vÍzpart · kellemes, békés karácsonyt és sikeres, boldog új esztendŒt kívánnak a vÍzpart...

XXI. ÉVFOLYAM3–4. SZÁM

2013. NOVEMBER–DECEMBER

ALSÓ-TISZA-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG – WWW.ATIVIZIG.HU

VÍZPART

Hidrometeorológiaiesemények

A kora tavaszi árvíz elsŒ áradásainakközvetlen kiváltója a márciusban és ápri-lisban lehullott csapadék volt. A változé-kony idŒjárás esŒzéseket, havazásokat,vagy vegyes halmazállapotú csapadékokateredményezett, és összességében rendkí-vül nagy csapadékmennyiségeket hozott.A csapadékösszeg a Körösök, a Szamos ésa FelsŒ-Tisza vízgyıjtŒjén meghaladta asokéves középérték két és fél–háromszo-rosát, de még a kevésbé csapadékos Ma-ros-völgyben is a másfélszeresét. A hó víz-készlete február 11-én érte el télvégicsúcspontját, 5,7 km3-t, az erre a napra szá-molt sokéves átlag 139 %-át. Február kö-zepétŒl a hótömeg több lépcsŒben olvadnikezdett, a felmelegedések, lehılések üte-mének és erŒsségének megfelelŒen.

A Maros-vízgyıjtŒ téli, kora tavaszi hó-vízkészletének változásai a Tisza vízgyıj-tŒjéhez hasonlóak voltak. A legtöbb hó ittis február 11-én volt, 1,8 km3, a sokévesérték 150 %-a. A Körösök mentén a hófel-halmozódás mérsékeltebb volt, elsŒsorbanaz átlagnál magasabb januári és februáriléghŒmérsékleteknek köszönhetŒen, ezeka Körösök alacsonyabb fekvésı vidékénnagyobb területen fejtették ki hatásukat.

Árvízvédelmi készültségek

A hidrológia események hatására el-sŒként március 20-án a 11.08 Hármas-Kö-rös bal parti árvízvédelmi szakasz felsŒ kétŒrjárására, majd április 3-án a 11.08. véd-szakasz alsó két Œrjárására, a 11.04. véd-szakasz felsŒ négy Œrjárására, valamint a11.02., a 11.03., a 11.05. védszakasz teljeshosszára kellett I. fokú árvízvédelmi ké-szültséget elrendelni.

A Tiszán levonuló árhullám az alsó véd-szakaszokra érve április 7-én szintén I. fo-

kú árvízvédelmi készültség elrendeléséttette szükségessé a 11.01. védszakasz tel-jes hosszára, a 11.04. védszakasz alsó kétŒrjárására, a 11.06. védszakasz alsó négyŒrjárására és a 11.07. védszakasz alsó kétŒrjárására. A FelsŒ- és Közép-Tiszáról és aKörösökrŒl érkezŒ árhullámok következ-tében, valamint a csapadékos idŒjárás ha-tására a tavaszi árhullám a csúcspontját áp-rilis 20–23. között érte el az igazgatósá-gunk kezelésébe tartozó Tisza-szakaszo-kon – a csongrádi 815 cm-es, III. fok felet-ti, a mindszenti 830 cm-es, II. fok feletti ésa szegedi 763 cm-es, II. fok feletti tetŒzŒértékekkel.

A mellékfolyók közül a Hármas-Körösszarvasi vízmércéjén április 10-én 876 cm-es, III. fok feletti, míg a Maros makói víz-mércéjén április 8-9-én 344 cm-es, I. fokalatti szinteken következett be a tetŒzés.Az árhullámok levonulását követŒen az I.fokú árvízvédelmi készültséget legutoljáraa 11.04. védszakasz felsŒ négy Œrjárásán,valamint a 11.02., a 11.03., a 11.05. véd-szakasz teljes hosszán lehetett megszüntet-ni május 8-án. (Folytatás a 2. oldalon)

„Tavaszi szél vizet áraszt”

Készültségben folyóinknál 2013 márciusától májusig

Életképek 2013 tavaszáról

Év végi összegzésIdén eddig csak év elején jelent meg

Vízpart újság, így a jelenlegi laphoz rend-kívül sok cikk gyılt össze, ahogy azt elapszámot kezükben tartók láthatják is.Rendkívül eseménydús év áll mögöttünk.

A tavaszi ár- és belvízvédekezés, a re-kordméretı dunai árvíz elleni védekezésmind-mind nagy próbatétel elé állítottaigazgatóságunkat, a munkatársakat.

Az idei közfoglalkoztatással kapcsola-tos feladatokat is sokszor csak nagy erŒ-feszítések árán sikerült végrehajtani.

A fentieket, s minden más feladatot iscsak közös együttmıködéssel volt esé-lyünk teljesíteni. De – a korábbi évekhezhasonlóan – ez az összefogás idén ismeghozta eredményét.

Lassan közeleg az év vége és ilyenkoróhatatlanul visszatekint az ember, meg-próbál számot adni az elmúlt esztendŒfeladatairól. Visszapillantva megállapít-hatjuk, hogy a kitızött feladatokat sike-resen teljesítettük – annak ellenére, hogyazok végrehajtása során sokszor akadtaknehézségek.

A jövŒ esztendŒre is számos új feladatkörvonalazódik, hiszen a közfoglalkozta-tási feladataink végrehajtása folytatódik,számos fejlesztésünk zárul, illetve új pro-jektek is indulnak. A ránk váró 2014. évifeladatokat pedig az ideihez hasonló, kö-zös munkával tudjuk megfelelŒen végre-hajtani. Ehhez a közös munkához kéremvalamennyi munkatársunk segítségét.

Miután az évbŒl már csak néhány hétvan hátra, engedjék meg, hogy az ATI-VIZIG vezetŒsége nevében ezúton kö-szönjem meg minden kedves munkatár-sunknak idei áldozatos munkáját, s a csa-ládjaik türelmét.

Kívánok mindannyiuknak kellemeskarácsonyi ünnepeket és sikeres, boldogúj esztendŒt!

Dr. Kozák Péter igazgató

Minden kedvesolvasójuknakkellemes, békéskarácsonyt éssikeres, boldog új esztendŒt kívánnak a VÍZPART

szerkesztŒi!

(Folytatás az 1. oldalról)A 2013. március 20-tól 2013. május 8-

ig tartó árvízvédekezés során összesen 21napig I. fokú, 12 napig II. fokú és 21 napigIII. fokú árvízvédelmi készültség volt ér-vényben. Az árvízvédekezés alkalmávalaz egy napra vonatkozó legnagyobb lét-szám 2013. április 22-én 459 volt, melybŒl331-en saját és 128-an idegen létszámkéntteljesítettek szolgálatot.

Védekezési tapasztalatok

Az Alsó-Tisza térségében levonuló ideitavaszi árhullámok tetŒzŒ szintjeiket te-kintve nem nevezhetŒek rendkívülieknek,azonban a Hármas-Körös Szarvasnál elért876 cm-es szintje a folyó árhullámai közülaz 5. legnagyobb volt. A 49 napig tartó vé-dekezés alkalmával az árvízvédelmi sza-kaszokon árvízi jelenség fakadóvíz, talp-szivárgás, csurgás és buzgár formájábanjelentkezett.

Az idei árvíz legnagyobb és egyben azárvízi biztonságot leginkább veszélyeztetŒmeghibásodása a 11.05. Mindszent–Szen-tes árvízvédelmi szakasz 53+072 tkm szel-vényben található Mindszent I. szivattyú-telep nyomócsövével kapcsolatban jelent-kezett.

A szivattyútelep nyomócsöve felett, amentett oldali töltéslábnál szivárgást ész-leltek, melynek intenzitása fokozódott, avíz a szivattyútelep gépházába folyt visz-sza, így az üzemelést meg kellett szakíta-ni. A feltárás során (fölsŒ kép) kiderült,hogy az öntöttvas nadrágszár-csŒidom re-pedésén keresztül, intenzív sugárbanáramlik a víz. A nadrágszár-csŒidom be-betonozása 9 m3 beton felhasználásávalelkészült (2. kép) és a szivattyútelep ismétüzemképes volt.

Azonban két nappal késŒbb a javítottnyomócsŒ nyomvonalán a töltés vízoldalirézsıjében, a vízszéltŒl 80 cm-re, egy kb.50 x 50 x 100 cm-es üreg alakult ki, ame-lyet az öntöttvas csŒ tokos kötésénekmintegy 2–4 cm széles, minimum 60 cmhosszú repedésébŒl nagy nyomással ki-áramló víz hozott létre. A hibás csŒsza-kaszra, valamint a munkagödörbe, tömö-rítés mellett, földnedves beton került. Azárvízvédelmi töltés védelmének érdeké-ben a Mindszent I. szivattyútelep leállí-tását, egyúttal a belvízi biztonság fenntar-tása érdekében provizórikus szivattyúállá-sok kiépítését a központi védelemvezetéselrendelte.

A 11.04. Marostorok–mártélyi árvízvé-delmi szakasz 37+088 tkm szelvényébentalálható a Körtvélyesi szivattyútelep,mely több méterrel a mentett oldali átlagosterepszint alatt épült meg, ezzel potenci-ális veszélyforrást jelent. Az idei védeke-zés alkalmával a szakaszvédelem-vezetésmár visszatérŒ jelenségként tapasztalta aszivattyútelep minkét alagsori lépcsŒjénéljelentkezŒ szivárgásokat és csurgásokat. AmegjelenŒ árvízi jelenségek esetleges elfa-julása esetére a szakaszvédelem-vezetés400 homokzsákot töltetett meg, ezeket ahelyszínen deponálták (elsŒ oldali 2. ké-pünkön) egy esetleges beavatkozás esetére.

Az ATI-VIZIG mıködési területén hú-zódó árvízvédelmi töltések burkolatlanszakaszain a közlekedést a csapadékosidŒjárás jelentŒs mértékben hátrányosanbefolyásolta, illetve helyenként ellehetet-lenítette. Egyes szakaszokon – egyébmegközelítési út hiányában – a szivattyú-telepekhez közlekedés a töltéskoronáttönkretette (1. oldali fölsŒ képünkön). Eszakaszokat a kedvezŒ idŒjárás beköszön-tével még a védekezés ideje alatt grédere-zéssel helyreállították.

Az árhullám levonulását követŒen aszegedi Huszár Mátyás rakparton, a 11.01.Gyála–Szeged–algyŒi árvízvédelmi sza-kasz 13+795 tkm szelvényében a támfalvízoldalán, az alsó kéregpanelek közül 4tábla nagymértékben, kettŒ kis mértékbenkimozdult az eredeti helyérŒl. A kimoz-dult elemek rögzítése tüskézéssel, pánto-lással, betonacélok, valamint laposvas fel-használásával megtörtént (harmadik ké-pünkön).

Az elmozdulás hatására keletkezŒ réstcementhabarccsal töltötték ki, zárták le. AHuszár Mátyás rakparton lévŒ út forgal-mának biztosítása és egy esetleges balesetmegelŒzése érdekében volt szükség az el-mozdult kéregpanelek rögzítésére. A rög-zítés a partfal-rekonstrukció, azaz a Sze-ged árvízvédelmi rendszer fejlesztése cí-

mı projekt kivitelezési munkálatainakmegkezdéséig biztosítja a panelek helyénmaradását.

Sári Csaba

2 VÍZPART 2013. NOVEMBER–DECEMBER

Készültségben folyóinknál márciustól májusig

ElismerésekA Víz Világnapja alkalmából Keller Péter nyugalmazott osztályvezetŒ-helyettes Mi-

niszteri ElismerŒ Oklevél kitüntetésben részesült. Andó Mihály, a vízrendezési és tár-sulati osztály vezetŒje a 2013. évi dunai árvíz elleni védekezés során tanúsított kiemel-kedŒ tevékenysége elismeréséül a Rendkívüli Helytállásáért Érdemjel ezüst fokozatabelügyminiszteri kitüntetésben részesült.

A vízügyi szolgálat érdekében végzett kiemelkedŒ munkájának elismeréseként Lá-zár Miklósnak, a vízgazdálkodási és vízrajzi monitoring osztály munkatársának fŒta-nácsosi, Miklós Lászlónak, a beruházási, vagyonkezelési és projektkezelési osztálymunkatársának fŒmunkatársi, Terhes Sándornénak, a gazdasági osztály munkatársá-nak tanácsosi, Vizsnyiczainé Mészáros Irénnek, a gazdasági osztály munkatársánaktanácsosi címet adományozott az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság.

2013. NOVEMBER–DECEMBER VÍZPART 3

A vízügyeseknek nem jelent különleges alkalmat, haárvízvédekezéssel kapcsolatosan kell feladatokat ellátniuk,

azonban mi, tiszai emberek jellemzŒen a Tisza mentén érezzük „otthon” magunkat. Valahogyan e vidék

sajátosságait ismerjük, az itteni tapasztalatokat örököltükelŒdeinktŒl, azokat gazdagítjuk mi is. Duna menti tapasztalatainkat sokkal ritkábban nyílik lehetŒség

gyarapítanunk. Olykor hosszú évek telnek el anélkül,hogy a Duna mentén olyan mértékı árvíz alakuljon ki,

ami miatt átvezényelnek bennünket.

A 2013-as esztendŒ a Duna mentén minden korábbi árvizetmeghaladó árhullámokat hozott. A korábbi vízügyes gyakorlatszerint megindultak a tiszai igazgatóságoktól az átvezénylések aDuna mellé, így biztosak voltunk abban, hogy az ATI-VIZIG erŒ-forrásait is igénybe fogják venni. A felkészülési idŒszakban ösz-szeállítottuk az elsŒ kontingenst és a lehetŒségeinkhez mértenigyekeztünk felkészíteni Œket az eredményes feladatvégrehajtás-ra. Amint az elsŒ csapat elindult GyŒrbe az MBSZ telepérŒl, mégvissza sem értünk a központi székházba, máris érkezett az újabbátvezénylési utasítás és attól kezdve szinte naponta küldtünk tá-mogató erŒket a dunai árvízvédekezéshez.

Számos helyszínen dolgoztak munkatársaink: GyŒrújfalutólÚjmohácsig, a Duna mentén végig. Védekeztünk kiépített államifŒvédvonalakon, fejlesztés alatt álló védvonalon, kiépített önkor-mányzati védvonalakon, vasúti és közúti töltéseken. Volt feladatéjjel és nappal egyaránt. Munkatársaink minden helyszínen, min-den körülmények között teljesítették a feladatukat. Valamennyibeavatkozási helyszínrŒl az elismerés és a köszönet volt, amimunkájukat illette. Minden átvezényelt munkatársunknak kö-szönjük becsülettel elvégzett munkáját!

Természetesen a dunai védekezés alatt „itthon” sem állt meg azélet, hiszen a közfoglalkoztatási feladatok, az öntözŒvíz-szolgál-tatás és valamennyi egyéb feladat ellátása az „itthoniakra” maradtés Œk is becsülettel helyt álltak. Panasz nélkül teljesítették a je-lentŒsen megszaporodott munkát. Úgy gondolom, hogy amennyi-ben a dunai védekezésrŒl beszélünk, a „frontvonalban”, a gátakonszolgálatot teljesítŒ munkatársak mellett beszélni kell a „hátor-szágot” biztosító „itthoni” kollégák munkájáról is. Hiszen va-lójában csak így, EGYÜTT volt lehetŒség az elénk állított felada-tok teljesítésére. Azt hiszem, ez az összefogás biztosította mind-annyiunk számára az eredményeink elérését. Így MINDENKI-NEK köszönettel tartozunk a 2013. évi dunai árvízvédekezéssorán elvégzett munkájáért!

