. A társadalomtudományi kutatás etikai szempontjai . . . . . . . . . . . . 654.1. Jogszabályok és etika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 654.2. A társadalomtudományi kutatások etikája . . . . . . . . . . . . . . . . 664.3. RESPECT – szakmai és etikai kódex az Európai Unióban . . . . 714.4. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 724.5. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 734.6. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

TARTALOMJEGYZÉK6

5. A szakirodalom keresése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 755.1. A szakirodalom megismerésének jelentősége a kutatásban . . 755.2. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 875.3. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 875.4. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87

6. A megfigyelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 896.1. A módszer lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 896.2. Megfigyelésre alkalmas témák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 906.3. A megfigyelő lehetséges szerepei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 916.4. Előkészületek a megfigyelésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 926.5. Mintavétel a terepkutatásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 966.6. Az adatgyűjtés módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 986.7. Az adatok feldolgozása és elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1006.8. A megfigyelés erősségei és gyengéi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1026.9. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1036.10. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1036.11. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103

7. Az interjú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1057.1. A módszer lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1057.2. Az interjús módszer használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1057.3. Az interjúk típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1067.4. Az interjú előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1087.5. Az interjú elkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1107.6. Az interjú feldolgozása és elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1207.7. Az interjú erősségei és gyengéi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1217.8. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1227.9. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1227.10. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124

8. A fókuszcsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1258.1. A módszer lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1258.2. A fókuszcsoportos módszerrel vizsgálható témák . . . . . . . . . 1268.3. A fókuszcsoportok fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1268.4. A fókuszcsoportos vizsgálat előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . 1278.5. Az interjúvezető elkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1308.6. A fókuszcsoportos vizsgálat lefolytatása . . . . . . . . . . . . . . . . 1328.7. Az adatok elemzése és értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1338.8. A fókuszcsoportos vizsgálat erősségei és gyengéi . . . . . . . . . 1378.9. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138

7 TARTALOMJEGYZÉK

8.10. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1398.11. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139

9. A kérdőíves adatfelvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1419.1. A módszer lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1419.2. A kérdőíves vizsgálat céljára alkalmas témák . . . . . . . . . . . . 1419.3. A kérdőíves vizsgálat előkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1429.4. A kérdőív szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1429.5. A kérdések típusai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1439.6. Indexek és skálák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1479.7. A kérdőívszerkesztés általános szabályai . . . . . . . . . . . . . . . 1519.8. A kérdőívfelvétel módjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1539.9. Az adatok feldolgozása és elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1579.10. A kérdőíves vizsgálat erősségei és gyengéi . . . . . . . . . . . . . 1629.11. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1639.12. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1649.13. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164

10. A tartalomelemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16510.1. A módszer lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16510.2. A tartalomelemzéssel vizsgálható témák . . . . . . . . . . . . . . . 16610.3. A tartalomelemzés megtervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16610.4. Az adatok kvantitatív feldolgozása és elemzése . . . . . . . . . 17110.5. Az adatok kvalitatív feldolgozása és elemzése . . . . . . . . . . 17110.6. A módszer erősségei és gyengéi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17310.7. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17410.8. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17510.9. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175

11. Az adatok statisztikai elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17711.1. Egyváltozós elemzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17711.2. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20311.3. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20411.4. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205

12. A mozgóképek narratív elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20712.1. Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20712.2. A képtől a mozgóképig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20712.3. A mozgóképek elemzésének előkészítése . . . . . . . . . . . . . . 20812.4. Narratív elemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21412.5. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21912.6. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220

8 TARTALOMJEGYZÉK

12.7. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22012.8. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221

13. A mozgóképek műfaji elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22313.1. A módszer lényege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22313.2. A műfaji elemzéssel vizsgálható témák . . . . . . . . . . . . . . . . 22313.3. A műfaji besorolás szempontjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22413.4. A műfajok sajátosságainak vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . 22513.5. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23013.6. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23013.7. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23013.8. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231

14. A tudományos dolgozat elkészítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23314.1. Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23314.2. A tudományos írásmű sajátosságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23314.3. A tudományos dolgozat részei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24114.4. A tudományos dolgozat tartozékai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24114.5. A szakirodalmi hivatkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24714.6. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25314.7. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25314.8. Ajánlott olvasmányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255

15. A tudományos dolgozat szóbeli bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . 25715.1. Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25715.2. Az előadásra való felkészülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25715.3. Az előadás megtartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26115.4. A szemléltetőeszközök használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26615.5. Ismétlő kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26815.6. Gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26915.7. Ajánlott olvasmány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269

Felhasznált szakirodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271Magyar–román–angol szakkifejezések jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . 275Függelék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281

RESPECT – szakmai és etikai kódex az Európai Unióban . . . . . . 281Tájékoztató kézirat előkészítésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281

Abstract . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305Rezumat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307A szerzőről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309

CONTENTS

Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17The Place of Communication Sciences among Social and Human Sciences . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17The Structure of the Volume . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

1. The Nature of Cognition . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211.1. The Cognition . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211.2. Forms of Cognition . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221.3. The Structure and the Nature of Scientific Cognition . . . . . . 281.4. The Connection between Theory and Empirical Research . . . . 311.5. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321.6. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321.7. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

2. Preparation of the Research, Completion of the Research Plan, Steps of the Research Process . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

2.1. Motives for Research . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332.2. Research Purposes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352.3. The Period of the Research . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372.4. Preparation and Research Design . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382.5. Steps of the Research Process . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 392.6. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 472.7. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482.8. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

3. Sampling Design . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493.1. The Problem of Sampling . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493.2. The Theory of Random Sampling . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 523.3. Sampling Methods . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553.4. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 623.5. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 633.6. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

4. Research Ethics of Social Sciences . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 654.1. Laws and Ethics . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 654.2. Research Ethics of Social Sciences . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 664.3. The RESPECT Code of Practice for Socio-Economic

Research . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 714.4. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

10 CONTENTS

4.5. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 734.6. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

5. Library Searches . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 755.1. The Importance of Literature Review in Research Process . . . . 755.2. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 875.3. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 875.4. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87

6. Direct Observation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 896.1. The Essence of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 896.2. Applications of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 906.3. Roles of the Observer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 916.4. Planning the Observation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 926.5. Sampling in the Filed Research . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 966.6. Running the Observation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 986.7. Data Processing and Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1006.8. Strenghts and Weaknesses of the Method . . . . . . . . . . . . . . . 1026.9. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1036.10. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1036.11. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103

7. Interviewing . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1057.1. The Essence of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1057.2. Applications of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1057.3. Interview Technics and Types . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1067.4. Planning the Interview . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1087.5. Conducting the Interview . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1107.6. Data Processing and Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1207.7. Strenghts and Weaknesses of the Method . . . . . . . . . . . . . . . 1217.8. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1227.9. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1227.10. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124

8. Focus Group . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1258.1. The Essence of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1258.2. Applications of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1268.3. Types of the Focus Group . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1268.4. Planning and Preparing the Focus Group . . . . . . . . . . . . . . . 1278.5. Preparation of the Interview Guide . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1308.6. Conducting the Focus Group . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1328.7. Data Processing and Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1338.8. Strenghts and Weaknesses of the Method . . . . . . . . . . . . . . . 137

11 CONTENTS

8.9. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1388.10. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1398.11. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139

9. Survey Research . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1419.1. The Essence of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1419.2. Applications of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1419.3. Preparation of the Survey . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1429.4. The Structure of the Questionnaire . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1429.5. The Types and the Elaboration of Questions . . . . . . . . . . . . . 1439.6. Indexes and Scales . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1479.7. Editing the Questionnaire . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1519.8. Conducting the Survey . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1539.9. Data Processing and Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1579.10. Strenghts and Weaknesses of the Method . . . . . . . . . . . . . . 1629.11. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1639.12. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1649.13. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164

10. Content Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16510.1. The Essence of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16510.2. Applications of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16610.3. Preparation of the Content Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16610.4. Quantitative Data Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17110.5. Qualitative Data Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17110.6. Strenghts and Weaknesses of the Method . . . . . . . . . . . . . . 17310.7. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17410.8. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17510.9. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175

11. Statistical Analysis of Data . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17711.1. Univariate Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17711.2. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20311.3. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20411.4. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205

12. Narrative Analysis of Moving Images . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20712.1. Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20712.2. Still and Moving Images . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20712.3. Preparation of the Moving Image Analysis . . . . . . . . . . . . . 20812.4. Narrative Analysis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21412.5. Summary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21912.6. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220

12 CONTENTS

12.7. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22012.8. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221

13. Genre Analysis of Moving Images . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22313.1. The Essence of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22313.2. Applications of the Method . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22313.3. Genre Classification Criteria for Moving Images . . . . . . . . . 22413.4. The Analysis of Genre Features . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22513.5. Summary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23013.6. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23013.7. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23013.8. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231

14. Elaboration of Scientific Publications . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23314.1. Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23314.2. Features of the Scientific Publication . . . . . . . . . . . . . . . . . 23314.3. Parts of the Scientific Publication . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24114.4. Accesories of the Scientific Publication . . . . . . . . . . . . . . . 24114.5. References . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24714.6. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25314.7. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25314.8. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255

15. Giving a Scientific Presentation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25715.1. Introduction . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25715.2. Planning the Scientific Presentation . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25715.3. Giving a Scientific Presentation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26115.4. Using Illustrative Materials . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26615.5. Questions . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26815.6. Exercises . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26915.7. Further Reading . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269

Bibliography . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271Hungarian–Romanian–English Glossary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275Annexes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281

The RESPECT Code of Practice for Socio-Economic Research. . . . . .281Guide for Authors to Publishing with Scientia Publishing House . . .281

Abstract . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305Rezumat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307About the Author . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309

CUPRINS

Introducere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Locul ştiinţelor comunicării în cadrul ştiinţelor socioumane . . . . 17Structura cursului . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

