ukrÁn oktatÁsi, tudomÁnyÜgyi, ifjÚsÁgi És sportÜgyi...

UKRÁN OKTATÁSI, TUDOMÁNYÜGYI, IFJÚSÁGI ÉS SPORTÜGYI MINISZTÉRIUM

ÁLLAMI FELS ŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY

UNGVÁRI NEMZETI EGYETEM

MAGYAR TANNYELV Ű HUMÁN-TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR

MAGYAR TÖRTÉNELEM ÉS EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TANSZÉK

Illár Krisztina

AZ ÓKORI KELET TÖRTÉNETE

TANTÁRGYI PROGRAM ÉS MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG

Felsőfokú szakképzés

Történelem szak

Nappali tagozat

III-IV akreditációs szintű

felsőoktatási intézmények

diákjai számára

UNGVÁR 2014

МІНІСТЕРСТВО ОСВІТИ І НАУКИ, МОЛОДІ ТА СПОРТУ УКРАЇНИ

ВИЩИЙ ДЕРЖАВНИЙ НАВЧАЛЬНИЙ ЗАКЛАД

“УЖГОРОДСЬКИЙ НАЦІОНАЛЬНИЙ УНІВЕРСИТЕТ”

ГУМАНІТАРНО-ПРИРОДНИЧИЙ ФАКУЛЬТЕТ

З УГОРСЬКОЮ МОВОЮ НАВЧАННЯ

Кафедра історії Угорщини та європейської інтеграції

ІЛЛАР КРІСТІНА ЯНОШІВНA

ІСТОРІЯ СТАРОДАВНЬОГО ХОДУ

Навчально-методичний посібник

Методичні рекомендації та робоча навчальна програма

(за вимогами кредитно-модульної системи)

Напрям підготовки: бакалавр

Спеціальність: історія

Форма навчання: денна

Ужгород – 2014

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS.............................................................................................................................

A TANTÁRGY TEMATIKUS TERVÉNEK LEÍRÁSA........................................................

A TANTÁRGY TARTALMA..................................................................................................

GYAKORLATI FOGLALKOZÁSOK TÉMÁI ....................................................................

TÉMÁK EGYÉNI ÉS ÖNÁLLÓ FELDOLGOZÁSRA.........................................................

ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK A DOLGOZATRA...................................................................

TESZTKÉRDÉSEK..................................................................................................................

ÓKORI FOGALMAK.............................................................................................................

FÖLDRAJZI NEVEK……………………………………………………………………….

NÉVLEXIKON

KRONOLÓGIA

ÓKORI KELETI ISTENEK

VIZSGAKÉRDÉSEK..............................................................................................................

SZAKDOLGOZATRA JAVASOLT TÉMÁK………………………………………………

AJÁNLOTT FORRÁS- ÉS SZAKIRODALOMJEGYZÉK...................................................

BEVEZETÉS

Az ókori Kelet története tantárgy azon országok történetével foglalkozik melyek a Földközi-

tenger keleti partvidékétől a Csendes-óceán nyugati partjáig terjedő óriási területen léteztek az i.e.IV-

III. évezeredtől időszámításunk első századaiig. Ez egyben tehát az első emberi civilizációk története

is.

Az ókori civilizációk és államok számos közös tulajdonsággal rendelkeznek, és ma már

bizonyított, hogy a kor közlekedési fejlettségéhez viszonyítva szoros kapcsolatban álltak egymással, és

hatottak egymás fejlődésére. Mindazonáltal ezen kölcsönhatások gyakran csak részlegesek voltak, és

hosszú távon érvényesültek, és az egyes kultúrák, civilizációk szinte teljesen önállóan fejlődési utat

járhattak be. Ezért — és a hagyományos történelmi felfogásnak megfelelően — a témakörök

kialakítását territoriális, és nem kronológiai alapon végeztük. Így két nagyobb tartalmi egységet

alakítottunk ki, melyek közül az első tulajdonképpen a Termékeny Félholdnak nevezett térség

történetével, a második pedig Ázsia egyéb régióival foglalkozik.

Ezt a felosztást indokolja az is, hogy a Közel-Kelet népeinek története sokkal inkább

összefonódik egymással, mint a többi civilizációval, vagy akár mint más területek népeinek története.

Az i.e.XV. századtól egészen a hellenisztikus korig néhány birodalom határozta meg a Közel-Kelet

történetét, melyek közül némelyik az egész térséget uralma alá vonta. Egyiptom, a Hettita Birodalom,

Mitanni, Asszíria, Babilon és Perzsia váltották egymást a terület vezető hatalmának szerepében,

egységes politikai harctérré alakítva a számos eltérő eredetű és más szokásokkal, életmóddal

rendelkező nép által lakott területet, amely politikai aréna immáron Indiáig, a közép-ázsiai népek miatt

pedig tulajdonképpen egész Kínáig terjedt.

A tantárgyi program szerkesztésekor mellőztük a hellenisztikus kor államainak történetét, mivel

úgy véljük, ezek — kulturális értelemben — nem tekinthetőek az ókori Kelet, mint történelmi terület

részeinek

Az ókori Kelet története című tantárgy jelentősége nemcsak az általa felölelt terület és időszak

nagyságában rejlik, hanem abban az óriási hagyatékban is, melyet ez a kor napjainkra hagyott. Az ókori

Keleten alakult ki az írás; az általunk használt ábécé is a főníciaira vezethető vissza. Olyan, máig

jelentős vallások jelentek meg, mint a buddhizmus, a hinduizmus elődjének tekinthető brahmanizmus,

vagy a konfuciánus filozófia. Ekkor alakultak ki az első államok. A makedón hódítások következtében

pedig ezen népek kultúrája kölcsönhatásba lépett az antik világgal is, így hatást gyakorolva Róma és

Rómán keresztül Európa és az egész világ történetére is.

1.Modul. Egyiptom, Mezopotámia, Kis-Ázsia és a Kaukázusontúl az ókorban

Tartalmi modulok:

• Bevezetés az ókori Kelet történetébe

• Az ókori Egyiptom története

• Az ókori Mezopotámia története

• Elő-Ázsia és a Kaukázusontúl az ókorban

2.modul. Közép-, Dél- és Kelet-Ázsia országai az ókorban

Tartalmi modulok:

• Közép-Ázsia az ókorban

• India az ókorban

• Az ókori Kína

• Kelet- és Dél-Kelet-Ázsia az ókorban

A diákok tudásának a felmérése

A szemeszter alatt a diákoknak meg kell írniuk két modul dolgozatot, melyek magukban

foglalják a rendszeres felszólalásokat a gyakorlati órakon. A diákok felkészültségi szintjét

tesztfelmérés, szóbeli felelés és az egyéni munka kidolgozásának formájában ellenőrizzük. A modulok

elsajátításának végleges ellenőrzése összefoglaló ellenőrző foglalkozással zárul.

A diákok tudásának osztályozási kritériumai

- „jeles” (5) a diák - a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, a tananyagot

ismeri, érti, tudja alkalmazni, a tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz;

- „ nagyon jó” (4,5) a diák - a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni, a tantárgy szaknyelvét

használja;

- „jó” (4) a diák - a tantervi követelményeknek megbízhatóan, kevés, jelentéktelen hibával tesz

eleget;

- „közepes” (3,5) a diák - a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget, gyakran szorul a

számonkérés során tanári segítségre;

- „elégséges” (3) a diák - a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz csak a szükséges

minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik, fogalmakat önállóan nem alkot, egyáltalán önálló

feladatvégzésre nem képes;

- „elégtelen” (2) a diák - a tantervi minimumot sem teljesítette, ennek eleget tenni a tanári

útmutatás segítségével sem képes.

Minden modul dolgozatért a diák megszerezheti a maximális 50 pontót:

- modul dolgozat – 30 pont;

- gyakorlati órák – 10 pont;

- önálló munka – 10 pont;

Öszegezve a két modul dolgozat eredményeit egy diák összesen 100 pontót érhet el, mely a

“jeles” osztályzásnak felel meg.

AZ ÓKORI KELET TÖRTÉNELME TÁRGY SZERKEZETI TERVE

Az ókori Kelet történelme

tantárgy szerkezete

Óraszám, ebből

Tanulm

ányi év

Ellenőrzés

módja Összes

óra/

kreditek

ÖM EM

E GyF

139/2 46 16 30 37

1. Modul. Egyiptom,

Mezopotámia, Kisázsia,

Kaukázusontúl az ókorban

Tartalmi modul – 4

1. Bevezetés az ókori Kelet

történetébe.

2. Az ókori Egyiptom

története.

3. Az ókori Mezopotámia

története.

4. Elő-ázsia és

Kaukázusontúl az ókorban

65

24

4

6

6

8

8

2

2

2

2

14

2

2

4

6

19

2

2

4

6

1-évf.,

І.

Szem.

Felmérő

dolgozat,

referátumok,

beszámolók,

kolokvium

A modul elsajátitásának

felmérése

2

2. Modul. Közép -, Kelet -

és Dél-Kelet Ázsia

országai az ókorban

Tartalmi modul – 4

1.Közép-Ázsia az ókorban.

2. Az ókori Dél-Ázsia

története.

3. Az ókori Kína története.

4. Kelet- és Délkelet- Ázsia

ókori államai.

64

22

6

6

6

4

8

2

2

2

2

16

4

4

4

4

18

4

4

4

4

1-évf.,

І.

Szem.

Felmérő

dolgozat,

referátumok,

beszámolók,

kolokvium

A modul elsajátitásának

felmérése

2

AZ I. MODUL STRUKTURÁJA

EGYIPTOM, MEZOPOTÁMIA, KISÁZSIA, KAUKÁZUSONTÚL AZ ÓKORBAN

Téma

Előadások Gyakorlati

foglalkozáso

k

Önnálló

munka

Egyéni

munka

1 tartalmi modul. Bevezetés az ókori Kelet történetébe

• Bevezetés az ókori Kelet

történetébe

2 2 2

• Az ókori Kelet társadalmainak

fejlődési sajátosságai.

2

Összesen az 1.tartalmi modul 4 2 2

2. tartalmi modul. Az ókori Egyiptom története.

3. Bevezetés az ókori Egyiptom

történetébe.

2 2

4. Egyiptom az Ó- és

Középbirodalom idején.

2 2

5. Egyiptom az Új- és Késői

Birodalom idején

2 2

6. Az ókori egyiptom kultúrája. 2 2

Összesen a 2. tartalmi modul 6 4 4 4

3. tartalmi modul. Az ókori Mezopotámia története

7. Bevezetés Mezopotámia

történetébe. Sumer és Akkád

2 2

8. Mezopotámia az i.e.II. évezredbe

2 2

9. Asszíria felemelkedése és virágzása 2 1

10 Asszíria hanyatlása és bukása. Az 2 2

Újbabiloni Birodalom és Média

11. Az ókori Mezopotámia kultúrája. 2 2


4. tartalmi modul Elő-Ázsia és a Kaukázusontúl az ókorban.

12. Fónicia és Szíria. 2 1 2

13.Palesztína. Arábia. 2 2

14 A Hettita birodalom, Frígia és

Lüdia.

2 1 2

15.Urartu és a Kaukázusontúl

államai

2 2

16. Előázsia a Kaukázusontúl

kultúrája az ókorban.

2 2


Az I modul elsajátitásának felmérése 2

Összesen az 1. modul 24 8 14 19

A II. MODUL STRUKTURÁJA

KÖZÉP -, DÉL - ÉS DÉL-KELET ÁZSIA ORSZÁGAI AZ ÓKORBAN

Téma Előadások Gyakorlati

foglalkozáso

k

Önnálló

munka

Egyéni munka

1 tartalmi modul. Közép-Ázsia az ókorban.

1. Bevezetés Közép-Ázsia

ókori történetébe. Az első

népek és államok Perzsia

területén

2 2

2. A Perzsa Birodalom

kialakulása

2 2

3. A Perzsa Birodalom

virágzása és hanyatlása

2

4. Közép-Ázsia más államai

az ókorban.

2 1

5. Közép-Ázsia kultúrája az

ókorban

2 1


2. tartalmi modul. Dél-Ázsia az ókorban.

6 Bevezetés az ókori India

történetébe

2 2

7. Az Indus-völgyi civilizáció

és az árja bevándorlás

2 2

8. India politikai története az

i.e.I. évezredben

2 2

9. Az ókori India vallásai és

kultúrája

2 2


3. tartalmi modul Az ókori Kina

10. Bevezetés az ókori Kína

történetébe. Az első államok

Kínában

2 2

11. Kína a széttagoltság idején.

Gazdaság és társadalom az

i.e.I.évezredben

2 2

12. Az egységes állam Kínában

2 2

13. Az ókori Kína kultúrája 2 2


4. tartalmi modul Kelet-és Délkelet-Ázsia az ókorban.

14. Japán az ókorban.

2 2 2

15.. Korea az ókorban

2 2

16. Dél-Kelet-Ázsia és Ceylon

az ókorban

2 2


Az 2 modul elsajátitásának

felmérése

2

Összesena a 2. modul 22 8 16 18

A TANULMÁNYI TERV TARTALMA

I.MODUL SZERKEZETE

EGYIPTOM, MEZOPOTÁMIA, EL Ő-ÁZSIA ÉS A KAUKÁZUSONTÚL AZ ÓKORBAN

1.tartalmi modul. Bevezetés az ókori Kelet történetébe

Bevezetés az ókori Kelet történetébe

• Az ókori Kelet, mint történelmi terület földrajzi és kronológiai határai.

• Az ókori Kelet történetének kutatása, régészeti feltárások, tárgyi emlékek.

• Az ókori Kelet történetének legjelentősebb forrásai.

Az ókori Kelet társadalmainak fejlődési sajátosságai

• Az ókori Kelet népei és nyelcsaládjai.

• Az ókori Kelet legfontosabb államai, régiói.

• A földrajzi viszonyok szerepe az első civilizációk kialakulásában. A „Termékeny

Félhold” történelmi terület sajátosságai.

• Az államszervezet általános jellemzői és legkirívóbb eltérései az ókori Keleten. A

despotizmus, mint korjelenség.

2. tartalmi modul. Az ókori Egyiptom története

Bevezetés az ókori Egyiptom történetébe

• Az ókori Egyiptom földrajzi helyzete és természetvilága. A Nílus és szerepe az

egyiptomiak életében.

• Egyiptom történetének forrásai, a hieroglif írás megfejtése

• A történeti kutatás fejlődése, régészeti feltárások.

• Az ókori Egyiptom történetének korszakolása, annak problémái. A kronológia kérdései,

a szinkronizmusok fontossága

• Az ókori Egyiptom lakossága és foglalkozásuk.

• Egyiptom legősibb története

Egyiptom az Ó- és Középbirodalom idején

• Első államok kialakulása Egyiptomban, az Alsó és Felső Királyság harca az ország

egyesítéséért. Az ország egyesítése Ménész által, a Korai Birodalom.

• Az Óbirodalom kezdete. Az államhatalom megszervezése és a közigazgatás.

• A fáraók kultusza és a piramisok építése. Dzsószer fáraó. A IV. dinasztia és a

legnagyobb piramisok.

• Gazdaság és társadalom az Óbirodalom időszakában. A papság szerepe az egyiptomi

társadalomban

• Az Óbirodalom külpolitikája. A központi hatalom hanyatlása és annak okai.

• Az Óbirodalom bukása és az első átmeneti kor. Herakleopolisz és Théba harca az ország

egyesítéséért

• A Középbirodalom kialakulása. Mentuhotep és I. Amenemhat fáraók uralkodása.

• A Középbirodalom virágkora a XII.dinasztia idején. A Középbirodalom hódító

külpolitikája. A Középbirodalom hanyatlása és bukása. A hükszószok inváziója.

• Az ókori Egyiptom társadalmi felépítése a Középbirodalom korában, a különböző

rétegek helyzete. A gazdaság a Középbirodalom idején.

Egyiptom az Új- és Késői Birodalom idején

• Egyiptom a hükszószok uralma alatt. Théba harca a hükszószok ellen. I. Jahmesz

hatalomra kerülése és a XVIII.dinasztia megalapítása, a hükszószok végső veresége.

• A XVIII.dinasztia fáraóinak hódításai, I.Thotmesz, Hatsepszut királynő és III.Thotmesz.

Az egyiptomi hadsereg.

• A meghódított államok helyzete és a rabszolgatartás fellendülése. Az ókori Egyiptom

hatalma tetőpontján, III.Amenhotep. Gazdasági és demográfiai változások

• A társadalom felépítése az Újbirodalom idején. A fáraó és a nemesség viszonya. A

hadsereg és a papság szerepe

• IV. Amenhotep (Ehnaton) vallási reformja, az Aton-kultusz. A reformok letörése a

konzervatív papság által.

• A XIX.dinasztia, az egyiptomi-hettita háborúk. II.Ramszesz uralkodása, a kadesi csata.

A XIX. dinasztia belpolitikája.

• III.Ramszesz és a tengeri népek támadása. Egyiptom hanyatlásának kezdete a

Ramszeszidák idején.

• Egyiptom a líbiaiak és núbiaiak uralma alatt. Egyiptom harcai Asszíria és Babilon ellen.

A perzsa hódítás és az ókori Egyiptom bukása.

