tÖrtÉnelem És ÁllampolgÁri ismeretek · az ókori róma évszázadai cél: a tanulók...

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 88

TÖRTÉNELEM

ÉS

ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

5.-6.- 8. ÉVFOLYAM

TÖRTÉNELEM

ÉS

ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉS ETIKA

7. ÉVFOLYAM


CÉLOK ÉS FELADATOK

A történelem - mint múltismeret - a társadalom kollektív memóriájaként az emberi

azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást

formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek

kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi

látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek

megismerését és tiszteletben tartását kívánja.

A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése. A történelem és

állampolgári ismeretek tantárgy célja, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-

változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek

megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos

folyamataiban való eligazodást is szolgálja.

A tantárgy másodsorban jól segíti a kulcskompetenciák fejlesztését. Különösen igaz ez

az anyanyelvi kommunikáció, a szociális és állampolgári képességek és a hatékony, önálló

tanulás készségének erősítése, további fejlesztése terén. A történelem és állampolgári

ismeretek fejlesztési követelményei és tananyaga segítségével bővíthető az információs

társadalom technológiáiban való jártasság is. A történelem órán a tanulók kifejezik

gondolataikat, érzéseiket, véleményüket szóban és írásban egyaránt. Már ebben a két képzési

szakaszban megkezdődik a szakszókincs kialakítása, és fontos szerepet kap a különféle típusú

szövegek (források) összegyűjtése, feldolgozása. A történelem múltismereti és a

társadalomismeret jelenismereti szempontjai segítségével a tanulók tájékozódni tudnak a

múlt, valamint saját koruk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. A

társadalomismerettel való foglalkozás az ismeretek nyújtásán túl mindenekelőtt a társadalmi

problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok értelmezéséhez, feloldásához

szükséges képességek fejlesztését jelenti.

Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell

alapulnia. A 10–12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5–6. évfolyamos

tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és

jelenségekből – a történetekből – kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A képszerűen

megjelenített múltat már az 5–6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a

megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi

ismeretek rendszerébe. A történettanítás nem helyettesíti, csupán megalapozza a


történelemtanítást. A történelmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb

évfolyamokon a játéknak, a konkrét szituációknak, az életszerű helyzeteknek van kitüntetett

szerepe.

A 7–8. évfolyamok történelemtanítása – a korábbi évfolyamok eredményeire

támaszkodva – a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb

szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Alkalmazkodva az

adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre – a történettanításra – azonban ekkor is

szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem

megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák.

A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkednek a hagyományos paraszti kultúrával

és értékrenddel, megfigyelik és megismerik a természet közelben élő a természetet tisztelő, és

felhasználó ember életét, legfontosabb szokásait.

A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját

korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a

jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét,

működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos

részvételhez.

A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk

társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. Az ismeretek nyújtásán túl ez mindenek

előtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok

elemzéséhez szükséges képességek fejlesztését igényli. Az etika betekintést nyújt az embert

másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok

világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet

az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, felelős

döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket.

A hetedik évfolyamon e tantárgy az emberi természet, a társas kapcsolatok

sajátosságait tárgyalja oly módon, hogy ötvözi a leíró embertudományokat (lélektan,

szociológia) a normatív etikával. A tárgy egyszerre szolgálhatja az általános műveltség

gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet,

felkészít a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált

emberkép és identitástudat alakulásához.


FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és -

feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók

ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a

tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból,

diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy

ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük

következtetéseket tudjanak levonni.

E képességek fejlesztése közvetlenül segíti a hatékony, önálló tanulás képességének

kibontakozását, megszilárdulását. Váljanak képessé a tanulók a közös munkára, saját tudásuk

másokkal való megosztására, munkájuk értékelésére. A tananyag segítségével fejlődjön

problémamegoldó képességük is.

A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú

információgyűjtés és -felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok,

atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések

készségszintű alkalmazására.

A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni

tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-

társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani.

Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások

szerepét a történelmi, társadalmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az

értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során

ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek

segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről,

eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják

megindokolni.

A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének

fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események

elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni

szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid

beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el


a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel

alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan

megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban.

A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem

alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a

négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó

képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A

tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük

különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi

környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére.

A képességek hatékony fejlesztésének fontos eszköze a differenciált tanulás szervezés, a

kooperatív tanulási technikák alkalmazása (egyéni-, pár-, csoport- és projektmunka),

Az alapozó szakaszban (az 5-6. évfolyamon) a tanítási időkeret egy részét nem

szakrendszerű oktatás keretében az iskolai alapozó funkciók (olvasás- és íráskészség,

rendszerező és kombinatív képesség) hatékonyságának növelésére lehet fordítani. A tantárgy

esetében ezt leginkább a témacsoportban feldolgozott tananyag (projektoktatás) segítségével

lehet megoldani. A projektoktatás a tanulás iránti motiváció felkeltésének jó eszköze. Az 5-6.

évfolyam tananyagának témakörei, vagy azok egy része felfogható egy-egy projekt

témájaként, címeként.

A tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társas kapcsolatokban szükséges

normák készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a

nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza továbbá

a tanulók toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét.