Dr. Kozák Péter igazgató

Következzék rövid összefoglaló munkatársaink beszámolóialapján a Duna menti fontosabb, ATI-VIZIG-es érdekeltségıhelyszíneken végzett munkálatokról.

GyŒr–GyŒrújfalu – Németh György tudósítása

„Útközben kaptuk az utasítást, hogy 18 órakor jelentkezzünk agyŒri igazgatóság VO-telepén, ott kapjuk meg a további felada-tokat. Szállásfoglalás után irány a telephely, ahol az elhelyezéstés a feladatelosztást ismertették velünk. Kaptunk egy telefonszá-mot és egy nevet, hogy az osztagból 28-an keressük meg az adottszemélyt Dunaszegen. A helyszínen egy szolnoki kolléga foga-dott bennünket. Itt azt tapasztaltuk, hogy helyi erŒ van, lelkesek,

de nincs hozzáértŒ irányítójuk. Átvettük a területünket, majd akikarózott magasságra kezdtük el kiépíteni a nyúlgátat. Pár mı-szaki kollégát irányítóként kivettem, a többiek zsákoltak. Az irá-nyítók a közerŒt, kirendelt katonaságot segítették, illetve a szállí-tást, lepakolást szervezték. Szeretném megemlíteni, hogy többkolléga is – kellemes meglepetést okozva – komoly teljesítménytnyújtott már itt is: Kovács Máté, Lábdy Bence, Vígh Máté, Mári-ás Ferenc, Sági Rajmund, Lénárt Sándor. A többiek is lelkesendolgoztak és nagyon odatették magukat.

Az osztag másik fele Bácsára került, ahol volt egy nagy ho-mokdepó. Kezdetben a zsákok töltése, majd amikor megjelent aközerŒ, a töltés, rakodás, kiszállítás koordinálása volt a feladatuk.A Bácsára pár nappal korábban érkezŒ pécsi vízügyesek koor-dinálták érkezésünkig a telep végében lévŒ volt szivattyútelepfelhagyott épületében deponált nagy mennyiségı homokzsák ki-illetve elszállítását. Második nap este bŒvült a feladat azzal, hogyGyŒr belvárosában, a Dózsa György rakpart kulisszáinak el-zárását kellett irányítani, miközben Dunaszentpál önkormányzatais a segítségünket kérte. Már ekkor hallottuk a szolnokiaktól,hogy GyŒrújfalu határában 4 km hosszban le van csupaszítva atöltés, van ahol meg is van bontva, és a vállalkozó még sehogysem áll a bevédésével. (Folytatás a 4. oldalon)

Emlékképek a dunai árvízvédekezésrŒl

Az elsŒ kontingens eligazítása az MSZB telepén (Fotó: NagyszöllŒsi Nóra)

Szegedi figyelŒszolgálat a Mosoni-Dunán (Fotó: Romsits Zoltán)

(Folytatás a 3. oldalról)Másnap megérkeztünk GyŒrújfalura. Mind a 28-an Dunaszeg-

rŒl és 4-en Bácsáról. EbbŒl a létszámból négyen kerültek a heli-kopterleszállónak nevezett depóba, majd az 1-es szakaszrészre,ahol zsák töltése, rakása, majd a lerakás koordinálása, figyelŒ-szolgálat ellátása volt a feladatuk. Ez a 28 ember – meglátásomszerint – a legrosszabb, 3-as szakaszt védte. Ennek hossza 2 kmvolt. A mieinket beállítva indult a taposómalom. EgyrészrŒl azazonnali feladatokat kellett elvégeztetni – nyúlgát, földsánc, buz-gárelfogás –, másrészt szerezni kellett helyzet- és helyismeretet,illetve a kontakt személyektŒl telefonszámokat, valamint tisztáz-ni kellett az engem hívók védekezésbeli szerepét (búvárok, kato-nai egységek parancsnokai, fuvarosok, katasztrófavédŒk, MáltaiSzeretetszolgálat, polgármester, stb.). Szóba kell hoznom a kollé-gáim helytállását, akik mindent elkövettek annak érdekében,hogy ne történjen semmi baj.

Nem is történt. Külön meg kell említenem Tóth Szabolcs kollégámat, aki telje-

sen magára vállalta a helyi közerŒvel a kapcsolattartást és az osz-tag védekezésének szervezésébŒl is kivette részét, illetve KaraszZoltánt és Pallai Gábort, akik a 3-as szakasz középsŒ részénekvédelmét koordinálták sikerrel.”

Komárom–AlmásfüzitŒ– Hıse Zsolt beszámolója

„15 fizikai dolgozóval és egy mıszaki irányítóval az MBSZ te-lepérŒl indultunk AlmásfüzitŒre, a 01/02 védelmi szakasz köz-pontjába. Ott azt kérték, hogy a szakaszon már Œrszolgálatot tel-jesítŒ gyulai kollégák mellé álljunk be, a beosztást ránk bízták. 9ember került beosztásra, úgy, hogy rövidebb szakaszokon kelljenjárni; 2-2 ember szivattyút üzemeltett a Fényes pataknál és Duna-almáson az Által-ér régi ágán, 2 ember pedig vészŒrként szolgáltaz 1-es út melletti árvízi kapunál. Az ŒröktŒl a jelentést a gyulaivizig osztagvezetŒje gyıjtötte. KésŒbb a komáromi vasútállomá-son üzemeltettünk szivattyúkat a csurgalékvizek visszaemelésére,illetve a védelmi központ térségében mıködŒ szivárgón. Mısza-ki irányítóként részt vettünk a védelem szervezésében és ellenŒr-zésében Dunaalmáson és a Dunaalmás melletti közép-európaigáztárolónál.”

Pilismarótról Kádár Mihályés Sági János adott információt

„A korábban, 2002-ben megépített lokalizációs töltés, mely Pi-lismarót településrészét védte nyúlgát kiépítésével, magasították,majd a vízoldalon lefóliázták, a mentett oldalon homokból meg-erŒsítették, magasították. Tekintettel arra, hogy a töltés anyagahomok, így 6-7 méterenként bordás megtámasztást építettek. Alokalizációs töltésen magassági hiány nem volt, az állékonyságtette kritikussá a helyzetet.

A vízoldalon – feltehetŒen a korábbi töltés megcsúszott – a ko-ronán hosszanti irányú repedés keletkezett, mely nagymértékbenveszélyeztette a töltés állékonyságát.

A vízoldalon – búvárok segítségével – a rézsı megtámasztásá-ra volt szükség, ezzel párhuzamosan a mentett oldali bordás meg-támasztást is besırítettük. Ezt követŒen utasításba adtam a loka-lizációs töltés teljes hosszában a mentett oldali megtámasztást –max. egy méteres bordaközökkel. A vízoldali fóliaterítés átfedésekét helyen nem volt megfelelŒ. (Folytatás az 5. oldalon)



A szŒnyi vasútállomáson NagyszöllŒsi Nóra fényképezett

Bordás megtámasztást irányítanak a szegedi vízügyesekNémeth György felvételén

Homokzsák- és big bag töltŒállomás (Fotó: Vígh Máté)

(Folytatás a 4. oldalról)Igy a mentett oldali szivárgás jelentŒsen felgyorsult. A búvárok

új fóliaterítést helyeztek el a vízoldalon, ezzel mérsékelve a szi-várgás ütemét. A területrészen átfolyó Pilismarót-patak által visz-szaduzzasztott vizek bevédésére megtörtént a korábban kiépítettlokalizációs töltés magasítása is. A védmıvet folyamatosan ellen-Œriztük, de ezen a területen már további beavatkozásra nem voltszükség. Az apadás bekövetkeztével a 24 órás figyelŒszolgálatot20 méterenként egy emberrel 2013. június 11-én 18 óráig fenntar-tottuk.”

Felhasznált anyagok: 330 ezer zsák, 21 ezer 600 m3 homok, 80tekercs fólia; gépek, eszközök: 4 kotró, 8 tehergépkocsi, 6 motor-csónak.

Létszám: átlagosan naponta (24 órában) 600-an vettek részt avédekezésben: honvédek, tızoltók, a Tisza, Körös, Maros önkén-tes vízi mentŒi (Maros mentŒcsoport), a NAV munkatársai, BKVmunkatársak, a roma önkormányzat önkéntesei, erdélyi önkénte-sek, Máltai Szeretetszolgálat, FertŒ–Hansági Nemzeti Park, helyiönkéntesek stb.

Az OVF Országos Mıszaki Irányító Törzsnél

Andó Mihály munkálkodott

„Védelmi szolgálatot az OMIT felrendelésére a törzsnél mega-lakított önkormányzati munkacsoportban végeztünk 2013. június5–14. között Budapesten. A szegedi csapat tagjai: Andó Mihály,Zsóri Edit, Barla EnikŒ, Bodó László. A munkacsoportot méghárom szolnoki kolléga egészítette ki.

A feladat az önkormányzati védekezések központi nyomon kö-vetése, dokumentálása, az önkormányzati homokzsáktöltŒ helyekállami irányítási feladatainak szervezése és biztosítása volt.

Ezalatt megismerhettük az OMIT-nál folyó tevékenységet, a je-lentési kötelezettség teljesítésével azokat a formákat, amelyekethasonló helyzetben itthon is felhasználhatunk.

A kialakult helyzetben szükségessé vált közremıködésünk ahelyi védekezés irányításában is. Szigetmonostornál a Duna ma-gas vízállása meghágta a korábbi „magaspartot” és a víz mintegy3 m-es szintkülönbséggel Horány üdülŒterületre áramlott. A szük-séges védelmi tevékenység és erŒk meghatározásában, irá-nyításában vettem részt. A helikopteres elzárásnál, illetve a ho-rányi nyúlgátas védelem mıszaki ellenŒrzésében, késŒbb, a nyúl-gát egy szakaszának tönkremenetele után a második lokalizációsvonal kialakításában és fenntartásának irányításában mıködtemközre. Tanulság: „Nem minden magaspart, ami az volt korábban!”

Suránynál egy, a töltéslábtól mintegy 40 m-re, vízzel borítotterdŒben lévŒ buzgár elfogásánál mıködtem szakértŒként közre,illetve esetleges további munkákhoz szerveztük meg a helyi erŒ-ket. Miniszterünk elrendelésére a Budapest alatti töltésen folyó te-vékenységet, illetve a védelmi szolgálat kiállítását kellett ellen-Œrizni, így a Budapest alatti bal parton volt módom a védvonal tel-jes hosszán végighaladni a katasztrófavédelem állományába tar-tozó tiszttel. A felkészülést rendben találtuk.

További beavatkozási helyszínek tekintetében jelentŒs felada-tokat végeztek még munkatársaink Báta térségében Lábdy JenŒirányításával, továbbá a védelmi osztagot a gyŒri védekezés – ben-nünket érintŒ – befejezését követŒen átvezényelték Újmohácsra.Ott egy esetlegesen szükségessé váló lokalizációs feladatkör vég-rehajtására készültek fel.”

Két munkatársunkat egyedül vezényelték át az árvízi feladatokvégrehajtására: NagyszöllŒsi Nóra PR-felelŒsünk a gyŒri vízügyiigazgatóság ideiglenes árvízi sajtóirodáját irányította. A másikkolléga dr. Kozák Péter igazgató volt, akit Neszmély–SüttŒ tér-ségébe vezényeltek át. Befejezésül következzen az Œ beszámolója.

Neszmély, SüttŒ, Dunaalmás – így látta dr. Kozák Péter

„Kirendelésemet követŒen menetközben kaptam meg a rész-letes feladatmeghatározást. A Neszmély és SüttŒ térségében folyóönkormányzati feladatok végrehajtását kellett segítenem. Már akirendelési hely megközelítése is nehézségekbe ütközött, hiszenszámos települést akkor már elzárt a folyó.

SüttŒre érkezve a polgármester és a kirendelt katasztrófavédel-mi tiszt irányítása alatt folyó árvízvédekezési munkákat kellett irá-nyítanom. A megérkezésemre már kiépített ideiglenes védmıvekállékonyságával és kiépítési szintjével kapcsolatosan jónéhányprobléma merült fel.

Igyekeztem a helyszínen lévŒ nagyszámú közerŒ, illetve hon-védségi létszám segítségével ezeket megoldani. Sajnálatosan azéjszaka során derült ki, hogy becsülettel elvégzett munkánk elle-nére a település elöntése megkezdŒdött. Mivel elŒzetes ismerete-im a helyszínrŒl nem voltak, miközben a belterületi mıvek kiépí-tésérŒl intézkedtem, zseblámpával kezdtem meg beazonosítani ahelyet a Dunával párhuzamosan haladó vasúti töltés mentén, ahola víz betört. Az éjszakai bejárásom alkalmával sikerült beazonosí-tani a vízbetörés feltételezett helyét.

Ott azonban a vasúti töltésen károsodást nem észleltem, azon-ban a víz áramlásából kiderült, hogy valószínıleg a töltés alattmegfelelŒ elzárással nem rendelkezŒ, töltést keresztezŒ mıtár-gyak lehetnek. Miközben a belterületi mıvek kiépítését befejez-tük, azonnal megkezdtük a település védelme érdekében a lokali-zációs töltés kiépítését. A helyszínre kirendelték a katasztrófavé-delem búvár egységeit is, akik a szükséges elzárásokat kiépítették.

(Folytatás a 6. oldalon)



Helikopteres big bag szállítása (Fotó: ÉDUVIZIG)

Az árvízvédekezésben 2013 a „dunai nagy víz” éve – ahogy 2006 a tiszaié volt. Sok ember megmozdult,

köztük sok vízügyes is azért, hogy ez a dunai nagy víz a gátak között maradva, nagyobb károkozás nélkül

hagyja el az országot.

A feladatot sikerrel elvégeztük. Ám régi vízügyes „hagyomány-ként” akkor lehet egy védekezést lezárni, ha az elvégzett munkaértékelésére is sor kerül.

Ennek jegyében az Országos Vízügyi FŒigazgatóság (OVF), aMagyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási Tagozata (MMKVVT), a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) és az Eötvös JózsefFŒiskola Mıszaki és Közgazdaságtudományi Kara (EJF) 2013.szeptember 3-án a bajai Eötvös József FŒiskolán egész napos kon-ferenciát rendezett „Dunai árhullám – 2013” címmel a védekezésvízügyi mıszaki irányításának tapasztalatairól.