1. Natura şi specificul cunoaşterii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211.1. Cunoaşterea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211.2. Formele cunoaşterii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221.3. Structura şi specificul ştiinţelor socioumane . . . . . . . . . . . . . 281.4. Relaţia dintre teorie şi cercetarea empirică . . . . . . . . . . . . . . . 311.5. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321.6. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321.7. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

2. Pregătirea activităţii de cercetare, elaborarea planului de cercetare şi etapele proiectului de cercetare . . . . . . . . . . . . . . . 33

2.1. Motivele activităţii de cercetare . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332.2. Scopurile activităţii de cercetare . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352.3. Durata activităţii de cercetare . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372.4. Pregătirea şi proiectarea activităţii de cercetare . . . . . . . . . . . 382.5. Etapele procesului de cercetare . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 392.6. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 472.7. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482.8. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

3. Eşantionarea . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493.1. Problematica eşantionării . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493.2. Teoria eşantionării probabilistice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 523.3. Metode de eşantionare . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553.4. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 623.5. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 633.6. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

4. Etica cercetărilor socioumane . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 654.1. Norme juridice şi etice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 654.2. Etica cercetărilor socioumane . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 664.3. RESPECT – codul profesional şi etic al cercetării

socio-economice în Uniunea Europeană . . . . . . . . . . . . . . . . . 714.4. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

14 CUPRINS

4.5. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 734.6. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

5. Lectura literaturii de specialitate . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 755.1. Rolul cunoaşterii literaturii de specialitate în activitatea

de cercetare . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 755.2. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 875.3. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 875.4. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87

6. Observaţia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 896.1. Esenţa metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 896.2. Aplicaţiile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 906.3. Postura cercetătorului . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 916.4. Planificarea observaţiei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 926.5. Eşantionarea în cercetarea de teren . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 966.6. Realizarea observaţiilor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 986.7. Prelucrarea şi analiza datelor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1006.8. Avantajele şi slăbiciunile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1026.9. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1036.10. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1036.11. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103

7. Interviul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1057.1. Esenţa metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1057.2. Aplicaţiile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1057.3. Diferite tehnici de interviu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1067.4. Pregătirea realizării interviului . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1087.5. Realizarea interviului . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1107.6. Prelucrarea şi analiza datelor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1207.7. Avantajele şi slăbiciunile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1217.8. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1227.9. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1227.10. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124

8. Focus-grupul . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1258.1. Esenţa metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1258.2. Aplicaţiile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1268.3. Diferite tipuri de focus-grup . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1268.4. Pregătirea realizării focus-grupului . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1278.5. Pregătirea ghidului de interviu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1308.6. Realizarea focus-grupului . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1328.7. Prelucrarea şi analiza datelor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133

15 CUPRINS

8.8. Avantajele şi slăbiciunile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1378.9. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1388.10. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1398.11. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139

9. Ancheta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1419.1. Esenţa metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1419.2. Aplicaţiile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1419.3. Pregătirea anchetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1429.4. Structura chestionarului . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1429.5. Elaborarea întrebărilor şi tipurile de întrebări . . . . . . . . . . . . 1439.6. Indici şi scale . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1479.7. Regulile editării chestionarului . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1519.8. Realizarea anchetei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1539.9. Prelucrarea şi analiza datelor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1579.10. Avantajele şi slăbiciunile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1629.11. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1639.12. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1649.13. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164

10. Analiza de conţinut . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16510.1. Esenţa metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16510.2. Aplicaţiile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16610.3. Pregătirea analizei de conţinut . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16610.4. Prelucrarea şi analiza cantitativă a datelor . . . . . . . . . . . . . 17110.5. Prelucrarea şi analiza calitativă a datelor . . . . . . . . . . . . . . 17110.6. Avantajele şi slăbiciunile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17310.7. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17410.8. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17510.9. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175

11. Analiza statistică a datelor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17711.1. Analize univariate . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17711.2. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20311.3. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20411.4. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205

12. Analiza narativă a textelor audiovizuale . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20712.1. Introducere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20712.2. De la imagine la texte audiovizuale . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20712.3. Pregătirea analizei textelor audiovizuale . . . . . . . . . . . . . . . 20812.4. Analiza narativă . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21412.5. Concluzii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219

16 CUPRINS

12.6. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22012.7. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22012.8. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221

13. Analiza de gen a textelor audiovizuale . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22313.1. Esenţa metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22313.2. Aplicaţiile metodei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22313.3. Criteriile de încadrare a textelor audiovizuale în genuri . . . 22413.4. Analiza caracteristicilor genurilor audiovizuale . . . . . . . . . 22513.5. Concluzii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23013.6. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23013.7. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23013.8. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231

14. Elaborarea lucrărilor ştiinţifice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23314.1. Introducere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23314.2. Caracteristicile lucrărilor ştiinţifice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23314.3. Părţile principale ale lucrărilor ştiinţifice . . . . . . . . . . . . . . 24114.4. Părţile anexe ale lucrărilor ştiinţifice . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24114.5. Referirea bibliografică . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24714.6. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25314.7. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25314.8. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255

15. Susţinerea publică a unei lucrări ştiinţifice . . . . . . . . . . . . . . . . . 25715.1. Introducere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25715.2. Pregătirea susţinerii publice a unei lucrări ştiinţifice . . . . . 25715.3. Prezentarea lucrării ştiinţifice . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26115.4. Pregătire şi utilizarea materialelor ilustrative . . . . . . . . . . . 26615.5. Întrebări . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26815.6. Probleme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26915.7. Lectură recomandată . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269

Bibliografie . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271Glosar maghiar-român-englez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275Anexe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281

RESPECT. Codul profesional şi etic al cercetării socio- economice în Uniunea Europeană . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281Îndrumător pentru autori în vederea editării manuscriselor publicate la Editura Scientia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281

Abstract . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305Rezumat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307Despre autor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309

BEVEZETŐ

A kommunikációtudományok tudományrendszeri helye

A kommunikációtudományok kutatási módszereinek bemutatásához multidiszciplináris megközelítést alkalmazunk, hiszen a kommunikáció-tudományok kifejezés inkább gyűjtőnév, amely minden olyan elméletet és elemzést magába foglal, amely a kommunikáció jelenségével foglalkozik (Griffin 2004, 7). Alig van olyan humán- és társadalomtudomány, amely ne fordítana gondot a kommunikáció jelenségének kutatására. A társa-dalomtudományokon belül a szociológia, a pszichológia, a szociálpszi-chológia, a kulturális antropológia stb. foglalkoznak a kommunikációval kapcsolatos kérdések vizsgálatával, a humántudományok közül az iroda-lomelmélet, a szociolingvisztika, a szemiotika, az esztétika, a filozófia stb. Éppen ezért, a kommunikációkutatások mind a társadalomtudományok, mind a humántudományok elméleteit és elemzési módszereit átveszik.

A kommunikáció kutatásának főbb kérdései a kommunikációs üze-net forrására, az üzenet szövegére és tartalmára, a közvetítés formájára, a kódolás és a dekódolás mikéntjére és sikerességére, a befogadók tulajdon-ságaira és a befogadási aktus sajátosságaira, a visszajelzés minőségére, a kommunikációs zavarokra és a kommunikáció társadalmi és kulturális kontextusára vonatkoznak. A kommunikációs folyamat több szinten vizs-gálható, az intraperszonálistól az interperszonálisig, a kiscsoportostól a szervezeti kommunikáción át a tömegkommunikációs szintig (Berger 2000, 15). A problémák e széles körének vizsgálatához a módszerek szí-nes palettája szükséges, hiszen az adatgyűjtési módszereket úgy kell kivá-lasztani, hogy azok a kérdés megismerését a leginkább szolgálják. Például az üzenetek textuális elemzéséhez a humántudományoktól kölcsönzzük a módszereket, az üzenetek létrehozásának folyamatát és körülményeit, az alkotó elképzelésének megismerését a társadalomtudományok minő-ségi módszereivel, a kommunikációs üzenetek befogadásának feltételeit és sikerességét a társadalomtudományok mennyiségi módszereivel kö-vethetjük a legsikeresebben.

A társadalom- és humántudományok – habár mindkettő az emberrel és tevékenységeivel foglalkozik – mind elméletépítési módjukat, mind is-meretgyarapítási stratégiáikat illetően eltérnek egymástól. A társadalom-tudományok empirikus tudományok, amelyek azon az elven működnek,

18 BEVEZETŐ

hogy az elméletek érvényességét empirikus adatgyűjtéssel, pontos méré-sekkel ellenőrizzék vagy cáfolják. A humántudományok értelmező jelle-gűek, a kommunikációs üzenetek felépítését és interpretációját irodalom-elméleti, szemiotikai módszerekkel, az üzeneteket befogadó közönséget etnográfiai módszerekkel elemezik (Griffin 2004, 11).

A társadalomtudósok objektívek akarnak lenni, a humántudomá-nyok kutatói a jelentéssel foglalkoznak, értelmezik tanulmányuk tárgyát. A tudósok fel akarják fedezni az igazságot, hiszen úgy gondolják, hogy egyetlen valóság van „odakint”, amely módszeres vizsgálattal feltárható. Az értelmezők szintén az igazságot keresik, de nem biztosak abban, hogy van objektív igazság, amely megismerhető, hiszen a tudás nem semle-ges attól, aki azt birtokolja. Szerintük az igazság leginkább szubjektív, a jelentés pedig az értelmezésen múlik. A tudósok az emberi viselkedést formáló erőket hangsúlyozzák, és ennek egyetemes törvényeit keresik, az értelmezők az egyének tudatos választásaira összpontosítanak, és az egyedi cselekedetek értelmét keresik (Griffin 2004, 12).

