tortenelem_tetelek_2010

8/2/2019 tortenelem_tetelek_2010

http://slidepdf.com/reader/full/tortenelemtetelek2010 1/155

http://www.peterseljan.comhttp://www.eretlenek.hu

1

borító




2

Történelem emelt szintszóbeli érettségi tételek

2010. május-június




3

TartalomI. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

1. A magyar gazdaság a XIV-XVI. században...................................................................42. A nagy földrajzi felfedezések és gazdasági következményei.........................................93. Az ipari forradalom hatása a természetes és az épített környezetre ............................. 124. A világgazdaság a húszas és a harmincas években ...................................................... 165. A sztálini gazdaságpolitika jellemzi (1929-1953) ...................................................... 206. A magyar gazdaság jellemzi a két világháború között............................................... 23

II. Népesség, település, életmód 7. Városfejldés a középkori Magyarországon ................................................................288. Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században ....................................349. Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korában.......................................................3510. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban ..........................................................4011. Demográfiai változások a XX. században.................................................................. 43

III. Egyén, közösség, társadalom 12. Középkori egyetemek, szerzetesrendek...................................................................... 4713. A magyar társadalom változásai a honfoglalástól a XIV. századig ........................... 5214. Árpád-házi uralkodók politikai életpályái .................................................................. 5515. A magyar zsidóság helyzetének jellemzi (1867-1945) ............................................59

IV. Modern demokráciák mködése

16. A modern demokráciák XVIII. századi gyökerei.......................................................6317. A kiegyezés és alternatívái ......................................................................................... 6818. Az EU f bb intézményei, döntési mechanizmusai..................................................... 7119. A mai magyar demokrácia mködése ........................................................................ 85

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák20. Ókori államberendezkedések - Athén, Spárta, Róma-principátus.............................. 9121. A rendi állam kialakulása és jellemzi a középkori Európában.................................9522. A humanizmus és reneszánsz ...................................................................................10023. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviseli ....................10224. A XIX. század uralkodó eszméi ...............................................................................10525. Széchenyi és Kossuth nézetei, programjai a polgári átalakulásért ........................... 11326. A náci és a bolsevik ideológia ..................................................................................115

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttmködés27. Luxemburgi Zsigmond külpolitikája ........................................................................ 12028. Törökellenes küzdelmek a XIV-XV. században ...................................................... 12429. A török kizése Magyarországról ............................................................................ 12530. A Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései..........................................12731. Az 1848-as európai forradalmak és a magyar szabadságharc .................................. 13332. A második világháború és Magyarország ................................................................14033. Az 1956-os forradalom és nemzetközi háttere .........................................................14834. A hidegháború ..........................................................................................................152




4

1. A magyar gazdaság a XIV-XVI. századbanI. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra / 1.

1301-ben férfi-ágon kihalt az Árpád-ház.Az 1301-t l 1308-ig terjed id szakot

interregnumnak nevezzük (király nélküli uralom). Végül az AnjouKároly Róbert (1308-1342)került hatalomra, aki uralkodása elsszakaszában (1308-21) helyreállította az országegységét és a királyi hatalmat, uralkodása második szakaszában (1322-1342) újjászerveztea gazdaságot, és megersítette a királyi hatalmat.

Károly Róbert kormányzati rendszere1323-ban Temesvárról Visegrádra tette át a székhelyét Károly Róbert. Az új kormányzatimód a kiskirályok megtörése után az uralkodó megbízható híveire épült.A király általfelemelt vezet réteg tagjai töltötték be a f méltóságokat. k fizetésüket a hivatalként(honorként) reájuk bízott királyi várak és uradalmak jövedelmébl nyerték. A

tisztség idejére szóló honorok birtokosai, a f méltóság-viselk általában a királyitanácsban is helyet foglaltak.Az újonnan megszerzett tisztségek birtokosai közül ekkor emelkedtek ki a Drugethek,

az Újlakiak, a Garaiak, a Bebekek, és a Lackfiak.A honorok birtokosaisaját zászló alatt vezetett hadsereggel, az ún. bandériummal is

kötelesek voltak a király rendelkezésére állni.Azok körét, akik ilyennel rendelkeztek,zászlósuraknak nevezték. Létezett királyi bandérium, amelyben azok a birtokosokhadakoztak, akik nem álltak mások szolgálatában. A megyék is állítottak bandériumokat.

Városfejl dés Károly Róbert idején

A városok általában azeltér földrajzi tájegységek találkozási pontjainvagy egyébforgalmas vásártartó helyeken jöttek létre,ahol sokféle – különböz– jelleg ésmin ség áru találkozott. A magyarországi városokat az átmenforgalom éltette, sfejl désüket a távolsági kereskedelem szabta meg.

A távolsági kereskedelemben a dél-német kereskedk iparcikkeket, olasz f szerekethoztak az országba s nemesfémekkel távoztak. A levantei kereskedelem határainkon belüliellen rzését hamarosan szintén németek, az erdélyi szászok szerezték meg. Mindezekkövetkeztében a Nyugat és peremvidéke között kialakult az az utóbbiakra nézve elnytelenmunkamegosztás, amely évszázadokra szólóan meghatározta az „iparosodott” Nyugat és a„mez gazdaságra szakosodott” peremvidék arculatát.

A szabad királyi városok csak a királynak fizettek adót, önkormányzattal

rendelkeztek, s a királyi elírásoknak megfelelen fallal vették körül magukat.Kiváltságaik közül a legfontosabb a bíró-, a tanács- és a plébánosválasztás, avámmentesség, a vásártartás és az árumegállítás joga volt. (Ez utóbbi azt jelentette, hogy avárosba érkezkereskedk kötelesek voltak áruikat eladásra kínálni a város piacán.)

Az ásványkincsekben gazdag vidékeken bányavárosok létesültek. Lakóik, a királyibányászok többnyire német telepesek voltak.A bányavárosok a szabad királyivárosokhoz hasonló jogokat élveztek.Ebben az idben Magyarország gazdag voltásványi kincsekben. Körmöcbánya az arany-, Selmecbánya az ezüst-, Besztercebányapedig a rézbányászat központja volt. Sóbányáink Erdélyben voltak.

A városok másik csoportjáta mez városok alkották. A mezvárosok az egyházi ésvilági birtokosok falvaiból fejldtek ki, a kereskedelmi útvonalak mentén.Azönkormányzatnak csak csekély fokát érték el.Lakóik földmveléssel, állattenyésztésselfoglalkoztak, s járandóságukat a földesuraknak általában évente, egy összegben fizették.




5

Külkereskedelem – vámokKülönösena bor és a szürkemarha talált külföldön vevre. A király által kivetett adókközül elssorban a vámok érintették a polgárokat.A legfontosabb a harmincadvám volt.A f útvonalakon felállított harmincadhelyeken a behozott és kivitt áruk értékének 1%-átfölözte le a kincstár. (Késbb ez az arány 3,33% lett.)

Pénzügyi reformokA vámokból származó bevételek miatt a király érdekelt volt a kereskedelem fejldésében.A forgalomnak kedvezett az értékálló pénz bevezetése. Erre alapot teremtett, hogyMagyarország gazdag volt nemesfémekben. Európa aranytermelésének 2/3-átmagyarországi bányák adták, de ezüsttermelésünk is jelents volt (ebben csak Csehországel zött meg minket).

A külföldi piacokon is megbecsült,értékálló aranyforintot– amit a firenzei fiorinomintájára vertek –1325-t l vezették bea forgalomba. Emellett a helyi piacok szerényebbszükségleteire is gondolva, megtartották az ezüst és réz ötvözetébl készült dénárt is.

Az aranypénz bevezetésével egyidejleg Károly Róbert elrendeltea nemesércekkirályi monopóliumátis. A határozat értelmében a nemesérc beváltása kizárólag a királyipénzver kamaráknál történhetett, sa veretlen aranyat s ezüstöt kivonták a szabadkereskedelembl.

A nemesfémbányászat növekedését szolgálta, hogy1327-ben megsznt a bányászatkirályi monopóliuma.(A királyi monopólium azt jelentette, hogy a birtokán találtérclel helyet a földesúr kötelezen fölajánlotta a királynak, s érte cserebirtokokat kapott.)Az új rendelkezés szerintaz uralkodó csak a bányajövedelem(urbura)kétharmadáratartott igényt, a további egyharmad részt átengedte a földesuraknak. Természetesen anemesércet a földesuraknak is kötelezvolt vert pénzre váltani a királyi kamarákban.

A kapuadóMiután Károly Róbert megszüntette a kötelezpénzbeváltást,pótolnia kellettaz ebb lszármazó kincstári bevételt:a kamara hasznát. Az uralkodó ezért új adó beszedésétrendelte el.Minden olyan ház után, amelynek kapuján egy szénásszekér át tudott haladni,fizetni kellett. Ezt a jobbágyok által kifizetett adótkapuadónaknevezték. (EZ volt az els állami egyenesadó Magyarországon.)

Károly Róbert gazdaságpolitikája és a feudális monarchia újjászervezéseKároly Róbert (1308-1342) az ország történetének egy olyan szakaszában került trónra,mikor a megersödöttkiskirályokszinte az ország egész területét uralták, és a királyi címalig párosult valós hatalommal. Legf bb célja királyságának megersítése és ezzel szorosösszefüggésben azoligarchák hatalmának letörésevolt. Gazdaságpolitikáját is ezencéloknak rendelte alá. Támogatói voltak az egyházi nagybirtokosok, a köznemesség, avárosok. Els gy zelmét 1312-ben aratta az Abák fölött, majdCsák Máté 1321-benbekövetkezett halála után Visegrádra tette át székhelyét. Az oligarcháktól visszavettföldeket részben új nagybirtokosoknak adta, akika királyi hatalom feltétlen támogatóilettek. Ezekre a földesurakra támaszkodva szervezte megbanderiális hadseregét.Gazdaságpolitikájában elssorban a regáléjövedelmekre (királyi felségjog alapján szedett jövedelmek) támaszkodott és új gazdasági hivatalokat hozott létre. A regálék közöttlegfontosabb abányamonopólium, a pénzverés monopóliuma és a harmincadvámvolt.Bevezette azels állandó állami adót, a kapuadót,érdekeltté tette a földesurakat abányák föltárásában (részesedést kaptak a bánya jövedelmébl – urbura) és a




6

külkereskedelem könnyítése érdekében értékálló aranyforintot vezetett be. Uralkodásaidején az állami bevételeket akamarák szedték be, melyek élén akamaraispánokálltak,felettesük atárnokmester volt, így a gazdasági ügyeket központilag irányították. KárolyRóbert 1335-ben találkozóra hívtaVisegrádra a lengyel és a cseh királyt,akikkelkereskedelmi megállapodást kötött, valamint megállapodtak egy Bécset elkerül

kereskedelmi útvonal létrehozásában. Így sikerült a kereskedket mentesíteni Bécsárumegállító joga alól. Uralkodása végére Magyarország az ers monarchiák sorábaemelkedett.

Nagy LajosKároly Róbert uralkodása alatt a királyi hatalom jelentsen megersödött. Az országgazdasága föllendült, s az elkel k támogatták a hétköznapi életben távolságtartó, komorés bizalmatlan uralkodó politikáját. Így aztán a király halála után legidsebb fiát, Lajostmindenki megelégedésére emelték a trónra.I. Lajos (1342-1382) merész külpolitikaiterveket sztt családja hatalmának és neve dicsségének növelésére, s ez gyakran

háborúkhoz vezetett.Ám törvényeivel gondoskodott az ország fejldésér l is, ígyelmondhatjuk, hogy jól sáfárkodott atyja örökségével.

Az 1351. évi törvények Nagy Lajos 1351-ben elrendelte, hogy a gabona és a szl utánvalamennyi jobbágy,méga mez városi is,köteles a termés kilenced részét– pontosabban a kilencedik tizedrészt –fizetni.

Törvény mondta ki, hogyaz ország minden nemese azonos szabadságjogokat,azonos kiváltságjogokatélvez.

Az ún. siség törvényében Nagy Lajosmegszüntette az Aranybullában rögzített

végrendelkezési szabadságot.Ezzel azt akarta elérni, hogy a fiúágon örökld nemesibirtok – fiú utód híján – már csak egy szkebb körben, az elhunytnemzetségen belültalálhasson gazdára. (A gyakorlatban ilyen esetben legfeljebb a másodfokú unokatestvérek– akiknek a dédapjuk volt közös – igényelhették a birtokot.) A cél végssoron az volt,hogy örökösök hiányában a birtokok a királyra szálljanak.

A városok Luxemburgi Zsigmond korábanLuxemburgi Zsigmond(1387-1437) a külkereskedelem jól kitaposott útjait örökölteel deit l. A délnémet városokkal folytatott külkereskedelem északról megkerülve Bécset,Nagyszombaton és Pozsonyon át haladt Buda felé. A Nagy Lajos uralkodása idején

föllendült északi, lengyel- és oroszországi külkereskedelem jelentsége megmaradt.Zsigmondezértkülönösen támogatta a nyugati és északi királyi városokat:1402-ben egyidejleg kapott árumegállító jogot Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Bártfa. A királyvárosfejldést szorgalmazó gazdasági intézkedéseia mez városokat is érintették, amelyekszáma ugrásszer en n tt.

Hunyadi Mátyás gazdaságpolitikájaMátyás uralkodása alatt a pénzügy és adóügy átszervezésére1467-ben került sor. Azország pénzügyi igazgatását hagyományosan a f kincstartó irányította, aki mindig is abárók közé tartozott. Mátyás e bárói méltóságot egyszerhivatali beosztásra változtatta.Ezt mutatta a tisztség nevének módosítása (kincstartó), valamint az is, hogy Mátyása




7

kincstartóság élére nem nemest, hanem egy budai polgárt(Ernuszt Jánost)nevezett ki.Az új hivatal természetesen visszafogta a kincstári bevételekkel való visszaéléseket.

A királyi jövedelmek biztosításához az adózási rendszert is meg kellett változtatni. Arégi adófajtákra sok megye mentességet szerzett, s beszedésük kikerült a királyi adószedkkezéb l (pl. adóbérlké lett). Mátyás ezért a kamara haszna helyett bevezette akirályi

kincstár adóját.Az adószedés rendszere megváltozott. Korábban az adó kivetésénél nem tördtek azzal,hogy hány család lakik a jobbágytelken. Fizetni egyetlen kapu – lényegében a jobbágytelek– után kellett. „…Lakjék bár azon a telken három, négy, vagy több olyan ember, akinekkapuja van” (Károly Róbert 1342-ben kiadott rendelete). Mátyás ezzel nem értett egyet.„Ha pedig ketten (két család) kapnának egy telket és egy telek földjét egy portán belül,mindkett jük fizessen egy és egy fél porta szerint” – írta el. A király tehát háztartások(a házakat jelöl füstnyílások, füstök) szerint vetette ki a kincstári adót (füstpénz).

A háztartás lett az alapja az 1468-tól évente akár kétszer is beszedettrendkívüli adónak(segély, hadiadó) is, amelyet a háborúk költségeire fordítottak. („Rendkívüli” azért volt,mert kivetését évrl évre az országgylésnek kellett megszavaznia, ellentétben a „rendes”királyi kincstár adójával, amelynek beszedéséhez nem kellett a rendek jóváhagyása.) Akincstári adót és a rendkívüli hadiadót úgy szedték be a jobbágyoktól, hogy együttesösszegük évi egy forintra rúgott.

Mátyás és tanácsadói eltörölték a harmincadvámot is. A távolsági kereskedelem újbehozatali és kiviteli vámját, akoronavámotminden kereskedéssel foglalkozó embernekfizetnie kellett. A névváltoztatással elérték, hogy a korábban szerzett vámfizetés alólimentességek megszntek.

A pénzügyi reformok eredménnyel jártak. Mátyás éves bevételét 500 ezer és 700 ezerforint közötti összegre becsülhetjük.

Magyarország gazdaságaA király elssorban az adókból (királyi kincstár adója, rendkívüli hadiadó), valamint asójövedelembl, a pénzver- és bányakamarák hasznából és a koronavámból töltötte fölkincstárát. A bevételi források között viszonylag kisebb tételt képviseltek a városok, aszászok, a zsidók és az erdélyi románok adói.Mátyás jövedelme a korábbi magyarkirályok jövedelméhez képest rendkívülinek, nemzetközi viszonylatban azonbanmérsékeltnek számított. A kicsiny Burgundiában 800 ezer forintra, az OszmánBirodalomban 1 800 000 dukátra (1 dukát = 1 forint) rúgott az uralkodó éves jövedelme.

A külkereskedelem Mátyás korában kevés hasznot hozott. Így nem a határ menti,hanem aközponti fekvés városok gazdasága pezsdült fel.

Ekkor lendült fel igazán Buda fejldése, amelyet mintegy 8000 ember lakott. A város

német és magyar polgárai körülbelül 60 iparágatztek, s ezek közül 10-12 már céhetalkotott. A céhekbe egyre nehezebb volt bekerülni, a legények mesterré válása elé isakadályokat gördítettek. Ennek okát abban kereshetjük, hogya céhek egyre inkábbcsaládi vállalkozásokká váltak, s ódzkodtak az idegenek befogadásától. A céhek ígyazipari fejl dés gátjai lettek. A magyarok elssorban mezgazdasággal kapcsolatos árukat tudtak eladni külföldön. Ezkedvezett a mezvárosi fejldésnek. Az alföldi állattenyésztmez városok számaugrásszeren megnövekedett, s a dombos vidékek szl m veléssel foglalkozómez városai is virágzásnak indultak.




8

Gazdasági, demográfiai és etnikai változások a XVI-XVII. SzázadiMagyarországonA hódoltsági terület gazdaságával kapcsolatban az adórendszer emelhetki. Alegfontosabb adó akapuadó volt (évi 50 akcse) és a nem mohamedánokra kivetettharádzs. Az igazán nagy teher akett s adóztatás volt, mivel a birtokaikat vesztettföldesurak is próbáltak érvényesíteni követeléseiket jobbágyaikkal szemben. Ennek és akatonai portyázásoknak a kivédésére alakultak meg a parasztok önvédelmi szervezetei, aXVII. Században fénykorukat él parasztvármegyék. Az etnikai változások szorosösszefüggésben voltak a denográfiával. Az állandó háborúskodás miattelnéptelened területekre kezdetben Délrl indult meg abevándorlás(sterbek, bosnyákok, szlavónok,horvátok és vlachok). Agyarapodó mezvárosok, a protestantizmus szabad terjedése,valamint a protestánsok által felállított iskolák a polgárság lassú kialakulásáteredményezték.

Erdély gazdaságát bethlen Gábornak sikerült fellendítenie.Állami monopóliumokatvezetett be a higanyra, mézre, viszra és a marhára. Az ipartkülföldr l érkezettmesteremberekkel

fejlesztette (anabaptista kézmvesek), valamint bányászokat hozott aFelvidékrl.A királyi Magyarországona XVI-XVII. Században a nemzetközi munkamegosztás

igényeinek megfelelen agrárkonjunktúra (els sorban állattenyésztés és bortermelés)alakult ki. A földesurak növelték sajátkezelésterületeiket (allódium), tehát ntt azigény arobotra is. Ennek eredményeként megersödött a parasztok feudális függése, megszntköltözési szabadságuk (második jobbágyság).A fentiek miatt a céhesipar fejl désemegtorpant, két iparág virágzását (szabók, ötvösök) kivéve. A korszakban a feudálistársadalom osztályszerkezete nem változott, ám a biztonságosabbnak tn 10-15 megyébenaz országos átlagnál magasabb népsr ség volt.




9

2. A nagy földrajzi felfedezések és gazdaságikövetkezményeiI. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra / 2.

A 15. században az európai arany-és ezüstbányák kimerülése válsághoz vezetett. Az iparnem volt elég fejlett, hogy a keletrl érkez f szerért és egyéb luxuscikkekért árud adjon.A nyugati textilipar volumene, pedig megegyezett a keletivel. A f szerért Európábanezüstöt és aranyat lehetne adni, de nincs, ezért válság,aranyéhségkövetkezett be.

A török terjeszkedésével veszélyeztette a Földközi-tenger kereskedelmét és el is foglaltaa levantei kereskedelmi utat, ez is az áruk drágulásához vezetett.

A felfedezéseknek voltak anyagi, technikai, világképi és politikai feltételei, amelyeknekmeg kellett felelni. A 15. században még ageocentrikus világkép(a világ középpontja aFöld) volt az elfogadott. A Földet lapos korongként képzelték el. Úgy gondolták, hogyvalahol létezik„János pap országa”, ami egy utópikus világ, ezért meg akarták tanulni.

Ebben az idszakban sok olyan esemény történt, amely megváltoztatta a világképet.Kopernikuszvolt az els, aki kimondta, hogy a Napot tekinti a világ középpontjának,de ezt természetesen nem hozta nyilvánosságra. (Heliocentrikus világkép, kopernikuszifordulat).

Toscanelli volt az a földrajztudós, aki újra felvetette a Föld gömbölységénekproblémáját.Térképet is rajzolt, de kisebbnek ábrázolta a bolygót, mint amekkoravalójában. A térképen India a mai Dél-Amerika helyén volt. Toscanelli tévedése vezetettoda, hogy Kolumbusz felfedezte Amerikát, (mert azt hitte, hogy az India).

A felfedezések kezdetétl már nem „János pap országát”, hanemEldorado-t, „az aranyföldjét” keresték.

A felfedezésekpolitikai feltétele, hogy legyen olyan politikai hatalom, aki hajókatbiztosít a felfedezknek. A portugál felfedezknek a támogatással nem volt problémájuk,de a céljuk Afrika megkerülése volt, így akartak eljutni Indiába.Christoforo Colombo(genovai tengerész) mindenhol próbálkozott, hogy támogatástszerezzen, és eljuthasson Indiába. A spanyoloknál járt sikerrel, ahol – aRECONQUISTA éppen véget ért1492-ben Granada elfoglalásával – az öröm mámorában nem tagadták megt le a segítséget, 3 hajót kapott, ezekbl 1 volt igazi tengerjáró.

Technikai feltétela hajózási mszerek fejldése, a helyzet meghatározás (irányt). Azegyik ilyen eszköz azasztroládium, amely a Napot használta fel a tájékozódáshoz.

Egységesítették a távolságokat és megtanulták a sebesség mérését.Szükség volt a hajótípusok fejldésére, mert egy ilyen hajónak a nyílt tengeri

hullámzást és egy esetleges vihart is állnia kellett. Akkoriban akaravella volt alegelterjedtebb ilyen hajótípus.

A portugál felfedezk Afrika megkerülésével szerettek volna eljutni Indiába.1487-88-ban Bartolomeo Diaznaknem sikerült megkerülnie a Jóreménység fokát, mert viharbakeveredett. Igy1498-99-ben 10 évvel késbb Vasco da Gama jut el elször Indiába, Afrikamegkerülésével.

Kolumbusz a Toscanelli térkép alapján úgy gondolta, hogy nyugatra hajózva eljut majdIndiába.1492. októberébena Santa Mariaval, a Ninaval és a PintavalSan Salvadorra(Szent Megment) érkezik a Karib-tengerre. Az itt élket nevezi el indiánoknak. Találnakf szereket, ékszereket, de aranyat nem. Bár Kolumbusznak további három útja volt még -és rangot, pozíciót kapott-jelents dolgokat nem tudott hazavinni.




10

Kolumbusz felfedezése arra késztette a spanyolokat és a portugálokat, hogy egyszerz désben határozzák meg, hogy kié lesznek a felfedezett területek. Döntbírónak apápát kérték fel.1494-benkötötték meg aTORDESILLAS-I SZERZ DÉST, amely felosztottaa Földet. Megegyeztek, hogy a felfedezett területek nyugatra spanyol, keletre portugál„tulajdonban” lesznek.

A felfedezésekkel megkezddött a gyarmatosítás, ami areconquistavégével feleslegessévált HIDALGO-k helyzetének a megoldása volt. Az újonnan megszerzett területek,gazdasági és politikai függésben maradtak az anyaországgal.A 16-17. században a felfedezett területeket lerombolták és kifosztották.

Dél-amerikai felfedezutat indított (1504-benjött rá, hogy ez egy új kontinens)AmerigoVespucci 1499-1502 között.

A Csendes-óceán felfedez je a spanyolBalboa volt 1513-ban, aki így bizonyította,hogy valóban új kontinens felfedezésérl van szó.

1519-ben eljut MexikóbaHernan Cortez, aki lerombolja az aztékok és a majákcivilizációját.

1535-ben Ferdinando Magellan 3 évig tartó expedícióra indul. Szerinte a Földkörbehajózható. Feltételezte, hogy az amerikai kontinensen vannak olyan pontok, ahol átlehet törni. Három hajójából csak egy tért vissza Lisszabonba. Magellan az átjárót at zföldi területeknél találta meg, de a partraszállásnál meghalt.

Észak-Amerika területei feltáratlanok maradtak. A felfedezések egy szakasza lezárult,bebizonyosodott, hogy a Föld gömbölyés megnyíltak a határok.

A 16. században nem kellett újabb földeket meghódítani, hanem a felfedezetteket kellettfelhasználni.

A felfedezések hatásaiA gazdaságban azonnali hatású az olyan kultúrnövények bekerülése Európába, amelyeklehet vé teszik a tömegélelmezést. A legfontosabb a burgonya, de fontos lesz a kukorica.Fontos új növény ill. árucikk az amerikai tök, a paradicsom, paprika, a csokoládé és akakaó.

Az állatok közül a láma „megjelenése” a fontos, mert szrméje jó textil alapanyag. Aszárnyasok között a kondor keselylesz jelents cikk.

Az arany és az ezüst hatása átmeneti, de azonnali hatású; a már kibányászott ésfeldolgozott aranyat tömegével hozzák Európába.A spanyolok nem tesznek az arannyalsemmit, ezért az nem csereeszközként, hanem kincsként rögzül,elnyel dik akincstárakban.

Az 1530-1540-es években nyitott nemesfémbányáknak hosszútávú hatása van.Megjelenik azamalgámozás, amivel nagy mennyiségben tudnak jó minség ezüstötel állítani.

A Dél-Amerikában létesített bányákban a nemesfém kibányászása munkaerigényes.Indiánokat nem dolgoztathattak, ezért Afrikából szállították át a kényszermunkásokat.Nagyszabásúrabszolga-kereskedelemindult be, ami más háttértermelési ágak gazdaságifelemelkedését eredményezte.

Amikor az ezüst- és aranyszállítmányokat megkezdték áthajózni Európába, az értékükcsökkeni kezdett, megindult egy100 évig tartó infláció. A hosszútávú infláció

árforradalomhozvezetett, amelya teljes gazdaságmellett atársadalom struktúrájának




11

megváltozását eredményezte. Az iparcikkek drágultak, aziparfejleszt hatás következtében, aki a mezgazdaságban dolgozott, át akart menni az iparba.

A t késgazdaságmegszületésének egyik fontosfeltétele, hogyne legyennagyoner s anemesség, delegyen kivívott jogokkalrendelkez, mozgóképes jobbágyság.

Anglia a „rózsák háborúja” során kiirtotta a saját nemességét, és volt egy egységes ésszabad jobbágysága.Az angol államilag irányított kalózkodásáldozatává váltak a spanyol aranyat és/vagy

ezüstöt szállító hajók, ígyAngliába került az arany és az ezüst 60%-a, ahol viszontpénzlett bel le, nem kincs. A pénz felhasználásávalmegindulhatott az árukereskedelem.

A „piacon” a gyapjúra nagy volt a kereslet, ezért átálltak a juhtenyésztésre, amihezazonban legelk kellettek. Ezért kisajátították a jobbágytelkeket, a termföldeket és juhlegelket hoztak létre. A jobbágyokat elzték (enclosure=bekerítés). Ennekkövetkeztében Anglia útjai megteltek csavargókkal, koldusokkal.(1558-1603) Erzsébetkirályn ezért hozta meg az úgynevezettvéres törvényeket, amelyben létrehozatja adologházakat, ahol a csavargókat kényszermunkára fogták, minimális bérért.

Megindult a társadalom átrétegzdése. Angliában megjelentek aföldbérl k, mint újtársadalmi réteg. Ez nem más, minta feudális államegyikváltozása.Megjelenik a t kefelhalmozás, a termelés célja mostmár a profit. A

t kefelhalmozáshoz alegalkalmasabb a textilipar volt, mert mindigvan piaca, vanmunkaer és termelési tapasztalathozzá,kevés pénzt kell befektetniaz elején, amiviszonthamar megtérülés van hozzányersanyag.

A városi céhszabályzatot meg kellett kerülni. A befektetk a falusi munkaerthasználták fel a termeléshez, így nem kellett eszközt venni, vagy gyárat építeni. Kialakultaz ún.Verlag-rendszer (ITT FELVÁSÁRLÁSI-KIADÁSI RENDSZER, SZÓRT MANUFAKTÚRA, FLANDRIÁBÓL), amely az ipar egyik szervezeti formája, ahol belsmunkamegosztás van,az áru elkészítését fázisokra bontják fel, a gyártáshoz kézi eszközöket használnak.

A céhiparban a minség, a manufaktúrában a mennyiség volt a fontosabb, bérértdolgoztak, futószalagszeren.

Anglia élelmiszerbl széleskör behozatalra szorult. Elssorban Kelet-Közép-Európában volt a f élelmiszerszállító területe.

Az egész folyamat egy európai méretés szint munkamegosztást eredményezett. Ezegy hosszútávú folyamat volt, amely az elspolgári forradalmakhoz vezetett.

A Középiskolai történelmi atlaszban:

39 A nagy földrajzi felfedezéseka Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás (XV - XVII. század)b Térkép Kolumbusz felfedezútjainak idejéblc Világtérkép Amerika felfedezése után




12

3. Az ipari forradalom hatása a természetes és azépített környezetre I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra / 3.

A XVI. századtól kezdve indult meg az a folyamat, hogyaz ember kizárólag a gazdaságitevékenységekre összpontosítja figyelmét, s id pocsékolásnak tart minden idt éser feszítést, amely egyéb feladatok teljesítésére irányul.Ez a lakókörnyezetnagymérték romlásával járt. 1820 és 1900 között a nagyvárosokban a rombolás és az rzavar olyan volt, mint egy csatamezn. A nyugati világ valamennyi városára többé-kevésbé rányomták a bélyegüketa lázas iparosítás„áldásai”. Az indusztrializmus, aziparosítás tana – a XIX. század legf bb átalakító ereje – megteremtette a páratlanzüllöttség városi környezetet, hiszen még az uralkodói réteg negyedei is mocskosak éstúlzsúfoltak voltak.

A XVIII. század végén válságba került az európai táj, amelyet a megelz tíz évszázadalatt a politikai, gazdasági és kulturális események alakítottak ki. Felborult az emberitevékenység és a környezet között korábban fennálló egyensúly.

• A népesség szaporodása és beáramlása, bezsúfolódása a városokba.• Az ipari termelés növekedése.• A termelési rendszerek gépesítése.• A mez gazdasági termelés tkés alapokra helyezése.

mind hozzájárult a változások ilyen irányba fordításában.Az emberek vándorlása az ipari létesítményeket követte, melyek elször a vízi utak

mentén helyezkedtek el. Késbb - a vaskohászat fejldése miatt – a szénbányák közelébetelepítették a gyárakat, s ezzel a vidék nagy területeit formálták át radikálisan. Amegszületett zavaros és zavaró táj Chadwick és Engels angliai, valamint Blanqui ésVillermé franciaországi leírásait juttatják eszünkbe. A város emberi létesítmények koszoshalmazának vélhetekkoriban. A kolerajárvány elterjedési területét nézve észrevehetjük,hogy az ipari nagyvárosok, kikötk voltak a járványok fészkei.

Chadwick 1842-es beszámolója alapján születtek megaz els londoniegészségügyiintézkedések, amelyeket 1848-ban követett az országos egészségügyi törvény. Paradoxmódon ez óriási tiltakozást és felháborodást váltott ki a városokban („Még ilyet, hogy acsatornákkal és a szeméttel kell foglalkozni”).

Dickens – Nehéz idk cím m vében – az angliai városokat találóanKokszvárosoknak(Coketown) nevezi, melyeknek egyetlen dolga volt: termelni, „árut és tompa agyúfickókat” egyaránt. Ezekre a nagyvárosokra kosz, bz, szenny és a nyomornegyedek jellemz ek, és még valami: a fekete szín, hiszen minden fekete volt a koromtól és a füsttl.

Az óriási méretlakosságnövekedés mindenféle ellenrzés és tervezés nélkül ment végbe,így igaza lehet Max Webernek, aki a nagyvárost laza homokkupachoz hasonlította.A leromlott ipari várost jól mutatja be Hugh Miller Manchesterrl írt beszámolója 1862-ben: „Mi sem tnik jellemz bbnek e nagy gyárvárosra, jóllehet cseppet sem hízelg, mint az Irwell folyó, amely átfolyik rajta. …Megszámlálhatatlan mocskos dolgot kell elmosnia, és cserzüzemek meg fehérítm helyek is vagonszámraöntik bele a mérget, melyet el kell hordania. Gzkazánok ürítik bele bugyborékoló tartalmukat, alagcsövek ésszennycsatornák rothadó mocskukat, míg végezetül hol égbe nyúló sivár falak, hol meg vöröshomokk szakadékok között hullámzik tova, ám ekkor már nem annyira folyónak, hanem folyékony,hömpölyg trágyalének tnik.”

A városiasodás miatt egyre nagyobb nyomás nehezedett a környezetre, a bioszférátkíméletlenül pusztította az emberiség. Elssorban a fajban leggazdagabb erdei

ökoszisztémák szorultak visszaa települések növekedése, az ipar számára szükségesfaanyag kitermelése és a mezgazdaság terjeszkedése következtében. A mérsékelt




13

övezetben talán Észak-Amerikában volt a legdrasztikusabb a pusztítás: 200 év alatt. A 170millió hektárnyi erdterület, mely az atlanti parttól a Mississippi-folyóig terjedt, az említett200 év alatt a tizenhetedére csökkent (10 millió ha). A környezetszennyezés katasztrofálisméreteket öltött. A mezgazdasági termelés úgyszintén átalakította a természetesnövényzetet. A környezetpusztítást jellemezte az erdk tarvágásán kívül a bölényirtás,

hiszen kellett a hely a szarvasmarháknak. A „siker” félelmetes és lehengerlprecizitástárul el; 1889-re mindössze kb. 1000 példány maradt az 1800. évben becsült harmincmilliós(!!!) bölényállományból. A tömegtermelést megelzte a tömegirtás.

Városaink visszaszerzése címkönyvében David Engwicht arra emlékeztet, hogy azemberek eredetileg azért találták fel a városokat, hogy azok az emberi kapcsolatokszínhelyei legyenek.A városoknak az a céljuk, hogy megkönnyítsék az információk ésaz áruk cseréjét, a barátkozást, a kultúrák találkozását, a tudás, a különböz vélemények és mesterségek átadását, anélkül, hogy az embereknek mindezért sokat kéneutazniuk. Mai világunk nem minden szempontból felel meg ennek az ideának. Minéls r bben és gyorsabban zajlik körülöttünk a forgalom, annál kevésbé érezzük otthonmagunkat a városban, s annál kevésbé akarunk találkozni és barátkozni a szomszédainkkal.

Az új városok környezeteAz épületek tömegében és az általuk elfoglalt terület nagyságában példátlan nagyságrend változások következtek be;hatalmas építményeket emeltek. Azújonnan érkezettek,legyenek csecsemk vagy bevándorlók, nem várhatták meg, míg fölépülnek az új lakások,összezsúfolódtakott, ahol talpalatnyi helyet találtak. A hatalmas méret városirögtönzések kora volt ez, hevenyészve összetákolt épületek nttek ki gomba módramindenütt.

Az ipari város semmiféle jelents tökéletesítéssel sem büszkélkedhetett a 17. századdalszemben. A leggazdagabb és „leghaladóbb” metropoliszok valójában gyakran mondtak le alegelemibb szükségletekrl, például a fényrl és a levegr l, amelyekkel ekkoriban még alegelmaradottabb falvak is rendelkeztek.

A 19. századra a bányászat az emberi élet minden részének alapjává vált. Elterjedéséneksorán nemcsak a természeti táj züllött le, irgalmatlanul összekuszálódott a városi környezetis.

Míg a mezgazdaság egyensúlyt teremt a vadon természet és az ember társadalmiszükségletei között, tudatosan visszaszolgáltatja azt, amit az ember kivon a földbl, abányászat folyamata romboló jelleg: a bánya közvetlen terméke szervezetlen ésszervetlen, s amit egyszer kitermeltek a kbányából vagy az aknából, az soha többé nempótolható.

Az ipari város jellegzetességeiAz új városok legf bb elemei agyár, a vasút és a nyomornegyed voltak. Ezekegymagukban alkották az ipari várost. Eltekintve néhány összezsugorodott csökevényesformától, még a kkorszakbeli város jellegzetes intézményei is hiányoztak ezekbl az iparivárosokból.

A gyárAz új városi szervezet magjaa gyár lett. Az élet minden más eleme ennek voltalárendelve. Még a közmvek, például a vízvezeték vagy a város életéhezelengedhetetlenül szükséges minimális mennyiségközhivatal is – ha egy elz nemzedéknem építette felket – gyakran csak elkésve, mintegy utólagos gondolat eredményeként

létesültek. A kapitalizmus elsrohamában nem gondoskodtak rendrség és t zoltóság, víz-és élelmiszerellenrzés, kórházi ápolás vagy oktatás létrehozásáról.




14

A folyóknak és csatornáknak az ipar vízszükségletének kielégítése mellett egy továbbifontos funkciója is volt: ez bizonyult valamennyi hulladék legolcsóbb és legkényelmesebblerakodóhelyének. Az új gazdaság egyik jellegzetes vonása volt, hogy a folyamokat nyitottszennycsatornákká alakították át. Az eredmény a vízi élet megmérgezése, az élelemmegsemmisülése, a víz oly mértékszennyezése lett, hogy még fürdésre is alkalmatlanná

vált.A folyótehátfolyékony szemétdomb volt, s ugyanakkor a hamu, a salak, a hulladék,a rozsdás vas, st a szemét hatalmas hegyei torlaszolták el a látóhatárt. A hatalmassalakhalmok Anglia „fekete térségeiben” mindmáig geológiai formációkként hatnak:csökkentették a rendelkezésre álló lakóterületet, árnyékot vetettek a földekre, és egészen aközelmúltig megoldhatatlan problémának tnt mind a hasznosításuk, mind az eltávolításuk.

A vasútÁtfogó városi szabályozás és tervezés helyett a vasútra hagyatkoztak a város jellegénekmeghatározásában és határainak megvonásában. Eltekintve Európa néhány vidékétl, ahola régimódi bürokratikus szabályok szerencsére a történelmi város peremére számzték apályaudvarokat, a vasútnak mindenütt engedélyezték, st támogatták is abban, hogybehatol jon magánaka városnak a szívébe, és a belváros legértékesebb központi negyedeitteher és rendez pályaudvarok sivatagaivá változtass, annak ellenére, hogy az ilyenpályaudvarok építése valójában csakis nyílt, lakatlan területen gazdaságos. Ezek a rendez pályaudvarok, a város természetes ütereit átvágva, áthághatatlan korlátot emeltek a városegyes nagy egységei közé; néhol, például Philadelphiában, valóságos kínai falnakbizonyultak.

Míg a vasút elbb zajt és kormot hozott a város szívébe,nyomában aztán behatoltakaz ipari üzemek és az egyre inkábblezüll lakóépületek is. Az új vasútmérnökökelkövettek minden elképzelhet hibát, amit a várostervezés során egyáltalán ellehetett követni, hiszen az szemükben a vonatok mozgása fontosabbnak tnt azoknál azemberi céloknál, amelyeket e mozgás révén el lehetett érni. A város közepén építettrendez pályaudvarok rengeteg helyet foglaltak el, s ez csak siettette a város továbbiterjeszkedését a környék rovására: mivel pedig ez további vasúti forgalmat idézett el,szinte újabb profitjutalomban részesítette az így elkövetett hibákat.

A nyomornegyed A régebbi alapokon épülipari városokban a munkásokat eleinte úgy helyezték el, hogyhajdani családi házakat alakítottak át bérkaszárnyákká. Ezekben az átépített házakbanminden különálló szoba egy-egy család hajlékául szolgált; Dublintól és Glasgow-tólBombayig sokáig tartotta magát azegy szoba – egy lakás normája. Ezekben azemberiodúkban, túlzsúfolt szobákban még súlyosbította a helyzetet, hogyhárom vagy akár

nyolc különböz korú emberi lény is egy szalmaszákon volt kénytelen aludni. Amunkásoknak felkínált másik lakhelytípus lényegében ezeknek a lezüllött állapotoknak anormává emelése volt. Az új házak silány tervek alapján, pincétl a padlásig ócskaanyagokból épültek.

A régi és az új negyedekben egyaránt aszennyés a kosz olyan mélypontját érték el,amihez még a középkori Európa utolsó jobbágyviskója sem igen volt fogható.

Angliában, például Birminghamban, Bradfordban és más ipari városokban,sok ezerúj munkásházat építettek szorosan egymás mellé (sok ilyen ház ma is áll).Következésképpenminden emeletén négy szoba közül kettnek nem jutott közvetlenfény és szellzés. Szabad tereket nem hagytak, csupán a két házsor között vezetett egy

keskeny sikátor. Míg a 16. században sok angliai városban vétségnek számított,ha valakia házi szemetet az utcára dobta, ezekben az els ipari városokbanez volt a




15

szemételtávolítás elfogadott módszere. Bármilyen undorító és mocskos volt a szemét,otthagyták az utcán, „mígnem annyi gyülemlett föl belle, hogy ez már arra késztetettvalakit, hordaná el trágyának”. A város zsúfolt új negyedeiben persze bségesen akadttrágya. A minden képzeletet felülmúlóanmocskos árnyékszékekrendszerinta pincékbenvoltak, de állandóan elfogadott gyakorlat szerint a disznóólakat is a ház alá építették, s így

a sertések ismét szabadon kószáltak az utcán, ami a nagyobb városokban már évszázadokóta ismeretlen jelenség volt. St mi több,súlyos árnyékszék hiánylépett fel: például aBeszámoló a nagyvárosok és a népes körzetek állapotáról (1845) megállapítja, hogy„Manchester egyik részében 1843-44-ben több mint 7000 lakos szükségleteit csupán 33árnyékszéken végezhette el – vagyis egyetlen árnyékszék jutott 212 f re”.

Sok helyen pincéket használtak lakóhelyként. A patkányok széthordták a búbópestist, abolhák ellepték az ágyakat, a tetvek tífuszt terjesztettek, a legyek pedig megosztottákidejüket a pincebeli árnyékszék és a csecsemk étele között. A sötét szobák és a dohosfalak együttesen a baktériumok szinte eszményi táptalajául szolgáltak, kiváltképpen, hogya túlzsúfolt szobák maximális lehetséget nyújtottak a belégzés és érintés útján valóterjedésükre.Az új ipari városokban hiányzott a városi közszolgáltatásoknak még a legelemibbhagyománya is. Néhol egész kerületek maradtak víz nélkül, még helyi kútjaik sem voltak.

A lakásokEgészen a 19. század végéig a találmányok és a tömegtermelés kora alig-alig hagyottnyomot a munkásházakon és azok berendezésén. Bár bevezették a vasból készültvízvezetékcsöveket, valamint a tökéletesített vízöblítéses vécét, végül pedig a gázvilágítástés a gázkályhákat, a rögzített fürdkádat szerelvényekkel és lefolyócsvel, a minden házrendelkezésére álló folyóvizes kollektív vízvezetéket és a kollektív csatornahálózatot.Mindezek a korszersítések 1830 után lassanként elérhetvé váltak a gazdaságiszempontból közép és felsbb rétegek számára. A bevezetésüktl számított egy emberöltnbelül ezek valóban polgári szükségletekké váltak. Dea korszakban sohasem fordult el,hogy e korszersített berendezéseket a népesség tömegei is megszerezhették volna. Azépíttet legf bb gondja az volt, hogyan biztosíthatná a tisztes élet minimumát e költségesberendezések nélkül.

A nyomor, ill. a nyomorúságos környezet szerves változásokat idézett el: napfényhiányában a gyermekek angolkórosak lettek, csontszerkezetük és más szerveik eltorzultak,endokrin mirigyeik hiányosan mködtek a gyenge táplálkozás következtében; a vízhigiéniaelemi követelményeinek hiánya következtében brbetegségek léptek fel; a mindent ellep szenny és ürülék nyomán himl-, tífusz-, vörheny-, gennyestorokgyulladás-járványoksöpörtek végig a városokon; a hiányos étkezés, a kevés napfény és a lakások túlzsúfoltságaegyüttes következményekét általánossá vált a tüdbaj, nem is szólva a részben szintén akörnyezeti eredet foglalkozási betegségekrl. A falut a várossal összehasonlítva anagyobb betegségi és halálozási arányt rendszerint az utóbbi kategóriában mutatták ki.




16

4. A világgazdaság a húszas és a harmincas évekbenI. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra / 4.

Az els világháború óriási pusztítást és káoszt okozott Európában. Az önellátásra

berendezkedett hadigazdaságból nehezen térnek vissza a kölcsönös kereskedelmiszerz dések rendszeréhez.Az USAhatalmas kölcsönökkel támogatta a háború idején az európai gazdaságot, és

ezeket a háború után rövid határidn belül visszakövetelte. Az Egyesült Államokbanvéd vámokat vezettek be.

Szovjet-Oroszországgazdaságilag elzárkózott, minden kapitalista államot ellenségnektekintett, és megtagadta a cári kölcsönök visszafizetését.

Nagy Britanniaés a font gazdasági pozíciója meggyöngült. London nem akarja feladnia vezet bankár szerepét de nem tudja irányítani a nemzetközi gazdaságot. Az USA lett apénzügyi, gazdasági, politikai központ.

Az els világháborút követgazdasági összeomlás után, mely – az USA kivételével –

különböz mértékben ugyan, de szinte valamennyi hadviselországot érintett, ahúszasévek második felétl a világgazdaság stabilizációja következett be. A rövid élet, f legamerikai hitelekre épülkonjunktúra megalapozói az újjáépítés szükségletei és afogyasztási javak iránti megntt keresletek voltak. Az ipari termelésben ekkor került sor aháborúban kifejlesztett technikai újítások alkalmazására, f leg az autógyártás, arepül gépipar, a hírközlés és az elektronika területén. Nyugat-Európában például ekkorvált általánossá a villamos áram alkalmazásának teljes körelterjedése.

Az els világháborút követz rzavaros évek (forradalmak, gazdasági nehézségek) utánismét fejldésnek indult a tkés gazdaság, ami a tartós virágzás illúzióját keltettemindenkiben ("boldog békeévek"). A tömegtermelés, a specializáció, és a moderntechnikai eljárások, a termelés nagyarányú növekedését eredményezték.A leggyorsabb fejldés az Egyesült Államokat jellemezte, amely a világháború utánvezet gazdasági hatalommá vált.

Az amerikai gazdaság termelése a fellendülés éveiben (1923-1929) átlagosan 40%-alnövekedett, és ez az életkörülmények nagyarányú javulását is maga után vonta. Úgy tnttehát, hogy az Egyesült Államokban tökéletesen valósult meg az iparzés és akereskedelem szabadsága, politikára szinte nincs is szükség, hisz mindent megold a sikeresüzlet. (Bár ez a szesztilalom idszaka volt: virágzott a csempészet, mindennaposak voltak amaffia harcok).

A t kés világgazdaság stabilizációja a 20-as évekbenA háború okozta sebek és az eltérpolitikai célok a háború után teljesen megosztottákEurópát. A republikánusok vezetteUSA elfordulta kontinenstl, Anglia birodalmátpróbálta egyben tartani, mígFranciaország a Versailles-ban el nem értrajnai határtakarta megteremteni (1920 Darmstadt, Frankfurt). Németország túlélési esélyét csak abékülési politika jelentette. Az eredménytelenül végzdött genovai konferencia (1922április)után Németország rendezte viszonyát a Szovjetunióvala rapallói szerz désben(1922). (A szerzdést Rathenau és Csicserin írták alá.) A jóvátétel miatt egyre feszültebbfrancia-német viszonyt (1923 Ruhr-vidék megszállása) az1924-benkidolgozottDawes-terv próbálta megoldani. Németország 800 millió márka kölcsönt kapott. Stresemann ésBriand tárgyalásai után a franciák kiürítették a törvénytelenül megszállt területeket.1925

októberében Locarnóban Belgium, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia ésOlaszország közösen vállalták, hogy szavatolják Németország nyugati határait. A politikai




17

enyhülést követte agazdasági közeledésFranciaország és Németország között.1926-banNémetországotfelvették aNépszövetségbe,ebben az évben sznt meg Németországkatonai ellenrzése. Az1928-ban megkötöttBriand-Kellogszerz déssel Európa és avilág békéjét próbálták szavatolnia nagyhatalmak.1929-bena Dawes-terv lejáratakorkidolgozták aYoung-tervet,amelyben a végleges jóvátételt határozták meg. A hatalmas

jóvátételi összeg belpolitikai válságot indított el Németországban, amelyen többé már nemlehetett úrrá lenni.1929 szeptemberében Briand Páneurópa-tervezetetnyújtott be,el ször merült fel az Egyesült Európa víziója, de az október 25-én összeomló New-York-it zsde és Gustav Stresemann Nobel-békedíjas német külügyminiszter halála hosszú idreeltemette az egységes Európa tervét, és egészen más tervek kerültek napirendre.

A nagy gazdasági világválság (1929-1933)1929. október 24-éna New York-i tzsdén40-60%-kalestek a részvények árfolyamai. Aválság atúltermelés matt következett be. Az eladhatatlan áruk miatt nagyon sok gyárbezárt, ez növelte amunkanélküliségetés csökkentette a fizetképes keresletet. A kereslet

csökkenésével ismét számos gyár kényszerült bezárásra, ami megint csak elbocsátásokkal járt. Ez az ördögi kör felmorzsolta a monopolkapitalista rendszert. A szkül bels piactönkretette az agrárgazdaságot.Kinyílt az „agrárolló”, ami azt jelentette, hogy amez gazdasági termékek ára meredekebben zuhant az ipari termékekénél. Összeomlott abankrendszer, ésáltalános hitelválságtört ki.

A gazdasági válságpolitikai következményekkelis járt. Angliában a munkáspártiMcDonald próbált úrrá lenni a válságon,1931-ben a Munkáspárt kettéváltés McDOnaldnemzeti egységkormányt alakított, de ez a többlábon álló kormány nem volt képesradikális, New Dealhez hasonló reformokat véghez vinni. Keynes közgazdász nem lehetettpróféta saját hazájában.Franciaországban 1929-benPoincarétávozása után tört ki aválság. A politika megjelent az utcán is, szélsbaloldalikommunisták csaptak összeszéls jobboldali szervezetekkel (Action France, Tzkeresztesek). Párizs a korrupciórólés botrányokról lett nevezetes.1934-bena Stavisky-ügykorbácsolta fel az antiszemitaindulatokat. Az amerikai hitelektl függ Németországkerült alegmélyebb válságba.Amunkanélküliség az 50%-ot is elérte, a kis- és középüzemek tönkrementek.Mindennaposakká váltak a politikai zavargások, a választásokon egyre jobbanel retörtekaz új rend hívei, anemzetiszocialisták.Végül 1933. január 30-án Hitlert Hindenburgkancelláráá nevezte ki. Aválságot Keynes elvei alapján az USA-ban Rooseveltelnökoldotta meg. Szakítottak a be nem avatkozási politikávalés azállam fontos szerepetvállalt a gazdaságban. Új gazdaságpolitika – az állammonopolkapitalizmus – alakult ki.Az állam feladata az egyensúly fenntartása lett,majd ebbl alakult ki a II. világháborúutáni szociális piacgazdaság.

Amerikai válasz a nagy gazdasági világválságraRoosevelt gazdasági- politikai programja: aNew Deal1929-ben Herbert Hoover lett az USA elnöke, akit váratlanul ért az1929. október 24-énbekövetkez New York-i t zsdekrach. Soha nem látott válságba került az amerikaigazdaság. 1932-re azipari termelés 50%-kalcsökkent, míg amunkanélküliség elérte a25%-os szintet.A foglalkoztatás és a túltermelés ördögi körét a szabadversenyes-kapitalizmus nem tudta megoldani. Új gazdaságpolitikai irányváltásra volt szükség,amelyet elméletbenKeynes angol közgazdászdolgozott ki, és Roosevelt valósított meg.1932 novemberében lett a Demokrata Párt színében az ország elnöke. Politikai hitelét NewYork állam kormányzásában elért sikerei jelentették. Roosevelt beiktatása napján (1933március 4.) általános bankzárlatot rendelt el négy napra. A Kongresszussal új




18

banktörvényt szavaztatott meg,megtiltottaa bankbetétek tömeges kivitelét és azaranykivitelétaz országból. Ezzel megoldotta a bankválságot. Megalakította aPolgári TartalékHadtestet, ahová munkanélküli fiatalokat soroztak be közmunkára napi 1&-ért. Ennekfontos társadalmi és gazdasági stabilizációs hatása volt. Helyreállította a gyapottermelésselkimerített Tennessee folyó völgyét.1933 májusában új agrártörvénytfogadtatott el,

intézkedett a vetésterület és az állatállomány csökkentésérl. Elvetette a dollár aranyhozvaló rögzítését éslebegtet inflációs politikátkezdett. Állami beavatkozással próbáltatalpra állítani az ipart. Hatalmas összegeket áldozott közmunkára, közhasznúberuházásokra, azinfrastruktúra fejlesztésére.Olyan beruházások voltak ezek, melyekeffektíve nem jelentek meg a már telített piacon. Lefektették atisztességes versenyszabályait, és kötelezvé tették akollektív szerzdésekkötését. Létrehozta aSzövetségiRendkívüli Segélyhivatalta munkanélküli segélyek osztása céljából. Nemzetipropagandát folytatott, melynek része volt a „kék sas” akció is, amellyel a politikájáttámogató vállalatok termékeit jutalmazta.

Keynes- elmélet• Elméletének legfontosabb eleme a munkanélküliség problémájának újszer

megközelítése: nem a teljes foglalkoztatottság jelenti a gazdaság tökéletes mködését• A munkanélküliség méretét szerinte a beruházások, és a fogyasztás szintje határozza

meg, amit az adott kormány politikája befolyásolhat• Válság idején az állam kötelessége a beavatkozás a gazdasági életbe (még a

túlköltekezés és a költségvetési egyensúly felborulása esetén is)• Jóléti (állammonopolista) kapitalizmust kell kiépíteni (kereslet határozza meg a

termelés mértékét), a fogyasztást állami segédlettel kell ösztönözni (pl. közmunkávalinfrastruktúra kiépíttetése).

• A munkaalkalom növeli a keresletet, ami újabb munkalehetségeket teremt (államiszabályozás a termelésben.)

A világválság hatása az egyes országokra A válság minden országot súlyosan érintett, egzisztenciális válságot okozott, ésfelkorbácsolta a szélsséges ideológiai- politikai nézeteket.

Magyarország - 1931 nyarán a Magyar Nemzeti Bank 200 millió pengnyi aranyat ésdevizát fizetett ki, a készletek kimerültek, fizetésképtelenség, államcsd fenyegetett.

1931. 07. 13-án 3 napos bankzárlatot rendeltek el, korlátozták a betétek kifizetését.Zárolták az arany- és devizakészleteket, pénzváltás csak a Nemzeti Bank engedélyéveltörténhetett.

Mez gazdasági termékeink nem voltak versenyképesek, szélesre nyílt az agrárolló. Ntta munkanélküliség, az elégedetlenség.

Nagy-Britannia -Az ipari termelés stagnálása miatt a gazdasági válság hatása nem olyannagyméret, mint pl. USA-ban, ezért nincs számottevbelpolitikai feszültség (szociálistámogatások pl. munkanélküli segély bevezetése). Franciaország - Az els világháborút követ gazdasági visszaesést nem tudtamegfékezni, a gazdasági válság is érzékenyen érintette, s ez tartós társadalmi feszültségetgerjesztett.




19

Németország - A világgazdasági válság ersen éreztette hatását a német gazdaságban(50%-os munkanélküliség), a kommunista és a nemzeti szocialista szavazók tábora ennekhatására megersödött (SA és a kommunista csoportok sorozatos fegyveres összecsapásai).

1933-ban Hitler lett Németország kancellárja, majd Hindenburg halála után (1934)megszüntette az elnöki tisztséget, és magát Führerré (birodalmi vezér) nyilvánította.

Megkezddött a totális fasiszta állam kiépítése (végrehajtó hatalom teljesen bekebelezia törvényhozó hatalmat, összes politikai pártot és szervezetet feloszlatják, terror:koncentrációs táborok létrehozása, Hitler a vezérelv alapján kormányoz atömegmanipuláció eszközeivel: demagóg beszédek, nagyszabású ünnepségek).

Szovjetunió - Az els világháború totális gazdasági összeomlást eredményez(közlekedés elégtelensége miatt a segélyszállítmányok nem jutnak el az ország belsejébe,az élelmiszercsomagok tönkremennek, ez növeli az amúgy is pusztító éhínség mértékét).

1920-as évek eleje polgárháborúval és az intervenció visszaverésével telik, a súlyosgazdasági helyzetre hivatkozva bevezetik a hadikommunizmust (minden magánüzemállamosítása) és a munkakényszert; a kötelezbeszolgáltatás és a központi újraelosztásmiatt több millióan halnak éhen a falvakban.

1921-ben a kronstadti matrózlázadás (amelyet levernek) megmutatja, hogy nem lehet ahadikommunizmust tovább fenntartani.

1921-ben Lenin bevezeti a NEP-et, az új gazdasági mechanizmust, amely megpróbáljaérdekeltté tenni az embereket a termelésben, és piaci alapra próbálja helyezni a gazdaságot.Megsz nik a mezgazdaságban a kötelezbeszolgáltatás, helyette terményadó, de afennmaradó résszel a gazda rendelkezik, iparban bevezetik a 8 órás munkaidt,megszüntetik a munkakényszert, társadalombiztosítási ellátást vezetnek be.

1927-t l megindul az erltetett iparosítás (f leg a hadi és nehézipart fejlesztik, akönny ipar elsorvad, az életszínvonal csökken), megszüntetik a NEP-et, 1929-tl indul azöt éves tervek programja.

A mez gazdaságban erszakos szövetkezetesítés zajlik, kötelezbeszolgáltatás van(ismét éhínségek falun).




20

5. A sztálini gazdaságpolitika jellemzi (1929-1953)I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra / 5.

Ennél a tételnél arra lehet számítani, hogy adnak egy-két idézetet, meg egy csomótáblázatot (esetleg grafikont, képeket), hogy azok segítségével mutasd be a sztálinigazdaságpolitika jellemzit, meg hogy ettl-eddig hogyan változott a termelés stb. Nemkell félni tle. Gyanítom, hogy a tételcím ellenére, az ehhez kapcsolódó feladatok mind amásodik világháború eltti id szakot érintik majd. Elfordulhat azonban, hogy azutódállamokról is szó esik.