A konferencia több mint 300 résztvevŒjét dr. Melicz Zoltán, azEJF rektora köszöntötte. Üdvözölte a résztvevŒket Zsigó Róbertországgyılési képviselŒ, Baja polgármestere, Reich Gyula azMMK VVT és dr. Szlávik Lajos professzor emeritus, az MHT el-nöke is. A konferencia bevezetŒjében Molnár Béla, az OVF fŒ-igazgatója a 2013. évi árvízi helytállásról beszélt. Ezt követŒen to-vábbi 12 elŒadás hangzott el:

– Láng István (OVF fŒigazgató-helyettes, az Országos MıszakiIrányító Törzs – OMIT – vezetŒje) a 2013. évi dunai árhullám víz-ügyi mıszaki tapasztalatairól;

– dr. Tóth Ferenc (dandártábornok, Országos Katasztrófavédel-mi FŒigazgatóság, országos polgári védelmi fŒfelügyelŒ) az árvízalatti lakosságvédelemrŒl;

– dr. Váradi József (OMIT Tudományos Tanács vezetŒje) arrólszólt, hogyan segíti a tudomány az operatív védekezést;

– dr. Bonta Imre (OMSZ fŒosztályvezetŒ) a júniusi dunai árvíz

idŒjárási hátterérŒl;– Márfai László (OVF) az árvíz hidrológiájáról;– dr. Józsa János (az MTA levelezŒ tagja) a morfológiai válto-

zások hatásáról a Duna vízjárására;– Baross Károly (OMIT törzsvezetŒ-helyettes) a védekezés

szervezési tapasztalatairól;– Jakus György (OVF) a fŒvédvonali védekezési tapasztala-

tokról;– Kóthay László (szakértŒ) az önkormányzati védekezések

tapasztalatairól;– dr. Szilágyi Mihály (FCSM igazgató) a budapesti rekordárvíz

elleni védekezésrŒl;– dr. Takács Attila (adjunktus, BME Geotechnika Tanszék) az

árhullám geotechnikai tapasztalatairól; – Tóth Ferenc (OVF) a védekezés szolgálatába állítható új

eszközökrŒl tartott elŒadást.Mind az elŒadók, mind a szünetekben egymással beszélgetŒ

kollégák egyöntetı véleménye volt, hogy az ágazat helytállása –bár voltak hibák, nehézségek – példaértékınek bizonyult.

A konferencia végére három fŒ javaslat fogalmazódott meg: – hagyni kell a vízügyeseket dolgozni, hiszen értik, tudják és

akarják is teljesíteni a rájuk bízott feladatokat,– kivétel nélkül, minden árvízvédelmi fŒvédvonalon a vízügyi

igazgatóságok vegyék át a védekezés irányítását, ez tehermentesí-tené az önkormányzatokat és – a tapasztalatok alapján – a vízü-gyes kollégáknak is könnyebb helyzetük lenne a védekezésnél,

– és végül a legfŒbb nehézség, az örök probléma, melyre min-denképpen megoldást kell találni az ágazatban: a forráshiány.

A konferencián elhangzott elŒadások a Vízügyi Közlemények2013. évi árvízi különszámában jelennek meg.

Németh György


Dunai árhullám – 2013

Konferencia a védekezés vízügyi mıszakiirányításának tapasztalatairól

Emlékképek a dunaiárvízvédekezésrŒl

Megalakult az igazgatóságközalkalmazotti tanácsa

(Folytatás az 5. oldalról)Utólag derült ki, hogy a vasúti töltést keresztezŒ NA 500 és

2000 x 2800 nyílásközı átvezetést nem zárták el a felkészülésiidŒszakban. Szerencsére a kiépített lokalizációs töltés, illetve azigénybevett búvárcsapat hatékony munkájának eredményeként atelepülésen nem keletkeztek jelentŒs elöntések.

Miközben folyt a munka SüttŒn, az OVF átvezényelt Dunaal-másra az 1-es számú fŒút melletti lokalizációs feladatok irá-nyítására.

És amirŒl az évkönyvek nem beszélnek… A SüttŒ térségébenfolytatott árvízvédekezési munkálatokhoz a vasúti szállítás igény-bevétele kézenfekvŒnek tınt. Azonban tekintettel az árvízi hely-zetre, a MÁV nem indított a térségbe vasúti forgalmat. Mivel azanyagszállítást máshogyan nem tudtuk megoldani, így a szomszé-dos település (Lábatlan) papírgyárában lévŒ üzemi vonatot az ár-vízvédekezés idejére „kölcsönvettük” az éjszaka folyamán,amirŒl a reggeli órákban az üzem irányítóját értesítettük és meg-köszöntük segítségét…”

2013. február 25-én igazgatóságunknál titkos szavazással meg-választották a hét tagból álló közalkalmazotti tanácsot. A tagok a2013. március 6-i alakuló ülésükön – szintén titkos szavazással –e tudósítás íróját választották a tanács elnökévé, április 3-i ülésü-kön pedig Tóth Szabolcsot elnökhelyettessé.

A közalkalmazotti tanács tagjai:Benyó György – szentesi szakaszmérnökségDobos Ferenc elnök – mıszaki biztonsági szolgálatJakab Tímea – gazdasági osztályLábdy JenŒ – szegedi szakaszmérnökségTápainé Fehér Ágota – igazgatási és jogi osztályTóth Szabolcs elnökhelyettes – árvízvédelmi, folyamsza-

bályozási és vízminŒség-kárelhárítási osztályTörök Gábor – szegedi szakaszmérnökség.A közalkalmazási tanács mıködését közalkalmazotti szerzŒdés

biztosítja, mely az igazgatóság honlapján megtekinthetŒ lesz.Dobos Ferenc

közalkalmazotti tanács, elnök

Az Alsó-Tisza-vidéki VízügyiIgazgatóságot – Szegedi Vízügyi

Igazgatóság néven – a Minisztertanács1060/1953. határozata és az Országos

Vízügyi FŒigazgatóság 6/1953. sz.utasítása alapján hozták létre,

és – több más vízügyi igazgatósággalegyidejıleg – 1953 végén

szervezték meg. A vízügyi szervezet megalakulása óta

eltelt 60 év, erre a 2013. október 29-én,a szegedi Móra Ferenc Múzeum

impozáns dísztermében megtartottünnepséggel emlékezett az ATI-VIZIG.

Dr. Kozák Péter igazgató és dr. PolnerEörs, a Csongrád Megyei KormányhivatalfŒigazgatójának köszöntŒje után igazga-tónk mutatta be elŒadásában az igazgatóság60 évének fŒbb eseményeit, s ismertette azelmúlt években folytatottt tevékenysége-ket, az elŒrelépéseket, fejlesztéseket.

Az ünnepségen az elmúlt évek egy-egyidŒszakát az egykori szegedi vízügyesigazgatók munkásságának ismertetésével,illetve személyes visszaemlékezéseikkelvillantottuk fel.

Megemlékeztünk a már elhunyt DánosValér, Forgó László, dr. Simády Béla, Tö-rök Imre György igazgatók életútjáról,munkásságáról. Az egyéb hivatali teendŒimiatt távollévŒ dr. Dobi László igazgatásaalatti történésekrŒl a hozzánk eljuttatottlevele révén számoltunk be. Felkérésünkreaz ünneplŒk körében jelenlévŒ dr. KovátsGábor és Andó Mihály korábbi igazgatókszemélyesen beszéltek vezetésük idŒszaká-nak fŒbb momentumairól.

Nem csak igazgatóságunk ünnepel idén

kerek évfordulót. Dr. Kozák Péter az ATI-VIZIG nevében köszöntötte a szegedi víz-ügy nyugdíjasát, Magyar Péter bácsit, akiidén augusztusban töltötte be 90. életévét.

Magyar Péter 1923. augusztus 21-én szü-letett Sándorfalván. 20 évesen nŒsült, aszerbiai Adorjánban gátŒrként tevékeny-

kedett. Egész fiatalon került a szegedi igaz-gatósághoz, ahol kubikosként, munkave-zetŒként, csatornaŒrként, mıszaki ügyinté-zŒként, majd építésvezetŒként dolgozott aszegedi szakaszmérnökségen. Munka mel-lett végezte el a vízmesterképzŒ szakisko-lát. Utolsó munkája a Maty-éri evezŒspályaépítése volt, amit már nyugdíjasként feje-zett be. Öt alkalommal részesült KiválóDolgozó kitüntetésben, 1963-ban a Vízgaz-dálkodás Kiváló Dolgozója lett, 1970-benÁrvízvédelemért Emlékérem elismerésben,1976-ban a Munka Érdemrend ezüst foko-zatú kitüntetésében részesült.

A Maty-éri evezŒspálya ünnepélyes áta-dásakor a Sport Érdemérem bronz fokoza-tában részesült. Magyar Péter igazgatósá-gunktól 1983-ban vonult nyugdíjba.

NagyszöllŒsi Nóra

Igazgatóságunk és a vízügyi szolgálat 60. évfordulóját ünnepeltük


Magyar Péter(balról) Andó Mihállyal, dr. Kováts Gáborral

Dr. Kováts Gábor

Dr. Kozák Péter Az ünneplŒk egy csoportja (Fotók: Fiala Károly)


Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság pályázati, majdazt követŒ projektmegvalósítási tevékenysége 2013-ban sem lankadt, s kitartó munkánknak köszönhetŒen idén is

sok beruházás valósult meg nagyobbrészt uniós forrásból. A 2007–2013 közötti uniós költségvetési ciklus lassan a finiséhez érkezik, s a hajráhangulatot a befejezett

projektek számának növekedése, illetve a befejezéshez közeledŒ munkálatok

építési ütemének felgyorsítása is jelzi.

Év elején beszámoltunk arról, hogy az átadott beruházások egy-re jelentŒsebb értéket képviselnek a mıködési területünkön. Masincs ez másképp, sŒt, a lezárt projektek egyre jelentŒsebb össze-get képviselnek, s minden aktivált beruházási érték a vizig vagyo-nát gyarapítja. Ebben az évben hozzávetŒleg 900 millió Ft-tal lettgazdagabb a dél-alföldi vízgazdálkodási infrastruktúra a hozzá-adott értéket illetŒen.

Napjainkban (2013. utolsó negyedév) 16 EU-s forrásból és ha-zai társfinanszírozásból támogatott projekt fut igazgatóságunkon.Összértékük, azaz az elnyert támogatás mértéke több mint 7,5 mil-liárd Ft. Az elmúlt évek statisztikája mit sem változott e téren, sŒt,a feladatok mértéke inkább nŒtt az építési helyszínek számát te-kintve.

Tizenkét építési beruházást magába foglaló projektünk van.Ezek közül 7 helyszínen egy idŒben zajlik a kivitelezés, amelyekkülönbözŒ stádiumában vannak és szakmailag sokszínı képet al-kotnak. A fŒ irányvonal továbbra is az ár-és belvízvédelem haté-konyságának növelését célozza; konkrétan árvízvédelmi töltésfej-lesztés, belvízvédelmi csatornák kotrása, vízvisszatartó és -szabá-lyozó mıtárgyak építése és felújítása, kisebb-nagyobb kapacitásútorkolati és közbensŒ átemelŒ szivattyútelepek építése-re-konstrukciója szerepel a palettán. Természetesen a védelmi infra-struktúra egyéb, el nem hanyagolható elemeinek, mint példáulgátŒrtelepeknek, burkolt töltéskoronának, vízrajzi monitoring há-lózat és hírközlés egyes elemeinek teljes körı felújítására is sorkerül.

JelentŒs szerepet játszanak azok a nem beruházás jellegı pro-jektek is, amelyek fŒként tudományos célokat szolgálnak. A tel-jesség igénye nélkül ide sorolhatjuk a Maros folyó hidrobiológiaivizsgálatát magába foglaló, illetve az aszálykutatással és a víz-hiánnyal kapcsolatos monitoring tevékenységet tartalmazó pro-jektjeinket, melyeket külsŒ partnereinkkel együtt valósítunk mega határ menti együttmıködések keretében.

Két nagy irodaépületünk – a szegedi központi irodaépület és ahódmezŒvásárhelyi szakaszmérnökség központi épülete – év elejiátadása után sikerrel zártuk a nemzetközi színtéren is elismerést

kiváltó WaterCore klímakezelési projektünket, s átadtuk a Hódtó-Kis-Tiszai vízrendszer rekonstrukciójának I. ütemét is.

Zárás alatt van további három projektünk, amelyek ez év végéigbefejezŒdnek. Új hajtás a projektfán a „Mártélyi-holtág élŒhelyvé-delmi célú rehabilitációja” címı, elbírálás alatt lévŒ pályázatunk,valamint a medencés kikötŒ fejlesztését célzó IPA projektünk.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által rendezett,Pálfi István emlékére létrehozott emléknapon és díjátadó ünnepsé-gen meghívott kiállítóként vettünk részt a „Tisza folyó modelle-zése a magyar–szerb közös érdekeltségı szakaszon és a mérŒesz-közök fejlesztése – TRMODELL” címı, korábban lezárt projek-tünkkel. A Magyarság Házában tartott eseményen országgyılésiés Európa-parlamenti képviselŒk, megyei közgyılési elnökök,polgármesterek vettek többségben részt.

Büszkék lehetünk emellett arra is, hogy a projekt Szerbiában el-nyerte a 80. Újvidéki Nemzetközi MezŒgazdasági Vásár nemzet-közi vásárbizottságának díját. (A fotókat a szerzŒ, Kováts Zsuzsaés Máté-Tóth Anita készítette.)

Frank Szabolcs

Európai uniós projektjeink aktuális helyzete

A csongrádi partfal

GátŒrház-rekonstrukció Hód-tó, I. ütem és (lent) vízszintszabályozó mıtárgy


1. KEOP-2.1.1/2F-09-2010-0003 11.06-os árvízvédelmi szakasz komplex fejlesztése

1 258 746 990 Ft ATI-VIZIG - 2011. 03. 17 2014. 11. 30 0

2. KEOP-2.1.1/2F-09-2009-0004 Csongrádi partfal rekonstrukciója és a mederrézsı állékonyságának növelése 2. forduló

1 545 222 075 Ft ATI-VIZIG - 2011. 03. 10 2013. 11. 01 96

3. KEOP-7.3.1.2/09-11-2011-0025 A Mártélyi-holtág élŒhelyvédelmi célú rehabilitációja

953 395 360 Ft Kiskunsági NPark ATI-VIZIG 2012. 08. 03 2015. 04. 30 0

4. KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0017 ÉlŒhely-rekonstrukciós munkálatok a Száraz-ér mentén

492 514 577 Ft ATI-VIZIG Tótkomlós 2013. 04. 05 2015. 04. 30 0

önkormányzata

5. DAOP-5.2.1/B-0-2010-0003 Kurca-rehabilitáció II.

692 152 966 Ft ATI-VIZIG - 2010. 09. 17 2013. 12. 15 75

6. DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 AlgyŒi-fŒcsatorna vízgyıjtŒjének vízpótlása

696 421 086 Ft ATI-VIZIG - 2011. 01. 17 2013. 10. 31 100

7. DAOP-5.2.1/B-09-2010-0011 Tápéi belvízöblözet korszerısítése I. ütem – Tápéi szivattyútelep rekonstrukciója I.

699 379 411 Ft ATI-VIZIG - 2010. 10. 18 2013. 10. 30 90

8. HURO/0802/106 Maros menti közös érdekeltségı belvízrendszer fejlesztése DEWIPS

272 768 758 Ft ATI-VIZIG ANIF-Arad, 2011. 03. 01 2013. 02. 28 100

Románia

9. HURO/0802/110 A Maros folyó árvízvédelmi fejlesztése a román–magyar közös érdekeltségı területeken DECOHR

234 972 668 Ft ATI-VIZIG ABAM-Arad, 2011. 03. 01 2013.02.28 100

Románia

10. HURO/1101/102/1.3.2 VízgyıjtŒfejlesztés a magyar–román határrégióban ESUWATER

56 310 818 Ft Mórahalom Jimbolia-Románia, 2012. 11. 01 2014. 10. 31 5

önkormányzata ATI-VIZIG

11. HURO/ 1101/ 123/ 1.3.2 Árvízvédelmi m-vek fejlesztése a Maros folyón a határ menti régióban HYDRODREV

146 997 838 Ft ABAM-Arad, ATI-VIZIG 2012. 10. 01 2014. 09. 30 50

Románia

12. HURO/1001/129/222 Veszélyes anyagok kutatása a Maros folyóban MARIVMICCOLL

14 709 752 Ft Szegedi ATI-VIZIG 2012. 03. 01 2013. 08. 31 100

Tudományegyetem

13. HUSRB/1203/121/237 eWAM

84 622 200 Ft Vode Vojvodine- ATI-VIZIG, 2013. 02. 01 2014. 07. 31 30

Szerbia FEP-Szerbia

14. HUSRB/1203/121/145 CROSSWATER

152 817 000 Ft ZIGNS, Szerbia ATI-VIZIG, 2013. 01. 01 2014. 06. 30 20

Homokkert,

Mórahalom

15. HUSRB/1203/121/130 WAHASTRAT

32 860 500 Ft Szegedi Újvidéki 2013. 01. 01 2014. 06. 30 45

Tudományegyetem Egyetem,

Szerbia

ATI-VIZIG

16. HUSRB/1203/111/026 Establishment of Hungarian–Serbian fluvial border crossing stations at the river Tisa

ACROSS THE TISA

231 000 000 Ft Duna-Körös- ATI-VIZIG, 2013. 06. 01. 2015. 05. 31. 0

Maros-Tisza Csongrád

Eurorégiós Megyei

Fejlesztési RendŒr-

Ügynökség fŒkapitányság,

Nonprofit Skupstina

Közhasznú Kft. opstine Kanjiza

ÖSSZESEN: 7 628 962 542 Ft(E táblázat a 6. oldali cikk kiegészítŒ tájékoztatója, még több információ a www.ativizig.hu weboldalon található.)