5. ÉVFOLYAM

Heti óraszám: 1,5 óra

Belépő tevékenység formák

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

- Képi információk gyűjtése.

- Lelet és rekonstrukció összevetése.

- Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források összehasonlítása.

- Az egyes korszakok jellemző tárgyainak, szerkezetek működésének felderítése,

ismertetése. Tájékozódás könyvtárban az egyes történelmi személyiségekkel,

eseményekkel kapcsolatos gyermekirodalomban.

- Párhuzamok keresése a megismert történelmi élethelyzetek, események és mai éltünk

között.

- Annak felderítése, hogy milyen környezeti változások erednek az ókorból.

- Információk gyűjtése a tankönyv és olvasókönyv szövegéből.

- Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen

jelentősége volt az emberiség történetében.

- A tanári elbeszélés megjegyzése.

- Képi és szöveges információk együttes kezelése.

- Képek jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése.

Kifejezőképességek

- Történelmi személyiségek jellemzése.

- Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.

- A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben.

- Rajz, festmény, modell készítése történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről.

- Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása.

- Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése.

- Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel.

- Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel.

Tájékozódás időben

- Történelmi események időrendbe állítása.


- Az őskor és ókor megkülönböztetése.

- A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése.

- A Kr. e., Kr. u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése,

gyakorlása.

Tájékozódás térben

- A kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása.

- Az események helyszíneinek megnevezése.

- A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása

különböző méretarányú térképen.

- Távolságbecslés különböző léptékű térképeken, számítás.

- A földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes időszakoknak és

helyszíneknek megfelelően.

- Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével.

Témakörök

1. Élet az őskorban

2. Az ókori Kelet világa

3. Ószövetségi történetek

4. Az ókori görögök életéből

5. Az ókori Róma évszázadai

6. A kereszténység születése

7. A magyar történelem kezdetei

8. Hagyomány ismeret, mélységelvű témák

9. Mindennapi élet, életmódtörténet

1. Élet az őskorban

Cél: A tanulók ismerjék meg az ősember nyomait a Földön, hogyan élt a gyűjtögető, halászó,

vadászó ember, a földművelő és az állattenyésztő ember, az első mesterségek és a csere

kialakulását, a természeti népek életét napjainkban, a varázslat és művészet jellemzőit.

Követelmény: A tanuló tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli)

között. Legyen tisztában az alábbi fogalmak jelentésével: őskor, ősember, régészet,

eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat,


földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, természetimádat, mágia,

varázslat, barlangrajz.

Évszám: nagyon régen, régen

2. Az ókori Kelet világa

Cél: A tanulók ismerjék meg a történelem korszakait, az ókori Egyiptomot, a rejtélyes

piramisokat, Mezopotámiát, Indiát, Kínát, az írás kialakulását és mítoszokat, mondákat a

korból

Követelmény: A tanuló tudjon történetet elmondani kérdés alapján az alábbi fogalmak

felhasználásával: ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia,

hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás. Tudja, mi történt kb. 5000 éve. Tudja

történelmi térben elhelyezni Egyiptomot, Mezopotámiát, Indiát, Kínát, a Nílust, a Tigrist, az

Eufráteszt, az Indust, a Jangce-t. Tudja mi történt kb. 5000 éve.

3. Ószövetségi történetek

Cél: A tanulók ismerjék meg a Bibliát, a bibliai tájakat, az ószövetségi történetet a

teremtésről, a vízözönről, Mózesról, Dávid királyról vagy Salamonról.

Követelmény: A tanuló tudja, hogy mi a Biblia, az Ószövetség, egyistenhit. Tudjon történetet

elmesélni elmondani az következő nevek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy Salamon, és

az következő helynevek felhasználásával: Kánaán, Jeruzsálem.

4. Az ókori görögök életéből

Cél: A tanuló ismerje meg a görög tájat, történeteket a görög mondavilágból, görög isteneket,

az olimpiai játékokat, Athént, Spártát, a hajózás, kereskedelem jellemzőit, a nép nagy csatáit

és hőseit, Athént Periklész korában, az athéni népgyűlést, a művészetük legfontosabb

jellemzőit, történeteket Nagy Sándorról.

Követelmény: A tanuló tudja az ókori görög történelem legfontosabb eseményeit az következő

fogalmak: városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház; a

következő nevek segítségével elmondatni: Zeusz, Pallasz, Atnéné, Héra, Dareiosz; Xerxész,

Miltodész, Periklész, Nagy Sándor. Tudja térképen megmutatni Olümpiát, az Olümposzt,

Athént, Spártát, a Perzsa Birodalmat, Alexandriát. Tudja mi történt kb. 2500 éve.


5. Az ókori Róma évszázadai

Cél: A tanulók ismerjék meg a Róma alapításával, a királysággal, köztársasággal kapcsolatos

mondákat. Ismerjen hadvezéreket és csatákat apun háború történetéből, a szabadok és

rabszolgák helyzetét, Julius Caesart és hadseregét, történeteket Augusztusról, a természet és a

gazdaság szerepét a Római Birodalomban. Ismerjék meg az ókori Rómát – vízvezeték,

fürdők, amfiteátrumok, bérházak -, a rómaiak szerepét hazánk területén és a népvándorlás

viharait.