Az ókori Egyiptom kultúrája

• Az egyiptomi vallás és szerepe az emberek mindennapi életében. Az egyiptomi

istenvilág főbb alakjai. Oziris és Izis mítosza, Szeth kultusza. Ehnaton reformkisérlete.

• A halotti kultusz és a Holtak Könyve.

• Az egyiptomi írásbeliség és annak megfejtése. Az oktatás helyzete az ókori

Egyiptomban.

• Az egyiptomi művészet sajátosságai és legjelentősebb emlékei. Az építészet remekei:

piramisok, a Szfinksz, Abu-Szimbel és Luxor városa. Irodalom és festészet, zene.

• Tudományos ismeretek fejlődése az ókori Egyiptomban. Orvostudomány, matematika és

csillagászat. Az egyiptomi számrendszer.

3.tartalmi modul. Az ókori Mezopotámia története

Bevezetés Mezopotámia történetébe. Sumer és Akkád

• Mezopotámia földrajzi fekvése és természetvilága. A Tigris és az Eufrátesz. A földrajzi

helyzet hatása a gazdaság fejlődésére.

• Mezopotámia történetének korszakai, a korszakolás problémái

• Mezopotámia történetének forrásai, a történeti kutatás fejlődése

• Régészeti feltárások

• A terület első lakói. A sumerok eredetének vitatott kérdései

• A sumer városállamok kialakulása. A sumer városállamok általános jellemzői.

• Az Akkád Birodalom kialakulása, Nagy Szargon (Šarrukînu) uralkodása. A gutik

inváziója és az Akkád Birodalom bukása.

• A sumer városállamok másodvirágzása az i.e.III.évezred végén.

Mezopotámia az i.e.II. évezredben

• Mezopotámia államai az i.e.II. évezred elején, Isin és Larsa. Az amorita invázió.

• Babilon felemelkedése az I.dinasztia idején. Hammurapi uralkodása és törvényei.

Mezopotámia egyesítése.

• Babilon társadalmi és gazdasági viszonyai az i.e.XVIII.században.

• Az Óbabiloni Birodalom felbomlása. Harc a hettitákkal.

• A kasszita invázió, a Babiloni Középbirodalom

• Az elámi hódítás.

Asszíria felemelkedése és virágzása. Mitanni

• A korai Assur, földrajzi környezet és lakosság. Asszíria történelmi fejlődésének

sajátosságai. Gazdaság és társadalom.

• Asszíria első virágzása.

• A hurriták felemelkedése és Mitanni állam kialakulása. Asszíria Mitanni uralma alatt.

• Asszíria újabb felemelkedése, Mitanni hanyatlása. I.Tukulti-apil-esarra uralkodása. Az

arameusok inváziója.

• Asszíria hatalma tetőpontján, a nagyszabású hódító hadjáratok politikája. III.Tukulti-

apil-esarra hódításai. Babilon lerombolása.

• A leigázott országok helyzete. Assurbanapál uralkodása.

Asszíria hanyatlása és bukása. Az Újbabiloni Birodalom

• Belpolitikai zavarok Asszíriában. A hódító politika kudarca.

• Babilon újabb felemelkedése a káldeusok idején. A babiloni-méd szövetség támadása,

Assur és Ninive pusztulása. Asszíria bukása és annak okai.

• Az Újbabiloni Birodalom hódító háborúi.

• II.Nabu-kudurri-usur uralkodása. Babilon városának kiépítése.

• A babiloni királyi hatalom hanyatlása Nabu-kudurri-usur halála után. A perzsák

megjelenése, Babilon harc nélküli eleste.

Az ókori Mezopotámia kultúrája

• A mezopotámiai kultúra sajátosságai. Vallás és mítoszok. A papok szerepe

Mezopotámia kulturális és társadalmi életében.

• Az ékírás. A mezopotámiai irodalom, a Gilgames-eposz. Oktatás, a könyvtárak, a

tudományos ismeretek fejlődése. A babiloni számrendszer és csillagászati ismeretek.

• Építészet és művészet. A zikkuratok.

4. tartalmi modul. Elő-Ázsia és a Kaukázusontúl az ókorban

Főnícia és Szíria

• Főnícia földrajzi helyzete és lakossága.

• Főnícia történetének forrásai

• Szíria és Főnícia az i.e. III-II. évezredben Ebla állama.

• Gazdaság és társadalom az i.e. III-II. Évezredben. A városállamok felvirágzása

(Alalakh, Jamhad, Ugarit, Büblosz, stb).

• Mitanni uralma Szíriában. Damaszkusz városa és szerepe a keleti kereskedelemben

• Főnícia és Szíria az i.e.I. évezred elején

• Türosz városa Nagy Hiram uralkodása idején.

• A főníciai gyarmatosítás. Karthago megalapítása és felvirágzása.

• Szíria és Főnícia idegen birodalmak uralma alatt (asszírok, babiloniak, perzsák).

Palesztina és Arábia

• Palesztina földrajzi fekvése és legősibb lakossága.

• A történelmi kutatás helyzete. A Biblia, mint történelmi forrás

• A zsidók megjelenése Palesztinában. A zsidók helyzete Egyiptomban Mózes és

törvényei.

• Palesztina államai (Edóm, Ammon, stb.). Palesztina elfoglalása a zsidók által

• Izrael állam kialakulása, Saul uralkodása.

• Izrael virágzása Dávid és Salamon idején. Gazdasági és társadalmi helyzet.

• Izrael kettészakadása, az asszír hódítás.

• Juda állama és Jeruzsálem meghódítása Babilon által. A „babiloni fogság” és a perzsa

hódítás hatása a zsidóság történelmére. A diaszpóra kezdete

• Az arab törzsek legrégibb története, a gazdaság és társadalom jellegzetességei.

A Hettita Birodalom. Frígia és Lűdia.

• Kis-Ázsia földrajzi helyzete és természetvilága

• Kis-Ázsia történelmének forrásai, a történettudomány eredményei

• A térség legrégibb lakossága, azok foglalkozása. A vagyoni rétegződés és a társadalmi

átalakulások.

• A hettita törzsszövetség kialakulása és a hódító hadjáratok kezdete. Gazdaság és

társadalom a Hettita Birodalomban. A hettita állam felépítése és a hadsereg.

• A Hettita Újbirodalom, a hettita állam virágkora. Háborúk Mitanni és Egyiptom ellen. A

kadesi csata.

• A tengeri népek inváziója, a hettita állam hanyatlása és bukása.

• Trója városa, történeti jelentősége. A mondák és a valóság

• Frígia állama, a frígiaiak harca a kimmerek és asszírok ellen. Frígia bukása

• Lűdia fejlődési sajátosságai, virágzása. A perzsa hódítás

Urartu és a Kaukázusontúl államai

• A Kaukázus és a Kaukázusontúl természeti viszonyai és legősibb lakossága. A történeti

kutatás helyzete

• Az első államok kialakulása.

• Urartu felemelkedése és virágzása. Háborúk az asszírok, kimmerek és szkíták ellen.

Urartu hanyatlása és bukása.

• A Kaukázusontúl államai, azok társadalma és gazdasága. Colchis, Iberia, Albania és

Armenia.

• A kimmerek és szkíták a Kaukázus vidékén.

Elő-Ázsia és a Kaukázusontúl kultúrája az ókorban

• A tudományos ismeretek fejlődése Elő-Ázsia népeinél. Az írásbeliség változatai. A

főníciai ábécé és annak elterjedése.

• Elő-Ázsia és a Kaukázusontúl népeinek művészete, építészet, irodalom, szobrászat.

• A környező népek hatása Elő-Ázsia és Kaukázusontúl kultúrájára.

• Elő-Ázsia népeinek vallásai. A monoteisztikus zsidó vallás kialakulása és

jellegzetességei.

II.MODUL

KÖZÉP-, DÉL- ÉS KELET-ÁZSAI ORSZÁGAI AZ ÓKORBAN

1.tartalmi modul. Közép-Ázsia az ókorban

Bevezetés Közép-Ázsia ókori történetébe. Az első népek és államok Perzsia területén

• Az ókori Közép-Ázsia történelmének általános kérdései. A terület földrajzi fekvése és

természetvilága, legősibb lakói, azok foglalkozása.

• Az első államok kialakulása a mai Irán területén.

• Elám. Az elámi birodalom virágzása és hanyatlása. Elám idegen államok uralma alatt.

Gazdaság és társadalom. Elám kulturális jellegzetességei.

• Az árja bevándorlás és Média kialakulása. Média szerepe Asszíria szétzúzásában. Média

mint nagyhatalom. A méd kultúra.

A Perzsa Birodalom kialakulása

• A perzsa törzsek az állam kialakulása előtt. A perzsa törzsek egyesítése és a perzsa

állam felvirágzása II.Kürosz idején.

• Média, Lűdia és Babilon meghódítása. Kürosz halála és Kambüzész uralkodása.

Egyiptom meghódítása.

• A legősibb perzsa kultúra. A hódítások hatása a perzsa kultúrára. A zoroasztrianizmus

kialakulása és tanításai.

A Perzsa Birodalom virágzása és hanyatlása

• Hatalmi harcok és I.Dareiosz hatalomra kerülése.

• Dareiosz központosító politikája és refomjai. A satrapa rendszer kiépítése. Dareiosz

háborúi a szkíták és görögök ellen.

• I.Xerxes uralkodása. A görög-perzsa háborúk. Perzsia veresége és annak okai.

• Perzsia hanyatlásának kezdete. Egyiptom elszakadása. A makedóniai Nagy Sándor

hódító hadjárata és a Perzsa Birodalom bukása és annak okai.

• A Perzsa Birodalom történelmi jelentősége.

Közép-Ázsia más államai az ókorban

• Nomád népek Közép-Ázsiában. A Baktriai Királyság kialakulása.

• A perzsa hódítás és a makedón hadjárat, Közép-Ázsia Nagy Sándor birodalmának

kötelékében. A baktriai állam újjászületése.

• A kusáni állam és a Parthus Birodalom. A parthusok harcai a Római Birodalom ellen,

sikerek és kudarcok. A Szasszanida Birodalom kialakulása.

• A hellén korszak utáni Perzsia és az ókori Közép-Ázsia kultúrájának sajátosságai és

kapcsolata a környező államok kultúrájával.

2. tartalmi modul. India az ókorban

Bevezetés az ókori India történetébe

• Az ókori India történelmének fontosabb kérdései és korszakolása. Civilizációs

központok az ókori Indiában.

• Az indiai történelem legfontosabb forrásai, a történeti kutatások eredményei.

• Az ókori India földrajzi fekvése és természetvilága, a monszun időszak és hatása az

indiai lakosság életére.

Az Indus-völgyi civilizáció és az árja bevándorlás

• Az első települések az Indus-völgyében. Harappa és Mohendzso-Daro városai.

Gazdaság és társadalom, mindennapi élet. Az Indus-völgyi civilizáció hanyatlása és

bukása és annak rejtélyei.

• Az árják bevándorlása Indiába. Az árják társadalmi felépítése és gazdasági újításaik. A

vaskorszak kezdete Indiában. A Gangesz-völgyi civilizáció kezdetei.

India politikai története az i.e.I. évezredben

• Az árják államai Indiában. A Gangesz-völgyi civilizáció és Magadha állam. A perzsa és

makedón hódítók megjelenése Nyugat-Indiában.

• A Maurja Birodalom kialakulása. Csandragupta uralkodása.

• India egyesítése Asóka császár idején. Asóka birodalmának széthullása és annak okai.

• A kasztrendszer, India társadalmának felépítése az i.e.I.évezredben.

Az ókori India vallásai és kultúrája

• A legősibb kultuszok és a védikus vallás. A buddhizmus kialakulása. A dzsainizmus és a

hinduizmus. A buddhizmus visszaszorulása Indiában.

• Az ókori indiai irodalom jellemzői, legfontosabb emlékei. A táncművészet.

• Az építészet és a képzőművészetek fejlődése, sajátosságai, egyedisége. Az ókori

indiaiak filozófiai nézetei, az ókori India kultúrájának jelentősége, hatása a civilizáció

fejlődésére.

3. tartalmi modul. Az ókori Kína

Bevezetés az ókori Kína történetébe. Az első államok Kínában

• Kína földrajzi fekvése és természetvilága. A Jang-ce és a Huang-ho. A kínai lakosság

összetétele és legősibb foglalkozása.

• Az ókori Kína történetének kutatása és forrásai, korszakolása.

• Az első legendás uralkodók. Nagy Jü és az özönvíz története.

• A Sang-Jin Birodalom. A nyugati barbárok támadása, a Sang-kor vége, a Csou

Birodalom kialakulása.

• Állam és közigazgatás a Csou korszakban.

Kína a széttagoltság idején. Gazdaság és társadalom az i.e.I.évezredben

• A Csou Birodalom széthullása, harc a barbár betörések ellen. A hegemóniák kora,

hatalmi harcok.

• A harcoló királyságok kora, a kínai államok kimerülése. Az erőviszonyok

átrendeződése, a nyugati területek fellendülése.

• Kína gazdasági és társadalmi sajátosságai a széttagoltság idején.

Az egységes állam Kínában

• Csin felemelkedése és Kína egyesítése Csin Si Huang-ti vezetésével. Csin Si Huang-ti

reformjai, központosító törekvései. A Nagy Fal építése.

• A császári hatalom megrendülése Csin Si Huang-ti halála után. Lü Ban felkelése, a Han-

dinasztia hatalomra jutása. A korai Han-korszak. Hódó külpolitika, Wu-ti uralkodása. A

Han Birodalom virágzása.

• A korai Han-kor vége, Wang Mang reformkisérletei és a vörösszemöldökűek felkelése.

• A késői Han-korszak.

• A társadalmi feszültségek növekedése, a sárgaturbánosok felkelése. A Han dinasztia

bukása és a birodalom széthullása.

Az ókori Kína kultúrája

• Az ókori kína vallási tanai. A taoizmus és a konfucianizmus tanításai, elterjedésük.

• Az ókori kínai írásbeliség és nyelv. Az oktatás és irodalom. A tudományos fejlődés

mozgatórugói, a legfontosabb találmányok. Haladás a természettudományok területén,

az orvostudomány fejlődése.

• Az ókori Kína kultúrájának hatása a környező államok kultúrájára.

4.tartalmi modul. Kelet- és Dél-Kelet-Ázsia az ókorban

Japán az ókorban

• Japán földrajzi fekvése és természetvilága. Japán őslakossága, változások a népesség

összetételében. A neolitkor és a fémek megjelenése. A nemzetségi szervezet és

felbomlása.

• Az ókori Japán kultúrája.

Korea az ókorban

• Korea földrajzi fekvése és természetvilága. A koreai félsziget lakossága az ókorban.

Korea legősibb története. Törzsszövetségek és az első államok kialakulása. A koreai

államok időszámjtásunk első századaiban.

• Az ókori koreai kultúra.

Dél-Kelet-Ázsia és Ceylon az ókorban

• Dél-Kelet-Ázsia földrajzi jellegzetességei, területi széttagoltsága. A térség legősibb

lakói, foglalkozásuk.

• Az első államok kialakulása Indokínában. Nam Viet behódolása Kínának. Shan, Thai és

Lao. A burmaiak Indokína nyugati részén.

• Dél-Indokína mon-khmer államai. Funan és Csampa.

• Indonézia legrégibb lakossága. Az indonézek gazdasági és társadalmi berendezkedése.

Az indonéz államok kialakulása.

• Ceylon legrégibb története és első államai. A buddhizmus elterjedése. Ceylon az

i.e.II.századtól az i.sz. IV. századig.

GYAKORLATI FOGLALKOZÁSOK TÉMÁI

1.téma.Az ókori Egyiptom társadalmi, politikai és gazdasági felépítése

1. A társadalmi rétegek az ókori Egyiptomban

2. Az állam felépítése

3. Az ókori Egyiptom mezőgazdasága

4. A kézművesség és kereskedelem

Az ókori Egyiptom a kelti államok között is kiemelkedő történelmi jelentőséggel bír. A

története során felmerülő rengeteg viharos időszak és változás ellenére társadalmi szerkezete az

évszázadok folyamán nem ment át jelentős változásokon.A téma feldolgozásakor a diákoknak

figyelembe kell venniük az ókori Egyiptom társadalmi-politikai és gazdasági életét befolyásoló

tényezőket. Ismerniük kell Egyiptom természetvilágát és földrajzi fekvését, a vallást, és annak hatását a

politikai és társadalmi életre.

Jellemezniük kell az ókori Egyiptom társadalmi rétegeit, és azok helyzetét, mindennapi életét,

illetve az államszervezet és közigazgatás legfontosabb szerveit.

2.téma. A késői birodalom az ókori Egyiptomban

1. Egyiptom a líbiai uralom alatt

2. Núbiai (etióp) uralkodók Egyiptomban

3. Egyiptom újraegyesítése (szaiszi kor)

4. Egyiptom az i.e.VII.sz. végén – az i.e.VI.században. A perzsa hódítás

Egyiptom az i.e.XI.századtól kezdve fokozatosan elvesztette korábbi jelentőségét és gyakran

került idegen államok uralma alá. A téma feldolgozásakor meg kell vizsgálni a késői birodalom

időszakában bekövetkezett változásokat, illetve Egyiptom közvetlen szomszédainak politikai helyzetét.