A szemléleti különbségek a módszertanban, a kutatási adatgyűjtés-ben és -elemzésben is tetten érhetők. A társadalomtudományi hagyo-mányokból kiinduló kommunikációs vizsgálatok a mennyiségi módsze-reket, a humántudományok interpretatív megközelítésével élő vizsgála-tok pedig a minőségi kutatási stílust részesítik előnyben. A mennyiségi kutatások általában nagy mennyiségű adatot vesznek fel, reprezentatív mintán. Az adatgyűjtési technikák közül a kérdőíves módszert alkal-mazzák, a kísérletet, a strukturált interjút, a kvantitatív tartalomelem-zést és a dokumentumok, adatok/statisztikák másodelemzését. A kvali-tatív kutatás ezzel szemben kevésbé a mérést, mint a vizsgálat tárgyának a megértését célozza. A kvalitatív vizsgálatokban kisebb (általában nem reprezentatív) mintával dolgoznak, a kutatót pedig a vizsgálat alanyai-nak világszemlélete, értékrendje, kulturális és társadalmi tapasztalatai érdeklik. Az ilyen jellegű ismeretek megszerzéséhez a kutatók a résztve-vői megfigyelés és a szabad beszélgetések, a strukturálatlan interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések, a minőségi szövegelemzés módszereit használják (O’Sulivan 2002).

S habár a minőségi és a mennyiségi kutatási hagyományok élesen szétválnak egymástól, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy minden ku-tatási módszernek vannak előnyei és hátrányai. Ennélfogva a tapasztalt kutatók a vizsgálataik során gyakorta különböző, egymást kiegészítő és ellenőrző módszereket kapcsolnak össze. Ez nincs másként a kommuni-kációkutatásokban sem, hiszen a kutatás végső célja, hogy minél ponto-

19A JEGYZET SZERKEZETE

sabb, részletesebb és kimerítőbb magyarázatokat és értelmezéseket ad-junk a feltett kutatási kérdésekre.

E módszertani jegyzet a társadalomtudományok szemszögéből vizs-gálja a kommunikációs jelenségek kutatásának metodológiai sajátosságait, a kutatási folyamat jellegzetességeit, problémáit. S habár a kötet legtöbb fejezetében a társadalomtudományi szemlélet uralkodik, a jegyzetben megtaláljuk két mozgókép-elemzési technika bemutatását is, annak ér-dekében, hogy a diákok a kommunikációs jelenségek minden szintjének és formájának vizsgálatához módszertani eszközökkel rendelkezzenek.

A jegyzet szerkezete

A jegyzet célja megismertetni a kommunikáció és közkapcsolatok szakos diákokat a tudományos megismerés logikájával, a kutatási folya-mat lépéseivel, azokkal a főbb kutatási módszerekkel, amelyek segítsé-gével a kommunikációkutatások témái és problémakörei tanulmányoz-hatók. A kötetben a diákok a társadalomtudományokból átvett minőségi, majd mennyiségi módszerekről, a humántudományokból származó szö-vegelemzési technikákról olvashatnak. A jegyzet végén a kutatási ered-mények szóbeli bemutatásának és az írásbeli tudományos publikáció el-készítésének feladatait tárgyaljuk.

Az első fejezet bemutatja a megismerés fajtáit, kiemelve a tudomá-nyos és köznapi megismerés közötti különbségeket, a tudományos meg-ismerés sajátosságait és a tudomány szerkezetét, az empirikus és az ér-telmező elméletek jellegzetességeit. A második fejezet a kutatási munka előkészítését, a kutatási probléma megfogalmazását és a kutatási terv el-készítésének lépéseit tárgyalja. A harmadik fejezet a reprezentatív min-tavétel kérdéseivel foglalkozik. A negyedik fejezet a tudományos kutatás etikai kérdéseit, a kutatómunkát vezérlő főbb erkölcsi meggyőződéseket taglalja. Az ötödik fejezet a kutatást megelőző időszakra jellemző szakiro-dalmi tájékozódáshoz nyújt útmutatást. A hatodiktól a tizedik fejezetig az egyes fejezetek egy-egy adatgyűjtési módszert mutatnak be, éspedig: a megfigyelést, az interjút, a fókuszcsoportot, a kérdőíves adatfelvételt és a tartalomelemzést. A tizenegyedik fejezet a kvantitatív elemzés néhány statisztikai eljárását ismerteti. A tizenkettedik és tizenharmadik fejeze-tekben a mozgóképek textuális elemzési lehetőségeit, a narratív elemzést és a műfajelemzést mutatjuk be, hogy ezáltal a diákok kezébe eszközt adjunk a médiaüzenetek elemzéséhez. A tizennegyedik fejezet a kutatási

20 BEVEZETŐ

jelentés elkészítésének alapelveit, ennek szerkezetét, felépítését tárgyalja. A tizenötödik fejezet a kutatási eredmények szóbeli bemutatásának sza-bályait, a szóbeli előadás szerkezetét és a tudományos mű megvédésének módjait összegzi.

Az egyes fejezetek hasonló struktúrával rendelkeznek. A fejezetek tartalmi részét követően az olvasó ismétlő kérdéseket kap, amelyek segít-ségével ellenőrizheti az elsajátított ismereteit. Az ismétlő kérdések gya-korlatokkal folytatódnak, amelyek megoldásával az ismeretek gyakorlati alkalmazására nyílik lehetőség. A fejezetek annotált bibliográfiával zárul-nak, ahol a tárgyalt témakörrel kapcsolatban további hasznos forrásokat tüntetünk fel. A kérdések és feladatok a diákok otthoni felkészülését se-gítik, és egyéni megoldást igényelnek.

A kötet végén a használt szakkifejezések háromnyelvű szótárát ál-lítottuk össze, hogy a diákok a módszertani szakterminológia román és angol formáit is megismerhessék.

Tőkés GyöngyvérKolozsvár, 2008. augusztusa

www ro. .scientiakiado

www facebook com. . /ScientiaKiado

2. FEJEZET

A KUTATÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, A KUTATÁSI TERV ELKÉSZÍTÉSE ÉS A KUTATÁS FOLYAMATA

2.1. A kutatások indítéka

A kutatási tevékenységnek több mozgatórugója lehet. Talán a leg-fontosabb, hogy a kutatót magát érdekelje a megválaszolandó kutatási kérdés, hiszen a kutatási munka nehéz, fáradságos és hosszú folyamat, amelyet a kutató csak akkor tud végigvinni, ha őszintén érdekli a felvetett kérdés megválaszolása.

2.1.1. Személyes indítékok, strukturálatlan érdeklődés

A kutató kiindulhat saját kíváncsiságából, és kérdései kapcsolódhat-nak saját élettörténetéhez vagy intellektuális érdeklődéséhez.

Vegyünk egy példát. Egy frissen végzett hallgató elnyeri első beosztá-sát egy jó hírű könyvkiadónál. Már az első munkanapjain feltűnik számá-ra, hogy a kiadó munkatársai, habár egyenként mind jóérzésű, felkészült emberek, valamiért nem működnek együtt. A kiadóban mindenki végzi a dolgát, de nem beszélnek arról, hogy ki hol tart a feladataival, és milyen elvárásai vannak kollégáival szemben. Ezért a hangulat feszült, a munka akadozik, a megrendelők is egyre elégedetlenebbek. A fiatal kommuniká-ciós szakember eldönti, hogy megfejti a rejtélyt, és kideríti, hogy kollégái milyen szervezeti értékrendnek engedelmeskednek. Ez segíti őt megérte-ni és megmagyarázni a helyzetet, ugyanakkor könnyebbé teszi számára is az alkalmazkodást. A kollégái viselkedését, egymáshoz és a vezetőjükhöz való viszonyukat rendszeresen megfigyeli, beszélgetéseket kezdeményez velük, a hallottakat pedig feljegyzi. Három hónapnyi vizsgálódás után rá-jön arra, hogy a kiadóban a csimpánzkultúra uralkodik (Line 1999), vagy-is a kollégák egyenként nagyon intelligensek, ugyanakkor nagyon agresz-szívek is, és csak akkor működnek együtt egymással, ha a túlélésük forog kockán. Állandóan hatalmi harcokat vívnak egymással az elsőbbségért; gyakran a színfalak mögött. A vezetőjük ezért nem érzi magát biztonság-ban, és egyre parancsolóbb magatartást tanúsít.

34 2. A KUTATÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, A KUTATÁSI TERV ELKÉSZÍTÉSE...

A személyes érdeklődésből születő kutatások során a kutató választ kap saját kérdéseire, kielégíti érdeklődését, tudományos kíváncsiságát. A személyes érdeklődésből származó kutatásoknál a kutató szubjektivitása, saját értékeinek és ítéleteinek a befolyása jelent veszélyt. Ha bennünket is saját kíváncsiságunk hajt, legyünk figyelmesek, hogy kutatásunk ne váljon önmagát beteljesítő jóslattá.

2.1.2. Alapkutatás, formális elméletek ellenőrzése, tudományos vagy szellemi érdeklődés

Az alapkutatás az elméleti tudás fejlesztését, valamilyen elméleti kérdés vagy probléma megválaszolását célozza. Az alapkutatás végzői az alapvető tulajdonságok között keresik az összefüggéseket, azzal a céllal, hogy feltevéseket és elméleteket dolgozzanak ki és ellenőrizzék ezeket. Az alapkutatás eredményeit tudományos folyóiratokban közlik, másként nem hasznosítják őket. Az eredményeknek nincs konkrét megrendelője, az ilyen jellegű kutatások főleg kutatóintézetekben és egyetemi közpon-tokban folynak.

2.1.3. Alkalmazott kutatás

Az alkalmazott kutatás szintén új ismeretek szerzését célozza, azon-ban a kutatást gyakorlati szempont határozza meg. Az alkalmazott ku-tatás a már meglévő elméletek alkalmazási területeit, lehetőségeit méri fel, vagy konkrét adatokat gyűjt valamilyen nyilvánvaló cél megvalósítása érdekében. Az alkalmazott kutatás kérdései a gyakorlati életből származ-nak, eredményei pedig választ adnak arra, hogyan oldható meg a gyakor-lati probléma. A megrendelők általában azt tervezik, hogy jövőbeli dön-téseiket a kutatási eredmények függvényében hozzák meg. Ide tartoznak például a vásárlói magatartást és szokásokat, preferenciákat követő piac-kutatások, a politikai értékrendet és magatartást vizsgáló közvélemény-kutatások, de az is, ha egy adott diszciplína eredményeit egy másik disz-ciplína hasznosítja.