Követelmény: A tanuló tudjon történeteket elmondani az ókori Róma történetéből a következő

fogalmak: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum,

barbárok, népvándorlás; és a következő nevek felhasználásával: Romulus és Rémus,

Hannibál, Julius Caesar, Augusztus. Tudja megmutatni különböző léptékű térképen a

következő helyneveket: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum (és

egy lakóhelyhez közeli római kori település). Tudja, mi történt kb. 1500 éve.

6. A kereszténység születése

Cél: A tanulók ismerjenek történeteket Jézusról, a keresztény egyház kialakulásáról, a

kereszténység fő tanításait. Ismerje a keresztény időszámítás jellemzőit.

Követelmény: A tanuló tudja elmondani a kereszténység kialakulását az következő fogalmak:

kereszténység, evangélium, Megváltó, próféta, apostol, vallás, egyház, püspök; és a

következő nevek segítségével: Jézus, Mária, József, Júdás, Szent Pál, Nagy Konstantin.

Tudja, mi történt Betlehemben; és 476-ban.

7. A magyar történelem kezdetei

Cél: A tanulók ismerjék meg a magyar nép eredetével kapcsolatos mondákat és a valóságot, a

vándorlást az Uráltól a Kárpát-medencéig, társadalmukat, hitvilágukat és a honfoglalás

eseményeit.

Követelmény: A tanuló tudja elmondani népünk történelmének kezdeti eseményeit a

következő fogalmak: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség,

fejedelem, táltos, honfoglalás; és a következő nevek segítségével: Hunor, Magos, Emese,

Álmos, Árpád. Tudja megmutatni különböző léptékű térképen a következő helyneveket: Urál,

Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence. Tudja mi történt 895-ben.


8. Hagyomány ismeret, mélységelvű témák

A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell

feldolgozni: Az írás kialakulása, fajtái, fejlődése Nagyvárosi kultúra a Római Birodalom

területén Hajó és kereskedelem a főníciaiaktól a rómaiakig.


A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni:

Cél: A tanuló ismerje meg az ókori népek örökségét, és a család és a gyermek helyzetét az

ókori Görögországban és napjainkban.

Követelmény: A tanuló tudja, mit örököltünk az ókori népektől, tudja hogyan élt egy család az

ókori Görögországban és napjainkban, ismerje a ma élő gyűjtögető, halászó, vadászó

életmódot folytató népeket.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között.

Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel - a

kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez

milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a

kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek

helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult

történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között.

Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ________________________________ 98

6. ÉVFOLYAM


Belépő tevékenységformák


- Képi információk gyűjtése egy adott témáról.

- Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése eredeti helyükön.

- Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak, használatának felismerése.

- A középkorból eredeztethető környezeti változások felderítése tanári segítséggel.

- Tájékozódás a korosztálynak készült a történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák,

ismeretterjesztő könyvek körében. Használatuk megismerése.

- Egyszerűbb korabeli írásos források olvasása (legenda, krónika, históriás ének,

emlékirat).

- A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása.

- Egyszerű mennyiségi mutatók (lakosság, terület) gyűjtése, értelmezése.

- A hírközlés kezdetei, a könyvnyomtatás jelentőségének felismertetése.

- A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése.

- Tárgyi és építészeti emlékek vizsgálata a velük kapcsolatos kérdésekre adandó

válaszok útján.

- Oktatófilmek elemzése tanári segítséggel.

- Egyszerű mennyiségi adatok összevetése.

- Vázlat készítése tanári segítséggel.

- Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése a szövegben.

- A középkorból eredeztethető ma is élő népi hagyományok, szokások gyűjtése.


- A látott építészeti, tárgyi emlékek reprodukálása emlékezetből.

- Kérdés és válasz megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.

- Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert

fogalmak felhasználásával.

- Adott korszakban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségek jellemzése

- Életképek összeállítása és megjelenítése adott témáról előzetes kutatómunka alapján,

tanári segítséggel.

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ________________________________ 99

- Kérdések megfogalmazása egyszerű korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel.

- Érvek gyűjtése, vélemény alátámasztására, cáfolására.


- A történetek alapján elkülöníthető korszakok jellegzetességeinek felismerése tanári

segítséggel.

- A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Törtélelmi események

időrendbe állítása.

- Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken

végbement események közül melyik történt előbb, melyik később.


- A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseinek

felismerése tanári segítséggel.

- Országok területi változásainak megfigyelése különböző történelmi atlaszokon.

Témakörök

1. Képek a középkori Európa történetéből

2. Magyarország az Árpádok idején

3. Virágzó középkor Magyarországon

4. Az újkor kezdetén

5. Magyarország az újkor kezdetén

6. Hagyományismeret

7. Mélységelvű témák, mindennapi élet, életmódtörténet

1. Képek a középkori Európa történetéből

Cél: A tanulók ismerjék meg Nagy Károly birodalmát, az arab hódítás eseményeit, Európa

jellemzőit 1000 körül, a középkori egyházat, a kolostorok világát, a középkori uradalmak, a

falu képét, a középkori várakat, a lovagi élet, a középkori városok életét, a céhmesterek,

kereskedők tevékenységét, Európát a XV. században.