A Szovjetunió gazdasága (1920-1940)Az új gazdaságpolitika, a NEP ( Novaja Ekonomicseszkaja Politika) 1921-es bevezetésefellendítette a szovjet gazdaságot. 1925-re utolérték az 1913-as szintet. A párt szélsségesirányzatának viszont nagyon nem tetszett ez a „polgári, burzsoá gazdaságpolitika”. Aziparban a kisüzemek újra magánkézbe kerültek, a középüzemeket pedig bérbe adták. Azélénkül gazdaság hatására a parasztság vagyonosodása egyre látványosabb volt, ezkésztette arra az idközben hatalomra jutottSztálint, hogy 1928-ban meghirdesse amez gazdaság kollektivizálását (kolhoz, szovhoz) és a kulákság likvidálását. Agazdaságpolitikai fordulat f ideológusa Preobrazsenszkij volt,dolgozta ki a szocialistaeredeti felhalmozás módszerét, melynek lényege, hogya mez gazdaságban felhalmozottt két átcsoportosítják az iparba, és így növelik a birodalom nehézipari potenciálját. Ez aprogram a vetgabona rekvirálásokkal óriási éhínségekhez vezetett. Öt év alatt a szovjetmez gazdasági termelés 20%-kal csökkent. Aziparban 1928-ban megkezddött amagántulajdon felszámolása, beindult azels ötéves terv. Létrehozták azÁllamiTervhivatalt. Az volt a cél, hogy az ipari termelést 5 év alatt 3,5 szeresére növeljék, a

második ötéves tervben pedig megkezddött a sztahanovista mozgalom. 1936-rafelszámolták a jegyrendszert.

A fordulat éve, az iparosítás1929 a fordulat évének, a sztálinizmus kezdetének tekinthet. Ekkor kezddött meg agazdaságban az iparosítás, valamint ekkor hirdették meg az elsötéves tervet. Bevezették atervgazdálkodás utasításos rendszerét, amelyben a gazdaság minden részletkérdésétközpontilag elírt tervszámokkal, rendelkezésekkel kívánták szabályozni. Sztálin kiállt aszocializmusnak a Szovjetunióban való felépítése mellett, úgy hitte, az erltetett iparosításnélkülözhetetlen.

„ Ha tíz év alatt nem futjuk le azt a távot, amire más országok 50-100 évet fordítottak,összeroppantanak bennünket .” – mondta Sztálin. Az ipar fejlesztéséhez azonban hiányzotta t ke, küls forrásokra a Szovjetunió nem számíthatott, így a beruházások fedezetét csak alakosság rovására lehetett elteremteni. Leginkább a mezgazdaságból lehetett tkételvonni. Ennek eszköze volt a kollektivizálás. A birtokos parasztokat kolhozokba(termel szövetkezet) és szovhozokba (állami gazdaság) kényszerítették, ergomegfosztották földtulajdonuktól. Az ellenállókra a GULAG vagy a halál várt.Az 1930-as évek a látványos orosz iparfejldés évei voltak. A Szovjetunió a világ 2. iparihatalmává emelkedett, ipari termelése meghaladta az 1913-as szint 12-szeresét. Ennek azvolt az ára, hogy a gazdaság féloldalassá vált, eltorzult. A mezgazdaság még 1938-ban

sem termelt annyit, mint 1913-ban. A könnyipar és általában a fogyasztási cikkek




21

gyártása megtorpant. A kolhozosítás során mintegy 2 millióan haltak éhen, 2,8 millióembert telepítettek ki Szibériába. Közülük sokan szintén nem tértek vissza.

Magyar Lajos Alapítvány: Történelem IV. 1914-1994, Cégér Kiadó, Budapest 1996 - 85.o.

Kovács István, Kovácsné Bede Ágnes: Történelem 12. osztály, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen 2004 -36.o.

A gazdaság teljes állami irányításának kialakulásával párhuzamosan megszilárdultak apártállam keretei is. Mindent közvetlenül a kommunista párt irányított. Senki sem érezhettemagát biztonságban.Sztálin úgy vélte, hogy az állam meg tudja határozni a piac mködését. Az anyagiérdekeltséget tudatosan megtervezett adminisztratív intézkedésekkel kívánta pótolni. Akolhoztagok külön engedély nélkül nem hagyhatták el a falujukat sem. Nemcsak akapitalista magántulajdon sznt meg, hanem szétverték az önkéntes szövetkezeteket,közösségeket is.A sztálini „nagy ugrás” bejelentett célja az volt, hogy a Szovjetuniót rövid idn belül olyanipari hatalommá tegye, amely sikerrel képes megvívni egy elkövetkezendháborút. ASzovjetunió a második világháború küszöbére ipari nagyhatalommá vált. Míg az orosz ipar1913-ban az amerikainak kb. 7%-a volt, addig 1939-ben már mintegy 45%-át. A sztálinirendszer azonban nem tette lehetvé, hogy megvalósuljanak azok az értékek, amelyeket aforradalom idején a szocializmus fogalmával azonosítottak (munkás-önigazgatás,közösségi tulajdon, társadalmi demokrácia).

A második világháború utáni szovjetizálásA szovjetek által elfoglalt országokban természetes, hogy nekiláttak a sztálinigazdaságpolitika végrehajtásának. Általában egy földreform végrehajtása után sor került azer szakos szövetkezetesítésre, a mezgazdasági nagyüzemek létrehozására.Az államosítás ezekben az országokban nemcsak a gyárak, a bányák, a bankok, a

közlekedés, a kereskedelem államosítását jelentette, hanem a könyvkiadástól kezdve a




22

filmgyártáson keresztül az oktatásig a gazdaság, a kultúra, a sajtó, az oktatás csaknemegészére kiterjedt.E térségek államainak viszonylagos ipari elmaradottsága évekig tartó extenzív fejldést tettlehet vé. Ezt a fejldést leginkább a mezgazdaság kizsigerelésével (beszolgáltatásirendszer) és a lakosság életszínvonalának alacsonyan tartásával fedezték.Az ipar aránya a nettó össztermék megtermelésébl ezáltal jelentsen emelkedett, azonbanaz ipari beruházások a világ gazdasági kettészakadása miatt zömükben elmaradtak avilágszínvonaltól, és f leg a szovjet technológia átvételén alapultak. Az államosítás, anagyarányú iparosítás és a mezgazdaság megsarcolása, majd szövetkezetesítése céljábólezekben az országokban a tervgazdálkodás honosodott meg (3 és 5 éves tervek), ennek isegy túlméretezett tervutasításos változata.Kezdetben látványos eredményeket értek el. A piac realitásait kikapcsoló, az egyesországok szükségleteit és adottságait figyelmen kívül hagyó termelés azonban a gazdaságszerkezetének eltorzulásához vezetett. E térség államai a nyersanyag és azenergiahordozók terén egyoldalú függésbe kerültek a Szovjetuniótól.




23

6. A magyar gazdaság jellemzi a két világháborúközöttI. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra / 6.

Magyarország az els világháború után – gazdasági nehézségekAz antant blokádjába zárva Magyarországon súlyosszén-, nyersanyag- ésélelmiszerhiánylépett fel. Gondot okozott a háborús termelés átállítása is. Igy, miközbentöbbszázezer leszerelt katona keresett munkát, a munkások egy részének elbocsátásávalmég tovább ntt a munkanélküliség. Az alapvet élelmiszereket továbbra is jegyreadták, ha ugyan volt mit. Korlátozták a lakások f tését is, a villany- és a gázfogyasztást.Áruhiány lépett fel, kibontakozott azinfláció. Az országot súlyosháborús adósságokisterhelték.

Súlyos problémát jelentett azagrárkérdés. Az 1918. novemberi spontán, gyakrananarchisztikusparasztmozgalmakat er szakkal elfojtották. Aföldreformról szóló

néptörvény 1919. februárjában született meg, de az 500 holdas birtokhatár, s a bonyolulteljárási szabályok miatt világos volt, hogy a földnélküliek jelents része nem vagy csaksokára juthat birtokhoz. Az egyetlen „hivatalos” földosztásra Károlyi Mihály kápolnaibirtokán került sor.

Az általános elégedetlenség, a válságos bel- és külpolitikai viszonyok kedvez társadalmi hangulatot teremtettek egy új politikai er, a kommunisták számára, akiMagyarországon is egy második, bolsevik forradalmat hirdettek. Kun Bélakezdeményezésére 1918. november 24-én alakult meg a Kommunisták MagyarországiPártja. Alapítói közé tartoztak Szovjet-Oroszországból hazatért hadifoglyok, hazaiforradalmi szocialisták és üzemi munkásvezetk. A KMP programja a következkettartalmazta: a földbirtokok kártalanítás nélküli kisajátítása, az ipar munkásellenrzése, anemzeti keretekben megoldhatatlan nemzetiségi kérdés orvoslása egy közép-európaiszocialista föderációval, valamint a viszonzatlan antantbarátsággal való szakítás. Ez aprogram rokonszenvre talált nemcsak a munkásság, a föld nélküli parasztság, de azértelmiség egy részénél is.

A magyar gazdaság a két világháború közöttAz Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után megváltoztak a magyar gazdaságlétfeltételei. Gazdasági kapcsolataiban a Duna menti országok szerepe általában csökkent,ami rontotta a magyar mezgazdaság értékesítési esélyeit.

A térség országai a századfordulón Európa legf bb élelmiszerellátói közé tartoztak. A világháború utánnem tudták megtartani nyugat-európai piacaikat. Míg a háború eltt a világ búzaexportjának 11,2%-aszármazott Délkelet-Európából, 1926 és 1930 között csak 3%-a. Ezekben az években Európagabonaimportjából Délkelet-Európa csak 9,5, búzaimportjából csak 1,7%-kal részesedett.

A Monarchia védett gazdasági keretébl kiszakadva Magyarországkülkereskedelemre utalt országgá vált. Az Osztrák-Magyar Monarchiában lényegébenbelkereskedelmi jellegvolt az egyes részek közötti kapcsolat. Vám nélküli volt akereskedelem, közös a pénz, összekapcsolt a bank- és hitelrendszer. A magyar gazdaságkivitele és behozatala 80%-ban a vele ily módon összefogott cseh és osztrák piaccal voltösszekötve. Az új határok között megváltozott az egyes gazdasági ágak egymáshozviszonyított aránya is.N tt az ipar részaránya, ez az ipar azonban súlyos gondokkalküszködött. Az ország területe ércekben és fában szegény lett, s majd minden iparinyersanyagból behozatalra szorult.




24

Az ipari termelés 1920-ban az 1913-as termelés 35-40%-át, a mezgazdaság 50-60%-átteljesítette. A kohászat termelkapacitásának 31%-a maradt az országban, de a vasércnek csak11%-a. A malomipar 69 millió mázsarl kapacitását nem tudta a mezgazdaság kielégíteni:maximum 20-25 millió mázsa gabonát termelt. A vasúti eszközgyártás kapacitásának 75%-a, a régivasúthálózat 30%-a maradt Magyarországon.

A 20-as években világszerte kialakultprotekcionista gazdaságpolitika (anemzetgazdaságokat óvó magas védvámok bevezetése)nem kedvezett a magyar mezgazdaságexportjának. Igy állhatott elaz a furcsa helyzet, hogy míg Magyarországon az osztrák-cseh árukimportja 1913-hoz viszonyítva 1924-re 60%-kal csökkent, Ausztria búzaimportjának 1/3-a,Csehszlovákia lisztimportjának fele Amerikából érkezett.

Gazdasági fejl dés az évtized második felébenAz évtized közepétl Európában mérsékelt konjunktúra bontakozott ki. Magyarországonmindössze három évre, az 1926-29 közötti idre korlátozódott.A termelés 1927-re végreelérte a háború el tti szintet, és 1929-ben kissé meg is haladta azt.

A mez gazdaságlényegébenaz egész korszakban stagnált. Sem a terményszerkezetátalakításában, sem a technikai fejlesztésben nem következett be ugrásszerváltozás. Azévtized második felében javuló értékesítési feltételek és az olcsó mezgazdasági munkaer nem ösztönöztek eléggé a korszersítésre. A búza és a kukorica terméshozama valamelyestmeghaladta az I. világháború eltti szintet. Bizonyos elrelépés a zöldség- és f leg agyümölcstermesztésben történt. Ekkor alakultak ki a Budapest környékiszibarack, akecskeméti kajszi- és a szabolcsi almatermelövezetek, valamint az ezekre épül konzervipar. (A legf bb mez gazdasági termények termelési értéke a következképpenalakult: 1911-15 átlaga 100, 1925-29 átlaga 103.)

Az iparban a régi vezetágazatok stagnáltak ugyan, de igen jelents fejl désbontakozott kia textiliparban. (1920-22 folyamán 43 új gyárat alapítottak.) A 20-asévekben az összes magyar gyáripari beruházás 1/3-a a textiliparban történt.

Ipari fejl désA nehézipar egyes ágazataiban is bizonyos fejldés következett be. A magyarelektrotechnikai mszergyártás, a közlekedési eszközgyártás, s a gépipar egyes termékeivilágmárkát jelentettek. Ilyenek voltak pl. aGanz gyár motorkocsija(Ganz-Jendrassikmotor), Bláthy Ottó árammér je, azEgyesült Izzókriptonég je (Bródy Imre találmánya),az Orion gyár rádiói. Ezek ¾ része exportra került. A gépipari termelésen belül azelektrotechnikai ipararánya a 20-as évek 5%-áról a 30-as évek végére 15%-ra ntt.

A vegyiparban a látványos fejldést a burkolt háborús fejlesztést érintterületekenbontakozott ki a 30-as években (Péti Nitrogénmvek, ásványolaj-termelés és finomítás aDunántúlon).

A bánya-, az energia- és a kohóiparban a bauxitbányászat, a timföldgyártás és azalumíniumkohászatmegindulása és gyors felfutása, valamint avillamosenergia-termelés négyszeresre növekedése 1921 és 1938 között jelents eredmény volt.

Ebben az idben épült atatabányai, a bánhidai és azajkai er m . AZ 1930-as évekelejére befejezdött a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítása. Jelent sárvízvédelmi munkálatokra került sor, és megépült a csepeli szabadkiköt.

A keres népesség megoszlása tekintetében hazánk az agráripari országok (pl.Spanyolország, Portugália, Lengyelország) jellegzetes arányait tükrözte. Az iparforgalminépesség (ipar, kereskedelem, közlekedés) a 30-as évek végén a keresnépesség 35%-avolt. A gazdaság fejlettségi szintjét mutató nemzeti jövedelem 1937-38-ban 120 dollárfejenként, míg az európai átlag 200 dollár volt, a legfejlettebb országoké 3-400 dollár




25

között mozgott. Ennek alapján a korabeli Magyarország a közepesen fejlett országok közésorolható.

Az els Teleki-kormány tevékenysége – a Nagyatádi-féle földreform

A parasztság már a századforduló óta mind határozottabban követelte a nagybirtoktúlsúlyának megszüntetését, saját földigényének kielégítését.

Az 1918-as polgári demokratikus forradalom idején a falu népe a magyar közéletben addigismeretlen aktivitással kapcsolódott be a politikai életbe. Célja a földreform kiharcolása volt. Azegymást követ forradalmi kormányokban keseren csalódott, hiszen egyiktl sem kapott földet.De nem volt már az 1918 eltti alázatos tömeg, hanem igényt tartott a gazdasági, politikai éstársadalmi egyenjogúsításra. A parasztság túlnyomó többségeNagyatádi Szabó István Kisgazdapártját támogatta.

Nagyatádi Szabó célja az volt, hogy a 100 holdon felüli birtokok összes területe a megmveltterület 30%-ára csökkenjen. Ezt nem sikerült elérnie, s attól tartott, ha makacskodik, semmiféleföldreformra nem kerül sor. Ezért vállalta, hogy földmvelésügyi miniszterként a nevével

hitelesítsen egy olyan javaslatot, amely nyilvánvalóan csak a földéhség pillanatnyi és részlegescsillapítására volt alkalmas.

Az 1920-ban meghozott törvény nem szabta meg a meghagyható nagybirtok maximálisterjedelmét, a nagybirtokokat nem is akarta megszüntetni, csupán a földbirtokmegoszlásának „arányosabbá tételét” tzte ki célul. Ennek megfelelen végül az országmegm velt területének mintegy 8,5%-át osztották ki az igénylk között.

A földek több, mint felét közel félmillió igényjogosult kapta, átlagosan 1,7 kat. holdnyitörpebirtok formájában. Ebbl nem lehetett megélni, ígyaz új tulajdonosok jelentsrésze el bb utóbb tönkrement. Tartósabb eredménnyel járt, hogy 260 ezer család jutott házhelyhez. Ez azt jelentette, hogy bármilyen kis házat is tudtak építeni,mégis

rendelkeztek tulajdonnal. A konyhakert pedig legalább a betevfalatot biztosította.

Gazdasági konszolidáció1913-ban az utolsó békeévben az Osztrák-Magyar Monarchia pénzneme,a koronaEurópa legel kel bb valutái közé tartozott, magasabb volt az árfolyama a svájcifrankénál. Tíz év múlva, 1923 végén egy százkoronás bankjegy értékét már a svájcifillérnek, a centimes-nak is csak töredékében lehetett kifejezni. Magyarország lakosságamegismerte az inflációt.

Az értékálló pénz megteremtésére a Bethlen-kormány külföldi kölcsönt kívánt szerezni,mert úgy vélte, így megindíthatja a tkebehozatalt és növelheti a gyztes hatalmak

gazdasági érdekeltségét az ország talpraállításában. Magyarországnak végül aNépszövetség közvetítésévelés ellen rzési jogával1924-ben 250 millió aranykoronaértékben folyósított hitelttöbb európai ország. A feltételek azonban a szokásosnál jóvalkedvez tlenebbek voltak.

Az új pénznemet,a peng t 1927. január 21-tl vezették be. A népszövetségikölcsönügylet elsegítette az ország befogadását a háború utáni Európába. Lehetvé vált aháború eltti adósságok törlesztése, pénzügyi tartalékok képzése, újabb hitelek felvétele, azéletszínvonal közvetlen emelését célzó intézkedések, valamint kommunális ésinfrastrukturális jellegberuházások megvalósítása.




26

A gazdaság helyreállítása az I. világháború utánA legnagyobb gondot a háború, Trianon és a sorozatos belsválságok következtébenszétdarabolt és szétzilált nemzetgazdaság helyreállítása okozta, amit nem lehetettmegvalósítani külföldi kölcsönök nélkül. Mint már tudjuk, 1923 tavaszán Bethlen aNépszövetséghez folyamodott kölcsönért, amelynek 1922-tl volt tagja Magyarország. Akisantant tiltakozása ellenére megkaptuk a kért összeg kevesebb mint a felét, 250 millióaranykoronát. Ezt 20 év alatt kellett visszafizetni évi 7%-os kamattal. Ugyanakkorvéglegesítették Magyarország jóvátétel-fizetési kötelezettségét a gyzteseknek (20 év alatt200 millió aranykorona).

1924-ben felállították a Magyar Nemzeti Bankot, amely megkapta abankjegykibocsátás kizárólagos jogát. Ezzel megkezddött a pénzügyi helyzethelyreállítása. A gazdaság fellendítése érdekében inflációs politikát folytattak, melynekkövetkeztében a korona fokozatosan elértéktelenedett

Az 1920-as évek közepére helyreállt az államháztartás egyensúlyaés befejezdött agazdasági élet újjászervezése. Ezt követen megélénkült a magyar gazdaság fejldése, és

1929-ben már 12%-kal múlta felül a háború eltti szintet.Felgyorsult a mezgazdaság

gépesítése, termelése pedig belterjesebbé vált. A Budapest-Hegyeshalom közti vasútvonalvillamosításával és a Kandó Kálmán-féle villanymozdonyok üzembe állításávalkorszer södött a vasúti közlekedés. El re haladt az ország villamosítása, s a városokmellett több mint 900 községben volt már villany, szemben a háború eltti 300-zal.

1920 és 1930 között hazánk mezgazdaságból éllakosságának aránya csökkent ugyan,de még mindig 50% felett volt. Magyarország tehát (Spanyolországgal, Olaszországgal,Lengyelországgal) a közepesen fejlett agrár-ipari országok sorába tartozott.

Az 1920-as évek gazdasági eredményei lehetvé tették, hogy a kormányszociálpolitikai törvényeket alkosson. Vass József népjóléti miniszter kezdeményezésére1927-ben kiszélesítették akötelez betegbiztosítást, aminek

következtében a városi munkásság 80-90%-ára kiterjedt a biztosítás, az agrárploretariátusazonban továbbra is kimaradt ebbl a vívmányból..1928-ban bevezették akötelez öregségi, rokkantsági, özvegyiés árvasági biztosítást. Az így átszervezetttársadalombiztosítás irányítására 1928-ban létrehozták az OrszágosTársadalombiztosítási Intézetet, az OTI-t.

A gazdasági világválság hatása és következményei Magyarországon

Az 1929-33-as válsághatására Magyarországon mindenekeltt mez gazdasági éshitelválságalakult ki. A mezgazdasági termékek világpiaci árának 50-70%-os zuhanásalehetetlen helyzetbe hozta a magyar agrárkivitelt. A mezgazdasági exportbevétel és anemzetközi tkebehozatal elmaradása fizetésképtelenné tette az országot. Mindezvégetvetett a 20-as évek második felében tapasztalható enyhe fellendülésnek.

A válság kibontakozása1931 nyarán a nemzetközi és pénzügyi hitelrendszer összeomlása elérte Magyarországot.A külföldi hitelezk minden elmondható kölcsönt visszavontak. A Magyar Nemzeti Bankmintegy 200 millió pengérték aranyat és devizát fizetett ki. Az ország nemesfém- ésdevizakészletei kimerültek. A fizetésképtelenség és a fenyegetállamcs d elhárítására1931. július 13-án a kormány három napos bankzárlatot rendelt el, majd korlátozta abetétek kifizetését, s bevezette a kötött devizagazdálkodást. Ennek értelmében zárolták azarany- és devizakészleteket, s a pengátváltását a Magyar nemzeti Bank engedélyéhezkötötték.




27

A mez gazdaság helyzeteKülönösen elnytelen helyzetbe került a jelent s mértékben kivitelre termel mez gazdaság. Terményei nem bizonyultak versenyképesnek, mert a tengerentúliországok magasabb technikai színvonalon, kisebb önköltséggel termeltek. A világpiaciáresés elssorban a gabonát érintette, amely Magyarországon a termelés súlypontjátképezte. A belföldi értékesítést ugyanakkor korlátozta a hazai piac szkösbefogadóképessége. A mezgazdasági termékek árai sokkal alacsonyabb szintre kerültek,mint az iparcikkeké. Ily módon növekedett a mezgazdaság számára hátrányosárkülönbözet,szélesre nyílt az agrárolló.

Csökkent a parasztság pénzbevétele, az adók fizetésére és a gazdaságuk fenntartására hiteltvettek fel, ntt az eladósodás. Az adósságteher nyomasztotta a nagybirtokot is, de katasztrófálishatást elssorban a birtokos parasztság érezte meg. Az adó- és kölcsönterheket, a bérleti díjakat amegváltozott értékesítési feltételek miatt igen sokan képtelenek voltak tovább fizetni, ezért aparasztok tömegesen vesztették el kis parcelláikat. A földmunkások és napszámosok 1919. elttátlagosan évi 180-200 munkanapot tudtak dolgozni, a válság alatt csak 150-et. A napszámbérek kb.a felére csökkentek.

A gazdasági válság súlyosan érintette a középrétegeketis. A kisiparosok és akereskedk felének a jövedelme a válság éveiben nem haladta meg az adómenteslétminimumot. A tisztviselket és az értelmiséget a fizetések csökkentése mellett alétszámcsökkentés érintette súlyosan.

Az ipari válságAz ipari válság nem egyformán sújtotta az egyes ágazatokat. Aleger sebben atúlnyomórészt termeleszközöket gyártó iparágak, a vas-, a fém-, a gépkocsigyártásés az épít anyag-ipar érezte meg a krízist. A válság mélypontján a termelés az 1929-

esnek mintegy felére esett vissza. Alig érezte meg viszont a válságot a textil, a br és apapíripar, itt csak 2-4%-os visszaesés következett be.

Az ipari munkásság helyzetét mindenekeltt a munkanélküliség nagyarányú növekedése jellemezte. 1928-1932 között 30%-kal (615 ezerrl 429 ezerre) csökkent a foglalkoztatottmunkások száma. Terjedt a tartós munkanélküliség, 1932-ben a munkanélküliek már átlagosan 5-600 napja voltak kereset nélkül. A bérek 1929-1933 között 25%-kal csökkentek. Míg 1929-ben90%-ig, 1933-ban csak 60%-ig fedezték egy átlagos öttagú munkáscsalád megélhetési költségeit.

A válság utánAz 1929-33-as világválság megpróbáltatásai utánaz 1930-as évek közepétl fellendült amagyar gazdaság, miután a mezgazdaság terményei számára sikerült biztosítani anémetés olasz piacot. Mindez azonban csak arra volt elegend, hogymunkaalkalmat ad jon azolcsó és nagy létszámúhazai munkaer nek. A mez gazdaság gépesítése nemfolytatódott, st már a meglév gépparkot is csak mintegy kétharmados aránybanüzemeltették.

Növekedett- az els sorban kézi ervel dolgozó -mez gazdaság termelése, s javult azállatállomány minségi összetételeis. Ennek eredményekéntmegduplázódott a baromfiexport, a vajkivitel pedig negyvenszeresére ntt. Ugyanakkor továbbra is agabonafélék és a feldolgozatlan termékek jelentették a mezgazdasági kivitel dönt többségét.

A fogyasztási cikkeket elállító ipar (textil-, br, papír-) termelése a korszakbanmegduplázódott, amit el segített azelzárkózó gazdaságpolitikais. Kiemelkedsikert értel akonzervipar: a Globus-konzervekkülföldön is keresetté váltak.




28

Az 1920-as években fedezték fel Európaegyik legnagyobb bauxit lelhelyéthazánkban, s az 1930-as években átlagosan évi félmillió tonna ércet hoztak a felszínre.1934-ben felépült azels hazai timföldgyár, 1935-ben pedig azels alumíniumkohó.

Az Egyesült Izzónemcsak megszilárdította az izzólámpa gyártásában elért világpiacihelyét, hanemBródy Imre 1931-ben kifejlesztettkriptonég ivel ki is szélesítette azt. A

vállalat – 1931-ben – megvásárolta azOrion gyárat, amelygyorsan kiépül magyarrádióipar fellegvára lett. Az 1930-as évek végén már évi 40-50 ezer készüléket gyártottak,s ennek 75%-át exportálták.

A Ganz-gyárban készültmotorvonatok nemcsak állták a nemzetközi versenyt, de aharmincas években sikerült betörni velük a latin-amerikai piacra is.

Jelent s eredményeket ért el a magyargyógyszervegyészet, a vegyiparpedig a hazaiolajkitermelésnyomán a harmincas évek második felébenindult nagy fejldésnek.Megkétszerezdött a villanyáram-termelés, s a korszak végére a lakosság 71%-avillamosított helységben élt.

7. Városfejldés a középkori MagyarországonII. Népesség, település, életmód / 7.

A középkori városképefalakkal övezett, sr n beépített, szk utcás településként él aköztudatban, ahogy azt Nyugat-Európában nem egy esetben ma is megfigyelhetjük. Arrólis sokan tudnak, hogy a városok széles körönkormányzattal rendelkeztek, st sokszorgyakorlatilag független államok voltak. A város tehát lényegében annak a definíciónakfelel meg, amelyet Werbczy István fogalmazott meg 1514-ben elkészültHármaskönyvében: „Városnak nevezzük mintegy a polgárok egyetemességét, mivel itt a

népeknek nagy száma gylt össze. A város pedig házaknak és utcáknak a szükségesfalakkal és erdítésekkel körülkerített sokasága, mely a jó és tisztességes életet szolgálókiváltságokkal van ellátva.” Ez a meghatározás egyaránt tartalmazza a jelentslélekszámot, a beépítettséget, az erdítést és a kiváltságokat.

Protourbánus városokEurópa nagy részében az elsvárosi szabadságjogok kibocsátása, azaz a jogi értelembenvárosnak tekinthettelepülések megjelenése a 11. század végére és a 12. századra tehet.El zményeik azonban korábbra nyúlnak vissza. Európa számos országában tártak fel koraivárosias településeket sr beépítettség, kézm ves és keresked lakosságra utaló tárgyi

anyaggal, például a Schleswig mellett Haithabut vagy Gdansk (Danzig)stelepülését.Tehát már jóval a városok kiváltságolása eltt léteztek a középkori Európában olyan,gyakran külsleg is városias, nem egyszer erdített települések, amelyek lakosságaels sorban nem mezgazdaságból élt. A szakirodalom a legkülönbözbb módon neveziezeket:kezdeti és korai városias települések, nem agrár jelleg központok, központihelyek, protourbánus vagy preurbánusvárosokstb.

Ezek a települések egy körzet számára gazdasági, st olykor politikai központkéntszolgáltak.A leggyakrabban egy erdített földesúri – f ként egyházi – központ mellettalakult ki a nagy létszámú fogyasztó(pl. a püspök és papsága)ellátását végzk váraljitelepülése, ahova – esetleg közelébe –piac és keresked népesség is települt.Németországban a 10. században ezt a ketts – néha hármas – városmagot körülvette mégegy, többnyire templomok körül szervezdött, általában nem önálló nevtelepülésekblálló gy r , amely a kés középkorban beolvadt a központi településbe. Ezt a „területileg




29

széttagolt város”-t megtaláljuk Magyarországon is. Azels típusba tartoznak avásárhelyek (nevük is sok esetben Vásárhely, vagy a hetipiacok napjáról elnevezveSzerdahely, Szombathely). Ezek körül ipari szolgáltatást végznépek falvai (pl. Kovácsi,Szücsi stb.), esetleg kereskedtelepek is (pl. Kalász, a mohamedán káliz kereskedktelepülése) elfordulnak. Így együtt találjuk a piacot, a kézmveseket és a kereskedket,

csak külön településen.A német széttagolt várostípus hazai megfeleli a püspökiszékhelyek többsége. A legjellemzbb példaEsztergom, ahol a várral és a késbb fallalkörülvett királyi és érseki városokkal együtt másfél tucat település – köztük egy Kovácsi –alkotta a tulajdonképpeni várost.

Magyarországon is létezett tehát a jogi értelemben vett városok megjelenése eltt olyantelepülés-, illetve településcsoport-típus, amely a késbbi városok szerepét töltötte be, azazegy körzet gazdasági központja volt, ahol mködött a társadalmi munkamegosztás,nemcsak mezgazdasággal, hanem iparral és kereskedelemmel is foglalkoztak. (Akorábban feltételezettnél nagyobb volt a kereskedelem jelentsége a 11-12. századfordulóján Magyarországon.)

A kiváltságok köreVárosi, illetve városias jelleg kiváltságok a 13. század elejétl maradtak fennMagyarországon. Ezekkapcsolatban állnak a nyugatról bevándorolt ún.vendégek(hospesek) szabadságjogaival. A 13. század elsfelében f leg az ún. latinok – zömébenflandriai vallonok -, késbb németek telepedtek le a városias jellegtelepüléseken, ígySzékesfehérvárott és Esztergomban. Voltak köztük kereskedk, iparosok és lovagok.Királyaink külföldi földmveseket is letelepítettek, s nekik is több jogot kellett biztosítani,mint a régebben ott lakóknak. Természetesen, ha magyarországi lakosok az ország másvidékén(vagy városában) telepedtek meg,k is megkapták a vendégjogot. A vendégek(hospesek) szabadságának legteljesebb formáját a városias települések lakói kapták.

A magyarországi városok szabadságai közül a legfontosabb a bíró- és atanácsválasztás joga volt. Hasonlóan fontos volt aplébános választásának a joga,amelyhez egy másik kiváltság társult: a plébánia kikerült a f esperesi, st egyes esetekbena megyéspüspöki joghatóság alól is. (Buda és Pest például ezért tartozott egyházilag azesztergomi érsek, nem pedig a területileg illetékes veszprémi, illetve váci püspökökfennhatósága alá.) Ez azért volt lényeges, mert a középkorban számos ügyben az egyházibíróságok voltak illetékesek, így viszont a város polgárainak valamennyi ügyében,legyenek azok világi vagy egyházi törvényszék alá tartozók, a polgárok által választottszemélyek ítélkeztek elsfokon. Agazdasági kiváltságokközé tartozott többek közt avásártartási jog, a polgárok vámmentessége, s az a lehetség, hogyegy összegbenfizethettéka királynakaz adót (azaz nem királyi adószedk szedték házanként). Nagyobbvárosokárumegállító jogot is kaphattak: az idegen keresked, miel tt továbbvihette volnaáruit, köteles volt azokat a város polgárainak megvételre felajánlani.

A különböz városok kiváltságai között természetesen voltak eltérések, mégis nagyáltalánosságban a fentiek tartoztak a polgároknak adott szabadságjogok közé. Feltn ,hogy a cseh és a lengyel városok gyakorlatával szemben – egy-két kivételtl eltekintve -,nem mutatható ki valamely nyugati, f ként németváros jogának közvetlen átvétele. Budán is csak presztízs okokból utaltak a magdeburgi jogra. A királyok általában aszékesfehérvári, késbb a budai szabadságokra hivatkoztak, ezért sajnálhatjuk igazán, hogySzékesfehérvár eredeti kiváltságlevele nem maradt fenn. A középkor végén a nagyobbvárosok többsége már kétségkívül a 13. század közepén alapított Buda, az új f város jogáthasználta.




30

Királyaink a nyugat-európaiaknál feltn en szélesebb jogokat biztosították apolgárok számára. A legtöbb nyugat-európai városnak nem volt például bíró- ésplébánosválasztási joga. A városok urai ugyanis a bíráskodás jogát általában fenntartottákmaguknak, ezért lett a város választott feje a polgármester. Nálunk néhány nyugatihatárszéli és erdélyi szász várost leszámítva hiányzott a polgármesterség: a város feje a

választott bíró lett. Még a nagy német birodalmi városok, így Regensburg, Nürnberg vagyFrankfurt is csak a 14-15. században tudták – általában jelents anyagi ellenszolgáltatásfejében – a bíróválasztás jogát megszerezni. Bécsben pedig mindvégig az osztrák hercegnevezte ki a bírót, igaz, a polgárok közül. Hasonló volt a helyzet a plébánosválasztással is.Bár vannak korai adatok városi plébánosválasztásra, mégis a 3000-nél több középkor véginémet város közül alig több mint száz rendelkezett ezzel a joggal.

A valódi városA hazai városhálózat alapjait az Árpádok rakták le. Annak ellenére, hogy a földesurak,különösen az egyháziak is adtak városi jellegkiváltságokat, a legtöbbet királyainkbocsátották ki. A szabadságjogok adományozásának zöme a 13. században történt. A kés középkor jelents városai között alig találunk egyet-kettt, amelynek kiváltsága a 14.századra datálódna. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem volt éles határvonal a hospes-(vendég-) kiváltság és a városi között, s a városi jogokat kapott települések közül nemmindegyik rendelkezett olyan gazdaságföldrajzi vagy egyéb adottságokkal, amelyek jelent sebb városi fejldést tettek volna lehetvé.

A nagyszámú királyi város között az államhatalom is különbséget akart tenni.Az 1351:6.tc. a fallal övezett városokat mentesítette a királyi jobbágyok kilencedfizetésikötelezettsége alól(ez a földesuraknak járt a mezgazdasági termények után). Egy 14.századi adat szerint „egyetlen királyi vagy királynéi város sincs valamely várnagy joghatósága alá vetve”. Mivel az uradalmakat a 14. századtól váruradalmakba szervezték,ez az adat azt jelenti, hogy azokat a településeket kezdték- a fallal övezettek mellett –valódi városnak tekinteni, amelyek kikerültek a királyi uradalomból. A lényeg a „királyi” jelz n volt, hiszen a földesúri városok polgárait éppúgy jobbágynak tartották, mint a falusiparasztokat.

Mivel így a város és város közötti különbség terminológiai zrzavarhoz vezetett, az1370-es évekt l új fogalomjelenik meg az oklevelekben. A latincivitas és a németStadt kifejezést egyre inkábba fallal övezett városokszámára tartják fenn, a többi városjogútelepülésre az ugyancsak város jelentés oppidum latin szót kezdik alkalmazni. Németnyelv oklevelekben ezeket Marktnak, szó szerint vásárhelynek nevezték. Magyarulviszont az oppidumot mezvárosnak hívták. Ennek a szónak azonban semmi köze amez gazdasághoz, az a kulcsos vagy kerített város ellentéte. Az is téves hiedelem, hogy amez város hazai települési kategória, mivel mindenütt elfordultak Európában a város és afalu között helyet foglaló, városias jogokkal rendelkez, de jobbágyok általlakott és nemer dített, mégsem teljesen falusias települések. A szomszéd osztrák és bajor területekenMarktnak hívtákket, akár a német oklevelek a hazai mezvárosokat.

A kés középkori magyar jog– és annak írásba foglalója,Werb czy István– csakaszabad királyi városok polgárait ismerte el polgároknak, polgári szabadságjogokkalrendelkez knek. Minden más város polgárai ugyanolyan jobbágynak számítottak, mint afalusiak. Werbczy nem is vett tudomást arról, hogy mezvárosok is léteztek. Ennekkülönös következménye lett. Királyaink a 14. század végétl az 1470-es évek végéigrengeteg mezvárost, st nem egy fallal övezett királyi várost is eladományoztak. Utoljára




31

Mátyás király folytatott ilyen városadományozási politikát uralkodása elsfelében. Ekkorkerültek olyan jelents, fallal övezett királyi városok, mint Késmárk vagy Trencsén aSzapolyaiak kezére. Ezek, valamint a püspöki városok egy része amelyek ugyancsaker dítve voltak, mint Pécs – az akkori Magyarország egyik legnagyobb, leggazdagabbvárosa – vagy Vác, civitasnak, azaz városnak számítottak, jogilag mégis a falvakkal

kerültek egy sorba, hiszen földesúri uradalomhoz tartoztak, nem pedig közvetlenül akirályhoz.

A város polgáraiA városokat az évente választott bíró és a nagyobb városokban az általában12esküdtb l álló tanács kormányozta. Minden városban kialakult agazdag polgárokbólálló vezet réteg, amely szinte örökletes alapon töltötte be a bírói és tanácstagi helyeket.Többnyire kereskedk, ingatalanbirtokosok voltak, csak néhány, kereskedelemmel isfoglalkozó kézmves került közéjük.

Határszéli városaink zöme német anyanyelv volt, magyar, szlovák stb.kisebbséggel. A középkor végén Budán már a magyarok voltak többségben, a városirányításában azonban paritásos alapon vettek részt a németekkel.Szeged,Székesfehérvár, Esztergomés nem utolsósorbanPestviszont mármagyar város volt.

A magyarországi városoklakosságának többsége – a nyugatiakhoz hasonlóan –mez gazdaságból élt. Különösen fontos volt asz l m velés, amely egyrészt lehetségetnyújtott aborkereskedelemre, másrészt a gabona piaci megszerzését követelte meg. Azalföldi mezvárosok már ekkor rátértek azállattenyésztésre, hiszen Dél-Németország ésÉszak-Itália ekkor rá volt utalva a magyar állatkivitelre. A kézmvesek és kereskedkaránya a nagyobb városokban a lakosság 25-35 százalékát tette ki, a mezvárosokbanpedig 15-20 százalékát.

A fontosabb iparágak céhekbe szervezdtek. Ez egyrészt lehetséget nyújtott az adottszakmának azérdekvédelemre, másrészt a városi hatóság a céheken keresztülellen rizte az áru min ségét.

Városaink politikai súlyaA magyarországi városoknak meglettek volna a lehetségei, hogy kiváltságaik segítségével– amelyek részben a nyugatiaknál is több jogot biztosítottak – megersödjenek, és hatástgyakoroljanak az ország életére. Bár uralkodóink az igazán jelents városok közül csakkeveset adományoztak el, a nagy városeladományozási hullámok az egész magyarvároshálózat politikai súlyát gyengítették. Ezen csak a koronára visszaháramlottmez városok szabad királyi várossá emelésével lehetett volna segíteni, amire azonban félévvel a mohácsi csata eltt került sor elször, amikor a szerémségi Újlak mezvárost II.Lajos szabad királyi városi rangra emelte. A másik problémát a 14-15. században kialakultkülkereskedelmi struktúra jelentette: Magyarország mezgazdasági és nyersterményeketexportált, és iparcikkeket importált. A külföldi verseny a hazai iparfejldésre negatív hatástgyakorolt, bár ez a középkorban még csak a posztó- és a késgyártásban volt észlelhet.

A középkor végére, amikora megmaradt királyi városokat márelidegeníthetetlenkoronajavaknak tartották, mintegy 30 szabad királyi vagy azzal rokon jogállású városmaradt. Területi elhelyezkedésük igen különös:els sorban a határok melletttalálhatók.A városi vonal– egy-két kisebb várost nem említve –Sopronon és Nagyszombatonkeresztül Körmöcbányát és vele együtt hét királyi bányavárost érint, majd

északkeleten Kassa, Eperjes, Bártfa, Lcse és Kisszeben, keleten Nagybánya,Kolozsvár és az erdélyi szász városok, végül délnyugaton Zágráb következik.Az




32

ország közepén csak Buda, Pest, Esztergom, Székesfehérvár és Szegedtalálható. Ezutóbbi a 15. század végétl az ország egyik legnépesebb és leggazdagabb városa, noha afelsoroltak közül egyedül Szegednek nem voltak városfalai. Ez azt jelentené, hogy azországban hatalmas területeken nem voltak városok, így a Dunántúl déli felén (Pécs lakói jobbágynak számítottak!) vagy az Alföld nagy részén.

A teljes polgári szabadságjogokkal rendelkezvárosok kis száma ellenére gazdaságiszempontból jóval több várossal számolhatunk. Nem csupán magánföldesúri, fallal övezettvárosok tartoznak közéjük, hanem anagyobb mezvárosok is, mint Pápa, Gyula,Mez túr és f képp Debrecen. Ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor a magyarországivároshálózat – középpontjában Buda és Pest testvérvárosokkal – eléggé szabályos képetmutat. A magyar városfejldés hibája, hogy gazdaságilag jelents, népes kézmvesréteggelis rendelkez kereskedelmi központok jogilag nem rendelkeztek azzal a szabadsággal,amely egyrészt nagyobb beleszólást engedett volna számukra az ország ügyeibe, másrésztsegítette volna további fejldésüket. Az 1440-es évektl rendszeressé válóországgylésekre a szabad királyi városok követeit csak a hatvanas évek közepéig hívtákmeg. Utána Mátyás alatt csak egyszer, 1475-ben, majd 1490-tl a 16. század els évtizedének végéig kaptak meghívást. Jelenlétük 1526 után vált rendszeressé, kis számukazonban nem tette lehetvé, hogy az ország ügyeibe beleszóljanak, igaz, ezt maguk semigényelték.

Városaink népességeTörténetírásunk középkori városaink népességét elssorban a német nagyvárosokévalszokta összehasonlítani, és így kétségkívül negatív eredményre jut.Buda és Pestlakosságát együttesen 15-25 ezer lakosra becsülhetjük, közülük Buda volt a nagyobb. Kassán és Szegedentöbb mint7000 f , Pozsonybanés Kolozsvárottmintegy5000,Sopronban, Bártfán, Nagyszombatban 3500-4000, Eperjesen 2000-3000 f lakhatott.A királyi városok lakossága együtt 80-100 ezer f re becsülhet, igaz, az erdélyi szászvárosok nélkül, melyek közül Nagyszeben és Brassó az ország legnépesebb városai közétartoztak. A királyi városok többségében 2000-nél többen élhettek. A középkor végén 52mez városról vannak becsléseink, közülük ötben 1000 f felett, tizenhatban 600 és 1000 f között, húszban 300 és 600 f között, tizenegyben 200 és 300 f között lehetett a lakosságszáma. Nem számítva a csak országos vásárral rendelkez, és a csak egyszermez városnak nevezett településeket, az országban akkor kb. 500 mezváros lehetett.Adataink ezek tizedére vonatkoznak, és nem szerepel köztük olyan jelents város, mintDebrecen vagy Pápa.

Nos, ez a kép korántsem rossz. A Német-római Császárság a középkor végén kb. 3000-3500 város volt. 25 ezer f feletti lakossággal csak Köln és Nürnberg rendelkezett, eztkövette 11 „nagyváros” 10-15 ezer lakossal. A városok több mint 90 százaléka azonbantörpe- és kisváros volt, 200-2000 lakossal. Ezek többsége ún. Ackerbürgerstadt,mez gazdasággal foglalkozó város volt. Ezek alapján nálunk Buda mondhatónagyvárosnak, királyi városaink többsége a középvárosokhoz tartozott, a kisvároskategóriát pedig mezvárosaink képviselték. A szomszédos Alsó-Ausztriában a nagyvárosBécs mellett csak öt középváros volt, Stájerországban pedig csupán Graznak volt 6500-7000 lakosa, az t követ jelent s kereskedvárosok közül Pettaunak (Ptuj, Szlovénia)1500, Judenburgnak pedig ennél valamivel kevesebb lakosa volt. Magyarországvárosiasodottsága tehát a feltételezettnél pozitívabb képet mutat, a városokban és

mez városokban lakóknak a falusiakhoz viszonyított aránya azonban a jelek szerint márkisebb volt, mint nyugati szomszédainknál.




33

A várostípusokSzabad királyi városok: a XIV. században Magyarországon kialakult, fallal elkerített, akirály tulajdonában lévvárosok, melyek csak a királynak voltak alárendelve, nekiadóztak.

Bányavárosok: Bányamvelés jogával rendelkez kiváltságos települések.Magyarországon a bányavárosok többségét német telepesek alkották. Az els bányavárosok a XII. században jöttek létre. Ftípusai:1. szabad királyi bányavárosok:

• Selmecbánya• Besztercebánya• Körmöcbánya• Nagybánya

2. királyi bányavárosok: a szepességi bányavárosok – Felsbánya – és 5 máramarosiváros. Nekik nem voltak kiváltságaik.

3. földesúri bányavárosok: jogállásuk megegyezett a mezvárosokéval.Mez város: (latin, „oppidum”) A feudális Magyarországon a XIII-XIV. századtól kezdtekkialakulni a népesebbkereskedelmi utak menténtalálható falvakból. A XV. században amez városok többsége márönkormányzattal, szabad bírói választással, adózásikedvezményekkelrendelkezett, dea földesúrtól függtek. Gazdasági téren a mezvárosokáttértek a gyümölcs és a zöldségtermesztésre, a kerti mvelésre. A legelterjedtebb azonbana nagyállattartás és a sz l termelés volt. Kézmvesiparuk így jelentsen elmaradt aszabad királyi városokéhoz képest.A mez városi céhek a kései feudalizmusban jöttek létre. A mezvárosokban kisebbpiackörzetek alakultak és vagyoni-társadalmi rétegzdés is kezdetét vette. Az alföldicivisek jelents vagyonnal rendelkeztek, és az iparosok, kereskedk is ide tartoztak. Velükszemben a zsellérek az elvárosokban laktak és napszámban, inasként dolgoztak.A XV. század végén a közép- és kisbirtokosok jobbágyaik megtartása érdekében támadtáka mez városokat. 1492-ben és 1498-ban a mezvárosok kötelesek voltak fizetni akilencedet. A török támadások során a XVI. század végére a mezvárosok egy részeelnéptelenedett. Többségük a földesúr kezébe jutott vissza, szerzdéses viszonyt létesítve.Másik részét az új magánföldesurak kapták meg.A XVIII. században a mezvárosok helyzete romlott. A földesurak majorságain a robotigénye természetbeni szolgáltatások terjesztése irányába hatott és jogilag a mezvárosoktöbbsége a jobbágyfalvak szintjére süllyedt, míg másik része városi rangot kapott.Mez város volt például:

• Debrecen• Pápa• Gyula• Mez túr

Készült: Kubinyi András: A középkori Magyarország városfejl dése cím cikke alapján Rubicon, 4. évfolyam (1993) 8-9. szám (32-33.)




34

8. Demográfiai változások Magyarországon a XVIII.századbanII. Népesség, település, életmód / 8.

Az 1552-66-ig tartó várháborúk, a drinápolyi béke (1568) után állandósult portyák, atizenöt éves háború (Bocskai-szabadságharc: 1593-1606), majd a török kizéséértfolytatott harcok komoly szenvedéseket okoztak az ország társadalmának, gazdaságának.A török háborúk következtében az Alföldön, a végvári vonal mentén és a Dél-Dunántúlona település jelents része a népességgel együtt eltnt, elpusztult. Az egykori szántók helyétlegel k, bokros parlagok, vadvizek váltották fel. A várak építése, a hadsereg tzifaigényemegritkította az erdket a talaj elpusztult, sok helyen átadta helyét a futóhomoknak. Azegykori kultúrtáj elvadult vidékké változott.

A településszerkezeti változásokkövetkeztében városok, falvak pusztultak el, azAlföldr l sokan a városokba mentek megélhetést találni a háborúk idején, mivel az Alföldaprófalvai teljesen elpusztultak.

Demográfiai, etnikai változások történtek: a háború, az éhínség, a járványok, akivándorlások (sokan elmenekültek) miatt egész területek váltak lakatlanná,aránytalanságok jelentek meg a népsr ségben.Magyarország lakosságszáma stagnált: a15. századi 3,5-4 millió f s lakosság száma a 18. században sem lépte túl a 4 millió f t,míg a nyugati népek lélekszáma növekedett. A stagnáló lélekszámban ráadásul már abevándorlók száma is benne van: a Délvidékre (Határrvidékre) szerbek, Erdélyberománok, Szlavóniába horvátok, Bánátba, Tolna – Baranya vidékérenémetek,Északkelet-Magyarországonlengyelek, ruszinok vándoroltak be, ezáltaletnikaieltolódások is bekövetkeztek. Ademográfiai mélypont 1711-re tehet, utána gyorsgyarapodás, népességnövekedés figyelhetmeg az újjáépítés, a gazdasági helyzet javulása,

a bevándorlás, a belsvándorlás (migráció) és a betelepítések következtében. Magyarország népessége a 17. századbanZrínyi Miklós a magyar romlás századának nevezte korát. Ebben sok igazság volt. Atizenöt éves háború jóvátehetetlen károkat okozott Magyarország egész területén. Aközépkori településhálózat nem egy országrészben teljesen megsemmisült. Az elpusztultfalvak, mezvárosok sok helyütt sohasem éledtek újjá.

A török dúlások következményeit elssorban az ország közepén élmagyar lakosságviselte. Az üresen maradt – pusztásodott – vidékrebevándorlókérkeztek. A Maros vonalaalatti alföldi részeken ekkor telepedtek meg tömegesen aszerbek, az északi

peremvidékekre aszlovákok, a keleti, délkeleti területekre arománok újabb hullámaérkezett. Mivel az új lakosság szinte egyönteten paraszti állapotú volt, s az itt talált jobbágyi társadalomba tagolódott, Magyarország társadalomszerkezete egészébenváltozatlan maradt.

Magyarország benépesítése a 18. századbanAz ország népessége a már három évtizede tartó lassú emelkedés ellenére 1720 körül aligérte el a Mátyás korabelit. De míg akkor hazánk fiai legkevesebb 80%-a magyarul beszélt,a 18. század elejére a magyarok száma felére, kb. 2 millióra csökkent.

A lakatlan tájak benépesítésea török kizésével azonnal megindult, hogy – a

Rákóczi-szabadságharc alatti megtorpanás után – hatalmas méreteket öltsön. A bozótosokés vadvizek visszahódításában a sr n lakott megyék ideáramló jobbágynépe járt az élen.




35

A bels vándorlásban a magyar és a szlovák jobbágyok vettek részt. A Felvidék egyesmegyéinek magyar falvai teljesen kiürültek, helyükbe északnyugatról szlovák parasztokköltöztek. De ekkor keletkeztek az Alföld és a Temesköz szlovák szigetei is.

A bels vándorlás mellett fontos szerepet játszottak a bécsi kormányzat és anagybirtokosokszervezett telepítései. Legnagyobb számban román parasztok és pásztorok

jöttek.A 18. század folyamán Magyarország benépesült, dea magyarság, amelynek nemvoltak határon túli tartalékai,saját országában kisebbségbe szorult. Horvátországlakosságát itt nem számítva (nem volt a magyar királyság szerves része) alig-alig közelítimeg számaránya az 50%-ot.

9. Nemzetiségek és etnikumok a dualizmus korábanII. Népesség, település, életmód / 9.

Ez a tétel a 2007-es tematika III/15. Nemzetiségek és nemzetiségi kérdés 1800-1914 között Magyarországonc. tétel alapján készült. Kivettem a cím szerint fölösleges részeket, alényeget meghagytam. Az atlasz vonatkozó térképét érdemes átnézni!

Nemzetiségek Magyarországon a XVIII-XIX. században:• román• szlovák• német• horvát• szerb• rutén• szlovén

Nemzeti ébredés • A szlovák nemzetébresztk felhasználták Herder nevezeteskoncepcióját annak igazolására, hogy a 9–10. század fordulóján a magyar honfoglalás egyhatalmas jelentség , a keresztény középkor sorsának meghatározására képes szlávbirodalom létrejöttét akadályozta meg. Aromán nemzeti eredetmítosz azt állítja, hogy arománok Decebál dákjainak leszármazottai, akik elbb voltak honosak a késbbMagyarországhoz tartozó erdélyi területen, mint a magyarok.

A politikai eszközökkel létrehozott nemzettudatnak elkerülhetetlenül szükséges része azellenségkép. Egy – még csak programként létez– nemzet csak valamely másiknemzethez viszonyítva tételezheti magát nemzetnek. A múlt század elsfelében poroszok,szászok, bajorok, svábok, osztrákok a franciákhoz képest voltak németek.A szlovákoknakés az erdélyi románoknak a magyarok jelentették a nemzeti indentitást fixálóellenségképet. A századok óta szilárd államkeretben élmagyaroknak nem volt szükségükilyen ellenségképre. Mindazonáltal a reformkori magyarok is a Bécs uralta németekhezképest voltak magyarok.

A magyarországi népcsoportok azt is sérelmezték, hogy a magyar renditársadalomban nem rendelkeztek rendi jogokkal. A románok nem kerültek Erdélykiváltságos nemzetei sorába a magyarok, székelyek és szászok mellé. A székely és a kunszabad parasztok rendi szervezettel bírtak, de a románok és a szlovákok nem. Valóban. Eza két hegylakó agrár elem nem rendelkezett partnerképes vezetréteggel, amelykiharcolhatta volna a rendi státust. A nemzeti ébredés ezt a történelmi helyzetet az




36

összeesküvés elméletatmoszférájában kezeli.A magyarok megakadályozták a szlováknemzet kialakulását és gátolták a román nemzeti öntudatosodást.

Mindez 1848–49-ben drámaian mutatkozott meg.A szabadságharc idején a hazainemzetiségek mind szembefordultak a demokratikus magyar rezsimmel, ésdemokratikus mentalitású vezetköreik (Ludevit Stur, Avram Iancu) is Bécs

szövetségesei lettek.1849-ben a Szegedre menekült országgylés ugyan még megalkottaavilág els demokratikus nemzetiségi törvényét, ez azonban a vereség árnyékában ésannak impressziója alatt történt. A címzettek legalábbis így fogták fel.Hatása nem volt,kés bb sem tudott hagyománnyá válni.

Az 1867utáni rendszer a korszak mércéjével mérverendkívül tágkebl nemzetiségitörvényt fogadott el. Tisza Kálmán kormányzása alatt azonban ezt a törvénytelsikkasztották. Magyarországon1867 és 1918 között a nemzetiségi politika megfelelt azOsztrák–Magyar Monarchia szintjének. Ennél többet a polgári jogállam sehol a világonnem teljesített. Magyarországonelnyomták a nemzetiségeketabban az értelemben, hogyönrendelkezési joggal bíró kollektivitásként nem jelenhettek meg a politikában, deolyasféle terror, mint a cári Oroszországban vagy 1915-ben az örményekkel szemben azifjú török mozgalom részérl, nem mutatkozott. Ez a helyzet azonban a századfordulóraérzékelheten tarthatatlanná vált.

A reformkor érdekegyesítési gondolataelvileg kiterjedt a nemzetiségi érdekekegyeztetéséreis, az érdekegyesítnemzetiségi politika realizálása azonban – mint 1848bizonyítja – nem sikerült. Az európai és a magyar liberalizmus közös deficitje ez. Azegyéni szabadságjogokat a nemzetállami léttel pragmatikusan egybekapcsoló klasszikusliberalizmus nem talált, mert nem találhatott valamin„megoldást” a nemzetiségi kérdésre,a kisebbségi jogok ügyére, s ezt nem is lehet történelmietlen módon számon kérnünk.Inkább azt kell látnunk, hogy éppenaz etnikai-kisebbségi jogok irántbizonyos mértékig közömbös liberális jogállami viszonyok teremtik meg a legkedvezbb feltételeket anemzetiségi jogok érvényesítésére. Nem lehet azt állítani, hogy a latin nyelvnemesi-rendi állam felváltása a magyar – polgári jogegyenlségen alapuló – nemzetállammal,amely a magyar nemesi liberálisok törekvése volt, valaminkudarc, „zsákutca” lett volna anemzetiségek számára. Ellenkezleg, a megnyíló politikai szabadságjogok a nemzetiségitörekvéseknek nyitottak szabadabb teret.

Nemzetiségi kérdés a szabadságharc idején • A magyarországi parasztságsoknemzetiség volt, ezért a forradalom alatti nemzetiségi mozgalmak elször parasztikövetelésekkel indultak, melyre a jobbágyfelszabadítás hiányosságai(zsellérek földnélkül maradása, irtásföldek visszavétele stb.) adtak okot. A nemzetiségek aránya a XIX.században megközelítette az 50%-ot. A nemzetiségi vezetréteg igyekezett megszerezni anemzetiségi parasztság támogatását. Ott ahol ez a jobbágykérdés bevonásával történt,sikerrel járt (Erdély, Délvidék, Horvátország). A nemzetiségi vezetk kollektív jogokatköveteltek. A Batthyány-kormány ellenben azegy politikai nemzetálláspontjárahelyezkedett, így nemzetiségiek csak mint egyének és nem mint közösség kaphattak jogokat. A reformkor idején a magyar nyelv ersítéséért, majd elismertetéséért folytatottküzdelem elnyomta a nemzetiségi nyelvhasználat követelinek hangját, így ez a problémais csak ekkor juthatott felszínre. Anemzetiségieksérelmei végül oda vezettek, hogyáprilisban és májusban márautonómiát követeltek. A nemzetiségi problémákrendezetlenségétaz udvar fegyverként tudta kijátszania magyar forradalom ellen. ADélvidéken, Erdélyben véres nemzetiségi felkelésre került sor. A magyar országgyléscsak nagyon késn (1849 júniusában) szánta rá magát egy haladóbb szellem nemzetiségi




37

határozat meghozatalára, de annak végrehajtására már nem maradt id, tartalma pedignem elégítette ki a nemzetiségi vezetket.

Nagy-Magyarország végének jelei • A múlt század a nemzetállamiság virágkora volt.Ma sokan hajlamosak a francia típusú nemzetállam életképes alternatíváját látni az

Osztrák–Magyar Monarchiában. Sok népet magában foglaló modern államalakulatnak,amely szembeállítja a föderációs elvet a nemzeti homogenitás principiumával. Ezt avélekedést szinte politikai mítosszá tette az 1959-es bécsi történész világkongresszuson azUSA-ba emigrált osztrák történészek csoportja, akik véleményükkel mintegy az 1945 utáninyugati integrációs törekvéseknek igyekeztek történeti dimenziót teremteni.