Az alkalmazott kutatásokkal kapcsolatban etikai problémák merülnek fel. Ezen kutatásoknak megrendelői vannak, akik nyomást gyakorolhat-nak a kutatóra az eredmények végkimenetelét illetően. A kutatónak eb-ben az esetben is kötelessége a szakmai módszertani szabályok betartása, az objektivitásra törekvés az adatok bemutatásban, értékelésében és ér-telmezésében.

352.2. A KUTATÁSOK CÉLJA

2.1.4. Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás kapcsolata

Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás összekapcsolódnak, hiszen az alkalmazott kutatások eredményei sok esetben új elméleti probléma-felvetést, szemléletváltást hívhatnak életre. Ugyanakkor az alkalmazott kutatások az alapkutatások magyarázó erejére támaszkodnak, ezek ered-ményeit alkalmazzák.

2.2. A kutatások célja

A kutatási munka végzésének számos célja lehet. Leggyakrabbak ezek közül a felderítés, a leírás és a magyarázat. Az alábbiakban a kutatá-si célokat külön vizsgáljuk, azonban egy konkrét kutatásnak több célja is lehet (Babbie 1996, 112).

2.2.1. A felderítő jellegű kutatások

A kutatások jó részének az a célja, hogy egy témát felderítsen, hogy egy kérdéskörrel közelebbi viszonyt alakítson ki. Ez tipikusan olyankor cél, amikor a kutató új érdeklődési terület felé fordul, vagy amikor maga a vizsgált jelenség viszonylag új és feltáratlan.

A felderítő vizsgálatoknak általában három oka van: 1. a kutatási probléma és a hipotézisek megfogalmazása, 2. egy későbbi, alaposabb vizsgálat indokoltságának eldöntése, 3. egy későbbi, alaposabb vizsgálat-ban alkalmazandó eljárások kidolgozása (Babbie 1996, 113).

A társadalomtudományok vizsgálódási területe egyre bővül, hiszen a társadalmi, kulturális, politikai körülmények folyamatosan változnak, és ami rövid idővel ezelőtt még érvényes volt, az ma már nem igaz. Ezért a kutatások nagy része úttörő jellegű. Ha azt tapasztaljuk, hogy a rendel-kezésre álló elméletek vagy túl általánosak, vagy túl specifikusak az álta-lunk választott kutatási kérdés behatárolásához, a hipotézisek megfogal-mazásához, akkor ajánlott a kutatási teendőinket egy felderítő vizsgálati szakasszal kezdeni (Cseh-Szombathy–Ferge 1971, 40).

A felderítő vizsgálatok legfőbb hiányossága, hogy csak ritkán ad-nak kielégítő választ a kutatási kérdésre. A válasz megsejthető belőlük, és eligazítanak, hogy milyen módszerekkel remélhető megfelelő válasz. Az ilyen vizsgálatok nem reprezentatívak, azaz nem általánosíthatók (Babbie 1996, 113).


2.2.2. A leíró jellegű kutatások

Sok kutatásnak az események és helyzetek leírása a fő célja. A kutató megfigyeli, majd leírja azt, amit megfigyelt. Mivel a tudományos megfi-gyelés megtervezett és gondos, a tudományos leírások általában ponto-sabbak, alaposabbak, mint a köztudat leírásai (Babbie 1996, 113).

Ez a típusú kutatás egyszerűnek tűnik, azonban a leírandó jelenség pontos konceptualizálása nélkül az eredmények használhatatlanok lesz-nek. A leíró kutatások esetében általában az összetett jelenségek bemu-tatása a cél, a sokrétű problémák konceptualizálása pedig sokféleképpen lehetséges. Az ilyen elemzés célja valamely tulajdonság pontos megméré-se nagy és heterogén alapsokaságban. A kutatás sikere múlik azon, hogy hogyan választjuk ki a vizsgálati alapsokaságot, hogy az valamilyen meg-határozott szempontból mérvadó legyen a vizsgált probléma tekintetében (Cseh-Szombathy–Ferge 1971, 44).

2.2.3. A magyarázó jellegű kutatások

A legtöbb kutatás arra törekszik, hogy magyarázatot találjon a vizs-gálati jelenségek működésére, egymáshoz való viszonyára. A magyarázó kutatások a miért kérdésre keresik a választ, ok-okozati összefüggések feltárására vállalkoznak. Ezek a vizsgálatok juthatnak olyan eredmény-re, hogy a vizsgált jelenségek között nincs kapcsolat, azonban ezt az eredményt sem vetjük meg, hiszen a tudomány szempontjából az is fontos adat, hogy bizonyos tények nem függnek össze egymással. A ok-okozati összefüggések vizsgálata során kimutathatunk állandó együtt-járást két jelenség között, ilyen esetben determinisztikus kapcsolatról beszélünk. A társadalomtudományokban azonban nagyon ritka, hogy két jelenség biztosan együtt forduljon elő minden körülmények között, inkább az a jellemző, hogy bizonyos esetben vagy legtöbb esetben a tények összefüggnek egymással. Ezt sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolatnak nevezik (Babbie 1996, 114).

A magyarázó jellegű kutatásokat homogén alapsokaságok körében végezzük, a kutatás megtervezése során arra törekszünk, hogy a vizsgált alapsokaság heterogén jellegét minél inkább csökkentsük, hiszen ha a megfigyelt elemek nagyon eltérnek egymástól, akkor a vizsgált jelenség szórását számos tényező számlájára írhatjuk, és bizonyos tulajdonságok közös előfordulását nehezen mutathatjuk ki.

372.3. A KUTATÁSOK IDŐTARTAMA

2.3. A kutatások időtartama

A kutatási munka során az adatokat gyűjthetjük egyszeri alkalommal, vagy hosszabb időn át. A kutatás tervezésénél el kell döntenünk, hogy a kutatási kérdés megválaszolásához, az idődimenzió függvényében, mi-lyen adatokra van szükségünk. Az idődimenzió szerint beszélhetünk ke-resztmetszeti és longitudinális vizsgálatokról. A longitudinális vizsgála-tok előnye a keresztmetszetiekkel szemben, hogy részletes információkat nyerünk az időbeli folyamatokról.

2.3.1. Keresztmetszeti vizsgálatok

Sok kutatás úgy készül, hogy keresztmetszetet vesznek egy jelenség-ről egy adott időben, és azután alaposan elemzik ezt a metszetet. A felde-rítő és leíró kutatások gyakran keresztmetszetiek. A magyarázó vizsgála-tok között is sok a keresztmetszeti, de felmerül egy fontos probléma: ha ok-okozati folyamatok megértésére törekszünk, amelyek időben zajlanak, akkor a következtetéseink levonásához nem elégséges az egyetlen idő-pillanatban végzett megfigyelések feldolgozása. A keresztmetszeti vizs-gálatok a statikus elemzést teszik lehetővé, a jelenségek dinamikájának megragadása a longitudinális vizsgálatok során valósulhat meg.

2.3.2. Longitudinális vizsgálatok

Longitudinális kutatásnak nevezzük azokat a vizsgálatokat, amelyek-ben hosszabb időn át folynak a megfigyelések.

A longitudinális vizsgálatok fajtái a mérések ideje és a vizsgált cso-port szerint a követezők lehetnek:

2.3.3. Ismétlődő vizsgálatok

Ez azt jelenti, hogy a jelenségnek a vizsgálatát többször megismétlik, azonban nem rendszeres időközönként.

Rendszeresen ismétlődő vizsgálatok. Ebben az esetben ugyanannak a jelenségnek a vizsgálatát rendszeres időközönként megismétlik.

2.3.4. Átfedésmentes vizsgálatok

Az ilyen vizsgálatok esetében a megkérdezettek köre mindig más és más.


2.3.5. Átfedéses vizsgálatok

Az ilyen vizsgálatok esetében a megkérdezettek lehetnek ugyanazok a személyek. Az átfedéses vizsgálatok lehetnek trendvizsgálatok (amikor egy adott populáción belüli változásokat követjük), kohorszvizsgálatok (amikor sajátos alpopulációkat vizsgálunk), vagy panelvizsgálatok (ami-kor minden alkalommal ugyanazokat az embereket vizsgáljuk).

2.4. A kutatás előkészítése és megtervezése

A kutatás megtervezésére a vizsgálat legelején kerül sor, és ez magá-ban foglalja a kutatás összes további lépését is. A kutatást egészében kell látni, hogy a terv elkészülhessen. Ahogyan Einstein mondta: „a probléma megfogalmazása gyakran lényegesebb, mint a megoldás”.

2.4.1. A kutatási terv haszna

Bármit is kívánunk megtudni, ezt többféleképpen tehetjük. A kutatás végső soron abból áll, hogy megfigyeléseket végzünk, és értelmezzük azt, amit megfigyeltünk. A kutatás tervének az a célja, hogy végiggondoljuk a tudományos megismerés folyamatát, hogy stratégiát készítsünk a kutatási ismeretlenünk kiderítésére. Amikor kutatási tervet készítünk, először azt döntjük el, hogy mit akarunk megtudni, majd azt, hogy hogyan lehet ezt a legjobban feltárni. Ugyanakkor előre elhatározzuk, hogy milyen vég-eredményre törekszünk, hogy milyen jellegű kijelentéseket szeretnénk megfogalmazni, hogy az eredményeket hogyan szeretnénk felhasználni.

2.4.2. A kutatási terv alapelemei

A kutatási terv a következő elemeket tartalmazza: 1. Cél: meg kell határoznunk, hogy mi a kutatásunk célja, azaz mi

az a kutatási probléma, amit meg akarunk oldani, mi a kutatási kérdés, amelyre a kutatás végén választ adunk. A kutatás célját általában egy kije-lentő, egyszerű (bővített) mondatban fogalmazzuk meg, hiszen ha össze-tett mondatban fogalmazunk, nem lesz világos, hogy mi a szándékunk.