Követelmény: A tanuló tudjon történetet elmondani a középkori Európa történetéből a

következő fogalmak felhasználásával: középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek,

kolostor, szerzetes, szerzetesrend, egyházszakadás, oklevél, krónika, kódex, legenda,

uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbéres, hűbérúr,

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK _______________________________ 100

hűbérbirtok, vár, lovag, középkori város, kiváltság, önkormányzat, polgár, adó, vám, céh,

járványok, távolsági kereskedelem. Tudjon lényeget kiemelni Nagy Károly, Mohamed, Szent

Benedek, Szent Ferenc életéből. Tudja megmutatni különböző léptékű térképen a következő

helyneveket: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság.

Tudja, mi történt 800-ban.

2. Magyarország az Árpádok idején

Cél: A tanulók ismerjék meg a honfoglalás eseményeit, a kalandozó hadjáratokat, Géza

fejedelem és I. István tevékenységét, László és Könyves Kálmán törvényhozását,

bíráskodását, ítélkezését, II. András és IV. Béla korszakát, a tatárjárás eseményeit, a második

honalapítás jellemzőit, az Árpád-kor kultúráját.

Követelmény: A tanuló tudjon lényeges eseményeket kiemelni, elmondani a történelmi

időszakból az alábbi fogalmak: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun; és az alábbi

nevek segítségével: Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I. László, Könyves Kálmán, II.

András, Julianus barát, IV. Béla. Tudja megmutatni különböző léptékű térképeken az alábbi

helyneveket: Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi. Tudja az alábbi évszámokhoz

kapcsolódó eseményeket: 997-1038; 1000; 1241-1242; 1301.

3. Virágzó középkor Magyarországon

Cél: A tanulók ismerjék meg Károly Róbert, Nagy Lajos, a lovagkirály, Zsigmond a császár

és király, Hunyadi János, Mátyás király korát, a korszak legfontosabb eseményeit. Ismerjék

meg egy középkori magyar város életét, a bárók, nemesek, jobbágyok jellemzőit, Mohács

szerepét, Buda elfoglalásának eseményeit.

Követelmény: A tanuló tudjon kiemelni és elmondani történelmi eseményeket a következő

fogalmak: aranyforint, bandérium, nemes, báró, ősiség, kilenced, kormányzó, végvár; és a

következő nevek segítségével: I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I.

Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán, I. Ferdinánd, Szapolyai János. Tudja

megmutatni különböző léptékű térképeken a következő helyneveket: Bécs, Nándorfehérvár,

Visegrád, Mohács, Erdély. Tudja, mi történt 1456-ben, 1514-ben, 1526-ban, 1541-ben.

4. Az újkor kezdetén

Cél: A tanulók ismerjék meg a hódítók, felfedezők tevékenységét, a felfedezések hatását

Spanyolországban és Angliában, a tengerekért folyó harcokat, I. Péter „ablaknyitását”

Európára, az Európán kívüli világot, a kultúrát és a tudományokat az újkor kezdetén.


Követelmény: A tanuló tudjon eseményeket elmondani, kiemelni az alábbi fogalmak

segítségével: újkor, azték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár,

hitel, humanizmus, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlament. Tudja az

eseményekhez kapcsolni az alábbi személyek tevékenységét: Kolumbusz, Magellán, Luther,

Kálvin, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei. Tudja különböző

léptékű térképeken megmutatni azt alábbi helyneveket: Amerika, Versailles, Párizs, London,

Madrid, Szentpétervár. Tudja, mi történt 1492-ben és 1517-ben.

5. Magyarország az újkor kezdetén

Cél: A tanulók ismerjék meg a török világ jellemzőit Magyarország, a várháborúk hőseit,

életképeket, a királyi Magyarországról, Erdély aranykorát, történeteket a függetlenségi

küzdelmekről, a reformáció és az ellenreformáció kulturális hatását, Buda visszafoglalásának

eseményeit, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát.

Követelmény: A tanuló tudjon önállóan elmondani eseményeket az újkor kezdetéről az alábbi

fogalmak: szpáhi, janicsár, pasa, hajdú, kollégium, végvár, kuruc, labanc, nádor; és az alábbi

nevek segítségével: Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány

Péter, Károli Gáspár, II. Rákóczi Ferenc. Tudja különböző léptékű térképeken megmutatni az

alábbi helyneveket: királyi Magyarország, hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár,

Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul. Tudja, mi történt 1552-ben, 1686-ban, 1703-1711

között.

A tanév során az alábbi témák közül egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell

feldolgozni: Középkori városok Európában és Magyarországon

6. Hagyományismeret

Bárók, nemesek, jobbágyok Magyarországon a XIV-XVIII. századig. Az Európán kívüli világ

a kora újkorban

7. Mélységelvű témák

Mindennapi élet, életmódtörténet

Cél: A tanulók ismerjék meg az Árpád-kori emlékeket Magyarországon, hazánk kereskedelmi

kapcsolatait a múltban és a jelenben.


Mátyás király asztalánál – az étkezés történetéből,

Pestis, himlő, kolera-járványok a középkortól napjainkig.