A projektcíme

Elnyert támogatás (Ft)

VezetŒ partner Partner A projekt

kezdeteVárható befejezés

Megvalósításhelyzete (%)


Idén a szegedi szakaszmérnökségfeladatköre kibŒvült a szegedimedencés kikötŒ fenntartási

munkáinak ellátásával, valamint az igazgatóságunk kezelésében álló

hajók üzemeltetésével. A gyakorlativégrehajtást a Jégvirág V.

legénységének tagjai, Sáfár István(titkárság) és SzŒcs Balázs (beruházási,

vagyonkezelési és projektkezelési osztály) kollégáink végezik mind

a mai napig. E munkákról, a hajóflotta felújításáról és

a hajózási bázis objektumainak jókarba helyezésérŒl kívánunk számot

adni a következŒkben.

Február 21-én, a jégvédekezési készen-léti idŒszakot követŒen került a szegediszakaszmérnökség állományába a H11380lajstromszámú Jégvirág V. kikötŒi kiszol-gáló, jégtörŒ hajó, mely koránál fogva(1973-ban hagyta el az MHD balatonfü-redi gyáregységét) fokozottan igényli amegfelelŒ karbantartást. A hajó megerŒsí-tett orrkiképzésének köszönhetŒen alkal-mas a folyón, továbbá a kikötŒmedencé-ben kialakult jégpáncél feltörésére azáltal,hogy az álló jégtakarót – arra felfutva – sa-ját súlyánál fogva összeroppantja. A hajó-csavarok által keltett hullámok, a hajó far-vize szintén alkalmas az álló jég feltöré-sére, majd továbbterelésére.

A hajó elsŒ megmérettetései májusban,az NKH szakembereinek vizsgálatávalkezdŒdtek el, amikor a hajóbizonyítványmeghosszabbítása vált idŒszerıvé, mely-hez a szükséges mıszaki és biztonságtech-nikai feladatokat a Hajózási SzabályzatelŒírásainak eleget téve kellett végrehajta-ni. A sikeres vizsgát követŒen, érvényeshatósági engedélyekkel vágtunk neki jú-nius 28-án, vállalkozási tevékenység kere-tein belül a medencés kikötŒben veszteg-lŒ, egykori „Millennium” úszóház testét

alkotó két különálló uszály átvontatásánaka tápéi hajójavító térségébe. Ezt követŒena hajó állomáshelyén következett a kar-bantartás, ennek során a használati- és ivó-vízrendszer felújítása, üzembe helyezése,a külsŒ deszkázatok csiszolása és lakkozá-sa, a vízvonal fölötti összes külsŒ fém fe-lület mázolása elkészült. Így a hajó erede-ti fényét visszanyerve, büszkén vehetettrészt augusztus 26-án a tiszai kisvízi beu-tazáson saját legénysége által navigálva.Jelenleg a Jégvirág V. a medencés kikötŒ-ben vesztegelve, készenlétben állva várja,hogy a kikötŒmedencében, illetve az élŒvízfelületen felmerülŒ jégtörési feladatok-nak eleget tegyen.

Igazgatóságunk flottájának legkorosabbtagja az 1956-ban épített AVM (alumí-nium vontató motorcsónak), mely haszná-laton kívül, üzemképtelen állapotban, szá-razon várta, hogy valaki gondozásba ve-gye. Sáfár István és SzŒcs Balázs kollé-gáink a hajó két beépített Csepel-motorját– azok kiszerelését követŒen – teljes gene-rálnak vetették alá, a hajótestet pedig amai biztonsági elŒírásoknak, a vonatkozójogszabályokban rögzített feltételeknekmegfelelŒen rendbe tették, átalakították.

A hajó héjazata esztétikailag a JégvirágV. jégtörŒ színösszeállításához igazodik(fehér kormányfülke, kékesszürke és piroshajótest, sötét színárnyalatú dörzslécek).A befektetett munkának köszönhetŒen ahajó az elŒzetes parti szemlét követŒenmájusban sikeres üzemképességi vizsgáttett, majd érvényes hajóbizonyítványt ka-pott, ezzel sok év után újból lajstromba je-gyezve, kikötŒi rendezŒhajóként áll igaz-gatóságunk rendelkezésére mind saját,mind pedig külsŒ munkák ellátásához. Ahajó a két beépített motor és a két hajócsa-var mögött elhelyezett kormánylapátok se-gítségével rendkívül jól manŒverez.

Flottánk az idén új taggal is bŒvült, a160 tonnás önürítŒs uszály (bal kép a 11.oldalon) a Tisza folyó parti sávján pihent,majd április közepén, a folyón levonulóárhullám során, a légkamrákban felgyü-lemlett víz kiszivattyúzását követŒen a ha-jótest kiemelkedett a vízbŒl. A Jégvirág V.átvontatta a medencés kikötŒbe, a sólya-pálya mellé, ahol a víz visszahúzódásátkövetŒen kiapadt a partra. A zenker kita-karítást, lemezvastagság-mérést és mısza-ki átvizsgálást követŒen – további intézke-désig – felújításra vár, hogy majd alkal-massá váljon áruszállítási (terméskŒ-, ho-mokfuvarozási) feladatok ellátására.

A medencés kikötŒ hajózási bázisának(lenti képünkön) objektumait már az elŒzŒév során munkába vettük, azonban az ideiév közfoglalkoztatási programja segít-ségével sikerült a telephelyet szemleképesállapotba hozni. A korábbi mıhelykocsi-ból kialakított, elavult elektromos hálózat-tal rendelkezŒ portát kiváltottuk egy álta-lunk felújított, oldalfal- és tetŒszigetelés-sel ellátott, szendvicsszerkezetı, új elek-tromos rendszerrel felszerelt faházra.

A telepet körbevevŒ kerítés több helyenbetonacél tárhálóval volt foldozva, a hátsókapuk hiányosak, üzemképtelenek voltak,a kikötŒmedencét övezŒ rézsı- és padka-felületek pedig szabad átjárást engedtek.A vagyonvédelem biztosítását e hiányos-ságok megszüntetésével orvosoltuk.

A Jégvirág V., az AVM, valamintegyéb kisgéphajók veszteglési helyekéntfunkcionáló úszómı – melynek teljes já-rófelületét és védelmi korlátját felújítottuk– biztonságos kikötésére új, megerŒsítetttámdorongokat készítettünk, az árvízvé-delmi hídmezŒk felhasználásával a hajóál-lást kibŒvítettük, az azok tartozékát képe-zŒ csörlŒk közül pedig kettŒt a fŒ úszómı-re felszereltünk. (Folytatás a 11. oldalon)

Idei fenntartási munkálatok

Hajóflotta és medencés kikötŒ


(Folytatás a 10. oldalról)A hajók megközelítését újjáépített bejá-

róhíd szolgálja, azok kivilágítására ésáramvételezésre elektromos szekrényt épí-tettünk ki az úszómıvön (jobb oldali kép).

A telephelyen belül található parti csat-lakozó szekrények, kifolyó kútfejek, kikö-tŒbakok korrózióvédelmét, felületkezelé-sét elvégeztük, az üzemanyagtöltŒ állo-mást védŒ dróthálós kerítést felújítottuk,megtisztítottuk, a veszélyes anyagok ma-radványaitól pedig arra szakosodott cégbevonásával szabadultunk meg. A porta,fŒépület és mıhelyépületek információstábláit aktualizáltuk, a szerelŒcsarnok ak-náit és járófelületeit a munkavédelmi elŒ-írásoknak megfelelŒ jelzésekkel és burko-latokkal, borításokkal láttuk el.

A kikötŒmedencét és a bejárati csator-nát övezŒ töltések rézsı- és padkaburkola-tain felnŒtt növényzetet a vegetációs idŒ-szak során folyamatosan kaszáltuk, a te-lephely gyepfelületeit ápoltuk, parkosítot-tuk. A kikötŒmedencét a Tiszával össze-kötŒ bejárati csatornán az elŒzŒ évben víz-

tükör-szélesítést, részleges kotrást végez-tünk. Idén a felvíz irányába esŒ vezetŒtöl-téssel párhuzamos hajózó csatornát szá-razföldi, nagy gémkinyúlású, hidraulikus,lánctalpas, forgó felsŒvázas kotrógéppelmélyítettük, ezáltal a Jégvirág V. hajó aszegedi állami vízmércére vonatkoztatott+80 cm tiszai vízállás esetén is meg tudjaközelíteni állomáshelyét.

A kikötŒ nyugati oldalán lévŒ partfalalatt a rézsıburkolatot az alázúduló csapa-dékvíz elmosta, helyreállítását a keletke-zett üreg visszatöltésével, tömörítésével,monolit vasbeton folyóka kiépítésével,majd a KMZ-elemek újbóli összeszere-lésével végeztünk el saját kivitelezésben.

A korábbi üzemeltetŒvel kapcsolatbanálló külsŒ cégek által telephelyünkön belültárolt, nagy helyigényı, igazgatóságunk-nak bevételt nem hozó gépmaradványok-tól (vízen, majd onnan a sólyatérre ki-rángatott uszálytól, hiányos úszókotrótól,úszó munkagép pontonjától, sólyatéren lé-vŒ hajómaradványtól) idén maradék nél-kül sikerült megszabadulni. Ezáltal a

hajózási bázisra már kizárólag a velünkjogviszonyban álló személyek léphetnekbe. KülsŒ hajók fogadására a hídmezŒkbŒlösszeállított pontonsort kívánjuk szolgá-latba állítani, melynek kiépítése a mai na-pig is folyamatban van.

A 2011-ben saját kivitelezésben létesültsólyapálya alacsony tiszai vízállás mellettcsak korlátozottan használható kisgépha-jók vízre helyezésére, vízbŒl kiemelésére,ezért a betonfelület meghosszabbítását atelephelyen meglévŒ, nagy teherbírású,elŒre gyártott vasbeton lapok elhelyezésé-vel tervezzük elvégezni.

Összességében elmondható, hogy 2013-ban a hajóflotta és a szegedi medencéskikötŒ hajózási bázisa mind mıszakilag,mind pedig esztétikailag sokat fejlŒdött aszinte pontosan 25 évvel ezelŒtti, 1988-beli mıszaki átadás óta kialakult kedve-zŒtlen állapotokhoz képest. Fenntartásá-ban és további fejlesztésében az elkövet-kezŒkben is igyekszünk maximális haté-konysággal részt venni.

Kohn Sándor

Megérkezettúj „családtagunk”

A fotók a szerzŒ felvételei

Lapzárta után érkezett a hír, miszerint a CROSSWATER* projektkeretében megérkezett Szegedre, az igazgatósághoz az új „család-tag”. Több évtizede nem volt példa arra, ami most történt az igazga-tóság életében: az említett EU-s projekt keretében lehetŒség volt vá-sárolni két új kotrógépet. Közülük az egyik megérkezett, s mostan-tól az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság gépállományát bŒvíti.

Bízunk benne, a jövŒben lesz még lehetŒsége az igazgatóságnakhasonló beszerzésekre, hogy a már igencsak koros géppark átlagélet-korát fiatalítsa, s ezáltal a mindennapi munkát megkönnyítse, meg-gyorsítsa.

*Az extrém vízgazdálkodási eseményekhez kapcsolódó, össze-hangolt intézkedések támogatása valósul meg az Európai Unió fi-nanszírozásában a CROSSWATER rövidítésı projekt keretében. Aprojekt a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmı-ködési Program 2007–2013 közötti idŒszakában valósul meg, többmint 1,1 millió eurós összköltségbŒl. FŒ cél a szakmai tudás és azeszközök fejlesztése az extrém vízgazdálkodási körülmények keze-lésére.


Az elmúlt hidrológiai év idŒjárási és vízjárási szempontból isváltozatosan alakult. Tavaly novemberben – a 2012-es nyári, sú-lyos aszályt követŒen – vízhiányos állapottal indult, 2013 elsŒ há-rom hónapjában szélsŒségesen sok csapadékkal folytatódott (Sze-geden a harmadik legcsapadékosabb elsŒ negyedév volt 1901 óta),a nyári hónapok pedig ismét rendkívüli szárazságot (közepes erŒs-ségı aszályt) hoztak. Az idŒszak legnagyobb részében, a felszíniés felszín alatti vizek esetében is az átlagosnál kisebb vízkészletvolt a jellemzŒ, csak a tavaszi – egyébként rendkívülinek nemtekinthetŒ – árvíz és belvíz idején volt vízbŒség.

IdŒjárás

CsapadékA megelŒzŒ csapadékszegény hónapokat követŒen, 2012 végé-

tŒl kezdve nedvesebbre fordult az idŒ, hatására decemberben mára sokéves átlagnak megfelelŒ, 2013 elején pedig az átlagot jelen-tŒsen meghaladó csapadék hullott. Az elsŒ negyedévben a TiszavízgyıjtŒjén az évszakban megszokott csapadékmennyiségnekmajdnem kétszerese, az Alsó-Tisza vidékén több mint a kétszere-se, de az idŒszakban legkevesebb csapadékot kapott Maros völ-gyében is több mint a másfélszerese jelentkezett.

A csapadék legnagyobb hányada márciusban érkezett, amikorvízgyıjtŒátlagban két és félszeres–háromszoros, az igazgatóságterületén három és félszeres havi összegek is kialakultak. A szege-di meteorológiai állomáson ebben a hónapban 100 mm-t mértek,ami az elmúlt 113 év második legnagyobb márciusi értéke. Az áp-rilis második felében beköszöntŒ, tartósan száraz, nyárias idŒjáráshatására a vízháztartási helyzet kissé javult, majd májusban ismétintenzív esŒzések jellemezték idŒjárásunkat: a mıködési területegészét tekintve a csapadékosság 173 %-a lett a sokéves átlagnak.

A nyári hónapokra a csapadékhajlam jelentŒsen csökkent. TöbbvízgyıjtŒn ugyan a június még csapadékosabb volt az ilyenkorvárhatónál, de az Alsó-Tisza mentén nem, aztán júliusban a haviösszeg már sehol sem érte el még a sokéves átlag felét sem, de au-gusztusban is csak a 60 %-át. A szeptemberre némileg csapadéko-sabbra forduló idŒ októberre ismét csapadékszegénnyé vált, ekkoraz igazgatóság területén az idŒszaki átlag 110 %-a, illetve 79 %-ahullott.