A Monarchia valósága más volt. A Habsburg Birodalom sohasem volt a nemzetállamalternatívája. Kudarcot vallott nemzetállami kísérlet volt.Mária Terézia és II. József alatt, majd utoljára a neoabszolutizmus – Magyarországon aBach-korszak – idejénkomoly er feszítések történtek az egységesen német nyelvHabsburg-német nemzetiállam létrehozására. Amikor 1867-ben Ferenc József és stábja belátja enneksikertelenségét, nem tud alternatív eszmét állítani a nemzetállam igényével szemben.

A Monarchia nem alternatívája a nemzetállamnak, hanem ügyeskedés a nemzetitörekvések és az egyéb politikai feszültségek „takarékon tartására”; a továbbvegetálásgyakorlata. Azzal, hogy a bécsi rezsim – kihasználva a nem átüt, de nem is jelentéktelengazdasági konjunktúrát – vissza tudja szorítani a demokratikus és a szociális törekvéseket,csak azt éri el, hogya politikai energiák a nemzeti önmegvalósítás törekvései körülösszpontosulnak.

A századfordulón a Monarchia mérvadó politikacsináló köreiben napirenden van adualizmus revíziójának és a birodalom valamiféle föderalizálásának a gondolata. FerencFerdinánd köre a dualizmus trializmussá alakításában gondolkodott, más körök másféleföderalizálási lehetségben. Ebben a mozgástérben jelentkeztek a magyar szupremáciaellen fellép nemzetiségi törekvések is. A román nemzetiségi mozgalom nagy szellemiébreszt je, Aurel Popvici, a trónörökös köréhez tartozott.Terve a románság egyállamban való egyesítése volt, de nem arra gondolt, hogy az erdélyi románok elszakadnaka birodalomtól és a balkáni királysághoz csatlakoznak, hanem arra, hogy a királyság fogbetagolódni a Monarchia kötelékébe.

Nemzetiségi kérdés a dualizmusban • Magyarország a XIX. Századbansoknemzetiség ország, melyben a magyarság aránya csak kevéssel haladja meg az 50%-ot. A kiegyezés után a nemzetiségi kérdést rendezték. Az1868-as horvát-magyarkiegyezéssel Horvátország széleskör önkormányzatot kapott: saját közigazgatást,kormányt, országgylést alakíthatott ki és képviselket küldhetett a magyar

országgylésbe.1868-banfogadták el anemzetiségi törvényt,amely továbbra is kitartottaz egy politikai nemzetelve mellett. Azokon a településeken, ahol a kisebbség elérte a20%-ot, amásodik nyelv használatátis engedélyezni kellett. Azalsófokú iskoláztatásteljesen nemzetiségi nyelventörtént, de az -Eötvös József által is szorgalmazott –autonóm területek szervezését megtagadták. Ez a rendezés nem elégítette ki anemzetiségivezet ket, mert azok márnemzetállamok létrehozására törekedtek(a kor egyik legf bbeszmeáramlata, a nacionalizmus szellemében). A dualizmus idején Európában ez arendezés volt a leghaladóbb szellem, melyhez képest a korszak végén visszalépés történt.A Koalíció 1905-ös hatalomra jutásával Apponyi Albert nemzeti pártja tudta érvényesítenielképzeléseit a nemzetiségekkel szemben. Az1907-es törvényaz iskolák segélyezését amagyar nyelv oktatásaitól tette függvé. Ez a jobbratolódásépp akkor következett be,amikor a fiatal balkáni nemzetállamok vonzereje növekedett a Magyarország területén él kisebbségek számára. Bosznia-Hercegovina 1908-as annektálása szintén ellenérzéseket




38

szült a hazai nemzetiségek között. Fontos probléma volt még Magyarország Monarchiánbelüli megersödése, amely azosztrák nacionalistáknálváltott kimagyarellenességet.Mindezek a jelenségek a XX. Század elejére csak ersítették a dualizmus amúgy isbontakozó válságát.

Romsics Ignác: Nemzet és állam a modern magyar történelemben (részlet) Rubicon, 12. évfolyam, (2001) 8-9. szám (112-113.)

A nemzetállami koncepció érvényesítéseA magyar politikai elit meghatározó körei – feledve 1848–49 tanulságát –ragaszkodtak a reformkorban megfogalmazott nemzetállami koncepcióhoz, vagyis amagyarországi törvényhozás, kormányzás és megyei adminisztráció magyar jellegéhez.„ Magyarország összes honpolgárai– tükrözdött ez a szemlélet az1868. évi nemzetiségitörvényben –az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek,az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármelynemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja”, s minthogy „a nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgy lés tanácskozási sügykezelési nyelve ezentúl is egyedül a magyar ”. A törvény elfogadására természetesenazután került – csak azután kerülhetett – sor, hogya magyar elit 1867-ben történelmikompromisszumot között Béccsel. E kompromisszum lényege ismeretes módona teljesönállóságról való lemondásés ennek fejébena történelmi magyar államrészekújraegyesítése, valamint a magyarországi nemzetiségi kérdés magyar belüggyényilvánításavolt.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni: az1868-as nemzetiségi törvény egyáltalán nem voltdurván elnyomó jelleg, s t számos liberális elemet tartalmazott. Községi szinten, azalsó fokú bíráskodásban, az oktatásban és az egyházi életbenszámos különjogotbiztosított a nem magyar népek számára, melyek közül azanyanyelv használatánaklehet ségevolt a legfontosabb.A nemzetiségi eliteket ennek ellenére nem elégítette ki.Az „egy politikai nemzet ” fikciója, amely a régi natio Hungarica modernizált formája volt,és amely – az autonómiával felruházott horvátokat kivéve – tagadta a nem magyar nyelvi-kulturális közösségek nemzet jellegét, számukra elfogadhatatlan volt.k – mint ekkor és akés bbiekben is hangoztatták – társnemzeti státust igényeltek, és kantonizálni akartákMagyarországot.

Az 1868-as törvényekben testet öltnemzetfelfogáshoz és állameszméhez a kiegyezésutáni nemzedékek is ragaszkodtak, s az ország föderalizálásában, illetve kantonizálásábanreményked nemzetiségi elképzeléseket a „politikai otrombaságok” kategóriájába utalták.Az 1868-as rendezés nem magyar nyelvek és kultúrák iránti toleranciájátugyanakkor egyre kevésbé érvényesítették. Az anyanyelvoktatás támogatása helyettinkább a magyar nyelv oktatás kiterjesztésére, s ezen keresztül nyelvi-kulturálismagyarosításra törekedtek.Az ezzel kapcsolatos törvények sorát az1879. évi 18. tc. nyitotta meg, amelya nem magyar nyelv iskolák számára elírta a magyarnak mintidegen nyelvnek a tanítását, s az1907-es Lex Apponyi (XXVII. tc.)zárta, mely mindennem magyar tannyelvelemi iskolát arra kötelezett, hogy a magyar nyelvet olyanóraszámban tanítsa, hogy „a nem magyar anyanyelv gyermek a negyedik évfolyambevégeztével gondolatait magyarul él szóval és írásban érthet en ki tudja fejezni”. A

törvényhatóságok és a községek önkormányzatának szkítése, a központi hatalomer sítése, valamint a választójog szk korlátok között tartása és a választások nyílt jellege




39

ugyancsak összefüggött a magyar állam magyar jellegének ersítésére való törekvéssel.„Szabadságról és egyenl ségr l ne beszéljünk; a magyar faj uralma az, amit meg kellteremteni. A nemzeti államnak, a nemzeti társadalomnak e célhoz kell idomulnia” –fogalmazta meg a századvég és századelmagyar nemzetiségpolitikájának krédóját1907-ben Réz Mihály, Tisza István egyik bizalmas tanácsadója. A nagy eldök, az „els

nemzedék” liberalizmusának, toleranciájának és nagyvonalúságának folytatói ritkakivételnek számítottak, akik egyikét,Mocsáry Lajost éppen ezért teljes joggal neveztékkortársai „fehér hollónak”.

Az 1867 utáni magyar homogenizációs politika nem volt teljesen eredménytelen.Anemzetiségi iskolahálózat az 1880-as évektl fokozatosan visszafejldött, s a magyaranyanyelv ek aránya 1880 és 1910 között – Horvátországot nem számítva – 46%-ról54%-ra emelkedett. Ezen 1,1 milliós nyereség mintegy 70%-a magyarázhatóakkulturációval. A nyelvet és kultúrát váltók túlnyomó többsége – közel 90%-a – azonbana városlakó németek és zsidók, illetve a horvátok és a szlovákok közül került ki. A román,szerb és ruszin „asszimilánsok” száma alig érte el a 10%-ot. Újabb 30-40 év alatt a magyarnyelv ek száma és aránya nyilván még tovább növekedett volna. Harmincmilliósmagyarsággal számolni és etnikailag homogén magyar nemzetállam kialakulásátfeltételezni, mint Rákosi Jen, Beksics Gusztáv és kortársaik közül még oly sokan tették,azonban nyilvánvalóan az utópiák birodalmába tartozott.


70-71 Magyarország a dualizmus korában (1867-1918)b A nemzetiségek a XVIII. század végén

c A nemzetiségek 1910-ben

Források:Szabó Miklós:Trianon múltja és jelene Rubicon, 4. évfolyam (1993) 5. szám (29.)Romsics Ignác: Nemzet és állam a modern magyar történelemben,Rubicon, 12. évfolyam (2001) 8-9. szám (112-113.)FISZ –Történelmi esszétémakörök nagykönyve érettségiz knek




41

táplálkozási szokások mellett – ez is szerepet játszhatott abban, hogy 1986-ba amagyarországifeln ttek 60%-a túlsúlyosnak számított.

A magyar társadalomra a hatvanas évektl nagy hatást gyakorolt anyugati fogyasztóikultúra. A farmer, a rockzene, a fiúk hosszú hajviselete, a miniszoknyakezdetben nemcsak a hivatalos szervek, de a felntt korosztály egy részének rosszallását is kiváltotta.

Ezek az ellenérzések csak lassan, a hetvenes évektl kezdtek oldódni. Az áhított fogyasztói javak egy részét megpróbálta a hazai ipar helyettesíteni. A szocialista tömbön belül sokáigegyedinek számított, hogy Magyarországon gyártottak farmernadrágot. A nehezenbeszerezhet nyugati termékek – orkánkabát, nejlonharisnya, farmer, rágógumi, lemezek,kazetták, kvarcórák, zsebszámológépek és így tovább – jelents részben a bevásárlóturizmus, vagyis a tömeges méreteket öltcsempészet révén kerültek "forgalomba".

A "marxista-leninista" ideológia hivatalosan meghatározta a tömegtájékoztatást, azoktatást és a mvel dést, szabályozta az állami élet rendjét. Az emberek jelents részéreazonban továbbra is a korábbról örökölt értékek hatottak. Avallásnak a párt ideológiájaszerint fokozatosan el kellett volna halnia, mivel a "szocializmus felszámolja az alapjait".Amikor azonban a hetvenes évek végén ismét vizsgálni lehetett az emberek vallásosságát,az eredmények meglepték a pártvezetést: a népesség mintegy fele, a nyolcvanas években,pedig már több mint fele vallotta magát vallásosnak. Ugyanakkor az egyházak befolyása amindennapi életre csökkent: bár az esküvk, keresztelk és temetések nagy része egyházikeretek között zajlott, a Kádár-korszak végén a lakosság valamivel több, mint tizede jártcsak rendszeresen templomba vagy imádkozott legalább hetente.

A fogyasztói igények kielégítésében érzékelhetjavulás mutatkozott. Az egyéni jövedelmek felhasználási lehetségeinek szélesítésében határkövet jelentett aháztartásigépek elterjedése, az igények bvülése azonban ellátási nehézségeket is okozott. Atelevízióadásokmegkezdésével a tömegszórakoztatás és a propaganda új, nagy hatású

eszközhöz jutott.Már a kora Kádár-korszakot is a mindennapi életdepolitizálása jellemezte. A párturalmának fenntartására a legjobb eszközt a megfelelhatású elrettentés után a társadalomközömbösítésében találták meg, aminek mintegy következménye lett a paternalizmuskiterjedése. Az „aki nincs ellenünk, az velünk van” híressé vált jelszava mögött a korábbaner szakoltanátpolitizálttársadalom békén hagyásának szándékát lehetett felismerni, és ezta kompromisszumot – valóságos választási lehetség híján – egyre többen elfogadták.

A közéleti és magánéleti szerepek elválásával a cinizmust növelkett s normatívaalakult ki, amelynek egyfell korrumpáló hatása volt, másfell fenntartotta abizonytalanság érzetét. A bornírt közéleti normatíva elfogadása része volt a hallgatólagoskompromisszumnak, amelybe a szellemi élet vezetképvisel i közül szintén egyre többen

beletör dtek – köszönheten a szelektív megtorlás hatásának és a szellemi életintézményeinél végrehajtott „megrendszabályozásnak” is. A kultúrában jellemzen azöncenzúra és a változó mozgástér kitapogatása váltotta fel a hallgatásban, félrevonulásbanmegmutatkozó ellenállást, a kritikát gyakorta az allegorikus, parabolisztikus ábrázolásmód jelenítette meg.

A Kádár-rendszer életszínvonal-politikájaA rendszeréletszínvonal-politikájael akarja kerülni azt a folyamatos ellátási feszültséget,amelynek dönt része volt az ’56-hoz vezetelégedetlenség kialakulásában. A vezetés ahatvanas évek elejétl kezdve igyekezett biztosítani azalapellátás folyamatosságát, teháta sorban állás kiiktatásátés a hiánycikkek mértékének csökkentését. Nyugaton eztnevezték el „gulyáskommunizmusnak ”. Ezt a „klasszikus” idszaknak tekinthethatvanasévekben a „rendszer” azzal érte el, hogy a korábban eltúlzott felhalmozási hányadot




42

er teljesen csökkentette. A nehézipari kapacitás egy részét véglegesen redukálták: aberuházási javakat elállító termelési apparátus egy részét fogyasztási cikkek termeléséreállították át. Idvel általánossá tették atársadalombiztosítást és azingyenes egészségügyiellátást

A rendszer azonban nem tarthatta fenn ezt az állapotot a nagyságrendekkel történ

termelékenységnövelés nélkül. Az addigi termelékenység mellett a gazdasági növekedésilyen mérték csökkentését hosszú távon nem lehetett folytatni. Azéletszínvonal mviemelésea továbbiakra nézvekomoly következményekkel járt. Beteljesült Rákosi elvtársátka: a Kádár-rendszer valóban felfalta az „aranytojást tojó tyúkot ”. Fontos beruházásokmaradtak el az életszínvonal-emelésre késztetlatens közhangulati nyomás miatt,els sorban az infrastruktúra fejlesztése területén. A rendszerváltás idején is meglév telefonhiány oka a fejlesztés akkori elmaradása volt.

A klasszikus kádárizmusnak rendszerelvévé vált, hogy az életszínvonalat a fölé a szintfölé emelje mvi beavatkozással, amely szint az ország gazdasági teljesítményébl„természetesen” adódott volna. A kádárizmus politikai kockázatot érzett az olyanéletszínvonalban, amelyet nem emelnek a teljesítménybl adódó szint fölé. Ezt szolgálta ahatvanas években a beruházási ütem visszafogása és a nehézipari kapacitás egy részének„életszínvonal-termelésre” való átállítása, a hetvenes években az eladósodás a Nyugat felé.

A politikai közömbösítés fontos eszköze volt a „dezideologizálás”. Ennek elslépéseiközé tartozott, hogy a rendszer lemondott a sikerpropagandáról. Ezt a forradalom utánszintén átmeneti megoldásnak tekintették, ám a pótszer jobbnak bizonyult annál, amitpótolt. A kádárizmus legjellegzetesebben a sikerpropaganda elmaradásában különbözött atöbbi blokkországtól, ahol a sikerpropaganda a totalitarizmusról a paternalizmusra történtáttérés idején is fennmaradt. A többi blokkországban a cenzúra gyakorlatának gerincétképezte a sikerpropaganda és a részletfogyatékosságok (nem jár a lift, az SZTK-rendel túlzsúfolt, nem kapni WC-papírt) bírálata arányának meghatározása atömegkommunikációban. Magyarországon nem volt sikerpropaganda, ezért a részletbírálat– noha aránya nem múlta felül a blokkon belüli átlagot – túltengnek hatott, hiszen nemellensúlyozta az „eredmények” felnagyított népszersítése.




44

jelent ség nek tekinthet, hogy Napóleon a megszállt országokban is kötelezvé tette ahiml elleni védoltást. Míg a gazdasági nekilendülésre ezekben az országokban csak aXIX. század utolsó harmadában került sor, már e folyamat kezdetén megszülettek afejlettegészségügyi rendszerek. Magyarországon az 1867. évi 14. törvénya fejlettországokhoz hasonlóanmodern egészségügyet hozott létre. A halálesetek kötelez

bejelentése, okának kivizsgálása, a betegségmegelzés állami feladatának,közegészségügyi normák felállításának és ellenrzésének bevezetése,kórházi hálózatésment szolgálatkiépítése mind része volt az átültetett, modern egészségügyi rendszernek.

Közép-Kelet Európának sokat jelentett, hogy a szabadkereskedelem és a vasútvonalrévén a nyugati újítások hamar megjelentek itt is. Az ott kitenyésztett állatfajták, agépek és a norfolkivetésforgó elterjedéseitt is növelte a terméseredményeket,el segítette atáplálkozás mennyiségének és minségének emelkedését.

Népességnövekedés – élelmezési problémák és szeméthegyekA gyors népességnövekedés az egészségügyi helyzet javulásának, a védoltások

bevezetésének és a változatlanul magas születésszámnak köszönhet. A világnépességgyarapodása azonban nem egyenletes: 85-90%-ban Ázsiára, Afrikára és Latin-Amerikáraesik. Az évi átlagos népességgyarapodás a fejlett államokban 6 ezrelék, míg a fejld államokban 19 ezrelék.

1992-ben, egyetlen év alatt 93 millió f vel (Németország teljes lélekszáma) gyarapodott a Földnépessége, s elérte az 5,5 milliárdot. 1950 és 1992 között megduplázódott a népességszám, s amíg1950-ben a népesség egyharmada élt az iparosodott világban, most már csak szk negyede. Ázsiaadja a Föld népességének a felét, de Afrika lakossága is igen gyorsan növekszik. Ezt a jövbenlassítja a szörny valóság, az AIDS – egyes afrikai városokban ugyanis minden harmadik emberHIV-pozitív.)

A világméret élelmezési problémákkal az ENSZ által 1945-ben létrehozottÉlelmezési és Mezgazdasági Szervezet(FAO – Food and Agriculture Organization)foglalkozik. Szakemberei nagy hozamú gabonafajták elterjesztésével, hatékonyabbélelmiszer-termeléssel és az élelmiszer-kereskedelem jobb kihasználásával próbáljákmérsékelni az éhezést a Földön. Mindezeken kívül a FAO környezetvédelemmel isfoglalkozik.

Saját szemetünkben fogunk megfulladni – vélik egyesek. Elgondolkodtató tény, hogyminél fejlettebbek vagyunk, annál több szemetet termelünk. (Például New York-ban aszeméttermelés megközelíti a fejenkénti két kilogrammot naponta.) Igaza volt Szent-Györgyi Albertnak, amikor azt írta Az rült majom cím könyvében: „…korunk emberisége elérte a maximális bizonytalanság állapotát és azt a biológiai abszurditást,hogy a természet által évmilliárdok alatt létrehozott élet önmaga elpusztításárakészül dik ”.

A fejl d országokA 70-es években bekövetkezett világgazdasági válság hatására a gazdasági növekedéslelassult, és ez súlyosan érintette az alacsony fejlettség, gazdaságilag függhelyzetbenlév országokat. Ezek a gazdasági növekedési ütemüket hitelek igénybevételével próbáltákfenntartani, de a mezgazdasági termékek és nyersanyagok iránti kereslet mérsékldése,áresése miatt a hitelek visszafizetésére még oly módon is képtelen voltak, hogy akülkereskedelmi bevételek dönthányadát már arra fordították, aminek következtébenkatasztrofális gazdasági válságba kerültek. Mivel idközben a népesség növekedési üteme




45

nem csökkent, az egy f re jutó nemzeti össztermék egyre kevesebb lett, az egy f re jutóanyagi javak mennyisége sokszor már az életben maradáshoz sem elegend.

Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy amíg egyes országok lakossága luxus színvonalonél, addig több százmillió ember reménytelen küzdelmet folytat mindennap az életbenmaradáshoz szükséges élelem, víz és tüzelmegszerzéséért.

A népességnövekedés eltérüteme jelentsen átrendezi a népességarányokat a Földön.A kevésbé fejlett világrészek népessége teszi ki 2006-ban a népességek 80%-át, és atermészetes szaporodási rátának csak kismértékcsökkenésére lehet számítani.

A fejl d országokban az átfogó, a népesség szabályozását, az élelmi szerválságmegoldását szolgáló, a természeti környezet leromlását megakadályozógazdasági,kulturális és egészségügyi programok megvalósítását szinte lehetetlenné teszi aza1200 milliárd dollár körüliadósságválság, amelynek törlesztése szinte minden fejlesztésreszánható jövedelmet leköt. Ez nemcsak elmélyíti a nyomort, a kilátástalan elmaradottságot,de kiszolgáltatott helyzetük miatt ezek az országok rákényszerülnek természeti kincseik(pl. ásványkincs,serd k fakészlete) rabló módon történfelélésére, környezetszennyez technológiák fogadására, illetve társadalmi érdekeikkel ellentétes termelési szerkezetkialakítására.

Eddig a fejlett országok nem foglalkoztak a túlnépesedés kérdésével, és ennekkövetkeztében a Földön a kialakuló vagyoni egyenltlenségek következményeivel olyanmértékben, amilyen az ezekbl adódó veszélyek miatt kívánatos lett volna. Pedig ez egyolyan világméret politikai válság kiváltója lehet, amely az egész emberiségre nézvekatasztrofális következményekkel járhat.

A túlnépesedés problémája napjainkban - El rejelzésekENSZ el rejelzések szerint bolygónk népessége 8-14 milliárd között fog állandósulni,

valamikor a jöv században. A népességnövekedés több mint 90%-a a legszegényebbországokban fog bekövetkezni, ezen belül is 90%-a a már ma is túlnépesedett városokban.A túlnépesedésbl adódó veszélyeket tovább fokozza a lakosság városokba

áramlása. Ez jórészt abból adódik, hogy szinte minden fejld országban a gazdaságifejl dés alapjának az ipart tekintették, és a fejlesztési források többségét arra fordították.Az ipar fejlesztéséhez szükséges forrásokat részben a mezgazdaságból vonták el azáltal,hogy alacsonyan tartották az élelmiszerárakat. Ily módon viszont reménytelenülnyomorúságos helyzetbe taszították a mezgazdaságból éllakosság nagy tömegeit. Ezértazok a felemelkedés egyetlen útjának a városba költözést látták.

A városok azonbannem készültek fel a millióslétszámúszakképzetlen, nincstelentömeg fogadására. A nagyvárosok körül kialakuló barakk-, doboz-, bádogvárosok akívánatos infrastrukturális ellátás minimumát sem tudják nyújtani a letelepül munkanélküli vagy alkalmi munkából éltömegeknek. Így válnak az éhség, a nyomor és ab nözés gócaivá.

A városokba tömörült emberek természetes környezetüktl már elszakadtak. Nincsmódjuk arra, hogy a falusi lakossághoz hasonlóan minimális élelmiszerüket, vizüket,tüzel jüket munkával megszerezzék. Mindent nagy költséggel, gyakran több százkilométer távolságról, sokszor már feldolgozott formában kell odaszállítani nekik, ami azellátást költségessé teszi. Élelmiszer-ellátásuk gyakran az élelmiszersegélyektl és azélelmiszerimporttól válik függvé (pl. Egyiptom), lehetséget teremtve az érintett országokkormányaival szemben az “élelmiszerfegyver" alkalmazására.

A városiasodás, a népesség városokba áramlása korunk természetes jelensége, merta növekv népesség foglalkoztatására az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások teremtik




46

meg a lehetséget. A gondot tehát nem a városiasodás jelensége, hanema népességminden feltétel nélkül végbemenvárosba áramlása jelenti.

A fejl d országokban a 18 éven aluliak aránya gyakran eléri az 50%-ot. Anépességnövekedéssel sem az iskolai férhelyek növekedése, sem az egészségügyi ellátás,sem pedig a munkahelyek teremtése nem tud lépést tartani. Az utcán lebzsel

szakképzetlen fiatalok számára a túlélés lehetségei között elkel helyen szerepel akivándorlás (ha van hová) és a bnözés.A növekv társadalmi egyenltlenségek (pl.Mexikóban a népesség leggazdagabb 10%-a rendelkezik a nemzeti jövedelem 41%-ával,míg a legszegényebb 20%-ára csupán a nemzet jövedelem 3%-a jut),milliós tömegekkilátástalan helyzete forradalmi állapotokat teremt(Etiópia, Nicaragua, Salvador stb.),amelyeket sokszor már katonai diktatúrával sem lehet megfékezni. Abizonytalan helyzet miatt a t ke is menekül, és ez tovább rontja a javulás esélyeit.

Ha az emberiség létszámának növekedését nem sikerül szabályozni, az alapvetemberiszükségletekkel összhangba hozni, akkor az alultápláltság, a háborúk, a betegségek miattaz emberiség tömeges pusztulása fog bekövetkezni, amely drasztikus létszámcsökkenéstokoz.

Megoldás?A népességnövekedés problémája nem oldható meg fogamzásgátló szerek osztogatásával.Meghatározó a szerepe az olyan oktatási, egészségügyi felvilágosítási és erkölcsi nevelésirendszerek kialakításának, amelyek hatása a népesség minden rétegére kiterjed. De ezek iscsak akkor tudnak kellhatékonysággal mködni, ha a nyomor szintjén élemberekrészére olyan reális gazdasági-társadalmi célt és feltételeket tudnak teremteni, amelyeklehet séget nyújtanak számukra, hogy elssorban saját erfeszítéssel ugyan, de ahelyzetükön javítani tudjanak. Az ehhez f z d érdeknek lehet egy lényeges eleme azutódok számának tudatos korlátozása.

A Középiskolai történelmi atlaszban:69 A Föld 1900 körül

a Népesség




47

12. Középkori egyetemek, szerzetesrendekIII. Egyén, közösség, társadalom / 12.Társszerz : Erdélyi-Hessz Erika

Az értelmiség és az egyetem születéseA Karoling-kori kolostori és püspöki központokban, valamint a paloták iskoláiban csupánaz egyházi és világi vezetés utánpótlásáról gondoskodtak.

Az az ember, aki professzori, tudósi munkáját már hivatásból végezte, tehát aki egy újtársadalmi réteg,az értelmiségtagja lett,a városokkal együtt jelent meg.A városiiskolák már kezdeti formájukban sem korlátozták magukat csak a tisztviselk és a papokképzésére. A szerzetesi, nemesi, paraszti, polgári eredetdiákok lázasan keresték avárosokban a nekik megfeleliskolát.

A XIII. században a városi testületek – az önkormányzatok és céhek – kialakulásával,illetve megersödésével párhuzamosan megszervezdtek a szellemi tevékenység mhelyei,testületei is. Az új intézményeket egyetemeknek nevezzük.Az egyetemek –akárcsak a

városi önkormányzatok –az egyházi és a világi hatalom ellen folytatott küzdelembennyerték el függetlenségüket.A püspökök hagyományosanegyházi feladatnak tekintették az oktatást,s ezért a

diákokra és a mesterekre úgy tekintettek, mint alattvalóikra. Párizsban a diákok és amagiszterek (iskolamesterek) mozgalma 1231-ben elérte, hogy az egyetemet véglegkivonják a püspöki joghatóság alól. A királyi rendrség ellen is sikerrel vették fel a harcot,s megakadályozták, hogy a királyi hatalom rájuk is kiterjessze hatalmát. Oxford egyetememár 1214-ben megszerezte elskiváltságait, Cambridge intézménye 1230-ban.

Arab közvetítésA középkori értelmiség és egyetem születéséhez nagyban hozzájárult a felszínre került görög-arab

kulturális örökség. Az ezt ránk hagyományozó kéziratok Keletrl jutottak Itália és az Ibériai-félsziget kikötibe. A forgalmazók között szép számmal voltak elarabosodott keresztények, akik abizánci császár egyházkormányzata elleni tiltakozásul vállalták az arabokkal való együttmködést.

A tananyagA párizsi egyetem elször alapképzést adott, majd a diákok választható egyetemitestületekben (fakultásokon) folytathatták a tanulást. Az egyetem vezet je az alapképzésélén álló Szabad Mvészetek Karának rektora lett.Az úgynevezett hét szabadm vészetre épül oktatás alapelveit az V. században még Martianus Capella fektette le,amelyet a filozófus Boethius a VI. században két ciklussá szervezett.Az els hármas

csoportba (trivium) tartozott a grammatika, aritmetika (számtan), geometria, míg amásodik négyes csoport (quadrivium)a zenét, az asztronómiát, a dialektikát és aretorikát foglalta magában.

A szabad mvészetek elsajátítása 6 évig tartott: általában 14 éves kortól 20 éves korig.Ezután az orvosi vagy a jogi tanulmányok elvégzése következett. Az egyetemen csakelméleti oktatás folyt. A „kétkezi” munkával összefüggtudományok, mint például azorvosegyetemeken manapság gyakorolt sebészet, nem tartoztak a középkori egyetemenoktatandó tantárgyak közé. Az egyetemeken mind a tanár, mind a diák nehéz anyagihelyzetbe kerülhetett, ha nem biztosította magának a világi jótevk támogatását.




48

A skolasztikaAz egyetemi tananyag legfelsszintjén elhelyezked teológia volt a legkomolyabbtudomány.A teológiaoktatás az értelmet is bevonta a hit dolgainak vizsgálatába. Amikorezt tette, a Biblia felhívása szerint járt el: „ Mindig készek legyetek megfelelnimindenkinek, értelemmel számot adni arról, ami a hit és a reménység által vagyonbennetek.” (Pét. I. 3,15.) Ezt az egyetemeken kialakult új munkamódszert skolasztikánaknevezzük.

A skolasztika legjelentsebb képvisel je, elméletének kidolgozójaAquinói Tamás(1225-1274) volt, akipontosan megjelölte az ész szerepét a teológiai vizsgálódásban:„A Szent tan nem a hit bizonyítására veszi igénybe az emberi észt, hanem mindannak amegvilágítására, amit ez a tanítás állít.”

Az els egyetemek kialakulásaEgyetemen, „universitas”-on ahallgatók és magisterek (mesterek) autonómiával –függetlenséggel, önkormányzattal – rendelkez céhjelleg testületét értették.Keletkezésük aXII. század második feléretehet , s jogszer m ködésükhözpápaikiváltságlevélkellett. Kezdetben az egyetemeket a város püspöke, a király vagy éppenmaga a város is ellenrizhette. A XIII. században azonban a pápák fokozott erfeszítésekettettek az egyetemi autonómiáért, ennek keretében elrendelték, hogy az egyházmegyefizesse a tanárokat és támogassa a szegénysorsú diákokat.

Az els egyetemek a XII-XIII. században keletkeztek. Az egyik leghíresebb apárizsi(1215), amelyet IX. Lajos (1226-70) udvari káplánjáról, Robert de Sorbon-ról (rober döszorbon) neveztek el. Az egyetem négy karra oszlott: aseptem artes (hét szabadm vészet), az orvosi, a teológiai és a kánonjogi karra. A septem artes karának élén arektor, a többiek élén adékán állt. A legnépesebb kar a septem artes volt, ezért ahallgatókat négy, ún. akadémiai nemzetre osztották. Ebbl fejl dött ki a Sorbonne.

Híres volt azoxfordi, bolognai(1110),padovai, bécsiegyetem. Közép-Európában aprágai egyetem az els (1348). A pápa 1367-ben kelt bullája adott engedélyt I. (Nagy)Lajosnak, „hogy Pécs városában legyen és örök idkig fennmaradjon az egyetem”. A pécsiegyetem azonban valószínleg csak néhány évtizedig mködött )pontosabban mködésérl1373 után nincs adat, valószínleg 1390-ben megsznt, illet leg az 1400-as évektlf iskolává alakult).Krakkóban 1364-ben III. (Nagy) Kázmér alapított egyetemet. A pécsiegyetemnél is rövidebb életvolt a Zsigmond alapítottaóbudai egyetem(1389), mely1410-ben újította fel tevékenységét (szintén néhány évtizedig mködött).

Az egyetemek kialakulásával új korszak vette kezdetét a mveltség elsajátításánaktörténetében. A XII. században némelyik székesegyházi iskolában a nevesebb tanárok köréaz ifjak tömegei sereglettek, hogy eladásait hallgathassák. Fleg azokat a tanárokatrészesítették elnyben, akik - a kornak megfelel- praktikus ismeretanyagot (diktámen, jog, orvoslás stb.) dolgozták fel. A fokozott érdekldés a tanárok "kiválogatódását", s ezzelegyütt a színvonal emelkedését eredményezte. Fokozatosan létrejött a hallgatók és atanárok szabad egyesülete, az"universitas", azaz a mai egyetemse. Az "universitas" szó aközépkorban nem a tudományok egyetemességét, hanem a testület egységét jelentette:"universitas magistrorum et studiorum" (tanárok és hallgatók együttese). Az intézményneve ekkor még:studium generale(vagyis "egyetemes tanulmányok"). Az elsstudiumgeneraleBolognábanjött létre 1088-ban.

Párizsbana XII. század elsfelében a Notre-Dame székesegyház és a Szent Genovéva-kolostor iskolájának összeolvadásából keletkezett az egyik legjelentsebb középkoriegyetem, aSorbonne. (Nevét IX. Lajos egyik udvari klerikusáról kapta, aki 1253-ban 16




49

szegény teológus diák számára kollégiumot alapított.) A párizsi egyetemnek - ez tekinthet a középkori egyetemek "prototípusának" - négy kara (fakultása) volt: három felsbb(teológiai, jogi orvosi) és egy alsóbb, a facultas artium, a filozófiai kar. Ez utóbbiel készít szerepet töltött be, itt sajátították el a hallgatók az alapvettudományosm veltséget. Szükség is volt erre, mivel az Európa különféle országaiból egybesereglett

tanulni vágyó fiatalok nem rendelkeztek egységes tudásanyaggal. A középkori egyetemeknem kizárólag felsoktatási intézmények voltak. Az egyetem ellenrzése alatt történt azalsó és középfokú oktatás jelents része. A kollégiumokban a gyerekek már nyolcéveskoruktól tanulhattak.

A középkori egyetemek fakultásainak egymásra épülését a következábra szemlélteti:

orvosi kar jogi kar teológiai kar

filozófiai kar

Jellemz sajátosságaik alapján a középkori egyetemek két típusba sorolhatók:• Párizsi típusú egyetem: Az egyetem rektorát a tanárok választották, de az egyházi

hatóság (az egyetem kancellárja) ersítette meg tisztségében. Ilyenek voltak a francia,az angol és a német egyetemek.

• Bolognai típusú egyetem: Itt az egyetemi polgárok választottak maguk közül rektortegy-két évre. Rektor csak egyházi rendhez tartozó (klerikus) lehetett, olyan, aki "tiszteserkölcs , megbízható, higgadt és igazságos", legalább 25 esztends n tlen férfiú volt.Tanítási jogot adományozhatott. Az itáliai és a spanyol egyetemek követték ezt amintát, de ilyen volt a rend a krakkói egyetemen is.

Az angolszász típusú egyetemek legrégebbi példája azOxfordi Egyetem(University of Oxford). Az alapítás idpontja nem ismert, valószínleg nem köthet egyetlen jólmeghatározható eseményhez. 1096-ban már biztosan folyt itt tanítás. Miután II. Henrikmegtiltotta 1167-ben az angol hallgatóknak, hogy Párizsban járjanak egyetemre, Oxfordnagyon gyorsan fejldött.

A Cambridge-i Egyetem (University of Cambridge)a második legrégebbifels oktatási intézmény (Oxford után). A legenda szerint az egyetemet 1209-ben azOxfordi Egyetembl kilépett tudósok alapították az angol Cambridge nevvárosban ahelyiekkel való küzdelem után.

Az els német egyetemet 1343-ban,Prágában alapította IV. Károly császár. Ennek az amagyarázata, hogy Németország számos apró államra volt szétszaggatva, s nagyobb terület

fölött csak két család uralkodott: Luxemburgok és Habsburgok. IV. Károly uralma alátartozott Csehország is, s hatalmának és családja uralmának biztosítása volt célja azegyetem alapításával.

Ezután következik idrendben akrakkói egyetem, melyet 1364-ben Nagy Kázmér,lengyel király alapított, majd egy évvel késbb, 1365-ben, abécsi, IV. Rudolf osztrákherceg alapítása. Érdekes, hogy a hallgatóság mindjárt alapításakor négy nemzetre oszlott:az osztrák, szász, cseh és magyar nemzetiségre.

Az egyetemek alapításának sorrendjében a bécsi egyetem után mindjárt apécsikövetkezik, megelzve a mai külföldi egyetemek legnagyobb részét, mivel alapítólevelétV. Orbán pápa 1367. szeptember1-én, tehát 2 évvel a bécsié után, helybenhagyta. A pécsiegyetemet Nagy Lajos királykétségtelenül ugyanazon okokból alapította, mint amelyek IV.Károlyt a prágai, Nagy Kázmért a krakkói; s IV. Rudolfot a bécsi egyetem alapításánálvezették, is függetleníteni akarta országát kulturális tekintetben a külföldtl, emelni




50

országa bels kulturális fejldését, emelni a maga hatalmát, erejét, s ersíteni családjánakuralmát országai fölött.

Magyarország többi középkori egyetemérl nagyon kevés adatunk maradt fenn. Ezek:Zsigmond királyóbudai egyeteme, melynek alapítási éve, s megsznésének ideje isteljesen bizonytalan; apozsonyiegyetem, melynek szervez je Vitéz János volt, már 1467-

ben megkezdte mködését s ezt Mátyás király haláláig folytatta (1490). Mátyás király apozsonyi egyetem mellett, vagy a helyett, Budán tervezett nagyszabású egyetemet.

A szerzetesrendekA szerzeteseket az különböztette meg a világi papoktól, hogy szigorúbb fogadalmakkalszeg dtek Isten szolgálatába. Önként lemondtak vagyonukról, és a szegénységet, az alázatosés önmegtagadó életet választották. A szerzetesek közösségben, kolostorokban éltek. Napjukimával és a szl kben, szántókon végzett munkával telt el. A tehetségesebbeknél a fizikaimunkát a könyvmásolás váltotta fel.

A szerzetesi közösségekbe elméletileg mindenki bejuthatott (a jobbágyok számára sokáig ez jelentetteszinte az egyetlen felemelkedési lehetséget), ám a vagyonos családok fiait szívesebben látták. Aszerzetessé válást próbaid(noviciátus) elzte meg: a novícius még szabadon eltávozhatott aközösségbl, ha nem találta megfelelnek a szerzetesi életet, illetve szerzetestársai is elküldhették, haalkalmatlannak ítélték erre.

A szerzetest szegénységi, tisztasági (szüzességi) és a kolostor vezet jével, az apáttal szembeniengedelmességi fogadalom kötötte. A különféle szerzetesrendek tagjai e három mellé egyébfogadalmakat is tettek (betegek ápolása, tanítás stb.).

A szerzetesi társadalom megosztott volt aszerint, hogy tagjai mit tartottak a mindennapiéletben irányadó szabályoknak, s hogy milyen vallásgyakorlatot ítéltek követendnek. Ámmindegyik szerzetesi közösség avilági szokások elleni tiltakozásul jött létre. Abban semmutatkozott eltérés, hogyvalamennyis szerzetes egész életre szóló fogadalmat tett.S tmég az a meggyz dés is rokonítottaket, hogy mindegyik közösség jobbnak tartotta magáta többinél.

A szerzetesek a szegénységre, tisztaságra és engedelmességre tettek fogadalmat. Szigorúszabályok (regulák) szerint mköd közösségben, a világtól elvonulva éltek. Ez volt akeresztényi élet legkívánatosabb válfaja.

A szerzetesség az V. századtól indult virágzásnak, ekkor alkotta megSzent Benedekaszerzetesi élet alapszabályait tartalmazó Reguláját.

A nyugati szerzetesség igazi megalapozójánakNursiai Benedeket tartják, aki529körülRóma és Nápoly között,Monte Cassinohegyén alapított kolostort. Nvére, Szent Skolasztikakövette példáját, zárdát hozott létre a közeli Piumarolában.

Monte Cassino kolostorából rajzottak ki hosszú idn keresztüla bencés (azaz:Benedek-rendi) szerzetesek. Nursiai Benedek rendalapítása csak a kezdet volt. A nyugatikeresztyénség friss szelleme az új szerzetesrendek egész sorát hozta létre. Alegfontosabbak voltak az 1075 és 1125 között eltérbe került ciszterciták éspremontreiek , akiknek f érdeme a pogánymisszió s az új keresztény népek kimvelésevolt. A premontreiek a világi emberek gyakorlati szolgálatát (temetés, mise, iskolaügy,gyóntatás, betegápolás, papokról való gondoskodás) tartották különösen fontosnak. Aciszterciták pedig a Benedek-rendi szabályzat nevében fordult szembe a bencésekkel.Vissza akarták állítani az eredeti bencés regulát.

Ezek a rendek, a nagyszámú többivel egyetemben, nagyon sokféle munkát végeztek.Els sorban ugyan minden szerzetes a saját lelki üdvösségén munkálkodott. De a legtöbben




51

nemcsak erre szorítkoztak.k folytatták tovább az ókori egyház nagy szeretetmunkáit.Kórházakat, vendégfogadókat rendeztek be. Továbbá már a Benedek-rend iskolákat állítottföl a klastromok falai közt. A szerzetesek buzgón tanítottak; másolgatták a régi pogányklasszikusok és az ókeresztény írók munkáit; krónikákat írtak. De a gazdasági munkát semvetették meg: az új népeknekk adták a legjobb példákat a föld- és a szl m velésre,

kertészetre, mocsarak lecsapolására, erdirtásra, állat- és gyümölcsfajok nemesítésére.A korszakban igen elterjedtek voltak a szociális feladatokat ellátó, a betegeket ápolórendek (PL. aLázár-rend tagjai a leprásokat gondozták), majd a keresztes hadjáratoksorán létrejöttek azegyházi lovagrendek, amelyek a szerzetesi és a lovagi eszménytegyaránt tükröz fogadalmat tettek. (Ilyenek atemplomosok, a johanniták és a teutonlovagrend.)

Az érett és kései középkor legmarkánsabb újdonságaa koldulórendekmegjelenésevolt. A városi szegénység elterjedése olyan új szociális problémákat vetett fel, amelyekmegoldása mind a világi hatóságoknak (pl. felkelések), mind az egyházi vezetésnek (pl. azeretnekmozgalmak radikalizmusa felé sodródás, az egyház világi hatalmának bírálata)komoly nehézséget jelentett. Ezeknek a rétegeknek a megszólítása lett a kolduló rendekfeladat, és ezt a küldetést jól teljesítették. A kolduló rendek már nem távol a világ zajától,hanem a településeken belül építették kolostoraikat.

A ferencesek közösségétAssisi Szent Ferencalapította a 13. század folyamán,híveinek száma pedig rohamosan nt. Az alapító tanítványa volt Szent Klára, akimegszervezte a Ferenc-rendn i ágát, a klarisszákrendjét. A ferencesek jelents szerepetkaptak az oktatási intézmények, az egyetemek irányításában, munkájában is, betagozódtaka világi egyházi hierarchiába (pápa is került ki közülük). Ezek a változások is azteredményezték, hogy a különbözirányzatok önálló rendekre váltak szét.

A másik koldulórend - bár vannak, akik prédikáló testvéreknek hívjákket inkább - adomonkosoké. A közösségetGuzman Domonkos, egy kasztíliai pap alapította a 13.században. Sikerük a ferencesekéhez mérhet, bár kialakulásuk nem annyira azsegyházieszmékhez, mint inkább az eretnekmozgalmakkal való szembeszállásnak tudható be. Adomonkosok rendjének alapja a szisztematikusan felépített hatalmas tudás, aminek afontosságát, létjogosultságát az eretnekekkel való vitákban bizonyították. A 13. századbanalakuló egyetemeken a vezettanárok javarésze közülük került ki (pl. Aquinói SzentTamás). Az eretnekek elleni harc újabb állomásaként, tapasztalatuk, rátermettségükelismeréseként inkvizíció megalakulása utánk látták el ennek az intézménynek azirányítását is.

E században alakult még két kevésbé jelents koldulórend: a karmelitáké és aszervitáké. A korszakban a szerzetesrendek olyan tömegben hozták létre új közösségeiket(különösen a ni rendekre igaz ez), hogy az 1274-es lyoni zsinaton már kimondták, hogy

csak a pápa jóváhagyásával mködhetnek ezek a közösségek.




53

Az AranybullaA XIII. században a társadalmi átrétegzdés felgyorsult. A trónharcok következtében akirály a várbirtokok tekintélyes részét eladományozta, s ezzel kialakult a késbbiekbenbáróknak nevezett f nemesi réteg. A nagybirtokosok megersödése veszélyeztette akisebb birtokokkal rendelkezvitézeket, akikkel mint közvetlenül a király joghatósága alátartozó királyi szerviensekkel találkozhatunk a XIII. század elejétl. Az új berendezkedéskárhoztatói rákényszerítették a királyt az1222-esAranybullakiadására.

Az Aranybulla 31 pontból álló díszes okmány. Ebben a király írásban is megfogadta,hogy a jövben tartózkodik a királyi birtokok eladományozásától. Kimondta, hogy azidegenek nem kaphatnak birtokadományt, s tisztségeket csak a királyi tanács jóváhagyásával viselhetnek. Az egyházi emberek nagy meglepetésére megtiltotta, hogy akamarák élén izmaeliták vagy zsidók álljanak.

Az Aranybulla biztosította a szerviensek adómentességét, szabad végrendelkezési jogát,mentesítette ket a megyeispán joghatósága alól. Az okmány ezek után meghatározta aszerviensek katonakötelezettségét.

Az Aranybulla megersítette a várjobbágyok és a vendégek szabadságjogait.Végül az Aranybulla törvényesnek nyilvánította a nemesség ellenállását abban azesetben, ha a király megszegi a törvényt. II. András Aranybullája kapcsolódott a nyugat-európai államok hasonló jogalkotási tevékenységéhez. E dokumentumban megjelenik az anézet, hogy a királyi hatalom nem korlátlan.

A formálódó nemesi társadalom IV. Béla idejénAz, hogy minden vagyoni különbség ellenére van a magyarországi társadalomnak egy jogilag egységesülrétege, már a tatárjárás eltt is kimutatható. Ide tartoztak anagybirtokos és tisztségvisel bárók, ide aközép- és kisbirtokos királyi szerviensek. Etársadalmi csoport tagjaiadómentességben részesültek, szabadon végrendelkezhettek,peres ügyeiket a királyi bíróságokon intézték, s a királynak csak katonáskodássalszolgáltak.

Az Aranybullában a nemes (nobilis) szó még csak az elkel k vékony rétegét jelölte. A király és fia által1267-ben kiadott kiváltságlevél viszont már elismerte a királyi szerviensek nemességét is, sket egyszerencsak nemesnek (nobilis) nevezte.

A formálódó nemesi társadalomban IV. Béla (1235-1270) uralkodásának végétlkezdve mások is beépültek. A királyi kiváltságok alapjána várjobbágyok ismegkaphatták a nemesi jogokat.

Nemesítésük során – egy részük valóban szabad földhöz, közép- és kisbirtokokhoz jutott. Nemessé válásukkala királyi várszervezet végleg bomlásnak indult.

F nemes, köznemes, familiaritásAzok az óriási birtokadományok, amelyekkel IV. Béla a hozzá hbárókat megtisztelte,megváltoztatták a nemesi társadalom szerkezetét.Ekkor alapozódott meg több olyanbárói hatalom, amely a XIII. század utolsó negyedében lehetetlenné tette a királyikormányzat m ködését.

A mindössze 10-20 famíliából kikerülbáróknak vagyonuk révén sikerült szert tenniükaz ország f méltóságaira, mely tisztségeket aztán családon belül örökítettek akés bbiekben. Bellük alakult ki af nemesség. A közép- és kisbirtokosköznemesek– azegykori királyi szerviensek és várjobbágyok – általábannem tudtak függetlenedni anagybirtokos báróktól. Közöttük mindkét fél számára elnyöket nyújtó kapcsolatszületett. A nemes önként elszegdött a tehetsebb nagybirtokos szolgálatába. Segített az




54

uradalom igazgatásában, a katonai kíséret, a háztartás, a família tagja lett. Innen származika kapcsolat elnevezése:familiaritás. Aki szolgálatba állt, az afamiliáris nemes.

A szolgálat fejében a familiáris juttatásokat, ellátást és védelmet kapott. Fontos tudni, hogyafamiliaritás nem azonos a hbériséggel. A familiáris nem kapott hbérbirtokot, személyesszolgálatvállalása pedig nem csorbította nemesi jogait.

A XIII. században a tatárjárás népességcsökkenése lendületet adott a jobbágyságkialakulásának: a külföldi telepesek, „vendégek” (hospesek) és a határokon belül vándorlóföldm vesek azokon a birtokon telepedtek csak le, amelyeken bizonyos kiváltságokatbiztosítottak számukra. A munkaerhiány miatt a birtokosok elismerték, hogy a jobbágyoktelküket szabadon örökíthetik, szabadon költözhetnek, s ezt az 1298-as törvény országosanis biztosította. Az ilyen módon kialakult és egységesült réteg jobbágy elnevezése(eredetileg: „jobb ember”) kifejezte a paraszti népesség felemelkedését.

IV. Béla tatárjárás utáni telepítési, várépítési és városfejlesztési politikája ösztönz hatást fejtett ki: ntt a királytól kiváltságokat nyert keresked- és bányavárosok száma.Ennek ellenére Nyugat-Európához képest csekély maradt a városi polgárság súlya.

Az Árpád-kor társadalmi rétegz déseA XI. századi magyar társadalomösszetett képet mutatott. Még léteztek akatonademokráciából fennmaradt társadalmi rétegek és már kialakulóban voltak az új,feudális társadalom alapvet rétegei. Az István korabeli vezetrétegekbl (ispánok,várjobbágyok stb.) a XII. század végére kialakult a késbbi nemesség elképe aszerviensi réteg, az alsóbb társadalmi rétegek pedig a jobbágyság soraiba tagozódtak be. Atrónviszályok során egyes földesurak hatalmas birtokokat gy jtöttek össze, bellük alakultki kés bb a bárók csoportja. A vezet rétegek (f papok, f urak, szerviensek) sorraelnyertékkiváltságaikat, így a XIII. század közepére Magyarországon kialakulta nyugati

feudális társadalomra emlékeztetforma. A század végére egységesült a jobbágyság, ésmegkapta a szabad költözködés jogát.

Társadalomfejl dés az Anjouk korábanAz Anjouk kora a társadalomfejldés egy hosszú folyamatát zárta le.Az országkülönböz állapotban él és különböz kiváltságokat élvez lakosai két alapvet csoportban egységesültek.

Az egyik csoportba tömörülk földbirtokuk révén anemesség soraiba tartoztak.Földjükre megkapták az uralkodótól az adómentességet, és csupán katonáskodásikötelezettségük volt. A másik csoport tagjai, a földtulajdonnal nem rendelkez jobbágyok

a földesurak földjein telkeket vettek használatba. A használatba kapott telek fejében aföldesúr, az egyház és az állam szolgáltatásokra kötelezteket. Az egységes nemesség és jobbágyság kialakításában a királyi hatalom döntszerepet játszott.

Az 1351. évi törvényekNagy Lajos 1351-ben elrendelte, hogy a gabona és a szl utánvalamennyi jobbágy, méga mez városi is,köteles a termés kilenced részét– pontosabban a kilencedik tizedrészt –fizetni.

Ett l kezdveaz ország minden nemese azonos szabadságjogokat és kiváltságokatélvez.

Az siség törvényében Nagy Lajos megszüntette az Aranybullában rögzítettvégrendelkezési szabadságot.




55

Udvari nemesség, vármegyei nemességAz udvari nemesség gondolkodásmódja az Anjouk idején kezdett különválni a vármegyeinemesekétl. Az udvari társadalom észjárását a királyság tisztelete határozta meg,míg az udvaron kívülrekedtek, a vidéki nemesek elssorban a nemesi szabadságszószólói lettek.A szakadékot a királyok is mélyítették. A tisztsége révén a királyiszékhelyhez, Budához kötd udvari nemesség tagjai egyre sr bben kapták meg azúgynevezett szabadispánságot. Ez a késbb pallosjognak nevezett kiváltság feljogosítottaket arra, hogy a kézre került bnösöket – a megyei törvényszék mellett –k is

kivégeztessék.A nemességhez hasonlóan a jobbágyság kialakulása is a XIV. századra fejezdött be.

Apró falvakban éltek, gazdálkodásuk és szolgáltatásaik alapja a telek volt, mely bels(házés kert) és küls (szántó, rét és erdrész) telekbl állt. A szántót - a nyomáskényszernekmegfelelen - minden évben másutt mérték ki. A jobbágy a telek alapján rótta leszolgáltatásait földesurának (cenzus = pénzadó két részletben; kilenced = terményadó; éviháromszori ajándék; munkajáradék = fuvarozás); az egyháznak (tized a gabona és a bor

után) és az államnak (kapuadó). A jobbágyok helyzete a XIV. században viszonylagkedvez volt. Nem éheztek, szabadon költözhettek adójuk megfizetése után. Javítottahelyzetüket a gazdasági fejldés, az ország belsrendje, s hogy nem sarcolták az országotidegen hadak.

14. Árpád-házi uralkodók politikai életpályáiIII. Egyén, közösség, társadalom / 14.

Id rend

1001-1038 Szent István1038-1041 és 1044-1046 Orseolo Péter1041-1044 Aba Sámuel1046-1060 I. András1060-1063 I. Béla1063-1074 Salamon1074-1077 I. Géza1077-1095 I. (Szent) László1095-1116 Könyves Kálmán

1116-1131 II. István1131-1141 II. (Vak) Béla

1141-1162 II. Géza1162-1172 III. István (ellenkirályok II.

László és IV. István)1172-1196 III. Béla1196-1204 Imre1205-1235 II. András1235-1270 IV. Béla1270-1272 V. István1272-1290 IV. (Kun) László1290-1301 III. András, halálával kihalt az

Árpád-ház férfi ága

Ez a tétel viszonylag nagy anyagrészt ölel fel. Ezért én a témát három (szerintem alegfontosabb) uralkodó tevékenységére szkítettem le. Ezek pedig István és az államalapítás,II. András és az Aranybulla, valamint IV. Béla és a tatárjárás. A többi uralkodóról,trónviszályokról, háborúkról, reformokról meg törvényekrl amúgy is mindent megtaláltok atankönyveitekben. Például:

Szabó Péter, Závodszky Géza:Történelem II ., Nemzeti Tankönyvkiadó, BudapestII. fejezet: Az Árpád-kor Magyarországon - 50-76.o.

Herber Attila, Martos Ida, Moss László, Tisza László:Történelem 3.1000-t l 1500-igAz Árpád-kor Magyarországon (11-13. század) - 147-206.o.



http://www.peterseljan.com http://www.eretlenek.hu

56

Szent István és az államalapításA honfoglaló magyarok már 862-tl kezd d en, tehát jóval a Kárpát-medencébe történ letelepedésük eltt, évenként indítottakkalandozó hadjáratokat leginkább a nyugatihatalmak irányába. Géza fejedelem rájött, hogy a portyázások és a nomadizálás folytatása, avégleges vereséget és a nép asszimilálódását (más népekbe való beolvadását) jelentheti. Ezérta végleges letelepedés és egy a Nyugat által is elfogadhatókeresztény államlétrehozásamellett döntött.

Békét kötött Bizánccal és a Német-Római Birodalommal. Elkezdte a kereszténytérítéseket,Rómától térítpüspököket kért.975-ben született fiát, Vajkot keresztény szellemben nevelte(keresztelés után – István).

Géza fejedelem is felvette a keresztény hitet, és fia számárael készítette azállamalapítást. Az Árpád-háziak uralmát veszélyeztettörzsf k leverésével hatalmasföldbirtokokra tett szert, lett a legnagyobb földbirtokos az országban. Földtulajdonábóladományozott az egyháznak is. Gézának sikerült nyugati feleséget szereznie a fia számáraBajor Gizellaszemélyében, aki ers szövetségest jelenthetett akár a német-római császárral

szemben is.Géza 997-ban halt meg, ezután Istvánt Esztergomban fejedelemmé avatták. Friválisát apogányKoppányt - aki magát jogos örökösnek tartotta - a Veszprém és Várpalota közöttvívott csata után - amely István gyzelmével zárult - elrettentésként fölnégyelték.

Ezután István legfontosabb feladatai egy keresztény királyság megalapítása, önállóegyházszervezet kialakítása és a koronázásvolt. Ehhez kedvezvolt a nemzetközi helyzet.István a koronátII. Szilveszterpápától kérve (nem kellett a német-római császártól kérnie)hangsúlyozhatta a császártól való függetlenségét. Akoronázás pontos dátuma bizonytalan,1000. 12. 25-én vagy1001. 01. 01-jén kerülhetett rá sor. Ezzel létrejött a keresztény magyarkirályság. A korona nem csak világi, hanem egyházi hatalmat is jelentett Istvánnak.Következ lépésként - a pápától szabad kezet (apostoli hatalmat) kapva az egyház

kialakítására éshittérítésre - megszervezte az egyházat. Majd befejezte azországegyesítését. Ehhez két f urat kellett még legyznie: Gyulát (aki végül harc nélkül adta megmagát 1003-ban), és Ajtonyt (akit 1008-ban ölt meg).1001-ben megalapította azesztergomi érsekséget.Tevékenységének egyik legfontosabb mozzanata volt azegyházmegyék(szám szerint 10)megszervezése (a veszprémi, a gyri, a pécsi, az egri, a váci, a csanádi, a bihari, az erdélyi, azesztergomi és a kalocsai). Az utolsó kett(valószínleg) már a kezdettl érsekség volt.

Az egyházi tized (decima, dézsma) bevezetésével gondoskodott az egyházmegyékfenntartásáról. Törvények szabályozták a rendszeres templombajárást (vasárnapi miserendelete). A falvakat templomépítésre kötelezte (10 falunként 1 templom). Ezzelpárhuzamosan sokasodtak akolostorok is; István1002-ben megalapította aPannonhalmiBencés Apátságot.

Az államszervezetVármegyéket hozott létre, ezek lettek a közigazgatás és a hadszervezet alapegységei ésfedezték az állam szükségleteit. A vármegye központjában avár állt, a várispán vezetésealatt.

A várak lakosságában rétegzdés volt megfigyelhet. A vár környékén laktak, a várispánvezetése alatt katonáskodó szabadok, avárjobbágyok. Ezen kívül voltak mégvárkatonák,akik szintén a várispán rendelkezése alatt álló fegyveres ertagjai, a várban szolgálatotteljesít katonák voltak. A várnépek végezték a termelmunkát, köztük voltak a rabszolgák.