Be kell mutatni a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változásokat, a különböző hódító birodalmak

feltűnését és bukását, Egyiptom történelmének fordulatait, hatalmának és függetlenségének

csökkenését.

3.téma. Asszíria virágzása

1. Asszíria harca Mitanni ellen.

2. I.Tiglatpalasszár uralkodása

3. Asszíria Elám uralma alatt

4. Asszíria hódító hadjáratai az i.e.IX.-VIII.században. III.Tiglatpalasszár

5. A leigázott népek helyzete és a hódító politika kudarcának előjelei

6. Asszíria Assurbanapal uralkodása idején

Asszíria a történelem egyik leghatalmasabb birodalma, amely villámgyors hódításaival, majd

villámgyors hanyatlásával írta be magát a történelembe. A téma alapját az asszír hódító politika

jellemzése jelenti, amely az Asszír Birodalom felvirágzásához vezetett. A diákoknak be kell mutatniuk

az asszírok fontosabb hadjáratait, az asszír hadsereget, fel kell tárniuk az asszír hadsereg sikerének

okait. Ismertetniük kell a nemzetközi helyzetet és annak hatását Asszíria sikereire és kudarcaira, a

leigézott népek helyzetét és kapcsolatát a hódítókkal.

4.téma. Urartu története

1. Urartu földrajzi fekvése, lakossága és az első államok kialakulása

2. Urartu felvirágzása

3. Urartu harca az asszírok, szkíták és kimmerek ellen

4. Urartu hanyatlása és bukása

5. Urartu kultúrája

A téma feldolgozásakor jellemezni kell Urartu állam területének földrajzi adottságait,

lakosságát, annak foglalkozását. Be kell mutatni Urartu felvirágzásának előfeltételeit és okait, illetve

nemzetközi következményeit. Ismertetni kell az asszírok és a különböző nomád népek ellen folytatott

háborúk fontosabb eseményeit, azok hatását Urartu állam életére, Urartu hanyatlásának okait és annak

folyamatát, illetve bukását.Általános jellemzést kell adni Urartu kulturális sajátosságairól.

5.téma. A Perzsa Birodalom I.Dareios alatt

1. Az államaparátus szervezete

2. A satrapiák

3. A hadsereg szervezete

4. Az utak és a kereskedelem

5. I.Dareios külpolitikája

A téma feldolgozásakor meg kell ismertetni Dareios trónra kerülésének körülményeit,

törekvéseit a központi hatalom megerősítésére. Be kell mutatni fontosabb központosító reformjait és

azok hatását a birodalom helyzetének stabilizálódására. Ismertetni kell Dareios külpolitikájának

fontosabb irányait, ezek sikereit és az első kudarcokat (szkíta hadjárat, görög háború). Jellemezni kell a

Perzsa Birodalom gazdasági, szociális és politikai felépítését.

6.téma. Az ókori India vallása

1. India legősibb vallási tanai

2. A buddhizmus

- Buddha élete

- a buddhizmus tanítása

3. A dzsainizmus

4. A hinduizmus

A téma feldolgozásakor be kell mutani India legősibb vallási tanait és azok gyökerét, az

életmód és a környezet hatását a vallási nézetek fejlődésére.

Ismertetni kell az árja hitvilágot, a Védákat, mint az árják szent könyveit és a védikus vallást.

Jellemzeni kell a vallás hatását a társadalom felépítésére és a kultúrára.

Foglalkozunk Buddha életével és tanításaival, a diákok ismertetik a legfontosabb vallási

jelentőségű történeteket Buddha életéből.

Jellemezzük a dzsainizmust, mint aszketikus vallást.

Be kell mutatni a hinduizmus kialakulását és terjedését, illetve a buddhizmus

visszaszorulásának okait.

7.téma. Az ókori Kína kultúrája

1. Konfucius tanításai

2. A taoizmus

3. Az ókori kínai írás, nyelv és oktatás

4. Tudományos ismeretek

5. Művészet

A kínai kultúra óriási hatással volt nem csak a Távol-Kelet népeinek kulturális életére, de az

egész világ szellemi fejlődésére is. A diákoknak így nemcsak a kínai kultúra sajátosságaira és az ókori

kínaiak életére gyakorolt befolyására kell figyelniük, de történelmi jelentőségét is ábrázolniuk kell.

Be kell mutatniuk a kínai filozófusok tanításainak alapelveit és azok hatását a társadalmi

fejlődésre,.

Ismertetni kell a kínai nyelv és írásbeliség sajátosságait, az ókori kínai oktatás helyzetét, a

művészet jellegzetességeit.

Általánis képet kell adni a tudományos ismeretek fejlődéséről, külön kiemelve a történelmi

jelentőségű találmányokat.

8.téma. Dél-Kelet Ázsia és Ceylon az ókorban

1. Indokína államai

• a mai Vietnam első államai

• háborús konfliktusok Indokína területén az ókorban

• Funan és Csampa

2. Indonézia államai

3. Ceylon államai

A téma a tanulmányozásakor és bemutatásakor a diákoknak meg kell ismerkedniük a térség

földrajzi viszonyaival és természetvilágával. Be kell mutatniuk ezen területek népességét, annak

foglalkozását, kapcsolatait az ókori Kelet fontosabb államaival, régióival. Ismertetniük és jellemezniük

kell a dél-kelet-ázsiai térség és Ceylon első államainak történelmét és azok szerepét az ókori Kelet

történetében.

TÉMÁK ÖNÁLLÓ FELDOLGOZÁSRA

• Gazdaság és társadalom Egyiptomban az Újbirodalom idején

• A hükszósz invázió Egyiptomban

• Egyiptom a makedón hódítás idején

• Ur városa hatalma tetőpontján

• Aššur városa az i.e.II.évezred elején

• Az asszír hadsereg

• A mezopotámiai vallás és fejlődése

• Az első főníciai városállamok. Ugarit

• Kolchis, Iberia és Albania

• Armenia

• Perzsia gazdasági-társadalmi felépítése az i.e.V-IV.században

• A Perzsa Birodalom bukása

• Az ókori Irán kultúrája

• Közép-Ázsia népeinek kapcsolatai az ókori Kelet más népeivel

• India államai Asóka halála után

• A Sang-Jin birodalom állami és társadalmi berendezkedése

• A sárgaturbánosok felkelése

• Az ókori Kína vallási tanításai és mítoszai

• Az ókori Japán kultúra

• A tamilok bevándorlása Ceylon szigetére

ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK A FELMÉR Ő DOLGOZATRA

• Az ókori Kelet általános jellemzői

• Az egységes állam kialakulása Egyiptomban

• A vallás szerepe az egyiptomiak életében. A piramisok

• A Középbirodalom bukása és a hükszószok inváziója

• Az egyiptomi fáraók külpolitikájának általános jellemzése az Újbirodalom idején

• Ehnaton vallási reformja

• Egyiptom utolsó virágzása II.Ramszesz idején

• Az ókori Egyiptom tudományos ismeretei

• A sumer városállamok általános jellemzése

• Mezopotámia első egyesítése Szargon által

• Hammurapi uralkodása Babilonban

• Asszíria hatalma tetőpontján

• Asszíria hanyatlása és bukása, ennek okai

• Az Újbabiloni Birodalom virágzása

• Az ókori babiloni kultúra

• A Perzsa Birodalom kialakulása

• I.Dareiosz reformpolitikája

• A főníciai városállamok általános jellemzése

• A harappai kultúra

• Az árja bevándorlás hatása India történelmére

• Az indiai társadalom felépítése

• A buddhizmus

• Az indiai kultúra

• Első államok az ókori Kínában

• Kína egyesítése Csin Si Huang-ti idején

• A Han Birodalom bukása

• Az ókori kínai kultúra történelmi jelentősége

• Korai államalakulatok Japánban

• Az ókori Korea

• Indokína első államai

TESZTKÉRDÉSEK

Hány periódusát ismerjük az asszír politikai fejlődésnek?

• 1

• 2

• 3

• 4

Mikorra datáljuk az óasszír kort?

• I.e. 3. évezred

• I.e. 2. évezred

• I.e. 2. évezred eleje

• I.e. 2. évezred vége

Ki volt az óasszír kor legjelentősebb uralkodója?

• Šarrukînu

• Urukagina

• I. Samsi-Adad

• I. Adad-nirári

Kik döntötték meg az óasszír birodalmat?

• babilóniaiak

• médek

• hettiták

• egyiptomiak

Mettől meddig tartott a középasszír kor?

• I.e. 16-11. század




Ki nem középasszír kori uralkodó?

• I. Assuruballit

• I. Sulmanu-asaridu

• I. Tukulti-Ninurta

• Szinahhéeriba

Mikor érte el hatalma csúcspontját Asszíria?


• I.e. 9-8. szézad


• I.e. 7-6.század

Mire alapult Asszíria gazdasága?

• kereskedelem

• állattenyésztés

• zsákmányolás

• földművelés

Hol volt Assurbánapli híres könyvtára?

• Asszur

• Babilon

• Harran

• Ninive

Kik döntötték meg véglegesen az asszír birodalmat?

• médek

• hettiták

• egyiptomiak

• föníciaiak

Melyik dinasztiában vált despotikus hatalommá a szakrális királyság?

• 1

• 2

• 3

• 4

Mikortól használták a király személyére a fáraó elnevezést?

• Korai (archaikus) kor

• Óbirodalom

• Középbirodalom

• Újbirodalom

Milyen volt a feleség helyzete Egyiptomban?

• rabszolga

• alávetett szabad ember

• egyenlő a férjével

• férje felett álló úrnő

Mennyi ideig tanult egy írnok Egyiptomban?

• 5 év

• 10 év

• majdnem 20 év

• 25 év

Hány évszakot különböztettek meg Egyiptomban?

• 1

• 2

• 3

• 4

Milyen témájú az Ebers-papirusz?

• orvosi

• csillagászati

• matematikai

• földrajzi

Melyik nem volt szent állat az ókori Egyiptomban?

• bika

• teve

• macska

• íbisz

Ki volt a sivatag istene Egyiptomban?

• Ozirisz

• Hórusz

• Anubisz

• Széth

Melyik az egyiptomi alkotás?

• Gilgames eposz?

• Halottak könyve

• Dalok könyve

• Védák

Melyik időszakban volt világviszonylatban is kimagasló az egyiptomi művészet?


• Óbirodalom


• Újbirodalom

Mikor épültek a piramisok?


• Óbirodalom


• Újbirodalom

Ki építette a szakkarai lépcsős piramist?

• Dzsószer

• Sznofru

• Mükerinosz

• Khephrén

Milyen magas volt eredetileg a Kheopsz piramis?

• 60

• 102

• 146

• 205

Hányadik dinasztia idején érte el csúcspontját a nagyszabású egyiptomi kőépítészet?

• 3

• 4

• 5

• 6

Hová építették a piramist építtető fáraó halotti templomát?

• A piramis közepébe

• A piramis alá

• A piramis közelébe

• Távol a piramistól

Ki volt a leghíresebb egyiptomi épitőmester?

• Ipu

• Imhotep

• Tutanhamon

• Nefertiti

Kik dolgoztak a piramisépítkezéseken?

• rabszolgák

• szabad egyiptomiak

• katonák

• erre szakosodott munkások

Melyik techinkát nem használták az építkezéseken?

• aranymetszés

• bűvös négyzet

• szent háromszög

• csodálatos kettes

Hogy nevezik a piramis csúcsát?

• mer

• iar

• benbenet

• per-em-usz

Ki volt az utolsó piramisépítő fáraó?

• Mükerinosz

• Kakauré-Ibi

• I. Pepi

• II. Pepi

Melyik volt a hatalomgyakorlás legjellemzőbb formája az ókori Keleten?

• autokrácia

• oligarchia

• despotizmus

• demokrácia

Ki volt az ókori Egyiptom első egyesítője?

• Ménész

• III.Thotmesz

• Narmer

• II.Ramszesz

Melyik dinasztia uralma alatt épültek a legnagyobb piramisok Gízában?

• II.

• III.

• IV.

• V.

Melyik dinasztia uralma idején űzték el a hükszószokat?

• XII.

• XV.

• XVIII.

• XXI.

Hogy hívták a Középbirodalom első fáraóját?

• Mentuhotep

• Szenuszertész

• Amenemhat

• Amenhotep

Ki volt az egyiptomi vallás központi alakja és főistene?

• Ré

• Hórusz

• Hator

• Anubisz

Az egyiptomi vallás szerint a fáraóba melyik isten lelke költözött?

• Ré

• Hórusz

• Apofisz

• Anubisz

Melyik nem sumer városállam?

• Ur

• Uruk

• Szidón

• Lagas

Melyik fáraó uralkodása idején történt a megiddói ütközet?

• I.Jahmesz

• Hatsepszut

• III.Thotmesz

• III.Amenhotep

Melyik fáraó próbálkozott az egyistenhit bevezetésével Egyiptomban?

• III.Amenhotep

• IV.Amenhotep

• II.Ramszesz

• III.Ramszesz

Melyik volt a legjelentősebb sumer városállam az i.e.III.évezred végén?

• Uruk

• Ur

• Kis

• Lagas

Melyik nem főníciai városállam az alábbiak közül?

• Ugarit

• Büblosz

• Türosz

• Szaisz

Melyik főníciai városállam királya volt Nagy Hiram?

• Ugarit

• Büblosz

• Türosz

• Szaisz

Melyik évben foglalták el a perzsák Babilont?

• i.e.586

• i.e.539

• i.e.524

• i.e.512

Melyik évben rombolta le a babiloni-méd koalíció Ninivét?

• i.e.627

• i.e.614

• i.e.612

• i.e.609

Melyik ókori keleti állam tartozott a hódító katonaállamok sorába?

• Óbabiloni Birodalom

• Főnícia

• Kína

• Asszíria

Ki volt a Perzsa Birodalom megalapítója?

• Kürosz

• Dareiosz

• Nagy Sándor

• Kambüzész

Mi az a katarakta?

• Gúla alakú építmény

• Többistenhit

• Zuhatag a Níluson

• Zárt társadalmi csoport Indiában

Melyik terület volt az Ígéret Földje?

• Kánaán

• Jeruzsálem

• Szíria

• Mekka

Mi az a szatrapia?

• Azonos megtorlás elve

• Egyiptomi közigazgatási egység

• Toronytemplom Mezopotámiában

• Közigazgatási egység Perzsiában

Ki egyesítette Júdát és Izraelt?

• Mózes

• Salamon

• Dávid

• Saul

Ki volt Gautama Sziddharta?

• A taoizmus kidolgozója

• A buddhizmus megalapítója

• Az ókori Asszíria jelentős uralkodója

• Perzsa uralkodó

Kinek az idején kezdték el építeni a Kínai Nagy Falat?

• Nagy Jű

• Kung-fu-ce

• Assur-ban-apli

• Csin Si Huang-ti

Kinek a nevéhez fűződik a lex talio el törvénybe foglalása?

• Asóka

• Kürosz

• Hammurapi

• Ehnaton

Mi volt Urartu állam fővárosa?

• Tuspa

• Ninive

• Kalhu

• Alalakh

Melyik asszír király idején lett Ninive a főváros?

• Assur-bani-apli

• Sinahêeriba

• III. Tukulti-apil-esarra

• Sulmanu-asaridu

Mi volt a Perzsa Birodalom fővárosa?

• Babilon

• Ninive

• Ugarit

• Perszepolisz

Kinek az uralkodása alatt élte Türosz városa a virágzását?

• Nagy Hiram

• Suppiluliumas

• Dido

• Hammurapi

Mi volt a Sárga-folyó másik neve?

• Jang-ce

• Gangesz

• Eufrátesz

• Huang-ho

Melyik nem tartozott az Indus-völgyi kultúra városai közé?

Mohendzso-Daro

Harappa

Szúsza

Lothal

Melyik királyság nem Kis-Ázsia területén jött létre?

• Frígia

• Lűdia

• Hettita Birodalom

• Elám

Kinek a nevéhez fűződik a hieroglif írás megfejtése?

• Howard Carter

• Jean-Francois Champollion

• Leonard Woolley

• Heinrich Schliemann

Melyik nem egy indiai kaszt megnevezése?

• Brahman

• Ksátrija

• Maurja

• Sudra

Ki egyesítette először Indiát?

• Csandragupta

• Asóka

• Binduszara

• Kaniska

Hol vívta meg az ókor egyik legismertebb ütközetét II. Ramszesz fáraó és Muwattalis hettita király?

• Kádes

• Karkemis

• Megiddó

• Jerikó

Melyik babiloni uralkodó döntötte meg a médekkel szövetségben Asszíriát?

• Nabu-apalu-usur

• Hammurapi

• Nabunaid

• Nabu-kudurri-usur

Mikor alapították meg Karthagót?

• i.e.964

• i.e.926

• i.e.814

• i.e.586

Mikor hódították meg a perzsák Egyiptomot?

• i.e.675

• i.e.546

• i.e.525

• i.e.504

Ki nem tartozott a mezopotámiai fő istenháromsághoz?

• An

• Enlil

• Istár

• Enki

Mit jelent az Izrael név?