A 12 hónapos összeg a Tisza vízgyıjtŒjén 723 mm, az átlag 103%-a, az igazgatóság területén 612 mm, az átlag 113 %-a lett.

HóAz elmúlt télen a Tisza-vízgyıjtŒ hegyvidéki területein felhal-

mozódó hótakaró már december elejétŒl–közepétŒl kezdve na-gyobb volt az ilyenkor megszokottnál. A hó mennyisége sokáigalig változott, csak január elején indult meg a növekedése, egyrejobban meghaladva az idŒszaki sokéves átlagokat. A hó vízkész-lete február 11-én érte el téli csúcspontját, 5,7 km3-t, az erre a nap-ra számolt sokéves átlag 139 %-át. Február közepétŒl a hótömegtöbb lépcsŒben olvadni kezdett, a felmelegedések, lehılések üte-mének és erŒsségének megfelelŒen. A legnagyobb mértékı csök-kenés február végén és március elsŒ felében következett be, ami-nek hatására március közepén a hóban tárolt vízkészlet már csakaz idei téli maximum harmada, a sokéves idŒszaki átlag fele lett.Március második felében voltak még havazások – ismét növeke-dést és átlag fölötti értékeket elŒidézve –, majd a hónap végén,gyors olvadással a hótakaró az árvízképzŒdés szempontjából irre-leváns magassági régiókba hózódott vissza.

Az igazgatóság területén december elsŒ felében jelent meg a hó,jelentŒsebb kiterjedéssel és vastagsággal december 8-án és az aztkövetŒ néhány napban, de ez sem borította be az igazgatóság tel-jes területét, mert északnyugaton csak foltokban jelentkezett. Ez adecember 16–17-én elolvadó hó a legvastagabb délkeleten, délenvolt, itt elérte a 15–30 mm-es víztartalmat, máshol 10 mm körüli,vagy az alatti értékeket mértek. Januárban és februárban többalkalommal is hullott kevés, 5 mm körüli vagy alatti, néhol 10 mmkörüli víztartalmú, néhány nap alatt elolvadó hó (januárban 6–12.,18–20. között, és 27-én, februárban 3-án, 9–10-én, és 22-én), denagyobb, összefüggŒ területen jelentkezŒ havazás csak márciusmásodik felében volt. A hónap közepén hulló 5–20 cm-es, 10–25mm-es víztartalommal rendelkezŒ hó 3–5 nap alatt, az utolsó de-kádban kialakuló 10–30 cm-es, 20–30 mm hó–vízegyenértékı hó-takaró 4 nap alatt teljesen elolvadt.

LéghŒmérsékletAz elmúlt 12 hónapban többnyire a sokéves átlagnál magasabb

havi középhŒmérsékletek alakultak ki. Az idŒszakra jellemzŒnéljóval melegebb volt novemberben, az év elsŒ két havában és au-gusztusban, amikor 2–2,2 °C-kal emelkedett a várható érték fölé aléghŒmérséklet. Az átlagnál hidegebb csak decemberben, márci-usban és szeptemberben volt.

Területünkön alig mértek -10 °C-nál alacsonyabb napi mini-mum hŒmérsékletet, így ilyen, úgynevezett zord nap egész télenmindössze négyszer, a térségben várhatónál lényegesen kevesebb-szer volt. Idén is magas volt a hŒségnapok száma (amikor a napimaximum eléri a 30 fokot), ami az évi átlag majdnem kétszerese,49 nap lett. Tartós kánikula július második és augusztus elsŒ felé-ben volt. A tavaly novembertŒl mostanáig tartó idŒszak középhŒ-mérséklete 12,1 °C lett, 0,7 °C magasabb az átlagosnál.

Vízjárás

Folyók vízjárása

Az igazgatóság kezelésében lévŒ folyószakaszokon jelentŒs ár-hullám csak tavasszal alakult ki. Az év többi részében a vízállásokjellemzŒen a sokéves havi középvízállások alatt maradtak.

A tavaszi árvíz két nagyobb árhullámból fejlŒdött ki. Az elsŒt amárcius elsŒ felében hullott esŒ, és az ezzel együtt járó hóolvadásváltotta ki. Ekkor még az Alsó-Tisza nem lépett árvízvédelmi ké-szültségi szint fölé, csak a Hármas-Körös vízállása haladta meg azI. fokú szintet (Szarvasnál március 20-án). (Folyt.: 13. o.)

2012. november 1–2013. október 31.

Összefoglaló a hidrológiai évrŒl

Vízállás idŒsor– Tisza, Szeged, 2012–2013

(Folytatás a 12. oldalról) A második árhullám – mely a fŒ ár-hullám volt – a március 29–31. közötti, valamint az április 2–5.közötti esŒzések hatására keletkezett, és a felsŒ folyószakaszokonmárcius utolsó napjaiban indult el. EbbŒl az árhullámból a legma-gasabb, III. fok feletti vízállások csak a Közép-Tiszába torkollómellékfolyókon (Sajó, Zagyva, Körös) és a Tisza középsŒ szaka-szán jelentkeztek. A FelsŒ-Tisza árhulláma II. fok fölött vonult le.

Az igazgatóság folyószakaszai közül a Hármas-Körös árhullá-ma érte el a legmagasabb készültségi szintet, Szarvasnál április10-én, 876 cm-es vízállással, III. fok (800 cm) fölött tetŒzve. Ez avízszint igen magasnak számít, a vízállásészlelés kezdete óta mért5. legnagyobb érték.

A rendkívüli vízállás kialakulásában jelentŒs szerepet játszott aTisza is, mely folyamatos visszaduzzasztás alatt tartotta mellék-folyóját. A duzzasztás közrejátszott abban is, hogy ezen a védvo-nalunkon volt a leghosszabb ideig érvényben az árvédelmikészültség: az I. fok (600 cm) március 20-tól május 5-ig tartott. II.fok (700 cm) fölötti vízállást április 2–27. között, III. fok (800 cm)fölöttit április 5–15. között mértek.

Másik mellékfolyónkon, a Maroson nem jelentkezett számotte-vŒ árhullám. A kisebb-nagyobb áradások közül a legnagyobbnakaz április elején meginduló árhullám bizonyult, de ez sem emelke-dett készültségi szint fölé sem a román, sem a magyar szakaszon.Makónál az idŒszak legmagasabb vízállása 344 cm volt, április 8-–9-én (I. fok 400 cm).

Az Alsó-Tisza fŒ árhullámának áradását a Maros és Körös kö-zel egy idŒben érkezŒ árhullámai tették intenzívvé, a vízszint-emelkedés emiatt itt erŒteljesebb volt a felette lévŒ közép-tiszaiszakaszénál. A mellékfolyók árhullámainak levonulását követŒenaz Alsó-Tisza vízszintemelkedése jelentŒsen mérséklŒdött, csakáprilis közepétŒl erŒsödött kissé, amikor a Tisza felsŒ szakaszá-nak árvize ideért. A tetŒzés nagyon elhúzódott, áthelyezŒdése aKözép-Tiszáról rendkívül lassan történt. Mintegy egy hetes, lassúáradás után a kulminálás idŒtartama is hosszú, 2 nap körüli volt,hosszabb a hasonló árhullámok esetében tapasztaltnál. Az árhul-lám tetŒzése Csongrádnál április 21–22-én, 815 cm-es vízállással,Mindszentnél 21–23-án 830 cm-rel, Szegednél 20–22-én 763 cm-rel következett be. I. fokú készültségi szint (650 cm) feletti vízál-lás a mindszenti mértékadó vízmércénél április 2. és május 8.között, a szegedinél április 6. és május 6. között, II. fok (750 cm)feletti vízszint Mindszentnél április 9. és május 3. között, Szeged-nél április 18. és április 26. között volt.

A tetŒzések után megkezdŒdŒ apadás az elsŒ napokban alig voltészrevehetŒ, érdemi felerŒsödése csak május 1-tŒl, a kiskörei víz-lépcsŒ duzzasztásra állítása után kezdŒdött el. Ekkortól viszont avízszintsüllyedés rendkívül felgyorsult, Csongrád és Mindszenttérségében elérte a napi 70-80 cm-t is.

Jég

Folyószakaszainkon a jég a sokéves átlagnak megfelelŒ idŒ-pontnál (december közepénél–végénél) kissé korábban, december10-e körül jelent meg. A mellékfolyókon egy nap után be is állt,az Alsó-Tiszán viszont még zajlás sem alakult ki, csak szórványosparti jég volt megfigyelhetŒ. A jég nem takarta sokáig a vizet, 9-–12 nap után eltınt.

A második megjelenés is rövid ideig tartott, január 8-tŒl 14-ig,16-ig – a Hármas-Körös és a Maros most is befagyott, a Tiszáncsak közepes zajlás volt. A jég vastagsága mindkét alkalommal3–5 cm körüli volt, csak a Maros Makó alatti szakaszán torlódótáblák miatt keletkezett ennél nagyobb, 10–15 cm körüli réteg. Azösszességében a Maroson 20 napos, a Hármas-Körösön 18 napos

jeges idŒszakból a Maroson 16 napig, a Hármas-Körösön 14 napigvolt álló jég. Az Alsó-Tiszán a két idŒszakban együtt lett 9 jegesnap, itt nem volt állójég.

Talajnedvesség

A talaj víztartalma az elmúlt hónapokban szélsŒséges inga-dozásokat mutatott. FŒleg a felsŒ 20 cm-es rétegben, mely a leg-érzékenyebben követte a csapadékos és száraz idŒszakok váltako-zását.

Mélyebben, a 20–50 cm-es és az 50–100 cm-es rétegben az évesmenetgörbe ugyan kiegyenlítettebb lett, de itt is hasonlóan nagyamplitúdóval. Az éves legnagyobb és legkisebb nedvességértékekis kritikus állapotokat tükröznek: tavasszal, a belvíz tetŒpontjaidején túltelítettséget, az aszályos Œszi–nyári hónapokban pedigvízhiányt jelzŒ, 30 % körüli, vagy az alatti víztartalmat. A hidro-lógiai év végére a tavalyihoz hasonló nedvességviszonyok alakul-tak ki.

Talajvízjárás

A tavalyi év utolsó hónapjaiban a talajvízállás területünk legna-gyobb részén a sokéves átlag alatt volt, csak délkeleten, és egy-kétkisebb északi körzetben mértek átlag feletti értékeket. Az elsŒ szá-mottevŒ vízszintemelkedések februárban indultak meg, a tavaszibelvíz kialakulásában szerepet játszó, nagy áradások márciusbankezdŒdtek el.

Áprilisban a mıködési terület nagyobb hányadán már az évsza-kban megszokottnál magasabb volt a vízszint, de a Duna–Tisza-közi hátságon még ekkor is átlag alatt maradt. Májustól egyre többhelyen apadóba fordult a vízállás, júniustól a csökkenés a területegészére jellemzŒ lett. Nyáron és Œsszel tovább süllyedt a víztü-kör, októberben átlagot meghaladó vízállást már csak Dél-Békésmegyében, és az igazgatóság területének középsŒ részén lehetettmegfigyelni. Az idei Œszön a talajvíz általában a tavaly Œszinélmagasabb szinten található.

Kilátások

Az Országos Meteorológiai Szolgálat október végén kiadotthosszútávú elŒrejelzése szerint átlagos csapadékú és hŒmérsékletınovemberre, és téli hónapokra számíthatunk.

A hosszú távú prognózisok megbízhatósága alacsony, de ha ezaz elŒrejelzés mégis beválik, akkor a késŒ Œszi, tél eleji idŒszak-ban inkább száraz vízháztartási helyzet várható, kiterjedt árvízi,belvízi szituáció kialakulásának nem nagy a valószínısége.

Balog Réka–Lázár Miklós


Összefoglaló a hidrológiai évrŒl

Évi csapadékösszegekaz ATI-VIZIG területén, 1983–2013

Az igazgatósághoz az elŒzŒ munkahelyemrŒl visszakerülvén(2011. július 1.) az elsŒ igen fontos feladat egyike az Œszi felül-vizsgálatok programjának megfelelŒ megszervezése és a lebonyo-lítás apróbb átalakítása volt, különös tekintettel a költséghaté-konyságra és a körültekintŒ feladatvégrehajtásra. A korábbi igaz-gatói utasítás és az idevonatkozó rendelet a különbözŒ szakcso-portok munkáját külön-külön kezelte. A költségek csökkentése ér-dekében az év folyamán a szakcsoportok egyéb alaptevékenysé-gek, feladatvégzések során, a szakaszmérnökség ár-belvizes kollé-gái rendszerességgel végeznek feladatokat a területen, a közfog-lalkoztatás kapcsán több esetben veszünk részt Œrházaink, gépész-telepeink környezetében ellenŒrzéseken, amikor az információkatbe lehet gyıjteni és a szemrevételezések egy részét is el lehet vé-gezni.

Az ár-és belvízvédelmi szakaszokon a központi védelemvezetŒ,vagy helyettese által vezetett bizottsági bejáráson a szakcsoportokmunkájáról és a felmerülŒ problémákról a szakági vezetŒk adnaktájékoztatást. Amennyiben a bizottság vezetŒje úgy ítéli meg,részletesebben szeretne tájékozódni, úgy azt a helyszínen meglehet tenni. Az elsŒrendı árvízvédelmi mıveket keresztezŒ, ide-gen kezelésı létesítmények felülvizsgálatát természetesen különvégezzük, a bizottság minden védszakaszon ellenŒrzi a létesítmé-nyek állapotát.

A belvízvédelmi, vízhasznosítási mıvek esetében a közbensŒszivattyútelepekre, Œrházakra, valamint a vízkormányzó mıtár-gyakra helyeztük a hangsúlyt, mivel a védekezések tapasztalataiazt mutatták, hogy a problémák elsŒsorban itt kezdŒdnek. A kis-vízi beutazásokat változatlanul egy-egy napon (Tisza, Maros) haj-tottuk végre. A 2011., majd a 2012. évi beutazás is megtörtént –OVF mıszaki fŒigazgató-helyettesi, más alkalommal OVF szak-mai referensi látogatással egybekötve, Œk támogatták és jónak ítél-ték kialakított rendszerünket.

Idén az OVF 01653-0024/2013. számú, az „Ãszi felülvizsgála-tok új rendje” c. leirata olvastán örömmel tapasztaltuk, hogy azáltalunk alkalmazott rendszerbŒl több elem is bekerült az országosvérkeringésbe.

A 2013. évi felülvizsgálatok rendben lezajlottak, alapvetŒ elté-rés annyi volt, hogy az OVF-nek felterjesztett program átkerült azOrszágos Katasztrófavédelmi FŒigazgatóságra, amely a területiszervezeteit értesítette, hogy az igazgatóság melyik napon hol ésmit vizsgál felül. Így a megkeresések és egyeztetések eredmé-nyeként ebben az évben katasztrófavédŒs kollégák is elkísértekbennünket a területi munkára. Az egyik árvizes beutazás alkalmá-val a szakaszmérnök kolléganŒ megérkezésünket követŒen jelen-tette a felkészülés során elvégzett feladatokat, majd a szakági ve-zetŒ jelentésben adott tájékoztatást a szakcsoportok munkájáról,tapasztalatairól. Természetesen a gátbiztos és az Œrjárás gátŒre,valamint a jelenlévŒ bizottsági tagok is lejelentkeztek. A követ-kezŒ megállónál – Œrháznál – a katasztrófavédelmi igazgatóságjelenlévŒ képviselŒje csodálkozva árulta el, hogy Œt meglepte az akoreográfia, amit látott, mivel nem tudta, hogy a vizignél ilyenkatonás „jelentkezem” jelentéses rendszer van. Megnyugtattam,hogy ez a rendszer 60 éve mıködik. Jómagam édesapámtól halot-tam elŒször róla, majd 1974-ben meg is tapasztaltam, amikor azŒszi szemle során dr. Simády Béla igazgatónak Szanka JózsefgátŒr jelentett a vesszŒsi Œrháznál. Nekünk ez a „koreográfia” ter-mészetes és a jövŒben is ilyen értékrend szerint kívánunk dol-gozni.