2. Elméleti háttér: a kutatási terv tartalmazza a kutatási probléma szakirodalmi hátterét, vagyis a témakörben a mások által elért eredmé-nyek bemutatását.

392.5. A KUTATÁSI FOLYAMAT LÉPÉSEI

3. Elemzési egységek: a kutatási terv pontosítja az elemzési egységek körét, amelyekre vonatkozóan az adatgyűjtés történik.

4. Mérés: a kutatási tervben megadjuk a mérés szempontjait, hogy mit és hogyan fogunk mérni.

5. Hipotézisek: a kutatási terv tartalmazza a kutatás hipotéziseit, hogy a kutatás során a tanulmányozott változók között milyen összefüggésekre számítunk.

6. Adatgyűjtési módszerek: a kutatási tervben megadjuk, hogy a ku-tatásban milyen módszerek segítségével (nem feltétlenül csak eggyel) gyűjtjük adatainkat.

7. Feldolgozás, elemzés: a kutatási tervben bemutatjuk azt is, hogyan tervezzük feldolgozni és elemezni az adatokat.

8. Ütemterv és költségvetés: abban az esetben, ha a kutatási terv meg-valósításához anyagi támogatást kérünk, megtervezzük a kutatás ütem-tervét és költségvetését.

2.5. A kutatási folyamat lépései

A kutatás megtervezése után térünk rá a lényegében vett kutatásra, amikor a megtervezett tudományos tevékenységeket és feladatokat végre-hajtjuk. Babbie az 1. ábrán mutatja be a kutatási folyamat lépéseit.

2.5.1. A kezdő lépések

Mielőtt bárminek nekifognánk, tájékozódunk abban a témakörben, amelyben a kutatást kezdeményezzük. A tájékozódást több módon vé-gezhetjük: egyrészt szakirodalmat keresünk és olvasunk, hiszen bizo-nyára mások is foglalkoztak már a témával. Mások eredményei a mi kutatásunk kiindulópontját képezik. Ha van lehetőségünk, keressünk olyan szakembereket, a szakterületen jártas embereket, akikkel a témát megbeszélhetjük. Hasonlóan sokat segít, ha azokkal is beszélgetünk, akiknek a megfigyelését tervezzük (természetesen, ha a megfigyelési egységeink egyének).


ÉRDEKLŐDÉS

? Y

Y ?

ELGONDOLÁS

X ?

Y

A ?

B

ELMÉLET

A B E F

C D X Y

KONCEPTUALIZÁCIÓA vizsgálandó fogalmak és változók jelentésének

meghatározása

KUTATÁSI MÓDSZERVÁLASZTÁSA

KísérletekKérdőíves felvétel

TerepmunkaTartalomelemzés

Meglévő adatok vizsgálataTörténeti kutatás

Összehasonlító vizsgálatHatásvizsgálat

POPULÁCIÓ ÉS MINTAVÉTELKikről szándékozunk

következtetéseket levonni?Kiket figyelünk meg, és milyen

céllal?

OPERACIONALIZÁCIÓTénylegesen miképpen mérjük majd a vizsgált

változót?

MEGFIGYELÉSEKAdatok gyűjtése az elemzéshez és

értelmezéshez

ADATFELDOLGOZÁSA gyűjtött adatok további feldolgozása és elemzés céljára alkalmas formára

hozása

ELEMZÉSAz adatok elemzése,

következtetések levonása

ALKALMAZÁSAz eredmények

ismertetése, következményeik

felbecslése

Forrás: Babbie 1996, 1281. ábra. A kutatás folyamata


2.5.2. A kutatási probléma megfogalmazása

A kutatás első lépcsőfoka az, hogy eldöntjük konkrétan mit fogunk vizsgálni. Amikor kiválasztjuk témánkat, még nem tudjuk, hogy pontosan milyen adatokat is akarunk gyűjteni. A témánkat át kell alakítanunk tudo-mányos problémává, ami azt jelenti, hogy ki kell emelnünk a téma bizo-nyos vonatkozásait, ki kell választanunk egy specifikus problémát, és ez-zel kapcsolatban kell vizsgálati kérdéseket megfogalmaznunk, amelyeket a tudomány módszereivel tanulmányozni lehet. Ha ezt a lépést kihagyjuk, a megfigyelés során olyan adatokat gyűjtünk, amelyeket nem tudunk fel-dolgozni, vagy amelyek nem arra a kérdésre válaszolnak, amelyekre mi választ szeretnénk kapni. A kutatási probléma megfogalmazásában segít a témába vágó szakirodalom elolvasása, a korábbi kutatási eredményeink, közvetlen tapasztalataink, a szekunder adatforrások elemzése stb. A kuta-tás célja a megfogalmazott kutatási probléma megoldása.

2.5.3. Konceptualizáció

A kutatási probléma megfogalmazása során fogalmakkal dolgo-zunk. A fogalmak a tények egész sorát fejezik ki elvont formában. Ezért nem mindegy, hogy a fogalmakat milyen értelemben használjuk. A tu-dományos megismerés éppen abban különbözik a köznapi megisme-réstől, hogy a használt fogalmakat pontosítja, és mindig ugyanabban az értelemben használja.

Vannak fogalmak, amelyek dolgokra, objektumokra vonatkoznak, és ezek meghatározása viszonylag egyszerű. Számos olyan fogalommal is dolgoznunk, amelyek nem köthetők össze egy konkrét objektummal, hanem logikai következtetések utján létrejött konstrukciók (pl. attitűd, motiváció, szándék stb.). Minél nagyobb a távolság a fogalmak és konst-rukciók, valamint a vonatkoztatás tárgyának tekintett empirikus tények között, annál nagyobb a lehetősége annak, hogy félreértjük azokat (Cseh-Szombathy–Ferge 1971, 28). Ezért, az elvont fogalmak megfelelő megha-tározása a kutatási munka sikerének feltétele.

2.5.4. Operacionalizáció

A fogalmak meghatározása és a kutatási módszer kijelölése után konkrét mérési eljárásokat kell kialakítanunk (Babbie 1996, 130). Füg-getlenül attól, hogy hogyan határoztuk meg a fogalmaink jelentését, ha


a kutatásunkat meg akarjuk valósítani, módot kell találnunk arra, hogy megfigyelhető eseményekre fordítsuk le őket. Az operacionalizálás azon konkrét lépések meghatározását jelenti, melyeket egy bizonyos fogalom mérésére használunk, és a fogalmakat a válaszadó nyelvére fordítjuk. Az operacionalizáció tehát egy olyan műveletsor, melynek eredményekép-pen kidolgozzuk a fogalmunkat reprezentáló dimenziókat és empirikus mutatókat vagy indikátorokat.

A dimenziók fogalmunk fontos alkotóelemei. A fogalom meghatá-rozott aspektusa, oldala, nézőpontja. Egy fogalomhoz több dimenzió tartozik, egy dimenzióhoz pedig több indikátor. A dimenziók megha-tározása során figyelnünk kell arra, hogy a dimenziók között ne legyen átfedés és a dimenziók fedjék le a jelölni kívánt fogalom teljes tartalmát (Héra–Ligeti 2005, 54).

Az egyes dimenziók az indikátorokon keresztül értelmezhetők. Az indikátorok meghatározása révén jutunk el oda, hogy a kutatott fogalmat empirikusan mérni tudjuk. Boudon és Lazarsfeld négy lépést különböztet meg, amelyek során a fogalmakat empirikus mutatókká vagy indikátorok-ká alakíthatjuk. Ezek a fogalom képszerű reprezentációja, a dimenziók rögzítése, a megfigyelhető indikátorok kiválasztása és ezeknek az indi-kátoroknak egy mutatóban való szintetizálása (Cseh-Szombathy–Ferge 1971, 31). A fogalom képszerű prezentációja azt jelenti, hogy a fogalmat részleteire bontjuk, valamilyen elvont konstrukciót, képet vázolunk fel ennek jelentéséről. A következő lépés a fogalom konkretizálása, vagyis elemezzük az általunk kialakított képzet összetevőit, amelyeket aspektu-soknak vagy dimenzióknak nevezünk. A fogalmak dimenziókra bontása azért szükségszerű, mert a fogalmak általában inkább jelenségek komplex együttesének felelnek meg, semmint valamilyen egyszerű és közvetlenül megfigyelhető jelenségnek. Az egyes dimenziókhoz tartozó indikátorok kiválasztását a mindennapi élet tapasztalatai alapján tesszük. Az utolsó szakasz az elemi adatoknak a szintézise. Ha egy fogalmat négy dimen-zióra bontottunk, és mindegyik dimenzióhoz öt-öt indikátort választot-tunk, az utolsó szakaszban ki kell dolgozni azt a végső egyetlen mértéket, amely a szóban forgó fogalmunkat méri. Az indikátorok tulajdonsága, hogy összefüggnek egymással és a mért fogalommal.

Az indikátorok felcserélhetőségének az elve: ha több mutató valami-lyen fokon mind ugyanazt a fogalmat reprezentálja, akkor mind ugyan-úgy fognak viselkedni, ahogy a fogalom viselkedne, ha valóságos volna, és meg tudnánk figyelni.


2.5.5. A hipotézisek felállítása

A hipotézis megoldási javaslat a felvetett kutatási problémára. A hi-potézis olyan előfeltevés, amelyet a kutatás során igazolni vagy cáfolni kívánunk. A hipotézis a kutatás irányító vezérfonala, mert arról tájékoz-tat, hogy milyen adatokat kell összegyűjteni, és hogy milyen módon kell ezeket az adatokat elemezni.