Követelmény: A tanuló tudja, hol vannak hazánkban Árpád-kori emlékek, és azt, hogy mi

jellemezte hazánk kereskedelmi kapcsolatait a múltban és a jelenben.


A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.

Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult

történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a

tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani.

Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen.


7. ÉVFOLYAM




- Információk gyűjtése statisztikai adatokból.

- Önálló kutatás adott témában, melynek végeredménye rövidebb összefoglaló

kiselőadás vagy esszé.

- Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és

ismeretterjesztő művekből.

- Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján.

- Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése.

- Különböző típusú képi információk gyűjtése egy adott témához.

- Információk gyűjtése CD-k, DVD-k segítségével előre meghatározott szempontok

alapján.

- Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel.

- Írásos források összegyűjtése megadott szempontok alapján.

- A hírközlési forradalom jelentőségének megértése.

- Anyaggyűjtés tanári segítséggel több szempontból egy adott témában.

- Különböző képi információk jellegzetességeinek felismerése.

- Valamely kijelölt téma többszempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári

irányítással.

- A XIX. századi történelmi eseményekről szóló dalok, történetek, mondák

feldolgozása.


- Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböző statisztikák

adatainak felhasználásával.

- Szerepjáték: valamely korszak jellemző alakjának egyes szám első személyű

bemutatása.

- Vázlat készítése csoportmunkában.

- Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak

felhasználásával.


- Saját vélemény érthető megfogalmazása, mások véleményének türelmes

meghallgatása és figyelembe vétele.

- A megismert sematikus rajzok, ábrák élőszóban való megelevenítése.


- Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján.

- Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának,

fejlődésének felismertetése.

- Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek időbeli, térbeli

összevetése.

- Ma is előforduló jelenségek, konvenciók, eszmék, intézmények felismerése,

összevetése mai jellegzetességeikkel.

- Kronologikus táblázatok önálló készítése.

- Események egyidejűségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az

időben.


- A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek

összehasonlítása.

- Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken.

Témakörök

1. A polgári átalakulás kora

2. Képek a XVIII. századi Magyarországról

3. A polgárosodás kezdetei Magyarországon

4. Nemzetállamok kora

5. A dualizmus kora

6. Az első világháború



1. A polgári átalakulás kora

Cél: A tanulók ismerjék meg az Amerikai Egyesült Államok megalakulásának eseményeit, a

felvilágosodás eszméit, személyiségeit, eseményeit a francia forradalom korából, Napóleon


tevékenységét, a mezőgazdaság és a gépek forradalmát, az ipari forradalom társadalmi

következményeit, a kapitalizálódó Európa életmódját.

Követelmény: A tanuló tudjon elmondani fontos eseményeket az alábbi fogalmak: alkotmány,

emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, terror,

nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, vetésforgó, gyár, vállalkozó, haszon,

tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, politika; és a következő nevek segítségével: Washington,

Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson. Tudja, mi történt 1776-ban,

1789-ben, 1815-ben. Tudja megkülönböző léptékű térképeken elhelyezni az alábbi

helyneveket: Boston, Waterloo.

2. Képek a XVIII. századi Magyarországról

Cél: A tanulók ismerjék meg Mária Terézia és II. József korát és tevékenységét, a

soknemzetiségű Magyarország kialakulását, a francia forradalom és a napóleoni háborúk

hatását hazánkban.

Követelmény: A tanuló tudja az alábbi fogalmak tartalmát történelmi térben és időben

elhelyezni: betelepítés, bevándorlás, úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem,

államnyelv, oktatáspolitika. Tudja, ki volt: Mária Terézia, II. József, Martinovics Ignác; tudja

mi volt 1740-1780 között.

3. A polgárosodás kezdetei Magyarországon

Cél: A tanulók ismerjék meg a pozsonyi országgyűlés menetét, a magyar nyelv korabeli

helyzetét, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos tevékenységét, életképeket a reformkori

Magyarországról, 1848. március 15. eseményeit, a polgári törvényeket, a nemzetiségek

ébredését, részleteket a szabadságharc csatáiból, a szabadságharc és Európa viszonyát.

Követelmény: A tanuló tudja a korszak kiemelkedő történelmi eseményeit elmondani, azok

lényegét kiemelni az alábbi fogalmak: országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla, felsőtábla,

nyelvújítás, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, cenzúra,

sajtószabadság, választójog, felelőskormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, nemzetőrség,

honvédség, trónfosztás, és az alábbi nevek segítségével: Kazinczy Ferenc, báró Wesselényi

Miklós, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány

Lajos, Görgey Artúr, Bem, Metternich, Haynau. Tudja különböző léptékű térképeken

elhelyezni az alábbi helyneveket: Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad. Tudja, mi történt 1830-

1848. között, 1848. március 15-én, 1849. október 6-án.


4. Nemzetállamok kora

Cél: A tanulók ismerjék meg az amerikai polgárháború eseményeit, az új nemzetállamokat

Európában: Olaszország, Németország, a Török Birodalom helyén létrejövő nemzetállamokat,

az állam új feladatait: az oktatásügyet, egészségügyet, szociálpolitikát, a világfelosztásért

folytatott versenyt, a modern társadalmi csoportokat, azok életmódját, a sokarcú

munkásmozgalom fő áramlatait.