A felülvizsgálat tapasztalatait röviden foglalom össze. Az árvíz-védelmi és belvízvédelmi mıveink védképessége megfelelŒ.

(Folytatás a 15. oldalon)

Magyarossy Nóra Margit vagyok, a beruházási, vagyonkezelé-si és projektkezelési osztály helyettes pályázati ügyintézŒje. ASzegedi Tudományegyetemen diplomáztam, majd a szegedi KissFerenc Erdészeti Szakközépiskolában dolgoztam. Itt az én felada-tom volt a pályázatírás: hazai, uniós források felkutatása és a lehe-tŒségekhez képest maximális kiaknázása – mindez a tanítás mel-lett. Ezután néhány újabb vargabetı következett, majd 2011 kora-tavaszán az ATI-VIZIG-hez kerültem, ahol aktív részvétel a pro-jektek megvalósításában, dokumentálás, sok-sok táblázat szer-kesztése, valamint a kapcsolattartás a szerzŒdött vállalkozókkal ésegyéb közremıködŒszervezetekkel tarto-zik a napi feladataimközé. SzabadidŒm-ben szeretek kirán-dulni, túrázni, bicik-lizni. Éltem külföl-dön is. Az ottani voltkollégákkal, ismerŒ-sökkel, barátokkal fo-lyamatosan tartom akapcsolatot, igyek-szünk annyit talál-kozni, amennyit azidŒnk enged. A hét-végéket a családom-mal töltöm; jó lennemég többet beszél-getni, kártyázni, csa-varogni együtt.


Ãszi szemle – szubjektíven

Bemutatkozik:

Magyarossy Nóra Margit

Kunszentmártoni partfalszakasz

(Folytatás a 14. oldalról)A személyi állomány felkészültsége jó,

az esetleges védekezési feladatok megoldá-sára alkalmas. Az árvízvédelmi fŒmıvekvíz-, valamint mentett oldali 10 m-es védŒ-sávjának tisztításában a közfoglalkoztatásiprogram keretében sikeres elŒrelépés ta-pasztalható. A földmıvek gyeptakarója na-gyon leromlott állapotban van, a tápanyag-utánpótlás, valamint a megfelelŒ felülvetéshiányzik. A legeltetett töltésszakaszokon –különösen birkák esetében – megfelelŒ szá-mú és idejı tartással szép gyeptársulások éstömörített felületek találhatók.

Országos program keretében az államifŒmıveken lévŒ torkolati szivattyútelepekfelújítását, átépítését meg kell kezdeni. AMindszenti II. szivattyútelep nyomócsŒ-meghibásodását követŒen a telepet le kel-lett állítani és provizórium kiépítését ren-deltük el. A rendszer belvízvédelmi bizton-sága megköveteli a haladéktalan helyreállí-tást. A vízkormányzó mıtárgyak zárószer-kezete mıködŒképes, a táblák felújítása na-gyon idŒszerı. A belvízlevezetŒ csatorná-ink kézi fenntartása több helyen látványosés megoldja az éves feladatellátást.

KettŒs mıködésı rendszereinkben a nö-vényzet eltávolítását hatékonyan és a víz-szolgáltatást nem befolyásolva, csak gépieszközökkel tudjuk elvégezni. Az öntözŒ-rendszerek mıködése biztonságos.

A nyilvántartott védelmi készletek ren-delkezésre állnak, karbantartottságuk meg-felelŒ, ugyanakkor a korszerıbb technikaieszközök alkalmazása elkerülhetetlen. AkülönbözŒ EU-s programok keretében gát-és csatornaŒrházaink egy része megújult.Saját erŒbŒl végeztünk fıtéskorszerısítést,valamint a közmunka keretében kisebbszakipari feladatokat is elvégeztünk. (Haanyag vásárlására lehetŒséget biztosítana aprogram, sokkal hatékonyabbak is lehet-nénk). Kiemelten kezeljük a telepeink ivó-vízellátásának korszerısítését, a tisztító be-rendezések felújítása, karbantartása folya-matos.

Tudom, sok minden kimaradt a „szub-jektív” beszámolóból, de az újság terjedel-me nem engedi, hogy minden részletre ki-terjedŒen tárjam az olvasó elé. Ma úgygondolom, hogy a fontossági sorrendek fel-állításában, a feladat végrehajtásában elŒre-léptünk. A területen élŒ gát- és csatorna-

Œrök, gépészek életkörülményeit igyekez-tünk jobbítani. Tudom, vannak még hiá-nyosságok, az elkövetkezendŒ idŒszakbanis fŒ céljaink közé fog tartozni, hogy amegnövekedett feladatok végrehajtásábanminél többet tudjunk segíteni.

A 60 éves vízügyi szolgálat alapfeladatanem változott. Biztosítani kell a káros vi-zek elleni védmıvek jó állapotát, azok üze-melését mindenkor el kell látni. Ha védeke-zési feladat adódik az ország bármely pont-ján – esetleg határainkon túl is –, akkormenni kell és legjobb tudásunk szerint vé-gezni feladatunkat. Korábban erre esküt istettünk, ma pedig a szakmai elkötelezettsé-günk a biztosíték, hogy amit meg lehettenni, azt a vízügyesek megteszik.

Végezetül az Alsó-Tisza-vidéki VízügyiIgazgatóság minden dolgozójának köszö-nöm idei – mıködési és azon kívüli terüle-ten végzett – kiemelkedŒ munkáját.

Kívánok Önöknek, Nektek és a család-tagoknak nagyon jó egészséget és biztonsá-gos, nyugodt, kiegyensúlyozott munkavég-zést.

Kádár Mihály mıszaki igazgatóhelyettes


Ãszi szemle – szubjektíven

XXXI. országos MHT-vándorgyılés GödöllŒnA Magyar Hidrológiai Társaság 2013. július 3–5. között ren-

dezte meg a XXXI. országos vándorgyılést GödöllŒn, a SzentIstván Egyetemen, amelyre igazgatóságunktól is érkeztek részt-vevŒk: dr. Kozák Péter, a szegedi területi szervezet elnöke, Pri-váczkiné Hajdu Zsuzsanna, a szegedi területi szervezet titkára, il-letve dr. Fekete Endre, Fiala Károly, Vidács Lívia és e sorok író-ja. A nyitó plenáris ülésen dr. Szlávik Lajos professzor emeritus,elnök megnyitója után dr. Hoffmann Imre, a Belügyminisztériumközfoglalkoztatásért felelŒs helyettes államtitkára üdvözölte avándorgyılés résztvevŒit. A házigazdák nevében Tóth Tibor, Gö-döllŒ alpolgármestere és dr. Gyuricza Csaba, a Szent IstvánEgyetem MezŒgazdasági és Környezettudományi Karának dé-kánja köszöntötte a megjelenteket.

A résztvevŒk meghallgatták dr. Réthelyi Miklós professzorelŒadását az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága oktatást, tu-dományt és kultúrát segítŒ szerepérŒl. Reich Gyula, a Köztár-sasági Elnöki Hivatal felkért szakértŒjeként a 2013. évi budapestiVíz Világtalálkozó elŒkészületeirŒl tartott tájékoztatást, majdGöncz Benedek, az Országos Mıszaki Irányító Törzs helyettesvezetŒje az idei rendkívüli dunai árvíz tapasztalatainak összegzé-sét, értékelését ismertette. A nyitó plenáris ülés Baross Károly-nak, a Közép-Duna-völgyi területi szervezet elnökének a térségvízgazdálkodását bemutató elŒadásával zárult.

A rendezvényen 12 témakörben 162 elŒadás hangzott el. Igaz-gatóságunk képviseletében a következŒ elŒadások hangzottak el:

– dr. Fekete Endre: Egy sikeres holtág-rehabilitáció tíz éve;– dr. Kozák Péter (a képen): Belvizek kezelésének lehetŒségei

az Alsó-tiszai vízgyıjtŒkön a 2010/2011 és a 2013. évi belvizektapasztalatai alapján; A Mártélyi Holt-Tisza rekonstrukciója;

– Fiala Károly: Alkalmazkodó vízgazdálkodási stratégia azAlsó-Tisza vidékén, az aszályelŒrejelzés tükrében;

– Vidács Lívia: Kiemelten veszélyes anyagok vizsgálata a Ma-ros folyóban;

– Zsóri Edit: Összetett vízrendezési feladatok támogatása nu-merikus modellezéssel.

A záró plenáris ülésen Medgyesy Balázs kormánybiztoselŒadást tartott a Duna Régió Stratégia idŒszerı kérdéseirŒl és ahazai vízgazdálkodás elŒtt álló, ezzel kapcsolatos feladatokról.Az ülés zárásaként dr. Kozák Péter igazgató meghívta a társaságtagságát Szegedre, a 2014. évi, XXXII. országos vándorgyılésre.

A vízügyi szolgálat szakmai vezetése számára megfogalmazotthagyományos ajánlások véglegesítése befejezŒdött, annak ered-ménye az MHT novemberi hírei közt olvasható. (A fotó a szerzŒfelvétele.)

Zsóri Edit

A vizek kártételei elleni védekezésidŒszakában az igazgatóságok kölcsönös

segítségnyújtási rendszerébenSzegednek hagyományosan a bajai

vízügyi igazgatóság a párja. A vízügyi segítségnyújtási rendszernek

az a logikai alapja, hogy statisztikaiadatok alapján rendkívül kicsi

a valószínısége annak a hidrológiai szituációnak, hogy a Dunán és a Tiszán

egy idŒben vonuljon le nagy vagy rendkívüli árhullám. (Ez annak ellenére

igaz, hogy 2006-os együttes tiszai-dunai árvíz erre rácáfolt.)

Korábban, az együttmıködésre felkészü-lés jegyében jó néhány szegedi és bajai kol-léga részt vett a társigazgatóság Œszi felül-vizsgálatain. Az utóbbi idŒben ez a gyakor-lat valószínıleg a takarékosságra törekvésés a sok feladat miatt erŒsen megritkult, tu-lajdonképpen megszınt. Ezért is örültemmeg annak, hogy Sági János szakaszmér-nökünk lehetŒvé tette, hogy részt vegyek abajai vízügyi igazgatóság belvizes bejárá-sainak egy napján. A felülvizsgálat a bajaiszakaszmérnökség kezelésében lévŒ belvi-zes mıvekre terjedt ki.

A program korán reggel a nagy múltúDeák-zsilipnél kezdŒdött azzal, hogy a sza-kaszmérnökség vezetŒje általános tájékoz-tatást adott a felülvizsgálatot vezetŒ igaz-gatónak a felkészülésrŒl, a belvizes mıvekállapotáról, illetve javaslatot adott a felül-vizsgálat menetére.

ElsŒként magát a Deák-zsilipet szemléz-tük, ahol a területért felelŒs illetékes csator-naŒr a mi igazgatóságunknál is szokásos je-lentést adott. A Deák-zsilip Baja legdélibbpontjában épült meg. Az akkor egyedülál-lóságáról elhíresült zsilip egy téglafalazatúhajó- és tápzsilipbŒl álló, kettŒs hasznosí-tású vízügyi létesítmény, amit Deák Fe-rencrŒl neveztek el. A zsilip a Baja–Mo-hács-Margitta-szigeti dunai árvízvédelmifŒvédvonal része.

A zsilip (alsó kép) legnagyobb megpró-báltatását az 1956-os télvégi, koratavaszidunai jeges árvíz idején élte meg. Akkor, amindmáig legnagyobb dunai árvíz során ajeges víz szintje – összetorlódó jégtáblái-val, hihetetlen terheléssel – 60 cm-rel meg-haladta a zsilip legmagasabb pontját. Amıtárgyat, több települést és nagy mezŒ-

gazdasági területeket a szakszerı védeke-zés, az emberfeletti erŒfeszítés mentettemeg a pusztulástól. A zsilipet erŒsítŒ-védŒbetonfal rézsıjén gránit emléktábla mutatjaa jeges ár helyi szintjét. A zsilip mellett azigényesen felújított szivattyúépület alsó ré-sze a beépített szivattyúkkal múzeummáalakult, a felsŒ szinten pedig konferencia-terem kapott helyet.

A Deák Ferenc-zsilip azért fontos mı-tárgy, mert rajta keresztül jut víz a Dunábóla Ferenc-tápcsatornába. A Ferenc-tápcsa-torna táplálja a mai napig egyetlen Duna-–Tisza csatornát. Ezzel a mıtárggyal abbóla szempontból is érdekes volt megismer-kednem, mert az utóbbi idŒben sok szó esika korábban már tervezett magyarországiDuna–Tisza csatorna megépítésérŒl.

A következŒ említésre méltó mıtárgy aDuna-völgyi-fŒcsatorna torkolati szivattyú-telepe (DVCS) volt, mely magas vízállásesetén biztosítja a 3209 km2 nagyságú Dél-Duna-völgyi belvízrendszer mentesítését.Ez a szivattyútelep az ország legnagyobbbelvízrendszerének kulcsfontosságú létesít-ménye. Magas dunai vízállás esetén össze-sen 6 szivattyúval 11 m3/s vízmennyiségjuttatható a Dunába. A mıtárgy az árvízvé-delmi fŒvédvonalba épült, fŒ szerkezetielemei monolit vasbetonból készültek.

Helyszínrajzi elrendezését tekintve kétszimmetrikusan elhelyezett, függetlenülüzemeltethetŒ részbŒl áll. FŒ részei: elŒ-csatorna ideiglenes elzárási lehetŒséggel ésgerebbel, szivattyú szívótere, gravitációskifolyócsatorna, szivattyú utócsatornája. Aszivattyútelep felújítása a közelmúltban fe-jezŒdött be, többek között felújították azelektromos vezérlŒ rendszert, automatikátés új kezelŒépület is épült. Személy szerintirigykedve néztem azt a 18 m-es gémki-nyúlású új kotrógépet, amelyet a beruházáskapcsán vásároltak. Egy ilyen gép nálunk isnagyon elkelne!

A továbbiakban sikerült a Mátételkei-tá-rozót is szemrevételezni, ami uniós támo-gatással, a „A vizek mennyiségi és minŒsé-gi védelmének fejlesztése a Duna-völgy-ben” projekt keretein belül valósult meg.Ez a több célt is kiszolgáló tározó (940 ezerm3) Mátételke és Bácsalmás között épültmeg, a Kígyós belvízrendszer tározási lehe-tŒségeire ad megoldást. A természetes te-repadottságokat kihasználva egy völgye-ledben alakították ki a Mátételkei-tározótoly módon, hogy a völgyeled végén egyvölgyzárógát épült. A földbŒl épült völgy-zárógát vízzárását, tekintettel arra, hogy avízzáró mag létesítésére alkalmas agyag aközelben nem található, bentonitos résfallaloldották meg. A vízzáróság gyakorlati ki-

próbálására még nem került sor, ugyanis atározó feltöltését a területre hulló csapadékfogja majd – elŒreláthatóan a csapadéko-sabb tavaszi idŒszakban – lehetŒvé tenni. Avölgyzárógát központi leeresztŒ zsilipjekorszerı, karbantartást nem igénylŒ nemes-acélból készült, amely precizitásánál fogvatökéletes vízzárást biztosít, anyagának kö-szönhetŒen pedig semmilyen festést semigényel. Remélem, hogy a jövŒben egyretöbb, hasonlóan korszerı elzáró szerkezetvalósul meg térségünkben is.