A hipotézisek a következő követelményeknek kell eleget tegyenek: – jelöljék a vizsgált tulajdonságok, jellemzők közötti kapcsolatot, – a megfogalmazásuk legyen egyszerű és tömör, – a hipotézis legyen egyértelműen igazolható vagy cáfolható, – a meglévő ismeretanyagra, tudásanyagra támaszkodjék, – kialakításuk során legyenek egyértelmű, világosan meghatározott

fogalmak (Héra–Ligeti 2005, 49). A kutatók gyakran felteszik a kérdést, hogy a jó hipotézis intuitív

vagy más kutatások eredményeire támaszkodik? A szakmai közösség ál-talában könnyebben elfogadja azokat a hipotéziseket, amelyek előzetes kutatási eredményekre támaszkodnak. Ha saját elképzelésünk szerint ala-kítjuk ki hipotéziseinket, és más kutatások nem erősítik meg eredménye-inket, a felfedezett összefüggés elszigetelt marad, nem fog kapcsolódni más ismeretekhez. Ezek után mindenki maga dönti el, hogy az eredetiség mennyire fontos számára.

2.5.6. Az adatgyűjtési módszer megválasztása

A társadalomtudományi kutatások során mennyiségi vagy kvantita-tív és minőségi vagy kvalitatív módszereket alkalmazhatunk.

A kvantitatív módszerek segítségével mennyiségi adatokat gyűjtünk, és a hogyan történnek a dolgok kérdésre válaszolunk. A kvantitatív mód-szerek nagy merítésűek, sok embertől sokféle adatot gyűjtenek be, a jelen-ségek számszerűsítésére fókuszálnak.

A kvalitatív módszerek segítségével minőségi adatokat gyűjtünk, és a miért kérdésre keressük a választ. A kvalitatív kutatások behatárolt terü-letek minél részletesebb és kimerítőbb megismerését tűzik ki célul.

A kötet további fejezeteiben az alábbi – a társadalomtudományokra jellemző – adatgyűjtési módszereket mutatjuk be:


1. táblázat. Társadalomtudományi módszerekMennyiségi módszerek Minőségi módszerekKérdőíves adatgyűjtés MegfigyelésStrukturált interjú Strukturálatlan interjúMennyiségi tartalomelemzés Minőségi tartalomelemzés

Fókuszcsoportos vizsgálat

Minden módszernek előnyei és fogyatékosságai vannak. Bizonyos fogalmak jobban vizsgálhatók egyik módszerrel, mint a másikkal. A leg-jobb, ha egy kutatás nemcsak egy módszerre támaszkodik, hanem kihasz-nálja a különböző módszerek erényeit. Ezt a jelenséget háromszögelésnek nevezzük (Babbie 1996).

A kutatási módszer kiválasztását a kutatási eszköz kidolgozása köve-ti. Az egyes módszerek kutatási eszközeit az alábbi táblázat tartalmazza:

2. táblázat. Társadalomtudományi módszerek és eszközeikMódszer Eszköz Kérdőíves adatgyűjtés Kérdőív Strukturált és strukturálatlan interjú Interjúvezető Mennyiségi és minőségi tartalomelemzés

Elemzési szempontrendszer

Megfigyelés Megfigyelési szempontrendszerFókuszcsoport Interjúvezető

A fogalmak megfelelő konceptualizációja és operacionalizációja, a használható mérőeszközök kidolgozása a mérések minőségét befolyásol-ja. A mérések jó minősége az adatok megbízhatóságát és érvényességét garantálja. A megbízhatóság arra utal, hogy ha a mérést többször megis-mételjük, ugyanazokat az eredményeket nyerjük. Az érvényesség pedig rámutat arra, hogy az empirikus mérés mennyire tükrözi a szóban forgó fogalom valódi jelentését (Babbie 1996, 159).

2.5.7. Populáció és minta

Széles választéka van azoknak az egyéneknek, tárgyaknak vagy dol-goknak, amelyeket a kutatás során tanulmányozhatunk. Szakkifejezéssel élve, ezeket elemzési egységeknek vagy a vizsgálat alapegységeinek ne-vezzük. Az elemzési egységek tehát azok az egységek, melyeket – avégre, hogy megkapjuk az összes ilyen egység leírását, vagy hogy megmagyaráz-


hassuk a köztük lévő különbségeket – megfigyelünk és leírunk (Babbie 1996, 114–115). A vizsgálat elemzési egységeit már a kutatás tervezési szakaszában meghatározzuk. Az elemzési egységek csoportját, amelyről a kutatással valamit meg akarunk állapítani, populációnak vagy alapso-kaságnak (sokaságnak) nevezzük.

A társadalomtudományok legtipikusabb elemzési egysége az egyén. A társadalmi csoportokat és interakciókat általában egyénekre vonatkozó megfigyelések összesítése és feldolgozása útján írunk le. Mivel a társa-dalomtudományok általános érvényű megértésre törekszenek, a tudomá-nyos eredmény akkor a legértékesebb, ha minden emberre érvényes. A valóságban nincs lehetőségünk az összes embert vizsgálni, sokkal inkább elterjedtek az országos hatókörű mintavételes vizsgálatok.

Az elemzési egységek azonban nem feltétlenül egyének. Elemzési egységek lehetnek a társadalmi csoportok, szervezetek vagy a társadalmi produktumok (Babbie 1996, 115).

Vegyünk néhány példát. Végezhetünk olyan kutatást, ahol a családok életmódját, a városok fejlettségét, a baráti társaságok kialakulását vizsgál-juk. Ezen esetekben a vizsgálati egységek a családok, a városok, illetve a baráti társaságok.

Vizsgálhatjuk az állami és a magánegyetemek által biztosított okta-tási színvonal közötti különbségeket, az egyházak magatartását az öreg emberekkel szemben, vagy az áruházak arculatát. Ilyenkor elemzési egy-ségeink szervezetek, vagyis az egyetemek, az egyházak és az áruházak.

A társadalmi produktumok az emberek viselkedésének vagy cselekede-teinek termékei. A társadalmi produktumok két csoportra oszthatók: társa-dalmi objektumokra, azaz emberek által előállított tárgyakra, mint például könyvek, festmények, gépkocsik, épületek, dalok, felfedezések stb. és társa-dalmi interakciókra, azaz emberek közötti cselekedetekre, mint például a házasságok, válások, barátválasztások, közúti balesetek, bírósági perek stb.

Sok esetben a kutatók olyan vizsgálatokat végeznek, amelyek több-féle elemzési egységről is szeretnének leírásokat, illetve magyarázatokat adni. Ilyenkor elengedhetetlen, hogy a kutató előre tudja, melyik elem-zési egységre vonatkozóan milyen fajta következtetéseket kíván levonni. Babbie (1996, 118) az elemzési egységek meghatározásával kapcsolatban az ökológiai tévkövetkeztetés veszélyére figyelmeztet. Az ökológiai tév-következtetés azt jelenti, hogy egyénekről fogalmazunk meg állításokat, miközben adatainkat csoportokról gyűjtöttük.

A vizsgálati populációval összefügg a mintavétel kérdése. A vizsgá-lati populáció bizonyos számú megfigyelési egységből áll, s a kutatónak


el kell döntenie, hogy az összes egységtől vagy csak egy részüktől fogja információit begyűjteni. Azt a vizsgálatot, amely során a vizsgálati popu-láció minden egységét megfigyeljük, teljes körű vizsgálatnak nevezzük. Erre a legjobb példa a népszámlálás, amikor egy ország minden egyes lakosát összeírják.

A kutatási munka során a minket érdeklő populáció összes tagját szinte soha nincs lehetőségünk megfigyelni, hiszen nincs annyi időnk, pénzünk, energiánk, hogy ezt megtegyük. Ilyenkor mintavételes vizs-gálatot végzünk, és kutatásunkat a vizsgálati populációból kiválasztott mintában hajtjuk végre. A minta kiválasztására mintavételi eljárásokat alkalmazunk, amelyeket a következő fejezetben ismertetünk.

2.5.8. Adatgyűjtés

Az adatgyűjtés a kutatás konkrét megvalósításának szakasza, amely során összegyűjtjük a kutatás empirikus anyagát. Az adatgyűjtési mód-szerek bemutatása a kötet későbbi fejezeteiben olvashatók.

A továbbiakban arra térünk ki, hogy mit lehet mérni. A társadalom-tudományokban általában jellemzőket vagy tulajdonságokat, orientációkat vagy tendenciákat, valamint cselekvéseket szokás mérni (Babbie 1996, 121).

A jellemzők az elemzési egységek léthelyzetét megragadó vonások. Például egyéneket jellemezhetnek olyan sajátosságok szerint, mint a nem, a kor, a családi állapot, a származási helyük stb. Társas csoportok és formá-lis szervezetek esetén mérhetjük ezek méretét, szerkezetét, székhelyének települését stb. A társadalmi interakciókat jellemezhetjük az alapján, hogy hol, mikor került rájuk sor, milyen emberek vesznek bennük részt stb.

Ha az elemzési egységek egyének, akkor mérhetünk orientációkat. Az orientációk alapvető tendenciák, hajlamok, rokonszenvek. Például, mér-hetjük az emberek attitűdjeit, hitét, meggyőződésüket, személyiségüket, előítéleteiket stb. Társadalmi csoportok vagy szervezetek esetén mérhet-jük céljaikat, politikájukat, kultúrájukat, szabályaikat, eljárásaikat, szoká-saikat stb.

Végezhetünk olyan kutatást, ahol a kutatás középpontjában a cselek-vés áll (mit tesznek az emberek, szervezetek, csoportok). Megfigyelhetjük az egyének, a csoportok, a szervezetek tevékenységét vagy a társadalmi interakciók alakulását. Például mérhetjük az egyének szavazási magatar-tását, a templomba járási szokásaikat, a családok kirándulási szokásait, migrációját, a vállalatok marketingtevékenységét, a házasságkötéseket és válásokat, a bírósági perek kimenetelét stb.

472.6. ISMÉTLŐ KÉRDÉSEK

2.5.9. Adatfeldolgozás

Ebben a szakaszban előkészítjük az adatokat az elektronikus feldol-gozásra. Ez azt jelenti, hogy ellenőrizzük a gyűjtött adatok helyességét, hiányok esetén megpróbáljuk pótolni ezeket, az adatokat kódoljuk, és elektronikus formába hozzuk.