57

A vármegyei szervezet vezet je a királyi udvar bírája anádorispán volt, az els világiméltóság a király után. István kb. 30-70 vármegyét hozott létre. Kialakította a földesúribirtokok és jogok rendszerét is. A nagycsaládi birtoklás helyett bevezette amagántulajdont.A földbirtoknak három típusa volt:

• az egyházi birtokot: sem feloszlatni, sem elidegeníteni nem lehetett, és már a koraiid ben írásban rögzítették a nagyságát.

• a világi birtok: ezeket a birtokügyleteket egészen a 13. századig nem rögzítették írásban,tanúk garantálták a szóbeliség megmaradását az emlékezetben.

• a királyi birtokok számához képest elenyészk voltak a világi és egyházi birtokokSzent István államalapító tevékenységéhez tartozikkét törvénykönyvkiadása hatalmánakmeger sítéséhez.Els 1008körül kiadott 35 cikkelybl álló törvénykönyvének cikkelyei aszabadokra vonatkoztak, és a következf bb csoportok találhatóak benne:

• az egyház és a papság helyzetére vonatkozó általános rendelkezések• az új birtokrend biztosítása• a keresztény vallásgyakorlás biztosítása• az er szakos cselekmények megakadályozása• az esküszegés büntetése• a földesúr jogainak biztosítása a nép felett• az özvegyek és az árvák jogainak védelme• boszorkányok és varázslók büntetése

A törvények többsége tartalmazta a büntetést is ezért bntet -törvénykönyvnek is tekinthet.Második 1030körül kiadott törvénykönyve tartalmazza az intelmeket.Az utódlás • István fia, Imre 1031-ben meghalt, így – unokaöccse - Vazul lett volna atrónörökös, de pogánysága miatt nem volt alkalmas a trónra, ezért megvakítatta.Orseoló

Pétert – n vére fiát – jelölte ki utódjául. Szent István 1038. augusztus 15-én halt meg,Székesfehérváron helyezték örök nyugalomra.

II. András és az AranybullaA XIII. században a társadalmi átrétegzdés felgyorsult. A trónharcok következtében a királya várbirtokok tekintélyes részét eladományozta, s ezzel kialakult a késbbiekbenbáróknaknevezett f nemesi réteg. A nagybirtokosok megersödése veszélyeztette a kisebb birtokokkalrendelkez vitézeket, akikkel mint közvetlenül a király joghatósága alá tartozó királyiszerviensekkel találkozhatunk a XIII. század elejétl. Az új berendezkedés kárhoztatóirákényszerítették a királyt az1222-esAranybullakiadására.

Az Aranybulla 31 pontból álló díszes okmány. Ebben a király írásban is megfogadta, hogya jöv ben tartózkodik a királyi birtokok eladományozásától. Kimondta, hogy az idegenek nemkaphatnak birtokadományt, s tisztségeket csak a királyi tanács jóváhagyásával viselhetnek. Azegyházi emberek nagy meglepetésére megtiltotta, hogy a kamarák élén izmaeliták vagyzsidók álljanak.

Az Aranybulla biztosította a szerviensek adómentességét, szabad végrendelkezési jogát,mentesítette ket a megyeispán joghatósága alól. Az okmány ezek után meghatározta aszerviensek katonakötelezettségét.

Az Aranybulla megersítette a várjobbágyok és a vendégek szabadságjogait.Végül az Aranybulla törvényesnek nyilvánította a nemesség ellenállását abban az esetben,

ha a király megszegi a törvényt. II. András Aranybullája kapcsolódott a nyugat-európaiállamok hasonló jogalkotási tevékenységéhez. E dokumentumban megjelenik az a nézet, hogya királyi hatalom nem korlátlan.




58

IV. Béla és a tatárjárásII. András után fia, IV. Béla (1235-1270) került a trónra. Már hercegsége idején sem értettegyet apja politikájával, és uralkodókéntmegkísérelte visszaszerezni az eltékozoltföldbirtokokat.

Miközben Magyarországon mindenki a belpolitikai eseményekkel volt elfoglalva, addig atatárok meghódították Kelet-Európát. A hírt 1236-ban Julianus barát hozta megMagyarországra, aki a keleten maradt magyarokat indult el megkeresni.

IV. Béla a tatárok ell menekül Kötöny kun királyt befogadta országába 40 000emberével együtt, éskiváltságokat adományozottnekik. Kötöny vállalta a kereszténységfelvételét. Béla támaszt remélt a nomád kun lovasságtól a tatárokkal szemben. A kunokbekerülése azonban tovább mélyítette a király és alattvalói között feszülellentétet. A magyarurak a tatártámadásért is a kunokat okolták, megölték királyukat, mire azok elhagyták azországot.

A közelg tatár veszélyt nem mérhették fel kellsúllyal Magyarországon. A király is csakKijev eleste után döbbent rá a veszedelem nagyságára. Fegyverbe szólította a bárókat,

szervienseket, várjobbágyokat. A tatárok a Kárpátokban a Vereckei-hágónál elsöpörték TomajDénes nádor hadát, s szabad volt az útjuk az ország belsejébe. Az ország külssegítségnélkül, saját erejére támaszkodva szállt szembe az ellenséggel.

A tatárok 1241 márciusában törték át aVereckei-hágó védelmét. A döntcsatát 1241 április12-13-án vívták aMuhi pusztánitt amagyar sereg nagy része elpusztult.Béla a dalmáciaiTrau várába menekült.

A tatárok berendezkedtek az országban, behajtották az adókat, raboltak. De csak a télbeállta után keltek át a Dunán. Szervezett ellenállással nem találkoztak, de a kvárak ott isellenálltak. A tatárok kézre akarták keríteni a királyt, hogy behódolásra kényszerítsék, de nemtudták elfogni. 1242 márciusában a tatárok pusztítva, foglyaikat magukkal hurcolva,

váratlanul kivonultak az országból.1241 decemberében meghalt Ögödej nagykán. Mivel Batu kán (a nálunk hódító tatárokvezére) is igényt tartott erre a címre, atatárok kivonultakaz országból. Más feltételezésekszerint a kivonulás oka a tatárok harcmodorában keresend.

A tatárjárás legfájóbb velejárója a hatalmas emberveszteség volt. (Egy német évkönyv1241-ben már lemondott a magyarokról, mondván, Magyarország 350 évi fennállás utánelpusztult.)

A veszteségeket részben a bevándorlás pótolta. Ekkor települtek le a jászok is aJászságban. A kunok és a jászok, a korábbi nomád népekhez hasonlóan, egy-két évszázadalatt beleolvadtak a magyarságba.

N tt a XIII. század eleje óta Erdélybe betelepülvlachok száma. Az állattartó románokels sorban a királyi erduradalmakban települtek le. S cseh és lengyel bevándorlás révéndélebbre húzódott a szláv etnikai határ, de az ország lakosságának 70-80%-át továbbra is amagyarság alkotta.

IV. Béla a pusztítás után változtatni kényszerült politikáján.Visszahívta a kunokat,a kihaltországrészekrekülföldi telepeseket hívott,már is adományozott földeket,de ezért abirtokosokat várépítésre és seregek állítására kötelezte.Tömeges várépítés indult meg.Maga a király is számos erdítményt emeltetett. Gazdasági és védelmi okoktól vezérelveszámos településnek adott városi rangot.

Külpolitikájábankelet felé keresett szövetségeseket(pl.: egyik lányát a halicsifejedelemhez adta feleségül). Igyekezett kiszélesíteni támogatóinak a bázisát, ennek soránmeger sítette a szerviensek jogait(1267-es törvény), éser sítette a városokat




59

(kiválságlevelek, vámmentes kereskedelem, szabad bíró- és tanácsválasztás, kfal építése).Ezzel a kényszer szülte politikával tovább ersítette a nagybirtokos bárókat.

15. A magyar zsidóság helyzetének jellemzi (1867-1945)III. Egyén, közösség, társadalom / 15.

A kiegyezés (1867) és az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte után született meg azemancipációs törvénya zsidók teljes egyenjogúságáról, a polgári és politikai jogoktekintetében. 1868-69-ben létrehozták az Egységes Izraelita Kongresszust, ahol egy közöszsidó szervezet létrehozását tervezték. Ehelyett végül három szervezet jött létre: a legnagyobba moderneké lett, az úgynevezett kongresszusi vagy neológ zsidóság, míg a szélsségesenkonzervatívok az ortodox, a középutasok pedig az úgynevezett statusquo szervezetbetömörültek. (Ez utóbbiak jelszava így hangzott:status quo ante= a helyzet legyen olyan, mintrégen, vagyis ne újítsunk, de ne is szigorítsunk.) Azsidó vallás teljes elismertetése,recepciója azonban ekkor még nem valósult meg, arra csak1895-ben került sor.

Az 1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésévellétrejött Budapest f városfelemelkedésében a magyarzsidóságigen fontos részt vállalt. Ebben a korban az egészország gazdasági élete jelents mérték fejl dést mutatott, amiben döntszerepe volt amagyarországi zsidóságnak. Tevékenységük nyomán gyárak és üzemek létesültek (pl. aWolfner-brgyár, a Pick- és a Herz-féle szalámigyár), bányákat létesítettek, bankokat hoztaklétre, kiépült a vasúti hálózat, és megszervezték a magyar mezgazdaság, a gyümölcs- ésbortermelés modern exportját. (Gondoljunk csak például a Wodianer-féle maglódimintagazdaságra, vagy a Kecskeméti Hercz által Kecskemét környékén megszervezettgyümölcs-nagykereskedésre stb.).

A magyar zsidóság a hazaitudomány fejl désében is jelentékeny szerepet vállalt,mindenekeltt az orvostudomány terén. A Budai Egyetem elszsidó vallású doktora,Östreicher-Mannes József (1756-1832) a Balaton els fürd orvosaként megalapítottaBalatonfüredtelepülését és afüredi szívkórházat. A magyarszemészetúttör je HirschlerIgnác (1823-1891), aki az 1686-69-ben megtartott „zsidó kongresszus” f szervez je volt,akadémikus és f rendi házi tag lett. Ugyanezeket a rangokat érte el a magyartüd gyógyászatvezéralakja, korábban a szabadságharc katonaorvosa, báró tolcsvaiKorányi Frigyes (1823-1913). A modern magyarsebészetkiemelked alakja báró pusztapéteriHerczel Manó (1861-1918), aki a Szent István kórház f orvosaként tevékenykedett. A tudományos magyarnyelvészetúttör je Munkácsi Bernát (1860-1937), aziszlámkutatásé Goldziher Ignác (1850-1921), a magyartörténetírás legkiemelkedbb m vel i pedig Acsády Ignác (1845-

1906).ésMarcali Henrik (1856-1943) voltak1895-ben a magyar országgylés a zsidó vallást "bevett vallásnak", azaz a többifelekezettelegyenrangúnak nyilvánította. Ugyanebben az évben törvényt hoztak a polgáriházasságról, amely a zsidó-keresztényvegyes házasságok lehetségét nyitotta meg. Egyretöbb zsidó vallotta magát magyarnak, s a különféle nemzetiségek lakta országrészekben azsidó vallásúakat magyar nemzetiségnek írták be a statisztikákba. A zsidók ezeken aterületeken a magyar képviselkre adták le voksukat.

A 19. század végén Magyarország korábban soha nem látott módon fejldött, és a 20.század elejére utolérte, st bizonyos területeken meg is elzte néhány nyugat-európaiszomszédját. Nem kétséges, hogy a liberálisfelemelkedésben különös szerepe volt azország zsidóságának. Nemesi rangot mintegy 280 zsidó vallású család kapott, közülük 26-ana bárói címet is elnyerték. Európában sehol ennyi nemesi rangot nem szereztek zsidók, éspersze, nem is törekedtek megszerzésükre.




60

A magyarkultúra megújulásábanis hallatlanul nagy szerepe volt a magyar zsidóságnak.A századvég legjelentsebb irodalmi folyóiratát, (A Hét címmel)Kiss József (1843-1921)költ szerkesztette.Ágai Adolf (1836-1916) indította meg már 1867-ben a legismertebbhumoros lapot, Borsszem Jankócímmel. A „Pesther Lloyd” f szerkeszt je, Falk Miksa (1828-1908) akadémikus lett: egyébkéntvolt a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István

iratainak közreadója, a „haza bölcse”, Deák Ferenc titkára és Erzsébet királyné magyar tanárais. A népszer „Tolnai Világlapja” és a „Tolnai Világlexikon” a Mauthausenban elpusztítottTolnai Simon (1868-1944) újságírónak köszönhet.

A modern m vészetek képvisel i között szinte minden területen (azépítészetben, aszobrászatban és afestészetben) nagy számmal találunk zsidókat.Baumhorn Lipót (1860-1932), Lechner Ödön tanítványa például összesen huszonnégy gyönyör, szecessziószsinagógát tervezett az országban, köztük a híres szegedi zsinagógát (1903). Még aváltozatlanságáról híres zsidó temetkbe is behatolt a modern mvészet:Lajta Béla (1873-1920) tervezte a Salgótarjáni úti temetkapuját. A rákoskeresztúriSchmidl-sírkóa magyarszecesszió egyik remekmve. Az új magyar irodalmi hullám (élén Ady Endrével) aFeny Miksa (1877-1972),Ignotus (eredeti neve Veigelsberg Hugo, 1869-1949) és báróHatvanyLajos (1880-1961) által 1908-ban alapított „ Nyugat”-ban jelent meg.Az I. világháború végéig tartópolgári fejl dés el segítette a zsidóság asszimilációját ésmeger södését. Kialakult egynagy létszámú, iskolázott, mvelt, értelmiségi vállalkozói éskeresked i réteg, amely hazájának érezte ezt az országot, és jól összeegyeztette magyarságátzsidóságával. A magyar ipar és kereskedelem létrehozásában, fejlesztésében múlhatatlanérdemei vannak a zsidóságnak. Sorolhatnánk pénzembereket, közgazdászokat, tudományoskutatókat, mérnököket, feltalálókat. A zsidó írók, költk, m vészek, színészek, rendezk,filmes és színházi szakemberek örökre beírták nevüket a magyar kultúra történetébe.

Egyeszsidók a politikai közéletbenis szerepet játszottak. Az elspesti rabbi, WahrmannIzrael unokája, a várospolitikusWahrmann Mór (1832-1892) még csak a Kereskedelmi ésIpari Kamara, valamint a Zsidó Hitközség elnökeként hallatta szavát a közéletben. A sümegiszületés Vázsonyi Vilmos (1868-1926) azonban márigazságügyi miniszter, a rimaszombatibáróHazai Samu(1851-1942)tábornok és 1910-17 közötthadügyminiszteris volt. BáróSzterényi József (1861-1941), az újpesti rabbi, Stern Albert fiaként a magyar ipar egyikújjászervez je, államtitkár, majd kereskedelmi miniszter lehetett. (A Tanácsköztársaság alattegyébként Szterényit internálták, de késbb, 1927-tl fels házi tag lett.)

A politikai ellenzék, els sorban a polgári radikálisok között is szép számmal találunkzsidókat A modern gondolkodók vezéreJászi Oszkár (1875-1957) lett, aki 1918-ban apolgári demokrata gróf Károlyi Mihály vezette kormány nemzetiségi ügyekkel megbízotttárca nélküli minisztere lett. A szocialista eszméknek is sok híve akadt, így a szovjet mintára1919 márciusában megalakult Tanácsköztársaság vezeti között is több zsidót találunk,

akárcsak, eleinte az annak leverésére szervezd fehérek között. (Az úgynevezett „szegeditiszti különítmény” 72 tagja közül tizenöten zsidók voltak.)A századfordulón kibontakozó cionista mozgalomalapítói,Theodor Herzl(1860-1904)

és barátja, Max Nordau(eredeti neve Südfeld Miksa, 1849-1923) Budapesten születtek, azújságíró Herzl a Dohány utcai zsinagóga melletti házban (ma ennek a helyén mködik a ZsidóMúzeum), míg az esszéíró Nordau a Wesselényi utca és a Rumbach utca sarkán. A magyarcionisták is létrehozták országos szervezetüket, folyóiratukat ( Zsidó Szemlecímmel), ifjúságiés sportegyesületeiket. Magyarországon a legismertebb zsidó sport-egyesület a Makkabi és aVAC (Vívó Atlétikai Club) volt.

Herzl unokaöccse,Heltai Jen (1871-1957) viszont magyar író, költ, Pet fi Sándor„János vitéz”-ének dalmírója, a mozi magyarországi népszersít je lett. Az elsmagyar

olimpiai bajnok, 1896-ban, úszásbanHajós Alfréd (1878-1955) mérnök lett. A magyarzsidókat az olimpikonok és sportvilágbajnokok között feltn en nagy számban találjuk,




62

Minden zsidót összeírtak, és sárga csillag viselésére köteleztékket. Megkezddött avidéki zsidóság deportálása, el ször a Kárpátaljáról (ma Ukrajna), majd az ország egészterületérl. A f városban a zsidókat úgynevezett csillagos házakba, majdgettóba zárták. Aromán kapituláció után, 1944. augusztus végén a front Magyarország területére tevdött át.Nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter egy idre leállította a deportálásokat.

Horthy Miklós kormányzó megpróbált „kiugrani” a háborúból:1944. október 15-énproklamációjában bejelentette, hogy Magyarország leteszi a fegyvert. Még aznap – németkatonai segédlettel – a szélsséges nacionalisták,a „nyilas párt” (élén Szálasi Ferenccel)átvette a hatalmat.

Ekkor már, miközben az ország fokozatosan az elrenyomuló orosz csapatok kezére került,a féktelen terror lett úrrá. Mivel a deportáló vonatokat már nem tudták útnak indítani, bujkálóés szomszédjaik által feljelentett, vagy az utcán és másutt, kegyetlen módon összefogdosottzsidókból gyalogmenetet indítottak nyugat felé. Ebbl a „halálmenetb l” csak kevesen tértekvissza. Az életben maradt munkaszolgálatosokat is nyugatra irányították. Közülük is sokan útközben pusztultak el, vagy meggyilkoltákket, mint a bori haláltáborból út közben megöltRadnóti Miklós költ t (1909–1945), vagySzerb Antal irodalomtörténészt (1901–1945).

A pesti gettót (id hiány miatt) nem tudták deportálni, ott mintegy 70.000 emberzsúfolódott össze, közülük hétezren az éhezés és a járványok következtében elpusztultak. (ADohány utcai zsinagóga kertjében temették elket, ott áll ma Varga Imre szobrászmvészemlékfája, amelynek „leveleire” a meggyilkoltak neveit jegyezték fel.) A nyilas banditák af városban folyamatosan raboltak, és válogatás nélkül gyilkolták az üldözött zsidókat, azket rejteget magyarokat és az ellenállógyanús személyeket. Az úgynevezett „nyilas házak”

pincéiben (például a zuglói Thököly étterem épületében) kínzóhelyiségeket rendeztek be. Azelfogott zsidókat a jeges Dunába ltték. (A gettó két egykori bejáratánál késbb tábláthelyeztek el, a Dunába öltek emlékét pedig a Vizafogónál és a Margit híd pesti hídf jénélemlékm rzi.)

Az üldözöttek mentésében a magyar értelmiségiek(a népszer Jávor Pál színész,Karády Katalin énekes és mások)mellett a semleges országok követségei is tevékenyenrészt vettek. Ezen a térenRaoul Wallenberg, a svéd nagykövetség titkára volt alegeredményesebb. (t rövidesen az oroszok, politikai megfontolásból elfogták, és a gulágrahurcolták.) Jelents embermentést végzett a svájciCarl Lutz is, akárcsak az olaszGiorgioPerlasca, aki spanyol követnek adta ki magát a németek eltt. (Áldásos tevékenységüket maemlékm rzi Budapesten.)

A pesti gettó 1945. január 17-én szabadult fel, a f város budai oldala (noha a fasiszták ahidakat mind felrobbantották)február 13-án került szovjet uralom alá, az egész országbólpedig1945. április 4-én zték ki a fasisztákat. A korabeli Magyarország területén élt közelegymillió zsidó kétharmadát, több mint 600.000 embert, a mai Magyarország területén élt

hatszázezer zsidóból pedig mintegy 400.000 f t pusztítottak el a holocaust idején.




63

16. A modern demokráciák XVIII. századi gyökereiIV. Modern demokráciák mködése / 16.

A parlamentáris monarchia stípusának kialakulása

Az 1689-ben az angol belpolitikában megkezddött reformfolyamat folytatásaként aXVIII.század során alakult ki apolgári parlamentarizmusnak az a formája, melyet utóbb a többiország is megirigyelt és részben átvett. (Például magyarország az 1848-as törvényekkel, ésrészben az 1867-esekkel is.)

F elvei: a király a kormányzásba nem szól bele, a gy ztes párt adja aminiszterelnököt, és az általa kijelölt minisztereket, a kormány felelsséggel tartozik azalsóháznak, ha hibázik, lemond. Kialakult az a két párt, mely egymást váltogatta avezetésben, a liberálisabb hagyományúwhigés a konzervatívabbtory párt. Azellenzékigazifeladataaz éppenkormányon lév párt ellen rzése, kritikája lett. (A pártot a képviselk és jelöltek együttese jelentette, szervezete még nem volt.)

Mindez még csak csírája volt a demokráciának, a képviselket a választókerületek sajátoselosztása és a választójog szkössége (magas vagyoni cenzus, bár születési cenzus nincs)miatt az összlakosság 1,5%-a választotta csak,k is gyakran lepénzelve valamelyik párt által.

Hatalommegosztás:az állami f hatalom megosztását jelenti, amely a különbözérdektörekvésekhatékony és demokratikus érvényesítését szolgálja, Alapvetés legszélesebb körben elterjedt aMontesquiei által kidolgozott hármas megosztás: a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatóhatalom egymást fékez, kiegészít és ellen rz függetlensége. A hatalommegosztás modern elméleteitovábbi hatalmi ágakkal is számolnak, így pl. az önkormányzatokkal, valamint a média befolyásával.

Az els politikai mozgalmak a felvilágosodás jegyébenA felvilágosodásnem csak a világszemléletet alakította át, hanemközvetlenülis hatott apolitikai eseményekre. El bb a központi kormányzatok politikusait „hódította meg”, f leg aperiférián (felvilágosult abszolutizmus). A század utolsó harmadára pedig egyre nagyobbszerepük lesz azoknak a gondolkodóknak, politikusoknak és mozgalmaknak, melyek afelvilágosodás eszméivel felvértezve éppen a központi hatalommal szemben lépnek fel, ésels sorban egyes fejlettebb országokban. E politikai mozgalmak hátterében ugyanis ott voltakmindazok a társadalmi konfliktusok, amelyek ezeken a helyeken éppen a nagy gazdasági-társadalmi átalakulásoknak, a gyors népességnövekedésnek, a városok, ipar, kapitalizmusgyors térhódításának voltak köszönhetek.

A felvilágosodás szülhazájában, Angliában ezek a mozgalmak viszonylag szelídek, azújabb angol hagyományoknak megfelelen megegyezést keresek voltak. F céljuk aválasztójog kiszélesítése, a választási visszaélések megszüntetése volt; vagyis nem a fennállóberendezkedés eltörlése, hanem tökéletesítése.

Már komolyabb konfliktusok voltak Amerikában. Az egész kontinensen gyorsanszaporodtak a szabadkm ves páholyok és egyre határozottabban terjedt az a nézet angol ésspanyol telepesek, illetve meszticek, feketék, kreolok, indiánok körében, hogyaz emberi éspolitikai jogok, az önrendelkezés joga gyarmati lakosokat is megilleti.Számos felkelésrobbant ki a kontinensen. A legjelentsebb és legsikeresebb az észak-amerikai angolgyarmatok függetlenségi háborúja volt.




64

Egy kis kitér : Az amerikai függetlenségi háborúÉszak-Amerika atlanti partvidékén tizenháromegymással részben határos, deigazgatásában különállóangol gyarmatjött létre a XVIII. századig. (Ezek mellé a hétévesháborút követen újabb angol fennhatóságú területek csatlakoztak (1763), itt azonbanévtizedekig még alig éltek angol telepesek.) A tizenhárom gyarmat a XVIII. század folyamánóriási fejldésen ment keresztül. Lakóinak száma nagyjából tízszeresére (kb. 3 millió)növekedett, gazdaságának növekedése pedig még ennél is nagyobb mérték. Az egyesterületek szakosodtak az ott megfeleltermékre, és élénk kereskedést folytattak egymással,Angliával és – Anglia engedélye nélkül – Európa más országaival is. Elssorban amez gazdaság volt fejlett (északon gabona, len, délen pedig „olcsó” fekete rabszolgákkalm velt gyapot, dohány, rizs, indigó ültetvények), de északon manufaktúrák is alakultak. Azátlag életszínvonal a XVIII. századra magasabb volt mint Angliában, ugyanakkor adót nemfizettek.

A hétéves háború alatt – mely részben éppen az amerikai telepesek érdekében folyt afranciák ellen – Anglia súlyosan eladósodott. Hiába kívánta azonban a telepeseketmegadóztatni. k, akik nemzedékek óta nem csak a természettel és a franciákkal harcoltakkeményen létfeltételeikért, de könyörtelenül szorították vissza az indiánokat és elevenítettékfel a rabszolgaságot a feketék számára,k, ha a saját jogaikról és társadalmiszerz désükr l volt szó, akkor rettenthetetlenül szálltak szembe uralkodójukkal is. Aztvallották, hogy mivel nincs képviseletük az angol parlamentben, adózni sem kötelesek.Anglia megijedt a telepesek gyorsan fejld öntudatától és gazdaságától – melyben azanyaország veszedelmes versenytársát látták – ezértkorlátozni akarták továbbigyarapodásukat. Megtiltották újabb területek betelepítését, egyre újabb adófajtákbevezetésével próbálkoztak. Ezek túlnyomó részét a gyarmatosok ellenállása miattkénytelenek voltak visszavonni, ám ragaszkodtak a szimbolikus nagyságúteaadóhoz, amit az

öntudatos telepesek elvbl utasítottak el. Egy angol teaszállítmányt a tengerbe szórtak(bostoni teadélután, 1773), megtagadták az adófizetéstés mindenféleangol árubehozatalát, s létrehozták a gyarmatok együttmködését az ellenállás megszervezésére(1774).

Anglia, a spanyol, francia és holland birodalmak legyz je nem viselte el saját alattvalóiengedetlenségét,fegyveresen próbált rendet teremteni. Háború robbant ki az EgyesültKirályság és gyarmatai között (1775-1783). Utóbbiak 1776-ban FüggetlenségiNyilatkozatban hozták a világ tudtára elszakadásukat az emberi jogokat eltipró, a társadalmiszerz dést felrúgó zsarnoki hatalomtól. (A nyilatkozat megfogalmazói között voltThomasJeffersonés Benjamin Franklin.) Számos európai uralkodó – f leg a francia (XVI. Lajos),de a spanyol és a holland is – fegyveresen támogatta a királyukat zsarnoknak nyilvánító,fellázadt gyarmatokat. Anglia meggyengítésének lehetségét ugyanis nem akartákelszalasztani, s közben nem vették tekintetbe, hogy az újféle elvek azkoronájukra isveszélyeket tartogathatnak. A franciáktól megszerzett területek angol kézben maradtak, deatizenhárom gyarmat Amerikai Egyesült Államok néven függetlenné vált.A harcotGeorge Washingtonvezette, lett a független ország elsállamf je, majd f városánaknévadója.

Az els modern alkotmányAz Egyesült Államok feudális hagyományok és rétegek hiányában szabadon állíthatta felafelvilágosodás eszméinek megfelelállamot. Ennek f elemei egyrészt a helyi parlamentek,felel s kormányokkal és kormányzókkal. Másrészt a közös szövetségi szervek, így atörvényhozás (kongresszus), melynek afels házába (szenátus) az államok delegáltak 2-2




65

f t (vagyis ez is választott szerv, az angol Lordok Házával ellentétben),alsóházába(képvisel ház) pedig a lakosság arányába küldtek képviselket. Az államformaköztársaság lett,élénnem király, hanem a nép által közvetetten négy évre megválasztottelnökállt, aki avégrehajtás (kormány) feje, (külön miniszterelnök nincs, a miniszterek nem felelsek akongresszusnak, csak az elnöknek, a hadsereg f parancsnoka, és háromszori vétójogával a

törvényhozást is befolyásolhatja. Bár hatalma idben korlátozott és felels a kongresszusnak,befolyása óriási. (Ezért az ilyen típusú államotprezidenciális - elnöki demokráciának nevezik, ellentétben az angol típusú parlamentárissal.) A bíróság itt is független.Ez tisztább demokrácia, mint az angol,elvben általános választójoggal. Ám az egyesállamok a választójogot korlátozhatták, s nem rendelkeztek azzal a színesbr ek és a nk. Arabszolgaságot sem törölték el. (AZ összlakosság kb. 3-4%-ának volt választójoga.) itt is kétnagy párt alakult, a konzervatívabb demokrata és a liberálisabb republikánus (arculatukkés bb megváltozott, ma a republikánus a konzervatív).

ÁllamelméletekSzerz déselméletekA szerz déselmélet a maga teljességében a17. században bontakozott ki. Alapeleme atársadalmat és az államot megelz en létezetttermészeti állapot feltételezése. A bizonytalankörülmények, a kiszolgáltatottság arra indítja az embereket, hogy egy társulási szerzdésselönként létrehozzák a szervezett társadalmat, illetleg az államot, biztonságuk érdekébenlemondva természetes jogaikról vagy azok egy részérl.

Ett l eltér az alávetési szerzdés, mellyel a társadalomban vagy államban él emberek azuralkodóval, illetve általában akormányzattal kötnek szerzdést. A népengedelmességet ígér, az uralkodó pedig jó kormányzást és biztonságot; amennyiben eztnem tartja be,

megszegi a szerzdést, és a nép elmozdíthatja. E kett s szerz désteóriát aztán jól lehetettalkalmazni akár az uralkodó abszolút hatalmának alátámasztására (Hobbes), akár akormányzat megbízás jellegének (Locke) vagy a népszuverenitásnak (Rousseau) azigazolására.

A szerz déselméletet egészíti ki atermészetjog koncepciója, amely törvényhozástól,megállapodástól, hagyománytól s bármely emberi intézménytl független ideális törvény,egyetemes erkölcsi rend létét tételezi fel.Az ember természetes és elidegeníthetetlen jogainak megfogalmazása a modern polgári demokrácia alapjainak, az emberiszabadságjogoknak a kidolgozását segítette el.

John Locke

John Locke (1632–1704) nevéhez f z dik a természetjog és szerzdéselmélet paradigmájánaka polgári demokrácia igazolására történ alkalmazása. Két értekezés akormányzatról (1690) címpolitikaelméleti munkájában is a természetjogból és aszerz déselméletbl indul ki, ám Hobbestól eltéren arra a következtetésre jut, hogyaz államszuverenitásához nem szükséges az abszolutista államforma. Locke elfogadja, hogy azemberiség kezdetben a természeti állapotban élt, de ez nála nem az önfenntartás ösztöne általvezetett egyének élethalálharcát jelenti, hanem épp ellenkezleg: a természetes erkölcsitörvény irányította szabadság és egyenlség állapotát.

Locke teóriájában központi szerepet kap amunka és a tulajdon. A természeti állapotbanaz egyén saját munkája révén teremti meg jogát a magántulajdonhoz, mindahhoz, amitmunkájával megszerez, amit a természetbl kihasít, mindaddig, amíg másnak is marad. Apénz feltalálása vezet ahhoz, hogy az egyik ember tulajdonának mértéktelen megnövekedésemiatt nem jut a másiknak, és így a természetjog szabálya nem érvényesül. Hobbes szerint a




66

tulajdonról csak az állam létrejötte után beszélhetünk, ezzel ellentétbenLocke felfogásában atulajdon már a természeti állapotban, a közösség létrehozása eltt kialakult, s t,lényegében egy magántulajdonosi rendet azonosít a természeti állapottal.

Az állam létrehozásának szükségességét épp az veti fel, hogy a magántulajdon, az élet és aszabadság megvédésének a természetes állapotban lehetséges eszköze, az önbíráskodás fizikai

er szaka nem elégséges. Ezért a természettl fogva szabad, egyenlés független emberekkényelmük, biztonságuk, békéjük és egyéni szükségleteiket immár meghaladó tulajdonukvédelme érdekében összefognak, közösséggé, egy politikai testté egyesülnek. Ennek soránkéttársadalmi szerz dést kötnek. Az egyikkel szabad elhatározásukból, kényszer nélküllétrehozzák a politikai közösséget, a másikkal pedig átruházzák a hatalmat akormányzatra.

A szerz déssel az emberek természetes jogaik két elemérl mondtak le. Elször is arról atermészetes hatalomról, hogy mindazt megtehessék önmaguk, illetve a többiek védelmeérdekében, amit a természetjog megenged, és ami belátásuk szerint e célnak megfelel.Hatalmuknak errl a részérl az emberek csak részben mondanak le, amikor elfogadják, hogysaját maguk, illetve a közösség megóvása érdekében a társadalom által hozott törvényekszabályozzák tetteiket. Teljes egészében feladják viszont azt a jogot, hogy a jogsértt sajátkez leg megbüntessék, és természetes erejüket a társadalom végrehajtó hatalmánakrendelkezésére bocsátják.

Locke az így létrejött állammal szemben tartalmi követelményként a következtfogalmazza meg:az emberek azért adják fel természetes hatalmukat, hogy a létrehozottközhatalom jobban megóvja életüket, szabadságukat és vagyonukat, ezért e hatalom nemmehet messzebb annál, mint ami a közjó érdekében szükséges. Az, aki a közösségen belül alegf bb hatalommal rendelkezik, köteles szilárd, kihirdetett, a nép által ismert törvényekkelkormányozni, és nem ideiglenes rendelkezésekkel: ezt a jogot kell alkalmazniuk a függetlenés igazságos bíráknak a viták eldöntésekor; erszakhoz pedig csak a törvények végrehajtása,illetve a külföldrl jöv támadások elhárítása érdekében lehet nyúlni.

Míg Hobbes elméletében a társadalmi szerzdés lényege a szuverén korlátlan hatalmánaktörtén alávetés, addig Locke-nál az egyének egyrészt szerzdnek a közösséglétrehozására – ami Hobbesnál fogalmilag kizárt, mert ezt a szuverén alkotja meg –,másrészt az alávetési szerzdésben jogaikat csak feltételesen ruházzák át a közösségre.Az állam létrehozásávalaz emberek nem mondanak le alapvetjogaikról, legfeljebb azaddig természetes jogok államilag szabályozott polgári jogokká válnak.

Kevés politikaelmélet ragadja meg korának társadalmi viszonyait és problémáit olyáltalános szinten, ugyanakkor oly pontosan, mint Locke-é. Nemcsak az angol alkotmányosságdiadalra jutott elveinek megfogalmazása miatt vált népszervé: liberális szabadságfogalma, ahatalomgyakorlásnak az egyéni szabadságjogokra tekintettel történkorlátozása miatt méltán

csodálták a kontinensen, nem is beszélveaz amerikai Függetlenségi Nyilatkozatra kifejtetthatásáról.

RousseauA 18. században már jelentkeztek azok a politikai gondolkodók, akik elégtelennek találták atermészetjogi teóriát.Jean-Jacques Rousseau(1712–78) államelmélete sajátos helyet foglalel a természetjogi és szerzdéselméletek sorában, mert elfogadja a természeti állapot és atársadalmi szerzdés fikcióját, de a természeti állapotot a boldogság korának tartja.Szembehelyezkedik a kor uralkodó nézeteivel, hiszen megkérd jelezi a fejldés értelmét,amikor a dijoni akadémia által feltett kérdésre – Javított-e az erkölcsökön a tudományok és am vészetek újraéledése? – egyértelmen nemmel felel.

Az emberek közötti egyenl tlenség eredetér l és alapjairólcím értekezésében (1755) aromlás társadalmi mérettörténetét mutatja be. E mben Rousseau a természeti állapotról,




67

annak elvesztésérl és a társadalom betegségeirl vallott nézeteit fejti ki. Mit tegyünk hát? –teszi fel a kérdést egyik jegyzetében Rousseau. „ Döntsük le a társadalmakat, ne legyen többé enyém s tiéd, térjünk vissza az erd be a medvék közé?”

Meg rizve azt az alaptételt, hogya természeti állapotba lehetetlen visszatérni,rendszeres és átgondolt feleletet ad a feltett kérdésre A társadalmi szerz désr l cím m vében

(1672), ahol azt vizsgálja: „létezhet-e a polgári állapotban valamilyen törvényes és szilárd kormányzati elv, ha olyannak vesszük az embereket, amilyenek, a törvényeket pedig,amilyenek lehetnek?”A természeti állapottól elszakadó emberek egy adott ponton olyanhelyzetbe jutottak, hogy létük, az emberi nem fennmaradása került veszélybe. Egyetlenkivezet út nyílt: az erk egyesítése és összehangolt mködtetése. De melyik társulásbiztosítja továbbra is, immár a köz erejével, az egyén szabadságát, személyes jogait ésvagyonát?

Ezt a társadalmi szerz dés biztosítja, amelyRousseau-nál nem az egyének közti vagyaz egyének és a szuverén között kötött szerzdést jelenti – mivel a kormányzati szerzdéslehet ségét minden körülmények között tagadja –, hanem azt, hogya társulás minden tagjafeltétel nélkül lemond összes jogáról a közösség javára.Minden személy azáltalánosakarat legf bb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összességelkülöníthetetlen részévé fogadnak. Az így létrejött, egyének fölött álló, valamennyi egyénegyesülésébl származó személy a f hatalom, a szuverén. Rousseau társadalmi szerzdésébena magánszemélyek és a köz kölcsönös kötelezettségvállalásában az egyén lényegébenönmagával szerzdik.

Rousseau-nál a társadalmi szerzdés fogalma valójában formális, mert ugyan feltételezi,hogy az emberek egy szerzdéssel a társadalomra ruházták egyéni jogaikat, de lényegében azegyenl ség biztosítása izgatja, az általános akarat mint a politikai kötelesség forrása nemszorul a szerzdés fikciójára. A szuverén pedig nem egy külshatalom, mint Hobbesnál,hanem maga a nép, oly módon, hogy a szuverén hatalom mintegy belsleg van jelen a romlotttermészetes ember erkölcsös polgárrá változása után.

A szerz déssel az ember megrzi szabadságát, de ez már nem a természetes szabadság,melynek csak saját ereje szab határt, hanema polgári szabadság, melyetkorlátok közészorít az általános akarat. Az általános akarat biztosítja a szerzdés értelmét, aközös érdek érvényesülését amagánérdekkel szemben. Aki nem hajlandó követni az általános akaratot,azt az egész közösség fogja engedelmességre szorítani, azaz kényszeríteni kell, hogy szabadlegyen. A szerzdés a szabadság mellett az egyenlséget is biztosítja, mely úgy értend, hogymindenkinek jut valami, de senkinek sem túlságosan sok.

De miaz általános akarat(volonté général)? Nem a többségi akarat, és nem is egyszerenmindenki akarata, hanemaz állam valamennyi tagjának állandó akarata: ez teszipolgárráés szabad emberré ket. Helytelen tehát az a kérdésfelvetés, hogy miért szabad az az ember,

aki kénytelen a többiek akaratához alkalmazkodni. Az általános akarat révén a polgárvalamennyi törvényhez beleegyezését adja.A szavazásnál nem az a kérdés, hogy apolgárok helyeslik-e a javaslatot, hanem az, hogy a javaslat megfelel-e az általánosakaratnak, azaz a nép akaratának. Ha tehát azenyémmel ellentétes vélemény gyz, azcsak annyit jelent, hogytévedtem, az, amit általános akaratnak véltem, valójában nem az volt.

Miként biztosítják a törvények az általános akarat érvényesülését? A nép ugyan mindig jótakar, de nem mindig látja, hogy mi a jó, az egyén látja a jót, de nem akarja. Ezért van szükséga törvényhozóra, erre a minden szempontból rendkívüli emberre, akimegalkotja atörvényeket, de nem közhivatalnok, és nem a f hatalom képvisel je, ígyszemélyes céljainem befolyásolhatják. Megfogalmazza a törvényeket, denem rendelkezik törvényhozóihatalommal, melya nép elidegeníthetetlen joga, tehát a közösségválasztássaldönti el,

hogy az elterjesztett különös akaratmegfelel-e az általános akaratnak.




68

A f hatalom gyakorlásaaz eddigiekbl következen a nép közvetlen részvételével valósulna meg; ennek Rousseau több módozatát is felveti. Élesen bírálja ugyanakkor az angolképviseleti ideált, mert ott a polgárok a köz boldogságának elsegít i helyett a magánügyekrabszolgái. Az angol nép csak addig szabad, amíg megválasztja képviselit, utána rabszolga,senki és semmi. A népet ugyanis nem lehet képviselni, csak az a törvény, amit a nép

testületileg hagy jóvá.Rousseau véleménye szerint az emberi jogok csak mint polgári jogok, a szabadság csakmint a politikai államban biztosított szabadság képzelhetel.

A természetjogi és szerzdéselméletek a polgári forradalmak szellemi elkészít i közésorolhatók. Ett l már csak egy lépés választja el azt a felismerést – amelyet egyesek, példáulRousseau, meg is fogalmaztak, de a végkövetkeztetésig csak a forradalmak során jutottak el –,hogyha az állam alapja a társadalom, akkor annak tagjai határozhatják meg a politikaiberendezkedés fajtáját.

A szerz déselméletek eltér politikai modelleket írnak le, az abszolutista megoldástólaközvetlen és a képviseleti demokráciáiglényegében megfogalmazzák a polgári politikaiberendezkedés leglényegesebb alternatíváit.Hobbesnál az uralkodó hatalma korlátlan;aközvetlen demokratikus ideált Rousseau képviseli; Locke többségi elve pedig aképviseleti demokrácia modelljének elméleti megfogalmazása.Itt kerültek elször megfogalmazásra a modern politikai berendezkedés szempontjábólmeghatározó állampolgári jogok, a hatalommegosztás, valamint a képviseleti és a közvetlendemokrácia elvei.

17. A kiegyezés és alternatíváiIV. Modern demokráciák mködése / 17.

A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13) utánkatonai diktatúra következett.Haynau október 6-án Aradon kivégeztetett tizenhárom honvédtábornokot. A honvédeketbesorozták az osztrák hadseregbe (kényszersorozás), és külföldre vittékket.

A nemzetközi tiltakozás miatt, a birodalom érdekében,1850-t l polgári kormányzástvezettek be, amely alattleplezetten, de tovább folyt a megtorlás. Elvetették a monarchiaföderalista átszervezésének tervét,1851. december 2-án eltörölték az olmützi alkotmányt is. Schwarzenbergherceg centralista hívei gyztek, és pozícióhoz segítettékBach Sándort,az osztrák belügyminisztert, akinek azegységes monarchia kialakításavolt a feladata.

A Bach-korszak 1850-59-igegységes német nemzetté akarta kovácsolni a monarchianépeit, megszüntetve a korábbi jogokat és hagyományokat. A birodalom jobbkormányozhatósága érdekébena jogrendszert egységesítették, az osztrák törvényeket

vezették be mindenhol, így Magyarországon is.Megszüntették az ország területi egységét,és feldúlták si közigazgatási rendszerét, a vármegyét. Az országot elbb öt különkormányzott kerületre osztották, majd a maradék magyar területet ismét öt részre.

A közigazgatáshivatalos nyelve a német lett.Eltörölték a birodalom bels vámjait, így a magyar mezgazdasági termékek kedvez

piaci feltételek közé kerültek, átmenetileg megakasztva ezzel az ipar fejldését.A birodalommodernizációjaérdekében egységessé ésszínvonalasabbá tették azoktatási

rendszert. A tanítás nyelve a német lett.Egységes adórendszert vezettek be az ingatlanokután, és forgalmi adó terhelte az árukat. A föld adás-vételének szabályozásáttelekkönyv bevezetésével tették könnyebbé.

Az1853-asuralkodói pátenselfogadja, hogy a forradalom és szabadságharc felszámolta afeudalizmust. Megszntették a jobbágyságot, a földesurakat államilag kárpótolták. A telkes jobbágy tulajdonában maradt a föld, a földbirtokos a volt majorsági földeket megtartotta.




69

A politikai kultúrát igen alacsony színvonal jellemezte, a rendszer elleni fellépésküls ségekben nyilvánult meg (szakáll, Kossuth-kalap viselése). Erre kapott a sérelmipolitika.Mindeközben Kossuth emigrációban tevékenykedett, hogy megakadályozza a csüggedést Magyarországon.1849. októberében avidini levélben Görgeyt okolja a szabadságharc elvesztése miatt.

1851-ben Törökországban írta meg aKütahyai alkotmánytervezetet, amely egy demokratikusalkotmányszervezet volt Magyarország számára. E szerint az államforma demokratikus köztársaság lenne,általános választójoggal, köztársasági elnökkel, önálló hadsereggel, kidolgozott oktatási rendszerrel. Ezt azonbanaz emigráció tagjai sem fogadták el, mivel egy modern demokrácia alapja lenne, ami azonban túl korai.

A politikai gondolkodásnak a Bach-korszakban három irányzata alakult ki:• Azókonzervatívok: a 47-es állapotokat kívánták visszaállítani• A negyvennyolcasok:az áprilisi törvények alapján képzelték el az ország kapcsolatát

Ausztriával• A függetlenek: az 1849. évi trónfosztó nyilatkozat alapján a teljesen független magyar

állam létrehozásában bíztak. Ezttámogatta az emigráció Kossuth által vezetett

csoportja is, amely nagyhatalmak segítségében bízva késbb az olasz egység harcaihozcsatlakozvaszerette volna Magyarország függetlenségét forradalommal kivívni.Az olasz egység elleni háborút Ausztria elvesztette.A solferino-i vereség(1859. jún. 26) közvetetten a Bach-rendszer bukását jelentette. Az osztrák politika a külpolitikaielszigeteldés után a magyarokkal való kiegyezést látta az egyetlen megoldásnak. Azuralkodó „gesztusokra” kényszerült.1860. október 20-án kiadta azoktóberi diplomát,amely az 1847-es állapotokhoz nyúlna vissza a magyar konzervatív arisztokrácia bevonásávala kormányzásba, formálisan enyhítve az abszolutizmuson. A magyar politikai körök azonbanezt elutasítják. Az1861-es februári pátens az alkotmányos jogok visszaadását jelentettevolna, ám a magyarok ezt sem hajlandóak elfogadni.

A nemzet nem volt egységes; két politikai csoportosulás jött létre:A többségben lévnegyvennyolcasokDeák vezetésével a Felirati Pártban tömörültek, ésfeliratban kívánták elutasítani a javaslatokat.A függetlenek vezet je Teleki László, nem ismerte el az uralkodót. Pártja. AHatározatiPárt Teleki öngyilkossága után módosult formában, de tovább éltette hagyományait

A kiegyezési kísérletek idején hozta nyilvánosságraKossuth a dunai kis államokszövetségén alapuló tervét, amely azonban a nemzetállamiság központi politikai gondolatamiatt nem váltott ki különösebb érdekldést.

A meghiúsult kiegyezési kísérletek utánaz uralkodó ismét bevezette az abszolutizmust(1861-1865). Deák Ferenc, aki a Bach-korszakban apasszív ellenállásidején a nemzet els

embere lett, felismerte az alkalmas idpontot, amikor az udvar hajlandóságot mutatott azengedményekre. Az1865 áprilisábanmegjelent„Húsvéti cikk”rámutatott a kiegyezéslehet ségére: lehetségesnek tartotta aPragmatica sanctio alapján való megegyezést,miszerint Magyarország elismeri Ferenc Józsefet uralkodónak és a birodalom részének tartjaaz országot (ez kb. a 48-as árpilisi törvények alapján létrejött államrendszer, Habsburguralkodóval az élén).

Ennek következtébenösszehívták az országgylést. Ausztria aKöniggratznél (1866. jún.28) elszenvedett veresége a nagy német egység elfelejtését jelentette, és bebizonyította, hogya birodalom fennmaradásához elengedhetetlen népeinek megbékéltetése. Ez felgyorsította atárgyalásokat. 1867-ben kinevezték a felels kormányt, Andrássy Gyula gróf miniszterelnökségével, majd megalkották az 1867. évi XII. törvénycikket.

A kiegyezési törvény




70

• a magyar korona országai és a birodalom között lévkapcsolat a Pragmatica sanctionalapul.

• ország kormányzóságának teljes az önállósága, de közös ügyeknek tekinti a hadügyet, apénzügyet és a külügyet (ez visszalépés az áprilisi törvényekhez képest)

• a közös ügyeket a delegációkból álló minisztériumok intézik. A közös költségeket (kvóta)a két országgylés által delegált bizottság állapítja meg, és ennek alapján Magyarország aterhek 30 %-át fizette.

• Magyarország elvállalja Ausztria államadósságainak egy részét• gazdasági kiegyezés, amely a két ország között létrejött vámszövetséget és kereskedelmi

szövetséget jelentette, csak 10 évig állt fenn.• közös pénzrendszer, 1878-tól közös jegybank

Kossuth már 1865-ben fellépett a kiegyezés ellen aKasszandra-levéllel. Szerinte akiegyezés feladta a teljes függetlenséget, a közös ügyek kiszolgáltatják az országot Ausztriaimperialista érdekeinek.

Deák hívei ezzel szemben a kiegyezés elnyeit hangoztatták. Ugyan nem valósult meg ateljes függetlenség, de az ország nem olvadt bele Ausztriába, önállóságának jelentsebb részétmegtartotta, hiszen 1526-tól, amióta Habsburg uralkodó ül a magyar trónon, ezeket a közösügyeket már nem a magyarok intézték.

A szabadságharc bukása megmutatta, hogy bennünket egy ország sem támogat aHabsburg-ház elleni harcban, viszont az uralkodót a nemzetek elnyomásában a többi országvezet i segítik.Magunkra-maradásunk lehetetlenné teszi a függetlenség kivívását. Deákrámutatott arra is, hogya nyugati hatalmak szükségesnek tartják a Monarchiafenntartását, mivel az egyensúlyt képez Oroszországgal szemben.

A Kossuthféle dunai konföderációról Deák azt tartotta, hogya kis nemzetek nemszövetkezni, hanem önállósulni akarnak, nemzetállamban gondolkodnak, ezértkivitelezhetetlen.Kossuth valóban jól látta, hogy a soknemzetiségAusztriát népeinek nemzeti fejldése szétfogja feszíteni, de Deáknak volt igaza abban, hogya kiegyezés az adott körülmények közötta legjobb megoldás.

A kiegyezés megszületését a nemzetközi viszonyok jelentsen befolyásolták. A nyugatihatalmaknak egyelre érdekükben állt az ers közép-európai monarchia. A magyarfüggetlenség kivívásához nem voltak meg a belsfeltételek sem.A magyar nemességnemgondolt forradalomra, mivelelérte politikai céljainak többségét, s így elégedett lehetett.Amiért a reformkorban harcolt, amiért 1848/49-ben a vérét ontotta, nagyrészt megvalósult: azország belpolitikailag önálló, saját törvényei szerint, felels kormány vezeti. Éppen ez a réteg

lett el ször haszonélvez je az új rendszernek, mivel az agrárkonjunktúra megnyitotta számáraa felemelkedés lehetségét, a külföldi tke beáramlása pedig hitelhez juttatta.A kiegyezés során az osztrák udvar dl re jutott a legersebb nemzetiségével, de a többi

nép keveset kapott a jogokból. A csehek, a szerbek, a horvátok, a szlovákok, a románoknemzetiségi mozgalmai fenyegették a birodalmat.1868-ban aMagyarországon kihirdetettnemzetiségi törvényazonban megoldani látszott a problémáikat.

Az osztrák nagytke beáramlása lehetvé tette az ország gazdasági fejldését, t két ésvállalkozásokat áramoltatott az országba, amely ez által megindulhatott a kapitalista fejldésútján.




72

Ausztria 17 Lettország 9Belgium 22 Litvánia 12Bulgária 17 Luxemburg 6Ciprus 6 Magyarország 22Cseh Köztársaság 22 Málta 5

Dánia 13 Németország 99Egyesült Királyság 72 Olaszország 72Észtország 6 Portugália 22Finnország 13 Románia 33Franciaország 72 Szlovákia 12Görögország 22 Szlovénia 7Hollandia 25 Spanyolország 50Írország 12 Svédország 18Lengyelország 50 ÖSSZESEN 736

Hol van a Parlament központja?Az Európai Parlamentnek három „munkahelye” van: Brüsszel (Belgium), Luxemburg ésStrasbourg (Franciaország).Luxemburg ad otthont az igazgatási irodáknak (más néven a „Ftitkárságnak”). A teljesparlamenti üléseket, vagyis a „plenáris üléseket” Strasbourgban és néha Brüsszelben tartják.A bizottsági üléseket ugyancsak Brüsszelben tartják.

Mi a Parlament szerepe?Az Európai Parlament Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban mködik.

A Parlamentnek három fontos szerepe van:

1. Európai jogszabályok elfogadás– számos politikai területen a Tanáccsal együtt.Mivel az EP közvetlenül választott testület, ezáltal garantált az európai jogalkotásdemokratikus legitimitása.

2. A Parlamentdemokratikus felügyeletetgyakorol az uniós intézmények, különösen aBizottság felett. Jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a biztosok kinevezését, ésbizalmatlanságát fejezheti ki a Bizottság egészével szemben.

3. Költségvetési hatalomA Parlament a Tanáccsal közösen felügyeli az uniósköltségvetést, és e jogcímén befolyásolhatja az EU kiadásait is. Az eljárás végén aParlament teljességében szavazza meg vagy utasítja el a költségvetést.

Most lássuk ezt a három feladatkört részletesebben is!

1. Európai jogszabályok elfogadása A jogszabályok elfogadásának leginkább bevett eljárása az “együttdöntés”. Ezen eljárásegyenl er viszonyt teremt az Európai Parlament és a Tanács között, és a jogszabályok széleskörében alkalmazzák.

Bizonyos politikai területeken (mint például a mezgazdaság, gazdaságpolitika, vízumok ésbevándorlás) a Tanács az egyedüli jogalkotó, de konzultálnia kell a Parlamenttel. Emellett

bizonyos fontos döntéseknél, mint például újabb országok EU-hoz történcsatlakozása, aParlament beleegyezésére van szükség.




73

A Bizottság éves munkaprogramjának átvizsgálásával a Parlament ösztönözhet új jogszabályokat, figyelembe véve, hogy milyen jogszabályok lennének megfelelek, és kérhetia Bizottságot e javaslatok elterjesztésére.

A plenáris ülést valamennyi parlamenti képviselrészvételével általában Strasbourgban

tartják havonta egy hétig, de elfordul, hogy a plenáris ülés két napra Brüsszelbe költözik.2. Demokratikus felügyelet A Parlament demokratikus felügyeletet gyakorol az Európai intézmények felett. Ezt többfélemódon teheti.Egy új Bizottság hivatalba lépésekor tagjait az európai tagállamok kormányai jelölik, de aParlament jóváhagyása nélkül nem nevezhetik kiket. A Parlament mindegyikükkel –beleértve a Bizottság leendelnökét – külön-külön elbeszélget, és szavazással dönt arról,hogy jóváhagyja-e a Bizottság egészét.Hivatali ideje alatt a Bizottság politikai felelsséggel tartozik a Parlamentnek, mely„bizalmatlansági indítványt” kezdeményezhet, melyben arra kéri a Bizottságot, hogy aztestületileg mondjon le.Általánosabban fogalmazva: a Parlament azáltal gyakorolja ellenrz hatáskörét, hogyrendszeresen átvizsgálja a Bizottság által hozzá továbbított jelentéseket (általános éves jelentés, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések, stb.). St mi több, a parlamentiképviselk kérdéseket intéznek a Bizottsághoz, melyeket a biztosok kötelesek megválaszolni.A Parlament a Tanács munkáját is felügyeli: a parlamenti képviselk rendszeresen kérdéseketintéznek a Tanácshoz, illetve a Tanács elnöke részt vesz az EP plenáris ülésein és alegfontosabb vitáiban.

A Parlament további demokratikus ellenrzést gyakorol az állampolgároktól érkezpetíciókvizsgálatával, illetve vizsgálóbizottságok felállításával.Végül a Parlament valamennyi uniós csúcstalálkozóhoz (az Európai Tanács valamennyiülése) hozzájárul gondolataival. A csúcsértekezletek megnyitásakor a Parlament elnökétfelkérik, hogy ismertesse a Parlament nézeteit és kételyeit az aktuális kérdésekrl, valamint azEurópai Tanács napirendjén szereplpontokról.

3. A költségvetési hatalom Az Unió éves költségvetésérl a Tanács és az Európai Parlament közösen dönt. A Parlamentkét, egymást követolvasatban vitatja meg azt, és a költségvetés addig nem lép hatályba,

amíg azt a Parlament elnöke aláírásával jóvá nem hagyja.A Parlament Költségvetési Ellenrz Bizottsága (COCOBU) felügyeli a költségvetésikiadásokat, és évrl évre a Parlament dönt arról, hogy az elz pénzügyi évre vonatkozóan jóváhagyja-e a költségvetés Bizottság általi kezelését. Ezt a jóváhagyási eljárást nevezik„mentesítésnek”.

Hogyan szervez dik a munka a Parlamentben?A Parlament tevékenysége két f lépésben történik:

• Plenáris ülések elkészítése Aplenáris üléstaz Unió tevékenységének különböz területeivel foglalkozó parlamenti bizottságok képviseli készítik el. A vitárabocsátott kérdéseket a képviselcsoportok is megvitatják.




74

• Maga a plenáris ülés. A plenáris üléseket általában Strasbourgban tarják (havontaegy héten keresztül) és néha Brüsszelben (csak két napig). Ezeken az üléseken aParlament megvizsgálja a jogszabályokra irányuló javaslatokat, és mieltt a teljesszöveget szavazásra bocsátaná, szavaz azok módosításáról.

A napirenden szerepelhetnek továbbá a Tanács vagy a Bizottság „közleményei”, valamintkérdések arról, hogy mi történik az Európai Unióban és a nagyvilágban.

Az Európai Unió TanácsaA Tanács az Unió legf bb döntéshozó testülete. Az Európai Parlamenthez hasonlóan aTanácsot is az 1950-es években, az Alapszerzdések értelmében hozták létre. A Tanács atagállamokat képviseli, és ülésein az Unió minden egyes nemzeti kormányából egy-egyminiszter vesz részt.Az, hogy melyik miniszterrl van szó, az a napirenden szerepltémáktól függ. Ha például a

Tanács környezetvédelmi kérdéseket vitat meg, akkor a tagállamok környezetvédelmiminiszterei vesznek részt az ülésen, és azt Környezetvédelmi Tanácsnak nevezik.Az Unió külkapcsolataival az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa foglalkozik, mivelazonban e testület szélesebb felelsségi körrel rendelkezik az általános politikai kérdésekbenis, ülésein a kormányok által választott miniszter vagy államtitkár vesz részt.