• Ígéret Földje

• Aki megharcolt Istennel

• A próféta városa

• Isten kapuja

Mit jelent Memphis város eredeti neve?

• Fehér Fal

• Nagy Ház

• Isten kapuja

• Fekete Föld

Mikor uralkodott II. Kürosz?

• i.e. 612-605

• i.e. 559-530

• i.e. 529-522

• i.e. 522-486

Mikor uralkodott II. Nabu-kudurri-usur?

• i.e. 745-727

• i.e. 668-629

• i.e. 626-605

• i.e. 605-562

Mi volt az a dareikosz?

• Aranypénz

• Közigazgatási egység

• Főpap

• Ezüstpénz

Melyik nem sumer városállam?

• Kis

• Larsa

• Isin

• Türosz

Melyik nem híres főníciai termék?

• Bíborcsiga

• Cédrus

• Üveg

• Selyem

Melyik volt az a nép, amely Hérodotosz szerint i.e.595 táján körülhajózta Afrikát?

• Amoriták

• Sumerek

• Főníciaiak

• Elámiak

Meddig tartott a Nyugati Csou szakasz?

• i.e.1028-771

• i.e.771-481

• i.e.481-221

• i.e.221-206

Melyik nem tartozott a harcoló királyságok közé?

• Csin

• Wei

• Csi

• Csoszon

Mikor volt Wang Mang palotaforradalma?

• i.e. 206

• i.e.140

• i.sz. 9

• i.sz. 18

Melyik nem Urartu uralkodója volt?

• II. Tigranesz

• II. Sarduri

• II. Rusa

• I. Argisti

Ki volt a Hettita Birodalom megalapítója?

• Hattusilis

• Ruršiliš

• Muwattalis

• Labarna

Mik voltak a Védák?

• Az árják szent könyvei

• Indiai részfejedelemségek

• Kínai tisztviselők

• Buddha tanításainak gyűjteménye

Mikor fejtették meg a hieroglif írást?

• 1789

• 1822

• 1876

• 1915

Mikor tárták fel Tutanhamon sírját?

• 1822

• 1886

• 1922

• 1936

Melyik volt az év első napja Egyiptomban?

• Június 19

• Július 19

• Augusztus 19

• Január 19

Melyik város volt a hükszószok központja Egyiptomban?

• Memphisz

• Avarisz

• Théba

• Szaisz

Hány évesen halt meg Tutanhamon?

• 18

• 19

• 20

• 21

Hány Ramszesz nevű fáraója volt Egyiptomnak?

• 1

• 3

• 5

• 11

Mit jelent a Mezopotámia név?

• Nagy Ház

• Folyóköz

• Isten kapuja

• Ígéret Földje

Melyik fáraó építette Abu-Szimbel sziklatemplomait?

• Mentuhotep

• Tutanhamon

• II. Ramszesz

• Ehnaton

Melyik nem az Óbabiloni Birodalom egyik társadalmi csoportja?

• Awelum

• Muskenum

• Wardum

• Sudra

Hol található az egykori Hettita Birodalom fővárosa, Hattusas?

• Szíria

• Törökország

• Libanon

• Irán

Kinek a nevéhez fűződik a zsidók babiloni fogsága?

• II. Sarrukinu

• II. Nabu-kudurri-usur

• Assur-bani-apli

• II. Nékó

Ki nevezte magát a négy világtáj királyának?

• Kürosz

• Kambüzész

• Dareiosz

• Xerxés

KÖTELEZ Ő FOGALMAK

Akhaimenidák ókori perzsa dinasztia. Kiemelkedő tagja, II. Kürosz a Perzsa Birodalom alapítója. A

dinasztia a birodalom bukásakor, III. Dareiosz halálával kihalt.

Akkádok semi nyelvű ókori nép, amely az i.e.III. évezredben vándorolt be Mezopotámiába. Az Akkád

Birodalom, amelyet Šarrukînu hozott létre, a világ egyik első birodalma volt.

Állam történelmileg kialakult határok között élő emberi közösség fölött hatalmat gyakorló szervezet,

amelyet a társadalom hoz létre, de a társadalomtól részben elkülönül, s viszonylagos önállósággal

rendelkezik. Az államnak belső és külső feladatai vannak, amelyek ellátásához különböző eszközök és

anyagi források szükségesek

Államforma a hatalomgyakorlás módja az államon belül. Két alapvető formája a királyság és a

köztársaság, s ezeknek több változata is létezik

Amoriták sémi nyelvű nomád nép, amely az i.e.II. évezred elején vette át az uralmat Mezopotámiában.

Hammurapi babiloni király is amorita származású volt

Árják az i.e.II. évezredben Indiában megjelent indoeurópai népcsoport nevezte magát így. A név a

szanszkrit árja (híthű, vendégszerető nemes) szóbol származik. Később a hindukat és a perzsákat is

árjáknak nevezték.

Asszírok harcias észak-mezopotámiai nép, amely az ókor első világbirodalmát hozta létre az i.e.VIII-

VII. században. Birodalmukat az meghódított népek (káldeusok és médek) szövetsége zúzta szét

i.e.614-609 között

Átlós szövetség: Kínában a Hadakozó Fejedelemségek korában (Kr. e. 480-221) a nyugati Csin (Qin)

állam azon törekvése, hogy a tőle keletre fekvő kisebb fejedelemségeket Csi (Qi) és Csu (Chu)

államokkal szemben egy szövetségi rendszerbe tömörítse; lásd még: hosszanti szövetség

Awílum, awélum: ’ember’, a Hammurapi-törvénykönyvben a legmagasabb társadalmi helyzetű,

szabad, teljes jogú személy; lásd még: wardum

Babiloni fogság a zsidó nép fontos történelmi korszaka, i.e.586-516 között. Az Újbabiloni Birodalom

uralkodója, Nabu-kudurri-usur i.e. 586-ban elfoglalta a zsidó állam déli részét, Júdeát és lakóit Dél-

Mezopotámiába telepítette át. A terjeszkedő Perzsa Birodalom uralkodója, Kürosz bocsátotta haza a

mintegy 40 ezer főnyi zsidóságot. Tulajdonképpen a jeruzsálemi templom elpusztítása és az új

templom felépítése között eltelt hetven év.

Biblia jelentése könyvek. A zsidók és a keresztények szent könyve. Hetvenkét kisebb-nagyobb irat

gyűjteménye. Két fő része az Ó-, illetve Újszövetség. A héber nyelven íródott Ószövetség a zsidók

történetével kapcsolatos iratokat és a zsidó törvényeket, a görög nyelvű Újszövetség pedig a keresztény

vallás szent iratait tartalmazza. A Biblia tartalmát hosszas viták után állították össze a kereszténység

első évszázadaiban

Bráhmana: értelmiségiek varnája

Brahmanizmus indiai vallás, amely az i.e.II. évezredben alakult ki. Gyakorlatilag a hódító árják

hatalmát támasztotta alá. Három fontos istenséget tart számon: Brahma a teremtő, Visnu a fenntartó és

Siva a pusztító isten, a vallás lényege azonban nem az istenek tisztelete. Alapvető tanítása a

lélekvándorlás és a kasztrendszer: mindkettő a társadalom változatlanságát fogadtatta el.

Buddhizmus a brahmanizmus tagadásaként az i.e.VI. században kialakult vallás, amely nevét

megalapítójáról, Buddháról kapta. A vallás lényege a lélekvándorlás passzív elutasítása. Tanítása

szerint a boldogság, a tökéletes nem-lét, a Nirvána állapota a vágyak és törekvések elfojtásával, a

befelé forduló, elmélkedő szemlélődő életmóddal érhető el.

Cartouche (’kartus’): az uralkodó nevét tartalmazó ovális keret az egyiptomi írásokban

Civilizáció történelmi fogalom, a legtágabb értelemben jellegzetes kapcsolatokkal és műveltséggel

rendelkező emberi közösségek, az emberi közösség által létrehozott viszonyok és vívmányok

összességét jelenti

Csin-dinasztia az i.e.III. században rövid ideig uralkodó dinasztia Kínában. Nyugat-Kínából kiindulva

egyesítették a kínai területek nagy részét. Feltehetőleg tőlük ered a Kína elnevezés is. Ők építették a

Nagy Falat és a Nagy Csatornát is.

Dalok könyve (Si king) a legősibb irodalmi emlék Kínában (i.e.X-VII. század). Több, mint háromszáz

költeményt tartalmaz. A kínai életmód, faluközösségek gazdálkodásának fontos forrása.

Dareikosz: az I. Dareiosz (Kr.e. 522-486) által vert aranypénzek

Despotizmus korlátlan egyeduralom, zsarnokság, amikor uralkodó hatalmát semmi sem korlátozza, s

az önmaga által hozott törvényeket is megszegheti

Dharma: az élet rendjét szabályozó isteni elv, a törvény

Dinasztia uralkodócsalád, illetve az egy családból való uralkodók sora

Dravidák az i.e.III-I. évezredben az árja hódítás előtti virágzó Indus-völgyi civilizáció népe.

Származásuk nem tisztázott. Legjelentősebb városuk a mai Pakisztán területén található Mohendzso-

Daro

Dzsainizmus ősi indiai vallás, amely az erőszakmentességet, mértékletességet és a lélek megtsiztitását

hirdeti.

Dzsáti: a varnán belüli, születés szerint meghatározott, közös őssel rendelkező csoportok

En: ’úr’, a koradinasztikus kor (Kr. e. 3000-2350) egyik uralkodói címe, hatalmának pontos jellege

nem ismert, valószínűleg szakrális jellegű is volt; lásd még: lugal

Enszi: ’helytartó’, a koradinasztikus kor (Kr. e. 3000-2350) egyik uralkodói címe, hatalma szakrális

jellegű is volt; a későbbi időkben egy isten helytartójából a király helytartója lett, majd az I. évezredre

már csak egy templomi tisztviselőt jelentett e cím; lásd még: lugal

Erős házak: Kínában a Han-dinasztia (Kr. u. 220) bukását követően, a széttagoltság és zűrzavar idején

a vidéki arisztokrácia megerősített központjai, melyek az adott térség lakosságát ellenőrizték, de

védelmét is ellátták

Fáraó: az eredetileg nagy házat (per aa) jelentő szó az Újbirodalom idejére vált a király nem hivatalos

elnevezésévé

Filiszteusok a Földközi-tenger dél-keleti részén lakó, sémi nyelvet beszélő ókori keleti nép. Több

alkalommal megkísérelték Kánaán földjének elfoglalását, de Dávid király több csatában végleg

meggyengítette őket. A terület Palesztina elnevezése valószínűleg az ő nevükből származik.

Főníciaiak „sötétbarna bőrűek”, az elnevezés nem országot jelöl, hanem egy sémita eredetű népre

vonatkozik, amely az i.e. IV. évezred végén telepedett meg a Földközi-tenger partján. Kiváló hajósok,

kereskedők voltak. Városállamokat alkottak. Írásuk a huszonkét mássalhangzóból álló betűírás

Frígek ókori anatóliai nép, amely a hettiták bukása után uralkodott Kis-Ázsiában. Fővárosuk Gordion

volt. Az asszírok és a kimmerek elleni harcban meggyengült Frígia a lűdök uralma alá került az i.e.VII.

században

Gutik a közép-mezopotámiai Zagrosz-hegység ókori népe. I.e. XXIII. század végén megsemmisítették

az Akkád Birodalmat és egy évszázadon át Mezopotámia vezető népe voltak

Halottak Könyve az egyiptomi túlvilághit egyik fontos, képekkel illusztrált forrása. Eredetileg a

fáraók számára készült szövegeket tartalmazott, a későbbiekben pedig a halottak számára adott

útmutatást a túlvilági életre vonatkozóan.

Han-dinasztia uralkodócsalád Kínában az i.e.III. század végétől i.sz. III. század elejéig. Uralkodásuk

az ókori Kína fénykorát jelentette.

Hettiták indoeurópai nyelvet beszélő nép, amely az i.e.II. évezred elején vonult be Közép-Anatóliába.

A Hettita Birodalom virágzása idején (i.e. XV-XIII. század) Kis-Ázsián kívül Szíriára és Mezopotámia

északi részére is kiterjedt.

Hieroglif írás gör. „szent vésett”, az egyiptomiak legrégebbi írása, az i.e.III. évezred végén jelent meg.

A képszerű jeleket tartalmazó mássalhangzóírás általában jobbról balra haladt. A hieroglifákat 1822-

ben fejtette meg Jean-Francois Champollion francia tudós.

Hosszanti szövetség: Kínában a Hadakozó Fejedelemségek korában (Kr. e. 480-221) az északi Csi

(Qi) és a déli Csu (Chu) állam azon törekvése, hogy a köztük fekvő kisebb fejedelemségeket Csin (Qin)

állammal szemben egy szövetségi rendszerbe tömörítse; lásd még: átlós szövetség

Hurriták ókori közel-keleti nép, ők hozták létre a Mitanni Királyságot, amely a hettiták és asszírok

elleni harcban omlott össze

Hükszószok nomád törzsek, amelyek az i.e.XVII-XVI. században megszállás alatt tartották Alsó-

Egyiptomot. Fővárosuk Avaris volt. Katonai fölényük a lovak és harci szekerek alkalmazásból fakadt.

Izrael történelmi terület Palesztinában. Az i.e.X. században Salamon halála után kettéváló egységes

zsidó állam északi részén fennálló királyság neve. Az asszírok semmisítették meg az i.e.VIII. század

végén

Júdea történelmi terület Palesztinában, a kettéváló egységes zsidó állam déli részén fennálló királyság

neve. Az Újbabiloni Birodalom győzte le az i.e.VI. század elején, és lakóit Mezopotámiába hurcolták.

Káldeusok, káldok sémi törzsek, amelyek az i.e. I. évezredben Babilóniában telepedtek le, i.e. 626 és

539 között, az Újbabiloni Birodalom korában Babilon uralkodói a káldok közül kerültek ki

Kárum : önkormányzattal rendelkező kereskedőtelep az óasszír korban; szó szerinti jelentése ’kikötő’,

ebből bővült az értelme kikötőnegyeddé, kereskedelmi negyeddé, majd településsé; lásd még:

wabartum

Kaszt portugál eredetű szó, zárt társadalmi csoport Indiában, a brahmanizmus tanítása szerint négy

alapvető kaszt: a brahmanok, ksatriják, vaisiják és sudrák vannak. Az árják közül mindenki

beleszületik valamilyen kasztba, s élete során ezen nem tud változtatni, de halála után magasabb

kasztbeliként születhet újjá (lélekvándorlás)

Katarakták zuhatag a Níluson, általában az Egyiptomi Birodalom határainak jelölésére használták

Kínai Nagy Fal a világ leghatalmasabb építészeti alkotása. Hossza 2540 km, magassága változó,

szélessége 5-8 méter. Az i.e. III. században épült a pusztai nomád népek támadásainak kivédésére. Az

egyetlen mesterséges építmény, amely a világűrből szabad szemmel látható.

Ksatrija : harcosok varnája

Kusánok iráni nyelvű közép-ázsiai nép, amely időszámításunk első századaiban jelentős birodalmat

hozott létre Közép-Ázsiában és India északi részén

Legisták: törvénykezők; Kínában, a Hadakozó Fejedelemségek korának (Kr. e. 480-221) gondolkodói,

akik szerint az államot a jelen állapotokat figyelembevevő törvényekkel, és nem valamely régen élt

filozófus tanításai alapján kell kormányozni; legjelesebb képviselőjük Han Fej-ce

Limmu asszír tisztviselő, róla nevezték el az adott évet

Lugal: ’király’, a koradinasztikus kor (Kr. e. 3000-2350) egyik uralkodói címe, hatalma inkább világi

volt; ez az értelem öröklődött át a III. Ur-i dinasztia korára; lásd: enszi

Manu: a mitikus emberős, őt tekintik a törvényalkotónak

Marjannu : hurri harcikocsi-tulajdonos arisztokrata réteg; a hettiták is hasonló értelemben használták a

kifejezést

Masztaba: téglalap alapú, téglatest vagy csonkagúla alakú egyiptomi sírépítmény

Médek a mai Irán területén élő ókori nép, amely Babilonnal szövetségre lépve részt vett Asszíria

szétzúzásában, és nagyhatalommá vált. Később perzsa uralom alá kerültek

Monarchia egyeduralom, olyan államforma, amelyben a legfőbb hatalom birtokosa az életfogytiglan

uralkodó, hatalmát átörökítő személy

Monoteizmus egyistenhit

Mumifikálás a holttest bebalzsamozásának eljárása az ókori Egyiptomban. Célja a holttest épségének

megőrzése, hiszen az egyiptomiak hite szerint csak ezzel biztosítható az elhunyt túlvilági élete.