Követelmény: A tanuló tudja kiemelni a korszak fő eseményeit az alábbi fogalmak:

polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom,

szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, utópia, tömegkultúra, központi

hatalmak, antant; és az alábbi nevek segítségével: Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison,

Marx. Tudja különböző léptékű térképeken elhelyezni az alábbi helyneveket: Poroszország,

Németország, Olaszország, Szerbia, Románia, Bulgária. Tudja, mi történt 1861-1865. között

és 1871-ben.

5. A dualizmus kora

Cél: A tanulók ismerjék meg Magyarországot a szabadságharc bukása után, a kiegyezés

eseményeit, a politikai élet jellemzőit, a gazdasági felzárkózást, a polgárosodó magyar

társadalmat, Budapest „születését”, a millennium sikereit, válságjeleit, a roma társadalmat, a

roma életformát.

Követelmény: A tanuló ismerje az alábbi fogalmakat: passzív ellenállás, emigráció, kiegyezés,

közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millennium;

és az alábbi személyeket: Alexander Bach, Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös

József, Tisza Kálmán, Ganz Ábrahám, Weis Manfréd, tudja történelmi térben és időben

elhelyezni azokat. Tudja különböző léptékű térképeken elhelyezni az Osztrák-Magyar

Monarchiát és Budapestet. Tudja, mi történt 1867-ben és 1867-1916 között.

6. Az első világháború

Cél: A tanulók ismerjék meg a háború okait, céljait, a frontvonalakat, a hátországot, az

oroszországi forradalmat, a győztesek és vesztesek helyzetét.

Követelmény: A tanuló tudja a következő fogalmak tartalmát, összefüggéseit: villámháború,

állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet. Tudja, ki volt Wilson és Lenin, mi

történt 1917-ben és 1914-1918 között.



feldolgozni: A katasztrófavédelem kezdetei Magyarországon: a tűzoltóság megszervezése,

Széchenyi Ödön.


A soknemzetiségű Magyarország: nemzeti és etnikai kisebbségek együttélése, Kultúrája A

XIX. század emlékei a lakóhelyen és környékén


Cél: A tanulók ismerjék meg a mágnások, polgárok, parasztok, cselédek életét, a társadalmi

rétegződés és az életmód összefüggéseit, a soknemzetiségű Magyarország nemzeti és etnikai

kisebbségeinek együttélését, kultúráját.


Oktatás, diákok Magyarországon a XVI. – XX. század elejéig

Város és falu az új és a legújabb korban

Követelmény: A tanuló tudja, milyen összefüggés van a társadalmi rétegződés és az életmód

között, és mi jellemezte a mágnások, polgárok, parasztok és cselédek életét.

Belépő tevékenységformák

Beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése,

hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek megbeszélése és elemzése).

A játék (szerepjáték, szociodráma).

Kutatás (önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés

és interjú szakemberekkel, adatok és tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, kísérletek,

írásos és szóbeli kutatási beszámolók készítése).

Kiegészíthetik bibliográfia készítése, a tanultak és feltártak vizuális megjelenítése,

olvasmány- és esemény napló vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítése, a tanult

témaköröket bemutató kiállítások rendezése, segítségre szorulók megismerése, és

megsegítése, cselekvési program készítése (saját maga, társai, környezete és a helyi

társadalom számára), meditáció, szemlélődés; művészi alkotás létrehozása egyénileg vagy

közösen


Témakörök és tartalmak

I. Az emberi természet

1. Az ember egyedfejlődése

A születés előtti időszak és a születés.

Életszakaszok: csecsemőkor, kisgyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor,

felnőttkor, öregkor.

2. Test és lélek

A testi és lelki betegségek.

Egészség, betegség, fogyatékosság, egészség és egészség.

Testünk és egészségünk iránti felelősségünk.

3. Pszichikus működésünk és mozgatóink

Érzékelés és cselekvés.

Ösztönök, indulatok, érzések, érzelmek, értékelés.

Megismerés, gondolkodás.

Meghatározottságaink és gyökereink.

Szükségleteink és érdekeink.

Előítéleteink.

Nyitottság, empátia és tolerancia.

Ismert és rejtett, aktuális és ideális énjeink.

II. Egyén és személy

1. Kommunikáció, nyelv, gondolkodás

Nyelv és kommunikáció.

Intelligencia, okosság, bölcsesség.

Megismerés és tudás.

Adottság, készség, képesség, tehetség.

Problémamegoldás, tanulás.

2. Emberi szellem, emberi kiteljesedés

Kíváncsiság.

Kreativitás, intuíció.


Hit és tudás.

Önmegvalósítás, önszeretet, önzés.

Siker és boldogság.

Öröm és szenvedés.

3. Az ember mint értékelő és erkölcsi lény

Jó és rossz.

Szokások és erkölcsök.

A cselekvő szabadsága, érettsége és tudatossága.

Választás és döntés.

Szándék és tett.

A hiba és a bűn.

A lelkiismeret.

Az erények.

A helyes életvezetés alapelvei.

III. Társas kapcsolatok

1. Társaink

Szülő és gyermek, testvérek, házastársak.

Barátság.

Nemzetiségi és nemzeti hovatartozás.