2.5.10. Elemzés

Az adatok elemzésének az a célja, hogy kutatási kérdésünkre és hipo-téziseinkre választ kapjunk, megfogalmazzunk valamilyen következtetést a kutatási területtel kapcsolatban.

2.5.11. Felhasználás, alkalmazás

A kutatási eredmények felhasználásáról már a kutatási terv kidolgo-zásakor döntünk. A kutatási eredményeket nem az íróasztalnak gyártjuk, a végső cél, hogy a szakmai közösség elé tárjuk, és köztulajdonná tegyük. Eredményeinket ennek érdekében közölhetjük folyóiratban vagy önálló kötetben, bemutathatjuk konferencián, és nem utolsósorban felhasznál-juk további kutatásaink kidolgozásában.

2.6. Ismétlő kérdések

1. Mi indíthatja a kutatót arra, hogy kutatást kezdeményezzen?2. Milyen kutatási célokat lehet megkülönböztetni?3. Mi a különbség a keresztmetszeti és a longitudinális kutatások

között?4. Miért hasznos a kutatási terv?5. Melyek a kutatási terv elemei? 6. Melyek a kutatási folyamat lépései? 7. Mit jelent a kutatási probléma megfogalmazása?8. Miért szükséges a konceptualizáció és az operacionalizáció?9. Mi lehet a kutatás elemzési egysége? Mi a populáció? Mi a minta?10. Mi a különbség a mennyiségi és minőségi módszerek között? Mit

lehet a segítségükkel mérni?


2.7. Gyakorlatok

1. Konceptualizálják és operacionalizálják az alábbi fogalmakat: in-ternethasználat, tömegkultúra, sztereotípia, ideológia, globalizáció, tár-sadalmi háttér.

2. Az internethasználat témakörében fogalmazzanak meg egy felderí-tő, egy leíró és egy magyarázó kutatási célt.

3. Az internethasználat témakörében fogalmazzanak meg valamilyen kutatási problémát.

4. Az internethasználat témakörében fogalmazzanak meg öt hipotézist. 5. Adjanak öt példát (másokat, mint amit a fejezet említ) elemzési

egységekre. 6. Fogalmazzanak meg egy-egy kutatási problémát, amelyek vizsgálatát

a legjobban minőségi, illetve mennyiségi módszerekkel lehet megvizsgálni.

2.8. Ajánlott olvasmányok

Earl Babbie (1996): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Bu-dapest, Balassi

A szerző a megfelelő fejezetben a társadalomtudományi kutatás meg-tervezésének és a kutatási terv elkészítésének részletes bemutatását nyújtja.

Héra Gábor–Ligeti György (2005): Módszertan. A társadalmi jelensé-gek kutatása. Budapest, Osiris

A szerzők a társadalomtudományi és főleg a szociális munka terüle-tén elvégzendő kutatások megszervezésének és a kutatási folyamat lépé-seinek sajátosságait mutatják be.

Mărginean, Ioan (2000): Proiectarea cercetării sociologice. Iaşi, Polirom A szerző a szociológiai kutatási folyamat lépéseit és az egyes kutatási

szakaszokkal kapcsolatban felmerülő problémákat mutatja be.

www ro. .scientiakiado

www facebook com. . /ScientiaKiado

ABSTRACT

The aim of the book is to acquaint the communication and public relation students with the logic of scientific cognition, the steps of the research process and the key research methods of communication studies. In the volume the students may read about qualitative and quantitative methods of the social sciences and about text analysis techniques of the humanities. In conclusion, we present the main rules regarding the elaboration of a scientific publication and about the giving of a scientific presentation.

The first chapter presents the forms of cognition, the peculiarities of scientific cognition, emphasizing the differences between scientific and commonplace cognition. The second chapter presents the preparation phase of the research, the difficulties of formulating the research problem and the steps of the completion of the research plan. The third chapter deals with the question of sampling. The fourth chapter discusses the research ethic and the most common moral convictions guiding scientific research. The fifth chapter is about the importance of the bibliographic review in the research process. From the sixth to the tenth chapters we present the main data collecting methods like direct observation, the interview, the focus group, the questionnaire survey and content analysis. The eleventh chapter gives some statistical procedures of the quantitative data analysis. In the twelfth and the thirteenth chapters we present the textual analysis opportunities of the moving pictures, like narrative and genre analysis. The fourteenth chapter presents the basic principles of the completion of a research report and of a scientific publication. The fifteenth chapter shows the rules of giving a successful scientific oral presentation.

Every chapter has a similar structure. After the content of each chapter the reader receives review questions, which help him to check his acquired knowledge. The review questions continue with exercises, which help the students to apply the gained knowledge. The chapters end with annotated bibliography where we indicate additional useful sources to facilitate further enrichment of knowledge.

306 ABSTRACT

The review questions and exercises require individual solutions and help the students in their home preparation.

At the end of the volume we compiled a dictionary of the terms used in three languages (Hungarian–Romanian–English), in order to assist students in getting acquainted with the methodological terminology in these languages.

REZUMAT

Scopul acestui curs universitar este să prezinte studenţilor de la secţia comunicare şi relaţii publice logica cunoaşterii ştiinţifice, fazele procesu-lui de cercetare, şi principalele metode de culegere a datelor care pot fi utilizate în cercetarea din ştiinţele comunicării. Studenţii pot citi despre metodele cantitative şi calitative provenite din ştiinţele sociale, respectiv despre tehnicile de analiză de text provenite din ştiinţele umaniste. Cursul se termină cu prezentarea principalelor reguli privind elaborarea unei pu-blicaţii ştiinţifice, respectiv susţinerea unei prelegeri ştiinţifice.

În primul capitol prezentăm formele cunoaşterii, specificul cu-noaşterii ştiinţifice, accentuând diferenţa dintre cunoaşterea ştiinţifică şi cunoaşterea comună. În capitolul al doilea prezentăm etapele cerce-tării ştiinţifice, dificultăţile formulării problemei de cercetare şi modul de întocmire a unui plan de cercetare. Capitolul trei discută problema eşantionării. În capitolul patru prezentăm etica cercetării ştiinţifice şi principalele convingeri morale care stau la baza activităţii de cercetare în ştiinţele sociale. În capitolul cinci argumentăm importanţa reluarea literaturii de specialitate în activitatea de cercetare. Începând de la capi-tolul cinci până la capitolul zece prezentăm câte o metodă de culegere a datelor precum: observarea, interviul, focus-grupul, ancheta şi analiza de conţinut. În capitolul unsprezece arătăm metodele statistice de analiza a datelor cantitative culese. În capitolul doisprezece şi treisprezece pre-zentăm posibilităţi de analiză a imaginilor în mişcare, respective analiza narativă şi de gen. În capitolul patrusprezece înşirăm principalele reguli de întocmire a raportului de cercetare sau a unui publicaţii ştiinţifice. Capitolul cincisprezece arată modalităţile de prezentare cu succes a unei prelegeri ştiinţifice.

Fiecare capitol are structură comună. La sfârşitul capitolului studen-ţii găsesc întrebări de repetare, care îi ajută să verifice cunoştinţele acu-mulate. După întrebările de repetare sunt exerciţiile, care ajută studenţii în aplicarea cunoştinţelor deja învăţate. Întrebările şi exerciţiile necesită rezolvare individuală şi ajută studenţii în pregătirea de acasă.

La sfârşitul volumului am întocmit un glosar de termeni de speciali-tate în trei limbi (Maghiar-Român-Englez), ca studenţilor să facem cunos-cut terminologia de metodologie în cele trei limbi.

A SZERZŐRŐL

Tőkés Gyöngyvér 1975-ben született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen 1997-ben végzett szociológia szakot, ugyanitt végezte magiszteri és doktori tanulmányait. Jelenleg a Sapien-tia EMTE marosvásárhelyi Humán Tanszékének oktatója. Oktatott tan-tárgyak: Bevezetés a társadalomtudományokba, Bevezetés a tömegkom-munikációba, A kutatás módszertana a kommunikációtudományokban. Kutatási területe: új média használata, társadalmi és digitális egyenlőt-lenségek összefüggése, médiaműveltség.

JEGYZETEK

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A SAPIENTIA

ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM JEGYZETEI

Megjelent:

BEGE ANTAL

Számelméleti feladatgyûjtemény. Marosvásárhely, Mûszaki és Hu-mán Tudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2002.

BEGE ANTAL

Számelmélet. Bevezetés a számelméletbe. Marosvásárhely, Mûszaki és Humán Tudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2002.

VOFKORI LÁSZLÓ

Gazdasági földrajz. Csíkszereda, Csíkszeredai Kar, Gazdaságtan Tan-szék. 2002.

TÕKÉS BÉLA–DÓNÁTH-NAGY GABRIELLA

Kémiai elõadások és laboratóriumi gyakorlatok. Marosvásárhely, Mûszaki és Humán Tudományok Kar, Gépészmérnöki Tanszék. 2002.

IRIMIAŞ, GEORGE

Noþiuni de foneticã ºi fonologie. Csíkszereda, Csíkszeredai Kar, Hu-mán Tudományok Tanszék. 2002.

SZILÁGYI JÓZSEF

Mezõgazdasági termékek áruismerete. Csíkszereda, Csíkszeredai Kar, Gazdaságtan Tanszék. 2002.

NAGY IMOLA KATALIN

A Practical Course in English. Marosvásárhely, Mûszaki és Humán Tudományok Kar, Humán Tudományok Tanszék. 2002.

BALÁZS LAJOS

Folclor. Noþiuni generale de folclor ºi poeticã popularã. Csíkszereda, Csíkszeredai Kar, Humán Tudományok Tanszék. 2003.

POPA-MÜLLER IZOLDA

Mûszaki rajz. Marosvásárhely, Mûszaki és Humán Tudományok Kar, Gépészmérnöki Tanszék. 2004.