Muskénum: a Hammurapi-törvénykönyv ranglétráján a szabadok és a szolgák közt elhelyezkedő,

valamely nagyobb szervezőegységtől (palota, templom) függő, félszabad személy; lásd: wardum

Nomarkhész: a nomoszok élén álló tisztviselő

Nomosz: a kerületek görög elnevezése Egyiptomban; az Óbirodalom (Kr. e. 2635- 2155) idején és a

Középbirodalom első felében a közigazgatás alapja volt, később hatásköre vallásos eseményekre

korlátozódott; lásd még: uaret

Oikosz-gazdálkodás a folyammenti államokban alkalmazott gazdálkodás, melynek lényege, hogy a

földek közrendű használói az általuk megtermelt mezőgazdasági és ipari cikkeket beszolgáltatják a föld

tulajdonosának közpotni raktáraiba és itt újra elosztják ezeket a javakat

Pankus: hettita arisztokratikus gyűlés; eredetileg a palota tisztségviselői voltak tagjai; hatalma az adott

király erejének függvényében változott, a hettita újbirodalomra névlegessé vált

Parthusok iráni nyelvű lovas nép, amely az i.e.III. század közepén kivívta függetlenségét a Szeleukida

Birodalomtól és önálló birodalmat hoztak létre a mai Irán területén, amely az i.sz. III. század elejéig

fennállt

Patriarchális rabszolgaság a rabszolgatartás egyik formája, amikor a rabszolgák a termelő munkában

nem játszanak jelentős szerepet

Perzsák indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó lovas nomád nép. A források először az i.e.IX. században

említik a médekkel együtt az iráni fennsíkon. Az i.e. VI. században az Akhaimenidák vezetésével

jelentős birodalmat hoztak létre.

Piramis gúla alakú építmény Egyiptomban, amelyet a fáraók temetkezési helyéül használtak. Kultikus

célja a fáraó erejének szabad kisugároztatása a túlvilágról. A leghíresebb piramisok Gízában

találhatóak

Politeizmus többistenhit

Próféta a zsidó Isten, Jahve kiválasztottai, akik az i.e.VIII. században felléptek a szociális

igazságtalanságok ellen és Jahve kultusza mellett

Súdra: szolgálattevők varnája

Sumerok ismeretlen eredetű mezopotámiai nép, amely az i.e.III. évezredben magas színvonalú

városállami kultúrát hozott létre. Az utolsó jelentős sumer városállam, Ur különböző sémi eredetű

népek inváziója nyomán omlott össze az i.e.XXI. század végén

Szatrapa: az Akhaimenida birodalom tartományainak kormányzói

Szatrapia, szatrapeia: az Akhaimenida birodalom I. Dareiosz által létrehozott tartományai

Sztúpa: Buddha ereklyéjét tartalmazó csúcsos buddhista szentély

Talio-elv az azonos megtorlás elve, „szemet szemért, fogat fogért”, vagyis az elkövetett bűnért

ugyanaz a büntetés jár (pl. Hammurapi törvénykönyve, Mózes törvényei)

Talmud: az Ószövetséghez írt kommentárok és magyarázatok; két fajtája a jeruzsálemi és a babilóni

Talmud

Taoizmus ősi kínai vallási és filozófiai rendszer, amely azt tanította, hogy az univerzum alapja az Út, a

tao, és mindennek ehhez kell igazodnia. Alapítójának Lao-cét tartják.

Tóra: Mózes öt könyve

Uaret: a III. Szenuszert/Szeszósztrisz által létrehozott, a nomoszrendszert felváltó három nagy

közigazgatási egység; lásd még: nomosz

Vaisja: közemberek (kereskedők, kézművesek, földművesek) varnája

Varna: a társadalom foglalkozási kategóriái

Védák könyve a barhmanizmus szent szövegeinek gyűjteménye. A Véda szó jelentése tudás. Négy

részből áll, a Rig-Véda himnuszokat, a Száma-véda vallásos dalokat, a Jadzsur-véda áldozati rítusokat,

az Atharva-véda pedig varázsszövegeket tartalmaz. A könyvek összeállítói a brahmanok voltak.

Wabartum : önkormányzattal nem rendelkező kereskedelmi lerakat az óasszír korban; lásd még: kárum

Wardum : ’szolga’, a Hammurapi-törvénykönyv legalacsonyabb rangú kategóriája; rabszolgaként való

fordítása nem szerencsés, mert saját tulajdona lehetett, házasodhatott, és a rendelkezések őt is védték;

lásd még: muskénum

Zikkurat toronytemplom, a sumer városállamok központja, a főisten helytartójának lakhelye. Több

zikkurat romjai ma is megtalálhatók a mai Irak déli részén

Zsidók a szó „jehobi” (Judához tartozó) kifejezés torzult alakja. Sémi eredetű népcsoport, őseik Elő-

Ázsiából származhattak, és az i.e.XIII. században jelentek meg Kánaánban. Főként kereskedelemmel,

de földműveléssel és állattenyésztéssel is foglalkoztak.

FÖLDRAJZI NEVEK

A földrajzi nevek válogatásánál figyelmen kívül hagytuk azokat az elnevezéseket, amelyek napjainkban

is fennálló és közismert települést vagy területet jelölnek (pl. Jeruzsálem, Damaszkusz, Egyiptom, stb.).

Abu Szimbel II. Ramszesz sziklatemplomai, melyeket azért épített, hogy lenyűgözze a núbiaiakat. Az

Amon-Rének és Ré-Harahtinak szentelt nagytemplomot, valamint a Hathórnak és Nofertarinak szentelt

kisebb templomot egy UNESCO-program keretében áthelyezték.

Abüdosz (Abdzsu) az egyik legősibb felső-egyiptomi város, a fáraók egyik temetkezési helye

Ahet Aton ókori egyiptomi település a mai El-Amarna közelében; Ehnaton fáraó vallási reformja

keretében ezt tette meg fővárosává, halála után elnéptelenedett

Akkád mezopotámiai város, az Akkád Birodalom központja, alapítója ennek létrehozója, Šarrukînu

Alalakh (Mukiš) szíriai amorita városállam a mai Antakya közelében, később a Hettita Birodalom

része. Az i.e.XII. században a tengeri népek pusztítják el, romjait Sir Leonard Woolley tárja fel az

1930-40-es években

Alexandria több, Nagy Sándor (III. Alexandros) makedón király által alapított város neve, amelyek

szerte az egykori birodalma területén helyezkedtek el. Ezek közül a leghíresebb az egyiptomi

Alexandria, amely a hellenisztikus korban a görög nyelvű kulturális élet központjává vált.

Ammon ókori állam a mai Jordánia területén, leginkább az Ószövetségből ismert

Aššur az ókori Asszíria első, névadó fővárosa, koronázóváros. A Tigris partján feküdt, az újasszír

korban már csak szakrális központ. I.e. 614-ben a médek rombolják le

Babilon az ókori Mezopotámia legjelentősebb városa. Az amorita invázió után virágzik fel,

Hammurapi idején Babilon vezetése altt egyesült Mezopotámia. Később a kassziták, elámiak majd

asszírok uralma alá kerül. Végül a káldeusok irányítása alatt részt vesz Asszíria szétzúzásában, és egy

rövid időre a térség vezető hatalma lesz (Újbabiloni Birodalom).

Baktra (Balkh) az egyik legősibb város, a mai Afganisztán területén található, az ókorban a

zoroasztrianizmus központja volt

Behisztun (Biszutun) iráni település, az ún. Behisztuni felirat tette híressé, amely I. Dareiosz

tizenkilenc győzelmét örökíti meg

Borszippa (Barsip) az Újbabiloni Birodalom egyik legjelentősebb, kultikus szerepű városa

Buszirisz alsó-egyiptomi város, Ozirisz és Ízisz kultuszának egyik központja

Büblosz (Gebal, Gubla) főníciai városállam, nevéből ered a könyv szó a görög nyelvben

Dûr-Šarrukîn ma Khorszabad, II. Šarrukîn asszír király fővárosa, a birodalom pusztulásakor

lerombolják

Ebla az egyik legjelentősebb korai szíriai település, az i.e. III. évezred végén élte virágkorát, feltárása

csak az 1960-70-es években történt meg

Edóm a Bibliából ismert állam a mai Izrael területén

Ekbatana a Méd Birodalom fővárosa, ma Hamadan

Elám (Nim, Elamtu) ókori állam Mezopotámiától dél-keletre, melynek története — az állandó

háborúskodások és a szoros gazdasági-kulturális kapcsolatok miatt egyaránt — összefonódott

Mezopotámiával. Hatalmát az asszírok törik meg végleg, majd a Perzsa Birodalom része lesz

Eridu sumer városállam, az Eufrátesz partján feküdt, inkább szakrális, mint politikai központ volt

Esnunna sumer város, az i.e.III. évezred végén éli virágzását, Hammurapi hódításai után hanyatlásnak

indul

Harappa az Indus-völgyi civilizáció egyik, névadó jelentőségű központja

Héliopolisz (Junu) ókori egyiptomi város, Ré napisten kultuszának központja

Hebron bibliai város, Dávid királyságának központja volt egy ideig

Harrán észak-mezopotámiai város, fontos kereskedelmi csomópont az ókorban

Hattušaš a Hettita Birodalom fővárosa, a mai Boghazköy közelében helyezkedett el, az i.e. XIV-XIII.

században éli virágzását, majd hanyatlásnak indul

Indraprastha ókori indiai város, a mai Új-Delhi közelében, a Mahabharatában a Pandavák

fővárosaként említik

Isin sumer városállam, amely Ur bukása után élte virágkorát

Kádes jelentős ókori település a mai Libanon területén, fontos kereskedelmi központ. Az i.e. XIII.

század elején itt zajlott II. Ramszesz fáraó és II. Muwattališ hettita király összecsapása. A várost a

tengeri népek pusztították el az i.e. XII. század elején

Kalhu (Nimrud) Asszíria fővárosa az i.e.IX-VIII. században, i.e.612-ben a médek pusztítják el

Kanis (Kaneš) ókori település a mai törökországi Kültepe mellett, kereskedelmi központ

Karkemis (Karkamîš) fontos kis-ázsiai kereskedőváros, főleg a Hettita Újbirodalom idején volt

jelentős

Kiš az egyik legősibb sumer városállam

Lagas (Nakamtu, Tell-el-Hiba) sumer városállam, amely az Akkád Birodalom bukása után, Gudea

uralkodása idején élte virágkorát, hatalma ekkor több más városállamra is kiterjedt

Larsa (Larag, Larak, Tell-as-Szenkereh) az egyik legrégibb mezopotámiai település, az i.e. XVIII.

század első felében, I. Rim-Sin uralkodása idején Dél-Mezopotámia vezető hatalma, de Hammurapi

babiloni király meghódítja, ezek után a város jelentősége folyamatosan csökkent

Lákis (Rakeš, Lakhisz, Lachis) város Palesztinában, Jeruzsálem babiloniak általi elfoglalásáig zsidó

fennhatóság alatt állt

Lothal az Indus-völgyi civilizáció egyik városa

Mári ősi város az Eufrátesz felső folyásánál, a mai Szíria területén, az i.e. III. évezred végétől

Mezopotámia egyik legjelentősebb állama, a babiloni hódítás (i.e.XVIII. század közepe) után

elvesztetette jelentőségét

Memphisz (Ineb-hedzs, Men-nofer) az ókori Egyiptom egyik legősibb városa, Alsó-Egyiptomban

helyezkedik el, az Óbirodalom idején főváros volt, később jelentősége csökkent

Megiddó (Mageddo, Mageddón) ókori város a mai Izrael területén, amely leginkább két ütközetről vált

híressé: az i.e. XV. században III. Thotmesz fáraó mért csapást a Kádes vezette szövetség hadseregére,

i.e.608-ban pedig II. Nékó fáraó és Jósiás judeai király csapott össze. Ez az ütközet is egyiptomi

győzelemmel végződött

Mezopotámia a Tigris és az Eufrátesz folyók völgyének, illetve az ezek által határol területnek a

megnevezése, számos ókori birodalom és civilizáció születésének színhelye

Mohendzsó-Dáró az Indus-völgyi civilizáció egyik központja, kora legjelentősebb és legjobban

szervezett városa

Ninive (Ninua) az Újasszír Birodalom fővárosa az i.e. VII. században, a médek rombolják le i.e.612-

ben. Romjai a mai Moszul területén találhatók.

Nuzi (Gasur, Nuzu) az akkádok által alapított település, később Mitanni egyik jelentős városa

Nippur (Nibru, Nibbur) ősi sumer város, Mezopotámia egyik legfontosabb szellemi központja a

városállamok korától az Újbabiloni Birodalomig

Palmüra (Tadmor, Tamar) fontos kereskedő város a mai Szíria területén

Pátaliputra észak-indiai kereskedelmi központ, a Magadha Királyság fővárosa, ma Patna

Perszepolisz a Perzsa Birodalom fővárosa, az ókorban mesés gazdagságáról volt híres, i.e.333-ban

Nagy Sándor serege kifosztotta és lerombolta

Petra fontos ókori kereskedelmi központ a mai Jordánia területén

Szaisz ókori város Alsó-Egyiptomban, különösen a késői korban volt jelentős, akkor egy ideig főváros

is volt

Szidón az egyik legrégibb főníciai városállam

Szippar sumer város, kereskedelmi központ

Szusza (Szúza) a világ egyik legősibb városa, a mai Irán területén feküdt. Az ókorban Elám fővárosa,

majd a Perzsa Birodalom uralkodóinak egyik rezidenciája volt

Taxila (Taksasila) Észak-Nyugat-India egyik legjelentősebb ókori városa

Théba az Újbirodalom hatalmas fővárosa, ahol számos látványos műemlék maradt fenn a mai napig,

többek között a karnaki és a luxori templom a keleti parton, illetve a nyugati parton a temetők és a

királyi kultuszkomplexumok, pl. a Királyok Völgye és a Királynők Völgye, nemesi sírok, I. Széthi

temploma, II. Ramszesz temploma, III. Ramszesz temploma és Hatsepszut temploma

Tušpa fontos ókori erőd a Van-tó környékén, a mai Törökország területén, az i.e. IX. század végétől

Urartu fővárosa

Türosz főníciai városállam, az i.e. I. évezred első felében élte virágkorát, a Földközi-tenger

legjelentősebb kereskedővárosa volt. Türoszi hajósok alapították Karthagót is

Umma korai sumer városállam, az akkád hódítás után elvesztette jelentőségét

Urartu ókori birodalom, amely a Van-tó keleti területein alakult ki, de fénykorában a mai Aleppótól a

Fekete-tengerig terjedt a területe, és Asszíriával is konkurált a térség feletti hegemóniáért

Ur (Eres, Urim, Tell Mukajjar) sumer városállam, fontos kereskedelmi központ az i.e. III. évezredben,

virágkorát a III. uralkodó dinasztiája idején élte i.e. 2113 és 2006 között. Ezután jelentősége

folyamatosan csökkent.

Uruk korai sumer városállam, az i.e. IV. évezredben már jelentős központ, később hatalma csökken,

csak az i.e.III. évezred végén nyei vissza jelentőségét egy időre, mikor uralkodója legyőzi a gutikat.

Uruk városában jelent meg az ékírás, és ezen város uralkodója volt a legendás Gilgames is.

Ugarit (Rász Samra) nyugat-szíriai városkirályság, jelentős kereskedelmi központ, amely az i.e.XV-

XIV. században élte virágkorát, a tengeri népek invázióját követően jelentéktelen településsé

zsugorodott

Váránaszi (Benáresz) az egyik legősibb indiai település, hindu vallási központ

NÉVLEXIKON

Ábrahám a három zsidó pátriárka közül a legelső. Ur városában született, majd az Istennel szövetséget

kötve Palesztinába, Kánaán földjére vándorol, amelyet ő és utódai kaptak örökül az Ószövetség szerint

Amenemhat, I. egyiptomi fáraó a Középbirodalom korából, a XII. dinasztia alapítója. Az i.e. XX.

század első felében uralkodott.

Argišti, I. urartui király az i.e. VIII. század első felében, számos sikeres hódító hadjáratot vezetett Kis-

Ázsia és a Kaukázusontól térségében. Uralkodása Urartu virágkorának a kezdete

Asóka az indiai Maurya Birodalom császára (i.e. 272-232), i.e.260-ban vereséget mért Kalingára, az

utolsó nagyobb független indiai államra. India első egyesítője, áttért a buddhizmusra. Halála után

birodalma széthullott.

Aššur-bāni-apli (Assurbanapli, Asszurbanapal) asszír uralkodó (i.e.669-627k.), ő alatta hozzák létre a

híres ninivei könyvtárat. Uralkodása végén vagy után polgárháború tört ki és megindult a birodalom

hanyatlása.

Aššur-nâsir-apli, II. (Asszurnazipal) Asszíria királya (i.e. 884-858), ő indítja meg állama nyugati

irányú terjeszkedését.

Binduszára a Maurya Birodalom uralkodója (i.e.279-274), uralma alá vetette a Dekkán nagy részét.

Buddha, Sziddhárta Gautama Sákja (i.e.563-483) a buddhizmus alapítója. Ksátrijaként született,

huszonkilenc évesen egy látomás hatására határozta el élete megváltoztatását, lemondott kiváltságairól,

aszkéta lett, majd egy fa alatt ülve elérte a megvilágosodást. Élete hátralévő részét tanítással töltötte.

Csandragupta a Maurya-dinasztia és birodalom megalapítója, i.e.321-ben ragadta magához Magadha

trónját, elfoglalta az Indus-völgyi területeket. I.e. 279-ben lemondott, majd áttért a dzsainizmusra és

önként éhhalált halt.