A Tanács összesen kilenc féle összetételben mködhet:

• Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa• Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN)• Bel- és igazságügyek (JHA)• Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács• Versenyképességi Tanács• Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács• Mez gazdasági és Halászati Tanács• Környezetvédelmi Tanács• Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács

A Tanácsban minden miniszternek jogában áll állást foglalni saját kormánya részérl. Vagyisa miniszter aláírása olyan, mintha egész kormánya aláírta volna a kérdéses dokumentumot.S t, a Tanács minden egyes minisztere elszámolással köteles saját nemzeti parlamentjének és

a parlament által képviselt állampolgároknak. Ez garantálja a Tanács döntéseinekdemokratikus legitimitását.Az EU országainak állam- és/vagy kormányf i, valamint az Európai Bizottság elnöke éventelegfeljebb négyszer együtt üléseznek: ezt hívjuk Európai Tanácsnak. E „csúcstalálkozók”határozzák meg az EU általános politikáját, és olyan problémákat oldanak meg, melyeketalacsonyabb szinten (vagyis a hagyományos tanácsi ülések miniszterei által) nem lehetnemegoldani. Az Európai Tanács eszmecseréi fontosságuk miatt gyakran késéjszakáigtartanak és a média kiemelt figyelmét vonják magukra.

Mi a Tanács szerepe?

A Tanács hat kulcsfontosságú felelsségi köre:




75

1. Európai jogszabályok elfogadás– számos politikai területen az Európai Parlamenttelegyütt.

2. A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása3. Nemzetközi megállapodások megkötése az Unió és más államok, illetve nemzetközi

szervezetek között.

4. Az EP-vel közösen az Unió költségvetésének elfogadása.5. Az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikájának kidolgozása (CFSP: bvebben lásd aKözös Kül- és Biztonságpolitika c. fejezetben), az Európai Tanács által felállítottirányvonalak alapján.

6. A nemzeti bíróságok és rendri er k közötti együttmködés koordinálásab nügyekben. (lásd: Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése c. fejezet).

E feladatok többsége „közösségi” vonatkozású – vagyis azokra a tevékenységi területekrevonatkozik, ahol a tagállamok egyesítették szuverenitásukat és döntéshozó hatáskörüket azuniós intézményekre ruházták át Ez az Európai Unió „elspillére”. A két utolsó feladatkörazonban inkább olyan területeket érint, amelyek esetében a tagállamok nem ruházták áthatáskörüket, csupán együttmködnek. Ezt „kormányközi együttmködésnek” nevezzük, ésaz Európai Unió második és harmadik pillérére vonatkozik.

A Tanács munkáját alább részletesebben ismertetjük.

1. Jogalkotás Az EU jogszabályok jelents részét a Tanács és a Parlament közösen fogadja el.

Általános szabály, hogy a Tanács csak a Bizottság által elterjesztett javaslat alapjáncselekszik, és általában a Bizottság felels annak biztosításáért, hogy elfogadásuk után az

uniós jogszabályokat megfelelen alkalmazzák.2. A tagállamok politikáinak összehangolása A tagállamok döntése értelmében a nemzeti gazdaságpolitikáik összehangolásán alapulómindenek felett álló gazdaságpolitika megvalósítása a cél, melynek végrehajtása a gazdaságiés pénzügyminiszterek feladata.k közösen alkotják a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot(ECOFIN).

Céljuk továbbá új álláshelyek teremtése és oktatási, egészségügyi, valamint szociális védelmirendszereik fejlesztése. Bár minden EU tagállam saját felelssége, hogy milyen politikátvalósít meg e területeken, a tagállamok közös célokat fogadhatnak el és tanulhatnak egymástapasztalataiból, hogy mi is mködik a legjobban. E folyamatot „a koordináció nyíltmódszerének” hívják, és a Tanácson belül történik.

3. Nemzetközi megállapodások kötése A Tanács évrl évre megállapodásokat „köt” (azaz hivatalosan „aláír”) az Unió és az Uniónkívüli államok, valamint nemzetközi szervezetek között. Ezek a megállapodások olyanáltalános területeket is érinthetnek, mint a kereskedelem, kooperáció és fejlesztés, illetveolyan szkebb területeket, mint a textilipar, halászat, tudomány és technológia, szállítás stb.

A Tanács ezen túlmenen az uniós tagállamok között is köthet egyezményeket az adózás, atársasági jog vagy a konzuli védelem terén. Az egyezmények tárgya a szabadság, a biztonságés a jog érvényesítése kérdéseiben folytatott együttmködés is lehet (lásd alább).




76

4. Az Unió költségvetésének jóváhagyása Az Unió éves költségvetésérl a Tanács és az Európai Parlament közösen határoz.

5. Közös Kül- és Biztonságpolitika

Az EU tagállamai együtt igyekeznek egy közös kül- és biztonságpolitikát kialakítani. De akülpolitika, a biztonság és a védelem olyan kérdéskörök, amelyeket a nemzeti kormányokfüggetlen ellenrzésük alatt tartanak. Mivel ezeken a területeken a tagállamok nemegyesítették szuverenitásukat, a Parlament és az Európai Bizottság szerepe csupán korlátozott.Azonban a tagállamok sokat nyerhetnek, ha együttmködnek ezen a területen, így a Tanács aza legf bb fórum, ahol a "kormányközi együttmködés" megvalósul.Ahhoz, hogy a nemzetközi válságokat a Tanács hatékonyabban megválaszolhassa, az EurópaiUnió egy gyorsreagálású hadtestet állított fel. Ez azonban nem egy „európai hadsereg”: azállomány tagjai nemzeti hadseregük kötelékében maradnak, nemzeti parancsnokság alatt, ésszerepük a humanitárius, mentési, békefenntartó és egyéb válságkezelési feladatokrakorlátozódik. 2003-ban például az EU Artemis néven katonai mveletet irányított a KongóiDemokratikus Köztársaságban, és 2004-ben Althea kódnévvel békefenntartó mveletetkezdett Bosznia-Hercegovinában.

A Tanácsot az ilyen mveletekben az alábbiak segítik:

• a Politikai és Biztonsági Bizottság (PSC)• az Európai Unió Katonai Bizottsága (EUMC) és• az Európai Unió Katonai Állománya (EUMS), mely a tagállamok által a

Tanács Titkárságának rendelkezési állományába delegált katonai szakértkb l áll.

Az új közös kül- és biztonságpolitikai f képvisel Catherine Ashton.6. Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

Az EU polgárok szabadon élhetnek és vállalhatnak munkát az EU bármelyik tagállamában,így tehát az Európai Unió területén bárhol azonos hozzáférést kell biztosítani számukra apolgári igazságszolgáltatáshoz is. A nemzeti bíróságoknak ezért együtt kell mködniük annakbiztosítására, hogy például az EU egyik tagállamában házasságfelbontás vagy szülifelügyeleti jog ügyében hozott bírósági határozatot az EU valamennyi tagállamában elismerik.

Az Unión belüli szabad áramlás nagy hasznára válik a törvénytisztelpolgároknak, de

nemzetközi bnöz k és terroristák vissza is élnek vele. A határokon átnyúló bnözésproblémájának megoldásához határokon átnyúló együttmködésre van szükség az EUvalamennyi tagállamának nemzeti bíróságai, rendri er i, vámtisztei és bevándorlássalfoglalkozó hivatalnokai közt.

Gondoskodniuk kell például az alábbiakról:

• az EU küls határain megfelelrend ri állomány biztosítása;• a vámtisztviselk és a rendri szervek egymás közötti információcseréje a feltételezett

kábítószercsempészek és az embercsempészek mozgásairól;• a menedékjogot keresk az Unióban mindenhol ugyanolyan bánásmódban

részesüljenek, így elzvén meg az ún. „menedékjog-vásárlás” jelenségét.




77

Az ilyen jelleg kérdésekkel a Bel- és Igazságügyi Tanács foglalkozik – vagyis a bel- ésigazságügyi miniszterek. Céljuk egy, „a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén”alapuló egységes térség megteremtése az Unió határain belül.

Hogyan szervez dik a Tanács munkája?COREPER

Brüsszelben minden tagállam állandó képviseletet tart fenn, amelyek uniós szinten képviselikés védik nemzeti érdekeiket. A képviseletek élén az adott ország EU nagykövete áll.

Ezek a nagykövetek (más néven állandó képviselk) hetente üléseznek az Állandó KépviselkBizottságában (COREPER), melynek feladata, hogy a mezgazdasági ügyek többségénekkivételével – melyekkel a Mezgazdasági Bizottság foglalkozik – elkészítse a Tanácsmunkáját. A COREPER-t a nemzeti adminisztráció hivatalnokaiból álló munkacsoportoksegítik.

A Tanács elnöksége

A Tanács elnökségét félévente más és más ország tölti be, azaz minden uniós tagállam sajátturnusában felels a Tanács napirendjéért, 6 hónapig elnököl annak ülésein, támogatja a jogalkotási és politikai döntéseket, és tárgyal a tagállamok közötti kompromisszumokról.

Ha például a környezetvédelmi bizottság ülése 2006. második felében lesz, akkor azon a finnkörnyezetvédelmi miniszter elnököl, mivel akkor Finnország lesz a soros elnök.

A F titkárság Az elnökséget a Ftitkárság segíti, amely elkészíti és valamennyi szinten biztosítja a Tanácszökken mentes munkáját.

2004-ben Javier Solanát újraválasztották a Tanács Ftitkárának. egy személyben a KözösKül- és Biztonságpolitika (CFSP) Fképvisel je, és ebbéli minségében segíti koordinálni azEU fellépését világszerte. Az új alkotmányszerzdés alapján a f képvisel helyét az EUkülügyminisztere veszi át.

A F titkárt a Helyettes Ftitkár segíti, akinek feladata a Ftitkárság igazgatása.

A szavazatok megoszlása országonként Döntéseit a Tanács szavazás útján hozza. Minél több lakosa van egy tagországnak, annál többszavazattal rendelkezik a Tanácsban. A szavazatok súlyozása azonban a kevésbé népesországoknak kedvez:

Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság: 29Spanyolország és Lengyelország: 27Románia: 14Hollandia: 13Belgium, a Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország ésPortugália:

12Ausztria, Bulgária és Svédország: 10




78

Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia és Finnország: 7Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg és Szlovénia: 4Málta: 3ÖSSZESEN 345

Min sített többségi szavazásNéhány különösen kényes terület, például a közös kül- és biztonságpolitika, az adózás, amenekültügy és a bevándorlás esetében a döntéshozatal során a Tanács egyhangú jóváhagyásaszükséges. Más szóval e kérdések tekintetében mindegyik tagállam vétójoggal rendelkezik.

A legtöbb esetben azonban a Tanács minsített többségi szavazással hozza meg döntéseit.

Min sített többségrl akkor beszélhetünk,

• ha – bizottsági javaslat esetében – azt legalább 255 szavazat támogatja,

ILLETVE

• ha – az összes többi jogi aktus esetében – legalább 255 szavazat születik a javaslatmellett, melyet kétharmados többség támogat.

Ezenfelül a tagállamok bármelyike kérheti, hogy ellenrizzék: a leadott igen szavazatok révénvalóban támogatja-e a javaslatot az Unió teljes népességének legalább 62%-a.Ha nem ez ahelyzet, a javaslatot a Tanács nem fogadja el.

Az Európai BizottságA Bizottság a nemzeti kormányoktól függetlenül mködik, feladata az Unió egészénekképviselete és érdekeinek szem eltt tartása. Új európai jogszabályokra irányuló javaslattervezeteket készít, melyeket az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt.A Bizottság egyben az EU végrehajtó karja is – vagyis felels a Parlament és a Tanácsdöntéseinek végrehajtásáért. Ez az Európai Unió napi irányítását jelenti: politikáinakvégrehajtása, programjainak irányítása, valamint a pénzalapokkal való gazdálkodás.A Parlamenthez és a Tanácshoz hasonlóan az Európai Bizottságot is az 50-es években, azAlapszerzdések alapján hozták létre.

Mi a Bizottság?A Bizottság testülete 27 nb l és férfiból áll: minden EU-ország egy biztost delegál.A „Bizottság” szó két értelemben használatos: elször is férfiak és nk – tagállamonként egy– azon csoportját jelöli, amelyet az intézmény irányítására és döntéseinek meghozatalára jelöltek ki. Másodszor pedig a „Bizottság” kifejezés egyben magát az intézményt és annakszemélyzeti állományát jelöli.A Bizottság kijelölt tagjait nem hivatalosan „biztosoknak” hívjuk. Hazájukban mármindannyian töltöttek be politikai tisztséget, többen közülük miniszterek is voltak, de aBizottság tagjaiként feladatuk a teljes egészében vett Unió érdekeinek képviselete, nem pedig

nemzeti kormányaik utasításainak végrehajtása.




79

Új Bizottságot ötévente állítanak össze, az európai parlamenti választásoktól számított hathónapon belül. Az eljárás menete a következ:A tagállamok kormányai közösen megállapodnak arról, hogy kit jelöljenek az új Bizottság elnökének.

• A Bizottság elnökjelöltjét ezután a Parlament hagyja jóvá.• A Bizottság elnökjelöltje a tagállamok kormányaival megvitatva

választja ki a Bizottság többi tagját.• A Tanács minsített többséggel fogadja el a jelöltek listáját

és továbbküldi az Európai Parlamentnek jóváhagyásra.• Ezt követen a Parlament meghallgatja az egyes jelölteket,

majd szavaz az egész testületre vonatkozó véleményérl.• A Parlament jóváhagyó szavazását követen az új

Bizottságot hivatalosan a Tanács nevezi ki, amely minsítetttöbbséggel határoz e lépésérl.

Az el z Bizottság mandátuma 2009. október 31-ig tartott, elnöke a portugál származású JoséManuel Barroso volt, de újra megválasztották.

Érdemes tudni, hogy a magyar biztosAndor László, aki a foglalkoztatási és szociálisügyekért felel.

A Bizottság politikai felelsséggel tartozik a Parlamentnek, melynek bizalmatlanságiindítvány elfogadásával jogában áll testületileg feloszlatni a Bizottságot. A Bizottság egyénitagjai az elnök kérésére – feltéve, hogy azt a többi tag jóváhagyja – lemondani kötelesek.

A Bizottság a Parlament valamennyi ülésén részt vesz, ahol pontosítania és indokolnia kellpolitikai elképzeléseit, valamint rendszeresen megválaszolja a parlamenti képviselk írásbanvagy szóban feltett kérdéseit.A Bizottság mindennapi munkáját adminisztratív tisztviselk, szakértk, tolmácsok, fordítókés titkársági alkalmazottak látják el. E köztisztviselk száma mintegy 25 000, ami els hallásra soknak tnhet, de igazából kevesebb, mint a legtöbb közepes nagyságú városi tanácsalkalmazottainak száma Európában.

Hol van a Bizottság székhelye?A Bizottság „székhelye” Brüsszelben (Belgium) van, de vannak irodái Luxemburgban,képviseleteivalamennyi EU tagországban, valamintdelegációia világ számos f városában.

Mi a Bizottság szerepe?Az Európai Bizottság négy f feladata:

1. törvények javaslata a Parlamentnek és a Tanácsnak;2. az Unió politikájának és költségvetésének kezelése, irányítása és végrehajtása;3. az Európai jog érvényesítése (az Európai Bírósággal közösen);4. az EU képviselete a nemzetközi színen, például tárgyalások folytatása és

megállapodások kötése az Unió és más országok között.

José Manuel Barrosoaz Európai Bizottság

elnöke.




80

1. Új jogalkotási javaslatok elterjesztése

A Bizottság rendelkezik a „kezdeményezés jogával”, vagyis egyedül a Bizottság felels az újeurópai jogszabályokra irányuló javaslatok kidolgozásáért, amelyeket majd a Parlament és aTanács elé terjeszt. E javaslatok célja kötelezen az Unió és polgárai jogainak védelme, nem

pedig az egyes országok vagy vállalatok érdekvédelme.Miel tt bármilyen javaslatot tenne, a Bizottságnak fel kell térképeznie az Európában kialakulóúj helyzeteket és problémákat, és mérlegelnie kell, hogy az uniós jogalkotás-e a legjobbmegoldás ezek kezelésére. Ezért a Bizottság folyamatosan érdekcsoportok széles körével éskét tanácsadó szervvel – az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a RégiókBizottságával áll kapcsolatban, valamint kikéri a nemzeti parlamentek és kormányokvéleményét is.

A Bizottság csak akkor tesz javaslatot uniós szinten történbeavatkozásra, ha úgy látja, hogya problémát nemzeti, regionális vagy helyi hatáskörben nem lehet kedvezbben megoldani.Ezt az elvet, vagyis amikor a kérdéseket a lehetlegalacsonyabb szinten próbáljuk megkezelni, „szubszidiaritás elvének” nevezik.

Ha viszont a Bizottság úgy ítéli meg, hogy uniós jogszabályra van szükség, javaslatot dolgozki, amely hatékonyan megoldja az adott problémát és az érdekek legszélesebb körét elégíthetiki. Ahhoz, hogy a javaslat helyes technikai adatokat tartalmazzon, a Bizottság – a különfélebizottságokon és csoportokon keresztül – szakértkkel konzultál.

2. Az EU politikájának és költségvetésének végrehajtása

Az Európai Unió végrehajtó testületeként a Bizottság felels az EU költségvetésénekkezeléséért és végrehajtásáért. A tényleges kiadások nagy részét a nemzeti és helyi hatóságokhajtják végre, de ennek felügyeletéért a Bizottság felels – a Számvevszék figyel szemeialatt. Mindkét intézmény célja a megfelelpénzügyi gazdálkodás biztosítása. Az EurópaiParlament csak abban az esetben engedélyezi a Bizottságnak a költségvetés végrehajtását, haaz beleillik a Számvevszék éves jelentésébe.

A Bizottság irányítja továbbá a Parlament és a Tanács által elfogadott politikákat, mintpéldául a közös agrárpolitikát. Másik ilyen politika például a versenypolitika, ahol aBizottságnak jogában áll vállalatok összefonódásának engedélyezése vagy elutasítása. ABizottságnak azt is biztosítania kell, hogy az EU országok nem támogatják saját iparaikat aversenyt torzító módon.

A Bizottság által irányított uniós programok köre az „Interreg” és „URBAN” programoktól (arégiók közötti határokon átnyúló együttmködés és a válságban lévvárosi térségekmegújulásának elsegítése) egészen az „"Erasmus” programig (diákcsereprogramok Európa-szerte) terjed.

3. Az Európai jog érvényesítése

A Bizottság a “szerzdések reként” tevékenykedik. vagyis a Bírósággal közösengondoskodik arról, hogy az EU jogszabályait valamennyi tagállamban megfelelen

alkalmazzák.




81

Ha a Bizottság úgy találja, hogy egy tagállam nem alkalmazza az uniós jogszabályokat, ésezért nem tesz eleget jogi kötelezettségeinek, megteszi a szükséges intézkedéseket a helyzetorvoslására.

El ször is ún. jogsértési eljárást (infringement procedure) kezdeményez, ami azt jelenti, hogy

a kormánynak címzett hivatalos levelében a Bizottság közli a kormánnyal, hogy miért véliúgy, hogy az adott ország megsérti az uniós jogszabályokat, valamint határidt t z ki, melyenbelül az adott országnak erre részletes választ kell adnia.

Ha ez az eljárás eredménytelen, a Bizottság kénytelen az ügyet az Európai Bírósághoztovábbítani, amelynek jogában áll büntetést kiszabni. A Bíróság ítéletei a tagállamokra és azuniós intézményekre egyaránt vonatkoznak.

4. Az Unió képviselete a nemzetközi színen Az Európai Bizottság az Unió egyik legfontosabb szószólója a nemzetközi színtéren. Így a 15tagállam egyetlen szócsövön keresztül hallathatja hangját olyan nemzetközi fórumokon, mintpl. a Kereskedelmi Világszövetség.

Ugyancsak a Bizottság feladatai közé tartozik, hogy az EU nevében nemzetközimegállapodásokat kössön. Erre példa a Cotonou Megállapodás, amely az Unió és az afrikai,karib- és csendes-óceán térségbeli fejld országok közötti fontos segély- és kereskedelmipartnerség alapjait rakta le.

Hogyan szervez dik a Bizottság munkája?A Bizottság elnöke dönti el, hogy melyik biztos melyik területért lesz felels, valamint hogy aBizottság ideje alatt (szükség esetén) hogyan szervezi át a feladatköröket.

A Bizottság hetente egyszer, rendszerint szerdán ülésezik Brüsszelben. A napirendi pontokataz adott területért felels biztos ismerteti, amit a testület kollektív döntéssel véleményez.

A Bizottság állománya „f igazgatóságokba” – (DG), illetve „szolgálatokba” szervezdik (pl.Jogi Szolgálat). Minden f igazgatóság egy adott területért felels, élén a f igazgató áll, akifelel sséggel tartozik a biztosok egyikének. Az átfogó koordinációt a f titkárság biztosítja,aki egyben a heti bizottsági üléseket is irányítja. A Ftitkárság élén a f titkár áll, akiközvetlen felelsséggel tartozik az elnöknek.

Többnyire a f igazgatóságok gondolják el és fogalmazzák meg az új jogszabálytervezeteket,de ezek a javaslatok csak akkor válnak hatályossá, ha azokat a Bizottság heti ülésén„elfogadja”. Az eljárás tehát nagyjából a következ:

Tegyük fel, hogy a Bizottság szerint egy olyan uniós jogszabályra van szükség, amellyelszabályozni lehetne Európa folyóinak szennyezését. A Környezetvédelmi Figazgatóság azeurópai iparokkal, gazdálkodókkal, a tagállamok környezetvédelmi tárcáival éskörnyezetvédelmi szervezetekkel folytatott kimerítkonzultációk alapján kidolgoz egy javaslatot. A tervezetet aztán a Bizottság egyéb szervezeteivel is megvitatják, majd a JogiSzolgálat és a Ftitkárság ellenrzi.

Amint a javaslat teljesen kész, felveszik a következbizottsági ülés napirendi pontjai közé.Ha a 27 biztos közül legalább 14 jóváhagyja a javaslatot, a Bizottság „elfogadja” azt az egész




82

testület feltétlen támogatásával. A dokumentumot ezután átnézésre megküldik a Tanácsnak ésaz Európai Parlamentnek.

A biztosok számának fels határa

Ha a Bizottság túl sok tagot számlál, nem tudja hatékonyan ellátni feladatát. Jelenleg ezt azuniós intézményt tagállamonként egy biztos alkotja. Bulgária és Románia uniós csatlakozásaóta a Bizottság tagjainak száma 27-re növekedett. Ezt a számot a Tanács határozta megegyhangú döntéssel. A 27. tagállam csatlakozását követen hivatalba lép új Bizottságtagjainak számát csökkenteni kell. Erre elméletileg 2009 novemberében kerül majd sor. Avégs döntést a biztosok pontos számát illeten a Tanács hozza majd meg. A biztosokat eztkövet en rotációs rendszerben nevezik ki, nagy súlyt fektetve arra, hogy a tagországokméltányos képviselete megvalósuljon. A cél az, hogy az új Bizottság összetétele tükrözze atagállamok teljes demográfiai és földrajzi spektrumát.

A BíróságAz Európai Közösségek Bíróságát (gyakran egyszeren csak „Bíróságnak” hívják) azESZAK-szerzdés keretében hozták létre 1952-ben, székhelye Luxemburgban van.

Feladata annak biztosítása, hogy az EU jogszabályait valamennyi EU tagállamban ugyanúgyértelmezik és hajtják végre, így tehát a jog mindenki számára azonos. Gondoskodik példáularról, hogy a nemzeti bíróságok ne hozhassanak ugyanabban az ügyben eltérhatározatot.

A Bíróság arról is gondoskodik, hogy az EU tagállamok és intézmények megteszik azt, amit a jog követel. A Bíróság hatáskörébe tartozik a tagállamok, uniós intézmények, vállalatok ésmagánszemélyek közötti jogviták rendezése.

A Bíróságot tagállamonként egy bíró alkotja annak érdekében, hogy az intézmény az EurópaiUnió 27 nemzeti jogrendszerének mindegyikét képviselje. A hatékonyság érdekében aBíróság ritkán ülésezik teljes létszámmal. Ítéleteit többnyire a 13 bíróból álló nagytanács vagya 3, illetve 5 bíró alkotta tanácsok valamelyike hozza.

A Bíróság munkáját nyolc „f tanácsnok” segíti. A f tanácsnokok feladata, a Bíróság eléterjesztett ügyekben pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indokolássalellátott indítványt nyújtsanak be.

A Bíróság bíráit és f tanácsnokait olyan személyek közül választják ki, akiknek

függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik rendelkeznek az országukban a legfelsbb bíróitisztségekbe történkinevezéshez szükséges képzettséggel és szakértelemmel. A bírákat és af tanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel, hat éves, megújítható hivataliid re nevezik ki.

Ahhoz, hogy a Bíróság megbirkózhasson az elé terjesztett esetek nagy számával, és hogy jobb jogi védelmet nyújthasson polgárainak, 1989-ben létrehozták az Elsfokú Bíróságot. A(Bírósághoz kapcsolódó) Elsfokú Bíróság felels azért, hogy bizonyos keresettípusokban,különösen a magánszemélyek, vállalatok és egyes vállalkozások által elé terjesztettkérdésekben, valamint a versenyjoggal kapcsolatos ügyekben döntéseket hozzon,




83

A Bíróság és az Elsfokú Bíróság élén egy-egy elnök áll, akiket a bírák maguk közülválasztanak ki három éves, megújítható hivatali idre. 2003-ban a Bíróság elnökévé a görögVassilios Skourist választották. Az Elsfokú bíróság elnöke a dán Bo Vesterdorf.

Létrehoztak egy új igazságügyi szervet is, az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékét,

amely az Európai Unió és közalkalmazottai közötti jogvitákban jár el. E törvényszéket hétbíró alkotja és az Elsfokú Bíróság mellett tevékenykedik.

Mi a Bíróság szerepe ?

A Bíróság az elé terjesztett ügyekben hoz döntést. A négy legáltalánosabb ügy a következ:

1. el zetes döntéshozatalra való hivatkozások;2. kötelezettség elmulasztása esetén benyújtott keresetek3. megsemmisítés iránti keresetek;4. intézményi mulasztás megállapítása iránti keresetek.

A négy keresetfajta részletes leírása a következ:

1. El zetes döntéshozatali eljárás

Az EU valamennyi tagállamában a nemzeti bíróságok felelsek annak biztosításáért, hogy azadott országban a közösségi jogot megfelelen alkalmazzák. Fennáll viszont annak aveszélye, hogy a különbözországokban más és más módon értelmezik az uniós jogszabályokat.

Ennek megakadályozására alkalmazzák az „elzetes döntéshozatali eljárást”, ami azt jelenti,hogy ha egy nemzeti bíróságnak kételye merül fel a közösségi jogszabályok értelmezésévelvagy érvényességével kapcsolatban, akkor módjában áll (st, bizonyos esetekben kötelez)kikérnie az Európai Bíróság tanácsát. E tanácsot „elzetes döntéshozatal” formájábannyújtják.

2. Kötelezettség elmulasztása esetén benyújtott keresetek

A Bizottság ezeket az eljárásokat akkor kezdeményezheti, ha megalapozottan feltételezi, hogya tagállam nem tesz eleget az uniós jog által elírt kötelezettségének. Ezeket az eljárásokategy másik EU-tagállam is kezdeményezheti.

Mindkét esetben a Bíróság vizsgálja meg az állításokat, és hozza meg ítéletét. Amennyibenbebizonyosodik a mulasztás, a vád alá helyezett tagállam köteles azonnal orvosolni aproblémát. Amennyiben a Bíróság úgy találja, hogy a tagállam nem tett eleget az ítéletnek,büntetést szabhat ki az adott tagállam számára.

3. Megsemmisítés iránti keresetek Ha bármelyik tagállam, a Tanács, a Bizottság vagy (bizonyos körülmények között) aParlament úgy véli, hogy egy adott uniós jogszabály illegális, a Bíróságnál kezdeményezhetiannak megsemmisítését.




84

Ezeket a „megsemmisítés iránti kereseteket” olyan magánszemélyek is benyújthatják, akikazért kérik a Bíróságot az adott jogszabály megsemmisítésére, mert azket közvetlenül vagyszemélyükben érinti.

Ha a Bíróság úgy véli, hogy a kérdéses törvényt nem a megfelelmódon adoptálták vagy nem

követi hen a Szerzdésekben lefektetett követelményeket, érvénytelennek és meg nemtörténtnek tekintheti azt.

4. Intézményi mulasztás megállapítása iránti keresetek A Szerz dés kötelezi az Európai Parlamentet, a Tanácsot vagy a Bizottságot, hogy bizonyosdöntéseket csak bizonyos feltételek mellett hozzanak meg. Amennyiben ezt elmulasztják, úgya tagállamok, egyéb közösségi intézmények és (bizonyos feltételekkel) magánszemélyek vagycégek panaszt tehetnek a Bíróságnál e jogsértés hivatalos nyilvántartásba vétele érdekében.

Hogyan szervez dik a Bíróság munkája?

A kereseteket a Bíróság Hivatalához nyújtják be, és minden ügyhöz egy bírót ésf tanácsnokot jelölnek ki.

Az eljárás ezek után két szakaszban zajlik: az elsaz írásos, a második a szóbeli szakasz.

Az els szakaszban az összes érintett fél írásos nyilatkozatot tesz, és az ügyhöz kirendelt bíróösszefoglaló jelentést állít össze e nyilatkozatok tartalmáról és az ügy jogi hátterérl.

Ezután következik a második szakasz – a nyilvános meghallgatás. Az ügy fontosságától ésösszetettségétl függ en a meghallgatás három, öt vagy 13 bíróból álló kamara, vagy a teljesbíróság eltt történhet. A meghallgatáson a felek ügyvédei a bírók és a f tanácsnokok elétárják az ügyet, akik kérdéseket intézhetnek hozzájuk. Ezek után a f tanácsnok ismertetiindítványát, majd a bírók tanácskoznak és meghozzák ítéletüket.

2003 óta a f tanácsnokoknak csak akkor kell indítványt benyújtaniuk egy ügyben, ha aBróság úgy véli, hogy az adott eset a jogszabály új pontját veti fel. A Bíróságnak ugyanakkornem kell követnie a f tanácsnok indítványát.

A bírósági ítéleteket többnyire többségi szavazással hozzák meg és nyilvános meghallgatásonismertetik. Eltér nézeteket nem ismertetnek. A határozatokat kihirdetésük napján teszik

közzé.Forrás: http://ec.europa.eu/magyarorszag/background/institutions/index_hu.htm




85

19. A mai magyar demokrácia mködéseIV. Modern demokráciák mködése / 19.

Demokráciáról, egy adott országon belül akkor beszélhetünk, ha ott érvényesülnek azalkotmányosság klasszikus alapelvei.

• A hatalommegosztás elve: érvényesül az államhatalmi ágak megosztása és elválasztása(törvényhozó, végrehajtó, bírói); ehhez a modern demokráciákban egyre több sajátosintézményt hoznak létre (alkotmánybíróságok, ombudsmann).

• A népszuverenitás elve: az állami f hatalom forrása a nép (képviseleti és közvetlendemokrácia).

• Megvalósul a törvények uralma:a jogrendszer alapja az alkotmány, amelyet mindenállampolgárnak és társadalmi szervezetnek tisztelnie kell (jogbiztonság).

• Az emberi jogokat az állam elismeri és biztosítja.• Törvény el tti egyenl ség:a jogrendszer tiltja a negatív diszkriminációt, az alkotmányintézményesen védi a kisebbségeket.

A ma isérvényben lev polgári alkotmányt 1989. október 23-án1 hirdették ki, ettl a naptóltekinthet Magyarország alkotmányos demokráciának; parlamentáris kormányrendszer jöttlétre.

A hatályos magyar választási rendszer és választójog1989-ben a rendszerváltás évében atöbbpártrendszer és a demokráciaelveinek megfelel választójogi szabályozás került elfogadásra, így letta választójog általános, egyenl,valamint így letta szavazás titkos és közvetlen.

Aktív választójoggal rendelkezik a parlamenti választásoknálminden nagykorú magyar állampolgár , de nem élhet választójogával az, akinek nincsen legalább ideiglenes lakóhelyeMagyarországon. A passzív választójoghoz megkívánt további feltétel pedig az állandólakhely.Kizárás a választójogbólCsak igen szk körben fordul el és nem terjed túl atermészetes kizáró okok körén(elmebetegség, b ncselekmény elkövetése).

A parlamenti választókerületi rendszerek1989-ben arányosságra törekvvegyes választási rendszert alkottak meg. A rendszersajátossága, hogy mind a többségi, mind az arányos rendszer elemeit tartalmazza.A többségi rendszernek megfelelen az ország176 egyéni választókerületi körzetre vanfelosztva, ahol – pártok által indított, vagy független – jelöltek indulhatnak.A jelöltállításfeltétele minimum 750választójogosult ajánlásának (kopogtató cédulav. ajánló szelvény) amegszerzése. A választások soránszemélyekrelehet szavazni, és a szavazatokabszolúttöbbségét elnyer jelölt lesz a képvisel. A választás azonban csak abban az esetbenérvényes2, ha a választásra jogosultak több mint fele szavazott. Amennyiben a jelölt az els fordulóban nem szerzett abszolút többséget második fordulót kell tartani. A másodikfordulóban a három legtöbb szavazatot elért jelölt mérkzhet meg újra. Ebben az esetben agy zelemhez már elég a relatív többség megszerzése.

1 ez az 1949. évi XX. tv., de az alkotmánymódosítás és a köztársaság kikiáltása ekkor volt2 '95 óta nincs érvényességi küszöb, „csak” eredményességi küszöb




86

Az egyéni választókerületek mellett az arányos választási rendszerre jellemz pártlisták alkotják választási rendszerünk másik pillérét. Magyarországon minden megye és a f városterületi választókerületet alkot. A 20 területi választókerületben a pártok abban az esetbenindíthatnak listát, ha az adott megye egyéni kerületeinek egynegyedében, de legalább kétegyéni választókerületben jelöltet tudnak állítani.

A szavazás során minden választópolgár két szavazattal rendelkezik. Egyikszavazatát az egyéni választókerület valamelyik jelöltjére adhatja le, másik szavazatávalpedig a területi pártlisták közül választhat.

Ezen kívül létezik egyországos listais, amely arányosító, kiegészítfunkciót tölt be. Azországos listára ugyanis nem szavaznak külön a választópolgárok, hanemaz egyéni ésterületi listás választókerületek töredékszavazataikerülnek fel rá. (Töredékszavazatnaknevezzük az egyéni választókerületben a vesztes jelöltekre leadott szavazatokat, amelyek atiszta többségi rendszer alkalmazása esetén elvesznének.) Országos listát azonban csak azok apártok állíthatnak, amelyek legalább hét megyében tudtak megyei listát állítani.

A mandátumok elosztása eltt összesítik a listákra leadott szavazatokat, és amennyibennem éri el a pártra leadott szavazatok aránya az5 % -ot, úgy ezek a pártok nem kapnakmandátumot sem a területi, sem az országos listáról.A 386 országgylési képvisel tehát 3 mandátumszerzési mód alapján kerül be aparlamentbe: 176 képviselaz egyéni választókerületekbl, (maximum)152 képviselaterületi pártlisták alapján, (minimum)58 képviselpedig a pártok országos listáiról jutmandátumhoz.Az országgylési képvisel megbízatása megsznik, ha

• megsz nik az országgylés• meghal• elveszíti a választójogát

A kormányA kormány aminiszterelnök b l és az általa kinevezettminiszterek b l áll, akiket csak válthatle (félprezidenciális miniszterelnöki rendszer)3 Konstruktív bizalmatlansági indítványbenyújtásával mozdítható el pozíciójából; a benyújtónak meg kell neveznie az újminiszterelnököt.

M ködéséért az Országgylésnek felels, munkájáról köteles rendszeresen beszámolni. Akormány feladata, hogy védje az alkotmányos rendet, biztosítsa a törvények végrehajtását,irányítsa a minisztériumokat, a belügyminiszter közremködésével ellenrizze a helyiönkormányzatok törvényes mködését, meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztést, aszociális és egészségügyi ellátás állami feladatait, irányítsa a fegyveres erk, a rendrség és a

rendészeti szervek mködését, védje az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát ésfelügyelje a külföldi kapcsolatok fenntartását.A kormány mködése megsznik, ha:

• új országgylés alakul• meghal a miniszterelnök• a miniszterelnök elveszíti a választójogát

A konstruktív bizalmatlansági indítvány„A bizalmatlansági indítvány egyik speciális változata a magyar alkotmányban is szerepl konstruktív bizalmatlansági indítvány. Ennek a verziónak a lényege az, hogy bizalmatlansági

3 kancellári kormányforma a MSZMP szerette volna a fél-prezidentális rendszert




87

indítványt csak úgy lehet benyújtani (egyébként az országgylési képviselk egyötödekezdeményezhet ilyen lépést), hogy azegyszersmind az új miniszterelnök-jelöltszemélyére is javaslatot tesz. Ez a megszorítás azt a célt szolgálja, hogy bizonyos mérv stabilitást biztosítson a kormánynak olyan helyzetekben is, amikor annak parlamentitöbbsége bizonytalanná válik.A konstruktív bizalmatlanság szabálya eseténugyanisnem

elég az indítvány sikeréhez, hogy több képviselálljon szemben a kormánnyal, mintamennyi mellette áll, hanem ezen felül arra is szükség van, hogy ez a többség képeslegyen megegyezni egy közös kormányprogramban és miniszterelnök-jelöltben is. Ettllesz "konstruktív" az indítvány: nem lehet egyszeren csak kormányt buktatni, egyúttalaz új kormánynak is megbízást kell adni.Természetesen, az alkotmány lehetséget ad akormánnyal szembeni bizalmatlanság nem "konstruktív" kinyilvánítására is. Például, akormány maga megteheti, hogy valamelyik szavazást az Országgylésben bizalmi szavazássányilvánítja, és amennyiben ezt a szavazást elveszíti, az alkotmány értelmében be kellnyújtania lemondását az államf höz. Továbbá, ha a kormány elveszítette többségét azOrszággylésben, akkor a vele szembenálló parlamenti többség megszüntetheti megbízatásátakkor is, ha egyébként nem tud közös kormányprogramban és kormányf ben megállapodni,mégpedig oly módon, hogy nem a kormányt váltja le, hanem magát az Országgylést oszlatjaföl, egyszer többségi szavazással. Ez azonban új választások kiírását jelenti, ami akezdeményezkre nézve igen kockázatos lehet.

A konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye egyedi körülmények és alkuhelyzetekfolyományaként vált a magyar alkotmányos rendszer részévé, de ettl függetlenül jó okokszólnak a szabály megtartása mellett. A magyarhoz hasonló parlamentáris rendszerekbentermészetes, hogy a kormánytöbbséget biztosító országgylési frakciók maguk közt képesekmegegyezni a kormányf személyében, és semmiféle indok nem szól amellett, hogy másintézményeket és személyeket is be kelljen vonni a döntési folyamatba. Márpedig, ha nem aleend kormánypárti frakciók állapodnak meg a miniszterelnök-váltásról, hanem maga aminiszterelnök nyújtja be a lemondását az államf höz, akkor a köztársasági elnök legalábbis jog szerint majdnem korlátlan kezdeményezszerephez juthat a következkormányf kiválasztásában. A szokásjogon és a józan alkotmányos belátáson kívül ugyanis semmilyenalkotmányos rendelkezés nem írja el, hogy az elnöknek a legnagyobb frakció vagy aparlamenti többséget birtokló frakciók közös jelöltjét kell elfogadnia: ezért, ha valamikor a jöv ben véletlenül olyan elnöke lenne az országnak, aki híján van az alkotmányosítél képességnek, elvileg azt jelölhetne, akit akar, és ha a parlament negyven napon belül nemválasztja meg jelöltjeit, feloszlathatja az Országgylést. Ez a forgatókönyv tehát azzal aveszéllyel jár, hogy a köztársasági elnököt a pártok közötti hatalmi harc f szerepl jévé teszi,márpedig az elnök alkotmányos helyzete és a kormányzati rendszer egészének logikája ennekelkerülését tenné kívánatossá. Ezérta kormányzati ciklus közbeni kormányf -váltásnak a

legszerencsésebb módja a konstruktív bizalmatlansági indítvány alkalmazása.”(idézet az

Eötvös Károly Közpolitikai Intézet honlapjáról )

Az Országgy lés• a Magyar Köztársaság legfelsbb államhatalmi és népképviseleti szerve• népszuverenitásból ered jogait gyakorolva biztosítja a társadalom rendjét,

meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit• tehát megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát• törvényeket alkot




88

Az ügyészség Feladata az állampolgárok jogainak a védelme, a nyomozások ellenrzése, valamint a vádképviselete. A legf bb ügyészt az országgylés választja, a köztársasági elnök javaslatára,csak az országgylésnek felels. A legf bb ügyész nevezi ki a többi ügyészt.

A köztársasági elnökMagyarország államf je a köztársasági elnök. Legf bb feladata az államszervezet demokratikus m ködésének ellen rzése. Személyét az Országgylés választja, titkosszavazással, 5 évre (egyszer újraválasztható). Az Országgylés által elfogadott törvényekethivatalosan a köztársasági elnök hirdeti ki, ha kell egyszer visszaküldheti a törvényt vagymegküldheti az Alkotmánybírósághoz ún. elzetes normakontrollra, de a másodszor ismegszavazott törvényt köteles kihirdetni. A köztársasági elnök a fegyveres er k f parancsnoka, de ez nem jelent katonai rangot vagy irányítást . Jogköre hadiállapot vagyrendkívüli állapot idején kiszélesedik.Személye sérthetetlen, csak törvény- vagyalkotmánysértés esetén vonható felelsségre a képviselk egyötödének indítványára, ha a

parlament kétharmada megszavazza ezt. A cselekményt az Alkotmánybíróság bírálja el.Az AlkotmánybíróságAz Alkotmánybíróság 1989 óta létezik, 11 tagú testületét (köztük az elnököt és a helyetteselnököt) az Országgylés választja, 9 évre (egyszer újraválaszthatók). Az Alkotmánybíróságaz alkotmányvédelem legf bb szerve. Feladata a jogszabályok alkotmányosságánakfelülvizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme.

Az Alkotmánybíróság tevékenységét függetlenül végzi. Nem része az igazságszolgáltatásiszervezetnek, önálló költségvetése van, és az alkotmánybírákat az Országgylés választja. Aköltségvetése tervezetét az Alkotmánybíróság maga dolgozza ki, majd e tervezetet az államiköltségvetés részeként jóváhagyás céljából az Országgylésnek küldi meg.

Az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezek és megfellebbezhetetlenek.

Az önkormányzatAz önkormányzatok az adott település végrehajtó hatalmaként funkcionálnak. Feladatuk ahelyi gazdasági ügyek vizsgálata, a közterületek állapotának felügyelése, a településekre jutóállami pénzek kezelése, a helyi szociális ellátások és az oktatás biztosítása a település lakóiszámára. Az önkormányzat élén a polgármester áll, akit a település lakói választanak.Az önkormányzatrendeletalkotási joggal rendelkezik.

Országgy lési biztosok, ombudsmanok

Az ombudsmanolyan saját hivatallal rendelkezparlamenti megbízott, aki tevékenységébenmás állami szervektl független, és csak az t megválasztó országgylésnek tartozikfelel sséggel. Az ombudsman feladata elssorban a közigazgatásban, de azigazságszolgáltatás kivételével valamennyi állami szervnél, panasz alapján vizsgálat indítása,a jogsértnek talált gyakorlatról a szerv értesítése és a panaszos jogainak képviselete. Azombudsman nem hozhat kötelezintézkedéseket, nem alkalmazhat jogi szankciókat.

Magyarországon az Alkotmány 1989. évi módosításáig szó sem lehetett olyan függetlenellen rz szervek létrehozásáról, mint az ombudsman, az Alkotmánybíróság vagy az Állami

Számvevszék, mivel az alkotmány a hatalom egységének elvét hirdette, és nem ahatalommegosztást. Az ombudsman ellenrzési tevékenysége f ként azért fontos, mert jogi




89

szakértelemmel képes az egyének vagy más panaszosok olyan jogsérelmeinek orvoslásátel segíteni, amely jogsérelmek az adott állami szervek normális mködése során nem kapnakorvoslást.

Jelenleg hazánkban ebbe a körbe tartozik:

• Állampolgári jogok biztosa(Dr. Szabó Máté)• Adatvédelmi biztos(Dr. Jóri András)• Kisebbségi jogok biztosa(Dr. Kállai Ern)• Jöv Nemzedékek Országgylési Biztosa(dr. Fülöp Sándor)

Az Állami Számvev székA nyolcvanas évtizedben felgyorsult társadalmi és politikai változások eredményeként az1989. október 23-i alkotmánymódosítással, a Magyar Köztársaság kikiáltásával egy idbenhozták létre ismét a demokratikus intézményrendszer egyik meghatározó elemeként az Állami

Számvevszéket.Az Állami Számvevszék az állam legf bb pénzügyi ellenrz szerve, az Országgyléspénzügyi-gazdasági ellenrz szerve. Csak az Országgylésnek és a törvényeknek vanalárendelve. Ellenrzéseit törvényességi, célszerségi és eredményességi szempontok szerintvégzi. A rá vonatkozó törvényben meghatározott feladatkörében általános hatáskörrelrendelkezik. Ennek értelmében ellenrzést végezhet mindenütt, ahol állami pénzt használnakfel vagy kezelnek. Az állam legf bb pénzügyi ellenrz szerve minsítés garanciális tartalmú.Ki-zárja, hogy a törvényhozás ellenrz szerve fölé vagy mellé más államhatalmi ágak azonosszint ellen rz szervet emeljenek.

Politikai és szakmai szempontból egyaránt független intézmény, amit az is ki-fejezésre juttat, hogy elnökét és alelnökeit a hatályos alkotmánynak megfelelen az összesmegválasztott képviselkétharmadának igen szavazatával tizenkét évre választja meg azOrszággylés.

A Legfels bb BíróságAz 1997. évi LIX. törvénnyel módosított Alkotmány 47. §-a szerint a Legfelsbb Bíróság aMagyar Köztársaság legf bb bírósági szerve. A Legfelsbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezek.

A bíróságok szervezetérl és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény értelmében aLegfels bb Bíróság:

• elbírálja - a törvényben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság vagy az ítéltáblahatározata ellen elterjesztett jogorvoslatokat,

• elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,• a bíróságokra kötelezjogegységi határozatokat hoz• eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.




90

A bíróság

Más alkotmányos demokráciákhoz hasonlóan- a magyar államszervezetben is elkülönült,önálló hatalmi ág

• A bírói hatalom feladata az igazságszolgáltatás, amelynek f formái a büntetés a polgáriigazságszolgáltatás• A munkaügyi bíróságok munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben járnak el• Az igazságszolgáltatás egyik legfontosabb alapelve a bírói függetlenség• A bírót a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A bírók személyes függetlenségét védi

mentelmi joguk és széles az összeférhetetlenségek köre is. Ebbl kiemelkedik azigazságszolgáltatás pártatlanságának elve.

• A Legfelsbb Bíróság elnökét az Országgylés választja meg 6 évre. Feladata, hogy jogegységi határozatokat hoz és irányadó "precedenseket" tesz közzé.

•

A néprészvétel elve a bírói önkénytl óvja meg a polgárokat. Ennek Magyarországiformája az ülnökrendszer.• A magyar igazságszolgáltatási hierarchia a következ: a Legfelsbb Bíróság alatt az

ítél táblák helyezkednek el, majd a megyei bíróságok (Budapesten a Fvárosi Bíróság), ahelyi bíróságok és a munkaügyi bíróságok.




91

20. Ókori államberendezkedések - Athén, Spárta, Róma-principátusV. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 20.

Ez a tétel – gondolom - senkinek sem okoz gondot, tekintettel arra, hogy a történelem-oktatásban még elég nagy hangsúly van az ókoron. Ezért én sem vittem túlzásba. Röviden éstömören olvashattok az államberendezkedésekrl. A szöveghez mellékeltem a bizonyára mársokak számára ismert sztenderd ábrákat (Száray könyv), amelyekkel könnyen összefuthattokaz érettségin.

A MÜKÉNÉI KOR• Az uralkodó réteget afegyveres arisztokrácia, a dolgozó réteget akézm vesek, és a parasztság alkotta. A rabszolgaság a házi rabszolgaság szintjén állt. Azállam élén azistenként tisztelt uralkodóállt (despotizmus).

E korszak központjaMükéné volt, virágkora Kr.e. XVI-XIII. század közötti idszakra

tehet . A bukás egyik oka – a külstámadások mellett - , hogy az ers államhatalom csak avárosközpontokban fejldött ki. A városközpontok közül csak Athén maradt épségben. Azállamigazgatást jellemzírásbeliség is megsznt. Általános gazdasági, társadalmi és politikaihanyatlás következett, az ipar és a kereskedelem elsorvadt, a gazdaság mezgazdasági jelleg vé vált. A két legfontosabb réteg aföldbirtokos arisztokráciaés a földm vel parasztságlett.

DRAKÓN ÉS SZOLÓN• Drakón Kr.e. 621-ben írásba foglalta a törvényeket. Ezszokásjogi gy jtemény volt. A törvények az arisztokrácia érdekeit szolgálták, de egybenhatárt is szabtak az önkényeskedésének.SzolónarkhónKr.e. 594-ben hozott törvényeket.Elengedte az adósságokat (szeiszakhteia-teherlerázás), eltörölte az adósrabszolgaságot,

lehet vé tette mindenki számára, hogy sérelmeiért elégtételt követelhessen (népbíróság,fellebbezés lehetsége). A társadalmat Drakónnal ellentétben nem vagyoni alapon, hanem adémosz számára kedvezbb jövedelem alapján osztotta osztályokra:

• ötszázmérsök• lovagok• zeugitészek• thészek

E vagyoni beosztás volt a katonai szolgálat és a politikai jogok alapja.

TÜRANNISZ, KLEISZTHENÉSZ • A türannisz egy sajátos egyensúlyi állapotban lév

társadalmi rendszer. Az arisztokrácia már nem tudta szilárdan a kezében tartani a hatalmat, adémosz azonban még nem volt elég ers annak megszerzésére. Ebben a helyzetben egyesarisztokraták a démoszra támaszkodva magukhoz ragadták a hatalmat.

AthénbanPeiszisztratoszteremtette meg a türanniszt (Kr.e 560-527). Egy id utánazonban a gazdaság fejldése következtében megersödött démosz számára már akadályozótényez vé vált a türannisz rendszere. Peiszisztratosz fiait (Hippiasz, Hipparkhosz) az athéninép el zte.

Kleiszthenészreformjai:Kr.e. 508-as reformja Attikát a vagyoni besorolás helyett területialapon10 phülére osztotta (mindegyik phülé egy tengerparti, egy szárazföldi és egy városirészb l állt), ezek mindegyike 50 tagot küldött az500-ak tanácsába, melynek tagjait 1 évreválasztották. Feladatuk a népgylés határozatainak végrehajtása, törvényjavaslat beterjesztése

volt.




92

A legf bb hatalom anépgy lés (ekklészia)kezébe került, melynek tagja lehetett mindenteljes jogú athéni polgár. Feladatuk a törvényhozás, a tisztségviselk választása (késbbsorsolták ket), döntés háború és béke kérdésében volt. AzAreioszpagosznak mégmegmaradt a tisztségviselk ellen rzésének és a politikai bíráskodásnak a joga. Fontosintézmény volt acserépszavazás, melyet a türannisz visszatérése ellen vezettek be. A

hadseregreform után a katonai vezetk az athéni állam tényleges vezeti lettek (asztartégoszitisztséget többször is be lehetett tölteni és késbb sem sorsolták).

AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA VIRÁGKORA • Kleiszthenész reformjai az athéni demokráciaközjogi, a rabszolgamunkára épülárutermelés pedig a poliszdemokrácia gazdasági alapjaitbiztosították. Kr. E. 461-ben az Areioszpagosz testületének hatalmát megtörték (Ephialtészreformja), s rövidesen hatályon kívül helyezték a Szolón által bevezetett törvényt, melynekértelmében a legfontosabb tisztségeket csak a magasabb jövedelemkategóriákba tartozók

viselhették.Az athéni demokrácia virágkora egybeesik Periklész sztratégoszi tisztségének idejével(Kr.e. 444-429). A legf bb közpolitikai célkitzés ekkor az állami életben való részvétellehet ségének biztosítása volt minden athéni polgár számára. A szegényebbek részérenapidíjat állapítottak meg (kiesjövedelmek pótlása) a különböztestületi üléseken valórészvételért. Bevezetésre kerültek a leiturgiák (gazdagok fizetési kötelezettsége a szegényekszámára, a vagyoni egyenltlenség tompítására).

Ábra: Száray Miklós: Történelem I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004 - 64.o.




93

SPÁRTA • Spártát a Kr.e. XII. században dórok hozták létre a Peloponnészoszon.Társadalmuk hódítókra és behódoltakra tagozódott, a leigázott akhájslakosok jogfosztotthelyzetbe kerültek (helóták).k m velték a spártaiak földjeit, közös, állami tulajdontképeztek, életükkel a spártai állam rendelkezett. Az ipari munkát és kereskedelmitevékenységet a körüllakók (perioikoszok) végezték.k személyükben szabadok voltak, denem voltak teljes jogú polgárok.

A teljes jogú spártaiak körében ersen élt a nemzetségi egyenlségi rend eszméje. Afelparcellázott földet meghatározott idnként sorshúzással újraosztották. A föld az államtulajdona maradt, a földet (klérosz) nem lehetett elidegeníteni, megterhelni vagy megosztani.

Az állam élén két király állt, akiket a 28 tagú vének tanácsa (gerúszia) vett körül.Kulcsfontosságú szerepet töltött be a felügyelk testülete (ephoroszok), amely az államm ködése fölött rködött. A népgylésnek (apella) csak formális szerepe volt. Fontos mégkiemelni a spártai katonai nevelést, amely sajátos jelleget adott a spártai államszervezetnek.





94

A RÓMAI PRINCIPÁTUS • Octavianus hatalomra jutása után egyeduralmát igyekezettleplezni. Látszólag lemondott hatalmáról, csak megtiszteltetésbl fogadott el címeket: pl.Augustus (istentl gyarapított férfiú), melyet személynévként használt késbb, vagy princeps (els polgár), melybl rendszere, a principátus nyerte nevét. A hatalom természetesentovábbra is az kezében összpontosult.A kulcsfontosságú köztársasági tisztségek betöltésénkeresztül érvényesítette akaratát.:

• consul– a végrehajtó hatalom vezet je• néptribunus – így sérthetetlen, vétójoggal

rendelkezett• censor – híveit ültethette a szenátusba• pontifex maximus– a kultikus életet irányította

A látszat kedvéért meghagyta a régi tisztségeket,valamint államilag támogatta a korai köztársasághagyományait, a régi erkölcsöket és szokásokat, amirendszerének köztársasági mázát ersítette. Ugyanakkormegjelentek a csak Augustustól függhivatalok és akés bb oly nagy szerephez jutó testrgárda( praetoriánusok ), amely arra volt hivatott, hogyellensúlyozza sikeres hadvezéreinek esetleges politikaiambícióit.

Ábra: Száray Miklós: Történelem I.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,2004 - 127.o.





95

21. A rendi állam kialakulása és jellemzi a középkoriEurópábanV. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 21.

Mezey Barna: A modern állam születéseRubicon történelmi folyóirat, 8. évfolyam (1997) 8. szám (72.)A rendi monarchia kialakulása

Az invesztitúraháborúk eredményeképpen a király elveszítette egyházi glóriáját, többé nemvicarius dei – Isten földi helytartója –, csupán az egyház katonája. A pápai hatalomkiterjesztésének igénye a világi hatalom ellencsapásait váltotta ki: az állam egyre inkábbszekularizált jelleget öltött. Megjelent a világi méltóság (honor) gondolata, melynek lényege,hogy a király a maga ura, csak Istennek tartozik elszámolással. Az állam világi-politikaiszerepének felersödése együtt járt az egyházi és a világi jog szétválásával: immáron semminem korlátozta az uralkodó törvényalkotásra vonatkozó jogát. Ilyen elméleti elzményekreépül a reneszánsz államfelfogás, a Machiavelli cinikus nézpontjában is visszatükrözd újkoncepció, miszerint az államhatalom kérdését ideológiamentesen kell kezelni, s a király és atársadalom viszonyát át kell értelmezni. Ez a felfogás jelentsen hozzájárult a centralizációstechnikák tökéletesítéséhez, a modern állam korszerközigazgatásának kiépítéséhez.A modern állam els megjelenési formája, arendi-képviseleti monarchiakialakulásahosszan elnyúló folyamat eredménye. Olyasfajta, tetszetsnek t n kezdetmegjelölést adni,mint Anglia 1265. évi mintaparlamentje vagy a franciák 1302-es általános rendi gylése,alkotmánytörténeti vonatkozásokban komoly veszélyeket rejt magában. A rendi-képviseletiállam a patrimoniális monarchia maradványain épült fel. Ám nem a korai államösszeomlásáról s a helyébe emelt új állammodell megteremtésérl van szó, hanem egyfelbomló patrimoniális és ugyanebben a folyamatban kibontakozó rendi hatalom

összefonódásáról. Mind több rendi elem jelent meg a társadalomban, melyek beszivárogtak ahatalom gépezetébe, s átalakították azt. A rendek és a rendiség megjelenésének pontosid pontja sem rögzíthet. Rendiség és rendi képviseleti állam nem feltétlenül egy idben jelentkeztek. A rendek kialakulása jócskán megelzte a rendi állam létrejöttét, rendiségrlpedig csak a rendek fejldésének bizonyos pontján túl beszélhetünk.A feudális társadalom aktív csoportjai– részben a patrimonialitás nyújtotta régilehet ségeket kihasználva, részben az új kereteket keresve –sajátos rendi megfontolásaikállami keretek által garantált érvényesítési lehetségeit keresték. Megpróbáltak érvénytszerezni közös – a hbéri kötdések ellen is ható – érdekeiknek, s ehhez igazították azállammal szemben megfogalmazott elvárásaikat.Ugyanakkor az uralkodó is támogatókat

keresett a h béri rendszerben kialakult tartományúri hatalommal szemben. A rendiszervez désb l nyerhet társadalmi energiák a jól szervezett központosítás legfontosabbfegyverévé váltak.Trócsányi Zsolt megfogalmazásában a centralizáció az az államszervez folyamat, amelyben „az uralkodó a rendek hatalmának megt résével kialakítja saját hatalmitúlsúlyát, de lényegében érintetlenül hagyja azokat a rendi jogköröket, amelyek a központihatalom stabilizálásában nem t nnek primer érdekkel bírónak ”. Ebben a folyamatbankristályosodott ki a rendi monarchia mozgatóereje, a rendi dualizmus.A m köd rendi-képviseleti állam lelke, a rendi dualizmus a centralizáció és a rendi hatalmitörekvések sajátos eredményeként jött létre. Lényege a rendek és a központi hatalom közöttkialakuló relatív egyensúly volt. Ebben a helyzetben a rendek tudomásul vették a központihatalom ténykedését, a királyi hatalom pedig garantálta a rendi intézményeket. Rex és regnumálltak egymással szemben, s folyamatos hatalmi küzdelmük adta meg a rendi monarchiamozgásterének kereteit.Ember Gy z szavait idézve: „ A rendi dualizmus id szakában az




97

rendi jogokkal, némelyik államban az is elfordult, hogy az ország legfontosabb kérdéseinekeldöntésére hivatott rendi országgylésekre csak néhány város kapott meghívást.