Útközben merült fel bennem az a kérdés,hogy eddig még csatornaŒrház szemléjérenem került sor, egyáltalán vannak-e ilye-nek? A csatornaŒrházakról elmondható,hogy túlnyomórészt a csatornaŒrök sajátházukból látják el feladataikat, ezek szem-léjére külön napokat szerveznek meg. Avédelmi készleteket a gátŒrházakban, illet-ve a védelmi központokban helyezik el.

A csatornaŒrök a hozzáadott szakértel-mükkel és irányítói tapasztalataikkal koor-dinálták az ide közfoglalkoztatási programsegédmunkásait. A bajai szakaszmérnök-ség mintegy 550 embernek adott munkát azidén.

A szemmel látható eredmények az Œmunkájukat is dicsérik. Az ún. „nagyvízimedertisztítás” mintaprogramban 41-endolgoztak. A mederfenntartási munká-latokhoz hozzátartozik a hínárvágás, usza-dékszedés, meder- és rézsıkaszálás, táro-zótér-kaszálás, parlagfı-mentesítés, meder-kotrás. A csatornaszakaszok szemlézésénéllettem figyelmes a karbantartott szakaszkülönleges kialakítására. A csatornák fenn-tartását egyoldali kézi és gépi munkávalvégzik, aminek az eredményeként a csator-na kettŒs funkciót lát el: egyrészt biztosítjaa víz akadálymentes lefolyását, másrésztvizes élŒhelyként funkcionál, kielégítve ez-zel a környezetvédelmi elvárásokat.

Az Œszi felülvizsgálaton hozzánk csat-lakoztak a katasztrófavédelem szakembereiis. Adatszolgáltatási parancsuknak meg-felelŒen jegyzŒkönyvet vettek fel a bejárás-ról. MeglepŒ volt, hogy a jegyzŒkönyvolyan megállapításokat is tartalmazott, me-lyekre vonatkozólag a katasztrófavédelmiszakemberek aligha rendelkeztek meg-felelŒ szakképesítéssel. (Folyt. a 17. o.-on)


Ãszi szemlén a bajai vízügyi igazgatóságnál

(Folytatás a 16. oldalról) A bejárás utolsó állomásaként a ka-rapancsai szivattyútelepen jártunk, amely számomra nagy élményvolt, hiszen a telep egy különlegesen értékes mıszaki emlék isegyben. Az 1904-es építésı szivattyútelep a magyar tech-nikatörténet egyik remeke, a térség legjelentŒsebb belvízrendezésimıve. A telep ma is az ország legtöbb üzemórában mıködŒ vízü-gyi létesítménye. A szivattyútelep a mély fekvésı térség fölösle-ges belvizeit emeli a befogadóba. Korábban fagáz üzemı, rob-banómotorral meghajtott centrifugálszivattyúk teljesítettek szol-gálatot. A telep érdekessége, hogy a különleges motorok, köszön-hetŒen a gondos karbantartásnak és fenntartásnak, a mai napigüzemképesek (16. oldali fölsŒ kép).

Természetesen az itt jelentkezŒ szivattyúzandó vízmennyiségetma már elektromos meghajtású szivattyúk emelik át. Összességé-ben elmondhatom, hogy számos ponton találtam érdekesnek a

bajai vízügyes rendszert, e mellett mıszaki szempontjaink sokbanmegegyeznek. Csak bátorítani tudom kollégáimat, tegyünk lépéstafelé, hogy a közeljövŒben többen részt vehessünk a társigaz-gatóságok mıveinek Œszi szemléjén, hiszen sok tapasztalatot,vagy mıszaki megoldást adhatunk át egymásnak. A bajai szakasz-mérnökség eleget téve az Œszi felülvizsgálat követelményeinek,egy rövid kiértékeléssel és finom munkaebéddel zárta a napot adélutáni órákban. A munkaebéd fŒszereplŒje nem más volt, minta jó öreg bajai halászlé. Szegediként világéletemben a szegedihalászlé fanatikusa voltam, de egy jól elkészített – amilyen ez isvolt – bajai halászlének nehezen lehet ellenállni. Ezúton szeret-ném megköszönni Telkes Róbertnek, az ADUVIZIG igazgatójá-nak a meghívást, a bajai szakaszmérnökség vezetŒjének, RöcklMiklósnak a lehetŒséget és kedves munkatársainak a mıszaki út-baigazítást a szemle során. Dobi Péter


Ãszi szemlén a bajai vízügyi igazgatóságnál

XX. MHT Ifjúsági Napok SzegedenA Magyar Hidrológiai Társaság és az

ATI-VIZIG szeptember 19–20-án, Szege-den rendezte meg a XX. Ifjúsági Napokat,114 regisztrált résztvevŒvel. Az elsŒ napplenáris ülésén házigazdaként dr. KozákPéter, a szegedi területi szervezet elnöke,majd dr. Szlávik Lajos professzor emeri-tus, a társaság elnöke üdvözölte a megje-lenteket (a képen Œk ketten láthatók, fotó:NagyszöllŒsi Nóra), majd a következŒszakmai elŒadások hangzottak el:

– dr. Dobi László (OVF): A 2013. évinagy dunai árvíz;

– dr. Rakonczai János (SZTE): A belvi-zek kutatása;

– Bodor DezsŒ (Szegedi VízmıvekZrt.): A vízmıvek átalakulása

A rendezvény két napján, két szekció-ban (területi vízgazdálkodás és vízi kör-nyezetvédelem) összesen 45 elŒadás hang-zott el, és 8 posztert mutattak be, melyek aközeljövŒben fölkerülnek az MHT hon-lapjára (www.hidrologia.hu).

Igazgatóságunk a következŒkkel képvi-seltette magát a rendezvényen:

ElŒadások:– Dobi Péter (szegedi szakaszmérnök-

ség): A víztározás napjainkban és lehetŒ-ségei az Alsó-Tisza vidékén;

– Dobos Péter (közfoglalkoztatási osz-tály): A közfoglalkoztatás szerepe a víz-ügyi ágazatban;

– Tóth Szabolcs (árvízvédelmi, folyam-szabályozási és vízminŒség-kárelhárításiosztály): A nagyvízi meder hasznosításá-nak elŒírásai – különös tekintettel az úszó-mıvek üzemeltetésére;

– Kohn Sándor (szegedi szakaszmér-nökség): A szegedi medencés kikötŒ fenn-tartási tapasztalatai, üzemeltetése és fej-lesztési lehetŒségei;

– Máriás Ferenc (szentesi szakaszmér-

nökség); Kórógy-ér 16+155 km szelvé-nyébe tervezett billenŒtáblás tiltó tanul-mányterve (díjazásban részesült);

– Bodó László (informatikai és hírköz-lési osztály); Vízügyi adatok megjeleníté-se intranetes térképi felületen.

Poszterek:Ifj. Nagy Ferenc (vízgazdálkodási és

vízrajzi monitoring osztály): Sándorfalva,Maros u. 2. alatti telephely talaj és talajvízCH-szennyezettsége;

– Juhász Tamás (vízgazdálkodási ésvízrajzi monitoring osztály): Kurca fŒ-csatorna vízminŒség-változása 2008–2013között és aktuális beruházások 2013-–2014-ben;

– Sági Rajmund (árvízvédelmi, folyam-szabályozási és vízminŒség-kárelhárításiosztály): Egy magyarországi Tisza-sza-kasz hidromorfológiai elemzése;

– Sári Csaba (árvízvédelmi, folyamsz-abályozási és vízminŒség-kárelhárításiosztály): Szeged belvárosi árvízvédelmirendszer fejlesztése;

– Sonkoly Réka, Balogh Réka (vízgaz-dálkodási és vízrajzi monitoring osztály):Mérés ADCP-vel – Mérési elv, mérések agyakorlatban, eredmények feldolgozása

(díjazásban részesült);– Zsóri Edit (vízrendezési és társulati

osztály): Az Alsó-Tisza árvizeinek statisz-tikai elemzése és 1D hidrodinamikai mo-dellezése (díjazásban részesült).

A rendezvény helyszínén megtekinthetŒvolt a Szegedi Vízügyi Történeti Emlék-hely néhány értékes emléktárgya, ame-lyekhez Martonosi Attila múzeumi gond-nok kollégánk adott szíves tájékoztatást.

Az elsŒ nap szekcióülései után barátitalálkozó vette kezdetét, ahol a vacsorátkövetŒen a szervezŒk tombolával ked-veskedtek a résztvevŒknek. Az est továbbirészében születésnapi tortával, majd retrobulival ünnepeltük a huszadik, jubileumialkalmat.

A rendezvény második napján, a szekci-óüléseket követŒen a résztvevŒk szavaza-tai alapján dŒlt el, ki a „Legjobb elŒadó”és melyik a „Legjobb poszter”. Befejezés-ként városnézés keretében meglátogattukSzeged néhány „vizes objektumát”.

Az idei ifjúsági napokról is elmondható,hogy nagyon jó hangulatú, tartalmasanrendezvény volt, mely remek lehetŒségetnyújtott a résztvevŒknek szakmai kapcso-lataik és tudásuk bŒvítésére, elŒadói kész-ségük fejlesztésére. A rendezvény jó be-melegítésnek bizonyult a jövú évi vándor-gyılésre, amely szintén Szegeden lesz.

NagyszöllŒsi Nóra kolléganŒvel szeret-nénk köszönetet mondani mindazon kollé-gáknak, akik segítették a szervezési mun-kánkat és aktívan közremıködtek a ren-dezvény lebonyolításában!

A szervezŒk munkáját kiemelten segí-tette: Balog Réka, Batta Emese, Borza Ti-bor, Bures Péter, dr. Grománé Tóth Erika,Martonosi Attila, Miklós László, Sári Csa-ba, dr. Fekete Endre és Tóth Szabolcs.

Zsóri Editaz MHT ifjúsági bizottság elnöke

„Egy rémhír hatására még néhány órával a víz betörése elŒttszámosan elhagyták lakásukat. Egy kimerült fiatalember fejveszt-ve futott végig a FelsŒváráson és azt kiabálta, hogy jön a víz!... Amozsárágyúkat a figyelmeztetŒ lövésekkel már nem lehetett meg-szólaltatni. … a városházán lévŒ öregharang kongása adta tudtula katasztrófát, melyhez a városi többi templomának harangja iscsatlakozott.

Végtelennek tınt az idŒ, amikorra virradni kezdett. De hát mi-nek is virrad? A hajnal nem találta többé Szegedet, csak romjait.”– írta le Mikszáth azokat a pillanatokat.

134 éve már, hogy március 12-én hajnali fél 2-kor Szeged váro-sát romba döntötte az ár. E meghatározó történelmi eseményreemlékeztünk vissza Máriás Ferencnek, a szentesi szakaszmérnök-ség vízgazdálkodási referensének elŒadásával („A szegedi nagyár-víz megjelenése a mıvészetben” – http://www2.ativizig.hu/viz-ugyimuzeum/megem_2013_maf.aspx).

Igazgatóságunk 18 éve adományoz Alsó-Tisza Vidékért Emlék-érem kitüntetést a szolgálatában tartósan kiemelkedŒ teljesítménytnyújtó dolgozók elismerésére. (A közalkalmazottak jogállásárólszóló 1992. évi 33-as tv. 77. §-a, valamint az igazgatóság AlapítóOkirata alapján). Minden évben az igazgatóság dolgozóiból állókuratórium titkos szavazással választja ki azokat a kollégákat (egyévben max. 4-et), akik a plakettet átvehetik.

Az alapítás évétŒl eddig 61-en részesültek a kitüntetésben. 14jelölt közül titkos szavazással választotta ki idén az igazgatóságkuratóriuma azt a négyet, akik átvehették az Alsó-Tisza VidékértEmlékérmet.

*Kitüntetett lett Gazdag Erzsébet – az ATI-VIZIG gazdasági

igazgatóhelyettese, aki 1985 áprilisában a került a közgazdaságiosztályra, a nyilvántartási csoportnál mint állóeszköz-nyilvántartótevékenykedett. Szorgalmas, jó munkája elismeréséül 1989-bencsoportvezetŒi kinevezésben részesült.

Az igazgatóságnál 1992-ben végrehajtott szervezeti változástkövetŒen létrejövŒ gazdasági osztályon osztályvezetŒ-helyettesimegbízást kapott. E munkakörben feladatai közé tartozott többekközött a költségvetési elŒirányzatok és azok módosításánakkönyvelése, az intézményi költségvetési beszámolók elkészítése,adatszolgáltatás a KHVM, OVF, KSH felé. Felügyelte a ForrásSQL rendszer törzseit, az igazgatóság számlarendjét és számvitelipolitikáját. Éveken keresztül a közmunkával összefüggŒ szervezŒfeladatokat is ellátta. 2010. szeptember 15-én az igazgatóság gaz-dasági igazgatóhelyettesévé nevezték ki.

Gazdag Erzsébet a mindennapi munkája mellett rendszeresentovábbképezte, képzi magát. 1998-ban a gyöngyösi GATE MezŒ-gazdasági FŒiskolai Kar gazdasági mérnöki szak pénzügyi szak-irányának levelezŒ tagozatán gazdasági mérnök végzettséget szer-zett. Mérlegképes könyvelŒi oklevelét 1985-ben, adótanácsadóioklevelét 1993-ban szerezte meg, az államháztartási mérlegképeskönyvelŒ OKJ-s kiegészítŒ képzést 2011-ben végezte el.

Az igazgatóság védelmi szervezeti beosztásában évekig a pénz-ügyi szakcsoport vezetŒhelyettese, 2011. évtŒl az ellátó szakszol-gálat vezetŒje. Felettesei, kollegái, beosztottai tisztelik és szeretikprecíz munkavégzéséért és megalapozott vezetŒi döntéseiért.Több alkalommal részesült igazgatói dicséretben és jutalomban,munkája elismeréséül tanácsosi, majd fŒtanácsosi címet kapott.2012. március 15-én Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésbenrészesült.

Katonáné Vörös Ilona a gazdasági osztály bér- és TB-ügy-intézŒje is megkapta a kitüntetést. 1975. október 11-tŒl az igazga-tóság szegedi szakaszmérnökségén ügyviteli dolgozóként kezdtemeg munkáját. Ezt követŒen részben áthelyezés, részben átszer-vezés folytán a következŒ osztályokra került: munkaügyi,munkaügyi és szociálpolitikai, munkaügyi és személyzeti, majdgazdasági osztályra.

Pályafutása során dolgozott elŒadó munkakörben, ügyintézŒ-ként, bérszámfejtŒként, jelenleg pedig bér- és TB-ügyintézŒ.Munkája elismeréseként 1986-ban Kiváló Dolgozó kitüntetésbenrészesült. Az árvízvédekezések alatt végzett tevékenységéérttöbbször részesült jutalomban, elismerŒ oklevélben.

Feladata a személyi juttatások számfejtése, valamint az a hát-térmunka, melynek eredménye, hogy minden dolgozó idŒben,pontosan megkapja jövedelmét, TB-ellátását.