Dareiosz, I. (Dārayavauš) perzsa uralkodó (i.e.521-486), a Perzsa Birodalom uralkodása idején éri el

hatalma tetőpontját, bár a szkíták és a görögök elleni hadjáratai kudarccal végződnek. Ő építi ki a

szatrapa-rendszert

Dávid a zsidók királya (i.e.1010-970 körül), aki egyesíti Izraelt és Júdát Jeruzsálem központtal

Dzsószer egyiptomi fáraó az Óbirodalom korából, övé az első ismert, lépcsőzetes piramis

Ehnaton (IV. Amenhotep) egyiptomi fáraó az Újbirodalom korából, aki vallási reformjáról lett híres,

melynek lényege az Aton-kultusz kizárólagossá tétele volt. Ennek során új fővárost épít, Ahet-Atont. A

kísérlet kudarcot vall, halála után a konzervatív papság vissza állítja a régi istenek kultuszát

Gilgames Uruk sumer város mondabeli királya, aki az i.e.III. évezredben uralkodott, és a legenda

szerint a halhatatlanság füvét próbálta megszerezni.

Hammurapi óbabiloni király (i.e.1792-1750), egyesíti Mezopotámiát. Övé az egyik legrégibb ismert

törvénygyűjtemény

Hiram a főníciai Türosz városának uralkodója, nevéhez a Földközi-tengeri kereskedelem fellendítés

köthető az i.e. X. században

Jahmesz, I. (Ahmesz, Amószisz) egyiptomi fáraó, az Újbirodalom és a XVIII. dinasztia alapítója, aki az

i.e. XVI. század közepén kiűzi a hükszószokat

Kambüzész, II. (Kambūjiya) perzsa uralkodó, II. Kürosz fia, meghódítja Egyiptomot, halála után

polgárháború robban ki

Kaniska kusán király az i.sz. I-II. század fordulóján. A Kusán Birodalom politikai súlypontját Indiába

helyezte át, uralma alá vetette Ferganát és Khorezmet, sikeresen harcolt a parthusokkal

Kheopsz (Khufu) egyiptomi fáraó a IV. dinasztiából, az Óbirodalom korából, övé a leghíresebb és

legnagyobb piramis

Konfucius kínai filozófus (i.e.551-479), a hagyományok tiszteletére épülő eszmerendszert alkot

Kürosz, II. (Kuruš) a Perzsa Birodalom alapító királya (i.e.559-530), szétzúzza az Újbabiloni

Birodalmat és meghódítja Lűdiát

Lao-ce kínai tanító, a taoizmus mondabeli alapítója. Fő műve Az út és erény könyve

Ménész a hagyomány szerint az Egyiptomot egyesítő első fáraó, állítólag ő alapította Memphist

Mentuhotep, II. egyiptomi fáraó a XI. dinasztiából, i.e.2040 körül egyesítette Alsó- és Felső-

Egyiptomot az első átmeneti kor után

Mithridátész, I. parthus király (i.e.171-138), aki meghódította Médiát és Mezopotámia egy részét,

illetve visszaverte a szaka és maszagéta törzsek támadását

Mózes zsidó vezető, próféta és törvényhozó. Az Ószövetség szerint kivezette a zsidókat Egyiptomból,

majd negyven évig bolyongtak a sivatagban, ő kapta Istentől a Tízparancsolatot. Kánaán megpillantása

után halt meg.

Nabû-apal-usur (Nabopolasszár) káldeus vezér, aki elfoglalja Babilont, szétzúzza Asszíriát és

megalapítja az Újbabiloni Birodalmat. Babilonban i.e.626-tól 605-ig uralkodik.

Nabû-kudurri-usur, II. (Nabukodonozor, Nebukadnezár) újbabiloni uralkodó (i.e.605-562),

birodalma ő alatta éli virágzását, meghódítja egész Mezopotámiát, Főníciát, Szíriát és Palesztinát,

i.e.587-ben lerombolja Jeruzsálemet, a zsidóságot pedig birodalma belső területeire telepíti (babiloni

fogság)

Ramszesz, II. egyiptomi fáraó az i.e.XIII. században, aki helyreállítja a birodalom tekintélyét.

Nagyszabású templomépítkezéseiről híres (Abu-Szimbel, Luxor)

Ramszesz, III. az egyik utolsó jelentős egyiptomi fáraó az i.e. XII. század elején, aki visszaveri a

tengeri népek támadását. Halála után a birodalom rohamos hanyatlásnak indul

Rim-Sin Larsa utolsó, egyben legnagyobb uralkodója (i.e.1822-1763), megdöntötte az ősi rivális, Isin

városának hatalmát, több háborút vívott Hammurapi ellen, melyek végén vereséget szenved

Salamon Izrael királya (i.e.970-931), az ókori zsidó állam uralkodása idején éli virágzását, halála után

a királyság kettészakad Izraelre és Júdára. Ő építi a jeruzsálemi templomot

Šamši-Adad, I. amorita törzsi vezér, aki elfoglalta Mári városának trónját (i.e. 1813-1781), ezzel

ellenőrzése alá vonva Észak-Mezopotámiát

Sarduri, II. Urartu királya az i.e. VIII. század közepén, több háborút vívott az asszírok ellen, csak

nehezen tudta fenntartani birodalmának egységét

Šarrukînu (Szargon) az Akkád Birodalom alapítója, az i.e.XXIV. században élt

Si Huang-ti kínai császár, i.e 246-tól Csin állam uralkodója, folyamatos háborúk során végleg megtöri

a hat fennálló kínai államot, és i.e.221-re mindet egyesíti uralma alatt. Egységes közigazgatási és

mértékegység rendszert és fejlett úthálózatot hozott létre. Tovább épített és megerősítette a Nagy Falat.

Uralkodása idején szembekerült a konfuciánus tudósokkal. Halála után polgárháború tört ki.

Sinahêeriba (Szanherib, Szennaherib) asszír uralkodó (i.e.701-681), megszilárdítja a birodalmat, a

fővárost Ninivébe helyezi. Leginkább a sikertelen Jeruzsálem elleni ostrom miatt ismert

Šulmânu-Ašaridu, III. (Šalmaneser) asszír király (i.e.858-824), megszilárdítja Asszíria uralmát az

apja, II. Aššur-nâsir-apli által meghódított területeken

Šuppiluliumaš hettita király (i.e.1380-1346), visszaszorítja az egyiptomiakat és a mitanniakat,

kiterjeszti fennhatóságát Szíriára

Thotmész, I. (Tutmószisz) egyiptomi fáraó, az Újbirodalom korának első nagy hódítója, aki

hadjáratokat vezetett Szíriába és az Eufráteszen túlra

Thotmész, III. (Tutmószisz) egyiptomi fáraó az i.e. XV. században, az Újbirodalom ő alatta éri el

legnagyobb kiterjedését, meghódítja Főníciát és Palesztínát, Megiddónál szétveri a szír-mezopotámiai

koalíciót

Tigranész, II. Armenia uralkodója. I.e. 95-ben a parthusok ültették trónra, de kihasználva a kedvező

nemzetközi helyzetet, uralkodása alatt hatalmas birodalmat hoz létre, amely a Földközi-tenger

partvidékétől a Kaszpi-tengerig terjedt

Tukulti-apil-ešarra, III. (Tiglatpilezár, Tiglatpalasszár) asszír uralkodó (i.e.745-727),

hadseregreformjai és közigazgatási átalakításai mellett leginkább jelentős hódításairól válik híressé,

mely során szinte az egész Közel-Keletet egyesíti uralma alatt

Tutanhamon egyiptomi fáraó, övé az egyetlen épen talált egyiptomi uralkodói síremlék

Wang Mang kínai császár a Han-korban (i.sz. 9-23), megalapította a rövid életű Hszin-dinasztiát.

Nagyszabású reformokkal próbálkozott, amelyek széleskörű elégedetlenséghez vezettek.

Wu Ti kínai uralkodó a Han-dinasztiából (i.e.141-87), hódító, aki kiterjesztette uralmát Dél-Kínára,

Vietnam és Korea északi részére és Közép-Ázsia egyes területeire is

Zoroaszter (Zaratusztra) próféta és vallási reformer az ókori Perzsiában (élt i.e.630k.-553k.), a

zoroasztrianizmus alapítója.

KRONOLÓGIA

Időszámításunk előtt

3100 körül A képírás megjelenése Sumerban

Egyiptom egyesítése Ménész által, a Korai Birodalom kezdete

2750 körül Az Indus-völgyi civilizáció kialakulása

2635-2155 körül Az Egyiptomi Óbirodalom fennállása

2600 körül A Kheopsz-piramis építése Gízában

XXIV . század Az Akkád Birodalom létrejötte Šarrukînu vezetésével

2200 körül A gutik inváziója Mezopotámiában

2213-2006 Mezopotámia fölött Ur III. dinasztiája uralkodik. Az elámiak és amoriták döntik meg

2040-1785 körül Az Egyiptomi Középbirodalom kora

II. évezred eleje Amorita invázió Mezopotámiában

1792-1750 Hammurapi uralkodása Babilonban, a Bablioni Óbirodalom virágkora

XVIII. század közepe A hükszószok megszállják Alsó-Egyiptomot

I.e.XVI-XI. század A Sang-Jin dinasztia kora Kínában

I.e.1552-1070 Az Újbirodalom kora Egyiptomban, az ókori egyiptomi állam virágzása

I.e.XV-XIII. század A Hettita Újbirodalom kora

1500 körül Az árják beáramlása Indiába, a Gangesz-völgyi civilizáció kezdete Kínában

1364-1347 IV. Amenhotep, azaz Ehnaton fáraó uralkodása Egyiptomban

1300 körül A zsidók kivonulása Egyiptomból

1294-1224 II. Ramszesz uralkodása Egyiptomban

1200 körül A tengeri népek inváziója a Földközi-tenger keleti partvidékén. A Hettita Birodalom

bukása

1070 A Késői Birodalom kezdete Egyiptomban

1028 A Csou-dinasztia uralkodásának kezdete Kínában. Uralmuk névlegesen 221-ig fennmarad

1010 körül Dávid király egyesíti a zsidó törzseket és megszervezi a zsidó államot Jeruzsálem

központtal

970-931 A zsidó állam virágzása Salamon uralkodása idején

969-936 Nagy Hiram uralkodása Türoszban

IX. század második fele Urartu állam megerősödése

814 Karthago főníciai gyarmatváros alapítása Észak-Afrikában

771 A Csou Birodalom kettészakadása Kínában

745-727 III. Tukulti-apil-ešarra uralkodása Asszíriában, a legnagyobb asszír hódítások időszaka

VIII. század vége Az etiópok elfoglalják Egyiptomot és megalapítják a XXV. dinasztiát

721 Izrael államot meghódítják az asszírok

714 Az asszírok vereséget mérnek Urartura

VII. század A kimmerek folyamatos betörései Kis-Ázsiába

671 Asszír hódítás Egyiptomban

660 körül Az első japán császár, a mondabeli Dzsimmu trónralépése

626 Nabû-apal-usur káldeus vezér Babilon uralkodója lesz

614-609 A babiloni-méd koalíció háborúja Asszíria ellen. Az Asszír Birodalom bukása

605 A karkemisi csatában a méd-babiloni seregek megverik a névleg Asszíria megsegítésére érkező

egyiptomi sereget

605-562 II. Nabû-kudurri-usur uralkodása, az Újbabiloni Birodalom virágkora

586 Jeruzsálem lerombolása, a zsidók babiloni fogságának kezdete

563-483 Buddha élete

559-530 II. Kürosz perzsa király uralkodása, a Perzsa Birodalom megalakulása

546 A perzsák meghódítják Lűdiát

538 A perzsák elfoglalják Babilont

551-479 Konfucius élete

525 II. Kambüzész perzsa király elfoglalja Egyiptomot

521-486 A Perzsa Birodalom virágzása I. Dareiosz uralkodása idején

403-221 A hadakozó államok vagy harcoló királyságok kora Kínában

331 Nagy Sándor makedón király szétzúzza a Perzsa Birodalmat

321-279 A Maurya Birodalom kialakulása Indiában Csandragupta vezetésével

272-268 Asóka császár uralkodása a Maurya Birodalomban, India először egyesül

247 A parthusok kivívják függetlenségüket a Szeleukidáktól

221 Kína egyesítése a Csin-dinasztiából származó Si Huang-ti vezetésével

I.e.206-i.sz. 220 körül A Han-dinasztia uralkodása Kínában

II. század közepe A Párthus Királyság megerősödése I. Mithridátész uralkodása alatt

I. század első fele Armenia megerősödése II. Tigranész uralkodása idején

Időszámításunk szerint

9-23 Wang Mang uralkodása Kínában, a korai Han-dinasztiát a Hszin-dinasztia váltja

18-28 A vörösszemöldökűek felkelése Kínában

25-220 A késői Han-kor Kínában

50-60-as évek Armenia Parthia uralma alá kerül

78-102 A Kusán Birodalom felemelkedése Kaniska uralkodása idején

184 A sárgaturbánosok felkelése Kínában

AZ ÓKORI KELET ISTENEI

Mezopotámiai istenek:

Adad: A vihar istene.

An (fent, ég): Éa atyja, az ég istene, az istenek királya

Ansar: Apszú és Tiámat egyik gyermeke, az Égi Világtáj.

Anunnaki : 600 darab mélységszellem

Apszú: Az édesvizű tenger.

Baba: Ningirszu felesége Legasi anya- és városistennő

Dumuzi: Istár szerelmese, termékenységisten.

Éa: Marduk atyja, a föld és a földi vizek ura. Másik neve Enki, a mélység ura, a fold alatti édesviző

ocean ura, forrásisten, de ugyanakkor bölcsesség-, mágia- és művészet-isten; szenélye Eriduban az

Éengurra.

Enlil : A levegő ura, termékenységisten, viharisten a természeti csapások istene, An és Ki fia; szenélye

Nippurban az Ékur

Ereskigal: Nergal felesége, az Alvilág királynője, Nergal megküzdött vele, legyőzte és elvette

feleségül

Gestinanna: Termékenységistennő.

Innin : a termékenység istene.

Inanna: An és Ki lánya, a Vénusz-bolygó, az est- és hajnalcsillag, a szerelem istennője (később Istár);

szenélye Urukban az Éanna

Ki : földistennő, An felesége

Kisar : Apszú és Tiámat egyik gyermeke, a Földi Világtáj.

Lahamu: Apszú és Tiámat egyik gyermeke

Marduk : Babilon legfőbb istene.

Nanna: a Hold istene. Enlil és Ninlil gyereke, 30 napos hónapokra osztja az évet; szentélye Urban az

Ereskigal;

Namtár: sorsisten, Ereskigal követe, ő viszi a halálhírt

Nergal: A föld ura, halálisten, a perzselő myári nap istene, aki az év egy részét az alvilágban tölti

Ninki : Enki felesége, föld és anyaistennő

Ninlil : Enlil felesége, vihar úrnő

Ningirszu: Enlil és Ninlil gyermeke, hadisten

Ninurta : vadászat- és hadisten

Niszaba: Termékenységisten

Samas: Napisten.

Szin: Holdisten.

Tiámat: Az őskáosz sárkány alakú harcosnője.

Utu: a Nap istene, jogőrző, biró, szentélye Larszában és Nippurban volt

Asszír istenek

Assur: Assur város istene, teremtőisten, hadisten, jelképe a kard

Ninlil: Assur felesége

Ninurta : Assur és Ninlil fia, had- és vadászisten

Serua: Assur és Ninlil lánya

Istár : harc- és csataistennő, győzelemistennő, jelképes állata az oroszlán

Adad (Ramman): időjárás-isten, a vihar, mennydörgös, az eső istene, bikán lovagol

Nuszku: tűz- és fényisten, jelképe a lámpás

Babiloni istenek

Anu: égisten, istenek atyja

Enlil: szellő, légtér és a föld ura; Bél – úr

Éa: víz, talajvíz, források, bölcsesség, művészetek, gyógyítás istennője

Szin: holdosten, jósisten (Szin pusztája, Ex.16,1, Színáj), jelképe a fiatal bika, amley megtermékenyíti

Istárt

Samas: napisten, mindentudó, naponta áthalad az égbolton, a jog, az igazságszolgáltatás védelmezője;

jelképe a négyküllős napkerék

Istár : Eshajnalcsillag, ég- és alvilágistennő, anya- és szerelemistennő, terméklenység- és

gyönyöristennő, állata az oroszlán és a tehén

Marduk (Amar-utu-ke) : napbika, napgyerek; az Enúma elis-ben magyarázzák meg, hogyan lesz

főisten; eredetileg a tavasz és a tavaszi nap istene, majd világkormányzó, a sors ura, kettős Janus-arcú

figura a jelképe,, illetve szarvat viselő sárkány, bolygója a Jupiter, központi szentélye Babilonban az

Észagila, az ő tiszteletére ünneplik az új évet

Nabú: bölcsesség, írásművészet istene; jelképe az írónád, bolygója a merkúr (bibliai Nebo-hegy, ahol

Mózes eltűnik; Deut.34)

Nergal: a perzselő déli nap istene

Egyiptomi istenek

Aken, alvilági hajós

Aker , az alvilág kapujának őrzője

Amentet, a halottak üdvözlője

Ámon, az istenek királya

Anat, az istenek anyja (ázsiai eredetű)

Andzseti (vagy Anedzsti) - a Nílus deltájának istene, később összeolvadt Ozirisszel

Anhur , a háború istene

Anubisz, a balzsamozás istene - farkas vagy sakál képében ábrázolják

Anuket, a Nílus istennője

Ápisz, Ptah megtestesülése bika képében

Apóphisz, a sötétség istene

As, a sivatag kegyes istene

Aton, a napkorong

Atum , a lenyugvó nap

Básztet, macskaistennő, Bubasztiszban imádták, amit a deltában a tiszteletére hoztak létre. A vidámság

és a zene istennője

Benu, a teremtés madara (ld. Főnix)

Bész, a szerencse és a gyermekszülés védelmezője, törpe alakjában ábrázolták, főleg a későbbi időkben

Bukhisz, szent bika, Ré és Ozirisz megtestesülése

Duamutef, Hórusz egyik fia

Enneád, a kilenc nagy oziriszi isten; az istenek tanácsa

Geb, a Föld istene

Hapi, a Nílus istene

Hapi, Hórusz egyik fia

Ré-Harahti („Ré a horizonton”), Ré megtestesülése, mint a hajnali nap sugara

Hathor , az Égi Tehén. Azonosult Básztettel, a termékenység és a szerelem istennője, tehén képében

jelenik meg, Íziszhez hasonlították, bár a két istennő egymástől teljesen különbözött.