2. Kapcsolatok

A kapcsolatok szimmetriája.

Rokonszenv és ellenszenv.

Őszinteség és hazugság.

Hűség.

Engedelmesség, tekintély, kritika.

Előítéletesség és nyitottság.

Alkalmazkodás és önállóság.

Gyávaság és bátorság. Bizalom.

Erőszak, jogos önvédelem.


3. Nemiség, szerelem, házasság

Férfi és női szerepek.

A nemi érettség.

A házasság, mint szövetség, mint otthonteremtés, mint biológia, érzelmi, gazdasági,

jogi, erkölcsi szövetség, mint szeretetkapcsolat és életadás.

Konfliktusok a házasságban és megoldásuk.

4. Munka, gazdaság, alkotás

Fizikai és szellemi munka.

A munka mint szaktudás, az alkotás mint jog és kötelesség.

5. Kultúra és művelődés

Társadalom, kultúra, vallás.

Kultúra és civilizáció.

Műveltség és képzettség.

6. Életszínvonal, életmód és életminőség

Jólét és jól-lét.

Munkaidő, szabadidő, szórakozás.

Otthonteremtés.

7. Ember és természet

Beavatkozás, uralom, felelősség.

8. Hit, világszemlélet, vallás

Megismerés, hit, meggyőződés.

Istenhitek és vallások.

A vallás mint hit, ismeret, élmény, szertartás, rítus és közösség.

A vallás mint világmagyarázat.

9. Egyéni és közösségi értékek

A demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, más

kultúrák tisztelete, hagyománytisztelet, igazság, igazságosság, a polgári állam értékei.

Társadalmi közösségek, többség, kisebbség.



Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást

tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű

történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban.

Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi

korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja,

hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban.

Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja

összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország

területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes

történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.

Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és -

feldolgozási képességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző

forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő

összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására.

Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen

képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni.

Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal

és kötelességekkel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó

és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között.

Érdemjegy helyett szöveges értékelés félévkor, illetve a tanév végén.


8. ÉVFOLYAM




- Önálló vázlat készítése.

- Statisztikai adatok gyűjtése jelenismereti témában.

- Irányított és önálló számítógépes dokumentumkészítés, szerkesztés adott témában.

- Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel.

- Korabeli írásos források összevetése saját szempontok alapján.

- Riport/interjú készítése szemtanúkkal adott témáról megadott szempontok szerint.

- Adott témájú, de eltérő adatok, adatsorok összevetése, az eltérések okainak

felderítése tanári segítséggel.

- Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel.

- A televízió, a rádió, napi és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári

segítséggel.

- Információk szerzése dokumentumfilmekből, televízióból.

- Információk szerzése napi és hetilapokból.

- Információk szerzése rádióműsorokból.

- Az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek történeti szempontú elemzése

(technika, ökológia, fizika, stb.) Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemző

részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása.


- Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése.

- Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által előzetesen

megadott szempontok alapján.

- Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése

és megfogalmazása.

- Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal.

- Statisztikai adatok bemutatása.

- Ökológiai problémák összetevőinek felismertetése, történeti okainak felderítése.



- Önálló kutatás az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek változásairól.

- Szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése.


- A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek

összehasonlításával.

Témakörök

1. A világ a 20-as és a 30-as években

2. Magyarország a két világháború között

3. A második világháború

4. A globalizálódó világ

5. Magyarország története napjainkig

6. Állampolgári ismeretek



1. A világ a 20-as és a 30-as években

Cél: A tanulók ismerjék meg Európa helyzetét az első világháború után, a nők szerepének

változását a modern időkben, a politikai és társadalmi küzdelmeket a parlamentben és a

parlamenten kívül, a nagy gazdasági világválság eseményeit, a nácizmus kialakulását

Németországban, a sztálini Szovjetuniót, az Egyesült Államok és Roosevelt kapcsolatát, a

világ útját az új háború felé.

Követelmény: A tanuló tudja elmondani, mi történt ebben a történelmi időszakban, az alábbi

fogalmak segítségével: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti

szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, sovinizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer,

sztálinizmus, koncepciós per, tervgazdálkodás, propaganda, New Deal. Tudja, ki volt Hitler,

Sztálin, Roosevelt. Tudja különböző léptékű térképeken elhelyezni az alábbi helyneveket:

Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria, Szovjetunió, New York. Tudja, mi volt 1929-1933

között és 1938-ban.


2. Magyarország a két világháború között

Cél: A tanulók ismerjék meg a forradalom és az ellenforradalom eseményeit, „Trianont” és

következményeit, a bethleni konszolidációt, a gazdasági világválság hatását Magyarországon,

a kiútkeresés lehetőségét, a külpolitika eseményeit, az életmódot és a szellemi életet a két

világháború között.

Követelmény: A tanuló tudja elmondani a korszak történelmi eseményeit, összefüggéseit az

alábbi fogalmak: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus,

kommunisták, nyilasok, konzervatív, liberális; és az alábbi nevek segítségével: gróf Károlyi

Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Bethlen István, gróf Teleki Pál, Gömbös Gyula. Tudja

különböző léptékű térképeken elhelyezni az alábbi helyneveket: Kárpátalja, Felvidék,

Délvidék, Észak-Erdély. Tudja, mi történt 1918-ban, 1919-ban és 1920-ban.