Katonáné Vörös Ilona közel 40 éve lelkiismeretesen, jó kapcso-latot tartva a kollégákkal látja el ezt a komoly feladatot. Munkájátmindig nagy odaadással, lelkiismeretesen végezte. Számos fiatalkolléganŒnek adta már át szakmai tudását.

Patai Lajosné, az ATI-VIZIG szegedi szakaszmérnökségénekdolgozója is kitüntetettünk. 1986 elsŒ napján kezdte meg vízügyiszolgálatát. GátŒrfeleségként részmunkaidŒs foglalkoztatással ke-rült a szegedi szakaszmérnökséghez a gyálaréti gátŒrházhoz, majda munka és feladatok megnövekedésével teljes munkaidŒs állo-mányba került.

Férje súlyos betegsége idején, 2007 novemberétŒl 2009. októ-beréig gátŒri megbízást kapott, amelyet a házastársa mellett szer-zett nagy gyakorlati tapasztalattal hibátlanul látott el. Jelenleg is-mét segédmunkási munkakörben dolgozik, immáron fia munkájátsegítve és megkönnyítve, aki édesapja nyomdokaiba lépve gátŒrlett.

SegítŒkészsége, szorgalma, vezetŒivel, munkatársaival valókapcsolata mindvégig kifogástalan, példaértékı volt.

Török Gábor az igazgatóság szegedi szakaszmérnökségénekgátŒreként vehette át az elismerést. 1989. február elsején lépett avízügy kötelékébe. Szakközépiskolai érettségivel és gépjármı-technikusi végzettséggel rendelkezik. Munkáját csatornaŒrként aSándorfalva–Nádastói csatornaŒrháznál kezdte, majd sikeres gát-csatornaŒri vizsgát követŒen a Tápé–VesszŒsi telepen töltötte be agátŒri munkakört.

Szakmai tudásának és tapasztalatának köszönhetŒen számos si-keres ár- és belvízvédekezési munkában vett részt, különös tekin-tettel arra, hogy a gátŒrház kiemelt védelmi központként üzemel.

Több városi és igazgatósági rendezvény helyszíne is a gátŒr-telep, ahol kitınŒ gasztronómiai tudását számtalanszor bizonyítot-ta. Az évek során jó kapcsolatot alakított ki vezetŒivel, kollegái-val. Igazi közösségi ember.

NagyszöllŒsi Nóra


„Alsó-Tisza Vidékért”emlékérmesek

Török Gábor, Patai Lajosné, Gazdag Erzsébet ésKatonáné Vörös Ilona az ünnepségen (Fotó: Fiala Károly)

Szeptember 9–11. között igazgatóságunk rendezte a XXXV.

országos vízrajzi értekezletetMórahalmon. Az 1977 óta majdnemminden évben megtartott találkozón

a vízügyi ágazat vízrajzi szakterületen dolgozó munkatársaivettek részt, mintegy hetvenen.

Az esemény idén is a korábbi évtizedek-ben kialakult, jól bevált program szerintzajlott, mely a rendezvény gerincét képezŒelŒadások mellett az aktuális kérdések kö-tetlen megvitatására és rövid szakmai ki-rándulásra is lehetŒséget adott. Az értekez-let levezetŒ elnöke Márfai László, az Or-szágos Vízügyi FŒigazgatóság (OVF) osz-tályvezetŒje volt. A vendégeket a rendezŒigazgatóság részérŒl dr. Kozák Péter igaz-gató köszöntötte, bemutatva az Alsó-Tiszavidékén folyó vízügyi munkát. A másodiknap délelŒttjén az OVF fŒigazgató-helyet-tese, Láng István (a képen) is megjelent,tájékoztatást adva a jelenlegi helyzetrŒl és avízrajzosokat érintŒ várható változásokról.

Az értekezleten napirendre kerülŒ témákközött nagy teret kaptak a közelmúltbanvégrehajtott, vagy folyamatban lévŒ fej-lesztések, így a hidrometeorológiai, felszíniés felszín közeli hálózat korszerısítésétmegcélzó KEOP-projektek, a felsŒ-tiszaihidrológiai elŒrejelzŒ rendszer megújítása,

az Országos VízjelzŒ Szolgálat elŒrejelzŒrendszerének bŒvítése, továbbá a konferen-cián állandó meghívottként jelenlévŒ Or-szágos Meteorológiai Szolgálat dél-alföldiradarprojektje, és az észlelŒi jelentések to-vábbítását megkönnyítŒ informatikai meg-oldása.

Megkerülhetetlen volt a 2013. évi dunairekordárvíz témája, melynek meteorológiaiokairól és egyes hidrológiai vonatkozásai-ról is hangzott el értékelés. Több elŒadás,és az elsŒ esti szakmai vita is a központivízrajzi feladatok végrehajtásáról szólt: azOVF munkáját támogató vízrajzi munka-csoport tevékenységérŒl, a készülŒben lévŒvízrajzi szabályzatokról, a szakfelügyeletbeindításáról, a Központi Vízrajzi Adattárkialakításáról, a vízrajzi szoftverek fejlesz-tésérŒl, a mıszerkalibráló csatornáról és a2013. évi vízhozammérési gyakorlatról.

A második nap délutáni szakmai kirán-dulásán a kollégák megismerhették az ATI-VIZIG-nek a Maty–Fehértói belvízrend-szer fejlesztésével kapcsolatos projektjét, aMaty-éri belvíztározón létesített NemzetiKajak-kenu és EvezŒs Olimpiai Központot,az igazgatóság területén fellelt vízügyi re-likviákat kiállító Vízügyi Történeti Em-lékhelyet, és egyórás séta keretében a Sze-ged belvárosában található, vízügyi vonat-kozású helyeket.

A kirándulás ünnepélyes vacsorával, ahagyományos baráti találkozóval zárult,amin az elŒzŒ országos értekezlet óta nyug-díjba vonult vízrajzos kollégákat is köszön-töttük.

A XXXV. Országos Vízrajzi Értekezlet aharmadik napon délben ért véget. A távozóvendégekkel együtt útra kelt a „vándorvízmérce” is, amit vízrajzos szokás szerinta jövŒ évi értekezletig a következŒ házigaz-da, a bajai vízügyi igazgatóság Œriz.

Lázár Miklós


Országos vízrajzi értekezlet Mórahalmon

2013 a vízi együttmıködés nemzetközi éve volt

Fiala Károly fotóján Láng István

Ahogyan minden évben, így 2013-banis megemlékezett igazgatóságunk a Ma-gyar Hidrológiai Társaság szegedi területiszervezetével és a Szegedi Vízmı Zrt-velegyüttmıködve a Víz Világnapjáról.

Az idei Víz Világnapja a nemzetköziegyüttmıködésre igyekezett felhívni a fi-gyelmet. Szegeden a Víz Világnapját márévek óta az együttmıködés jellemzi, hi-szen szinte minden érintett cég, szervezetkiveszi a részét a világnapi programokból.Mindezt pedig egységbe foglalta/foglalja a„pecsétgyıjtés” akció, mellyel az a cél,hogy a szegediek és a Szegedre látogatókminél több vízhez, a világnaphoz köthetŒhelyszínt megtekintsenek, részt vegyenekaz ott szervezett programokon.

Nem volt ez másképp idén sem, sŒt, aprogramok sora és az érintettek köre to-vább bŒvült.

Célunk elsŒsorban a figyelemfelhívás,tudatosítani szeretnénk, hogy a víz termé-szeti kincs, megóvandó érték. Célunk to-vábbá a víz életünkben betöltött szerepé-nek/szerepeinek bemutatása, szemléletfor-málás, a közös gondolkodás, annak bemu-

tatása, hogy ha akarunk, akkor mindannyi-an tehetünk valamit a vízért, magunkért,jövŒnkért!

Szokatlan idŒjárás fogadta március 22-én az ünneplŒket. Az ilyentájt megszokottnapsütéses, kora tavaszi idŒjárás helyettzord, hideg, hóeséses „téli” napon tarthat-ta ünnepségét az ATI-VIZIG, a SzegediVízmı Zrt., a Csongrád megyei Mérnöki

Kamara és az MHT szegedi területi szer-vezete. A rendezvénynek az „öreg hölgy”,a Szent István téri víztorony adott helyet.

Mivel ekkor a szegedi vízügy területénmár bel- és árvízvédekezés is folyt, ígyidén mind az igazgatóság vezetését, minda dolgozók körét kevesebben tudták kép-viselni.

Rövid ünnepi beszédet mondott Istóko-vics Zoltán, a Szegedi Vízmı Zrt. vezér-igazgatója, Bodor DezsŒ, a Csongrád me-gyei Mérnöki Kamara elnöke, valamintBorza Tibor, az ATI-VIZIG osztályveze-tŒje.

Az eseményt a Király-König Péter Ze-neiskola növedékeinek elŒadása zárta.

A Szegedi Vízmı Zrt., a Szegedi Va-daspark, az SZTE Füvészkert, a szegediAnna-fürdŒ és az ATI-VIZIG idén is meg-hirdetett közös „pecsétgyıjtŒ” akciójáraegyének és csoportok is jelentkezhettek. Alegalább egy pecsétet összegyıjtŒk közöttkülönbözŒ ajándékokat, vadasparki és fü-vészkerti belépŒket, fürdŒbelépési lehetŒ-séget sorsoltunk ki.

Balaton Krisztina–NagyszöllŒsi Nóra

Legutóbbi híradásunk, 2013 februárjaóta az igazgatóságnál 12 közalkalmazottijogviszony szınt meg: 9-en közös meg-egyezéssel, ketten pedig felmentéssel,nyugdíjbavonulás alkalmával (KatonánéVörös Ilona, gazdasági osztály; Molnár Ta-más, hódmezŒvásárhelyi szakaszmérnök-ség).

A munkakörök pótlására, valamint a2013. évi engedélyezett létszám (státusz)feltöltésére 17-en kaptak közalkalmazottikinevezést. Az 1007/2013. (I.10.) Kor-mányhatározat végrehajtása érdekében ve-zetŒi, szakmai, funkcionális feladatokat el-látó közalkalmazottaink munkakörét, kine-vezését módosítottuk 2013 márciusában 23személy esetében.

AkiktŒl végleg elbúcsúztunk: KellerPéter – 2012. december 31-én nyugdíjbavonult kollégánk – áprilisban; MolnárLászló, a szegedi szakaszmérnökség gátŒre2013. július 20-án; Szilléry László voltigazgatósági dolgozó, aki az ATI-KTVF-tŒl vonult nyugdíjba, szeptemberben hunytel.

Nincs már közöttünk Barta Józsefné(személyzeti osztály, gondnokság); SzıcsMihály (gépüzem, MBSZ); Füzesséry Péter(igazgatósági központ); Nagypál József(csongrádi szakaszmérnökség) és KaszaGyörgyné (gazdasági osztály) – az igaz-gatóság nyugdíjasai.

Emléküket kegyelettel megŒrizzük.Kurucz Gyula

VÍZPARTAz Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság lapja

www. ativizig.hu

Szerkeszti: a szerkesztŒ bizottságElnöke és felelŒs kiadó:

Dr. Kozák PéterFelelŒs szerkesztŒ: Pálfy KatalinSzerkesztŒ: NagyszöllŒsi Nóra

SzerkesztŒség: H-6701 Szeged, Pf.: 3906720 Szeged, Stefánia 4.

Tel.: 36/62/599-599; Fax: 36/62/599-555E-mail: [email protected]

Nyomás: „NORMA” Nyomdász Kft.,HódmezŒvásárhely

F.: ATI-VIZIG DÍJ HITELEZVE6720 Szeged, Stefánia 4. SZEGED I.6701 Pf. 390 Megyei Postahivatal

6701

NYOMTATVÁNY


Személyi változások 40 éves leszsportegyesületünk

„TESZEDD!” – önkéntesen 2013-ban is

Idén is megrendeztük a „TESZEDD! – Önkéntesen a tiszta Ma-gyarországért” elnevezésı akcióprogramot. Az önkéntesek olyanháztartási szemetet szedtek össze, amelynek normális körülmé-nyek között a kukában, vagy a szelektív hulladékgyıjtŒ edények-ben kellett volna végeznie... 2013. szeptember 14-én az önkénteshulladékgyıjtésben igazgatóságunk is részt vett. Az akció az or-szág 1025 településén, összesen 1089 helyszínen zajlott, s többszázezren vettek benne részt. Az akció elsŒdleges célja az elmúltévek hagyományait követve az volt, hogy a hétköznapi életbenjobban odafigyeljünk a környezet, a természetvédelem ügyeire ésa fiatalok körében is egyre érzékelhetŒbb legyen a környezettu-datos szemlélet és nevelés fontossága.

Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság három helyszínt ja-vasolt, ahol a területbejárást követŒen jelentŒs mennyiségı, il-legálisan elhelyezett hulladékot észleltünk és az akció keretébenösszeszedtünk. A Gyálai Holt-Tisza Fehérparti átjárónál és azannak megközelítésére szolgáló bekötŒút közvetlen környezeté-ben 210 zsák szemetet szedtek össze 28-an. Szegeden, a körtöltésés a Szillér-Baktó-FertŒi csatorna Irinyi János utca és Gábor Áronutca közötti szakaszán, a Göndör soron 77 zsákot „termeltek” 93-an. A Paphalmi-fŒcsatorna 0+000-0+800 tkm. szakaszán, a velepárhuzamosan futó hattyasi nyíltszelvényı csatorna környeze-tével együtt 150 zsákot töltöttek meg 12-en.

Igazgatóságunk másik fontos feladata volt az akció során a mı-ködési területünkön lévŒ többi helyszínen regisztrált hulladék-

gyıjtŒk eszközeinek (zsák, kesztyı stb.) deponálása, illetve szét-osztása, ez a szakaszmérnökségeinken megtörtént.

Az akció során jó volt az együttmıködés az ATI-VIZIG, azATI-NeKI, az ATI-KTVF, a Szegedi Fegyház és Börtön és a Pol-gárŒrség munkatársai között. Az ATI-VIZIG által szervezett hul-ladékgyıjtési helyszíneken saját dolgozók látták el a csoportveze-tŒi feladatokat – felelŒsségteljesen, pontosan és rugalmasan. Sokmunkatársunk szabadidejében vett rész az akcióban, ezért köszö-net illeti Œket a részvételért és a lelkiismeretes munkáért.

Az akció szervezésében a szegedi szakaszmérnökségtŒl résztvett Molnár Bence, Dobi Péter, Szanka József, Török Gábor, Pa-tai Lajos, a csongrádiaktól Dési Gábor, SzentesrŒl Borosné DócziMária, valamint a hódmezŒvásárhelyi szakaszmérnökségtŒl Ver-segi László. Nagy Ferenc

Az 1974. február 26-án megalakult sze-gedi Vízügyi SE jubileumát reményeinkszerint 2014 februárjában méltó körülmé-nyek között tudjuk megünnepelni: megem-lékezünk az elmúlt 40 év sportsikereirŒl,sportrendezvényeirŒl. A méltó megünnep-léshez javaslatot, ötletet várunk mindenVízügyi SE-tagtól, vízügyi igazgatóságiaktív és nyugdíjas dolgozótól.

LehetŒségek: sportnap, versenyek; ünne-pi közgyılés; ünnepi vacsora, bál; jövŒbeniSE elnökségének megválasztása.

Várja ötleteiket Kurucz Gyula, a VízügyiSE elnöke.

FFooggvvaattaarrttoottttaakk iiss rréésszztt vveetttteekk aa sszzeemmééttggyyııjjttééssbbeenn

vÍzpart · kellemes, békés karácsonyt és sikeres, boldog új esztendŒt kívánnak a vÍzpart...

Documents