Hatmehit, a halak istennője

Heket (vagy Hek), békaistennő, átvitt értelemben a vizet jelenti

Hemen, Nehen sólyomistene

Henti-Imentiu (Hentiamentiu), Abdzsu ősi istene, „a Nyugatiak közt az első”; később Ozirisszel

azonosították; múmia alakjában jelent meg. Anuphoz hasonlóan kutya vagy sakál képében is

ábrázolják.

Heper, a szkarabeusz neve és Ré egyik megjelenési formája

Herisef, a folyópartok felvigyázója

Hnum kosfejű isten, aki a királyi gyermek fogantatásakor annak kájára ügyel (Elephantinéban

imádták)

Honszu az ifjú holdisten

Hór-pa-hred (Harpokratész) "Hórusz, a gyermek", Hórusz egy alakja. Ábrázolásain többnyire Ízisz

ölében ül, a gyermek Jézus előképe

Hórusz, az istenek királya a Földön

Hórusz-fiúk lásd Amszet, Hapi, Duamutef és Kebehszenuf

Irihemesznefer (Arensznuphisz), ember alakú núbiai isten a görög–római korból

Ízisz, Hórusz anyja, varázsló istennő

Juszaaszet, teremtő istennő

Maat, az igazság és a rend úrnője

Mafdet, a skorpiók és kígyók istennője

Mefnut , oroszlánistennő

Meretszeger, a királyok völgyének őrzője, kígyóistennő, nevének jelentése: „csendet szerető”

Meskent, a gyermekszülés istennője

Mihosz (Miüszisz), Tell el-Mukdam oroszlánistene

Min , a termékenység istene

Mnevisz, bika képében megjelenő görög–római korú isten (lásd még: Ápisz és Bukhisz)

Montu , napisten és harcos, sólyom és bika képében is megjelenhet

Mut , Ámon hitvese, keselyűistennő (fő kultuszhelye Thébában volt)

Nebethet (Nephtüsz), Ízisz, Ozirisz és Széth testvére, az utóbbi felesége

Nehbet, az istenek erejének keselyűistennője

Neith, a háború és a szövés istennője, a korai időktől kezdve egymást keresztező nyilak jelképezték

Nofertum vagy Nefertum, Hórusz, lótuszvirágban született gyermek képében

Nukari Ningal egyiptomi változata

Nun, a kezdetek vizének, a mélységnek megszemélyesítője, ahonnan az istenek legkorábbi generációi

születtek (éjszaka a Nap, amikor az Alvilágban utazik, meglátogatja Nunt)

Nut, az ég istennője, aki minden este lenyeli a Napot, majd reggel újjászüli

Onurisz, lásd: Anhur

Ozirisz, a halottak ura

Pahet, az asszonyok ereje

Ptah, a legősibb teremtő isten, ember alakban ábrázolták, de bikaként is megjelenik

Ptah-Szóker-Ozirisz, lásd: Szerápisz

Ré, napisten

Seszemu, a bor istene

Su, a levegő istene, különösen Heliopoliszhoz kapcsolódott

Szahmet, Szehmet, oroszlánfejű istennő, Ptah hitvese, hathor egyik alakja

Szelket, skorpióistennő, a király koporsójának védelmezője

Szerápisz, korábban Ptah-Szokar-Ozirisz, Ptah megtestesülése, összefonódva Ozirisszal, különösen

Szakkara régióban volt fontos. Később, görög hatásra Szerápisszal azonosították, aki az égbolt

szakállas bölcs istene

Szesat, az írás, az építészet és az olyan föld mérésének istennője, ahová templomot szándékoztak

építeni

Széth, a káosz istene

Szobek, az istenek őrzője, krokodilisten (különösen a XIII. dinasztia idején volt népszerű a királyok

körében, akik a nevét a nevük részévé tették)

Szokar, Memphiszben a halottak istene; később összekapcsolták Ozirisszal és Ptahhal, akikkel

közösen a Ptah-Szóker-Ozirisz istenséget alkották

Szopdet, a határok őrzésének istennője, a Szíriusz csillag

Taweret, Taurt, a terhesség és szülés istennője, hátsó lábain álló vízilóként ábrázolták

Tefnut, a csapadék istennője, Szekhmet egyik megjelenési formája

Thot, vagy Dzsehuti, a bölcsesség és a Hold istene. Íbiszként vagy kutyafejű páviánkéntábrázolták. A

civilizációt hozta el az embereknek.

Uadzset, kobraistennő

Upuaut, Abidosz kutya-istene; a temetőkhöz kapcsolódik. Nevének jelentése: „Az utak megnyitója”.

Szerepe a halott elkísérése a ítélethozatalhoz.

Indiai istenek

Aditi : Visnu felesége, az istenek anyja, a határtalan ég

Áditják : Aditi leszármazottjai

Agni: tűzisten, Indrával és Szúrjával alkot háromságot

Brahmá: a főisten, mindenek ura

Brihaszpati: a papság õse, az istenek tanítómestere

Buddha: vallásalapító

Djausz-Pitar : az égi atya, a hímnemű teremtő erő

Djává-Prithivi : ég - Föld, az emberek megteremtõje

Ganesa: Siva és Káli fia, a bölcsesség, és a tudományok istene

Indra : főisten

Jama: alvilági bíró, a halál istene

Káli : Siva felesége

Káma: a szerelem, a vágy ifjú istene

Krisna : Vasudéva fia, Visnuéval összeolvadt alakja

Laksmi: Visnu felesége, a jó szerencse és a szépség istennõje

Manu: a napistenek fia, a pradzsápatik őse

Mitra : a Nap, és a szövetségkötés istene

Nárájana: az őstojás, melybõl Brahma keletkezett

Nirriti : a pusztulás istene és istennője

Pardzsanja: esőisten

Pradzsápatik: az emberi nemek ősei

Purusa: óriás, akiből az istenek megteremtették a világot

Ráma: holdisten

Rudra: a vihar istene

Sata-Rúpá: Brahmá lánya, az első nő

Sésanága: a kígyók királya

Siva: a rombolás, és a megtisztulás négykezû istene

Sri: a bőség és a szerencse istene (Sri Lanka)

Szaraszvati: Brahmá neje, a beszéd, és mûveltség istennõje

Szúrja: napisten, a hajnal fia, szekerét két ló húzza

Tvastar: isteni mûvész, termékenységisten, a világ „tervezõje”

Vájú : a levegő, és a szél istene

Varuna: a vizek ura

Vasudéva: napisten, eggyé vált Krisnával

Visnu: a nap megtestesülése

VIZSGAKÉRDÉSEK

• Az ókori Kelet történelmének általános jellemzése

• Az egységes állam kialakulása az ókori Egyiptomban

• Az egyiptomi Óbirodalom

• Az első átmeneti kor és a Középbirodalom Egyiptomban

• Az ókori Egyiptom szociális és gazdasági felépítése

• A hükszósz invázió. Az Újbirodalom kialakulása

• Az egyiptomi Újbirodalom hódító külpolitikája

• Ehnaton vallási reformja és annak kudarca

• Az ókori Egyiptom a XIX.dinasztia idején

• Az ókori Egyiptom hanyatlása és bukása

• Az ókori egyiptomi vallás

• Az ókori Egyiptom kultúrája

• A sumer városállamok az i.e.III.évezred első felében

• Az Akkád Birodalom és a sumer városállamok másodvirágzása

• Asszíria első virágzása az i.e.II.évezred elején

• Az Óbabiloni Birodalom Hammurapi idején

• Mezopotámia az i.e.II.évezred második felében. Hurrita, kasszita és elámi invázió

• Mitanni története. Asszíria második virágzása. I.Tiglatpalasszár

• Asszíria hatalma tetőpontján (i.e.IX-VII.század)

• Asszíria hanyatlása és bukása

• Babilon felemelkedése a káldeusok idején

• II.Nabukodonozor uralkodása Babilonban

• Az Újbabiloni Birodalom hanyatlása és bukása

• Mezopotámia népeinek kultúrája

• A főníciai városállamok általános jellemzői

• Izrael állam Saul, Dávid és Salamon idején

• A Hettita Birodalom felemelkedése

• A Hettita Birodalom virágzása

• A hettita állam bukása. Frígia és Lűdia

• Urartu állama

• Elám története

• A Perzsa Birodalom kialakulása

• I.Dareiosz uralkodása Perzsiában

• Közép-Ázsia államai

• A Perzsa Birodalom kultúrája

• Az Indus-völgyi civilizáció

• Az árja bevándorlás Indiában

• A Gangesz-völgyi civilizáció. Magadha

• A Maurja Birodalom. India egyesítése Asóka vezetésével

• India a Maurja Birodalom szétesése után

• A Gupta Birodalom kialakulása

• Az indiai kultúra

• Az ókori India vallásai

• Az ókori Kína első államai. A Sang-Jin és Csou Birodalmak

• Kína széthullása és a hegemóniák kora

• Kína a harcoló királyságok korában

• Kína egyesítése és Csin Si Huang-ti uralkodása

• A korai Han Birodalom

• Wang Mang reformjai és a vörösszemöldökűek felkelése

• A késői Han Birodalom

• Az ókori Kína kultúrája

• Japán az ókorban

• Korea az ókorban

• Indokína az ókorban

• Indonézia és Ceylon az ókorban

SZAKDOLGOZATOKRA JAVASOLT TÉMÁK

• Az egyiptomi állam kialakulása

• Az egyiptomi vallás és szerepe a társadalmi-politikai berendezkedésben

• Az egyiptomi fáraók külpolitikája az Újbirodalom idején

• A Ramszeszidák uralkodása Egyiptomban

• Az ókori Egyiptom hanyatlása és bukása

• Régészeti kutatások Egyiptom területén

• A sumer városállamok története

• Az asszír hódító hadjáratok

• Asszíria hanyatlása és bukása

• A Hettita Birodalom

• A főníciai városállamok

• Izrael állam létrejötte és történelmi szerepe

• A Biblia, mint történelmi forrás

• A perzsa állam felemelkedése

• I. Dareiosz történelmi-politikai portréja

• Az ókori India vallásai

• Az indiai kasztrendszer kialakulása és sajátosságai

• Az ókori Kína a széttagoltság korában

• Az ókori Japán története

• Az Indus-völgyi és a sumer civilizáció összehasonlítása

FORRÁS- ÉS SZAKIRODALOM JEGYZÉK

Források:

a) ukrán és orosz nyelven

Авеста. Избранные гимны / пер И.М.Стеблин-Каменского. – Душанбе, 1990.

Артхашастра (или Наука политики). – М; Л.,1959.

Го Юй (Речи царств) / Пер. В.C.Таскина. – М., 1987.

Голоси стародавньої Індії. Антологія староіндійської літератури / Пер. П.Ріттера. – К., 1982.

Джатаки. Из первой книги “Джатак” / Пер. В.Захарьина. – М., 1979.

Древнеиндийская философия. Начальный период. – 2-е изд. – М., 1972.

Древнекитайская философия. Эпоха Хань / Сост. Ян Хиншун. – М., 1990.

Древнекитайская философия: Сб. текстов. В 2-х т. – М., 1972-1973. – Т.1,2.

Древние народы о Средней Азии. – Ташкент, 1940.

Дьяконов И.М. Законы Вавилонии, Ассирии и Хетского царства // ВДИ. – 1951. – № 2,3.

Законы Ману / Пер. С,Д.Эльмановича. – М., 1960.

Индия в литературных памятниках ІІІ-VІІ веков. – М., 1984.

История Африки в древних и средневековых источниках: Хрестоматия. 2-е изд. – М., 1990.

История и культура Древней Индии: Тексты / Пер. , сост. А.А.Вигасин. – М., 1990.

Каталог гор и морей (Шань хай цзин) / Пер. Э.Н.Яншиной. – М., 1977.

Книга правителя области Шан (Шан Цзюнь Шу) / Пер. с кит. Л.С.Переломова. – М., 1968.

Лирика Древнего Египта / Пер. А.Ахматовой и В.Потаповой. – М., 1965.

Материалы по истори кочевых народов в Китае. ІІІ – V вв. В 4-х вып. – М., 1989-1991. –

Вып.1,2.

Материалы по истории СССР. Вып.1. Древнейште народы и государства на территории СССР.

– М., 1985.

Махабхарата. Рамаяна / Пер. С.Липкина, В.Потаповой. – М., 1974.

На річках вавілонських: з найдавнішої літературеру, Вавілону, Палестини. – К., 1991.

Повесть Петеисе ІІІ. Древнеегипетская проза / пер. Н.А.Коростовцева. – М., 1978.

Пьянков И.В. Средня Азия в известиях античного историка Ктесия. – Душанбе, 1975.

Ригведа. Мандалы І-ІV / Пер. Т.Я.Елизаренковой. – М., 1989.

Сима Цянь. Исторические записки (Ши цзи) / Пер. Р.В.Вяткина. – М., 1972-1987. – Т.1-5.

Сказки и повести Древнего Египта / Пер. И.Г.Лившица. – Л., 1979.

Сунь-цзы, У-цзы: Трактаты о военном искусстве / Пер. А,И.Конрада. – М., 1977.

Шицзин: книга песен и гимнов / Пер. А.Шуткина. –М., 1987.

Штейн В.М. Гуань-цзы: Исследование и перевод. – М., 1959.

“Я открою тебе сокровенное слово”. Литература Вавилонии и Ассириии. – М., 1981.

b) magyar nyelven:

A gyönyörűség dalainak kezdete (Óegyiptomi szerelmes versek) Fordította Molnár Imre Kákosy László

nyersfordításai alapján.-Bp., 1976.

A paraszt panaszai (Óegyiptomi novellák) Fordította Dobrovits Aladár. -Bp., 1963.

Bábel tornya (Az ókori Közel-Kelet mítoszai és legendái) Szerkesztette Trencsényi-Waldapfel Imre. -Bp.,

1964.

Ókori keleti történeti chrestomathia / szerk. Harmatta János. – budapest Osiris, 2003. – 430 old.

Szakirodalom:

a) ukrán és orosz nyelven:

Аветисян Г.М. Государство Митанни. – Ереван, 1984.

Андросов В.П. Нагарджуна и его учение. – М., 1990.

Белицкий М. Забытый мир шумеров. – М., 1980.

Бойс М. Зороастрийцы. Верования и обычаи. – М., 1988.

Бонгард-Левин Г.М. Древнеиндийская цивилизация. Философия, наука, религия. – М., 1980.

Бонгард-Левин Г.М., Ильин Г.Ф. Индия в древности. – М., 1985.

Боровкова Л.А. Запад Центральной Азии во ІІ в. до н.э. – VІІ в. н.э. (Историко-географический

обзор по китайским истоичникам). – М., 1989.

Бэшем А.Л. Чудо, которым была Индия. – М., 1977.

Васильев Л.С. Культы, религии, традиции в Китае. – М., 1970.

Васильев Л.С. Проблема генезиса китайского государства. – М., 1983.

Васильев Л.С. Проблемы генезиса китайской мысли. – М., 1989.

Вейнберг И.П. Человек в культуре древнего Ближнего Востока. – М., 1986.

Вигасин А.А., Самозванцев А.М. Артхашастра: проблемы социальной структуры и права. –

М., 1984.

Вулли Л. Забытое царство. – М., 1986.

Вулли Л. Ур халдеев. – М., 1961.

Гафуров Б.Г. Таджики. Древнейшая, древня й средневековая история. – М., 1972.

Дандамаев И.А. Рабство в Вавилонии VІІ-ІV вв. до н.э. – М., 1974.

Дандамаев М.А. Политическая история Ахеменидинской державы. – М., 1985.

Дандамаев М.А., Луконин В.Г. Культура и экономика древнего Ирана. – М., 1980.

Дорошенко Е.А. Зороастрийцы в Иране. Историко-этнографический очерк. – М., 1982.

Дьяконов И.М. Люди города Ура. – М., 1990.