Rendi országgy lésekA rendi fejldés elévülhetetlen érdeme, hogylétrejöttek az államszervezetben jelentsszerepet betölt rendi gy lések, illetve rendi képviseleti gylések. A kett közöttileglényegesebb különbség, hogy a rendi gylésen mindenki megjelenhetett, aki rendi jogokkalrendelkezett (ezek tehát gyakran tömeggylések voltak), a rendi képviseleti gylésekenazonban csak az állam szempontjából fontos személyek (f urak, f papok, lordok stb.)vehettek részt személyesen, a rendek többi tagja követei útján képviseltette magát.A rendi képviseleti gyléseket erskez uralkodók ritkán hívtak össze. Ha viszont a központihatalom gyenge volt vagy meggyengült, akkor azok rendszeresen üléseztek, gyakran éventetöbbször is. Sajátos tény: minél többször hívták össze a rendi gylést, annál kisebb volt asúlya, illetve annál több problémával küzdött az államszervezet. A rendi gylésekegybehívásának módjával politizálni is lehetett. Összehívhatták úgy is, hogy jól

el készítették, idejében kiküldték a meghívókat, tehát a hatalom hagyott idt a felkészülésre.Ez esetben a küldk megfelelképpen instruálni tudták követeiket. Ám össze lehetett úgy ishívni a gyléseket, hogy csak az utolsó pillanatban érkezzen meg a meghívó.A rendi gylések meglehetsen nehézkesen tevékenykedtek, mindig vita volt azon, hogy mitmilyen sorrendben tárgyaljanak, azzal kezdjék-e a munkát, amit az uralkodó javasol a gylésnapirendjére, vagy a rendek panaszainak orvoslását helyezzék eltérbe. Rendszerintkompromisszumos megoldásalakult ki: megtárgyaltak bizonyos uralkodói kéréseket, utánafontos sérelmeket, majd megint uralkodói kéréseket, javaslatokat, s ismét sérelmeket. Olykoraz is a politikai taktikához tartozott, hogy az összehívók nyújtották a rendi gylés id tartamát.Amikor megnyílt a rendi gylés, heteken keresztül viszonylag jelentéktelen kérdésekrlvitatkoztak. A résztvevk közül nem mindenki tehette meg, hogy hónapokon keresztül távollegyen a birtokától, az ilyenek kénytelenek voltak a gylést otthagyni. Amikor a létszámlecsökkent, s már csak a vagyonosabbak, tehetsebbek maradtak ott, ellehetett hozni afontosabb kérdéseket, és ezekben egy-két nap alatt döntés születhetett.A rendek rendszerint külön üléseztek, külön alakították ki az érdekeiknek megfelel álláspontot. Ezeket azonban a többi renddelegyeztetni kellett, küldöttséget küldeni,ismertetni az álláspontot. Amásik rend reagált erre, küldöttsége útján kifejtette avéleményét. Ezek után kerülhetett sor az egyeztetésre s a végshatározathozatalra. Ez asokféle tárgyalás, egyeztetésrendkívül körülményesvolt, nehezen lehetett közös nevezre jutni.

A rendi képviseleti gylések másik problémája azinstruálás volt. A küldk instrukciókatadtak követeiknek, megszabták számukra, hogy bizonyos kérdésekben milyen álláspontotfogadjanak el. Ha olyan kérdés merült fel, amelyre az instrukció nem vonatkozott, pótutasítástkellett kérni, hogy milyen álláspontot fogadjon el a követ, mi a küldk véleménye. Ezazonban idbe telt, tovább rontva a rendi gylés hatékonyságát.E probléma megoldása érdekében Franciaországban egy másfajta rendi gylést iskialakítottak: az ún.Notable-gylést, az el kel k gy lését. Ezen a gylésen csak olyanokvettek részt, akiket az uralkodó meghívott, tehát itt nem követutasítással ellátott személyektárgyaltak, akik kötelesek az instrukciókat követni, betartani.A résztvevk nem rendenkéntkülön üléseztek, hanem együttesen, így nem kellett hosszadalmas procedúrávalegyeztetniük. Az álláspont kialakításához elegendvolt szabad meggyz désük, ígya Notable-gylés rugalmasabban, gyorsabban tudott tevékenykedni, mint az Etats-




98

Generaux. Ezért a francia uralkodók gyakran hívtak össze ilyen gyléseket, ha valamilyenkérdésben támogatásra volt szükségük.Voltak olyan gylések is, amikor csak egy rend tagjai folytattak tárgyalásokat,például ha a napirenden lev kérdések csak ket érintették. Franciaországban a polgári forradalomkitöréséig rendszeresen ülésezett az elsrend, a klérus rendje az egyház helyzetével,tevékenységével kapcsolatos problémák megtárgyalására. A rendi képviseleti gylések sajátosalakzata a tartományi rendi gylés. Ezeknek a gyléseknek f leg ott volt nagy jelentségük,ahol a központosítás és a széttagoltság közötti küzdelemben a partikularizmus gyzött, mint aNémet-római Birodalomban. Ott az ilyenfajta rendi gylésnek volt dönt szerepe. Atartományi rendi gylés Bajorországban vagy Brandenburgban lényegében ugyanazt afeladatot látta el, amelyet az általános rendi gylés Franciaországban.

Központi intézményekA 14–15. században jelents változások mentek végbe az államszervezet központiintézményeinél. Az állami tevékenység ellátásában egyre nagyobb szerephez jutott avilágiértelmiség. A központi intézményeknél – és itt nemcsak a bíróságokról van szó, hanem aközigazgatási szervekrl is – dönt funkciójuk lett azoknak az egyetemet végzett, jogot tanultszemélyeknek (magistereknek), akik az adott központi intézménynél szaktudásukra építvevégezték feladataikat. A központi szerveknélkialakultakbizonyosmunkamegosztási elvek,szabályok. Ez kezdetben területi munkamegosztás: például Franciaországban a kancelláriánkülön részlegek foglalkoztak Burgundia, Normandia vagy más országrészek ügyeivel. Másrészlegek az egész kancellária munkáját szolgálták, egyrészt a gazdasági-technikaifeltételeket, például a papírellátást biztosították, másrészt a kancellária mködéséhezszükséges pénzügyi eszközöket teremtették el.Akadtak viszont olyan kormányszékek, dikasztériumok, központi intézmények, amelyeknél a

munkamegosztást a tevékenység jellege szabta meg, ahol tehát reszortok szerint intézték azegyes ügyeket a hivatalnokok. Ez elssorban a pénzügyi-gazdasági szerveknél, a kamaráknálvagy a kincstartói hivatalokban alakult ki. Külön részlegek foglalkoztak például avámügyekkel általában és a határvámmal (azzal a vámmal, amelyet az országhatár átléptekorkellett a bejövnek vagy a kilépnek fizetnie). Külön részlegek felügyelték a pénzverést, anemesfémbányászatot, a királyi birtokok gazdálkodását. Elfordult, hogy a kamaránál különrészleg intézte a jogi ügyeket. Ennek a reszort szerinti munkamegosztásnakrendkívül sokel nye volt. Szakképzett emberek végezték az egyes feladatokat, olyanok, akik egészéletükön keresztül ugyanazokkal a kérdésekkel foglalkoztak, akik a felhalmozotttapasztalatukat fel tudták használni, akik behatóan ismerték a tevékenységi (szak)területüket,s felismerték, ha változtatásra, reformra volt szükség. A modern igazgatás egyik gyökere ide,a reszort szerinti munkamegosztás kialakulásának korszakára nyúlik vissza.A királyságok egyik legjellegzetesebb kormányzati szerve a kezdetektl a királyi tanács, ámtöbbféle királyi tanács is mködött. Sok államban ún.nagytanács (magnum consilium)foglalta magába az uralkodó mint f h bérúr valamennyi hbéresét. A nagytanács ülésén résztvehetett mindenki, akinek az uralkodó volt a közvetlen hbérura. A nagytanács azonbanhamar formális intézménnyé vált, egyre ritkábban hívták össze, lényeges állami feladatotnem látott el. Nem is láthatott, sem hatalmas létszáma következtében (hiszen egy-egyuralkodó gyakran több száz vagy több ezer nemesnek a hbérura), sem pedig tagjainak eltér érdekei, tapasztalatai miatt. A nagytanács tagjai között ott ültek az egy-két faluval rendelkez kisbirtokosok is (akik adományként csak ilyen kis birtokot kaptak uralkodójuktól), akik

gazdálkodóként nem szerezhettek hasznosítható igazgatási tapasztalatokat, amelyek




99

alkalmassá tették volnaket arra, hogy fontos országos kérdések eldöntésében érdemben résztvegyenek.A másik fajta tanács, akirályi tanács (consilium regni) elssorban a központitisztségviselkb l állt, azokból a személyekbl, akik az állami tevékenység egy-egy területéna feladatok végrehajtását irányították. Így tagjai között találjuk az egyház legfontosabbvezet it, a hadsereg irányítóját, a kancellária vezet jét, a kamarást és természetesenmindazokat a nagyurakat, akik valamilyen rangot viseltek. A korai feudalizmusra jellemz méltóságok – f szállásmester, étekfogó, pohárnok vagy f pohárnok, f vadászmester –tisztsége mögött reális tartalom a virágzó feudalizmus idszakában már nem volt, de ezek acímek a fközépkor egész periódusában léteztek, és betöltik rendszerint tagjai voltak asz kebb királyi tanácsnak.Amikor az uralkodó politikai megfontolásból nevezett ki a királyi tanács tagjai közébefolyásos embereket, a királyi tanács létszáma is megduzzadt, nehézkesebben mköd vagym ködésképtelen testületté vált. Ilyenkor törvényszernek látszott egy újabb királyi tanács,egy sz k testület kialakítása, melyet rendszerint titkos tanácsnak vagy kabinettanácsnakneveztek s a legbefolyásosabb állami tisztségviselkb l állt, olyan személyekbl, akik egy-egy állami tevékenységi terület egészét, valamint az állam irányításának problémáitelméletileg és gyakorlatilag jól ismerték, így az uralkodó segítségére tudtak lenni nemcsak avalós helyzet elemzésében, feltárásában, hanem a döntések kialakításában is.

A regionális és helyi igazgatásAmikor a feudális anarchia még ers volt, a királyi hatalomnak nem léteztek megfelel képvisel i a régiókban. Franciaországban például a Capetingek uralma csak az országközponti területeire terjedt ki, és hosszú, évszázados harc során sikerült biztosítani, hogy akirályi hatalmat az egész országban elfogadják A korai feudalizmusban jelents szerepet

kellett betölteniük a grófoknak, tartományuraknak. Késbb a királyi hatalom ún.prevot-katnevezett ki, akik egy-egy meghatározott területen igazgatták a királyi birtokokat, és elláttakbizonyos feladatokat, amelyek egyébként az uralkodó hatáskörébe tartoztak. Ezeket atisztségeket azonban hamarosan áruba bocsátották: három évre ki lehetett bérelni azokatmeghatározott összegért, ami egyet jelentett a terület végletes kizsákmányolásával, minthogya bérl igyekezett jövedelmezvé tenni tisztségét. Amikor tarthatatlanná vált a helyzet, aközponti hatalom küldötteket,bailliket küldött ki, s ezek a tisztségviselk látták el azokat afeladatokat, amelyeket korábban a prevot-k. Ezek a f bírói kerületek, baillage-okFranciaország északi részén alakultak ki. A déli régiókban a regionális igazgatási egységek af udvarnagyi kerületek (senechaussék) voltak, melyek hasonlítottak a magyar megyékhez.

Az id múltával természetesen napirendre került a baillage-ok, illetve a senechaussék árubabocsátása: ezeket a tisztségeket is meg lehetett vásárolni. Amikor ez megtörtént, a központihatalomnak újra lépnie kellett. Az uralkodó új regionális igazgatási egységet alakított ki, újtisztségviselket nevezett ki.Számos feladatot az egyház látott el, így például a szegénygondozást és általában a szociálisellátást. Azegyházi igazgatásmég a Karoling-korszakban alakult ki,alapegysége azegyházmegye (püspökség) volt, amelyesperesi kerületekre, majd egyházközségekretagozódott. Ez az igazgatási szervezet fennmaradt a francia forradalom kitöréséig. A rendiségkialakulásával párhuzamosan a rendek szerepe megersödött a regionális igazgatásban is.Jelent s szerephez jutottak a városi, falusi önkormányzatok, közösségek is: szabályozták agazdálkodás rendjét, a tzvédelem szabályait, megfogalmazták az egészségügyi elírásokat,rendezték a falu lakosainak egymáshoz való viszonyát, és szankciókkal fenyegették azokat,




100

akik e szabályokat nem akarták betartani. A falusi, városi közösségek hosszú évszázadokon átbiztonságot és védelmet nyújtottak tagjaik számára.A hatalom mindaddig, amíg érdekeit nem látta fenyegetve, nem is nyúlt bele a helyiközösségek életébe. Legfeljebb igyekezett a regionális önkormányzatokat ellenrzés alávonni, az egyházra vagy a nemesség bizonyos csoportjaira támaszkodva megszerezni aközösség által választott vezetmeger sítésének jogát. A központi hatalom ersítésénekmásik módja a javaslattételi joggyakorlása volt, mikor is az önkormányzat jogkörébenmaradt ugyan a választás, de a központi hatalomnak jogában állt meghatározott számú,rendszerint három személyt prezentálni, javasolni a tisztségre, és a rendi önkormányzatközülük választhatott vezett. Ez a javaslattételi jog természetesen nemcsak a regionálisigazgatásnál érvényesült, hanem egyik módszere volt a földesúri hatalom beavatkozásának is.

22. A humanizmus és reneszánszV. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 21.

A humanizmusA XIV. századtól kezdd en megfigyelhetk azok a társadalmi és gondolkodásbeliváltozások, amelyek a világszemlélet átalakulásához vezettek. A megersödött városipolgárság egyre inkább függetlenítette magát az egyháztól. Zömében azkörükb l kerültekki a XIV-XV. Század humanistái, akik az új mvel dés és mvészet létrehozói voltak.

A középkori gondolkodók istent helyezték a gondolkodás középpontjába. A humanistákfigyelmét azonban egyre inkábbaz evilági élet és az emberkötötte le. A középkorban azegyén véleménye alárendeldött a testületi érdekeknek. A különféle egyházi társulatokban ésa világi intézményekben – például a céhekben – csak azt a gondolatot fogadták elmérvadónak, amely a közösségnek is megfelelt. Ahumanisták ezzel nem értettek egyet.

Rajongtak és harcoltakaz egyén szabad véleményformálásáért. Az általuk képviseltfilozófia, a humanizmus a személyes szabadság, a függetlenség eszményét sugározta.A humanisták az ókori görög és római mvészekben és tudósokban találták meg

példaképeiket. Szerintük a középkor „sötétsége, barbársága” megszüntette aszabadgondolkodást, visszavetette az irodalom és a mvészetek fejldését. A középkorikötelékek lazulása idején úgy tnhetett, hogy mindaz, amit a középkor jelentett, az antikRóma szellemiségének feltámadásával sznik meg. Meg voltak gyz dve arról, hogy az antikRóma csak akkor támadhat föl, haújjászülethet és fölvirágozhat az antik irodalom és azantik képz m vészet. A humanista mozgalom nélkül nem jöhetett volna létre az újm vészet.

A humanizmus Észak-Itáliában született. Egyik elsképvisel jeDante Alighieri

(1265-1321)az Isteni színjátékcím m vében leírja utazását a Pokolban, a Purgatóriumban (tisztítótz)és végül a Paradicsomban, ahol találkozott kedvesével, Beatricével.

t követ en Petrarca (1304-1374) ésBoccaccio(1313-1375) még egyértelmbben fejezikki az antik világban elfogadott érzések és szabadabb életforma utáni vágyakozást. Boccacciom ve, aDecamerona pestisjárványok ell egy Firenze melletti villába költözött. Unalmukatzenével, tánccal, szerelemrl és erotikáról szóló történetek eladásával zték el. A világi életszépségérl, izgalmairól szóló melnyerte a városi polgárok érdekldését, „kivívta” viszontaz egyháziak ellenszenvét.

A reneszánsz m vészetA francia renaissance szó „újjászületést” jelent. Ezzel a szóval jelöljük azt a XV-XVI.Századi európai mvészetet, amelyben a kortársak az ókori görög-római mvészet




101

újjászületését látták. A reneszánsz mvészet nem csupán az ókori épületek, szobrok,festmények utánzását jelentette. Benne rejlett a klasszikus kultúra ösztönzereje: a haladáseszményeis. A XV. Századi itáliai mvészek az ókori történetírók szövegeit tanulmányozvaarra lettek figyelmesek, hogy a mvészet a versengés által fejldik. Az egykori szövegek éssaját meggyz désük alapján hangoztatták, hogy a mvészek közötti versenya minél

„elevenebb” természetábrázolásért folyik.Az új mvészet nem ismert korlátokat. A firenzeiCimabue [csimabue] (1250-1302) ésGiotto [dzsotto] (1267-1337), a sienaiSimone Martini(1284-1344) és aLorenzetti [lorencetti]testvérek képei fölszabadították a festészetet a merev, szigorúan szabályozott bizánci mvészet hatása alól. Aszintén fest Masaccionak [maszaccso] (1401-1428) ésPiero della Francescának[piero dellafrancseszka] (1415-1492) köszönheten az emberi test tanulmányozásaa m vészet kulcsfeladatávávált. (El fordult, hogy az egyház szigorú tilalma ellenére holttesteket csempésztek ki a kórházból, ésfelboncolták azokat.) A XV. Század végén a reneszánsz mvészet a firenzeiBotticelli(1445-1510)festészetében mutatta föl értékeit. A festm vei a mitológiai érdekldés és a valósághábrázolás jelespéldái.

A humanista szellemi szabadságvágyát a mvészetönmagában igen ritkán tudta kielégíteni. Ezért a nagyreneszánsz mvészek az alkotáson kívül még sokmindennel foglalkoztak.Leonardo da Vinci[da vincsi](1452-1519) ünnepségeket rendezett, muzsikált, orvosikísérleteket végzett, hadi eszközöket (pl. harckocsit)tervezett és a repüléssel is kísérletezett.Michelangelo[mikelandzselo] (1475-1564) verseket írt,Raffaello (1483-1520) a fest, épületeket tervezett.

M vészeti akadémiák

A humanisták a mvészképzés új formáját szorgalmazták.Marsiglio Ficino[ficsino] egy firenze melletti villában aplatóni hagyományok alapján felújította a vitatkozvatanulás – adisputáció – módszerét. Ehhez a körhözkapcsolódott a másik híres firenzei neoplatonikusfilozófusPico della Mirandolais.

Az új oktatási intézmény alapelveit az építészek, a festk és a szobrászok is szívesenfogadták. Az elméleti kutatást eltérbe helyez akadémiaa reneszánsz idején már versengetta csupán mesterségbeli tudást követelcéhekkel, amelyek gátolták az egyéniség szabadkibontakozását.

A reneszánsz versengés példáiA m alkotásokat létrehozó középkori mesterember a reneszánsz idején vívta ki szabadságát.Mesterb l már-már küls korlátozás nélkül alkotó mvésszé vált. Az ókori görögm vész-versenyek példája nyomán egyre több mvész mérte össze – egy-egy hasonló feladatmegoldásával – felkészültségét. Maguka megrendelk is jó néven vették, ha am vészdemonstrálja tudását. Lorenzo Ghiberti (1378-1455)Brunelleschivel [brunelleszki](1377-1446) versengett, s az elbbi elnyerte a megrendelt l a firenzei keresztelkpolnaegyik bronzkapujának kivitelezési jogát. Késbb Ghiberti megmintázta azt az ószövetségi jelenetekkel díszített kapuzatot, amelyet a kortársak „Paradicsom kapujának” (Porta delParadiso) neveztek. Brunelleschi a firenzei dóm kupolájának megépítésével kárpótolta magát.Az itt alkalmazott építészettechnika vívmányait egész itália ünnepelte.




102

Leonardo da Vinci és Michelangelo 1504-ben, a firenzei városháza nagyterménekdíszítésekor szintén összemérte tudását.

23. A felvilágosult abszolutizmus politikája ésmagyarországi képviseliV. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 23.

Ez a tétel is a könnyebbek közé tartozik, mivel elég egyértelm. Nem tartom valószínnek,hogy valami nagyon bonyolult feladatot tudnának kitalálni hozzá. A tétel felépítése akövetkez: el ször pár sor erejéig általánosságban olvasható pár gondolat a felvilágosultabszolutizmusról, majd a magyarországiról, majd külön Mária Terézia és II. József uralkodásáról.

A felvilágosult abszolutizmusA felvilágosult abszolutizmus bár a feudalizmust igyekszik konzerválni, eszközrendszereéppen ellentétesen hat. A felvilágosult abszolutizmus elssorbanKözép-Európábanjelentmeg (Poroszország, Habsburg Birodalom). Ezek az államok a XVIII. századra gazdaságilag jelent sen elmaradtak a fejlett Nyugathoz képest, ami már nagyhatalmi állásukat isveszélyeztette. Ezzel együtt az uralkodó és az uralkodó rétegek nem akartak lemondanihatalmukról, és nem kívánták a polgári átalakulást, ugyanakkor az is jellemz, hogy egyikországban sem alakult ki olyan ers polgárság, amely ezt ki tudta volna kényszeríteni. Agazdasági problémákatmerkantilista gazdaságpolitikávalkívánták kezelni, és jellemzekvoltak az állami manufaktúra alapítások. A kormányzati eszközöket tekintve is hasonlóságokfigyelhetk meg. Mindenhol kimutatható arendek jogainak korlátozása (pl.: azországgylés szüneteltetése), arendeletekkel való kormányzás, szakemberek részvétele akormányzásban. A társadalmi feszültségek enyhítésére és a modernizáció érdekében jelentekmeg az abszolutizmusokoktatási és egészségügyi reform jai.

A felvilágosult abszolutizmuskorát MagyarországonMária Terézia uralmának másodikfelét l, 1765-t l II. József haláláig,1790-igszámítjuk.

A felvilágosult abszolutizmus Kelet-Európában kísérletet tetta társadalmilag ésgazdaságilag elmaradott területek felzárkóztatására a fejlett Nyugathoz, f legFranciaországhoz. Az uralkodókrendeletekkeligyekeztek pótolni mindazt, amit a fejlettebbrégiók szerves fejldéssel értek el, így a közigazgatás korszersítését, ami centralizációt jelentett, az iparpártolást, az iskolarendszert és a közegészségügyet vették célba. Tompítanipróbálták a társadalmi ellentéteket, beavatkoztak a jobbágy és földesurának viszonyába.Szerették volna eltörölni a fejldést gátló évszázados kiváltságokat.

Mária Terézia uralkodásaMária Terézia 1765-ben társuralkodónak maga mellé vette fiát, II. Józsefet, és ezt követensem , sem fia nem hívott össze országgylést.

A hétéves háború (1756-1763) megmutatta, hogy Ausztria számára elengedhetetlenhaderejének korszersítése. A hubertusburgi béke II. Frigyes porosz király birtokába adtaSziléziát. E háborúban a magyar nemesség, mivel nem az ország védelmérl volt szó, csakigen korlátozott számban vett részt. A nemesi felkelésszámban és minségben is alatta maradt

a kor követelményeinek. Ezért követelte a királynaz 1764-65. évi országgylésen anemesektl, hogy személyes részvételük helyett fizessenek adót, errl azonban a rendek




103

hallani sem akartak. Ettl kezdve a rendek és az uralkodó viszonyát a kölcsönös elhidegülés jellemezte.

Mária Terézia felvilágosult tanácsosai segítségével belátta, hogy államának lakóitvédelemben kell részesítenie, ha jó adózó polgárokat akar nevelni bellük. Az 1767-benkiadotturbáriuma beavatkozott a jobbágy és a földesúr közötti magánjogi viszonyba, és

állami ellenrzés alá vonta. Egyfell vallásos meggyz dése, másrészt józan belátása vezettearra, hogy f leg a majorsági gazdálkodáshoz szükséges robotterheket mérsékelje. árványokCsak ezek megoldása tette lehetvé, hogy az uralma idején hatszorosára emelkedett államiadót a jobbágy be tudja fizetni.

Az oktatásügyi reforma tananyag elvilágiasodását is jelentette. Ehhez jó alapot nyújtott a jezsuita rend feloszlatását elrendel1773. évi pápai bulla. A rend vagyonát az államkisajátította, tanulmányi alapot hozott létre belle, majd iskolákat alapított. ANagyszombaton, jezsuiták által alapított és vezetett egyetemet a királynBudára hozta, ésorvosi karral bvítette. Elírta gimnáziumok és népiskolák alapítását. Az iskolák tanterviszabályozását tartalmazza az1777-ben kiadott rendelet, aRatio Educations. A felvilágosultreformokhoz tartozott az egészségügyet korszerbbé tev intézkedések sora. Így a járványokmegel zése, a szül n k védelmére létrehozott bábaképz, a kuruzslás büntetése is ennek atörekvésnek a jegyében született.

II. József uralkodásaII. József 1780-ban, anyja halála után folytatta, és új, gyökeres reformokkal tettehatározottabbá a felvilágosult abszolutizmus jelenlétét a birodalmában. II. József „az államels szolgájának” tekintette magát. Tudta, hogy reformjai zátonyra fognak futni a magyarnemeseknek a Hármaskönyvben lefektetett jogain, ezért lemondott a koronázásról. Ha eztnem teszi meg, fel kellett volna esküdnie a magyar alkotmányra, amely tartalmazta a nemesekkiváltságait. Emiatt „kalapos királynak” gúnyolták. Voltak az országban olyan gondolkodók,akik felismerték, hogy II. József rendeletei a modernizációt szolgálják. Ezek mindenképpentámogatták politikáját.ket nevezzük jozefinistáknak. Céljuk az volt, hogy a birodalomkönnyen és jól irányítható legyen, a sok testbl álló állam minden egyes részét, tartományátBécsb l a kormányszékekbl igazgassák, egységes nyelven.

II. József felvilágosult gondolkodására utal, hogy legelsrendeletei az emberekszabadságérzetére vonatkoztak. A cenzúra enyhítése után fellendült az irodalom és a sajtó.1781-ben kiadotttürelmi rendelete megszüntette a protestánsok és görögkeletiek elé emelt,érvényesülésüket gátló akadályokat, megkönnyítette a templomépítést. Kizte az országbólazokat a szerzetesrendeket, amelyek nem végeztek tanító munkát.

1784-ben nagy ellenállást kiváltottnyelvrendelete a német nyelvet akarta hivatalossátenni. Abban igaza volt, hogy a latin, amely hivatalos nyelvként már alkalmatlan volt amagyarországi közigazgatásra, középkori kövületként maradt itt, de ez a nyelv jelentette anemesség privilégiumát a magyarul beszéljobbágyokkal szemben. Jobban veszélyeztettemegmaradásunkat az, hogy a felsoktatás, majd a középfokú oktatás tannyelvévé kívántatenni a németet. Ez gátat vetett volna a magyar nyelv fejldésének.

A birodalom központosított irányításának szándéka, valamint a nemesség helyi hatalmánakmegtörése vezette az uralkodót abban, hogy1785-ben megszüntesse a vármegyeiközigazgatás kizárólagosságát, és az országottíz kerületre ossza. Megelzte ezt anépszámlálás, amelynek során felmérte, hány nemes és nem nemes él az országban.

A nemesség egy része, a legmveltebbek, felismerték, hogy a korszersítés is együtt jár azúj közigazgatási kerületek létrehozásával, ezért szívesen vállaltak hivatalt. A kerületek élére

királyi biztosokat neveztek ki. Ezek között volt gróf Széchényi Ferenc is. Kazinczy Ferencet akassai kerületben találjuk, ahol tanügyi hivatalnokként tevékenykedett.




104

Javított a jobbágyság jogi helyzetén az ugyancsak1785-ben kiadott jobbágyrendelet.Lazította kötöttségét, feloldatta az örökös jobbágyság alól, megtiltotta, hogy jobbágykéntszólítsák. Ez nem jelentette a felszabadulást, de lehetséget adott a szabad költözködésvisszaállításával arra, hogy felemelkedjék, mesterséget tanulhasson.

II. József 1789-ben adta ki rendeletét azegységes földadóról, amit a következévben

szándékozott bevezetni. Ezzel megszüntette volna a nemesség sarkalatos jogát, azadómentességet. Így a hétéves háború befejezése óta fokozódó ellentét az udvar és a magyarnemesség között a tetpontjára hágott. Itthon az ellenállás gúnydalokban, tüntetmagyarosviseletben, a magyar zene, tánc feléledésében, a magyar beszéd elterjedésében jelentkezett.

A francia forradalom híre, az ancien régime bukása a beteg uralkodót félelemmel töltötteel. 1790-ben halálos ágyán visszavonta rendeleteit a jobbágyrendelet és a türelmirendelet kivételével. Mindkett megtartása erkölcsi emelkedettségre utal, hiszen tömegeksorsán enyhített velük.

A felvilágosult abszolutizmus kísérlete, vagyis az, hogy Magyarországot és a HabsburgBirodalmat felemelje, részben megvalósult. Mária Terézia és II. József felvilágosult reformjaimegmutatták a társadalomnak azokat a hibáit, amelyek a fejldés útjában álltak.




105

24. A XIX. század uralkodó eszméiV. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 24.

A liberalizmus

A liberalizmust– két évszázadra visszamenmúltja és mind a mai napig tartó állandóváltozása miatt – rendkívülnehéz meghatározni. De – 19. századi magyar kifejezéssel aszabadelv ségnek – van gondolati folytonossága.

A liberalizmus mint politikai áramlat, szellemi tradíció, jellegzetes gondolkodási ésgyakorlati irányzat a17. században alakult ki. A „liberális” jelzt azonban csak a 19.században használta elször politikai mozgalom, nevezetesen aspanyol szabadelvekpártja 1812-ben. El ször a skót felvilágosodás idszakában tett szert igazi jelentségre egondolatrendszer, amikor Adam Smith „az egyenlség, szabadság és igazságosság liberálistervére” hivatkozott; a „liberális” kifejezés alatt azonban ekkoriban még a liberalitást, azemberiesség, a nagylelkség és a nyitott szellem klasszikus erényét értették.

„Mindent szabad, ami másnak nem árt” - fogalmazták meg1789 augusztusában, azEmberi és polgári jogok nyilatkozatábana francia nép küldöttei. A nyilatkozatot sokan aklasszikus liberalizmus alapvetésének tartják. A francia és az amerikai forradalom, a feudálisrendi kötöttségek radikális megszüntetésébl szület politikai emancipáció gyökeresen újállapotokat teremtett.A liberalizmus alapállítása: szabadság csak egyenlség eseténlétezhet; az egyenlség megvalósításának egyetlen járható útja a politikaiszabadságjogok biztosítása. A racionálisan megszervezett politika – elször a történelemsorán – világi célokat, a „természetes” szabadság védelmét, valamint a társadalmi béke és aprosperitás megrzését szolgálja. A liberalizmus szerint a „mesterséges” politikának nincsezen túlmutató célja. Ezért a kormányzat hatóköre eleve csak korlátozott lehet, ezen célokbiztosításán túl a politikának nincs mit keresnie a polgárok életében.

Az els és talán legfontosabb alapelv éppen a liberalizmus politikafelfogásából következik:a hatalom, amely szükségszer, korlátozásra szorul. Ebb l következik ahatalmi ágakmegosztásának szükségessége, a társadalmi és politikai szféra elkülönítése, a civiltársadalom els dlegessége,továbbáa politika szereplinek kölcsönös ellenrzési joga.Montesquieu, Lockeés Constantegyaránt abból indultak ki, hogy a felvilágosodásból ered antropológiai optimizmusuknak megfelelen valamennyi ember egyenl és morálisan jó.Nincsenek születés révén megszerezhetel jogok; minden ember ugyanazon jogokkalrendelkezik a természeti állapotban. A társadalom oly módon jön létre, hogyaz egyéneklemondanak bizonyos természetes jogaik érvényesítésérl, s azok gyakorlását az államraruházzák át. Az állam feladata, hogy a káosz, a „mindenki harca mindenki ellen” állapotánakelkerülése érdekében biztosítsa az élethez, a szabadsághoz és a tulajdonhoz való jogokat. A

jogbiztonság azonban csak nyilvános, mindenki által ismert és elfogadott, alkotmányosel írásokra épített törvényekkel teremthetmeg. Azaz kizárólag intézményesített eszközök,nem pedig homályos szokásjogon vagy ad hoc (alkalmi) szabályokon alapuló törvényeksegítségével intézkedhetnek az arra felhatalmazottak.

Az állam három alapvet hatalmi ágra bomlik: törvényhozó, végrehajtó és bíróihatalomra. Ezeket a hatalmi ágakat, intézményeket – vagyis a törvényhozást, a végrehajtóhatalmat, az igazgatási bürokráciákat, valamint az igazságszolgáltatást, a független bíróitestületeket –szigorúan el kell különíteni, hogy egymás tevékenységét kölcsönösenellen rizhessék. A hatalommegosztás másik alapvetdimenziója a központi és a helyi –különböz típusú önkormányzatok – hatalmi testületek és intézmények jogköreinekelválasztása.

A liberálisok individualisták; azt állítják, hogy az egyes személyek erkölcsi szempontból,továbbá a polgárok jogai elsbbséget élveznek mindenfajta osztállyal, nemzettel vagy




106

másfajta közösséggel szemben. A tulajdon biztonsága azért bír olyan nagy jelentséggel aliberálisok számára, mert a magántulajdonnal való önálló rendelkezés, a vállalkozásokkorlátlan szabadsága teremti meg a feudális kötöttségektl és kiszolgáltatottságoktól egyarántfüggetlen polgári létet. Magántulajdonuk révén válhatnak a polgárok teljes jogú piaciszerepl vé, kapcsolódhatnak be a társadalmi együttmködésbe.

A liberalizmust az ember alapvetjogaiba– gondolat-, gyülekezési, sajtószabadság stb.– vetett hit jellemzi. A liberálisok szerint a szabadságjogok megelznek minden mástársadalomszervezési elvet, elsdlegességük megkérd jelezhetetlen; tehátaz emberiszabadság és az emberi jogok általánosak, elidegeníthetetlenek és sérthetetlenek.

Következésképpen az eleve korlátozott hatalmú állam semmilyen módon nem sértheti apolgárok magánszféráját. Mindenkinek magánügye, hogy milyen politikai, vallási és erkölcsiértékeket fogad el mindaddig, amíg jogainak gyakorlása nem ütközik mások hasonló joggyakorlásába.

Az egyéni szabadságjogokkal és a magánélet elkülönítésével függ összea liberalizmuskövetkez nagy alapelve: a tolerancia. A liberális szerzk nem csak azt hangsúlyozzák,hogy semmilyen eszmerendszer nem részesíthetel nyben állami eszközökkel a többirovására, hanem azt is, hogy a különböznézetek és értékek egymás mellett való létezéselehetséges, természetes, st kívánatos. A többféle politikai nézet ütköztetése kifejezettenhasznos és szükséges a helyes döntések, a hatékony cselekvési alternatívák megválasztásához.Az államnak nem egyszeren el kell trnie a különféle ideológiák, nézetek, pártok ésintézmények kialakítását, hanem kifejezetten segítenie kell a köztük lévversenyt; illetve apolgárok szabad választási lehetségét.

A szocializmus A szocializmus születésekor egyfajta válasz volt a nyugat-európai iparosodási folyamatra, a melykétségkívül olyan társadalmi problémákat szült, mint például a tömeges elszegényesedés, agyermekmunka, az egyes társadalmi csoportok közötti különbségek hihetetlen mértéknövekedése.Aszocializmustehát egyértelmen a magántulajdon,azaza polgári társadalom ellenében jött létre.Elképzelése szerinta magántulajdont fel kell váltsa a társadalmi tulajdon, az individualizmust akollektivizmus, a versenyt a kooperáció, és a polgári társadalmat a szocialista társadalom. Abbantermészetesen viták voltak az egyes szocialista irányzatok között, hogy milyen legyen ez az újszocialista társadalom

A 19. században a közvélemény hitt a szinte magától megteremtd szociális egyensúlyban, sközvetve a mindenki számára lehetséges legnagyobb szabadság lehetségében. A ténylegesgazdasági folyamatokat, társadalmi történéseket látva azonban sokak hite megrendült.

Kiderült, hogy a korlátok nélküli kompetitív (verseng) piacgazdaság konzerválta az

eredeti gazdasági egyenltlenségeket, st még újakat is teremtett. A szabad piac nem voltképes automatikusan biztosítani a társadalom valamennyi tagja számára az egyenlséget,kialakultak tulajdonnal nem rendelkez (s így független egzisztencia megteremtésére isképtelen)társadalmi csoportok. Széles rétegek, mi több: a piac szereplinek többsége nemrendelkezett tulajdonnal, így vagy be sem kerültek a társadalom rendszerébe (pl.munkanélküliek), vagy ha mégis, akkorkénytelenek voltak egyetlen „árucikket”, azazmunkaerejüket rendkívül alacsony áron eladni. Természetes, hogy a gazdaságilagkiszolgáltatott helyzetben lévemberek társadalmi esélyegyenlsége, érdekvédelmi ésérdekérvényesítési képessége erteljesen korlátozott volt. A 19. század folyamán a tkéstársadalmakban mind feszítbbé vált a társadalom peremén él– egyre nagyobb – tömegekhelyzetébl fakadó szociális kérdés.A kilátástalan helyzetben szervezkedésbe kezd munkásság részben politikai jogokért, mindenekeltt azonban jobb életkörülményekért,a kizsákmányolás megszüntetéséért indult harcba.Mozgalmaik hamarosan




107

társadalomkritikai indíttatású ideológiákat is teremtettek. A különbözszocialista áramlatokáltal képviselt egyenlségeszmény tragikusan szembekerül a liberálisok által képviseltszabadságeszménnyel.

A szocializmus az 1830-as évek szellemi-politikai irányzata és mozgalma, ami a 20. századig egyet

jelentett a kommunizmussal. A közösséget tekintette elsdlegesnek. Törekedett a hátrányos helyzet ipari munkásság felemelésére, az emberek egyenjogúságára, az általános békére, a javak és atulajdon igazságos elosztására. Követelte a termeleszközök köztulajdonba vételét. Ezeketosztályharc vagy radikális reformok útján akarta elérni.

Karl Marx (1818-1883) ésFriedrich Engels(1820-1895) szocializmusa szerint a szocializmusakkor épülhet ki, ha a termelés gyökeresen átalakul, a világ egységessé válik és a termeler kmagasabb fokot érnek el. A 19. század végéig ers szocialista-szociáldemokrata pártok alakultak(Internacionálé, munkásmozgalom). Majd az I. világháború és az 1917-es oroszországi forradalomután kezdték szétválasztani a szocializmust a kommunizmustól.

A kommunizmusvolt az a kapitalizmust felváltó társadalmi rendszer, amelyet Karl Marx ésFriedrich Engels dolgozott ki mint elméletet. Eszerint elbb átmenetként a proletárdiktatúralétrehozásával a szocializmus valósul meg, majd ennek magasabb fokaként a kommunizmus jön

létre. A kommunizmusban osztály nélküli társadalom van, amelyben a termelési eszközökköztulajdonban vannak és megvalósul a teljes társadalmi egyenlség. Mindenki a képességei ésszükségletei szerint részesedik a javakból. A kommunizmus felépítésének programja elszörSzovjet-Oroszországban, az 1917-es forradalom után lett a hivatalos állampolitika része.

A szocialistákmindenekeltt a liberálisok által oly fontosnak tartottmagántulajdonbanlátták a munkástömegek alávetett helyzetének okát. „ A tulajdon lopás” (Proudhon), delegalábbis olyaneszköz, amely lehetvé teszi mások kizsákmányolását, s ezért meg kellszüntetni. Az egyéni tulajdon helyébea szocialisták aközösségi tulajdont, a javak éstermelési eszközök elosztásának, illetvem ködtetésének társadalmi ellenrzésétkívántákállítani. Ez természetesen apiac kikapcsolásával, és a gazdasági folyamatok állami,

központi és bürokratikus eszközökkel való szabályozásávaljárt együtt. Az általánospiacellenesség és a „tervez társadalom” lehetségeinek túlértékelése rámutat aszocialisztikus alapeszmék és a konzervatív gondolkodás egy közös vonására: bizalmatlanságaz egyén(iség) iránt, s az a meggyz dés, hogy van egy olyan társadalmi elitréteg, amelyképes a többiek számára megszabni a helyes cselekvés normáit.

A szocialista eszmerendszertl elválaszthatatlan bizonyos fokúutópizmus: a jöv emberemás, öntudatosabb, morálisabb lény lesz, mint a jelené; a jövtársadalma igazságosabb,észszerbb s egyben humánusabb lesz, mint amilyen a történelem folyamatában eddiglétezett.Az ideális társadalom megvalósítására vonatkozó elképzeléseket két alapvet csoportba oszthatjuk:1, A 18. század kezdetén (illetve már korábban is) az az illúzióuralkodott, hogya fennálló társadalmi rend egy csapásra, egyetlen (politikai)

forradalommal megváltoztatható, vagy egy kevésbé radikális és erszakos, de idbensemmiképpen sem túlságosan elhúzódóhatalomátvétellel(„átmenettel”)meghaladható, sezután már kialakítható egy kollektivisztikus berendezkedés. A társadalom-átalakítók közé apedagógiai optimisták (Owen, bizonyos fokigBlanqui), a reformisták (Fourier, Saint-Simon) és a revolucionisták (Babeuf, illetve A kommunista kiáltvány szerzi) tartoznak. 2, A19. század utolsó harmadára azonban egyértelmvé lett, hogy pusztán nevelés, meggyzésvagy egyszeri „forradalom” nem elégséges,az új társadalom egy hosszabb átmeneteredményeként jöhet csak létre. Az addig sem egységes szocialista mozgalom három f ágraszakadt. Aszociáldemokratákmindenekeltt jogszer és törvényes eszközöket kívántakfelhasználni. Azanarchoszindikalistáka közvetlen politikai akcióktól (általános sztrájkok),a munkásság nem állami keretek között szervezd szabad szövetkezéseitl vártakeredményeket. Aforradalmi szocialistákmindinkább abba az irányba tolódtak, hogy akommunista társadalom megvalósításához legalább ideiglenesen birtokba kell venni a kiépült




108

államhatalom intézményeit, és a diktatórikus hatalomgyakorlás az egyetlen hatékonyátalakítási eszköz.

A kés bbi bolsevikok megrizték e forradalmi radikalizmust. A proletárforradalom kétszakaszának alapvetkülönbsége: az els feladat a magántulajdon kollektivizálása, akés bbiekben pedig azállamhatalom teljes birtokbavétele(és korlátozása helyett

kiterjesztése) lett a cél. 1917 után Oroszországban egy további lépés is megtörtént: azon túl,hogy a társadalmi ellenrzést általános államosítás váltotta föl, Lenin azt is megfogalmazta,hogy a társadalom egész irányítása egy forradalmi élcsapat, egy „rendi” jellegpártelitkezében kell, hogy összpontosuljon.

Végezetül érdemes figyelmet szentelni a filozófiailag legkidolgozottabb szocialisztikusgondolatrendszer, amarxizmus sajátos bels ellentmondásaira és kettsségeire. 1917 utáner teljesen éltek avilágforradalomhoz f zött remények, amelynek soránaz egész földönmegvalósítják a proletariátus uralmátés a szocialista társadalmi berendezkedést.Ugyanakkor nem elhanyagolható a marxizmus történetfilozófiájában azevolúcióban– aszüntelen fejldésben –való hit sem: a társadalmi mozgásokat és a történelmi fejldéstobjektív törvényszerségek irányítják, amelyek szükségképpen elvezetnek a kommunistatársadalom kialakulásához. Ez a felfogás természetesen sokszor adott alkalmat olyan típusúellenvetésekre, hogy semmi szükség nincs politikai pártokra, forradalmi mozgalmakra, hiszena társadalomfejldés úgyis magától és szükségszeren elvezet a kommunizmushoz.

Egy további érdekes ellentmondás az eszmerendszer 19. századi gyökereibl táplálkozik.A cél olyan jóléti társadalmak megteremtése, amelyekben„mindenki szükségletei szerint”részesedhet a javakból, elégítheti ki igényeit. Ennek érdekében „le kell igázni”,azemberiség szolgálatába kell állítani a természetet, végs kig ki kell használni a technikában,az iparban rejl lehet ségeket, a lehet legegyszerbben kell megszervezni a termelést és a javak elosztását. Ez a modern indusztriális társadalom klasszikus ideálja. A kommunistautópia ugyanakkor tartalmazott egy másik, a hipotetikus „skommunizmus” eszménye általindukált elemet is. Olyan pre- vagy posztindusztriális társadalom képét vázolta föl, amelybenaz emberi viszonyok humanizáltak, ahol nincs elidegenedés, az egyének nincsenek végzetesenbeszorítva a gépszeren m köd munkamegosztásba, megvalósíthatják önmagukat,képességeikkel érvényesülhetnek. Nem uralkodnak fölöttük elidegenedett társadalmi erk,nincs bürokrácia, a kifejlett „kommunista öntudat” szükségtelenné teszi az államier szakszervezetek létét.

A termelés ésszertervezésén, a javak központosított újraelosztásán alapuló gazdaság általszükségessé tett ers bürokratikus állam természetesen szöges ellentétben állt az egyénönmegvalósítását lehetvé tev , nem jogi szabályozáson, hanem morális belátáson alapulótársadalom ígéretével. Ezt az ellentmondást akarták áthidalni az állam elhalásának engelsielméletével, amelyet a 20. századi „létezszocializmus” teoretikusai is fönntartottak. Igaz, a

mindennapi tapasztalatokkal ellentétes engelsi-marxi-lenini államelhalási doktrínát az egyretávolabbi jövbe tolták ki. De így sem sikerülhetett összhangot teremteni az elmélet és agyakorlat között.

Az anarchizmusA szocializmus mellett a 19. században egy másik markáns társadalomkritikai irányzat iskialakult: az anarchizmus.

Képviseli kategorikusan tagadták a központi hatalom, az állam társadalomszervez szerepét. Meggyz désük szerint a hatalom egyfell korrumpálja birtokosait, másfell amesterséges eszközökkel való beavatkozás által szétrombolja a társadalom természetes módonképz d szöveteit.

Az eddig elmondottakból következik: a hatalomhoz, államhoz való viszonyuláskülönbözsége az a differentia specifica, amelyet szem eltt tartva a legvilágosabban




109

elválaszthatjuk egymástól a liberalizmust, a szocializmust és az anarchizmust. Aliberális politikai filozófiaalapdoktrinája a hatalom korlátozásának, illetve megosztásánakszükségessége. A kezdetben a hatalmat társadalmi ellenrzés alá vonni kívánószocialistamozgalomfokozatosan a hatalom átvételének irányába fejldött. Ez a folyamat vezetett oda,hogy az I. Internacionáléban nyílt szakításra került sor a proletárdiktatúrára törszocialisták,

és az állami hatalom megszüntetését hirdetanarchisták között.Az anarchisták szép, de tagadhatatlanul illuzórikus elképzeléseszerint a társadalomolyan önszervezd organizmus, amelynek nincs szüksége intézményes irányításra;alulról, spontán módon létrejövhelyi közösségekbl épül föl, melyek között laza, amindenkori érdekek és szükségletek szerint változó kapcsolatok szövdnek. Ez atársadalomfölfogás a szocialisták és a konzervatívok köreiben egyaránt kiindulópontnaktekintett emberképtl radikálisan különbözantropológiai optimizmuson alapul. A „struggle for life” (harc az életért) – a 19. századi szociáldarwinizmus által is fölersített – elméletet azember lényegi jellemz jének tekintkkel szembenaz anarchisták szerint a társadalmiegyüttélés a kölcsönös segítség alapelvén nyugszik. Az egyének nem egymás ellenében,hanem egymásat kölcsönösen támogatva próbálják életfeltételeiket biztosítani.

Az anarchisták kézzelfogható realitásként érzékelték a képviseleti demokráciaelfajulásának lehetségét. Következetesen hangsúlyozták, hogy az alacsony társadalmirétegekbl vezet pozícióba kerülemberek esetében mindig fennáll annak lehetsége, hogya hatalom korrumpáló ereje következtében elidegenednek korábbi sorstársaiktól, s ahelyett,hogy azok érdekeit képviselnék, saját hatalmuk megrzését tekintik a legfontosabbnak. Azállam – a késbbiekben tragikus realitássá váló – elidegenedési lehetségénekhangsúlyozásával, a spontán módon megszervezd helyi közösségek autonómiájánakvédelmezésével, a bürokrácia, a megmerevedtársadalmi hierarchia és megnyomorítómunkamegosztás elleni támadással, a tulajdon- és hatalomnélküliség ideáljával az anarchistákh ségesebben rizték a föltételezett „skommunizmus” eszményét, mint az etatizmusirányába tolódó szocialisták.

etatizmus: az államnak, intézményeinek és az általuk kifejlesztett bürokráciának a túlsúlya az államés társadalom egyéb más, mköd összeteviben. Hatása a különböztársadalmi alrendszerekrebénító és korlátozó, mind a döntéshozatalt, mind a végrehajtást károsan befolyásolja.A társadalmi folyamatokba történ beavatkozás lehetségét és módszereit tekintve

két ellentétes irányzat alakult ki az anarchizmuson belül. Egyesek szerintdirekt politikaiakcióra, általános sztrájkra van szükség az állam hatalmának megtöréséhez (Sorel). Mások,köztükTolsztoj, ezzel szemben azt hirdették, hogytartózkodni kell az erszak mindenfajtájától, akár a jogos önvédelemtl, állampolgári engedetlenségtl vagy ellenállástól is,hiszen atársadalom olyan szervezeti rendszer, amelynekfejl dése nem szabályozható. Ezutóbbi gondolat a konzervativizmussal rokonítja az anarchizmus ezen szárnyát.

Az anarchizmus mérlegét megvonva, le kell szögeznünk: a szocialista-kommunistaideológiával legalább olyan súlyos – bizonyos esetekben véres (Kronstadt, 1921; Barcelona,1936) – ellentétbe került, mint magával az általa tagadott hagyományos polgári renddel; és eznem az anarchisták, hanem a baloldal kisajátítására igényt tartó bolsevik-kommunistamozgalom rovására írható. Mindezek ellenére – vagy talán éppen ezért – az anarchistatársadalomkritika ma is él a polgári demokráciák alternatív mozgalmaiban.

A konzervativizmusA liberalizmus és a szocializmus mellett a konzervativizmus az elmúlt két évszázadlegfontosabb nyugati politikai ideológiája. Vannak, akik nem is használják az „ideológia” szóta konzervativizmusra, mivel úgy vélik, ez a filozófia természeténél fogva nélkülözi azaktivizmus és a reform elemét, mely az „igazi” ideológiákhoz társul. Bár igaz, hogy a




111

A konzervativizmus „dogmatikája”A konzervativizmus legfontosabb általánosítható jellemvonása atradicionalizmus, ami ameglév szokások és intézmények tiszteletét jelenti. Valamennyi konkrét megjelenésiformájának állandóan ismétld eleme az a meggyz dés, hogy atörténelemnek önmozgásavan, a társadalom organikus képzdmény, amely fejldik. Ez az önfejldés nemmódosítható,gyorsítható vagy lassítható akaratlagos döntésekkel, a társadalmi mozgásokbavaló minden küls beavatkozás veszélyes és káros. Ragaszkodni kell a spontán kialakultképz dményekhez , fönn kell tartani a hagyományos társadalmi struktúrát, szerepeket,szabályokat, és a maguktól beindult folyamatokat sem szabad siettetni, hanem ki kell várni,mivé fejldnek. A társadalom olyan összetett rendszer, amelyet nem lehet gyökerestülfelfordítani, csak a természetes változás fogadható el.

Egy konzervatív ideológiájából nem hiányozhat apolitikai szkepticizmusés azantropológiai pesszimizmussem. Az elbbi elv szerint a politikai bölcscesség nem azelméleti spekulációkban, hanem a történetileg felhalmozott tudásban van. A konzervatívgondolkodóka politikára mint szükséges rosszra tekintenek; úgy látják, hogy a politikaegy speciális és korlátozott tevékenység, amelynek nem célja, hogy általános terveket ésszabályokat dolgozzon ki, még kevésbé, hogy az embereket jobbá tegye, hanem „olyaneszköz, amely lehetvé teszi az ember saját maga választotta tevékenységének folytatását”, sel segíti a társadalmi béke és rend fenntartását. A konzervativizmussajátos paradoxona,hogy miközben maga is ideológia,érvkészletéhez hozzátartozik az ideológiaellenesség. Azantropológiai pesszimizmus pedig nem jelent mást, mint annak az elvnek a hirdetését, hogy azember tökéletlen lény, hiszen elválaszthatatlan tle a gy lölet, az erszak, az önzés, akapzsiság stb. A gonosz ugyanúgy az emberi természet része, mint a jó, a negatívtulajdonságok nem a tökéletlen politikai intézmények következményei.

A konzervatívok úgy látják, hogyaz emberek alapveten nem egyenlek – természetesena jogi egyenlséget k sem kérd jelezik meg - , nem egyenlek fizikai és szellemi

képességeikben, lehetségeikben. A rétegek, csoportok, szakmák közötti egyenltlenségeknem küszöbölhetk ki az emberi társadalomból. Azokban a kísérletekben, amelyekben mégiski akarják iktatni az egyenltlenségeket, törvényszeren jutnak el az erszakhoz, hiszen csakígy képesek megszüntetni a társadalom eredenden sokszín valóságát. Ennek az alapállásnakfontos politikai következménye van, nevezetesen atársadalmi hierarchia, a vezet réteg, azúm. uralkodó elit mindenkori szükségességének tana: az emberek többsége rászorul atársadalom „legkülönbjeinek” irányítására, az isteni törvények útmutatására.

A liberalizmus politikai égisze alatt bekövetkezetttársadalmi átstrukturálódás, amelyegyes rétegek gyors felemelkedését, mások lesüllyedését és tömeges pauperizációt okozott, akonzervativizmus szerint – okkal gondolták így – robbanékony állapothoz vezetett. Aromantika eszméitl megihletett konzervativizmus ezért, a liberális állam segédletével folyóverseny ellen fellépve, a kialakuló kapitalista társadalmi hierarchiát nem fogadta el;korporativizmust hirdetett, a középkori rendi társadalmak – valóságos és elképzelt –bens ségességét kívánta az új körülmények között megteremteni. Ugyanakkor aliberálisokhoz hasonlóan a konzervatívok számára is fontos érték amagántulajdonszentsége, de k – értheten – els sorban nem a kistulajdonosok polgári függetlenségét,hanem a feudális nagybirtok sérthetetlenségét védelmezték.

A konzervativizmusugyanis, ismét csak a liberalizmussal szöges ellentétben,vallásos ésnemzeti alapon áll. A racionálisan okoskodó világpolgár eszményével szemben akonzervativizmus, nemzeti érdekképviseletre törekedve, a keresztény hitelvek politikaihasznosítására tesz eredményes kísérletet. A törvényhozásban vitatkozó liberális értelmiségipártokkal és a parlamenten kívül fenyegeten növekv szocialista tömegpártokkal szemben –a protestáns és a katolikus klérus segédletével kialakulnak a konzervatív alternatívát hordozótömegmozgalmak és tömegpártok. Ez a mai keresztényszocializmus, kereszténydemokrácia,




113

25. Széchenyi és Kossuth nézetei, programjai a polgáriátalakulásértV. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák / 25.

Széchenyi programja1825-ben a rendi országgy lés összehívásakor még nem érett meg a helyzet a valódiváltoztatásokra, de látható volt, hogy a nemesség eltt csak egyetlen út áll, ha rálép areformok útjára, és önmagán próbál segíteni. Ez az országgylés adott alkalmat SzéchenyiIstván grófnak arra, hogy magyarországi politikai pályáját elkezdje. Ekkor ajánlotta fel aMagyar Tudományos Akadémia számáraegyévi jövedelmét, 60 ezer forintot.

Széchenyi István a magyar f úri családok legkiválóbbjainak hagyományait folytathatta.1791-ben született, atyja Széchényi Ferenc, aki kapcsolatba került a felvilágosodáseszmevilágával, s megalapította aNemzeti Múzeumot. Anyja Festetich Julianna, Györgytestvére. Katonaként a napóleoni háborúk során bejárta Európát, majd utazásai, f leg a

Wesselényi Miklóssal megtett angliai útja döbbentette rá, a „csúnyácska haza” állapotára.Széchenyi ezutána magyar politikai élet egyik meghatározó alakja lett. Megalakította aNemzeti Kaszinót, ahol a nemesség különbözrétegeihez tartozók megvitathatták atársadalmi problémákat. Könyvet írt alótenyésztésr l, s a lóversenyt is meghonosította azországban.

Az 1830-ban kiadott Hitel cím munkája alkalmasnak bizonyult a nemesség politikai aktivizálására. M ve sikerét annak is köszönhette, hogy ekkor már az európai politikaihelyzet megváltozott, és a reformok a birodalomban is elképzelhetnek látszottak.Franciaország elkergette a Bourbonokat, függetlenné vált Belgium, Lengyelország felkelt acári rendszer ellen. Az udvart és mindenható kancellárját, Metternichet lekötötték abirodalomban zajló nyugtalanító események. Emiatt nem kívánta a helyzet kiélezdését amagyar rendekkel. Ez kedvezett a reformmozgalom elindulásának.A nemesség polarizálódott. A viták színhelyei avármegyeházak, illetve a vidéken islétrejöttnemzeti kaszinókvoltak. Terjedt aliberalizmus, amelyer sen összefonódott anemzeti kérdésekkel. A Hitel arra keresett választ, hogy a gazdasági dekonjunktúrábólmilyen lehetsége van a nemességnek a kilábalásra. Széchenyi rámutatott arra, hogy anemesség szegénysége az elavult feudális jogrendben keresend. A gazdaságot csak akkorlehetne virágzóvá tenni,ha eltörölnék az siséget és a kincstár öröklési jogát a természetesörökös nélkül maradt birtokokra. A Hitel megindította a vitát arról, hogy elbbre juthat-e anemesség akkor,ha önként lemond kiváltságairól.

A Hitelt Dessewffy József támadta meg, akiTaglalat cím m vében politikaiállásfoglalásban túlment Széchenyi gondolatain. Felfedte, hogya parasztság jogfosztottállapotában nem tud a nemességgel együtt a reformokért lelkesedni. Mindamellett kiállt anemesség jogai és kiváltságai mellett, és ezeket veszélyeztetve látta a Hitelben. Széchenyi aVilágcím m vében válaszolt a Taglalatra.

1833-ban jelent meg összefoglaló m ve, a Stádium, amely politikai, gazdasági éstársadalmi reformprogramját12 pontban foglalta össze. Legfontosabb gondolatai azsiségeltörlése, ami a birtokos hitelképességét fogja eredményezni, aközteherviselés, az önkéntesörökváltság, a törvény el tti egyenl ség, a közlekedés javításaa folyók szabályozásával, acéhek és árlimitációk eltörlése, a földek feudális tulajdonának megszüntetése, anyilvánosság, vagyis az országgylések üléseinek szabad látogatása, a nem nemesekszabadföldvásárlásánakengedélyezése.

A nemesség sérelmi politikáját céltalannak, következményeit tragikusnak tartotta, ezértszembe került a politikai élet több vezet jével, st barátjával,Wesselényivel is. Írásai mellettsokat tettPest-Buda f várossá fejlesztése érdekében. A dunai rakpart, az állandó híd, a




116

ígéreteivel jelents támogatókat szerzett a hadseregben, a munkásság, st a parasztságkörében is. A polgári erk ezzel szemben sokkal megosztottabbak és gyengébbek voltak.