FODORPATAKI LÁSZLÓ–SZIGYÁRTÓ LÍDIA–BARTHA CSABA

Növénytani ismeretek. Kolozsvár, Természettudományi és Művészeti Kar, Környezettudományi Tanszék. 2004.

MARCUŞ, ANDREI–SZÁNTÓ CSABA–TÓTH LÁSZLÓ

Logika és halmazelmélet. Marosvásárhely, Műszaki és Humán Tudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2004.

KAKUCS ANDRÁS

Műszaki hőtan. Marosvásárhely, Műszaki és Humán Tudományok Kar, Gépészmérnöki Tanszék. 2004.

BIRÓ BÉLA

Drámaelmélet. Csíkszereda, Gazdasági és Humántudományok Kar, Humántudományi Tanszék. 2004.

BIRÓ BÉLA

Narratológia. Csíkszereda, Gazdasági és Humántudományok Kar, Humántudományi Tanszék. 2004.

MÁRKOS ZOLTÁN

Anyagtechnológia. Marosvásárhely. Műszaki és Humán Tudomá-nyok Kar, Gépészmérnöki Tanszék. 2004.

GRECU, VICTOR

Istoria limbii române. Csíkszereda, Gazdasági és Humántudomá-nyok Kar, Humántudományi Tanszék. 2004.

VARGA IBOLYA

Adatbázis-kezelő rendszerek elméleti alapjai. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2004.

CSAPÓ JÁNOS

Biokémia. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Műszaki és Természettudományi Tanszék. 2004.

CSAPÓ JÁNOS–CSAPÓNÉ KISS ZSUZSANNA

Élelmiszerkémia. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Műszaki és Természettudományi Tanszék. 2004.

KÁTAI ZOLTÁN

Programozás C nyelven. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudo-mányok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2004.

WESZELY TIBOR

Analitikus geometria és differenciálgeometria. Marosvásárhely, Műsza-ki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2005.

GYÖRFI JENŐ

A matematikai analízis elemei. Csíkszereda, Gazdaság- és Humántu-dományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2005.

FINTA BÉLA–KISS ELEMÉR–BARTHA ZSOLT

Algebrai struktúrák – feladatgyűjtemény. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2006.

ANTAL MARGIT

Fejlett programozási technikák. Marosvásárhely, Műszaki és Hu-mántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2006.

CSAPÓ JÁNOS–SALAMON ROZÁLIA

Tejipari technológia és minőségellenőrzés. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományok Kar, Élelmiszertudományi Tanszék. 2006.

OLÁH-GÁL RÓBERT

Az informatika alapjai közgazdász- és mérnökhallgatóknak. Csíksze-reda, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Matematika–Informati-ka Tanszék. 2006.

JÓZON MÓNIKA

Általános jogelméleti és polgári jogi ismeretek. Csíkszereda, Gazda-ság- és Humántudományok Kar, Üzleti Tudományok Tanszék. 2007.

KÁTAI ZOLTÁN

Algoritmusok felülnézetből. Marosvásárhely, Műszaki és Humántu-dományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2007.

CSAPÓ JÁNOS–CSAPÓNÉ KISS ZSUZSANNA–ALBERT CSILLA

Élelmiszer-fehérjék minősítése. Csíkszereda, Műszaki és Társada-lomtudományi Kar, Élelmiszertudományi Tanszék. 2007.

ÁGOSTON KATALIN–DOMOKOS JÓZSEF–MÁRTON LŐRINC

Érzékelők és jelátalakítók. Laboratóriumi útmutató. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Villamosmérnöki Tanszék. 2007.

SZÁSZ RÓBERT

Komplex függvénytan. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudomá-nyok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2007.

KAKUCS ANDRÁS

A végeselem-módszer alapjai. Marosvásárhely, Műszaki és Humán-tudományok Kar, Gépészmérnöki Tanszék. 2007.

ANTAL MARGIT

Objektumorientált programozás. Marosvásárhely, Műszaki és Hu-mántudományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2007.

MAJDIK KORNÉLIA–TONK SZENDE-ÁGNES

Biokémiai alkalmazások. Kémiai laboratóriumi jegyzet. Kolozsvár, Természettudományi és Művészeti Kar, Környezettudományi Tanszék. 2007.

GYÖRFI JENŐ–ANDRÁS SZILÁRD

Valószínűségszámítás és lineáris programozás. A játékelmélet alap-jai. Csíkszereda, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Matematika és Informatika Tanszék. 2007.

DIMÉNY GÁBOR

Minőségirányítási rendszerek. Marosvásárhely, Műszaki és Humán-tudományok Kar, Kertészmérnöki Tanszék. 2008.

ZSIGMOND ANDREA

Minőségi és mennyiségi analitikai kémia laborkönyv. Kolozsvár, Természettudományi és Művészeti Kar, Környezettudományi Tanszék. 2008.

KÁTAI ZOLTÁN

Gráfelméleti algoritmusok. Marosvásárhely, Műszaki és Humántu-dományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2008.

CSAPÓ JÁNOS–ALBERT CSILLA–CSAPÓNÉ KISS ZSUZSANNA

Élelmiszer-analitika. Válogatott fejezetek. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Élelmiszertudományi Tanszék. 2008.

MÁRTON GYÖNGYVÉR

Kriptográfiai alapismeretek. Marosvásárhely, Műszaki és Humántu-dományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2008.

NAGY IMOLA KATALIN

A guidebook to Language Exams. English for Human Sciences. Ma-rosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Humántudomá-nyok Tanszék. 2008.

GAGYI JÓZSEF

Örökség és közkapcsolatok (PR). Marosvásárhely, Műszaki és Hu-mántudományok Kar, Humántudományok Tanszék. 2008.

FODOR LÁSZLÓ

Szociálpedagógia. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Humántudományok Tanszék. 2008.

FODORPATAKI LÁSZLÓ–SZIGYÁRTÓ LÍDIA–BARTHA CSABA

Növénytani ismeretek. Kolozsvár, Természettudományi és Művésze-ti Kar, Környezettudományi Tanszék. 2009.

MURÁDIN JÁNOS KRISTÓF

Nemzetközi kapcsolatok elmélete. Kolozsvár, Természettudományi és Művészeti Kar, Európai Tanulmányok Tanszék. 2009.

BIRÓ GÉZA–SALAMON ROZÁLIA VERONIKA

Élelmiszer-biztonság. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudomá-nyi Kar, Élelmiszertudományi Tanszék. 2009.

ANTAL MARGIT

Java alapú webtechnológiák. Marosvásárhely, Műszaki és Humántu-dományok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2009.

PÁL LÁSZLÓ–MÁTÉ SZILÁRD Alkalmazásfejlesztés Delphiben. Csíkszereda, Gazdaság- és Humán-tudományok Kar, Gazdaságtudományi Tanszék. 2009.

AMBRUS ZOLTÁN–GERGELY ORSOLYA

Családszociológia. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Társadalomtudományi Tanszék. 2009.

LÁZÁR EDE

Kutatásmódszertan a gyakorlatban az SPSS program használatával. Csíkszereda, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Üzleti Tudomá-nyok Tanszék. 2009.

Bálint GyöngyvérStatisztika. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Társadalomtudományi Tanszék. 2009.

Gagyi JózsefFogyasztói magatartás. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudomá-nyok Kar, Humántudományok Tanszék. 2009.

KOVÁCS D. LEHEL ISTVÁN

Számítógépes grafika. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudomá-nyok Kar, Matematika–Informatika Tanszék. 2009.

TÓDOR ERIKA MÁRIA

Predarea-învăţarea limbii române ca ne-maternă. O alternativă a lingvisticii aplicate. Csíkszereda, Gazdaság- és Humántudományok Kar, Humántudományok Tanszék. 2009.

GYÖRGY ÉVA

Általános mikrobiológia. Csíkszereda, Műszaki és Társadalomtudo-mányi Kar, Élelmiszertudományi Tanszék. 2009.

PAPP ISTVÁN

Mechanizmusok elmélete. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudo-mányok Kar, Gépészmérnöki Tanszék. 2010.

Gászpor RékaBevezetés a kommunikációelméletbe. A kommunikáció jelensége. Marosvásárhely, Műszaki és Humántudományok Kar, Humántudo-mányok Tanszék. 2010.

A PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM JEGYZETEI

Megjelent:

KOVÁCS ADALBERT

Alkalmazott matematika a közgazdaságtanban. Lineáris algebra. Nagy-várad, Alkalmazott Tudományok Kar, Közgazdaságtan Tanszék. 2002.

HORVÁTH GIZELLA

A vitatechnika alapjai. Nagyvárad, Bölcsészettudományi Kar, Filozó-fia Tanszék. 2002.

ANGI ISTVÁN

Zeneesztétikai elõadások. Nagyvárad, Alkalmazott Tudományok Kar, Zenepedagógiai Tanszék. 2003.

PÉTER GYÖRGY–KINTER TÜNDE–PAJZOS CSABA

Makroökonómia. Feladatok. Nagyvárad, Alkalmazott Tudományok és Mûvészetek Kar, Közgazdaságtan Tanszék. 2003.

ANGI ISTVÁN

Zeneesztétikai előadások. II. Nagyvárad, Alkalmazott Tudományok Kar, Zenepedagógiai Tanszék. 2005.

TONK MÁRTON

Bevezetés a középkori filozófia történetébe. Nagyvárad, Bölcsészet-tudományi Kar, Filozófia Tanszék. 2005.

Scientia Kiadó400112 Kolozsvár (Cluj-Napoca)Mátyás király (Matei Corvin) u. 4. sz. Tel./fax: +40-264-593694E-mail: [email protected]

Korrektúra:Sztranyiczki Mihály

Mûszaki szerkesztés:Dobos Imre-József

Tipográfia:Könczey Elemér

Készült a Gloria nyomdában200 példánybanIgazgató: Nagy Péter

9 789 731 97 035 6

ISBN 978-973-1970-35-6

tőkés gyöngyvér: a kutatás módszertana a kommunikációtudományokban

Documents