Дьяконов И.М. Языки древней Передней Азии. – М., 1967.

Замаровський В. Спершу був Шумер. – К., 1983.

История Древнего Востока. Ч.!. Месопотамия / Под ред. И.М.Дьяконова. – М., 1983.

История Ирана. – М., 1977.

Кленгель-Брант Э. Вавилонская башня: легенды и история. – М., 1991.

Кленгель-Брант Э. Путишествие в древний Вавилон. – М., 1979.

Клочков И.С. Духовная культура Вавилонии. Человек, судьба, время. – М., 1983.

Козырева Н.В. Древняя Ларса. Очерки хозяйственной жизни. – М., 1988.

Кошеленко Г.А. Культура Парфии. – М., 1966.

Кошеленко Г.А. Родина парфян. – М., 1977.

Крюков Й.В., Софронов М.В., Чебоксаров Н.Н. Древние китайцы в эпоху централизованых

империй. – М., 1983.

Кульпин Э.С. Человек иприрода в Китае. – М.,1990.

Культура древней Индии. – М., 1975.

Кьера Э. Они писали на глине. – М., 1984.

Ллойд С. Археология Месопотамиии. – М., 1984.

Ллойд С. Реки-близнецы. – М., 1972.

Луконин В.Г. Древний и раннесредневековый Иран. Очерки истории культуры. – М., 1987.

Луконин В.Г. Искусство древнего Ирана. – М., 1977.

Малявин В.В. Гибель древней империи. – М., 1983.

Массон В.М. Средня Азия и Древний Восток. – М.-Л., 1964.

Медведев Е.М. Очерки истории Индии до ХІІІ века. – М., 1971.

Мелларт Дж. Древнейшие цивилизации Ближнего Востока. – М., 1982.

Оппенхейм А.Д. Древняя Месопотамия. Портрет погибшей цивилизации. – 2-е изд. – М., 1990.

Переломов Л.С. Конфуцианство и легизм в политической истории Китая. – М., 1981.

Редер Д.Г. Мифы и легенды древнего Двуречья. – М., 1965.

Садаев Д.Ч. История Древней Ассирии. – М., 1979.

Сидихменов З.Я. Китай: страница прошлого. – М., 1987.

Смолин Г.Я. Источниковедение древней истории Китая. – Л., 1987.

Темкин Э.Н., Эрман В.Г. Мифы древней Индии. – 2-е изд. – М., 1985.

Три великих сазания древней Индии. Литературное изложение Э.Н.Темкина и В.Г.Эрмана. –

М., 1978.

Тюляев С.И. Искуство Индии: ІІІ-е тысячелетие до н.э. – VІІ век н.э. – М., 1988.

Уилбер Д. Персеполь. Археологические раскопки резиденции персидских царей. – М., 1977.

Уилер М. Пламя над Персеполем. Поворотный пункт истории. – М., 1972.

Флиттнер Н.Д. Культура и искусство Двуречья и соседних стран. – М., 1958.

Фрай Р. Население Ирана. – М., 1972.

Хинц В. Государство Элам. – М., 1977.

Церен Э. Библейские холмы. – 2-е изд. – М., 1986.

Шарма Р.Ш. Древнеиндийское общество. – М., 1987.

Юань Кэ. Мифы древнего Китая. – 2-е изд. – М., 1987.

Ян Хиншун. Материалистическая мысль в древнем Китае. – М., 1984.

Яншина Э.Н. Формирование и развитие древнекитайской мифологии. – М., 1984.

b) magyar nyelven:

Baktay Ervin: India története. - Bp., év nélkül

Csepeti Péter:Az ókori egyiptomiak és a hettiták kapcsolatai . -Bp., év nélkül.

Dávid A. R.: Az egyiptomi birodalmak. -Bp., év nélkül.

Ghirshman: Az ókori Irán. Médek, perzsák, parthusok. - Bp., 1985.

Gyakonov-Nyikolszkij. Az ókori világ története. – Bp. 1954.

Kákosy László: Egyiptomi és antik csillaghit . - Bp., 1978.

Kertész István: Ókori hősök, ókori csaták (2. kiadás ) . -Bp., 1987.

Klíma L.: Mezopotámia . - Bp., 1976.

Komoróczy Géza: Az ókori mezopotámiai vallás. - Bp., 1988.

Komoróczy Géza: Bezárkózás a nemzeti hagyományokba . - Bp., 1992.

Komoróczy Géza:Az ókor története II.Mezopotámia története az őskortól a perzsa hódításig . - Bp., 1983.

Maspero H.:Az ókori Kína . - Bp., 1978.

Nyíri Tamás:A filozófiai gondolkodás fejlődése . - Bp., 1991.

Oppenheim L.:Az ókori Mezopotámia . - Bp., 1982.

P. Fitzgerald: Az ősi Kína. -Bp., év nélkül.

Pallotino M.:Az etruszkok . - Bp., 1980.

Sipos Sándor Az emberiség rövid története a kezdetektől a Xv.sz. – 1. köt. – debrecen, 1993.

Szádeczky-Kardoss Samu: Az ókor története III.(Egyetemi

jegyzet,) . - Bp., 1974.

Világtörténet 10 köt. 1 köt. / Szerk. J.Francev. –Bp. 1967.

Világtörténeti enciklopédia. 1-2 köt. – Bp. 1984.

Kötelező források:

Ókori Keleti Történeti Chrestomathia. (Szerk: Harmatta János.) Bp., Osiris Kiadó, 2003. Az alábbi

források (a számok a dokumentumok számára, nem az oldalszámra utalnak):

II./1. Az óegyiptomi évkönyvekből; 2. Uni életrajzi sirfelirata; 3. Horhuf életrajzi sirfelirata; 8.

Manethón a hyksósokról; 9. Kamose harca a hyksósok ellen; 10. Jahmes önéletrajza; 11. III.

Thutmósis első sziriai hadjárata; 14. Tutanhamon "restauráció-stélé"-je; 15. Èoremèeb trónralépése;

17. II. Ramses és a bányamunkások; 18. A qadeši csata; 19. Mes saqqarai sirjának feliratából; 20.

Merneptaè "Izrael-stélé"-je; 21. A torinói sztrájk-papirusz; 23. Részletek a nagy Harris-papiruszból;

26. Pianéi győzelmi stéléje; 28. A Démotikus Krónika;

III./A 1. A "Sumer királylista"; 4. Eannatum, Lagaš királyának felirata; 5. Eannatum felirata

hóditásairól; 6. Entemena, Lagaš ensijének felirata; 8. Urukagina reformjai; 9. Lagaš pusztulása;

III/B 1. Šarrukín, Agade királyának felirataiból; 3. Šarrukín legendája; 5. Rímuš, Agade királyának

felirataiból; 7. Narámín, Agade királyának felirataiból; 8. Agade virágkora;

III/C 2. Gudea, Lagaš ensijének épitkezési felirataiból; 3. Gudea "B" szoborfeliratából; 4. A ditilla-

okmányokból;

III/D 1. Lipitištar törvénykönyve;

III/E 3. Éammurapi uralkodásának év-nevei; 4. Éammurapi törvénykönyve; 11. Ibálpíel levele

Zimrilimhez, Mari királyához; 12. A nomád törzsek tűzjelzései; 15. A kereskedelmi hajók

ellenőrzése; 16. Jelentés egy Babylón elleni lázadásról;

III/F 1. III. Amenhotep egyiptomi fáraó levele Kadašmanéarbe babylóni királyhoz; 2. Kadašmanéarbe

babylóni király levele III. Amenèotep egyiptomi fáraóhoz; 3. Részlet III. Amenèotep válaszleveléből;

4. Burraburiaš babylóni király levele Eénaton fáraóhoz; 5. Burraburiaš babylóni király

tiltakozása Eénaton fáraónál az asszir követek fogadása ellen;

III/G 4. Aššuruballit, Assziria királyának levelei Eénaton egyiptomi fáraóhoz; 5. I.Adadnirári felirata;

6. I.Šulmánuašaridu hadjáratai; 9. Sinaéeeriba asszir király hadjáratai; 11. Aššuraéiddina trónralépte

és hadjáratai; 12. Aššuraéiddina és Babylón; 13. A babylóni kormányzó levele Assurahiddina

királyhoz; 14. Aššuraéiddina és Egyiptom; 28. Aššurbánapli ún. Rassam-cylindere; 30. Levél

Aššurbánapli királyhoz könyvtári ügyben; 31. A Ninua-beli könyvtár szervezése;

III/H 1. Assziria bukása és az újbabylóni birodalom kialakulása; 3. Nabúkudurriuëur felirataiból; 8.

Nabúna’id krónika;

IV. 1. Arisen, Namar királyának felirata; 2. Arišeni meghódolása Zimrilimnek, Mari királyának; 3.

Idrimi felirata; 4. Tušratta mitanni király levele III. Amenèotep egyiptomi fáraóhoz; 5. Ribaddi levele

Byblosból az egyiptomi fáraóhoz; 7. Alašia királyának levele Egyiptom fáraójához; 8.

Azittawadda király felirata; 9. Kilamuwa király önéletrajzi felirata, 10. Zakir, Hamaq királyának

felirata; 11. Tyros kereskedelmi kapcsolatai;

V.1. A trónöröklési rend a Hettita Királyságban; 2. Hettita törvények

VI. 1. Deßorá éneke; 2. A héber törvényekből; 4. Izrael törzseinek felkelése Roboám ellen; 5. Mešac,

Mo’áß királyának felkelése; 7. Náßoq szőleje; 8. Diplomáciai tárgyalások Jeruzsálem ostroma

idején; 9. A megiddoi csata; 10. A próféták bírálata a héber társadalomról. Békeutópia a prófétáknál;

VII. 1. Menua felirataiból; 5. Šarrukín hadjárata Urartu ellen;

VIII./A 1. Az Achaimenidák első történeti említése; 2. II. (Nagy) Kyros agyaghenger-felirata; 3. Ezra

emlékirataiból; 4. I. Dareios felirataiból; 5. Az Óperzsa Birodalom szervezete és adóügye I. Dareios

idején; 6. Udahorresnet életrajza; 7. Xerxés daiva-felirata; 9. Az Aršáma-levelekből;

VIII./B 2. Iustinus: Historiae Philippicae. XLI A parthusok;

VIIII./C 1. Ìabarí: A Sásánida dinasztia uralomrajutása; 3. A Perzsa Birodalom leírása;

IX. 1. Arrianos: Indiké; 2. Manu törvényeiből; 3. Kauìilya Arthasástrájából, 4. Asoka felirataiból;

X. 1. Jóslócsont-feliratok, 2. Csou-kori bronzedények feliratai; 3. A Si king 154. verse: faluközösségi

élet; 4. Háború a Csou-kori fejedelemségek között; 6. Li Szi beszéde; 7. A Han-kori gazdasági

életről; 8. Az "ázsiai hunok"-ról ; 10. Kínai forrás a Római Birodalomról

Kötelező irodalom

Antonova, K.-Bongard-Levin, G.M.-Kotovszkij, G.G.: India története. Ókor: 1-139.

Ford.: Puskás I. Bp., Kossuth-Gondolat, 1981.

Bright, J.: Izráel története Ford.: Domján János. Bp., A Református Zsinati Iroda,

1977.

Ghirshman, R.: Az ókori Irán. Ford.: Molnár Ágnes, Bp., Gondolat, 1985.

Hérodotosz: A görög-perzsa háború II. könyv. (a többi ajánlott!) (Ford.:Muraközy

Gyula) Bp. Osiris, 2000. (a Geréb-féle fordítás is használható)

Kákosy László :Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. Osiris, 2002.

Klengel, H.: Az ókori Szíria története és kultúrája. Ford.:Tarnói Judit. Bp., Gondolat,

1977.

Polonyi Péter: Kína története. Bp., Kozmosz Könyvek 1988. 8-43. old.

Postgate, N.: Az első birodalmak. Ford.: Háklár Noémi. Bp., Helikon, 1985.

Puskás Ildikó: "A védikus társadalom kialakulásának előzményei." Századok 1978/1.

98-109.

Ajánlott irodalom:

Az ember képes története sorozatból:

Burenhult,G. (főszerk.) Óvilági kultúrák. Városok és államok születése (Ford.

Dezső Tamás) Bp., Officina Nova, 1996. pp. 9-141.

A Time-Life sorozat kötetei, szerzői kollektiváktól:

Az istenkirályok kora, i.e. 3000-1500. Ford.: Takács Ferenc. Bp., Dunakönyv,

1993.

Harcos birodalmak, i.e. 1500-600. Ford. Végh István. Bp.,Dunakönyv, 1993.

A szellem hatalma, i.e. 600-400. Ford.: Kirschner Dávid, Bp., Dunakönyv,1994

Baines, J. - Málek, J.: Az ókori Egyiptom atlasza. Ford.: Udvarhelyi László. Bp, Helikon,

1992.

Balázs, Étienne: Gazdaság és társadalom az ókori Kínában. Ford.: Ecsedy Ildikó. Bp.,

Európa, 1976.

Biblia. (Bármely forditás, de leginkább : a Károli-féle.)

Blunden, C. - Elvin, M. : A kínai világ atlasza Ford.: Pálvölgyi Endre Bp., Helikon, 1995.

David, R.A.: Az egyiptomi birodalmak Ford.: Pálvölgyi Endre. Bp., Helikon. 1986.

Dobrovits Aladár (Ford.): A paraszt panaszai. Egyiptomi novellák. Bp. 1963.

Ecsedy Ildikó. A kínai állam kezdetei. Bp., Akadémiai Kiadó, 1987.

Ecsedy Ildikó: Ex Oriente lux. Tanulmányok Kínáról Európa ókorában. Miskolc, Mis-

kolci Bölcsészegyesület, 1992.

FitzGerald, Patrick: Az ősi Kína. Ford. Pálvölgyi Endre. Bp., Helikon, 1989.

Fírdauszí: Királyok könyve. Ford.: Devecseri Gábor, Bp.(több kiadásban)

Gernet, J.: A kínai civilizáció története. Ford. Antóni Csaba. Bp., Osiris, 2001.

Hahn István - Kákosy László - Komoróczy Géza: Az Ókori Kelet története. (Egyiptom és Elő-Ázsia)

Az ókor története II. Egyetemi jegyzet. Több korábbi kiadása volt.

Harmatta János: "I. Dareios és az óperzsa ékírás." Antik Tanulmányok 13 (1966)

189-2ll.

Hermann, G.: A perzsa reneszánsz. Ford.: Fridli Judit. Bp., Helikon, 1980.

Jagersma, H.: Izráel története.

I. Az ószövetségi korban;

II. Nagy Sándortól Bar Kochbáig. Ford.: Czanik Péter. Bp. Sz., 1991.

Johnson, Gordon: Az indiai világ atlasza. Ford. Kertész Balázs. Bp. Helikon-Magyar

Könyvklub, 1998.

Kákosy László: Az alexandriai időisten Bp., Osiris 2001.

Kákosy László, Ré fiai. Bp. Gondolat, 1979., vagy Bp. Szászszorszép-BUK, 19932

Kákosy L.-Molnár I. (Ford.) A gyönyörűség dalainak kezdete, Bp. 1973.

Kidder, E.: Az ősi Japán. Ford. Gy. Horváth László. Bp., Helikon, 1987.

Klengel, H.: Nomádok az ókori Elő-Ázsiában. Ford.: Tarnói Judit. Bp.,

Gondolat,1985.

Komoróczy Géza (Ford.) : Fénylő ölednek édes örömében. Bp., Európa, 1973.

Kőszeghy Miklós: Dávid. „Tud lantot pengetni, harcra termett és vele van az Úr.” Bp., Új Mandátum,

2001.

Kőszeghy Miklós: Cseréplevelek. Héber feliratok a fogság előtti Palesztínából. Bp., Új Mandátum,

2003.

Maspero, H.: Az ókori Kína. Ford: Csongor Barnabás. Bp., Gondolat, 1978.

Moorey, P.R.S.: Bibliai tájak. Ford.: Rakovszky Zsuzsa. Bp., Helikon, 1984.

Oates, D. - Oates. J.: A civilizáció hajnala. Ford.: Puskás Ildikó. Bp. Helikon, 1984.

Oppenheim, A.L.: Az ókori Mezopotámia. Ford.: Gődény Endre. Bp., Gondolat, 1982

Puskás Ildikó: Istenek tánca. Bp., Gondolat, 1984.

Puskás Ildikó: Lélek a körforgásban. Bp. Balassi, 2000.

Rawson, Philip: Az indiai civilizáció. Ford.: Gáthy Vera. Bp., Helikon, 1983.

Rámájana és Mahábhárata. Prózában elbeszéli Baktay Ervin. Bp. 1960.

Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Ford.: Dezső Tamás. Bp., Helikon, 1998.

Rogerson, John: A bibliai világ atlasza. Ford.: Pálvölgyi Endre. Bp., Helikon, 1994.

Az ajánlott irodalom az ismeretbővítésen túl azt a célt is szolgálja, hogy találjanak alternatív

megoldást, ha nem férnek hozzá a kötelező anyag valamely tételéhez.

ukrÁn oktatÁsi, tudomÁnyÜgyi, ifjÚsÁgi És sportÜgyi...

Documents