A „fölülrl” megszervezett centralizált államota központi hatalom terrorja és azálegyenl ségen alapuló intézményekm ködtették. A kommunista (bolsevik) pártegyeduralmán alapuló Sztálini diktatúra az 1920-as évek második felében épült ki. A hatalmi

koncentráció az ún.demokratikus centralizmus (lényegében abszolút centralizmus)irányítási elvén nyugodott. Az irányítóbolsevik párt több milliós taglétszámú szervezettédagadt és leginkább egy hadsereghez hasonlított: parancs, engedelmesség és félelem jellemezte. A párton belül elkülönült az „élcsapat élcsapata”, a gondosan kiválasztotthivatásos pártfunkcionáriusok csoportja.

A párt irányítása alatt állt a legf bb er szakszervezet, az államvédelmi apparátus és aGULAG-ok (kényszermunkatáborok) rendszere. A szovjet típusú rendszer lényegében egyolyan etatisztikus berendezkedésvolt, amelyben az állami erszak, a megfélemlítés és aterror mellett bürokratikus pártirányítás érvényesült. Ezt az államberendezkedést kellett a II.világháború után a Szovjetunió érdekszférájába kerülállamoknak (köztük Magyarországnakis) átvennie, és Moszkva irányításával megvalósítania.

Etatizmus: az államnak, az intézményeinek és az általuk kifejlesztett bürokráciának a túlsúlya azállam és társadalom egyéb más, mköd összeteviben. Hatása a különböztársadalmi alrendszerekrebénító és korlátozó, mind a döntéshozatalt, mind a végrehajtást károsan befolyásolja.

Fasizmus és nácizmusA fasizmusaz 1930-1945 között csúcspontjukat elért agresszív nacionalista és totalitáriusmozgalmak. Az eredeti fasiszta mozgalmatMussolini alapította 1921 novemberébenOlaszországban (Nemzeti Fasiszta Párt). Az 1930-as években Európa több államábanalakultak ilyen mozgalmak, a legjelentsebb a német náci párt volt.

A fasizmus központi eszméje szerint egy kiválasztott nemzet felsbbrend a többi fajnál, atársadalmat egy diktátor vezetésének kell alávetni. A fasizmus igyekszik a demokráciaminden intézményét megszüntetni, az ellenzék minden támaszát (szakszervezetek,mozgalmak, egyházak) elnyomni, és mozgósítani a társadalmat a kitzött cél érdekében.Belpolitikájában szociális demagógia és fajelmélet, külpolitikájában agresszió és militarizmus jellemzi.

A totalitárius állam NémetországbanA fasizmus szélsséges formája(!), a nácizmus Németországbanalakult ki.1933-banHitler jutott hatalomra, s vele együtt a fasizmus is. A két világháború között fasiszta rendszer volt

hatalmon Japánban is. A II. világháború eltt és alatt a tengelyhatalmakkal szövetségesállamokban (Szlovákia, Románia, Bulgária) is fasiszta típusú diktatúrák alakultak ki.Leghosszabb ideig Portugáliában (1974-ig) és Spanyolországban (1975-ig) mködött fasisztarendszer.

Az olasz fasizmus alapmintájához a fajelméletet, az antiszemitizmust és az ehhezkapcsolódó Lebensraum (élettér)-elméletet, a militarizmust és a szélsséges rasszizmust ishozzáadja.

A nácizmus követi a nácik voltak, akik a demokratákat és a szocialistákat okolták az I.világháborús vereségért és elutasították a versailles-i békeszerzdést. ANemzetiszocialistaNémet Munkáspártaz 1930-as évek elején a Weimari Köztársaság legnagyobb pártja lett,majd az1932 novemberi választáson gy zelmet aratott. 1933 után a hatalomra került párttotális diktatúrát épített ki.




117

A világgazdasági válság volt az a tényez, ami aktivizálta a német nemzetiszocialistamozgalmat, és így a Weimari alkotmányosság széthullásán Hitler fel tudta építeni a totálisfasiszta diktatúrát. Kancellári kinevezése után (1933. január 30.)betiltotta a politikai pártokat , feloszlatta a szakszervezeteket , és – az olasz korporációk mintájára – megalakította aNémet Munkafrontot. További intézkedései közé tartozott a kötelezmunkaszolgálat

bevezetése, illetve akényszerkartellezés. Az1933. március 24-én elfogadottfelhatalmazásitörvény pedig egyet jelentett a parlamenti és a helyi önkormányzati szervek teljesmegszüntetésével, kiiktatásával. A tartományokat saját parlament és kormány helyett a Hitleráltal kinevezett helytartók irányították.A felhatalmazási törvény szerint a kormány a parlament megkérdezése és jóváhagyása nélkül ishozhatott törvényeket. Sokatmondó a törvény hivatalos elnevezése:„törvény a nép és a birodalommegpróbáltatásainak legy zésére”.

Hindenburg elnök halála után (1934. augusztus) Hitler, mint anémet nép vezére (Führer)asaját kezében egyesítette az államelnöki és a kormányf i (kancellári) hatalmat.

A fasiszta párt (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt – NSDAP) közjogi intézménnyé

emelkedett,az állam és a párt egybeolvadt. Nyílt jogegyenltlenség érvényesült, ésazállam er szakszervezetei(SA, SS, GESTAPO) mindentörvényes ellenrzés nélkülm ködtek. A rendszer politikai módszerei a fegyveres erszak, illetve a szociális és politikaidemagógia voltak. A diktatúra ideológiai hátterét pedig a fajelmélet és az antiszemitizmus képezte.

A nácizmusnak 4 alapeleme van. Bármelyik hiánya esetén nem náciideológiáról beszélünk.I. FajelméletNem Hitler „találmánya”, Angliában jelent megel ször. Fels bbségi tudat, mely szerintAngliának kell viselni a fehér ember terhét, azaz Anglia feladata a gyarmati területekkezelése; ezt felsbbrend pozícióból teszi. A fehér ember küldetése, hogy civilizálja avadakat .

RészbenGobineau (1830-as évek) nevéhez kapcsolható:a fehér civilizáció fejlettebb, fels bbrend ;

A XIX. század közepénjelentkezik a fajelmélet.→ Darwin: harc folyik az életért, a párért, a genetikai anyag örökítéséért, és ebben a harcban az er sebb gy z; aki jobbanteljesít, az jobb genetikai állománnyal rendelkezik . Ennek a felfogásnak a társadalmi átvételea szociál-darwinizmus.

A fajelmélet megfogalmazása 1890-es évekre tehet → David Chamberlaint (félignémet) tekinthet a német fajelméletforrásának. már biológiai értelemben vett fajokrólbeszél, alacsonyabb és felsbbrend emberekrl, értékhierarchia van szerinte a rasszok között(ehhez még nem társul az antiszemitizmus).

Nietscheszerint az emberek együttélését isteni parancsolatok szabályozták. Kétségbe esve jelenti ki, hogy „Az Isten halott.”, azaz nincs már szabályozó elem az ember felett, így azembernek saját soraiból kell embereket kiválasztani, az erkölcsi szabályok felállításához.Olyanokat, akik képesek erkölcsi döntést hozni autonóm módon (bermensch).Ezeket az elemeket használta fel késbb Hitler.

1923-ban Hitlert a sikertelen puccskísérlete után 3 év börtönbüntetésre ítélték.Büntetésének letöltése alatt írta meg aMein Kampf (Harcom) címkönyvét.




118

A hitleri fajelmélet szerint az emberiség 3 csoportra osztható1. Árják

• A legkiválóbbak;k a fels bbrend faj; németek, angolok, skandinávok, svédek• Az a dolguk, hogy uralkodjanak.• Meg kell rizni a vértisztaságot

2. Segédnépek• Franciák, spanyolok, olaszok, portugálok, románok, magyarok (mediterrán népek)• Ki kell szolgálniuk az uralkodó fajt (fizikai munkával)• Gondoskodni kell, hogy ne szaporodjanak, és ne tanuljanak túl sokat (csak írni-

olvasni és számolni).3. Kiirtandók csoportja

• Zsidók, szláv népek, színes fajok.

II. Élettér-elméletMindehhez kapcsolódik még a Hitler által a Mein Kampfban megfogalmazottélettér elmélet,a lebensraum:

• küls élettér→ a német népnek területekre van szüksége• bels élettér→ az országon belül néhány faj foglalja a helyet az árják ell

III. Szociális demagógia (ez más diktatórikus rendszerekben is megjelenik)Minden választási rétegnek azt kell mondani, amit hallani akar, a szavazatmaximálásérdekében.IV. spogányság- jellemz je a kereszténységtl való elfordulás, szembefordulás.(horogkereszt, swastika; az indiai árja vallásban a napisten jelképe; a felságát balról jobbrafordították).

A náci propagandaA propagandaminiszter, Joseph Paul Goebbelsképes volt manipulálni és meggyzni azembereket. Rájött arra, hogy minél többet kell beszélni egy adott dologról, sokszor kellelmondani ugyan azt, így nem kellenek ész érvek;nem az észre, hanem az érzelmekre kellhatni. Ehhez karizmatikus vezetk kellenek.Jelentéktelen újságíróból küzdötte fel magát a náci vezetk közé. 1924-tõl párttag, 1926-tólBerlin pártvezet je. 1928-tól képvisel, 1933-tól propagandaminiszter. Minden eszköztbevetett a náci ideológia népszersítése érdekében.Ellen rzése alatt tartotta a sajtót, arádiót, a színházakat és afilmgyártást. A háború kezdeti idszakában a német csapatokdics ségét zengte sajtója, a sztálingrádi vereség után pedig ers kontroll alatt tartott,manipulált tudósításokban számolt be a részsikerekrl, a „frontok kiegyenesítésérl".




119

A totális állam általános jellemziA totális államok mködésének alapja, hogy felszámolnak minden köteléket az állam és azállampolgárok csoportosulásai között. A totális államban az állam monopóliumaérvényesül a társadalom minden alrendszere: a gazdaság, a kultúra, a tudomány, apolitika stb. fölött.

A totális állam a modern kor szülötte, hisz feltételezi a civil társadalom létét és szorosankapcsolódik a modern kor kulturális, ideológiai vonulataihoz. Ugyanabból a háttérbl,atársadalom egy bizonyos fejlettségi szintjébl táplálkozik, mint a tömegtársadalmakdemokratikus politikai rendszerei. Lényegi különbségekkel persze, de mindkettben fontosszerepet játszanak atömegérzelmekés amanipuláció, mint a tömeg irányításának eszközei.

A fasiszta és a kommunista államokkialakulásának alapja egyfajtamodernizációsválság. A lemaradás olyan egzisztenciális félelmet, agresszivitást vált ki, amelybenaktivizálódnak a totális ideológiák. A lemaradástól való félelembl származó agresszívindulatok b nbakot keresnek, és minden bajok forrását végül különféle faji, vallásitradíciókra, illetve az azokat megjelenítcsoportokra vezetik vissza. Mindkét rendszerre jellemz , hogy a zsarnoki hatalmategy párt (NSDAP, kommunista párt) gyakorolja. A pártoka távoli jövben elérhetnek t n , ám valójában egyáltalán nem megvalósítható célokatt znek ki (pl. világuralom, a teljes egyenlségen alapuló kommunista társadalom), s e céloklegitimálják hatalmukat és az egyre növekvcentralizációt.

A két rendszernél azonban – a végeredményben megmutatkozó hasonlóság ellenére –lényeges eltérések is megállapíthatók, hiszen a kommunista hatalomfelfogás a francia jakobinizmus elvére támaszkodik, és népek, fajok kiirtását programszeren nem tzi ki.

A totális rendszerek alapja tehát egy ideális, távoli cél, és az ennek elérésétmegakadályozó, bnbaknak kikiáltott társadalmi csoport megkeresése. A manipulálttömegelfogadja a bnbaknak kikiáltott csoport megbüntetését, és ezáltal mintegycinkosáváválik a hatalomnak. Mivel a válságra nem nyújt megoldást e rendszer, mindig újabb és újabb

áldozatra, bnbakra van szüksége, s így az erszak és a terror állandósul. Az egyénrákényszerül arra, hogy - önvédelme érdekében – versengjen a hatalmon lévk kegyeiért, éserkölcsi tartását feladva behódoljon. A totális állam tehát képes közremködésre bírni sajátáldozatát.

A nyílt politikai terrorés a jogbiztonság hiánya mellett a totális állam a gazdasági életreis kiterjed. A javak egyre nagyobb méretújraelosztása, a piac, amagántulajdonkorlátozása (esetenként megszüntetése) pedig egyrecsökkenti az állampolgárokegzisztenciális biztonságát. A piac megsznése révén a gazdaság elveszítialkalmazkodóképességét, és a válság egyre súlyosabbá válik. A gazdasági zavarokkiküszöbölésére tovább naz irányító apparátus létszáma. A totális állam azonban képtelenmegújítani önmagát, mivel a rendszer felülrl szervezdik meg, és a társadalomban

eluralkodó félelem révén megsznnek a társadalmi visszacsatolás információs csatornái. Avezet knek nem lesznek valós információi a társadalomról és a gazdaságról, így képtelenek jódöntéseket hozni.A totalitárius államok, mivel nem nyújtanak fejldési alternatívát, bukásra vannak ítélve. A fasiszta ideológia f bb jellemz i: a vezérelv (egy rendkívüli képességekkel rendelkez vezér er suralmának érvényesítése); a széls séges nacionalizmus (amely a nemzeti közösséget gyakran fajiközösségként értelmezi, s jogosnak tartja a más népek rovására történ terjeszkedést); a szociálisigazságosság hirdetése a kisemberek érdekében (ez a kistulajdon meger sítését jelenti). A marxista-kommunista ideológia f bb jellemz i: a széles néprétegek jóléte csak a magántulajdon felszámolásával, a termel eszközök köztulajdonba vételével érhet el; az új társadalom kialakításának els lépése, hogy a munkásosztály szervezett pártja megszerzi és diktatórikusan gyakorolja az

államhatalmat, mindaddig, amíg meg nem teremtik a kommunista társadalmat.




120

27. Luxemburgi Zsigmond külpolitikájaVI. Nemzetközi konfliktusok és együttmködés / 27.

Nagy Lajos 1382. szeptember 11-én meghalt. Az utódlás kérdésében a magyar„közvélemény” teljes mértékben megosztott volt. Bárói érdekcsoportok szervezdtek,ligákat4 hoztak létre.Zsigmond 1385-ben érkezett Magyarországra, hogy feleségül vegye Nagy Lajos lányát,Máriát. örökölte volna a lengyel , Hedvig pedig a magyar trónt.1382. szeptember. 21-én Máriát ültették a magyar trónra. A kormányzást az anyakirályné,Erzsébet kezdte meg. Orleans hercegét, a francia király öccsét látta volna szívesen atrónon,Garai Miklóstámogatta ebben. Zsigmondot aLackfiak és aSzécsiek támogatták, adélvidékiHorvátiak pedigDurazzói (Kis) Károlyt, az Anjou-ház utolsó tagját szerettéktrónra ültetni.1385-ben Károly Budára érkezett, majd megkoronáztatta magát. Alig 40 napi uralkodás

után Garaiék meggyilkolták. A merénylet hírére a Horvátiak fellázadtak, Károly fiát,Nápolyi Lászlót ismerték el uruknak. Erzsébet és Mária személyesen próbálták a Délvidéketcsillapítani, ám 1387-ben elfogtákket, az anyakirálynét megfojtották, Garait megölték.1386 második felében az udvari párt megszakította a tárgyalásokat. A királycsinálókZsigmondotrégensé nevezik ki. Támadást indítanak a Horvátiak ellen, hogy kiszabadítsákMáriát (1387-ben egy lovasbalesetben meghalt).1387. március. 31-én Zsigmondot megkoronázza a veszprémi püspök. A báróknakköszönheti királyságát, ezt jelents birtokadományokkal kellett jutalmaznia. Ezért LackfyIstvánt nádorrá nevezi ki.A nagy adományozási lázban a királyi birtokállomány a felérecsökken.

Uralkodásának elséveiben Zsigmond erejét alázadó bárók és a török elleni küzdelemkötötte le. A király azifj. Garai Miklóstküldte a Délvidékre egy kisebb sereggel, hogy„csináljon rendet”. Ezt meg is tette.Zsigmond az uralkodása elején a bárók irányítása, befolyása alatt áll, de 10 év alatt sokszempontból megersödött. Hogyfüggetleníthesse magát a báróktól, elkezdikiépítenisajáttámogatói körét. Híveivel tölti be az állam f hivatalait. Megbízható emberei közül többenidegenek voltak, mint például a lengyelStiborci Stiborerdélyi vajda, Ozorai Pipo(eredetinevén Filippo Scolari) a király tehetséges hadvezére ésCillei Hermann, Zsigmondf tanácsadója. A magyarok eltt is nyitva állt az emelkedés útja. Ekkor alapozták megcsaládjuk hatalmát aBáthoryak, a Rozgonyiak és aTallóciak. ZsigmondGarai Miklósrólsem feledkezett meg,t nádorrá nevezi ki. A király ezzel stabil támogatókhoz jut.Megjelenik atörök veszély. 1389-ben Rigómezn I. Murád legyzi Lázár szerb fejedelemhadát. Magyarország veszélybe kerül. Magyarországnak nagyhatalomként kellett fellépnie.Támadó politikát folytatott. Elször egyerdélyi ütközállam létrehozásával próbálkozik, egybojár csoportok közti harcba való beavatkozással.Mircse vajdátmaga mellé állítja, aki egyideig ki is tartott mellette. Késbb nyílt támadásra szánta el magát, jelents létszámúlovagsereget hozott létre.1386. szeptemberében Nikápolynál csúfos vereséget szenvedett a törkt l. Ez volt azutolsó lovagi hadmvelet, mert bebizonyosodott a török elleni hatástalansága.

4 A bárók alkalmi jelleggel szervezdött érdekszövetsége.




121

1397-ben Zsigmond atemesvári gy lésen döntött atelekkatonaságés a végvárrendszer kiépítésérl.A Zsigmondot hatalomra juttató királycsináló liga nem nézte jó szemmel, hogy a király kiépítia saját támogatói körét, ezért arra akarják kényszeríteni, hogy a kegyenceit, f leg Stibort fogjaperbe és vegye el tle az adományokat.A liga1398. áprilisában fogságba ejtette Zsigmondotés „sacra corona regni” – a SzentKorona nevében- átvette a hatalmat. A hség próbája volt ez, amit az új bárók megálltak. Akirályt Garai Miklós váltotta ki a fiával és az öccsével. A felkeléssel ezután gyorsan végezteka király eri. Nápolyi Lászlót elzték. Zsigmond 1403-ra megersödve került ki aküzdelembl, bár ennek meg volt az ára: nül kellett vennie Cillei Hermann lányát,Borbálát.A másik lányt,Annát Garai Miklós jegyezte el, így az uralkodó és f rangú hívei közt apolitikai szövetség családi kapcsolattá bvült.A király és bárói kapcsolatának szorossá válását jelzi a Zsigmond által1408-ban alapított„örök szövetség”,a (Szent György)Sárkányrend. A lovagrendnek Zsigmond, feleségeBorbála és 22 báró lett a tagja, de késbb Európa egyes elkel ségei (pl. V. Henrik angolkirály) is a soraiba léptek. A rend tagjai kezükben tartották az ország sorsát, így Zsigmondmegnyugodhatott, mert ha meghal, akkor is jó kezekben marad az ország.Ebben az idben t nik fel Magyarországon afamiliaritás. H béri lánc nem alakul ki.1404 Placentum Regium: a f kegyúri jog, amely szerint csak a magyar királybeleegyezésével lehet f papot kinevezni. Ezaz invesztitúra jog megszerzése a magyarkirályok részére. Tíz évvel késbb 1414-ben a Vatikán is hozzájárult.1405 Városi dekrétum egyesíti a városi jogokat ésvároskategóriákat állít fel:Zsigmond megváltoztatta külpolitikáját. A nikápolyi vereség utánvédekez harcra készül.Zenggt l indulva megkezdi egykett s végvár-vonalkiépítését.Megszerezte a cseh és a morva trónt, így német-római császári választófejedelemkéntindulhatott a német-római császári címért.1411-ben német-római király, majd 1434-bennémet-római császár. Ekkorra Zsigmondé: a Német-Római Császárság, Csehország,Morvaország, Horvátország, Magyarország, egységes uralkodás és államkeret alatt. Politikaier -egyensúly jön létre.Zsigmond az1414-es konstanci zsinaton azegyházszakadás megszüntetéséhez lemondatjaa pápákat, majd megtárgyalják apápaválasztásmenetét feltételeit. Végignézték a dogmákat= dogmatikai rendezés.

A huszita tanok:Kelyhesek: a Biblia lefordítása, anyanyelvmisék, kétszín alatti áldozás, az egyházgazdagsága ellen, a hívk és az egyház vétségei ellen, az egyházi tisztségek adás-vétele ellenszól.Táboriták: vagyoni egyenlség, a hierarchia megszüntetése, a magántulajdon megszüntetése,a nemesek megsemmisítése.Zsigmondnak a 20 éves cseh háborúkhoz pénz, katona, ers politikai, hatalmi részvételre voltszüksége. A huszitizmus tanai terjedtek Magyarországon és Erdélyben. A huszita seregekhezmagyarok is csatlakoztak.

Hogy legyen elég pénze,pénzrontáshoz folyamodik. Ezzel beindít egy inflációs folyamatot.Csökken a kereskedelem is. (Egy modern ipari jelleggazdaságban az infláció jó hatással




122

lehet.) Ez az 1430-as évek végére lesz igazán érezhet. Csökken a földesurak és a városokbevétele.Országos pénzhiánykövetkezik be. Ezérta földesurakújra terményben kérik azadót, ez rontja a jobbágyok helyzetét.Lépes György erdélyi püspökévekig nem szedte beaz adót az értéktelensége miatt.1437-rea huszita háborúk befejeztével újrameger södik apénz. Ezért Lépes György 3 évre visszamenleg egy összegben akarta beszedni az adót. Ez

elégedetlenséget váltott ki a jobbágyok körében, az1437-ES I. MAGYAR–ROMÁNPARASZTFELKELÉSt eredményezte.A jobbágyok eddig sok szabadságjoggal rendelkeztek. Övék volt aszabad költözés joga.A jobbágy szabályosan, csak télen, az adóságait rendezve költözhetett el, ha más földesúrnáltelket kapott.A földesúr kedvezményeket is hajlandó volt adni a jobbágynak, hogy aföldjén tartsa. Elvileg minden földesúrnál egyenlvolt az adó, de különbözmódokonadhattak kedvezményt, kölcsönt.Az árutermelés fejldésével egyre inkábbpénzben szedték az adót. Mindenhol csökkent amajorság területe, néhol a minimálisra. Növekedett a jobbágytelki állomány, ez is a jobbágyságnak kedvez. Arobotteher csökkenésével neki több ideje van a saját földjéndolgozni. A jobbágy életszínvonala és életminsége javul. A jobbágyság úgy gondolja, hogyegy már elért életszínvonalról akarják visszaszorítaniket. Mivelhogy van mit veszítenie a jobbágyságnak, lázadni kezdenek.A háborúkban részvett magyar kisnemesek féltek, hogy a nagybirtokosok elfoglalják aföldjeiket, amíg harcolnak; egyszóval ahatalmaskodástól. A felkelésen érezheta huszita háborúkhatása. Megtanulták a huszita harcmodort, a szekérvár taktikát. Az ezt a harcmodortkitanult kisnemesek adják a felkelés vezetrétegét.Lépes György és Lépes Bálint adószedi sorra t nnek el, ezértk új adószedket vesznek fel,és katonai kíséretet is adnak melléjük.A felkel jobbágyságotBudai Nagy Antal– egy Csehországot megjárt kisnemes –egyesítette. Összehívtaket aBábolna-hegyén. Öt követet küldött Lépes Györgyhöz, mindaz ötüket karóba húzatták Lépes György azonnal rátámadt a Bábolna-hegyén gyülekezkre,akikt l csúfos vereséget szenvedett.1437.május végén Lépesék tárgyalni kényszerültek a parasztok vezetivel. Lépes Györgyabban bízott, hogy ha húzza az idt, a parasztok lecsillapodnak. A felkelk közül sokan hazais mentek dolgozni. A tárgyalások eredménye:AZ 1437.JÚNIUSI KOLOZSMONOSTORI EGYEZMÉNY-t Virágosberki Aranyos Mihály és BudaiNagy Antal írja alá, mint a parasztok képviseli.

I. Résza) Nem szedik be visszamenleg az adótb) A jöv re nézve csökkennek az adóterhekc) A földesurak nem hatalmaskodnak a jobbágyokkal

II. Résza) A jobbágyok minden évben falvanként 2-2 képviselvel összegylnek a Bábolna-

hegyén, hogy ellenrizzék, hogy a földesurak teljesítik-e az egyezménybenfoglaltakat.

Ez az egyetlen kísérlet arra, hogy a jobbágyság renddé alakuljon.A kolozsmonostori egyezmény utánLépes György tárgyalni kezdett az erdélyi SzászVárosok Közösségének vezetivel és a székelyek képviselivel, hogy egyesíthesséker iket a parasztfelkelés leveréséhez.




123

A székelyek egységes nemesi jogokkal rendelkeznek1437-BEN létrejön aKÁPOLNAI UNIÓ. A magyar nemesek, székelyekés szászokkötnekegymással szövetséget, érdekeik közös érvényesítésére. (ez az egyezmény 1918-1919-igkihat)

1437. augusztus végénApátinálújabb ütközetre került sor. Újraa parasztok gy ztek.A célt a felkelés elérte az egyezménnyel, így a lázadók tábora nem ntt. Hiába gyztek,nem volt tartalékuk.1437-ben októberbenés novemberben Désnél ismét megütköztek, ahol már aföldesurak gyztek. Kolozsvár még mindig fegyverben állt, de 1438. januárjában akolozsvári felkelket is legyzték.A felkelés befejezését a Prágában tartózkodó Zsigmond már nem érhette meg, mert 1437.december 9-én elhunyt. A felkelést nem követte megtorlás, mert azonnali munkaerhiánylépett volna fel.

Megkezddtek a török rablótámadások, betörések. A törökök elleni védekezés szempontjából

katonai erként is szükség van a parasztságra. .

Zsigmond bel- és külpolitikájának összefoglalásaLuxemburgi Zsigmond Máriával, Nagy Lajos leányával 1385-ben kötött házassága révén1387-ben– a f úri ligák harca után –került a magyar trónra. Az t hatalomra segít ligának a szolgálatait f leg birtokadományokkalfizette meg, de sok nagybirtokos került azország fontos hivatalaiba is. Ezért elstörekvésea bárók hatalmának visszaszorításárairányult. Gyakran köznemeseketés saját pártfogoltjait juttatta a korábban báróknakadományozotthivatalokba. Ilyen volt a királyi tanács is, ahol nemritkán tanult polgárokat isszerepeltetett. A bárói hatalom ellensúlyozására ersítette arendi gy lés szerepét, ahol1435-

ben már a köznemesség is képviseltette magát. Jól példázza a f urak ellenállását Zsigmond1401-es foglyul ejtése, ahonnan Garai Miklós báró szabadította ki.Zsigmond f leg gazdaságilag kívánta ersíteni a városokat, 1405-ös törvényeinek

el készítésekor már a polgárság is hallathatta szavát. Uralkodásának idejére teheta városokrendi szervezkedésének kezdete is.

Zsigmondot1410-ben választották német királlyá, majd1419-ben megszerezte a csehkirályi címet is. Végül1433-ban német-római császárrá koronázták.

1414-ben akonstanzi zsinaton sikerült elismertetnie a királyi f kegyúri jogot.Szembeszállt a törökkel, de1396-ban a nikápolyi csatában vereséget szenvedett. Ezután

az 1397-es országgylésen fogadtatta el atelekkatonaságfelállítását, amely a földesurakellenállásán hiúsult meg. A nevéhez f z dik a végvárrendszer kiépítése.

Uralkodása idején jelentkezett Csehországban ahuszitizmus, melyet végleg 1434-bentudott felszámolni.Halála eltt kevéssel tört ki az1437-es Budai Nagy Antal vezette parasztfelkelés

Erdélyben, a jobbágyok túladóztatása és az inkvizíció miatt. A felkelést még ebben az évbenleverték, és az utána megkötött kápolnai unió nyomán alakult ki Erdélyben „a három rendinemzet”.




125

Törökellenes harcok 1526-igHunyadi Mátyás (1458-90) alatt 1458-ban a törökök elfoglalták Galambóc várát, majdHunyadi 1463-ban Jajcát, 64-ben Szreberniket veszi vissza a töröktl, 1476-ban propagandacélból Szabácsot.Kinizsi Pál és Báthory István legy zte a betör oszmánokat

kenyérmez nél 1479-ben,majd 1481-ben Szendrmellett, miután Bajaziddal1483-banMátyás békét kötött 5 évre. I. Szulejmán (1520-66) 1521-ben elfoglalta Nándorfehérvárt,Zimonyt, Szabácsot, majd hbéresküvel járó megegyezést ajánlott II. Lajosnak. Ennekelutasítása után 1526-ban seregével átkelt a Száván, s augusztus 29-én Mohács alatt vereségetmért a Tomori Pál kalocsai érsek vezette magyar f er kre. Eközben Szapolyai Jánosseregével Szegednél várakozott, s máig vita tárgya, hogyan alakult volna a küzdelem, ha résztvesz a csatában.

29. A török kizése MagyarországrólVI. Nemzetközi konfliktusok és együttmködés / 29.

Thököly 1681-1682. évi gyzelmei megtévesztették a török katonai vezetket. A császáriseregek magyarországi kudarcából arra következtettek, hogy a Habsburg hatalommeggyengült, s elérkezett az idBécs elfoglalására. Ezért a szultán 1683-ban hadjáratotindított Bécs ellen.

A Habsburg-kormányzat – bár továbbra is békét akart – jól felkészült a támadásfogadására. I. Lipótot Sobieski János lengyel király és XI. Ince pápa is segítette afelkészülésben.

A Bécset ostromló sereget 1683. szeptember 12-én elsöpörte a császári, lengyel, bajor ésszász hader. Kara Musztafa nagyvezér még a kudarc után is elzárkózott a békekötéstl. Abékeajánlat elutasítása alapvetfordulatot váltott ki a Habsburg-kormányzat törökkelszembeni politikájában. A béke és a védekezháború híveivel szemben fölülkerekedtek atámadó háború szószólói.

XI. Ince pápa megszervezte aSzent Ligát (1684), melynek feladata a török kizése voltMagyarországról. Tagjai: a Habsburg Birodalom, Velence, Lengyelország, 1686-tólOroszország, valamint néhány választófejedelem (bajor, szász) támogatták a hadmveleteket.XIV. Lajos pedig békét ígért I. Lipótnak. A szövetségeseknek1686 szeptember 2-án sikerültvisszafoglalniuk Buda várát. A seregeketLotharingiai Károlyvezette, mellette harcoltMiksa Emánuelis. A törökök felmentserege Szulejmán vezetésével tétlenül nézte, hogyanesik el az utolsó budai pasa Abdurrahman.1687-ben Apafi Mihályelismerte a Habsburgfennhatóságot Erdélyben, amelynek helyzetét az1690-ben kiadott Diploma Leopoldium rögzítette. 1688-ban bevették Nándorfehérvárt, amely – a francia támadás miattmeggyengül császári erk miatt – 1690-ben ismét elesett.1697-ben Savoyai Jen vezetésével a Habsburgok legnagyobb gyzelmüket érték el a török ellenZentánál. Atörökök kénytelen-kelletlen békét kértek a szövetségesektl.

A császár is hajlott a békére. A szövetségesek már azon a területen harcoltak, ahol a stratégiaitényez k (távolság a birodalom központjától, az utánpótlási vonalak hossza) mindinkább a törököknekkedveztek. Egyre ersebb ellencsapásokra voltak képesek. Ugyanakkor Nyugat-Európában is változotta helyzet. A nagybeteg spanyol királynak (II. Károly) nem volt utóda. Közelinek tn halála, aspanyol Habsburgok kihalása óriási háborúval fenyegetett. Hiszen a spanyol korona (Dél-Itáliával ésaz amerikai gyarmatokkal) még mindig kívánatos zsákmány volt.




126

Az 1699-ben aláírtkarlócai béke a Temesköz kivételévelegész Magyarország területénelismerte a Habsburg-fennhatóságot.

A török vereség okaiA Török Birodalomban a XVII. század utolsó negyedében mindenütt a gazdasági hanyatlás és a

katonai züllés jelei mutatkoztak. A magyarországi török uralom bukását mégsem a belsbajok idéztékel . A magyarázat a dunai Habsburg monarchia katonai megersödésében keresend. A bécsi udvar aszázad végére közel 100 ezer embert tartott állandóan fegyverben. A hadseregben a legújabbhaditechnikai vívmányokat is alkalmazták. A katonák gondos – a különbözfegyvernemekegyüttmködését gyakoroltató – kiképzést kaptak. A császárnak jól képzett hadvezérei voltak, akikközül tehetségben, ötletességben kiemelkedett a francia származású Savoyai Jen(1663-1736), amagyarországi felszabadító háborúk utolsó két évének császári f parancsnoka. A sereg ellátását ahadseregszállítók – elssorban bécsi bankárok, kereskedk – kit n en megszervezték.

A Habsburg-hatalom meger södése MagyarországonA török kizéséb l a császári csapatok oroszlánrészt vállaltak.Az 1687. évi pozsonyiországgy lésenI. Lipót jól kiaknázta a magyar rendek – Buda visszavétele után tapasztalható– engedékenyebb hangulatát.A rendek lemondtak a szabad királyválasztásról, éselismerték, hogy a Habsburg uralkodók fiúági leszármazottai egyszeren öröklik a magyarkoronát (örökös királyság). Ugyancsak lemondtakaz Aranybullában rögzített ellenállás jogáról.

A bécsi udvar követelésére a magyar nemesek rákényszerültek az idegen urakbefogadására is. Sok császárhidegen kapott birtokot Magyarországon (f leg katonák).A jobbágyságra nehezed állami adóterhek megnövekedtek.A parasztháztartások különösena katonák elszállásolását, élelmezését (porció) sínylették meg, mert a fegyveresek túlkapásainem ismertek határt.A szállítási kötelezettség(forspont)hosszú id re elvonta a jobbágyotaz otthoni munkától.

A harcok elültével napirendre került az ország új berendezésének kérdése. Az egykorihódoltság területét a Habsburgok új szerzeménynek tekintették, s az ottanibirtokügyekintézésére megalakították az Újszerzeményi Bizottságot(Neoaquistica Comissio, 1688). ABécsben mköd testület alaposan megválogatta, hogy kit helyez vissza régi birtokaiba. Akinem tudta hiteles oklevéllel igazolni jogait a kérelmezett földekre, elutasították, sa gazdátlanterületeket kincstári tulajdonba vették. Aki visszakerülhetett sei birtokára,„fegyverváltság”címén kénytelen volt kifizetni a birtok becsült értékének 10%-át.

Az új berendezkedés a társadalom egyéb rétegeit is kiforgatta eredeti állapotukból. Mivel atörök elleni védelmi vonalra már csaka déli határvidéken volt szükség – ahol a Habsburgoklétrehozták a szerb határrvidéket - ,az ország belsejében fekvvégvárak katonaságátelbocsátották.Sok végvár felrobbantását elrendelték, hogy azok ne váljanak a bujdosók, a

császáriak ellen fellépk támaszpontjaivá. A császár a hajdúk katonai szolgálataira sem tartottigényt, majd megszüntette kiváltságaikat.


45 Magyarország a XVII. század második felébena Törökellenes harcok




127

30. A Rákóczi-szabadságharc és nemzetköziösszefüggéseiVI. nemzetközi konfliktusok és együttmködés / 30.

A Rákóczi-szabadságharcA török kizése után a bécsi udvar kezébe került az ország irányítása. Ezt a nemesség és aparasztság is érzékelte. Az elbbi el jogainak megsértése, az utóbbi a megemelt adóterhekmiatt neheztelt a Habsburg-kormányzatra.

A Lengyelországba menekült II. Rákóczi Ferencet1703. májusában kereste felBrezán várában a tiszaháti paraszti szervezkedést vezet Esze Tamás. Rákóczi ekkor elhatározta,hogy az elégedetlenek élére áll. Kiadta abrezáni kiáltványt, melyben fegyverbe szólított„nemest és nemtelent” az elnyomó Habsburgokkal szemben.

A tiszahátiaknak átadott piros selyemzászlók feliratával Rákóczi a harc célját így jelöltemeg:Cum Deo pro patria et libertate(Istennel a hazáért és a szabadságért).

Rákóczi az1703. augusztus 28-án kiadottvetési pátensben mentesítette a katonánakállt jobbágyokat, otthon maradt feleségeiket és gyermekeiketa földesúri terhek alól.Hadseregéhez így tömegesen csatlakoztak a jobbágyok. A pátens ugyanakkor jelzés volt anemesség felé: nincs szó általános jobbágyfelszabadításról.

Rákóczi az sz elejére felszabadította a Tiszántúlt. Gyzelmei hatására megindult táborábaa vármegyei köznemesség, majd a f nemesség: a szabadságharc a nemesség és a jobbágyságösszefogásával országos méretvé teljesedett ki. A kuruc támadás a Felvidék és a déli részekbirtokbavételével folytatódott. Csak a francia elrenyomulás megtorpanásán múlott, hogy aHabsburg-ellenes erk nem egyesülhettek. (A kurucok már 1703 decemberében Bécs alattvoltak.)

A nemzetközi er viszonyok változásai1704. augusztus13-ána höchstadti csatában a császári és az angol csapatok gyzelmetarattak a franciák és a bajorok felett. Ez az esemény fordulatot hozott a kurucok Habsburg-ellenes küzdelmében is. A császári hadvezetés egyre több katonát vethetett be amagyarországi fölkelk ellen.Már ekkor eld lt, hogy a Rákóczi vezetteszabadságharcotcsak a tisztes kiegyezés érdekében érdemes folytatni.

A szabadságharc csúcspontjaA nemesség egy része trhetetlennek tartotta a lassan négy éve tartó hadiállapot rá nehezed

terheit, s rossz néven vette Rákóczi állam-központosítási terveit. Minden baj forrását aháborúban és a fejedelem intézkedéseiben látta. Sokan elfogadták volna a Habsburgokfennhatóságát, ha a király biztosítja jogaikat és kiváltságaikat.

Rákóczi és hívei egyértelmvé akarták tenni Magyarország különállását a birodalomtól.Ett l remélték, hogy a Habsburgok ellen harcoló hatalmak egyenjogú félként kezelik akurucokat. (XVI. Lajos pl. közölte, hogy lázadókkal nem szövetkezhet nyíltan.)

Az 1707 nyarán összeült ónodi országgylésen kimondták az ország függetlenségét ésa Habsburg-ház trónfosztását. A háborús terhek elosztásáraáltalános adózást vezettek be.A jövedelem alapján történfizetési kötelezettség alól nem bújhatott ki köznemes, f úr,f pap, de még a fejedelem sem.




128

A szabadságharc bukása, a szatmári békeA francia király a trónfosztásról hozott határozat ellenére sem váltotta be ígéretét, és nemkötött szövetséget a kurucokkal. Anyagi támogatása is csökkent. Az ónodi országgylés utánegyre nyilvánvalóbbá vált a szabadságharc bukása.

A hanyatlást nem lehetett megállítani. Rákóczinak egyetlen reménye maradt. Még 1707-ben, Varsóban szövetséget kötött I. (Nagy) Péter cárral. A fejedelem Lengyelországba utazott,hogy katonai segítséget kérjen a cártól. Indulásakor felhatalmazta Károlyi Sándort, a kuruchadak f parancsnokát, hogy idhúzó tárgyalásokat folytasson a császári f parancsnokkal.Károlyi azonban nem színleg tárgyalt: a megegyezés mindkét fél számára elfogadható módjátkereste.

1711. április végén aláírták a szatmári békét, rá egy nappal a kurucok letették afegyvert a majtényi síkon.

A Habsburgok és a magyar rendek közöttibékeszerz dés büntetlenséget ígért afelkel knek, helyreállítottaa nemesi jogokat és a rendi dualizmust. A korábbi szerepétmeg rz rendi országgylés és a nemesi vármegye jelents önállóságot biztosítottMagyarországnak a Habsburg Birodalmon belül.

A Rákóczi-szabadságharc nemzetközi háttereA legfontosabb külpolitikai mozzanat, amely a Rákóczi-szabadságharc létét alapvetenbefolyásolta, aspanyol örökösödési háborúvolt, amelyben Hollandia és Anglia volt aHabsburgok szövetségese, míg Bajorország és Rákóczi Franciaország oldalára álltak.Távolabbról hatott, bár Rákóczi nagy reményeket f zött hozzá, a nagyÉszaki-háború,amelyet XII. Károly svéd király és Nagy Péter vívtak egymással.Rákóczi külpolitikaielképzeléseiels sorban a XIV. Lajos és I. Lipót között folyó úgynevezettspanyolörökösödési háborúhoz kapcsolódtak. A külpolitikai elképzelések elsalapvet kudarca afrancia-bajor erk veresége voltHöchstadtnél, amely a háború gyors befejezésének reményétmeghiúsította. A háború elhúzódása miatt volt szükség arra, hogy aszécsényi országgylés tisztázza az államformát. A lengyel konföderációt vették mintául. Ugyanakkor ez azországgylés fogalmazta mega háború külpolitikai céljait is. (Anglia és Hollandiagarantálja a kötendbékét.)1707-ben azónodi országgylés kimondta aHabsburg-háztrónfosztását, amelynek célja egy francia-magyar szövetség kierszakolása volt. Ez azonbanaz adott viszonyok között nem valósulhatott meg. Utolsó reális külpolitikai elképzelés aporosz szövetség gondolata volt, de ezt aTrencsénynél elszenvedett súlyos vereségmeghiúsította.

Nyugat-Európa és Rákóczi(Barta János, ifj.: História, 2003/03)

A spanyol örökösödés és MagyarországA Rákóczi-szabadságharc - bármilyen felületes megközelítés esetén is - elválaszthatatlan azEurópában vele párhuzamosan zajló politikai eseményektl, mindenekeltt két nagy európaiháborútól: azészaki és a spanyol örökösödési háborútól. Ezek alakulása döntmódonbefolyásolhatta a hazai mozgalom sorsát.

A nyugati segítség elmaradása

Rákóczi maga mindvégig bizakodó maradt akülföldi segítséget illet en. Megnyilatkozásai isazt tanúsítják, hogy hitt diplomáciai akcióinak sikerében. [...]Tényleges segítséget(pénzt,




129

katonai szakértt) kizárólag a franciáktól kapott, de XIV. Lajos francia király (1643-1715)arra már nem méltatta, hogy politikai szerzdést kössön vele. Egyáltalán,írásba foglaltpolitikai megegyezést I. Péter (1689-1725) Oroszországát kivéve egyetlen országgal semsikerült kötnie. Szárnyaló terveit, amelyekben különféle nemzetközi szövetségeklétrehozását, a szabadságharcot támogató újabb hadszínterek nyitását javasolta, nem

hallgatták meg. [...] Fel kell tennünk a kérdést: elvárható lett volna-e egy idegen uralkodótól,hogy Rákóczi kívánságát teljesítse? Csak akkor - hangzik válaszunk -, ha érdekei egybeesneka felkel k érdekeivel.

Jó kilátások, 1703Az 1703-ban meginduló felkelés nemzetközi kilátásai nem tntek rossznak. A 18. század els évtizedében kirobbant két nagy európai háborúba a hatalmak mindegyike bekapcsolódott.

A spanyol örökösödési háború (1701-14)tétje a spanyol Habsburgok kihaltávalgazdátlanná vált világbirodalom megszerzése volt. [...] Trónjáért az osztrák Habsburgok és afrancia Bourbonok vetélkedtek. [...] Az utolsó spanyol Habsburg halálakor (1700) XIV. Lajos

Anjou Fülöpöt a francia trón örökösévé nyilvánította, amiFranciaország és Spanyolország"egyesülését"jelentette volnaperszonálunió keretében. Döntéseaz európai er egyensúlymegbomlását eredményezte volna. Ez nemcsak arivális osztrák Habsburgok, hanem atöbbi európai hatalom ellenállását is kiváltotta. Kitört tehát a háború.

A másik európai összeütközés az észak-európai hegemóniáért tört ki. Az ún.északiháborúban (1700-21)a Baltikum feletti uralomért folyt a harc. Két terjeszkedhatalom,Svédország és Oroszország érdekei ütköztek. [...]

A Rákócziak és FranciaországRákóczi és a Rákóczi-felkelés helye elre "ki volt jelölve" az európai szövetségi

rendszerekben. Mozgalmának Habsburg-ellenessége afranciák oldalára állította. De errepredesztináltaseinek politikája is. [...]Ilyen családi elzmények után fordulhatott bizalommal 1700 nyarán levéllel Rákóczi XIV.

Lajoshoz, amelyben a magyarországi helyzetet ismertette és támogatást kért. [...]

Franciaország érdekeiA 17. század második felében a franciák magatartását a magyarországi történéseket illetenegy furcsa ellentmondás határozta meg. Konkrét politikai érdekük azt kívánta, hogybármilyen Habsburg-ellenes mozgalmat támogassanak vagy legalább pártoljanak. Ígynemcsak a magyarországi elégedetleneket támogatták, hanem a törököt, azokat támadásokrabiztatták. Tudatában voltak ugyanakkor annak is, hogy az európai közvélemény, keresztényikötelezettségüknek megfelelen, a törökellenes háborúkban való részvételt várja el tlük.

Groteszk helyzetek születtek így. [...] Thököly sikerei például megfeleltek a franciákérdekeinek, annál kevésbé a Magyarország felszabadítására indított törökellenes háború. [...]Magyarország felszabadítása a török uralom alól azért húzódott el közel másfél évtizedre,mert a császári hadsereg legjobb csapatait a nyugati frontra, a franciák ellen kellettvezényelni.

A török veresége 1683 és 1699 között a franciák szemében felértékelhette Rákóczi jelent ségét. A felszabadító háborúban elszenvedett veszteségek egyébként is kimerítették aPortát, amely 1699 után - a franciák biztatása ellenére - nem kívánt újabb háborút indítani.Nyugaton sem talált szövetségesre XIV. Lajos. Expanziója miatt már 1686-ban ers szövetség

alakult a "Napkirály megfékezésére", amelyhez 1688 után Anglia is csatlakozott. [...]




131

[...] Hollandia népében a magyar (azon belül is elssorban az erdélyi) protestánsokkal kiépítettkapcsolatok ébreszthettek rokonszenvet.

Az 1704 márciusában Gyöngyösön kezdett tárgyalások a császáriak és Rákóczi közöttazonban gyors kudarccal végzdtek. Rákóczi ekkor még bízott abban, hogy hadai egyesülnek

a gy zelmesen elrenyomuló francia-bajor sereggel. A franciák höchstädti veresége (1704.augusztus 13.) azonban új helyzetet teremtett. [...]

Svéd és porosz kapcsolatfelvételRákóczi más irányban is megpróbált kitörni elszigeteltségébl. Már 1704 január jábanköveteket indított Svédországba és Poroszországba egymagyar-svéd-porosz szerzdés megkötését ajánlva, amely azeurópai egyensúlyt szolgálhatná nemcsak Ausztriával, hanemFranciaországgal szemben is. A fejedelem jó érzékkel a vallás kérdését is érvül használta fel:csakis ez a szövetség lenne képes garantálni a magyarországi protestánsok vallásszabadságát.XII. Károly svéd király- bár közbenjárást ígért a bécsi udvarnál - a fejedelemnek azt üzente

vissza, hogy lázadóval nem köt szövetséget. Hasonlóképpenvisszautasította

Rákóczi késbbiközeledési kísérleteit is. [...]I. Frigyes porosz király(1688-1717) udvarában nagyobbmegértéssel fogadtáka

fejedelem követét, és közvetítést ígértek a megszakadt angol és holland kapcsolatokfelvételéhez. [...] Tudjuk, hogy amikor 1707-tl a magyar szabadságharc korábbi támogatói, afranciák és a bajorok egyre kedveztlenebb katonai helyzetbe kerültek, Rákócziban felmerültaz ötlet, hogy a porosz Hohenzollern-család valamelyik tagját hívja meg a magyar trónra.Rákóczi ajánlatát azonban aligha tekinthetjük reálisnak, hiszen a porosz király ekkor aHabsburgok szövetségese volt, s a jó viszony fenntartása érdekében nem sokkal késbb azt iselutasította, hogy a menekülRákóczinak híveivel együtt Berlinben nyújtson menedéket.

A szabadságharc záró szakaszábanRákóczi a pápai udvarba is küldött követet, a bécsi

udvarral jó kapcsolatokat tartóXI. Kelementl azonban érdemi segítségetvagyközbenjárástnem kapott. A pápa a magyar katolikusokat a császár iránti hségre valóvisszatérésre biztatta.

A többi európai államtól pedig Rákóczi még ennyi támogatást sem remélhetett.Angliatartózkodását az is kifejezhette, hogy amikor a számzetésbe induló fejedelem hajója Hullbankikötött, az angol hatóságok nem engedték partra szállni. Hollandia követe pedig abéketárgyaláson nyilatkozott úgy, hogy más kérdés a protestantizmus védelme és más apolitika - azaz Erdély ügye -, amit nem kívántak támogatni. Aszatmári béke (1711)után isnagy terveket dédelgetRákóczit Franciaország ugyan befogadta, nem tagadva meg tle abebocsátást a fényz versailles-i udvari életbe sem, de politikai tényeznek többé nemtekintette.




132

Európai egyensúlyAz európai hatalmak viselkedését a Rákóczi-szabadságharc idején nem erkölcsi szempontokvagy történelmi hagyományok alakították, hanem az aktuális politikai-hatalmi viszonyok.Ezek pedig a 17. század második felében a magyarországi függetlenségi mozgalmakszempontjából kedveztlenre fordultak. Az európai egyensúlyhelyzetet már nem elssorban acsászári és a spanyol trónt párhuzamosan bíró Habsburgok túlsúlya veszélyeztette, hanem azexpanzív politikába kezdFranciaország. [...]

A fejedelem diplomáciailag minden tle telhet t megtett, hogy elszigeteltségébl kilépjen,érdemleges eredményt azonban nem tudott elérni. Félreismerte a helyzetet, amikor apolitikában erkölcsi és méltányossági tényezket is figyelembe akart venni, s ezt partnereitlis elvárta volna. XIV. Lajos - akire nem volt jellemza szerz dések betartása - a magyaroktólnem számíthatott látványos segítségre, a nagy háborút befolyásoló katonai beavatkozásra, ígyszövetségükkel nem akarta elkötelezni magát.A spanyol örökösödési háború elhúzódásalehet vé tette, hogy II. Rákóczi Ferenc nyolc évig dacoljon a Habsburgok nyomasztó

katonai fölényével, a szatmári béke kedvezkompromisszuma azonban kizárólag abels er viszonyok jó kihasználásán és egy ügyes tárgyalássorozaton múlt.

A szabadságharc belpolitikai fejldése a szécsényi országgy lést l abékekötésig1705 – országgylés Szécsényben: független magyar államszervezet (rendi konföderáció)Rákóczi Ferenc vezérlfejedelem, külpolitikában, katonai és pénzügyekben teljhatalom, 24tagú szenátus.Dunántúli offenzíva(Bottyán János). Erdély elvesztése és visszaszerzése (1705-06).1707 – országgylés Ónodon: általános adózás törvénybeiktatása (közteherviselés), a

Habsburg-ház trónfosztása.Gazdasági intézkedések, tervek az ipar és kereskedelem fejlesztésére: manufaktúrákfejlesztése (textil, fegyver), rézpénz-veretés.F fegyvernemek: könnylovasság, gyalogság (kis számú tüzérség). Portyázó harcmodor.1708 – súlyos vereség Trencsénynél. Átállások, szökések: nemzeti összefogás bomlása. Azanyagi erk kimerülése.Az utolsó csata Romhánynál(1710). 1711 – Károlyi Sándor teljhatalma. Majtényikapituláció (április 30.).Szatmári béke: enyhe feltételek, a függetlenséget nem, de a rendi különállást elnyerte azország. II. Rákóczi Ferenc számzetésben.

A Középiskolai történelmi atlaszban:54 Magyarország a Rákóczi-szabadságharc idején

a A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)b A Rákóczi-birtokokc Európai szövetségek

a Rákóczi-szabadságharc idején




133

31. Az 1848-as európai forradalmak és a magyarszabadságharcVI. Nemzetközi konfliktusok és együttmködés / 31.

Az 1848-as európai forradalmakA 19. század els felében Európa-szerte lezajlottkapitalista fejl dés s a nyomábankibontakozó nemzeti egységtörekvések és a liberális politikai mozgalmak az 1848-as európaiforradalmi hullámhoz vezettek.Kapitalizmus: gazdasági elrendezdés, mely az ipari forradalmat követen a 19. századbanfejl dött ki a nyugati társadalmakban. A fogalom Marxtól származik. Lényege, hogy atermel eszközök magántulajdonban, a tkésosztály (burzsoázia) birtokában vannak. Amunkások (proletariátus) semmivel sem rendelkeznek, csak a munkaerejükkel, és ezt bárszabadon eladhatják a piacon, függnek a tkésosztálytól, amely kizsákmányoljaket azáltal,hogy kisajátítja a munkájuk által létrehozott értéktöbbletet. nem marxista értelemben: az a

gazdasági forma, amelyben a tulajdon legnagyobb része magánkézben van, és az árukatszabadpiaci versenyben értékesítik. Kizsákmányolásról csak monopolhelyzet eseténbeszélnek.1848 Európájának államai a politikai, társadalmi fejldés eltér fokán álltak. Nagy-Britanniában a kormány megtalálta a módját, hogy parlamenti reformok útján enyhítse atársadalmi feszültségeket, Oroszországban viszont olyan ers volt a cári diktatúra, hogygondolni sem lehetett társadalmi változásokra. Ezekben az országokban így nem is került sorforradalmi megmozdulásokra 1848-ban. Az 1847. évben csaknem egész Európára kiterjed ipari és kereskedelmi válság, ínség és munkanélküliség elzte meg a forradalmakkirobbanását, amelyek – Franciaországot kivéve, ahol már létrejött a nemzeti állam – nemzetiegységmozgalmakkal, függetlenségi harcokkal fonódtak össze.

A régóta halmozódó gazdasági, szociális és nemzeti feszültségek1848 januárjában aszicíliaiPalermóban törtek elször a felszínre, ezt követte afebruári párizsi forradalom,amely egész Európát megrengette. A forradalmi hullám végigsöpört Európán,Franciaországban ismét életre hívta a köztársaságot, a Német Szövetség területén, a Habsburgmonarchiában és Itáliában pedig az abszolút uralkodókat alkotmány bevezetésérekényszerítette. A Habsburg-ház törvénybe iktatta Magyarország birodalmon belüliönállóságát, a német dinasztiák elismerték a frankfurti össznémet parlament összehívását,Lombardia és Velence olasz lakói pedig saját kezükbe vették sorsuk irányítását.

A forradalmak egysége azonban csak kezdetben állt fenn, az eltércélok hamar háromkülönböz irányzatot alakítottak ki.Franciaországban polgári demokratikus

célkit zésekkel robbant ki a forradalom, és a meglévpolgári demokratikus viszonyokkiszélesítése volt az alapvetcél. A német területeken, Itáliában a nemzeti egység megteremtése került az eltérbe, a magyar forradalom pedig a nemzeti függetlenség meger sítésével kapcsolta össze apolgári átalakulásprogramját.

A februári forradalom FranciaországbanFranciaországban a liberális polgárság parlamenti reformköveteléseinek megtagadása vezetetta forradalomhoz1848. február 24-én. Lajos Fülöp elmenekült, és a munkástömegekkövetelésére, akik a forradalom igazi bázisát adták,25-én kikiáltották a másodikköztársaságot. Az ideiglenes kormány, amelyben a munkásság képviseli is részt vettek,demokratikus reformoksorát vezette be (nemzeti mhelyek felállítása amunkanélküliekfoglalkoztatására, 10 órás munkaid, általános választójog, a rabszolgaság eltörlése agyarmatokonstb.). Az április végén megválasztott Alkotmányozó Nemzetgylésben azonban




135

azonnali, kötelez örökváltság, megsznt az el zetes cenzúra, a parlamentben amegyegylésben folyó tanácskozásról korlátlanul lehetett tudósítani.

Reformtörvények formájában forradalmi alaptörvény született. Magyarországon a polgáriátalakulás vérontás nélkül végbement. Lezajlott a törvényes forradalom.Batthyány Lajos gróf, az Ellenzéki párt elnöke, kijelölt miniszterelnök április elejére

megalakította kormányát. A miniszterek többsége az Ellenzéki Párt vezeti közül került ki.

Az áprilisi törvények• Az 1848. április 11-én kiadott úgynevezettáprilisi törvényeklebontották a feudalizmust,

megoldották az évtizedes problémát.A törvények 3 csoportba sorolhatók:

• Magyarország önálló igazgatása a Habsburg Birodalmon belül• A feudális társadalmi szerkezet lebontása• Liberális alapjogok

Alkotmányba való törvények is megjelennek benne:címer, zászló A törvénycikkek:3.tc. - Független magyar felels minisztérium alakításáról

• királyi és nádori cím betartása• törvényeket a független magyar minisztérium hajtja végre• királyi és nádori parancs akkor érvényes, ha egy budapesti miniszter is aláírja, jóvá

hagyja, ellenjegyzi• minisztérium székhelye Budapest

A minisztériumok:

Belügy Szemere BertalanPénzügy Kossuth lajosKözmunka és közlekedés Széchenyi IstvánFöldm velés, ipar, kereskedés Klauzál GáborVallás és közoktatás Eötvös József Igazságszolgáltatás Deák FerencHonvédelem Mészáros LázárKirály személye körüli miniszter herceg Eszterházy PálMiniszterelnök Batthyány Lajos

• az uralkodó közös hadsereget akart - nem akarta elfogadni a honvédelmi minisztériumot,de az országgylés kiharcolta

• minden miniszter felelsséggel tartozik az aláírt törvényekért - büntet jogi felelsségVád alá helyezhetk, ha az aláírt törvények sértik:

a) az ország függetlenségét,b) az alkotmány biztosítékait,c) a fennálló törvényeket,d) az egyéni szabadságot,e) a tulajdon szentségét

4.tc. - Az országgylés évenkénti ülésezésérl• ÉventePesten- téli hónapokban




136

• Egy mandátum 3 évre szól - 3 évenként választás• 6.§- Az országgylés folyamatos ülésezését teszi lehetvé (ha kérik a

költségvetési zárszámadást, a király nem oszlathatja fel az országgylést(permanens=folyamatos)

• Az alsó- és a felstábla ülései egyaránt nyilvánosak.5.tc. - Az országgylési képviselk népképviselet alapján választásáról

• A választójog cenzusos;megmarad a választójoga annak, akinek eddig is volt• cenzus: 20 év, n ket kivéve,akik nincsenek büntetve, vagy gyámság alatt• vagyoni cenzus: 1/4 telkes jobbágyok• kézm vesek, kereskedk, ha van mhelyük, telephelyük• akik 100 ezüst Ft évi jövedelemmel rendelkeznek• az értelmiség vagyontól függetlenül választójoggal rendelkezik• választható mindenki, aki 24 évnél idsebb, ha tud magyarul• (keverték a vagyoni és az értelmi cenzust)

Szabályozza a választás rendjét:• választójogi körzetek meghatározása• a szavazás nem titkos, a számlálás nyilvánosan történik

6.tc. - 1836-os évi 21. tc. foganatosításáról; újra kimondja a Partium Magyarországhozcsatolását, azonnali végrehajtással.