3. A második világháború

Cél: A tanulók ismerjék meg a totális háború eseményeit, a háború és a gazdaság

összefüggéseit, Magyarország szerepét a 2. világháborúban, Magyarország német

megszállását, a nyilasok hatalomátvételét, az európai és a magyar zsidóság tragédiáját, a

holocaust eseményei, a háború befejezését.

Követelmény: A tanuló tudja a fogalmak, nevek, helyek kapcsolatát, összefüggéseit

ismertetni; fogalmak: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat,

holokauszt, „hintapolitika”, nyilasok, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös; nevek:

Churcill, teleki Pál, Kállay Miklós; helyek: Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima,

Jalta, Potsdam. Tudja, mi történt 1939-ben, 1941-ben, 1944. március 19-én, 1944. október 15-

én, 1945. május 9-én és 1945. szeptember 2-án.

4. A globalizálódó világ

Cél: A tanulók ismerje meg a kétpólusú világ jellemzőit, az ENSZ létrejöttét, szerepét, a

polgári demokráciákat, a kommunista diktatúrákat, a harmadik világot, a világgazdaságot, az

európai integrációs, az emberi és polgári jogokat, a globális problémákat és az Európai Uniót.

Követelmény: A tanuló tudja az alábbi fogalmak jelentését, kapcsolatát ismertetni:

hidegháború, kommunista, diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció,

népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás.


5. Magyarország története napjainkig

Cél: A tanulók ismerjék meg Magyarország szerepét a keleti blokkban, a koalíciós éveket, a

sztálinizmust Magyarországon, a Rákosi-korszakot, az 1956-os forradalmat és

szabadságharcot, a Kádár-korszakot, a magyar társadalom átalakulását, a magyarországi

romák és a határon túli magyarok helyzetét, a népi kultúra hagyományit a határon túl

(Székelyföld, Kárpátalja, Felvidék) a rendszerváltozás eseményeit.

Követelmény: A tanuló tudja elmondani hazánk legfontosabb történelmi eseményeit a 2.

világháborútól napjainkig az alábbi fogalmak: pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás,

földosztás, államosítás; és az alábbi nevek segítségével: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár

János, Antall József, Göncz Árpád. Tudja, mi történt 1945-1948. között, 1948-1953. között,

1956. október 23-án és 1989-90-ben.

6. Állampolgári ismeretek

Cél: A tanulók ismerjék meg az állam és polgára viszonyát, a nyilvánosság szerepét, a

politikai rendszer intézményeit, a közügyekben való részvétel lehetőségeit, az emberi jogokat,

a társadalmi kötelezettségeket, a gyermekek jogait.

Követelmény: A tanuló tudja az alábbi fogalmak tartalmát, kapcsolatát, összefüggéseit: állam,

nemzet, nemzetiség, etnikum, állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi

jogok.



feldolgozni: Nők és férfiak a múltban. (a XIX. és a XX. században) Diákjogok,

diákszervezetek a mai Magyarországon. Történetek és visszaemlékezések a lakóhely XX.

századi történelméből.


Cél: A tanulók ismerjék meg a XX. századi tudomány és technika vívmányait, a diákjogokat

és diákszervezeteket a mai Magyarországon.


Családom története a XX. században

Tömegtársadalom, nagyvárosi életmód

Követelmény: A tanuló tudja, milyen eredményei vannak a XX. század tudományának, és

milyen jogai vannak ma hazánkban, és milyen diákszervezetekben fejtheti ki tevékenységét.



A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt

Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen

képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés

legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem

legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák

legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást

összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit.

Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet

folyamában.

SZEMPONTOK A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás

eredményességének) vizsgálata.

A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben

a diákoknak fejlődést kell elérniük.

A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők:

- Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk, fogalmak, törvények, konvenciók,

szabályok ismerete és reprodukálása.

- Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, értekezés, átkódolás,

transzformációs képességek.

- Alkalmazás ismert vagy új szituációban.

- Önálló véleményalkotás, értékelés: magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis,

értékelés-kreativitás.

A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók

teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek,

szóbeli, írásbeli értékelése alapján történhet:

- Szóbeli, írásbeli beszámoló egy-egy résztémából.

- Témazáró dolgozatok.


- Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott

szakirodalom, önálló gyűjtés alapján.

- Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli,

szóbeli).

- Szituációs játékok (történetek, népszokások eljátszása), vitaszituációk, kézműves

tevékenységek stb. írásbeli, szóbeli értékelése.

TANESZKÖZÖK

Tankönyv, KTA, falitérkép, falitabló, füzet, munkafüzet, kézikönyvek, vaktérkép,

feladatgyűjtemény, applikációs képek, történelmi olvasókönyv, Biblia, Bibliával kapcsolatos

könyvek, videokazetta, hangkazetta, Képes történelem, ismeretterjesztő művek, képek

történelmi személyekről, lexikonok, napi sajtó, írásvetítő, könyvtári kutatómunka.

tÖrtÉnelem És ÁllampolgÁri ismeretek · az ókori róma évszázadai cél: a tanulók...

Documents