7.tc. - Magyarország és Erdély egyesülésérl8.tc. - A közös teherviselésrl

Magyarország minden lakosa különbség nélkül, aránylagosan, egyenlen fizeti aközterheket.

9.tc. - Az úrbéri viszonyok megszntetéseA földesurak kármentesítését az állam fizeti. (Hogy pontosan hogy, azt nemszabályozza.) A jobbágy telki állománya a jobbágy tulajdonába megy át.

13.tc. - papi tized megszntetése14.tc. - Hitelintézet felállítása– 500 000 Ft alaptkét a minisztérium áll15.tc. - siség eltörlése18.tc. - sajtótörvény21.tc. - a nemzeti zászlóról és az ország címerérl22.tc. - nemzeti rsereg felállításáról -felfegyverzés, szolgálati id

24.tc. - a községi választásokrólV. Ferdinánd szentesíti a törvényt. A Habsburg ház elfogadja. Ezért késbb lemondatják ésFerenc megindítja a „megtorlást”.• A törvényekben sok pont változtatandó, de ezeklerakták az alapokat.• Szentesítés után szétoszlatták az utolsó reformországgylést.• A törvények végrehajtása nem volt biztosított.Ezek utána a népképviseleti

országgylésnek komoly törvényhozó munkát kell folytatnia.• Kossuth hangoztatta, hogy kulcskérdés azérdekegyesítés, a magyarok és a nemzetiségek

között, a nemesek és a parasztok között.




137

• 1848-ban a nemzetiségi kérdés még nem merült fel. Az áprilisi törvények anemzetiségeknek is kedveznek, így a magyar nemesség remélte, hogy ezzel megelégednek,nem lesznek külön követeléseik.

Az 1848-49-es szabadságharc1848.szeptember 11-én Jellasicshorvát és szlavón csapatokkal átlépi a Dráva vonalát. Célja,véget vetni a magyar garázdálkodásnak és Pest elfoglalása. A kormány ugyan ezen a naponlemondott.Szeptember 13-ánlétrehozták az Országos Honvédelmi Bizottmányt (OHB),amely 1849. május 2-áig tölti be a törvényvégrehajtó szerepet.

Pest közelébe 30 000 kiképzett katonát vonnak össze, hogy szembeszállhassanak Jellasicscsapataival. Jellasics északról kerüli meg a Balatont, a sereg másik részeRoth tábornokkalaz élen a Balaton déli vonalán vonul végig a Siónál. A gyülekezmagyar haderéléreMógaJános tábornok kerül.Görgey Artúr (1818-1916), az 1848-49es szabadságharc katonai vezet je. 1832 és 1845között a császári hadseregben szolgált. Lemondva tiszti rangjáról 1848-ig a prágai egyetemenvegyészetet tanult, kiváló eredménnyel. 1848-ban a forradalom híveként jelentkezett a magyarhonvédségbe, ahol kitnt a jó szervezképességével, s hamarrnagyi rangot kapott.Novembertl már a feldunai hadsereg parancsnoka volt tábornoki rangban. E minségébenWindisch-Grätz támadásakor fel kellett adnia a Dunántúlt és a f várost, s a Felvidék felévonult vissza. Sikeres harcok után a legersebb magyar sereget eljuttatta a Tiszához, ahol amagyar hadergyülekezett. A kápolnai vereség után átvette a f sereg vezényletét, és a tavaszihadjárat során sorozatos gyzelmeket aratott. 17 napos ostromban visszafoglalta Buda várát.1849 májusától júliusig a Szemere-kormány hadügyminisztere volt. Dembinski temesváriveresége után Kossuth és a kormány lemondott, Görgey teljhatalmat kapott, s a haditanácsegyetértésével Világosnál letette a fegyvert. Klagenfurtba internálták, ahonnan 1867-ben tértvissza Magyarországra.1848. szeptember 29. pákozdi csataJellasics látva, hogy mivel áll szemben fegyverszünetet kért, amit meg is kapott (72 óra).Görgey kikísérte Jellasicsot az országból.1848. október 7. OzoránálPerczel és Görgey csapatai körbezárják Roth haderejét.Az október 6-án kitört újabb bécsi forradalmat a Habsburgok leverik (Bécs véd je egylengyel tiszt,Josef Bemvolt; az önkéntes hadervel 3 hétig tartóztatták fel a regulárishader t. Schwarzenberg herceg lett a miniszterelnök,Windisch-Grätz(a herceg sógora) azosztrák haderf parancsnoka.

1848. október 30. schwechat-i vereség Windisch-Gratz csapatai gyznek. A magyar hader visszavonulásra kényszerül. Anemzetiségek felbujtásával támadtak a magyar forradalom ellen. Amint a védekezháborúátmegy támadásba - a bécsi forradalom megsegítésének szándékával – vereséget szenvednek.

Magyarországon folytatják a haderfelszerelését. 1848. december 02-án lemondatták V.Ferdinándot és megkoronáztatták I. Ferenc Józsefet. Az uralkodóváltás legitimálja a magyarforradalom leverésének célját.1848. december. A forradalom II. szakaszaWindisch-GrätzegyenesenBuda ellenvonul,Északon Schlickcsapatai,Erdélyben pedigPuchner emberei aktivizálódnak. Erdélyben a nemzetiségi kérdések illetve a balázsfalvigy lések miatt különleges helyzet alakult ki. A román hader(Avram Iancu vezetésével) amagyar hadervel szembefordul, de nem mködik együtt az osztrákkal. A körülményektekintetében a következdöntések születtek:




138

• Windisch-Grätz ell vissza kell vonulni• A Tisza vonalánál új hadert szerveznek (1848. decemberében látnak hozzá)• A kormány és az országgylés átköltözik Debrecenbe

Görgey nem akarja felvenni a harcot Windisch-Gratzzel, mert még nem érzi elég ütképesneka hader t. Kezdenek kiélezdni a Görgey és Kossuth közötti ellentétek.Görgey Vácig vonul vissza.

Perczel átkel a Dunán, majddecember 30-án Mórnál ütközetet vállal az osztrákokkal,amelyben vereséget szenved. Kossuth arra utasítja Görgeyt, hogy vonuljon vissza észak felé.

ezt vonakodva, de teljesíti.Görgey január 05-én kiadja aváci nyilatkozatot a tisztikar megnyugtatására, melybenvállalja a 48-as törvények megvédését:

• Magyarország önvédelmi védekezharcot folytat• ha nem támadják, sem támad• nem akarja megváltoztatni Magyarország közjogi státuszát

A tisztikar hajlandó volt Görgeyt követni. Kossuth azonban lefokoztatta Görgeyt, helyére

pedig Henrik Dembinski került.1849. február 05. branyiszkói áttörés, vezet je Görgey egyik legképzettebb tisztje, az angolGuyon Richardezredes volt,.aki áttört a Franz Deym vezérrnagy különítménye által védetthágón. („Vorwarts dupla lénung, rückwarts kartács schiessen” = „Ha elre mentek, duplazsoldot kaptok, ha hátráltok, kartáccsal belétek lövetek”.Eközben Görgey csapataiegyesülhettek a tiszai hadtesttel, Klapka már ütképes haderejével.1849. febr. 26-27. Kápolna- Dembinski vereséget szenved; Windisch-Grätz azt gondolja,hogy ez volt a végscsata Az osztrákok kiadják azolmützi alkotmányt (oktrojált= nemelfogadott, hanem kényszerített) - egységes, centralizált alkotmány, nem veszi figyelembe amagyar önállóságra vonatkozó törvényeket. A Habsburg Birodalom egészét egységes,

centralizált birodalomnak tekinti. (szabad, önálló, oszthatatlan, felbonthatatlan). Mindennépfaj egyen jogú, nincsenek kiváltságolt népek a birodalmon belül. Megsznik a kettsvámhatár. Közös az uralkodó, az uralkodó ház a Habsburg. A császár kormányoz, minden joga kezében összpontosul stb. Magyarország számára ez elfogadhatatlan volt.Tiszafüreden a tisztek fellázadnak Dembinski ellen, Kossuth Görgeyt nevezi ki helyette. ErdélybenAz OHB ellentámadást akar Erdélyben, hogy ne kelljen két fronton harcolni1848-tól Gábor Áron népfelkelést szervez Háromszékben1848. dec. 18. a lengyel Bem József et kinevezikaz erdélyi magyar seregek élére 1848. dec. 25. Kolozsvár felszabadításaa kormány Debrecenbe költözhet.

1849. jan. 2.Borgói-hágó;Bem Tihucánál kiveri Urbant, Észak-Erdély felszabadult 1849. febr. 9. piski csataVereséget mérnek Puchner csapataira, az oroszokat is kiszorítják Erdélybl. Márciusielejére Erdély magyar kézre kerül. (utóvéd harcok, román felkelés)

1849. márc. 11. Nagyszeben bevétele1849. márc. 19. Feketehalom 1849. márc. 21. Brassó - Erdély felszabadítva Tavaszi hadjáratA tervek: Klapka György; gyr be akarják zárni a császári sereget; erkoncentráció aTiszánál. NévlegesenWetner Antalvezeti a hadjáratot, de a tényleges f parancsnok: GörgeyArtúr.El zmény:1849. márc. 5. Szolnok visszafoglalása- a tiszántúli pozíciók ersödnek




139

1849. ápr. 2. Hatvan- gy zelem1849. ápr. 4. Tápióbicske- gy zelem, de a császáriak rájöttek, hogy Hatvannál nem af sereggel találkoztak1849. ápr. 6. isaszegi csata- gy zelem, de a gyr nem zárult be, az osztrákok menekülnek aDuna mentén1849. ápr. 10. Vác- gy zelem; az új császári f vezér, Welden azt hiszi, hogy Budát akarják,pedig újabb bekeríthadm velet1849. ápr. 14.a Habsburg ház trónfosztása,Függetlenségi NyilatkozatKijelenti Magyarország függetlenségét, felsorolja a sérelmeket (hasonlít a Rákóczi-szabadságharc Recqrudescunt Vulnerájára). Aláírói Almásy Pál, perényi zsigmond, Szacsvayimre.1849. ápr. 23-án bevonulnak Pestre az elshuszárok 1849. máj. 2-ánmegalakul az új kormány; Kossuth: kormányzó-elnök, mert nem tisztázott azállamforma

Szemere Bertalan – belügyminiszter, miniszterelnökBatthyány Kázmér külügyminiszterDukovics Sebk – igazságügyi miniszterDuschek Lajos – pénzügyminiszterGörgey Artúr - hadügyminiszter

1849. máj. 21. Buda visszavétele- a tavaszi hadjárat vége1849. máj. 9. Miklós orosz cára konzervatív Szent Szövetség tagjakéntbeavatkozik FerencJózsef kérésére; 200.000 orosz, 160.000 osztrák és 1000 ágyú áll szemben 160.000magyarral és 3-400 ágyúvalA két haditerv:

• Görgey: Komáromra támaszkodva gy jtsék össze a hadert és gy zzék le elbb azosztrákokat. Ha sikerül szembefordulni az osztrákokkal és közben feltartóztatni azoroszokat, akkor gyzhetnek.

• Dembinski: a Szeged-Arad-Temesvár háromszögbe összevonni a csapatokat; hátrány:mindkét sereg jön utánunk, semmi remény a gyzelemre; Kossuth ezt választja

1849. jún. 20-21. Pered- döntetlen, utána visszavonulás; a kezdeményezés Haynau kezébekerül1849. jún. 28. Gyr feladása1849. júl. 2. komáromi csata 1849. júl. 31. Segesvár- Bem vereséget szenved; Petfi elt nik1849. aug. 5. Szreg - Dembinski vereséget szenved, utána a határ felé menekül1849. aug. 9. Temesvár- Bem csata közben veszi át a parancsnokságot Dembinskitl1849. aug. 11-én lemond a kormány, Kossuth teljhatalmat ad Görgeynek;egyetlenlehet sége az oroszok eltti fegyverletétel.1849. aug. 12. Debrecen- Görgey utóvédje vereséget szenved az oroszoktól

1849. aug. 13. Világos - fegyverletétel az oroszok (Paszkievics) eltt1849. okt. 6.megtorlás:13 tábornok kivégzése Aradon

Damjanich JánosKnézich KárolyLeiningen-Westerburg Károly

Török IgnácNagysándor József Aulich Lajos




140

Lahner GyörgyPöltenberg Ern Vécsey KárolyKiss Ern

Schweidel József Dessewffy ArisztidLázár Vilmos

További fegyverletételek:1849. aug. 19. Lázár Vilmos1849. aug. 21. Vécsey Károly1849. aug. 26. Munkács1849. szept. 5. Pétervárad1849. okt. 2. Komárom - feltétel: amnesztia, Klapkának köszönheten.

A Középiskolai történelmi atlaszban:63 Az 1848-49-es szabadságharc

a A szabadságharc fontosabb hadmveletei1848. nyarától 1849. február végéig

b A szabadságharc fontosabb hadmveletei1849. március elejétl augusztus közepéig

c Az isaszegi csata (1849. IV. 6.)

32. A második világháború és MagyarországVI. Nemzetközi konfliktusok és együttmködés / 32.

1938: I. zsidótörvény(még Darányi terjesztette be áprilisban) értelmében zsidónak

számított az, aki izraelita vallású és azok is, akik 1919 után keresztelkedtek ki. A sajtó-,ügyvédi, mérnöki és orvosi kamara tagjai, valamint az üzleti és a kereskedelmialkalmazottak csak 20%-ban lehetnek zsidók.Az 1938. augusztusi müncheni konferenciána nyugati hatalmak behódoltak Hitlerköveteléseinek. Ezzel nyilvánvalóvá vált a versailles-i békerendszer széthullása. Ezmegteremtette a lehetségét a magyar revíziós célok valóra váltására. Az1938. november2-i I. bécsi döntéssel német-olasz döntbíróság gondoskodott a csehszlovák-magyarterületi viták megoldásáról. A döntés értelmében létrejött a független szlovák állam Tisovezetésével, a felvidéki magyar lakosságot pedig visszacsatolták Magyarországhoz. A hálanem maradt el: a kormány benyújtotta a parlamentnek amásodik zsidótörvény javaslatát ,1939 elején Magyarország csatlakozott az Antikomintern Paktumhoz.

1939 márciusában Horthy leváltotta Imrédyt, helyéreTeleki Pál grófot nevezte kiminiszterelnökké. Teleki a belpolitikában a nyilasok visszaszorítását, a külpolitikában egylaza német szövetség fenntartását tzte ki célul, a további revízió érdekében. Arratörekedett, hogy Magyarországot távol tartsa a közelgháborútól. A revíziót, Romániávalszemben, önerb l – s nem német támogatással – akarta véghezvinni. Telekinekköszönhet, hogy Magyarország 1939 szeptemberében kívül maradt a háborún. A kormányelutasította azt a berlini kérést, hogy engedélyezze német csapatok szállítását a kassaivasútvonalon a szlovák-lengyel határ felé. Több mint 100 000 lengyel katonai és polgáriszemély talált átmenetileg vagy tartósan menedéket Magyarországon.1939. május. 05: II. zsidótörvény(tehát már Teleki Pál miniszterelnöksége alatt) márnem vallási, hanem faji alapon határozta meg, hogy ki zsidó és ki nem. A zsidó hitfelekezettagjain túl azokat is zsidónak minsítette, akiknek egyik szül je, illetve két nagyszül je az.




141

Kirekesztette ket az állami és közhivatalokból. A korábbi 20% helyett 6%-banmaximalizálta arányukat a kamarákban. Az intézkedés célja a zsidó tke „keresztényirányítás” alá vonása volt.

Miután Románia bizonyos területeket (Bukovina, Besszarábia) átadni kényszerült aSzovjetuniónak, a magyar kormány úgy ítélte meg a nemzetközi helyzetet, hogy most

visszaszerezheti Erdélyt. Németország számára egyaránt fontos volt a magyar és a romángazdasági-politikai kapcsolatok fenntartása, így a területi vitát ismét német-olaszdönt bíróság rendezte. AII. bécsi döntésben 1940 augusztus 30-án Magyarországhozcsatolták Észak-Erdélyt a Székelyfölddel (kb. 44 000 km + 2 millió 200 000 f s lakosságkerült vissza Magyarországhoz). A döntés egyik felet sem elégítette ki. Ez tökéletesenbeleillett Hitler terveibe, akinek célja nem a vita rendezése, hanem a két perlekedfélmagához láncolása volt. Teleki maga kedvetlenül fogadta a német közvetítést, hiszen tudta:a számlát ki kell egyenlíteni. Rövidesen szabadlábra helyezték Szálasit, megkönnyítették anyilasok szervezkedését. A kormány ígéretet tett a harmadik zsidótörvény megalkotásáraés elismerte aVolksbund-ot, a magyarországi német kisebbség politikai szervezetét,közvetlen német irányítás alatt. Magyarország1940 novemberében csatlakozott aháromhatalmi egyezményhez. Ezzel Teleki gyakorlatilag feladta az országelnemkötelezettségét.

Magyarország hadbalépéseA miniszterelnök érzékelte a veszélyt, így a külpolitikai egyensúly helyreállításának

érdekében1940. december 12-én örök barátsági szerzdést kötött Jugoszláviával.Ekkora már - Görögországtól eltekintve - Jugoszlávia volt az egyetlen balkáni állam,amely nem állt német befolyás alatt.

1941 márciusában Belgrádban németellenes kormány került hatalomra. Hitler aSzovjetunió elleni támadás elkészületei közben biztosítania kellett a Balkánt, elhatároztaJugoszlávia lerohanását és a támadásban elvárták Magyarország részvételét is(1941.március 27-i követelése Hitlernek). Teleki kormánya nehéz döntés elé került. Azújabb német kérés elutasítása nagy kockázattal járt volna – ráadásul a németek továbbiterületeket ígértek. A katonai vezetk a támadás mellett voltak. Teleki aggályoskodott,majd minden reménye szertefoszlott a londoni magyar követ jelentése után, mi szerint: haMagyarország hozzájárul a német csapatok átvonulásához, Anglia a diplomáciaikapcsolatok megszakításával válaszol. Ha Magyarország részt vesz Jugoszláviamegtámadásában, Anglia hadat üzen.

Ezzel Teleki külpolitikája összeomlott. A németekkel és az újabb revíziót akaró jobboldallal nem szállhatott szembe. Hitler sokak szemében szövetséges volt, aki új

területekhez segítette az országot. A németbarátság látszatelnyei a lakosság többsége elttis elfedték a vele járó veszélyt. Biztos volt, hogy Jugoszlávia megtámadásávalMagyarország tovább rohan a katasztrófa felé. London április 2-án hadüzenetet helyezettkilátásba. Gróf Teleki Pál miniszterelnök másnap hajnalban a halálba menekült.

1941. április 6-án a támadás napján a magyar csapatok a határon álltak. Csak 11-énindultak meg, miután elz nap kikiáltották a Horvát Köztársaságot, Magyarország ígynem Jugoszláviát támadta meg. A 3. magyar hadsereg elfoglalta a Bácskát és a Baranya-háromszöget, bevonult a Muraközbe és a Muravidékre (Vendvidékre). Összesen 11 417km2 került vissza Magyarországhoz 1 025 508 lakossal, amelynek 36,6%-a volt magyar,16,1%-a szerb, a többi horvát, szlovén és német. Visszacsatolták – többek között –Szabadkát, Újvidéket, Csáktornyát. A Gyorshadtest nem állt meg az egykori magyar

határnál, német kérésre átlépte a Drávát, majd a Szávát, és benyomult Szerbiába. Magyar




142

csapatok 1918 óta elsízben folytattak hadmveleteket a történelmi határokon kívül.Anglia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal-




143

Magyarország a Szovjetunió elleni háborúbanHitler számolt a finn és a román hadsereg részvételével, más ország támogatását nemigényelte. Románia természetesen rögtön hadba lépett, hogy a Führer segítségévelvisszakaphassa Észak-Erdélyt. A német támadáskor Horthy nem ajánlotta fel

Magyarország részvételét Hitlernek. A tábornokok azonban nem akartak kimaradni agyorsnak és könnynek ígérkez háborúból. A magyar vezetést a román hadba lépése isarra ösztökélte, hogy érdemeket szerezzen a németek oldalán.

1941. június 26-án felségjelzés nélküli repülgépek bombázták Kassát. A magyarvezérkarnak ez szolgált ürügyként a hadüzenethez. Bárdossy miniszterelnök már másnapközölte az országgyléssel, hogy Magyarország hadiállapotban áll a Szovjetunióval. Június27-én a magyar légier„megtorlásul” galíciai városokat bombázott, a hadsereg 28-ánátlépte a szovjet határt. A magyar gyorshadtest a német Dél-hadseregcsoporttal októbervégére a Donyecig nyomult elre, magyar megszállóalakulatok települtek Ukrajnaterületén.

Molotov szovjet külögyi néppbiztos hiába közölte június 23-án a moszkvai magyar

követtel, hogy kormányának nincs követelése vagy támadó szándéka Magyarországgalszemben, st hajlandó támogatást nyújtani a további területi revízióhoz, ha Magyarországsemleges marad.

A hadigazdaságA magyar hadsereg fegyverzete, felszereltsége elavult volt. Az 1938-ban beindítottegymilliárd pengs hadiipari programnak 1941-ig nem sok eredménye mutatkozott ahadseregben. 1941-42-re már az egész magyar gazdaságot a háború szolgálatába állították.A nagyobb ipari üzemek a hadsereg számára termeltek. A mezgazdaság terményeinekmind nagyobb részét, az ország bauxit- és kolajkészletének csaknem egészétNémetországba szállították. A Magyarországgal szembeni német adósságok összege 1943-ra elérte az egymilliárd pengt. Ugyanakkor idehaza az ellátás romlott. Bevezették ahústalan napokat, a legtöbb élelmiszert jegyre adták. A növekvhiányok miatt megindultaz árak emelkedése.

Magyarország a háborúban 1941 december – 1944 március között

Bárdossy politikájának csdjeA hitleri villámháború kudarca már 1941szén óvatosabb magatartásra késztette Horthytés Bárdossyt. A kormányzó leváltottaWerth Henrik vezérkari f nököt, aki a magyar

fegyveres erk még nagyobb arányú bevetését szorgalmazta. A helyére kinevezettSzombathelyi Ferencvezérezredes arra törekedett, hogy a frontra küldött csapatokatvisszahozzák. A Gyorshadtest – teljesen leharcolt állapotban - hazatért, a 6 hadosztálybólálló Keleti Megszálló Csoport azonban továbbra is a Szovjetunió területén maradt.

1941 decemberelejénAngliávalis beállt ahadiállapot. Pearl Harbor után német-olasz követelésre Bárdossy közölte a budapesti amerikai követtel, hogy Magyarországkinyilvánítja a hadiállapotot azEgyesült Államokkal.

Bárdossy miniszterelnöksége alatt a magyar lakosság többsége még kevéssé érzékelte aháború hatásait. Harci cselekmények nem folytak az ország területén, az életszínvonal nemromlott érzékelheten. Megkezddött viszont a jegyrendszer fokozatos bevezetése,els ként 1941 szeptemberétl a liszt és a kenyér szabad forgalmazását tiltották meg. Aszabadságjogok gyakorlását tovább korlátozták, minden politikai gylést betiltottak. Anémet-magyar megállapodás alapján megkezddött a2. magyar hadseregmegszervezése,




144

megindulta tartalékosok tömeges behívása. A zsidók, valamint a politikai szempontbólmegbízhatatlanok és a nemzetiségiek egy része a munkaszolgálatos zászlóaljakhoz került.Ezek a fegyver nélküli egységek nemcsak az ellenség támadása esetén voltak védtelenek,hanem ki voltak szolgáltatva a sorkatonák, az ún. keretlegények gyakran kegyetlen,megalázó bánásmódjának is. A magyar zsidóság helyzetét tovább nehezítette az1941

augusztusában hatályba lépett3. zsidótörvényis. Ebben már a legelemibb emberi jogaikban is korlátoztákket, tiltották és börtönnel büntették a zsidók és nem zsidókközötti házasságot és nemi érintkezést.

Bárdossy pozíciója idközben gyengült. A kormányzó 1942 elején ezért isbizalmatlanná vált miniszterelnökével szemben, mert az nem támogatta a kormányzó-helyettesi intézmény gondolatát. Horthy azonban szükségesnek tartotta, hogy esetlegesutódlása a háborús viszonyok között zökkenmentesen történhessen meg. Ezért1942.február 19-én az országgylés két házának együttes ülésénkormányzó-helyettesséválasztottákHorthy Istvánt, a kormányzó idsebb fiát. (Tisztségét nem sokáig töltötte be.Július 2-tól vadászpilótaként a keleti fronton teljesített szolgálatot.Augusztus 20-ánbevetésre indulva repülgépével dugóhúzóba került és lezuhant. )

Az antifasiszta politikai er kA Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek a hadbalépés után is megriztéklegalitásukat. Az adott törvényes lehetségek között a legális munkásmozgalomtengelyellenes propagandát folytatott, támogatta az antifasiszta függetlenségi mozgalmat,és képviselte a munkásság gazdasági érdekeit. Az SZDP célja volt. Hogy lehetség szerintmeg rizze er it a fasizmus biztosra vett vereségét követid szakra, a demokratikusátalakítás megvalósítására. Az új helyzetben az illegális KMP a hangsúlyt az országfüggetlenségének védelmére helyezte.

Az Országos Ifjúsági Bizottság 1941. október 6-án az aradi vértanúk napján

háborúellenes tüntetést szervezett a Batthyány-örökmécsesnél, melyen több száz fiatal vettrészt. November 1-jén a Kerepesi temetben Kossuth és Táncsics sírját már több ezrestömeg koszorúzta meg, a tüntetésen a szociáldemokratákon és a kommunistákon kívül jelen voltak a polgári ellenzéki pártok képviseli is. A Népszava, az SZDP napilapja1941.december 25-i karácsonyi számában a németellenes harcban érdekelt erk nyíltan, együttés egyszerre szólaltak meg. Szinte valamennyi képvisel jük a függetlenségrl írt cikket azünnepi számban.

1942 márciusában az antifasiszta erket összefogó legális testületet hoztak létre MagyarTörténelmi Emlékbizottság néven. Az emlékbizottság március 15-ére háborúellenestüntetést szervezett a Petfi-szoborhoz. A belügyminisztérium tiltása ellenére több ezres,f ként szervezett munkásokból és munkásfiatalokból álló tömeg tüntetett Hitler ellen, és

háborúellenes jelszavakat kiabálva, független Magyarországot követelt. A tüntetést arend rség szétverte.

A Kállay-kormány, Kállay „hintapolitikája”1941-42 fordulójának eseményei megérlelték az uralkodó körök elhatározását, hogy afeltétlen németbarát Bárdossy Lászlónak távoznia kell.1942 márciusában a kormányzóKállay Miklóst nevezte kiminiszterelnökké.

Kállay támadást indított a függetlenségi mozgalom ellen. Közel 400 szociáldemokratapárti és szakszervezeti vezetkapott katonai behívót, és a munkaszolgálatos századokbaosztották be ket. Letartóztattál Szakasits Árpádot, lecsaptak a KMP-re. Rózsa Ferencet, a

KB titkárát és az illegális Szabad Nép szerkeszt jét halálra kínozták. Schönherz Zoltánt, aKB másik titkárát kivégezték. Feloszlott a Történelmi Emlékbizottság is.




145

1942 április 11-én megindult a2. magyar hadsereg kiszállítása a frontra, melynekfeladata a Voronyezstl délre, aDon-kanyarban lév közel 200 kilométeres folyószakaszvédelme volt. Ehhez azonban nem volt elegendkatona és megfelel fegyverzet.Különösen páncélelhárító fegyverekbl, harckocsikból és tüzérségi eszközökbl volt nagya hiány. A hideg orosz télben a katonák túlnyomó része nem rendelkezett megfeleltéli

ruházattal sem. Az1943. január 12-én megindult szovjet rohamnak a 2. magyar hadseregcsak rövid ideig volt képes ellenállni. A Vörös Hadsereg áttörte a védelmi vonalat, azellenállás összeomlott.

Óriásiak voltak a veszteségek. A doni tragédia mély hatást gyakorolt a közhangulatra ésa politikai életre egyaránt, bár a kormány igyekezett eltitkolni a valós veszteségeket ( ahadsereg parancsnokát,Jány Gusztávot hazaérkezésekor ünnepélyesen fogadták). Avoronyezsi katasztrófa és az1943 júliusi olaszországi fordulat hatására titkos tárgyalásokkezd dtek az angol-amerikai szövetségesekkel, miközben a kormány szövetségesikötelezettségeit is teljesítette Németországgal szemben. Ennek eredményeképpen sikerültmegkötni 1943 szeptemberében egy el zetes fegyverszüneti megállapodást.AMagyarország kapitulációjáról szóló okmány akkor lépett volna életbe, ha az angol-amerikai csapatok elérik Magyarország határait. Ehhez a szövetségesek gyors olaszországiel renyomulása vagy egy balkáni partraszállásra lett volna szükség. Egyik sem következettbe. Következményeképpen Hitler - aki tudomást szerzett a megállapodásról –Magyarország katonai megszállása mellett döntött. Az olasz kiugrás után nem akartakockáztatni újabb szövetségesének elvesztését, Horthyt1944. március 18-ra Klessheimberendelte, ahol közölte vele a megszállás tényét.

A német csapatok 1944. március 19-én foglalták el Magyarország területét.Szervezett ellenállásba nem ütköztek. Magyarországra érkezettEdmund Veesemayer teljhatalmú birodalmi megbízott a magyar politika irányítására ésAdolf Eichmannazsidók deportálásának irányítására.

A Gestapó emberei már az elsnapon hozzáláttak a baloldali vagy angol orientációjúpolitikusok, újságírók és gazdasági vezetk letartóztatásához. A németek jelenléte és azegyüttmköd Sztójay-kormánypolitikája miatt az angol-amerikai légierrendszeresenbombázta az országot. A megszállási rendszer a vele együttmköd magyarállamapparátusra támaszkodott.

Horthy jóváhagyásával kiküldték az1. magyar hadsereget a szovjet frontra. Betiltottákaz összes náciellenes sajtóterméket és törvényen kívül helyeztek minden baloldali ellenzékipártot. A fegyverkezés és a haditermelés irányítására német megbízottat neveztek ki.

A bányászat, olaj és bauxit kitermelés az ipar és a mezgazdaság mellett a németekmaximálisan igénybe vették a közlekedési hálózatot. Magyarország tartotta el a megszállócsapatokat. A megnövekedett áruszállítások áruhiányt és az infláció gyorsulását idézték

el .Megindult a zsidóság német mintájú üldözése. Sárga színhatágú csillag viselésérekötelezték ket. A propaganda azt terjesztette, hogy a háborús nélkülözésekért a zsidóság afelel s. Május közepén megkezddtek a deportálások.

1944 májusában megalakult a németellenes összefogás szervezete, aMagyar Front.Tagja volt a SZDP, FKGP, a Nemzeti Parasztpárt, és a Békepárt (szeptember 12-tlKommunista Párt) és a legitimista Ketts Kereszt Szövetség. Elnökévé szeptember elején aszociáldemokrataSzakasits Árpádot választották.

Az 1944. november 9-én Budapesten alakult ellenállási szervezetet, aMagyarNemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát árulás következtében felszámolták. Vezetit,köztükBajcsy-Zsilinszky Endrétés Kiss János altábornagyot a nyilasok kivégezték.




146

Románia 1944. augusztus 23-i átállásával a szovjet hadsereg a Kárpátokon belülre került.25-ét l román támadások érték a Székelyföldet, 27-én a 2. Ukrán Front átlépte az akkorimagyar határt. Horthy kormányzó, az átmeneti német hatalmi megingást kihasználva,1944. augusztus 29-én Lakatos Géza vezérezredest nevezte kiminiszterelnökké. Azország minél gyorsabb kivezetése a háborúból volt a feladata. Az1944. október 11-én

Faraghó Gábor vezérezredes által aláírt ún.el zetes fegyverszüneti feltételek tartalmazták a németek megtámadásának kötelezettségét is, továbbá elírták az 1937.december 31-én érvényben volt határok mögé történvisszatérést.Október 15-én arádióban beolvasták a kormányzó proklamációját a fegyverszünet kérésérl. A„kiugrást” azonban egyáltalán nem készítették el. A németbarát szellemben nevelttisztikar és a vezérkar azonban ellenállt. Horthy helyzetét tovább nehezítette, hogyegyetlen még élgyermekét, Miklóst a németek október 15-én túszként foglyul ejtették.

A vezérkari f nök nevében azonban a harc folytatását elrendelparancsot olvasták fel arádióban. A németek megostromolták a Várat,1944. október 16-ára virradóra akormányzó lemondott, ésminiszterelnökké nevezte kiSzálasi Ferencet. (Horthyt aháború végéig Németországban tartották fogva. A háborús f b nösök nürnbergi perébentanúként hallgatták ki. 1957-ben bekövetkezett haláláig Portugáliában élt.)

Nyilasuralom MagyarországonSzálasi több mint százezer taggal rendelkez, jól szervezett pártot uralt. Nem kevés embertkorrumpált a zsidó javak birtoklása, amelyek megtartásának feltétele a német gyzelemvolt. A németek már 1944 szeptember végétl módszeresen készültek, hogy államcsínnyelhatalomra juttassák Szálasit, megakadályozva ezzel Magyarország kiugrását a háborúból.Október 15-e után megkezddött az új hatalmi rendszer kiépítése, Magyarország mégmeglév katonai és gazdasági tartalékainak mozgósítása a háború folytatására.

Hitlerék ragaszkodtak a törvényesség formai kellékeihez a jogfolytonosság látszatánakmeg rzése érdekében. Szálasinak be kellett érnie a „nemzetvezet” címmel. Amegfogyatkozott létszámban ülésez(372 helyett 55 képvisel) országgylés 1944.november 4-én megszavazta számára a kormányzói és a legfelsbb hadúri jogokat.Minthogy töltötte be a miniszterelnöki tisztséget is, a magyar polgári állam történetébenel ször egyesítette egy kézben az államf i és a kormányf i hatáskört. Igy diktátoriteljhatalommal rendelkezett.

Totális mozgósítást rendelt el. A polgári lakosság teljesen kiszolgáltatottá vált a nyilasterrorcsoportoknak. Halálbüntetést vont maga után az üzembénítási, leszerelésiintézkedések szabotálása. A nyilasok és a németek ugyanis „felperzselt földet” kívántakmaguk után hagyni. A visszavonuló német csapatok a vasútvonalak kb. 40 %-átszétrombolták, és 1700 hidat robbantottak fel.A nyilas uralom a teljes anarchia és az esztelen terror idszaka volt. A határokon túl isellenállásra kényszerítették a magyar katonákat. Százezres magyar hadsereg vonult anémetekkel nyugatra.

Magyarország hadszíntérré válása, megszállás és felszabadításA front az ország egész területén végigvonult. Egy német (a Dél) és két szovjethadseregcsoport (a 2. és a 3. Ukrán Front) eri feszültek egymásnak. Az1. hadseregazÉszakkeleti-Kárpátok védelme után a Felvidéken és Szlovákián át Dél-Németországbaszorult; az ismét fölállított2. hadseregÉszak-Erdélyben vérzett el szeptember 5-étl atordai harcok során. Az újonnan szervezett3. hadseregvégigharcolva a Duna-Tisza közétés a Tiszántúlt, Ausztriáig vonult vissza.1944. október 19-én fejezdött be aDebrecen térségében folytatott páncélos csata, és a2. és 3. Ukrán Front Malinovszkij és Tolbuchin




148

33. Az 1956-os forradalom és nemzetközi háttereVI. Nemzetközi konfliktusok és együttmködés / 33.

1956 szén megélénkült a politikai élet, különösen az értelmiség és az egyetemi, f iskolai

diákság követelte hangosan a változásokat. Az 1954 végén megalakult Táncos GáborvezettePet fi Kör (eredetileg a DISZ köre volt) 1956-osfilozófusvitájánmár több ezerember zsúfolódott össze (ezeken a vitákon vitatták meg azt, amit nyíltan nem lehetett ésfogalmazódtak meg azok a célkitzések, amelyeket az október 16-án szegedi egyetemihallgatók által létrehozott Magyar Egyetemisták és Fiskolások Egységes Szervezete(MEFESZ) kés bb 16 pontban rögzített.1956. október 6-án Rajk Lászlóés társainakújratemetésea rendszer törvénytelenségeelleni tüntetéssé vált, melyen 200 ezren vettek részt.Eközben a párton belül teljes bizonytalanság uralkodott a pártellenzékkel valóegyüttmködést illeten.

A MEFESZ október 23-áraLengyelország melletti szolidaritási felvonulásttervezett(délután 3 órára), 12:53-kor azonban a Kossuth Rádión - megszakítva az aktuális msort -beolvasták Piros Lászlóbelügyminiszterfelhívását, melyben aztmegtiltotta. Ugyanilyenváratlanul 14:23-kor az utcai gyülekezési tilalom feloldását adta hírül a rádió így azok isértesülhettek a demonstráció tervérl, akik amúgy nem követték nyomon a politikaieseményeket.

Az egyetemisták szolidaritási felvonulása délután 3 órakor kezddött a Petfi-szobornál, Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti dalt. Majd felolvasták a16 pontot pl:

• a kormány alakuljon újjá Nagy Imre vezetésével• a magyar- szovjet viszony egyenlrangra emelése• szovjet csapatok kivonása• többpárti választások• a munkásság életkörülményeinek javítása, autonómia bevezetése• beszolgáltatás megszüntetése• politikai perek felülvizsgálata, az ártatlanok rehabilitálása• Kossuth-címre visszaállítása• teljes vélemény- és sajtószabadság• a Sztálin-szobor eltávolítása• Farkas Mihály és Péter Gábor nyilvános tárgyalása

A felvonulás lassan tömeges tüntetéssé duzzadt, a munkások is csatlakoztak azegyetemistákhoz. Eközben bizonytalanság lett úrrá a pártvezetésen, felkészületlenül értékket az események. .

A tüntet tömeg három irányba ment, egy részük a Dózsa György téri Sztálin-szoborledöntésére indult, mások a Parlament elé vonultak, jó néhányan a Bródy Sándor utca felévették az irányt, hogy a rádióban beolvassák a követeléseket.

A rádiónál történtaz els fegyveres esemény. A rádiót rz katonák tüzet nyitottak atüntet kre, a felkelk megostromolták és hajnalra elfoglalták az épületet. A Parlament eltta tömeg Nagy Imrét követelte, akinek a tüntetkhöz intézett beszéde azonban csalódástokozott (elvtársak megszólítás).

Ger Ern este 8-kor tartott rádióbeszédében ellenségesen értékelte amegmozdulásokat, a felkelés fegyveres letörése mellett volt. Éjszaka összehívták a KV-tamin határoztak Nagy Imre, Losonczy Géza és Donáth Ferenc beválasztásáról a vezetésbevalamint Nagy Imre miniszterelnöki kinevezésérl. Megersítették Gert els titkári




150

Forradalmi Karhatalmi Bizottságot, átszervezték a rendrséget és a honvédséget. Afegyveres centrumokat elszólították a harc beszüntetésére.

Ennek ellenére a kormány nem tudta megakadályoznia Köztársaság téri Budapestipártház ostromát(okt. 30). A feldühödött nép a fegyvertelen civilekre tüzet nyitó védketaz ostrom után felkoncolta. Ugyan ezen a napon egy Darvas Iván vezette különítmény

kiszabadította a Kbányai Fogház foglyait. A hasonló fogolyszabadításokfosztogatásokhoz vezettek.Eközben az újjáalakult kommunista párt - Magyar Szocialista Munkás Párt; Kádár János

vezetésével - és a korábban feloszlatott demokratikus pártok (FKgP – Kovács Béla; SZDP– Kéthly Anna; Petfi Párt; Keresztény Demokrata Néppárt) új kormány létrehozásáróltárgyaltak.

Nagy Imre október 31-én tartott Kossuth téri beszédében bejelentette a Szovjetunióvalvaló tárgyalások megkezdését a Varsói Szerzdés felmondásáról és a szovjet csapatokkivonásáról. Úgy tnt, hogy a forradalom gyzött, a legfontosabb követelések teljesültek.

A forradalom nemzetközi háttere és leveréseMiközben a szovjet vezetés Andropovon (szovjet nagykövet) keresztül elhitette NagyImrével a Szovjetunió tárgyalási és együttmködési szándékát, a háttérben megkezdte amagyar forradalom leverésének elkészítését.A Szuezi-csatorna válsága:Nasszer lezárta a Szuezi-csatornát, az USA pedig követelte,hogy tegye szabaddá a hajózást a csatornán. Megígérte, hogy az egyiptomi válságfegyveres megoldásától távol maradó Szovjetunó cserében az USA-tól szabad kezet kap amagyarországi forradalom leveréséhez.Október 29-én Charles Bohlen (az USA moszkvainagykövete) kijelentette: országa nem tekinti potenciális szövetségesének a lengyeleket ésa magyarokat, ergoAmerika nem kíván beavatkoznia kelet-európai eseményekbe. Ezekután már csak a testvérpártok beleegyezése hiányzott az intervencióhoz. A kínai, román;

bolgár; lengyel; csehszlovák kommunista vezetk hozzájárulásának megszerzése után márcsak a jugoszláviai kommunista párt vezet jének, Titónak a meggyzése maradt hátra.Végül is igent mondott; bábkormány létrehozását ajánlotta, amely végrehajthatná apolitikai fordulatot, Kádár Jánossal az élén.November 1-jén Nagy Imre értesülve a szovjet katonai beavatkozás elkészületeirl,radikális lépésre szánta el magát, bejelentette Magyarország semlegességét, és kilépését avarsói Szerzdésb l. November 2-án és 3-án a napnál is világosabban látszott, hogy aszovjet támadás már elkerülhetetlen. Nagy Imre hiába fordult az ENSZ-hez, mindenki aszuezi válsággal volt éppen elfoglalva (ráadásul ott volt még a háttérben az USA és aSzovjetunió megegyezése is). Hiábavalónak bizonyult tárgyalási szándéka a szovjet katonavezet kkel, aMaléter Pál vezette magyar küldöttséget letartóztatták, ahogy a tököliparancsnokságra érkezett.

November 4-én a szovjet hadsereg országszerte megkezdte a magyar forradalomleverését, a f város megszállását. 5 óra 20 perckor Nagy Imre utoljára szólt a nemzethez:„ Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak f városunk ellen azzal a nyilvánvalószándékkal, hogy megdöntsék a törvényes demokratikus kormányt. Csapataink harcbanállnak! A kormány a helyén van! Ezt közlöm az ország népével és a világközvéleményével.”A kormány nem adott parancsot katonai ellenállásra. Bibó István - a Petfi Párt politikusa,aki a Nyilatkozatot írta – és Tildy Zoltán (az angol nagykövetség elutasította menedékjog-kérelmét) kivételével a kormány tagjai elhagyták a Parlamentet és a Jugoszlávnagykövetségre menekültek.

A felkelcsoportok parancs nélkül is felvették a harcot a szovjet tankokkal, de aMolotov-koktélok és a kiskalibergéppuskatz csak csekély veszteséget okozhattak az




151

ellenségnek. Budapesten november 8-ig folytak a harcok. Csepelen november 17-éig voltfegyveres ellenállás. De jelents volt a nem fegyveres ellenállás is. A vásoimunkástanácsok után november 12-én megalakult a Nagy Budapesti KözpontiMunkástanács, Rácz Sándor vezetésével.

A Kádár-kormányA szovjet hadsereg elfoglalta a parlamentet,Kádár János vezetésévelmegalakult aMagyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amely az ellenforradalom leverésére aSzovjetuniótól kért segítséget. Az új kormány tagjai között volt Münnich Ferenc, ApróAntal és Marosán György is. Az1956-tól 1988-igtartó id szakotKádár-korszaknak, azáltala kiépített kommunista berendezkedéstKádár-rendszernek nevezzük.Az új kormány minden legitimitást nélkülözve látott munkához. Kádár János hatalomra jutása után megkezddött amegtorlásés a megfélemlítésid szaka (1958-ig; 1963 teljesamnesztia). December elején letartóztatták a Központi Munkástanács vezetit (BaliSándor, Rácz Sándor), betiltották az üzemi tanácsokat, a forradalmi bizottságokat (pl.Magyar értelmiségi Forradalmi Munkástanács), felfüggesztették a Magyar IrókSzövetségének mködését. Bevezették a rögtönítélbíróságokat. Letartóztatták DéryTibor, Zelk Zoltán, Háy Gyula, Eörsi István és Fekete Gyula írókat, Darvas Iván színészt,Kosáry Domokos történészt, Bibó István és Tildy Zoltán politikusokat.Nagy Imrétösszeesküvés és hazaárulás vádjával kötél általi halálra ítélték, és 1958. június 16-ánhajnalban kivégezték. Novemberben és decemberben több mint 200 000 ember hagyta el az országot nyugatiirányban, f leg Ausztriába, Ausztráliába, Új-Zélandra, és Angliába emigráltak. Azemigránsokat rokonszenvvel fogadták szerte a világon. Az USA is megemelte abevándorlási vízumok számát. Többnyire a 20-30 év közötti fiatalok emigráltak, atársadalom legmobilabb és legtehetségesebb rétege. Magyarországon ezt

b ncselekményként kezelték, disszidálásnak nevezték.




152

34. A hidegháborúVI. Nemzetközi konfliktusok és együttmködés / 34.

A hidegháború szakaszai:

1. 1945-62 klasszikus hidegháború2. 1962-69 olvadás idszaka3. 1969-75 détand = enyhülés4. 1975-79 felújulás5. 1979-85 kis hidegháború6. 1985-89 a hidegháború teljes felszámolódása

Az 1945. július 17-tl augusztus 2-ig megtartottpotsdami értekezletena II. világháborúgy ztes szövetségesei döntöttek Németország négyhatalmi felosztásáról, a nemzetköziKatonai Törvényszékfelállításáról Nürnbergben, abékeszerz dés el készítésére pediglétrehozták a Külügyminiszterek Tanácsát. Kelet-Közép-Európa államai szovjet

megszállás alá kerültek, aSzovjetunió ezekben az államokban a kommunista pártokattámogatta. A hidegháború “hivatalos nyitánya”Churchill fultoni beszédevolt 1946. március 5-

én, amiben a Szovjetunióval szembeni erteljes fellépésre szólított fel. Sztálin válaszulChurchillt háborús uszítónak bélyegezte.

Az amerikai külpolitikai gondokozásekkor gyökeres változáson megy át: kifejtik afeltartóztatáselvét (minden további bolsevista terjeszkedést meg kel gátolni), adominó-elvet (ha egy térségben bolsevista hatalomátvételre kerül sor, akkor a többi ország ismeginog).

Mivel a Szovjetunió teret nyert Kelet-Közép-Európában, illetve Franciaországban ésOlaszországban is bekerültek a kormányba akommunista politikusok, az USA 1947.

március 12-én meghirdette aTruman-elvet,melynek lényege,hogy az Egyesült Államoktámogatja akommunizmussal szemben fellépállamokat. 1947. június 5-én az USAbejelentette aMarshall-tervet, melynek célja a nyugat-európai államok gazdaságistabilizálása volt. Az elkövetkezéveket állandó konfliktusok (Európa) és konfrontációk(Korea, Közel-Kelet) jellemezték. Sztálin megtiltotta a csatlós országok csatlakozását aMarshall-seglyhez.

A négy megszállási zónára osztottNémetországbanel ször azangol és az amerikaizóna egyesült(Bizónia), majd ehhez csatlakozott afrancia zónais (Trizónia).

1948-ban a német kérdés megvitatására összehívott londoni konferenciára aSzovjetuniót nem hívták meg, illetve a nyugati zónákban pénzreformot vezettek be (DM).A Szovjetunió válaszul 1948. június 23-ánNyugat-Berlint blokádalá vonta. a nyugatihatalmak a blokádotlégihíddalellensúlyozták.1949.május 23-án Trizóniából létrejött aNémet Szövetségi Köztársaság, október 7-énpedig a szovjet zónából aNémet Demokratikus Köztársaság.

Nyugat-Európaa gazdasági szükségszerség és a szovjet agressziótól való félelemhatására integrálódni kezdett. A Marshall-segélyelosztására létrejött azEurópaiGazdasági Együttmködési Szervezet,ami az 1957-ben megalakult Európai Közös Piacel dje volt. 1951. április 18-án pedig francia kezdeményezésre megalakult azEurópaiSzén- és Acélközösség (Montánunió),a Benelux-államok, Franciaország, Olaszország ésaz NSZK részvételével. Gazdasági jelentségén túl, a német-francia történelmi megbékélésszempontjából volt jelents.

A bipoláris világrend két óriása a Szovjetunió és az USA belpolitikáját meghatároztaebben az idszakban a fegyverkezési verseny és az ellenségeskedés. Sztálin háborús




153

hisztériájában harmadik világháborúra készült, az USA-ban pedig aMcCartyzmus keretében üldözték az amerikai kommunistákat.

Mivel az atombomba birtoklása hatalmas elnyt jelentett az amerikaiaknak, így aszovjetek is megfeszített ütemû kutatásokat folytattak, melynek eredményeként1949.szeptember 25-én elkészült a szovjet atombombais. Válaszul az amerikaiak1952.

november 1-ére elkészítették a hidrogénbombát,de 1953. augusztus 20-án a szovjetekis bejelentették az elshidrogénbombájuk kipróbálását. A két szembenálló világrendlétrehoztakatonai szervezetét, 1949. április 4-én megalakult aNATO, az Észak-atlantiSzerz dés Szervezete, mely a nyugati hatalmakat tömörítette, s amikor az NSZK-t isfelvették a NATO-ba, válaszul a szocialista országok is létrehozták katonai szervezetüket,a Varsói szerz dést1955. május 14-én.

A Truman-elvnek és a Marshall-segélynek köszönheten az 1950-es évek elejérestabilizálódtak politikailag és gazdaságilag a nyugat-európai demokráciák, a Szovjetunió ésaz USA azonban idközben a világ több más pontján,közvetetten összemérteaz erejét.

A második világháború végénVietnambana japán csapatokat délen a brit, északon akínai katonaság fegyverezte le. 1945. szeptemberében aHo Si Minh vezettevietnamikommunisták kikiáltották a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, a visszatérfranciagyarmatosítók és a kommunizmust ellenzvietnamiak azonban az északi területekreszorították vissza Ho Si Minh híveit.

1950-ben a Szovjetunió és Kína felvette a kapcsolatot Ho Si Minh-nel, s kitört az els vietnami háború, mely 1954-ben a franciák vereségével zárult. A 17. szélességi foktólészakra kommunista vietnami rendszer alakult ki, délre az USA segítségével demokratikusállam jött létre.

Korea 1910-t l japán gyarmat volt, s a második világháború végén a 38. szélességifoktól északra a Szovjetunió, délre az USA kapituláltatta a japán csapatokat. Északonkommunista rendszer jött létre, s 1950. június 25-én Észak-Korea megtámadta Dél-Koreát.A háborúbanENSZ-csapatok, zömében amerikaiak is részt vettek a déliek oldalán, míg azészakiak támogatására pedig kínai “önkéntesek” érkeztek. A háború 1953. július 27-én apanmindzsoni fegyverszünettel zárult, mely rögzítetteKorea kettéosztottságát.

Kínában már a második világháború idején két párt harcolt egymással. A Kuomintang-a Kínai Nemzeti Párt - vezet je Csang Kaj-sekés a Kínai Kommunista Párt - vezet jeMao Ce-tung közötti küzdelem eredményeként 1945. október 11-én kitört a kínaipolgárháború. A gyzelem a kommunistáké lett, s 1949. október 1-én kikiáltották a KínaiNépköztársaságot. AKuomintang tagjai Tajvan szigetén létrehozták a KínaiKöztársaságot - amerikai segítséggel.

A nagyhatalmak közötti status quo fenntartása érdekében a nyugati hatalmak kénytelenvoltak eltrni, hogy a Szovjetunió leverte a szovjetellenes felkeléseket Kelet-Közép-

Európában. Ezek közül a legjelentsebbek az1953. június 17-én lezajlottkeletnémetfelkelés, az 1956. június 28-i lengyel felkelés Poznanban és az 1956-os magyarforradalom.

Ugyanakkor a világpolitikában enyhülést jelentett azosztrák államszerzdés aláírása1955. május 15-én, melynek értelmében a szovjet csapatok kivonultak Ausztria keletiterületeirl, cserébe viszont Ausztria vállalta a semlegességet. 1955. július 18-23-agenfinégyhatalmi csúcstalálkozó, melyen a nagyhatalmak az enyhülés mellett foglaltak állást.

1956-ban azonban két súlyos válság rengette meg a világpolitikát. 1956. július 26-ánNasszer egyiptomi elnökállamosította a Szuezi-csatornát,s mivel ez sértette a f legfrancia és angol részvényesek érdekeit október 29-én Izrael, majd október 31-énFranciaország és Nagy-Britannia megtámadta Egyiptomot.Az er teljes szovjet

fellépésre azonban – mivel azUSA nem támogatta ket – hatalmas presztízsveszteséggel




154

kénytelenek voltak kivonni csapataikat a térségbl. Ez az incidens bebizonyította, hogy anyugat-európai hatalmak már nem képesek az USA nélkül önálló katonai lépésekre.Az 1956. október 23-ánBudapesten kirobbantforradalmat Hruscsov látva, hogy azeurópai status quo-n nem kíván az Egyesült Államok változtatni,vérbe fojtotta.

A hidegháborús enyhülés és a „kis hidegháború” 1953 márciusában meghalt Sztálin, helyéreHruscsov került. A hozzá f zött reményekcsak félig-meddig valósultak meg: bár kétségtelenenyhülésállt be, amennyiben 1955-benaz osztrák államszerzdéssel Ausztria függetlenné válhatott, Adenauer, a nyugatnémetkancellár Moszkvába látogatott, ésGenfben a négy nagyhatalom csúcstalálkozót tartott,majd egy évre rá Hruscsov a XX. pártkongresszuson megbírálta a sztálinizmust.Ugyanakkor mindez nem gátolta meg abban, hogy1953-ban leverje a keletnémetfelkelést. 1955-ben létrehozta a Varsói Szerzdést, és míg a közvélemény a szuezi-válsággal volt elfoglalva,leverte 1956-ban a magyar forradalmat. 1958-tól Nyugat-Berlin státuszának „rendezését” követelte, de elszántságát az évekig tartó tárgyalásokkérdésessé tették (aberlini fal 1961-es építése zárta csak le a kérdést). Hruscsovkirobbantotta aIII. világháborúval fenyegetkubai rakétaválságot is, de az amerikaifellépésre kénytelen volt meghátrálni (1962. október-november).

A két tábor szembenállására válaszul 1961-ben kibontakozott az el nem kötelezettekmozgalma (Jugoszlávia, India, Egyiptom vezetésével).1963-ban „forró drótot” hoztaklétre Moszkva és Washington között, amely az enyhülés egyértelmjele volt.

1964-1975 között tartott a vietnami háború, amely Amerikát helyzeténekújraértékelésére késztette, a Szovjetuniót azonban erejének túlértékelésére és az afrikaicsatlós államok kiépítésére ösztönözte (pl.: Angola, Etiópia, Mozambik).

Közben Európában gazdasági és politikai (ellentét Kínával) megfontolásokbólmérsékldött a szembenállás. 1969-tl SALT5 tárgyalások kezddtek a fegyverekcsökkentésérl, az els SALT megállapodást 1972-ben írták alá.

1975-ben a két tábor tagjai kölcsönösen elfogadták a világrendre, illetve az egyéniszabadságjogokra vonatkozóhelsinki záróokmányt.

1979-ben elkezddött a szovjetekafganisztáni kalandja. A terjeszkedésre válaszul azUSA és szövetségesei felrúgták a SALT-II egyezményt,1983-ban Reagan elnökbejelentettecsillagháborús tervét, amely az USA számára atompajzsot jelentett volna. Aszovjetekekkor végleg belátták, hogy nem bírják a katonai versenyfutást,rendszerükhamarosan összeomlott. 1991-ben megsznt a Varsói Szerz dés és a KGST.

5 Strategic Arms Limitation Talks- (tárgyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról): A szerzdésben afelek vállalták, hogy egyikük sem telepít rakétaelhárító rakéta rendszert (ABM), kivéve egyet-egyet a sajátf városa és a saját ballisztikus interkontinentális rakétái kilövállásainak 150 kilométeres sugarú körzetében,legfeljebb 100-100 kilövállással és ugyanennyi rakétaelhárító rakétával, korlátozott számú és hatósugarúradarokkal. Ugyancsak vállalták a felek, hogy az ABM-kísérleti telepeiken maximum 15-15 kilövállást

tartanak fenn. Vállalták, hogy egyikük sem fejleszt ki tengeri, mozgó szárazföldi, világrbeli vagy légitámaszponttal rendelkezABM-rendszereket, sem olyan ABM-kilövállásokat, melyekrl egynél több rakétaindítható, vagy gyorsan újratölthet.



Évszámok:1945. júl. 17. – aug. 2.: potsdamicsúcstalálkozó1946. márc. 5.: Churchill fultoni beszéde1947. márc. 12.: a Truman-elv meghirdetése

1947. június 5.: a Marshall-terv bejelentése1948. görög polgárháború, kommunistahatalomátvételi kísérlet

1948. június 23.: a nyugat-berlini blokádkezdete1949. május 23.: létrejön az NSZK1949. október 7.: létrejön az NDK1951. ápr. 18.: Európai Szén- ésAcélközösség1957. márc. 25.: Európai Közös Piac, azEGK1949. szeptember 25.: szovjet atombomba1952. nov. 1.: az elsamerikaihidrogénbomba felrobbantása1953. aug. 20.: elkészül a szovjethidrogénbomba1949. április 4. megalakul a NATO1955. május 14.: megalakul a VarsóiSzerz dés1945. szeptember: Ho Si Minh és híveilétrehozzák a Vietnami DemokratikusKöztársaságot

1954. május 7.: a franciák veresége DienBien Phu erdjénél, az els vietnami háborúvége1910.: Korea japán gyarmat lett

1950. jún. 25: Észak-Korea lerohanja Dél-Koreát1953. július 27.: a panmindzsonifegyverszünet1945. október 11.: a kínai polgárháborúkezdete1949. okt. 1.: Mao Ce-tung gyzelmévelzárul a kínai polgárháború1953. június 17.: a keletnémet felkeléskezdete1956. június 28.: lengyel felkelés Poznanban1955. május 15.: az osztrák államszerzdés1955. júl. 18-23.: a genfi négyhatalmicsúcstalálkozó1956. július 26.: Nasszer egyiptomi elnökállamosítja a Szuezi-csatornát1956. október 29.: Izrael megtámadjaEgyiptomot1956. október 31.: a francia és a brit légier megtámadja Egyiptomot1956. október 23.: kitör a magyar forradalom

Nevek, fogalmak

tortenelem_tetelek_2010

Documents